A NATO átalakuló partnerkapcsolatai
Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára ezds. egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2015. április 9. Budapest, Stefánia Palota
2014 - az évfordulók éve
Adaptability is Vital
"It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent; it is the one that is most adaptable to change." -- Charles Robert Darwin (1809-82)
NATO
A „harmadik generációs” NATO 2011
1990
ICI 4 ország
16 tagország
MD 7 ország
AUS
PfP 22 ország
28 tagország
NZL KOR
IRQ PAK
MNG
69 ország
AFG
JPN
1989 – Málta – Gorbacsov-Bush találkozó – hidegháború vége Felkészültek-e a felek egymásra mentálisan, illetve a Szövetség a területétől geográfiailag távoli térségek integrálására? Lassú bizalomerősítő, megbékélési folyamat kezdődött 8 Varsói Szerződés és12 PfP-ország csatlakozott a NATO-hoz
NATO partnerség Partnerség a Békéért NATO-Oroszország NATO-Ukrajna NATO-Grúzia Mediterrán Párbeszéd: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó, Mauritánia, Tunézia Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés: Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, * Partners Across the Globe (PAG) * *, includes cooperation with Australia, Japan, Korea, New Zealand, Pakistan, Afghanistan, Iraq, and Mongolia. *=Oman, Saudi-Arabia +ICI=Gulf Cooperation Council **=Non-NATO, non-Partner, non-Mediterranean Dialogue, non-Istanbul Cooperation Initiative countries
Szerkesztette: Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezds.
A Szövetség és partnerkapcsolatai
Kezdeményezések 1990 London
Együttműködés a Közép- és Kelet-Európa-i országokkal
1991 Róma
Stratégiai koncepció Észak-atlanti Együttműködési Tanács megalapítása
1994 Brüsszel
Partnerség a Békéért Egyéni Partnerségi Program Partnerségi Munka Program Tervezési és Felülvizsgálati Folyamat
1995
Tanulmány a NATO bővítésről
NATO bővítés érvek és ellenérvek • Stabilitás elősegítése a közép- és keleteurópai térségben (Europe whole and free at peace): államközi konfliktusok, etnikai konfliktusok megelőzése • Demokratikus intézmények megerősödése • Gazdasági célok
• Demokratikus hagyományok hiánya • Haderők kompatibilitása és költségei • Szövetség kohéziójának, stabilitásának gyengítése • Új törésvonalak Európában (Oroszország)
Partnerség a Békéért - célkitűzések • Demokratizálás, emberi jogok • A hadsereg feletti demokratikus kontroll • A védelmi tervezés és költségvetés átláthatósága
• Képesség és hajlandóság az együttműködésre
(ENSZ/EBESZ/NATO) • Interoperabilitás, katonai együttműködés a
NATO-val
PfP országok
ARMENIA
BOSNIA and HERZEGOVINA
AUSTRIA
AZERBAIJAN
BELARUS
FINLAND
The former Yugoslav Republic of Macedonia *
GEORGIA
IRELAND *= Turkey recognizes the Republic of Macedonia with its constitutional name
* Turkey recognises the Republic of Macedonia with its constitutional
PfP országok 1
KAZAKHSTAN
RUSSIA
KYRGYZSTAN
SERBIA
SWITZERLAND
MALTA
TAJIKISTAN
UKRAINE
MOLDOVA
TURKMENISTAN
UZBEKISTAN
MONTENEGRO
SWEDEN
Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-atlantic Partnership Coucil, EAPC) • A NACC utódjaként 1997-ben hozták létre • EAPC és a PfP a NATO közös biztonsági architektúra alapja • EAPC 28+22=50 • A politikai párbeszéd, konzultáció és az együttműködés fóruma, a PfP a „műveleti szárny”
Euro-atlanti Partnerségi Tanács – 50 The former Yugoslav Montenegro Republic of BosniaMacedonia Herzegovina
MAP
ARMENIA AUSTRIA
AZERBAIJAN SWEDEN
BELARUS KYRGYSTAN
IRELAND FINLAND
MOLDOVA
SWITZERLAND
Special relationship
UKRAINE
KAZAHSTAN UZBEKISTAN
TAJIKISTAN MALTA
RUSSIA
GEORGIA SERBIA
TURKMENISTAN
28 nations
PFP
EAPC
PfP vezérlő elvek Self-differentiation Joint ownership Mutual interest Transparency Added value Coordination Demand-driven
NATO és a partnerországok – Geoostratégiai helyzet – Politikai prioritások – Történelmi múlt – Kultúra – Nyelv – Gazdaság – Technológiai szint – Haderő nagysága
1997-Madrid
1999-Washington
2002-Prága
2004-Isztambul
NATO-Oroszország Állandó Tanács NATO-Ukrajna Bizottság Csehország, Magyarország, Lengyelország meghívása Három ország csatlakozása Továbbfejlesztett operatívabb partnerség Tagsági Akcióterv Új stratégiai koncepció Prágai Képességcsomag Egyéni Partnerségi Akcióterv Partnerségi cselekvési terv a terrorizmus ellen NATO-Oroszország Tanács alapítása Hét ország meghívása Védelmi Intézményfejlesztés Partnerségi Akcióterv Megújított Mediterrán Párbeszéd Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés Hét ország csatlakozása
Eltérő hangsúlyok a Mediterrán Párbeszédben és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésben
Párbeszéd
Katonai együttműködés
Algéria Egyiptom Izrael
Jordánia Mauritánia Marokkó Tunézia
Bahrain
Kuwait
Qatar
United Arab Emirates
A Szövetség hatása a partnerekre • Politikai és katonai átalakulás a tagság elérése érdekében • Stabilitás, demokrácia, párbeszéd • Képzés - kiképzés • Békefenntartás, NATO-műveletek • Válságkezelés, humanitárius akciók • Terrorizmus elleni harc • Tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása
A partnerek hatása a Szövetségre • Átalakult biztonsági körülmények Európában és azon túl • Demokratikus átalakulásának segítése • Kulturális tudatosság (cultural awareness) • Egyedi/hiánypótló képességek (niche capabilities)
2010. Lisszaboni Csúcsértekezlet – Stratégiai Koncepció Aktív elkötelezettség – modern védelem A Szövetség három alapfeladata: 1. Kollektív védelem – V. cikkely 2. Válságkezelés 3. Kooperatív biztonság
Kihívások Terebélyesedő partnerségi kapcsolatok (kezdeményezések, szervezetek, költségek) Kizárólag geográfiai alapon történő szervezés – „gúzsba kötött” Szövetség Koordináció, átláthatóság, költséghatékonyság hiánya Érdekalapú vs. értékalapú megkülönböztetés Regionális együttműködés, átfogó reformok és a térség biztonságához való hozzájárulás elégtelensége
A partnerség jövője
Kívánatos és menedzselhető-e a demokratikus országok globális partnersége? Növeli-e a nemzetközi stabilitást? Vannak-e határai (funkcionális, földrajzi) a globális hálózatnak? Tudja-e a Szövetség állni az intenzív partnerség adminisztratív terheit és pénzügyi költségeit?
Globális partnerség 2006 München – Jaap de Hoop Scheffer – hatékonyabb együttműködés a partnerekkel, a partnerségi kapcsolatok új kerete, a partnerségi programok újragondolása
Rigai Csúcsértekezlet – Globális Partnerség Fóruma Kritika: 1.Globális Szövetség – világméretű terjeszkedés 2.A „gazdagok” partnersége Brzezinski tagország – résztvevő – partner
Masala, Carlo and Katariina Saariluoma. 2006. “Renewing NATO’s Partnerships: Towards a Coherent and Efficient Framework.
A Funkcionális Partnerség rendszere NATO MAP Non NATO NRF contributors Operations Training and education Security dialogue
EAPC
NATO+ significant force providers
Szerkesztette: Siposné dr. Kecskeméthy Klára Masala, Carlo and Katariina Saariluoma. 2006. “Renewing NATO’s Partnerships: Towards a Coherent and Efficient Framework alapján
2011 Berlin Külügyminiszterek találkozója
Berlin Partnership Package 2011 április NATO külügyminiszterek elfogadták az új partnerségi politikát. A meglévő partnerségi keretek – PfP/EAPC, MD, ICI – megmaradtak. Az alapvető célkitűzések és elvek (EAPC Basic Document, PfP Framework Document) változatlanul érvényben maradtak. Political and Partnership Committe (PPC) –central mechanism and responsible for day-to-day work
Hatékonyabb és rugalmasabb partnerségi politika 1
A Szövetség a Partnerekkel együtt létrehozta: -A Partnership Cooperation Menu-t (PCM) -Az Individual Partnership and Cooperation Programme-t (IPCP), amely az összes partner számára elérhető belépő programot jelent.
Partnership Cooperation Menu Individual Partnership Programme PfP IPP
Individual Cooperation MD, Programme ICI ICP
Átalakuló partnerség
Individual Partnership and Cooperation Programme
Tailored Cooperation GP Packages TCP Szerkesztette: Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezds.
A partnerségi kapcsolatok új rendszere Partnership Cooperation Menu (PCM)
NRC MD PfP
ICI
NGC
PAG NUC EAPC Szerkesztette: Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezds.
A partnerségi célkitűzések prioritása 1. Célkitűzés-e a NATO-tagság? 2. Azonosul-e a NATO alapvető értékeivel? 3. Támogatja-e politikailag, pénzügyileg és egyéb módon a NATO műveleteket és missziókat? 4. Stratégiai jelentőségű partner-e a NATO számára? 5. Van-e speciális, kétoldalú együttműködése a NATO-val? 6. Összhangban van-e az együttműködés a „Berlin Partnerségi Csomaggal”?
Advanced Partners
Háromkörös partnerségi modell
Cooperation Partners Dialogue Countries Forrás: Karl-Heinz Kamp-Heidi Reisinger: NATO’s partnership after 2014: Go West! NDC, Research Paper, No. 92. May 2013. p. 8.
Advanced Partners
Kiemelt partnerek Együttműködés a Szövetséggel Advanced Partners Nyugati típusú demokráciák Hozzájárulás a NATO műveletekhez
Ausztria, Finnország, Svédország, Ausztrália Új-Zéland, DélKorea, Japán
Cooperation Partners
Együttműködő partnerek Cooperation Partners
együttműködés a EAPC országok Szövetséggel - a NATO műveletekben való részvétel kívánatos, de nem elengedhetetlen feltétel - a NATO katonai képzési lehetőséget nyújthat, függetlenül a partner műveletekben való részvételi hajlandóságtól
Dialogue Countries
Párbeszéd országok Dialogue Countries
érdekeltek az Kína, India együttműködésben, de elsősorban a bizalomépítés a meghatározó nincs szervezettszerű kapcsolatuk a Szövetséggel
Eldöntendő kérdések - Kihívások 1. A partnerségen belüli hierarchia kialakítása, prioritások felállítása (lesznek körön belüli, és körön kívüli országok és partnerek) megkerülhetetlen. 2. Mi legyen a PfP-ben a potenciális tagjelölti, a NATOtagság iránt érdeklődő országokkal? 3. Milyen legyen a kapcsolat a többi PfP/EAPC országgal, a fejlett ötökkel (Western Five)? Maradnak-e a PfP/EAPCben? 4. A partnerségi keretek megváltoztatásához elfogadható kommunikációs stratégia. 5. Megkerülhetetlen a Berlin Partnerségi Program által felvázolt hatékony és rugalmas partnerség áttekintése.
A Berlin Partnerségi Csomag a meglévő geográfiai és politikai keretek meghagyásával félmegoldást hozott. Elengedhetetlen és megkerülhetetlen! 1. prioritások felállítása (lesznek körön belüli, és körön kívüli országok és partnerek) – a döntéshozók esetleg a háromkörös modellt is figyelembe veszik. A partnerségen belüli hierarchia kialakítása nyilvánvalóan sérelmeket okoz. A demokratikus elveket és értékeket valló országok kiemelt státusza 2006 óta folyamatosan központi téma, összhangban van a NATO washingtoni szerződéssel, amely az értékalapú demokráciák szövetsége. A legjobb szándékkal sem mérhető össze Ausztria, Svédország, Finnország elkötelezettsége, a műveletekhez történő személyi és anyagi hozzájárulása Belorussziával vagy Türkmenisztánnal.
2. döntés szükséges – mi legyen a PfP-ben a potenciális tagjelölti országokkal, a NATO-tagság iránt érdeklődő országokkal (Szerbia, BiH, Macedónia és Montenegro)? Ezen országok számára a partnerség továbbra is fontos eszköz lesz, az európai integráció és partnerség befejezetlen folyamatában. 3. milyen legyen a kapcsolat a többi PfP/EAPC országgal, a fejlett ötökkel (like-minded countries)? Maradnak-e a PfP/EAPC-ben? Ha igen, követendő példák-e a többi partnerország számára? 4. Mi legyen a demokrácia deficites vagy a NATO-tagság iránt egyáltalán nem érdeklődő PfP országokkal?
5. Elfogadható kommunikációs stratégia kell, a sorrend és az előkelőség meghatározásához. Ha a Szövetség elhatározza a jellemzően földrajzi alapon szervezett partnerségi keretek, rendszerek megváltoztatását, akkor az komoly kihívást jelent az új elveknek megfelelő kommunikációs stratégiájának kialakításában. A prioritások megfogalmazása, a párbeszéd és az együttműködő országok, a kiemelt partnerek érdekeltté tétele az együttműködésben, ezen szervezeti keretek között átgondolt partnerségi stratégiát igényel.
6. Megkerülhetetlen a Berlin Partnerségi Program által felvázolt hatékony és rugalmas partnerség áttekintése? A partnerség létező regionális, geográfiai keretei segítették vagy hátráltatták a hatékonyabb és rugalmasabb együttműködést? A fenntartott régi partnerségi keretek (PfP, EAPC, MD, ICI) akadályozták-e az elmúlt időszakban az új hatékonyabb és a geográfiai kereteket negligáló rugalmasabb partnerségi kapcsolatok működését? 7. Az Észak-atlanti szerződés földrajzi értelemben egyértelműen behatárolja az euro-atlanti régió kereteit, lásd a 6. és a 10. cikkelyt. Szükséges-e az alapszerződés újragondolása?
6. cikk.** Az 5. cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni fegyveres támadást •a Felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai megyéi ellen, Törökország területe ellen vagy a Felek egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen vagy a Felek egyikének hajói vagy repülőgépei ellen ugyanebben a térségben; •a Felek egyikének fegyveres erői, hajói, vagy repülőgépei ellen, ha a fenti területeken vagy azokon kívül bármilyen más olyan európai területen tartózkodnak, amelyeken az egyik Fél a Szerződés hatálybalépésekor megszálló erőket tart fenn, valamint, ha a Földközitengeren vagy az észak-atlanti térségnek a Ráktérítőtől északra eső részében tartózkodnak.
10. Cikk A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam részesévé válhat a Szerződésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál leteszi. E kormány a Felek mindegyikét értesíti az egyes csatlakozási okiratok letételéről.
A NATO partnerség célkitűzései - NATO műveletek támogatása-együttműködés -a nemzetközi biztonság kiterjesztése -integrált Európa (6 és 10. cikkely) - liberális/demokratikus elvek és értékek védelme - partnerországok felkészítése a NATO-tagságra
Partnerség – aktuális kérdések
Grúzia - Georgia
Partnerség – aktuális kérdések - Grúzia 2014 júliusában döntés született arról, hogy a Walesi Csúcstalálkozón a NATO nem fogja Grúzia részére felajánlani a Tagsági Akciótervet. Grúzia vezetése a 2008. évi Bukaresti Csúcsértekezlet után másodszor vette csalódottan vette tudomásul a döntést.
Annak ellenére, hogy a bukaresti zárónyilatkozat 23. pontjában világosan megfogalmazta a Szövetség, hogy „ A NATO üdvözli Ukrajna és Grúzia euro-atlanti törekvéseit a NATO-tagság elérése érdekében. Ma megegyeztünk, hogy ezen országok NATO-tagországok lesznek”. Bucharest Summit Declaration, 3 April 2008 http://www.nato.int/cps/en/natolive/official_texts_8443.htm „23. NATO welcomes Ukraine’s and Georgia’s Euro-Atlantic aspirations for membership in NATO. We agreed today that these countries will become members of NATO.”
Partnerség – aktuális kérdések - Grúzia
A Walesi Csúcsértekezleten a NATO egy tartalmas együttműködési csomagot (substantial package) ajánlott fel Grúzia részére, amely a védelmi képességek fejlesztését, a hadsereg kiképzésének erősítését, gyakorlatokat, a védelmi szakemberek számának növelését jelenti, ezzel erősítve a grúziai Összekötő Hivatalt, valamint fokozott interoperabilitási lehetőségeket jelent. (1) Így továbbra is csak a lassabban fejlődő kapcsolatrendszer marad a NATO és Grúzia között.
(1) Wales Summit Declaration 05 Sep. 2014, 93. pontját http://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_112964.htm
Partnerség – aktuális kérdések - Montenegró A Bukaresti Csúcsértekezlet zárónyilatkozatának 25. pontja Montenegró számára felajánlotta az Intenzív Párbeszéd kidolgozását, az ország már korábban döntött az Egyéni Partnerségi Akcióterv kidolgozásáról. Montenegró bár 2009 decemberében csatlakozott a Tagsági Akciótervhez, esetében is az a döntés született, hogy a Walesi Csúcstalálkozón nem hívták meg csatlakozásra, viszont a Szövetség továbbra is érdekelt az intenzív együttműködésben. A külügyminiszterek 2015 decemberéig áttekintik az ország felkészültségét és annak fényében hozzák meg a csatlakozására vonatkozó döntést. [1] [1]
Wales Summit Declaration 95. pontja
Partnerség – aktuális kérdések - Macedónia Macedónia esetében már a Bukaresti csúcsértekezlet (2008) zárónyilatkozatában rögzítették, hogy a tagságával kapcsolatos döntés a görögökkel folytatott névvita rendezésétől függ. A walesi zárónyilatkozat 96. pontja megerősítette, hogy a névvita rendezetlensége miatt Görögország vétója továbbra is akadálya az ország teljes jogú tagságnak.
Partnerség – aktuális kérdések – Bosznia és Hercegovina Bosznia és Hercegovina számára a Bukaresti Csúcsértekezlet 25. pontja felajánlotta az Intenzív Párbeszéd kidolgozását. A NATO külügyminiszterek 2010 áprilisában formálisan meghívták a Tagsági Akciótervhez való csatlakozásra, de ezt feltételhez kötötték. A MAP hatálya alatti éves nemzeti programot csak akkor fogadják el, ha az állami védelmi célú ingatlanok kérdése megoldódik. Walesben a zárónyilatkozat 97. pontja megállapította, hogy 2010 áprilisában a külügyminiszterek által Tallinban megfogalmazott feltétel megoldása tárgyában kicsi az előrelépés.
Wales-i csúcsértekezlet
Ukrajna és Oroszország – a NATO kollektív védelmi képességeinek megerősítése Védelmi kiadások Képességfejlesztés Az afganisztáni műveletek lezárásának előkészítése
Partnerkapcsolatok és a bővítés kérdései
Wales Summit Declaration, 2014
83. We reaffirm our commitment to the Mediterranean Dialogue (MD) and Istanbul Cooperation Initiative (ICI) and the principles that underpin them; MD and ICI remain two complementary yet distinct partnership frameworks. We look forward to deepening our political dialogue and practical cooperation in both fora, building on many years of steady progress. We remain open to welcoming new members from the Mediterranean and the broader Middle East region to these frameworks. Wales Summit Declaration, Issued by the Heads of State and Government participating in the meeting of the North Atlantic Council in Wales, 05 Sep. 2014
Wales Summit Declaration, 2014 84. This year we also celebrate twenty years of the Mediterranean Dialogue. …. 85. We also celebrate ten years of the Istanbul Cooperation Initiative…. 86. We will also intensify efforts to engage with and reach out to those partners across the globe that can contribute significantly to addressing shared security concerns. The Berlin Partnership Policy has created increased opportunities for these countries to work individually with NATO at the political and practical level.
A walesi zárónyilatkozat pontjai
32 MENA countries 38 Libya in MD ? 47 Operation Active Endavour 80 Partners across the globe - Berlin Partnership Package Partners - Defence Education Enhancement Programme 81 Professional Development Programme 82 PfP 83 MD, ICI 84 20 years MD 85 10 years ICI 86 PAG countries 87 GCC, Arab League - regional intl organizations Partnership Interoperability Initiative, 88 Interoperability Platform launched at Wales
Partnership Interoperability Initiative NATO remains committed to further strengthening and deepening its partnerships 2012 Chicago Summit, re-affirmed here in Wales with the establishment of the Interoperability Initiative. This program includes an “Interoperability Platform” of some 24 partners that will help NATO and its partners maintain joint readiness to tackle security challenges. It includes an upper tier of “Enhanced Partners,” which provides early access to operational planning, streamlined participation in exercises, and regular political consultations for NATO’s closest and most interoperable partners.
Azon országok, amelyek Afganisztánban együtt harcoltak, kapcsolatban maradnak, számukra hozták létre a Partnerségi Interoperabilitási Kezdeményezést (Partnership Interoperability Initative). Ezen belül az: 1. Interoperabilitási Platformot (Interoperability Platform) 2. Enhanced Partner kategóriát.
A másik új partnerségi fórum: Védelmi Képességfejlesztési Kezdeményezés (Defence and Related Security Capacity Building Initative).
88. As combat operations end in Afghanistan, we will ensure that the bonds forged between Allied and partner nations' armed forces remain as strong as ever. We have fought together. Now we will focus on preparing and training together. We have therefore adopted a comprehensive Partnership Interoperability Initiative to enhance our ability to tackle security challenges together with our partners. Here in Wales, our Defence Ministers launched the Interoperability Platform, meeting with 24 partners 1 that have demonstrated their commitment to reinforce their interoperability with NATO.
1= Armenia, Australia, Austria, Azerbaijan, Bahrain, Bosnia and Herzegovina, Finland, Georgia, Ireland, Japan, Jordan, Kazakhstan, Republic of Korea, Republic of Moldova, Mongolia, Montenegro, Morocco, New Zealand, Serbia, Sweden, Switzerland, the former Yugoslav Republic of Macedonia, Ukraine, and the United Arab Emirates.
88. These partners have been invited to work with us to take forward dialogue and practical cooperation on interoperability issues. Defence Ministers also met with five partners2 that make particularly significant contributions to NATO operations to discuss further deepening dialogue and practical cooperation as part of the enhanced opportunities within the Partnership Interoperability Initiative. We stand ready to consider the addition of other partners as their contributions and interests warrant.
2= Australia, Finland, Georgia, Jordan, and Sweden
A NATO Védelmi Képességfejlesztési Kezdeményezés a Szövetség széleskörű tapasztalatán és szakértelmén alapul, amely során tanácsadással, segítségnyújtással, képzéssel és mentorálással támogatja azon országokat, akiknek szüksége van a képességfejlesztés bővítés támogatása. Célja a partnerek irányába való NATO elkötelezettség erősítése, hozzájárulás a nemzetközi biztonság, a stabilitás és a konfliktusok megelőzéséhez érdekében. Stratégiai szintű tanácsokat ad védelmi és a kapcsolódó biztonsági szektor reform és intézményfejlesztésében, segíti a védelmi képességek és a helyi erők fejlesztését, elsősorban a képzés és kiképzés segítségével.
A Szövetség speciális területeken, nyújt támogatást: logisztika, a lefegyverzés, leszerelés és reintegráció, a polgári veszélyhelyzeti tervezés és kibervédelem. A Wales-csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy Grúziára, Jordániára és a Moldovai Köztársaságra is kiterjesztik a kezdeményezést.
A partnerségi kezdeményezés változásai
1991 Róma
párbeszéd, együttműködés demokrácia támogatása
1994 Brüsszel
Közép-és Kelet-Európa stabilizálása, integrálása politikai és katonai együttműködés Geográfiai megközelítés helyett funkcionális NATO Európán kívüli stabilizáló erő Mit tehetnek a partnerek a Szövetségért? Hozzájárulás az euro-atlanti térség biztonságához Partnerség és a NATO-tagság közötti kapcsolat
2001 paradigmaváltás
Mit tehet a NATO a partnerekért? Közép-és Kelet-Európa sikerek promotálása 1990-es évek érték-alapú koncepció
Globális kihívások - közös érdekek 2001 után
Érték alapú vs. érdek alapú megközelítés Ambíciószint vs. rendelkezésre álló erőforrások között
A partnerség nem eszköz, hanem cél! Leslie kritériumok (legitimáció, exit strategy, regional support) A biztonság terheinek megosztása – a védelmi költségvetés növelése
Műveletek eredményessége (terrorizmus, kábítószer elleni küzdelem, a határok védelme stb.) Együttműködés a partnerekkel
NATO globális partnerkapcsolatai
MAP (BIH, FYROM, MNE) IPAP (ARM, AZE, BIH, GEO, KAZ, MDA, MNE) PAG
PAG Partners across the globe Szerkesztette: Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezds.
A NATO és a PAG országok Mongolia
IPCP March 2012
New Zealand
IPCP June 2012
ROK
IPCP Sept 2012
Australia
IPCP February 2013
Japan
IPCP May 2014
NATO-Iraq cooperation Programme Sept 24, 2012 Pakistan Joint Political Declaration July 2010
NATO-Mongólia kapcsolatrendszere 2012-2014
Mongólia 2012-ben a NATO globális partnere – együttműködés a NATO Science for Peace and Security (SPS) Programme keretén belül. Stratégiai párbeszéd – gyakorlati együttműködés
2014. november 27. Ulánbátor találkozó Az együttműködés területei: Kibervédelem, geo-adatbázis az egykori katonai területek helyreállítása, NATO mint globális aktor az Ázsia-Csendes-óceáni térségben, új biztonsági kihívások a térségben.
Miért érdekes Mongólia?
Shanghai Cooperation Organization
The Shanghai Cooperation Organisation or SCO or Shanghai Pact is a Eurasian political, economic and military organisation which was founded in 2001 in Shanghai by the leaders of China, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Russia, Tajikistan, and Uzbekistan.
Források Siposné Kecskeméthy Klára: Partnerség a békéért, p. 21-58. In: NATO partnerség 2014, Szerkesztette: Kiss Petra, Szenes Zoltán Zsolt Melinda, 2014. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. 195 p. ISBN: 978-615-5305-81-8
Szenes Zoltán: Új bor a régi palackban? A walesi NATO-csúcs Hadtudomány, 2014. 3-4. szám p. 3-21. http://mhtt.eu/hadtudomany/2014/3_4/2014_3_4_1.pdf
Források Siposné Kecskeméthy Klára-Gelsei András: A NATO és Ukrajna stratégiai partnersége, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2004. 8. évf. 3. szám p. 210-221. Siposné Kecskeméthy Klára: A mediterrán térség az isztambuli csúcstalálkozó után, Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum, 2005. IX. évfolyam 2. szám p. 26-29. Siposné Kecskeméthy Klára: Kijevi Nemzetközi Hét – a NATO és a globális biztonsági kihívások, Új Honvédségi Szemle 2006. LX. évf. 5. szám p. 86-92. Siposné Kecskeméthy Klára: A Szövetség partnerkapcsolatainak áttekintése a rigai csúcstalálkozó fényében, Hadtudomány, XVI. évfolyam 2006. 4. szám p. 66-70. Siposné Kecskeméthy Klára: Hogyan tovább globális partnerség? Szakmai Szemle, 2008. 4. évfolyam 2. szám p. 22-28. Budapest Siposné Kecskeméthy Klára: A mediterrán térség jelentősége a NATO számára, KLHTK Hadtudományi Szemle című on-line tudományos folyóirat 2008. 1. évfolyam 2. szám, p. 101-106.
Siposné Kecskeméthy Klára: A mediterrán térség jelentősége a Szövetség számára, p. 1-12. In: Hadseregek a Mediterráneumban, Mediterrán Világ Szimpózium III. Veszprém konferencia, Pannon Egyetem MFTK- HM Zrínyi Kht. – Zrínyi Kiadó – Veszprém – Budapest 2009. p. 200. Siposné Kecskeméthy Klára: A NATO szerepe a Mediterráneumban, Mediterrán Világ Symposium VI. A NATO és az EU szerepvállalása a Mediterráneumban című konferencia Budapest, Mediterrán Világ 7. évfolyam, 19. szám 2011. p. 316. Siposné Kecskeméthy Klára: Globális partnerség, NATO-Ausztrália együttműködés Hadtudomány 2012. 1-2. szám XXII. évfolyam melléklete p. 1-8.
Siposné Kecskeméthy Klára: A NATO partnerségi kapcsolatainak áttekintése, Hadtudomány elektronikus szám, 2012. p. 1-16. Siposné Kecskeméthy Klára: Globális partnerség, NATO-Japán együttműködés, Hadtudomány, XXIV. évfolyam, 1. elektronikus szám, 2014. p. 105-114.
