A START mezőgazdasági közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzés és a résztvevők felmérése Csongrád és Békés megyében
Röviden a képzési programról A megvalósuló képzés célja az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek számára lehetővé tenni, hogy képzésben vegyenek részt, így javuljon a munkaerő-piaci helyzetük. A program célja továbbá olyan felnőttek képzése, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált vagy alapul szolgál olyan egyéb új képesség, végzettség megszerzésére, amely valós munkaerő-piaci igényekre épül. A program lehetőséget kínál arra, hogy felzárkózzanak és iskolai végzettségtől függetlenül pótolják hiányzó kompetenciáikat, valamint arra, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, egy konkrét munkatevékenység, jelen esetben a mezőgazdasági közfoglalkoztatási programban végzett munka végzéséhez szükséges szakmai ismereteket, szakképzettséget szerezzenek.
A képzés keretében végeztünk kompetenciamérést, közel 90 csoportban, 1150 fő került lekérdezésre (a válaszadás önkéntes volt, így számolnunk kellett válaszmegtagadással. Emellett hiányzók is voltak a csoportokban). A felmérés célja a felnőttképzésbe bevontak körében egységes felnőttkori kompetenciamérés végzése, illetve szintén egységes szempontok alapján végzett háttéradatok gyűjtése, amely a másik célcsoporttal az összevethetőséget, illetve a továbbiakban rendszeres, szisztematikus adatgyűjtés megalapozását biztosítja. A lekérdezést a TKKI munkatársai végezték, a képzés zárásával összekapcsolva, az utolsó képzési alkalmak keretében, június első két hetében. A lekérdezés módja ehhez igazodva inkább a gyerekek lekérdezéséhez hasonlít megvalósításában. Mivel a TKKI a továbbiakban is tervez nagy létszámú, képzésekhez, vagy beiskolázáshoz kapcsolódó méréseket, ezért fontos tanulságokkal járt a lekérdezés módját illetően is az adatfelvétel. Mindenképpen a lekérdezés ilyen módja mellett szól, hogy gyors és költséghatékony; nagyszámú kérdőívet vehetünk fel viszonylag rövid idő alatt, relatíve kis kapacitás igénybevételével. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a minőségbiztosításra, az instruktoroknak szigorúan ellenőrizni kell az adatfelvétel színvonalát. 2 helyen is tapasztaltuk, hogy csoportosan töltötték ki a kérdőíveket – ezt egyébként nehéz kiküszöbölni, az adatfelvétel megismétlésére pedig nincs mód, tehát ez mindenképpen egy olyan problémás pont, amelyet a jövőben, hasonló típusú adatfelvételnél kezelni kell.
Demográfiai háttér A válaszadók kétötöde a 35 – 48 éves korosztályba tartozik, ez a legnépesebb korcsoport. A második legnépesebb csoport a 48 évnél idősebbeké, a minta egynegyede tartozik ide. Egyötödét teszik ki a mintának ki a 34-25 év közöttiek, a 25 évnél fiatalabbak mindössze 12 százalékot tesznek ki.
Az életkor egyértelműen befolyásolja a kompetenciateszten elért eredményeket: minél fiatalabb korosztályba tartozik valaki, annál jobb eredményt ért el. Ugrás a legidősebb korosztály (48 év felett), és az azt megelőző korosztály eredményei között van, habár ez is csak 5 pontot jelent.
Iskolai végzettség A képzésben résztvevők 95 százaléka befejezett 8 általánossal rendelkezik. 21,5 százaléknak nincsen középfokú iskolai végzettsége. Speciális szakiskolát vagy szakiskolát végzett összesen 8,4 százalék. 28,1 százalék rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal, így ez a legtipikusabb végzettség a csoportban. Szakközépiskolát 7,1 százalék végzett, és vannak gimnáziumot végzettek is, arányuk a mintában 5,9 százalék.
A kompetenciateszten elért eredmények, ahogy azt vártuk, erősen összefüggenek az iskolai végzettséggel. A legnagyobb ugrás a szakiskolai és a szakmunkás végzettségűek között van (8 pont), majd a szakmunkás és az érettségi között (7 pont). Valójában nem feltétlenül a befejezett iskolai végzettség számít, mivel azoknak, akik nem fejezték be a középiskolát, de pár évet jártak középiskolába, az eredményeik érdemben nem különböztek a szakiskolát végzettekétől, és sok esetben akár az érettségizettek teljesítményét hozták. Tehát a megkezdett tanulmányok fontosnak tekintendők az alapkompetenciák fejlesztése tekintetében.
A békéscsabai mintában sokkal jobb teljesítményt értek el átlagosan a válaszadók, mint a telepi és a gyerekminta esetében, ráadásul viszonylag egységes színvonalon, ami alatt ez esetben azt értjük, hogy a különböző nagy kompetenciaterületek, illetve azok részegységeinek kitöltési arányai (a helyes válaszokat számolva) nem különböznek lényegesen egymástól. Ez mindenképp meglepő eredmény, hiszen a hasonló képzettségű hátterű országos reprezentatív mintában is a számolási kompetencia tekintetében általánosságban rosszabbul teljesítettek a válaszadók. Mindezzel együtt mintegy 26-27 százalék tudta jól kitölteni a feladatlapokat átlagban. A legnehezebbnek a komplex matematikai feladatok és a problémamegoldás bizonyultak, ezek esetében a jó válaszok aránya 22 százalék. A dokumentum értelmezés és a szövegértés, továbbá a mennyiségi műveletek könnyebbnek bizonyultak, mintegy 29 százaléka válaszadóknak tudta a helyes válaszokat az ilyen típusú feladatok esetében.
KÉPESSÉGEK Al Alakzat Do Dokumentum
N 1112 1112
Min 0,00 0,00
Max 0,80 0,63
Mean 0,255 0,294
Std.E 0,006 0,005
Std.D 0,209 0,178
Ho Hozzárendelés Ko Komplex Ma Matek Tx Text Pr Probléma SUMMA Minden item Valid N (listwise)
1112 1112 1112 1112 1112 1112
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
0,65 0,95 0,74 0,55 0,93 0,68
0,294 0,220 0,294 0,291 0,223 0,267
0,005 0,008 0,006 0,004 0,008 0,005
0,155 0,260 0,207 0,146 0,256 0,152
1112
Ha nem az átlagokat, hanem a mediánokat vesszük figyelembe – mivel a felső 1o százalék kiugró teljesítménye felfelé húzza az átlagot- , akkor a szövegértés és a dokumentumértelmezés feladatok kerülnek az élre, ezek megoldásában bizonyultak a legjobbnak a válaszadók. Ezekben a kompetenciákban összességében kicsit jobbak, mint a matematikai kompetenciákban. A matematikai blokkból a komplex feladatokat tudták a legkevésbé megoldani, de valamivel jobbak voltak ebben a tekintetben, mint a telepi és a gyerek minta. RENDEZVE
Tx Text Do Dokumentu m Ho Hozzárendel és Ma Matek Al Alakzat Pr Probléma Ko Komplex SUMMA Minden C C-Blokk A A-Blokk D D-Blokk B B-Blokk F F-Blokk E E-Blokk
ELE MSZ ÁM OK gy_f
ÁTLA GOK
MEDI ÁNOK
felnött
gyer ek
Béké s
gy_f
felnött
gyerek
Békés
gy_f
felnött
gyerek
Békés
487 487
317 317
170 170
1112 1112
0,259 0,243
0,225 0,215
0,322 0,296
0,291 0,294
0,263 0,226
0,223 0,185
0,327 0,296
0,329 0,317
487
317
170
1112
0,245
0,211
0,308
0,294
0,234
0,196
0,317
0,295
487 487 487 487 487
317 317 317 317 317
170 170 170 170 170
1112 1112 1112 1112 1112
0,209 0,187 0,133 0,116 0,199
0,183 0,174 0,127 0,112 0,178
0,258 0,211 0,144 0,124 0,238
0,294 0,255 0,223 0,220 0,267
0,164 0,180 0,000 0,000 0,188
0,119 0,175 0,000 0,000 0,156
0,241 0,228 0,000 0,000 0,227
0,276 0,228 0,264 0,144 0,261
335 316 316 323 335 323
211 212 212 211 211 211
124 104 104 112 124 112
726 751 751 747 726 747
0,267 0,248 0,231 0,237 0,194 0,187
0,235 0,219 0,209 0,207 0,179 0,153
0,322 0,308 0,274 0,295 0,219 0,250
0,331 0,291 0,288 0,257 0,267 0,270
0,283 0,236 0,238 0,256 0,184 0,141
0,228 0,186 0,189 0,205 0,176 0,100
0,329 0,320 0,287 0,311 0,211 0,228
0,389 0,310 0,302 0,279 0,265 0,238
Az eredmények (a kompetencia összpontszámok) tekintetében széles tartományban szóródnak, a néhány ponttól egészen 67 pontig. A válaszadók 5 százaléka ért el 5o pontnál jobb eredményt. Az alsó 10 százalék átlagos teljesítménye mindössze 6,7 pont, a legfelsőé 46,8 pont, azaz a legrosszabbul és a legjobban teljesítő csoport átlagos eredménye között 4o pont különbség van. Ha öt részre bontjuk a sokaságot, az alsó ötödbe tartozók átlagos teljesítménye még mindig csak 12,2 pont, a felső ötödé 4o,5. Azaz a válaszadó egyötöde alig adott jó válaszokat. Ugyanakkor, ha az alsó kétötödöt vesszük, ott a teljesítmény már nem sokkal marad el a teljes sokaságra számított átlagtól, tehát összességében azt mondhatjuk, hogy a képzésen résztvevők
feltehetően valamivel több, mint egyötöde esetében lehetne hasznos egy, az alapkompetenciák fejlesztésére irányuló képzés.
Kompetencia összpontszám N Átlag Medián Range Minimum Maximum Kvintilisek
Valid Missing
1058 157 26,4295 25,7798 67,64 ,00 67,64 12,2388 21,7268 29,9738 40,5181
20 40 60 80
Hasonló eredményeket kapunk, ha nem az összpontszámot vizsgáljuk, hanem az egyes kompetenciaterületeket. A problémamegoldást 4o százalék egyáltalán nem tudta megoldani, egyértelműen ez jelentette a legnagyobb kihívást a válaszadóknak. Ugyanakkor az is látszik, hogy ez egy olyan feladattípus, amivel vagy semmit nem tud kezdeni a válaszadó, vagy ha igen, akkor viszont azt már viszonylag jó eredménnyel teszi: akik tudtak ezekre a kérdésekre válaszolni, azok legalább 26 pontot értek el. A matematika feladatok megoldásai másképp oszlanak meg: a legalsó decilis is elért néhány pontot. A negyedik decilisben már 2o pont feletti eredményeket látunk, ami azt mutatja, hogy általában elég jó eredményeket értek el a matematika feladatokban is. Hasonlóképpen alakul a dokumentum és a szövegértelmezés is.
Decilisek
10 20 30 40 50 60 70 80 90
Dokumentum 3,3304 9,4947 17,8547 25,2766 31,5122 36,4856 41,1717 45,9697 51,9295
Szövegértés 5,4068 14,1244 21,5198 27,7710 32,5964 36,4455 39,1842 42,1184 46,1672
Matematika 5,5865 11,4084 15,7174 20,2028 24,2806 28,6867 34,4895 40,4757 49,9923
Problémamegoldás ,0000 ,0000 ,0000 ,0000 26,4151 26,4151 26,4151 45,9716 72,3867
