A Magyar Atlanti Tanács Közgyűlése 2015. május 27. A NATO a walesi csúcs után
• A Szövetség az elmúlt néhány évben egy egyre dinamikusabban változó biztonsági környezetben tevékenykedik. Bár korábban a kooperatív biztonság és a válságkezelés felé tolódott el a hangsúly, a Szövetség nyújtotta kollektív védelem az elmúlt év során újra kiemelt jelentőségre tett szert. • Ennek oka a biztonsági környezet meghatározó tényezőiben keresendő: o ukrajnai válság és orosz fenyegetés (Oroszország egy velünk szomszédos ország destabilizálására törekszik, megsértette annak területi integritását, emellett pedig a Szövetség egyes államai is fenyegetve érzik magukat) o közel-keleti helyzet megoldatlansága, amelyet súlyosbít az ISIL előretörése; o iráni, észak-koreai atomprogram, WMD proliferáció veszélye a gyenge államokban; o új típusú kihívások (hibrid terrorizmus, cyber, kalózkodás, energiabiztonság); o a gazdasági válságot követően a védelmi költségvetések jelentős csökkenése, az európai védelmi képességek csökkenése, az arányos teherviselés megkérdőjeleződése. • A kihívások kezelésében fontos lépést jelentett a 2014. szeptember 4-5. között Walesben megrendezett NATO csúcstalálkozó. • A transzatlanti kapocs és szolidaritás fenntartása alapvető érdekünk. Azonban az elmúlt időszakban egyszerre jelentkeztek olyan problémák, amelyek a Szövetségen belül a védelempolitikai és geostratégiai gondolkodásbeli különbségeket domboríthatták volna ki. Ezzel szemben a csúcson egységesen, a szolidaritást megerősítve léptünk fel. • A találkozó tehát kritikus időszakban zajlott, de a kihívásoknak megfelelő, fontos döntések születtek. • A csúcs legfőbb témáját az ukrajnai válság következtében kialakítandó válaszlépések és a védelmi képességek erősítését garantáló politikai döntések adták. • Oroszország szándéka, hogy a posztszovjet közel-külföldön befagyott konfliktusokat hozzon létre, hogy a nyugatorientált országok (Georgia, Ukrajna)
integrációs törekvései ellehetetlenüljenek, így a posztszovjet térségben vezető szerepét megőrizze. • A 2008-as georgiai konfliktus óta modernizálta haderejét, növelte védelmi kiadását (hangsúly: különleges műveleti, kiberképességeinek és drónjainak fejlesztése). • Ukrajnában sikeres hibrid hadviselés: a katonai akciók mellett politikai, gazdasági, diplomáciai és információs műveleteket foglal magában. • Emellett problémák még: stratégiai bombázók őrjáratai, kikapcsolt jeladók, előzetes bejelentés nélküli gyakorlatok, nagy létszámú haderő gyors összevonása, NATO- és nyugatellenes propaganda, orosz kisebbségek manipulálása a Baltikumban. • A NATO a walesi csúcson közös nyilatkozatban ítélte el Oroszországot a Krímfélsziget jogellenes elcsatolása, valamint Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt. Nem mondtuk fel a kapcsolatok politikai-strukturális alapkereteit, ez a rendezés kulcsa lehet a jövőben. • Döntés: katonai fellépésről nem lehet szó, de egyes szövetségesek bilaterális alapon támogathatják Ukrajnát (például eszközökkel, kiképzéssel, anyagi támogatással), illetve Ukrajna számára tematikus pénzügyi alapok létrehozása a védelmi képességek építésére. • NATO megerősítő intézkedések: 2014 áprilisától folyamatosan a tagállamok biztonságának demonstratív megerősítése, Oroszország elrettentése, a keleti tagállamok megnyugtatása. Pl. megnövekedett légi (BAP, AWACS), tengerészeti és szárazföldi katonai jelenlét a Szövetség keleti határainál, gyakorlatok, őrjáratok, közös kiképzési rendezvények. • Ezek csak átmeneti megoldások, a nemzetek rotációs alapon ajánlják fel erőiket. A megváltozott biztonsági helyzethez hosszabb távon alkalmazkodni kell. Adaptációs elemek: NATO stratégiai dokumentumainak megváltoztatása/újraírása – pl. fenyegetettség-értékelés, védelmi tervek, stratégiai kommunikáció fejlesztése, hírszerzési információk megosztása, (kiszolgáltatottabb) partnerek számára növekvő segítségnyújtás. • Közben katonai belső reform: a NATO gyorsreagálású erők készenléti szintjének és reagáló képességének fejlesztése. o Az erők készenléti szintjének és reagáló képességének felülvizsgálata (megújított NRF koncepció, élén a 4000 fős VJTF-fel, 5-7 napos reagálóképesség)
o NFIU-telepítés: a keleti határokon, ez egy kis létszámú tervező-szervező elem, feladata a NATO gyorsreagálású erők gyors beérkezésének előkészítése, kollektív védelem tervezése, illetve a megerősítő intézkedések koordinálása, csapatok fogadása (HU és SK is bejelentette igényét, amelyet a NATO jelenleg vizsgál. Bízunk a pozitív döntésben – biztonság megoszthatatlansága, egységes elbánás elve a keleti határokon) o Többnemzeti Parancsnokságok fejlesztése (MNC NE), és újak felállítása (MND SE). • A csúcson bejelentett magyar felajánlások: lövészszázadot küldtünk Litvániába, 2015-ben bekapcsolódunk a BAP-ba, gyakorlatok (Brave Warrior, Trident Juncture ’15), pápai repülőtér 20 milliárd forintos fejlesztése, törzstisztek küldése a megnövekedett tervezőmunkába történő besegítéshez. Bejelentettük továbbá, hogy hazánk megfelelő erőkkel hozzá fog járulni a gyorsreagálású kötelékhez, továbbá vizsgáljuk, hogy esetleg ismét csapatokat küldünk a Baltikumba. Emellett hozzájárulunk a kialakításra kerülő NFIU-khoz is (litván, észt, román, bolgár). • Ukrajna támogatása: ukrán sebesültek kezelése és rehabilitációja, ukrán katonatisztek angol nyelvképzése, aknamentesítési és improvizált robbanóeszközök elleni képzés, 100 000 euró a kibervédelmi Trust Fund-ba, törzstiszt küldése a kijevi NATO összekötő irodába. • Fontos téma volt az iraki és szíriai helyzet, az Iszlám Állam (ISIL) elleni fellépés. • A strukturálisan gyenge közel-keleti és észak-afrikai államok kedvezőtlen gazdasági, politikai és demográfiai helyzetére alapoz; a Nyugat dekadenciáját és az iszlám morális felsőbbrendűségét hirdeti; brutális etnikai és vallási alapú kegyetlenkedés. • A katonai eszközök alkalmazása mellett kihasználja a modern technológia adta lehetőségeket félelemkeltésre, propagandaterjesztésre és toborzásra. • 12-13 ezer fő nyugati állampolgár csatlakozott az ISIL-hez, Nyugat-Európában és a Balkánon is sikerrel toboroz. • Háborús konfliktus és humanitárius katasztrófa (13 millió ember hagyta el otthonát Irakban és Szíriában, a II. világháború óta a legjelentősebb menekültválság) • A menekülthullám óriási problémát jelent déli szomszédainknak és a dzsihadisták beszivárgása által akár a terrorfenyegetettség emelkedéséhez is vezethet. [A földközi-tengeri illegális migráció visszaszorítását szolgáló tengerészeti művelet (EU-Navfor-Med) létrehozásáról épp a közelmúltban született döntés.]
• A menekülthullám hazánkat is érinti: 2013-hoz képest több mint meghatszorozódott az Irakból és Szíriából érkezett menekültek száma (2014-ben több mint 6000 szír és iraki állampolgár folyamodott menedékjogért) • A walesi csúcs margóján az államok megállapodtak: az ISIL legyőzése nem NATO szerepvállalással, hanem az Obama elnök által meghirdetett, több mint 60 országot számláló nemzetközi koalíciós műveletekkel (Közel-Kelet és ÉszakAfrika számos államát is magában foglalja) • A koalíció légicsapásokkal semmisíti meg az Iszlám Állam stratégiai fontosságú célpontjait, kiképzési, tanácsadói tevékenységet folytat. [A koalíció mindeddig sikereket ért el Irak területén, az ISIL gyengül, bevétel-forrásai apadnak, bár még képes visszavágni, pl. Ramadi elfoglalásával. ISIL katonai megsemisítése is hosszú távú feladat] • Magyarország: 248 tonna lőszerszállítmány a kurd peshmerga erőknek, humanitárius gyorssegély (70.000 €). A parlament jóváhagyta az ISIL/Daesh elleni magyar katonai szerepvállalást Irak területén, legfeljebb 150 főnyi kontingenssel veszünk majd részt a kiképzéshez kapcsolódó biztosító feladatkörökben ÉszakIrakban. • Mind az Oroszország, mind az ISIL jelentette kihívás kapcsán fontos elmondani, hogy tevékenységük a katonai akciók mellett politikai, gazdasági, információs műveleteket is magában foglal (összefoglalóan hibrid hadviselésnek nevezzük), amely azt jelenti, hogy kezelésük során is az átfogó megközelítés jegyében kell eljárnunk. • Ez jóval komplikáltabb feladat, mint kizárólag katonai szemüvegen keresztül tekinteni az eseményekre. A következő időszakban ezért fokozott hangsúlyt kap a kihívás kezeléséhez szükséges koncepció és képességek kialakítása (amelynek részei az adaptációs elemek). Szorosabb NATO-EU együttműködés várható, de a kulcs a nemzetek kezében van. • Ebben a folyamatban a kormányzati erőfeszítések mellett a civil társadalomnak/szervezeteknek is feladata lehet, első sorban a társadalom ellenálló képességének növelésében: a MAT például a védelmi kérdések társadalmi kommunikációjában, ismeretterjesztésben, a propaganda ellensúlyozásában jelenthet nagy segítséget. • Afganisztán: a NATO a harcoló csapatok idén év végéig esedékes kivonása után még legalább két évig az országban marad, legfeljebb 12 ezer kiképzővel és tanácsadóval, illetve pénzügyi támogatást nyújtva.
• (Magyar felajánlás: 2015-2017 között évi 500 000 $, illetve 2015 végéig kb. 130 fős magyar részvétel a Resolute Supportban az északi és a központi régióban.)
• Védelmi költségvetések növelése: a tagállamok törekedjenek egy évtizeden belül a GDP 2%-ának elérésére. + Törekedjenek arra, hogy a költségvetés 20%-át modernizációs célokra fordítsák. Cél: a gazdasági recesszió miatti vágások „visszapótlása”, Amerika és Európa közötti képességszakadék csökkentése, védelmi képességek növelése, adaptáció költségeinek finanszírozása. • Magyarország 2016-tól évente a GDP legalább 0.1%-val emeli a védelemre fordítható költségeket. Már 2015-ben is 8,2%-os reálnövekedés a védelmi költségvetésben. A jövő évben azonban ezt a vállalást nemcsak megtartjuk, de túl is fogjuk teljesíteni, mindezek hatására a most beterjesztett védelmi költségvetési főösszeg reálértékben több mint 22%-kal haladja majd meg az ideit (2015: 250.5 Mrd Ft 2016: 298.5 Mrd Ft). • A képességfejlesztési kezdeményezések közül a Keretnemzet Koncepció kapott hangsúlyt, amely az okos védelem/smart defence újraértelmezése: a cél a többnemzeti képességfejlesztés, a képességek megosztása, illetve műveleti kötelékek létrehozása, úgy, hogy a kisebb országok a keretnemzet képességeit egészítik ki (plug-in). • Az együttműködés a kiképzéstől, a közös követelmények kialakításán keresztül, az eszközök megosztásáig, közös beszerzéséig terjedhet (DOTMLPFI). Az egyes területeken az együttműködés fokozatos elmélyítésére is lehetőség van. • Németországgal és Olaszországgal veszünk részt az FNC-ben (utóbbival a MLF és a DECI együttműködés bázisán), területek például: képességfokozók (ABV védelem), tűztámogatás, stabilizációs és rekonstrukciós képességek. • A fentiek alapján megállapítható, hogy a walesi csúcs hozzájárult hazánk alapvető érdekeinek biztosításához, így: • országunk szuverenitásának, és az ahhoz szükséges katonai képességek fenntartásához; • a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, illetve a regionális konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához; • a NATO központi szerepének fenntartásához, egységének megerősítéséhez az euro-atlanti biztonsági rendszerben.
• Konklúzió: a NATO rendkívül komplex környezetben, súlyos válságok között tevékenykedik, azonban a walesi csúcs adekvát válaszokat adott, és a varsói csúcsig számos előrelépés várható. • Magyarország biztonságát elsősorban a NATO (és az Európai Unió) tagsági rendszerén belül, szövetségeseinkkel és partnereinkkel együttműködve kívánjuk megteremteni. Azonban védelempolitikánknak ez csak az egyik pillérét képezi, másik fontos alappillére a nemzeti önerő. Katonai erőnket nemcsak fenntartani, de fejleszteni is kívánjuk a jövőben annak érdekében, hogy az mind honvédelmi, mind missziós, műveleti feladatokat el tudjon látni. Ez utóbbi azért is fontos, mert a kihívások kezelésében – az átfogó megközelítés részeként – a katonai erő továbbra is fontos szerephez juthat.
