© Typotex Kiadó
Jegyzetek
1. FEJEZET 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14
15 16
17
18 19 20 21 22
EU 2001:208. Blair, 2004b; Cowell, 2007. DW alkalmazottai, 2006; Prodi, 2004. Buncombe, 2005. AP, 2006a; Pew Center, 2006. Gore & Melcher Media, 2006. Gelbspan, 2004; Cox, 2005; Pearce, 2006. Bunting, 2006. Time, 2006. „Mivel a tengeren elolvad a je´g, a kit˝ un˝ oen u ´ szo ´, de aze´rt nem fa ´radhatatlan jegesmedve´k megfulladnak. »2060-ra egyetlen jegesmedve sem marad« – mondta Larry Schweiger, a National Wildlife Federation elno ¨ke. »Addigra ugyanis kihalnak.«” (Kluger, 2006). Gore & Melcher Media, 2006:146; la ´sd me´g Iredale, 2005. Eilperin, 2004. BBC, 2005. A 2◦ C-os emelkede´s imma ´r elkeru ¨ lhetetlen, e´s „ez azt jelenti, hogy ´ szaki-sarkvide´kr˝ a jegesmedve´k elt˝ unnek haza ´jukbo ´l, az E ol. Csak az ˝ket.” (McCarthy, 2006). ´allatkertben ne´zhetju ¨ k meg o Berner et al., 2005; Hassol, 2004; Norris, Rosentrater, & Eid, 2002. A World Conservation Union ma ´sik neve IUCN; a jegesmedve´kkel foglalkozo ´ csoport weboldala http://pbsg.npolar.no/default.htm (IUCN Species Survival Commission, 2001). A IUCN hu ´ sz csoportot sza ´molt o ¨ssze, de a megfigyel˝ ok to ¨bbse´ge tizenkilenc alpopula ´cio ´t emlı´t (IUCN Species Survival Commission, 2001:22). Krauss, 2006. Michaels, 2004. La ´sd a tavaszi h˝ ome´rse´kleteket, Przybylak, 2000:606. Monnett, Gleason, & Rotterman, 2005. Harden, 2005; WWF, 2006. Stirling, Lunn, & Iacozza, 1999:302, meger˝ osı´ti Amstrup et al., 2006: 44-es dia; e´s Rosing-Asvid, 2006.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
152
COOL IT!
23 IUCN Species Survival Commission, 2001:22. 24 Taylor, 2006.
´ szaki-sarkvide´k e´ghajlata 25 Az E ´nak felme´re´se szerint az olvado ´ je´g ha-
26
27 28 29 30
ta ´sa ´ra a jegesmedve´k „sza ´razfo ¨ldi nya ´ri e´letmo ´dra rendezkednek be, mint a barnamedve´k, amelyekb˝ ol kialakultak” (Berner et al., 2005:509). Arro ´l a „vesze´lyr˝ ol” is besze´l, hogy a jegesmedve´k keveredhetnek a barna- e´s a grizzlymedve´kkel (ibid). „Noha a sarkvide´ki teru ¨ leteken lesznek vesztese´gek, az oda va ´ndorlo ´ fajok hata ´sa ´ra a fajok sza ´ma e´s ´altala ´nos terme´kenyse´ge megn˝ o, vagyis a fajgazdagsa ´gban me´rt biodiverzita ´s fokozo ´dik, e´s az o ¨kosziszte´ma is alapvet˝ o va ´ltoza ´sokon megy ´at” (Berner et al., 2005:997). Berner et al., 2005:998. Berner et al., 2005:256. Eilperin, 2004. Ez egy egyszer˝ u modellre e´pu ¨ l: 2000-ben ezer egyedet sza ´mla ´lo ´ popula ´cio ´bo ´l indul ki, amely 1,5 sza ´zale´kkal cso ¨kken (az els˝ o e´vben tizeno ¨t medve), majd 2100-ra a teljes ko ¨r˝ uen m˝ uko ¨d˝ o Kioto ´i Egyezme´ny 7 sza ´zale´kkal cso ¨kkenti a globa ´lis felmelegede´st (Wigley, 1998).
2. FEJEZET 1 Karl & Trenberth, 1999; Mahlman, 1997. 2 Ebben a ko ¨nyvben els˝ osorban a sze´n-dioxidro ´l lesz szo ´, mert az a je-
3 4 5
6 7 8 9 10 11 12 13
lenlegi h˝ oelnyel˝ o ga ´zok 60 sza ´zale´ka ´t teszi ki, e´s a va ´rakoza ´sok szerint a jo ¨v˝ oben tova ´bb n˝ o az ara ´nya. 2100-ban az A2 forgato ´ko ¨nyv szerint 68 sza ´zale´k, a B’ forgato ´ko ¨nyv szerint aka ´r 97 sza ´zale´k is lehet; IPCC, 2001a:403. IPCC, 2001a:89. IPCC, 2007b:2.3.1 2004-ben a fejl˝ od˝ o orsza ´gok kibocsa ´ta ´sa 10,171 Gt-t jelentett a globa ´lis 26 Gt-bo ´l (IEA, 2006b:513, 493). Az OECD-orsza ´gok 2003-ban 51 sza ´zale´ke´rt voltak felel˝ osek (OECD, 2006:148). Wigley becsle´sei szerint az iparosodott orsza ´gok kibocsa ´ta ´sa 29 sza ´zale´k (1998:2286), az IPCC A1 forgato ´ko ¨nyve szerint (ha minden marad a re´giben) 23 sza ´zale´k, ma ´s forgato ´ko ¨nyv szerint 36 sza ´zale´k is lehet (Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). IPCC, 2007a:14; 2007b: fig. 10.3.1) A1B, ha nem va ´ltozik semmi (Dai et al., 2001). Alexander et al., 2006; Easterling et al., 2000; Vose, Easterling, & Gleason, 2005. Michaels et al., 2000. Easterling et al., 2000:419. Plummer et al., 1999. Easterling et al., 2000:419. Horton, Folland, & Parker, 2001; Jones et al., 1999. Edwards, 2006; Vergano, 2006.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
153
14 Bill Chameides e ´ghajlatkutato ´, az Environmental Defense ko ¨rnye-
zetve´d˝ o csoport munkata ´rsa (Vergano, 2006). 15 (Lean, 2004). Ugyanı´gy gondolkodik William Collins, a National Cen-
16 17 18 19
20 21
22 23 24 25 26 27 28 29
30 31
32 33
34
35 36
ter for Atmospheric Research munkata ´rsa: „A tudo ´sok biztosan tudja ´k, hogy a bela ´thato ´ jo ¨v˝ oben megva ´ltoztatjuk az e´ghajlatot. Csak abban nem biztosak, hogy tu ´ le´lju ¨ k-e a va ´ltoza ´sokat.” (Edwards, 2006). Gore & Melcher Media, 2006:75. IPCC, 2007b: 10. fejezet, o ¨sszefoglala ´s. IPCC, 2007b: 10.3.6 ´abra. Az IPCC ´altal emlı´tett modell (2007b:10.3.6.2; Weisheimer & Palmer, 2005). Ke´t-ha ´rom e´vr˝ ol besze´lnek, e´s az 5%-os sze´ls˝ ose´g becsle´su ¨k szerint mintegy 40%-ra n˝ o, de a 2. ta ´bla ´zat ´atlaga 34 e´s 37 sza ´zale´k, 1:3 e´vente. 76% cso ¨kkene´s 2050-ben (Vavrus et al., 2006) az IPCC szerint (IPCC, 2007b:10.3.6.2). Ebi et al., 2006. La ´sd me´g Basu & Samet, 2002; McMichael, Woodruff, & Hales, 2006, amelyek kiza´ro´lag a h˝ ose´ggel o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´leseteket emlı´tik. W. J. M. Martens, 1998. A legnagyobb euro ´pai meleg/hideg vizsga ´lat o ¨sszefoglala ´sa alapja ´n (Keatinge et al., 2000:672). A marade´k negyven nap az optima ´lis h˝ ome´rse´klett˝ ol legfeljebb 3◦ Ckal elte´r˝ o tartoma ´nyban van. A va ´rosban 3,1 millio ´ ember e´l. Vandentorren et al., 2004:1519. Larsen, 2003. Larsen, 2003. Chase et al., 2007. A globa ´lis felmelegede´s terme´szetesen 1979 el˝ ott is zajlott, de csak 1979 o ´ta vannak m˝ uholdas felve´teleink, e´s a 20. sza ´zad ma ´sodik fele´ben beko ¨vetkez˝ o melegede´s szinte teljes ege´sze´ben azt ko ¨vet˝ oen to ¨rte´nt. BBC, 2006b. 207 000, a millio ´ emberre vetı´tett, a hideg e´s a forro ´sa ´g hata ´sa ´ra beko ¨vetkezett hala ´lesetek ´atlaga alapja ´n, a biztonsa ´g kedve´e´rt London kiza ´ra ´sa ´val e´s a WHO becsle´se alapja ´n, amely szerint Euro ´pa lakossa ´ga 878 millio ´ (WHO, 2004a:121). 1,48 millio ´, ugyanolyan sza ´mı´ta ´s alapja ´n, mint a forro ´sa ´ggal o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´lesetekne´l. A „ro ¨vidta ´v” azt jelenti, hogy a h˝ ome´rse´klet-emelkede´ssel, azaz a hideggel vagy a h˝ ose´ggel o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´lesetek sza ´ma az akklimatiza ´cio ´ ko ¨vetkezte´ben egy-ke´t genera ´cio ´n belu ¨ l visszaa ´ll a kora ´bbi e´rte´kre. Keatinge & Donaldson, 2004:1096; Langford & Bentham, 1995 is kilencezerrel kevesebbre becsu ¨ li a hideggel o ¨sszefu ¨ gg˝ o hala ´lesetek sza ´ma ´t. Martens, 1998:342. Davis et al., 2003; Davis et al., 2002.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
154
COOL IT!
37 Annon., 2006; Arnfield, 2003. 38 Tel Aviv (Saaroni et al., 2000), (Comrie, 2000), Baltimore e ´s Phoenix
39 40 41 42 43
44
45
46 47 48 49 50
51
52
53 54 55
(Brazel et al., 2000), Guadalajara (Tereshchenko & Filonov, 2001), Sanghaj (Chen et al., 2003), Barrow (Hinkel et al., 2003), Szo ¨ul (Chung, Choi, & Yun, 2004), Mila ´no ´ (Maugeri et al., 2002), Be´cs (Bohm, 1998) e´s Stockholm (Moberg & Bergstrom, 1997). Akbari, Pomerantz, & Taha, 2001. Rosenzweig et al., 2006. Streutker, 2003. Hung et al., 2006:41. Ne feledju ¨ k, hogy a 2,6◦ C-os emelkede´s globa ´lis ´atlag, a sza ´razfo ¨ldo ¨n valo ´szı´n˝ uleg nagyobb; ra ´ada ´sul a va ´rosi h˝ oszigetekkel kapcsolatos adatok nagy re´sze csak minimum- e´s maximum-h˝ ome´rse´kletekre e´rve´nyes. De Bangkokban pe´lda ´ul a napi ko ¨ze´ph˝ ome´rse´klet 6◦ C-kal magasabb a sza ´raz e´vszakban, Tokio ´ban pedig ege´sz e´vben 3–12◦ Ckal magasabb – ez me´g mindig megfelel a 2,6◦ C-os ´atlagos no ¨vekede´snek. Khandekar, Murty, & Chittibabu, 2005:1573 szerint Tokio ´ h˝ ome´rse´klete 4◦ C-kal n˝ ott az elmu ´ lt 150 e´vben. Pe´lda ´ul: „Helyi e´s regiona ´lis szinten a felszı´n va ´ltoza ´sa su ´ lyosbı´thatja az u ¨ vegha ´zhata ´su ´ ga ´zokbo ´l ered˝ o felmelegede´st, s˝ot ez gyakorolhatja a legnagyobb hata´st az ´eghajlatra. A ritka ´s no ¨ve´nyzet, a nagy mennyise´g˝ u ´athatolhatatlan felu ¨ let e´s a va ´roske´p o ¨sszetett felszı´nei cso ¨kkentik a pa ´rolga ´st, no ¨velik a h˝ oelnyele´st, e´s h˝ o´aramot okoznak, ami va ´rosi h˝ oszigetek kialakula ´sa ´hoz vezet” (kiemele´s t˝ olem; Patz et al., 2005:310). Londonban a becsle´sek szerint a va ´rosi h˝ oszigetek hata ´sa ´ra 2080-ra 0,26◦ C-kal emelkedik a h˝ ome´rse´klet, e´s tizeno ¨ttel to ¨bb lesz a forro ´ napok sza ´ma. (Wilby, 2004:5). Greater London Authority, 2006. Greater London Authority, 2006. Synnefa, Santamouris, & Livada, 2006. Greater London Authority, 2006. A szerz˝ ok nem sza ´mı´totta ´k ki a teljes ko ¨ltse´get, de ha egy fa u ¨ ltete´se 45 dolla ´r, sza ´z ne´gyzetme´ternyi tet˝ ocsere 25 dolla ´r, sza ´z ne´gyzetme´ternyi aszfalt ´atfeste´se pedig 29 dolla ´r, akkor az o ¨sszko ¨ltse´g 1,17 millia ´rd dolla ´r (Rosenfeld et al., 1998). La ´sd Grubb, 2004; a szo ¨veget la ´sd UNFCCC, 1997. A brit korma ´ny egy minisztere szerint „a korma ´ny ve´leme´nye szerint Kioto ´ az egyetlen lehet˝ ose´g” (Dalyell, 2004). Blakely, 1998; la ´sd me´g Gore & Melcher Media, 2006:282–83, 288–89. Rob Gelbspan szerint keve´s okunk van az optimizmusra, de ez az egyik (Gelbspan, 2004:x). Leggett, 2001 szerint ez a to ¨rte´net csu ´ cspontja. Wigley, 1998:2286. Az ipari nemzetek az u ´ gynevezett „I. fu ¨ ggele´korsza ´gok”. Wigley, 1998 e´s a 2,6 ◦ C-os emelkede´s alapja ´n. Annon., 2004.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
155
56 Milliken, 2004; „Az e ´ghajlat stabiliza ´la ´sa ´hoz sokkal to ¨bbet kell ten-
nu ¨ nk, mint a Kioto ´i Egyezme´ny” (Blair, 2004a). 57 Bohringer & Vogt, 2003:478 becsle ´se szerint a Kioto ´i Egyezme´ny a
58
59
60 61
62 63
64
65 66 67
68
69 70
71 72
va ´rtna ´l 4 sza ´zale´kkal magasabb kibocsa ´ta ´st tesz lehet˝ ove´ – mintha vezete´s ko ¨zben a megengedett sebesse´g egy kicsit magasabb lenne, mint az auto ´ ve´gsebesse´ge. 0,7 sza ´zale´kos cso ¨kkene´s Bohringer & Vogt, 2003:481 szerint, 0,8–1 sza ´zale´kos cso ¨kkene´s Nordhaus, 2001:1283; Nordhaus, 2006:fig. 4 szerint. A leegyszer˝ usı´tett felte´teleze´s alapja ´n, hogy o ¨t e´v alatt (2008–2012) 1 sza ´zale´kkal cso ¨kken a kibocsa ´ta ´s a kiindula ´shoz ke´pest, a DICE-99 modell alapja ´n (Nordhaus & Boyer, 2000). ´ rtelmes kereskedelmet felte´telezve (Weyant & Hill, 1999). Ide´zi IPCC, E 2001c:537 e´s Golub, Markandya, & Marcellino, 2006:522. ¨ t–tı´zmillia O ´rd dolla ´r (Dagoumas, Papagiannis, & Dokopoulos, 2006: 37) a GDP 0,2–0,4 sza ´zale´ka a jo ¨v˝ obeli ko ¨telezettse´gva ´llala ´sokkal kapcsolatos va ´rakoza ´sokat figyelembe ve´ve, e´s atto ´l fu ¨ gg˝ oen, hogy Oroszorsza ´g megnehezı´ti-e (dra ´ga ´bba ´ teszi-e) az engede´lyek megszerze´se´t (Manne & Richels, 2004:453). Ha az EU maga gondoskodik a cso ¨kkente´sr˝ ol, a ko ¨ltse´gek akkor is magasak lesznek, a nemzeti GDP-k 0–5 sza ´zale´ka ko ¨zo ¨tt (Viguier, Babiker, & Reilly, 2003:479). Craig, Vaughan, & Skinner, 1996:135. Napi 80,1 millio ´, egyenke´nt 54,57 dolla ´r e´rte´k˝ u hordo ´val sza ´molva (2005-o ¨s ´atlag) (EIA, 2006c:87), a globa ´lis GDP-t 47 767 millia ´rd dolla ´rnak tekintve (IMF, 2006:189). A modellek szakirodalma ´ban ezt nevezik autono ´m energiahate´konysa ´g-javı´to ´ (AEEI) te´nyez˝ onek; ´altala ´ban 0,7 e´s 1 sza ´zale´k ko ¨zo ¨ttire becsu ¨ lik (Weyant, 1996:1007), amit Grubb, Kohler, & Anderson, 2002 bı´ra ´lt, de sikeru ¨ lt bee´pı´teni egy ´altala ´nosabb modellbe (Schwoon & Tol, 2006). Ez 0,77 sza ´zale´kos e´ves hate´konysa ´gjavula ´snak felel meg (Lomborg, 2001:126). 1973-ban 13,6 me´rfo ¨ld/gallon, 2004-ben 22,4 me´rfo ¨ld/gallon (EIA, 2006d:17). 1992-ben Euro ´pa 24 sza ´zale´kkal kevesebb energia ´t haszna ´lt ne´gyzet´ llamok 43 sza me´terenke´nt, mint 1973-ban; az Egyesu ¨ lt A ´zale´kkal kevesebbet (Schipper, Haas, & Sheinbaum, 1996:184). Schipper Haas, & Sheinbaum, 1996:187, Jaffe, Newell, & Stavins, 1999: 13. Da ´nia ´ban az elmu ´ lt tı´z e´vben 20–45 sza ´zale´kkal lettek hate´konyabbak az elektromos ha ´ztarta ´si ge´pek (NERI, 1998:238). Lomborg, 2001:79. Weyant, 1996; az EU ha ´ztarta ´saiban az energiahate´konysa ´g no ¨vekede´se ellene´re is e´vi 2 sza ´zale´kkal n˝ott a fogyaszta ´s az elmu ´ lt e´vtizedben (Almeida et al., 2006). BA, 2006. A ko ¨zgazda ´szok szerint „ingyen ebe´d nincs” – valahol biztosan megjelennek a ko ¨ltse´gek. Ha teha ´t a sze´n-dioxid-kibocsa ´ta ´s cso ¨kkente´-
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
156
73 74 75 76 77 78 79
80
81 82 83 84 85 86 87
88 89 90 91 92
93
COOL IT! se´nek bizonyos mo ´dja kifejezetten jo ¨vedelmez˝ o, akkor nemhogy ingyen ebe´det kapunk, hanem ne´ha ´ny e´tteremben me´g fizetnek is, ha ott eszu ¨ nk! (Lomborg, 2001:312–13). AP, 2006b. AP, 2006b. Metcalf & Hassertt, 1997. Ide´zi Monbiot, 2006:xvi. Beinecke, 2005; Hawkins, 2001; Sierra Club, 2007. Mendelsohn, 2004. ´ gy sza U ´moltunk, hogy egy anyuka nyolc kilome´tert vezet me´rfo ¨ldenke´nt ´atlagosan 0,916 font, vagyis kilome´terenke´nt 0,258 kg CO2 -t kibocsa ´tva (EPA, 2000), ami egy tonna sze´n esete´ben 3,7 kg CO2 -t jelent (IPCC, Houghton, et al., 1990:364). Az USA-ban az ´atlagos ´atva ´lta ´si ara ´ny 1630 kilowatt egy tonna CO2 re (EIA, 1999:2; 2002:4); Almeida et al., 2006 becsle´se szerint az EU ´atva ´lta ´si ara ´nya magasabb, mintegy 2000 kilowatt egy tonna CO2 re, e´s egy e´ppen nem to ¨lt˝ o, de konnektorba dugott mobilto ¨lt˝ o ´atlagosan 1,5 wattot fogyaszt o ´ra ´nke´nt (Almeida et al., 2006: fig. 14). Attenborough-nak ne´gyszer ennyi megtakarı´ta ´st ´ge ı ´rtek, hivatkoza ´s ne´lku ¨ l (BA, 2006). Postman, 2006 becsle´se szerint egy ke´tperces forro ´ zuhany 155 kg CO2 -t jelent. EIA, 2006f becsle´se szerint egy gallon motorbenzin 8,87 kg CO2 -t jelent, ´gy ı az 1 gallonra juto ´ ado ´ 0,887 cent. Ez ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l 390 millio ´ dolla ´r e´vente. Vegyu ¨ k e´szre, hogy a ko ¨ltse´gfunkcio ´ er˝ osen nemlinea ´ris, mert a nagyobb kibocsa ´ta ´scso ¨kkente´s egyre dra ´ga ´bb. Tol, 2005. Egy tonna sze´n o ¨tven dolla ´r (Tol, 2005:2071). 2005 ju ´ liusa ´ban fordultunk hozza ´ az Environmental Assessment Institute-bo ´l: „Tova ´bbra is u ´ gy gondolja, hogy 15$/tC [tonna sze´n] indokolt, vagy csak a becsle´s fels˝ o hata ´ra ´ro ´l besze´l?” A va ´lasza: „Nem szı´vesen adne´k ko ¨ze´pbecsle´st, de ha pisztolyt tartana a fejemhez, 7$/tC-t mondane´k, ami a ko ¨ze´pbecsle´s 3% tiszta id˝ opreferencia ´val” (7$/tC = 1,9$/CO2 ). Ez Pearce becsle´se´hez hasonlı´t, amely szerint 1–2,5$/t CO2 (4–9$/tC) (2003:369). Stern, 2006:287; az EU szerint egy tonna CO2 esete´ben 20 euro ´ (ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l 25 dolla ´r) „megfizethet˝ o” (EU, 2001). Nordhaus, 2006b, egy tonna CO2 esete´ben 85 dolla ´r (314,5$/tC) mai (2005) e´rte´ken. 11,678 billio ´ dolla ´r (OECD, 2005:13). Pearce, 2003:377–78 becsle´se szerint 45£/tC, ahol 1£ = 1,93158$ (25-1106); ez egy tonna CO2 esete´ben 23,70$. Nordhaus, 1992; Nordhaus, 1994; Nordhaus, 2001; Nordhaus, 2006a; Nordhaus & Boyer, 2000; Nordhaus & Yang, 1996 e´s IPCC, Bruce, et al., 1996:385. IPCC, Bruce, et al., 1996:189; Nordhaus & Boyer, 2000:4–35.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
157
94 IPCC, Bruce, et al., 1996:187. 95 Nordhaus, 2006c. V.o ¨. Nordhaus, 2006:25. Ez az e´vi 150 millia ´rd $ az 96 97 98 99 100 101 102 103
104 105 106 107
108 109 110 111 112 113 114
115
e´vsza ´zad ve´ge´ig, mai e´rte´ken (2005) sza ´molva. Nordhaus, 2006c. Nordhaus, 2006:10. Nordhaus, 2006c. La ´sd W.D. Nordhaus, 2006c. Nordhaus, 2006c. 310£/tC (Pearce, 2003:380). Bohringer & Loschel, 2005 szerint a szake´rt˝ ok to ¨bbse´ge va ´r ne´mi cso ¨kkene´st 2012 uta ´n, de nagyon cseke´ly me´rte´k˝ ut. Ez 1,5◦ C-nak felel meg. Egy 1996-os tana ´csi hata ´rozatban az EU meg´allapı´totta, hogy a h˝ ome´rse´klet legfeljebb 2◦ C-kal haladhatja meg az ipari forradalom el˝ ott me´rtet – vagyis legfeljebb 1,2◦ C-kal lehet magasabb a maina ´l (EU, 1996b, ide´zi EU, 2005:3). Igaz, hogy az EU 1991ben azt gondolta, hogy 2000-re az 1990-es szintre szorı´thatja vissza a kibocsa ´ta ´st (EU, 1996a:iv). Aze´rt, hogy tizeno ¨tbillio ´ dolla ´rna ´l valamivel kevesebb ka ´rt megel˝ ozzu ¨ nk, kifizetu ¨ nk nyolcvanne´gybillio ´ dolla ´rt. Re´szletesen la ´sd Tol, 2007. Nordhaus & Boyer, 2000:7.6. Nordhaus, 2006c. Vegyu ¨ k e´szre, hogy Nordhaus & Boyer els˝ osorban kiindulo ´pontnak haszna ´lja ´k ezt a forgato ´ko ¨nyvet: „Mindezt nem abban a hitben teszszu ¨ k ko ¨zze´, hogy hirtelen felbukkan egy ko ¨rnyezetve´delmi pa ´pa, aki te´vedhetetlen, mindenki ´altal gondolkoda ´s ne´lku ¨ l ko ¨vetend˝ o enciklika ´kat tesz ko ¨zze´. Az optima ´lis strate´gia inka ´bb kiindulo ´pontul szolga ´l annak meghata ´roza ´sa ´hoz, hogy a ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o megko ¨zelı´te´sek mennyire hate´konyak.” (Nordhaus & Boyer, 2000:7.7). Nordhaus, 1998:18. Stern, 2006:298. Kavuncu & Knabb, 2005:369, 383. Bosello, Roson, & Tol, 2006:582. Tol, 2002b:154–55. Ugyanakkor vegyu ¨ k e´szre, hogy a ku ¨ lo ¨nbse´g 2200ra fokozatosan cso ¨kken. Harminc e´lete´v ´atlagosan hatvanke´t dolla ´ros ko ¨ltse´ggel (Hahn, 1996:236). Lovelock, 2006a, 2006b. Lovelocknak technikailag ugyan igaza van – to ¨bb millia ´rd ember hal meg, hiszen a ma e´l˝ o hatmillia ´rd ko ¨zu ¨ l alig valaki e´l 2100-ig –, valo ´ja ´ban azt mondja, hogy a legto ¨bben id˝ o el˝ ott meghalnak. Lovell, 2006-ban azt ´allı´tja, hogy „a forro ´ Fo ¨ld legfeljebb 500 millio ´ embert tarthat el”. Lovelock va ´lla ´t me´gis Sir Crispin Tickell e´s Al Gore veregeti. Sir Crispin szerint Lovelock „csoda ´latos bevezet˝ ot ´rt ı a tudoma ´nya ´ghoz” (Lovelock, 2006b:xvii), Gore szerint pedig „Lovelock valo ´sa ´gos la ´tnok” (Dana, 2006); Gore a tudoma ´nyos ´allı´ta ´sokat nem ke´rd˝ ojelezi meg, ba ´r hite szerint a politikai rendszer jobb lesz, mint Lovelock ve´lelmezi.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
158
COOL IT!
116 Helm, 2003 ´ attekinte´st ad az e´ghajlatva ´ltoza ´ssal kapcsolatos strate´-
117 118
119 120 121
122
123 124 125 126 127 128 129 130 131 132
133 134 135
136 137 138
gia ´ro ´l, de a sze´n-dioxid-kibocsa ´ta ´s cso ¨kkente´se´n e´s annak politikai ko ¨vetkezme´nyein kı´vu ¨ l semmit nem emlı´t. Indur M. Goklany, 2006:314. WHO, 2002:224 e´s Lopez, Mathers, Ezzati, Jamison & Murray, 2006. A WHO becsle´se arra e´pu ¨ l, hogy ma 0,36◦ C-kal melegebb van, mint 1970-ben. Goklany, 2006:322. Lomborg, 2004, 2006. Tova ´bbi informa ´cio ´ http:// www.copenhagenconsensus.com. Elvben a ko ¨ltse´geket e´s a hasznot is a jo ¨v˝ oben me´rik; valo ´ja ´ban azonban a ko ¨ltse´gek az elko ¨vetkez˝ o ne´ha ´ny e´vben meru ¨ lnek fel (pe´lda ´ul a CO2 visszaszorı´ta ´sa ´val vagy a szu ´ nyogha ´lo ´k kioszta ´sa ´val kapcsolatban), a hasznot viszont sokkal hosszabb id˝ otartamban vizsga ´lja ´k, me´gis alapvet˝ oen a modell hossza hata ´rozza meg. Vegyu ¨ k e´szre, hogy ennek nem felte´tlenu ¨ l kellett volna ´gy ı lennie, mert a Nobel-dı´jasok annak alapja ´n ´allapı´totta ´k meg a priorita ´sokat, hogy a to¨bbleter˝ oforra ´sokkal hol e´rhetju ¨ k el a legnagyobb to¨bblethasznot. Azaz tala ´lhattak volna kisebb, ismeretlenebb betegse´geket, ahol me´g nagyobb a haszon. Lomborg, 2004:104. Lomborg, 2004:404–5. Bjørn Lomborg, 2004:109; 2006: 26-27. Lomborg, 2004:647. Copenhagen Consensus, 2006, Kioto ´ a 23., a to ¨bbi javaslat 40-b˝ ol a 37.–40. helyen szerepelt. MESSAGE A1 (Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). Ez az A2 forgato ´ko ¨nyv, amely nagyon nagy ne´pesse´gno ¨vekede´ssel e´s alacsony gazdasa ´gi no ¨vekede´ssel sza ´mol. Maddison, 2006. Roy Morgan Research, 2006. Chicago Council, 2006a:14, 16. Csak India ´te ı ´lte u ´ gy, hogy az „e´heze´s leku ¨ zde´se” valamivel fontosabb, mint „a globa ´lis ko ¨rnyezet ve´delme.” Chicago Council, 2006b:68. Gore & Melcher Media, 2006:13. ´ gy la Gore & Melcher Media, 2006:13. La ´sd me´g Gore: „U ´tom, ebben az orsza ´gban mindenki arra va ´gyik, hogy re´sze legyen egy nagyszaba ´su ´ akcio ´nak, amely megva ´ltoztatja a ko ¨rnyezethez e´s a gazdasa ´ghoz valo ´ viszonyunkat” (Dana, 2006). Gore & Melcher Media, 2006:13, 291. Gore & Melcher Media, 2006:13. Gore & Melcher Media, 2006:13.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
159
3. FEJEZET 1 Itt Moberg et al., 2005 lega ´tfogo ´bb h˝ ome´rse´klet-rekonstrukcio ´ja alap2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30 31
ja ´n. Dillin, 2000, majd EB, 2006c. EB, 2006c. Matthews & Briffa, 2005; Reiter, 2000. Reiter, 2000. Burroughs,1997:109. Reiter, 2000. Le Roy Ladurie, 1972:68; 1700 ko ¨ru ¨ l huszonegymillio ´ra becsu ¨ lik a lakossa ´got, http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_France, 2006. dec. 27. Reiter, 2000. Gore & Melcher Media, 2006:42–59; Pearce, 2005b. Joerin, Stocker, & Schluchter, 2006. Ba ´r teljes ege´sze´ben csak ke´tszer t˝ unt el, a nevu ¨ k Bjørnbreen I–VI (J. A. Matthews et al., 2005). IPCC, 2007b: 6.3 ´abra. Oerlemans, 2000. EB, 2006d. Matthews et al., 2005: 31; ne feledju ¨ k, hogy ez csak va ´zlat. Oerlemans, 2005. Kaser et al., 2004. Kaser et al., 2004:330. Kaser et al., 2004:331. Kaser et al., 2004. Cullen et al., 2006. Greenpeace, 2001. A Rolling Stone magazin leko ¨zo ¨lte a Kilimandzsa ´ro ´ fe´nyke´pe´t, azzal a kommenta ´rral, hogy ez az els˝ o fe´nyke´p „a globa ´lis felmelegede´s okozta ka ´rro ´l”, e´s a ko ¨vetkez˝ o feliratot biggyesztette a ke´p ala ´: „A felmelegede´s el˝ ott: Kilimandzsa ´ro ´, 1970” (Rolling Stone, 2007). Reuters, 2001. Thijssen, 2001. Ijumba, Mosha, & Lindsay, 2002; Richey, 2003; Soini, 2005:316; F. Vavrus, 2002. Barnett, Adam, & Lettenmaier, 2005:306; Gore & Melcher Media, 2006:58. Coudrain, Francou, & Kundzewicz, 2005:930. Barnett, Adam e´s Lettenmaier, 2005. Barnett, Adam e´s Lettenmaier, 2005:307. Nya ´ron aka ´r 28 sza ´zale´kkal (Singh, Arora, & Goel, 2006:1991–92). Ez a gleccserek ta ´pla ´lta folyo ´kra vonatkozik, a ho ´ ta ´pla ´lta folyo ´k hozama cso ¨kkenni fog (Singh & Bengtsson, 2005); a gleccser e´s ho ´ ta ´pla ´lta folyo ´k esete´ben „az alacsonyabb zo ´na ´k olvada ´sa ´nak cso ¨kkene´-
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
160
32
33
34
35 36 37 38 39 40
41 42 43
44 45 46 47 48 49 50 51
52 53 54
COOL IT! se´t egyensu ´ lyozza a fels˝ o zo ´na ´k olvada ´sa ´nak no ¨vekede´se” (Singh & Bengtsson, 2004:2382). Lehmkuhl & Owen, 2005; Ruhland et al., 2006. Ugyanakkor a csendeso ´cea ´ni passza ´tszelek gyengu ¨ le´se ko ¨vetkezte´ben 1840 o ´ta kevesebb ho ´ gy˝ ulik a Himala ´ja ´n (Zhao & Moore, 2006). Az IPCC ´altal emlı´tett szimula ´cio ´k nem jelzik a gleccserek teljes cso ¨kkene´se´t a sza ´zad ko ¨zepe´re, hanem 60 sza ´zale´kos cso ¨kkene´st jo ´solnak (IPCC, 2007c:3.4.1; Schneeberger et al., 2003). Franciaorsza ´gban, 1700-ban 70 sza ´zale´kkal kevesebb erd˝ o volt, mint ´ llamokban – f˝ 1000-ben. Az Egyesu ¨ lt A oke´nt a 19. sza ´zadban – az erd˝ ok 30 sza ´zale´ka ´t va ´gta ´k ki (UNECE, 1996:19, 59). Fowler & Archer, 2006. Fowler & Archer, 2006:4291. EB, 2006a. McKibben, 2004. Parkinson, 2006:42. IPCC, 2007b: 5.5.2 ta ´bla ´zat. A legto ¨bb ember nehezen ke´pzeli el, hogy a vı´z ta ´gula ´sa megemeli a tengerszintet. Richard Tol ko ¨zgazda ´sz gyakran hozza pe´lda ´nak a ka ´ve´t: egy cse´sze ka ´ve´ nem lesz e´szrevehet˝ oen kevesebb, ha kih˝ ul; azta ´n arra emle´keztet, hogy az o ´cea ´n me´ly, e´s egy ko ¨bkilome´ternyi vı´z 0,1 sza ´zale´kos ta ´gula ´sa egy me´terrel emeli a tengerszintet. IPCC, 2007b:10.6.5. IPCC, 2007a szerint a felez˝ opont 38,5 centime´ter. 1860 o ´ta 29 centime´ter (Jevrejeva, Grinsted, Moore, & Holgate, 2006). Az 1996-os el˝ orejelze´s 38–55 centime´ter volt (IPCC & Houghton, 1996:364); az 1992-es e´s 1983-as EPA-becsle´sek forra ´sa Yohe & Neumann, 1997:243, 250. Shute et al., 2001. Matthews, 2000. Yohe & Neumann, 1997. IPCC, 2001b:396. EDD, 2006a: 11; EDD, 2006b. Gore & Melcher Media, 2006:196–209. Gore & Melcher Media, 2006:196. De a ko ¨vetkez˝ ot is mondja: „El˝ oszo ¨r is ez nem a legrosszabb eset. A legrosszabb esetet jobb, ha nem is hallja ´k! Azt hiszem, ra ´tapintottam az igazsa ´gra, e´s a tudoma ´nyos ko ¨zo ¨sse´g jo ´va ´hagyta a film tudoma ´nyos re´szleteit, pe´lda ´ul a tengerszint hat–he´t me´teres emelkede´se valo ´ban beko ¨vetkezne, ha Gro ¨nland kette´szakadna, e´s a tengerbe csu ´ szna. Akkor is beko ¨vetkezne, ha az Antarktisz nyugati re´sze, amely a melegebb vizeken le´v˝ o szigetek mellett van, a tengerbe csu ´ szik. Ha mindkett˝ o a tengerbe csu ´ szik, 12–14 me´terr˝ ol besze´lhetu ¨ nk” (Denton, 2006). IPCC, 2007b: 10.6.1 ´abra. IPCC, 2007b: 10.6.3 ´abra. Valo ´ja ´ban 8,8 centime´ter, de a 0,8 centime´ter valahol elveszett. IPCC, 2007b: 10.6.4 ´abra.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK 55 56 57 58 59 60 61
62 63 64
65 66 67 68 69 70
71 72 73 74 75
76 77 78 79
80 81
161
IPCC, 2007b: 10.6.4 ´abra. IPCC, 2007b: 10.6.1 ´abra. IPCC, 2007b:Table 4.1.1. IPCC, 2007b:Table 4.1.1. Huybrechts & de Wolde, 1999. Johannessen et al., 2005; Zwally et al., 2005. Cazenave, 2006; Chen, Wilson, & Tapley, 2006; Howat, Joughin, & Scambos, 2007; Kerr, 2007; Luthcke et al., 2006; Murray, 2006; Velicogna & Wahr, 2006. Shepherd & Wingham, 2007 becsle´se szerint Gro ¨nland e´vente 100 Gt-t vagy 0,28 millime´tert veszı´t. Oerlemans et al., 2005:235. Gregory & Huybrechts, 2006:1721. IPCC, 2007b: 10.6.4.3 ´abra szerint 0,2 me´ter Parizek & Alley, 2004:1024 alapja ´n, amely csak 21 centime´tert mond, ha az ipari forradalom el˝ otti CO2 -szint megnyolcszorozo ´dik – ami ke´tszer–ne´gyszer to ¨bb, mint az IPCC 2100-ra vonatkozo ´ forgato ´ko ¨nyvei. La ´sd me´g Gregory & Huybrechts, 2006:1727. Vinther et al., 2006a, 2006b. Chylek, Dubey, & Lesins, 2006. Vinther et al., 2006b. Zachos et al., 2001:688. Parkinson, 2006:35. Anderson et al., 2002; Bindschadler, 2006; e´s Huybrechts & de Wolde, 1999:2172 becsle´se szerint az Antarktisz stabil ´allapotban e´vsza ´zadonke´nt csaknem ne´gy centime´terrel ja ´rul hozza ´ a tengerszinthez. Chapman & Walsh, 2005; Humlum, n.d.; Monaghan & Bromwich, 2006. 2006-ig 0,4◦ C-os cso ¨kkene´s (GISS, 2006). Marshall et al., 2006; Vaughan et al., 2003:266. Gore & Melcher Media, 2006:182–83. Gore a Larsen B sze´tva ´la ´sa ´nak ta ´rgyala ´sa uta ´n megmutatja, ahogy hatalmas hulla ´mok mossa ´k Tuvalut (Gore & Melcher Media, 2006:186– 87). Pudsey et al., 2006. Pudsey et al., 2006:2375; Vaughan et al., 2001. Greenpeace, 2006c szerint „a teru ¨ let melegede´se´nek tragikus memento ´ja”. Turner et al., 2005 no ¨vekv˝ o csapade´kmennyise´get mutat ki. Wingham et al., 2006:1629; Zwally et al., 2005:512 szerint a fe´lszigeten jelent˝ os e´s egyre no ¨vekv˝ o a ho ´felhalmozo ´da ´s. Morris & Mulvaney, 2004 szerint az elmu ´ lt harminc e´v alapja ´n a 2◦ C-os h˝ ome´rse´klet-emelkede´s e´vi 0,012 millime´terne´l kevesebb tengerszint-emelkede´st jelentene. Azonban arra sza ´mı´tanak, hogy a fokozott elhorda ´s hata ´sa ´ra emelkedhet a tengerszint, e´s akkor a no ¨vekv˝ o csapade´kmennyise´get is sza ´mı´ta ´sba kell venni. Gregory & Huybrechts, 2006:1721. IPCC, 2007b: 4.6.2.2 ´abra, Gregory & Huybrechts, 2006:1721.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
162
COOL IT!
82 Gore & Melcher Media, 2006:178-79. 83 Barbraud & Weimerskirch, 2001:184. Gore 70 sza ´zale´kos cso ¨kkene´sr˝ ol
besze´l, de nem adja meg a forra ´st. 84 Az 1970-es e ´vekben csak a te´li h˝ ome´rse´kletek emelkedtek, ami el˝ o-
85 86
87 88 89
90 91 92 93 94 95
96 97 98
99 100 101 102 103
nyo ¨s lehetett volna a pingvineknek, mert biztosabban kelnek ki a toja ´sok (Barbraud & Weimerskirch, 2001:185). Ra ´ada ´sul az 1980-as e´vekben e´s ke´s˝ obb isme´t cso ¨kkent a te´li h˝ ome´rse´klet, me´gsem n˝ ott a popula ´cio ´. Australian Government Antarctic Division, 2003. Woehler & Croxall, 1997:44 megjegyzi, hogy Kooyman szerint a Rosstengerne´l no ¨vekedhetnek a kolo ´nia ´k; Kooyman, 1993 becsle´sei szerint a Washington-fokna ´l e´s a Coulman-szigetne´l ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l hu ´ szezer fio ´ka (vagy szaporoda ´sra ke´pes pa ´r) e´l. 1964-ben csak 2500–3800 pa ´r e´lt a Washington-fokna ´l (Wilson, 1983:5). BirdLife International, 2004. Grzimek egyenesen stabilnak vagy no ¨vekv˝ onek sorolja be a popula ´cio ´t. Jenouvrier, Barbraud, &Weimerskirch, 2006 1,77 sza ´zale´kos no ¨vekede´st mutatnak ki. Pl. az IPCC 2001-es jelente´se; la ´sd Lomborg, 2001:289-90. Ugyanez ´all az IPCC WGII u ´ j strate´giai o ¨sszefoglalo ´ja ´ban: egyetlen ta ´bla ´zatban foglalja ´k o ¨ssze az adatokat, e´s elismerik, hogy „az e´ghajlatva ´ltoza ´shoz to ¨rte´n˝ o alkalmazkoda ´st nem vettu ¨ k figyelembe a becsle´sek kisza ´mı´ta ´sakor” (IPCC, 2007d). Nicholls, 2004; Nicholls & Tol, 2006, az A1F1 forgato ´ko ¨nyv alapja ´n (amelyb˝ ol vila ´gosabban kideru ¨ l ez, mint az A1B-b˝ ol). R. A. Pielke & Landsea, 1998: 3. ´abra. Waltham, 2002:95. Az A1 e´s B1 forgato ´ko ¨nyv szerint (BEA, 2006a; Nicholls,2004:72) a dolla ´r 2005-o ¨s e´rte´ke´n sza ´mı´tva. B1-ne´l nincs va ´ltoza ´s (ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l ke´tmillio ´ ´arvı´z su ´ jtotta ember), A1ne´l van (kevesebb mint egymillio ´) (Nicholls & Tol, 2006:1084). Nicholls & Tol, 2006:1088 becsle´se 2085-re a marade´k 12 orsza ´gra vonatkozo ´an. Az alacsonyan fekv˝ o, bee´pı´tetlen partvide´ken Oroszor´ szaki-sarkvide´kein, Kanada sza ´g E ´ban e´s Alaszka ´ban a va ´rakoza ´sok szerint nem lesz ve´dekeze´s. A sza ´mok a sza ´raz teru ¨ letek vesztese´ge´re vonatkoznak, mı´g globa ´lisan a vizes e´l˝ ohelyeknek aka ´r 18 sza ´zale´ka is elveszhet. Micronesia (CIA, 2006). Tol, 2004:5. „A ve´dekeze´si ko ¨ltse´geknek e´s a teru ¨ letvesztese´g ko ¨ltse´ge´nek felu ¨letes o ¨sszehasonlı´ta ´sa jelzi, hogy mie´rt ilyen magas szint˝ u a ve´dekeze´s” (Tol, 2004). Blair, 2004a. Wigley, 1998. Greenpeace, 2006c. NRDC, 2006. FOE, 2006.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
163
104 Greenpeace, 2006a. Greenpeace, 2006b szerint „az e ´ghajlatva ´ltoza ´s
105 106 107 108 109 110 111 112 113 114
115 116 117 118 119
120
121 122
123 124 125 126 127 128 129
su ´ lyosboda ´sa ´val gyakoribb lesz a sze´ls˝ ose´ges id˝ oja ´ra ´s ´altal okozott pusztı´ta ´s.” Kennedy, 2005. Gelbspan, 2005. WMO-IWTC, 2006a, 2006b; WMO, 2006. Ezt a kiadva ´nyt 2006 decembere´ben za ´rta ´k le, mı´g az IPCC anyaga ´nak hata ´rideje kora ´bbi. WMO-IWTC, 2006b. Gore & Melcher Media, 2006:92. WMO-IWTC, 2006b. Gore & Melcher Media, 2006:202. Gore, 2006a. Angelika Wirtz (Geoscience Research Group, Munich Re) szeme´lyes ko ¨zle´se. 6,465 millia ´rd dolla ´r 2005-ben, 2,519 millia ´rd dolla ´r 1950-ben (UNPD, 2006:5). 2005-ben 9233 dolla ´r volt az ´atlagos jo ¨vedelem, 1950-ben 2803 dolla ´r (Worldwatch Institute, 2006:53); nagyobb jo ¨vedelemmel nagyobb vagyon halmozhato ´ fel, ´gy ı a vagyon gyorsabban n˝ o, mint a jo ¨vedelem, e´s eze´rt aka ´r a partvide´kre is ko ¨lto ¨zhetu ¨ nk, la ´sd Pielke, 1999; Swiss Re, 1999:8. Pielke & Landsea, 1998. Pielke & Landsea, 1998; Pielke, 2006; Pielke et al., 2007. NOAA, 2006. NOAA, 2006. A nagy miami hurrika ´n e´s a Galveston hurrika ´n is rengeteg ember hala ´la ´t okozta – a Galveston nyolcezer halottal a legto ¨bb embere´letet ko ¨vetelte az USA to ¨rte´nelme´ben. Ha ezek a viharok ma csaptak volna le, a fejlettebb el˝ orejelz˝ o rendszer ko ¨vetkezte´ben a lakosok to ¨bbse´ge´t kiko ¨lto ¨ztette´k volna, ´gy ı az embera ´ldozat kevesebb lett volna, de az anyagi ka ´r ugyanekkora. Association of British Insurers, 2005. Ma ´s mega ´llapı´ta ´sokat is tesznek az e´ghajlatva ´ltoza ´si strate´gia ´k hate´konysa ´ga ´ro ´l, de ko ¨nyvu ¨ nkkel ellente´tben nem vetik o ¨ssze e hata ´sokat a szocia ´lis-gazdasa ´gi te´nyez˝ ok hata ´saival. Insurance Journal, 2006. Kioto ´ megvalo ´sula ´sa esete´n a h˝ ome´rse´klet 2050-ben 6 sza ´zale´kkal lenne alacsonyabb, ami 0,6 sza ´zale´kkal kisebb emelkede´st jelentene, mint a Pielke, 2005; Pielke, Klein, & Sarewitz, 2000 ´altal ve´lt 10 sza ´zale´k. A ko ¨vetkez˝ o pe´lda ´k els˝ osorban innen sza ´rmaznak: Pielke, Klein, & Sarewitz, 2000. Mills & Lecomte, 2006:16. Stern, 2006:420. McCallum & Heming, 2006. Congleton, 2006; Travis, 2005. McCallum & Heming, 2006:2113. Tol, 2002a:49.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
164 130 131 132 133
134 135 136 137
138 139 140
141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155
156
157 158 159
160
COOL IT! Sarewitz & Pielke, 2005. Sarewitz & Pielke, 2005. Mitchell, 2003. Leı´ra ´se´rt la ´sd Petrow et al., 2006. Kioto ´ su ¨ rgete´se: „Blair, Chirac e´s Gerhard Schro ¨der ne´met kancella ´r emle´keztettek a mu ´ lt ho ´napi ko ¨ze´peuro ´pai ´arvı´zre, e´s az e´ghajlatva ´ltoza ´sro ´l szo ´lo ´ Kioto ´i Egyezme´ny ve´gleges ratifika ´la ´sa ´t su ¨ rgette´k” (Reuters, 2002). Reuters, 2002; Xinhuanet, 2002. Groisman et al., 2005; IPCC, 2007b:10.3.2.3, 10.3.6.1. Milly et al., 2002. IPCC, 2007b:Q9.1. La ´sd me´g Barnett et al., 2005 a csapade´k szerepe´r˝ ol ´altala ´ban e´s Bronstert, 2003; Huntington, 2006 az ´arvı´z e´s az e´ghajlat ko ¨zti enyhe vagy nem le´tez˝ oo ¨sszefu ¨ gge´sr˝ ol. Kundzewicz et al., 2005 ellentmond Milly et al., 2002 sokkal kisebb adatba ´zisa ´nak. Svensson, Kundzewicz, & Maurer, 2005. Small, Islam, & Vogel, 2006 meger˝ osı´ti a ko ¨vetkez˝ ot: Lins & Slack, 1999, , 2005; USGS, 2005, ba ´r Groisman, Knight, & Karl, 2001 szerint a magas vı´za ´lla ´s is jelze´s. Mudelsee et al., 2003. Thorndycraft et al., 2006. Demaree, 2006. Demaree, 2006:895–96; Pfister, Weingartner, & Luterbacher, 2006. Mudelsee et al., 2006. Yiou et al., 2006. Mitchell, 2003. Mitchell, 2003. Brazdil, Kundzewicz, & Benito, 2006; Mitchell, 2003. Pielke, 1999:419ff.. Pinter, 2005. GAO, 1995:37. Larson, 1994. Pinter & Heine, 2005. BEA, 2006a, 2006b; Downton, Miller, & Pielke, 2005a, 2005b; Pielke & Downton, 2000. Exponencia ´lis trendvonalak: y = 0.4871exp(0.0308(x–1928)) e´s y = 172.01exp(–0.0046 (x–1928)). A h˝ ome´rse´kletek linearita ´sa ´t felte´telezve; az A1F1 h˝ ome´rse´klet 2100ban 4,49◦ C, a B1 1,98◦ C, Kioto ´ pedig 7 sza ´zale´kkal cso ¨kkenti az A1F1 h˝ ome´rse´kletet 2100-ra (IPCC, 2001a:824; Wigley, 1998). Pinter, 2005. Evans, Ashley, Hall, Penning- Rowsell, Sayers, Thorne et al., 2004:217– 18. Evans, Ashley, Hall, Penning-Rowsell, Saul, Sayers et al., 2004:225, Evans, Ashley, Hall, Penning-Rowsell, Sayers, Thorne et al., 2004:217– 18. Az e´szak-atlanti ´aramlatot is belee´rtve (EB, 2006b; Seager, 2006). A szo ¨vegben az o ¨sszes ilyen ´aramlatot Golf-a ´ramlatnak nevezem. Ro ¨-
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
161 162
163 164 165 166 167 168 169
170 171 172
173 174 175 176 177 178 179 180 181 182
183 184 185 186
165
viden e´s ko ¨ze´rthet˝ oen ezzel magyara ´zom el az u ´ gynevezett termohalin cirkula ´cio ´t, mert azt is els˝ osorban a sze´l ira ´nyı´tja, mint a Golf´aramlatot (Wunsch, 2002). „A Golf-a ´ramlat e´s ´gy ı a sze´l is nem az o ´ce´ani e´ghajlat jelente´ktelen elemei, hanem inka ´bb els˝ odleges te´nyez˝ oi” (Wunsch, 2006). ˝ te´ves Ezt mondja el Gore is (Gore & Melcher Media, 2006:51), de o id˝ opontokro ´l besze´l (Barber et al., 1999; Meissner & Clark, 2006). Filmje´ben Gore ra ´ne´z az Atlanti-o ´cea ´n e´szaki re´sze´nek te´rke´pe´re, e´s hamiska ´san felteszi a ke´rde´st: „Van itt valahol egy hatalmas je´gto ¨mb?” Azta ´n e´szreveszi Gro ¨nlandot, e´s csak annyit mond: „Van bizony.” (Gore, 2006b:48. perc) Jungclaus et al., 2006. Jungclaus et al., 2006. Eredme´nyeik legala ´bb 2200-ig e´rve´nyesek. Pearce, 2006:185. Calvin, 1998:47. Stipp, 2004; Townsend & Harris, 2004. Schwartz & Randall, 2003. A film weboldala ´ro ´l link vezetett ne´ha ´ny, 2004 februa ´rja ´bo ´l sza ´rmazo ´ u ´ jsa ´gcikkhez, amelyek szerint „a Pentagon titkos jelente´st ke´szı´tett”, e´s a jelente´s arra figyelmeztet, hogy az e´ghajlatva ´ltoza ´s „globa ´lis katasztro ´fa ´hoz vezet e´s to ¨bb millio ´ ember hala ´la ´t okozza.” A filmre tudoma ´nyos cikkek is hivatkoztak, la ´sd pl. Hansen et al., 2004. Barber et al., 1999; Wiersma & Renssen, 2006:73. Stouffer et al., 2006; Wood, Vellinga, & Thorpe, 2003. Hozza ´vet˝ oleges sza ´mı´ta ´s egy 4◦ C-os digitaliza ´lt globa ´lis h˝ ome´rse´kleti te´rke´pr˝ ol (NCEP, 2006), Euro ´pa ´to ´l a 40. keleti hosszu ´ sa ´gi fokig 6,94◦ C, Szibe´ria ´ban (a 60. keleti hosszu ´ sa ´gi fokto ´l az 50. e´szaki sze´lesse´gi fokig) -5,86◦ C. A FAO, 2001: 27. fejezet is hasonlo ´ becsle´st ad Szibe´ria ´ra: Nyugat-Szibe´ria -4◦ C, De´l-Szibe´ria -0,5◦ C, a Szibe´riaifennsı´k -12◦ C, Ko ¨ze´p-Szibe´ria pedig -13,5◦ C, vagyis az ´atlag -7,5◦ C. Wunsch, 2004. Bryden, Longworth, & Cunningham, 2005; Kerr, 2005. Owen, 2005. Pearce, 2005c. Connor, 2005; Henderson, 2005; Smith, 2005. Pearce, 2005a; Schiermeier, 2006:259. Schiermeier, 2006:258. Kerr, 2006. Merali, 2006. A ko ¨vetkez˝ o keres˝ oszavakat alkalmazo ´ Google-kerese´s alapja ´n: „RA´ ghajlatva PID megfigyele´sek Birmingham”, „Rapid E ´ltoza ´si Konferencia Birmingham. e´s „RAPID Bryden Birmingham”. IPCC, 2007b: 10.2 ke´rde´s. La ´sd pl. Link & Tol, 2004. IPCC, 2007b: 10.2 ke´rde´s. Az IPCC az ide´zettne´l tudoma ´nyosabb kifejeze´seket haszna ´l. McMichael et al., 2003; WHO, WMO, & UNEP, 2003.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
166 187 188 189 190 191
192
193
194
195 196 197 198 199 200 201 202 203
COOL IT! Khaleque, 2006; Lib-Dem, 2006:6; Tindale, 2005. Plumb, 2003. Campbell-Lendrum, Corvala ´n, & Pru ¨ ss-Ustu ¨ n, 2003. Az elemze´st 2005-ben megisme´telte´k, szinte ugyanezzel az eredme´nynyel (Patz et al., 2005). Az e´ghajlatva ´ltoza ´snak tulajdonı´thato ´ hala ´lesetek sza ´ma ´t u ´ gy sza ´mı´totta ´k ki, mint a h˝ ome´rse´kletnek tulajdonı´thato ´ hala ´lesetek ara ´nya ´nak va ´ltoza ´sa ´t (vagyis a melegnek tulajdonı´thato ´ hala ´leseteket o ¨sszeadta ´k a hidegnek tulajdonı´thato ´kkal) minden egyes klı´ma-forgato ´ko ¨nyvne´l, a kiindula ´si e´ghajlathoz viszonyı´tva (Campbell-Lendrum, Corvala ´n e´s Pru ¨ ss-Ustu ¨ n, 2003:142). Ezekr˝ ol az eredme´nyekr˝ ol csak re´gi e´s korla ´tozott felme´re´sek ´allnak rendelkeze´sre – Euro ´pa ´ban a ko ¨vetkez˝ ot haszna ´lja ´k: Kunst, Looman, & Mackenbach, 1993, amely csak Hollandia ´val foglalkozik, pedig Keatinge et al., 2000 ege´sz Euro ´pa ´t vizsga ´lja. „A 2000-re vonatkozo ´ relatı´v kocka ´zatokat a fentiek szerint megbecsu ¨ ltu ¨ k, majd az e´v betegse´g eredet˝ u hala ´leseteire alkalmaztuk, kive´ve – a fent ismertetett okokbo ´l – a sze´ls˝ ose´ges h˝ ome´rse´kletek kardiovaszkula ´ris betegse´gekre gyakorolt hata ´sainak esete´ben” (Campbell-Lendrum, Corvala ´n, and Pru ¨ ss-Ustu ¨ n, 2003:152). „Fent ismertetett okok” azonban nincsenek. A 2005-o ¨s u ´ jabb kiada ´sban is emlı´tik a hideg e´s a meleg sza ´mla ´ja ´ra ´rhato ı ´ hala ´leseteket, e´s megpro ´ba ´lja ´k megbecsu ¨ lni a h˝ ose´gnek tulajdonı´thato ´ hala ´loza ´sok sza ´ma ´t, megint csak kihagyja ´k ezeket az adatokat az o ¨sszesı´te´sb˝ ol (Patz et al., 2005:312). CRU, 2006 szerint 2000-ben 0,361◦ C az elte´re´s az 1961–1990 ko ¨zo ¨tti ´atlaghoz ke´pest; a WHO, a WMO e´s az UNEP (2003:7) becsle´se 0,4◦ C. A becsle´s Bosello et al, 2006 linea ´ris extrapola ´cio ´ja ´bo ´l sza ´rmazik, amely szerint a mai h˝ ome´rse´klethez ke´pest 1,03◦ C-os va ´ltoza ´s va ´rhato ´. A hideg e´s meleg okozta hala ´lesetek ara ´nyait sza ´mı´tva (0,35 = 0,361/1,03) megkapja ´k ezeket a sza ´mokat. Minden ma ´s betegse´gre 193 000 a becsle´s, ami nagyja ´bo ´l megfelel a WHO 150 000-es becsle´se´nek. Ha ´romsza ´z–o ¨tsza ´zmillio ´ a WHO & UNICEF, 2005:xvii szerint, 515 millio ´ Snow et al., 2005 szerint, e´s e´vente csaknem ke´tmillia ´rd mala ´ria ´ra hasonlı´to ´ la ´zas betegse´g (Breman, 2001). Annan, 2006. Shute et al., 2001. Snow & Omumbo, 2006:197. Martens et al., 1999; van Lieshout et al., 2004, King, 2004 ´allı´ta ´sai alapja ´n. N. W. Arnell et al., 2002:439 1990 e´s 2025 alapja ´n interpola ´lva, a vila ´g ne´pesse´ge´t 6,6 millia ´rdnak ve´ve (USCB, 2007). Reiter et al., 2004. CDC, 2006; Reiter, 2000; Swellengrebel, 1950. Kuhn et al., 2003; Reiter, 2000. La ´sd me´g az el˝ ofordula ´sok 1900-as te´rke´pe´t in Hay et al., 2004. Boyd, 1975; CDC, 2004; Reiter, 2000:9.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218
219 220 221
222
223 224 225 226 227 228 229 230 231 232
167
Thompson, 1969:199. Thompson, 1969:199. Madden, 1945:2. USCB, 1999:875, Me´groz, 1937:353. CDC, 2004. CDC, 1999:106; Konradsen et al. 2004. Brierly, 1944. Kuhn et al., 2003. Longstreth, 1999. Guerra, Snow, & Hay, 2006; Hay et al., 2004; Snow et al., 2005. Beard, 2006; Rosenberg, 2004; Schapira, 2006; Walker, 2000. Jamison et al., 2006:3; Snow & Omumbo, 2006:205. Snow & Omumbo, 2006:208. Epstein, 2000; Epstein et al., 1998; Patz et al., 2005. S. I. Hay, J. Cox, D. J. Rogers, S. E. Randolph, D. I. Stern, G. D. Shanks, et al., 2002a; S. I. Hay, D. J. Rogers, et al., 2002; S. I. Hay, J. Cox, D. J. Rogers, S. E. Randolph, D. J. Stern, G. D. Shanks, et al., 2002b; Pascual et al., 2006; Patz et al., 2002; Reiter et al., 2004; Shanks et al., 2002. ´ n szeme´ly szerint sokatmondo E ´nak tartom a melegede´s e´s a mala ´ria o ¨sszefu ¨ gge´se´t hirdet˝ ok ko ¨vetkez˝ o ve´leme´nye´t: „Az e´ghajlat hata ´sa ´val kapcsolatos to ¨rte´nelmi adatok hia ´nya nem jelenti azt, hogy az e´ghajlatva ´ltoza ´s a jo ¨v˝ oben sem lesz hata ´ssal a mala ´ria alakula ´sa ´ra a re´gio ´ban” (Patz et al., 2002). Vagyis az adatok semmit nem ´arulnak el a jo ¨v˝ or˝ ol? Snow & Omumbo, 2006:208. Purcell, 2006; Shanks, 2006. N. W. Arnell et al., 2002; Martens et al., 1999; van Lieshout et al., 2004. Arnell szerint a ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o forgato ´ko ¨nyvekben 289,5 millio ´ az ´atlag. ˝ az egyetlen, aki az e´ghajlatAze´rt folyamodtunk Arnellhez, mert o va ´ltoza ´s hia ´nya ´ban is megvizsga ´lja a kocka ´zatnak kitettek sza ´ma ´t, de ugyanabban a rendszerben marad, e´s ugyanolyan eredme´nyre jut, mint a to ¨bbi szake´rt˝ o. Van Lieshout et al., 2004:91: „Ez az e´rte´kele´s a mala ´ria ´val szembeni alkalmazkoda ´s jelenlegi szintje alapja ´n ve´gez becsle´seket a kocka ´zatnak kitettek sza ´ma ´ro ´l.” Vila ´gbank, 2006:289. Van Lieshout et al., 2004:97. La ´sd me´g Hay, Guerra, et al., 2005; Utzinger & Keiser, 2006:530; van Lieshout et al., 2004:96–97. Rogers & Randolph, 2000. Arnell et al., 2002:439. Vagyis 289,5 millio ´ / 9,1095 millia ´rd. 289,5m/9109,5m ∼ 7% (Wigley, 1998:2287). 550ppm (milliomod) stabiliza ´lo ´da ´st felte´telezve (Arnell et al., 2002:440). Mills & Shillcutt, 2004: 84–85). A 2000-ben ro ¨gzı´tett o ¨tsza ´zmillio ´ mala ´ria ´s esetb˝ ol sza ´mı´tva e´s Arnell et al., 2002:439 adataival ara ´nyosan. Ezt ´rja ı Tol, Ebie, & Yohe megjelene´s el˝ ott ´allo ´ ko ¨nyve is.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
168 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245
246
247 248 249
250 251 252
253 254 255
256
COOL IT! WHO & UNICEF, 2003:20. WHO & UNICEF, 2003:28. WHO & UNICEF, 2003:28, 35. WHO & UNICEF, 2003:35. A dolla ´r 2005-o ¨s e´rte´ke´n sza ´mı´tva BEA, 2006a; Department of Commerce, 1982:54, 2006:D-71. Vila ´gbank, 2006:289. Tol & Dowlatabadi, 2001. Hanley, 2006. Snow et al., 1999:6.2. Hasonlo ´ eredme´nyre jut Shanks et al., 2005. UNDESA, 2006:5. McCarthy, 2005; Pullella, 2005. FAO, 2006:8, 2007; Fischer et al., 2005:2080; Fischer, Shah, & Velthuizen, 2002: 112–13; Grigg, 1993:50; Nakicenovic & IPCC WG III, 2000; WFS, 1996:1: 3. ta ´bla ´zat. Fischer et al., 2005; Fischer, Shah, and Velthuizen, 2002; Fischer et al., 2002; Parry, Rosenzweig, & Livermore, 2005; Parry et al., 2004; Rosenzweig & Parry, 1994. Mivel G. Fischer et al., 2005 az egyetlen olyan friss vizsga ´lat, amely to ¨bb klı´mamodellt is haszna ´l, els˝ osorban ehhez folyamodunk. A1 e´s 1800 Mt-ro ´l 3900 Mt-ra valo ´ no ¨vekede´s esete´ben (Parry et al., 2004:64). Fischer et al., 2005:2080. Ez a nagy klı´mae´rze´kenyse´g˝ u HadCM3 modell (Fischer et al., 2005:2071) e´s az A1F1, amely a legmagasabb CO2 -koncentra ´cio ´val sza ´mol (Fischer, Shah, and Velthuizen, 2002:109). A2 e´s NCAR (Fischer, Shah, and Velthuizen, 2002:109). FAO, 2006:16. Fontos megemlı´teni, hogy a jo ¨v˝ oben kisebb no ¨vekede´si u ¨ temet va ´runk, de amint a 4800 Mt gabonatermele´ssel sza ´molo ´ A2 forgato ´ko ¨nyv egye´rtelm˝ uen jelzi, ezt nem a termele´si korla ´tok, hanem a kisebb kereslet okozza. (Parry et al., 2004:64). Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:109. 380 billio ´ dolla ´rbo ´l legfeljebb 3,6 billio ´ (Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:108; Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). Ebben a fejezetben felte´telezzu ¨ k, hogy a CO2 teljes hata ´sa ´t felme´rte´k. Long et al., 2006 ezt ke´tse´gbe vonta, de Tubiello et al., 2007 bebizonyı´totta, hogy a FACE-vizsga ´latok megfelelnek a kora ´bbiaknak. IPCC, 2007c:5.4.1.1 is u ´ gy o ¨sszegez, hogy „e´rte´kele´su ¨ nk alapja ´n a legfontosabb terme´nyszimula ´cio ´s modellek, mint a CERES, a Cropsys, az EPIC, a SoyGrow e´s a legfontosabb term˝ oteru ¨ leti modellek, a CENTURY e´s az EPIC megfelelnek a legfrissebb eredme´nyeknek – s˝ ot egy kicsit alacsonyabbak is –, amelyek szerint a terme´shozam 8–17%-kal n˝ o.” Parry et al., 2004:64.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
169
257 Fischer, Shah e ´s Velthuizen, 2002:96. Ha nincs globa ´lis felmelegede´s, 258 259 260 261
262 263
264 265 266 267
268 269
270 271 272 273 274 275 276 277 278
me´g er˝ oteljesebben n˝ ohetett volna a termele´s. A1 forgato ´ko ¨nyv (Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:98). Fischer et al., 2005:2079. Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:112. Parry et al., 2004:62 e´s la ´sd az A2, B2, illetve A2s e´s B2s forgato ´ko ¨nyvet, in Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:100: „az e´ghajlatva ´ltoza ´s hata ´sa ´nak jelent˝ ose´ge az alulta ´pla ´ltak sza ´ma ´ra ne´zve teljes ege´sze´ben az SRES-forgato ´ko ¨nyvekben felte´telezett gazdasa ´gi fejl˝ ode´st˝ ol fu ¨ gg” (112). Parry, 2004. Az e´heze´s csak 26 sza ´zale´kban szo ´l a to ¨bb e´lelmiszerr˝ ol, sokkal inka ´bb a n˝ ok oktata ´sa ´ro ´l, helyzete´r˝ ol e´s ege´szse´gi ´allapota ´ro ´l (Sanchez et al., 2005:22-23). Kihagyva: „gazdag ta ´rsadalmak”. . . (Fischer, Shah e´s Velthuizen, 2002:112–13). Huszonnyolcmillio ´szor 7 sza ´zale´k (Wigley, 1998:2287). Sanchez et al., 2005:189. Az ENSZ millenniumi projekt, 2005:252 becsle´se szerint 2005 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt a millenniumi fejleszte´si ce´lok ele´re´se´nek to ¨bbletko ¨ltse´ge o ¨sszesen az OECD-orsza ´gok GDP-je´nek 0,44–0,54 sza ´zale´ka, ko ¨ru ¨ lbelu ¨l 165 millia ´rd dolla ´r (OECD, 2005:13). Sanchez et al., 2005:18 szerint az e´heze´s cso ¨kkente´se´nek o ¨sszko ¨ltse´ge a millenniumi fejleszte´si ce´lok ele´re´si ko ¨ltse´geinek 5–8 sza ´zale´ka, vagyis 8,25–13,2 millia ´rd dolla ´r. Ezt tu ¨ kro ¨zi a ko ¨ltse´gstruktu ´ ra is (ENSZ millenniumi projekt, 2005:244). A 229 millio ´ a megmentett tova´bbi embere´letek sza ´ma – vagyis a 749 millio ´ e´s az 520 millio ´ ku ¨ lo ¨nbse´ge (ENSZ millenniumi projekt, 2005:259). Ke´tmillio ´ tizennyolcada (111,111), 2050 e´s 2080 ko ¨zo ¨tt, 2100-ig konstanske´nt, a teljes e´vsza ´zadra ´atlagolva. A 2005 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt megmentett 229 millio ´t a tova ´bbiakban konstanske´nt becsu ¨ lve (e´s ez egy rendkı´vu ¨l o ´vatos becsle´s, mert a 229 millio ´ e´hez˝ o megel˝ oze´se´b˝ ol ered˝ o gazdasa ´gi no ¨vekede´s e´s emberi jo ´le´t valo ´szı´n˝ uleg hamar o ¨nfenntarto ´va ´ teszi a nyerese´get), ami az e´vsza ´zad sora ´n 206 millio ´t jelent (206 millio ´ / 39 000 = 5 282). Gore & Melcher Media, 2006:117. La ´sd Lomborg, 2001:149–58 elemze´se´t. UNESCO, 2006:45. Ezen kı´vu ¨ l „mindenki sza ´ma ´ra elegend˝ o a vı´zmennyise´g. Inka ´bb ira ´nyı´ta ´si proble´ma ´val ku ¨ zdu ¨ nk” (3). World Water Council, 2000:xix. Ezt haszna ´lja a Vila ´gbank e´s sokan ma ´sok (Ashton, 2002; Revenga et al., 2000; Serageldin, 1995; Simonovic, 2002; UNEP, 2000). Arnell, 2004:37. Arnell, 2004. Az A1B forgato ´ko ¨nyv esete´ben (Nohara et al., 2006:1081). Arnell, 2004:50 hangsu ´ lyozza, hogy a csapade´k no ¨vekede´se ´altala ´ban a nagy vı´zhozamu ´ e´vszakokban fordul el˝ o. Egy sor modellne´l
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
170
279
280 281 282 283
284 285 286
COOL IT! igaz ez az Amazonasra, a Gangeszre e´s a Mekongra, de nem igaz az Amu-darja ´ra, a Columbia ´ra, a Duna ´ra, az Eufra ´teszre, a Le´na ´ra, a Mackenzie-re, a Nı´lusra, az Obra, a Szir-darja ´ra, a Volga ´ra e´s a Jenyiszejre (Nohara et al., 2006:1085–86). Arnell, 2004:50 azt is megemlı´ti, hogy „azok a vı´zgy˝ ujt˝ o teru ¨ letek, ahol cso ¨kken a vı´zhia ´ny, a vila ´g cseke´ly, de s˝ ur˝ un lakott re´sze´ben vannak, els˝ osorban Kelet- e´s De´l´ zsia A ´ban: a no ¨vekv˝ o vı´zhia ´nyu ´ re´szek sze´tszo ´rtabban helyezkednek el”, mintha az emberi jo ´le´tben a teru ¨ let is sza ´mı´tana, nemcsak az emberek sza ´ma. Ezt az e´rvet ve´dhetetlennek tartom. Ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l e´vi tı´zmillia ´rd dolla ´r 2007 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt, egy sor globa ´lis vizsga ´lat alapja ´n (Toubkiss, 2006:7); Rijsberman, 2004:521 sza ´zmilli´ vi ne´gymillia ´ard dolla ´ro ´l besze´l ugyanebben az id˝ oszakban. E ´rd dolla ´r o ¨ro ¨kre ugyanannyi, mint tı´zmillia ´rd dolla ´r 2007 e´s 2015 ko ¨zo ¨tt 5 sza ´zale´kkal diszkonta ´lva. Hutton & Haller, 2004:25. Hutton & Haller, 2004:32. Meglep˝ o mo ´don nem a vı´z, hanem a csatorna ´za ´s okozza a legnagyobb nyerese´get. Gore & Melcher Media, 2006:119. Dai et al., 2004; Giannini, Saravanan, & Chang, 2003. Mindez persze csak annyit jelent, hogy az e´ghajlati rendszer laza ´n kapcsolo ´dik o ¨ssze – ´gy ı azt kell bizonyı´tanunk, hogy az Indiai-o ´cea ´n h˝ ome´rse´klete´nek emelkede´se´t a globa ´lis felmelegede´s okozza. Hoerling et al., 2006; Lau et al., 2006. Lau et al., 2006:8. Hoerling et al., 2006.
4. FEJEZET 1 A mala ´ria ´nak a Kioto ´i Egyezme´nyen, vagyis a globa ´lis felmelegede´s
cso ¨kkente´se´n keresztu ¨ l to ¨rte´n˝ o kezele´se az e´vsza ´zadra ´atlagolva 0,1 sza ´zale´kkal cso ¨kkenti a mala ´ria e´ves hala ´loza ´si ara ´nya ´t (289,5 millio ´/ 9,1095 millia ´rd (7%/2) (N. W. Arnell et al., 2002:439; Wigley, 1998:2287), ami e´vi sza ´zezer megmentett e´letet jelent (szemben az egymillio ´ halottal, Teklehaimanot & ENSZ Millenniumi Projekt, 2005:1). Ezzel szemben a ce´lzott megko ¨zelı´te´s 75 sza ´zale´kkal, vagyis e´vi 750 000-rel cso ¨kkentene´ a mala ´ria ´s hala ´lesetek sza ´ma ´t, az e´vsza ´zadra ´atlagolva. (Vegyu ¨ k e´szre, hogy a ne´pesse´gno ¨vekede´s e´s a klı´mahata ´sok miatt a valo ´s ´atlag 1400 e´s 850 000 ko ¨ru ¨ l lehet.) Ra ´ada ´sul Kioto ´ e´vi 180 millia ´rd dolla ´rba keru ¨ l, mı´g a ce´lzott mala ´riastrate´gia csak 3 millia ´rdba (Teklehaimanot & ENSZ Millenniumi Projekt, 2005:2; Weyant & Hill, 1999). Kioto ´ teha ´t hatvanszoros ko ¨ltse´gen 140 000 embert ment meg, a ce´lzott mala ´riastrate´gia viszont to ¨bb mint nyolcvano ¨tmillio ´t. 2 Sarewitz & Pielke, 2007. 3 EU, 2007c:12. Vegyu ¨ k e´szre, hogy egy ce´l kit˝ uze´se e´s ele´re´se nem ugyanaz. Az EU ugyanebben a dokumentumban magasztalja a 2000ben elfogadott lisszaboni strate´gia teljesı´tme´nye´t; a strate´gia ce´lja, hogy „az Euro ´pai Unio ´ a vila ´g legversenyke´pesebb gazdasa ´ga ´va ´ va ´l-
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
171
jon” (EU, 2007b). Az egyik ko ¨zponti ce´l, hogy a GDP 3 sza ´zale´ka ´t ko ¨ltse´k K&F-re. Az LSE nemre´giben ve´gzett e´rte´kele´se szerint azonban „ezt 2010-ig nem lehet ele´rni” (CEP, 2006). Mı´g az EU-ban 2000-ben ´atlagosan 1,86 sza ´zale´kot ko ¨lto ¨ttek kutata ´sra e´s fejleszte´sre, 2005-re ez az ara ´ny 1,84 sza ´zale´kra cso¨kkent (a 27 tagu ´ EU-ban; a 15 re´gi taga ´llamban 1,92 sza ´zale´kro ´l 1,91 sza ´zale´kra cso ¨kkent) (EU, 2007a). IEA, 2006b:507. Nordhaus, 2006c alapja ´n becsu ¨ lve. Bohringer & Vogt, 2003:478; EIA, 2006a, 2006b, 2006e; IEA, 2006a:II.4; 2006b:493, 529; Marland, Andres, & Boden, 2006. Sarewitz & Pielke, 2007. UNFCCC, 1992:4.2a. Hetvennyolc e´ghajlat-politikai szake´rt˝ o 10 sza ´zale´kos cso ¨kkene´st va ´r (Bohringer & Loschel, 2005). La ´sd IEA, 2007; WDI, 2007, az egyes orsza ´gok sza ´zale´kainak ´atlaga ´t alkalmazva. (Az o ¨sszes befektete´s e´s az o ¨sszes GDP ara ´nya hasonlo ´, ˝k ugyanis a K+F csaknem fele´t enerde Japa ´n nagyban befolya ´solja, o giahate´konysa ´gra ko ¨ltik.) Ugyanazt az orsza ´glista ´t haszna ´lom, mint ´ llamok ne´lku Runci, 2005, de az Egyesu ¨ lt A ¨ l: Kanada, Da ´nia, Franciaorsza ´g, Ne´metorsza ´g, Olaszorsza ´g, Japa ´n, Hollandia, Spanyolorsza ´g, Sve´dorsza ´g e´s az Egyesu ¨ lt Kira ´lysa ´g 2003-ban az iparosodott orsza ´´ llamokra vonatgok K+F-je´nek 95 sza ´zale´ka ´t tette´k ki. Az Egyesu ¨ lt A kozo ´ maga ´n K+F adatok forra ´sa (Nemet & Kammen, 2007). A mintegy ke´tmillia ´rd dolla ´rnyi, megu ´ julo ´ e´s fenntarthato ´ energiaforra ´sokra fordı´tott ´allami K+F-hez viszonyı´tva (IEA, 2007). Sarewitz & Pielke, 2007:13. Kammen & Nemet, 2005; IPCC, 2001a:185 becsle´se szerint az ipari forradalom el˝ ott 280 ppm volt a CO2 mennyise´ge, vagyis az 560 ppm CO2 -koncentra ´cio ´ valo ´szı´n˝ uleg 2,38◦ C emelkede´st okozna (Az A1T forgato ´ko ¨nyv 2000-t˝ ol 575 ppm-mel sza ´mol (IPCC, 2001a:808, 824)). Jaffe, Fogarty, & Banks, 1998; Nemet & Kammen, 2007:752; O’Rangers, 2005. Ereaut & Segnit, 2006:7. Ereaut & Segnit, 2006:7. Behringer, 1999; Oster, 2004. Oster, 2004:217. 1520-to ´l 1770-ig (Oster, 2004:220). Miguel, 2005. Von Storch & Stehr, 2006:108. Von Storch & Stehr, 2006:109. Los Angeles Times 1912. okto ´ber 7., „Fifth Ice Age Is On the Way.” Anderson & Gainor, 2006:9. Von Storch & Stehr, 2006:109. The New York Times, 1952. augusztus 10., „Our Changing Climate.” New York Times, 1954. februa ´r 15., „A Warmer Earth Evident at Poles.” New York Times, 1969 februa ´r 20., „Expert Says Arctic Ocean Will Soon be Open Sea.”
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
172 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
42 43 44 45 46 47 48 49
50 51 52
53 54
55
56 57 58 59 60
COOL IT! Ponte´t ide´zi von Storch & Stehr, 2006:109. Anderson & Gainor, 2006:13. Anderson & Gainor, 2006:7. Ide´zi Bray, 1991:82. Science News, 1975. ma ´rcius 1. Nigel Caldert ide´zi Bray, 1991:83. New York Times 1975. ma ´jus 21.,. „Scientists Ask Why World Climate Is Changing.” Simms, Magrath, & Reid, 2004:18. Monbiot, 2006:90. EurActiv, 2007. Kluger, 2006 fed˝ olapja ´nak szo ¨vege. New Scientist, 2005. Pearson a Take a Break magazinban, ide´zi Ereaut & Segnit, 2006:30. Kisse´ ironikus, hogy a magazin szlogenje a ko ¨vetkez˝ o: „Take a Break Magazin – a vila ´g va ´rhat.” Berger, 2007. Berger, 2007. Hulme, 2006. Brahia, 2007. Nordhaus, 2006c alapja ´n, ahhoz viszonyı´tva, ha minden marad a re´giben. 2,52◦ C-ro ´l 2,43◦ C-ra. Monbiot, 2006:3–15. Engem konkre´tan megemlı´t (Monbiot, 2006:49–53). Azt is ´allı´tja, hogy me´g nagyon sok e´rvet tudna felsorakoztatni velem szemben, de sajnos nem teszi. Monbiot, 2006:175. IPCC, 1999a:SPM 4.8, e´s ebben benne van a kondenzcsı´kokra vonatkozo ´ legjobb becsle´s is. 2050-re Kioto ´ 5,2 sza ´zale´kkal maradna el atto ´l a CO2 -szintt˝ ol, amely akkor lenne e´rve´nyes, ha minden maradna a re´giben (Wigley, 1998: 2286). Monbiot, 2006:50. Stern, 2006:298. Ez hasonlo ´ a gazdasa ´gi modellek kidolgozo ´inak tala ´lkozo ´ja ´n levont ko ¨vetkeztete´shez: „A jelenlegi e´rte´kele´sek alapja ´n az optima ´lis strate´gia a CO2 viszonylag kisme´rte´k˝ u visszaszorı´ta ´sa” (Nordhaus, 1998:18). Pl. Gibbon, 2006; Stern, 2006; Timmons, 2006. A brit ENSZ-ke´pvisel˝ o szerint a hatalmas e´rdekl˝ ode´s meghaladta a brit korma ´ny „legvadabb reme´nyeit” is (Hagen, 2007). Timmons, 2006. Stern, 2006:vi. Stern, 2006:vi. Stern, 2006:vi. Me´g Tony Blair miniszterelno ¨k is ´gy ı e´rtelmezte: „Stern bebizonyı´tja, hogy ha nem teszu ¨ nk semmit, az embereket e´s a gazdasa ´gokat e´r˝ o
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
61 62
63 64 65
66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78
79 80
81
82 83
173
ka ´rok kezele´se´nek ko ¨ltse´ge a vila ´g termele´se´nek legala ´bb 5 sza ´zale´ka, de aka ´r 20 sza ´zale´ka is lehet. Ezzel szemben az e´ghajlatva ´ltoza ´s mega ´llı´ta ´sa ´nak e´s visszafordı´ta ´sa ´nak ko ¨ltse´ge mindo ¨ssze 1%. Ma ´s szo ´val ha most beruha ´zunk egy fontot, legala ´bb 5, de valo ´szı´n˝ uleg me´g to ¨bb fontot megtakarı´thatunk” (Blair, 2006). Grice, 2006. Byatt et al., 2006; Carter et al., 2006; Dasgupta, 2006; Mendelsohn, 2007; Nordhaus, 2006d; Tol, 2006; Tol & Yohe, 2006; Varian, 2006; Weitzman, 2007; Yohe, 2006. Carter et al., 2006:193. Carter et al., 2006:194, 189, Tol & Yohe, 2006:236. Egy kritikai felhangu ´ BBC-interju ´ ban Stern a ko ¨vetkez˝ ot mondta (e´s ezt nehe´z nem u ´ gy e´rteni, mintha okosabbnak ke´pzelne´ maga ´t az IPCC-ne´l): „Az alapvet˝ o tudoma ´nyra ta ´maszkodtunk. Nem pro ´ba ´lkoztunk u ´ j tudoma ´nyos kutata ´ssal. Nem vagyunk tudo ´sok.” Byatt et al., 2006:203; Tol & Yohe, 2006:235. Byatt et al., 2006:204–5; Tol, 2006:979; Tol & Yohe, 2006:238. Tol, 2006:979; Tol & Yohe, 2006:238. 2050 uta ´n egyszer˝ uen nem sza ´molnak a ko ¨ltse´gekkel, mı´g 2100-ra a ko ¨ltse´g a GDP 2,2 sza ´zale´ka ´ro ´l 6,4 sza ´zale´ka ´ra n˝ o (Tol & Yohe, 2006:239). Dasgupta, 2006. Byatt et al., 2006:206. Mendelsohn, 2007:45. Tol & Yohe, 2006:239. Tol, 2006:979–80. Nordhaus, 2006d:5. Giles, 2006. Giles, 2006. Stern, 2006:298. Ez hasonlo ´ a gazdasa ´gi modellek kidolgozo ´inak tala ´lkozo ´ja ´n levont ko ¨vetkeztete´shez: „A jelenlegi e´rte´kele´sek alapja ´n az optima ´lis strate´gia a CO2 viszonylag kisme´rte´k˝ u visszaszorı´ta ´sa” (Nordhaus, 1998:18). IPCC, 1999b, 2004. Lean, 2005. La ´sd me´g figyelemreme´lto ´ bevezete´se´t a 2007-es jelente´shez: „Reme´lem, ez a jelente´s felra ´zza az embereket e´s a korma ´˝ket, mert nincs ennyokat, e´s komolyabb inte´zkede´sekre sarkallja o ne´l hitelesebb e´s szavahihet˝ obb tudoma ´nyos ´ra ı ´s” (Bhalla, 2007). Eltekintve a komoly tudoma ´ny e´s a ko ¨zve´leme´ny felra ´za ´sa ko ¨zo ¨tt ta ´tongo ´ szakade´kto ´l, a strate´gia semlegesse´ge´be nyilva ´nvalo ´an nem fe´r bele az e´rtelmetlen re´misztgete´s. Von Storch, Stehr, & Ungar, 2004. Legala ´bb egy ismert (de meg nem nevezett) tudo ´s ve´get akart vetni a ko ¨ze´pkori meleg id˝ oszaknak, e´s e-mailt ku ¨ ldo ¨tt valakinek, aki hite szerint hozza ´ hasonlo ´an e tanok hı´ve: „Meg kell szabadulnunk a ko ¨ze´pkori meleg id˝ oszakto ´l” (Deming, 2005). Lindzen, 2006. Kerr, 2000.
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
174 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98
99 100 101 102
103 104 105 106 107
108 109 110 111 112
COOL IT! Az IPCC, 2001a:SPM5 el˝ ozetes va ´ltozata. IPCC, 2001a:xi. Pearce, 2001. Az IPCC, 2001c:95-ben „Alternatı´v fejl˝ ode´si lehet˝ ose´gek” a cı´m. IPCC, 2001c:102. IPCC, 2001c:101. IPCC, 2001c:369. Schell, 1989. Re´szletesebb kifejte´se´rt e´s az e´rvele´s to ¨bbi re´sze´e´rt la ´sd O’Neill, 2006a. Egyesek megku ¨ lo ¨nbo ¨ztetik a tudoma ´nyt e´s a strate´gia ´t, sokan viszont nem; la ´sd Bailey & English, 2006; Rising Tide, 2007. Kingston, 2005. Lynas, 2004. Lynas, 2006. Roberts, 2006a, , 2006b. Dohm & From, 2004: „Pachauri to ¨mo ¨r ve´leme´nye u ´ gy hangzik, hogy »ha Lomborg gondolkoda ´smo ´dja ´t ko ¨vetju ¨ k, akkor tala ´n Hitlernek is igaza volt«”. Ben-Ami, 2006. Gore a da ´n te´ve´ben is ugyanezt felelte, amikor ro ´lam tettek fel neki egy bı´ra ´lo ´ ke´rde´st. Winfrey, 2006: 13. dia. Blackman, 2006. Negyvenmillia ´rd dolla ´r, amı´g a CO2 megke´tszerez˝ odik, vagyis 3 sza ´zale´kkal sza ´molva ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l 2,4 millia ´rd dolla ´r e´vente (Blackman, 2006). Blackman, 2006. Bower et al., 2006; Latham, 1990. O’Neill, 2006b. Meglehet˝ osen nehe´z elke´pzelni, hogy ez a skanda ´la ´s ku ¨ lo ¨no ¨sebben ritmikus lenne. Brignell, 2006. California Assembly, 2006. 2008–2012-ben 5,2 sza ´zale´k az ´atlagos kioto ´i cso ¨kkente´s az 1990-es szinthez ke´pest, mı´g Kalifornia 2020-ra te´r vissza az 1990-es szinthez, de ma ´r 2012-ben megkezd˝ odik a cso ¨kkene´s. 1997–2004 (EIA, 2006b). Forster, 2006:15. Forster, 2006:12. Forster, 2006:13. Tol & Yohe, 2006:245.
5. FEJEZET 1 A Munka ´spa ´rt ha ´rom va ´laszta ´si kia ´ltva ´nyban su ¨ rgette, hogy 1990 e´s
2010 ko ¨zo ¨tt 20 sza ´zale´kkal cso ¨kkenjen a CO2 -kibocsa ´ta ´s (BBC Anon.,
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
JEGYZETEK
2 3
4 5 6 7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17
175
2006a); ez 14,6 sza ´zale´kos cso ¨kkente´st jelent az 1997-es szinthez ke´pest. 1997 e´s 2004 ko ¨zo ¨tt 3,4 sza ´zale´kkal n˝ ott a CO2 -kibocsa ´ta ´s (EIA, 2006b). EIA, 2006b. Pe´lda ´ul Gore szerint „valahogy e´rze´keltetnu ¨ nk kell a helyzet su ´ lyossa ´ga ´t”, Hansen szerint pedig „a tudo ´sok nem kommunika ´ltak ele´g jo ´l a ko ¨zve´leme´nnyel” (Fischer, 2006). EIA, 2006b. Clinton Global Initiative, 2005:15. Tol, 2007:430. Az ado ´ to ¨bb szempontbo ´l is el˝ onyo ¨sebb, mint a kibocsa ´ta ´s bu ¨ ntete´se, els˝ osorban aze´rt, mert a hato ´sa ´gok is e´rdekeltek az ado ´ beszede´se´ben (mert a korma ´nyt finanszı´rozza), a bu ¨ ntete´sek esete´ben viszont az egyes orsza ´gok keve´sbe´ e´rdekeltek: az el˝ onyo ¨k globa ´lisan megoszlanak, a ka ´rok viszont helyben e´rezhet˝ ok. Akerhielm, 1995; Angrist & Lavy, 1999; Graddy & Stevens, 2005. Ez terme´szetesen sokfe´leke´ppen mo ´dosı´thato ´: jobban fizetett tana ´rok, to ¨bb er˝ oforra ´s ko ¨nyvekre, sza ´mı´to ´ge´pekre stb. Azt is fontos elmondani, hogy a to ¨bb tana ´r biztosan nem rontja az iskola ´k szı´nvonala ´t, s˝ ot valo ´szı´n˝ uleg javı´tja, mert a felme´re´sek szerint a to ¨bb er˝ oforra ´s vagy hata ´ssal ja ´r, vagy nem ja ´r semmilyen hata ´ssal, de negatı´v eredme´nyr˝ ol nagyon keve´s felme´re´s sza ´mol be. Pl. Fleitas et al., 2006; Gebhardt & Norris, 2006. Ugyanakkor az keve´sbe´ biztos, hogy (egy bizonyos hata ´ron tu ´ l) az orvosok e´s az ´agyak sza ´ma ´nak no ¨vele´se a megolda ´s, mert ´gy ı to ¨bb a la ´togato ´ e´s egyben a fert˝ oze´s- e´s egye´b vesze´ly (Weinberger, Oddone, & Henderson, 1996; Wennberg et al., 2004). USCB, 2006:672. Lopez et al., 2006:1751; WHO, 2002:72; 2004b:3, 172. AWEA, 2007:2. WHO, 2004b:172. WHO, 2004b:5. WHO, 2002:129 szerint a ma ´sodik, mı´g WHO, 2004b:5 szerint a harmadik helyen ´all majd. Furcsa mo ´don – e´s kisse´ ironikusan – a 3 km/h ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l Monbiot 96 sza ´zale´kos cso ¨kkente´se a 88 km/h-hoz ke´pest. Itt csak a fosszilis tu ¨ zel˝ oanyagok melle´kes el˝ onyeit ta ´rgyaljuk, mert ez e´rinti a te´ma ´nkat. Egye´bke´nt azonban nem szabad elfelejtenu ¨ nk, hogy alapjaiban va ´ltoztatta ´k meg az e´letu ¨ nket. A fosszilis tu ¨ zel˝ oanyagok megjelene´se el˝ ott o ´ra ´kat to ¨lto ¨ttu ¨ nk fagy˝ ujte´ssel, amivel hozza ´ja ´rultunk az erd˝ ok pusztula ´sa ´hoz e´s a talaj ero ´zio ´ja ´hoz – amint azt a harmadik vila ´gban ma is to ¨bb millia ´rdan teszik (Kammen, 1995). Az elektromos moso ´ge´pek els˝ osorban a n˝ ok munka ´ja ´t cso ¨kkentette´k dra ´maian. Stanley Lebergott to ¨rte´ne´sz-ko ¨zgazda ´sz csak fe´lig viccel˝ odo ¨tt, amikor ezt ´rta: ı „1620 e´s 1920 ko ¨zo ¨tt a ha ´ziasszony volt az amerikai moso ´ge´p” (Lebergott, 1993:112). 1900-ban egy ha ´ziasszony heti he´t o ´ra ´t to ¨lto ¨tt mosa ´ssal, he´tsza ´zhatvan liter vizet cipelt be a ha ´zba,
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)
© Typotex Kiadó
176
18 19
20
21 22 23 24 25 26 27 28 29
30 31 32
COOL IT! e´s moso ´fa ´t haszna ´lt. Ma nyolcvanne´gy percet to ¨lt mosa ´ssal, e´s sokkal kevesebb er˝ ofeszı´te´se´be keru ¨ l (Robinson & Godbey, 1997:327). A h˝ ut˝ oszekre´nynek ko ¨szo ¨nhet˝ oen to ¨bb a szabadid˝ onk, ritka ´bban rohad meg az e´tel, e´s ege´szse´gesen e´tkezhetu ¨ nk, sok gyu ¨ mo ¨lcso ¨t e´s zo ¨ldse´get fogyaszthatunk (Lebergott, 1995:155). A 19. sza ´zad ve´ge´re ´ llamokban az emberi munka jelentette az ipari munka az Egyesu ¨ lt A 94 sza ´zale´ka ´t. Ma csak 8 sza ´zale´kot jelent (Berry, Conkling, & Ray, 1993:131). Ha a felhaszna ´lt energia ´t „szolga ´nak” tekintju ¨k – u ´ gy, hogy mindegyik egyenl˝ o teljesı´tme´nyt ke´pvisel –, akkor Nyugat-Euro ´pa ´ban 150 szolga jut egy szeme´lyre, az USA-ban ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l ha ´romsza ´z, de me´g India ´ban is tizeno ¨t (Craig, Vaughan, & Skinner, 1996:103). Davis et al., 2003. Steve Jones, a Help the Aged id˝ oseket segı´t˝ o szervezet munkata ´rsa ´gy ı fogalmazott: „Sok nyugdı´jasnak me´g mindig me´rlegelnie kell, hogy bef˝ utso ¨n-e, amikor hideg van. A vila ´g negyedik leggazdagabb orsza ´ga ´ban ez o ´ria ´si sze´gyen” (BBC Anon., 2006b). A World Cancer Research Fund felme´re´se szerint, ha napi 250 grammro ´l 450-re no ¨velne´nk az ´atlagos gyu ¨ mo ¨lcs- e´s zo ¨ldse´gfogyaszta ´st, akkor mintegy 23 sza ´zale´kkal cso ¨kkenne a ra ´k el˝ ofordula ´sa (WCRF, 1997:540). Scha ¨fer, 2006. IEA, 2004:338–40. IEA, 2006b:419ff. IEA, 2006b:428; Kammen, 1995; Kelkar, 2006. Els˝ osorban a kevesebb hala ´leset e´s a megtakarı´tott id˝ o miatt (IEA, 2006b:440). WHO, 2002:72; 2004b:172. http://www.europe.org/speedlimits.html Boykoff & Boykoff, 2006. UNCED, 1992:15: „Amikor su ´ lyos vagy visszafordı´thatatlan ka ´rok fenyegetnek, a teljes ko ¨r˝ u tudoma ´nyos bizonyossa ´g hia ´nya nem szolga ´lhat u ¨ ru ¨ gyu ¨ l a ko ¨rnyezetka ´rosı´ta ´st megel˝ oz˝ o ko ¨ltse´ghate´kony inte´zkede´sek eloda ´za ´sa ´ra.” La ´sd me´g (SEHN, 2007). I. M. Goklany, 2000. Ugyanannyi lakossal sza ´molva 2100-ra 67 sza ´zale´kkal n˝ o, 227 billio ´ dolla ´rro ´l 381 trillio ´ dolla ´rra (Nakicenovic & IPCC WG III, 2000). EcoBusiness Links, 2007 alacsony ko ¨ltse´g˝ u becsle´se. Az ´atlag ko ¨ru ¨ lbelu ¨ l tizenhe´t dolla ´r. A haszonra vonatkozo ´ becsle´sek forra ´sa (Tol, 2005).
www.interkonyv.hu
© Gyárfás Vera (ford.)