50487 4 7 . ÉVF. 1 9 3 7 . S Z E P T E M B E R 2 4
Szerelmi
ÁRA 1 0
FILLÉR
gyógyítóra
^
1 9 - 2 0 . SZÁM
hipnózissal
A Temetkezési Intézet „egykézrendszere" Nyilatkozik Troppauer Ilona perújrafelvételéről
Pécs-Szombathely Uti Jegyzetek két magyar vidéki kulturgócpontról
Cisak az alfabetikus sorrend kedvéért előzi meg a címben P é c s Szombathely nevét, de kronológiai és érzelmi szempontból mégis az utóbbival kezdjük beszámolónkat. Hiszen e sorok íróját már lokálpatriotizmusa is Szombathelyhez fűzi, ott járta iskoláit és temérdek ifjúkori emlék rajzott fel benne láttára. Azóta a néhány esztendő óta, amióta utoljára járt Nyugatmagyarország e kulturális gócpontjában, a s zemme 11 áth a tó fejlődés o l y örvendetes folyamatán ment keresztül ez a pompás város, aminőre alig akad több példa, a m a g y a r vidéken. Az utóbbi évtized alatt megkétszereződött Szombathely lakosságának száma. Ma már meghaladja, a 40.000-es lélekszámot is. Városiasodása pedig még inkább szembeötlő. Teljesen új városrészek nőttek ki a földből, parkok, sétányok, villanegyedek keletkeztek. A régi úgynevezett „Práter" helyén, továbbá egy sétányon, amelyet Szöllősi útnak neveztek, nxa pompás, modefn lakóházak, remek villák emelkednek s teszik színpompássá ezt a városrészt,
amely néhány évvel ezelőtt még kietlen és sivár pusztaság volt. A hajdani Gyöngyöspatak, amely átszelte Szombathely városát, ugyancsak a múlté. Medrét elterelték, beboltozták és új útvonalat építettek helyére. Újonnan létesített parkok, sétányok, szórakozóhelyek emelik a város színvonalát. Valóságos látványosság még — pesti szemnek is a Sabaria tulajdonosa, Schmal által újonnan átalakított régi sörház, amely modern és stílusos berendezésével legkedveltebb nyári szórakozóhelye az úri társaságnak. A mindkét nembeli i f j ú s á g itt hódol táncszenvedélyének a színes girlandok és lampionok alatt. Szombathely városának kulturális és európai színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy itt nyilvános helyeken és társaságokban is ismeretlen fogalom a felekezeti külömbség, a családok összejárnak és maga a polgármester is jó példával jár elől, amikor épúgy látogatja a kávéházat, mint a legszerényebb kereskedő. Ujváry Ede polgármester működését külön i s ki kell emelni. Minden energiájával azon van, hogy Szombaihelyet minél kellemesebb és tetszetősebb kul-
túr-empóriummá fejlessze. Mikor a miniatűr villamoson beérünk a szombathelyi „Oktogonra", amelyet bizonyára már ott is Mussolini térnek neveznek — nyomban szemünkbe ötlik egy pompás, háromemeletes új 'bérpalota, aamelyet Stein Ágoston kormány főtanácsos, a Vármegyei Takarékpénz tár vezérigazgatója építtetett. Ez a pompás palota nagy mértékben emeli a forgalmas városrész nagystílűségét. De nemcsak bérházak, hanem kisebbnagyobb iparvállalatok is létesültek. Igen biztatóan fejlődik a volt Stricker bőrgyár Szombathelyi Bőrgyár néven a Pécsi Bőrgyár égisze alatt. Természe f esen, a fejlődéshez örvendetes módon járulnak hozzá a szombathelyi pénzintézetek s azok vezetői, akik az épülő házakhoz megfelelő olosó kölcsön nyújtásával segítik elő Szombathely n a g y v á r o s s á való kivirágzását. Pécs városát méltán tarthatjuk a magyar vidék leggazdagabb kultúrvárosának. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy mint idegenforgalmi gócpont is a legkellemesebbek közé fejlődött. Néhány napot pihenés céljából fent töltöttünk
2 a város által nemrég létesített Mecseki Üdüllőszállóban. Eltekintve a Mecsek bűvöletesen szép panorámájától és pompás, ózondús levegőjétől, meg lehet állapítani, hogy a hangulat is vetekedik itt a svájci üdülőhelyekével. Estónként színvonalas szálon- és kamarazene mellett szórakozik itt a pécsi úri társaság, köztük szembetűnő számban fiatal házaspárok. Diszkrét ragyogás, valódi elegancia jellemzik ezt a csodaszép helyet. Általában Péos épúgy, mint Szombathely, tipikus úri város, ahol elhalkulnak a vélemény- és világnézeti különbségek. Fejlődése, melynek alapjait még
a bő tapasztalatú Nendtich Andor rakta le, egyre imponálóbb. Mindenesetre a város egyetemi jellege is hozzájárul ahhoz, hogy itt olyan fejlett és színvonalas társas- ós kultúráiét virágozhatott ki. Azt hisszük, impreszszióink nem csaltak a tekintetben, hogy itt is valóban békés egyetértésiben és nyugalomban élnek a társadalmi rétegek. A város fejlődéséhez a strandkultusz is hozzájárult: két hatalmas stranddal rendelkezik, egyik hullámfürdővel ellátva, amely a Pécsbányai Központi Takarókpénztár tulajdona. Péos városával kapcsolatban legutóbb az Iparkamara ügyével foglalkoztak
egyes sajtóorgánumok. Legmegbízhatóbb információink szerint Pécsett semmi olyasmi nem történt az Iparkamarával kapcsolatban, ami jogos kritikára adhat okot. Hiszen annak legnagyobb garanciája az élén álló Visnya Ernő személye, aki országos viszonylatban is nemcsak kitűnő pénzügyi szakember és közgazdász, hanem mint ember is a legszeretet'reméltóbbnk közé tartozik. Természetesnek találjuk, h e g y a pécsi polgárság továbbra is töretlen vonalban sorakozik e mögé a férfiú mögé, aki valóban megérdemli a szinte föltétel nélküli támogatást és közbizalmat.
A Törökországból hazatfoloncoltf szélhámos löwinger vallomása derft lényt a harisnyagyár titkaira és visszaéléseire Lerongyolódva, kiéhezetten Zksuppolták haza Törökországból Löwinger Józsefet, a megbukott Textilbeszerző kft. vezérigazgatóját, akinek háromnegyed évvel ezelőtt sikerült kiszöknie az orsiágból, amikor szélhámos társai rendőrkézre kerültek. Három vállalatot károsítottak meg érzékenyen Textilbeszerzőék fedezetlen váltókkal: a Budakalászit, a Benkőtextilgyárt és a Csabai harisnyagyárat. Most, hogy LÖWinger hazajött, a budapesti főkapitányság nyomozást indított e g y eddig felderítetlen bűnvádi feljelentés ügyében. A feljelentést e g y tekintélyes vidéki pénzintézet adta be. Azért Budapesten, mert az állítólagos bűncselekményeket a fővárosban követték el. A takarékpénztár finanszírozta a harisnyagyárat, amely n a g y reklámmal kezdte meg működését. Harminc fiókot nyitottak országszerte, már-már a csabai kolbász hírnevével versenyzett a csabai harisnya. Amikor kipattant a Textilbeszerző botránya, kiderült, hogy ezeknek a köpenicki vállalkozóknak százezer pen-
HYPEROL
gőre rúgó hiteleket nyújtott a gyár. A házivizsgálatot nagyszabású leépítés, a fiókok megszüntetése és több főtisztviselő elbocsátása követte. Majd az igazgatóság feljelentést tett a főkapitányságon Pick és Reich urak ellen. Az egyik a központi irányítást végezte, a másik a fővárosi telep vezetője volt. A feljelentés szerint nem lett volna szükség pesti telepre, a rendeléseket a központból is el lehetett volna látni, a budapesti vezérképviselő csak arra volt jó, h- g y jutalékokat számíthasson fel és azokon osztozott a központban működő társával. A gyanúsítottak természetesen mindent tagadtak. Ki kellett hallgatni a Textilbeszerző két letartóztatott, igazgatóját is. Schuchner Nándorról kiderült, hogy írni-olvasni sem tudó, teljesen műveletlen ember, nem ért a könyveléshez.
Oláh Árpád pedig azt vallotta, hogy ő csak a nevét és a pénzét adta az üzlethez, egyébként nem törődött vele. Azt mondták, mindent Löwinger intézett, csak ő szolgálhat felvilágosítással. Hát most itt van a Löwinger! A főkapitányság kikérte az ügyészségtől, hogy kihallgathassák: mi is történt a csabai harisnyákkal? HALÁLOZÁS. Blockner Izidoraé, szül. Eisler Regina, Blockner Izidornak, a Blockner J. hirdetőiroda megalapílójának és szenior-főnökének özvegye, 74 éves korában elhányt. Halálát g y ermekei: ifj. dr. Balázs Dezső ü g y v é l , Balázs Blockner Pál, a Blockner J. hirdető-iroda társtulajdonosa. Hajós Alfrédné, szül. Blockner Vilma, Hajós Alfréd műépítész neje, Balázs György ós a kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Temetése 16-án, csütörtökön ment végbe igen nagy részvét mellett.
Csodákat tud művelni a reménység! Aki szépet és jót vár az élettől, növelje a reménységét é s a szerencsét E g y elszalasztott pillanatot nem pótolhat semmi. Október 16-án kezdődik az új osztálysorsjáték. Már e g y sorsjeggyel szerencsés esetben 700.000 pengő nyerhető. Jutalom 400.000 P. főnyeremény 300.000 P. azonkívül 100.000. 70.000, 55.000, 50.000, 45.0000. 40 000 pengő stb. Nyerési esélyek tekintetében az összes sorsjátékok élén áll. Ezen körülményben és a feltétlen megbízhatóságban leli magyarázatát ezen népszerű intézmény napról-napra fokozódó közkedveltsége. A sorsjegyek ára: Egész 28.—. fél 14.—, negyed 7.—, nyolcad 3.50 pengő az összes főárusítóknál, tehát szerencse föl!
A H É T 5
SZERELMI GYÖGYKÜRA HIPNÓZISSAL A textilifjú veszedelmes párisi kalandja — heppienddel Textilkörökben élénk szóbeszéd tárgya mostanában egy furcsa szerelmi regény, amely a párisi világkiállításon kezdődött é s meglehetős bonyodalmak után egy előkelő budai szanatóriumban végződött. A regény egyiik hőse B. Imre, egy dúsgazdag budapesti textilnagykereskedő 21 éves egyetlen fia, aki ez év nyarán több fiatal barátja társaságában kirándult a párisi világkiállításra. Szüleitől eléggé tekintélyes összeget kapott útiköltségül, úgy, hogy a baráti társaságban ő vitte a hangadó szerepet. Természetesen meglátogatták a párisi Montmartre mulatóhelyeit és ahol — amíg B. Imrei tárcájából telt — valósággal folyt a pezsgő és a francia konyak. Az egyik montmartrei egzotikus mulatóhelyen támadt azután a baj. A textil i f j ú itt ismerkedett meg egy pezsgős éjszakán Lia Marita felkapott párisi sanzónénekesnővel, aki ellenállhatatlan bájjal adott elő a lokálban pikáns sanzonokat. A karcsú szőke, már nem túlságosan fiatal énekesnő olyan hatással volt a 21 éves ifjúra, h o g y kedvéért e g y r e halogatta a Pestre való visszautazását, úgy, hogy barátai nélküle tértek- haza. B. Imre pedig- a ragyogó szépségű sanzónéneikesnő állandó lovagjává szegődött. Mindaddig, a m í g pénzéből futotta, szívesen látott vendég volt Lia Marita öltözőjében ©3 budoárjában, közben azonban B. Imrének elfogyott a pénze és hiába írt haza segítségért, apja csak a vasúti jegyet volt hajlandó megküldeni neki, mert barátaitól már értesült róla, milyen szerelmi kalandba keveredett a fiatalember. B. Imre azonban a hazaszóló vasúti jegyet is eladta egy honfitársának é s továbbra is Parisban maradt. Mikor azután ez a pénz is elfogyott, a bűbájos Lia Marita egyszerűen kiadta az útját i f j ú udvarlójának. A szakítást annyira szívére vette a sze-
relmes fiatalember, hogy e g y kis montmartrei szállóban, ahol utóbbi időben lakott, nagyobb adag lumínállál megmérgezte magát. Bevitték a párisi St. Lazaire-kórházba é s esetét néhány sorban a párisi lapok is megírták. Lia Mar,ta, aki imádóját a .kórházban is meglátogatta, közben értesült róla, hogy lovagja egy dúsgazdag textilnagykereskedő egyetlen fia és örököse, mire érzelmei nyomban megváltoztak és amikor a lábbadozó B. Imre megkérte a kezét, habozás igent mondott.
nélkül
Erről a nemvárt „eljegyzésről" a család is értesült és G. Imre nagybátyja, akit a texliliiagykeroskedő kért fel, sürgősen hazahozta Pestre a szerelmes fiatalembert, akit egy ismert budai szanatóriumban helyeztek el. Itt zajlott le a szerelmi komédia második felvonása. Lia Marita, hogy a textil-aranyhalacska ki ne csússzék rózsaszín kezei közül, ugyancsak Pesten termett, meglátogatta a fiatalembert a szanatóriumban és hallani sem akart az eljegyzés felbontásáról, sőt a család megbízott ügyvédjei előtt kártérítési perrel fenyegetődzött. A textilnagykereskedő, látva az ü g y komoly fordulatát, tárgyalni kezdett a művésznővel és a szakítás ellenértékeként 50.000 pengőt ajánlott fel. Lia Marita azonban, aki tudta, hogy milliomos családdal áll szemben, hallani sem akart ilyen „bagatell" végkielégítésről. Amikor már-már minden kötél szakadt, a kétségbeesett család kérésére beleavatkozott az ügybe a szanatórium egyik ismert, kitűnő főorvosa, egy kiváló ideggyógyász, aki mellesleg roppant előkelő, vonzó külsejű férfiember. A főorvos elhatározta, hogy egészen újszerű, radikális kúrát alkalmaz a szerelmes fiatalember „kigyógyítására".
Hipnotikus álomba süllyesztette a fiatalembert, akit Lia Marita alvó állapotban talált betegszobájában. Ugyanekkor tett vizitet a daliás főorvos is, aki olyan tüzesen kezdett udvarolni az énekesnőnek, h o g y ez cinikus nyíltsággal beismerte, hogy kizárólag B. Imre pénze érdekli, de mint partner jobban megfelelne neki a főorvos. Persze nem tudta, hogy „vőlegénye" hipnotikus szendcrgésében is mindent Itali, hiszen í g y parancsolt rá a főorvos. Ujabb parancsára a fiatalember felébredt ós teljesen kiábrándultan, mint aki most döbbent rá a valóra, felbontoita a „jegyességet" a szőke énekesnövel, aki sírva távozott a szanatóriumból. Nyomban össze is csomagolt ós viszszautazott Parisba, ahol ismét egyik montmartrei lokálban énekel. A z ötletes ós újszerű „kúra" legkevesebb ötven darab ezresébe került a csalódott művésznőnek, aki ezek után még osak kártérítési perre sem gondolhatott í g y B. Imre radikális „kigyógyítása" a veszedelmes és kalandos szerelemből .csak" 5000 pengőjébe került a családnak. Ennyi honoráriumot kapott a szanatóriumi főorvos a sikeres hipnotikus kezelésért ...
M Á R Ó L - H O L N A P R A gazdag ember lehet, ha kihúzzák a sorsjegyét egy főnyereménnyel. U j sorsjáték, új reménység! Október 16-án kezdődik az új 39. sorsjáték, melyen 400.000 P, 300(KM) P és 100.000 pengő is nyerhető, összesen 43.000 nyereményt sorsolnak ki. több mint 9 és fél m i l l i ó pengő készpénzben. A sorsjegyek ára: E g y egész 28.—, fél 14.—, negyed 7.—, nyolcad 3.50 pengő az összes főárusítóknál. Minden e g y e s sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye, tehát egyik sorsjegyszám olyan, mint a másik. Különleges, v a g y kiválasztott szerencse-számoknak nincs semmi előnyük! Épp ú g y nyerhet 4—5 számú sorsjegy, mint az 1—2, v a g y 3 számból álló sorsjegy. Fődolog, h o g y szerencséje és kitartása l e g y e n !
4
Igy készül egy magyar M m ! Szegény kis kauciós zeneszerző 500 pengöjeert Eddig csak .kabarédarabokból, tréfákból, krokihirekből tudtuk, hogy egyes fi Lmvállalkozóik anyagi hozzájárulást kérnek az írótól, a zeneszerzőtől, a színészektől és í g y tovább, most azonban a bírósági tárgyalóteremben lehetünk szem- és fültanúi annak: így is csinálnak filmet nálunk. A dr. Rácz járásbíró előtt megtartott tárgyaláson dr. Baik Mihály, a Vitagrapli Filmforgalmi kft. igazgatója volt az alperes. Balk ugyanis a múlt év december 23-án 500 pengőt vett át Rozsos György zeneszerzőtől azzal, hogy Rozsos szerzi majd a vállalkozásában elkészülő „Vigyázat légitámadás!" című f i l m zenéjét. Még azt is megígérte, h o g y a film január 15.-re elkészül. Rozsos eddig nem szerepeílt szerzeményeivel a nyilvánosság előtt, képzelhető, milyen boldog volt, hogy most egyszerre filmre kerül ós a zenéjét világszerte megismerik. Szívesen adott volna talán ötezret is! Lázas buzgalommal nekiült a komponálásnak. ö idejében elkészült, a f i l m hez azonban január 15.-ig hozzá nem kezdtek. Sőt később sem! Amikor azonban már n y á r lett és az emberek ingujjban jártak az uccán, kezdett gyanakodni. Pörölni azonban nem volt mersze, ehelyett az
500 pengőt cedálta barátjára, Ruttkai Jenőre.
í g y aztán Ruttkai indított keresetet dr. Baik Mihály ellen. A filmvállalat igazgatója nem tagadta, hogy 500 pengőt vett el Rozsostól, de azon a címen kérte a kereset elutasítását, hogy Rozsos nem tartozott Ruttkainak, tehát a követelés átruházása jogtalan volt. — Különben is — fakadt ki Baik — ez a Ruttkai az oka mindennek. 150 pengőt vett fel tőlem, h o g y megszerzi az Országos Légvédelmi Parancsnokság hozzájárulását a film megszerzéséhez. Amikor a hozzájárulás megvolt, azt át
viaskodása
akarta játszani egy másik vállalatnak, amelyiktől még több pénzt remélt és ezért nem készíthettem én el a filmet. — Dehogy is volt ez í g y — vágott vissza Ruttkay —, nekem azt mondta Baik, h o g y iO.OOO pengőt fektet bele a film előállításába és é n í g y is referállam a Légvédelmi Parancsnokságnak. Közben megtudtam, hogy 40 fillérje sincsen, nemhogy 40.000 pengője lenne, csak az az 500, amit Rozsos adott. Szegény kis zeneszerző nagy drukkban állott a bíróság elé. — Baik úr megígérte, — rebegte —
a birőság
előtt
hogy a legközelebbi filmjéhez én szerzem a zenét, ha ez már nem sikerült. Manapság olyan nehéz befutni, örülök, hogy összeköttetésem van a filmnél... N a g y o n rá szerette volna beszélni Ruttkait, hogy vonja vissza a keresetet, de az hajthatatlan maradt. Lászott a zeneszerzőn, hogy óriási lelki küzdelmeken megy át: a világhír megszerzése és az 500 pengő viaskodnak benne. Végül iis a bíróság elnapolta a tárgyalást és megkereste az Országos Légvédelmi Parancsnokságot, hogy Ruttkai milyen körülmények között és mil y e n feltételek mellett szerezte meg a hozzájárulást.
Háromszázezer dolláros délameríkai burgonyaüzlet hiusult meg hajótér hiányában A budapesti burgonyapiacon feltünéstkeltő esetről beszélnek, mely rendkívül jellemző a spanyolországi és távolkeleti bonyodalmak folytán támadt nemzetközi feszültségre. Nemrégiben tárgyalások indultak m e g egy magyar burgonyaértékesítési érdekeltség és e g y délamerikai beviteli szindikátus között több száz vágón magyar burgonya kivitelére, amelynek ellenértéke 300.0011 dollár lett volna. A hatalmas exportüzletnek már nem volt egyéb akadálya, mint az, hogy nem akadt egyetlen magyar biztosítóvállalat, amely hajlandó lett volna a burgonyaszállítmányt romlási ellen biztosítani. Végre ezt az akadályt is áthidalták: egy nagy angol biztosítótársaság vállalkozott a szállítmány biztosítására. U g y látszott, hogy most már sikerül tető alá hozni a nagyszabású burgonya-exportüzletet, amikor egy újabb, előre nem látható akadály hiúsította meg a szállítás lebonyolítását. A Délainerika felé közlekedő hajózási vállalatok ugyanis » hajótér hiányában" nem vállalták a burgonya clfuvarozását. í g y hiusult meg most már véglege-
sen a nagystílű exportüzlet azért, mert — ú g y látszik — a hajózási társaságok kizárólag hadianyag- és löszei-szállításokkal vannak elfoglalva.
MIT AKAR
FAYER
SÁNDORI
Feltűnést keltő füzet h a g y t a most el a 'Sajtót a közgazdasági életben annak idején eléggé gyakran szerepelt Fayer Sándor tollából „Uj szabadságharc" címmeil? A szerző ebben a füzetben az „öncélú, egyéni gazdálkodás" helyett a „közérdekű gazdálkodás" mellett tör lándzsát, é s az állam irányító beleavatkozását sürgeti a magángazdaságba. Nem tudjuk, mi inlíthatta Fayer Sándort arra, hogy egyszerre az „irányított gazdálkodás" apostolává szegődjék és azzal lovat adjon bizonyos szélsőséges gazdaságpolitikai törekvések alá, amelyek a m ú g y i s célul tűzték ki az államilag támogatott „egykez-rendszer" kiépítését. H o g y ez mit jelent a gyakorlatban, azt bőven illusztrálják a legújabban megalakult ló- és hagymaegykezek ós a többi államilag alimentált gazdasági alakulatok. Mindenesetre élénken furcsáljuk, h o g y Fayer Sándor a szélsőjobboldali törekvések zászlóvivőjévé szegődött. V a l a h o g y — nem tehetünk róla — nem jól áll neki ez a szerep, különösen az előzmények után.
A
H fl T
„Sohasem akartam regényhösnö lenni
5
mondja sirva Troppauer Ilona, akinek botrányperében elrendelték az újrafelvételi
Visegrádi ucca 4, III. emelet 20. Itt lakik az utóbbi évek egyik legtöbbet szerepelt leggyakrabban emlegetett „hősnője". Troppauer Ilonának hívják. Négy évve.l ezelőtt szinte állandó rovata volt az újságoknak. Nap-nap után lenyomtatták a nevét. Uccai botrányokkal kapcsolatban, olykor — a változatosság kedvéért — egy mozi nézőterén kavarta fel az indulatokat. E g y katonatiszttel pörösködött hoszszú hónapokig. Először esak a járásbíróságot foglalkoztatták kölcsönösen, aztán a tiszt megunta a csirkepöröket,
Csodálkozunk, h o g y a valamikor sokat emlegetett név viselője milyen visszavonultan él a polgári lakás régi bútorai között.
zsarolás kísérlete, súlyos fenyegetések címén tett a leány ellen bűnvádi feljelentést.
— Nem akartam sohasem regényhősnő lenni — mondja könnybelábadt szemmel. —
A vád szerint Troppauer olyan kijelentéseket tett, hogy ő majd leborotváltatja a csillagokat a férfi gallérjáról. Viharos volt a tárgyalás, pedig a legszigorúbb bíró, Krayzell Miklós ült az elnöki szókiben. Hisztérikus jelenetek játszódtak le, Troppauer Ilona hevesen összetűzött a férfivel ós annak hozzátartozóival. A vége az lett, hogy két évi fegyházra ítélték és a tárgyalóteremből oldalfegyveres őr vitte le a cellába. A tábla hat heti fogházra csökkentette az ítéletet és Troppauer Ilona másfél hónap múlva szabadlábra is került. De rögtön utána egy másik hasonló ügybe keveredett, uccai botrány miatt. Jogerősen elítélték hárorti hónapra, Ezt a büntetését nem ülte le. Most aztán új tanukat jelentett be annak igazolására, hogy a botrány felidézésében ártatlan volt, nem is kiabált olyanokat, ami zsarolásnak lenne mondható, érdekolt emberek elfogultan vallottak ellene. Nagyon megijed, amikor újságíró kopogtat be hozzá. Alacsony, fekete, ideges lány. Nem ilyennek képzeltem az öles riportok után. — Hagyjanak békén, — kéri — én eleget szcrepi'ltem, nem akarom többé
nyomtatásban látni a nevemet. — De azt hallottuk, hogy döntő fordulat állitt be az ügyében. —• Ez igaz — enged fel zárkózottságából. — A törvényszék átvizsgálta új bizonyítékaimat és elrendelte az újrafelvételi. Októberben t á r g y a l j a az ügyet az Ottrubaytanáes. Az az érzésem, hogy sikerül rehabilitálni magamat.
Szolíd, csöndes teremtés voltam, akaratomon kívül kerültem ebbe a hajszába. Bevallom, hogy a hónapokig tartó küzdelem felőrölte az idegeimet, azok a szó szoros értelemben felmondták a szolgálatot, í g y történhetett meg, h o g y a bíróság előtt is elragadtattam magamat. Pedig, h i g y j e el, sohasem kerestem a feltűnést és ha most túl leszek az egészen, igyekszem mindent elfelejteni. U j életet kezdek, v a g y inkább ú g y is mondhatom, hogy visszamerülök a szürkeségbe. — Most mit csinál, mivel foglalkozik? — Egyelőre minden percemet az foglalja el, h o g y a pör iratait tanulmányozom. N a g y o n sok f ü g g az újrafelvételi pör tárgyalásától — nemcsak az a három hónap...
Az Anker-biztositó nem él a POB életállományára szerzett opciójával A társaság alkalmazottai és ügynökei várják a tárgyalások eldőltét Amikor a P h ő n i x biztosító összeomlása után a biztosítóintézetek felügyeleti hatósága felülvizsgálta a társaságok díjtartalékait, a Pénzintézetek Országos biztosítója is az intézetek között volt, amelyeket a díjtartalék feltöltésére köteleztek. Miután pedig a P O B nem rendelkezett a megfelelő tőkékkel, megindultak a tárgyalások az állomány átvételéről. A P O B elemi állományát az Ankerbiztosító szerezte meg 300.000 pengőért. Köztudomású, h o g y a biztosítóintézeteknél az üdlet súlypontja az elemi biztosításokon van és az életosztály ráfizetéseit, rendszerint a károsztály nyere-
izgatottan
sége fedezi. Miután kétségtelen volt, h o g y az egyedül életállománnyal rendelkező társaság n e m fejthet ki eredményes működést, újabb tárgyalások indultak meg, amelyek arra az eredményre vezettek, hogy az An.ker most már opciót szerzett a P O B életállományának megszerzésére is. Ilyen előzmények után általános meglepetést keltett, h o g y a POB-nál az Anker megbízásából két hónappal ezelőtt megjelent Bálint Leó, a P h ö n i x volt igazgatója, aki azóta is ott ül az intézet irodájában. Bálintot a Phőnix Összeomlása után a társaság ügyeinek intézését átvevő Pénzintézeti Központ
6 igazgatótársaival együtt menesztette, amiért különböző végkielégítési én kártérítési pörök is származtak. Bálint Leó alaposan áttanulmányozta a P O B életüzleteit és ennek eredményeként azt a jelentést terjesztette az Ankcr Igazgatósága elé, hogy — a patronizáló vállalat ne éljen az opció jogával. Ez a jelentós új helyzetet teremtett a biztosítási piacon és esetleg új megterhel tetőseik elé állítja a társaságokat és a biztosított feleket. H a ugyanis nem akad megfelelő vételi ajánlat az életállományra, akkor előreláthatóan kölcsönös hozzájárulással és olyan rendeletekkel, amelyekre az utóbbi időben
A H É T már több példa volt, sikerül csak kielégíteni az i g é n y e k e t Ugyanakkor azonban más irányban is kísérletezések történmek a P O B reorganizálására. Halasi iMátyás tíz intézet vezérigazgatója tárgyalásokat folytat eigy tőkecsoporttal, amelynek bekapcsolódása esetén alkalom nyílna az átengedett elemi állomány visszaszerzésére s ezáltal a társaság régi kereteinek visszaállítására is. Elsősorban a legközelebbről érdekelt intézeti tisztviselők és ügynökök várják izgatottan a helyzet kialakulását, hiszen az ő exisztenciájuk f ü g g attól: mi lesz a POB-val?
A Községi Temetkezési Intézet „egykézrendszerének" furcsa kinövései Belügyminiszter elé kerül a megsemmisített versenytárgyalás A HÉT nem első esetben ostorozza az bcgykózrendszer" káros kinövéseit, amelyek alapjában támadják a kereskedelmet ós a kisipart. A fővárosban ós a vidéken is lépten-nyomon találkozhatunk a kiváltságos helyzetet ós állami támogatást élvező különböző kedvezményezett szövetkezetek mindent elnyomó működésével. Az alábbiakban egy fővárosi „egykéz"-szisztéma furcsaságaira hívjuk fel a közfigyelmet. Ez az „egykéz" egy fontos székesfővárosi közüzemnél, a Községi Temetkezési Intézetnél működik és tevékenységében — mint e g y csepp vízben a tenger — visszatükröződik a monopolisztikus rendszer minden viszszássága. A Temetkezési Intézet egykézrendszerónek kiváltságos haszonélvezője a Marx és Groszmann fa- ós fémárugyár, amely többek között azzal is eldicsekedhetik, h o g y Adamy István, a Temetkezési Intézet jelenlegi igazgatója nála kezdte el, mint tisztviselő, szakmai pályafutását. U g y Látszik, szívesen emlékezett vissza az itt töltött esztendőkre, mert — különösen a drága érckoporsókban ós sarkofágokban, továbbá faés fémbetétekben — évek hosszú során át a Marx és Grossmann cégnek juttatta a „kézibeszerzés" útján versenytárgyalás kizárásával a megrendelések túlnyomó hányadát.
Különösen 1928-tól 1934-ig folyt zavartalanul a n a g y a r á n y ú és szemefcszúró kedvezményezés. Az é v i 600.000 pengős szükségletből alig 120—130.000 pengő került árlejtésre, a többi megrendelés a Marx és Grossmann céghez vándorolt, még pedig a jelenlegi áraknál 20—40 kal drágábban, holott nyersanyagok — főként a ára — 40—50 százalékkal
százalékazóta a horgany drágult!
A párisi gyarmatügyi kiállításon történt szerencsés „planétahúzás" folytán ez a fém- és faárugyár a textilcikkek gyártására isi berendezkedett s í g y a régi recept szerint a szemfedőkre is ő kapott megrendeléseket. Hiába tettek más szakmabeli cégek szóban é s írásban olcsóbb ajánlatot, Adamy igazgató kitartott a drága „egykéz" mellett, hangsúlyozván, hogy dömping-ajánlatokat nem vehet figyelembe. Azouban a szakmabeliek felzúdulására azóta változott a helyzet. Tavaly decemberiben kiírták a több, mint félmilliós versenytárgyalást. Nyolc-kilenc cég pályázott, köztük az eddigi „egykéz" is. És most — a konkurrenciára való tekintettel — ő tett olyan alacsony árajánlatokat — főként faárukban —, amelyeket az Árelemző Bizottság irreálisan
olcsónak, míg más cikkekben irreálisan drágának minősített. Mit tesz ilyenkor az „egykéz"? A versenytárgyalás megsemmisítését kérte és noha a tiszti ügyészség megállapította, h o g y arra semmi törvényes jogcím nincs és h o g y a Marx és Grossmann eég kiderítetlen módon megszerezte a hivatalos titkot képező árelemzést, Adamy igazgató mégis amellett kardoskodott, ihogy új versenytárg y a l á s t kell kiírni, meirt az bizonyára előnyösebb árajánlatot tesznek a cégek. Csodálatoskópon a versenytárgyalást megsemmisítették és újra kiírták, de ez év júniusában a nyersanyagárak újabb emelkedése miatt természetesen drágább ajánlatok futottak be. Pedig Adamy igazgatónak az lett volna a kötelessége, hogy az iparosság érdekében kizárja a céget a versenytárgyalásból! Közben azonban Marx és Grossmann vigan szállított tovább „kézibeszerzés" útján. Jelenleg pedig a Marx és Grossmann eég mindent elkövetett, hogy irreálisnak minősített versenytárgyalási árajánlatait utólag legalizáltassa. És Adamy igazgató, aki annak idején oly hevesen szállt síkra az olcsó ár ellen, ezúttal nem titakozott kedvenc „egykeze" irreális dömping árai ellen. A t a v a l y kiírt és idén megismételt versenytárgyalás í g y csak írott malaszt m a r a d t A döntés egyre húzódik, ez az elvesztegetett idő az „egykéz"nek kedvez. A kézi!beszerzés azóta is zavartalanul tovább foytatóiik. Az első versenytárgyalás megsemmisítését e g y vállalkozó megfellebbezte Széli József belügyminiszterhez, de a beadványt a f ő v á r o s elutasította. Most a ; cég felfolyamodott a polgármesteri végzés ellen s í g y az ü g y mégis a belügyminiszter elé kerül, akinek tehát alkalma lesz a furcsa egykéz-rendszer szövevényébe betekinteni és a köz érdekében halálra ítélni az „egykéz" hidráját, a m e l y évek hosszú során át — ezt mondani sem kell — súlyos túlfizetésekkel terhelte meg a székesfőváros adófizető közönségét. Talán A d a m y igazgató azt hiszi, hogy e visszáságokórt ismét közkegyelemben fog részesülni?...
A
A
<»
<§
JV
7
H É T
J*
J7
(1
J\ j oszivuseg nem szegyenI
A budapesti rádióban nemrég előadást tartott e g y egyetemi professzor. Nem tartom elengedhetetlennek, hogy. a nevét megörökítsem. A professzor előadásában a koldusokról és az alamizsnáról beszélt és többek között a következőket mondta: —• Úton-útfélen elénk vetődik egyegy asszony, férfi, v a g y gyermek, akik a legfantasztikusabb mesékkel próbálják kiszorítani belőlünk a baksist. Én arra kérem önöket, hölgyeim és uraim, hogy ne adjanak ezeknek egyetlen fillért sem. Ne adjanak, mert kocsmára, kártyára és lóversenyre költik az ilyen módon szerzett és tetemes összeget kitevő filléreket. Ne gondolják, hogy ez csupán feltevés nálam. Hónapokon keresztül figyeltem néhányat közülük, m í g végül meggyőződésemmé vált, hogy önmaga é s a társadalom ellen vétkezik, aki segítségére van ezeknek az embereknek. Na, szóval körülbelül í g y beszélt a professzor és én indíttatva érzem magam, h o g y a szánalom nevében néhány szó kommentárt fűzzek a dologhoz. Lehetnék rosszmájú, sőt rosszindulatú ós azt mondhatnám: ú g y látszik a professzornak kiadósabb üzlet jó honoráripm fejében a szánakozás ós jószívűség ellen keresztesb ad járatot indítani, mint időnkint a zsebébe nyúlni és kettőtől tíz fillérig terjedő összeggel megajándékozni azt, aki kér. Mondom, lehetnék rosszindulatú, de nem vagyok az ós í g y csak azt kérdem, hogy milyen jogon nyúl bele valaki abba a legbenső dolgunkba, melynek gyökere ott van valahol a mellünk baloldalán, szívnek hívják és ha dobog, akkor nekünk dobog? Ezt kérdem csak tisztelettel, de felemelt hangon, hogy mindenki hallhassa, akit illet. Ebben a felemelt hangban azonban nincs harag. Kíváncsiság van. kétkedés és e g y kis boszszúság. Professzor úr! Nincs szerencsém önt iomerni. Kétségtelen, hogy ez számomra. komoly veszteség, de ha ismerném, akkor sem beszélném rá arra, hogy e g y koldusnak adjon tíz fillért. Az ön tíz fillérjeivel ön rendelkezik csupán. Engedje viszont megjegyeznem, h o g y az én tíz fillérjeimmel én rendelkezem és mindenki s a j á t m a g a rendelkezik a fillérjeivel.
Professzor úr! Vaú önnek fogalma arról, hogy milyen jó adni? Nincs. H a volna, akkor nem tartotta volna azt az előadási a (rádióban, hanem beszélt volna az aszték koponyákról, ha biológus, beszélt volna a parasztság helyzetérlő, ha szociológus, beszélt volna az integrálszámításról, ha matematikus é s beszélt volna a föld rétegeződéséről, ha talajkutató. Nem tudom, hogy ön milyen szakos, de biztos, hogy van valami szakmája azon az egyetemen. Mért kellett hát pont az említettekről beszélnie, mikor pedig azt senki sem kérdezte.
ö n azt mondja, hogy kocsmára költik az ön pénzét. Nem. A saját pénzüket költik. Amit ön odaadott, már nem az öné. De nem ezen van a hangsúly. Az őbaja, ha kocsmára" költi, nem marad neki kenyérre. Viszont az vesse rá az első követ, aki m é g nem költött kocsmára. ö n erre azt mondja, professzor úr, h o g y h o g y jön ön a h h o z ? . . . igaz? H o g y az ön filléreit elkoesmázzák és ellóversenyezzék? Ebben igaza van, de... És itt most méltóztassék jól figyelni, tanár úr kérem! De tíz ember közül kettő valóban rá van szorulva, valóban kenyeret vesz a filléreimből, illetve akkor már az ő filléreiből. Kenyeret vesz, mert éhes, mert van e g y beteg anyja, aki nem kevésbé éhes van egy rokkant apja, aki szintén éhes és tejet vesz, mert van egy kisgyereke, aki az angolkór felé tette meg i f j ú ' kora első lépéseit ós mert szintén éhes és mert a tej: élet, erő, egészség, amint azt a plakátokon már többízben láttuk. Tehát, mint mondtam, kettő valóban arra fordította alamizsnánkat, amire szántuk, két embert a tíz közül valóban segítettünk és akkor ne bánjuk, h o g y nyolc másik érdemetlenül kapta a pénzünket, mert ennyi kockázatot igazán vállalhatunk, ha a jócselekedetet követő ritka, boldog érzésben akarunk részesülni És tessék elhinni, professzor úr kérem szépen, hogy odafent is jónéven veszik az ilyesmit és javunkra írják a követel rovatba. Ezt akartam mondani a professzor úrnak. Ami pedig a közönséget i l l e t i ? . . . én nem mondom, hogy adjon, mint ahogy
azt sem tudom elviselni, ha nekem mondják, hogy ne adjak. Viszont eszembe jut, a költőkirálynak, Franciis Villon-nak, a vén koldusasszonyról írt verse, amit í g y fejez be:
Hát köpd szemen, ha van pofád hozzá ja és menj vígan tovább büdös paraszt, vagy gondolj egyszer nődre és anyádra és dobj ölébe egy lyukas garast... N a g y Károly
H E T É N Y I - H E I D L B E R G FR.NÖ: „KÖNNYEK É S É N E K E K " A Stylus kiadásában jelent meg Hetényi-Heidlbcrg Ernő, fiatal író és hírlapíró ú j verseskötete. A gondolkodó ember, a töprengő lélek igaz megnyilvánulása tükröződik vissza költeményeiből, amelyek mindegyike e g y tehetséges ember érzésmegnyilatkozása. A fiatal költőnek olyan egyénien különös a stílusa, h o g y mindennapi, sőt elvontan belső problémáit is érdekessé teszi vele. őszintesége avatja értékké verseit, továbbá a könnyed forma, amely művészi és újszerű. Versei közül különösen az .Mdárn unokája", „Melódia Pán isten sípjántetszett. A „Pyramis**vers különösen érdekes szimbolikus költemény, amely typografiailag is piramist ábrázol.
(-) M I S S ARIZONA és ROZSNYAY SÁNDOR bemutatják új revüprodukciójukat
Arizona Folies 1937
I. rész: Tavasz ébredése II. rész: Párisi világkiállítás III. rósz: A casablancai mulatóban
MISS ARIZONA ARIZONÁBAN Minden vasárnap és ünnepnap délutáni előadás
A H É T II
elitDjM^igoJt Most, hogy a Dunántúl és Pestvármegye néhány nagyobb városát meglátogattuk, rendkívül jellegzetes adatokat kaptunk a vidéki pénzintézetek vezető igazgatóitól a védett birtokosok ügyére vonatkozólag. Tudott dolog, hogy a gazdavédelmi rendelet értelmében a védett gazdák még mindig csak 3.5 százalékos kamatot kötelesek fizetni adósságaik után. E visszás helyzetek következtében a vidéki hitelélet sehogy sem képes arra a színvonalra emelkedni, amelyet a mezőgazdaság egyre fejlődő konjunktúrája folytán megérdemelne. Ugyanis a védett gazdák nem is mind szolgáltatják be a 3.5 százalékos kamatokat, hanem befolyó jövedelmüket sok esetben — egy másik pénzintézetnél helyezik el nagyobb kamatozás mellett. De akadnak olyan adósok, akik bemennek a bankba, kifizetik a 3.5 százalékos kamatot, egyben pedig megkérdezik milyen betétkamatot kaphatnak pénzükre? Természetesen az igazgató ilyenkor enyhe szemrehányással megkérdezi: — Miért
akarja
betenni
a
pénzét,
Közgazdasági Hirek A MAGYAR-HOLLANDI
BANK
szeptember 2-án megtartott közgyillésén szóba került a Magyar-Hollandi Biztosító által okozott veszteségek likvidálása. Tudvalevő, hogy a bank részvényeinek többsége a MagyarHollandi Biztosítóé volt s í g y jelentős leírások váltak szükségessé, amelyek számszerű megállapítása most van folyamatban. E veszteségek tették tehát szükségessé az intézet reorganizációját, amely a P. K. és a Nemzeti Hitelintézet közben jöttével történt meg, melyeknek képviselői jelen voltak a közgyűlésen. Az igazgatóság és felügyelőhizottság jelentésének tudomásulvétele után megadták a felmentvényt és megválasztották a Magyar-Hollandi Bank új igazgatóságát és pedig: Molnár András kormányfőtanácsost az igazgatóság elnökévé, Wéber Róbertet alelnök-vezérigazgatójává. Az igazgatóságba beválasztották kívülük Fehrn
miért nem fordítja adóssága törlesztésére? Mire az ügyfél kijelenti: — Kedves vezérigazgató úr, hát honnan kapok én 4 százalékra pénzt?!... Ezek olyan jelenségek, amelyek végre rá kell vezessék az illetékes tényezőket arra, hogy a védettség terén egyszer már rendet kell teremteni és a rosszhiszemű adósoktól meg kell vonni a védettség kedvezményét. A mezőgazdaság helyzete ma már olyan kedvező, hogy a gazdaadósokat igazán rá kellene már szorítani a tőketörlesztésre is. Mert jelenleg országszerte sinylik a pénzintézetek ezt a visszás helyzetet. Az ország egyes részein, mint Makón és Szegeden, a hagyma és paprikatermelés központjában pedig az „vgykéz" miatt képtelenek a gazdák eleget tenni kötelezettségeiknek. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell! Posch Gyula, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója többhetes szabadságává hazaérkezett és átvette hivatala vezetését. Ugyancsak befejezte szabadsá-
Alajost, dr. Cselényi Pált, Ámon Károlyt, a feliigyelőbizottsag tagjaivá Jóföldy Sándort, Szóráth Józsefet, Pálos Ferencet és Győrbiró Rezsőt. A közgyűlésen elfogadott mérleg egyébként 2816 pengő nyereséggel zárul, m í g a takarékbetétek állománya 2 millió,a folyószámlabetéteké 723.000 pengő. A „PROVIDENTIA" IMPOZÁNS F E J L Ő D É S E Amióta a Providentia Biztosító a Hitelbank égisze alá került és kétszeresére emelte fel alaptőkéjét, olyan szembetűnő fejlődésnek indult, aminőre az utóbbi időben nem volt példa a biztosítási szakmában. Amikor pedig- átvette a likvidált Phőnix Általános Biztosító Társaság tűzbiztosítási állományát, egyszerre a magyar biztosítási szakma vezető intézetei közé emelkedett. Az intézet díjbevétele a Phőnix-állomány átvétele revén már az 1936. év második felében 600.000 pengővel emel-
u faj gát Katona osztályának
Lajos, a P. K. revizori igazgatója. • A Kecskeméti Takarékpénztár, amely nemrégiben-magábaolvasztotta a Lajosmizsei Takarékpénztárt, legújabban az Ókécskci Takarékkal való fúzióját határozta el. Az Ókécskei Takarék természetesen továbbra is mint a Kecskeméti Takarékpénztár fiókja fog működni. • Nagy meglepetést keltett nemcsak Szegeden, de a, fővárosi bankkörökben is, hogy Ámon Ernőt, az Angol-Magyar Bank igazgatóját, akinek a központban is jelentős munkaköre volt, a bank szegedi fiókjának vezetőjévé nevezték ki. Bizonyos, hogy a kiváló képességű Jmon Ernő nagy mértékben elő fogja, segíteni a szegedi fiók felvirágzását, amely eddig is jelentős szerepet vitt Szeged és környékének gazdasági életében. • Etter Ödön, az Esztergomi Takarékpénztár vezérigazgatója teljesen felépült betegségéből és ismét átvette hivatalát.
kedett, m í g az életbiztosítási ágazat díjbevételei 40.000 pengővel szaporodtak. Az intézet díjbevételeinek összege a 1936. évben meghaladta a 3 millió pengőt. Végeredményben az intézet mérlege 87.632 pengő tiszta nyereséggel zárult, ami annak bizonysága, h o g y a Providentia irányítása a legjobb kezekben van és a magyar piac egyik legmegbízhatóbban fundált, legtőkeerősebb intézetévé fejlődött.
Szerkeszti: F L E I N E R JENŐ Felelős szerkesztő és kiadó: N A G Y KAROLY A HÉT szerkesztősége és kiadóhivatala Budapast, VI, Eötvös u. 29 Telefon: 1-278-19 Minden cikkért szerzője felel. Viktória-nyomda. Budapest, Király u. 3
