“A legtöbb, Amit gyerekeinknek AdhAtunk: gyökerek és szárnyAk.” (Goethe)
Az Újváros Téri Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013.
Ózd, 2013. szeptember 2.
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................................ 2 Törvényi háttér:............................................................................................................................. 6 1. Az iskola nevelési programja ..................................................................................................... 7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....... 7 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 13 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 15 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .................................................................. 16 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.................................................. 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................ 18 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 19 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................... 20 1.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 36 1.8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................. 36 1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.......................... 37 1.8.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .............. 39 1.8.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása..................................................................... 40 1.8.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 42 1.9 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................. 43 1.10 HAGYOMÁNYAINK ................................................................................................. 44 1.12 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................... 46 1.12. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ......................................... 46 1.12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: .......................................... 47 1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 47 1.13.1 A vizsgaszabályzat célja ..................................................................................... 47 1.13.2 A vizsgaszabályzat hatálya ................................................................................. 48 1.13.2.1 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ....................................................................... 48 1.13.2.2 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA ..................................................................... 49 1.13.2.3 JAVÍTÓVIZSGA .................................................................................... 49 1.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................... 50 Helyi tanterv ................................................................................................................................ 52 Tartalomjegyzék .......................................................................................................................... 52 2. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................... 53 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................... 53
2
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám...................................................................... 55 2.2.1 A helyi tanterv életbe lépésének folyamata: .......................................................... 56 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........ 57 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 58 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 58 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 58 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 58 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 59 2.5 Mindennapos testnevelés .............................................................................................. 59 2.6 A nevelés és oktatás szervezési formái .......................................................................... 60 2.6.1 A nevelés és oktatás szervezési formái.................................................................. 60 2.6.2 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .......... 60 2.6.3. Tanórán kívüli rendezvények, versenyek ............................................................. 61 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................................... 61 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .. 61 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............. 65 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 65 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........ 66 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .............................................. 67 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei ........................................................................ 67 2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .................................................................... 67 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei......... 70 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei ........................................................................ 70 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ......................................................... 71 2.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .............................................................. 72 A pedagógiai program elfogadásáról ................................................................................. 74 Mellékletek .......................................................................................................................... 75 1. sz. melléklet ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Helyi tanterv az 1-4. évfolyam számára ............................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Óraterv ........................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar nyelv és irodalom............................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Erkölcstan .................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Környezetismeret ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ének-zene .................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Vizuális kultúra ............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Témakör: Tárgy és környezetkultúra:Hiba! A könyvjelző nem létezik. Technika, életvitel és gyakorlat .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3
Testnevelés .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Célok és feladatok ......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Egészségvédelem: ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Edzettség, teherbírás fejlesztése: ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Sport- és mozgáskultúrális tanulás: .. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Pozitív személyiségfejlődés: ............ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Fejlesztési követelmények: ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Kompetenciák: .............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. A differenciálás módjai: ................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Az értékelés módjai: ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Helyi tanterv az 5-8. évfolyam számára ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Óraterv .................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Magyar nyelv és irodalom............................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ismeretek/fejlesztési követelmények ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Idegen nyelv ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számtan, algebra ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei ................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A fejlesztés elvárt eredményei az 5. évfolyam végén .... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számtan, algebra ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei ................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7–8. évfolyam ................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számelmélet, algebra ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei ................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A fejlesztés elvárt eredményei a 7. évfolyam végén...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Számelmélet, algebra ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Függvények, az analízis elemei ................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Geometria ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Statisztika, valószínűség........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4
A fejlesztés elvárt eredményei a 8. évfolyam végén...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbhaladási követelmények .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Erkölcstan .................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ............ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Természetismeret ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fizika........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kémia .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Biológia ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Földrajz ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ének-zene .................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hon- és népismeret ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Vizuális kultúra ............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok........................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fejlesztési követelmények ........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az értékelés ................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Informatika .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Technika ...................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Célok és feladatok................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Testnevelés és sport ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5
Törvényi háttér: 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012 . (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
6
1. Az iskola nevelési programja
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
Cél:
Rendelkezzenek tanulóink a korszerű alapműveltség elemeivel és az
alkalmazás képességeivel. Váljanak diákjaink tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjakká, erősödjön magyarságtudatuk.
Feladat: Testi és szellemi fejlettséghez igazodva korszerű és konvertálható ismeretek nyújtása, szilárd alapműveltség átadása. Az önművelődés, a könyvtárhasználat igényének felkeltése, nemzeti történelmünk és hagyományaink megismertetése. ( az innovatív tudás alapjai, olvasóvá nevelési feladatok ) A cél teljesül, ha a tanulóink: - képességeik szerint maximálisan teljesítik helyi tantervünk követelményeit -
rendszeresen
igénybe
veszik
a
könyvtár
/ak
nyújtotta
lehetőségeket - ismerik nemzeti ünnepeinket, jelképeinket, életkori szinten nemzeti hagyományainkat Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, szaktanárok, könyvtáros nevelő félévente
7
Cél:
Oktatómunkánk során a tehetségesnek ígérkező tanulók
optimális
fejlesztése, valamint a tanulásban lemaradók folyamatos felzárkóztatása
Feladat: Egyéni bánásmód szükségszerű alkalmazása, az egyéni haladási ütem lehetőség szerinti figyelembevételével. Tehetséggondozás tanórán és tanórán kívüli, differenciált óraszervezés és szükség szerint korrepetálás. A képességek kipróbálásához szükséges feltételek megteremtése. A cél teljesül ha a tanulóink: - önmagukhoz képest igyekeznek a legjobb teljesítményt nyújtani - megtalálják, mely területen tudnak sikert elérni - eredményesen szerepelnek tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon, rendezvényeken - szívesen és önként vállalkoznak újszerű feladatokra - javítják ill. megtartják elért eredményeiket Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, ISK vezető tanár, tanítók, szaktanárok, DÖK vezető
tanár - évente
Felkészítés a sikeres továbbtanulásra
Cél:
Feladat: Az önálló tanulás technikáinak elsajátíttatása. A
tanulók
vizuális
befogadóképességének,
kommunikációs
kultúrájának, technikai képességeinek fejlesztése. A "tanulás" megtanítása. A cél teljesül, ha a tanulóink: - Megtanulják a tanulás eredményes technikáit. - Tudnak hatékonyan önállóan tanulni. - Felvételt nyernek a választott középiskolába, és ott eredményesen folytatják tanulmányaikat. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, érintett osztályfőnökök - évente.
8
Cél: A kreatív - és logikus gondolkodásra nevelés, az értelmi nevelés
Feladat:
Őrizzék meg tanulóink gyermeki aktivitásukat, erősödjön alkotókedvük, legyenek nyitottak, érdeklődők és motiváltak a tanulási folyamatban. Az emelt szintű matematika oktatás során kiemelt hangsúlyt kapjon a többféle megoldás keresése és a matematikai logika.
A cél teljesül, ha a tanulóink: - nyitottak az új ismeretek felé - kedvvel tanulnak - a tanítási órákon aktívan vesznek részt, házi feladataikat maradéktalanul elkészítik - látható jeleit mutatják az értelemszerű, logikus tanulásnak - nem "magolnak" - keresik a problémamegoldások többféle lehetőségét, erre igényük van Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, szaktanárok, napközis nevelők folyamatosan
Cél: Korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását célzó ( alapvetően érzelmi ) nevelés
Feladat: Életkori sajátosságok okán az érzelmi nevelés eszközeivel segíteni a gyermekeinket - énképük, értékrendjük, szépérzékük kialakításában - az önismeret, az önnevelés szándékának és módszereinek elsajátításában - a toleranciát, az empátiát, az igazságszeretetet és együttműködési készséget is magában foglaló, lelkileg egészséges személyiségük fejlesztésében. 9
A cél teljesül, ha a tanulóink: - reálisan tudják megítélni képességeiket, teljesítményüket - aktívan vesznek részt a közösségi munkában ( DÖK, osztály, család ) - helyes önképe, önismerete, szépérzéke, érzelmi stabilitása életkor szerinti szinten kialakul és fejlődik - felismerik, hogy minden ember képes önmaga pozitív megváltoztatására - személyiségjegyeik helyes irányban fejlődnek, kialakul bennük az egymás
iránti
empátia,
tolerancia,
az
igazságszeretet,
együttműködési készség stb. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, osztályfőnök, napközis nevelők folyamatosan
Cél:
A testi - lelki egészség, a testileg - szellemileg - erkölcsileg
egészséges életvitelre nevelés
Feladat: A tanulók kedvvel és rendszeresen sportoljanak. Az emelt szintű testnevelés oktatás során kiemelten -, egyébként megfelelően fejlődjön mozgáskultúrájuk, önbizalmuk. Fokozatosan és fokozottan váljék igényükké és szokásukká az egészséges mozgás és egészséges életmód. Az egészséges életmód megismertetése és feltételeinek biztosítása mellett ki kell alakítani tanulóinkban a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitel igényét és képességét, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására. A cél teljesül, ha a tanulóink: - kedvvel és rendszeresen sportolnak - mozgáskultúrájuk és önbizalmuk fejlődik - napirendjüket megfelelően alakítják - ismerik az egészségkárosító szokások veszélyét (alkohol, dohányzás, drogok, AIDS) és elkerülik azokat - ismerik az egészséges életmód és életvitel alapjait, az életkori sajátosságaik szerint alkalmazzák azokat 10
Ellenőrzi, értékeli:
iskolavezetés, tanítók, osztályfőnökök, napközis nevelők,
biológia
tanárok,
testnevelők
-
folyamatosan
Cél: Kulturált és környezettudatos magatartásra nevelés Feladat: A kulturált magatartás alapnormáinak elsajátíttatása, majd a magatartáskultúra fejlesztése ( beszédkultúra, viselkedés). Óvják tanulóink a környezet tisztaságát, épségét, védjék és szeressék a természetet. (ökológiai gondolkodásmód -, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás alapjai) A cél teljesül, ha a tanulóink: - magatartás kultúrája javul: felnőttekkel és társaikkal tisztelettudóak és udvariasak, kerülik a trágár beszédet és a durvaságot - az élet minden területén tudnak illemtudóan viselkedni - kulturált módon használják az illemhelyeket - védik környezetük ( iskolájuk, otthonuk ) tisztaságát, épségét, nem szemetelnek, az étteremben kulturáltan viselkednek - szeretik és védik a természetet, a lakóhely környezetét és természeti értékeit -
aktívan
részt
vesznek
a
hulladékgyűjtési
akciókban,
udvarrendezési, virágápolási programokban, stb. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, tanítók, osztályfőnökök, DÖK vezető tanár - évente
8. Cél: Tanulóink szeressék az iskolánkat, kötődjenek hozzá. ( a személyiségfejlesztés részeként ) Feladat: Következetes, igazságos, kiszámítható és "családias" iskolai légkör kialakítása, ahol a gyermek jól érzi magát, elismerik munkáját és büszke lehet saját, társai és iskolája eredményeire. 11
Tartalmas, színes diákközösségi élet kialakítása (DÖK). A cél teljesül, ha a tanulóink: - szeretnek iskolába járni - kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat az iskolánkban - ha úgy hagyják el az iskolát, hogy az itt elsajátított tudás, értékek, viselkedés és életmód minta szerint élnek, amire büszkék. Ellenőrzi, értékeli: iskolavezetés, nevelőtestület - évente Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés
- A tanulói közösség
célzó, beidegző
- Gyakorlás
tevékenységének
módszerek
- Segítségadás
megszervezése
l. Szokások kialakítását
- Ellenőrzés
- Közös (közelebbi vagy
- Ösztönzés
távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása. - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
- Elbeszélés.
- A nevelő részvétele a tanulói
- Tények és jelenségek bemutatása.
közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és
- A nevelő személyes példamutatása
csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
12
3.
Tudatosítás - Magyarázat, beszélgetés.
(meggyőződés kialakítása)
- A tanulók önálló elemző munkája
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése.
13
Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó
igény
felébresztése.
A kitartás,
a
szorgalom,
a
céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete,
ápolása,
megbecsülése.
A
hazaszeretet
érzésének
felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése.
14
Feladat: Az emberek által végzet munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészsége, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Mottó: „Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egészre, mint egész nemzetekre nézve akkor az emberiség gondolkodását kell átalakítani.” /Fodor József/ Az egészség fogalma: Az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: a teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk. Az iskola egészségnevelési célja, feladata Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. Móra Ferenc mondta: „Az élet meghosszabbításának titka, hogy meg ne rövidítsük!” Az iskola feladatai - Az egészség megőrzésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos ismeretek (iskolai szintű) átadása, az egészségvédő lehetőségek bemutat - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szakágainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. - Segítve mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában és a helyes döntések megvalósításában.
15
Az egészséges életmód fejlesztő programjai Személyi higiénés, testápolási programok Egészséges öltözködési program Egészséges táplálkozást propagáló program Gyermekbaleset megelőzése Mozgásprogramok Az egészséges életmód fejlesztő programjai Személyi higiénés, testápolási programok A személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő program A fertőző betegségek elkerülését célzó szokásalakítás Fogápolási és szájhigiénés program Egészséges öltözködési program Megfelelő öltözködés szokássá alakítása Ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata Egészséges táplálkozást propagáló program Kulturált étkezést gyakorló program Egészséges táplálkozási szokások kialakítása Élelmiszer-válogatási program Konyhatechnikai, főzési gyakorlatok Gyermekbaleset megelőzése Veszélyhelyzet felderítő gyakorlat Otthoni balesethelyzetek felderítése Közlekedési szabályok gyakorlása Balesetek megelőzésének gyakorlása Mozgási programok Tartásjavítás Mozgásos játékok bővítése Szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai / mindennapos testnevelés / 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészséges életmódra nevelés az általános iskolában tanórán és tanórán kívül Egészségnevelés tanórán Alsó tagozat – testnevelés, olvasás, környezet, technika, rajz órák Felső tagozat: osztályfőnöki órák / minimum évi 10 óra / témái: 5. oszt. Életmódok és az egészség 6. oszt. Korlátok és lehetőségek 7. oszt. Függetlenségi törekvések és az egészség 8. oszt. Felelősséged a jövődért természetismeret és biológia órák egészségtan modul 6. oszt. technika órák
16
kémia órák testnevelés órák, (mindennapos testnevelés programja) Nem hagyományos tanórai keret erdei iskola – csak sikeres pályázat esetén témanap Egészségnevelés területei tanórán kívül Szakkörök, csoportos foglalkozások / biológia, egészségvédő, biokertész, elsősegélynyújtó, csecsemőgondozó stb./ Sportrendezvények /mindennapos testedzés, tömegsport, versenysport, ISK stb./ Természetjáró túrák Osztálykirándulások Akciók / takarítási virágosítás, fásítás, / Táborok / életmód, tartásjavító, sport, úszó, stb. Pályázatok / egészségnevelés, drog, / Vetélkedők, versenyek helyi, körzeti megyei pl.: Tisztasági verseny Osztály zöldítés Elsősegélynyújtó Csecsemőgondozó Egészségvédelmi Pályázatok Kiállítások /rajz, plakát, felvilágosító anyag, / Előadások /védőnő, szakorvos, fogász, rendőrség, ANTSZ / Módszerek az egészségnevelésben egészséges ételek készítése mindennapi sportolás gyógynövény gyűjtése gyógyteák készítése vizsgálódások, mérések /súly, magasság, alvásidő stb./ kísérletek tanulói kiselőadások növények ültetése, ápolása gombaismeret elsősegélynyújtás betegápolás projekt drámapedagógia tanulóra vagy tanárra irányul Mérési módszerek: kérdőívek programok értékelése tanulói munkák kiállítási anyagok versenyek eredményei
17
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: helyzetfelismerés időben történő intézkedés megfelelő személy értesítése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti oktatás b) szimuláció Feladata, hogy a szakszerű segítség kellő időben érkezzen!
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg. másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)
kapcsolódó
tanulói
közösségek
kialakítása,
valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm
–
a
felnőttek
elvárásainak
megfelelni
akaró
–
személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességeinek kialakítása.
18
Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek
tevékenységének
tudatos tervezése
és
folyamatos
megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 19
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
20
1.6 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1.6.1 Helyzetelemzés, helyzetkép A környezeti nevelést befolyásoló helyi elemek
-
-
A város és környékének természeti-környezeti adottságai (300-400 m magas medence jellegű dombságok) a térség földrajzilag is jól elkülöníthető kistájakra osztható, ilyenek: a teraszos Sajó-völgy Kelemér-völgy a Putnoki-dombság részeként /barnakőszén/ Mohos-tavak –tőzegmohaláp Ózdi-dombvidék: Borsodnádasd, Arló és Domaháza közötti terület része a Tarna menti Tájvédelmi Körzetnek (suvadási formák gazdagítják az eróziós, deráziós felszínt – Arlóitó, korróziós formák – pl.: Akasztó-hegy) iparilag is hasznosítható nyersanyagok: barnaszén, agyag, folyami kavics az éghajlat (mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz) az erdőgazdálkodásnak némely kertészeti kultúrának, ill. szántóföldi gazdálkodásnak kedvez felszíni és felszín alatti vizek gazdagsága: Sajó (szlovákiai-szennyezés), Hódos- Hangonyvalamint a Csernely-patak, Lázbérci-víztároló (Ózd ivóvíz ellátását biztosítja) jellemző növénytársulás: keménylombú ligeterdő, cseres-tölgy, gyertyános-tölgyes, nyílt helyeken kórós társulások, mocsárrétek, nedves kaszálók állatvilág gazdag sok hasonlóság a Bükk-fennsíkkal (rovarok, hüllők, madárvilág, fajtagazdagság /holló/, jelentős emlős fauna
A település társadalmi-gazdasági adottságai -
-
a vidék legfőbb ásványkincse a barnakőszén volt, amely az ipartelepek létrejöttét megalapozta (1990-es évek környékén a kitermelés megszűnt) az ózdi táj összefüggő cser – és tölgyerdőit a XIX. században jórészt kiirtották vasgyár megépítéséig kis mezőgazdasági település volt a város lakossága a település összevonása révén, valamint az 1970-es évekig a betelepülések következtében nőtt, a vasgyártás visszafejlesztése miatt 1985-től fogyás, majd lassú csökkenés az 1990-es évek elejétől (2000. december 31.: 38506 fő) a korábban 14 ezer főt foglalkoztató kohászat összeomlása jelentős munkanélküliséget okozott 114 lelőhely került elő a stadion építése során (1952-57), szabadidő centrum, hidegvízű strand szolgálja a szórakozást infrastruktúra úthálózat ésszerűsítés, körforgalmú csomópontok kialakítása, csatornahálózat kiépítettsége: 50,3% 1966-tól városi biológiai szennyvíztisztító-telep (Sajóvárkony) távhőszolgáltatás, új (korszerű környezetkímélő) fűtőerőmű kórház: Ózd, s 28 vonzáskörzetébe tartozó település 80.000 fős lakosságának egészségügyi ellátását biztosítja közlekedés (vasúti zsákvonal, átmenő közúti forgalom) szociális ellátás terén: országosan elismert intézményhálózat kulcskérdés: a modern, rugalmas gazdasági struktúra kiteljesítése, munkahelyteremtés
21
-
vállalkozói övezet címet kapott a város – befektetők (Ipari Park, General Electric, Saia Burgess, ÓAM) vannak egészségügyileg problémás területek miatt (fertőző betegségek: Hepatitis, TBC szám emelkedőben) Partnervárosi kapcsolat (Lengyelország – Chorzow) Rimaszombat és Rozsnyó városaival; Sajó – Rima Euró régió Határon Átnyúló Együttműködés történelmi értékek pl: a centeri ember alakú urna Nemzeti Örökségvédelmi Program Ózd építészeti emlékeinek (munkáskolóniák, Olvasó, Kaszinó) megőrzése, helyreállítása
1.6.2 Alapelvek, jövőkép, célok
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -
a fenntartható fejlődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia; elővigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség; az ökológiai lábnyom.
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -
a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; és tudományosan, gyermek közelien megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás;
22
-
kommunikáció, médiahasználat; konfliktuskezelés és –megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezet tudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezetés természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
Rövid távú célok, feladatok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap - „zöldesítési program” iskola környezetének megújítása és kialakítása: - iskolakert, parkosítás, fásítás, a meglévők megőrzése, gondozása -
-
Hagyományok ápolása: a város nevezetességeinek feltérképezése 23
-
az iskola hírességei-kutatás drog-prevenciós program folytatása osztályfőnöki órák környezetvédelmi órában
Szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése (pl: a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) - felkészítés természetvédelmi versenyekre - szakkörök szervezése -
1.6.3
Erőforrások
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.
A környezeti nevelés objektív feltételei A környezeti nevelés objektív feltételei nélkülözhetetlenek az eredményes környezeti neveléshez. Az alábbi segédeszközök ismerethordozók állnak rendelkezésre. - TV - Video - Diavetítő - Számítógépek - Írásvetítő - Képanyag (videofilm, CD-ROM, Internet) - Szakkönyvek - Szemléltetőeszközök - Könyvtár - Szaktanterem - Vizsgálódási terepi eszközök Pályázati lehetőségek, melyek javítják a környezeti nevelés finanszírozási feltételeit. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.
Nem anyagi erőforrások, humánerőforrások Iskolán belüli együttműködés Az iskolavezetés feladata anyagi források teremtése, megfelelő ösztönző rendszer kidolgozása
24
-
-
-
-
-
Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van, az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanóra és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a fölösleges papírfelhasználást (pl: fél oldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információ áramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladék papírt és a kifogyott nyomtatópatront.
Iskolán kívüli együttműködés -
-
-
-
Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, állatkertek és a nemzeti parkok. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskola környezet kialakításában. Iskolai büfé. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék kínálat. Törekedni kell arra, hogy a csomagolás környezetkímélő legyen.
1.6.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei
25
Testnevelés
-
-
A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésünket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.
Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év) A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.
-
-
Általános iskola – felső tagozat. A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelt és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; törekedjenek az anyanyelv védelmére; sajátítsák el a média elemzésének technikáit; tudjanak disputát folytatni. A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.
Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulása; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;
26
-
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv: Angol
-
A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoport munkában, projektmunkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön.
A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
Matematika
-
A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
-
A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
-
Fizika
-
A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítást, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; 27
-
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
Földrajz
-
A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.
Biológia
-
A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; sajátítsák e a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
-
A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.
-
Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. -
28
Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. -
Rajz és vizuális kultúra
-
A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom s a forma összefüggését; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
Osztályfőnöki teendők A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi
29
kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.
Nem hagyományos tanórai keretben szervezett foglalkozások -
iskolakert működtetése akvárium- és terráriumgondozás, kisállattartás szakköri tevékenységek témanap, témahét tartása vetélkedőkön, versenyeken, tanulói pályázatokon való részvétel kiállítások szervezése szelektív hulladékgyűjtés bekapcsolódás a helyi akciókba fásítás, zöldítés, gyomtalanítás kézműves foglalkozások színjátszás, drámapedagógia faliújság szerkesztése iskolaújság szerkesztése iskolarádió működtetése könyvtári órák múzeumlátogatás üzemlátogatás tanulmányi kirándulás gyűjtőakciók /parlagfű, szárazelem, papír/ állatkert, vadaspark látogatása táborozás
Helyi értékek, problémák A helyzetelemzésnél feltárt környezeti adottságokat és problémákat célszerű lehet beépíteni a hagyományos és nem hagyományos tanórai keretbe, tantárgyanként. -
Védett területek a város környékén: Jellemző növénytársulások, állatfajok Városkörnyék vízrajza és domborzati viszonya Városunk épített értékei Városfejlődés, ipartelepítés Főútvonalak a városban és környezetében Szennyező ipari technológiák /kohászat a 60-as,70-es,80-as években/ Víz- talaj- és levegőszennyezés
30
A környezeti nevelés módszerei, eszközei A pedagógusoknak olyan módszereket kell választaniuk, alkalmazniuk, melyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy környezettudatos, cselekvő állampolgárrá váljanak. Módszerválasztás szempontjai: Az életkornak megfelelő legyen. Pozitív szemléletet adjon katasztrófa szemlélet helyett. Főleg természetben valósuljon meg. Tevékenységközpontú és életszerű legyen. A személyes megtapasztaláson keresztül hasson. Együttműködésre épüljön. A vizsgálódásokhoz kötődő módszerek: megfigyelés kísérlet mérés számítás dokumentálás modellezés Számítógéphez kötött módszerek: interaktív pedagógia Internet Egyéb módszerek: gyógynövénygyűjtés, üzemlátogatás, terepgyakorlat, természetjárás, túra, kérdőívezés, vita, riport, stb.
Eszközök A taneszköz kínálat és az iskola lehetőségei meghatározzák, hogy milyen tevékenységekre van lehetőség. A jelenleg rendelkezésre álló eszközök már felsorolásra kerültek fentebb. Az iskola éves keretéből pedig rendszeresen fordít újabb és újabb eszközök beszerzésére.
1.6.5 Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok.
Céljaink, az iskola épületének szűkebb, illetve tágabb környezetének környezetbarátabbá tétele ügyében, ezzel is segítve a tanulók, a dolgozók környezettudatosságának erősítését.
31
A helyzetből adódó jellemzők Nagy forgalom -
Célok
Tevékenység, feladat közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása; kerékpárral közlekedők számára biciklitároló; biztonsági felszerelések, „őrangyal”. fák, cserjék ültetése zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben; a növények gondozása, pótlása, gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfű mentesség érdekében. szeméttárolók sűrítése, szelektív hulladékgyűjtés; felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről. újabb játszóterek; az iskolai játszótér kialakítása, a homok cseréje.
Zaj
-
közlekedési biztonság növelése; a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése. csökkentés -
Légszennyezés
-
csökkentés
-
-
Szemét
-
tiszta, környezet
egészséges -
Kevés játszótér -
a gyerekek mozgásigényének kielégítése
Az iskolabelső
tiszta, környezet
-
meghitt -
-
Energia felhasználás Világítás
-
takarékos fűtés
-
egészséges, takarékos; a természetes fény preferálása egészséges ivóvíz, a vízfogyasztás csökkentése a csatorna karbantartása -
Vízfelhasználás Csatorna
-
-
Iskolakert létrehozása
-
tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen -
Udvar
-
biztonságos aljzat
Iskolabüfé
-
egészséges
-
ételek, 32
festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan WC papír gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, széndioxid); lábtörlők alkalmazása. nyílászárók javítása.csere hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra. víztakarékos karbantartása.
öblítés,
csapok
biológiai lebontók alkalmazása; ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása. (gyógy)növények gondozása, gyógyösvény tanösvény létrehozása; fajátékok, madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása. a betonozott rész felújítása. gyümölcslevek és –teák;
Az iskola eszközellátottsága -
italok
-
a tanítás-nevelés élményközpontúságána k növelése; az esztétikai érzék fejlesztése; egészséges személyiség kifejlődése.
-
friss és aszalt gyümölcsök; joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép, interaktív tábla esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; digitális fényképezőgép; az étkező konyháján gáztűzhelyek, konyhai eszközök; ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.
1.7 FOGYASZTÓVÉDELMI FELADATOK 1.7.1 Jogi háttér
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: - az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, - a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog - az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog, - a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá válásához szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezi a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.
1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 33
„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítsa és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kielekítása, elterjesztése és a fenntarthatósága a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez, és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívum rendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaik érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási, és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Az értékek formálásában lényeges például: - A kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása - A természeti értékek védelme Fontos továbbá a fogyasztás során: - A tájékozódás képessége - A döntési helyzet felismerése és - A döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. - Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. - Ökológiai fogyasztóvédelem. - Környezettudatos fogyasztás. - Fenntartható fogyasztás. - Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem.
3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
34
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: - Technika - Matematika - Fizika - Földrajz - Magyar - Biológia - Kémia - Informatika - történelem - Médiaismeret - Tantárgyközi projektek Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac) az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervben nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: -
A kritikus gondolkodás, Az egyéni és csoportos döntéshozás, probléma megoldás.
A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információ feldolgozás alapján való döntés és végrehajtás módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többet alkalmazzák: - Interjú, felmérések a vásárlási szokásokról. - Riportkészítés az eladókkal. - Médiafigyelés, reklámkritika. - Egyéni és csoportos döntéshozatal. - Helyi, országos és EU szabályozások tanulmányozása. 6. A fogyasztóvédelmi nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
35
1.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
1. a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
1.8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A fiatalkori tehetségek kibontakoztatását, fejlesztését iskolánkban
kiemelt
feladatként tartjuk számon. Elvünk e tekintetben: " minden gyermek tehetséges valamiben, csak meg kell találni miben" A tehetség ígéretű tanulók kiszűrése, megfigyelése első osztályba kerüléskor megkezdődik. Mozgáskészségüket mérő teszttel az első héten kialakul a testnevelés emelt óraszámban tanulók csoportja. A "szellemi" tantárgyak területén a tanítási órák egyéni ütemhez igazodó, differenciált szervezésével indul a tehetséggondozás. A második osztálytól megkezdődik a tanulók városi tanulmányi versenyekre való felkészítése, mely a későbbi évfolyamokon bővül megyei, országos tanulmányi és sportversenyekre, valamint egyéb pályázatokra, vetélkedőkre való készítéssé. Az 5. osztálytól a matematikából tehetséges tanulóknak nívó csoportos képzést kínálunk, az idegen nyelvi csoportokat tudásszint szerint csoportbontásban oktatjuk – angol nyelv. Tanfolyamok,
szakkörök,
középiskolai
előkészítő
foglalkozások,
sportszakosztályok kínálatából választhatnak az érdeklődő és tehetséges tanulók. Versmondó-,
tantárgyi-,
sport
és
egyéb
versenyeken
hagyományosan
kiemelkedően szép eredményeket érnek el tanulóink. Az e területen végzett munka eredményeként minden tanulónk bekerül az általa választott középiskolába, s a visszajelzések jellemzően pozitívak. 36
A tehetséggondozás színterei, formái: Tanítási órákon: - differenciált foglalkoztatás - egyéni foglalkoztatás - tudásszint szerint csoportbontás (lehetőség szerint) - egyéni kutatómunka - kiselőadások - sikerélmény biztosítása Tanítási órán kívül: - szakkörök - tanfolyamok - iskolai sportkörök - középiskolai előkészítők - felkészítés tanulmányi versenyre (egyéni és kiscsoportos) - önálló otthoni kutatómunka - egyéni öntevékeny könyvtárhasználat - egyéni öntevékeny sportpálya és játszótér használat - kötetlen tárgyú konzultáció tanítókkal, szaktanárokkal - pályaválasztási tanácsadás - kapcsolat a Városi Művelődési Központtal. - diákönkormányzati programok, vetélkedők, rendezvények A tehetséges és eredményes tanulók elismerése szorosan hozzátartozik tehetséggondozó munkánkhoz. Értékelési hagyományaink szerint kapják a dicséreteket sikeres tanulóink, melyek az aulás értékeléseken a diáktársak előtt kerülnek kihirdetésre. 1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Intézményünkben integráltan tanulnak a BTM és SNI-s tanulók a NAT alkalmazásával, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján. Jellemzőik:
37
Részképességzavarok - alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége – következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi érzékenyebbek a meteorológiai változásokra fáradékonyság igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat
A tanulók érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal és a nevelési tanácsadókkal. A fejlesztés alapelvei, feladatok Alapelvek:
A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek. Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását. A szakértői bizottság javaslata alapján - indokolt esetben - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól a tanulót mentesíteni lehet. A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik. Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére.
Feladatok: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése az önállóságra nevelés A fejlesztő tevékenység területei Diszlexia, diszgráfia a testséma biztonságának kialakítása a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten a vizuomotoros koordináció gyakorlása a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával
38
Diszkalkulia az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése a testséma kialakítása a téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerősítés a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar
az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése együttműködés a családdal és más szakemberekkel fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása
Feladatok Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. (gyógypedagógusok, az intézmény pedagógusai, pszichológusok) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia, az egyéni fejlődési lap vezetése az ő feladata. A folyamatos egyéni fejlesztést a tanulóval közvetlenül foglalkozó pedagógusok korrepetálással, differenciált órai feladatokkal, egyéni számonkéréssel segítik. A rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő. Ennek hiányában, a közoktatási törvényben előírt óraszám az iránymutató (adott évfolyamra kötelezően előírt óraszám 15%-a). A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik.
1.8.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási-, beilleszkedési zavarokkal küzdő, a tanulásban lemaradó, ill. gyengén teljesítő tanulók 39
felzárkóztatása fontos feladat pedagógiai munkánkban, aminek eredménye az igen alacsony bukási arány iskolánkban. Formái, színterei: - az első négy évfolyamon órakeretbe épített korrepetáló foglalkozások tartása - családlátogatások - differenciált és egyéni foglalkoztatás tanórákon - napköziotthon - tanulószoba - tudásszint szerinti csoportbontás (lehetőség szerint) - nevelők és a tanulók személyes kapcsolata - nevelési tanácsadás igénybevétele (ezen belül logopédiai tanácsadás, segítés, pszichológiai segítségnyújtás - kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval) - szoros kapcsolattartás az érintett szülőkkel - kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálattal - GYIV felelős segítségnyújtása - jutalmazási eljárásaink során figyelembe vesszük a relatív teljesítményt, a javulás elismerését - osztálykereteken belüli értékelési eljárások során módot nyújtunk a tanulók egymás iránti felelősségének gyakorlására - igénybe vesszük a hitoktatók lelki segítő munkáját 1.8.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása a/ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b/ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
40
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről,
amelyekhez
problémáik
megoldása
érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon
vesz
részt
a veszélyeztető okok
feltárása
érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást
nyújt
a
tanulók
részére
szervezett
szabadidős
programokról.
c/ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit
az
iskola
a
gyermekjóléti
szolgálat
segítségével
minél
hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni
kell
a
felmerült
problémát
a
gyermekjóléti
szolgálat
szakembereinek.
d/ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval,
gyermekvédelmi szolgálattal,
családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal,
gyermekorvossal,
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 41
e/ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás
a
családsegítő
és
a
gyermekjóléti
szolgálatokról, szolgáltatásokról. 1.8.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
a nívócsoportos oktatás,
a felzárkóztató foglalkozások
a napközi otthon,
a diákétkeztetés,
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,
eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,
42
a családlátogatások,
a továbbtanulás irányítása, segítése,
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek,
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti
szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
1.9 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók az intézményi döntéshozatalban a diákönkormányzaton keresztül vehetik ki részüket. Felvetéseiket, ajánlásaikat az osztály DÖK-képviselőjén (osztálytitkár vagy helyettese) keresztül tehetik meg.
Az iskolai diákönkormányzat működési rendje
A 2011. évi CXC. törvény a Nkt. 48. § (1.) bekezdésének megfelelően iskolánk tanulói a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységek megszervezésére, a demokráciára, a közéleti felelősségre nevelés érdekében – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket, diákönkormányzatot, iskolai sportkört hoztak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.
A diákönkormányzat, (ISK) munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves időtartamra.
48. § (4) bekezdése szerint a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.
Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit.
43
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (3.) bekezdése szerint a diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
-
a saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének működtetéséről.
Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat szervezésében megrendezett évenkénti vetélkedőn a tanulók bemutatják képességeiket, tehetségüket a különböző területeken. Szervezésében osztályokat egész tanítási éven át megmozgató vetélkedővel formálja a közösségeket, havi rendszerességgel kínál a tanulóknak szabadidős tevékenységeket.
1.10 HAGYOMÁNYAINK Célunk, hogy a tanulóifjúság befogadja iskolánk értékeit, eredményeinkre büszke legyen, gyakorolja és elsajátítsa azokat a tevékenységi formákat, amelyek ezek megismeréséhez és megbecsüléséhez vezetnek. Azonosuljanak az iskola nevelési elveivel, kiépített hagyományainkkal. Legyen nyitott más iskolák értékeinek, eredményeinek megbecsülésére. Kapcsolódjon be közvetlenül értékeink megőrzésébe, gyarapításába. - Az iskolai ünnepélyek, rendezvények színvonalas megrendezése (tartalom, külsőség) - Iskolánk történetének, fejlődésének megismertetése a tanulókkal - Iskolai krónika folyamatos vezetése - Találkozások a város más iskoláiba járó gyerekekkel - Vendégkönyv az intézménybe látogató, neves személyiségek megörökítésére - Tanulmányi és sportversenyek, vetélkedők - Fényképtabló kiállítása "Akikre büszkék vagyunk” - Városi rendezvény: Kelló József mozgásfesztivál - Iskolarádió a napi információkon túl mozgósít, megemlékezéseket is tart - Környezet szépítés, környezetvédelem - Az iskolaújság évente jelenik meg 44
- Első osztályosok ünnepélyes fogadása - Osztálytalálkozók tea-estek, kirándulások, túrák - Mikulás és karácsonyi műsor - Diákkarnevál - Diákközgyűlés, diáknap - Testvérvárosi iskolákkal való kapcsolat- Lengyel-program - Táborozás - Gyerekhét, jutalomkirándulás
Rendszeres pályázatok - Az iskola részvétele a „Határtalanul” pályázaton, határon túli iskolákkal és magyarokkal való kapcsolattartás céljából - Útravaló „MACIKA” pályázat a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásának segítése érdekében - „Út a szakmához” pályázat
1.11 Jeles napok, iskolai ünnepélyek, szabadidő " A régi ember életét a népszokások sűrű erdeje vette körül. Az élet minden mozzanatát ékesítették és emlékezetessé tették." (Kodály Zoltán) Minden tanuló kötelessége, hogy megismerje népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, amellyel célunk a nemzettudat mélyítése, hagyományaink feltárása, ápolása.
Jeles napok ŐSZ Szeptember
Október
November
Iskolai ünnepély Szept.1. tanévnyitó ünnepség
Szabadidő
Az új tanévtől az elsősök köszöntésén kívül szept. 714.-ig megszervezzük az "Elsősök hetét". Cél : a kicsik beilleszkedésének segítése az új közösségbe. A DÖK felelősi rendszerének kiépítése. Okt. 6. aradi vértanuk Pályaválasztás hónapja megemlékezés az Pályaválasztók klubjának iskolarádióban Felelős: beindítása, folyamatos iskolarádió szerkesztősége működése februárig. Okt. 23. Nemzeti ünnep Felelős: 7. évfolyam November 1. Halottak napja iskolaszintű vetélkedők Fogászati, egészségügyi KI MIT TUD hónap megemlékezés az 45
iskolarádióban Felelős: szerkesztőség TÉL December December 6. mikulás December 13 . Luca Karácsony Január
Február
TAVASZ Március
Április Húsvét
Mikulásműsor Felelős: 4.évfolyam Karácsony ünnepség Felelős: 4.évfolyam Január 23. Magyar kultúra napja Felelős: iskolarádió szerkesztősége Farsangi karnevál
Március 8. Nőnap megemlékezés az iskolarádióban Március 15. iskolai ünnepély Felelős: 5. évfolyam Újváros Téri Gyerekhét Jutalomkirándulás
Május Májusfa Májuskosár
Május 1. – iskolarádió Anyák napja Felelős: osztályok Májusfa állítása Felelős:napközis nevelők
Június
Pedagógusnap Felelős: alsó tagozat Ballagás Felelős: 7. évfolyam
Óvodások számára műsorkészítés, ajándékozás. Fenyőfadísz készítése, iskolai fenyődíszítés
Farsang Valentin üzenőfal
napi
Cupido-
Nyári táborok szervezésének beindítása. Kelló Mozgásfesztivál
Húsvéti játékdélután (tojásfestés, locsolóversek, húsvéti kalács stb.) Iskolabemutató leendő elsőseink számára Bemutatkoznak szakköreink Madarak-fák napja Népi játékok felelevenítése Lengyel-program
1.12 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
1.12. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók bármilyen felvetést megtehetnek az osztályfőnökön keresztül, ami így azonnal az iskolavezetés elé kerül. A válasz az osztályfőnök közvetítésével a legrövidebb időn belül
46
visszajut a kérdésfeltevőhöz. A hivatalos fórum a félévente tartott diákönkormányzati gyűlés, amelyen az igazgató is részt vesz. 1.12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb: Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról). Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és (akár elfogultan is) szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk. Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.) Működtetjük a Szülői Választmányt, melynek tagja minden osztály szülőinek néhány (minimum egy, maximum három) képviselője. A Szülői Választmány feladatai: A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát.• Részt vesznek az iskolai alapítvánnyal (alapítványokkal) kapcsolatos ügyek intézésében, elsősorban a segélyek, tanulók támogatása, stb. ügyében. Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében; a szülők segítő aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülők választott (vagy önként vállalkozó) képviselőinek. Összehívásukra (együtt, vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben többször is sor kerülhet.
1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.13.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet 26.§ (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 47
A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
1.13.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.13.2.1 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha
48
- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69.§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.
A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.
1.13.2.2 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
1.13.2.3 JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni.
49
Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kolléga legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.
1.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola a beiskolázási körzetébe tartozó, ott állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanulókat köteles felvenni. Az első osztályos beiratkozás a következő rend szerint történik: A tanulók felvételéről az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételről vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató küldi meg a szülő részére (2/a és 2/b sz. mellékletek).
A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után még férőhellyel rendelkezik még az iskola, akkor az EMMI rendelet 24.§(5) bekezdése alapján jár el: Először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni. Közülük előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, vagy tartózkodási helye a településen van. A további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szintén a településen található. Ha az iskola –a megadott sorrend szerint-az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
50
a,- szülője,testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b,- testvére az adott intézmény tanulója, vagy c,- munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d,- az iskola a lakóhelyétől,ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Tartózkodási hely esetében a felvételi kérelem elutasítható, kivéve, ha a tanulónak nincs lakóhelye.
1.4. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek személyi azonosító okmánya és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Gyermekvédelmi Kedvezményre jogosító határozat TAJ kártya
Az Nkt. 50.§ (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében. Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához kell benyújtani.
51
Helyi tanterv Tartalomjegyzék 2. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................... 53 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................... 53 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................... 55 2.2.1 A helyi tanterv életbe lépésének folyamata: .......................................................... 56 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........ 57 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 58 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 58 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 58 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 58 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 59 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................... 59 2.6 A nevelés és oktatás szervezési formái .......................................................................... 60 2.6.1 A nevelés és oktatás szervezési formái ................................................................. 60 2.6.2 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......... 60 2.6.3. Tanórán kívüli rendezvények, versenyek ............................................................. 61 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések....................................................... 61 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ... 61 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.............. 65 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 65 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek......... 66 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................... 67 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei ........................................................................ 67 2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei.................................................................... 67 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 70 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei ........................................................................ 70 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei......................................................... 71 2.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei.............................................................. 72
52
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettanterve khez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettanterve khez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2 1 2 1 2 1
1 1
1
1
2 1 2 1 1
1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 5 1 2 28
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat B változat
5 1 3 31
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1 0,5 4+0,5 1 1 2 2 1 5
2. évf. 7+1 1 4 1 1 2 2 1 5
3. évf. 6+2 1 4 1 1 2 2 1 5
25
25
25
4. évf. 6+2 2 4 1 1 2 2 1 5 1 27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
5. évf. 4+1 3 4 1
6. évf. 4+1 3+1 3 +1 1
7. évf. 3+1 3 3+1 1
8. évf. 4 3+1 3+1 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1+0,5 2 1+0,5 1
1+0,5 2 1+0,5 2 1
1 1 1
1 1 1
1 1
1 1 1 1 1
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
5 1 28
5 1 28
5 1 31
5 1 31
2.2.1 A helyi tanterv életbe lépésének folyamata: A mindennapos (heti 5 órás) testnevelés a 2012-13-as tanévvel lép életbe felmenő rendszerben. Az 51/2012. számú rendelet alapján bevezetett óraszámok és a helyi tanterv életbe lépésének folyamata a következő: 2013-14
2014-15
2015-16
2016-17
1. évfolyam
51/2012.
51/2012.
51/2012.
51/2012.
2. évfolyam
H2004
51/2012.
51/2012.
51/2012.
3. évfolyam
H2004
H2004
51/2012.
51/2012.
4. évfolyam
H2004
H2004
H2004
51/2012.
5. évfolyam
51/2012.
51/2012.
51/2012.
51/2012.
6. évfolyam
H2004
51/2012.
51/2012.
51/2012.
7. évfolyam
H2004
H2004
51/2012.
51/2012.
8. évfolyam
H2004
H2004
H2004
51/2012.
A tantárgyankénti és évfolyamonkénti részletes helyi tantervet az 1. sz. (1-4. évfolyam) és a 2. sz. (5-8. évfolyam) melléklet tartalmazza.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nevelési-oktatási intézményekben használatos minimális taneszközlistát a 20/2012. EMMI rendelet 2. sz melléklete tartalmazza. -
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv,
munkafüzet,
térkép
stb.)
használnak
a
tananyag
feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) -
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
-
a kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. a taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
-
A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben
részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak + küllem, tartósság, megfizethető ár.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz
használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
A taneszköz csomag ára az iskolaszék egyetértésével kerül kialakításra
minden évfolyamon. -
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat
felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a legfontosabb. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
felkészítjük a tanulókat a középiskolai továbbtanulásra, az ottani követelményekre; középiskolai előkészítőkkel biztosítjuk a felvételi lehető legsikeresebb megírását; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; együttműködő szervek (pl. rendőrség) drog, alkohol és dohányzásellenes magatartásra próbáljuk ösztönözni tanulóinkat.
2.5 Mindennapos testnevelés Intézményünk Pedagógiai Programjában kiemelt feladatunk a tanulók testnevelése. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Működtetünk: 1-4. évfolyamokon speciális testnevelésű osztályokat (emelt óraszám) 2. évfolyamon 1,5 órában tanulócsoportonként óratervbe épített úszásoktatást Alsó tagozatban szabadon választott időkeret terhére évfolyamonként heti egy óra testmozgásra fordított szabadfoglalkozást. Iskolai sportköri csoportok: leánytorna, fiúlabdarúgás, természetjárás, kézilabda. Évente két alkalommal elvégezzük a tanulók testi képességeinek felmérését „Hungarofit teszt” alapján. Alsó tagozaton és napköziben „játékos testmozgás”. Személyi feltételek: Speciális tantervű alsós és felsős osztályokban két testnevelő Alsós osztályokban négy testnevelést oktató tanító nő ISK foglalkozásokon: + két edző Tárgyi feltételek:
Tornaterem (23,7 m x 12,5m) Városi uszoda használati lehetősége
Kézilabda pálya: 1 Salakos pálya: 1 Tanulólétszám: 508 fő Tanulócsoportok száma: 18+4 napközi
2.6 A nevelés és oktatás szervezési formái 2.6.1 A nevelés és oktatás szervezési formái 1. Egész napos iskola, egész napos nevelés-oktatás Az iskola 1. és 2. évfolyamán szervezzük meg 1-1 osztály részére. A másik osztály(ok) számára biztosítjuk a lehetőséget, ha nem kívánnak részt venni ebben a szervezési formában, hogy a napköziotthont vagy a hazavitelt választhassák. A tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezzük meg, a fennmaradó órák egy kicsit lazább szerkezetű önálló vagy szabad foglalkozások. Célok: óvoda-iskola átmenet megkönnyítése alapkészségek megerősítése egyéni differenciálás lehetőségének megteremtése felzárkóztatás tehetséggondozás 2. Tanórák 3. Napköziotthonos nevelés Céljai – az általános iskolai nevelés-oktatás céljának megvalósítása; a családi nevelés részbeni pótlása; szocializáció és a pozitív irányú személyiségformálás; gyermekvédelmi és szociális funkció betöltése Feladatok – értelmi nevelés; hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének segítése; tanulási zavarok megoldása; tanulmányi előmenetel segítése; az ismeretek felhasználása és alkalmazása; az aktivitás és kreativitás erősítése; erkölcsi nevelés; a szabadidő kulturált eltöltésére nevelés; egészséges életmód megalapozása 4. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások Szükség szerint, vagy igény alapján a tanulási nehézségekkel küzdők számára. 5. Tanulószoba A szülők és a tanulók igénye szerint felső tagozaton szervezett délutáni foglalkozás 16 óráig. A tanulószobán való részvétel alól az intézményvezető felmentést adhat a szülő kérésére, szülői kérelem nélkül a tanulószobán való részvétel kötelező. 6. Hit és erkölcstan A tanulóink választhatnak a két lehetőség közül.
2.6.2 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Szakkörök, érdeklődési körök igény és lehetőség szerint indulnak
Az idegen nyelv és tanítójának igényét az első év első félévében felmérjük, és a lehetőségekhez mérten figyelembe vesszük A nívócsoportos bontásoknál tanulási kudarcok esetén csoportváltással is megpróbáljuk a leszakadást megakadályozni (szülői kérés esetén is). 2.6.3. Tanórán kívüli rendezvények, versenyek Hagyományosan az iskolában megszervezett, lebonyolított versenyek, rendezvények:
Kelló József Mozgásfesztivál
Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei fordulója egyik versenyhelyszíneként
Bolyai matematika csapatverseny megyei fordulója egyik versenyhelyszíneként
Városi szervezésű tanulmányi versenyek
Diákönkormányzati szervezésű rendezvények: kisállatkiállítás, farsang, papírgyűjtés, gyermekheti programok.
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az ebbe a kategóriába tartozó tanulók a következők: Hátrányos helyzetűek, gyermekvédelmi támogatásban részesülők Veszélyeztetett, a jegyző által védelembe vett tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Sajátos nevelési igényű tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők fogyatékkal élők Ezeket a tanulókat az iskola naprakészen nyilvántartja. Az SNI-s tanulók oktatása intézményünkben integráltan történik. A Nevelési Tanácsadó révén gondoskodunk az SNI-s tanulók folyamatos fejlesztéséről. Az iskola esélyegyenlőségi alapelvei a következők: 1. A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, származásuk, vallásuk, miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás. 2. A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit. 3. A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés, vizsga során az adott tantárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont. 4. Befogadó, diszkrimináció-mentes légkör biztosítása a tanulók számára. 5. A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során.
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének
követelményei és formái
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is
ellenőrzik,
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő
követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: 3.
az ének-zene, a rajz, a informatika, a technika tantárgyból félévente,
valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, 4.
a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül.
5.
A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység
révén ellenőrizzük.
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az első értékelés óta.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben
minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
A második évfolyamtól év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény
Érdemjegy
0-33%:
elégtelen (1)
34-50%:
elégséges (2)
51-75%:
közepes (3)
76-90%:
jó (4)
91-100%:
jeles (5)
Az osztályzat akkor jeles (5):
Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította,
tudását alkalmazni is képes jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak a minimális, a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelő segítséggel sem képes önálló feladat végzésére.
Az érdemjegyek (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái Az iskola által használt digitális napló a következő jegytípusokat különbözteti meg: Témazáró nagydolgozat Kisdolgozat Röpdolgozat Szóbeli felelet Házi feladat, órai munka Normál jegy Ezek egy része eltérő színnel is jelenik meg, más részénél a helyzetérzékeny buboréksúgóból derül ki a típus.
A tanulói értékelés fajtái: Nyomon követő értékelés (mérés):Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. Summatív értékelés: A negyedik évfolyam végén alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához. (nívócsoportba sorolás - matematika, lehetőség szerint idegen nyelv)
8. évfolyam végén: A helyi tantervünk által meghatározott tananyag elsajátítása, szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz
kapcsolódó gyakorlás (készség – és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra)
valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli kötelező házi feladatot.
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a
szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli kötelező házi feladatot.
A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-
egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, ill. félévi, vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát (ezeket évfolyamonként 3 nívócsoportban), és részben, a magas óraszámú osztályokban az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, valamint a hatékonyabb munkaszervezés lehetőségének biztosítása.
A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel (szeptemberben) és tavasszal (májusban) mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. A méréshez a „Mini Hungarofit” 5+1 rendszert alkalmazzuk, mely a következő feladatokból áll: -
helyből távolugrás (3 kísérlet): az alsó végtag dinamikus erejének mérése (centiméterben)
-
tömöttlabda-dobás két kézzel fej fölött hátra (3 kísérlet), 5-6.évfolyam fiúk, 5-8. évfolyam lányok: 2 kg, 7-8. évfolyam fiúk 3 kg: felső végtagok és törzs dinamikus erejének mérése (centiméterben)
-
hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan (max. 4 perc): a hasizom erő-állóképességének mérése
-
hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (max. 4 perc): a hátizmok erő-állóképességének mérése
-
fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (max. 3 perc): a vállöv és karizmok erő-állóképességének mérése
-
12 perces futás: az aerob, hosszú távú futó-állóképesség műszerek nélküli mérése (méterben)
A tanulók eredményeit egy táblázat alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különböző kategóriákba sorolja a pillanatnyi fizikai állapotukat: „igen gyenge”gyenge- kifogásolható- közepes- jó- kiváló- extra”. A kategóriákhoz tartozó elemzés illetve magyarázat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM által kiadott segédanyagban található meg.
A teszteredményekből a diákok felvilágosítást kapnak, mely alapján nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlődését.
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei Mottó: „Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egészre, mint egész nemzetekre nézve akkor az emberiség gondolkodását kell átalakítani.” /Fodor József/ Az egészség fogalma: Az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: a teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk. Az iskola egészségnevelési célja, feladata Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. Móra Ferenc mondta: „Az élet meghosszabbításának titka, hogy meg ne rövidítsük!” Az iskola feladatai Az egészség megőrzésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos ismeretek (iskolai szintű) átadása, az egészségvédő lehetőségek bemutat c) Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szakágainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. d) Segítve mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában és a helyes döntések megvalósításában.
2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés célja „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a
természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”
Az iskolai környezeti nevelés célja: elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;
segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;
kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, megy váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;
Alapelvek, értékek, szemlélet
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása;
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;
rendszerszemléletre nevelés
érzelmi és értelmi környezeti nevelés;
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;
tolerancia és segítő életmód;
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;
az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése;
az egészség és a környezet összefüggései
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;
globális összefüggések megértése;
fogyasztás helyébe életminőség;
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.
Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén
Feladatok A helyi tantervben műveltségi területként és a tanmenetekben is konkrétan
Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg:
jelenjen meg!
jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.
- átdolgozott tanmenetek; - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.
Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!
Projektek kidolgozása (pl. „Belefulladunk a hulladékba!”; „Egy pohár víz”; „Védeni kell!”).
A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre.
Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.
Tisztasági őrjárat szervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.
Javul az iskola tisztasága. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben.
Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.
Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések – és ezek közlése az iskolaújság ill. iskolarádió rovatában.
Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!
„Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, szobrot, partszakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák.
Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezetünk megóvásának fontosságát.
Faültetés, téli madáretetés. Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig
„Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, videóanyag és CD-k beszerzése, Internet –
Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, „sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket értünk el különböző
tartó tanulást!
hozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és –újságban „zöld” rovat nyitása.
versenyeken.
2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli (minden hónapban tantestületi megbeszélés után) A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
3.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a/ Példás (5) az a tanuló, aki: 1. a házirendet betartja, 2. tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, 3. kötelességtudó, feladatait teljesíti, 4. önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, 5. tisztelettudó, 6. társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, 7. az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, 8. óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, 9. nincs írásbeli figyelmeztetése. b/ Jó (4) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja, o tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, o feladatit a tőle elvárható módon teljesíti, o feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,
o az osztály-vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, o nincs írásbeli figyelmeztetése. c/ Változó (3) az a tanuló, aki: o az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, o a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, o feladatait nem minden esetben teljesíti o előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, o igazolatlanul mulasztott, o osztályfőnöki figyelmeztetése van. d/ Rossz (2) az a tanuló, aki: o a házirend előírásait sorozatosan megsérti, o feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, o társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, o viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, o több alkalommal igazolatlanul mulaszt, o több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki figyelmeztetése vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 4. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
6. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 7. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba kell jegyezni. 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a/ Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b/ Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek. c/ Változó (3) az a a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d/ Hanyag (2) az a tanuló, aki: 2. képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, 3. az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, 4. tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, 5. feladatait többnyire nem végzi el, 6. felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, 7. a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, 8. félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
2.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Értékelési hagyományaink: Elismerés: Szaktanári dicséret
Osztályfőnöki dicséret
- tantárgyakhoz kötődő esetben nevelői belátás szerint - osztályközösségben végzett folyamatos munka, vagy kiemelkedő teljesítmény esetében - adható 3 szaktanári dicséret után
Dök-vezetői dicséret
- diákönkormányzatban végzett folyamatos munka, vagy egy-egy kiemelkedő teljesítmény esetében - iskolai rendezvényeken való eredményes szereplés
Igazgatói dicséret
- városi tanulmányi, sport, kulturális, vagy egyéb versenyen elért 1-3. helyezésért - megyei versenyen 1-6. helyezésért
- országos versenyen eredményes helyezés - adható 3 osztályfőnöki dicséret után Nevelőtestületi dicséret
- 3 különböző területen elért igazgatói dicséret után - igazgatói, vagy diákönkormányzat vezetői dicséret után - azonos területen elért sorozatosan kiemelkedő teljesítmény esetén
Elmarasztalás: Szaktanári figyelmeztetés
- tantárgyhoz kötődő esetben nevelői belátás szerint
Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás (3 szaktanári után) -
az osztályközösségben tanúsított, házirendet
sértő rendbontás esetén
Igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás (3 osztályfőnöki után) -
az iskolai közösségben tanúsított, a házirendet durván sértő rendbontás esetében
fegyelmi eljárás keretében: - megrovás, szigorú megrovás - áthelyezés másik osztályba - áthelyezés másik iskolába A fegyelmező intézkedésekben meg kell tartani a fokozatosság elvét, kivéve ha kirívóan súlyos fegyelemsértés történt. A
fegyelmi
eljárás
szabályait
és
a
kártérítési
kötelezettséget
vonatkozó rendeletek szabályozzák. (CXC. KNT. 58.§. – 59.§.)
A pedagógiai program elfogadásáról Az Újváros Téri Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai diákönkormányzat …-án tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Ózd, 2013.március 25 …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője Az Újváros Téri Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskola szülői munkaközössége véleményezte, és elfogadásra javasolta. Ózd, 2013.március 25 …………………………………… SZM vezető Az Újváros Téri Általános Iskola Pedagógiai Programját az intézmény tantestülete 2013. március 26-án tartott ülésén elfogadta. Kelt: Tarján, 2008. április 10. …………………………………… igazgató
Az Újváros Téri Általános Iskola Pedagógiai Programját a KLIK Ózdi Tankerülete véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt:
…………………………………...
Az Újváros Téri Általános Iskola Pedagógiai Programját a Ózd Város ………………………………….. napján elfogadásra javasolta.
Önkormányzata
Ózd, 2013.március 25 ……………………………………
Mellékletek
