A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány

A

légszennyezés

hazai

és

Európai

Uniós

szabályozása,

Magyarország

EU

csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

Készítette: Csobán Ildikó Budapest, 2003. május. 5.

-3-


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

7

1.1 A KÖRNYEZETVÉDELEM FEJLŐDÉSE, A KÖRNYEZETI TUDATOSSÁG KIALAKULÁSA

8

1.1.1. A környezetvédelem intézményesülése és hivatalos elismerése

9

1.1.2. A fenntartható fejlődés, a XX. század végének új koncepciója

10

1.2. AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA

11

1.2.1. Az EU környezetvédelmi politikájának gyökerei és fejlődésének mérföldkövei

12

1.2.2. Az EU környezeti politikája napjainkban

15

1.3. MAGYARORSZÁG, MINT CSATLAKOZÓ ORSZÁG KÖRNYEZETPOLITIKÁJA

17

1.3.1. Hazánk nemzetközi együttműködése a környezetvédelem területén

18

1.3.2. Magyarország környezetvédelmi szabályozása és EU csatlakozásunkkal kapcsolatos változtatások 19 1.3.3. A hazai környezetvédelmi törvénykezés hiányosságai

21

1.3.4. A hazai szervezetek környezetvédelmi tevékenysége

22

1.4. A LEGFONTOSABB KÖRNYEZETI PROGRAMOK HAZÁNKBAN

25

1.4.1. Az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP)

25

1.4.2. Hazánk Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogramja (NEKAP)

26

1.5. HAZÁNK EU CSATLAKOZÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI HASZNA

27

2.1. A LÉGSZENNYEZETTSÉG

28

2.1.1. A légkör sajátossága

29

2.1.2. A légkör szennyezettsége

31

2.2. A LEVEGŐSZENNYEZŐDÉS FORRÁSAI ÉS KÁROS HATÁSA 2.2.1. A légszennyezést okozó emberi tevékenységek

-4-

32 33

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2.2. A levegőszennyezés hatása a bioszférára

36

2.2.3. A légszennyezettség káros hatása az élővilágra, az emberi egészségre

37

2.2.4. A légszennyezettség okozta gazdasági károk

38

2.3. MAGYARORSZÁG LÉGSZENNYEZETTSÉGE

39

2.3.1. Magyarország értékelése a légszennyezettség szempontjából

40

2.3.2. A levegőminőség ellenőrzése hazánkban

41

2.4. A LEGFONTOSABB LÉGSZENNYEZŐ SZEKTOROK HAZÁNKBAN

42

2.4.1. Az energetika, mint „légszennyező szektor”

43

2.4.2. Az ipar, mint „légszennyező szektor”

43

2.4.3. A közlekedés, mint „légszennyező szektor”

44

2.5. AZ EU ÉS A LÉGSZENNYEZETTSÉG 2.5.1. EU szabályozások a levegőszennyezéssel kapcsolatban

2.6. A MAGYARORSZÁGI SZABÁLYOZÁS

45 46

47

2.6.1. A levegőminőség szabályozása hazánkban

47

2.6.2. Magyarország EU csatlakozással kapcsolatos jogszabály-változásai

50

3.1. DOROG, MINT IPARVÁROS

53

3.1.1. Dorog földrajzi elhelyezkedése és éghajlati jellemzői

53

3.1.2. Dorog levegőminőségét befolyásoló regionális tényezők

54

3.1.3. Dorog levegőminőségét befolyásoló lokális tényezők

55

3.1.4. Dorogon megtalálható ipari pont- és diffúz szennyező források

57

3.2. DOROG IMISSZIÓS HELYZETKÉPE

57

3.2.1. Dorog kén-dioxid szennyezettsége a ’90-es évektől napjainkig

58

3.2.2. Dorog nitrogén-dioxid szennyezettsége a ’90-es évektől napjainkig

60

3.2.3. Dorog porszennyezettségének alakulása a ’90-es évektől napjainkig

61

3.3. DOROG LEVEGŐMINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK

-5-

62

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.3.1. A dorogi hulladékégető története, tevékenysége

62

3.3.2. Az égetőmű légszennyezettséget okozó tevékenysége

63

3.3.3. A Hulladékégető EU csatlakozással kapcsolatos teendői

65

3.3.4. A gyógyszergyár története

65

3.3.5. A gyógyszergyár levegőszennyezést okozó tevékenysége

66

3.3.6. Az EU csatlakozással kapcsolatos változások

67

3.3.7. A Baumit Kft. (volt Dorogi Mészművek) története

68

3.3.8. A Baumit légszennyezettséget okozó tevékenysége

69

3.3.9. A jövő nagy feladatai a légszennyezettséggel kapcsolatban

69

3.3.10. A hőerőmű, mint a légszennyezés egyik okozója

70

3.3.12. Az EU csatlakozással kapcsolatos teendők az erőműnél

71

4.1. A DOROGIAK VÉLEMÉNYE A VÁROS KÖRNYEZETI GONDJAIRÓL

72

4.1.1 Dorog legfontosabb környezeti problémái a lakosság véleménye alapján

74

4.1.2. A közlekedésből származó légszennyezettség, a lakosság véleménye szerint

81

4.2. DOROG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

82

4.2.1. A lakosság véleménye a dorogi önkormányzat környezetvédelmi tevékenységéről

83

4.2.2. A lakosság véleménye a készülő környezetvédelmi rendeletről

84

4.3. DOROG VÁROS FELADATA A TISZTÁBB LEVEGŐÉRT

86

4.3.1. A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE)

87

4.3.2. A dorogi önkormányzat

88

BEFEJEZÉS

89

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

90

DIAGRAMOK JEGYZÉKE

90

IRODALOMJEGYZÉK

91

-6-


Bevezetés A környezetvédelem jelentősége a XXI. század küszöbére teljes mértékben felértékelődött. Már az elmúlt néhány évtizedben is érezhető volt, mennyire megnőtt az emberiség környezeti érzékenysége. Évről évre tapasztaljuk, hogy az erdők egyre kisebbek, a sivatagok egyre nagyobbak, a termőtalaj egyre fogy. Környezeti katasztrófák sora pusztítja a Föld népességét. Egészen a XX. század közepéig nem vált köztudottá, hogy az intenzív gazdasági növekedés milyen káros hatással van a környezetünkre. A civilizáció, a gazdasági fejlettség áldásai és átka között nehéz különbséget tennünk. Az emberek gyakran egyszerűen fogyasztásuk mennyiségével mérik saját jólétüket. A gazdasági, társadalmi jóléthez azonban hozzájárul az életminőség is, amelyet nagymértékben befolyásol a környezet minősége. Sajnos számos katasztrófának kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy komolyan vegyük azt a tényt, hogy csak egy Földünk van, és annak megóvásáért közösen felelünk. Szakdolgozatomat azért szeretném e témának szentelni, mert úgy érzem, a környezetvédelem még mindig nem kap elég hangsúlyt sem politikai, sem egyéni szinten. Az embereknek meg kell még tanulniuk, hogyan tudnának környezetükkel harmonikusabban együtt élni, hogy annak egyensúlyát a lehető legkisebb mértékben befolyásolják csak. Vigyáznunk kell tehát a bennünket körülvevő környezeti és természeti értékekre és ezt a célt csak gyökeres szemléletváltozással érhetjük el. A

környezetvédelemre

való

nagyobb

odafigyelés

mellett

szakdolgozatom

másik

mozgatórugója az a tény, hogy olyan térségben élek, mely különösen ki van téve az ipari tevékenységek által okozott környezeti ártalmaknak. Dorogon és környékén számos olyan ipari nagyvállalat működik, mely levegőnk minőségét károsítja. Ugyanakkor több ezer városinak és környékbelinek adnak munkát és jelentős mértékben hozzájárulnak térségünk gazdasági növekedéséhez, így az emberek jólétéhez is. Környezetvédelmi ügyekben azonban az „átlagdorogiak” aggodalomra hajlamosak, saját bőrükön érzik, hogy környezetük rossz állapotban van. Annak ellenére gondolják így, hogy az utóbbi másfél évtizedben – többek

-7-


között a környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően -, jelentősen javult a város levegőminősége. Elég azonban csak beszippantani egy adag levegőt vagy kinézni az ablakon és érezni, látni a sok gőzölgő, füstölgő gyárkéményt, máris érthető, miért van ez a félelem.

1.1 A környezetvédelem fejlődése, a környezeti tudatosság kialakulása A mai értelemben vett környezetvédelemről igazából csak az 1960-as évektől beszélhetünk. Történelmi szempontból ez a közel fél évszázad, túl rövid, ennek ellenére mély változásokat eredményezett. Sajnos azonban sokan még mindig nem tulajdonítanak kellő figyelmet a védelemre. A huszadik század elején sem a civilizáció, sem a technika nem állt a fejlődés olyan magas fokán, hogy radikális változásokat okozhasson a globális ökoszisztémában. Századunk végére azonban szándékunktól függetlenül bár, de olyan mértékben beavatkozunk környezetünkbe, melynek hatására hatalmas változások történtek mind a légkörben, mind a bio- és a hidroszférában. E változásokkal egyre nehezebben birkózik meg az emberiség. A környezetszennyezés – mely által életkörülményeink romlanak -, azon emberi tevékenység, mely hatására a környezeti elemek természetes tulajdonsága valamilyen mértékben hátrányosan megváltozik. Közismert, hogy a környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, nem lehet nemzeti államok keretein belül kezelni, így napjainkban olyan globális feladattá nőtte ki magát, mely a fejlett ipari országokat arra készteti, hogy harmonizálják a környezetvédelmi törvényeiket, valamint ellenőrzési eszköztáraikat. A problémát tehát csak nemzetközi összefogással lehet orvosolni, nem elegendő a környezetvédelem ügyét belpolitikai feladatként kezelni. Ma már nincs a Földnek olyan része, ahol ne lenne kimutatható a környezetbe jutott szennyeződés valamilyen formában. Az emberi társadalom és a természeti környezet harmóniájáról ma már nem beszélhetünk. A természet sokáig rugalmasan reagált a társadalmi, gazdasági változásokra, azonban a XX. század második felétől kezdte elveszíteni alkalmazkodó képességét és készségét. E romlási folyamatot tetézte a Föld népességének rohamos növekedése, mely olyan lendületet vett, mint még korábban soha. Növekedik a városok száma és átlagos mérete, melyek köztudottan a környezetszennyezés fő forrásai. A

-8-


mezőgazdaságban nőtt a vegyszerek alkalmazása, melyek következtében a talaj degradálódik. A meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások kimerülőben vannak, mert legtöbbjét az emberiség exponenciális ütemben aknázza ki. A közlekedés kapacitása is megnőtt. Az új társadalmak kialakulása, a szabadversenyes kapitalizmus térhódítása, a fogyasztási igényszint bővülése semmiképpen sem mehetett végbe a természeti környezet károsodása nélkül (www.kornyezetunk.hu). 1.1.1. A környezetvédelem intézményesülése és hivatalos elismerése A globális veszély felismerése először az 1960-as években jelent meg. 1968-ban megalakult a Római Klub, Aurelio Peccei, olasz közgazdász ösztönzésére 10 tagországgal. Jelenleg 25 ország 70 tudósa és közéleti személyisége vesz részt a klub munkájában. Tevékenységük rendkívül nagy hatást gyakorolt a ’70-es évek tudományos és közgondolkodására, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait. Kezdeményezésükre átfogó vizsgálatok indultak a világ fejlődésének és az ezzel kapcsolatos környezeti problémáknak a feltárására. Tanulmányokat készítettek, melyeket a Római Klub jelentései címmel adtak közzé. Ezen kutatások politikai hatalmaktól, államoktól független kutatások eredményei voltak, a globális problémák és válságok feltárására, megoldására irányultak (Környezetgazdálkodás - Sántha Attila 1993.). A kilencvenes évek közepéig összesen nyolc jelentést készítettek, melyek közül az első kettő forradalmian új tudományos eredményt hozott. Kísérletet tettek ugyanis olyan világmodellek felállítására, melyek feltárták az emberiség globális problémáinak struktúráját. 1969-ben U Thant ENSZ főtitkár azzal a felhívással fordult a tagállamokhoz, miszerint az emberiség a története során először került olyan helyzetbe, hogy létét válság fenyegeti, amely alól egyetlen nemzet sem vonhatja ki

magát.

E

felhívás

hatására

1972-ben

Stockholmban

összehívták

az

ENSZ

Környezetvédelmi Világkonferenciát. Ettől kezdve a környezetvédelem a világpolitika szerves részévé vált (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem - Dr. Hubai József. 2000.; www.mindentudasegyetem.hu). A Stockholmi Konferencia mérföldkő a környezetvédelem történetében. Határozatai alapján a következő eredmények könyvelhetőek el: •

A környezetvédelem az érdeklődés középpontjába került és hivatalos elismerést nyert.

-9-


•

A tiszta környezethez való jog sok ország alkotmányának részévé vált (hazánkban: 1972-ben).

•

Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szerveit, megalkotta az ezzel kapcsolatos törvényeit (hazánkban: 1976. évi II. törvény, illetve 1977-ben megalakult a Környezet-és Természetvédelmi Hivatal).

•

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek jöttek létre: pl. UNEP – az ENSZ Környezetvédelmi Programja, melynek célja a szakosított szervezeteken belül végrehajtandó környezetvédelmi programok koordinálása, a világ környezetvédelmi helyzetének figyelemmel kísérése, tagállamok információkkal történő ellátása.

•

Több nemzetközi megállapodás is született: Londoni Egyezmény – a tengerek szennyezésének korlátozását szolgálja, Washingtoni Egyezmény – a veszélyeztetett vadon élő növény-és állatfajok nemzetközi kereskedelméről.

A romlási folyamatot megállítaniuk nem sikerült és a globális problémákra vonatkozó előrejelzéseik is sajnos folyamatosan igazolást nyertek és nyernek. Savasodás, üvegházhatás, ózonlyuk, mind olyan az egész emberiséget érintő problémák, melyek társadalmunk nem kívánatos „melléktermékei” (Környezetünk védelmében – Jócsik Lajos 1976).

1.1.2. A fenntartható fejlődés, a XX. század végének új koncepciója A ’80-as éveket az ember által okozott környezeti katasztrófák sora jellemzi. Több olyan súlyos tragédia következett be, melyek számos emberéletet követeltek és a környezetben is jóvátehetetlen károkat okoztak. A sorozatok betetőzése a csernobili katasztrófa volt. A robbanás következtében keletkező radioaktív felhő a légköri áramlásoknak köszönhetően eljutott Észak-és Kelet Európa jelentős területére. A későbbiek során a nukleáris csapadék nyomait azonosították az USA, Japán, sőt Brazília egyes területein is. Mindezek szükségessé tették a környezetvédelmi kutatások fokozását. 1983-ban az ENSZ közgyűlésén megalakult a Környezet és Fejlesztés Világbizottsága, mely független testületként, szoros kapcsolatban áll

- 10 -


a tagállamok kormányaival és egyéb ENSZ szervezetekkel, de nem tartozik az irányításuk alá. A Bizottság megbízatása három célt jelölt meg: •

meg kell vizsgálni a környezetvédelem és a fejlesztés kérdéseit, és javaslatot kell tenni együttes kezelésükre,

•

javaslatokat kell kidolgozni új nemzetközi együttműködési formákra,

•

erősíteni kell a magánszemélyek, önkéntes, civil szervezetek, vállalatok, intézetek és kormányok megértését akciókészségét a környezetvédelem ügye iránt.

A Bizottság „Közös Jövőnk” címmel összefoglaló jelentést készítetett munkájának legfontosabb eredményeiről, mely nem más, mint a Fenntartható és harmonikus fejlődés stratégiája.

E

környezetbarát

fejlődési

modellt

Bruntland

asszony,

volt

norvég

miniszterelnöknő készíttette. 1987-ben publikálták jelentésüket. A fenntartható fejlődés lényege, hogy a jelen igények kielégítése mellett nem szabad megfosztani a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Új erkölcs-és értékrendet kell teremteni és nyilvánvalóan változtatni kell az eddigi magatartásunkon is (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem – Dr. Hubai József 2000.).

1.2. Az EU környezetvédelmi szabályozása Az ötvenes években az Európai Közösséget alkotó tagállamok sem tartották szükségesnek, hogy közösségi szintű környezetvédelmi politikát alakítsanak ki. A Római Szerződés még csak általános elveket fogalmazott meg a környezetvédelemről, a gazdasági fejlődés szerepelt fő prioritásként. A globális szinten zajló intenzív gazdasági növekedés, a növekvő energiafelhasználás azonban a környezet állapotának folyamatos romlását vonta maga után. A ’60-as évek végére egyértelművé vált, a Közösség számára is, hogy környezetünk állapotának megóvása, védelme is azon területek közé tartozik, ahol szükséges a közösségi együttműködés. Világszerte, mind az USA-ban, mind Európában, mind az ENSZ keretein belül megindultak a törvényalkotások, a közös környezetvédelmi politikát célzó intézkedések (www.kornyezetunk.hu).

- 11 -


1.2.1. Az EU környezetvédelmi politikájának gyökerei és fejlődésének mérföldkövei Az európai környezetvédelmi törvény gyökerei 1972-be nyúlnak vissza. Ez év októberében, Párizsban megtartott csúcstalálkozón született meg az a döntés, mely alapja lett a közös környezetvédelmi politikának. 1973 júliusában gyűlt össze először a közös környezetvédelmi politika elveit elfogadó Környezetvédelmi Tanács. Még a ’70-es évek elején a Környezetvédelmi Tanács beindította első, 5 éves időtartamra szóló

I.

Környezetvédelmi

Akcióprogramját (1973-77).

E

programot

érdemes

részletesebben bemutatni, mert az Európai Közösség környezetvédelmi politikájában mérföldkőnek tekinthető. Ekkor határozták meg ugyanis a demokratikus piacgazdaságban élő társadalom „játékszabályait”, e program elfogadásától eredeztetik hagyományosan az EK környezeti politikáját (Környezetpolitika és uniós csatlakozás – Glatz Ferenc 1998.). Az 1973-ban elfogadott Nyilatkozat kiemelkedő jelentőségű volt a Közösségi Környezeti Politika szükségességének elismerésében. A Nyilatkozat utal a Párizsi csúcsértekezlet felhívására, valamint a Római Szerződés 2. cikkejére. Kijelenti, hogy az "életminőség javítása és a természetes környezet védelme a Közösség alapvető feladatai közé tartozik, és ezért szükséges a közösségi környezeti politika végrehajtása". Tehát a Közösség céljainak eléréséhez szükségesnek tartja a környezetvédelmet. A Tanács és a tagállamok a Római Szerződés értelmezésével tágították az Európai Közösség céljait, és feladatait oly módon, hogy abba a környezetvédelem beleérthető legyen. Az akcióprogram alapelvei a következők: 1. Megelőzés elve, mely értelmében a legjobb megoldás a szennyezés vagy károsodás létrejöttének megelőzése a keletkezés forrásánál. 2. Szennyező fizet elve, mely szerint a környezeti károsodások megelőzésének és felszámolásának költségei a szennyezőt terhelik. 3. Kerülni kell a természeti erőforrások túlzott mértékű kiaknázását. 4. A tudományos és technológiai ismeretek szintjét javítani kell, hogy az megfelelő hatással legyen a környezet védelmére és a természet megőrzésére.

- 12 -


5. A környezeti hatásokat már a műszaki tervezés során figyelembe kell venni. 6. Gondoskodni kell arról, hogy az egyik országban folytatott tevékenységek semmiféle környezeti kárt ne okozzanak egy másik ország fennhatósága alá eső területen sem. 7. A környezetpolitika kialakításakor figyelembe kell venni a fejlődő országok érdekeit. 8. A globális környezetpolitikában való részvételt hosszú távú koncepcióban kell rögzíteni, mely tükrözi a tagországok felelősségét és elkötelezettségét. 9. A közvéleményt és a környezeti tudatosságot prioritásként kell kezelni. 10. A különféle szennyezések hatékony kezelésére az intézkedések megfelelő területi szintjét (helyi, regionális, nemzeti ...stb.) kell hozzárendelni. 11. A nemzeti politikákat harmonizálni kell az Európai Közösségen belül. E „tizenegy parancsolat” a mai napig meghatározza az Európai Unió környezetpolitikáját (Környezetpolitika és uniós csatlakozás – Glatz Ferenc 1998.). Az első akcióprogram a Közösség környezeti politikájának alapjait rakta le azáltal, hogy első ízben adott e területen átfogó programot, megfogalmazva a Közösség által követendő környezeti politika napjainkban is érvényes céljait és alapelveit. Az Egységes Európai Okmány új célként emelte rendelkezési sorába: •

Az emberi egészség védelméhez való hozzájárulást.

A Maastrichti Szerződés pedig: •

A regionális és világméretű környezeti problémák megoldására vonatkozó nemzetközi intézkedések elősegítését.

Természetesen az első akcióprogramot továbbiak követték. Az 1977-ben megszületett II. Környezetvédelmi Akcióprogram. A programot elfogadó határozat az első program nyomán elindult projektek folyamatosságát kívánta biztosítani, továbbá új feladatokat jelölt ki az 1977 - 1981 közötti ötéves periódusra. A program elsőbbséget biztosít a víz, a levegő és a zajvédelem számára, valamint különös figyelmet szentel a terület, a környezet, és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítására. Megjelenik a Közösségen kívüli államokkal való együttműködés szükségessége, így egyre több nemzetközi egyezmény részesévé vált. A II. Környezetvédelmi Akcióprogram érvényessége alatt fogadták el az ipar szennyezés-

- 13 -


ellenőrzési költségeivel foglalkozó szabályozást, valamint ez idő alatt (1980-ban) hozták létre az első jelentős levegőminőséggel foglalkozó direktívát. A III. Környezetvédelmi Akcióprogramot a Tanács és a tagállamok kormányfői, 1983-ban fogadták el. Az előzőekkel összehasonlítva lényegesen rövidebb terjedelmű, s sokkal inkább általános politikai jellegű, mintsem konkrét területekre részletes feladatokat kijelölő. Megfogalmazás viszont jelzi a környezeti politika prioritásában bekövetkezett változást, hangsúlyozván a környezeti politika saját jogán való érvényesülését. Újdonságként jelenik meg a programban a környezetvédelmi szempontok fejlesztésbe való integrálásának követelménye is.

1987-ben lépett életbe az Egységes Európai Okmány, melyben számos más kérdéskör mellett kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem is. Nevezhetnénk úgy, hogy hatalmas lépés volt az EK környezetpolitikájának felnőtté válásában. A legfontosabb intézkedések, melyek az Egységes Európai Okmányban fektettek le: •

megteremtette a jogi alapot a környezetpolitika kidolgozásához,

•

megváltoztatta a közösségi intézmények döntéshozatali rendszerét, megakadályozva az egyes döntések blokkolását,

•

megváltoztatta a környezetpolitikát, mivel azt egy nyitott belső piac körülményei közt kell megvalósítani.

Az okmány elfogadásának alapvető jelentősége abban rejlett, hogy a környezetpolitikát a többi politikával egy szintre emelte. A cél a környezet megóvása, minőségének megőrzése, javítása, hozzájárulva ez által az emberi egészség megóvásához és a természeti erőforrások ésszerű hasznosításához (Környezetpolitika és uniós csatlakozás – Glatz Ferenc 1998.). Ezen kívül kedvező klímát teremtett a környezetpolitika továbbfejlődéséhez. Ekkor született meg a IV. Környezetvédelmi Akcióprogram, mely az alábbi prioritásokat jelölte meg: •

a közösségi jog alkalmazása és érvényre juttatása,

- 14 -


•

a környezettel kapcsolatos információhoz történő szabad hozzájutás,

•

a környezetvédelem és a munkahelyteremtés kapcsolatrendszere,

•

a létező jogi szabályozás kiegészítése új típusú közgazdasági és kommunikatív eszközökkel.

Az 1987-ben elfogadott program a közös környezeti politikának új szakaszát indította el. A program bevezető része hangsúlyozza a környezeti politika központi szerepét, és kijelenti, hogy "a környezetvédelmet, mint alapvető faktort szükséges figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában." Kiemeli, hogy a környezetvédelmi beruházásokat akkor is eszközölni kell, ha csak hosszabb idő alatt térülnek meg, illetve az elért hasznok között az általa elkerült károk helyreállításának költségeit is figyelembe kell venni. Integrált szennyezés-ellenőrzési módszerek kimunkálását tartja szükségesnek minden szektorban szigorú szabványokat alkalmazva. Az EK környezetpolitikájának fejlődésében jelentős momentumnak tekinthető az Európai Környezeti Ügynökség felállítása, melynek székhelye Koppenhága lett. Az intézmény legfőbb feladatai közé tartozik a környezet állapotával kapcsolatos adatok folyamatos gyűjtése, elemzése és rendszeres környezeti állapotjelentések készítése. 1992-ben újabb intézményi reformra került sor: ekkor írták alá a tagországok állam-és kormányfői az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződést. A szubszidiaritás elvét jogilag is kiterjesztették az Unió valamennyi politikájára, és két olyan környezetpolitikai elvet foglaltak bele az egyezménybe, mint a korábban már említett „szennyező fizet” elve és az „elővigyázatosság” elve. Ennek támogatására is szolgált az Európai Környezeti Ügynökség, mely kiemelten hangsúlyozza a közvélemény környezeti tájékozottsági, képzettségi szintje emelésének fontosságát, a környezeti tudatosság megerősítését. Feladatai közé tartozott még az Unió, a tagállamok és harmadik országok környezeti szempontok szerinti informálása, megfelelő adatáramlás biztosítása.

1.2.2. Az EU környezeti politikája napjainkban

- 15 -


A ’90-es éveket leginkább az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramja határozta meg, melyet a Tanács és a tagállamok 1993 februárjában fogadtak el. Az előző programhoz hasonlóan az európai integráció fejlődésének igen jelentős szakaszához kötődik, az EU létrehozásához. Az EU létrejötte a közösség környezeti politikája számára óriási kihívást jelentett. E kihívásoknak való megfelelés csak a környezeti politika új irányainak kijelölésével, szemléletmódjának és eszközeinek reformjával érhető el. A program javasolja adózási vagy egyéb ösztönzők nyújtását, az ökológiai szempontokat jobban figyelembe vevő termelők, valamint környezetbarát termékek számára. Az akcióprogram célja alapvetően az volt, hogy a környezeti szempontokat ágazati politikákba integrálja, melyek közül az ipart, az energetikát, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat emelte ki, mivel e szektoroknak különösen nagy hatásuk van a környezetre, esetükben ezért komoly közösségi szintű fellépésre van szükség. A programot elfogadó határozat utal a kidolgozásának meghatározó körülményeire, egyrészről a már említett EU létrehozására, másrészről pedig az ENSZ által 1992 júniusában Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott nyilatkozatra, az "Agenda 21." programra, és a globális környezeti problémák megoldását célzó, s az éghajlatváltozásról illetve a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezményekre. Az „Agenda 21.” (Feladatok a XXI. Századra). Ezek alapján az akcióprogram " A Fenntarthatóság felé " címet kapta, hiszen egyben a Riói Agenda 21 végrehajtásának része. A Riói Konferencia fődokumentuma, négy fő részből tevődik össze: •

a társadalom és a gazdaság dimenziói,

•

erőforrások és környezet,

•

a társadalom egyes csoportjainak szerepe és felelőssége,

•

a végrehajtás módja.

A fenntartható fejlődés az EU környezetpolitikájának alapjává az 1997-es Amszterdami Szerződéssel vált, amikor is előírták, hogy a környezetvédelem szempontjait integrálni kell az egyes ágazati politikákba. A Fenntartható Fejlődés Stratégiáját azonban csak 2001-ben fogadták el az EU göteborgi csúcstalálkozóján. Az utóbbi években a környezetpolitika már egyre nagyobb szerepet kapott az Unió működésében, ehhez a felértékelődéshez nagymértékben hozzájárultak az „új” tagországok is, mint Ausztria, Finnország, Svédország.

- 16 -


Az eurozöldek elsődleges célja a közös környezetpolitika szigorítása. Ezen országok lakosságát egy lényegesen magasabb szintű környezeti kultúra, egy erősebb „öko-tudat” jellemzi. (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem - Dr. Hubai József 2000.). Mára jelentős számú, közel 200 rendelkezéssel gyarapodott az Európai Unió jogtára, melyek már konkrét szabályozást nyújtanak a problémás területekre. Az EU környezetvédelmi politikája a nemzeti politikáktól független sajátosságokkal rendelkezik, a tagországok egymás közti folyamatos együttműködésén és konszenzuskeresésén alapul. Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik (www.mtvsz.hu). Idén februárban tették közzé az EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogramját, mely kiemelten foglalkozik a levegőtisztaság védelmével.

CAFE (Európai Levegőtisztasági

Program) néven az Európai Bizottság által előterjesztett új program feltett szándéka, hogy 2004-re a már meglévő direktívákat felülvizsgálja, hozzájárulva ezzel a XXI. század levegőtisztaság- védelmi szabályozásának megalapozásához. Az EU környezetvédelmi szabályozása és követelményrendszere tehát a gazdaság valamennyi ágazatát érinti, azonban kezdetektől

fogva

nagyon

sebezhető

éppen

a

gazdasági

problémák

miatt

(www.hetivalasz.hu).

1.3. Magyarország, mint csatlakozó ország környezetpolitikája Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára, így Magyarország számára is az egyik legösszetettebb problémát a környezetvédelemmel összefüggő feladatok jelentik. A fejlett országok, így a legtöbb EU ország polgárainak értékrendjében az egészséges, tiszta környezet igénye jelentősen felértékelődött. A csatlakozni kívánó országokra viszont inkább az a jellemző, hogy a gazdaság napi gondjai (infláció, munkanélküliség) mellett a környezetvédelem nem tartozik a legfontosabb problémák közé. A nemzetközi piacon azonban működési zavarokat okoz, ha a piaci szereplők nagyon eltérő környezetvédelmi követelmények között működnek (Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról – 2002). A szabályozás

szigorúságában

meglévő

különbségek

nemkívánatos

tőkeáramlást

gerjeszthetnének, ami ellenkezik az EU érdekeivel. Egyrészt tehát hazánk integrációja miatt kell a környezetvédelmi szabályozásunkat szigorítani, másoldalról azonban a saját és

- 17 -


gyerekeink érdekei miatt is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezetvédelemre (Környezetvédelem Magazin – 2001. március).

1.3.1. Hazánk nemzetközi együttműködése a környezetvédelem területén Hazánk természetesen nem csak az EU elvárásainak próbál megfelelni, hanem részt vesz ezen kívül nemzetközi megállapodásokban, regionális együttműködésekben is. A Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi együttműködésének főbb irányelvei: •

A nemzetközi együttműködés segítse elő Magyarország euro-atlanti integrációját.

•

Nagy hangsúlyt kell helyezni a szomszédos országokkal való együttműködésre a környezet- és természetvédelem területén a határokon átterjedő szennyezések megelőzése, csökkentése érdekében.

•

Az ország földrajzi helyzetét is tekintetbe véve erősíteni kell a regionális és különösen a szubregionális együttműködést.

•

Az információ és tapasztalatszerzést szolgáló nemzetközi együttműködést fel kell használni a szakmai kapacitások bővítésére.

•

Érvényesíteni kell érdekeinket, mind a regionális, mind a globális nemzetközi együttműködési folyamatokban, aktív szerepet vállalva a jogalkotási folyamatokban, sokoldalú egyezmények kidolgozásában, programok kialakításában.

•

Az ország környezetpolitikai és környezet-diplomáciai presztízsének növelése érdekében szerepet kell vállalni a nemzetközi környezetvédelmi folyamatokban, szervezetekben.

•

Érvényesíteni kell az ország komparatív előnyeit kedvező adottságaink, elért eredményeink bemutatásával (www.maf.hu – a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja).

- 18 -


1.3.2. Magyarország környezetvédelmi szabályozása és EU csatlakozásunkkal kapcsolatos változtatások

Hazánkban a környezetvédelemmel kapcsolatos törvénykezés gyökerei a ’70-es évek elejéig nyúlnak vissza. Ekkor került Magyarország alkotmányába a tiszta környezethez való jog. Majd az emberi környezet védelméről szóló, 1976-os II. törvény alapján 1977-ben megalakult a Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Ugyan az 1976-os törvények már egészen átfogóan érintik a környezetvédelmi szabályozást, igazi áttörésre azonban csak a rendszerváltás után került sor. 1990-ben és 1995-ben születettek meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvények. Szakdolgozatom korlátolt terjedelme miatt, a teljesség igénye nélkül, néhány dolgot szeretnék csak kiemelni a törvénnyel kapcsolatban. A tíz fejezetből álló szabályzat első része tartalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat. Kiemelten foglalkozik a környezet védelmének alapelveivel, melyek az EU politikájának is alappilléreit képezik. A további fejezetek részletezik az egyes környezeti elemeket (víz, levegő, föld, élővilág …stb.) veszélyeztető tényezőket. A harmadik fejezet az egyes állami szervezetek tevékenységeiről, feladatairól szól. Külön fejezetet szenteltek az önkormányzatok környezetvédelmi szerepének. Hangsúlyozza a környezetvédelmi szabályozásban is érvényesülő szubszidiaritás elvét, melynek lényege a megfelelő döntések megfelelő szinten történő meghozatala. Célja tehát az, hogy növekedjék az önkormányzatok szerepvállalása (Környezetvédelmi kézikönyv – Bándi Gyula 1998.). A törvény meghatározza ezen felül a környezet védelmét elősegítő, támogató gazdasági alapokat, a környezethasználat feltételeit, a hatósági engedélyeket. Hosszan részletezi a környezetvédelmi információs rendszer létrehozásának fontosságát, a környezetterhelő ipari üzemek tájékoztatási kötelezettségét, a környezeti nevelést és képzést. Természetesen a „törvénysértés következményeit” is említi a szabályozás, a kártérítési felelősségtől a környezetvédelmi bírságon át (www.bevonet.hu). Az EU-hoz való csatlakozásunk igényli a jogi szabályozás harmonizálását – amely napjainkra lényegében lezajlott -, illetve az intézményrendszer kompatibilitásának megteremtését, amely sajnos még „gyerekcipőben” jár. A jogharmonizáció során minden - 19 -


olyan előnyt igyekeztünk megtartani, mellyel hazánk a környezetvédelem terén rendelkezik, másrészt ahol szükség volt változtatásokra, ott ezt a lehető leggyorsabb ütemben próbáltuk megtenni. A környezetvédelem szervezeti rendszere azonban hazánkban olyan jellegű problémákkal küzd, melyek bizonyos jogkörök hiányára, korlátozottságára vezethető vissza. Szükség

van

tehát

ezek

erősítésére,

mind

országos,

mind

regionális

szinten.

Követelményrendszerünk tehát megegyezik a tagállamokéval, de a vonatkozó jogszabályok betartatásához, végrehajtásához még további erőfeszítésekre van szükség. Az EU csatlakozással kapcsolatban természetesen szükség volt bizonyos részek finomítására. Az EU szabályozása számunkra iránymutató, nemsokára azonban kötelezőek lesz. 2000-ben elég súlyosan elmarasztaltak bennünket e terület jogharmonizációját érintően. Az országjelentés három elmaradott területet említett, nevezetesen a levegőminőségvédelmet, a vízminőség-védelmet és a hulladékgazdálkodást. További erőfeszítéseket kértek még a területi környezetvédelmi szervezetek megerősítésében. 2001-re végül sikeresen lezárult a környezetvédelmi fejezet tárgyalása. Négy olyan területet neveztek meg, ahol átmeneti haladékot kaptunk az EU-s követelmények elérésére, melyek a következők: •

Települési szennyvíztisztítás: hazánknak mintegy 800 milliárd Ft-ba fog várhatóan kerülni, hogy minden 2000 főnél nagyobb településen az EU normáinak megfelelően szennyvízelvezető rendszert építsenek ki az önkormányzatok. E tekintetben 2015-ig kaptunk haladékot.

•

Erőművek légszennyezése: megszületett hazánkban az erőművek által kibocsátott kéndioxidra és nitrogénoxidra vonatkozó rendelet. E két mutató tekintetében a hazai nagy tüzelőberendezések 2004-ig illetve 2008-ig kaptak haladékot.

•

Veszélyes hulladékok égetése: 2005 közepéig kaptunk haladékot a veszélyes hulladékok

EU-konform

ártalmatlanítására

vonatkozóan.

Hazánk

legnagyobb

hulladékégetője a dorogi már ma is megfelel az EU-s elvárásoknak. •

Csomagolóanyag-hulladékok újrahasznosítása: EU előírások szerint a csomagolási hulladék legalább felét. Magyarországon ez az arány nem éri el a 30%-ot sem. 2005 végéig kaptunk átmeneti mentességet e mutató tekintetében (www. szabinet.hu).

- 20 -


A 2002. évi országjelentés alapján komoly előrehaladást állapítottak meg a jogharmonizáció terén, és amiatt is „dicséretben részesültünk”, hogy fejlesztettük a környezetvédelem közigazgatási létszámát.

1.3.3. A hazai környezetvédelmi törvénykezés hiányosságai Szeretném a hazai környezetvédelmi törvénykezéssel kapcsolatban két, civil szervezetek által is több alkalommal kritizált hiányosságra felhívni a figyelmet. Az első az önkormányzatokra vonatkozó, azokat környezetvédelmi rendelet létrehozására kötelező törvény. E törvény azonban nem helyez kilátásba szankciót az önkormányzatok felé, amennyiben azok nem készítik el saját szabályozásukat. Ezért nem is igazán érdekeltek az ügyben. Mindezt bizonyítja egy 2001-ben végzett „felmérés”, mely szerint a települések 10%-ában készült el a rendelkezés. Dorog, tradicionális iparváros létére szintén nem rendelkezik még környezetvédelmi rendelettel, bár várhatóan már az idén életbe lép a szabályzat. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy e rendelkezések anyagi háttere sem volt biztosítva. Az önkormányzatoknak saját, amúgy is szegényes költségvetésükből kellett volna kigazdálkodniuk a szabályzatot, melyre állami támogatást nem kaptak A másik gyenge pontja a hazai környezetvédelmi szabályozásnak a vállalatok tájékoztatási kötelezettségével

van

összefüggésben.

Az

1995-ös

törvény

kimondja,

hogy

„a

környezethasználót a törvény rendelkezései szerint tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés igénybevételével, valamint a környezet veszélyeztetése tekintetében”. A kiskapu abban rejlik, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy azok a környezetszennyező cégek, amelyek egyébként a helyi, lokális viszonyok között nincsenek kapcsolatban

civil

szervezetekkel,

önkormányzatokkal,

vajon

a

tájékoztatási

kötelezettségnek eleget tesznek-e? Számos bizonyíték van azonban arra, hogy a vállalatok nagy része nem így cselekszik. Szeretnék itt is Doroggal példálózni, a helyi környezetterhelő üzemek közül egyedül a gyógyszergyár tesz eleget a fenti kötelezettségnek. Másoldalról, hogyan lehet elvárni a környezetszennyező cégek tájékoztatását, ha maga az önkormányzat sem teszi olyan szintre a mércét, amikor maga is „mulasztásos törvénysértésben” van?!

- 21 -


Az utóbbi néhány évben, már több ízben felvetődött az a gondolat mind a zöldek, mind a hatóságok részéről, hogy módosítani kellene a fenti rendelkezéseken. Nagyon fontos lenne olyan változtatásokat eszközölni, hogy a vállalatok ne csak a hatóságok felé, hanem a civilek irányába is kommunikáljanak. Nemrég tárgyaltak az Aahusi egyezményről, mely szigorúan előírja a környezetvédelmi adatszolgáltatás kötelezettségét. E tervezet megvalósítása nehéz feladat, hiszen ki kell építeni hozzá azt a struktúrát a felügyelőségeken belül és minden más államigazgatási szervnél, mely révén, az információáramlás hatékonyabbá válik a környezetvédelem területén. A helyi környezetvédelmi szabályozás problémájára megoldást nyújthat talán az a gyakorlat, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium újabban a pályázatoknál alkalmaz. Nevezetesen azon helyi szervezetek pályázhatnak csak bizonyos támogatások megszerzéséért, melyek rendelkeznek saját környezetvédelmi programmal (Környezetvédelmi Bizottság kihelyezett üléséről készült jegyzőkönyv 2001. május).

1.3.4. A hazai szervezetek környezetvédelmi tevékenysége A szubszidiaritás a demokratikus társadalmak egyik általános szervezőelve. Ez az EU-ban is deklarált alapelv, a gazdasági területeken kívül a környezetvédelmet is érinti. Az elv alkalmazására hazánkban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény célja az volt, hogy az állami szervek erősen túlzott szerepét megszüntessék és nagyobb önállóságot adjanak a regionális szervezeteknek. Tehát azokat a döntéseket szabad csak magasabb szintre vinni, amelyek feltétlenül szükségesek. A helyi közösségek ugyanis közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a regionális problémákról és jobban is érdekeltek ezek megoldásában. A „piramis csúcsán” természetesen Magyarországon is a központi irányítás áll, mint fő döntéshozó. Ezen állami szervek a Kormány, az Országgyűlés. Alapvető feladata a környezet védelmének tervezése, irányítása és nem utolsó sorban jogi szabályozása. Ezen felül a kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és az alárendelt szervek tevékenységét. Az éves

- 22 -


költségvetés előkészítésekor javaslatot tesz a Környezetvédelmi Programok által kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre. A Kormány legfontosabb tanácsadó testülete az Országos Környezetvédelmi Tanács, mely egy szakértőkből álló független testület (Környezetvédelmi Kézikönyv – Bándi Gyula 1998.). Legfontosabb feladatuk: 1. A nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettsége teljesítése és jogok érvényesítése. 2. A környezetvédelem követelményeinek megfelelő, környezetkímélő és környezetbarát termékek előállításának, technológiák megvalósításának, elterjedésének elősegítése. 3. A jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható. 4. Az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, a kötelezettségek teljesítése. A következő szint a Környezetvédelmi Minisztérium, amely irányítja a kormány által feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket, környezetvédelmi igazgatást, valamint egyéb ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ezen kívül folyamatos elemzéseket is készíttet, a környezet állapotáról, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatairól. A Minisztérium dolgozza ki és terjeszti elő a program tervezeteket a Kormány felé. A Minisztérium alá tartoznak a környezetvédelmi hatóságok, felügyelőségek. Legfontosabb feladataik közé tartoznak a következők: •

A környezet védelme érdekében együttműködnek a helyi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel,

•

folyamatosan adatokat gyűjtenek a környezet állapotáról, és azokat hozzáférhetővé is teszik,

•

közreműködnek a környezetvédelmi érdekek érvényesítését szolgáló nemzetközi feladatok elvégzésében,

•

véleményezik az önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendeleteit, tervezetei (Környezetvédelmi Kézikönyv – Bándi Gyula 1998.).

- 23 -


Az állami szervezeteken kívül regionális szinten a települések önkormányzatai számára is fontos feladatokat jelentenek a környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek. A környezetvédelem intézményi rendszerét mint már említettem, a decentralizáció irányába kell továbbfejleszteni. Azaz erősíteni kell a helyi intézmények önállóságát, szervezeti és anyagi lehetőségeit. Az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény is ezt szolgálja. Az önkormányzat együttműködik más hatósági szervekkel, elemzi, értékeli környezete állapotát, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A környezeti feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, sőt önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki. A különböző környezetvédelmi beruházások megvalósítására társulásokat is hozhatnak létre az önkormányzatok. Végül, de nem utolsó sorban az állampolgárok részvételéről szeretnék beszélni a környezetvédelem ügyét illetően. Az állampolgárok ugyanúgy jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. Mindenkinek joga van környezetkárosítás esetén a hatóságok figyelmét erre felhívni. Ezen felül az állampolgároknak joguk van szervezetekbe tömörülni és a szervezet érdekeit képviselni. Manapság egyre több zöld szervezet tevékenykedik. Segítik az önkormányzatok munkáját, véleményüket egyre több állami szerv is kikéri a különböző szabályozások tervezésénél. Természetesen az állampolgároknak nem csak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Az egyéni szinten is sokat tehetünk a környezet megóvásáért. Környezettudatos magatartásra, a túlzott fogyasztás visszafogására van szükség. Ezért nagyon fontos a környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai szemlélet kialakítása. A tájékoztatás jelentősége igen nagy, hiszen világossá kell tenni az emberek számára,

hogy

tevékenységeik

milyen

környezeti

(www.bevonet.hu).

- 24 -

következményekkel

járhatnak


1.4. A legfontosabb környezeti programok hazánkban Hazánkban is megfigyelhető az a tendencia, mely a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan jelentkezett, nevezetesen a környezeti elemek folyamatosan

romló

állapota.

Ugyanakkor

a

megfelelő

környezeti

feltételek

nélkülözhetetlenek a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtása mellett hazánk környezetvédelmi problémáit is orvosolni kell. A ’90-es évek közepén az Országgyűlés mindezeket felismerve úgy határozott, hogy az átfogó környezeti tervezés megvalósítása érdekében törvényben szabályozott módon Nemzeti Környezetvédelmi Programot fog készíteni.

1.4.1. Az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP)

Az első program egy hat évre szóló tervrendszert jelentett, fő feladatként a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi érdekek összehangolását tűzte ki célul, azaz, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés ne járjon a környezet állapotának romlásával. Az NKP elkészítését és végrehajtását az 1995. évi környezetvédelmi törvény írja elő. A program nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy felkészítse hazánkat az EU csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi feladatok megoldására. Összhangban van a legfontosabb nemzetközi dokumentumokkal, mint pl. 1993-ban Luzernben elfogadott Közép-és Kelet Európai Intézkedési tervvel, az EU V. Akcióprogramjával, valamint az ENSZ keretein belül kihirdetett Feladatok a XXI. századra című dokumentummal. A program kiindulási alapja a megoldandó

környezetvédelmi

problémák

azonosítása.

A

problémák

feltárásával

párhuzamosan meghatározásra kerülnek azok okai is. Mindezt azzal a célzattal, hogy mihamarabb meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat. A program megvalósítása nemzeti ügy, nem lehet egyetlen szakterület vagy tárca feladata, a társadalom különböző szereplőivel történő folyamatos együttműködésére kell alapozni. Vonatkozik ez a környezeti hatások elszenvedőire éppúgy, mint a környezetállapot alakulásáért felelősökre, az önkormányzatokra, a vállalatokra, az érintett szakmai és tudományos közösségekre vagy a környezetpolitikai mozgalmakra (Környezetvédelmi Kézikönyv – Bándi Gyula 1998.).

- 25 -


A múlt évben a Minisztérium megkezdte a II. NKP kidolgozását. Úgy tervezik, hogy az idei első félévben beindítják a második környezetvédelmi programot, függetlenül attól, hogy az első program csak ősszel jár le. A tervezéskor igyekeznek figyelembe venni a várható EU csatlakozás miatt nemrégiben elfogadott VI. Környezeti Akcióprogramot és a Fenntartható Fejlődés Stratégiáját. Az első évek tapasztalatain túlmenően nagyobb hangsúlyt helyeznek az EU csatlakozás miatt vállalt feladatokra, sőt az új program konkrét terveket és azok pénzügyi hátterét is tartalmazza (www.maf.hu – a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja).

1.4.2. Hazánk Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogramja (NEKAP) Az Országos Népegészségügyi Bizottság égisze alatt, az 1994-ben megtartott helsinki konferencia alapján beindították a NEKAP-ot. A NKP keretében, de önálló programként fogadta el a kormány 1996-ban és hagyta jóvá a parlament 1997-ben. Kidolgozásában elsősorban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca munkatársai játszottak vezető szerepet. A vizsgálatok és kutatások azon témákat ölelték fel elsősorban, amelyek a környezet- egészségügy legfontosabb területei hazánkban. Ide tartozik a levegőminőség, az ivóvíz, a talajszennyezettség, az oktatás. A NEKAP vizsgálatainak fő célja: •

a legfontosabb környezet- egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása,

•

konkrét akciók, projektek kidolgozása az egészség megőrzése érdekében,

•

az egészségügyi- és környezetvédelmi tárcák szoros együttműködésének fejlesztése,

•

helyi környezet- egészségügyi kezdeményezések felkarolása,

•

nemzetközi együttműködés fejlesztése.

A tevékenységek egy része kapcsolódott a Nemzeti Környezetvédelmi Program feladataihoz. A

program

finanszírozása

központi

költségvetésből

történik.

Igazi

pozitívuma

tevékenységüknek az, hogy az átfogó programszerű megközelítés lehetővé tette olyan területek, témák kidolgozását, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Ezen felül a program nemzetközileg is ismertté, sőt elismertté vált, tudományos konferenciákon és egyéb

- 26 -


fórumokon is publikálták, ami a magyar környezet-egészségügyi szakemberek és azok eredményeinek elismerését is tükrözi (www.maf.hu).

1.5. Hazánk EU csatlakozásának környezetvédelmi haszna Az uniós tagság várhatóan kölcsönösen kedvező eredményeket hoz a környezetvédelem és az életminőség tekintetében is. Magyarország saját érdeke, hogy a környezetvédelem kérdéskörét kiemelten kezelje. Ezért is fontos hazánk elkötelezettsége a magas nemzetközi követelmények érvényre juttatása mellett. Az EU környezeti állapota hazánk belépésével a legtöbb környezeti mutatót tekintve nem romlik, sőt néhány területen még javul is. Magyarország természeti értékei, biológiai sokfélesége mindenképpen gazdagítják az Uniót. Sok területen, mint a levegőszennyezés, a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés, a beruházások jelentős terhet rónak a magyar gazdaságra és társadalomra. Természetesen mindehhez támogatásokat és átmeneti mentességet is kapunk az EU-tól. Mostanáig évi kb.11 milliárd Ft-os környezeti támogatásban részesültünk az EU-tól. Azonban az EU csatlakozásunkat követően az eddig működő ISPA Alap helyébe a Kohéziós Alap lép, mely révén mintegy négyszeresére emelkedik az EU-tól kapott támogatások összege. Ezen támogatások nagy része pályázatok útján szerezhető meg. Egyes becslések szerint akár 2500 milliárd Ft-ra is tehető az az összeg, amelyet Magyarországnak áldoznia kell ahhoz, hogy az EU szabályozásoknak megfeleljen környezetvédelmi szempontból. Beleértve természetesen a derogációt, azaz az átmeneti mentességet is. Tudni kell, hogy ez az összeg a köz-és magánszféra beruházásait egyaránt magába foglalja. Azonban számos tanulmányból kiderül, hogy a szakemberek szerint a környezetvédelmi kiadások bőven megtérülnek, legkésőbb 2020-ig. Nem beszélve azokról az előnyökről, melyek nehezen számszerűsíthetők, pl. az egészségügyi hasznok, a megbetegedések számának mérséklődése, ezáltal az egészségügyi kiadások csökkenése. Ezen költségek nem kizárólag a környezetvédelmi célok megvalósítását szolgálják, hanem egyúttal a modernizációt, az innovációt, illetve ezeken keresztül a magyar gazdaság versenyképességét. A mennyiben Magyarország az EU csatlakozást követő 6 éven belül megvalósítja a legnagyobb ráfordításokat igénylő beruházásokat, teljesíti a levegőtisztasági, víminőség-védelmi és a hulladék-gazdalkodási követelményeket, akkor az azt követő 10

- 27 -


évben, az ECO tanácsadó cég eredményei szerint – melyet az Európai Bizottság megbízására készített -, kb. 2700 milliárd Ft haszonra számíthat. A haszon egyrészt közvetlenül, másrészt más ágazati tevékenységgel összefüggésben jelentkezik majd (www.dunantulinaplo.hu).

2.1. A légszennyezettség A levegő szennyeződése mára világméretű, globális problémává vált. Mindenki számára nagyon fontos a légszennyezés létének tudatosulása, hatásainak megismerése, legfőképp azért, hogy cselekvései során törekedjen annak csökkentésére. Mára a nagyvárosokban a levegő minősége sokszor alig alkalmas légzésre. Megnőtt a légzőszervi betegségek száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzs, pusztulnak az állatok és a növények. Nő a Föld átlaghőmérséklete. A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, ennek következtében a légszennyezés hatása az egész élővilágot - beleértve az emberiséget - károsan érinti. A környezetszennyezés egyik legkorábban felismert formája a légszennyezés volt. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme, amelynek a szükséges mennyiségben és minőségben való jelenlétéről feltétlenül gondoskodnunk kell. A levegőtisztaság védelem alapvető célja az ember és az emberiség megóvása a levegőszennyezés indokolatlanul súlyos következményeitől, de nem tűzhetjük magunk elé a levegőszennyezés teljes megszüntetését sem. Az emberi élet elképzelhetetlen ipari, mezőgazdasági termelés és szolgáltatások igénybevétele nélkül, ezek a tevékenységek viszont elkerülhetetlenül együtt járnak valamilyen mértékű levegőszennyezéssel. A reálisan megvalósítható cél tehát a légszennyezések lehető legnagyobb mértékű korlátozása. E cél megvalósításához alkalmazható jogszabályi előírásokra, ezek gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő műszaki megoldásokra és tervezési módszerekre van szükség. Nagyon fontos a környezetvédelmet, beleértve a levegő minőségének megóvását globális feladatként kezelni. A szennyezések - főképp az ipari tevékenység által okozottak - nem ismerik az országhatárokat, a levegő áramlásával rendszerint túlnyúlnak azokon. Tehát az egyik államban eredő szennyezés gyakran más országokban is komoly következményekkel jár. Éppen ezért nem is érdemes olyan fogalmak jelentésének feltétlen megértésére, jogi definiálására törekednünk, mint az atmoszféra, vagy adott ország levegővagyona. Egyrészt

- 28 -


bonyolult lenne másrészt az eredmény szempontjából is bizonytalan. Egyértelművé vált tehát, hogy a környezetvédelmi problémákat az államok nem képesek külön-külön, a szennyező és a károsult állam együttműködése nélkül kezelni. Sok esetben, különösen kis területű országoknál az is előfordulhat, hogy a levegő szennyezettsége a szomszédos országok kibocsátásától illetve a széljárástól sokkal inkább függ, mint a saját eredetű szennyezettségtől. Magyarország esetében a nemzetközi áthatások aránya elenyésző azokhoz a helyi szennyeződésekhez képest, amelyek nagyvárosok és ipari gócpontok körzetében észlelhetők (A környezetvédelem alapjai – Moser Miklós, Pálmai György 1999.). A szennyezés fogalmával kapcsolatban, illetve annak meghatározásával számos nemzetközi dokumentum foglalkozott. 1974-ben az OECD által elfogadott ajánlásában a szennyezés igen tág megfogalmazása szerepel: „anyagok vagy energiák ember által közvetlen vagy közvetett környezetbe juttatása, amelynek káros következményei veszélyeztetik az emberi egészséget, ártalmasak az élőlényekre és az ökorendszerekre, valamint csökkentik vagy akadályozzák a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más jogszerű használatot”. Ugyanezt a definíciót alkalmazták az 1979-i, Genfben aláírt, A határokon túlnyúló levegőszennyezésről szóló nemzetközi egyezményben, valamint az 1982-ben elfogadott, Határokon túlnyúló szennyezésre alkalmazandó nemzetközi jogról szóló montreáli szabályokban is. Pontos értelmezéstől függetlenül a levegő védelme kiterjed a légkör egészére. A világ minden egyes országának, azon belül is minden egyes kormánynak, vállalatnak, sőt az állampolgároknak is kötelezettségük és felelősségük a minket körülvevő levegő minőségének megóvása (Nemzetközi Jog – Nagy Károly, 1999.).

2.1.1. A légkör sajátossága A légkör szerkezete, ahol a szennyező anyagok terjedése történik, illetve ahol kifejthetik káros hatásukat a következőképpen osztható fel: két fő rétege a homoszféra és a heteroszféra. A légkör teljes vastagsága mintegy 1500 km. A homoszféra az alsó kb. 85 km vastagságú réteg, amelyben a levegő relatív összetétele állandó. A homoszféra hőmérsékleti rétegeződés alapján további három részre osztható, megkülönböztethető a troposzféra, a sztratoszféra és a mezoszféra. A legalsó a troposzféra (felhőöv), mely hőenergiáját a földfelszíntől kapja. A

- 29 -


következő réteg a sztratoszféra, hőenergiáját a napfény ultaibolya sugárzásától kapja, amit az ózonréteg elnyel. A harmadik réteg a homoszférán belül a mezoszféra (A környezetvédelem alapjai – Moser Miklós, Pálmai György 1999.). A légköri levegő szilárd és cseppfolyós részeket is tartalmaz gázok elegyében. A gázfázis egyes komponenseit alapgázoknak nevezzük, ezek aránya a száraz levegőben:

A levegő komponens 80

78,1

60 40 20,93

20 0

0,93 Nitrogén

Oxigén

Argon

0,03 Szén-dioxid

0,01 Hidrogén és nemesgázok

1. ábra

Külön említésre méltó a szén-dioxid, mely állandó összetevőként van jelen. A szén-dioxid felelős a hosszúhullámú hősugárzás elnyeléséért, amit üvegházhatásnak nevezünk. A széndioxid mennyiségének növekedése felmelegedéshez vezet, mely tendencia a XX. század eleje óta, melyet részben a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetésének köszönhetünk. Természetesen a levegőben az alapgázokon kívül vendéganyagok is előfordulnak. A legfontosabb vendéganyag a vízgőz. Ha a vízgőz szilárd vagy gáznemű levegőalkotórészeken kicsapódik, felhő vagy köd keletkezik. Ezen kívül alapvető szerepet játszik a légkör öntisztításában is, mert az eső a szennyező anyagokat mintegy kimossa a légkörből. Más dolog, hogy a kimosódó szennyezőanyag hatására a talaj és vizeink szennyeződnek. A másik fontos összetevő a légköri ózon (O3), melynek a légkör energiaháztartásában van szerepe. Feladata a napsugárzás ibolyán túli sugárzásának elnyelése, megvédve ezzel az élővilágot a halálos dózistól (A környezet gazdaságtan alapjai – Kerekes Sándor 1995.).

- 30 -


2.1.2. A légkör szennyezettsége A vízgőz és az ózon mellett a légkör az emberi tevékenységtől függetlenül is számos gázhalmazállapotú, ártalmas vegyületet (pl. CH4, H2S, SO2, NH3, NOX) tartalmaz a légköri és vulkanikus folyamatok eredményeként. A légkör rendelkezik tehát egy ún. globális háttérszennyezettséggel. A levegő szennyezettsége azonban túlnyomórészt mesterséges forrásokból ered. Bár a légszennyeződést a szennyező anyagokat kibocsátó források okozzák, a szennyezés kialakulása és annak mértéke mindazon tényezőktől függ, melyek a levegőbe került anyagok koncentrációjának csökkenését valamilyen irányba befolyásolják (www.kornyezetunk.hu). A légszennyező anyagok koncentrációja a levegőben tehát attól függ, hogy: •

mennyi légszennyező anyag kerül a levegőbe,

•

mekkora levegőtérfogatba és

•

mennyi légszennyező anyag hagyja el a légkört.

A különböző légszennyező anyagok a levegőbe juthatnak közvetlen emisszióval (elsődleges légszennyezők), valamint a levegőben az elsődleges légszennyező anyagokból is kialakulhatnak, méghozzá úgy, hogy azok a levegő természetes alkotóelemeivel kölcsönhatásba lépnek (másodlagos légszennyezők). Ha a légkörbe kerülő anyagok változatlan formában és mennyiségben a levegőben maradnának, akkor annak összetétele rövid időn belül az emberiség számára elviselhetetlenné válna. Ez a kedvezőtlen hatás az ember szennyező tevékenysége ellenére még nem következett be, mivel a levegőnek van természetes öntisztulása, ami a levegőminőség megőrzésének nagyon hatásos, természetes eszköze. Az öntisztulás keretében a szennyezőanyag vagy eltávozik a légkörből, vagy más anyaggá alakul át, vagy felhígul (A környezetvédelem alapjai – Moser Miklós, Pálmai György 1999.).

- 31 -


2.2. A levegőszennyeződés forrásai és káros hatása Levegőszennyezőnek kell minősítenünk minden olyan állapotuktól és származásuktól független anyagokat, melyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják. A mesterséges szennyező források egyik általános jellemzője, hogy területileg koncentráltan – ipartelepeken, nagy városokban – helyezkednek el. Így a szennyező anyagokat meglehetősen korlátolt kiterjedésű légkörbe bocsátják (A környezet gazdaságtan alapjai – Kerekes Sándor, 1995.). Légszennyező forrásnak tekinthető minden olyan berendezés, épület, jármű vagy szabadban található anyag, amely az emberi tevékenység vagy a természeti folyamatok során a légkörbe jut és ott kedvezőtlenül hat, szennyezést okoz. Fő típusai: 1. Pontszerű forrás, ún. koncentrált paraméterű források, amelyeknél a környezetbe lépő káros anyag mennyisége és a hordozó gáz térfogata egyértelműen meghatározható. Pl. kémény, szellőző. A magas pontforrásoknál a légkör természetes hígító képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. 2. Felületi forrás, ún. szórt paraméterű vagy diffúz források, amelyeknél ugyan a szennyező anyagot kibocsátó felület nagysága meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem. A meteorológiai viszonyok jelentős mértékben befolyásolják a diffúz forrásokból történő anyagkibocsátás szennyezési mértékét. Lényeges alcsoportját képezik a felületi forrásoknak a vonalas légszennyező források. Ide tartoznak a közutak, vízi utak és légifolyosók. Szennyező hatásuk a rajtuk áthaladó járművek számától és egyedi kibocsátásuktól függ (A környezetvédelem alapjai – Moser Miklós, Pálmai György 1999.). A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll, melyek a következők: 1. Emisszió, anyagok kiáramlása a légkörbe. Időegység alatt a különböző típusú forrásokból a levegőbe bocsátott szennyező anyag mennyiségét jelenti értékét általában kg/h egységben adjuk meg.

- 32 -


2. Transzmisszió, mely során a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek keresztül. 3. Immiszió, a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talaj közeli levegőben kialakult koncentrációját értjük alatta. Ellentétes jelentésű a kibocsátással, tehát úgy is definiálhatnánk, hogy a légszennyező anyagok eljutása a légkörből a receptorhoz (pl. a szennyező anyag tüdőben visszamaradó része) (www.maf.hu. - Környezetvédelmi Minisztérium honlapja).

A légkört szennyező anyagok csoportosítása halmazállapotuk szerint a legegyszerűbb. Ez alapján megkülönböztetünk: szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapotúakat. Másik általános felosztás az eredetük szerinti: a légszennyező anyagok egy része természetes eredetű (széllel felkavart homok, hullámveréssel levegőbe jutó vízcseppek beszáradásával nátrium és káliumvegyületek kerülnek az atmoszférába …stb.) illetve a többi mesterséges eredetű, ipari tevékenységek során kerül a légkörbe (A környezet gazdaságtan alapjai – Kerekes Sándor, 1995.).

2.2.1. A légszennyezést okozó emberi tevékenységek Adott ország emisszióinak fajtája és mértéke számos tényezőtől függ. Ide tartozik többek között (A környezetvédelem alapjai – Moser Miklós, Pálmai György 1999.): •

az ipari termelés volumene és korszerűsége,

•

az energiatermeléshez és a kommunális fűtéshez használt tüzelőanyagok fajtája,

•

a légszennyező anyagok leválasztásának foka,

•

a gépjárművek száma és műszaki színvonala,

•

a lakosság száma,

•

az éghajlat.

- 33 -


Az ipar rendkívül változatos szennyező anyagaival és koncentrált forrásaival tűnik ki. A legnagyobb porszennyezés okozói a cementgyárak és a kohászat. A gyógyszeripar káros mellékterméki a benzolok és toluolok. A villamos erőműveknek elsősorban a nitrogén-oxid és a kén-dioxid kibocsátása jelentős (Közös Jövőnk – Környezet és Fejlesztési Világbizottság jelentése, 1988.). A mezőgazdasági tevékenység korábban csak olyan anyagokat juttatott a levegőbe, amilyenek természetes körülmények közt is keletkeznek. Olyan országban, mint hazánk, a szántóföldekről származó porszennyezés igen jelentős, valamint a műtrágyázás során számos biológiailag aktív anyagok kerülnek a levegőbe. Az égéstermékek hatása a környezetre igen összetett. A szén tökéletlen égésekor a keletkező szén-monoxid (CO) nagyon erős méreg, a tökéletes égés egyik terméke a szén-dioxid (CO2) viszont hasznos a növényzet számára, ugyanakkor emellett kén-dioxid (SO2) is felszabadul, mely a legkárosabb levegőszennyező anyagok egyike. Az égési folyamatok (oxidáció) a levegőszennyeződések nagy részéért felelősek, függetlenül attól, hol mennek végbe: háztartásokban, hőerőművekben …stb. A levegőtisztaság szempontjából a legkedvezőbb tüzelőanyag a gáz, a legkedvezőtlenebb a szén. A gépjárművek okozta légszennyezés is a nagyvárosokat sújtja leginkább. A szennyezés mértékének értékelésekor figyelembe kell venni, az OTTO-és dízelmotorok eltérő működését. A két motortípus kipufogógázai eltérő mértékben tartalmazzák az egészségre ártalmas komponenseket, mint pl. szén-monoxidot, nitrogén oxidokat, kén-dioxidot, szénhidrogéneket. Az OTTO-motorok ezeken felül még ólomvegyületeket is kibocsátanak. Örvendetes tény, hogy a gépjárműgyártók is, részben a rendeletek kényszerének hatására, de egyre korszerűbb, környezetkímélőbb gépjárműveket állítanak elő. Sajnos azonban a korszerűség nem képes ellensúlyozni az utóbbi néhány évben rohamosan növekvő gépjárműállományt, illetve az általuk kibocsátott szennyező anyagok mennyiségének növekedését (Zöld Látkép 2003. március). Az éghajlat szintén nagy befolyással bír egyes országok légszennyezettségére. Hiszen az időjárási elemek függvényében változhat a légkör szennyezőanyag koncentrációja. Példának okáért a szélsebesség és a légszennyező anyag koncentrációja fordított arányban áll egymással, azaz viszonylagosan nagy szélsebesség esetén a koncentráció csökken. A magas páratartalom is kedvező hatással van a levegő tisztaságára, hiszen a páracseppecskék képesek megkötni a légszennyező gázokat. Az emberi tevékenység által légkörbe juttatott anyagokat és főbb hatásaikat az 1. számú táblázat mutatja: - 34 -


A légkörbe kerülő káros anyagok és hatásaik Anyag neve:

Emberi eredetű

Hatása a légkörben:

forrása: nitrogén-oxidok kén-dioxid

közlekedés,

salétromsav képződés, savas

műtrágyagyártás

esők, ózonbontás, füstköd

fosszilis anyagok

kénsav képződése, savas esők

elégetése szén-monoxid metán freonok

közlekedés, fosszilis

üvegházhatás, egészségi

anyagok elégetése

ártalmak

rizstermesztés,

üvegházhatás, oxigén-

marhatenyésztés

szabályozás

spray-k,

üvegházhatás, ózonbontás

hűtőberendezések ólom

közlekedés

egészségi ártalmak

aeroszol

ipar, közlekedés

lehűlés, egészségi ártalmak

ózon

közlekedés, ipar

üvegházhatás

dioxin

tüzelés,

egészségi ártalmak

hulladékégetés

1. táblázat

A táblázat adatai közül szeretném a legutolsót néhány szóban bemutatni. A számomra ismeretlen anyag a köznapi életben is vita tárgyát képezi, sőt a tudomány területén sem teljesen lezárt. A dioxin egy mérgező, klórt tartalmazó vegyület, fehér színű, szilárd anyag.

- 35 -


Vízben nem oldódik, zsírban és olajban viszont igen. Az emberi egészségre úgy fejti ki káros hatását, hogy táplálékkal együtt kerül be a szervezetbe, nem pedig légzéssel. Nagy mennyiségben rákkeltő, a szervezetbe jutva a zsírszövetekbe épül be (Tájkép 2001. április – Dorogi Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány időszakos lapja).

2.2.2. A levegőszennyezés hatása a bioszférára

Hazánkban is, mint a világ számos országában egyre nagyobb kincs a tiszta levegő. Mi még, hála Istennek, nem tartunk ott, mint pl. Tokió, ahol dobozos friss levegőt is árulnak a piacon. Az előző pontban részletesen bemutattam, hogy melyek azok a káros anyagok, melyek hazánk levegőminőségét a leginkább befolyásolják. E káros anyagok jelenléte a légkörben számos területen komoly ártalmakat okoz. A káros hatást a légszennyező anyagok bizonyos dózisa váltja ki. A dózis mértéke függ a szennyező anyag koncentrációjától és a káros hatás idejétől. A légszennyezés hatása a környezetben az alábbi negatív változások következnek be: •

a légkör összetételének változása,

•

a légkör felmelegedése,

•

savas jellegű csapadék,

•

a bioszféra oxigéntermelő képességének csökkenése,

•

a széndioxid légköri felszaporodása.

Mindezek hatására a Föld élővilága károsodik, illetve gazdasági veszteségek is keletkeznek (A környezetvédelem alapjai – Moser Miklós, Pálmai György 1999.). A levegő szennyezettségének hatását, a kiterjedés nagyságát tekintve alapvetően három fő csoportra oszthatjuk. •

Lokális hatások: a kibocsátó forrás, vagy források legfeljebb néhány tíz kilométeres körzetében jelennek meg a közvetlen hatások (egészségügyi hatások, korróziós és növénykárok). - 36 -


•

Kontinentális hatások: ez a lépték több száz vagy néhány ezer kilométer kiterjedésű lehet. Összefüggő légszennyezettséget jelent. Ilyen távolságban a transzmisszió során történő átalakulási folyamatok miatt már nem csak az eredetileg kibocsátott légszennyező anyagok, hanem ezek átalakulás termékei is kifejtik hatásukat. Ebben a pontban a savas esők miatti savasodást kell megnevezni. Tekintettel arra, hogy a savasodás mértékét döntően a szennyezett terület összes kibocsátása szabja meg. A kontinentális hatás léptéke miatt a kibocsátás korlátozása csak a körzet országainak összefogásával oldható meg.

•

Globális hatások: a földi légkör egészére kiterjedő hatás. Jelenleg két ilyen hatás ismert: az üvegházhatás és a sztratoszférikus ózon koncentrációjának csökkenése. A globális hatásokat a légkörben egyenletesen eloszolva az ún. hosszú életű gázok hozzák létre, melyeket a Föld valamennyi országának összes kibocsátása határozza meg. A kedvezőtlen hatású gázok légköri koncentrációjának korlátozása tehát globális nemzetközi egyezmények keretében valósítható meg (www.maf.hu – Környezetvédelmi Minisztérium honlapja).

2.2.3. A légszennyezettség káros hatása az élővilágra, az emberi egészségre A légszennyezettség hatására károsodhat és sajnos károsodik is a Föld élővilága. A levegőbe kerülő kén-és nitrogén-oxidok önmagukban is mérgezőek, de ezek a gázok felelősek a napjainkban

egyre

többet

hallható

üvegházhatás

kialakulásáért,

az

ózonréteg

elvékonyodásáért és a savas esők keletkezéséért. Ezek igen nagy ártalmakat okoznak mind a flórában, mind faunában és nem utolsó sorban az emberi egészségben. A légszennyezettség növény-és állatvilágra gyakorolt hatása elsősorban gazdasági károkat eredményez, melyet a következő pontban szeretnék bemutatni. Ezen felül azonban más ártalmak is jelentkeznek. A flóra pusztulása hatással van ugyanis az emberi egészségre. A savas esők hatására pl. a növények anyagcseréje felgyorsul, így pusztulnak erdőségeink. Ez hosszú távon oda vezet, hogy csökken a bioszféra oxigéntermelő képessége. Így a savas esők közvetetten ugyan, de végső soron az emberi egészséget is negatívan befolyásolják.

- 37 -


A légszennyező anyagok egészséget károsító hatásával összefüggő betegségek nehezen azonosíthatók. A magyarországi statisztikák szerint minden 17. haláleset és minden 24. rokkantság a légszennyezés következménye. Ez az arány a világ számos országában még elrettentőbb, mert Magyarország légszennyezettsége nemzetközi viszonylatban közepes. A magas légszennyezettségnek köszönhetően lényegesen többen halnak meg a városokban, ipari létesítmények közelében. A levegőszennyezéssel leginkább a légúti betegségek hozhatók összefüggésbe, de daganatos betegségeket is visszavezetnek a légszennyezettségre. A legnagyobb gondot a por okozza, mert hozzátapadnak a rákkeltő szénhidrogének. A nagy forgalmú utak mellett évről évre több nitrogén-dioxid van a levegőben, ami a tüdőt és az idegrendszert támadja meg. A másik régóta ismert szennyezőanyag a szén-monoxid, mely szintén igen káros emberi szervezetre. A koncentrációtól és az időtartamtól függően a vér hemoglobinjából az oxigént kiszorítja, ezáltal csökkenti a testszövetekhez szállított mennyiségét. Veszélyességét fokozza, hogy szagtalan (Környezetvédelem magazin 2001. március). Nagyvárosok közlekedési csomópontjaiban a szén-monoxid szint gyakran eléri a már károsnak számító szintet. Statisztikák bizonyítják, hogy a szén-monoxiddal és ózonnal legszennyezettebb helyeken lakó anyáknak a gyermeke háromszor akkora eséllyel születik bizonyos szívfejlődési rendellenességgel. A harmadik jelentősebb szennyezőanyag a kéndioxid, mely nagyobb koncentrációkban a szem és a felső légutak nyálkahártyáját károsítja.

2.2.4. A légszennyezettség okozta gazdasági károk

A légszennyező anyagok az egészségügyi ártalmakon kívül jelentős mértékű gazdasági károkat is okoznak. Nagyon fontos tehát a levegőszennyezés csökkentése gazdasági szempontból is. Hazánk fejlettségére, GDP-jére - bármilyen furcsán is hangzik - a légszennyezettség is nagy befolyással van. E gazdasági veszteség alapvetően három részből tevődik össze: 1. Az egészségügyi kár, melynek anyagi mértékét a termeléskiesés, az ápolási költségek és a munkabérkiesés együttes összege teszi ki. Minél szennyezettebb tehát levegő annál nagyobb arányban jelentkeznek az ebből adódó megbetegedések, mely mind vállalati, mind központi szinten anyagi veszteségeket eredményeznek

- 38 -


2. A növény-és állatvilág károsodása, mely szerint a szennyezett levegő közvetve és közvetlenül is károsan hat az élővilágra, ennek következtében a mezőgazdaságra. Egyes takarmány- és zöldnövények különösen érzékenyek bizonyos légszennyező anyagokra, hatásukra szöveteikben hosszú távon károsodás tapasztalható. Az eddigi tapasztalatok alapján a növények sokkal érzékenyebbek a szennyeződésekre, mint az állatok, vagy az emberek. Nem beszélve a savas esők erdőpusztításairól, mely Európa egyes részeiben már nagyon nagy méreteket öltött. A növény-és állatvilágban keletkező károk tehát ugyanúgy hatással vannak Magyarország gazdaságára, mint az egészségügyi károk. 3. A légszennyező anyagok hatására meggyorsulnak az anyagi javak károsodásának folyamatai is. A korrózió sebessége megsokszorozódik, ha a gáznemű szennyező anyagok mellett lebegő részecskék is jelen vannak a levegőben. A nagyvárosokban pl. az acél korróziós sebessége 2-5-ször akkora, mint vidéken. A levegőszennyezés hatására a műanyagok is hamarabb öregednek, sőt az épületek vakolata, műemlékek szerkezet is gyorsabban bomlik. Egy érdekes adattal szeretném szemléltetni a szennyező anyagok által okozott anyagi javak veszteségét. Magyarországon a légszennyezettség hatására keletkező korróziós károsodást 1986-ban 25-26 milliárd Ft-ra becsülték, ami az akkori GDP 1%-át tette ki (A környezetvédelem alapjai – Moser Miklós, Pálmai György 1999.).

2.3. Magyarország légszennyezettsége Hazánkban a környezeti levegőminőség ellenőrzésének fejlődési irányát az Európai Unió előírásai alapján kialakítandó új hazai szabályozásban lefektetett követelmények határozzák meg. Az EU rendelkezései előírják a csatlakozandó országok számára a vizsgálandó szennyező anyagok körét és a levegőminőségi határértékeket. Megfogalmazza a levegőminőségi értékelés kritériumait és a minőségbiztosítás/ellenőrzés legfontosabb lépéseit. Szabályozza az agglomerációk és övezetek kijelölését és meghatározza a tagországok információs kötelezettségeit.

- 39 -


2.3.1. Magyarország értékelése a légszennyezettség szempontjából Településeink levegőjének szennyezettsége a ’60-as években volt a legnagyobb. Egyrészt a gyorsan fejlődő ipar szennyező hatása érvényesült, másrészt nem igen törődtek még akkor a környezetvédelemmel. Helyi viszonylatban szeretnék egy példát megemlíteni. A térségben számos mészégető kemence üzemelt akkoriban, melyekben gyakran gumiégetést végeztek, mellyel jelentős mértékű levegőszennyezést okoztak. Tehették ezt mindazért, mert hiányzott a megfelelő környezetvédelmi szabályozás, ellenőrzés, így ezen cselekedetnek nem volt semmiféle konzekvenciája. A ’70-es évek közepéig tartó időszakban a nagy mértékben szennyező ipari források csökkentették kibocsátásaikat. Mindemellett az energiahordozók struktúrája is megváltozott, csökkent a felhasznált szén mennyisége, nőtt a kőolaj és fölgáz használat. Ennek eredményeként csökkent a légszennyeződés. Az ezredforduló éveiben a levegőszennyezettség nagy általánosságban stagnált. Ugyan számos levegőtisztaság-védelmi szabályozást és intézkedést vezettünk be, azonban egyre növekvő iparfejlesztésünk miatt ennek kedvező hatása összeségében nem érvényesült. Ezen felül a zöldterületek folyamatos fogyása nagymértékben rontja városaink levegő minőségét. A légszennyezést okozó fogyasztói szokások erősödése, mint pl. a városi forgalom növekedése is ezt a folyamatot fokozza (www.kornyezetunk.hu). A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) 2000-ben megjelent környezetpolitikai vizsgálatai leszögezik, hogy 1990 óta hazánk levegőminősége kis mértékben ugyan, de összeségében javult. Az 1997-ig tartó időszakban a gazdasági átalakulás és energiaszerkezet-váltás következtében a kéndioxid kibocsátás 35%-kal, a nitrogén-oxidok kibocsátása 17%-kal, a levegőben lévő szilárd anyagok mennyisége 34%-kal csökkent a ’90-es évek elején mért értékekhez képest. Az ülepedő porszennyeződés mértéke is csökkenő tendenciát mutatnak. Az ózon koncentrációk főleg a nyári időszakban néhol átmenetileg megemelkednek, sajnos Dorog térségében is előfordul néhányszor, de alapvetően átlagosan alacsony szinten vannak, nemzetközi viszonyításban is. Az ólom koncentrációk az üzemanyagok ólomtartalmának csökkenésével

- 40 -


párhuzamosan folyamatosan csökkenő tendenciát mutatottak. A szén-monoxid tekintetében forgalmasabb helyeken néhol időszakosan „kiugrások” tapasztalhatók, de a koncentrációk elmaradtak a feltételezettől (www.hetivalasz.hu). Az 1991-93 közötti időszakban Magyarország területének 3,9%-a volt a levegőminőség szempontjából szennyezettnek tekinthető, mára ez az arány 2,3%-ra zsugorodott. Riasztó azonban, hogy a javulás ellenére az 1997-98 közötti időszakban a mérsékelten szennyezettnek minősülő területen (13%) élt a lakosság több mint fele. Hazánkban a már említett közlekedés rontja az amúgy javuló tendenciákat. Annak ellenére, hogy 1989 óta folyamatosan kivonták és 1999-ben teljesen megszüntették az ólmozott benzin forgalmazását, a közlekedés az egyik legszennyezőbb ágazat maradt. A gépjárműforgalom a nitrogén-oxidok kibocsátásának 55 %-ért, a szén-monoxid 61 %-ért felelős. A hő-és energiatermelés okozza a levegő kén-dioxid koncentrációjának nagy mértékét. Ezek mellett fontos jellemző az ülepedő por és korom mértéke.

2.3.2. A levegőminőség ellenőrzése hazánkban Magyarországon a településen belüli levegőminőség (imisszió) ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzi az emberi egészség védelme érdekében. Az egész országra kiterjedően az alap-szennyezőanyagok vizsgálatára mérőhálózatot hoztak létre – Országos Imisszió-mérő Hálózat néven – amelynek központi irányítását az Országos Közegészségügyi Központ intézetének Levegőhigiéniás osztálya végzi. Hazánkban a hálózatnak két alaptípusa létezik: •

RIV (regionális imisszió vizsgáló) hálózat: Az egész országot befedő mérőhálózat, amelyben a mérések kiterjednek a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, ülepedő- és szállópor, valamint az ólom koncentrációjának meghatározására. Több száz mérőhálózat működik hazánkban, beleértve Dorogot is. A vizsgálatok egységességét a központi koordináláson kívül 37 országos szabvány is biztosítja.

- 41 -


•

PHARE monitorhálózat: Az ország nagyobb városaiban és ipari területein (Dorogot is beleértve) a PHARE segélyprogram keretében 1993-ban létesült 14 fix és 5 mobil monitorállomás, melyek a nemzetközileg elfogadott legkorszerűbb fiziko-kémiai elven működő módszerekkel a következő légszennyező anyagok koncentrációit mérik: kéndioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, szálló por. A szennyező anyagok koncentrációján kívül az állomásokon meteorológiai paramétereket is mérnek. A mérőállomásokon mért adatokat egy adatgyűjtő rendszer félórás átlagokká alakítja. Az ÁNTSZ megyei illetékes intézetébe továbbítja az adatokat. Ez lehetővé teszi az esetlegesen fellépő levegőhigiéniás problémák gyors kezelését.

A megyei ÁNTSZ intézetekből havi rendszerességgel kerülnek az adatok az OKI központi adatbankjába, ahol az adatgyűjtés, kezelés, értékelés féléves összesítésben történik. A ’90-es évek végére, az EU csatlakozással összefüggésben azonban változtak a mérőhálózattal

szemben

támasztott

követelmények.

A

szennyezettség-csökkentési

intézkedések, a környezeti hatásvizsgálatok, a nemzetközi koordinációban való részvétel és nem utolsó sorban az európai uniós csatlakozási folyamat új kihívásokat jelent a levegőminőség ellenőrzése területén. Időszerűvé vált tehát mind az alkalmazott mérési módszerek felülvizsgálata, mind pedig új módszerek keresése, melyet a jelenlegi mérőhálózati munka kibővítésével, passzív monitoring program bevezetésével kívánnak elérni (www.kornyezetunk.hu).

2.4. A legfontosabb légszennyező szektorok hazánkban Néhány szóban szeretném bemutatni azt a három legfontosabb tényezőt, mely Magyarországon a levegő minőségére leginkább befolyással vannak. Mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozás kiemelten kezelik e területeket. Az EU csatlakozással kapcsolatban és saját érdekünkben is nagy hangsúlyt kell fektetnünk az energetikára, az iparra és a közlekedésre. Nagyon fontos ezen területek központi szabályozása a környezet politikai

- 42 -


ügyekben, de a helyi önkormányzatok szerepéről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen tevékenységükkel ők is sokat tehetnek a levegőminőség megőrzéséért.

2.4.1. Az energetika, mint „légszennyező szektor” Az energetika azon ágazatok közé sorolható, melyek legnagyobb hatással vannak környezetünkre. A hőerőművek adják a kén-dioxid kibocsátás közel 60%-át, de meghatározóak a nitrogén-oxidok, a szén-dioxid és a szilárd szennyező anyagok tekintetében is. Az ágazat által okozott környezeti problémák lokális, regionális és globális szinten egyaránt jelentkeznek. Ennek megfelelően a programok elsődleges célja, az energiatermelésés felhasználás racionalizálása – a megfelelő termelési, szállítási, logisztikai eljárásokkal, a legjobb elérhető technológiák használati arányának növelésével – mind környezetvédelmi, mind makrogazdasági szempontból előnyös következményekkel jár. Nagy kihívást jelent hazánk számára is a jövő gazdasági fejlődése, és az ezt megalapozó környezetbarát energetikai szektor harmonizálása (www.maf.hu - a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja). Az erőművekre vonatkozó szabályozásokat és programokat azért is szeretném bemutatni, mert Dorogon is működik hőerőmű, amelyre a rendelkezések ugyanúgy vonatkoznak. • Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program • Rövid-és Közép Távú Környezetvédelmi Intézkedési Terv, mely szerint az erősen szennyezett térségekben a felelősek megállapítása, műszaki, gazdasági lépések megtétele a kibocsátások csökkentésére. A terv tartalmazta az 1994-98 közötti időszakra vonatkozóan az erőművek fűtőanyagváltását. • A magyar erőműrendszer 2010-ig történő fejlesztése, és az ezredfordulóig történő időszak erőmű-létesítési terve.

2.4.2. Az ipar, mint „légszennyező szektor”

- 43 -


Az ipar az a terület, ahol annak ellenére, hogy jelentős környezeti problémák találhatók, az utóbbi időszakban nagymértékben csökkentek a kibocsátások a szerkezetváltás, a korszerűtlen ipari üzemek bezárása, felszámolása miatt. Az ipari szennyezés igen jelentős légszennyezéssel jár. Amíg az ágazat korábban elsősorban a porszennyezésen keresztül okozott

gondot,

addig

ma

a

termelési

hulladékkal

és

légszennyezést

okozó

„melléktermékekkel” terheli a környezetet. Az ipar számára az egyik legfontosabb feladat a megelőzést szolgáló „tisztább” technológiák bevezetése, különösen a légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése érdekében. Azokon a területeken, ahol erre nincs lehetőség, megfelelő tisztító, szűrő, terjedés-gátló megoldások alkalmazásával érhető el a jogszabályi előírások, határértékek betartatása (Termelés, piac, természeti környezet - Glatz Ferenc, 1998.). Az EU szabályozáshoz történő közelítés itt is nagy terheket jelentett és néhol jelent ma is. •

Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program, mely a súlyosan szennyezett térségekben a kibocsátások csökkentésére ösztönöz 1994-től.

•

Az olajiparnak a gázolaj kéntartalmát és a benzin ólomtartalmát csökkenteni programjai, a forgalmazott üzemanyagok minőségfejlesztése (www.maf.hu – a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja).

2.4.3. A közlekedés, mint „légszennyező szektor” A közlekedés okozta hatások az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik a környezetvédelem számára. A gépkocsiforgalomnak igen magas a részaránya a légszennyező anyagok tekintetében. A szén-monoxid tekintetében több mint 50%-os, de a nitrogénoxidoknál is megközelíti ezt az értéket. A közúti közlekedés a településeken az egyik legsúlyosabb, egészségügyi problémákat is okozó hatású tevékenységgé vált, a levegőminőségi és zajkibocsátási hatások miatt. A közlekedés számára a legfontosabb feladat a környezetbarát közlekedési módok fejlesztésnek ösztönzése, a gépjárműpark korszerűsítése, átlagéletkorának csökkentése, a települések jobb forgalom-szervezése. A környezeti szempontból hatékony beavatkozás elsősorban a közlekedés által fizetett adók

- 44 -


növekvő részének fejlesztési célú visszaforgatásával oldhatók meg (www.maf.hu - a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja). •

Tömegközlekedési fejlesztési program.

•

Nemzetközi Környezet-egészségügyi Program, mely a tömegközlekedés prioritását kiemelten kezeli, valamint törekszik a vasúti közlekedés körülményeinek javítására.

Természetesen fontos e fenti három tényező kiemelt kezelése, de közel sem elegendő ezek kizárólagos szabályozása a környezetvédelem területén. Sőt, véleményem szerint még önmagában a szabályozás sem minden, sok-sok évre, talán több generáció „kinevelésére” lesz szükségünk ahhoz, hogy környezetünkben jelentős változások következzenek be. Persze mindezzel nem szeretném a törvénykezés jelentőségét lebecsülni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy szükségünk van rájuk. Szabályok nélkül a világ nem létezne, de átütő sikerre csak akkor számíthatunk, ha mindenki számára világossá válik a környezetvédelem fontossága (Termelés, piac, természeti környezet - Glatz Ferenc, 1998.).

2.5. Az EU és a légszennyezettség A tisztább levegő a jobb minőségű környezet egyik lényeges tényezője. Napjainkban már a fejlett országok egyre több szabályozást vezetnek be a légszennyezettséggel kapcsolatban. Az Európai Unió is határozatokkal és irányelvekkel szabályozza a tagországok kötelezettségeit és jogait a levegőminőséggel, ennek mérésével és ellenőrzésével kapcsolatban. A közösség környezeti jogalkotása hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrál. Alapvetően két szabályozási módot tartalmaznak: levegőminőségi normákat határoznak meg a kibocsátott szennyező anyagokra, illetve a kibocsátható mennyiséget korlátozzák. Az ipari létesítmények légszennyezésének csökkentésére alkalmas "csővégi" technológiák meglehetősen költségesek. A környezetvédő társadalmi szervezetek olyan integrált környezetkímélő technológiák bevezetését szorgalmazzák, amelyek elkerülik, vagy legalábbis minimalizálják a szennyezések kialakulását (Termelés, piac, természeti környezet - Glatz Ferenc, 1998.).

- 45 -


2.5.1. EU szabályozások a levegőszennyezéssel kapcsolatban Szakdolgozatom első fejezetében bemutattam az EU környezetvédelemmel kapcsolatban beindított akcióprogramjait. Az első csupán általánosságokat fektetett le, a második program viszont kiemelten kezelte az ipari létesítmények által okozott levegőszennyezettséget. A Bizottság levegő minőségi határértékeket vezetett be a kén-dioxidra, a lebegő szennyeződésekre, a nitrogén-dioxidra, a koromra és az ólomra. A levegőminőségre vonatkozóan új Keretdirektívát fogadtak el 1992-ben. Az elkövetkező években a legfontosabb teendő az volt, hogy a jelenlegi szabályozást össze kellett hangolni és ki kellett terjeszteni a Keretdirektívának megfelelően. Az 1994-ben elfogadott Integrált Szennyezés és Megelőzési Ellenőrzés Direktíva a kibocsátások olyan ellenőrzési rendszerét vezette be, amely az ún. "elérhető legjobb technológiák" használatán alapszik. A levegő, a víz és a talaj szennyezésének integrált kezelésére irányul. A szabályozásnak figyelembe kell venni az adott ipari létesítmény földrajzi fekvését és a helyi környezeti feltételeit (www.kum.hu). A közelmúltban az EU leginkább a közlekedésből származó levegőszennyezéssel, valamint a CO2 kibocsátással és egyéb üvegházhatású gázokkal kapcsolatos légszennyezettséggel foglalkozott elsősorban. Az EU-ban is, mint világszerte a fejlett országokban a legnagyobb problémát a közlekedés káros hatása okozza. Az ún. Autó-Olaj program célja a szigorúbb üzemanyag minőségi és kipufogógáz kibocsátási normák bevezetése. Az EU klímapolitikájának további elemei a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ALTENER program, valamint az energiahatékonysággal foglalkozó SAVE program. Az EU a nagyobb ipari kibocsátók légszennyezésének visszafogására is új szabályzatokat tervez bevezetni. Az Európai Bizottság a múlt év közepén tájékoztatta a tagállamokat arról, hogy az EU jelentősebb ipari üzemeinek szennyezőanyag-emisszióit tartalmazó jegyzéket kell elkészíteniük. Hazánkban először a Természetvédők Országos Szövetsége tudósított arról, hogy az első európai szennyezőanyag-kibocsátási jegyzéket (EPER) 2003 végén hozza nyilvánosságra az Unió. A lista tartalmazza majd a megközelítőleg 20 ezer ipari létesítmény levegőbe és vízbe történő szennyezőanyag-kibocsátását. A jegyzék magalkotását az 1996-os

- 46 -


„Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás”-ról (IPPC) szóló irányelv vezette be. A tervezet ellen Franciaország, Ausztria és Olaszország is sokáig tiltakozott, a franciák, olaszok túlzottnak, az osztrákok lazának minősítették. Mintegy három év elteltével sikerült a tagállamok képviselőiből álló Bizottságnak elfogadtatni a szabályozást. Egyik tagállam sem menekülhet viszont a már említett, idén februárban közzétett VI. Környezetvédelmi Akcióprogram első, levegőtisztasági stratégiája elöl. A CAFE-t (Európai Levegőtisztasági Program) előterjesztő Európai Bizottság feltett szándéka, hogy 2004-re a meglévő direktívákat felülvizsgálja. A legnagyobb hangsúlyt a Magyarországon is problémát jelentő talajszinti ózon és szemcsés anyagok kibocsátásának csökkentésére helyezték. A program első fázisában összesítik a legfrissebb emissziós adatokat, hogy eszerint vizsgálhassák felül a meglévő közösségi joganyag hatékonyságát. Mindezek alapján tesz majd javaslatot a bizottság a levegőminőségi direktívák módosítására.

2.6. A magyarországi szabályozás A levegő védelmére vonatkozó jogszabályok kiterjednek a légkör egészére, annak folyamataira és összetételeire, valamint a klímára. Az 1995-ös törvénykezés szerint a levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. Ezen kívül e törvény hangsúlyozza, hogy a tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, valamint termékek előállításánál és használatánál törekednünk kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen (www.bevonet.hu).

2.6.1. A levegőminőség szabályozása hazánkban Az 1995. évi környezetvédelmi törvény célja tehát a káros légszennyezés megelőzésére csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó szabályok megalkotása. A rendelet

- 47 -


megkülönböztet helyhez kötött légszennyező forrásokat és mozgó forrásokat. A rendelet a helyhez kötött légszennyező forrásokra terjed ki részletesebben, melyeket az alábbi típusok szerint osztályoz: •

pontforrás,

•

épületforrás,

•

felületi forrás.

A magyar levegőtisztasági szabályozás hazánk területét – veszélyeztetettség szempontjából – három kategóriába sorolja. 1. Kiemelten védett kategória: ahol indokolt a terület levegő tisztaságának fokozott védelme. Itt szigorú követelményeket támasztanak a jogszabályok. 2. Védett kategória II.: azok a területek tartoznak ide, amelyeken a települési önkormányzat szerint alacsonyabb levegőtisztasági követelmények megállapítása indokolt. 3. Védett kategória I.: az ország maradék területe. Az 1990-es törvénykezés szerint, a levegőminőségi határértékekre vonatkozó szabályok az ország levegőminőségét leginkább meghatározó 12 légszennyező anyag koncentrációjának az egészségre veszélytelen szintjét jelentik. A levegőminőségi határértékek alapján kibocsátási határértékek kerültek megállapításra, amelynek fajtái: Területi kibocsátási határérték: A légszennyező forrás által valamely légszennyező anyag által meghatározott területen, adott kibocsátási magasság mellett, időegység alatt kibocsátható mennyisége. Technológiai kibocsátási határérték: Az egyes légszennyező hatású technológiák által, a kibocsátás helyétől és magasságától függetlenül kibocsátható fajlagos légszennyező anyagmennyiség.

- 48 -


Egyedi kibocsátási határérték: Amennyiben a légszennyezettséggel érintett terület állapota indokolja, az illetékes hatóság a jogszabályban megszabott határértéknél szigorúbb értéket is megállapíthat. Összkibocsátási határérték: Az egyes nemzetgazdasági ágakhoz tartozó légszennyező források által évente, együttesen kibocsátható légszennyező anyagmennyiség. A levegőtisztaság-védelem jogszabályai között számtalan különböző eljárás található: 1. Engedélyezés/kötelezés pl. további működés csak megfelelő technológiai újítások mellett lehet, vagy bizonyos típusú veszélyes anyagok égetését, csak a levegőtisztaság-védelmi hatóság engedélyével lehetséges. 2. Ellenőrzés pl. a helyhez kötött légszennyező forrás telepítése esetében a hatóság köteles ellenőrizni, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel-e a levegőtisztaságvédelmi követelményeknek. 3. Jelentési kötelezettség/adatszolgáltatás pl. a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetője köteles a légszennyezésre vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni (Környezetvédelmi kézikönyv - Bándi Gyula, 1998.). Néhány szót szeretnék még szólni a magyar szabályozásban lévő szankciókkal kapcsolatban. A gyakorlatban alkalmazott leggyakoribb szankció a légszennyezési bírság. A Dorogi Hőerőmű is több alkalommal fizetett már ilyen jellegű bírságot. A törvény szerint bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki: •

káros légszennyezést okozó, helyhez kötött pont-és épületforrást üzemeltet,

•

bejelentésre kötelezett felületi forrást üzemeltet, a levegőtisztaság-védelmi előírások és tilalmak megsértése esetén,

- 49 -


•

jogszabályban tiltott, illetőleg jogszabályban előírt követelmények megsértése estén,

•

mozgó légszennyező forrás üzemben tartójaként, az a megengedett kibocsátási határértéket túllépte.

A levegőtisztaság-védelmi követelményeket a területrendezési- és fejlesztési tervek, vállalati projektek készítése során figyelembe kell venni. A település-rendezési tervekben szerepelniük kell a különböző levegőtisztaság-védelmi kategóriákba sorolt területek határainak, ezen kívül a terveket az illetékes hatósággal jóvá kell hagyatni. 2001. július 1-jétől, az EU csatlakozással kapcsolatban jogszabályváltozások léptek életbe, melyek természetesen a levegőszennyezést is érintették. A rendelet értelmében a légszennyező anyagokat az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján négy veszélyességi fokozatba sorolta: I.

különösen veszélyes,

II.

fokozottan veszélyes,

III.

veszélyes,

IV.

mérsékelten veszélyes.

2.6.2. Magyarország EU csatlakozással kapcsolatos jogszabály-változásai Alapkövetelmény, hogy az EU levegőtisztaság-védelmi szabályozási tárgyainak léteznie kell a magyar rendszerben is. Vannak olyan bizonyos tárgyköröket lefedő közösségi szabályok, mely szabályozási tárgyak hiányoznak a magyar rendszerből. Megjelennek azonban a levegőminőségi értékek, a kibocsátások szabályozása, méghozzá helyhez kötött forrásokra, mozgó forrásokra és termékekre egyaránt. A jogintézmények esetében az EU és a magyar levegőtisztaság-védelmi szabályozás összehasonlítását nehezíti, hogy a két szabályozási rendszer különböző módszert alkalmaz. Az EU direktívái az egyes levegőszennyező forrásokat tárgykörönként azonos vagy hasonló jogi eszközöket alkalmazva egyenként szabályozza, így külön direktívában rendezi a levegő

- 50 -


ólomtartalmát vagy a nagy teljesítményű tüzelőberendezések károsanyag-kibocsátását. Ezzel szemben a magyar szabályozás egy olyan vertikálisan építkező rendszert alkot, melynek gerincét a nemzeti környezetvédelmi jogalkotásban bevett jogintézmények - mint például határértékek, eljárások, engedélyezés, ellenőrzés, szankciók stb. – képezik (www.maf.hu - a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja).

A jogintézmények prioritási sorrendiségének felvázolása az EU-ban a következő: •

akcióprogramok a levegőtisztaság-védelem állapotának javítására,

•

kibocsátási és levegőminőségi határértékek,

•

övezetek, illetve védettségi övezetek,

•

hatósági engedélyek és eljárások,

•

monitoring, adatszolgáltatás, információ,

•

szankciók (melyek megállapítása a tagállamok feladata).

Akcióprogramok Az előző fejezetben bemutattam, hogy hazánkban is működnek a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a környezetvédelmet elősegítő programok. Határértékek Az EU és a magyar szabályozási rendszer alapját egyaránt a határértékek képezik. Ezek további csoportokra oszthatók, hiszen lehetnek levegőminőségi értékek, beavatkozási határértékek, kibocsátási értékek. Övezetek, illetve védettségi övezetek A minőség szerint lehet magasabb és alacsonyabb követelményeket jelentő zónákat kialakítani. Emellett védettségi övezetek is kijelölhetők. Hasonló szabályozást találhatunk a magyar védett I, védett II. és kiemelten védett kategóriák körében. Ezek szintén alkalmasak arra, hogy az egyes határértékeket az EU-s direktívák szellemében lehessen alkalmazni.

- 51 -


Hatósági engedélyek és eljárások. Az EU direktívák legtöbb esetben a tagállamok hatáskörébe utalják az engedélyezés és a hatóságok kialakításának kérdését. Ennek alapjait, így az engedélyezési követelményeket, vagy

annak

megfelelő

követelményeket

-

pl.

a

gépjárművekre

vonatkozó

típusbizonyítványokat - azonban az EU jogszabályok teremtik meg. Szankciók A tagállamokra háruló érvényesítési kötelezettség. Monitoring Az előző pontokban bemutattam a hazánkban működő mérőhálózatot, illetve annak korszerűsítését célzó intézkedéseket, mely által azok EU-konformmá válnak. Láthatjuk tehát, hogy környezetvédelmi szempontból a jogharmonizáció lényegében lezajlott. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell tovább fejlesztenünk a környezetpolitikát. Továbbra is, sőt szigorúbban és rendszeresebben ellenőrizni és értékelni kell a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat. A Környezetvédelmi Minisztérium az EU gyakorlatnak megfelelően további programokat indít be a kiemelt területeken, hogy a csatlakozással kapcsolatos célok megvalósítását még inkább elősegítsék. Ezen programok egy része már működik, mások csak tervezet formában léteznek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a célok elérésére a kormányzat, az önkormányzatok, az üzleti élet szereplői és a fogyasztók közös részvételére van szükség. Véleményem szerint hazánkban nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az EU-ban is deklarált, megelőzés elvére. A támogatások és egyéb gazdasági alapok "szétosztásánál" nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy már a tervezésnél vegyük figyelembe a megelőzést, ne csak fussunk az események után. Magyarországon a környezetvédelemre ma még sajnos az a jellemző, hogy "tűzoltást" végzünk. A hatékony környezetvédelem alapja azonban az lenne, hogy a lehető leghatékonyabban megelőzzük a környezeti károsodásokat, megóvva ezzel saját és a jövő generáció egészségét.

- 52 -


3.1. Dorog, mint iparváros A több mint 800 éves múltra visszatekintő város fejlődése a XIX. században indult, melyet a barnakőszén-bányászat alapozott meg. A századfordulóra Magyarország egyik kiemelkedő bányavidéke lett. A bányászati tevékenység mellé kezdetben kiszolgáló üzemek létesültek, majd később önálló ipari vállalkozások is megtelepedtek. A térség jó közlekedési viszonyai Dorogon halad keresztül a Bécset Budapesttel összekötő 10-es számú főútvonal -, valamint Budapest közelsége szintén hozzájárult Dorog fejlődéséhez. Az ipari város környezeti gondjai a ’60-as évek végére jutottak el arra a szintre, mely már a lakosok között is elrettentést keltett. A ’80-as évek végétől, a rendszerváltással egy időben a város ipari helyzete is válságba került, azonban környezeti szempontból hatása kedvező volt. A szénbányászat és jó néhány ipari nagyvállalat is leépült, vagy kis- és középvállalkozásokra hullott szét. A városban és vonzáskörzetében megnőtt a munkanélküliség. A válságot átvészelő ipari üzemek mára ismét megerősödtek, munkahelyeket biztosítanak az itt élőknek, hozzájárulnak a város fejlődéséhez (www.doroglap.hu).

3.1.1. Dorog földrajzi elhelyezkedése és éghajlati jellemzői Sajnos Dorog földrajzi elhelyezkedése is hozzájárul a térség viszonylag magas légszennyezéséhez. A dorogi medence ugyan két irányban nyitott, északra Esztergom felé,

- 53 -


délkeletre Budapest irányába, ennek ellenére zártsága mégis csaknem teljes. A medencét körülölelő Visegrádi- és Pilis-hegység nagy kiterjedésű erdői kismértékben ugyan, de hozzájárulnak Dorog levegőtisztulásához és a szennyező anyagok hígulásához. Ezen kívül nagymértékben megakadályozzák a szennyeződések Budapest irányába történő tovább szállítódását. Az uralkodó szélirány északnyugati, a város szélén éppen ebben az irányban helyezkedik el a gyógyszergyár és a hulladékégető, melyek összes károsanyag-kibocsátását a szél pont a városba viszi. A dorogiaknak voltaképpen az lenne a legkedvezőbb, ha egész évben kelet felől fújna a szél, ekkor ugyanis az összes szennyezőanyag Tokodaltáró felé szállna. Jellemző azonban Dorogra, hogy viszonylag magas a szélcsendes időszakok aránya. Valamint a napsütéses órák száma is igen alacsony, mely szintén nem kedvez a levegő tisztulásának. Ez főleg a téli, fűtéses időszakokra igaz. A szélcsendes időszakok aránya évszaktól függően 25-35% is lehet. Sajnos mindezek hatására az alacsonyabban elhelyezkedő légtömegek felszállása igen nehézkes, így a szennyezett levegő és a szagok, melyeket az egyes üzemek bocsátanak ki, megrekednek a város felett (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

3.1.2. Dorog levegőminőségét befolyásoló regionális tényezők A város légszennyezettségi állapotára a regionális tényezők közül az alábbiak vannak a legnagyobb hatással: •

a szomszédos településeken működő, levegőszennyezés szempontjából káros hatású ipari létesítmények,

•

nagyobb távolságokban elhelyezkedő kibocsátók,

•

illetve közvetett módon a hozzájuk kapcsolódó közúti közlekedés.

A régió légszennyező forrásainak közvetlen kibocsátásából eredő szennyeződések a légmozgások útján jutnak a város légterébe. A már említett, térségre jellemző északnyugati uralkodó szélirány meghatározza, mely környező települések ipari üzemeinek és egyéb

- 54 -


szennyező forrásainak van jelentős hatása Dorog levegőjének minőségére (természetesen a helyi kibocsátásokon felül). A fő hatótényezők tehát: •

Tokodaltáró, mely Dorogtól kb. 4-5 km-re helyezkedik el északnyugati irányban, a 10. számú főút mentén. A község két jelentős üzemmel rendelkezik, az egyik a brikettgyár, a másik pedig az üveggyár. A ’90-es években még sokkal inkább károsították környezetüket, mára jelentősen lecsökkent termelésük, kapacitásuk visszaesett. Ezen üzemek közvetlen kibocsátásuk által már csak nagyon kis mértékben és esetenként vannak hatással Dorog levegőszennyezettségére. Talán csak a brikettgyár szénpor szennyezettsége okoz néha komolyabb problémákat.

•

A 10. számú főút mentén távolabb helyezkednek el az ún. dunamenti ipari sáv települései, mint Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő. Az itt elhelyezkedő üzemek (VISCOSA, cementgyár, Eternit) a nagyobb távolság miatt még kevésbé vannak káros hatással Dorog levegőminőségére. Szeretném hozzátenni, hogy az utóbbi években, főleg az EU csatlakozással kapcsolatban ezen vállalatoknak is átalakult termelési

struktúrája,

számos

technológiai

újítást

vezettek

be,

amelynek

következményeként kibocsátásaik nagy mértékben csökkentek. •

A szomszédos Szlovákiából érkező szennyeződésekről sem szabad megfeledkezni, mivel a térség uralkodó széliránya északnyugati. Erre vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésre konkrét mérési adatok (Dorog levegőminőségének változása az elmúlt 15 évben – Magyar Ákos 2000.).

3.1.3. Dorog levegőminőségét befolyásoló lokális tényezők Ide sorolható minden olyan tényező, mely Dorog város határain belül fejti ki károsító hatását. Elsősorban az egyik legnagyobb kibocsátok, az ipari üzemek következnek: •

ONYX Magyarország Kft. (Hulladékégető)

•

Richter Gedeon Rt Dorogi Fióktelepe (gyógyszergyár)

•

BAUMIT Dorogi Szárazvakolatgyár és Kőbánya

- 55 -


•

Dorogi Erőmű Kft. (hőerőmű)

•

SANYO Energy Hungary Kft. (szárazelem összeszerelő üzem)

•

MOL Rt. (gázátadó állomás)

•

Vértes Volán 3. számú Üzemigazgatóság

•

ACSI Logisztikai Rt. Üzeme

Az ipari üzemek mellett mint minden településen, Dorogon is nagyon fontos tényező az épületek fűtéséből származó szennyeződések. Ezek egyrészt a lakossági tüzelések, az intézmények fűtéséből és a szolgáltatásokból származó emissziók. A ’80-as évek végétől ugyan, a tüzelőanyag váltással, azaz a gázprogram beindításával nagymértékben csökkent környezetterhelő hatása, ennek ellenére még mindig jelentős hányadot tesz ki a levegőszennyezésből a fűtés. A városi gépjárműforgalom is igen kiemelkedő légszennyezést okozó tényező. Dorog jelentős közúti csomópont, a 10. és 111. számú közút találkozásánál helyezkedik el. Mindez azt vonja maga után, hogy mind a teherforgalom, mind az átmenő személygépkocsi forgalom, mind az autóbusz forgalom igen jelentős. A város mintegy 45 km hosszúsági közútjain a tehergépkocsi forgalom meghaladja az országos átlagot. A teherforgalom nem csak a helyi ipar kiszolgálása végett jelentős mértékű, hanem, mert a már említett dunamenti ipari régióba történő szállítások is Dorogon keresztül történnek. A gépjárműforgalom emissziójának nagysága egyenes arányban van a forgalom nagyságával. A közvetlen kibocsátás mérése szinte lehetetlen, ezért a városban a forgalomszámlálási adatok ismeretében és a járműegység kibocsátásainak segítségével következtetnek a közlekedés által okozott emisszióra. A közlekedés által okozott levegő szennyezettség csökkentése érdekében a ’90-es évek derekán döntöttek arról, hogy megépítik a 10. számú főút Dorogot elkerülő szakaszát, valamint a csolnoki elkerülő „Baumit” utat. Ezen intézkedések ugyan némiképp javítottak a település levegőminőségén, átütő siker mégsem könyvelhető el. Ennek alapvető oka, hogy a legforgalmasabb szakasz, a 10. számú főút győri iránya megoldatlan maradt.

- 56 -


Említésre méltó még a lakosság által okozott szennyeződések, bár ezek lényegesen kisebb jelentőségűek. Ide tartoznak pl. a felhasznált permetezőszerek, oldószerek kipárolgásai, avarégetés és így tovább (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

3.1.4. Dorogon megtalálható ipari pont- és diffúz szennyező források A légszennyező pontforrások mennyisége a városban igen magas, bár az utóbbi években számuk jelentős mértékben csökkent. A legfrissebb adatok szerint számuk 74-re tehető. A ’90-es évek elején ez az érték a 100-at is meghaladta. Csak a gyógyszergyár területén 53 darabot számolhatunk. Az igazán nagy mennyiségű szennyező anyagokat kibocsátó kéményeket ugyan magasra építették, hogy ezzel is hozzájáruljanak a szennyeződések jobb hígulásához. A felületi jellegű, diffúz szennyező források nehezen számszerűsíthetők. Dorogon ezek a következők: közlekedés, kőbányászat, tározók kiporzása, rendezetlen telephelyek, illegális hulladéklerakások,

avarégetések,

parlagföldek.

Konkrét

adatok

nincsenek

„nyilvántartásban”, de számuk a pontforrásokkal ellentétben feltehetően folyamatosan nő. A Baumit kőbányászata növekvő volumenű, 2001-ről 2002-re 10%-kal nőtt termelése, a forgalom is évről-évre egyre erősödik. A hulladékégetőnek egyre nagyobb problémát okoznak nyitott salaklerakói, hiszen gyakorlatilag majdnem mind beteltek. A dorogi önkormányzat számára a jövő egyik nagy feladata, ezen problémás területek szigorúbb szabályozása. (Dorog város környezeti állapota tanulmány 2000-es tanulmány Rácz Attila).

3.2. Dorog imissziós helyzetképe Dorogon 2001 novemberében lépett életbe a városrendezési terv, mely részletesen foglalkozik a légszennyezettséggel is. A levegő tisztaságának védelme szempontjából a város három övezetre osztható fel. Az egyes zónákhoz tartozó határértékek alapján a területeken csak olyan tevékenységek végezhetők, melyeknek szennyezőanyag-kibocsátása

- 57 -


nem haladja túl a megszabott értéket. Dorog levegőminőségét legegyszerűbben a városban található levegőtisztaság-védelmi mérőműszerek segítségével osztályozhatjuk. Alapvetően három különböző típusú műszer méri a különböző szennyező anyagok koncentrációit: •

RIV hálózat 6 db mérőpontja,

•

Phare konténer,

•

2 db OPSYS műszer.

A közösen mért komponensek a következők: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ülepedő por. A RIV hálózat hat mérőműszere közül összesen három teljesen üzemképes, egy üzemeltetése műszaki hiba miatt megszűnt, a maradék kettő pedig csak a por mérésére alkalmas. A PHARE program keretében létesített konténeres mérőberendezés lényegesen több, 13 különböző levegőszennyezettséget befolyásoló adat mérésére, tárolására és összegzésére képes. A fent említetteken kívül szén-monoxid, szén-dioxid, ózon, metán, valamint szélsebesség, szélirány, páratartalom és napsugárzás mérésére is alkalmazzák. Az OPSYS szennyezettséget mérő műszert az önkormányzat üzemelteti. Szerves összetevők mérésére is alkalmas, úgy mint toluol, benzol, formaldehid és sósav. A következő pontokban szeretném bemutatni Dorog levegőhigiéniás helyzetét három tényező tükrében. A kimutatások esetén érdemes két időszakot megkülönböztetni, a nyári, nem fűtéses és a téli, fűtéses időszak. A téli szennyezettségi szintek magasabbak a nyárinál, kivétel a porok koncentrációja, mely értelemszerűen a téli időszakban alacsonyabb, hiszen a csapadékosabb időjárás hatására a levegőben lévő nagyobb mennyiségű vízgőz jelentősebb mértékű port képes megkötni (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

3.2.1. Dorog kén-dioxid szennyezettsége a ’90-es évektől napjainkig

- 58 -


A kén-dioxid tekintetében a mért koncentrációk a törvény által előírt határértékek alatt maradnak. Ugyan a téli szennyezettségi szint magasabb a nyárinál, de az említett 70µg/m3 határértéket nem éri el. Az utóbbi két évben Dorog „megfelelő” minősítést kapott kén-dioxid szennyezettsége szempontjából, azaz a I. minőségi osztályba lett besorolva. Korábban már említettem, hogy kén-dioxid alapvetően az alábbi tevékenységek következtében keletkezhet: olajtüzelés, kéntartalmú szenek égetése, papírgyártás. Azért is nagyon fontos a kén-dioxid szennyezettség lehető legnagyobb mértékű visszaszorítása, mert szoros összefüggést mutattak ki a höröghurutos megbetegedések és a kén-dioxid szennyezettség között. Dorogon a ’90-es években ebben a betegségben szenvedő gyerekek aránya 7-8% körül mozgott. Az országos átlag 2,2%!!! (Dr. Dávid Anna) A 2. számú diagram segítségével szeretném szemléltetni az utóbbi évek kén-dioxid szennyezettségének alakulását Dorogon. Sajnos a 2002. évi átlagadatok még nem állnak rendelkezésemre egyik tényező illetően sem:

mikrogramm/m3

Dorog kén-dioxid szennyezettsége 1990-2001 Nem fűtéses félév

140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00

Fűtéses félév 1990

1992

1994

1996

1998

2000

2001

2. ábra A diagramon jól megfigyelhető, hogy a kén-dioxid kibocsátás az utóbbi évtizedben, mindkét félév vonatkozásában, folyamatosan csökkent. Ez a trend két fontos dologgal magyarázható. Egyrészt Európa szerte általánosan tapasztalható, hogy a szén és olaj energiahordozókat egyre nagyobb ütemben a földgáz váltja fel. Ez a megállapítás természetesen Dorogra is igaz. Az 1990 fűtéses félévében mért 130µg/m3 kibocsátás, 1996 telére már csak 25µg/m3. A koncentráció 1993-ban érte el azt a szintet, hogy alatta maradt a védett I. besorolású területre vonatkozó határértéknek. Dorogot illetően a másik „áldás” a ’90-es évek elején beindult gázprogram volt, melynek jótékony hatása szintén érvényesült. A város közel 5200 lakásának mintegy 30%-a üzemel gázfűtéssel az ezredfordulóra. Végül, de nem utolsó

- 59 -


sorban a Hőerőmű tüzelőanyag váltása (2000) is hozzájárult a kén-dioxid kibocsátás csökkenésének.

3.2.2. Dorog nitrogén-dioxid szennyezettsége a ’90-es évektől napjainkig A levegő minőségét nagymértékben befolyásoló másik tényező a nitrogén-dioxid. Jelenléte a levegőben elsősorban a közlekedésnek és a tüzelőanyagok égetésének köszönhető. A nem fűtéses félévek terheltsége itt is alacsonyabb, mint a fűtéses féléveké. A 2000-es évben még Dorog minősítése nitrogén-dioxid szennyezettség szempontjából mérsékelten szennyezettnek minősült, azóta azonban már a „megfelelő” minősítést kapta. A 3. számú diagram mutatja az elmúlt évek nitrogén-dioxid szennyezettségét Dorogon.

mikrogramm/m3

Dorog nitrogén-dioxid szennyezettsége 1990-2001 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

Nem fűtéses félév Fűtéses félév

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2001

3. ábra Kisebb ingadozásokkal ugyan, de a diagramon egyértelmű növekedés látszik a nem fűtéses félévben egészen 1998-ig, a fűtéses félévben pedig 1996-ig. A szabályozások által előírt 70µg/m3 határértéket azonban nem közelítette meg a koncentráció. A szennyezettség fent említett enyhe növekedése visszavezethető a közúti közlekedés fokozódására, amely szintén világszerte tendencia. Illetve szoros összefüggésbe hozható a földgázzal való fűtésre történő áttéréssel is (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

- 60 -


3.2.3. Dorog porszennyezettségének alakulása a ’90-es évektől napjainkig A város porszennyezettsége az előző két komponenssel ellentétben a nem fűtéses időszakban magasabb. Dorog legnagyobb problémája napjainkban épp a porszennyezettséggel van összefüggésben. Ugyanis a por jelenléte a levegőben nemhogy évről-évre csökkenne, hanem növekvő tendenciát mutat. Ezen kívül ennél a tényezőnél gyakoriak az eseti határérték túllépések is. Annak ellenére történik mindez, hogy a ’90-es években befejezte üzemelését néhány olyan vállalat, mely a porszennyezettségért volt leginkább felelős. Megszűnt pl. a DSZ Rt. Szénfeldolgozó brikettgyár, mely kiporzásai során igen jelentős mértékben növelték a porszennyezettséget. Valamint 2000-ben bezárták a Baumit Kft. (korábban Dorogi Mészmű Kft.) „A” üzemét is. Az okot a forgalom jelentős mértékű növekedésében kereshetjük. Tudjuk, hogy a por igen sok egészségügyi problémáért is felelős. A légutak ellenálló képességét is rontja, de igazi veszélye, hogy a por szemcséihez rengeteg káros nehézfém kötődik, melyek a daganatos megbetegedések fő okozói (Zöld Sorok- DKE 2000. május). A 4. számú diagram szemlélteti Dorog ülepedő por szennyezettségét.

Dorog ülepedő por szennyezettsége 1990-2001 20,00 15,00

Nem fűtéses félév

10,00 5,00

Fűtéses félév

0,00 1990

1992

1994

1996

1998

2000

2001

4. ábra

A diagramot elemezve láthatjuk, hogy az ülepedő por mért értékei sajnos sokszor átlépik a határértéket (10g/m2*30 nap). A nyári félévekben mért értékek szinte minden évben meghaladják a másik félévét, ami részben a magasabb forgalom nagysággal magyarázható. Másik oka a már említett tény, hogy a téli csapadékosabb időjárás nagyobb mennyiségű port képes megkötni. 1998-tól kismértékű javulás tapasztalható az ülepedő por mértékét figyelembe véve. A város minősítése 2000-ben így már a „megfelelő” kategóriába került. A por szennyezettségért leginkább felelős ipari üzem a Baumit Kft.

- 61 -


A porszennyezés másik típusa a szálló por, melynek 10µm-nél kisebb szemcséi az egészségre sokkal inkább ártalmasabbak, mint az ülepedő por. A szálló por a főút közeli területeken jelentkezik a határértéknél magasabb koncentrációkban. Sajnos részletesebb adatokat nem sikerült találnom (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

3.3. Dorog levegőminőségét befolyásoló legfontosabb tényezők Dorog levegőminőségét, mint már fent említettem, alapvetően három fő tényező befolyásolja. Az ipari vállalatok, a közlekedés és a lakossági kibocsátások, itt is leginkább a fűtés. E három témakör közül a legnagyobb „falat”-nak tűnő ipari szennyezést szeretném részletesebben bemutatni. Gyakorlatilag ezek környezetterhelése határozza meg leginkább a város környezeti állapotát. Indokoltnak érzem tehát ezen vállalatok megismertetését. Sajnos a dolgozat korlátozott terjedelme miatt a teljesség igénye nélkül tudom csak bemutatni a vállalatokat. Kiemelten foglalkoznék azzal a négy üzemmel, melyek mind a dorogi lakosság, mind számos szakértő véleménye szerint is a leginkább környezetterhelők. Az itt tárgyalt ipari üzemek mind egy vagy több szennyező pontforrással rendelkeznek. Az általuk okozott imisszió a közvetlen környezetünkben sokkal nagyobb mértékű, mint tőlük távolabbi pontokon. A sort a dorogiak által is legveszélyesebbnek vélt égetőművel kezdeném.

3.3.1. A dorogi hulladékégető története, tevékenysége A Hulladék Égetőművet 1986-ban három gyógyszergyár alapította, a gyógyszergyártás során keletkező veszélyes és egyéb hulladékok ártalmatlanítására. A vállalat jelenleg a VIVENDI konszernhez tartozó francia ONYX Magyarország Kft. tulajdonában van. Dorogi telephelye a folyamatos fejlesztések hatására, hazánk környezetvédelmi infrastruktúrájának egyik első

- 62 -


európai színvonalú létesítménye, mely mára már ISO minősítéssel is rendelkezik. A lakosság ugyan soha nem akarta, hogy ilyen veszélyes objektumot a térségbe telepítsenek – ugyan ki is akarná?! -, hogy, ez mégis így történt, ez egy felső „kierőszakolt” döntés eredménye. Az Ipari Minisztérium 1984-ben hozta meg ezt a határozatot, melynek alapvető oka az volt, hogy Dorogon volt a legkisebb lakossági ellenállás. Az ONYX vállalat 25 éves tapasztalattal rendelkezik a környezetre veszélyes hulladékok ártalmatlanításában. Leányvállalatai nyolc európai országban, az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten, és Ázsiában is megtalálhatók. A Hulladékégető szilárd, folyékony, pasztaszerű, ömlesztett és hordós hulladékok komplex ártalmatlanítását végzi a hulladék jellegének megfelelően kialakított optimális eljárással. A vállalat tevékenysége környezetvédelmi szempontból kettős. Egyrészt tevékenységével jelentősen hozzájárul az ország környezeti helyzetének javításához azáltal, hogy a veszélyes hulladékokat szakszerűen, ellenőrzött körülmények között ártalmatlanítja. Másoldalról a legmodernebb szűrőberendezések, a folyamatos mérések, ellenőrzések ellenére is kijelenthetjük, hogy egy ilyen ipari létesítmény tevékenysége során mindenképpen együtt jár valamilyen környezetszennyezéssel. Az égetőmű hazánk legnagyobb kapacitású (évi 30000 tonna) veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző létesítménye, így az egész ország területéről érkeznek különböző veszélyességű hulladékok az üzembe. Ki ne hallott volna – legalábbis a dorogiak körében – a garéi, nagy halogéntartalmú veszélyes anyagok Dorogra történő szállításáról és ottani megsemmisítéséről és a határérték túllépésekről. Korszerűség szempontjából a dorogi égetőmű dioxin mentesítője, hazánkban is csak a dobogó legalsó fokára kerül, Tiszaújváros és Győr után a harmadik legkorszerűbb égetőmű. Az üzem Dorog határán helyezkedik el, az építésekor azonban nem vették figyelembe a törvények által előírt lakott területtől számított minimum 1000 méteres távolságot (www.onyxmagyarorszag.hu).

3.3.2. Az égetőmű légszennyezettséget okozó tevékenysége Az égetőmű a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása során elsősorban a levegőt és a talajt szennyezi. Természetesen szakdolgozatom témájához kapcsolódóan az előbbit szeretném részletesebben bemutatni. Az üzem szennyező forrásai közül a kémény nevezhető meg, mint

- 63 -


pontszerű szennyező forrás. Üzemszerű működése során a szén-monoxid illetve a dioxin kibocsátása a legfontosabb probléma. Ezen felül azonban bizonyos technológiai hiányosságok, esetleg meghibásodások okozhatják még a káros anyagok nagyobb koncentrációjú levegőbe jutását. A vállalatnál minden beérkező hulladékot alaposan megvizsgálnak egy korszerű laboratóriumban, higanytartalmú anyagot nem fogadnak, az összes nehézfémtartalom is maximalizálva van: 0,2% lehet, mindezek ellenére előfordul néha, hogy az anyagok megsemmisítése során a veszélyes anyagok a megengedettnél nagyobb koncentrációban jutnak a levegőbe. Az ártalmatlanítás során természetesen a keletkező füstgáz tisztításával is foglalkoznak, melyet mészhidrátos abszorberrel, zsákos porleválasztóval és mosótoronnyal végeznek. A végeredmény egy megtisztított, nagy víztartalmú füstgáz, mely a 70 m-es kéményen távozik. Természetesen az emissziós paramétereit folyamatosan mérik. A már említett garéi veszélyes hulladékok égetésével kapcsolatban a vélemények igen megoszlanak. Úgy tűnik a hulladékégetőnek komoly gazdasági érdeke volt, hogy a magas klórtartalmú garéi „szemetek” megsemmisítése Dorogon történjen. (Talán azért is, mert az égetőmű még soha nem dolgozott teljes kapacitásán?) Több próbaégetés is történt már náluk, a kísérletek eredményessége igencsak megkérdőjelezhető. A cég francia igazgatója, Michel Sterin szerint számos olyan beruházásba kezdtek az utóbbi időszakban, melyek alkalmassá teszik az égetőt e kényes feladatra. A füstgáz-tisztító elektrofiltert porszűrőre cserélték, a dioxin-mentesítést is korszerűsítették. Az eredetileg 4%-os klórtartalmú veszélyes anyagok ártalmatlanítására alkalmas égetőmű, az ezredforduló küszöbén már 20%-os klórtartalommal képes megbirkózni (Zöld Sorok 2001. október). Ennek ellenére 2001 nyarán az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a garéi hulladékok dorogi égetését jelentős határérték-túllépések miatt felfüggesztette. A túlzott dioxin kibocsátást három mérőszerkezet is diagnosztizálta, először márciusban, majd júliusban. A hatósági méréseket a TÜV Ausztria Magyarország, valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi felügyelőség végezte. Előbbi 26%, utóbbi 22%-os határérték-túllépést regisztrált. Ezekkel egy időben a harmadik mérés az égetőmű megbízatásából folyt, a TÜV Süddeutschland által. Érdekes módon e mérőszervezet a határérték csupán ötödét elérő dioxin kibocsátást figyelt meg (Szakértői beszámoló a DKE számára – Komlóssy Tamásné - 64 -


2001 november). A 1998-tól tartó lakossági tiltakozásoknak és a helyi zöldek folyamatos ellenállásának talán beérett a gyümölcse. A Környezetvédelmi Minisztérium vezetőségének álláspontja 2001-ben megváltozott, ellentétben korábbi koncepciójukkal, úgy döntöttek, nem támogatják a garéi hulladékok dorogi megsemmisítését, hanem azok speciális ausztriai és németországi égetőkbe kerülnek (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

3.3.3. A Hulladékégető EU csatlakozással kapcsolatos teendői A dorogi Hulladékégető az országban egyedülálló módon, az európai uniós normáknak megfelelően, hét emissziós paramétert mér folyamatosan. Minden adat eltárolásra kerül, melyet a hatóság és a helyi önkormányzat kézhez kap és ellenőriz. Természetesen van hátránya is a saját megbízatásból történő méréseknek, hiszen kevésbé objektívek. Előfordult már néhányszor, hogy összevetve ezeket az adatokat a RIV mérőhálózat által mért adatokkal jelentős eltéréseket mutattak. Mindenesetre elmondható, hogy az égetőmű valamilyen módon próbál megítélésén javítani. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a dorogi égető az egyetlen olyan cég a térségben, mely képtelen megtalálni a hangot a helyi környezetvédőkkel és a városiakkal (Zöld Sorok DKE – 2002. szeptember). Ezeken felül, mint már korábban említettem jelentős technológiai újdonságokat is bevezettek, mely szintén csökkenti az üzem környezetterhelő hatását. Ilyen pl. a ’90-es évek végén üzembe helyezett katalizátoros szűrőberendezés a dioxin kibocsátás csökkentésére (Környezetvédelem magazin – 2001. március). Nagyon fontos feladat a jövőre nézve, hogy az önkormányzat az éppen készülő környezetvédelmi rendeletében az általánosnál szigorúbb szabályozásokat hozhat. Ad abszurdum meg is tilthatja bizonyos anyagféleségek Dorogon való égetését. Fontos lehet még beépíteni a rendeletbe a fentieken kívül, hogy évente több alkalommal független mérőszervezet ellenőrizze a dioxin kibocsátást. 3.3.4. A gyógyszergyár története

- 65 -


Dorogon a vegyipar megtelepedését a ’20-as évek elejétől számítjuk. Az üzem akkori tulajdonosa az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt, majd az 1925-ös tulajdonváltást követően a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vette át. A vegyipar a dorogi szénbányászatra épülve fokozatosan jelent meg a térségben. Az 1946. Évi államosításkor a karbidgyárat és a szénlepárlást leválasztották a bányától és 1948-ban megalapították a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalatot. A ’60-as években tért hódító petrolkémia visszaszorította a szénfeldolgozást. A Kőbányai Gyógyszergyár ebben az időben kívánt terjeszkedni, melynek eredményeképp

1967-ben

a

Szénfeldolgozó

Vegyipari

Vállalatot

a

Kőbányai

Gyógyszergyárhoz csatolták. Ez a „házasság” a Kőbányai Gyógyszergyár számára a fejlődés további széles lehetőségeit kínálta fel. A mintegy 500 fős helyi szakképzett munkaerő segítségével 1970-re felszámolták a szénfeldolgozással kapcsolatos tevékenységeket, és fokozatosan megindították a gyógyszergyártást. A város munkaerejének jelentős kihasználásához járult hozzá a vállalat, amikor az állatgyógyászati készítmények és néhány humán készgyógyszer előállítását is Dorogra helyezte. A rendszerváltást követően a Kőbányai Gyógyszergyár állami vállalatból ismét részvénytársasággá alakult át. A Dorogi Fióktelep stratégiai feladata a különféle fázistermékek és alapanyagok előállítása lett (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

3.3.5. A gyógyszergyár levegőszennyezést okozó tevékenysége Köztudott, hogy Dorog ipari levegő szennyezettségének egy részét a gyógyszergyár produkálja. A lakosság számára azonban e tényező mellett a már szinte „elmaradhatatlan” dorogi bűz okoz még sok fejfájást, amely szinte teljes mértékben a gyógyszergyártól származik. A szagfelhő leginkább akkor teríti be a várost, ha az öt üzem valamelyik illetékes tisztítója meghibásodik. A gyógyszergyár vezetősége szerint ezek nem okoznak egészségi ártalmakat (Zöld Sorok DKE – 2001. augusztus). A gyár levegőszennyező kibocsátásának áttekintése érdekében a környezetvédelmi hatóságok többször is végeztek felülvizsgálatokat. Az első szélesebb körű vizsgálatot 1985-86-ban végezték, melynek során a gyár területen 130 szennyező forrást tártak fel, ahol emisszió méréseket is végeztek. A mérések eredményeinek

áttekintésekor

néhány

szárítónál,

- 66 -

oldószer-regenerálónál

határérték-


túllépések voltak. A következő komolyabb kibocsátás ellenőrzést 1998-ban végezték. A vizsgálat során 24 féle szénhidrogén komponenst mértek a levegőben, egyrészt a gyár területén (védett II.), másrészt a környező utcákban (védett I.). A mért emissziók egyetlen esetben sem haladták meg a határértékeket. Mindez természetesen annak köszönhető, hogy a ’80-as évek végétől a gyógyszergyár jelentős beruházásokat hajtott végre a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében. Amúgy a vegyipar, így a gyógyszeripar is kiemelt környezetvédelmi támogatást kap az államtól, pl. adókedvezmény formájában a környezetvédelmi beruházások elősegítésére. A környezetvédelmi politika megvalósulását a társaság 2000 óta működő Környezetközpontú Irányítási Rendszere is biztosítja. Folyamatosan készítenek környezeti jelentéseket, melynek célja, mind a lakosság, mind a tulajdonosok tájékoztatása. 2001 augusztusától bevezette a vállalat az ISO 14001 minőségbiztosítási rendszert is. Érdemes megemlíteni még a gyógyszergyárral kapcsolatban, hogy az utóbbi években igen jó kapcsolatot építettek ki a helyi zöld szervezetekkel is, felismerve azt az egyre növekvő igényt, hogy a környezet védelmében tett erőfeszítéseket nyilvánosságra hozzák. A gyár készen áll tehát az EU csatlakozásra, folyamatosan végeznek ezzel kapcsolatban is fejlesztéseket. Az egyetlen megoldhatatlan problémának tűnő dolog a gyógyszergyárból áramló bűzök megszüntetése. Ugyan ebben a tekintetben évről-évre folyamatosan javul a helyzet, a szagmentes Dorog azonban teljesen elképzelhetetlennek tűnik (www.richter.hu).

3.3.6. Az EU csatlakozással kapcsolatos változások A ’70-as évekig, mint minden hasonló ipari vállalat, a gyógyszergyár sem fektetett különösen nagy hangsúlyt a környezetvédelmi beruházásokra. Az ezt követő években saját fejlesztésű „környezetbarát” berendezések segítségével igyekeztek a környezetvédelmi gondokat orvosolni, hiszen akkoriban még a korszerű berendezések Nyugatról való behozatala szinte lehetetlen volt. Ilyen pl. az ún. katalitikus oxidációs módszer, melyek a vegyszerek bűzös összetevőinek ártalmatlanítására volt hivatott (Zöld Sorok DKE – 2001. augusztus). A ’80-as évek végétől azonban megnyílt a lehetőség a vállalat számára, hogy modernebb technológiai berendezésekkel dolgozzon. Manapság Magyarország piacvezető

- 67 -


cégévé lépett elő, a több mint százféle gyógyszert előállító vállalat. Alkalmazottainak száma Dorogon 1000 főre tehető. Napjainkra felgyorsult a korszerű infrastruktúra kiépítése, hulladékszegény gyártási technológiák bevezetése, valamint folyamatosan végeznek környezetvédelmi felülvizsgálatokat is. Az EU elvárásoknak megfelelően csökkentik az illékony szerves oldószer kibocsátást. Javult a szennyvíz minősége is, valamint minden olyan „kivezetőre”, amelyen a valóban egészséget és környezetet károsító anyagok szöknek a szabadba, kétszeres szűrőberendezéssel szerelnek fel folyamatosan (Richter Gyógyszergyár Környezetvédelmi Jelentése - 2001). Dorogon a Richter az egyetlen olyan vállalat, mely 2000 és 2001-ben is készített környezeti jelentést. Mindez szintén azt bizonyítja, hogy mind a lakossággal, mind az önkormányzattal leginkább kapcsolatot kereső üzem a gyógyszergyár.

3.3.7. A Baumit Kft. (volt Dorogi Mészművek) története A robbantásairól és porterheléseiről „hírhedt” ipari üzem története a századfordulóig nyúlik vissza, nevezetesen 1905-ig, ekkor alapította Schmidt Sándor. Eleinte kőbányaként üzemelt, majd 1907-ben már Hungária Mészipari Rt.-ként megkezdték az első mészégető kemencék építését. A mészhidrát gyártás igazából csak 1915-től kezdődött meg, kísérleti jelleggel. A ’20-as években termelése fellendül, köszönhetően a környék nagy, kőigényes út és vasútépítési munkáinak. A ’30-as években beindult a kőliszt termelés, majd a második világháborút követően az újjáépítések során ismét növekedni kezd termelése. Megindult a gépesítés is, új őrlőművek épültek. A rendszerváltásig folyamatosan üzemel a kőbánya és a mészüzem egyaránt, majd a ’90-es évek elején néhány évre teljesen leállították az üzem tevékenységét. Ezt követően 1995-ben a Baumit Kft. felvásárolja az üzemet, melynek tevékenységét előre gyártott szárazvakolat és egyéb habarcsok gyártásával bővíti. A mészművet és a vakolatgyárat kiszolgáló kőbánya még egy rövid ideig a Dorogi Mészmű Kft. tulajdonában működött, majd nem sokkal később ezt is felvásárolta a Baumit Kft. Környezetvédelmi szempontból igen nagy könnyebbséget jelentett a város számára, hogy a cég 2000-ben bezáratta az „A” üzemet, mely a 111. számú főút mellett, Dorog központjában

- 68 -


üzemelt. Ráadásul az uralkodó szélirány hatására az üzem összes porszennyezettsége pont a településre jutott (www.baumit.hu).

3.3.8. A Baumit légszennyezettséget okozó tevékenysége Az üzem légszennyező kibocsátása, elsősorban porszennyezettsége az utóbbi évtizedben jelentős mértékben csökkent. Köszönhetően egyrészt a már említett „A” üzem bezárásának, valamint a Baumit Kft. általi korszerűbb, környezetbarátibb technológiának. A helyi környezetvédelmi felügyelőség által végzett 2002-es vizsgálat alapján az ülepedő por mennyisége 150/tonna/év alá csökkent. A ’90-es évek elején ez a tényező 320/tonna/év volt. A javuló tendenciához hozzájárult még, hogy a vállalat pénzügyi támogatásával megépült a várost elkerülő, üzemet megközelítő út. A „B” üzem, a vakolatgyár jóval kedvezőbb elhelyezkedésű, mert a Dorogot délnyugaton határoló, Kálvária domb mögött található. Így az üzem szennyezettsége Dorog nagy részétől távol marad. Ezen kibocsátás csökkentések ellenére a lakosság egyre nehezebben viseli a gyár porszennyezettségét. Mind gyakoribbak a lakossági bejelentések, főleg a környéken élők panaszai sokasodnak. Ennek hatására 2000ben vizsgálatot indítottak a Baumit-nál a porszennyezettséggel kapcsolatban. A vállalat az ÁNTSZ megyei laboratóriumát kérte fel a vizsgálatra. A kibocsátott por összetételét és minőségét nem vizsgálták, csupán a tömegmérésére tértek ki. Mintavétel természetesen több helyen is történt, az üzem közvetlen környezetében négy ponton (védett II.) és kb. 600m-re távolabb is (védett I.). A mérések alapján az imisszió határérték alatt maradt minden területen. Ez azonban nem nyugtatta meg a dorogiakat, továbbra is sok a panasz (www.doroglap.hu).

3.3.9. A jövő nagy feladatai a légszennyezettséggel kapcsolatban Az üzem a közeljövőben számos intézkedést készül bevezetni, hogy csökkentse az ülepedő por szennyezését a levegőben. Ígéretet tett ezen kívül arra, hogy az üzem területén nemrég bevezetett 20 km/h sebesség korlátozást a jövőben szigorúbban ellenőrzik, illetve folyamatosabb locsolással, vízpermetezéssel csökkentik majd a porzást. Sajnos többször

- 69 -


előfordult már, hogy a locsoló-berendezés meghibásodása miatt nagy mennyiségű, mészhidrát-tartalmú por lepte el a környéket, fontos feladat tehát korszerűbb berendezés üzembe helyezése (Szakértői beszámoló a DKE számára – Komlóssy Tamásné 2002. október).A készülő helyi környezetvédelmi szabályozás remélhetőleg szigorítani fogja a Baumit által kibocsátott szennyező anyagok határértékét, illetve a mérések gyakoriságát. 3.3.10. A hőerőmű, mint a légszennyezés egyik okozója Az üzem 1917-ben alakult azzal a céllal, hogy a Dorogi Szénbányák üzemeinek villamos energia igényét fedezze. A második világháború után a közvetlen környéken néhány bánya bezárt, így csökkent a villamos energia igény is. Ennek kiegyensúlyozására 1948-ban az intézményt bekapcsolták az országos villamos energia hálózatba. A ’80-as évek elejétől kezdődően jelentős technológiai átalakításokat hajtottak végre. Ekkor telepítették be az új, szénportüzelésű gőzkazánokat is, melynek eredményeképp a kén-dioxid kibocsátása igen nagymértékben megnőtt. Persze ezen kazánok üzemelésük közben jelentős mennyiségű nitrogén-dioxidot, szén-dioxidot és kormot is kibocsátanak. Nem beszélve az égetés maradványáról, az évi több tonna salakról. Az üzem az átalakítás után fűtőerőműként működött tovább, biztosítva a környékbeli lakótelepek, közintézmények hőenergiával történő ellátását. A ’90-es évek végére az erőmű működése során többször is túllépte a megengedett légszennyezettségi határértékeket. Több alkalommal bírságot is fizetett, melynek értéke néha a milliós nagyságrendet is elérte. Az egyre erősödő intézményi és társadalmi nyomás hatására a vállalatvezetés elhatározta, hogy a jövőben a széntüzelésről áttérnek a gáztüzelésre. Az átállás mintegy másfélmilliárd forintba került, hosszú távon azonban a környezetvédelmi szempontok mellett, gazdaságilag is kedvezően hat a cég tevékenységére. Ennek hatására mára már a legkevésbé környezetszennyező vállalatok közé tartozik a Dorogi Erőmű Kft., pedig nem is olyan régen még a város kén-dioxid szennyezettségének jelentős hányadáért volt felelős az üzem. Az új „fűtőanyag” nem tartalmaz ként, így elégetésekor nem szabadul fel kén-dioxid, ezen kívül a nitrogén-dioxid kibocsátás is várhatóan a harmadára csökken, amit a közeljövőben remélhetőleg a saját bőrünkön is tapasztalni fogunk. Ennek első jelei már 2001 végén mutatkoztak, amikor is a győri környezetvédelmi

- 70 -


felügyelőség végeztetett az erőműnél levegőszennyezési vizsgálatokat. A kapott értékek messze alatta maradtak a határértékeknek. A gázüzemre való áttérés maga után vonta a széntároló felszámolását is az erőmű telepén. Ezzel megszűnt a salak és pernye eltávolító rendszer is, mely szintén kedvező hatással van Dorog levegőminőségére. (Jelentés a dorogi környezeti állapotokról – DKE 2002).

3.3.12. Az EU csatlakozással kapcsolatos teendők az erőműnél A hőerőmű legnagyobb feladatán már túlesett. A már említett „tüzelőanyag váltás” jelentős mértékben javított az üzem környezetterhelésén. Az erőmű várhatóan idén megszerzi az ISO 14001-es minősítést is, amely szintén a város hasznára válik, hiszen biztosítva érzi magát abban az ember, hogy a szigorodó szabályok hatására jobban figyelnek majd a vállalatnál a környezetvédelmi dolgokra. Fontos feladat az erőmű számára az energiahatékonyság további növelése, valamint az energiatakarékosság elősegítése.

- 71 -


4.1. A dorogiak véleménye a város környezeti gondjairól Dorog és térségének környezeti állapotát, illetve az ezzel kapcsolatos lakossági véleményeket igen jól tükrözi a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület által készített két közvélemény-kutatás, melyek segítségével szeretném prezentálni a legégetőbb teendőket, feladatokat. Ugyan az előző pontban részletesen elemeztem Dorog légszennyezési állapotát, mégis úgy érzem, érdemes egy nagyobb fejezetet szánni arra, mit is gondolnak a helybéliek erről. A bemutatott közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a városiak igen szigorúan ítélik meg a térség környezeti állapotát. Annak ellenére, hogy a legtöbb tényezőt tekintve javulásról beszélhetünk a levegőminőségét érintően, a dorogiak nagy része mégsem elégedett, sőt bizonyos szinten úgy érzik, hogy környezetük állapota romló tendenciát mutat. Dorog képviselőtestülete 2000. márciusában elhatározta, hogy elkészítteti a város rendezési tervét. A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület tagjai úgy gondolták, hogy meg kellene szólaltatni a város lakóit ezzel kapcsolatban. A tavasz folyamán el is készült a „Szóljon hozzá!” című kérdőív, és az egyesület önkéntesei kérdező-biztosokká változva járták a lakásokat és családi házakat. Az egyesületi tagok számára a munka célja az volt, hogy megadják a lehetőséget az embereknek véleményük kifejezésére. Az Európai Unió PHARE programja támogatásával először 2001-ben, majd 2003-ban a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület nyilvánosságra hozta felmérését. Ilyen átfogó jellegű városi környezeti közvélemény-kutatást környezetvédelmi egyesület nem készített az elmúlt években Magyarországon.

- 72 -


A közvélemény-kutatások eredményei átfogóan tükrözik a dorogiaknak a városuk környezeti gondjairól kialakított véleményét. Sok kérdésben teljesen egyértelműen nyilvánították ki az itt élők álláspontjukat, más témákban megoszlottak a vélemények. Úgy gondolom a kutatási eredmények bizonyos részeinek bemutatása segítségével széles körű képet lehet kapni Dorog és

térsége

környezetszennyezési

problémáival

kapcsolatban.

Először

is

néhány

érdekességgel kezdeném, mely a két felmérés összehasonlítása során merült fel a közvélemény kutatókban: •

Mind két évvel ezelőtt, mind most, pontosan ugyanazt a sorrendet alakította ki a közvélemény az egyes üzemek környezetre való veszélyességi potenciálját tekintve.

•

Ami örvendetes és meglepő is egyben az az, hogy a második felmérésnél a környezetvédelmi

problémák

rangsorába

az

5.

helyre

befutott

„szelektív

hulladékgyűjtés hiánya”. •

Az első három helyet elfoglaló környezetvédelmi probléma bizonyosan nem okoz senkinek meglepetést, hiszen mindkét felmérés során ugyanaz a „szentháromság”, nevezetesen a légszennyezés, bűz és talajszennyezés került az élre (www.greenfo.hu).

A két évvel ezelőtti közvélemény-kutatás kérdőívének kérdései közül néhány – nem véletlenül – megegyezett a mostanival. A felmérést készítők kíváncsiak voltak, vajon lényegesen eltérnek-e a mostani eredmények, változott-e azóta a köz véleménye. A mostani kérdőívben is szerepelt a „Tagja-e környezetvédő szervezetnek?” kérdés. Az eredmény százalékra pontosan az lett, mint múltkor: a válaszadók 94 %-a nem tagja ilyen társadalmi szervezetnek, 6 %-a, viszont igen. A felmérést készítők természetesen azt is firtatták: „Hogyan vélekedik a környezetvédőkről?” a megkérdezett. A zöldekkel egyre erősödő szimpatizálást az 5. számú ábra mutatja: A környezetvédőkhöz való viszonyulás 100

89

93

80 60

2000

40 11

20 0

Szimpatizál

2002 7

Nem kedveli

- 73 -


5. ábra Más közvélemény-kutatási adatokkal összehasonlítva, nem túl meglepő eredmény ez, általános ugyanis, hogy a környezetvédelmi társadalmi szervezeteket tartják az emberek a leghatékonyabb szervezeti formának a környezetvédelmi problémák megoldásában. A zöldek ismertsége-elismertsége várhatóan a jövőben is nőni fog, ezért a fenti változást nyugodtan tekinthetjük trendnek. Egy ’99-es kutatás szerint, például négyszer annyian szavaztak bizalmat e téren a környezetvédelmi szervezeteknek, mint az önkormányzatoknak, és hatszor annyian, mint a kormányzati szerveknek (Zöld Sorok DKE – 2003. február). 4.1.1 Dorog legfontosabb környezeti problémái a lakosság véleménye alapján A felmérések eredményei is tisztán tükrözik, hogy a legnagyobb problémának, és az elkövetkező évek legkomolyabb feladatának a lakosok is a levegőszennyezést, illetve az ellene való védekezést tekintik. Ezen belül is a nagyüzemek levegőszennyezését tartják a legfőbb ellenségnek az emberek. A nagyüzemek közül, váltakozó mértékben ítélik egyiket vagy másikat „a környezetre veszélyesnek”. Érdemes összehasonlítani itt is a két felmérés adatait egymással, vajon mennyire változott a dorogiak véleménye 2002. végére? Vajon a különféle üzemek, emberi tevékenységek, mennyire jelenthetnek veszélyt Dorogon a környezetre? A lakosok 1-3 között osztályozhatták le (1. nagyon veszélyes 2. veszélyes 3. nem veszélyes) a felsorolt környezetterhelőket. A kialakult rangsort, veszélyesség szerint a 2. számú táblázat mutatja: A környezetre legveszélyesebb üzemek rangsora Dorogon

2000-es évi eredmények

2002-es évi eredmények

1. Hulladékégető

1. Hulladékégető

2. Richter

2. Richter

- 74 -


3. közlekedés

3. Baumit

4. Baumit

3. közlekedés

5. kisvállalkozások tevékenysége

4.lakossági magatartás a környékemen

6. lakossági magatartás a környékemen 5. SANYO 7. SANYO

6. Hőerőmű

8. Hőerőmű

7. kisvállalkozók tevékenysége

2. táblázat

A két évvel ezelőtti és az aktuális eredmények közt erős párhuzam tapasztalható. A hulladékégető első helyezése mindkét felmérés során számos indokra vezethető vissza. Először is a lakosság soha nem akarta, hogy ide telepítsék az ipari létesítményt, másodsorban a hulladékégetőnek folyamatosan van sajtója, méghozzá igen negatív. Végül, de nem utolsó sorban bizonyára nem fényezte a cégtáblát az sem, hogy 2001-ben újból bevállalta pár ezer tonna garéi hulladék égetését az üzem és ismét határérték felett mértek ezzel kapcsolatban dioxin kibocsátást. A gyógyszergyár második helyezése (akárcsak két éve), ugyanakkor nem vártnak is mondható. Mint azt az előző fejezetben említettem, az utóbbi egy-két évben a vállalat kifejezetten jó kapcsolatot épített ki a civil szférával, a kommunikációra a legteljesebb mértékben nyitottak (ami tükröződött a helyi „Zöld Sorok” című környezetvédő lap elmúlt két évben megjelent cikkeiben is). A rossz helyezés feltehetőleg a városban gyakran érezhető, a gyógyszergyártás során keletkező bűzös szagok visszahatása. Úgy tűnik a gyógyszergyártás e „mellékhatásával” kapcsolatban továbbra sem elnézőek a dorogiak. (Más kérdés, hogy a gyógyszergyár szerint nem minden szaghatásért ők a felelősek). A három évvel ezelőtti válaszadások alapján a közlekedés a harmadik helyen szerepelt, míg a Baumit a negyedik volt, most felzárkózott a 3. helyre a közlekedés mellé. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a cég 2002-ben sokat szerepelt a helyi médiában, úgy az önkormányzati, mint a zöld újságban. Sokszor lehetett hallani a környékbeliek panaszairól.

- 75 -


Bár a cég mérési eredményei határérték alattiak, a környékbelieket – elmondásuk szerint – nagyon zavarják a kőkitermelés „mellékhatásai”, a robbantások és a por. Meglepő mértékű tájékozottságról árulkodik az, hogy a lakosok a közlekedést ilyen „előkelő” helyre rangsorolták. Úgy látszik egyre közismertebb az a tény, hogy a lassan drámai méreteket öltő városi porszennyezettségért leginkább felelős közlekedés milyen veszélyt jelent. Az összes mért környezetszennyező anyag közül mára egyedül a por mennyiségéről mondható el, hogy túllépi a határértéket. A kisvállalkozások tevékenységének megítélésének tekintetében változtak legjobban a vélemények két év alatt. Akkor ezeket a lakosok veszélyesebbnek tekintették, mint például a SANYO vagy a hőerőmű tevékenységét, míg a mostani eredmények azt tükrözik, hogy jelenleg a kisvállalkozói tevékenységet tartják a dorogiak a legkevésbé veszélyesnek. (Ellentétben

közvetlen

környezetük

lakóival,

szomszédjaikkal,

akiket,

üzemeket

megszégyenítő helyre – 4. a „lakossági magatartás a környékemen” – rangsoroltak.) Összességében: leszögezhetjük, hogy mind két évvel ezelőtt, mind most, pontosan ugyanazt a sorrendet alakította ki a közvélemény az egyes üzemek környezetre való veszélyességi potenciálját

tekintve.

Az

érdekesség

kedvéért

szeretném

megemlíteni,

hogy

a

legveszélyesebb öt nagyüzem első három helyezettje elsősorban a levegő minőségét rontja, sőt az ötödik helyen található erőmű is gyárkéményéről „híres”. Egyetlen kivétel a SANYO, ami inkább a talajszennyezés egyik veszélyforrása „A környezeti gondok rangsora Dorogon” mindkét felmérés alkalmával ugyanazt az eredményt tükrözte. Bár a két kutatás kissé eltért egymástól. Először a 2000. évi közvélemény kutatás eredményeit szeretném felvázolni. Öt különböző problémát kellett osztályozniuk az alábbi szempontok szerint: „Nagyon fontos”, „Fontos” és „Nem fontos” minősítések alapján az eredményt a 6. számú diagram mutatja (A dorogiak véleménye Dorogról – DKE 2001).

- 76 -


Környezetvédelmi problémák rangsora 2000-ben 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

89 78 64

61 50 35

44

Nagyon fontos

32

Fontos

19

11 0 Légszennyezés

6

4 Élővizek szennyezése

Zöldfelület növelése

Nem fontos

3

4

Veszélyes Talajszennyezés hulladék ártalmatlanítása

6. ábra A 2002-es kutatás már jobban részletezi ezt a kérdést. Mivel a felmérést készítők biztosra akartak menni, ezért kétféle variációban is megkérdezték, vajon a dorogiak szerint, melyek városukban a legfontosabb környezeti gondok. 1. Egyszer úgy tették ezt, hogy semmiféle orientálódási lehetőséget nem adtak a válaszadóknak: a kérdőív legelején – mielőtt még akár a további kérdésekből tájékozódhattak volna –, arra kérték őket, soroljanak fel három olyan környezeti gondot, amely szerintük fontos („Említsen három olyan dorogi környezetvédelmi problémát, mely Ön szerint a legfontosabb!”). Ez nyílt kérdés volt, azaz, nem volt választási lehetőség, mindenkinek azt kellett felidéznie (saját kútfőből), ami az ő véleménye szerint környezeti gond a városban. 2. A második verzió kötöttebb volt, megadták azt a 17 környezeti problémát, amelyek a legfontosabbak Dorogon, és ezek közül kellett ötöt kijelölnie a válaszadónak („Az - 77 -


alábbiakból, Ön szerint, melyek Dorogon a legfontosabb környezetvédelmi gondok?”). Az eredmények ismertetését ez utóbbival (2.) kezdeném. Íme a kialakult rangsor: A legfontosabb környezetvédelmi problémák Dorogon 1. nagyüzemek levegőszennyezése

114

2. átmenő forgalom szennyezése

99

3. bűz

95

4. porszennyezettség

81

5. szelektív hulladékgyűjtés hiánya

57

6. parlagfű-szennyezettség

55

7. veszélyes hulladékok ártalmatlanítása

51

8. zöldterületek fejlesztése

49

9. kevés utcai szeméttároló

47

10. illegális hulladéklerakók

45

11. nagyüzemek környezetvédelmi ellenőrzése

40

12. nagyüzemi talajszennyezés

24

12. zaj

24

13. csatornázatlanság

15

13. talajvíz minősége

15

13. élővizek minősége

15

14. kisvállalkozók környezetszennyezése

3

3. táblázat Mint látható, mindkét kutatás alapján a dorogiak a legfontosabb problémának a levegő szennyezettségét tartják. Érdekes, hogy a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 2000-ben még a második helyen szerepelt, addig 2002-re már csak a 7. helyre csúszott, de nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor az üzemek veszélyességi sorrendjét kellett osztályozniuk, ott az

- 78 -


első helyet kapta a hulladékégető. A bűz itt is felkerült a dobogóra, az első két levegőszennyező „tevékenység” mellé. Érdekesség még olyan szemszögből vizsgálni a kapott eredményt, hogy az első öt környezeti gond közül három egy vagy több nagyüzem működésével kapcsolatosak.

Környezeti probléma rangsor 2002-ben, kapott szavazatok alapján 150

114

100

99

95

81

50 0

Nagyüzemek levegőszennyezése

Átmenő forgalom

Bűz

Porszennyezés

57

Szelektív gyűjtő hiánya

7. ábra Összességében tehát, a megadott környezeti gondok közül, a dorogiak továbbra is a nagyüzemek levegőt szennyező tevékenységét érzékelik környezeti szempontból a legproblémásabbnak. Ezek közül is kiválik a bűz, mivel nyilvánvalóan ez a leginkább „tetten érhető”.

Érdekes, hogy a városlakók – miközben évtizedek óta együtt élnek ezzel a

jelenséggel – továbbra is milyen határozottan utasítják el azt. Ez jelzés a gyógyszergyár felé: a dorogiak – az adatok alapján – ezt a környezetterhelési formát utasítják el a leghatározottabban. Ha konkrét üzemi kibocsátást kell megnevezniük az őket leginkább zavaró környezeti gondok közül, ezt veszik előre, elébb sorolják, mint annak az üzemnek a tevékenységét (7. hely: veszélyes hulladékok ártalmatlanítása – égetőmű), amelyet az előzőleg ismertetett eredmények alapján, a leginkább tartanak a környezetre veszélyesnek, mint ipari létesítmény. Ebben az értelmezésben tehát megfordul az üzemsorrend. A másik variációban is megkérdezték, vajon a dorogiak szerint, melyek városukban a legfontosabb környezeti gondok. A következőkben bemutatásra kerülő eredmények úgy születtek, hogy a válaszadóknak semmiféle orientálódási lehetősége nem volt. A kérdőív legelején – mielőtt még, akár a további kérdésekből, tájékozódhattak volna –, arra kérték őket, soroljanak fel három olyan környezeti gondot, amely szerintük fontos („Említsen

- 79 -


három olyan dorogi környezetvédelmi problémát, mely Ön szerint a legfontosabb!”). Az eredményeket a 4. számú táblázat mutatja: Környezeti probléma rangsor Dorogon, nyílt kérdés alapján Környezeti probléma

Említések

1. légszennyezés

82

2. bűz + Richter (56 + 20)

76

3. közlekedés

55

4. "szemetelés"

46

5. „Égető”

40

6. parlagfű

35

7. szelektív hulladékgyűjtés hiánya

24

7. zöldövezet hiánya, ápolása növelése

24

8. por

21

9. ipartelepek (felhagyott)

17

10. csatornázottság és annak állapota

15

11. illegális hulladéklerakás

14

12. kevés utcai szemetes

13

13. talajvíz, talajszennyezés

12

14. zaj

9

14. Pala környéke

9

4. táblázat Ha összehasonlítjuk az adatokat, a helyezéseket, a problémarangsort az előbbivel, azt találjuk, hogy az első hat legtöbb „szavazatot” kapó környezetvédelmi gondból négy (1. légszennyezés 2. bűz 3. közlekedés 6. parlagfű) megegyezik a korábbiakkal. Ugyanakkor, a lakosok beszavaztak két másik olyan környezetvédelmi problémát is az első hat közé, ami az előbbi (megadott választási lehetőségeket felkínáló) kérdés eredményeinél nem szerepelt az első hat között, nevezetesen: a „szemetelés”-ről (4.) és az „Égető”-ről (5.) van szó. A sorrend

- 80 -


is változott némileg: a nagyüzemi levegőszennyezés a nyílt kérdésnél is az első helyre került, viszont helyet cserélt a „közlekedés” és a „bűz”, a nyílt kérdésnél ez utóbbi sorolt a 2. helyre, míg a közlekedés a harmadik helyre szorult. 4. a „szemetelés” lett. Az 5. helyre viszont az „Égető” került, mely az előbbi rangsorban csak a 7. (veszélyes hulladékok ártalmatlanítása) volt. Ez azt jelentheti, hogy az emberek nem annyira tartanak az égetőműtől, viszont tradicionálisan veszélyesnek ítélik meg. Szemléltetésképp az első öt helyezettet a 8. számú diagram mutatja:

Környezeti probléma rangsor 2002-ben, nyitott kérdés alapján 100 80

82

76 55

60

46

40

40

20 0

Légszennyezettség

Bűz+Richter

Közlekedés

Szemetelés

Égető

8. ábra

4.1.2. A közlekedésből származó légszennyezettség, a lakosság véleménye szerint A korábban bemutatott eredményekhez visszatérve, láttuk már, hogy a városon áthaladó 10es út forgalma miatt a lakosok „bronzérmet” adtak veszélyességből a közlekedésnek. Két évvel ezelőtt is feltették a kérdést ezzel kapcsolatban, nevezetesen azt, vajon „Indokolt-e az átmenő teherautó forgalom korlátozása?”. Akkor csak az „igen” és a „nem” közül lehetett választani. A dorogiak 89 %-a 2000. végén egyetértett a forgalomkorlátozással, 11 %-uk ezt nem tartotta volna szükségesnek. Most is ugyanígy hangzott a kérdés, viszont a választási lehetőségek bővültek egy „nem tudom”-mal. A következő arányban oszlottak meg a vélemények:

- 81 -


Teherautó forgalom korlátozása 100

89

80

85

60

2000

40

2002

20 0

11 Nem

4

0

11

Nem tudom

Igen

9. ábra

Láthatjuk, hogy a döntő többség – miként korábban – most is elvárná az önkormányzattól, hogy tegyen valamit a forgalomkorlátozás érdekében, mert sokallja a városon átzúgó teherautók számát, valamint a velük járó környezetszennyezést. Azonban a legújabb fejlemények szerint az a hivatalos álláspont továbbra is, hogy megoldást hoz majd, és egyszer talán el is készül a 10-est kiváltó gyorsforgalmi út.

4.2. Dorog környezetvédelmi programja Korábban már említettem, milyen fontos szerepet játszanak, játszhatnak az önkormányzatok a környezetvédelem ügyét illetően. Szabályozásukkal bizonyos területeken hatékonyabb eredményeket érhetnek el, mint a kormányzat. Dorogon 2003-ban alkotják meg az új környezetvédelmi programot, ez mára biztossá vált (az önkormányzat pályázott a program megalkotására a KAC-hoz, és a települések közül Dorog kapta a minisztériumtól a legtöbb pénzt erre, ami jelzi a város kitüntetett helyét az iparvárosok sorában). Iparváros létére Dorogon véleményem szerint elég későn merült fel a környezetvédelmi szabályozás gondolata, annak ellenére, hogy ezt törvény írja elő. Néhány éve - nem utolsó sorban a helyi zöldek nyomására – elkerülhetetlenné vált a szabályozás megindítása. - 82 -

Szeretném még


hozzátenni, hogy Dorognál sokkal kisebb, kevésbé iparosodott települések is megalkották már helyi rendeleteiket. Természetesen a levegőtisztaság-védelmi szabályozás sokkal szélesebb kört ölel fel annál, mint amennyire az önkormányzatok hatásköre érvényesülne. 4.2.1. A lakosság véleménye a dorogi önkormányzat környezetvédelmi tevékenységéről A felmérések is ezt igazolják, az eredmények alapján, a dorogiak nemigen bíznak önkormányzatuk hatékony működésében, ha a káros környezeti hatásoktól való védelemről van szó. Két évvel a következő kérdésre: „Az önkormányzat eleget tesz azért, hogy megvédjen minket a káros környezeti hatásoktól?” a válaszadók igen jelentős százaléka a „nem” vagy „nem eleget” válaszok mellett tette le voksát (Zöld Sorok DKE – 2003. február).

Eleget tesz-e az önkormányzat a környezetvédelemért? 80

69 74

60

2000

40 20 0

2002

21 19

8

6

2

1

Sokat tesz, de nemNem foglalkoznak Mindent megtesz Nem érdekel a eleget vele dolog

10. ábra

2000-hez képest nem javult (illetve további 3 százalékponttal romlott) az önkormányzat „környezetvédelmi bizalmi indexe”. Akkor ugyanis, összesen 90 % mondta azt, hogy nem elégséges az a teljesítmény, amit a hivatal nyújt e téren. Míg 2002-ben már 93 % vélekedett így. Múltkor 8 % volt maradéktalanul elégedett az önkormányzat környezetvédelem terén nyújtott teljesítményével („az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz”), most 6 %. Ha összehasonlítjuk, ezt az arányt azokéval, akik szerint az önkormányzat egyáltalán nem foglalkozik a lakosokkal, azt kapjuk, hogy háromszor annyian gondolják, hogy semennyire nem foglalkoztatja az önkormányzatot az emberek káros környezeti hatások elleni védelme,

- 83 -


mint akik azt vélelmezik, hogy a hivatal kifejezetten jól látja el ezt a feladatát. Hozzá kell azonban tenni, hogy arányait tekintve más településeken élők is hasonlóan vélekednek e kérdés kapcsán.

4.2.2. A lakosság véleménye a készülő környezetvédelmi rendeletről Határozottabbá, pontosabbá tehető ez a kép, azoknak a válaszoknak a segítségével, amelyek arra a kérdésre feleltek, vajon a városi környezetvédelmi program, rendelet elkészítése rábízható-e a polgármesteri hivatalra „egy az egyben” (vagyis bíznak-e e tekintetben az önkormányzatban az emberek), vagy azért, az a biztos, ha a helyi környezetvédők is „beszállnak” a program elkészítésébe. A kérdés így hangzott – „A környezetvédelmi rendelet megalkotásához:” 1.) szükség van a helyi környezetvédők közreműködésére 2.) elég a polgármesteri hivatal szaktudása, gondossága Az eredmény a következő: 6% válaszadó szerint elegendő a hivatal szaktudása, a maradék 94% úgy véli, hogy szükség van a környezetvédők közreműködésére egy környezetvédelmi rendelet megalkotásakor. Az adatokból egyértelműen látható, hogy a települési önkormányzat „környezetvédelmi bizalmi indexe” a tizedötöd részét sem éri el a környezetvédelmi egyesületének. Magyarul, a dorogiak nem bíznak annyira a hivatal szaktudásában, gondosságában, hogy – kizárólagos hatáskörben – szívesen rábíznák a környezetvédelmi program elkészítését. Persze a közvélemény kutatók is kíváncsiak voltak, hogy szükségesnek tartják-e a dorogiak, indokolt-e szerintük ilyet készíteni. Ez a leglényegesebb kérdés, amely számot ad arról, milyen társadalmi támogatottságot élvez, vagy éppen, mekkora társadalmi igény mutatkozik a környezetvédelmi program iránt. Az eredmények az mutatják, hogy az igény elemi, az

- 84 -


emberek egyáltalán nem közömbösek a témával szemben (Zöld Sorok DKE – 2003. március). (A kérdés így hangzott: „Szükség van-e Dorogon – városunk környezeti problémáit részletesebben szabályzó – környezetvédelmi rendeletre?”)

Szükség van-e környezetvédelmi rendeletre? 100 80 60 40 20 0

84

11 Igen

5

Nem tudom

Nem, elég a jelenlegi szabályozás

11. ábra A válaszadók több mint négyötöde (84 %) tehát igenli egy olyan környezetvédelmi program elkészítését, ami a jelenleginél részletesebben szabályozza majd Dorogon a környezeti problémák megoldásainak módjait. Az sem volt véletlen, hogy kérdésben nem „környezetvédelmi programot”, hanem „környezetvédelmi rendeletet” írtak. Mint tudjuk, az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a programot (vagy annak egyes pontjait) rendelet formájában tegye kötelezővé. Egy rendelet, nyilvánvalóan erősebb megkötést jelent egy programhoz képest. A dorogiak négyötöde a rendeletre mondott igent, amiből az következik,

hogy

komoly

igény

mutatkozik

a

részükről

az

eddigieknél

jobb

környezetvédelmi szabályzók létrehozatalára. Feltehetőleg, ettől várják, hogy a jellegzetes dorogi problémákra (például: az égetőmű salaklerakóinak talajvízszennyezésére, a gyógyszergyári bűz, a közlekedés áldatlan környezeti hatásai, vagy éppen a vakolatgyár pora, robbantásai, netán a parlagfű-probléma) olyan megoldások, szabályzások szülessenek, amelyek növelik biztonságukat, csökkentik az őket irritáló környezeti kibocsátásokat, …stb. Mindezt bizonyítják a következő kérdésre született válaszok: „A környezetvédelmi rendeletnek szerintem, az lenne a célja?” , melyet az 5. számú táblázat szemléltet (Zöld Sorok – DKE 2003. február). - 85 -


A környezetvédelmi rendelet célja a dorogiak szerint a dorogi problémákra jó környezetvédelmi megoldást adjon

60 %

előírja, milyen magatartást tanúsítsanak a lakosok a köztisztaságot illetően

13 %

a létező jogszabályok betartatását erősítse

8%

bírságokkal környezetbarát magatartást kényszerítsen ki

7%

az önkormányzatot aktívabb szerepre bírja

7%

keveset tudok a dologról, ezért nincs véleményem erről

5%

5. táblázat

Bizonyosságot nyert tehát, hogy a dorogiak véleménye szinte egyöntetűnek mondható, többségük szerint, a környezetvédelmi rendelet célja az, hogy: „a problémákra környezetvédelmi megoldást adjon” (60 %), amire a létező szabályzást nem tartják jónak, eredményesnek a lakosok.

4.3. Dorog város feladata a tisztább levegőért Mint a felmérésből látható, a környezetvédelem Dorogon igen fontos szerepet tölt be. Ennek okait ott kereshetjük, hogy sokáig Dorog volt hazánk egyik legszennyezettebb települése. 1987 és 1992 között a kéndioxid vonatkozásában a város az ország második, nitrogén-dioxid tekintetében

a

harmadik,

a

porszennyezettség

szempontjából

pedig

a

hatodik

legszennyezettebb település volt. A társadalmi nyomás a ’80-as évektől kezdődően egyre erősödött annak érdekében, hogy a városiak „tisztább” környezetben élhessenek. A gazdasági problémákat félretéve azon fáradoztak és fáradoznak ma is, hogy céljaikat elérhessék. A környezetvédő mozgalom megjelenése és egyre nagyobb aktivitása is visszavezethető a környezeti ártalmak súlyosságára. A helyzet az utóbbi néhány évben

- 86 -


jelentősen javult, ennek ellenére a dorogiak jó levegőminőség iránti vágyát aligha lehetne túlbecsülni. Mára már nem tartozik a város az ún. „piszkos tizenkettők” sorába. Dorog jövőjét figyelembe véve azonban még jelentős feladatok várnak megoldásra.

4.3.1. A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) Szakdolgozatomban többször hivatkoztam már a Dorogon igen aktívan tevékenykedő zöldekre. Szeretném néhány szóban bemutatni „történetüket”, feladataikat, mert úgy gondolom az ő tevékenységük nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a dorogiak a hőn áhított tiszta levegőt szívhassák. A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület a rendszerváltást megelőzően 1988-ban alakult meg hivatalosan. Ekkor tette ugyanis lehetővé a törvénykezés, hogy társadalmi szerveződések egyáltalán létre jöhessenek. Élve tehát az akkori lehetőségekkel, Dr. Dávid Anna vezényletével megalakult a DKE. A kezdetektől fogva azért küzdenek, hogy városuk környezete, a lakosság életkörülményei javulhassanak. Dorog környezeti állapotáról folyamatosan beszámolókat készítenek, megismertetik azokat a helyi társadalommal. Ha kell, tüntetéseket szerveznek, hogy megpróbálják megóvni városukat a környezeti ártalmaktól. Legfontosabb feladatuk azonban talán abban rejlik, hogy a térség ipari üzemeit társadalmi kontroll alatt tartja. Egyelőre „kijáratlan út” a nagy ipari vállalatok és a nyilvánosság egymásra találása. Viszont elkerülhetetlen, hiszen ezt diktálják a különféle ISO szabványok és az EU direktívák egyaránt (Zöld Sorok DKE – 2002. március). A helyi zöldek igen hatékonyak e tekintetben. A már korábban bemutatott, gyógyszergyárral kiépített viszony is ezt bizonyítja. Az egyetlen problémás üzem a hulladékégető, ahol a közeledés legkisebb jele sem fedezhető fel. Az önkormányzattal való kapcsolattartás sem nevezhető túlzottan jónak. Főleg amióta megszüntették a Környezetvédelmi Bizottságot, és a 2002-es választások óta sem hozott létre hasonlót a képviselőtestület. A DKE azon fáradozik évek óta, hogy visszaállítsa a Bizottságot, hiszen szükség van egy olyan szervezetre a testületen belül, amely az emberek érdekeit oltalmazza.

- 87 -


4.3.2. A dorogi önkormányzat A tapasztalatok szerint Dorogon a képviselőtestület és a környezetvédelmi szervezet között sajnos hagyományos „rossz” viszony áll fenn. Sokan úgy vélik, hogy a helyi „politikacsinálók”, valamiféle vetélytársat látnak egy erős társadalmi szervezetben. A közfeladat nyilvánvalóan az lenne, hogy a helyi hatóságok, érdekcsoportok, ne „akadékoskodóknak” tekintsék a környezetvédőket, hanem partnereknek (A dorogiak véleménye Dorogról – DKE 2001.). Sok kritika éri azért is a helyi önkormányzatot, mert a mai napig nem alkotta meg környezetvédelmi rendeletét. Bár a legújabb fejlemények szerint az évek óta húzódozó ügy most megvalósulni látszik. Azért is fontos lenne a szabályozás létrehozása, mert a törvény lehetőséget adna arra, hogy regionális szinten szigorúbb előírásokat hozhat az önkormányzat, mellyel „rákényszeríthetnék” a helyi vállalatokat a környezetterhelésük csökkentésére. Emellett a gazdasági vállalkozásokat segíteni kell a fejlesztések, technológiai változtatások megtételében. Mindehhez természetesen meg kell teremteni a jogi, pénzügyi, információs eszközöket, mind állami, mind regionális szinten. Fontos, hogy a környezetvédelmi beruházások még átmenetileg se rontsák a gazdasági szféra versenyképességét. A másik megoldandó dorogi probléma a már több alkalommal említett Környezetvédelmi Bizottság visszaállítása a testületben. A Bizottság alapvető célkitűzése az lenne, hogy (10 éves a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület – 1999.): •

a nagy hagyományokkal rendelkező helyi ipari üzemek tevékenységét a városiak életmódjával összehangolja,

•

a lakosság és az önkormányzat közti partneribb viszony kialakítása,

•

a környezetvédelmi rendelet megalkotásának segítése,

•

konkrét intézkedési javaslatok környezetvédelmi ügyekben.

- 88 -


A hivatalon belül működik ugyan egy osztály, pontosabban egy személy, aki foglalkozik problémás dolgokkal, fogadja a panaszokat, valamint hozzá fut be minden olyan információ, jelentés (elég csekély mennyiségű), melyeket az ipari üzemek bocsátanak az önkormányzat rendelkezésére. Az ipari vállalatoktól függetlenül sokat segítene Dorog levegőminőségének javulásában a várost elkerülő út megépítése, illetve a gázprogram kibővítése. Dorog lakásainak kb. 55%-a még ma is egyedi (villany, olaj, szén, fa) fűtéssel rendelkezik. Dorog jövőjét figyelembe véve kijelenthetjük, hogy, mind a civil szervek, mind az önkormányzat és a vállalatok is számos megoldásra váró feladat előtt állnak. Hiába nincsenek már a legtöbb légszennyező anyag tekintetében határérték túllépések, a közvélemény-kutatások eredményeiből továbbra is az elégedetlenség tükröződik.

Befejezés A környezetszennyezés ugyanúgy hazánkban, mint a világ szinte minden országában egyre nagyobb teret kap. Szabályozások, nemzetközi egyezmények születnek folyamatosan annak érdekében, hogy megóvhassuk környezetünket az emberi tevékenységek ártalmaitól. A törvénykezés azonban önmagában nem elegendő. Hazánk számára is fontos az EU csatlakozás, mert így legalább elvárják tőlünk a szigorúbb környezetvédelmi szabályozást. Ez azonban nem elegendő. Tudatosan kell törekednünk arra, hogy megvédjük környezetünket, mely saját és gyermekeink érdekében is elengedhetetlen. Napjaink egyik legfontosabb feladata, egy környezetgondos generáció „kinevelése”. A Föld jövője sokban függ attól, hogy a társadalom minden tagja képes lesz-e a maga kis lépéseit megtenni, úgy mint magánember és úgyis mint üzletember. Energiatakarékosan kell élnünk, cselekvési programokat

kell

kidolgoznunk

úgy,

hogy

közben

nem

kelljen

lemondanunk

életszínvonalunkról. Így a kis, de mégis nagy lépések előbb-utóbb elvezetnek majd a környezetvédelmi problémák csökkenéséig. A levegőszennyezés véleményem szerint a környezetszennyezés azon formája, mely ártalmai ellen a legnehezebb védekeznünk. Az élő szervezetek sajátossága, hogy oxigénhez jusson. Lélegeznünk tehát mindig kell, függetlenül a körülményeinktől. Akkor is muszáj levegőt vennünk, ha éppen egy dugóban ülünk egy forgalmas csomópontban, főleg ha egy olyan

- 89 -


helyen

élünk,

mely

az

ipari

tevékenységek

révén

különösen

ki

van

téve

levegőszennyezésnek. Nem szeretném a többi környezeti ártalom jelentőségét alábecsülni, de azok könnyebben kivédhetők. Ha szennyezett a lakóhelyemen a víz, palackos ásványvizet vásárolok, ha a talaj szennyezett nem eszem a helyben termesztett növényekből, de lélegezni mindig kell. Azt mondják az olyan emberek, akik nagyvárosokban, vagy ipar létesítmények közelében élnek, sokkal érzékenyebbek a környezeti ártalmakra. Az emberek nagy része pusztán azért mert hallanak a különféle környezeti ártalmakról -, nem tulajdonít nagy jelentőséget a témának. Annak érdekében, hogy fordulópont következzen be, szükség van a hatékony kommunikációra. Amíg világ a világ valamilyen mértékben mindig ártani fogunk környezetünknek, ennek minimalizálása azonban nemcsak kötelességünk, hanem saját érdekünk is.

Táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat: A légkörbe kerülő káros anyagok és hatásaik

32

2. számú táblázat: A környezetre legveszélyesebb üzemek rangsora Dorogon

70

3. számú táblázat: A legfontosabb környezetvédelmi problémák Dorogon

73

4. számú táblázat: Környezeti probléma rangsor Dorogon, nyílt kérdés alapján

75

5. számú táblázat: A környezetvédelmi rendelet célja a dorogiak szerint

80

Diagramok jegyzéke 1. számú ábra: A levegő komponensei

28

2. számú ábra: Dorog kén-dioxid szennyezettsége 1990-2001 között

55

3. számú ábra: Dorog nitrogén-dioxid szennyezettsége 1990-2001 között

56

4. számú ábra: Dorog ülepedő por szennyezettsége 1990-2001 között

57

5. számú ábra: A környezetvédőkhöz való viszonyulás Dorogon

69

- 90 -


6. számú ábra: Környezeti problémák rangsora Dorogon, 2000-ben

72

7. számú ábra: Környezeti probléma rangsor 2002-ben, kapott szavazatok alapján

74

8. számú ábra: Környezeti probléma rangsor 2002-ben, nyitott kérdés alapján

76

9. számú ábra: Lakossági vélemény a teherautó forgalom korlátozásáról

77

10. számú ábra: Eleget tesz-e az önkormányzat a környezetvédelemért?

78

11. számú ábra: Szükség van- e környezetvédelmi rendeletre Dorogon?

80

Irodalomjegyzék 1. Bándi Gyula – Környezetvédelmi kézikönyv, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998. (15-21, 55-62, 63-70, 74-78, 108-129, 205-213, 219-228, 262-275 oldalak) 2. Dorogi Környezetvédelmi Egyesület – A dorogiak véleménye Dorogról, 2001. (1522, 26-31 oldalak) 3.

Dorogi Környezetvédelmi Egyesület – Jelentés a dorogi környezeti állapotokról, 2002. (6-10, 13-19, 22-23, 26-29, 32-33, 95-98, 102-103, 107-110, 112-114, 123126, 128 oldalak)

4. Dorogi Környezetvédelmi Egyesület - 10 éves a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, 1999. (3-9 oldalak)

- 91 -


5. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, Budapest, 2002. (264-276 oldalak) 6. Glatz Ferenc – Környezetpolitika és uniós csatlakozás, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. (21-22, 28-30, 39-43, 69-75, 78-79, 86-92, 105, 111-113 oldalak) 7. Glatz Ferenc – Termelés, piac, természeti környezet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. (11-14, 21-28, 29-33, 84-88 oldalak) 8. Dr. Hubai József - Környezetgazdálkodás és környezetvédelem, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 2000. (18-22, 25-36, 43-55, 70-72 oldalak) 9. Jegyzőkönyv a Környezetvédelmi Bizottság 2001. májusi kihelyezett üléséről 10. Jócsik Lajos – Környezetünk védelmében, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. (239-270, 305-307 oldalak)

11. Kerekes Sándor – A környezet gazdaságtan alapjai, Budapest, 1995. (5-9, 32-33, 34-38) 12. Komlóssy Tamásné - Szakértői beszámoló a DKE számára, 2001. november. 13. Környezetünk Magazin – 2001. márciusi száma 14. Moser Miklós, Pálmai György – A környezetvédelem alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. (27-30, 43-45, 59-64, 67-69, 115-117, 136-147, 148-153, 158-166, 167-174, 183-186 oldalak) 15. Nagy Károly – Nemzetközi Jog, PÜSKI, Budapest, 1999. (227-230, 241-242, 247-251, 256-257 oldalak) 16. Póta Györgyné - Tanulmány Dorog város környezetállapotának felméréséről, 1997.

- 92 -


(5-8, 12-18 oldalak) 17. Rácz Attila tanulmánya - Dorog város környezeti állapota, 2000. (12-25 oldalak) 18. Richter Gedeon Rt. Gyógyszergyár környezetvédelmi jelentése – 2001. 19. Sántha Attila – Környezetgazdálkodás, Akadémia Kiadó, 1993. (41-52, 57 oldalak) 20. Tájkép – Dorogi Égetőmű Környezetfejlesztő Közalapítvány lapja, 2001. április 21. Zöld Látkép – 2003. március-i száma 22. Zöld Sorok – DKE, 2000. május; 2001. augusztus, október; 2002. március, szeptember;

2003. február, március-i számai

23. www.baumit.hu - 2003. március 4-i letöltések 24. www.bevonet.hu - 2003. február 12-i letöltések 25. www.doroglap.hu - 2003. március 4-i letöltések 26. www.dunantulinaplo.hu - 2003. március 23-i letöltések 27. www.hetivalasz.hu - 2003. március 23-i letöltések 28. www.kornyezetunk.hu - 2003. március 4-i letöltések 29. www.maf.hu - a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja, 2003. március 4-i és 23-i letöltések 30. www.mtvsz.hu - a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapja, 2003. március 23-i letöltések 31. www.onyxmagyarország.hu - 2003. március 4-i letöltések 32. www.richter.hu - 2003. március 4-i letöltések 33. www.szabinet.hu - 2003. február 12-i letöltések

- 93 -

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

Recommend Documents