A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja

KOZMA GÁBOR: A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja

A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja Kozma Gábor alezredes A szerzõ a cikkben bemutatja a NATO Tudományos Programját felváltó Tudománnyal a Biztonságért programot, amely az elõdjéhez hasonlóan a legnagyobb hangsúlyt a tudományos együttmûködés és információellátás elõmozdítására, a követendõ irányelvek közös kidolgozására, a közös problémamegoldásra fekteti. A tanulmány alapvetõ információkat ad a NATO egyéb tudományos együttmûködési és támogatási rendszereirõl, melyek a regionális problémák megoldásán keresztül a globális biztonságot erõsítik, illetve az infrastrukturális fejlesztéshez nyújtanak segítséget a NATO-val együttmûködõknek a biztonság javítása érdekében. In the article the author submits the NATO Programme for Security Through Science, which replaced the formal NATO Science Program. The Program is mainly focused on promotion of international scientific collaboration and support with information, development of common directives, and application of cutting-edge science to problem solving. The essay provides basic information about NATO scientific support methods, which strengthen the global security through solving of regional problems. These methods give assistance applicants in development of scientific infrastructure for strengthening security.

A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja segítséget nyújt a PfP, valamint a Mediterrán Párbeszéd országainak tudományos szakemberei részére a NATO tagországok kutatóival történõ nemzetközi együttmûködéshez. A támogatás a PfP, illetve a Mediterrán Párbeszéd országainak kutatói által benyújtott pályázatok elbírálása után kerül odaítélésre. A NATO Tudománnyal a Biztonságért program célja, hogy segítse elõ a biztonságot, a stabilitást és nemzetek közti szolidalítást a globális és regionális problémák megoldására irányuló kutatások megvalósításával. A támogatott kutatási területek alapvetõen a terrorizmus elleni harc, illetve az egyéb biztonságot fenyegetõ veszélyek elleni küzdelem körébõl kerülnek ki, de a partnerországok által javasolt témák is kaphatnak támogatást. A számos olyan, a program által finanszírozott támogatási forma létezik, mely elõremozdítja az együttmûködést, a hálózat- és képességfejlesztést, ugyanakkor hozzájárul a demokrácia építéséhez és segíti a gazdasági fejlõdést a partnerországokban. Támogatási módok az elsõdleges kutatási területeken (Priority Research Topics – PRT): – együttmûködési ösztöndíjak (Collaborative Linkage Grants – CLG),

151

KARD ÉS TOLL 2005/3

szakértõi látogatások (Expert visits – EV), haladó szakmai tudományos továbbképzések (Advanced Study Institutes – ASI), haladó kutatói szemináriumok (Advanced Research Workshops – ARW), tudománnyal a biztonságért K+F projektek (“Science for Peace” R&D projects – SfP RDP), – visszailleszkedési ösztöndíjak (Reintegration Grants – RIG). Számítógépes hálózatfejlesztés támogatása a partnerországokban (Computer Networking Support – CNS): – Hálózatfejlesztési infrastrukturális támogatás (Networking Infrastructure Grants – NIG), – Haladó hálózatépítési szemináriumok (Advanced Networking Workshops – ANW). A NATO Tudománnyal a Biztonságért program mindenre kiterjedõ irányelveit a NATO Tudományos Bizottsága (Science Committee – SC) állította össze, melyben valamennyi tagállam képviselteti magát. A NATO Tudományos Bizottság rendszerint évente háromszor ülésezik, ezek egyike az úgy nevezett PfP ülés, melyen a partnerországok képviselõi is részt vesznek. A Bizottság ezen kívül évente két esetben Oroszország képviselõinek bevonásával tanácskozik, ahol a tudományos együttmûködés aktuális kérdéseit vitatják meg. A Tudományos Bizottság munkáját a támogatásokra vonatkozó pályázatok kiírása és elbírálása során Tanácsadó Testületek (Advisory Panel) segítik, melyek tagjait a nemzetközi tudományos közélet képviselõi közül jelölik ki. A testületekbe partnerországok és a Mediterrán Párbeszéd országainak szakembereit is meghívják. A nemzetközi tudományos közösség programban ily módon történõ közvetlen részvétele felbecsülhetetlen értékkel bír, a célkitûzések teljesítése és a magas tudományos színvonal biztosítása szempontjából. – – – –

Történeti összefüggések A NATO Tudományos Program 1958-ban a Tudományos Bizottság alapításával indult a NATO Nem-katonai Együttmûködési Bizottság javaslatára. A „Három Bölcs Ember” (Lange norvég, Martino olasz és Pearson kanadai külügyminiszter) Bizottsága által összeállított jelentés megállapította, hogy a tudományos és technológiai fejlõdés, a kutatás-fejlesztés hatékonyabbá tétele döntõ lehet a nemzetek biztonságának megerõsítésében, illetve a nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepük vonatkozásában. A jelentés végsõ és legfontosabb következtetése az volt, hogy a tudomány és a technológia különös fontossággal bír az atlanti közösség számára. A Tudományos Bizottság azonnal felismerte, hogy a fiatal kutatók és mérnökök felkészítése kiemelkedõ fontosságú és ennek értelmében támogatási mechanizmusokat hozott létre, melyek közül néhány a mai napig mûködik. Az évek során új támogatási formák kerültek bevezetésre, esetenként néhányat töröltek. A program alapfeladata azonban változatlan maradt: hangsúlyozni az együttmûködés fontosságát, támogatni a magas tudományos minõséget és fejleszteni a kihívásokra gyorsan reagálni képes kutatói kapacitást. A ’90-es évek elejétõl a NATO Tudományos Program kiszélesedett, mivel Az Euro-atlanti Békepartnerségi Tanács országainak kutatói is lehetõséget kaptak a

152


támogatások elnyerésére, bár egy ideig a program költségvetésének egy részét elkülönítették a NATO-országok kutatói közti együttmûködés támogatására. 1999-ben a Tudományos Program átalakult, így a források túlnyomó részét a partner- és NATO-tagországok közti együttmûködés elõsegítésére vagy a partnerországokban folyó kutatások támogatására fordították. Ettõl az évtõl a Mediterrán Párbeszéd országai is pályázhattak a tudományos együttmûködésük fejlesztése érdekében. A 2003 végén bevezetett új elgondolás alapján, a Tudományos Program – a Szövetség új típusú fenyegetések elleni kezdeményezéseivel összhangban – további módosításokon esett át. Így a program jelenleg a terrorizmus elleni küzdelem, a biztonságot fenyegetõ egyéb veszélyek elleni tevékenység és a partnerországok által fontosnak tartott, a biztonsággal kapcsolatos témákban kialakítandó együttmûködés támogatására fekteti a fõ hangsúlyt. A gyökeres változásoknak kifejezéséül a program új elnevezést kapott, az új neve: A NATO Tudománnyal a Biztonságért Programja. Támogatott kutatási területek A program alapelve szerint támogatás csak az elsõdleges kutatási területek (PRT) témáihoz illeszkedõ, vagy a partnerországok által preferált témakörökben benyújtott pályázatoknak adható. Azon pályázatok, melyek elsõdleges kutatási területeket dolgoznak fel, valamint valamely partnerország részére nagy jelentõséggel bírnak, elõnyt élveznek az elbírálás során. Tudományos együttmûködés a terrorizmus elleni védekezés területén A terrorizmus elleni védekezés témakörében elsõsorban azok a pályázatok kaphatnak támogatást, melyek valamely tudományos kutatás eredményét használják fel az adott területen. Ilyen kutatások például azok, amelyek az atom-, biológiai- és vegyifegyverek (ABV-fegyverek), illetve azok alkotóelemei kimutatási lehetõségeinek fejlesztésére, vagy ezen fegyverek elleni védekezés hatékonyabbá tételére irányulnak. Ezen kívül a kiemelt fontosságú területek között szerepel a hatékony mentesítési eljárások kidolgozása és ABV-fegyverek vagy alkotóelemeik biztonságos megsemmisítési lehetõségeinek fejlesztése. A tömegpusztító fegyverek hatásainak felszámolására irányuló egészségügyi rendszabályok és eljárások – például orvosi és gyógyszerészeti technológiák – fejlesztése szintén kiemelt terület. A program megkülönböztetett figyelmet fordít az öko-terrorizmus és a számítógépes terrorizmus elleni védekezés rendszabályai kidolgozásának támogatására. Kiemelt kutatási témák: – Az ABV-fegyverek vagy alkotóelemeik gyors kimutatása, illetve az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk gyors meghatározása. – A kimutatás és felderítés újszerû és gyors módjai (pl. vegyi- és bioszenzorok, multiszenzoros eljárások, gén-chipek). – Az ABV-fegyverek elleni fizikai védelem. – Az ABV-fegyverek vagy alkotóelemeik hatástalanítása (mentesítés). – Az ABV-fegyverek vagy alkotóelemeik megsemmisítése (pl. vegyi eljárások).

153


– – – –

Egészségügyi ellenrendszabályok. Robbanóanyagok kimutatása. Az öko-terrorizmus elleni rendszabályok. A számítógépes terrorizmus elleni rendszabályok.

Tudományos együttmûködés a biztonságot fenyegetõ egyéb veszélyek elleni küzdelem területén Az ezen a területen végrehajtandó kutatások az elõzõ témakörben meghatározottaknál kisebb mértékû fenyegetést jelentõ veszélyeket dolgoznak fel, melyek azonban – különösen regionális szinten – biztonsági és stabilitási kihívásként jelentkeznek. E veszélyforrások elleni küzdelem során a tudományos kutatások és a technikai fejlesztések kulcsfontosságúak. Ez különösen helytálló a környezeti biztonság területén, ahol az elsivatagosodás, a talajerózió, illetve a természetes vizek szennyezése regionális vagy határmenti konfliktusokhoz vezethet. Az édesvíz-készletek kezelése, illetve az egyéb „meg-nem-újuló” természeti erõforrások kezelése két olyan terület, melyen a megoldások feltárása sürgetõ feladat. Megbízható tudományos modelleket kell kidolgozni az élelmiszer, energia és egyéb javak fogyasztásának szabályozására, beleértve a finanszírozási kérdéseket és a környezetre gyakorolt hatás elemzését. A környezeti katasztrófák elõrejelzése olcsóbb és hasznosabb, mint a következmények felszámolása, ez a képesség hozzájárulhat a környezeti biztonság javításához. A társadalom-tudományok számos tudományterületén kell kutatásokat folytatni, az egyének és a társadalom biztonságérzetének erõsítése érdekében. Kiemelt kutatási témák: – Környezet-biztonsági kihívások (pl. elsivatagosodás, talajerózió, levegõszennyezés stb.). – Az édesvíz-készletek kezelése. – „Meg-nem-újuló” természeti erõforrások kezelése. – Fogyasztás szabályozás modelljeinek kidolgozása. – Katasztrófák elõrejelzése, megelõzése. – Élelmiszer-biztonság. – Információ-biztonság. – Társadalmi mozgató erõk (pl. a globális biztonság új kihívásai, a terrorcselekmények gazdasági következményei, kockázatelemzés, tudományszervezés, tudománypolitika, biztonsággal kapcsolatos politika-tudomány, illetve a tág értelemben vett nemzetközi kapcsolatok). A partnerországok által preferált kutatási programok A következõ oldalon lévõ táblázat a partnerországok által kiemelten fontosnak tartott kutatási programokat tartalmazza. A partnerországok, illetve Bulgária és Románia kutatói a saját országuk által preferált területen nyújthatnak be pályázatot a NATO országbeli kutatótársukkal együttmûködésben. Azon kutatási pályázatok, melyek mind a NATO, mind a partnerországok által javasolt programok között szerepelnek, elõnyt élveznek az elbírálás során.

154

9 Környezeti biztonság

X

X

X

8 Információs technológia 7 Élelmiszer biztonság

X X

X X X X

X X X X X

5 Biotechnológia 4 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1

Nanotechnológia Tudomány- és technológiapolitika Újszerû anyagok Határ biztonság/ szállítás biztonság „Brain-drain” A terrorizmus elleni védelem A virtuális „selyem-út” Az édesvíz-készletek kezelése Agrártudományok Bio- és radiológiai felderítés Energia Katasztrófa elõrejelzés és megelõzés Informatikai biztonság Nukleáris fenyegetés Nukleáris hulladék/meddõ Fenntartható fejlõdés Társadalmi mozgatóerõk Mûholdak, ûrkutatás Veszélyes anyagok kezelése Robbanóanyagok kimutatása Illegális bevándorlás Fertõzõ betegségek Élettudományok Matematika

1 Orvostudomány 1 Optikai technológiák 1 Népességvédelem 1

X

X

X

X X X X X

X

X

Ukrajna

Türkmenisztán

X

X X

X

X X X

X

X

X X

Üzbegisztán

X X

X X

X X X

Románia

X X X X

X

X X

X

Tádzsikisztán

Oroszország

Moldávia

X X

X X X X

X

X

X X X X

X X X X X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X X X X X X X X X

A terrorizmus társadalomlélektani hatásai

A sugárzás hatása az emberi szervezetre 1 Modellezés

Örményország

Kirgzisztán

Macedónia (FYROM)

Kazahsztán

Grúzia

Horvátország

Bulgária

Fehéroroszország

Albánia

A kutatási program

Azerbajdzsán

Résztvevõ országok száma


X

1

X X

155


Az egyéb kutatási területek körébe tartozó számítógépes hálózatfejlesztési támogatások (CNS) célja, hogy a partnerországokban elõsegítse az elektronikus kommunikációt a tudományos közélet szereplõi között, biztosítva számukra a tudományos tevékenységük végzéséhez a szükséges Internet kapcsolatot, a nemzetközi tudományos közélethez történõ csatlakozáshoz szükséges technikai feltételeket és alkalmazói ismereteket. A pályázatokkal kapcsolatos információk A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja támogatást nyújt a PfP országok vagy a Mediterrán Párbeszéd országainak kutatói részére a NATO-tagországok tudományos szakembereivel való nemzetközi együttmûködéshez az elsõdleges kutatási területeken, a terrorizmus elleni védekezés és a biztonságot fenyegetõ egyéb veszélyek elleni küzdelem terén folytatott kutatások végrehajtása érdekében. A támogatások az Euró-atlanti Partnerségi Tanács vagy a Mediterrán Párbeszéd országainak kutatói a NATO tudományos szakembereivel az elsõdleges kutatási területeken, illetve a partnerországok által preferált kutatási területeken történõ együttmûködés elõsegítését szolgálják. A támogatások az egyéni kutatók által benyújtott pályázatok elbírálása alapján kerülnek odaítélésre. A benyújtott pályázatokat egy, a NATO, a partner- és a Mediterrán Párbeszéd országainak tudományos szakembereibõl álló Tanácsadó Testület bírálja el, mely évente háromszor ülésezik. A támogatás különféle tevékenységekre használható fel, például az együttmûködés javítására, a számítógépes hálózatfejlesztésre, illetve teljesítménynövelésre. Ezek mellett a támogatások a partnerországban hozzájárulhatnak a demokrácia építéséhez, megszilárdításához és segíthetik a gazdasági fejlõdést. A pályázatok bármikor benyújthatók. A 2006. évi támogatásokra vonatkozó pályázatok beadásának határideje: 2005. december 1., 2006. március 1., 2006. július 1. A 2007. évre vonatkozó pályázatok beadási határideje: 2006. november 1. A pályázatok benyújtásával kapcsolatos részletes információk elérhetõk a www.nato.int/science honlapon. A program 2005-ben az újonnan csatlakozott NATO-tagországok közül – az egy fõre jutó GDP alapján – Romániának és Bulgáriának lehetõséget adott arra, hogy a partnerországokat megilletõ feltételekkel nyújtsák be pályázataikat. A programhoz kapcsolódó támogatási módok az elsõdleges kutatási területeken (PRT): Az együttmûködési ösztöndíjak (CLG) lehetõséget biztosítanak egy kutatócsoport partnerországok vagy Mediterrán Párbeszéd országainak egyetemeirõl és kutatóintézeteibõl érkezett tagjai részére a NATO-országok kutatóival történõ kutatási együttmûködésre. Ilyen támogatások csak olyan pályázatokra folyósíthatók, melyek az elsõdleges kutatási területeken a biztonság témakörében folytatott kutatásokra vonatkoznak.

156


A szakértõi látogatások (EV) lehetõvé teszik a partnerországok elismert szakemberei részére, hogy a folyamatban lévõ kutatásaikat a NATO-országok szakértõinek tapasztalatait felhasználva végezzék. A támogatás csak a biztonság témakörében, az elsõdleges kutatási területeken folytatott kutatások esetén nyerhetõ el. Olyan haladó szakmai tudományos továbbképzések (ASI) szervezéséhez nyújt támogatást a program, melyek kiemelkedõ oktatási célokat szolgálnak. A továbbképzéseken a pontosan meghatározott, a biztonság tárgykörébe tartozó témákat a nemzetközi tudományos közélet neves szereplõi dolgozzák fel. Itt foglalkoznak azon témákkal is, melyek feldolgozásának tapasztalatai még nem épültek be a felsõfokú oktatás tananyagrendszerébe. A program támogatást biztosít azon haladókutatói szemináriumok (ARW) szervezéséhez, ahol a szakemberek kis csoportja kap lehetõséget arra, hogy egy különösen fontos, a biztonsággal kapcsolatos témakörben más országok szakértõivel konzultációt, tapasztalatcserét folytasson, illetve meghatározza a kutatások új irányvonalait. A Tudomány a Békéért K+F projektek (SfP RDP) támogatása a partnerországok kutatói részére olyan kutatási felszerelések, számítógépek, szoftverek beszerzésére, illetve ezek alkalmazására, kezelésére történõ felkészítés költségeinek biztosítására irányul, melyek a NATO kutatókkal együttmûködésben megvalósítandó, a biztonság témakörére vonatkozó kutatási projektek során kerülnek alkalmazásra. Az eddig felsorolt támogatási formák már a NATO Tudományos Programjában – a Tudománnyal a Biztonságért program elõdjében – is szerepeltek. Mivel a visszailleszkedési ösztöndíj (RIG) új támogatási formaként jelent meg, errõl a támogatásról bõvebben teszek említést. A támogatás célja, hogy elõsegítse a partnerországok fiatal kutatóinak visszailleszkedését a hazai kutatói társadalomba a NATO-országokban folytatott, legalább 6 hónapos tudományos tevékenységük befejezése után. A 36 hónapig folyósított támogatás tudományos karrierépítésre, kutatócsoport alapítására, illetve konferenciákon, tudományos tanácskozásokon történõ részvételre használható fel. A pályázónak olyan tudományos munkatervet kell benyújtania, melyet a hazája is támogat. A tervezett kutatásnak az elsõdleges kutatási programok körében a biztonsági kihívásokat feldolgozó vagy az adott partnerország által preferált kutatási témákra kell vonatkozniuk. A támogatás csak posztgraduális kutatásokra igényelhetõ, PhD hallgatók a doktori képzésük felének befejezése után igényelhetik. A támogatásra a partnerországok kutatói jogosultak, a befogadó hazai intézmény vezetõjének javaslata alapján. A támogatás két részre oszlik: egyik részét maga a kutató, másik részét fogadó intézmény kapja. Számítógépes hálózatfejlesztés támogatása (CNS) a partnerországokban: Hálózatfejlesztési infrastrukturális támogatás (NIG) a partnerországok kutatóintézetei számára nyújt segítséget olyan eszközök beszerzéséhez, melyek hozzájárulnak a telekommunikációs rendszerek mûködésének és hatékonyságának javításához, a hazai és a nemzetközi tudományos közélethez történõ csatlakozáshoz. A támogatás regionális szinten kerül odaítélésre, azzal a céllal, hogy egy adott földrajzi régióban a meglévõ infrastruktúrára alapozva, a fontosabb városok közti adatátvitel sávszélességének növelésével járuljon hozzá a tudományos közélet szereplõi közti kapcsolat

157


minõségének javításához. A támogatás elnyeréséhez a pályázatot benyújtó csoportban egy vagy több partnerországbeli non-profit intézménynek vagy kutató intézetnek, illetve a velük bizonyítottan együttmûködõ NATO országbeli tudományos intézménynek kell részt vennie. Egy adott intézet által önállóan benyújtott pályázatok alacsonyabb besorolást kapnak, csakúgy, mint azok, amelyek egy, már megbízhatóan mûködõ hazai vagy nemzetközi informatikai rendszer modernizálására irányulnak. A program elsõsorban a partnerországok kutatóintézeteinek Internethez történõ csatlakozásának, illetve a világhálón elérhetõ intézmények számának növeléséhez nyújt segítséget infrastrukturális támogatás formájában. A támogatásra pályázó munkacsoport vezetõjének a NATO tagországbeli kutatót jelölik ki, a támogatást is ide folyósítják, így õ a program felelõse. A támogatásból az Internet elõfizetési díjak is fedezhetõk maximum 1 évig. A megítélt összeg tartalmazza annak a számítástechnikai szakembernek juttatandó havi 50-100 -t, aki a rendszer telepítését és üzembe helyezését végzi. A NATO programja támogatásokat nyújt mind elméleti, mind gyakorlati ismereteket adó haladó hálózatépítési szemináriumok (ANW) megrendezéséhez. Az elméleti szemináriumok alapvetõ célja a hazai és a nemzetközi hálózatépítési irányelvek összehangolása és a kutatási együttmûködés elõsegítése. A gyakorlati munkaértekezletek azzal a céllal kerülnek megszervezésre, hogy a különbözõ informatikai háttérrel rendelkezõ országokból érkezett szakemberek ismereteket és tapasztalatokat gyûjtsenek. A szemináriumok általában 2–5 nap idõtartamban kerülnek megrendezésre 20–50 résztvevõvel. A szemináriumot valamely partnerországban az adott ország és egy NATO-ország együttmûködésével kell megszervezni. A szervezést a partnerországból és egy NATO-országból kijelölt társigazgató irányítja egy – legalább három ország képviselõjébõl álló – szervezõ bizottság segítségével. A szemináriumon résztvevõ személyek megválasztása és meghívása a társigazgatók felelõssége, de lehetõséget lehet adni a részvételre történõ jelentkezésre is. A támogatás összege felhasználható a rendezési költségek, a meghívott elõadók – függetlenül attól, hogy honnan érkeztek – költségeinek (szállás, ellátás) és a többi NATO vagy partnerországból érkezõ résztvevõ költségeinek fedezésére. A számítógépes hálózatok technológiájának, eljárásainak kutatásával foglalkozó szemináriumok nem kaphatnak támogatást, ezen konferenciák megszervezéséhez a haladó kutatói szemináriumok (ARW) körében kiírt pályázatokon lehet támogatást nyerni. A szeminárium anyagának publikálása a NATO Tudományos Sorozat köteteként lehetséges, ehhez a NATO további támogatást nyújthat. A pályázatok elbírálását a szakterület elismert szakembereibõl álló tanácsadó testület végzi, mely évente háromszor ülésezik. A NATO tudományos együttmûködésének egyéb színterei A NATO politikai programjai – Békepartnerségi program, Mediterrán Párbeszéd, NATO-Oroszország Tanács, NATO–Ukrajna Kapcsolat, Isztanbul Együttmûködési Kezdeményezés – kapcsán, egyéb nem katonai jellegû tevékenységeken keresztül is igyekszik hatékonyan hozzájárulni a globális és regionális biztonság javításához. Ennek egyik alapvetõ módja a tudományos kapcsolatok élénkítése, a közös célok elérése és a közös érde-

158


kek védelme érdekében. A következõkben a teljesség igénye nélkül a tudományos együttmûködés legfontosabb területeit mutatom be. Tudományos együttmûködés a Mediterrán Párbeszéd országaival A NATO Mediterrán Párbeszéd programja alapján a Földközi-tenger körzetébõl Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó, Jordánia, Mauritánia és Tunézia kapcsolódik közvetlenül a NATO tudományos programjaihoz. A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja lehetõvé teszi a mediterrán régió országainak tudományos szakemberei részére, hogy együttmûködjenek a NATO kutatóival. Az egyes kutatási területek különösen fontosak a régió biztonságának fenntartása szempontjából. Mivel a térség elsivatagosodásának veszélye az egyik legnagyobb biztonsági kihívást jelenti napjainkban, így az ezen a téren történõ együttmûködés, a lehetséges megoldások közös feltárása érdekében rendezett munkaértekezletek megszervezése sürgetõ feladat. Más, a természettudományok témakörébe esõ területek talán kevésbé érhetõek el a nem szakavatottaknak, de kiváló lehetõséget biztosítanak a régió tudományos szakemberei számára a szélesebb nemzetközi kutatói társadalommal való együttmûködésre. A mediterrán régió néhány országából származó kutatóknak a múltban, gazdasági, kulturális, vagy politikai okokból kifolyólag nem adatott meg minden lehetõség arra, hogy más országok tudományos szakembereivel találkozzanak, dolgozzanak. A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja lehetõséget biztosít az együttmûködésre, a kapcsolatok felvételére és bõvítésére. Sikerként könyvelhetõ el, hogy már valamennyi Mediterrán Párbeszédben résztvevõ ország képviselteti magát a programban. A jövõ feladata és közös érdek ennek a részvételnek a szélesítése, mivel az elsõdleges kutatási területek legtöbb témája közvetlenül érinti a térség országait. Tudományos együttmûködés a NATO és Oroszország között A két fél közti tudományos együttmûködés a Tudományos és Technológiai Együttmûködésre vonatkozó Egyetértési Megállapodás 1998 májusában történt aláírásával kezdõdött. A programot irányító bizottság vezeti, mely három, Oroszországot érintõ területet jelölt ki, melyekre az együttmûködés során kiemelt figyelmet fordítanak. Ezek az alábbiak: – Plazma fizika. – Növényi biotechnológia. – Katasztrófa elõrejelzés és megelõzés, a biztonság természeti és ipari aspektusai. A 2000 októberében Moszkvában megtartott szemináriumon mindhárom témában kidolgozták az együttmûködésre vonatkozó szándéknyilatkozatot. A program lehetõséget biztosít az orosz és a NATO-tagországok kutatói részére, hogy együttmûködési ösztöndíjakra (CLG), szakértõi látogatások (EV) támogatására, illetve haladó kutatói szemináriumok (ARW) megszervezéséhez pályázatokat nyújtsanak be.

159


– A NATO–Oroszország együttmûködési ösztöndíjak (RCLG) segítséget nyújtanak a nemzetközi kutatócsoportok tagjai részére, a NATO-országok és Oroszország egyetemein és kutató intézeteiben, az egyes kutatási projektek során megvalósítandó együttmûködéshez. A támogatás igényelhetõ az irányító bizottság által megjelölt mindhárom témában. Csak azok a projektek kapnak támogatást, melyeknél az alapkutatás költségei nemzeti forrásokból kerülnek biztosításra, de a nemzetközi együttmûködés finanszírozásához nincs anyagi fedezet. A támogatás a kutatók rövid külföldi tartózkodása költségeinek (utazás, szállás) fedezésére használható fel. A látogatásokat viszonossággal kell megszervezni. – A NATO–Oroszország szakértõi látogatások (REV) lehetõvé teszik a NATO és Oroszország elismert kutatói részére, hogy megismerjék egymás eredményeit, kölcsönösen kiaknázzák egymás tapasztalatait. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtson a folyamatban lévõ kutatásokhoz. A megítélt támogatás a kutatók néhány naptól, maximum egy hónapig tartó külföldi tartózkodása költségeinek megtérítésére használható fel. Olyan látogatások nyerhetnek támogatást, melyeknek során magasan képzett és nemzetközileg elismert kutatók dolgozzák fel együtt tapasztalataikat. A támogatás felhasználható orosz szakemberek valamely NATO-tagország kutatóhelyének meglátogatása, illetve NATO-kutatók valamely orosz tudományos intézetbe történõ utazási költségeinek biztosítására. A kutatási témának valamely, az irányító bizottság által meghatározott területre kell vonatkoznia. – NATO–Oroszország haladó kutatói szemináriumok (RARW) célja, hogy hozzájáruljon az irányító bizottság által meghatározott három területen a meglévõ ismeretek fejlesztéséhez. A szemináriumok megszervezésének célja a kutatási irányvonalak meghatározása, valamint a NATO és Oroszország tudományos szakemberei közti kapcsolatok erõsítése. A szemináriumok általában 2–5 nap idõtartamban 20–50 résztvevõvel kerülnek megrendezésre. Fontos, hogy nem nemzetközi konferenciáról vagy szimpóziumról, hanem inkább a NATO-országok és Oroszország magasan képzett, gyakran különbözõ területeken dolgozó szakembereinek szervezett intenzív párbeszédrõl, fórumról van szó. Az édesvízkészletek és a biztonság összefüggései Az édesvíz készletek problémája világméretû gondot jelent napjainkban, de különösen égetõ a Mediterrán Párbeszéd országaiban. A készletekkel való gazdálkodás nem egyszerûen társadalmi és gazdasági kérdés, hanem napjainkra, az olajkészletekhez hasonlóan, a biztonságot befolyásoló tényezõvé vált. A tudománynak jelentõs szerep jut az ivóvízzel kapcsolatos problémák megoldásában, így értelemszerûen népszerû kutatási terület a Mediterrán Párbeszéd országaiban. A környezeti és földtudományok tárgykörében az együttmûködési ösztöndíjak (CLG) napjainkban a kutatási témák széles spektrumát ölelik fel, de valamennyi támogatott kutatás az édesvíz készletek problémájára keres megoldást. Ezen kutatások eredményei folyamatosan publikálásra kerülnek a legnevesebb tudományos folyó-

160


iratokban, illetve a kutatók bemutatják azokat a tudományos konferenciákon, így az eredmények elérhetõek a nemzetközi tudományos közélet szereplõi számára. A következõkben az együttmûködésre vonatkozó példákat mutatok be. Az ilyen típusú együttmûködés egyik legjobb példája az Algéria és Franciaország közti kooperáció, melynek során a partnerek közösen igyekeznek megoldást találni az algíri régió környezetszennyezési problémáira, beleértve az Algíri-öböl, illetve a régió folyóvizei vízminõségének javítására. A kutatások az ipari és humántevékenységek melléktermékeként létrejövõ, szénhidrogénekre és a fenolokra koncentrál, melyek a szennyezõdések egyik alapvetõ faktorai. Másik példaként az Egyiptom és Belgium közti – a korszerû vízgazdálkodási eszközök fejlesztésére vonatkozó – együttmûködést emelhetõ ki. Ez a kutatás olyan matematikai modellek kidolgozására irányul, melyek a vízgazdálkodás hatékony támogató mechanizmusai lehetnek azokban az országokban, ahol a hatóságoknak árvízvédelmi, illetve vízminõségi problémáknak kell szembenézniük. Tunézia tudományos szakemberei bevonásra kerültek egy nemzetközi, multidiszciplináris kutatásba, melynek célja, hogy olyan ultraviola lámpák új generációját fejlessze ki, melyek a víz különbözõ UV eljárásokkal történõ kezelésére hivatottak, az emberi fogyasztásra és az öntözésre történõ alkalmassá tétel céljából. A vízhiány miatt az adott területen rendelkezésre álló valamennyi vízkészlet mobilizálására szükség van, beleértve a csapadék-ciszternákat, a talajvíz-forrásokat és a szennyvíz-tisztítókat. Ezek a nem-hagyományos rendszerek, amennyiben nem megfelelõen használják õket komoly fertõzésforrások lehetnek. A víz és a szennyvíz ultraviola módszerekkel történõ tisztítása lehetséges alternatíva a jelenleg széleskörben használt, rákkeltõ melléktermékek kialakulásának veszélyével járó klórozásos eljárás felváltására. Török, lengyel, brit, orosz és izraeli tudósok együttmûködve munkálkodnak olyan ioncserélési eljárás kidolgozásán, melynek segítségével a további felhasználás érdekében szabályozni tudják a geotermikus szennyvíz bórtartalmát. A bór – megfelelõ mértékben az öntözõvízhez adva – segíti a növények fejlõdését, túladagolás esetén azonban mérgezéshez vezethet. A „Virtuális Selyem Út” (Virtual Silk Highway) Számítógépes hálózatépítési projekt a kaukázusi és a közép-ázsiai országokban A középkori “selyem út” nem egyszerû kereskedelmi útvonal volt, hanem kiemelkedõ jelentõsséggel bírt az ismeretek és az információ világrészek közti továbbítása szempontjából. A NATO több évre szóló számítógépes hálózatépítési projektje a korszerû mûholdas technológia felhasználásával költséghatékony, globális Internet kapcsolat kiépítését teszi lehetõvé a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, így modern informatikai hálózat jön létre a térségben. Ennélfogva a projekt a „Virtuális Selyem Út” (Virtual Silk Highway) – röviden a „SILK Project” – elnevezést kapta. A tervezet célja, hogy jelentõsen javítsa a régió tudományos és oktatási intézményei közti információellátás és –csere lehetõségeit. A projekt a NATO Tudományos Bizottság kezdeményezésére jött létre, A NATO a Számítógépes Hálózatépítési Tanácsadó Testület irányításával 1994 óta a tudományos információs hálózat kiépítésének legnagyobb

161


támogatója a térségben. A földi infrastruktúra kiépítése után szükségessé vált a megbízható Internet kapcsolat biztosítása, mivel napjainkban a tudományos szakemberek közti kapcsolattartás leghatékonyabb eszköze az Internet. Mindemellett a világhálóhoz való hozzáférés hozzájárulhat a demokratikus változásokhoz, és azzal, hogy közelebb hozza egymáshoz az információellátás szempontjából gazdagabb és szegényebb országokat erõsíti a békét és biztonságot. A projekt az alábbi nyolc országot érinti: Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország a Kaukázusból, valamint a közép-ázsiai országok közül Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. A project minden ország részére biztosít egy meghatározott minimális sávszélességet, illetve annak a lehetõségét, hogy a mások által ki nem használt sávszélességet is felhasználják. A projekt elsõ sikerét Üzbegisztán 2002 augusztusában a németországi Hamburgban található európai központhoz történõ csatlakozása jelentette. A sikeres kezdeményezéshez idõközben csatlakoztak többek között olyan támogatók is, mint a Világbank és a Soros-alapítvány. A program 2000-ben történt beindítása után három évvel Kirgizisztán csatlakozásával teljessé vált a „Selyem hálózat”. A program gondozói mégsem tekintik befejezettnek a munkájukat, a hálózat további szélesítésén dolgoznak, a tervek között szerepel a hálózat országokon belüli fejlesztése, a középfokú oktatási intézmények bekapcsolása a rendszerbe. A cikkben igyekeztem bemutatni a NATO Tudományos Programját felváltó Tudománnyal a Biztonságért programot, mely az elõdjéhez hasonlóan a legnagyobb hangsúlyt a tudományos együttmûködés és információellátás elõmozdítására, a követendõ irányelvek közös kidolgozására, a közös problémamegoldásra fekteti. Alapvetõ információkat adtam a NATO egyéb tudományos együttmûködési és támogatási rendszereirõl, melyek a regionális problémák megoldásán keresztül a globális biztonságot erõsítik, illetve az infrastrukturális fejlesztéshez nyújtanak segítséget a NATO-val együttmûködõknek a biztonság javítása érdekében.

FELHASZNÁLT IRODALOM www.nato.int/science Kozma Gábor: A NATO tudományos programjai és szervezetei (Hadtudomány 2003/1. szám) NATO-kézikönyv; HM Stratégiai Védelmi Kutató Hivatal, 2001 NATO Handbook; NATO Office of Information and Press, 2001 www.nkth.gov.hu: Tudományos és technológiai együttmûködésünk a NATO-val

162

A NATO Tudománnyal a Biztonságért programja

Recommend Documents