KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT
(szakmai fórum / interaktív workshop)
Debreceni Egyetem AGTC
Magyar Akvakultúra Szövetség
A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei (K+F igények és elvárások)
Dr. Szűcs István Debrecen, 2011. február 11.
Miért éppen az innováció? • Az OECD-országok tapasztalatai szerint a felzárkózási stratégia egyik sarkköve a versenyképes, gyors ütemben fejlődő országokban az innováció volt. • A versenyképesség megőrzéséhez mind több tudományos és technológiai területen volt szükség a magas szintű tudásra. • A tudásalapú társadalomra jellemző „fejlődési háromszög – OKTATÁS, KUTATÁS, INNOVÁCIÓ – eredményes működése nélkül nem lehetünk sikeresek • Azok a társadalmi, gazdasági és természeti kihívások, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie, megkövetelik a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció jelenlegitől nagyobb mértékű támogatását.
A versenyképesség csökkenése
Kevésbé hatékony termelés relatíve magasabb termelési költségek
Kevesebb technológia fejlesztés és adaptáció
Kevesebb innovatív ötlet és elképzelés
A profit csökkenése
Üzemi innováció csökken „ere most nincs pénzünk
Kisebb K+F források, kapacitások az újszerű elképzelések kimunkálására
Mi a helyzet „kishazánkban ? Mindent tudunk a haltermelésről, különben is a világ tőlünk tanulta halszaporítást.
Ami másutt jól működik, az nálunk úgysem nem vezethető be, mert itt teljesen mások a körülmények. Nincs szükségünk az örökös kavarásra: a nagy elődök által kifejlesztett és jól letisztult technológiát kell használni: a jón nem kell változtatni Pató Pál Úr az öreg halász
Nem a termeléssel van a baj, ahhoz értünk, csak azzal a fránya hal/pontyárral, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az minden bajunk okozója, azt tessék már végre MEGINNOVÁLNI!
ÁGAZATI K+F+I • A kutatások általános célja az ágazat fejlesztése a fenntartható versenyképesség növelése érdekében. • Cél a környezettudatos gazdálkodás ösztönzése, a fogyasztók egészséges élelmiszerekkel való ellátása, az állattenyésztési, takarmányozási, állategészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, ökológiai, élelmiszer-előállítási és élelmiszerbiztonsági szempontokat figyelembevételével. • A célkitűzéseket, olyan komplex programok megvalósításával kell elérni, melyek támaszkodnak az új és újszerű tudományos eredményekre is. • A halászati kutatások célja és feladatai összhangban vannak a nemzeti halászati stratégiai célokkal, és azok megvalósítását segítik elő. • A kutatás-fejlesztésnek - az oktatással és szaktanácsadással együttműködve az ágazat jövedelemteremtő képességének fokozása mellett, a vízi erőforrásaink felelősségteljes hasznosítására és védelmére és az életminőséget javító egészséges élelmiszer-ellátásra kell összpontosítania.
I. A TERMELÉSBIOLÓGIAI HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA • a genetikai fejlesztő munkát elősegítő alap és alkalmazott kutatások; • a magas szintű technológiatűrő-képességű halállományok előállítását célzó kutatások; • rezisztencianemesítésre és a genetikai markerek feltérképezésére irányuló kutatások; • ivari meghatározottsággal, ivarváltással kapcsolatos kutatások; • szaporodásbiológiai alapkutatások és szaporítás-technológiai alkalmazott kutatások; • hazánkban új, vagy újszerű halfajok termelésbevonásához kapcsolódó kutatások; • idegenhonos halfajok tartási biztonságát növelő steril állományok (pl. triploid) kialakításához és elterjesztéséhez kapcsolódó kutatások; • a génmegőrzés tudományos megalapozását, a génforrások hasznosításának elősegítését célzó kutatások; • a halbetegségek hagyományos és alternatív gyógymódokkal történő megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos kutatások.
II. A TARTÁSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK FEJLESZTÉSE • a halállományok (faj, kor, ivar) speciális környezeti igényeinek szakszerű kielégítését célzó kutatások; • az állatjóléti megfontolásokhoz igazodó etológiai alapkutatások; • a természetes, környezettudatos és költségkímélő (energia és víztakarékos) technológiák fejlesztése; • a halbetegségekkel, termeléshigiéniával és a járványmegelőzéssel kapcsolatos kutatások; • takarmányozás-élettani és takarmányozástechnológia fejlesztési kutatások a takarmányozás biológiai és ökonómiai hatékonyságának javítása érdekében; • haltápgyártási technológiák fejlesztése, takarmányok vízállóságának javítását célzó kutatások; • új tápreceptúrák és alternatív takarmányozási módszerek kifejlesztése, különös tekintettel a melléktermékek hasznosítására; • élő táplálék szervezetek részleges helyettesítését, illetve élettanilag fontos anyagokkal, vegyületekkel történő dúsítását megalapozó kutatások, különös tekintettel a lárva és az ivadéknevelésre, valamint a ragadozó halfajokra; • funkcionális haltermékek termelését lehetővé tevő takarmányozási kutatások.
III. MŰSZAKI TECHNOLÓGIAI HÁTTÉR JAVÍTÁSA • vízkinyerési, vízkezelési és vízhasznosítási kutatások; • a korszerű telepirányítást lehetővé tevő informatikai fejlesztések; • a takarmányozás technológiát, benne a takarmányozás logisztikát fejlesztő műszaki jellegű kutatások és fejlesztések; • a gépesítés fejlesztést elősegítő kutatások, különös tekintettel a halválogatásra és a szelektív halászati módszerekre; • a „halbiomassza becslésével kapcsolatos műszaki fejlesztést megalapozó kutatások; • a halnevelés során a környezeti paraméterek monitoringjával kapcsolatos műszaki fejlesztések; • a megfelelő vízkémiai, vízfizikai és vízbiológiai paraméterek biztosítását lehetővé tevő energiatakarékos, megújuló energiaforrásokon alapuló műszaki megoldásokra vonatkozó kutatások és fejlesztések; • új anyaghasználatok megalapozása a haltermelő telepek létesítéséhez kapcsolódóan, különös tekintettel az újrahasznosított hulladékok felhasználásra, valamint a tartósságra és vegyszereknek való ellenállóságra a beruházási költségkímélésen túlmenően;
IV. A KÖRNYEZETI, ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT FENNTARTHATÓSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA • a vizes élőhelyként is funkcionáló halászati termelőhelyeken a biológia sokféleség és azon belül is kiemelten a halfauna vizsgálata; • vizes élőhelyeken élő madár, emlős, kétéltű és hüllő és hal populációk kölcsönhatásainak kutatása, különös tekintettel a halfogyasztó madárfajokra; • hal populációgenetikai vizsgálatok; • halkórtani és hal-járványügyi kutatások, különös tekintettel a CyHV-3-ra; • a haltelepítések hatásainak modellezése és vizsgálata természetes vizeinken, a halegyüttesekben és az anyagforgalmi hálózatokban bekövetkező változások, a természetes állományok genetikai diverzitásának változása, illetve genetikai sodródás és következményeinek feltárása; • a haltermelés és halászat természetes vizekre gyakorolt hatásainak átfogó kutatása, kiemelt jelentőséggel a természetes vizekbe jutó idegenhonos halfajok biológiájára és hatásaira; • vízszennyezések halállományokra és haltermelésre gyakorolt hatásainak vizsgálta; • tápanyagforgalmi kutatások haltermelő rendszerekben.
V. A KOMPLEX GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA • bio-ökonómiai környezetgazdasági jellegű kutatások, különös tekintettel a halgazdálkodáshoz kapcsolódó pozitív és negatív externális hatásokra; • szocioökonómiai kutatások, különös tekintettel a rekreációs célú hasznosításra; • haltermelés és halászat üzemtani jellegű (CBA, méretgazdaságosság, stb.) kutatása; • haltermékek fogyasztói attitűd vizsgálatai; • értékesítési viszonyok, gazdasági és versenypiaci környezet átfogó vizsgálata; • minőségpolitikai fejlesztéseket megalapozó kutatások; • a halfogyasztással összefüggő táplálkozás-élettani kutatások.
EGYES ELVÁRT K+F EREDMÉNYEK • új - esetenként specifikus rezisztenciával rendelkező - fajták, törzsek, vonalak és fajon belüli hibridek megjelenése a köztenyésztésben; • meglévő fajták és fajok génállományának megőrzése élő, ill. fagyasztott génbankokban; • új és újszerű halszaporítási technológiák és technikák; • új, eddig nem használt halfajok megjelenése a köztenyésztésben és idegenhonos halfajok steril állományainak kifejlesztése; • igazolt információk a különböző halfajok korosztályainak környezettel szemben támasztott igényeiről, új termeléskörnyezeti monitoring rendszerek; • a korábbinál hatékonyabb, megújuló energiákat (nap, szél, geotermikus, stb.) hasznosító haltermelési rendszerek; • igazolt információk a különböző halfajok korosztályainak táplálékkal szemben támasztott igényeiről és táplálóanyag szükségleteiről; • új az eddigieknél hatékonyabb haltakarmányféleségek és takarmánykeverékek, új takarmány-kiegészítők és természetes alapanyagú hozamnövelők; • új haltápgyártási technológiák, új az előzőektől jobb vízállóságú haltápok; • új halbiomassza becslési módszerek; • új és eddig is ismert kórokozók feltárt biológiai jellemzői, új prevenciós módszerek és eljárások a halgazdálkodásban.
MI A HELYZET A GMO-VAL? • Akarjuk, mert… – felgyorsítja a genetikai előrehaladást; – növeli a biológiai és gazdasági hatékonyságot; – lehetőséget teremt egyes betegségekkel szembeni rezisztens állományok létrehozására; – A GMO hal, mint élelmiszer is jobb, mint a semmilyen élelmiszer a 3. világban.
• Nem akarjuk, mert… – az EU sem akarja; – nagy a fogyasztói bizalmatlanság; – irtózunk az ismeretlentől, különben is „belenyúltak a génállományba, ki tudja, hogy ez hová vezet?
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
