A TARTALOMBÓL: A Draskovics- és Bokros-csomag: egy tõrõl fakad. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Keserédes (Magyarország 2005) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 Sifrírozunk, sifrírozunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 Földosztás és Ferrari az MSZP-kongresszuson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Így hazudik a kormány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 Heted hét – Országblamázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 A tízmillió adós országa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Vakok a képtárban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Végkiárusítás az ÁPV Rt.-nél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 Eva Maria Barki beszéde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12
Ön a szocialista nagyváros öntudatos polgárának lapját, a Jó Ha Figyelünk címû alkalmi megjelenésû újságot olvassa. A lap változó példányszámban jelenik meg, azokban az idõpontokban, amikor az egyszemélyes szerkesztõbizottság úgy véli meg kell jelennie. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a www.tar.hu/jhf, weboldalról. Külföldi olvasóink a http://jhf.fw.hu weboldalról tölthetik le az egyes számokat. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék.
a légitársaság is nyilatkozik A Draskovics-csomag csak mértékében különbözik a Bokros-csomagtól, közgazdasági logikájuk azonos - mondta Matolcsy György, a Bokros-csomag kilencedik évfordulóján rendezett konferenciát követõ sajtótájékoztatóján pénteken a fõvárosban. „A mostani kormány még nem lépett bele ebbe a hatalmas verembe, de ott van a szélén” – mondta a Bokros-csomagra utalva az Orbán-kormány gazdasági minisztere, a tanácskozást szervezõ, Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette: a konferenciát azért rendezték, hogy megóvják az országot, a kormányt az 1995-96-ban elkövetett hibától. Mint mondta, a Bokros-csomag okai már a program bevezetése elõtt, 1994-ben megszûntek, vagyis „közgazdasági hamisítás” történt. A British Airwaiys megerõsítette azt a tényt, hogy a március 13-i, 14.35-kor induló BA 869 számú járatának kapitánya megtagadta egy férfi utazásának lehetõségét – írja állásfoglalásában a légitársaság. Mint ismeretes, Döbrentei Kornél költõt szombaton leszállították a British Airways járatáról. A British Airways közleménye szerint a kapitány úgy látta, hogy az utas nincs az utazáshoz megfelelõ állapotban, ezért amíg el nem hagyta a fedélzetet, a repülõgép nem szállt fel. (Mint ismeretes, Orodán Sándor, a Határõrség Országos Parancsnokságának szóvivõje nemrég úgy nyilatkozott: Döbrentei el sem jutott az útlevélvizsgálatig, tehát még nem ült a repülõn.) Az angol adatvédelmi törvényekre hivatkozva a légitársaság nem nevezi meg a szóban forgó utazót. Arra a kérdésünkre, mi alapján dönti el a gép kapitánya, hogy utazásra képes állapotban van-e valaki, az állásfoglalás a következõket írja: a kapitány azt vizsgálja, hogy „Veszélyt jelent-e az utas más utasokra, az utaskísérõ személyzetre vagy a repülõgépre nézve. Gyógyszerek/kábítószerek, alkohol hatása alatt áll-e az utas. Szenved-e az utas bármilyen olyan betegségben, amely az utazás során veszélyt jelenthet saját egészségére nézve”. Érdeklõdésünkre, hogy az említett esetre a három mérlegelési szempont közül melyik vonatkozik, adatvédelmi okokra hivatkozva nem kaptunk választ. Megtudtuk, hogy amennyiben valaki például szívgyógyszert szed, fokozott kockázati tényezõt jelent. Kérdésünkre, hogy mi alapján állapítja meg a repülõgép kapitánya, hogy ki milyen gyógyszert szed rendszeresen, és ezzel jelent-e veszélyt az utazás biztonságára, szintén nem kaptunk választ. A British Airwaiys járatain egyébként a szeszesitalok fogyasztása korlátlan és ingyenes. Forrás: Kisberk Szabolcs – MNO
2
Az importnövekedés már a Bokros-csomag elõtt megfordult, az export pedig megugrott – tette hozzá Matolcsy György, aki kitért arra is: az 1993 körüli importcsúcsot az orosz-magyar katonai szállítás keretében behozott 28 darab MiG-29-es okozta, melyeket a statisztikai hivatal közösségi fogyasztásként számolt el. Mint mondta, a Draskovics-csomag megszorító intézkedései mögött ugyanaz a „hamis állítás” húzódik, mint a Bokros-csomag esetében, miszerint „túl magasak a bérek Magyarországon”. Matolcsy György elmondta: a kormány gazdaságpolitikája közgazdaságilag hibás, hiszen rövid távú exportérdekek miatt feláldozta a nemzeti valuta stabilitását, a beruházásokat, illetve tudatosan felpörgette az inflációt. Forrás: fidesz.hu
Magyarország, 2005 Falusi szín. Takaros porta az Unió magyar tartományában valahol az Alföldön. Kivonul az EU bizottság Józsi bácsihoz, hogy ellenõrizze, mit ad a disznóinak. Komisszár: Na, Józsi bácsi mit etetünk, mit etetünk? Józsi bá: Hát mit, moslékot, darát, fõtt krumplit. Innen kapjuk az iskolából... Komisszár: Micsoda?? Moslékot? Ólat bezárni, disznót kényszervágni, támogatást megvonni!! Józsi bácsin végrehajtják az EU rendeleteket, amit könnyezve panaszol el Pista bácsinak, a falu másik gazdájának. Ám Pista bácsi sem kerüli el Brüsszel szemét, nála is ellenõrzõ látogatást tesznek. Komisszár: Na Pista bácsi, mitõl ilyen szép a malac az ólban? Pista bá fifikás, mert már hallotta hogy járt Józsi komája: Pista bá: Ezek kérem szépen csak dán premixet, amerikai szóját, brit húslisztet kapnak egy kis kukoricával. Csakis ISO tápokkal etetek! Komisszár: Micsoda?? Hát nem tudja, hogy a húsliszt, dögliszt etetése már a tizenötöknél is tilos volt? Nem hallott még a BSE kórról? Pista bá: Én kérem alássan.... Komisszár: Csönd! Szankció, retorzió, telepbezárás!! Pista bácsi bánatosan meséli el Feri komájának esetét az EU bizottsággal, és siratja malackáit. Természetesen Feri koma sem ússza meg a látogatást. Feri bácsi készül. Komisszár: Na Feri bácsi, mit etet ezekkel a süldõkkel? Feri bá: Ezekkel? Semmit. Mindegyiknek adok reggel egy eurót, oszt azt vesznek rajta amit akarnak! Forrás: Villanypostán érkezett
jó ha figyelünk
– avagy Verselemzés, ahogy a hegesztõ látja – Hol is kezdjem? Talán a legjobb lesz, ha az elején. A reggeli vasalás monotonitását csökkentendõ, a távkapcsoló segítségével „életet leheltem” a jó öreg száz kilós Philipsbe, azaz feszültség alá helyeztem a készüléket. Gondoltam halk háttér-televíziózással teszem hangulatosabbá ezt az általam cseppet sem kedvelt muszáj házimunkát. Bár ne tettem volna! A mostanság képernyõmön ritkaságszámba menõ, hajdan szebb napokat is látott Nap-kelte, mely egykor a legnézettebb reggeli beszélgetõs mûsor büszke cím birtokosának mondotta magát, most is gondoskodott arról, hogy felmenjen bennem a pumpa. A mára már inkább jellegzetes szörcsögõ légzésvételérõl mint inkább színvonalas rendezéseirõl elhíresült polihisztori magasságokba törõ parafenomén Verebes István – kit a dús képzeletû nép költõien csak a bazidai Darth Vader jelzõs szerkezettel ruházott fel – most
A mára már inkább jellegzetes szörcsögõ légzésvételérõl mint inkább színvonalas rendezéseirõl elhíresült polihisztori magasságokba törõ parafenomén Verebes István – kit a dús képzeletû nép költõien csak a bazidai Darth Vader jelzõs szerkezettel ruházott fel sem okozott meglepetést. Az audio-vizuális közszolgálati nyalás (jól hallható nyelvcsapásaival) és az alákérdezés begyakorolt verbalitása zökkenõmentesen bugyborékolt elõ Tália egykori papjából, bár egyik interjúalanya, a köztiszteletben álló Moldova György a délelõtt folyamán egy alkalommal megjegyezte: – Te is csak makogsz. jó ha figyelünk
Szóval. Nem is lett volna semmi gond, csak hát a meghívott vendégek, az Írószövetségtõl a közelmúltban elegánsan távozott három kitûnõség – a nevüket sajnos nem jegyeztem meg – gondoskodott arról, hogy megint kijöjjek a béketûrésbõl. Azon természetesen már meg sem lepõdtem, hogy a legfõbb bûnbak szerepére kiszemelt Döbrentei Kornél költõt nem hívták meg, õ rá, az õ véleményére a kutya sem kíváncsi. Hiszen az, hogy maga az ügy legfõbb érintettje – ha tetszik kirobbantója –, hogyan vélekedik errõl az egészrõl, a kialakult helyzetrõl, s annak eszkalálódásáról, az bizony nem érdekli az Angol utcai médiagurukat, viszont a lakosság minél teljesebb, szakszerûbb, elfogulatlanabb, közszolgálatibb tájékoztatása érdekében megkérdezünk másik száz embert, majd azok elmondják, hogy mit is gondolt a költõ, amikor megfogalmazta és belekódolta beszédébe antiszemita és kirekesztõ gondolatait. (Sifrírkulcsról meg mindenki maga gondoskodjon!) Annak idején a középiskolában az egyik legkedvesebb tantárgyam a magyar nyelv és irodalom volt, köszönhetõen csodálatos magyartanáromnak Vili bácsinak, aki sajátos egyéniségével, szemléletmódjával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Ön kedves Olvasó, most ezt a lapot a kezében tarthatja, vagy éppen monitorján lapozhatja. A számomra oly kedves, szeretett és tisztelt tanár úr és az általa tanított tárgy iránti szeretet ellenére egyvalami volt, amit rettenetesen utáltam a magyarban, hogy pontosabban fogalmazzak, egyszerûen tök fölöslegesnek tartottam, ezzel ki lehetett kergetni a világból, s ez a verselemzés volt. Mer’ a költõ most erre meg arra gondolt, ez meg itt egy párhuzam az ilyen meg olyan eszmeirányzattal, ez a megszemélyesítés pedig a szerzõ fiatalon pestisben elhunyt testvérbátyjának unokanõvérére utal, és így tovább. Szentül meg voltam gyõzõdve arról, hogy ebbõl az egészbõl egy szó sem igaz, Vili bácsi találta ki az egészet, meg a többi magyar tanár. Eljátszadoztam a gondolattal, mi van, ha a költõ egy szép nap sétált valahol egy parkban, vagy egy erdõben, leült egy fa alá és egyszerûen írt egy szép verset. Utólag aztán gyártottak hozzá valamilyen ideológiát. Hogy jön ide a verselemzés? – kérdezheti az Olvasó. A „kódolt antiszemita beszéd” szófûzér az, ami kihozta belõlem az állatot, ha szabad ilyen urbánus módon megfogalmaznom a problémakör lényegét. A három ex-írószö-
vetségi tag (a többi kilépõvel egyetemben) ugyanis antiszemitizmust vélt felfedezni hazánk ma élõ talán legkitûnõbb költõjének Tilos Rádió elõtt elmondott beszédében. Aztán utólag rájöttem, hogy megint velem van a baj, hiszen egy olyan országban, melynek vezetõje egy titokszolga, ne csodálkozzunk azon, ha csak kódoltan (kódolt beszéd, kódolt gondolatok formájában) tudnak gondolkodni az emberek, s máris a sifrírkönyvért meg a kódtáblázatokért nyúlnak, ha arra kíváncsiak, hogy mit is mondott valójában a nyilatkozó. Miután a szombat reggeli vasalást letudtam és kellõen felbosszantottam magamat a Döbrentei-ügyön, Sárközy jogászprofesszor némileg megnyugtatott, tõle ugyanis megtudhattam, hogy hazánkban véget ért az eredeti tõkefelhalmozás (értsd: szabadrablás) korszaka. (Át is ülnek az elvtársak most a dodzsembõl a Ferrariba. Jöhet a rock and roll! – ahogy Indián, a szabad szájú villalakó mondaná.) Ahogy az elõbbiekben már említettem, a három ex nevét nem jegyeztem meg, számomra õk csak a hegesztõ, pardon az apparát voltak. Az éppen akkor és ott ügyeletes média-apparát, akiknek akkor és ott meg volt szabva a meghatározott feladatuk, vagyis a kódolt antiszemita beszéd, s ezzel együtt Döbrentei veszélyességének hangsúlyozása reggeli fõ mûsoridõben. A Döbrentei-ügy pikantériája, hogy hazánk ma élõ talán legnagyobb poétája éppen most kapott alternatív Kossuth-díjat. Aki esetleg nem kellõképpen tájékozott az alternatív Kossuth-díjat illetõen, annak elmondom, hogy a díjat odaítélõ kuratórium kizárólag Kossuth-díjas tagokból áll. Kossuth-díjat nem kaphat akárki, tehát minimum jelzésértékû egy olyan kuratórium döntése, melynek minden tagja Kossuthdíjas. Indoklásukban Nagy László örökségének méltó továbbvivõjének nevezték Döbrentei Kornélt, közben pedig jó néhányan kiléptek az Írószövetségbõl a költõ szavai miatt. Na mindegy. A mûsor ment tovább, s mindjárt jött a következõ hidegzuhany, Moldova Györgytõl megtudtam, hogy szélsõjobboldali vagyok. Természetesen nem arról van szó, hogy a 70. születésnapját ünneplõ író mereven a kamerába nézve azt mondta, hogy a szocialista nagyváros öntudatos polgára, Mediterrán Moszkva X utca Y szám alatti lakos szélsõjobboldali (antiszemita és kirekesztõ), hanem azt mondta, hogy Magyarországon ma nincs jobboldal, csak szélsõjobb. 3
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Megyót és csapatát is leszarozta. (Könnyû neki, kibicnek semmi sem drága.) Ennyinek már éppen elégnek kellett volna lennie, hogy a távkapcsolóért nyúljak és átváltsak a lassacskán egyetlen nézhetõvé váló csatornára a Hír TV-re, ám a ruhapakolás közben errõl teljesen megfeledkeztem. Ez volt a baj. Smith ügynök, derék külügyérünk tûnt fel a képernyõn. Mit mondjak? Inkább nem mondok semmit. Valami élményszámba ment a vele folytatott diskurzus. Kovács huszár f6-tal nyitott, majd rosált. Darth Vader egyébként meglehetõsen aktívnak mutatkozott a beszélgetés alatt, amin meg is lepõdtem. A szocialista pártelnök – egyebek mellett – kitért az MSZP március 12-i rekord rövidségû kongresszusára is. A lakosság ismét szembesülhetett azzal, hogy a kormányváltáskor nem készült leltár. (Legalábbis Kovács szerint.) Érdekes, és a Nap-kelte mûsorvezetõitõl szokatlan momentuma volt a beszélgetésnek, amikor Kovács László a jóléti intézkedésekrõl (100 napos programok) elmondta, hogy azok mintegy 4 millió ember helyzetén javítottak. Verebes erre megkérdezte, hogy miért nem érzik ezt az emberek, hiszen a közvélemény-kutatási adatok a párt rohamos népszerûségvesztésérõl számolnak be. A párt elsõ embere egy rendkívül érdekes (karácsonyi) hasonlattal válaszolt, melynek kapcsán végre megértettem, miért is olyan fontos a szocialista párt számára a parlament elõtti jégpálya. A miniszter úr (vagy elvtárs, kinek hogy tetszik) azt mondta, a gyerek, amikor karácsonyra ajándékot kap, annak örül. Két három hónap múlva azonban már új ajándékra vágyik, csakhogy nem telik rá. (Erre szokták azt mondani pajkosan összekacsintva, hogy ügyes.) Igen ám, csakhogy Darth Vader az alábbi aprócska, ám annál fontos és lényegre törõ kérdést tette fel Kovácsnak: – Ennyire gyerekek lennénk? (Igen Pistám, ennyire gyerekeknek néznek minket. Hülye gyerekeknek!) Elfelejtõdtek a 100 napos programok pozitívumai, melyek négy millió emberrel tettek jót. Valóban errõl van szó? Vagy rossz a kérdésfeltevés? Nem inkább arról van szó, hogy elértéktelenõdött? (Ha tetszik, elinflálódott?) Mert a kettõ nem ugyanaz. Aztán itt van még néhány gyöngyszem Smith ügynöktõl, a teljesség igénye nélkül: „Az elõzõ kormánynál a szó volt az elsõ, nálunk a tett.” (No comment.) Derék külügyérünk arról is beszélt, hogy mennyire nem szép dolog úgy kampányolni, ahogy politikai ellenfelük teszi, nevezetesen hogy azt mondják a szocialista kormány ennyi meg ennyi pénzt vesz ki az emberek 4
„Magyarországon ma nincs jobboldal, csak szélsõjobb” zsebébõl. Persze, hogy mindenki rögtön a zsebéhez kap. Csak azért, nehogy valaki megint az amnéziások országában találja magát nagy hirtelen, halkan és tiszteletteljesen feltenném a kérdést: – Ugye mindenki emlékszik még a 2002. évi választásokra? Melyik is volt az a párt, amelyik állandóan arról harsogott, hogy ellenfele mennyi pénzt vett ki a nyugdíjasok zsebébõl? Ó szent kettõs mérce! Már megint tetten érhettük. Lassan strigulákat kéne húznom, ahányszor találkozunk vele. Nem az az elsõ, ki hogyan tudja jobban befeketítetni a másikat. – mondta a posztkommunista utódpárt jelenlegi elnöke az interjú egy késõbbi részében. Hát a magam részérõl én ebben igen erõteljesen kételkednék, ahogyan rusztikus stílusú cimborám is, aki nyomban fel is tette az éppen ideillõ kérdést: – Akkó’ meg mi a büdös francnak gyün vissza ez a Roni fiú? – Nem figyelsz? – kérdeztem tõle némileg megrökönyödve, mert láttam rajta, hogy nem érzékeli a dolgok mélyebb összefüggéseit. – A leglényegesebb, nemzeti érdekeink megfelelõ képviselete az Unióban. – Melyik Unióban? – Hogyhogy melyik Unióban? Hát az európaiban! – Há’ csak azér’, mer’ a pártitkáros bõrkabát inkább a fekete Volgához passzol, nem pedig a piros Ferrarihoz. Egyébként meg nekem most mán elegem van ebbõl a szocialista lista lusta népképviseletbõl, mert ahova ez a Werber gyerek beteszi a lábát ott fû sem terem. – Legfeljebb szegfû.
Itt azonban még nem értek véget megpróbáltatásaim, a nap további része is tartogatott számomra médiacsemegéket. Csintalan Sándor – jelenleg magánzó felirat szerepelt a neve alatt – volt a legutóbbi Mondatvadászat címû mûsor, s egyúttal a két házigazda Bayer Zsolt és Hankiss Ágnes vendége. Az utóbbi idõk egyik legjobb beszélgetését láthatta a nézõ velem együtt. Az MSZP egykori fenegyereke igazán kitett magáért, jó volt látni, hogy azért a másik oldalon sem mindenki hülye. (Igaz, õ már otthagyta a pártot.) Csintalan úr – sajátos szóhasználatával – a demokrácia egyik garanciáját a „politika sajtó által való szívatása” jelenti. Magyarán ez lenne a sajtó demokratikus ellenõrzõ szerepe a politika felett. Ehhez azonban szabad sajtóra van szükség, amely szabad sajtó a mûsor vendége szerint ma Magyarországon nem létezik. Kliens sajtóról beszélt, mely ma már nem hitek, elvek, eszmerendszerek, ideológiák köré csoportosul, hanem kizárólag csoportérdekek köré. Érdekalapú kliens sajtó mûködik ma Magyarországon. És ezt egy baloldali mondta, ki a média nagy nyilvánossága elõtt. Minimum jelzésértékû! Az igazi feketeleves azonban csak eztán következett, meg is feküdte kissé a gyomromat. Összefoglaló az MSZP kongresszusáról az ATV esti mûsorán. (Kósáné és a többiek. Az örökifjú bájos, balos, sármos és megunhatatlan Kósáné, az örökös tagság szektájának oszlopos tagja, lassan vinni kell majd utána az oxigénpalackot. Még néhány EU-s esztendõ, és megérjük, hogy külön géppel hozzák majd haza Brüsszelbõl az elemcserére.)
jó ha figyelünk
És akkor jöjjenek a gyöngyszemek a mi Magdikánktól: „Nincs történelmi bûntudatunk.” (Elég baj az!) De ez is tõle van: „Tudjuk, mi van mögöttünk.” Arany csillag virágszál! Mi sem felejtettük el. (Ebben egészen biztos lehet.) Kósáné még azt is mondta, hogy „büszkék rájuk az európai szocialisták”. Képzelem milyen büszkék lehetnek hazánk posztkommunista pártjára. Arra a pártra, amelyiknek olyan titokszolga miniszterelnöke van, akinek javaslataira az európai szocialisták elsõ embere, az osztrák Swoboda is csak annyit mondott: „Ez a javaslat a demokrácia halálát jelenti”. A mi szeretve tisztelt Magdikánk említést tett arról is, hogy õk modern, európai szociáldemokráciát építenek. Kikkel?! Pufajkásokkal, meg volt munkásõrökkel? Nem tudom megfigyelték-e, de ezek a komcsik, ezek állandóan vagy harcolnak valakik vagy valami ellen, vagy építik a szojó ha figyelünk
cializmust. Ezt a kettõt tudják, mást nem. Ráadásul ezt is rosszul! Ja és még valamit! Egyszer a büdös életben mutassák már be ennek a mi kis sokat szenvedett drága kicsi közönségünknek Kósát! Az asszonyt már ismerjük, most már látni szeretnénk az urát is! Autópálya, felnõttképzés, az egészségügy megújítása, uniós pénzek. És – a fiatalok kedvéért – már hadarva is megy. Beszarás. Hiába no, a Ferrarihoz a gyors tempó dukál. (Csak nehogy útelágazódáshoz érjünk, mert akkor kész a baj!) Ahogyan Megyótól hallhattuk, a Ferrari is piros, no meg sikeres is, akárcsak az MSZP. Egy apró ám annál fontosabb momentumról azonban elfeledkezett a szegfûmintás utódpárt kormányfõje. Az utazó cirkusz élcsapatánál nem lehet hibázni, elég ha valaki egyszer elszúr valamit, az azonnal röpül. A megfelelõ posztra a legmegfelelõbb embert állítják. Ezért õk a legjobbak. Végzetes hibát okozhat, ha ezt az apróságot kihagyják az elvtársak a számításból, amikor a dodzsembõl átülnek a tûzpiros maranellói betontorpedóba.
(A fokozatosság elvét betartva, lehet hogy jobban jártak volna – jártunk volna –, ha az elvtársak elõször, a biztonság kedvéért, a dodzsembõl mondjuk egy fekete Volgába ülnek át, az úgyis jobban megy a tanácselnök-féle, 45-ös sztálingrádi blokáddivatot tükrözõ bõrkabátos imídzshez.) Megyó mondta: „Az embereknek kezd elegük lenni a békétlenségbõl.” Nem, kedves Gond. Az embereknek magából kezd elegük lenni. Magából és kufármentalitású bankároligarcháiból. Nem, kedves Gond, az embereknek az igazságtalanságokból, az igazságtalanságokat elõidézõ dúsgazdag, betokosodott, a magyar nemzet testébe beágyazódott haszonlesõ, a nép nyakán élõsködõ politikai elitbõl van elege. (És ez még akkor is így van, ha az elõzõ mondat elképesztõen demagógnak hangzott és a legszebb kommunista idõkre emlékeztette a kedves Olvasót. Mit csináljunk, ez van?) Másik gyöngyszem szintén Megyótól: „Mi nem újonnan jött barátai vagyunk a munkásembereknek.” (Na erre vajon hogyan reagált Thürmer Gyula?) Nem, ti valóban nem újonnan jött barátai, hanem régrõl itt maradt kizsákmányolói vagytok a melósnak. És ennek megállapításához nem kell szociológusnak vagy társadalomtudósnak lenni. Tudom, hogy a McLaren nem kezdte valami jól az idei szezont a Forma 1-ben, én azonban értékelem Toller polgármester úrnak a kommunizmus megvalósításának rögös útján tett erõfeszítéseit, s mivel jómagam eddig sem dodzsemen utaztam, maradok a Mercedes csuklósbusz-flotta Törökországban összeszerelt és sokszor a szervizben vendégeskedõ, eredetileg elõvárosi modellnek szánt jármûveinél. Nem valami gyorsak az igaz, viszont van rajtuk kipörgés- és blokkolásgátló, ami két okból is rendkívül megnyugtató a számomra. Ha a sofõr túl nagy gázt ad, elfüstölhetnek a gumik, jeges, havas úton pedig erõs fékezésnél irányíthatatlanná válhat a megcsúszó jármû. Egyébiránt a blokkolásgátlónak ma már szériatartozékká kellene válnia. Legalábbis egy olyan országban, mely most már végleg a lejtõre került és gyorsuló tempóban csúszik egyre lejjebb és lejjebb, mindenképpen. Szóval én maradok a Mercedes csuklósnál. Meg aztán, gondoljunk csak bele, ha netalán véletlenül az utcán belénk száguld egy alkoholos befolyásoltság alatt álló benarkózott pilóta tûzpiros Ferrari márkájú betontorpedójával, valószínûleg nagyobb esélyünk van túlélni az ütközést, mint egy fekete Volgában. Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára
5
– Fidesz: Medgyessy Ferrarija rossz irányba száguld – Kovácshoz és Medgyessyhez hasonlóan Horn is úgy vélte, hogy az MSZP gyõzni tud az újabb megmérettetésen. A jelenlévõket Horn elvtársaknak és elvtársnõknek nevezte, s a párt érdemeit felsorolva többek közt kiemelte: ez a párt, elõdjétõl eltérõen, senkit nem kényszerített arra, hogy megváltoztassa a nézeteit. Bár az MSZP mai kongresszusán, Szegeden elmondott beszédében a párt elnöke cáfolta, hogy közte és a miniszterelnök között feszültség lenne, Kovács László azt is elmondta: szerinte ki kell szállnia a közösen vezetett autóból annak, aki fékezi azt. Medgyessy Péter kijelentette: nem szereti az efféle autós hasonlatokat. Horn Gyula az „elvtársakhoz és elvtársnõkhöz” szólva támadta az „istenverte” jobboldalt. E jelzõt már a helyszínen próbálta helyesbíteni. Nem túl nagy tetszéssel fogadta Medgyessy Péter Kovács László autós hasonlatát a Magyar Szocialista Párt mai, szegedi kongresszusán. Az MSZP elnöke Medgyessy beszéde elõtt elhangzott felszólalásában ugyanis azt mondta, hogy aki velük egy autóban ül, de lassítja azt, annak ki kell szállni belõle. Medgyessy rámutatott: szerinte a pártban véget kell vetni a dodzsemezésnek, amikor mindenki mindenkinek nekimegy, ehelyett át kéne térni a Forma-1-re. Hozzátette: a Ferrarit ajánlaná, mert az is piros színû. Míg Kovács beszédében két percen belül kétszer ismételte el ugyanazt a mondatot („Mindent a párt érdekeinek, a gyõzelemnek kell alárendelni”), Medgyessy pedig öt percen belül négyszer használta ezt az egymás után következõ négy szót: autópálya, felnõttképzés, egészségügy megújulása, uniós pénzek. A retorikai eszközt a miniszterelnök azzal indokolta, hogy szándékában áll akár mechanikusan sulykolni e jelszavakat, amíg azok meg nem valósulnak. Februári beszédére utalva a kormányfõ ismét felelevenítette a közös európai lista ötletét, amely szerinte megakadályozná, hogy az uniós képviselõcsoport tagjai „egymással vitatkozzanak, mások örömére”. Az ellenzék nyíltsága akadályozta meg ezt a „négyes törekvést” – fogalmazott a kormányfõ, aki beszédének tekintélyes részét az ellenzéki pártok elleni támadásnak szentelte, hol azok elõzõ kormányzati szerepét, hol jelenlegi lépéseiket támadva. Akik Torgyánra bízták a káposztát, most a gazdák mellé állnak, akik itthon nem tudnak meggyõzõek lenni, szaladgálnak Lisszabonba vagy Strasbourgba – jellemezte a „máso6
dik legnagyobb ellenzéki pártot”, amely szerinte egyre kevésbé meri elütni az õ kinyújtott kezét, lévén a gyûlölködés visszahull fejükre. Az ellenzék Medgyessy szerint gyakran emlegeti az anyanyelvet, de elfelejti, hogy az nemcsak anyázásra való. (A beszéd számos eleme mindhárom szónok hozzászólásában ismétlõdött, így az ellenzék állítólagos „anyázása” a késõbb felszólaló Horn beszédében is elõfordult). „Számunkra fontos, meg kell találni a módját: állami földhöz juttatni azokat, akiknek nagy terhet jelent az EU-csatlakozás” – jelentette ki Medgyessy, nem nevezve meg, hogy a földosztás milyen földalapokból, közelebbrõl milyen mennyiségben, illetve kiket illetne meg. Szociális programját vázolva a kormányfõ úgy vélte: a leginkább rászoruló társadalmi rétegeknek kell átirányítani a támogatásokat. KOVÁCS: A PÉNZÜGYI KÖRÖK ÉS AZ ELLENZÉK A LUDAS. Hittünk a gazdasági elemzõknek – többek közt ezzel magyarázta beszédében Kovács László a magyar gazdaság „elõre nem látható” problémáit, lelassulását Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke a párt szegedi kongresszusán. Kovács igazoltnak látta a két száznapos programot, melyet szerinte a társadalmi igazságtalanságok leküzdése céljából hajtott végre a kormány. A magyar gazdaság jelenlegi állapotát szerinte elõre nem látható okok indokolják, a gyengülés jeleit szerinte azonnal kihasználták közelebbrõl meg nem nevezett külföldi pénzügyi körök és az ellenzék, melynek követeléseit a külügyminiszter megalapozatlannak és gátlástalannak nevezi. A pártelnök éles kirohanásokkal támadta a „legnagyobb ellenzéki pártokat”, melyek vezetõi szerinte nem képesek megbocsátani azoknak, akik a Kádár-rendszer alatt is „éltek”, így saját szüleiknek, és erõteljesen ostorozta az ellenzéki párt munkástagozatának megalakítását. Ironikusan szemléltette, miképpen vizsgálgatott a Fidesz elnöke és az ellenzéki párt munkástagozatának vezetõje egy franciakulcsot, nyilván nem tudták, mit kel vele kezdeni. A szocialista politikus beszédében rendre a szociáldemokrata értékekre hivatkozott, szerinte pártja ezek mentén szervezõdik. Kovács kijelentette: harmadszor is le lehet gyõzni a Fideszt, megnyerni a választásokat.
HORN: KEDVES ELVTÁRSAK ÉS ELVTÁRSNÕK, EBBEN A PÁRTBAN AMBÍCIÓ VAN! „Emlékeztek 1992-re? Akkor is rosszul álltunk, mégis egyenes út vezetett a gyõzelemhez” – biztatta az MSZP kongresszusának résztvevõit Horn Gyula, kijelentve: a párt szerinte sok nehézséget élt át, de mindig talpra tudott állni. Hangoztatta: szembe kell nézni a kialakult helyzettel, és határozottságot kell tanúsítani. „Legyünk kemény kezûek, ha kell, a célok végrehajtása érdekében" – szorgalmazta, figyelmeztetve: a párt ocsúdóban van. Horn egyes, nehezen értelmezhetõ kiszólásai mellett (például: támogatni kell, hogy ez az ország a nemzet érdekeit szolgálja) indulatait alig fékezõ, ám egyértelmû kijelentésekkel támadta az ellenzéket, szembeállítva az „istenverte” jobboldalt (e jelzõ elhangzása után rögtön korrigált, jelezve, hogy ezt nem kellett volna kimondania) a „tisztességes emberek pártjával”. A jobboldal Horn szerint Magyarország történelmében példátlan károkat okozott az országnak, tönkretette többek közt a „méltán híres magyar mezõgazdaságot”. Kiemelte: a jobboldali kormányok torz politikát követve, torz felfogásban vezették az országot. Sérelmezte, hogy az ellenzékiek „anyáznak” – e szófordulat szinte ugyanígy hangzott el Kovács Lászlónál is. Kovácshoz és Medgyessyhez hasonlóan Horn is úgy vélte, hogy az MSZP gyõzni tud az újabb megmérettetésen. A jelenlévõket Horn elvtársaknak és elvtársnõknek nevezte, s a párt érdemeit felsorolva többek közt kiemelte: ez a párt, elõdjétõl eltérõen, senkit nem kényszerített arra, hogy megváltoztassa a nézeteit. Horn szerint Brüsszelben Magyarország ismét stabilizáló tényezõ, európai körökben ’’dicsérik Kovács Lacit és Medgyessyt’’. FIDESZ: MEDGYESSY FERRARIJA ROSSZ IRÁNYBA SZÁGULD A Fidesz azt javasolja a miniszterelnöknek, hogy „piros Ferrariként való száguldozás helyett elõször nézze meg a térképet, tûzze ki a célt, és biztonságos tempóban haladjon a sikeres uniós csatlakozás érdekében”. Révész Máriusz szóvivõ hozzátette: „Medgyessy Péter közjogi ötleteivel szembeszáguldozott egész Európával, aminek következményeként több európai politikustól és intézménytõl büntetõpontokat kaptunk.” A Fidesz szerint a kormány az egészségügyrõl és a mezõgazdaságról sem tudott felvázolni semmilyen konkrét elképzelést. Forrás:hirtv.hu ,Udvardy Zoltán MNO
jó ha figyelünk
– Tiltott szavak a Draskovics-csomagról – Tiltott és használni javasolt szavak, kifejezések sora szerepel azon az Index birtokába jutott dokumentumon, amelyet a kormányszóvivõ irodája adott ki. A kommunikációs iránymutatás a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedéscsomaggal kapcsolatos pozitív üzenetekre is javaslatot tesz. Eddig is tudtuk, hogy a szocialistákhoz értelmezõ szótárra van szükség, ami szerint minden az ellenkezõjét jelenti. Ennek láthatjuk konkrét példáját most: a Draskovics-csomaggal kapcsolatos kormányzati megszólalásokban ugyanis tilos a megszorítás, a leépítés szavak használata, és arra sem szabad kitérni, hogy mi az, ami elmarad, vagy nem valósul meg. A kormányszóvivõi iroda által pontokba szedett iránymutatás többek között szigorú nyilatkozási tilalmat rendelt el a megszüntetendõ, vagy összevonásra kerülõ intézmények dolgozóira is. Tiltott és használni javasolt szavak, kifejezések sora szerepel azon az Index birtokába jutott dokumentumon, amelyet a kormányszóvivõ irodája adott ki. A kommunikációs iránymutatás a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedéscsomaggal kapcsolatos pozitív üzenetekre is javaslatot tesz. TILOS A MEGSZORÍTÁS A minisztériumok költségvetésében jelentõs forráscsökkenést hozó intézkedésekkel kapcsolatos szavak közül legfõképp a megszorítás és a leépítés tiltott, valamint annak részletezése, hogy mi az, ami elmarad, vagy nem valósul meg. Helyettük az olcsó állam, a takarékosság, a bürokrácia leépítése, és az eddig elért eredmények hangsúlyozását javasolja a kormányszóvivõ. Az ajánlottak között van még a gazdaság megerõsítése, valamint a modern köztársaság kifejezés is, amit már Medgyessy Péter is használt országértékelõ „beszédében”. A kifejezések mellé olyan politikai üzene- Draskovics Yoda mester a nagy mágus tek is megfogalmaz az iránymutatás, amelyek kombinálják a pozitív kommunikáció elemeit. Jól közvetítik a kor- tékonyabb a feladatok ellátásában, vagy azt, hogy a takarékosságnak mány szándékait azok a minisztériumok, amelyek például azt kom- nincsenek igazán vesztesi, legfeljebb olyanok, akik átmeneti nehézsémunikálják, hogy az olcsó állam kisebb, de nem gyengébb, hanem ha- gekkel kell, hogy szembesüljenek, nyertese viszont a magyar gazdaság, vagyis minden adófizetõ. NINCS KIBESZÉLÉS Az útmutatásban a kormányszóvivõ felhívja a figyelmet, hogy a kibeszélést minden korábbinál keményebben meg kell akadályozni, a megszüntetendõ, vagy összevonásra kerülõ intézményekben pedig minden dolgozóra nyilatkozási tilalmat kell elrendelni. A takarékossági ügyekben felkészített megszólalókat kell kijelölnie a leginkább érintett tárcáknak. FELADATA MEGHATÁROZNI Gál J. Zoltán az Index kérdésére azt mondta: természetes, hogy irodája a minisztériumok számára a fontos ügyekben kommunikációs háttéranyagokat készít. A kormányszóvivõ szerint feladatköréhez tartozik, hogy a kabinet döntései kapcsán megpróbálja egységesíteni a szaktárcák megnyilatkozásait. A kommunikációs kérdésekkel kapcsolatos dokumentumokban ezért rendszeresen meghatározzák azokat a kifejezéseket, szavakat, amelyeket az adott kérdéskörben érdemes használni, vagy éppen ellenkezõleg, kerülendõ a hangsúlyozásuk. Gál azt tartja sajnálatosnak, hogy a minisztériumokban gyakran figyelmen kívül hagyják útmutatásukat. Forrás: Spirk József, Index – fidesz.hu
jó ha figyelünk
7
Kormányfõnk ismét illegalitásba vonult. Mi, egyszerû emberek, avatatlan szemlélõk csak azt észleltük, hogy állítólag õgyelgett vagy öt ellenséges érzületû egyén a Kossuth téren, s ez alapjaiban rengette meg a Magyar Köztársaságot. Miközben Orbán Viktor (a Magyar Köztársaság elõzõ kormányfõje) miskolci beszédét egy kereskedelmi televízió becslése szerint legalább tízezer ember hallgatta végig, Budapesten ismét illegalitásba vonult a Magyar Köztársaság jelenlegi, legitim eszközökkel megválasztott kormányfõje. Medgyessy Péter úgy döntött: nem áll ki a választópolgárok színe elé, nem mondja el március 15-i beszédét. Az esemény kommunikálását illetõen kitûnõen mûködött ismét a dezinformációs hálózat. Tegnap Gulyás Erika helyettes kormányszóvivõ az érdeklõdõ sajtót arról informálta, hogy a Pajzs Szövetség demonstrált a térnek azon a részén, ahol Medgyessy elmondta volna beszédét. A kormányfõt – szól az indoklás – azért mentették be a Pilvax kávéház sokat látott falai közé, mert az unióról és az összefogásról talán nem ilyen környezetben kéne beszélni. Csakhogy a „környezet”, az EU-ellenes Pajzs Szövetség, amely méltatlan lett volna e beszédhez, a Magyar Hírlap mai riportja szerint március 14-én demonstrált a téren, március 15-ére a Bazilikához tették át székhelyüket. (A riport egyébként páratlan humorérzékkel figurázza ki a „a magyar nyelvvel hadilábon álló ausztriai magyarok” kiejtését, akik ajrópaunióznak. Ebbõl arra a megdöbbentõ következtetésre juthatunk, hogy Horn Gyula ausztriai magyar.) Az RTL Klub a Pajzsot meg nem nevezve vágóképben egy EU-Nem feliratú táblát tartó, mintegy ötfõs csoportot játszott be március 15-én este, és közölte: a kormányfõ állítólag azért nem tartotta meg beszédét, mert a tüntetõk azt megzavarhatták volna. Mind az öten.
kokat, hogy egy kapualjban igazoltassák, majd a legközelebbi rendõrõrsön összeverjék õket. Ha komolyabb tömeg verõdött össze, nem általlottak motoros rendõrökkel hajtani kamaszok közé, a Lánchídon gumibottal verték végig a kommunista rezsimek mindenkori, rettegett ellenfeleit: a fiatalokat. Érthetõ, hogy aki tevõlegesen, súlyos júdáspénzekért vett részt egy olyan államrend fenntartásában, amely így ünnepelte nemzeti identitásunk évfordulóját, aki ellenforradalomként emlegette a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb pillanatát, az ma nem mer kiállni honfitársai elé. Egyébként is „tér-iszonya” van: retteg a szabad, nyílt terektõl, mint amilyen a Kossuth tér, amit nehéz hermetikusan körülzárni, s ahol bármi megtörténhet. Mennyivel kényelmesebb átkocsizni a Pilvaxba, ahol az arra érdemesítetteknek átadhatja a Párt alapítványainak sajtódíját. TERMÉSZETESEN NEM MÁSNAK, MINT A NÉPSZABADSÁG PUBLICISTÁJÁNAK. Medgyessy Magyarország elsõ legitim miniszterelnöke, aki folyamatos illegalitásba menekül. Személyében megtestesül az ország elsõ, Budapesten székelõ árnyékkormánya. Nem csoda, hogy fél, hogy félnek a napfénytõl, a levegõtõl, s a naponta, görcsösen emlegetett emberektõl. Hiszen a kísértethistóriák azonnal értelmetlenné válnak, ha ezekre a parvenükre egyszer valaki rátöri végre az ajtót. Forrás: Udvardy Zoltán – MNO
MAGA AZ ELLENFORRADALOM, AMI KITÖRNI KÉSZÜLT A KOSSUTH TÉREN. Viszont, ha valaki kinyitotta a mai Népszabadságot, fantasztikus idõutazásban részesülhetett. Az újabb fiaskót – azt, hogy a magyar kormányfõ két évvel megválasztása után fél kiállni a Parlament elé, fél évvel azután, hogy október 23-án Párizsba menekült a közszereplés elõl, rettegve az ’56-osok haragjától –, a Népszabadság egyetlen elegáns félmondattal oldja meg: „A tervezettõl eltérõen Medgyessy Péter kormányfõ nem a Kossuth téren, hanem délután a Pilvax Kávéházban szólt a forradalomról”. Úgy látszik, ez a lap nem csak címében maradt ugyanaz az orgánum, amely képes volt az 1973. március 15-i, több tízezres, a rendõrség által brutálisan szétvert államellenes tömegtüntetés másnapján azt írni, hogy a hivatalos ünnepségek után a Belvárosban néhány huligánból álló csapat garázdálkodott. Hiába, március 15-e mindig is neuralgikus pont volt a Párt ismert vezetõi és szürke, ám nem jelentéktelen eminenciásai életében, akkor is, amikor – minõ véletlen – ugyanezek az emberek voltak vezetõ pozícióban a szovjet katonák által megszállt Magyarországon. Március 15-e rendszerint a frusztrált diktatúra halálos rettegéseinek, túldimenzionált félelmeinek jegyében telt el. A 80-as évek közepéig az ünnepet megelõzõ napokban rendszeresen szovjet hadoszlopok haladtak át a fõvároson, ilyenkor leállt a forgalom az Erzsébet hídtól a Keleti Pályaudvarig. A megszállók légvédelmi ágyúkat és páncélosokat vontattak túlméretezett jármûveiken, az Astoriánál szovjet katonai rendõr irányította a forgalmat. A katonai laktanyákban és a Munkásõrség alakulatainál úgynevezett 100-as összetartást, magas készültségi fokozatot rendeltek el. A bolsevik hatalom titkosügynökei tomboltak az ünnep perceiben: alattomosan lopakodva cserkészték be a Petõfi-szobornál verseket mondó diá8
jó ha figyelünk
Szerzõnk erópaunós kampányra indul a Való Világ szereplõivel, akik szájba rúgják a fanyalgókat, és a korlátozások ellenére erotikus munkát vállalnak egy bécsi cukrászdában. Közben a részeges svédek és az ordibáló olaszok megtanulják csikószõrös kulacsból inni a gulást. – Európa, jövünk! – Dévényi István jegyzete. Gúdmónig! Hát akkor mink vónánk a magyarok, gyöttünk az Erópunóba. De nem ám csak úgy magunkba, hanem hoztunk ezt-azt. Meglepetés! Csííz! Itten van kezdetnek mindjárt az AIDSes és TBC-s betegek áradatja, akikrõl a The Sun címû brit bulvárlap mán beszámolt, no meg a nyugati féltekének megszállását ugrásra készen váró másfélmillió roma, akiket pediglen a The Express nevû lapból teccenek ismerni. És ez még nem minden! Ungarische wirtschaft, gulás, Hortobágy, és igen, a jó öreg gipsymusic, de nem, Bukarest továbbra sem a mi fõvárosunk. Most pedig kortyoljunk egyet a csikószõrös kulacsból. Ripityom! Körülbelül ez a kép él rólunk néhány millió brit állampolgár fejében, köszönhetõen a már említett The Sun és a The Express címû magazinok tényfeltáró újságíróinak. (Úgy látszik bulvárban már idehaza is elértük az európai színvonalat.) Persze, semmi gond, a csatlakozási szerzõdéseket minden fél aláírta, legfeljebb az angolok néhány évig majd sürgõsen kezet mosnak, ha véletlenül egy magyarral hozza össze õket a sors. És igazából még felháborodni sincs okunk, mert ha találomra körbekérdeznénk az utcán, hogy
ugyan mondjanak már nekünk néhány szót nyugati szövetségeseinkrõl, valószínûleg ilyesféléket hallanánk: az olaszok hangosak, a svájciak precízek, a németek ridegek, a spanyolok tüzes-, az angolok viszont hidegvérûek, Skandináviában pedig mindenki folyamatosan részeg, mivel alkoholtilalom van. A különbség annyi, hogy az angoloknak, svájciaknak, németeknek, spanyoloknak már nem kell bizonyítaniuk, hiszen jó ideje házon belül vannak. Ezért lenne fontos, hogy a totálisan félrecsúszott, kifelé irányuló országimázst (amit jelen pillanatban a népfrontos listával rohangáló Medgyessy Péter személyesít meg), legalább népünk felvilágosításával ellensúlyozzuk. Mert ne szépítsük a helyzetet, az Európai Unióról elképesztõen keveset tudunk – ha jobban belegondolunk, még azt se, hogy most akkor nyithatunk-e Bécsben cukrászdát. A teljes információhiány közepette érkezett a megnyugtató hír, miszerint kilencmillió forinttal támogatja a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központja az RTL Klub Való Világ 3 címû mûsorát. Az egyetlen talpon maradt magyar valóságshow az európai uniós csatlakozás-
hoz kapcsolódó lakossági tájékoztatás címén meghirdetett 220 millió forintos pályázaton gyõzedelmeskedett. Persze sokaknak mindjárt szöget ütött a fejében, hogy a villalakók vajon mit tudnak odabent, amit mi nem tudunk idekint, meg hogy miként is fog kinézni a lakossági tájékoztatás, Kolosi Péter, a kereskedelmi csatorna programigazgatója azonban sietett mindenkit megnyugtatni, hogy igenis lesz észosztás, mert a Való Világ 3 szereplõi e héttõl az Európai Unió különbözõ városaiba tesznek majd villámlátogatásokat, s ez kimondottan az unió népszerûségét fogja szolgálni. Na most ez az a pillanat, amikor a leginkább túltengõ fantáziámat szuperintenzív mûködésre ösztökélve is csak homályt, ködöt és tömény szürkeséget látok a jövõben. Elõször is valaki szólhatna Kolosi Péternek, hogy az uniót már felesleges népszerûsíteni, mivel túl vagyunk tizennégy évnyi felzárkózáson, és egy népszavazáson. Másodszor pedig ha például az Indián nevû villalakó megáll Brüsszel fõterén, és élõ egyenes adásban kijelenti, hogy akinek nem tetszik az unió, azt szájba rúgja, attól az európai pályázati rendszer még ugyanolyan bonyolult lesz, legfeljebb az RTL Klub sztárjának útmutatását követve a gazdák majd idegesen felkeresik irodáikban a Magyar Szocialista Párt által delegált kistérségi megbízottakat. Most látni csak, hogy micsoda veszteség Pandora kiesése, mert õ legalább pontos ismeretekkel rendelkezett az európai munkavállalásról. Forrás: Dévényi István – MNO
Kilencmillió forint a realitybizniszben semmiség. Ennyit fizetett a MeH a Való Világnak az EU népszerûsítéséért. Nem is nagyon érdekel a pénz. Hanem a következõk igen. Szóval az EU-t úgy népszerûsítjük, hogy kiküldünk oda két sültparasztot, lehetõleg minden nyelvtudás nélkül, hogy vegyenek fapapucsot Amszterdamban, és fényképezkedjenek Kylie Minogue viaszmásával – mintha ehhez csatlakozni kéne, és nem tehetné meg akármelyik szudáni tevehajcsár. Ott aztán lefilmezzük õket, ahogy kérdezõsködnek, hogy „bitte wo ist diese boy, ‘schuldigung”, kerékbe törik az angol és a német nyelvet, és általában bemutatják a magyar turista legrosszabb arcát. Mindezt úgy feliratozzuk, hogy az Uniót hosszú úval írjuk, mert nemcsak a villalakók bunkók, sõt õk mindannyiunk nevében azok. jó ha figyelünk
Esetleg még el is lophatnának valamit. Ha nem is kilencmillió forintot. Forrás: Tóta W. Árpád – Index
9
– Magyarország besorolása tovább romolhat – Magyarország ki van téve a külföldi bankok jóindulatának A Medgyessy-kormány hivatalba lépése, azaz 2002 májusa óta csaknem 2800 milliárd forinttal nõtt a magyar államadósság. Ha a tendenciát nem sikerül megfékezni, úgy Magyarország besorolása a nemzetközi pénzpiacokon tovább romolhat. A legnagyobb gondot jelenleg az okozza, hogy a magas kockázatot a növekvõ kamatokon keresztül fizetjük meg. Hazánk államadóssága már eléri a 11 015 milliárd forintot. A kormányváltás óta ezen a területen a növekedés mértéke 33 százalékos. Alig két év alatt Magyarország államadóssága 2736 milliárd forinttal lett több – áll a Pénzügyminisztérium (PM) kimutatásában. A Medgyessy-kormány elmúlt másfél esztendeje során így Magyarország a tízmillió adós országává vált. Az egy fõre jutó államadósság tudniillik 280 ezer forinttal nõtt, azaz egy négytagú családra jutó államadósság szintje több mint egymillió forinttal növekedett 2002 májusa óta.
Az eladósodás egyre nagyobb kamatterheket ró a gazdaságra: tavaly például a költségvetési törvény értelmében 729 millió forintot költöttünk az adósság kamatainak törlesztésére, az idén ez az összeg az elõirányzott 762 milliárd forint helyett várhatóan 880 milliárd lesz. Ezt értelmezhetjük úgy is: 200 milliárd forinttal kevesebb jut az adófizetõk pénzébõl az iskolák, a kórházak finanszírozására vagy éppen az infrastruktúra építésére. Az óriási kamattöbbletet elsõsorban a magyar gazdaság iránti bizalmatlanság okozza: a megnövekedett kockázat miatt a külföldi befektetõk már csak lényegesen magasabb kamat mellett hajlandók finanszírozni a magyar kormány költekezését. Vagyis a Medgyessy-kormány mûködése alatt Magyarország egy kifejezetten magas pénzügyi kockázatú országgá vált. Ez azért óriási gond, mert a kockázatos adósnak számító országok a nemzetközi piacokon nem jutnak hosszú távú, olcsó kondíciójú hitelekhez, csak drága, rövid távú pénzügyi kölcsönökhöz.
Fogyatékos gyermekek szüleit és nevelõit nõnapi ünnepségre invitálta az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal a parlamentbe. A meghívottak az esemény után a Monet és barátai címû kiállítást „tekinthették meg” a Szépmûvészeti Múzeumban. A programnak a vakok és gyengén látók nem tudtak felhõtlenül örülni. A nemzetközi nõnap az esélyegyenlõség napjává is lett a magyar médiában. Lévai Katalin esélyegyenlõségi miniszter, Teleki László politikai álamtitkár és Burány Sándor munkaügyi miniszter 325 fogyatékkal élõ gyermeket nevelõ nõt fogadott. Az ünnepség után a vendégeket a Monet és barátai címû kiállításra vitték el a Szépmûvészeti Múzeumba. A programnak a vakok nem tudtak felhõtlenül örülni – mondta lapunknak a Vakok Országos Szövetségének fõtitkára, Erhardt Katalin, aki maga sem lát. „Az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal munkatársai megkerestek, hogy állítsunk össze egy listát, nevezzük meg a fõvárosból azt a nyolc, a megyékbõl pedig azt a két-két hölgyet, akik fo10
Ha az államadósság struktúráját vizsgáljuk, még lehangolóbb a kép. A magyarországi államadósságnak tudniillik csaknem a fele rövid távú hitel – az eltelt szûk két esztendõ eladósodását gyakorlatilag három hónapos vagy annál rövidebb lejáratú kincstárjegyek fedezik. Ráadásul egyre nõ a külföldiek kezén lévõ állampapír-állomány, amely jelenleg az összesen kibocsátott államkötvény 28 százaléka: 2300 milliárd forint. Ebben a helyzetben a bankok a vállalkozók helyett a kormányt finanszírozzák, így a költségvetés kiszorítja a cégeket a hitelpiacról. Ez viszont lassítja a gazdasági növekedést, hátráltatja például a munkahelyteremtést. Az eladósodás kedvezõtlen mutatói azokat a hazai és külföldi elemzõi véleményeket támasztják alá, amelyek a növekvõ hitelfelvételeket veszélyes folyamatnak értékelik, s elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarország egyre inkább ki van téve a külföldi hitelezõ bankok jóindulatának. Forrás: Szajlai Csaba – MNO
gyatékkal élõ gyermeket nevelnek és elküldenénk a parlamenti ünnepségre. Mondtam nekik, hogy mi vak nõket és a kísérõiket tudjuk invitálni a rendezvényre. Ám még parkolni sem tudtunk az Országház elõtt, ahogyan a Parlamentben felállított svédasztalról sem volt egyszerû étkeznie annak, aki nem lát. Az ünnepség utáni programon, a Monet- kiállítás megtekintésén pedig tudomásom szerint hárman vettünk részt nem látóként – mondta Erhardt Katalin. A Vakok Iskolájának igazgatója, Helesfai Katalin szerint a vakok nagyon örültek a lehetõségnek, és többen a kiállításra is elmentek. „Az általam tanított vakok megtiszteltetésnek érezték a meghívást, egyáltalán nem vették zokon, hogy tárlatra hívják õket, hiszen a képekrõl mesélni lehet nekik" – hangsúlyozta az igazgatónõ. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének fõtitkára, Szakály József kiemelte, hogy a programmal minden fogyatékkal élõnek kedveztek a szervezõk. „A mozgáskorlátozottak egyébként nem tekinthették volna meg ezeket a csodálatos mûveket"– mondta Szakály. Az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal sajtófõnöke, Oravecz Éva szerint az is az esélyegyenlõséghez tartozik, hogy a vakokat sem zárják ki a programból, mert ha kísérõik leírják a látványt, õk is élvezhetik azt. „A meghívón külön kiemeltük, hogy aki szeretné megnézni Monet képeit, az jelezzen vissza nekünk, ez egy ajánlott program volt" – mondta az ünnepség egyik szervezõje, Taigás Katalin. Lapunk azt szerette volna megtudni a szervezõtõl, hogy hány vak vett részt a tárlaton. A kérdésre azonban már maga Lévai Katalin válaszolt, aki támadásnak minõsítette megkeresésünket, és közölte, hogy nem számolták meg a résztvevõket. Forrás: (Herczeg Dóra – MH)
jó ha figyelünk
Kevesebb bevétele volt tavaly a vártnál az ÁPV Rt.-nek, de reményeik szerint az idén teljesítik a 334 milliárd forintos tervet. A társaság a kormány egy tavaly decemberi döntése alapján felgyorsítja a még állami tulajdonban lévõ eladható vagyon értékesítését. Az állam tulajdonában lévõ 690 milliárd forintnyi vagyonból az ÁPV Rt. 240 milliárdot tartana meg. A társaság 334 milliárdos bevételre számít, így csaknem a teljes eladható állami tulajdon magánkézbe kerülhet még az idén. A bevétel általában a költségvetési hiányt csökkenti. A pártok közben arról vitatkoznak, milyen ütemben haladjon a privatizáció. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Társaság a tervezett 196 milliárd forintos bevétel helyett 163 milliárd forintos eredményt ért el tavaly. Ennek oka, hogy év végén elmaradt a Mol privatizálása, és emiatt mintegy 70 milliárd forint bevételtõl esett el az állam. Igaz ezt némileg kompenzálta, hogy a Postabankért a vártnál jóval nagyobb összeg folyt be. TÖBBET VÁRNAK A tavalyi privatizációs programban szereplõ tranzakciók jelentõs része az év utolsó hónapjaiban valósultak meg, így a privatizációs bevételek is akkor folytak be - közölte a Farkas Andrea szóvivõ az Index kérdésére. Tavaly novemberben 11 milliárd forintot hozott a Földhitel- és Jelzálogbank privatizációja, decemberben pedig a Konzumbank, a Postabank, a Belvárosi Irodaház Kft. és a Hungaropharma privatizációjából származó 118 milliárd forint folyt be a társaság kasszájába. Bár lapunkat úgy tájékoztatták, hogy még nem fogadták el a társaság idei üzleti
tervét, azt már lehet tudni, hogy a tavaly elmaradt magánosítások közül az idei évre húzódik át a Malév, az Antenna Hungária, a Nemzeti Tankönyvkiadó, az MTV székház eladása. Ezekbõl, saját társaságai utáni bevételekbõl és a februárban már lezajlott MOL-privatizációból az ÁPV Rt. 334 milliárd forintos bevételt vár az idén.
Az idei elsõ két hónapban 78 milliárd forint bevétele volt az ÁPV Rt.-nek, ez a Mol-ban lévõ állami tulajdon eladásából folyt be. Egy tavaly december eleji kormánydöntés alapján a társaság felgyorsítja a még állami tulajdonban lévõ vagyon értékesítését, illetve annak elõkészítését. A legelõkészített szakaszban az állami tulajdonú agrártársaságok privatizációja van, ebbõl húszmilliárd forintnyi bevételt remélnek. HIÁNYT CSÖKKENT? Az állam tulajdonában még 690 milliárd forintnyi vagyon maradt - derül ki az ÁPV Rt. vezetõinek korábbi nyilatkozataiból. A 157 társaságból 37 marad tartós állami tulajdonban. Ez utóbbiaknak az értéke 240 milliárd forint. Teljesen állami tulajdonban marad a Tiszavíz Vízerõmû Rt., az Eximbank, ötven plusz egy százalék erejéig a Magyar Villamos Mûvek, a Magyar Posta, a Hitelgarancia Rt., 25 százalékos részesedése marad az államnak a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Budapest Airportban. Ezen kívül megmarad a tulajdon az aranyrészvényben, vagy ennek megszûnésével, más módon, de a hatósági jogkör megõrzésével a következõ társaságokban: Mol Rt., OTP, Hungaropharma, Hungexpo, Zsolnay Porcelángyár, Kage, Pick Szeged, Herz Szalámigyár és CD Hungary Rt.
jó ha figyelünk
A privatizációs bevételeket az ÁPV Rt. saját kiadásai levonása után - a központi költségvetésbe fizeti be. A bevétel tehát a hiányt csökkenti. Nem világos azonban, hogy a befolyt összeg milyen mértékben csökkentheti azt, hiszen januárban többször is módosították a terveket, illetve a különbözõ számítási módszerek miatt nincs egyetértés abban sem, most mekkora a hiány. A költségvetésben még 3,8 százalék szerepel, ezt azonban januárban Draskovics Tibor akkor még kijelölt pénzügyminiszter 4,6-ra módosította. A Napi Gazdaság február végén adta hírül, hogy az MNB elõrejelzése alapján ez a szám sem fedi a valóságot. Az eredményszemléletû elszámolás a jegybank szerint a GDP 5,3 százalékának megfelelõ hiányt jelez, amelyben már figyelembe vették a Draskovics-csomagot is. NEM CIMKÉZNEK A bevételeket nem címkézik, bár politikusok többször is próbálkoztak ezzel. Legutóbb az M5-össel kapcsolatban röppentek fel olyan hírek, hogy az állam a Postabankból privatizációjából befolyó bevételt használja fel a sztráda kivásárlására. Korábban a Szerencsejáték Rt. eladásából befolyó összeget fordították volna sztrádaépítésre, bár az „aranytojást tojó tyúk” eladásáról nincs is döntés. Kormányzati körökben felmerült ugyan ennek lehetõsége, az ellenzék azonban hevesen tiltakozott a privatizáció ellen. A pártok nem csak a Szerencsejáték Rt. sorsáról vitatkoznak. Abban sincs konszenzus, hogy mit és milyen mértékben privatizáljanak. Az SZDSZ álláspontja szerint „a legjobb állam is rosszabb, mint a legrosszabb magántulajdonos”, ezért az állami alapfeladatokat ellátó szervezeteken kívül minden állami céget privatizálni kell.
A Fidesz szerint azonban nem baloldali politika, ha az állami vagyont kiárusítjuk, kórházakat privatizálunk. Az ellenzéki párt szerint a privatizációt kellõ megfontoltsággal lehet folytatni, most azonban le kell állítani. Forrás: Index
11
Kedves magyar barátaim, a határokon innen és a határokon túl! Köszönöm a meghívást, nagy megtiszteltetés számomra, hogy Bécsbõl idejöhettem, és egy ilyen nevezetes napon, fontos gyûlésen a szabadság ünnepnapja elõtt Önökhöz beszélhetek. Bécsbõl jövök. Az irodám a Landhausgasséban van. A régi bécsi Landhaus – az országház – épületével szemben, amelyet minden nap az ablakból látok. Ebben az épületben kezdõdött 1848-ban a márciusi bécsi forradalom, amely ott március 13.-án kezdõdött 156 évvel ezelõtt, eltörölték a cenzúrát, kihirdették a sajtószabadságot és a mai napon, március 14-én este 9-kor mondott le Metternich kancellár ezután elmenekült Bécsbõl – és pedig Brüsszelbe. A forradalom Bécsben is az abszolutizmus és merev konzervatizmus ellen irányult, a forradalmárok nemzeti és liberális követeléseket tûztek ki zászlóikra. A bécsi forradalom kiváltója nem volt más, mint Kossuth. A diákok a bécsi egyetemen Kossuth eszméit, Kossuth gondolatait és Kossuth követeléseit vették át. A forradalom napjaiban, a bécsi kávéházakban és az országház elõtt is felolvasták Kossuth azóta híressé vált beszédét, amelyet március 3-án, a pozsonyi országgyûlésen mondott el. Ha most olvassuk el ezt a beszédet, megdöbbenhetünk azon, hogy milyen aktualitása van ennek a szövegnek a mai napon is. Milyen aktuálisak ma is azok a követelések, mennyire hasonló az akkori és a mostani helyzet, nem csak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában. Elég kicserélni a neveket, Bécs és Metternich helyett Brüsszel és a Császári birodalom helyett Európai Unió. Metternich célja egy tartós európai békerend és európai egyensúly volt. A mai politikusok is abban látják az Európai Unió legfontosabb érdemét, hogy a békét biztosítja Európában, miközben már abban is békét látnak, ha nincs fegyveres konfliktus. Ugyanúgy, mint akkor, ma is láthatunk egy merev és felfújt bürokráciát, az emberek ugyanúgy szenvednek a szabadságjogok hiánya miatt, ugyanúgy, mint akkor, most is a nép ellen és nem a népért kormányoznak, ugyanúgy, mint akkor, ma is kárhoztatott fogalom a nemzet és elleneznek minden nemzeti mozgalmat, ugyanúgy mint akkor, ma is egy rossz, bizonytalan, gyenge állapotban van Európa, és ugyanúgy mint akkor, most is ugyanolyan rezignáció és apátia uralja a társadalmat. Abból a kilátástalan helyzetbõl Kossuth mutatta meg a kivezetõ utat. Kossuth új kormányt követelt. Négy fogalom volt a követelések alapja: szabadság, nép, nemzet és alkotmány. Hatása egész Európában érez12
hetõ volt és hosszú távon érvényesültek az emberi és szabadságjogok. 100 év múlva az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint az Európai Emberi Jogok Egyezménye és a két Emberjogi Paktum is a márciusi forradalomban gyökereznek. És mégis, kedves barátaim, és mégis, a mai napon ugyanott állunk, mint ahol 1848 elõtt voltunk. A szabadságjogok, amelyeket 1848-ban kiharcoltunk, ismét veszélyben vannak, nagy részét ismét elveszítettük. Az államhatalom a bölcsõtõl a koporsóig az életünk minden területét szabályozza, túlságosan sok jogrendelet korlátozza az életünket. De a csúcs a brüsszeli szabályozási õrület, amely már elviselhetetlen – az uborka görbületétõl kezdve a traktorülés formájáig bezárólag. Ugyanúgy a személyes szabadságjogok is veszélyben vannak. Nem csak itt Magyarországon, ahol veszélyben van a sajtószabadság és idõnként a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság is. Ha nyugatra nézünk, kedves barátaim – és nyugatra kell nézni – mert onnan jön most az új iránymutatás, ami május 1-töl még jobban érezhetõ lesz – ha nyugatra nézünk, láthatjuk, hogy a szabadságjogok csökkenõ tendenciát mutatnak. Nagy Britanniában – de facto – hatályon kívül helyezték az Emberi Jogok Egyezményének 5. cikkelyét, amely a szabadságjogokról szól. Nem is beszélve az Egyesült Államokról, ahol a terrorizmus elhárításának ürügyével a tökéletes ellenõrzés uralkodik. Az „átlátszó ember” valóra vált, túl vagyunk 1984-en. Amerika már messze eltávolodott demokratikus alapelveitõl, ez már diktatúra a legrosszabb értelemben. Kedves barátaim, védekeznünk kell az ilyen antidemokratikus, szabadságellenes, az emberi méltóságot sértõ áramlatok ellen! Elég volt a kommunista diktatúrából, nem kell diktatúra nyugati módra sem! Május elseje után ez nehéz lesz. Mert az Európai Unió is egy teljesen antidemokratikus, totalitárius képzõdmény. A törvények, rendeletek nem demokratikus úton jönnek létre. Számtalan példát lehet felhozni a népellenes döntésekre, mint amilyen például az Ausztria elleni tranzitdöntés. De a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága is veszélyben van. Ezért örülök annak, hogy Magyarországon az alkotmánybíróság felülvizsgálja a véleményszabadságot csökkentõ büntetõtörvény módosítását és remélem, hogy a bíróság csak jogi alapon és nem politikai megfontolásból fog dönteni. Ha Brüsszelben már el is felejtették az európai értékeket, akkor itt kellene megmutatni, hogy a személyes szabadsághoz való jog és az emberi méltósághoz való jog, nélkülözhetetlen alapok minden demokratikus társadalomban.
Sokan hivatkoznak az európai értékrendre, de az az érzésem, hogy nem tudják, mirõl beszélnek. Vagy nem is akarják tudni, mert az európai értékrend, amely ezen a három pilléren nyugszik: Szabadság – jog – és emberi méltóság, nem igazán érdekes számukra. Az alkotmány körüli vitában látszik, nem érdekli õket a személy, a nép és nem fontosak a kisebb országok sem. Csak a hatalom a fontos. A nagyobb országok mind visszaestek a régi hegemónia politikájába. Az Európai Unió nem más, mint egy új platform az európai nagyhatalmak régi játszmáihoz. Magyarországnak sajnos nem sikerült kívül maradnia. Nem sikerült függetlennek maradnia. Nem volt elég a moszkvai bilincs most jön a brüsszeli póráz. A nép döntött. A nép azért döntött így, mert félrevezették. A politikusok hazudtak, mert nem merték megmondani az igazságot. A politológusok ezt „ösvényfüggõségnek” nevezik, ami annyit jelent, hogy a politikusokat akaratuk ellenére EU-szimpatikus tevékenységre szorítják. Kedves barátaim! Mi nem ezt akartuk, amikor 1987-ben Lakitelken a sátorban ültünk és egy jobb jövõrõl álmodtunk. Én merem ezt mondani, mert ott voltam! Nem ezt képzeltük el! Mi szabadságot akartunk, igazi demokráciát akartunk, egészséges gazdaságot akartunk, a megsebzett magyar nemzet gyógyulását akartuk. Mi igazi rendszerváltást akartunk! Ezt nem értük el. Túl kevesen voltunk. Túl kevés idealista volt. És azok is megváltoztak, amikor a hatalom részeseié váltak. A hatalom tönkreteszi az idealizmust. A mostani helyzet szomorú és aggasztó. Nem jó ez a mély apátia, melyet mindenhol érzek. Nem szabad kétségbe esni, nem szabad feladni. A magyar ember nem adja fel. A magyar nép minden válság után ismét fel tud állni. Össze kell szedni magunkat, összpontosítani kell erõinket, aktívabban kell részt venni a politikai életben, el kell menni szavazni, és nem otthon maradni, szót kell emelni, és nem azon gondolkodni, hogy úgy sem lehet változtatni a helyzeten. Változtatni lehet, kedves barátaim, és változtatni is kell. Egy új Lakitelek szükséges, egy új Lakitelek szelleme kellene. Ott kellene folytatnunk, ahol akkor elkezdtük. A követelésünk az kell, hogy legyen: A személyi szabadság, a szabadsághoz való jog, korrupciómentes demokrácia és jogállamiság, korrupciómentes szociális piacgazdaság és a magyar nemzet újraegyesítése. Kedves barátaim! Az utóbbi hónapokban, hetekben jött létre a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács konkrét autonómiakövetelésekkel. jó ha figyelünk
Nagy megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy ez a túléléshez annyira fontos autonómiakövetelés nem kapta meg a szükséges támogatást – sem kormányszinten, sem a parlamentben, sem a társadalomban. Sõt, ahelyett, hogy a kormány ellátta volna a kötelezõ védõszerepét, felesleges és káros nyilatkozatok hangzottak el. Az autonómia nem felbujtás, hanem az önrendelkezési jog egy formája, amely a magyar népnek is jár. Ezt a jogot letagadni bûn a székely és az erdélyi néppel szemben. Amúgy is túl sokáig vártak, túlságosan türelmesek voltak, túl sok mulasztás történt már. Ajánlom a külügyminiszter Úrnak és az illetékes politikusoknak, hogy tanulmányozzák az osztrák külpolitikát déltirollal kapcsolatban. Akkor sokkal nehezebb politikai helyzetben sikerült a déltiroli népnek egy elfogadható autonómiát biztosítani. Ajánlom, olvassák el Bruno Kreisky kancellár emlékiratait, aki a déltiroli ügyet az ENSZ elé vitte, és aki azt írja, annak ellenére, hogy egyetlen állam sem támogatta az autonómia ügyét, mégis keményen harcolt. Éppen azért, mert szocialista volt és kozmopolitának tartották, igyekezett maximális erõfeszítéssel az ügyet képviselni. Kreisky azokat a déltiroliakat sem nevezte felbujtóknak, akik merényleteket követtek el déltirolban, hanem nagyon barátságosan fogadta õket a saját lakásában, és azt írja róluk: „korrekt, õszinte, faragatlan emberek”. Kreisky továbbá azt írja, idézem: „Akkor, amikor ezekkel a déltiroli emberekkel beszéltem, megtanultam, hogy a helyes megoldás megtagadásából olyan hangulatok keletkeznek, amelyek elõsegítik a terrorizmust. Ma ennek a folyamatnak és világpolitikai dimenziójának a tanúi vagyunk.” idézet vége. Kreisky ezt 1988-ban írta. 1990-ben halt meg. Mennyire jövõbe látó volt. A világ sok politikusa tanulhatna öle és nem csak a szocialisták.
jó ha figyelünk
Kreisky a könyvében még az is írta: Õk éjjel-nappal dolgoztak, ez egy többéves politikai élet-halál harc volt. Többéves politikai élet-halál harc. Többször saját emberei is hátbatámadták, de õ konzekvens maradt és nem volt hajlandó kompromisszumra. Kreisky azt is õszintén feltárja, miért nehezek az ilyen ügyek. Azért, mert a politikusokból és a diplomatákból hiányzik a bátorság. Mert nem képesek elviselni, hogy ne kedveljék õket. Az osztrák diplomácia éveken keresztül ilyen kellemetlen körülmények között dolgozott. Egyetlen egy osztrák-olasz államlátogatás sem volt, közös ünneplésrõl nem is beszélve, ez elképzelhetetlen lett volna. Tehát, nem koccintással, nem kacsavadászattal, sem Ferrariban, sem hálókocsiban nem lehet politikai eredményeket elérni, hanem csak kemény munkával. Talán jobb lenne a komoly munkára koncentrálni és inkább a magyarság védelmezõjének lenni a disznók védelme helyett, föle akkor, ha a kegyelmi jog gyakorlása nem is a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik. Talán mégis jó lett volna, belelapoznia a nem rég ajándékba kapott alkotmánykönyvbe. De ebbõl a disznókegyelmi sztoriból is látszik, kedves barátaim, hogy mennyire igaza volt Orwellnek, amikor azt írta, hogy minden állat egyenlõ, de a disznók még egyenlõbbek! Mert a disznók kaphatnak kegyelmet, míg a patkányok nem. Vagy azok nem érdemelnek kegyelmet? Nem baj, barátok, kormányok jönnek és mennek, de a nép, a nemzet marad. A népet nem lehet leváltani. A magyar nemzet túl fog élni minden kormányt és az Európai Uniót is. Amely amúgy sem lesz hosszú életû, mert hiányzik belõle a népek lelke és az emberek lelkesedése. Kossuth megmondta már 1848 március 3-án az említett pozsonyi beszédében: „a
természet elleni politikai rendszerek csak akkor tarják sokáig fenn magukat, ha a népek türelme és kétségbeesése közt hosszú út fekszik” Az Unióban élõ népek türelme már lassan végére ér. Kedves barátaim, Ezért Kossuth követelései és elképzelései ma aktuálisabbak, mint valaha. El kell fogadnunk az õ politikai örökségét. A mai Magyarországon hiányzik az a politikus, aki ezt az eszmét a magáévá tenné, és akiben megvan a megfelelõ bátorság, tudás, elõrelátás, és aki nem fogad el parancsokat sem Brüsszelbõl, sem máshonnan, hanem célszerûen és keményen harcol a magyarság érdekeiért. Harcolnunk kell a kiszolgáltatottság ellen, korrupció ellen és jogtalanság ellen. Harcolnunk kell a szabadságért, az alapvetõ szabadságjogokért, a népek önrendelkezési jogáért. A magyarság is el fogja érni az önrendelkezést, mert tartósan semmiféle hatalom, semmiféle diplomácia a világon nem tud visszatartani egy népet az önrendelkezéstõl, a román kormány sem. Csak akarni és követelni kell. Ezen a helyen is szeretném kifejezni rokonszenvemet és szolidaritásomat a Székely nép és az Erdélyi magyarság iránt, minden erõmmel támogatni és segíteni fogom õket, és egyidejûleg megkérek minden kormánytagot, minden parlamenti képviselõt és minden más politikust, vállalják a felelõsséget és támogassák az erdélyi magyarság harcát az autonómiáért. Ebben a nehéz harcban az erdélyi magyarságot nem szabad magára hagyni. Ez legyen az elsõ feladat, a prima causa. Minden magyarnak ez legyen a kötelessége. Isten áldja a székely népet, isten áldja az erdélyi magyarságot. Isten áldjon meg minden magyart! Forrás: dominium
13
Hát azt mondja, nem tudtam elmenni, mert láttam, hogy visszafordították a bõröndjeidet. Vagyis magyarul a bõröndjeim hamarabb érkeztek meg, mint én a géprõl leszálltam. Már az amerikai utam bejelentése után a dolgok baljóslatúan alakultak, mert eléggé megaláztak a vízumkiadásnál, el kellett szaladnom könyveket bemutatni a konzul úrnak és a többi, és a többi, azt kell mondanom, bizonyos ellenségesség volt jelen. Nem törõdtem bele, hanem a lényeg az volt, hogy tudtam, hogy nekem szombaton, [március] 13-án el kell utaznom. Megvolt a jegy. Elõttevaló nap kaptam meg az alternatív Kossuth-díjat. Erre én gyönyörû szépen kiöltöztem, van egy szép kabátom, rajta egy gyönyörû nagy magyar trikolór, és annyira vigyáztak rám a barátaim, hogy nekem és Gyurkovicsnak kölyökpezsgõt csempésztek be, azért, mert azzal koccintottunk végig. Hazakerültem korrektül – a kölyökpezsgõ az egy legenda, kivédhetetlen –, másnap az az illetõ úr, aki megígérte, hogy ki tud vinni, nem tudott kivinni, de a családunknak egy régi barátja kivitt, aki húsz évig volt stewardess. És úgy is gondoltam, hogy nehezen tudok eligazodni a jegyek között, mert én nem vagyok ebben annyira otthon. Kimentünk.
14
Na most én ugyanabban a ruhában voltam, már olyan értelemben, hogy a kabát igen, és rajta volt ez a nagy, lehet, hogy tüntetõnek tûnõ trikolor, és valóban az is igaz – mert velem megjelent egy interjú, meg a Makovecz-cel –, hogy a Magyar Nemzetet kerestem. És annyit kérdeztem a hölgytõl, de miután ugye végre valamennyire kipihent voltam, kérdeztem, hogy önök nem tartanak Magyar Nemzetet? Miután ez egy nemzetközi légikikötõ. És valamit válaszolt erre, én erre azt mondtam, hogy különös. Majd fogtam magam, beszálltam, simán átengedtek, valóban, mikor mentem be a gépbe, mert az a középtér olyan furcsa és kiigazodhatatlan, hát fogtam, és megkérdeztem, hogy akkor most jó helyre ülök? Leültem két ember közé, szinte az utolsó pillanatban érkeztünk oda, és vártam, hogy indul a gép. Ekkor jött oda hozzám két nagyon szimpatikus, azt kell mondanom, szimpatikus biztonság õr, és azt mondja az egyik: maga a Döbrentei Kornél? Ösztönösen megkérdeztem: Miért? Hát akkor kérem, jöjjön. Kimentem, mert mi a fenét csinálhattam volna?! Igen ám, de az az illetõ, aki húsz évig volt a MALÉV-nél, mikor engem kivezettek… nem kivezettek, kikísértek, maradjunk ennél a finom kifejezésnél, csodálkoztam, hogy még
ott van. És mondom, hát te hogyhogy itt vagy? Hát azt mondja, nem tudtam elmenni, mert láttam, hogy visszafordították a bõröndjeidet. Vagyis magyarul a bõröndjeim hamarabb érkeztek meg, mint én a géprõl leszálltam. Egyetlen stewardess nem jött oda közel. Engem rendesen átengedtek. Annyi volt még, hogy megkértem, hogy hozzák ide a parancsnokot. A parancsnok nagy kelletlenül odajött, és azt mondta, hogy ön az én gépemen biztonsági kockázatot jelent. Több magyarázat nem volt. Én meg úgy elkeseredtem, engem ez a két fiatal gyerek, két fegyveres biztonsági õr szépen lekísértek, addigra már a bõröndjeim ott vártak. Tulajdonképpen ennyi történt, dióhéjban körülbelül ez a lényege. Ez egy diszkrimináció. Hallom most így utólag, hogy nem tudom, hogy én talán alkoholos befolyásoltság alatt voltam. Majdnem nonszensz. Ez most tényleg nonszensz. Itt egy csúnya, ronda diszkriminatív ügy volt, ami kezdõdött a konzulátuson, és szerintem az volt a baj, hogy én ezzel a kokárdássággal annyit kérdeztem, hogy önök… mert szerettem volna Amerikába hozni tíz Magyar Nemzetet. És annyit kérdeztem, hogy önök nem tartanak Magyar Nemzetet a légikikötõben? Különös. Hát ez a történet lényege. Forrás: Hír tv
jó ha figyelünk
jó ha figyelünk
15
16
jó ha figyelünk
