A lélekgyógyászat „lelki” problémái Lélekgyógyászat és szeretet – szentimentalizmus nélkül
Az emberek azért vannak, hogy szeressék őket; a tárgyak pedig azért, hogy használják azokat. A világ azért kaotikus, mert ezek a dolgok fordítva vannak.
A problémák megoldásának legjobb módja az emberi világban az, ha minden érintett oldal leül és beszél egymással. Dalai láma
A szeretet jelentőségének korai felismerése „…tényleges érdeklődést, valódi segíteni akarást, jobban mondva, mindent legyőző szeretetet mindannyiuknak külön-külön...” „Nem lehet eredményes […] egyetlen analízis sem, amelyben nem sikerül a beteget valóban szeretni.” „…csakis a szeretet segítségével láthatjuk olyannak az életet, mint amit érdemes megélni, és ez az, ami a traumatikus helyzet ellentétét jelenti.”
A gyógyító szeretet modern alternatívái A lelki problémákat a testiek módján kell megközelíteni:
- a lélek (személyiség, szelf, mentál-) „tárgyszerű”, „dologszerű” - technikával befolyásolható (protokol) – gyógyítható: Két szinten:
- pszichoterápiák mint lelket megmunkáló technikák - a lelket „képző”(?) szerv, az agy manipulálásával
Már megint terápiás nihilizmus? - mi utal arra, hogy a szeretet (kötődés, empátia, tisztelet, szimpátia, kedvelés) és nem valamilyen eljárás gyógyít; - mi utal arra, hogy önmagában az agy orvoslása nem orvosolja a lelki problémákat;
Érvek a szeretet (kedvelés) terápiás hatása mellett, avagy a pszichoterápiák hatásainak önfélreértelmezése
APA határozat a pszichoterápia hatásosságának elismeréséről - a pszichoterápia különböző formái tipikusan nagyjából hasonló eredményeket produkálnak
- a pszichoterápia különböző formáinak összehasonlítása a leggyakrabban
viszonylag lényegtelen különbségeket eredményez […] Ezek az eredmények arra utalnak, hogy (1) a legtöbb érvényes és strukturált pszichoterápia hatásosságát tekintve nagyjából egyenértékű és (2) a páciensnek és a terapeutának azok sajátosságai, amelyeket rendszerint a páciens diagnózisa vagy a terapeuta által alkalmazott sajátos pszichoterápia nem ragad meg, befolyásolják az eredményeket.
• 1, A hatásos pszichoterápiát a terapeuta és a kliens kapcsolatára lehet alapozni a kliens belső és külső forrásaival együtt (közös tényezők).
• 2, A terápia fajtája és technikája keveset ad
kapcsolat hatásához és a kliens forrásaihoz, ha nem jár együtt a közös tényezőkkel.
• 3, Azok a kapcsolati változók, amelyeket a
leggyakrabban hoznak kapcsolatba a hatásossággal, az empátia, a hitelesség és a feltétlen pozitív törődés. J. Bozarth
„A [pszichoterápia] Medikáis Modell-[je] szerint a specifikus tartalmak a kritikus tényezők a terápia kimenetele szempontjából, ezért fontosabb az, hogy milyen tartalmat kap a páciens, mint hogy ki adja ezt a tartalmat. […] a Kontextuális Modellben a terapeuta a kritikus tényező, mert ez a modell elismeri, hogy a kezelés nyújtásának hogyanja a döntő a terápia sikere szempontjából.” Medikális Modell: a kezelések variabilitása > terapeuták variabilitása
Kontextuális Modell: terapeuták variabilitása > kezelések variabilitása Wampold-Imel: The great psychotherapy debate
„A pszichoterápia nem a technikai eljárások lakatlan földje. Nem steril, nem egy lépésről lépésre haladó sebészeti eljárás, nem a diagnózis, a recept és a kezelés predikálható útja. Nem lehet a kliens és a terapeuta nélkül leírni, akik egy javarészt feltérképezetlen területen tett utazás közös felfedezői. A pszichoterápiás táj erőteljesen személyközi és végső soron idiografikus. […] Figyelembe véve a jelenlegi képzési standardokat elméletileg lehetséges, hogy vannak olyan terapeuták, akik képzettséget szereznek és egész életüket végigdolgozzák anélkül, hogy akár egyetlen emberen is segítenének. Barry L. at al.
Az agygyógyászat nehéz évei
• 2011. Novartis GlaxoSmithKline és Astra Zeneca
bezárta CNS kutató egységeit. • Phizer, Merck, Sanofi is visszavonult az agyi zavarok kutatásából. • A piac telített a régebbi szerekkel, de nincsenek újabb molekulák, mert nincs újabb elmélet sem. • „a siker valószínűsége alacsony, … a siker elérésének költsége aránytalanul magas.” Adrew Witty GSK vezetője
• „Nagyon kevés új molekula van, nagyon kevés új
ötlet, és majdnem semmi, ami bármi reményt adna az elmebetegségek kezelésének átalakulására.” Thomas Insel, NIMH igazgatója
„A transzlacionális pszichiátria által elért eddigi tudományos eredmények – az idegtudományok, a genetika és a pszichológia alapvető felfedezéseinek alkalmazása a betegség megértésére és terápiák kifejlesztésére – csüggesztőek. A pszichiátriai zavarok molekuláris és sejtszintű alapjai ismeretlenek maradtak; széleskörű kiábrándulás kíséri azokat az állati modelleket, amelyek évtizedeken keresztül alkalmaztak a terápiás hatásosság predikálására; a pszichiátriai diagnózisok mesterségesnek tűnnek és hiányoznak az objektív tesztek; nincsenek validált biomarkerek, amelyekkel a klinikai vizsgálatok sikerességét meg lehetne ítélni.” Steven E. Hyman
Szomatikus alternatívák(?) elektromosság és mágnesesség: - DBS (mély agyi stimuláció) - TMS (transzkraniális mágneses stimuláció) - ECT (elektrokonvulzív terápia)
„Meg kell vizsgálnunk azt a tényt, hogy mint szakma, megengedtük, hogy a biopszichoszociális modellből a bio-bio-bio modell legyen.” Steven Sharfstein
Nem „(g)agyi” alternatívák, avagy a kliens emancipációja - Open Dialogue - Hangokat Hallók Hálózata (Intervoice)
M. Foucault Az elmebetegség békés világának közepette, a modern ember többé nem kommunikál a bolonddal […] Nincs közös nyelv: vagy inkább az többé nem létezik; a bolondság elmebetegségként való beállítása a 18. század végén a dialógus megszakadásáról tanúskodik […] A pszichiátria nyelve, amely az ész monológja a bolondságról, csak az ilyen csend közepette jöhetett létre. Freud nyelvezetének szintjén vette szemügyre a bolondságot, s helyreállította egy […] elhallgattatott tapasztalat egyik alapvető alkotóelemét. Számottevően nem bővítette ki a bolondság pszichológiai kezelését: visszaállította az orvostani gondolkodásban a nem-értelemmel folytatott párbeszéd lehetőségét.
Open Dialogue • a kliens szükséglete a fontos; a diagnózis nem elsődleges; nincs indikáció, nincs előzetes kezelési terv;
• a gyógyszerek nem elsődlegesek – nem a gyógyszerekkel kezdődik a kezelés (35% neuroleptikum)
• a bizonytalanság tűrése; inkább együtt lenni, mint tenni (withness az aboutness helyett);
• a kliens hangja, szava fontos – egyenrangú fél a dialógusban; • a krízis értelme a fontos – kötelezően közös értelmezés; • a szakember szövege nem definitív – nem mondja ki az utolsó szót;
M. Bahtyin … az idegen tudatokat nem lehet tárgyként, dologként szemlélni, elemezni és meghatározni – csak dialogikusan lehet velük közvetlen érintkezésbe lépni. Másfajta tudatokról gondolkozni – ez annyit jelent, hogy beszélni velük;
máskülönben rögvest tárgyi oldalukat mutatják nekünk: elnémulnak, magukba zárulnak, és merőben tárgyi alakzatokba dermednek.
Az olyan igazság az emberről, amely idegenek ajkáról, tehát nem dialogikusan hangzik el – vagyis szembesített igazság -, megalázó és minden emberit elsorvasztó hazugsággá válik, amint az ember „legszentebb rétegeit”, vagyis „az emberben lakozó emberit” érinti. […] Az igazság tehát igazságtalanság, ha egy másik személyiség belső mélységeire vonatkozik.
„Hal-a-horgon” szimbólum Amikor egy pisztráng feljön, hogy elkapjon egy legyet, akkor fennakad egy horgon, és rájön, hogy nem képes szabadon úszni, elkezd küzdeni és csapkodni és olykor megmenekül. Gyakran, természetesen, a helyzet túl kemény a számára. Ugyanígy az ember küzd a környezetével és a horgokkal, amelyek fogva tartják. Olykor legyőzi a nehézségeit; olykor ezek túl soknak bizonyulnak a számára. Küzdelmeit az egész világ látja, és rendszerint félreérti azokat. Nehéz egy szabad halnak megérteni, hogy mi történik egy horogra akadttal. (MPU) A lelki-egzisztenciális krízisben lévő csak akkor kerül le a „horogról”, ha a csapkodása nem pusztán rosszul működő lelki vagy testi mechanizmusok eredőjeként tételeződik, hanem az „emberben lakozó emberi” sérüléseként.
