2006/ 2
A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség Hírlevele • The Newsletter of the Carpathian Euroregion
Konferencia a NATO-ról Ukrán, román és magyar szakemberek számára szervezett nemzetközi konferenciát a magyar Külügyminisztérium támogatásával a Kárpátok Eurorégió Nyíregyházán, a Megyeháza dísztermében 2006. december 13-án. A résztvevõk több elõadást hallgattak meg a NATOval kapcsolatosan. A Kárpátok Eurorégió alapvetõ célja a térségben élõk életminõségének javítása, a jószomszédi kapcsolatok fenntartása. A szervezet létrehozásakor, 1993-ban különösen fontos szerepet kapott a béke fenntartása a térségben, hiszen ebben az idõszakban Jugoszláviában háború zajlott. KÖZÖS ÉRDEKEK A Kárpátok Eurorégió tagországai az immár uniós tagállam Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, a 2007. január elsején csatlakozó Románia, valamint Ukrajna egyes városai és megyéi. Napjainkban a tagországok fontos változásokat élnek át, s új kihívá-
sokkal szembesülnek. Az Európai Unió új, külsõ határa mára átszeli az eurorégió területét. A konferenciának otthont adó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye geopolitikai szempontból stratégiai helyzetben van, hiszen három országgal határos, és mint Magyarország legkeletibb megyéje, az Európai Unió új, külsõ határán helyezkedik el. A konferencia megszervezésének egyik oka éppen az volt, hogy a Kárpátok Eurorégió tagországai a NATO-csatlakozás szempontjából is eltérõ képet mutatnak, tehát különösen fontos a tapasztalatok megvitatása.
A házigazda megye közgyûlésének elnöke, Fülöp István köszöntõjében hangsúlyozta a tanácskozás fontosságát, és szólt arról, hogy a Kárpátok Eurorégió tagjai hasonló problémákkal küzdenek, de hasonlóak céljaik is. A közös geopolitikai érdekeket közösen kell megjelentetnünk — hívta fel a jelenlévõk figyelmét —, az érdekek megjelenítésének egyik formája és színtere pedig éppen a Kárpátok Eurorégió szervezete lehet. Éppen ezért Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a mozgatórugó szerepét kívánja betölteni a (folytatás a 2. oldalon)
Conference about the NATO The Carpathian Euroregion organized an international conference with the support of the Ministry of Foreign Affairs of Hungary for Ukrainan, Romanian and Hungarian experts in the County Hall on 13th December 2006. The participants listened to some speeches about the NATO. The mission of the Carpathian Euroregion is to improve the living standards of the people living in the area and to keep and promote the good neighbourhood relations. At the creation of the organization in 1993 the peacekeeping got special attention in the area because there was a war in Yugoslavia in this period. COMMON INTERESTS The member states of the Carpathian Euroregion are already EU members such as Hungary, Slovakia, Poland, Romania joining
the EU on 1 January 2007 a well as the certain cities and counties of Ukraine. In these days the member states are experiencing important changes and facing new challenges. The new external border of the European Union now crosses the area of the euroregion. The host of the conference is SzabolcsSzatmár-Bereg County wich is in a geopolitically strategic situation as it borders on three countries and lies at the Eastern most part of Hungary on the new external border of the European Union. One of the purpose of the conference is that the member countries of the Carpathian Euroregion are in a different stage concerning NATO accession so in this case sharing the experiences is rather important. The Chairman of the General Assembly of the hosting county, Mr István Fülöp stressed the importance of the conference and underlined that the member countries of the Carpathian Euroregion have similar problems and the aims are similar as well.
He also called the attention of the participants to the fact the common geopolitical interest must be represented together and that the possible means of reprresenting these interest could be the Carpathian Euroregion. Therefore Szabolcs-Szatmár-Bereg county as an initiator would like to play the role of facilator in the area. Terrorizm as one of the new challenges of NATO was mentioned by István Fülöp where the results can only be achived with collaboration. CHALLENGES Mr Gábor Marosfi, Head of the Department NATO of the Department on Security Policy and Non-proliferation Department, Ministry of Foreign Affairs gave a professional speech titled „Challenges of the NATO in the 21st Century”. (to be continued on the 5th page)
2
dés, melybe beletartozik az is, mennyire fontos a NATO az Amerikai Egyesült Államok számára. Az egységet megbontotta az iraki háború, illetve az abban való szerepvállalás, a konszolidáció ezért is szükséges. A NATOn belül megfigyelhetõ egy koncepcionális vita, bár azt tudomásul kell venni, hogy az új kihívások kizárólag katonai eszközökkel nem kezelhetõk, szükség van diplomáciára is. Igaz ez a megállapítás például Afganisztánra, ahol egyrészt szükség van a katonai jelenlétre, másrészt ott nyugalom és rend csak akkor képzelhetõ el, ha létrejön és megerõsödik egy demokratikus rendszer. Ehhez viszont civil szervezetek közremûködésére is szükség van, hogy megnyerjék a lakosság jóindulatát, megteremtõdjön a biztonság és elindulhasson az újjáépítés. Emellett mind élesebben vetõdik fel a szoros együttmûködés szükségessége a nemzetközi környezet más releváns szereplõivel, így például az ENSZ-szel, az Európai Unióval és regionális biztonsági szervezetekkel. A NATO-nak földrajzi és egyéb szempontokból is globális szervezetté kell válnia, ehhez pedig szükséges a partnerség kiszélesítése, a nagyobb nyitás a békefenntartásban világszerte tevékenykedõ országok felé, globálisabbnak kell lennie mûveleteiben és katonai képességében, s komplex eszközrendszert alkalmaznia – összegzett Marosfi Gábor.
Tanácsának tagja. Professzor egyebek között arról szólt, hogy elõször a honfoglaló magyarok használták ki a Kárpát-medence geopolitikai adottságait, majd történelmi áttekintést adott arról, hogy az elmúlt századokban miként alakult a térség geopolitikai helyzete. Napjaink Európája már más Európa, mint az elmúlt századokban volt – más a szolidaritásban, és más a regionális politikában is. Emlékeztetett arra, hogy a szûkebb térség országai közül Magyarország már, Románia pedig hamarosan az Európai Unió tagja lesz, ami meghatározza helyét és szerepét, sõt, biztonságát is. A NATO – erõsítette meg a korábban elhangzottakat – kihívások elõtt áll, s meg kell találnia részben új feladatait. Ezekbe beletartoznak a humanitárius segélyek éppúgy, mint az emberi jogok védelme, tágabb értelemben az európai civilizáció védelme. A NATO és Magyarország címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal Bereczki József, a nyíregyházi Fõiskola docense, aki az egy- és többpólusú világ kérdéskörét is boncolgatta. Úgy vélekedett, nagyon fontos a helyi konfliktusok kezelése, hiszen ezek háborús veszélyeket rejtenek. Az Amerikai Egyesült Államok és Európa viszonya is változott, ami Magyarországra is hatással van – tette hozzá –, hiszen míg az Egyesült Államokat az erõteljes globalizáció jellemzi, addig az Európai Unió inkább a regionalizmus felé fordult. Asszimetria van tehát a célokban, az eszközökben, a konfliktusok kezelésében, de a katonai képességeket illetõen is.
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
UKRÁN KÉTSÉGEK
Kelet-Közép Európa és Magyarország geopolitikai helyzetérõl tartott elõadást Prof. Dr. Süli-Zakar István, a debreceni egyetem tanszékvezetõ tanára, a Kárpátok Eurorégió
Ukrajna és a NATO kapcsolatát elemezte elõadásában Svitlana I. Mytryajeva, az
Konferencia a NATO-ról (folytatás az 1. oldalról)
térségben. A NATO elõtt álló kihívások egyikeként a terrorizmust nevezte meg Fülöp István, amivel szemben összefogással lehet csak eredményt elérni. KIHÍVÁSOK SOROZATA A NATO és a 21. század kihívásai címmel tartott szakmai elõadást Marosfi Gábor, a magyar Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Nonproliferációs Fõosztályának osztályvezetõje. Elõadásának az is aktualitást adott, hogy a közelmúltban került sor a szervezet rigai csúcstalálkozójára – A 21. század biztonságpolitikai kihívásának kezelésében és a problémák leküzdésében fontos szerepe van a NATO-nak, különösen annak fényében, hogy átmeneti idõszakban vagyunk, hiszen megváltozott a biztonsági környezet, régi és új fenyegetések és az ezekkel összefüggõ feladatok egyszerre jelentkeznek – jelentette ki az elõadó. – E század kihívásai közül a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése mellett a bûnmegelõzés, a konstruktív együttmûködés, a közös válságkezelés, konfliktusmegelõzõ kérdések, a bizalom kiépítése és fenntartása egyaránt fontos, nemcsak a világ, de szûkebb környezetünk, a Kárpátok Eurorégió térsége számára is. – A megváltozott globális biztonsági helyzetben nagy az alkalmazkodás igénye és feladata – fogalmazott Marosfi Gábor. – A NATO számára kihívást jelentenek az Európán kívüli mûveletek, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elleni harc, eközben javítania kell expedíciós képességét, és új partneri kapcsolatokat kiépíteni. Ugyancsak megoldásra várnak a hidegháború utáni idõszak feladatai, melyek az Európai Unió és a NATO bõvítésébõl, a keleti partnerségbõl és a nyugat-balkáni mûveletekbõl adódnak. A Nyugat-Balkánon még békefenntartó tevékenység folyik, a NATO mûveletei immár elsõsorban Európán kívüli területeken jellemzõek, századunk biztonságpolitikai kihívásait tükrözve. Az elõadó összegezte a hallgatóság számára, mely térségeken vannak jelen a NATO erõi Afganisztántól Afrikáig, majd így folytatta: – Két nagy alapkérdés fogalmazódik meg jelenleg a NATO elõtt. Az egyik: hogyan õrizhetõ meg a szervezet hitelessége, miképp érhetõ el, hogy munkája megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak? Az elvárások pedig hatalmasak, s olykor nem teljesen illeszkednek abba a tevékenységi körbe, melyen belül a NATO mozoghat. Dilemma tehát a jövõt illetõen, hogy mit vállalhat, meddig mehet el a NATO a feladatok végrehajtásában. A transzatlanti kapcsolatrendszer, a dialógus megerõsítése ugyancsak fontos alapkér-
(folytatás a 6. oldalon)
3
Negyedik FLAPP konferencia, Debrecen
Magyarország: A végsõ eredmények felé Megközelítõleg 80 vízügyi szakember 13 országból gyûlt össze Debrecenben 2006. október 25–26-án, hogy árvízvédelmi kérdésekben megosszák tapasztalataikat. Ez egy felejthetetlen rendezvény volt professzionális programmal, „magyar stílusú” kísérõ rendezvényekkel. A FLAPP hálózat partnerei negyedik alkalommal találkoztak a féléves konferencia keretében és az világosan látható volt, hogy a kapcsolatok erõsödtek, és a csapatszellem nõtt. Kiváló alap a végsõ eredmények elérése irányába! A FLAPP hálózat másfél évvel ezelõtti beindítása óta számos tapasztalatcsere és kutatási tevékenység történt, és sok példaértékû, „jó gyakorlati tapasztalat” került bemutatásra. A debreceni konferencia épp ezért egy fontos mérföldkõ volt az eddig összegyûjtött anyagok és eredmények értékelésére. A konferencia fõ célja az árvízvédelem integrált megközelítése volt, az eredményes tényezõkkel a
Felsõ-Tisza-vidéki tanulmányút A FLAPP konferencia programja egy tanulmányutat is magában foglalt október 28-án, Nyíregyházára. A város Magyarország határmenti térségében helyezkedik el, Szlovákia, Ukrajna és Románia határán. Itt mûködik a Felsõ-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a magyar FLAPP partnerek egyike. Az igazgatóság feladatait egy nagyon szemléletes filmmel mutatták be. Különösen fontos tényezõ a lakosság szükséges árvízvédelmének elérése a Felsõ-Tisza területén, Románia (a Tisza vízgyûjtõ területének 61%-a), Ukrajna (22%), Szlovákia (9%) és Magyaror-
határmenti vízgyûjtõ területeken, az együttmûködés fejlesztése érdekében. Különleges figyelmet szenteltek a nemzetközi vízügyi bizottságok és a regionális és helyi vízügyi szakemberek közötti együttmûködésnek: Hogyan lehet mindezt fejleszteni a jobb határon átnyúló együttmûködés érdekében? A konferenciát Debrecen polgármestere, Kósa Lajos nyitotta meg, valamint a Debreceni Egyetem rektor-helyettese, Joó Ferenc és Kóthay László a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Prof. dr. Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem tanszékvezetõje bemutatta a Kárpátok Eurorégió által kezdeményezett „Élõ Tisza” programot. A határon átnyúló együttmûködés legmagasabb szintû eszméje ebben a térségben az, hogy a Tisza vízgyûjtõ területét újra egy ökológiai egységként kezeljük inkább, mint öt különbözõ politikailag szuverén területet. Ez a tudatosság növelését követeli meg valamennyi, a vízgyûjtõ területen élõ és dolgozó
ember részérõl, éreztetve, hogy a Tisza folyó hozzájuk tartozik. A nemzetközi folyómeder bizottságok stratégiáinak és akcióterveinek tartalmaznia kell a regionális felelõsséget – ez volt az egyike azon megállapításoknak, melyeket a plenáris megbeszéléseken vitattak meg a három nemzetközi folyómeder (Duna, Rajna, Maas) képviselõi, és a regionális vízügyi szakemberek. A plenáris ülések és workshopok eredményei a FLAPP politikai munkacsoport által elõkészítendõ dokumentum további módosításánál kerülnek felhasználásra, a hálózat keretében az eddig összegyûjtött jó, bevált gyakorlat elemzéseként. Ezt „a határon átnyúló árvízvédelem közös megközelítésének” neveztük el, mely a kormány különbözõ szintjei felé, a politikai ajánlások alapját képezve, a határon átnyúló együttmûködés fejlesztési lehetõségeit tárja fel az árvízvédelem területén. Az interregionális együttmûködési projekteknek a lisszaboni és a göteborgi prioritásokra kellene összpontosítania a területi együttmûködés új EU finanszírozási programjaiban. – mondta Varga Lencsés Viktória az EU Bizottság képviseletében. A plenáris tájékoztatót követõen a FLAPP partnerek egy ötletbörze keretében vitatták meg az új projekt elképzeléseiket. Az egyik javaslat a kísérleti projektek kezdeményezésére irányult az integrált vízgyûjtõ területeken, tesztelve az EU árvízi direktíva eszközeit az EU vízügyi keretirányelvek gyakorlati megvalósításához kapcsolódóan.
szág (8%) között. Ez a régió foglalkozik a más országokból jövõ hirtelen áradásokkal, mely azt jelenti, hogy a magas vízszintre történõ felkészülésre a Tiszán különösen rövid idõ áll rendelkezésre. A „Közös Magyar-Ukrán automata monitoring rendszer” éppen ezért egy elengedhetetlen eszköz a hatékony árvíz elõrejelzésre, valamint a lakosság korai figyelmeztetésére. Ez a monitoring rendszer egy egyedülálló példa Európában, hogy a határon átívelõ együttmûködés hogyan válhat sikeressé, amikor egy ország kezdeményezi, és képes a határ túloldalán található mérõállomásokon pénzügyi beruházásokra. A tanulmányutat kirándulás követte a Hortobágyi Nemzeti Park területére, ahol a részvevõk a magyar puszta végtelen határai-
ban és a csodálatos természetben gyönyörködhettek. Egy vidám, Tokaji borkóstolással egybekötött vacsora a tradicionális csárdában zárta ezt a felejthetetlen magyar stílusú rendezvényt.
4
Fourth FLAPP conference, Debrecen, Hungary:
Towards the final results
About 80 water experts from 13 countries gathered in Debrecen in Hungary on 25 and 26 October 2006 to exchange experiences on flood management. It was an unforgettable event with an inspiring professional programme framed by „Hungarian style” social activities. This was the fourth time that partners of the FLAPP network met each other at a half-yearly conference, and it was a clearly visible that mutual contacts were strengthening and that the group spirit is growing. A great basis to work towards final results! Since the FLAPP network was started one-and-a-half years ago, many exchange and research activities have taken place and a lot of good practice examples have been identified. The conference in Debrecen was therefore an important milestone in analysing all the collected material and results so far. The main goal of the conference was to define an integrated approach to flood management with success factors to improve cooperation in
Upper Tisza field trip The conference programme included a study visit to Nyíregyháza located int he border region of Hungary with Slovakia, Ukraine and Romania, on Saturday 28 October. This is where the Upper Tisza Water Directorate, one the Hungarian FLAPP partners, is based. The tasks of the Directorate were presented in a very informative film. A particularly im-
transboundary catchment areas. Special attention was given to the cooperation between international river committees and regional and local water managers: how can this be improved to enable better cross-border cooperation? The conference was opened by the Mayor of Debrecen, Mr Lajos Kósa and the deputy of the rector of the University of Debrecen, Mr Ferenc Joó and László Kóthay, director of the Trans-Tisza Region Water Authority. Prof. dr. István Süli-Zakar, University of Debrecen presented the „Living Tisza” programme initiated by the Carpathian Euroregion. „The highest ideal for cross-border cooperation in this region is that the Tisza catchment area will again be seen as one ecological unit, rather than as five different politically sovereign territories. This will require an increase in awareness, so that all the people living and working in the catchment area consider the entire Tisza river as belonging to them” “Strategies and action plans of international river basin committees should include
portant factor in achieving sufficient flood protection for citizens in the Upper Tisza area is international cooperation between Romania (61% of the Tisza catchment area), Ukraine ((22%), Slovakia (9%) and Hungary (8%). This region deals with flash floods originating in other countries, which means the lead time to prepare for high water levels in the Tisza is extremly short. The „Common Hungarian-Ukrainian automatic monitoring system” is therefore an essential tool for efficient flood forecasting and early warning of the population.
regional responsibilities.” This was one of the statements discussed during the panel discussion between representatives of three international river basins (Danube, Rhine and Meuse) and regional water managers. The results of all plenary discussions and workshops will be used to improve a document prepared by the FLAPP policy working group as an analysis of good practices collected by the network so far. This so called “joint approach to flood management across borders” forms the basis for policy recommendations to different levels of government on how to improve cross border cooperation in flood management. “Interregional cooperation projects should focus on Lisbon & Gothenburg priorities under the new EU funding programme on territorial cooperation”, said Viktoria Varga Lencses from the EU Commission on Friday afternoon. Following her plenary introduction, FLAPP partners brainstormed about ideas for new projects. One suggestion was to initiate pilot projects with an integrated catchment based approach to ‘test’ the implementation of the EU flood directive tools in relation to the EU water framework directive in practice.
This monitoring system is a unique example in Europe of how cooperation across borders can be successful when one country is willing and able to make financial investments in measuring stations on the other side of the border. The study visit was followed by an excursion to the Hortobágy National Park where participants saw the endless plains and the beautiful nature of the Hungarian Puszta. A lively dinner including Tokaji wine tasting in a traditional Csárda closed this wonderful Hungarian-style event.
5 importance of the close co-operation with the other relevant players of the international environment is sharply raising as for example with the United Nations, the European Union and regional security organizations. The NATO has to become a global organization geographically and for other point of view and for it the deepening of the partnership, the bigger opening towards the active countries in peacekeeping worldwide. It must be global in operations and military ability and has to use complex tool system – summarized Mr Gábor Marosfi. HISTORICAL RÉSUMÉ
Conference about the NATO (to be continued from the 3rd page)
There was a special actuality of his speech a the Riga Summit was organized in the near past. The NATO has an important role in handling the challenges of the secure policy in the 21st century and surmounting the problems especially that we are in a transitional period because the secure environment has changed, the old and new threats and the connected tasks are present at the same time – stressed the speaker The challenges of the century besides terrorizm and the extension of weapons of mass destruction includes crime prevention, constructive collaboration, building up and keeping the trust are equally important not only for the world, but for our restricted environment and the area of the Carpathian Euroregion. There is a great demand for adaptation and the changes in the global secure situation present new tasks – said Mr Gábor Marosfi. The operation outside Europe, terrorizm and the fight against the extension of weapons of mass destruction are challenges for the NATO while there is a need for the improvement of the expeditionary ability and the building up of new partner relations. The tasks after the cold war are waiting for solution which came from the enlargement of the European Union and NATO and from the Eastern Partnership and West-Balkanian operation. Peacekeeping action is still going on the West-Balkan area but NATO operations
are mainly characterized outside the European area reflecting the secure policy challenges of the century. The speaker summarized for the participants the areas where the NATO forces were operating from Afganistan to Africa, then countined with the following: There are two fundamental questions for the NATO. One question is: how authenticity can be preserved and to ensure that its work suits the international demands. The demands are great and sometimes do not fit into the range of activity which can be operated inside the NATO. The dilemma for the future is that the NATO shoulders and how far can it go through the implementation of the tasks. The trans-atlantic relation system and the strengthening of the dialoge are important fundamental questions including the importance of the NATO for the United States of America. The unity has been broken down by the Iraki War or the intention to take part in it so consolidation is important. There is a conseptional discussion in the NATO about the need of diplomacy although it must be take into account that the new challenges can not be handled only by military instruments. This statement is true for example for Afganistan where the military presence is needed on one hand and on the other hand the quitness and order is only possible when the democratic system has strenghtened. The collaboration of the civil organizations is necessary for it to win the inhabitants’ goodwill, the establishment of security and the reconstruction can start. Besides all this the
Prof. Dr István Süli-Zakar the Head of Department on Social Geography and Social Regional Development Planning, Member of the Council of the Carpathian Euroregion gave a presentation about the changed geopolitical situation in Eastern-Central-Europe and Hungary. The Professor spoke, among others, how the conquering Hungarians had made a use firstly from the geopolitical advantages of the Carpathian basin. Then a historical review was given about the geopolitical situation of the area and its’ changes in the past centuries. Our current Europe is a different Europe than it was in the past centuries – different in solidarity and different in regional policy as well. He remembered that Hungary - from the countries of the closer area - is a member state of the European Union and Romania will be soon an EU member which determines its place and role and security as well. Stressing the above mentioned, the NATO is facing challenges and has to find its partly new tasks. The humanitarian aids are involved as well as the security of the human rights and the preservation of the European civilization in a wider sense. Mr József Bereczki, docent of the Nyíregyháza College shared his ideas with the participants titled „NATO and Hungary” analysing the question of the one-pole and multi-pole world. According to his opinion, handling the local conflicts is very important because they may implicate the danger of wars. The relations of the United States of America and Europe has changed which has an influence on Hungary – he added – because whereas the United States of America can be characterized by globalism, the European Union has turned to regionalizm. There is assymmetry in purposes, tools and in handling the conflicts but in military ability as well. UKRAINAN DOUBTS Mrs Svitlana I. Mytryayeva Dr. Ph.D., Honoured scientist of the National Institute for Strategic Studies in Uzhgorod analysed the relation between Ukraine and the NATO in (to be continued on the 6th page)
6 Konferencia a NATO-ról (folytatás a 2. oldalról)
ungvári Stratégiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének kutatója, aki arra az érdekességre is felhívta a jelenlévõk figyelmét, hogy a Kárpátok Eurorégió tagországai közül egyedül Ukrajna nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a NATO-nak. Ukrajna pozitívan közelít mind az unió, mind a NATO felé – közölte a kutató –, de érzékelhetõek a lakosság aggodalmai, sõt, információhiánya is. Ukrajna európai integrációs törekvését ma már törvény rögzíti, de a közvélemény-kutatások szerint Ukrajna lakossága igen megosztott a két kérdésben, hiszen míg az Európai Unióhoz való csatlakozást 60 százalékuk támogatja, addig a NATO-tagságra mindössze 15–20 százalékuk voksolna igennel. Különösen a keleti országrészben és a Krímen erõs a NATO-val szembeni ellenérzés, ahol még mindig a katonai agresszort látják az emberek a szervezetben. A tömegkommunikációban tehát a NATO új arculatát kell propagálni, s ebben a NATO szervezetének is szerepet kell vállalnia az elõadó szerint, aki annak a reményének adott hangot, hogy a konferenciának, az ott elhangzottaknak gyakorlati hatásai is lesznek. FONTOS A BIZTONSÁG – Románia már egy évtizede az európai és az euroatlanti integráció útjára lépett – szögezte le elõadásának kezdetén Gabriel Les, Szatmárnémeti alpolgármestere. – Geopolitikai szempontból ez fontos és megnyugtató
számunkra. Románia – mint a többi csatlakozott, vagy csatlakozni szándékozó volt szocialista ország – modernizálja védelmi rendszerét, hogy megfeleljen a NATO elvárásainak. Románia már bebizonyította – tette hozzá számos példát ismertetve –, hogy képes részt venni az Európai Unió és a NATO intézményrendszereinek munkájában, a békefenntartó tevékenységben. – A biztonság olyan, mint a levegõ: csak a hiányát vesszük észre – összegezte a konferencia célját és lényegét Seszták Oszkár, a házigazda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Közgyûlésének alelnöke. – Úgy tûnik, most a biztonságunkat nem fenyegeti veszély, de beszélni kell róla, még szorosabbra fûzni kapcsolatainkat, egyeztetni elképzeléseinket, hangot adni véleményünknek. Ezért is volt hasznos a mostani konferencia, melynek reméljük, lesz folyatása.
Conference about the NATO (to be continued from the 3st page)
her speech drawing the attention of the participants to the interesting thing that from the Carpathian Euroregion Ukraine is the only one country which is not member of the European Union and NATO. Ukraine has a positive approach toward the European Union and NATO – said the scientist – but the fears of the inhabitants and lack of information can be felt. The ambition for the European integra-
tion of Ukraine is fixed in laws but according to the public-opinion researches the inhabitants of Ukraine are very divided in the two questions. While the accession to the European Union is supported by the 60% of the inhabitants, the NATO membership would have got a 15-20% support. The feeling againts NATO is strong especially in the Eastern part of the country and in Krím where people look at the organization as a military agressor. So the NATO’s new face has to be propagated in the mass media where the NATO has to shoulder an important role according to the opinion of the speaker who has a hope that the conference and the discussion will have practical effects as well. SECURITY IS IMPORTANT
A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség HÍRLEVELE The Newsletter of the Carpathian Euroregion Interregional Association Kiadja/Publisher: Ezer példányban a magyar Külügyminisztérium támogatásával, a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület megbízásából a Feliciter Kiadó. Feliciter Publishing Ltd. commissioned by the Regional Development Association for the Carpathian Euroregion with the support of the Ministry of Foreign Affairs’ – in thousand copies Szerkeszti/Editors: Majorné László Brigitta, Prof. Dr. Süli-Zakar István, Monori István, Kováts Dénes Elérhetõségeink/Address: * Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkárság, Magyar Nemzeti Iroda / International Secretariat and Hungarian National Office of the Carpathian Euroregion H-4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 5. • Telefon: (36-42) 599-685 • Fax: (36-42) 312-603 E-mail:
[email protected] • Web: www.carpathianeuroregion.com * Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület / Regional Development Association for the Carpathian Euroregion 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 5. * Feliciter Kiadó/Feliciter Publishing Ltd. • www.feliciter.hu ISSN: 1787–2642
Romania has made a step toward the European and Euro-atlanti integration for a decade — stressed Mr Gabriel Les, ViceMayor of Satu-Mare at the beginning of his speech. It is an important and satisfying thing for us in geopolical aspect. Romania as well as the other associated or intending to associate post-socialist countries – modernize their security system to fulfill the requirements of NATO. Romania has proved – added with some concrete examples – that it is able to participate in the activity of the institutional systems of the European Union and NATO and in the peacekeeping work. Security is similar to air: we can only realize the lack of it – summarized the purpose and the essence of the conference by Mr Oszkár Seszták, the Vice-Chaiman of the General Assembly of the hosting SzabolcsSzatmár-Bereg county. – It seems that no danger threatens our security but we have to speak about it, making our relations tighter, harmonizing our ideas and giving voice to our opinions. That’s why this conference was important and we do hope that there will be a continuation.
