Jegyzetek 1. FEJEZET. Typotex Kiadó

© Typotex Kiadó

Jegyzetek

1. FEJEZET 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14

15 16

17

18 19 20 21 22

EU 2001:208. Blair, 2004b; Cowell, 2007. DW alkalmazottai, 2006; Prodi, 2004. Buncombe, 2005. AP, 2006a; Pew Center, 2006. Gore & Melcher Media, 2006. Gelbspan, 2004; Cox, 2005; Pearce, 2006. Bunting, 2006. Time, 2006. „Mivel a tengeren elolvad a je´g, a kit˝ un˝ oen u ´ szo ´, de aze´rt nem fa ´radhatatlan jegesmedve´k megfulladnak. »2060-ra egyetlen jegesmedve sem marad« – mondta Larry Schweiger, a National Wildlife Federation elno ¨ke. »Addigra ugyanis kihalnak.«” (Kluger, 2006). Gore & Melcher Media, 2006:146; la ´sd me´g Iredale, 2005. Eilperin, 2004. BBC, 2005. A 2◦ C-os emelkede´s imma ´r elkeru ¨ lhetetlen, e´s „ez azt jelenti, hogy ´ szaki-sarkvide´kr˝ a jegesmedve´k elt˝ unnek haza ´jukbo ´l, az E ol. Csak az ˝ket.” (McCarthy, 2006). állatkertben ne´zhetju ¨ k meg o Berner et al., 2005; Hassol, 2004; Norris, Rosentrater, & Eid, 2002. A World Conservation Union ma ´sik neve IUCN; a jegesmedve´kkel foglalkozo ´ csoport weboldala http://pbsg.npolar.no/default.htm (IUCN Species Survival Commission, 2001). A IUCN hu ´ sz csoportot sza ´molt o ¨ssze, de a megfigyel˝ ok to ¨bbse´ge tizenkilenc alpopula ćio ´t emlı´t (IUCN Species Survival Commission, 2001:22). Krauss, 2006. Michaels, 2004. La ´sd a tavaszi h˝ ome´rse´kleteket, Przybylak, 2000:606. Monnett, Gleason, & Rotterman, 2005. Harden, 2005; WWF, 2006. Stirling, Lunn, & Iacozza, 1999:302, meger˝ osı´ti Amstrup et al., 2006: 44-es dia; e´s Rosing-Asvid, 2006.

www.interkonyv.hu

© Gyárfás Vera (ford.)

© Typotex Kiadó

152

COOL IT!

23 IUCN Species Survival Commission, 2001:22. 24 Taylor, 2006.

´ szaki-sarkvide´k e´ghajlata 25 Az E ńak felme´re´se szerint az olvado ´ je´g ha-

26

27 28 29 30

ta ´sa ´ra a jegesmedve´k „sza ´razfo ¨ldi nya ´ri e´letmo ´dra rendezkednek be, mint a barnamedve´k, amelyekb˝ ol kialakultak” (Berner et al., 2005:509). Arro ´l a „vesze´lyr˝ ol” is besze´l, hogy a jegesmedve´k keveredhetnek a barna- e´s a grizzlymedve´kkel (ibid). „Noha a sarkvide´ki teru ¨ leteken lesznek vesztese´gek, az oda va ńdorlo ´ fajok hata ´sa ´ra a fajok sza ´ma e´s általa ńos terme´kenyse´ge megn˝ o, vagyis a fajgazdagsa ´gban me´rt biodiverzita ´s fokozo ´dik, e´s az o ¨kosziszte´ma is alapvet˝ o va ´ltoza ´sokon megy át” (Berner et al., 2005:997). Berner et al., 2005:998. Berner et al., 2005:256. Eilperin, 2004. Ez egy egyszer˝ u modellre e´pu ¨ l: 2000-ben ezer egyedet sza ´mla ´lo ´ popula ćio ´bo ´l indul ki, amely 1,5 sza ´zale´kkal cso ¨kken (az els˝ o e´vben tizeno ¨t medve), majd 2100-ra a teljes ko ¨r˝ uen m˝ uko ¨d˝ o Kioto í Egyezmeńy 7 sza ´zale´kkal cso ¨kkenti a globa ´lis felmelegede´st (Wigley, 1998).

2. FEJEZET 1 Karl & Trenberth, 1999; Mahlman, 1997. 2 Ebben a ko ¨nyvben els˝ osorban a szeń-dioxidro ´l lesz szo ´, mert az a je-

3 4 5

6 7 8 9 10 11 12 13

lenlegi h˝ oelnyel˝ o ga ´zok 60 sza ´zale´ka ´t teszi ki, e´s a va ´rakoza ´sok szerint a jo ¨v˝ oben tova ´bb n˝ o az ara ńya. 2100-ban az A2 forgato ´ko ¨nyv szerint 68 sza ´zale´k, a B’ forgato ´ko ¨nyv szerint aka ´r 97 sza ´zale´k is lehet; IPCC, 2001a:403. IPCC, 2001a:89. IPCC, 2007b:2.3.1 2004-ben a fejl˝ od˝ o orsza ´gok kibocsa ´ta ´sa 10,171 Gt-t jelentett a globa ´lis 26 Gt-bo ´l (IEA, 2006b:513, 493). Az OECD-orsza ´gok 2003-ban 51 sza ´zale´ke´rt voltak felel˝ osek (OECD, 2006:148). Wigley becsle´sei szerint az iparosodott orsza ´gok kibocsa ´ta ´sa 29 sza ´zale´k (1998:2286), az IPCC A1 forgato ´ko ¨nyve szerint (ha minden marad a re´giben) 23 sza ´zale´k, ma ´s forgato ´ko ¨nyv szerint 36 sza ´zale´k is lehet (Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). IPCC, 2007a:14; 2007b: fig. 10.3.1) A1B, ha nem va ´ltozik semmi (Dai et al., 2001). Alexander et al., 2006; Easterling et al., 2000; Vose, Easterling, & Gleason, 2005. Michaels et al., 2000. Easterling et al., 2000:419. Plummer et al., 1999. Easterling et al., 2000:419. Horton, Folland, & Parker, 2001; Jones et al., 1999. Edwards, 2006; Vergano, 2006.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

153

14 Bill Chameides e ´ghajlatkutato ´, az Environmental Defense ko ¨rnye-

zetve´d˝ o csoport munkata ´rsa (Vergano, 2006). 15 (Lean, 2004). Ugyanı´gy gondolkodik William Collins, a National Cen-

16 17 18 19

20 21

22 23 24 25 26 27 28 29

30 31

32 33

34

35 36

ter for Atmospheric Research munkata ´rsa: „A tudo ´sok biztosan tudja ´k, hogy a bela ´thato ´ jo ¨v˝ oben megva ´ltoztatjuk az e´ghajlatot. Csak abban nem biztosak, hogy tu ´ le´lju ¨ k-e a va ´ltoza ´sokat.” (Edwards, 2006). Gore & Melcher Media, 2006:75. IPCC, 2007b: 10. fejezet, o ¨sszefoglala ´s. IPCC, 2007b: 10.3.6 ábra. Az IPCC által emlı´tett modell (2007b:10.3.6.2; Weisheimer & Palmer, 2005). Ke´t-ha ´rom e´vr˝ ol besze´lnek, e´s az 5%-os sze´ls˝ ose´g becsle´su ¨k szerint mintegy 40%-ra n˝ o, de a 2. ta ´bla ´zat átlaga 34 e´s 37 sza ´zale´k, 1:3 e´vente. 76% cso ¨kkene´s 2050-ben (Vavrus et al., 2006) az IPCC szerint (IPCC, 2007b:10.3.6.2). Ebi et al., 2006. La ´sd me´g Basu & Samet, 2002; McMichael, Woodruff, & Hales, 2006, amelyek kiza´ro´lag a h˝ ose´ggel o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´leseteket emlı´tik. W. J. M. Martens, 1998. A legnagyobb euro ´pai meleg/hideg vizsga ´lat o ¨sszefoglala ´sa alapja ń (Keatinge et al., 2000:672). A marade´k negyven nap az optima ´lis h˝ ome´rse´klett˝ ol legfeljebb 3◦ Ckal elte´r˝ o tartoma ńyban van. A va ´rosban 3,1 millio ´ ember e´l. Vandentorren et al., 2004:1519. Larsen, 2003. Larsen, 2003. Chase et al., 2007. A globa ´lis felmelegede´s terme´szetesen 1979 el˝ ott is zajlott, de csak 1979 o ´ta vannak m˝ uholdas felve´teleink, e´s a 20. sza ´zad ma ´sodik fele´ben beko ¨vetkez˝ o melegede´s szinte teljes ege´sze´ben azt ko ¨vet˝ oen to ¨rteńt. BBC, 2006b. 207 000, a millio ´ emberre vetı´tett, a hideg e´s a forro ´sa ´g hata ´sa ´ra beko ¨vetkezett hala ´lesetek átlaga alapja ń, a biztonsa ´g kedveé´rt London kiza ´ra ´sa ´val e´s a WHO becsle´se alapja ń, amely szerint Euro ´pa lakossa ´ga 878 millio ´ (WHO, 2004a:121). 1,48 millio ´, ugyanolyan sza ´mı´ta ´s alapja ń, mint a forro ´sa ´ggal o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´lesetekne´l. A „ro ¨vidta ´v” azt jelenti, hogy a h˝ ome´rse´klet-emelkede´ssel, azaz a hideggel vagy a h˝ ose´ggel o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´lesetek sza ´ma az akklimatiza ćio ´ ko ¨vetkezte´ben egy-ke´t genera ćio ń belu ¨ l visszaa ´ll a kora ´bbi e´rte´kre. Keatinge & Donaldson, 2004:1096; Langford & Bentham, 1995 is kilencezerrel kevesebbre becsu ¨ li a hideggel o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´lesetek sza ´ma ´t. Martens, 1998:342. Davis et al., 2003; Davis et al., 2002.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

154

COOL IT!

37 Annon., 2006; Arnfield, 2003. 38 Tel Aviv (Saaroni et al., 2000), (Comrie, 2000), Baltimore e ´s Phoenix

39 40 41 42 43

44

45

46 47 48 49 50

51

52

53 54 55

(Brazel et al., 2000), Guadalajara (Tereshchenko & Filonov, 2001), Sanghaj (Chen et al., 2003), Barrow (Hinkel et al., 2003), Szo ül (Chung, Choi, & Yun, 2004), Mila ńo ´ (Maugeri et al., 2002), Bećs (Bohm, 1998) e´s Stockholm (Moberg & Bergstrom, 1997). Akbari, Pomerantz, & Taha, 2001. Rosenzweig et al., 2006. Streutker, 2003. Hung et al., 2006:41. Ne feledju ¨ k, hogy a 2,6◦ C-os emelkede´s globa ´lis átlag, a sza ´razfo ¨ldo ¨n valo ´szıń˝ uleg nagyobb; ra áda ´sul a va ´rosi h˝ oszigetekkel kapcsolatos adatok nagy re´sze csak minimum- e´s maximum-h˝ ome´rse´kletekre e´rveńyes. De Bangkokban pe´lda úl a napi ko ¨ze´ph˝ ome´rse´klet 6◦ C-kal magasabb a sza ´raz e´vszakban, Tokio ´ban pedig ege´sz e´vben 3–12◦ Ckal magasabb – ez me´g mindig megfelel a 2,6◦ C-os átlagos no ¨vekede´snek. Khandekar, Murty, & Chittibabu, 2005:1573 szerint Tokio ´ h˝ ome´rse´klete 4◦ C-kal n˝ ott az elmu ´ lt 150 e´vben. Pe´lda úl: „Helyi e´s regiona ´lis szinten a felszıń va ´ltoza ´sa su ´ lyosbı´thatja az u ¨ vegha ´zhata ´su ´ ga ´zokbo ´l ered˝ o felmelegede´st, s˝ot ez gyakorolhatja a legnagyobb hata´st az éghajlatra. A ritka ´s no ¨veńyzet, a nagy mennyise´g˝ u áthatolhatatlan felu ¨ let e´s a va ´roske´p o ¨sszetett felszıńei cso ¨kkentik a pa ´rolga ´st, no ¨velik a h˝ oelnyele´st, e´s h˝ oáramot okoznak, ami va ´rosi h˝ oszigetek kialakula ´sa ´hoz vezet” (kiemele´s t˝ olem; Patz et al., 2005:310). Londonban a becsle´sek szerint a va ´rosi h˝ oszigetek hata ´sa ´ra 2080-ra 0,26◦ C-kal emelkedik a h˝ ome´rse´klet, e´s tizeno ¨ttel to ¨bb lesz a forro ´ napok sza ´ma. (Wilby, 2004:5). Greater London Authority, 2006. Greater London Authority, 2006. Synnefa, Santamouris, & Livada, 2006. Greater London Authority, 2006. A szerz˝ ok nem sza ´mı´totta ´k ki a teljes ko ¨ltse´get, de ha egy fa u ¨ ltete´se 45 dolla ´r, sza ´z ne´gyzetme´ternyi tet˝ ocsere 25 dolla ´r, sza ´z ne´gyzetme´ternyi aszfalt átfeste´se pedig 29 dolla ´r, akkor az o ¨sszko ¨ltse´g 1,17 millia ´rd dolla ´r (Rosenfeld et al., 1998). La ´sd Grubb, 2004; a szo ¨veget la ´sd UNFCCC, 1997. A brit korma ńy egy minisztere szerint „a korma ńy ve´lemeńye szerint Kioto ´ az egyetlen lehet˝ ose´g” (Dalyell, 2004). Blakely, 1998; la ´sd me´g Gore & Melcher Media, 2006:282–83, 288–89. Rob Gelbspan szerint keve´s okunk van az optimizmusra, de ez az egyik (Gelbspan, 2004:x). Leggett, 2001 szerint ez a to ¨rteńet csu ´ cspontja. Wigley, 1998:2286. Az ipari nemzetek az u ´ gynevezett „I. fu ¨ ggele´korsza ´gok”. Wigley, 1998 e´s a 2,6 ◦ C-os emelkede´s alapja ń. Annon., 2004.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

155

56 Milliken, 2004; „Az e ´ghajlat stabiliza ´la ´sa ´hoz sokkal to ¨bbet kell ten-

nu ¨ nk, mint a Kioto í Egyezmeńy” (Blair, 2004a). 57 Bohringer & Vogt, 2003:478 becsle ´se szerint a Kioto í Egyezmeńy a

58

59

60 61

62 63

64

65 66 67

68

69 70

71 72

va ´rtna ´l 4 sza ´zale´kkal magasabb kibocsa ´ta ´st tesz lehet˝ ove´ – mintha vezete´s ko ¨zben a megengedett sebesse´g egy kicsit magasabb lenne, mint az auto ´ ve´gsebesse´ge. 0,7 sza ´zale´kos cso ¨kkene´s Bohringer & Vogt, 2003:481 szerint, 0,8–1 sza ´zale´kos cso ¨kkene´s Nordhaus, 2001:1283; Nordhaus, 2006:fig. 4 szerint. A leegyszer˝ usı´tett felte´teleze´s alapja ń, hogy o ¨t e´v alatt (2008–2012) 1 sza ´zale´kkal cso ¨kken a kibocsa ´ta ´s a kiindula ´shoz ke´pest, a DICE-99 modell alapja ń (Nordhaus & Boyer, 2000). ´ rtelmes kereskedelmet felte´telezve (Weyant & Hill, 1999). Ide´zi IPCC, E 2001c:537 e´s Golub, Markandya, & Marcellino, 2006:522. ¨ t–tı´zmillia O ´rd dolla ´r (Dagoumas, Papagiannis, & Dokopoulos, 2006: 37) a GDP 0,2–0,4 sza ´zale´ka a jo ¨v˝ obeli ko ¨telezettse´gva ´llala ´sokkal kapcsolatos va ´rakoza ´sokat figyelembe ve´ve, e´s atto ´l fu ¨ gg˝ oen, hogy Oroszorsza ´g megnehezı´ti-e (dra ´ga ´bba ´ teszi-e) az engede´lyek megszerze´se´t (Manne & Richels, 2004:453). Ha az EU maga gondoskodik a cso ¨kkente´sr˝ ol, a ko ¨ltse´gek akkor is magasak lesznek, a nemzeti GDP-k 0–5 sza ´zale´ka ko ¨zo ¨tt (Viguier, Babiker, & Reilly, 2003:479). Craig, Vaughan, & Skinner, 1996:135. Napi 80,1 millio ´, egyenkeńt 54,57 dolla ´r e´rte´k˝ u hordo ´val sza ´molva (2005-o ¨s átlag) (EIA, 2006c:87), a globa ´lis GDP-t 47 767 millia ´rd dolla ´rnak tekintve (IMF, 2006:189). A modellek szakirodalma ´ban ezt nevezik autono ´m energiahate´konysa ´g-javı´to ´ (AEEI) teńyez˝ onek; általa ´ban 0,7 e´s 1 sza ´zale´k ko ¨zo ¨ttire becsu ¨ lik (Weyant, 1996:1007), amit Grubb, Kohler, & Anderson, 2002 bı´ra ´lt, de sikeru ¨ lt bee´pı´teni egy általa ńosabb modellbe (Schwoon & Tol, 2006). Ez 0,77 sza ´zale´kos e´ves hate´konysa ´gjavula ´snak felel meg (Lomborg, 2001:126). 1973-ban 13,6 me´rfo ¨ld/gallon, 2004-ben 22,4 me´rfo ¨ld/gallon (EIA, 2006d:17). 1992-ben Euro ´pa 24 sza ´zale´kkal kevesebb energia ´t haszna ´lt ne´gyzet´ llamok 43 sza me´terenkeńt, mint 1973-ban; az Egyesu ¨ lt A ´zale´kkal kevesebbet (Schipper, Haas, & Sheinbaum, 1996:184). Schipper Haas, & Sheinbaum, 1996:187, Jaffe, Newell, & Stavins, 1999: 13. Da ńia ´ban az elmu ´ lt tı´z e´vben 20–45 sza ´zale´kkal lettek hate´konyabbak az elektromos ha ´ztarta ´si ge´pek (NERI, 1998:238). Lomborg, 2001:79. Weyant, 1996; az EU ha ´ztarta ´saiban az energiahate´konysa ´g no ¨vekede´se ellene´re is e´vi 2 sza ´zale´kkal n˝ott a fogyaszta ´s az elmu ´ lt e´vtizedben (Almeida et al., 2006). BA, 2006. A ko ¨zgazda ´szok szerint „ingyen ebe´d nincs” – valahol biztosan megjelennek a ko ¨ltse´gek. Ha teha ´t a szeń-dioxid-kibocsa ´ta ´s cso ¨kkente´-

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

156

73 74 75 76 77 78 79

80

81 82 83 84 85 86 87

88 89 90 91 92

93

COOL IT! seńek bizonyos mo ´dja kifejezetten jo ¨vedelmez˝ o, akkor nemhogy ingyen ebe´det kapunk, hanem ne´ha ńy e´tteremben me´g fizetnek is, ha ott eszu ¨ nk! (Lomborg, 2001:312–13). AP, 2006b. AP, 2006b. Metcalf & Hassertt, 1997. Ide´zi Monbiot, 2006:xvi. Beinecke, 2005; Hawkins, 2001; Sierra Club, 2007. Mendelsohn, 2004. ´ gy sza U ´moltunk, hogy egy anyuka nyolc kilome´tert vezet me´rfo ¨ldenkeńt átlagosan 0,916 font, vagyis kilome´terenkeńt 0,258 kg CO2 -t kibocsa ´tva (EPA, 2000), ami egy tonna szeń esete´ben 3,7 kg CO2 -t jelent (IPCC, Houghton, et al., 1990:364). Az USA-ban az átlagos átva ´lta ´si ara ńy 1630 kilowatt egy tonna CO2 re (EIA, 1999:2; 2002:4); Almeida et al., 2006 becsle´se szerint az EU átva ´lta ´si ara ńya magasabb, mintegy 2000 kilowatt egy tonna CO2 re, e´s egy e´ppen nem to ¨lt˝ o, de konnektorba dugott mobilto ¨lt˝ o átlagosan 1,5 wattot fogyaszt o ´ra ńkeńt (Almeida et al., 2006: fig. 14). Attenborough-nak ne´gyszer ennyi megtakarı´ta ´st ´ge ı ´rtek, hivatkoza ´s ne´lku ¨ l (BA, 2006). Postman, 2006 becsle´se szerint egy ke´tperces forro ´ zuhany 155 kg CO2 -t jelent. EIA, 2006f becsle´se szerint egy gallon motorbenzin 8,87 kg CO2 -t jelent, ´gy ı az 1 gallonra juto ´ ado ´ 0,887 cent. Ez ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l 390 millio ´ dolla ´r e´vente. Vegyu ¨ k e´szre, hogy a ko ¨ltse´gfunkcio ´ er˝ osen nemlinea ´ris, mert a nagyobb kibocsa ´ta ´scso ¨kkente´s egyre dra ´ga ´bb. Tol, 2005. Egy tonna szeń o ¨tven dolla ´r (Tol, 2005:2071). 2005 ju ´ liusa ´ban fordultunk hozza ´ az Environmental Assessment Institute-bo ´l: „Tova ´bbra is u ´ gy gondolja, hogy 15$/tC [tonna szeń] indokolt, vagy csak a becsle´s fels˝ o hata ´ra ´ro ´l besze´l?” A va ´lasza: „Nem szı´vesen adne´k ko ¨ze´pbecsle´st, de ha pisztolyt tartana a fejemhez, 7$/tC-t mondane´k, ami a ko ¨ze´pbecsle´s 3% tiszta id˝ opreferencia ´val” (7$/tC = 1,9$/CO2 ). Ez Pearce becsle´se´hez hasonlı´t, amely szerint 1–2,5$/t CO2 (4–9$/tC) (2003:369). Stern, 2006:287; az EU szerint egy tonna CO2 esete´ben 20 euro ´ (ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l 25 dolla ´r) „megfizethet˝ o” (EU, 2001). Nordhaus, 2006b, egy tonna CO2 esete´ben 85 dolla ´r (314,5$/tC) mai (2005) e´rte´ken. 11,678 billio ´ dolla ´r (OECD, 2005:13). Pearce, 2003:377–78 becsle´se szerint 45£/tC, ahol 1£ = 1,93158$ (25-1106); ez egy tonna CO2 esete´ben 23,70$. Nordhaus, 1992; Nordhaus, 1994; Nordhaus, 2001; Nordhaus, 2006a; Nordhaus & Boyer, 2000; Nordhaus & Yang, 1996 e´s IPCC, Bruce, et al., 1996:385. IPCC, Bruce, et al., 1996:189; Nordhaus & Boyer, 2000:4–35.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

157

94 IPCC, Bruce, et al., 1996:187. 95 Nordhaus, 2006c. V.o ¨. Nordhaus, 2006:25. Ez az e´vi 150 millia ´rd $ az 96 97 98 99 100 101 102 103

104 105 106 107

108 109 110 111 112 113 114

115

e´vsza ´zad ve´geíg, mai e´rte´ken (2005) sza ´molva. Nordhaus, 2006c. Nordhaus, 2006:10. Nordhaus, 2006c. La ´sd W.D. Nordhaus, 2006c. Nordhaus, 2006c. 310£/tC (Pearce, 2003:380). Bohringer & Loschel, 2005 szerint a szake´rt˝ ok to ¨bbse´ge va ´r ne´mi cso ¨kkene´st 2012 uta ń, de nagyon cseke´ly me´rte´k˝ ut. Ez 1,5◦ C-nak felel meg. Egy 1996-os tana ćsi hata ´rozatban az EU megállapı´totta, hogy a h˝ ome´rse´klet legfeljebb 2◦ C-kal haladhatja meg az ipari forradalom el˝ ott me´rtet – vagyis legfeljebb 1,2◦ C-kal lehet magasabb a maina ´l (EU, 1996b, ide´zi EU, 2005:3). Igaz, hogy az EU 1991ben azt gondolta, hogy 2000-re az 1990-es szintre szorı´thatja vissza a kibocsa ´ta ´st (EU, 1996a:iv). Aze´rt, hogy tizeno ¨tbillio ´ dolla ´rna ´l valamivel kevesebb ka ´rt megel˝ ozzu ¨ nk, kifizetu ¨ nk nyolcvanne´gybillio ´ dolla ´rt. Re´szletesen la ´sd Tol, 2007. Nordhaus & Boyer, 2000:7.6. Nordhaus, 2006c. Vegyu ¨ k e´szre, hogy Nordhaus & Boyer els˝ osorban kiindulo ´pontnak haszna ´lja ´k ezt a forgato ´ko ¨nyvet: „Mindezt nem abban a hitben teszszu ¨ k ko ¨zze´, hogy hirtelen felbukkan egy ko ¨rnyezetve´delmi pa ´pa, aki te´vedhetetlen, mindenki által gondolkoda ´s ne´lku ¨ l ko ¨vetend˝ o enciklika ´kat tesz ko ¨zze´. Az optima ´lis strate´gia inka ´bb kiindulo ´pontul szolga ´l annak meghata ´roza ´sa ´hoz, hogy a ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o megko ¨zelı´te´sek mennyire hate´konyak.” (Nordhaus & Boyer, 2000:7.7). Nordhaus, 1998:18. Stern, 2006:298. Kavuncu & Knabb, 2005:369, 383. Bosello, Roson, & Tol, 2006:582. Tol, 2002b:154–55. Ugyanakkor vegyu ¨ k e´szre, hogy a ku ¨ lo ¨nbse´g 2200ra fokozatosan cso ¨kken. Harminc e´lete´v átlagosan hatvanke´t dolla ´ros ko ¨ltse´ggel (Hahn, 1996:236). Lovelock, 2006a, 2006b. Lovelocknak technikailag ugyan igaza van – to ¨bb millia ´rd ember hal meg, hiszen a ma e´l˝ o hatmillia ´rd ko ¨zu ¨ l alig valaki e´l 2100-ig –, valo ´ja ´ban azt mondja, hogy a legto ¨bben id˝ o el˝ ott meghalnak. Lovell, 2006-ban azt állı´tja, hogy „a forro ´ Fo ¨ld legfeljebb 500 millio ´ embert tarthat el”. Lovelock va ´lla ´t me´gis Sir Crispin Tickell e´s Al Gore veregeti. Sir Crispin szerint Lovelock „csoda ´latos bevezet˝ ot ´rt ı a tudoma ńya ´ghoz” (Lovelock, 2006b:xvii), Gore szerint pedig „Lovelock valo ´sa ´gos la ´tnok” (Dana, 2006); Gore a tudoma ńyos állı´ta ´sokat nem ke´rd˝ ojelezi meg, ba ´r hite szerint a politikai rendszer jobb lesz, mint Lovelock ve´lelmezi.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

158

COOL IT!

116 Helm, 2003 ´ attekinte´st ad az e´ghajlatva ´ltoza ´ssal kapcsolatos strate´-

117 118

119 120 121

122

123 124 125 126 127 128 129 130 131 132

133 134 135

136 137 138

gia ´ro ´l, de a szeń-dioxid-kibocsa ´ta ´s cso ¨kkente´seń e´s annak politikai ko ¨vetkezmeńyein kı´vu ¨ l semmit nem emlı´t. Indur M. Goklany, 2006:314. WHO, 2002:224 e´s Lopez, Mathers, Ezzati, Jamison & Murray, 2006. A WHO becsle´se arra e´pu ¨ l, hogy ma 0,36◦ C-kal melegebb van, mint 1970-ben. Goklany, 2006:322. Lomborg, 2004, 2006. Tova ´bbi informa ćio ´ http:// www.copenhagenconsensus.com. Elvben a ko ¨ltse´geket e´s a hasznot is a jo ¨v˝ oben me´rik; valo ´ja ´ban azonban a ko ¨ltse´gek az elko ¨vetkez˝ o ne´ha ńy e´vben meru ¨ lnek fel (pe´lda úl a CO2 visszaszorı´ta ´sa ´val vagy a szu ´ nyogha ´lo ´k kioszta ´sa ´val kapcsolatban), a hasznot viszont sokkal hosszabb id˝ otartamban vizsga ´lja ´k, me´gis alapvet˝ oen a modell hossza hata ´rozza meg. Vegyu ¨ k e´szre, hogy ennek nem felte´tlenu ¨ l kellett volna ´gy ı lennie, mert a Nobel-dı´jasok annak alapja ń állapı´totta ´k meg a priorita ´sokat, hogy a to¨bbleter˝ oforra ´sokkal hol e´rhetju ¨ k el a legnagyobb to¨bblethasznot. Azaz tala ´lhattak volna kisebb, ismeretlenebb betegse´geket, ahol me´g nagyobb a haszon. Lomborg, 2004:104. Lomborg, 2004:404–5. Bjørn Lomborg, 2004:109; 2006: 26-27. Lomborg, 2004:647. Copenhagen Consensus, 2006, Kioto ´ a 23., a to ¨bbi javaslat 40-b˝ ol a 37.–40. helyen szerepelt. MESSAGE A1 (Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). Ez az A2 forgato ´ko ¨nyv, amely nagyon nagy ne´pesse´gno ¨vekede´ssel e´s alacsony gazdasa ´gi no ¨vekede´ssel sza ´mol. Maddison, 2006. Roy Morgan Research, 2006. Chicago Council, 2006a:14, 16. Csak India ´te ı ´lte u ´ gy, hogy az „e´heze´s leku ¨ zde´se” valamivel fontosabb, mint „a globa ´lis ko ¨rnyezet ve´delme.” Chicago Council, 2006b:68. Gore & Melcher Media, 2006:13. ´ gy la Gore & Melcher Media, 2006:13. La ´sd me´g Gore: „U ´tom, ebben az orsza ´gban mindenki arra va ´gyik, hogy re´sze legyen egy nagyszaba ´su ´ akcio ńak, amely megva ´ltoztatja a ko ¨rnyezethez e´s a gazdasa ´ghoz valo ´ viszonyunkat” (Dana, 2006). Gore & Melcher Media, 2006:13, 291. Gore & Melcher Media, 2006:13. Gore & Melcher Media, 2006:13.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

159

3. FEJEZET 1 Itt Moberg et al., 2005 lega ´tfogo ´bb h˝ ome´rse´klet-rekonstrukcio ´ja alap2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

24 25 26 27 28 29 30 31

ja ń. Dillin, 2000, majd EB, 2006c. EB, 2006c. Matthews & Briffa, 2005; Reiter, 2000. Reiter, 2000. Burroughs,1997:109. Reiter, 2000. Le Roy Ladurie, 1972:68; 1700 ko ¨ru ¨ l huszonegymillio ´ra becsu ¨ lik a lakossa ´got, http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_France, 2006. dec. 27. Reiter, 2000. Gore & Melcher Media, 2006:42–59; Pearce, 2005b. Joerin, Stocker, & Schluchter, 2006. Ba ´r teljes ege´sze´ben csak ke´tszer t˝ unt el, a nevu ¨ k Bjørnbreen I–VI (J. A. Matthews et al., 2005). IPCC, 2007b: 6.3 ábra. Oerlemans, 2000. EB, 2006d. Matthews et al., 2005: 31; ne feledju ¨ k, hogy ez csak va ´zlat. Oerlemans, 2005. Kaser et al., 2004. Kaser et al., 2004:330. Kaser et al., 2004:331. Kaser et al., 2004. Cullen et al., 2006. Greenpeace, 2001. A Rolling Stone magazin leko ¨zo ¨lte a Kilimandzsa ´ro ´ feńyke´pe´t, azzal a kommenta ´rral, hogy ez az els˝ o feńyke´p „a globa ´lis felmelegede´s okozta ka ´rro ´l”, e´s a ko ¨vetkez˝ o feliratot biggyesztette a ke´p ala ´: „A felmelegede´s el˝ ott: Kilimandzsa ´ro ´, 1970” (Rolling Stone, 2007). Reuters, 2001. Thijssen, 2001. Ijumba, Mosha, & Lindsay, 2002; Richey, 2003; Soini, 2005:316; F. Vavrus, 2002. Barnett, Adam, & Lettenmaier, 2005:306; Gore & Melcher Media, 2006:58. Coudrain, Francou, & Kundzewicz, 2005:930. Barnett, Adam e´s Lettenmaier, 2005. Barnett, Adam e´s Lettenmaier, 2005:307. Nya ´ron aka ´r 28 sza ´zale´kkal (Singh, Arora, & Goel, 2006:1991–92). Ez a gleccserek ta ´pla ´lta folyo ´kra vonatkozik, a ho ´ ta ´pla ´lta folyo ´k hozama cso ¨kkenni fog (Singh & Bengtsson, 2005); a gleccser e´s ho ´ ta ´pla ´lta folyo ´k esete´ben „az alacsonyabb zo ńa ´k olvada ´sa ńak cso ¨kkene´-

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

160

32

33

34

35 36 37 38 39 40

41 42 43

44 45 46 47 48 49 50 51

52 53 54

COOL IT! se´t egyensu ´ lyozza a fels˝ o zo ńa ´k olvada ´sa ńak no ¨vekede´se” (Singh & Bengtsson, 2004:2382). Lehmkuhl & Owen, 2005; Ruhland et al., 2006. Ugyanakkor a csendeso ćea ńi passza ´tszelek gyengu ¨ le´se ko ¨vetkezte´ben 1840 o ´ta kevesebb ho ´ gy˝ ulik a Himala ´ja ń (Zhao & Moore, 2006). Az IPCC által emlı´tett szimula ćio ´k nem jelzik a gleccserek teljes cso ¨kkene´se´t a sza ´zad ko ¨zepe´re, hanem 60 sza ´zale´kos cso ¨kkene´st jo ´solnak (IPCC, 2007c:3.4.1; Schneeberger et al., 2003). Franciaorsza ´gban, 1700-ban 70 sza ´zale´kkal kevesebb erd˝ o volt, mint ´ llamokban – f˝ 1000-ben. Az Egyesu ¨ lt A okeńt a 19. sza ´zadban – az erd˝ ok 30 sza ´zale´ka ´t va ´gta ´k ki (UNECE, 1996:19, 59). Fowler & Archer, 2006. Fowler & Archer, 2006:4291. EB, 2006a. McKibben, 2004. Parkinson, 2006:42. IPCC, 2007b: 5.5.2 ta ´bla ´zat. A legto ¨bb ember nehezen ke´pzeli el, hogy a vı´z ta ´gula ´sa megemeli a tengerszintet. Richard Tol ko ¨zgazda ´sz gyakran hozza pe´lda ńak a ka ´ve´t: egy cse´sze ka ´ve´ nem lesz e´szrevehet˝ oen kevesebb, ha kih˝ ul; azta ń arra emle´keztet, hogy az o ćea ń me´ly, e´s egy ko ¨bkilome´ternyi vı´z 0,1 sza ´zale´kos ta ´gula ´sa egy me´terrel emeli a tengerszintet. IPCC, 2007b:10.6.5. IPCC, 2007a szerint a felez˝ opont 38,5 centime´ter. 1860 o ´ta 29 centime´ter (Jevrejeva, Grinsted, Moore, & Holgate, 2006). Az 1996-os el˝ orejelze´s 38–55 centime´ter volt (IPCC & Houghton, 1996:364); az 1992-es e´s 1983-as EPA-becsle´sek forra ´sa Yohe & Neumann, 1997:243, 250. Shute et al., 2001. Matthews, 2000. Yohe & Neumann, 1997. IPCC, 2001b:396. EDD, 2006a: 11; EDD, 2006b. Gore & Melcher Media, 2006:196–209. Gore & Melcher Media, 2006:196. De a ko ¨vetkez˝ ot is mondja: „El˝ oszo ¨r is ez nem a legrosszabb eset. A legrosszabb esetet jobb, ha nem is hallja ´k! Azt hiszem, ra ´tapintottam az igazsa ´gra, e´s a tudoma ńyos ko ¨zo ¨sse´g jo ´va ´hagyta a film tudoma ńyos re´szleteit, pe´lda úl a tengerszint hat–he´t me´teres emelkede´se valo ´ban beko ¨vetkezne, ha Gro ¨nland kette´szakadna, e´s a tengerbe csu ´ szna. Akkor is beko ¨vetkezne, ha az Antarktisz nyugati re´sze, amely a melegebb vizeken le´v˝ o szigetek mellett van, a tengerbe csu ´ szik. Ha mindkett˝ o a tengerbe csu ´ szik, 12–14 me´terr˝ ol besze´lhetu ¨ nk” (Denton, 2006). IPCC, 2007b: 10.6.1 ábra. IPCC, 2007b: 10.6.3 ábra. Valo ´ja ´ban 8,8 centime´ter, de a 0,8 centime´ter valahol elveszett. IPCC, 2007b: 10.6.4 ábra.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK 55 56 57 58 59 60 61

62 63 64

65 66 67 68 69 70

71 72 73 74 75

76 77 78 79

80 81

161

IPCC, 2007b: 10.6.4 ábra. IPCC, 2007b: 10.6.1 ábra. IPCC, 2007b:Table 4.1.1. IPCC, 2007b:Table 4.1.1. Huybrechts & de Wolde, 1999. Johannessen et al., 2005; Zwally et al., 2005. Cazenave, 2006; Chen, Wilson, & Tapley, 2006; Howat, Joughin, & Scambos, 2007; Kerr, 2007; Luthcke et al., 2006; Murray, 2006; Velicogna & Wahr, 2006. Shepherd & Wingham, 2007 becsle´se szerint Gro ¨nland e´vente 100 Gt-t vagy 0,28 millime´tert veszı´t. Oerlemans et al., 2005:235. Gregory & Huybrechts, 2006:1721. IPCC, 2007b: 10.6.4.3 ábra szerint 0,2 me´ter Parizek & Alley, 2004:1024 alapja ń, amely csak 21 centime´tert mond, ha az ipari forradalom el˝ otti CO2 -szint megnyolcszorozo ´dik – ami ke´tszer–ne´gyszer to ¨bb, mint az IPCC 2100-ra vonatkozo ´ forgato ´ko ¨nyvei. La ´sd me´g Gregory & Huybrechts, 2006:1727. Vinther et al., 2006a, 2006b. Chylek, Dubey, & Lesins, 2006. Vinther et al., 2006b. Zachos et al., 2001:688. Parkinson, 2006:35. Anderson et al., 2002; Bindschadler, 2006; e´s Huybrechts & de Wolde, 1999:2172 becsle´se szerint az Antarktisz stabil állapotban e´vsza ´zadonkeńt csaknem ne´gy centime´terrel ja ´rul hozza ´ a tengerszinthez. Chapman & Walsh, 2005; Humlum, n.d.; Monaghan & Bromwich, 2006. 2006-ig 0,4◦ C-os cso ¨kkene´s (GISS, 2006). Marshall et al., 2006; Vaughan et al., 2003:266. Gore & Melcher Media, 2006:182–83. Gore a Larsen B sze´tva ´la ´sa ńak ta ´rgyala ´sa uta ń megmutatja, ahogy hatalmas hulla ´mok mossa ´k Tuvalut (Gore & Melcher Media, 2006:186– 87). Pudsey et al., 2006. Pudsey et al., 2006:2375; Vaughan et al., 2001. Greenpeace, 2006c szerint „a teru ¨ let melegede´seńek tragikus memento ´ja”. Turner et al., 2005 no ¨vekv˝ o csapade´kmennyise´get mutat ki. Wingham et al., 2006:1629; Zwally et al., 2005:512 szerint a fe´lszigeten jelent˝ os e´s egyre no ¨vekv˝ o a ho ´felhalmozo ´da ´s. Morris & Mulvaney, 2004 szerint az elmu ´ lt harminc e´v alapja ń a 2◦ C-os h˝ ome´rse´klet-emelkede´s e´vi 0,012 millime´terne´l kevesebb tengerszint-emelkede´st jelentene. Azonban arra sza ´mı´tanak, hogy a fokozott elhorda ´s hata ´sa ´ra emelkedhet a tengerszint, e´s akkor a no ¨vekv˝ o csapade´kmennyise´get is sza ´mı´ta ´sba kell venni. Gregory & Huybrechts, 2006:1721. IPCC, 2007b: 4.6.2.2 ábra, Gregory & Huybrechts, 2006:1721.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

162

COOL IT!

82 Gore & Melcher Media, 2006:178-79. 83 Barbraud & Weimerskirch, 2001:184. Gore 70 sza ´zale´kos cso ¨kkene´sr˝ ol

besze´l, de nem adja meg a forra ´st. 84 Az 1970-es e ´vekben csak a te´li h˝ ome´rse´kletek emelkedtek, ami el˝ o-

85 86

87 88 89

90 91 92 93 94 95

96 97 98

99 100 101 102 103

nyo ¨s lehetett volna a pingvineknek, mert biztosabban kelnek ki a toja ´sok (Barbraud & Weimerskirch, 2001:185). Ra áda ´sul az 1980-as e´vekben e´s ke´s˝ obb isme´t cso ¨kkent a te´li h˝ ome´rse´klet, me´gsem n˝ ott a popula ćio ´. Australian Government Antarctic Division, 2003. Woehler & Croxall, 1997:44 megjegyzi, hogy Kooyman szerint a Rosstengerne´l no ¨vekedhetnek a kolo ńia ´k; Kooyman, 1993 becsle´sei szerint a Washington-fokna ´l e´s a Coulman-szigetne´l ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l hu ´ szezer fio ´ka (vagy szaporoda ´sra ke´pes pa ´r) e´l. 1964-ben csak 2500–3800 pa ´r e´lt a Washington-fokna ´l (Wilson, 1983:5). BirdLife International, 2004. Grzimek egyenesen stabilnak vagy no ¨vekv˝ onek sorolja be a popula ćio ´t. Jenouvrier, Barbraud, &Weimerskirch, 2006 1,77 sza ´zale´kos no ¨vekede´st mutatnak ki. Pl. az IPCC 2001-es jelente´se; la ´sd Lomborg, 2001:289-90. Ugyanez áll az IPCC WGII u ´ j strate´giai o ¨sszefoglalo ´ja ´ban: egyetlen ta ´bla ´zatban foglalja ´k o ¨ssze az adatokat, e´s elismerik, hogy „az e´ghajlatva ´ltoza ´shoz to ¨rteń˝ o alkalmazkoda ´st nem vettu ¨ k figyelembe a becsle´sek kisza ´mı´ta ´sakor” (IPCC, 2007d). Nicholls, 2004; Nicholls & Tol, 2006, az A1F1 forgato ´ko ¨nyv alapja ń (amelyb˝ ol vila ´gosabban kideru ¨ l ez, mint az A1B-b˝ ol). R. A. Pielke & Landsea, 1998: 3. ábra. Waltham, 2002:95. Az A1 e´s B1 forgato ´ko ¨nyv szerint (BEA, 2006a; Nicholls,2004:72) a dolla ´r 2005-o ¨s e´rte´keń sza ´mı´tva. B1-ne´l nincs va ´ltoza ´s (ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l ke´tmillio ´ árvı´z su ´ jtotta ember), A1ne´l van (kevesebb mint egymillio ´) (Nicholls & Tol, 2006:1084). Nicholls & Tol, 2006:1088 becsle´se 2085-re a marade´k 12 orsza ´gra vonatkozo án. Az alacsonyan fekv˝ o, bee´pı´tetlen partvide´ken Oroszor´ szaki-sarkvide´kein, Kanada sza ´g E ´ban e´s Alaszka ´ban a va ´rakoza ´sok szerint nem lesz ve´dekeze´s. A sza ´mok a sza ´raz teru ¨ letek vesztese´ge´re vonatkoznak, mı´g globa ´lisan a vizes e´l˝ ohelyeknek aka ´r 18 sza ´zale´ka is elveszhet. Micronesia (CIA, 2006). Tol, 2004:5. „A ve´dekeze´si ko ¨ltse´geknek e´s a teru ¨ letvesztese´g ko ¨ltse´geńek felu ¨letes o ¨sszehasonlı´ta ´sa jelzi, hogy mie´rt ilyen magas szint˝ u a ve´dekeze´s” (Tol, 2004). Blair, 2004a. Wigley, 1998. Greenpeace, 2006c. NRDC, 2006. FOE, 2006.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

163

104 Greenpeace, 2006a. Greenpeace, 2006b szerint „az e ´ghajlatva ´ltoza ´s

105 106 107 108 109 110 111 112 113 114

115 116 117 118 119

120

121 122

123 124 125 126 127 128 129

su ´ lyosboda ´sa ´val gyakoribb lesz a sze´ls˝ ose´ges id˝ oja ´ra ´s által okozott pusztı´ta ´s.” Kennedy, 2005. Gelbspan, 2005. WMO-IWTC, 2006a, 2006b; WMO, 2006. Ezt a kiadva ńyt 2006 decembere´ben za ´rta ´k le, mı´g az IPCC anyaga ńak hata ´rideje kora ´bbi. WMO-IWTC, 2006b. Gore & Melcher Media, 2006:92. WMO-IWTC, 2006b. Gore & Melcher Media, 2006:202. Gore, 2006a. Angelika Wirtz (Geoscience Research Group, Munich Re) szeme´lyes ko ¨zle´se. 6,465 millia ´rd dolla ´r 2005-ben, 2,519 millia ´rd dolla ´r 1950-ben (UNPD, 2006:5). 2005-ben 9233 dolla ´r volt az átlagos jo ¨vedelem, 1950-ben 2803 dolla ´r (Worldwatch Institute, 2006:53); nagyobb jo ¨vedelemmel nagyobb vagyon halmozhato ´ fel, ´gy ı a vagyon gyorsabban n˝ o, mint a jo ¨vedelem, e´s eze´rt aka ´r a partvide´kre is ko ¨lto ¨zhetu ¨ nk, la ´sd Pielke, 1999; Swiss Re, 1999:8. Pielke & Landsea, 1998. Pielke & Landsea, 1998; Pielke, 2006; Pielke et al., 2007. NOAA, 2006. NOAA, 2006. A nagy miami hurrika ń e´s a Galveston hurrika ń is rengeteg ember hala ´la ´t okozta – a Galveston nyolcezer halottal a legto ¨bb embere´letet ko ¨vetelte az USA to ¨rteńelme´ben. Ha ezek a viharok ma csaptak volna le, a fejlettebb el˝ orejelz˝ o rendszer ko ¨vetkezte´ben a lakosok to ¨bbse´ge´t kiko ¨lto ¨ztette´k volna, ´gy ı az embera ´ldozat kevesebb lett volna, de az anyagi ka ´r ugyanekkora. Association of British Insurers, 2005. Ma ´s mega ´llapı´ta ´sokat is tesznek az e´ghajlatva ´ltoza ´si strate´gia ´k hate´konysa ´ga ´ro ´l, de ko ¨nyvu ¨ nkkel ellente´tben nem vetik o ¨ssze e hata ´sokat a szocia ´lis-gazdasa ´gi teńyez˝ ok hata ´saival. Insurance Journal, 2006. Kioto ´ megvalo ´sula ´sa eseteń a h˝ ome´rse´klet 2050-ben 6 sza ´zale´kkal lenne alacsonyabb, ami 0,6 sza ´zale´kkal kisebb emelkede´st jelentene, mint a Pielke, 2005; Pielke, Klein, & Sarewitz, 2000 által ve´lt 10 sza ´zale´k. A ko ¨vetkez˝ o pe´lda ´k els˝ osorban innen sza ´rmaznak: Pielke, Klein, & Sarewitz, 2000. Mills & Lecomte, 2006:16. Stern, 2006:420. McCallum & Heming, 2006. Congleton, 2006; Travis, 2005. McCallum & Heming, 2006:2113. Tol, 2002a:49.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

164 130 131 132 133

134 135 136 137

138 139 140

141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155

156

157 158 159

160

COOL IT! Sarewitz & Pielke, 2005. Sarewitz & Pielke, 2005. Mitchell, 2003. Leı´ra ´se´rt la ´sd Petrow et al., 2006. Kioto ´ su ¨ rgete´se: „Blair, Chirac e´s Gerhard Schro ¨der ne´met kancella ´r emle´keztettek a mu ´ lt ho ńapi ko ¨ze´peuro ´pai árvı´zre, e´s az e´ghajlatva ´ltoza ´sro ´l szo ´lo ´ Kioto í Egyezmeńy ve´gleges ratifika ´la ´sa ´t su ¨ rgette´k” (Reuters, 2002). Reuters, 2002; Xinhuanet, 2002. Groisman et al., 2005; IPCC, 2007b:10.3.2.3, 10.3.6.1. Milly et al., 2002. IPCC, 2007b:Q9.1. La ´sd me´g Barnett et al., 2005 a csapade´k szerepe´r˝ ol általa ´ban e´s Bronstert, 2003; Huntington, 2006 az árvı´z e´s az e´ghajlat ko ¨zti enyhe vagy nem le´tez˝ oo ¨sszefu ¨ gge´sr˝ ol. Kundzewicz et al., 2005 ellentmond Milly et al., 2002 sokkal kisebb adatba ´zisa ńak. Svensson, Kundzewicz, & Maurer, 2005. Small, Islam, & Vogel, 2006 meger˝ osı´ti a ko ¨vetkez˝ ot: Lins & Slack, 1999, , 2005; USGS, 2005, ba ´r Groisman, Knight, & Karl, 2001 szerint a magas vı´za ´lla ´s is jelze´s. Mudelsee et al., 2003. Thorndycraft et al., 2006. Demaree, 2006. Demaree, 2006:895–96; Pfister, Weingartner, & Luterbacher, 2006. Mudelsee et al., 2006. Yiou et al., 2006. Mitchell, 2003. Mitchell, 2003. Brazdil, Kundzewicz, & Benito, 2006; Mitchell, 2003. Pielke, 1999:419ff.. Pinter, 2005. GAO, 1995:37. Larson, 1994. Pinter & Heine, 2005. BEA, 2006a, 2006b; Downton, Miller, & Pielke, 2005a, 2005b; Pielke & Downton, 2000. Exponencia ´lis trendvonalak: y = 0.4871exp(0.0308(x–1928)) e´s y = 172.01exp(–0.0046 (x–1928)). A h˝ ome´rse´kletek linearita ´sa ´t felte´telezve; az A1F1 h˝ ome´rse´klet 2100ban 4,49◦ C, a B1 1,98◦ C, Kioto ´ pedig 7 sza ´zale´kkal cso ¨kkenti az A1F1 h˝ ome´rse´kletet 2100-ra (IPCC, 2001a:824; Wigley, 1998). Pinter, 2005. Evans, Ashley, Hall, Penning- Rowsell, Sayers, Thorne et al., 2004:217– 18. Evans, Ashley, Hall, Penning-Rowsell, Saul, Sayers et al., 2004:225, Evans, Ashley, Hall, Penning-Rowsell, Sayers, Thorne et al., 2004:217– 18. Az e´szak-atlanti áramlatot is belee´rtve (EB, 2006b; Seager, 2006). A szo ¨vegben az o ¨sszes ilyen áramlatot Golf-a ´ramlatnak nevezem. Ro ¨-

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

161 162

163 164 165 166 167 168 169

170 171 172

173 174 175 176 177 178 179 180 181 182

183 184 185 186

165

viden e´s ko ¨ze´rthet˝ oen ezzel magyara ´zom el az u ´ gynevezett termohalin cirkula ćio ´t, mert azt is els˝ osorban a sze´l ira ńyı´tja, mint a Golfáramlatot (Wunsch, 2002). „A Golf-a ´ramlat e´s ´gy ı a sze´l is nem az o ćeáni e´ghajlat jelente´ktelen elemei, hanem inka ´bb els˝ odleges teńyez˝ oi” (Wunsch, 2006). ˝ te´ves Ezt mondja el Gore is (Gore & Melcher Media, 2006:51), de o id˝ opontokro ´l besze´l (Barber et al., 1999; Meissner & Clark, 2006). Filmje´ben Gore ra ńe´z az Atlanti-o ćea ń e´szaki re´szeńek te´rke´pe´re, e´s hamiska ´san felteszi a ke´rde´st: „Van itt valahol egy hatalmas je´gto ¨mb?” Azta ń e´szreveszi Gro ¨nlandot, e´s csak annyit mond: „Van bizony.” (Gore, 2006b:48. perc) Jungclaus et al., 2006. Jungclaus et al., 2006. Eredmeńyeik legala ´bb 2200-ig e´rveńyesek. Pearce, 2006:185. Calvin, 1998:47. Stipp, 2004; Townsend & Harris, 2004. Schwartz & Randall, 2003. A film weboldala ´ro ´l link vezetett ne´ha ńy, 2004 februa ´rja ´bo ´l sza ´rmazo ´ u ´ jsa ´gcikkhez, amelyek szerint „a Pentagon titkos jelente´st ke´szı´tett”, e´s a jelente´s arra figyelmeztet, hogy az e´ghajlatva ´ltoza ´s „globa ´lis katasztro ´fa ´hoz vezet e´s to ¨bb millio ´ ember hala ´la ´t okozza.” A filmre tudoma ńyos cikkek is hivatkoztak, la ´sd pl. Hansen et al., 2004. Barber et al., 1999; Wiersma & Renssen, 2006:73. Stouffer et al., 2006; Wood, Vellinga, & Thorpe, 2003. Hozza ´vet˝ oleges sza ´mı´ta ´s egy 4◦ C-os digitaliza ´lt globa ´lis h˝ ome´rse´kleti te´rke´pr˝ ol (NCEP, 2006), Euro ´pa ´to ´l a 40. keleti hosszu ´ sa ´gi fokig 6,94◦ C, Szibe´ria ´ban (a 60. keleti hosszu ´ sa ´gi fokto ´l az 50. e´szaki sze´lesse´gi fokig) -5,86◦ C. A FAO, 2001: 27. fejezet is hasonlo ´ becsle´st ad Szibe´ria ´ra: Nyugat-Szibe´ria -4◦ C, De´l-Szibe´ria -0,5◦ C, a Szibe´riaifennsı´k -12◦ C, Ko ¨ze´p-Szibe´ria pedig -13,5◦ C, vagyis az átlag -7,5◦ C. Wunsch, 2004. Bryden, Longworth, & Cunningham, 2005; Kerr, 2005. Owen, 2005. Pearce, 2005c. Connor, 2005; Henderson, 2005; Smith, 2005. Pearce, 2005a; Schiermeier, 2006:259. Schiermeier, 2006:258. Kerr, 2006. Merali, 2006. A ko ¨vetkez˝ o keres˝ oszavakat alkalmazo ´ Google-kerese´s alapja ń: „RA´ ghajlatva PID megfigyele´sek Birmingham”, „Rapid E ´ltoza ´si Konferencia Birmingham. e´s „RAPID Bryden Birmingham”. IPCC, 2007b: 10.2 ke´rde´s. La ´sd pl. Link & Tol, 2004. IPCC, 2007b: 10.2 ke´rde´s. Az IPCC az ide´zettne´l tudoma ńyosabb kifejeze´seket haszna ´l. McMichael et al., 2003; WHO, WMO, & UNEP, 2003.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

166 187 188 189 190 191

192

193

194

195 196 197 198 199 200 201 202 203

COOL IT! Khaleque, 2006; Lib-Dem, 2006:6; Tindale, 2005. Plumb, 2003. Campbell-Lendrum, Corvala ń, & Pru ¨ ss-Ustu ¨ n, 2003. Az elemze´st 2005-ben megisme´telte´k, szinte ugyanezzel az eredmeńynyel (Patz et al., 2005). Az e´ghajlatva ´ltoza ´snak tulajdonı´thato ´ hala ´lesetek sza ´ma ´t u ´ gy sza ´mı´totta ´k ki, mint a h˝ ome´rse´kletnek tulajdonı´thato ´ hala ´lesetek ara ńya ńak va ´ltoza ´sa ´t (vagyis a melegnek tulajdonı´thato ´ hala ´leseteket o ¨sszeadta ´k a hidegnek tulajdonı´thato ´kkal) minden egyes klı´ma-forgato ´ko ¨nyvne´l, a kiindula ´si e´ghajlathoz viszonyı´tva (Campbell-Lendrum, Corvala ń e´s Pru ¨ ss-Ustu ¨ n, 2003:142). Ezekr˝ ol az eredmeńyekr˝ ol csak re´gi e´s korla ´tozott felme´re´sek állnak rendelkeze´sre – Euro ´pa ´ban a ko ¨vetkez˝ ot haszna ´lja ´k: Kunst, Looman, & Mackenbach, 1993, amely csak Hollandia ´val foglalkozik, pedig Keatinge et al., 2000 ege´sz Euro ´pa ´t vizsga ´lja. „A 2000-re vonatkozo ´ relatı´v kocka ´zatokat a fentiek szerint megbecsu ¨ ltu ¨ k, majd az e´v betegse´g eredet˝ u hala ´leseteire alkalmaztuk, kive´ve – a fent ismertetett okokbo ´l – a sze´ls˝ ose´ges h˝ ome´rse´kletek kardiovaszkula ´ris betegse´gekre gyakorolt hata ´sainak esete´ben” (Campbell-Lendrum, Corvala ń, and Pru ¨ ss-Ustu ¨ n, 2003:152). „Fent ismertetett okok” azonban nincsenek. A 2005-o ¨s u ´ jabb kiada ´sban is emlı´tik a hideg e´s a meleg sza ´mla ´ja ´ra ´rhato ı ´ hala ´leseteket, e´s megpro ´ba ´lja ´k megbecsu ¨ lni a h˝ ose´gnek tulajdonı´thato ´ hala ´loza ´sok sza ´ma ´t, megint csak kihagyja ´k ezeket az adatokat az o ¨sszesı´te´sb˝ ol (Patz et al., 2005:312). CRU, 2006 szerint 2000-ben 0,361◦ C az elte´re´s az 1961–1990 ko ¨zo ¨tti átlaghoz ke´pest; a WHO, a WMO e´s az UNEP (2003:7) becsle´se 0,4◦ C. A becsle´s Bosello et al, 2006 linea ´ris extrapola ćio ´ja ´bo ´l sza ´rmazik, amely szerint a mai h˝ ome´rse´klethez ke´pest 1,03◦ C-os va ´ltoza ´s va ´rhato ´. A hideg e´s meleg okozta hala ´lesetek ara ńyait sza ´mı´tva (0,35 = 0,361/1,03) megkapja ´k ezeket a sza ´mokat. Minden ma ´s betegse´gre 193 000 a becsle´s, ami nagyja ´bo ´l megfelel a WHO 150 000-es becsle´seńek. Ha ´romsza ´z–o ¨tsza ´zmillio ´ a WHO & UNICEF, 2005:xvii szerint, 515 millio ´ Snow et al., 2005 szerint, e´s e´vente csaknem ke´tmillia ´rd mala ´ria ´ra hasonlı´to ´ la ´zas betegse´g (Breman, 2001). Annan, 2006. Shute et al., 2001. Snow & Omumbo, 2006:197. Martens et al., 1999; van Lieshout et al., 2004, King, 2004 állı´ta ´sai alapja ń. N. W. Arnell et al., 2002:439 1990 e´s 2025 alapja ń interpola ´lva, a vila ´g ne´pesse´ge´t 6,6 millia ´rdnak ve´ve (USCB, 2007). Reiter et al., 2004. CDC, 2006; Reiter, 2000; Swellengrebel, 1950. Kuhn et al., 2003; Reiter, 2000. La ´sd me´g az el˝ ofordula ´sok 1900-as te´rke´pe´t in Hay et al., 2004. Boyd, 1975; CDC, 2004; Reiter, 2000:9.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218

219 220 221

222

223 224 225 226 227 228 229 230 231 232

167

Thompson, 1969:199. Thompson, 1969:199. Madden, 1945:2. USCB, 1999:875, Me´groz, 1937:353. CDC, 2004. CDC, 1999:106; Konradsen et al. 2004. Brierly, 1944. Kuhn et al., 2003. Longstreth, 1999. Guerra, Snow, & Hay, 2006; Hay et al., 2004; Snow et al., 2005. Beard, 2006; Rosenberg, 2004; Schapira, 2006; Walker, 2000. Jamison et al., 2006:3; Snow & Omumbo, 2006:205. Snow & Omumbo, 2006:208. Epstein, 2000; Epstein et al., 1998; Patz et al., 2005. S. I. Hay, J. Cox, D. J. Rogers, S. E. Randolph, D. I. Stern, G. D. Shanks, et al., 2002a; S. I. Hay, D. J. Rogers, et al., 2002; S. I. Hay, J. Cox, D. J. Rogers, S. E. Randolph, D. J. Stern, G. D. Shanks, et al., 2002b; Pascual et al., 2006; Patz et al., 2002; Reiter et al., 2004; Shanks et al., 2002. ´ n szeme´ly szerint sokatmondo E ńak tartom a melegede´s e´s a mala ´ria o ¨sszefu ¨ gge´se´t hirdet˝ ok ko ¨vetkez˝ o ve´lemeńye´t: „Az e´ghajlat hata ´sa ´val kapcsolatos to ¨rteńelmi adatok hia ńya nem jelenti azt, hogy az e´ghajlatva ´ltoza ´s a jo ¨v˝ oben sem lesz hata ´ssal a mala ´ria alakula ´sa ´ra a re´gio ´ban” (Patz et al., 2002). Vagyis az adatok semmit nem árulnak el a jo ¨v˝ or˝ ol? Snow & Omumbo, 2006:208. Purcell, 2006; Shanks, 2006. N. W. Arnell et al., 2002; Martens et al., 1999; van Lieshout et al., 2004. Arnell szerint a ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o forgato ´ko ¨nyvekben 289,5 millio ´ az átlag. ˝ az egyetlen, aki az e´ghajlatAze´rt folyamodtunk Arnellhez, mert o va ´ltoza ´s hia ńya ´ban is megvizsga ´lja a kocka ´zatnak kitettek sza ´ma ´t, de ugyanabban a rendszerben marad, e´s ugyanolyan eredmeńyre jut, mint a to ¨bbi szake´rt˝ o. Van Lieshout et al., 2004:91: „Ez az e´rte´kele´s a mala ´ria ´val szembeni alkalmazkoda ´s jelenlegi szintje alapja ń ve´gez becsle´seket a kocka ´zatnak kitettek sza ´ma ´ro ´l.” Vila ´gbank, 2006:289. Van Lieshout et al., 2004:97. La ´sd me´g Hay, Guerra, et al., 2005; Utzinger & Keiser, 2006:530; van Lieshout et al., 2004:96–97. Rogers & Randolph, 2000. Arnell et al., 2002:439. Vagyis 289,5 millio ´ / 9,1095 millia ´rd. 289,5m/9109,5m ∼ 7% (Wigley, 1998:2287). 550ppm (milliomod) stabiliza ´lo ´da ´st felte´telezve (Arnell et al., 2002:440). Mills & Shillcutt, 2004: 84–85). A 2000-ben ro ¨gzı´tett o ¨tsza ´zmillio ´ mala ´ria ´s esetb˝ ol sza ´mı´tva e´s Arnell et al., 2002:439 adataival ara ńyosan. Ezt ´rja ı Tol, Ebie, & Yohe megjelene´s el˝ ott állo ´ ko ¨nyve is.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

168 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245

246

247 248 249

250 251 252

253 254 255

256

COOL IT! WHO & UNICEF, 2003:20. WHO & UNICEF, 2003:28. WHO & UNICEF, 2003:28, 35. WHO & UNICEF, 2003:35. A dolla ´r 2005-o ¨s e´rte´keń sza ´mı´tva BEA, 2006a; Department of Commerce, 1982:54, 2006:D-71. Vila ´gbank, 2006:289. Tol & Dowlatabadi, 2001. Hanley, 2006. Snow et al., 1999:6.2. Hasonlo ´ eredmeńyre jut Shanks et al., 2005. UNDESA, 2006:5. McCarthy, 2005; Pullella, 2005. FAO, 2006:8, 2007; Fischer et al., 2005:2080; Fischer, Shah, & Velthuizen, 2002: 112–13; Grigg, 1993:50; Nakicenovic & IPCC WG III, 2000; WFS, 1996:1: 3. ta ´bla ´zat. Fischer et al., 2005; Fischer, Shah, and Velthuizen, 2002; Fischer et al., 2002; Parry, Rosenzweig, & Livermore, 2005; Parry et al., 2004; Rosenzweig & Parry, 1994. Mivel G. Fischer et al., 2005 az egyetlen olyan friss vizsga ´lat, amely to ¨bb klı´mamodellt is haszna ´l, els˝ osorban ehhez folyamodunk. A1 e´s 1800 Mt-ro ´l 3900 Mt-ra valo ´ no ¨vekede´s esete´ben (Parry et al., 2004:64). Fischer et al., 2005:2080. Ez a nagy klı´mae´rze´kenyse´g˝ u HadCM3 modell (Fischer et al., 2005:2071) e´s az A1F1, amely a legmagasabb CO2 -koncentra ćio ´val sza ´mol (Fischer, Shah, and Velthuizen, 2002:109). A2 e´s NCAR (Fischer, Shah, and Velthuizen, 2002:109). FAO, 2006:16. Fontos megemlı´teni, hogy a jo ¨v˝ oben kisebb no ¨vekede´si u ¨ temet va ´runk, de amint a 4800 Mt gabonatermele´ssel sza ´molo ´ A2 forgato ´ko ¨nyv egye´rtelm˝ uen jelzi, ezt nem a termele´si korla ´tok, hanem a kisebb kereslet okozza. (Parry et al., 2004:64). Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:109. 380 billio ´ dolla ´rbo ´l legfeljebb 3,6 billio ´ (Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:108; Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). Ebben a fejezetben felte´telezzu ¨ k, hogy a CO2 teljes hata ´sa ´t felme´rte´k. Long et al., 2006 ezt ke´tse´gbe vonta, de Tubiello et al., 2007 bebizonyı´totta, hogy a FACE-vizsga ´latok megfelelnek a kora ´bbiaknak. IPCC, 2007c:5.4.1.1 is u ´ gy o ¨sszegez, hogy „e´rte´kele´su ¨ nk alapja ń a legfontosabb termeńyszimula ćio ´s modellek, mint a CERES, a Cropsys, az EPIC, a SoyGrow e´s a legfontosabb term˝ oteru ¨ leti modellek, a CENTURY e´s az EPIC megfelelnek a legfrissebb eredmeńyeknek – s˝ ot egy kicsit alacsonyabbak is –, amelyek szerint a terme´shozam 8–17%-kal n˝ o.” Parry et al., 2004:64.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

169

257 Fischer, Shah e ´s Velthuizen, 2002:96. Ha nincs globa ´lis felmelegede´s, 258 259 260 261

262 263

264 265 266 267

268 269

270 271 272 273 274 275 276 277 278

me´g er˝ oteljesebben n˝ ohetett volna a termele´s. A1 forgato ´ko ¨nyv (Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:98). Fischer et al., 2005:2079. Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:112. Parry et al., 2004:62 e´s la ´sd az A2, B2, illetve A2s e´s B2s forgato ´ko ¨nyvet, in Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:100: „az e´ghajlatva ´ltoza ´s hata ´sa ńak jelent˝ ose´ge az alulta ´pla ´ltak sza ´ma ´ra ne´zve teljes ege´sze´ben az SRES-forgato ´ko ¨nyvekben felte´telezett gazdasa ´gi fejl˝ ode´st˝ ol fu ¨ gg” (112). Parry, 2004. Az e´heze´s csak 26 sza ´zale´kban szo ´l a to ¨bb e´lelmiszerr˝ ol, sokkal inka ´bb a n˝ ok oktata ´sa ´ro ´l, helyzete´r˝ ol e´s ege´szse´gi állapota ´ro ´l (Sanchez et al., 2005:22-23). Kihagyva: „gazdag ta ´rsadalmak”. . . (Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:112–13). Huszonnyolcmillio ´szor 7 sza ´zale´k (Wigley, 1998:2287). Sanchez et al., 2005:189. Az ENSZ millenniumi projekt, 2005:252 becsle´se szerint 2005 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt a millenniumi fejleszte´si ce´lok ele´re´seńek to ¨bbletko ¨ltse´ge o ¨sszesen az OECD-orsza ´gok GDP-jeńek 0,44–0,54 sza ´zale´ka, ko ¨ru ¨ lbelu ¨l 165 millia ´rd dolla ´r (OECD, 2005:13). Sanchez et al., 2005:18 szerint az e´heze´s cso ¨kkente´seńek o ¨sszko ¨ltse´ge a millenniumi fejleszte´si ce´lok ele´re´si ko ¨ltse´geinek 5–8 sza ´zale´ka, vagyis 8,25–13,2 millia ´rd dolla ´r. Ezt tu ¨ kro ¨zi a ko ¨ltse´gstruktu ´ ra is (ENSZ millenniumi projekt, 2005:244). A 229 millio ´ a megmentett tova´bbi embere´letek sza ´ma – vagyis a 749 millio ´ e´s az 520 millio ´ ku ¨ lo ¨nbse´ge (ENSZ millenniumi projekt, 2005:259). Ke´tmillio ´ tizennyolcada (111,111), 2050 e´s 2080 ko ¨zo ¨tt, 2100-ig konstanskeńt, a teljes e´vsza ´zadra átlagolva. A 2005 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt megmentett 229 millio ´t a tova ´bbiakban konstanskeńt becsu ¨ lve (e´s ez egy rendkı´vu ¨l o ´vatos becsle´s, mert a 229 millio ´ e´hez˝ o megel˝ oze´se´b˝ ol ered˝ o gazdasa ´gi no ¨vekede´s e´s emberi jo ´le´t valo ´szıń˝ uleg hamar o ¨nfenntarto ´va ´ teszi a nyerese´get), ami az e´vsza ´zad sora ń 206 millio ´t jelent (206 millio ´ / 39 000 = 5 282). Gore & Melcher Media, 2006:117. La ´sd Lomborg, 2001:149–58 elemze´se´t. UNESCO, 2006:45. Ezen kı´vu ¨ l „mindenki sza ´ma ´ra elegend˝ o a vı´zmennyise´g. Inka ´bb ira ńyı´ta ´si proble´ma ´val ku ¨ zdu ¨ nk” (3). World Water Council, 2000:xix. Ezt haszna ´lja a Vila ´gbank e´s sokan ma ´sok (Ashton, 2002; Revenga et al., 2000; Serageldin, 1995; Simonovic, 2002; UNEP, 2000). Arnell, 2004:37. Arnell, 2004. Az A1B forgato ´ko ¨nyv esete´ben (Nohara et al., 2006:1081). Arnell, 2004:50 hangsu ´ lyozza, hogy a csapade´k no ¨vekede´se általa ´ban a nagy vı´zhozamu ´ e´vszakokban fordul el˝ o. Egy sor modellne´l

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

170

279

280 281 282 283

284 285 286

COOL IT! igaz ez az Amazonasra, a Gangeszre e´s a Mekongra, de nem igaz az Amu-darja ´ra, a Columbia ´ra, a Duna ´ra, az Eufra ´teszre, a Leńa ´ra, a Mackenzie-re, a Nı´lusra, az Obra, a Szir-darja ´ra, a Volga ´ra e´s a Jenyiszejre (Nohara et al., 2006:1085–86). Arnell, 2004:50 azt is megemlı´ti, hogy „azok a vı´zgy˝ ujt˝ o teru ¨ letek, ahol cso ¨kken a vı´zhia ńy, a vila ´g cseke´ly, de s˝ ur˝ un lakott re´sze´ben vannak, els˝ osorban Kelet- e´s De´l´ zsia A ´ban: a no ¨vekv˝ o vı´zhia ńyu ´ re´szek sze´tszo ´rtabban helyezkednek el”, mintha az emberi jo ´le´tben a teru ¨ let is sza ´mı´tana, nemcsak az emberek sza ´ma. Ezt az e´rvet ve´dhetetlennek tartom. Ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l e´vi tı´zmillia ´rd dolla ´r 2007 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt, egy sor globa ´lis vizsga ´lat alapja ń (Toubkiss, 2006:7); Rijsberman, 2004:521 sza ´zmilli´ vi ne´gymillia árd dolla ´ro ´l besze´l ugyanebben az id˝ oszakban. E ´rd dolla ´r o ¨ro ¨kre ugyanannyi, mint tı´zmillia ´rd dolla ´r 2007 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt 5 sza ´zale´kkal diszkonta ´lva. Hutton & Haller, 2004:25. Hutton & Haller, 2004:32. Meglep˝ o mo ´don nem a vı´z, hanem a csatorna ´za ´s okozza a legnagyobb nyerese´get. Gore & Melcher Media, 2006:119. Dai et al., 2004; Giannini, Saravanan, & Chang, 2003. Mindez persze csak annyit jelent, hogy az e´ghajlati rendszer laza ń kapcsolo ´dik o ¨ssze – ´gy ı azt kell bizonyı´tanunk, hogy az Indiai-o ćea ń h˝ ome´rse´kleteńek emelkede´se´t a globa ´lis felmelegede´s okozza. Hoerling et al., 2006; Lau et al., 2006. Lau et al., 2006:8. Hoerling et al., 2006.

4. FEJEZET 1 A mala ´ria ńak a Kioto í Egyezmeńyen, vagyis a globa ´lis felmelegede´s

cso ¨kkente´seń keresztu ¨ l to ¨rteń˝ o kezele´se az e´vsza ´zadra átlagolva 0,1 sza ´zale´kkal cso ¨kkenti a mala ´ria e´ves hala ´loza ´si ara ńya ´t (289,5 millio ´/ 9,1095 millia ´rd (7%/2) (N. W. Arnell et al., 2002:439; Wigley, 1998:2287), ami e´vi sza ´zezer megmentett e´letet jelent (szemben az egymillio ´ halottal, Teklehaimanot & ENSZ Millenniumi Projekt, 2005:1). Ezzel szemben a ce´lzott megko ¨zelı´te´s 75 sza ´zale´kkal, vagyis e´vi 750 000-rel cso ¨kkentene´ a mala ´ria ´s hala ´lesetek sza ´ma ´t, az e´vsza ´zadra átlagolva. (Vegyu ¨ k e´szre, hogy a ne´pesse´gno ¨vekede´s e´s a klı´mahata ´sok miatt a valo ´s átlag 1400 e´s 850 000 ko ¨ru ¨ l lehet.) Ra áda ´sul Kioto ´ e´vi 180 millia ´rd dolla ´rba keru ¨ l, mı´g a ce´lzott mala ´riastrate´gia csak 3 millia ´rdba (Teklehaimanot & ENSZ Millenniumi Projekt, 2005:2; Weyant & Hill, 1999). Kioto ´ teha ´t hatvanszoros ko ¨ltse´gen 140 000 embert ment meg, a ce´lzott mala ´riastrate´gia viszont to ¨bb mint nyolcvano ¨tmillio ´t. 2 Sarewitz & Pielke, 2007. 3 EU, 2007c:12. Vegyu ¨ k e´szre, hogy egy ce´l kit˝ uze´se e´s ele´re´se nem ugyanaz. Az EU ugyanebben a dokumentumban magasztalja a 2000ben elfogadott lisszaboni strate´gia teljesı´tmeńye´t; a strate´gia ce´lja, hogy „az Euro ´pai Unio ´ a vila ´g legversenyke´pesebb gazdasa ´ga ´va ´ va ´l-

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

4 5 6 7 8 9 10

11 12 13

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

171

jon” (EU, 2007b). Az egyik ko ¨zponti ce´l, hogy a GDP 3 sza ´zale´ka ´t ko ¨ltse´k K&F-re. Az LSE nemre´giben ve´gzett e´rte´kele´se szerint azonban „ezt 2010-ig nem lehet ele´rni” (CEP, 2006). Mı´g az EU-ban 2000-ben átlagosan 1,86 sza ´zale´kot ko ¨lto ¨ttek kutata ´sra e´s fejleszte´sre, 2005-re ez az ara ńy 1,84 sza ´zale´kra cso¨kkent (a 27 tagu ´ EU-ban; a 15 re´gi taga ´llamban 1,92 sza ´zale´kro ´l 1,91 sza ´zale´kra cso ¨kkent) (EU, 2007a). IEA, 2006b:507. Nordhaus, 2006c alapja ń becsu ¨ lve. Bohringer & Vogt, 2003:478; EIA, 2006a, 2006b, 2006e; IEA, 2006a:II.4; 2006b:493, 529; Marland, Andres, & Boden, 2006. Sarewitz & Pielke, 2007. UNFCCC, 1992:4.2a. Hetvennyolc e´ghajlat-politikai szake´rt˝ o 10 sza ´zale´kos cso ¨kkene´st va ´r (Bohringer & Loschel, 2005). La ´sd IEA, 2007; WDI, 2007, az egyes orsza ´gok sza ´zale´kainak átlaga ´t alkalmazva. (Az o ¨sszes befektete´s e´s az o ¨sszes GDP ara ńya hasonlo ´, ˝k ugyanis a K+F csaknem fele´t enerde Japa ń nagyban befolya ´solja, o giahate´konysa ´gra ko ¨ltik.) Ugyanazt az orsza ´glista ´t haszna ´lom, mint ´ llamok ne´lku Runci, 2005, de az Egyesu ¨ lt A ¨ l: Kanada, Da ńia, Franciaorsza ´g, Ne´metorsza ´g, Olaszorsza ´g, Japa ń, Hollandia, Spanyolorsza ´g, Sve´dorsza ´g e´s az Egyesu ¨ lt Kira ´lysa ´g 2003-ban az iparosodott orsza ´´ llamokra vonatgok K+F-jeńek 95 sza ´zale´ka ´t tette´k ki. Az Egyesu ¨ lt A kozo ´ maga ń K+F adatok forra ´sa (Nemet & Kammen, 2007). A mintegy ke´tmillia ´rd dolla ´rnyi, megu ´ julo ´ e´s fenntarthato ´ energiaforra ´sokra fordı´tott állami K+F-hez viszonyı´tva (IEA, 2007). Sarewitz & Pielke, 2007:13. Kammen & Nemet, 2005; IPCC, 2001a:185 becsle´se szerint az ipari forradalom el˝ ott 280 ppm volt a CO2 mennyise´ge, vagyis az 560 ppm CO2 -koncentra ćio ´ valo ´szıń˝ uleg 2,38◦ C emelkede´st okozna (Az A1T forgato ´ko ¨nyv 2000-t˝ ol 575 ppm-mel sza ´mol (IPCC, 2001a:808, 824)). Jaffe, Fogarty, & Banks, 1998; Nemet & Kammen, 2007:752; O’Rangers, 2005. Ereaut & Segnit, 2006:7. Ereaut & Segnit, 2006:7. Behringer, 1999; Oster, 2004. Oster, 2004:217. 1520-to ´l 1770-ig (Oster, 2004:220). Miguel, 2005. Von Storch & Stehr, 2006:108. Von Storch & Stehr, 2006:109. Los Angeles Times 1912. okto ´ber 7., „Fifth Ice Age Is On the Way.” Anderson & Gainor, 2006:9. Von Storch & Stehr, 2006:109. The New York Times, 1952. augusztus 10., „Our Changing Climate.” New York Times, 1954. februa ´r 15., „A Warmer Earth Evident at Poles.” New York Times, 1969 februa ´r 20., „Expert Says Arctic Ocean Will Soon be Open Sea.”

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

172 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

42 43 44 45 46 47 48 49

50 51 52

53 54

55

56 57 58 59 60

COOL IT! Ponte´t ide´zi von Storch & Stehr, 2006:109. Anderson & Gainor, 2006:13. Anderson & Gainor, 2006:7. Ide´zi Bray, 1991:82. Science News, 1975. ma ´rcius 1. Nigel Caldert ide´zi Bray, 1991:83. New York Times 1975. ma ´jus 21.,. „Scientists Ask Why World Climate Is Changing.” Simms, Magrath, & Reid, 2004:18. Monbiot, 2006:90. EurActiv, 2007. Kluger, 2006 fed˝ olapja ńak szo ¨vege. New Scientist, 2005. Pearson a Take a Break magazinban, ide´zi Ereaut & Segnit, 2006:30. Kisse´ ironikus, hogy a magazin szlogenje a ko ¨vetkez˝ o: „Take a Break Magazin – a vila ´g va ´rhat.” Berger, 2007. Berger, 2007. Hulme, 2006. Brahia, 2007. Nordhaus, 2006c alapja ń, ahhoz viszonyı´tva, ha minden marad a re´giben. 2,52◦ C-ro ´l 2,43◦ C-ra. Monbiot, 2006:3–15. Engem konkre´tan megemlı´t (Monbiot, 2006:49–53). Azt is állı´tja, hogy me´g nagyon sok e´rvet tudna felsorakoztatni velem szemben, de sajnos nem teszi. Monbiot, 2006:175. IPCC, 1999a:SPM 4.8, e´s ebben benne van a kondenzcsı´kokra vonatkozo ´ legjobb becsle´s is. 2050-re Kioto ´ 5,2 sza ´zale´kkal maradna el atto ´l a CO2 -szintt˝ ol, amely akkor lenne e´rveńyes, ha minden maradna a re´giben (Wigley, 1998: 2286). Monbiot, 2006:50. Stern, 2006:298. Ez hasonlo ´ a gazdasa ´gi modellek kidolgozo ínak tala ´lkozo ´ja ń levont ko ¨vetkeztete´shez: „A jelenlegi e´rte´kele´sek alapja ń az optima ´lis strate´gia a CO2 viszonylag kisme´rte´k˝ u visszaszorı´ta ´sa” (Nordhaus, 1998:18). Pl. Gibbon, 2006; Stern, 2006; Timmons, 2006. A brit ENSZ-ke´pvisel˝ o szerint a hatalmas e´rdekl˝ ode´s meghaladta a brit korma ńy „legvadabb remeńyeit” is (Hagen, 2007). Timmons, 2006. Stern, 2006:vi. Stern, 2006:vi. Stern, 2006:vi. Me´g Tony Blair miniszterelno ¨k is ´gy ı e´rtelmezte: „Stern bebizonyı´tja, hogy ha nem teszu ¨ nk semmit, az embereket e´s a gazdasa ´gokat e´r˝ o

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

61 62

63 64 65

66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78

79 80

81

82 83

173

ka ´rok kezele´seńek ko ¨ltse´ge a vila ´g termele´seńek legala ´bb 5 sza ´zale´ka, de aka ´r 20 sza ´zale´ka is lehet. Ezzel szemben az e´ghajlatva ´ltoza ´s mega ´llı´ta ´sa ńak e´s visszafordı´ta ´sa ńak ko ¨ltse´ge mindo ¨ssze 1%. Ma ´s szo ´val ha most beruha ´zunk egy fontot, legala ´bb 5, de valo ´szıń˝ uleg me´g to ¨bb fontot megtakarı´thatunk” (Blair, 2006). Grice, 2006. Byatt et al., 2006; Carter et al., 2006; Dasgupta, 2006; Mendelsohn, 2007; Nordhaus, 2006d; Tol, 2006; Tol & Yohe, 2006; Varian, 2006; Weitzman, 2007; Yohe, 2006. Carter et al., 2006:193. Carter et al., 2006:194, 189, Tol & Yohe, 2006:236. Egy kritikai felhangu ´ BBC-interju ´ ban Stern a ko ¨vetkez˝ ot mondta (e´s ezt nehe´z nem u ´ gy e´rteni, mintha okosabbnak ke´pzelne´ maga ´t az IPCC-ne´l): „Az alapvet˝ o tudoma ńyra ta ´maszkodtunk. Nem pro ´ba ´lkoztunk u ´ j tudoma ńyos kutata ´ssal. Nem vagyunk tudo ´sok.” Byatt et al., 2006:203; Tol & Yohe, 2006:235. Byatt et al., 2006:204–5; Tol, 2006:979; Tol & Yohe, 2006:238. Tol, 2006:979; Tol & Yohe, 2006:238. 2050 uta ń egyszer˝ uen nem sza ´molnak a ko ¨ltse´gekkel, mı´g 2100-ra a ko ¨ltse´g a GDP 2,2 sza ´zale´ka ´ro ´l 6,4 sza ´zale´ka ´ra n˝ o (Tol & Yohe, 2006:239). Dasgupta, 2006. Byatt et al., 2006:206. Mendelsohn, 2007:45. Tol & Yohe, 2006:239. Tol, 2006:979–80. Nordhaus, 2006d:5. Giles, 2006. Giles, 2006. Stern, 2006:298. Ez hasonlo ´ a gazdasa ´gi modellek kidolgozo ínak tala ´lkozo ´ja ń levont ko ¨vetkeztete´shez: „A jelenlegi e´rte´kele´sek alapja ń az optima ´lis strate´gia a CO2 viszonylag kisme´rte´k˝ u visszaszorı´ta ´sa” (Nordhaus, 1998:18). IPCC, 1999b, 2004. Lean, 2005. La ´sd me´g figyelemreme´lto ´ bevezete´se´t a 2007-es jelente´shez: „Reme´lem, ez a jelente´s felra ´zza az embereket e´s a korma ´˝ket, mert nincs ennyokat, e´s komolyabb inte´zkede´sekre sarkallja o ne´l hitelesebb e´s szavahihet˝ obb tudoma ńyos ´ra ı ´s” (Bhalla, 2007). Eltekintve a komoly tudoma ńy e´s a ko ¨zve´lemeńy felra ´za ´sa ko ¨zo ¨tt ta ´tongo ´ szakade´kto ´l, a strate´gia semlegesse´ge´be nyilva ńvalo án nem fe´r bele az e´rtelmetlen re´misztgete´s. Von Storch, Stehr, & Ungar, 2004. Legala ´bb egy ismert (de meg nem nevezett) tudo ´s ve´get akart vetni a ko ¨ze´pkori meleg id˝ oszaknak, e´s e-mailt ku ¨ ldo ¨tt valakinek, aki hite szerint hozza ´ hasonlo án e tanok hı´ve: „Meg kell szabadulnunk a ko ¨ze´pkori meleg id˝ oszakto ´l” (Deming, 2005). Lindzen, 2006. Kerr, 2000.

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

174 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98

99 100 101 102

103 104 105 106 107

108 109 110 111 112

COOL IT! Az IPCC, 2001a:SPM5 el˝ ozetes va ´ltozata. IPCC, 2001a:xi. Pearce, 2001. Az IPCC, 2001c:95-ben „Alternatı´v fejl˝ ode´si lehet˝ ose´gek” a cı´m. IPCC, 2001c:102. IPCC, 2001c:101. IPCC, 2001c:369. Schell, 1989. Re´szletesebb kifejte´se´rt e´s az e´rvele´s to ¨bbi re´szeé´rt la ´sd O’Neill, 2006a. Egyesek megku ¨ lo ¨nbo ¨ztetik a tudoma ńyt e´s a strate´gia ´t, sokan viszont nem; la ´sd Bailey & English, 2006; Rising Tide, 2007. Kingston, 2005. Lynas, 2004. Lynas, 2006. Roberts, 2006a, , 2006b. Dohm & From, 2004: „Pachauri to ¨mo ¨r ve´lemeńye u ´ gy hangzik, hogy »ha Lomborg gondolkoda ´smo ´dja ´t ko ¨vetju ¨ k, akkor tala ń Hitlernek is igaza volt«”. Ben-Ami, 2006. Gore a da ń te´ve´ben is ugyanezt felelte, amikor ro ´lam tettek fel neki egy bı´ra ´lo ´ ke´rde´st. Winfrey, 2006: 13. dia. Blackman, 2006. Negyvenmillia ´rd dolla ´r, amı´g a CO2 megke´tszerez˝ odik, vagyis 3 sza ´zale´kkal sza ´molva ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l 2,4 millia ´rd dolla ´r e´vente (Blackman, 2006). Blackman, 2006. Bower et al., 2006; Latham, 1990. O’Neill, 2006b. Meglehet˝ osen nehe´z elke´pzelni, hogy ez a skanda ´la ´s ku ¨ lo ¨no ¨sebben ritmikus lenne. Brignell, 2006. California Assembly, 2006. 2008–2012-ben 5,2 sza ´zale´k az átlagos kioto í cso ¨kkente´s az 1990-es szinthez ke´pest, mı´g Kalifornia 2020-ra te´r vissza az 1990-es szinthez, de ma ´r 2012-ben megkezd˝ odik a cso ¨kkene´s. 1997–2004 (EIA, 2006b). Forster, 2006:15. Forster, 2006:12. Forster, 2006:13. Tol & Yohe, 2006:245.

5. FEJEZET 1 A Munka ´spa ´rt ha ´rom va ´laszta ´si kia ´ltva ńyban su ¨ rgette, hogy 1990 e´s

2010 ko ¨zo ¨tt 20 sza ´zale´kkal cso ¨kkenjen a CO2 -kibocsa ´ta ´s (BBC Anon.,

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

JEGYZETEK

2 3

4 5 6 7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17

175

2006a); ez 14,6 sza ´zale´kos cso ¨kkente´st jelent az 1997-es szinthez ke´pest. 1997 e´s 2004 ko ¨zo ¨tt 3,4 sza ´zale´kkal n˝ ott a CO2 -kibocsa ´ta ´s (EIA, 2006b). EIA, 2006b. Pe´lda úl Gore szerint „valahogy e´rze´keltetnu ¨ nk kell a helyzet su ´ lyossa ´ga ´t”, Hansen szerint pedig „a tudo ´sok nem kommunika ´ltak ele´g jo ´l a ko ¨zve´lemeńnyel” (Fischer, 2006). EIA, 2006b. Clinton Global Initiative, 2005:15. Tol, 2007:430. Az ado ´ to ¨bb szempontbo ´l is el˝ onyo ¨sebb, mint a kibocsa ´ta ´s bu ¨ ntete´se, els˝ osorban aze´rt, mert a hato ´sa ´gok is e´rdekeltek az ado ´ beszede´se´ben (mert a korma ńyt finanszı´rozza), a bu ¨ ntete´sek esete´ben viszont az egyes orsza ´gok keve´sbe´ e´rdekeltek: az el˝ onyo ¨k globa ´lisan megoszlanak, a ka ´rok viszont helyben e´rezhet˝ ok. Akerhielm, 1995; Angrist & Lavy, 1999; Graddy & Stevens, 2005. Ez terme´szetesen sokfe´leke´ppen mo ´dosı´thato ´: jobban fizetett tana ´rok, to ¨bb er˝ oforra ´s ko ¨nyvekre, sza ´mı´to ´ge´pekre stb. Azt is fontos elmondani, hogy a to ¨bb tana ´r biztosan nem rontja az iskola ´k szıńvonala ´t, s˝ ot valo ´szıń˝ uleg javı´tja, mert a felme´re´sek szerint a to ¨bb er˝ oforra ´s vagy hata ´ssal ja ´r, vagy nem ja ´r semmilyen hata ´ssal, de negatı´v eredmeńyr˝ ol nagyon keve´s felme´re´s sza ´mol be. Pl. Fleitas et al., 2006; Gebhardt & Norris, 2006. Ugyanakkor az keve´sbe´ biztos, hogy (egy bizonyos hata ´ron tu ´ l) az orvosok e´s az ágyak sza ´ma ńak no ¨vele´se a megolda ´s, mert ´gy ı to ¨bb a la ´togato ´ e´s egyben a fert˝ oze´s- e´s egye´b vesze´ly (Weinberger, Oddone, & Henderson, 1996; Wennberg et al., 2004). USCB, 2006:672. Lopez et al., 2006:1751; WHO, 2002:72; 2004b:3, 172. AWEA, 2007:2. WHO, 2004b:172. WHO, 2004b:5. WHO, 2002:129 szerint a ma ´sodik, mı´g WHO, 2004b:5 szerint a harmadik helyen áll majd. Furcsa mo ´don – e´s kisse´ ironikusan – a 3 km/h ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l Monbiot 96 sza ´zale´kos cso ¨kkente´se a 88 km/h-hoz ke´pest. Itt csak a fosszilis tu ¨ zel˝ oanyagok melle´kes el˝ onyeit ta ´rgyaljuk, mert ez e´rinti a te´ma ńkat. Egye´bkeńt azonban nem szabad elfelejtenu ¨ nk, hogy alapjaiban va ´ltoztatta ´k meg az e´letu ¨ nket. A fosszilis tu ¨ zel˝ oanyagok megjelene´se el˝ ott o ´ra ´kat to ¨lto ¨ttu ¨ nk fagy˝ ujte´ssel, amivel hozza ´ja ´rultunk az erd˝ ok pusztula ´sa ´hoz e´s a talaj ero ´zio ´ja ´hoz – amint azt a harmadik vila ´gban ma is to ¨bb millia ´rdan teszik (Kammen, 1995). Az elektromos moso ´ge´pek els˝ osorban a n˝ ok munka ´ja ´t cso ¨kkentette´k dra ´maian. Stanley Lebergott to ¨rteńe´sz-ko ¨zgazda ´sz csak fe´lig viccel˝ odo ¨tt, amikor ezt ´rta: ı „1620 e´s 1920 ko ¨zo ¨tt a ha ´ziasszony volt az amerikai moso ´ge´p” (Lebergott, 1993:112). 1900-ban egy ha ´ziasszony heti he´t o ´ra ´t to ¨lto ¨tt mosa ´ssal, he´tsza ´zhatvan liter vizet cipelt be a ha ´zba,

www.interkonyv.hu


© Typotex Kiadó

176

18 19

20

21 22 23 24 25 26 27 28 29

30 31 32

COOL IT! e´s moso ´fa ´t haszna ´lt. Ma nyolcvanne´gy percet to ¨lt mosa ´ssal, e´s sokkal kevesebb er˝ ofeszı´te´se´be keru ¨ l (Robinson & Godbey, 1997:327). A h˝ ut˝ oszekreńynek ko ¨szo ¨nhet˝ oen to ¨bb a szabadid˝ onk, ritka ´bban rohad meg az e´tel, e´s ege´szse´gesen e´tkezhetu ¨ nk, sok gyu ¨ mo ¨lcso ¨t e´s zo ¨ldse´get fogyaszthatunk (Lebergott, 1995:155). A 19. sza ´zad ve´ge´re ´ llamokban az emberi munka jelentette az ipari munka az Egyesu ¨ lt A 94 sza ´zale´ka ´t. Ma csak 8 sza ´zale´kot jelent (Berry, Conkling, & Ray, 1993:131). Ha a felhaszna ´lt energia ´t „szolga ńak” tekintju ¨k – u ´ gy, hogy mindegyik egyenl˝ o teljesı´tmeńyt ke´pvisel –, akkor Nyugat-Euro ´pa ´ban 150 szolga jut egy szeme´lyre, az USA-ban ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l ha ´romsza ´z, de me´g India ´ban is tizeno ¨t (Craig, Vaughan, & Skinner, 1996:103). Davis et al., 2003. Steve Jones, a Help the Aged id˝ oseket segı´t˝ o szervezet munkata ´rsa ´gy ı fogalmazott: „Sok nyugdı´jasnak me´g mindig me´rlegelnie kell, hogy bef˝ utso ¨n-e, amikor hideg van. A vila ´g negyedik leggazdagabb orsza ´ga ´ban ez o ´ria ´si sze´gyen” (BBC Anon., 2006b). A World Cancer Research Fund felme´re´se szerint, ha napi 250 grammro ´l 450-re no ¨velneńk az átlagos gyu ¨ mo ¨lcs- e´s zo ¨ldse´gfogyaszta ´st, akkor mintegy 23 sza ´zale´kkal cso ¨kkenne a ra ´k el˝ ofordula ´sa (WCRF, 1997:540). Scha ¨fer, 2006. IEA, 2004:338–40. IEA, 2006b:419ff. IEA, 2006b:428; Kammen, 1995; Kelkar, 2006. Els˝ osorban a kevesebb hala ´leset e´s a megtakarı´tott id˝ o miatt (IEA, 2006b:440). WHO, 2002:72; 2004b:172. http://www.europe.org/speedlimits.html Boykoff & Boykoff, 2006. UNCED, 1992:15: „Amikor su ´ lyos vagy visszafordı´thatatlan ka ´rok fenyegetnek, a teljes ko ¨r˝ u tudoma ńyos bizonyossa ´g hia ńya nem szolga ´lhat u ¨ ru ¨ gyu ¨ l a ko ¨rnyezetka ´rosı´ta ´st megel˝ oz˝ o ko ¨ltse´ghate´kony inte´zkede´sek eloda ´za ´sa ´ra.” La ´sd me´g (SEHN, 2007). I. M. Goklany, 2000. Ugyanannyi lakossal sza ´molva 2100-ra 67 sza ´zale´kkal n˝ o, 227 billio ´ dolla ´rro ´l 381 trillio ´ dolla ´rra (Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). EcoBusiness Links, 2007 alacsony ko ¨ltse´g˝ u becsle´se. Az átlag ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l tizenhe´t dolla ´r. A haszonra vonatkozo ´ becsle´sek forra ´sa (Tol, 2005).

www.interkonyv.hu


Jegyzetek 1. FEJEZET. Typotex Kiadó

Recommend Documents