A Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programja

Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Tel: 381-0662, fax: 385-1788, e-mail: [email protected] Székhely: 1117 Budapest, Baranyai utca 16-18.

A Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programja OM azonosító: 201263

2013.

1

Tartalom I. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................. 5 1. Az intézmény bemutatása............................................................................................................ 5 1. 1. Az összevonás előtti intézmények bemutatása........................................................................ 5 1. 1. 1. Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium .................................................................... 5 1. 1. 2. Bogdánfy Utcai Általános Iskola bemutatása ..................................................................... 6 1. 1. 3. Egry József Angoltagozatos Általános Iskola bemutatása .................................................. 7 1. 1. 4. Váli Utcai Általános Iskola bemutatása .............................................................................. 8 1. 1. 5. A Lágymányosi Általános Iskola ...................................................................................... 10 1. 2. Az 1-4. évfolyam ........................................................................................................ 10 1. 3. Az 5-8. általános iskolai évfolyam ........................................................................................ 11 1. 4. A 11-12. gimnáziumi évfolyam ............................................................................. 12 1. 5. Személyi feltételek ................................................................................................................ 12 1. 6. Tárgyi feltételek .................................................................................................................... 12 2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................................................ 13 2. 1. Pedagógiai alapelveink .......................................................................................................... 13 2. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka............................................................................... 14 2. 2. 1. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: ........................................ 14 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 14 3.1. Személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................. 15 3.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák.................................................................................. 15 3.2.1. A tanítási óra ....................................................................................................................... 15 3.2.2. Múzeumi foglalkozások ...................................................................................................... 16 3.2.3. Karének ............................................................................................................................... 16 3.2.4. Napközi, iskolaotthon, egész napos iskola .......................................................................... 16 3.2.5. Szakkörök ............................................................................................................................ 17 3.2.6. Könyvtár .............................................................................................................................. 17 3.2.7. Sport .................................................................................................................................... 19 3.2.8. Erdei iskola .......................................................................................................................... 19 3.2.9. Ökoiskolai tevékenység....................................................................................................... 19 3.2.10. Tanulmányi kirándulások .................................................................................................. 20 3.2.11. Egyéb programok .............................................................................................................. 20 3.2.12. Hagyományok ................................................................................................................... 20 4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink .................................................. 21 5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .............................................................................. 22 Az egészséges életmódra nevelés a következő területeken valósul meg: ..................................... 22 6. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......................................................................................................................................... 22 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..... 23 7.1. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos feladatok:....................................................................... 23 7.2. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos céljaink: ......................................................................... 24 7.2.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................ 24 7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küszködő tanulók segítése ................ 24 7. 3.1. SNI vagy BTM-es tanulóink nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink ..................... 25 7.3.2. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................. 25 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, és a jogok gyakorlásának módja ..................................................................................................................... 25

2

9. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés formái ................................................................................................................... 27 9. 1. Szülői értekezlet .................................................................................................................... 27 9. 2. Fogadóóra .............................................................................................................................. 28 9. 3. Nyílt tanítási napok ............................................................................................................... 28 9. 4. Írásbeli tájékoztató ................................................................................................................ 28 9. 5. A szülők bekapcsolódása az iskolai életbe ............................................................................ 29 9. 6. A partnerekkel való együttműködés formái .......................................................................... 29 9. 7. Referenciaintézményi tevékenység ....................................................................................... 30 10. Tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................................... 30 11. A tanulók felvételének, átvételének helyi szabályai, beiratkozás és a magasabb évfolyamra lépés feltételei ................................................................................................................................ 31 II. HELYI TANTERV................................................................................................................... 33 1. A választott kerettantervek ......................................................................................... 33 2.1. Óratervek Az 1-8. évfolyamokon tanított kötelező és választható tanórai foglalkozások órakerete a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. és az 5. évfolyamon kezdődően .. 34 2. 2. A 2014/15-ös tanévtől a 2. és a 6. évfolyamtól kimenő rendszerben megszűnő óratervek .. 43 2.3. A korábbi Lágymányosi Általános Iskolába járó tanulók óraterve kimenő rendszerben ...... 51 3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................... 53 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 54 4.1. A kulcskompetenciák ............................................................................................................. 54 4. 2. Kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok ....................................................................... 61 4. 3. A két tanítási nyelvű oktatás alapelve és célja és feladata .................................................... 62 4.4. Az emelt szintű nyelvi képzés alapelve, célja, feladatai ........................................................ 63 4.5 Az emelt szintű ének-zene oktatás alapelve, célja, feladata .................................................... 63 4.6. Egész napos nevelés alapelve, célja, feladatai ....................................................................... 64 5. A felsőbb évfolyamon a választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai ........................................................................................................................................ 64 6. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályok ......................................................................... 64 7. A tanulmányi munka, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................... 65 7. 1. Tanulmányi munka ................................................................................................................ 65 7.2. A magatartás és szorgalom minősítésének követelményei .................................................... 66 7. 2.1. A tanulók jutalmazásainak elvei ........................................................................................ 69 8. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai ................................................................ 69 9. Értékelés az alsó tagozaton ....................................................................................................... 70 9. 1. Az értékelés funkciói ............................................................................................................. 70 9. 2. A szöveges értékelés alapelvei .............................................................................................. 70 9. 3. A szöveges értékelés elvi követelményei .............................................................................. 70 9. 3. 1. Az értékelés kifejezhető: ................................................................................................... 71 9. 4. A szöveges értékelés szempontjai ......................................................................................... 71 9. 4. 1. Osztályfőnöki értékelés szempontjai ................................................................................. 71 9. 4. 2. A tanulás értékeléséhez általában ...................................................................................... 71 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................................................................... 72 11. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................................... 73 12. Egészség- és Környezetnevelési program ............................................................................... 73 12. 1. Helyzetelemzés: .................................................................................................................. 73 12. 2. Alapelvek, jövőkép, célok ................................................................................................... 74 12. 2. 1. Jövőkép............................................................................................................................ 75

3

12. 2. 2. Célok: .............................................................................................................................. 75 12. 3. Erőforrások számbavétele ................................................................................................... 76 12. 3. 1. Humán erőforrások:......................................................................................................... 76 12. 3. 2. Anyagi erőforrások:......................................................................................................... 76 12. 4. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK: ................................................... 77 12. 4. 1. Hagyományos tanórai foglalkozások .............................................................................. 77 12. 4. 2. Nem hagyományos szervezésű tanórai foglalkozások .................................................... 78 12. 4. 3. Tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................... 79 12. 5. összefoglaló táblázat az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenységek életkorokra lebontott feladataihoz: ................................................................................................ 80 12. 6. Módszerek: .......................................................................................................................... 83 12. 7. Taneszközök: ....................................................................................................................... 84 12. 8. Iskolai környezet: ................................................................................................................ 84 12. 9. Kapcsolatrendszer, kommunikáció: .................................................................................... 84 12. 10. A környezeti és egészségnevelési tevékenység minőségfejlesztésének biztosítása: ......... 85 12. 10. 1. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével: ............................................................................................................... 85 12. 10. 2. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: ................................... 86 12. 11. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: ............................................................. 86 12. 11. 1. Eredményvizsgálat ........................................................................................................ 87 12. 11. 2. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: ............................................ 87 12. 12. Pedagógus-továbbképzés: ................................................................................................. 87 12. 13. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai .................................................................. 88 13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................... 89 14. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................... 90 14. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje .......................................................................... 90 14. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata............................................................... 90 14. 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala.................................................................. 90 15. Záradék: ................................................................................................................................... 92 Mellékletek .................................................................................................................................... 92

4

I. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az intézmény bemutatása Az iskola a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium és a Lágymányosi Általános Iskola jogutód intézménye, mely a korábbi intézmények hagyományait őrzi.

1. 1. Az összevonás előtti intézmények bemutatása 1. 1. 1. Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Az 1959-60-as tanévben két új iskola nyitotta meg kapuját a Baranyai utca 16-18-ban. Egy fiú és egy lány iskola. A következő évben már koedukáltan tanultak az idejárók. 1970-ben a két iskolát elválasztó közfalakat lebontották, és a közös iskola már „Ének-zene és Német Tagozatos Általános Iskola” nevet kapta. Az iskolát a kerületi közoktatás irányítói szakmailag és közösségileg is többször elismerték, és a szülők által keresett iskola voltunk. Jó hírünk alapozta meg a névadóválasztást is. 1989-ben a Bárdos család támogatásával felvehettük Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenepedagógus nevét. Kórusaink nemzetközi fesztiválokon képviselték a magyar kórusmozgalom ügyét és öregbítették iskolánk hírnevét (Fano, Giessen). Kórusaink rendszeresen részt vesznek az Éneklő Ifjúság versenyeken, ahol az Év kórusa címet, Arany minősítést és további elismeréseket kapnak. A környezeti nevelés területén már 1985-ben egy tantárgyi kísérletben vettünk részt, mely később a Nemzeti alaptantervbe is bekerült, és országos bemutatókat és képzéseket tartottunk ebben a témában. A rendszerváltás az iskolában meglévő innovatív erőket tovább serkentette, s fenntartói támogatással szerkezetváltó iskolaként: nyolcosztályos gimnáziumi képzés indult az 1992-93-as tanévben, és 2000-től érettségiző diákokat készítettünk fel a felsőoktatásra a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban. Emelt szintű nyelvi képzésünket spanyol és német nyelvi táborokban egészítettük ki. Az emelt szintű nyelvi képzést, a nyelvtanulást segítették a külföldi kapcsolatok. Iskolánk szellemiségét a Párácska Oktatóközpont (1997 óta a KOKOSZ aktív tagjaként), az Ökoiskola cím és az iskolakertben lévő iskolató, vizes élőhely kialakítása is jelzi. A környezeti 5

nevelés, a múzeumi foglalkozásokon való részvétel és ennek a tananyagba való beépítése kiemelt nevelési területe az iskolának. A fővárosi pedagógusképzés felsőoktatási intézményei: a Tanítóképző Főiskola, az ELTE, a Zeneakadémia és a SOTE a nyolcvanas évektől elégedett a nálunk gyakorlaton lévő hallgatóik szakmai fejlődésével. Az iskola szerkezetében 2003-2004-ben újabb változást hozott a fenntartó döntése, eszerint iskolánk a Bogdánfy Utcai Általános Iskola befogadásával ismét működtetett felső tagozatos osztályokat, és a két iskola egyesítésén, összecsiszolásán dolgozott mindkét tantestület. 2006-ban a TEMPUS Közalapítvány Comenius programjában egy hároméves sikeres nemzetközi projektet vezettünk spanyol, katalán és német partnerekkel, mint koordináló intézmény a Fa, mint élőlény, nyersanyag és szimbólum témában. A projekt alatt tanulókat is vittünk Pirnába és Gironába a partnerintézményekbe, és a külföldi diákokkal együtt dolgoztak a témában a diákjaink. A projekt 2009-ben a nemzetközi kultúráért együttműködés Nívó-díját kapta. A tantestületben az összevonás előtt 30 egyetemet, 43 főiskolát végzett pedagógus dolgozott, és közülük 5 fő érettségi elnök, 3 fő szakértő, 3 fő kerületi tantárgygondozó volt.

1. 1. 2. Bogdánfy Utcai Általános Iskola bemutatása Az iskola 1964. szeptember 1-jén nyílt meg. Elsősorban a kerület más iskoláiból és az újonnan épült lágymányosi lakótelepről érkeztek gyerekek. A 60-as évektől kezdve folyamatosan nőtt a gyermekek létszáma. Az iskola eszközállománya alkalmassá vált többféle oktatási kísérlet bevezetésére, pl.: komplex matematika, magyar nyelvtan kísérleti tankönyv bevezetése. A 70-es évek közepétől kezdve végezték itt tanítási gyakorlataikat a Tanítóképző Főiskola hallgatói. Ebben az időben alakult ki az alsó tagozaton az iskolaotthon és a felső tagozaton az emelt óraszámú testnevelés tanítása. A 80-as években átalakult a pedagógus testület, és sokféle programmal, rendezvénnyel várta a diákokat: második idegen nyelv tanulása, külföldi táborok, vízi tábor, Bogdánfy újság, kapcsolat a Dunavecsei nevelőotthonnal „nyitott udvar” a szülők és gyermekek közös sportolásához. A 90-es években újabb mérföldkő volt az olasz tagozat bevezetése és a szorobán módszerrel történő matematikatanítás. Az olasz nyelvet tanuló diákok rendszeresen vettek részt olaszországi utazásokon, és kapcsolat alakult ki egy Észak-olasz iskolával (Tombolo). Ebben az időszakban az orosz nyelv tanítását a német nyelv váltotta fel, majd bevezettük az angol nyelv tanulását is.

6

Lehetőség nyílt a természettudományok és a magyar csoportbontására is, amely elősegítette, hogy tanítványaink kiváló verseny- és felvételi eredményeket értek el. Az iskola kiemelt fejlesztési területe továbbra is a testnevelés és a sport maradt. A „Bogdánfy” a kerületi sport élvonalába került, szinte minden évben több bajnokságot is megnyertek tanulóink. Az egyesületekben sportoló diákjaink közül igen sokan értek el korosztályukban világbajnoki, Európa-bajnoki és országos helyezéseket, pl.: sporttánc, karate, kosárlabda, futball, úszás, kajak. A napi testnevelés mellett két különleges sportág művelését is megtanulhatták a gyerekek: a ritmikus sportgimnasztikát, és a kung-fut. A Bogdánfy a kerület legkisebb iskolája volt, a családias légkör és a „nevelő iskola” programja vonzotta a gyerekeket és a szülőket. A 90-es évektől kezdve bővültek a kapcsolataink a felsőoktatási intézményekkel: a Tanítóképző Főiskola tanítói mellett rendszeresen végezték tanítási gyakorlataikat az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar biológia, kémia, földrajz, történelem és testnevelés szakos hallgatói. 1994-1995-ös tanévben az ELTE – LOGO – terápiás pszichológiai kísérlete folyt a 3. és 4. osztályokban, amely a gyerekek mentális egészségének megőrzését és karbantartását tűzte ki célul.

1. 1. 3. Egry József Angoltagozatos Általános Iskola bemutatása Az Egry József utcai Általános Iskola 1962-ben kezdte meg működését 1035 tanulóval. Minden évfolyamon 3-4 osztály indult, igen magas, 40-45 közötti létszámokkal. A nagyon magas létszám miatt csak teljes váltakozással lehetett a tanítást megszervezni. Bár a tanulói létszám fokozatosan csökkent, a váltakozó tanítást csak az 1994/95-ös tanévtől lehetett megszüntetni, amikor is az iskola bővítésére került sor: egy oldalszárnnyal és egy emeletráépítéssel. Még ekkor is 700 fő fölött volt a tanulói létszám a 24 tanulócsoportban. 1967/68. tanévtől iskolánk az elsők között lett tagozatos iskola az angol nyelv tanításának bevezetésével az orosz mellett. 1974/75-ös tanévben szerveztük meg az első iskolaotthonos osztályt, s a következő évben tértünk át a szaktantermi oktatásra a felső tagozaton. Majd Fokozatosan bevezettük be a tantárgycsoportos oktatást az alsó tagozaton. Könyvtárunk először 1976/77-ben nyerte el a Minta Könyvtár címet, majd 1980., 1983., 1986-ban újra és újra elnyerte ezt a címet, sőt 1986-ban elnyertük a kerületi Bázis Könyvtár címet is. 1989/90-ben az orosz nyelv tanításának megszűnésével a német nyelv oktatását vezettük be második idegen nyelvként az angol mellé. 1983-ban az iskola futball csapata országos döntőt játszott a Pályán maradni c. televíziós versenyen.

1991-ben

a

Művelődésügyi

Minisztérium

7

és

a

kerületi

önkormányzat

hozzájárulásával elkészült a sportudvar. Több fontos kísérletbe és programba kapcsolódtunk be: családi

életre

nevelés,

szenvedélybetegségek

megelőzése,

Zsolnay-módszer,

természettudományos kísérletek. Iskolánk 1991 tavaszán vette fel Egry József festő nevét, és a hivatalos neve Egry József Angoltagozatos Általános Iskola lett. 1993/94-es tanévtől öt évre elnyertük a Soros Alapítvány „Soros Mintaiskola” címét. 1994-ben az iskola elnyerte a British Council, a Field Studies Council és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kiírt Környezeti és állampolgári nevelési pályázatot. 1997-ig összeállította és kidolgozta ezt a programot a magyar oktatási viszonyokra, s ezt folyamatosan beépítette a helyi tanterve. A program idején a Budapesti Környezetvédelmi Központnak is otthont adtunk. Ebben az időben a dán-magyar környezeti nevelési és tanártovábbképzési programban is részt vettünk. A parkoló programunk a nemzeti parkok megismerésére készült. Ebből nőtt ki a Magyarország Nemzeti Parkjai I-II. bemutató és oktató CD csomag. 1997. Tematikus napokkal dolgozó dán hulladék program magyarországi adaptációja zajlott. 1998-tól ökometeorológiai állomást működtetünk, napi méréssel és kapcsolattartással az országos hálózat központjával. A környezeti nevelési program kapcsán angliai és amerikai iskolákkal és tanárokkal tartottuk a kapcsolatot, cserelátogatásokra is sor került. Szép sikereket értek el tanulóink a kerületi, budapesti és országos versenyeken (kimagasló eredmények születtek angolból). 1997 augusztusában került az iskola összevonásra a József Attila Gimnáziummal, majd 2000 szeptemberében, a gimnáziummal való szétválás után összevonta a fenntartó a Váli Utcai Általános iskolával, és ekkor felvette a Lágymányosi Általános Iskola nevet.

1. 1. 4. Váli Utcai Általános Iskola bemutatása Az iskola 1910-11 között a Bárczy-féle iskolaépítő program részeként épült. Az új épület adott otthont a Fehérvári út 27. sz., illetve a Kelenföldi pályaudvar melletti elemi iskoláknak. Az iskola épületében egy óvoda, elemi leány és elemi fiú, valamint polgári leányiskola kezdte meg munkáját az 1911/12-es tanévben. Az 1912/13-as tanévben, ebben az épületben indult a Cisztercita rend gimnáziumának első évfolyama is. 1922-ben iskolanővéri, 1924-ben iskolaorvosi intézmény jött létre. 1926/27-es tanévben gyógytorna tanfolyam indult. 1943/44-es tanévben a légitámadások gyakorisága miatt a tanügyi hatóságok az épületet bezárták, majd a katonaság hadikórházzá alakította át. A bezárás idejére a tanulók és a tantestület a Bartók Béla út

8

27. sz. iskolába költözött Budapest ostromáig, amikor a tanítás ott is megszűnt. 1945. július 15én kapta vissza az épületet az iskola. A rom és szemét eltakarítását a tantestület végezte el. 1956ban, a forradalom idején az épület komoly sérüléseket szenvedett, a felszerelés gyakorlatilag megsemmisült. A tanítás másfél hónapig szünetelt. 1958-ban vietnámi delegáció járt az iskolában. Az 1959/60 tanévtől indult meg a koedukált tanítás. 1962-66-ig 17 állandó rovattal jelent meg a Váli Úti Híradó, az iskola újságja. A 60-as évek végétől a Váli utcai iskola a Budai Tanítóképző Intézet kijelölt gyakorló iskolája lett. Az iskola 140 fős énekkara sikerrel szerepelt a kerületi rendezvényeken, de fellépett a Zeneakadémián és a Magyar Rádióban is. 1973-ban külön engedéllyel (MN Általános Iskolai Főosztály 26791/1973) a felső tagozat számára kísérleti jellegű egész napos, iskolaotthonos foglalkozást vezettek be. Az iskolában színes kínálattal rendelkeztek a klubrendszerű szabadidős tevékenységek: képzőművész, fafaragó, szobrász, nyelvőr, film-színház, vegyész, kis matematikus, fizikus, könyvbarátok, néptánc, ügyes kezek, világjáró, kis gazdaasszonyok, zenekedvelők, sport, modellezők és lövészek klubja. 1973-90 között a nyelvtanítás orosztagozattá nőtte ki magát. A magas óraszám és egy anyanyelvű tanár segítségével a tanulók kiemelkedő nyelvi tudásra tettek szert, amit a szép számú nyelvvizsga bizonyítvány is tanúsít. A nyolcvanas évek elején, az alsó tagozaton Zsolnay-módszer bevezetésére került sor. Hamarosan a módszer után érdeklődők számára bemutató, segítő központtá vált kerületben intézményünk. A nyolcvanas évektől az iskola sportélete átalakult. Az évtized elején még az úszás (Úttörő Olimpia Országos Döntő: 1982. aranyérem; 1983. bronzérem) és az atlétika (1984. ezüstérem) hozta a nagy eredményeket. Az évtized második felétől a röplabda vált sikersportággá. A Budapesti Diákolimpián rendszeresen továbbjutó fiú csapataink jelentősebb eredményei az országos döntőkben voltak: ezüstérmek (1985, 1990, 1991, 1995); bronzérmek (1986, 1993). Kiemelkedő volt a 2000. év, amikor a Budapesti diákolimpián a negyedik korcsoportban a fiú és a leány csapat egyaránt aranyérmes lett. A színjátszó kör 1998/99-es tanévben az Országos Diákszínjátszó Fesztivál első díját nyerte. Külön jutalomként lehetőséget kaptak a Visegrádi Szabadtéri Palotajátékokon való fellépésre. 2000 szeptemberétől összevonták iskolánkat a József Attila Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai részével, a korábbi Egry József Angoltagozatos Általános Iskolával.

9

1. 1. 5. A Lágymányosi Általános Iskola Az Egry József Angoltagozatos Általános Iskola és a Váli utcai Általános Iskola összevonásából jött létre. Fennállásának nyolc éve alatt az elődök hagyományait folytatta. 1.1. 6. Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium és a Lágymányosi Általános Iskolából alakult 2009-ben, majd 2011 szeptemberétől bővült az intézmény profilja az angol két tanítási nyelvű oktatással. Ettől kezdve az intézmény neve: Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium. 1. 2.

Az 1-4. évfolyam

Az alsó tagozaton nagy hangsúlyt fektetünk az alapkészségek fejlesztésére, a környezeti nevelés minden területére, a múzeumokkal való kapcsolattartásra. Felkészítjük tanulóinkat a felső tagozat magasabb követelményeinek teljesítésére, és ezzel összhangban kiegyensúlyozott, a természetet és a környezetet védő, a természettel összhangban élő tanulókat nevelünk. Egy osztályunk angol két tanítási nyelvű, mellette van angol emelt szintű osztályunk, egy osztályunk zenei emelt szintű, ahová előzetes zenei meghallgatás után vesszük fel a tanulókat, és van egy iskolaotthonos osztályunk, melyet a 2013/14-es tanévtől felvált az egész napos iskolai oktatási forma. Alsó tagozaton első osztálytól kezdve játékos német, illetve angol nyelvoktatás folyik, ha a szülő ezt igényli az iskolaotthonos és a zenei osztályokban. Az 1. és 2. évfolyamon egy-egy kis létszámú beszédjavító osztályunk is van. 1984 óta ebbe az osztályba a szakértői bizottság javaslatára veszünk el beszédhibás, és olyan tanulókat,

akiknél

beszédészlelési,

beszédmegértési

folyamat

elmaradása,

tanulási

veszélyeztetettség áll fenn. Ezeket a tanulókat a szakvélemények alapján megilleti a törvény által biztosított habilitációs és rehabilitációs órakeret. Az osztályokban Meixner Ildikó módszerével és Csabay Katalin könyvével folyik az oktatás. Nagy hangsúlyt fektetnek a nevelők az artikulációra, a szokványostól eltérő olvasástanításra, a finommozgások fejlesztésére. Az írás és olvasás tanítása ebben az osztályban késleltetett. A logopédiai osztályok mellett utazó logopédusok dolgoznak, akik a XI. kerületi Logopédiai Intézet alkalmazottai. A két beszédjavító osztály tanulói a 3. évfolyamtól a körzetes iskolájukba távoznak, vagy a körzetes tanulók az iskolánkban integráltan folytathatják tovább tanulmányaikat. A 3.

10

évfolyamon ezek a tanulók nem tanulnak idegen nyelvet csak kivételes esetekben szülői kérésre a logopédus egyetértésével. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulókkal (testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókkal) külön órarend szerint logopédus, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus foglalkozik rendszeresen. A tanulók sikeres fejlesztése érdekében a pedagógusok (osztálytanító, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, és a tanulók haladását folyamatosan figyelemmel kísérik. Az integrált oktatást a XI. kerületi Logopédiai Intézet, a Montagh Imre Általános és Készségfejlesztő Szakiskola, a Dr. Török Béla Óvoda, Ált. isk., Speciális Szakiskola, EGYMI, a Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Diákotthon utazó gyógypedagógusai, és a kerületi Nevelési Tanácsadó szakemberei segítik.

1. 3. Az 5-8. általános iskolai évfolyam A felső tagozaton jelenleg 3 illetve 4 párhuzamos osztályban folyik a képzés. A képzés célja, hogy a tanulók alapvető készségei és képességei tovább fejlődjenek, az önálló gondolkodás és ismeretszerzés iránti igényük kialakuljon úgy, hogy a 8. év végére alkalmassá váljanak középiskolai tanulmányok folytatására. A sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban SNI tanulók) oktatása továbbra is integrált keretek között folyik az alsó tagozaton részletezett módon. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról a differenciált tanórai oktatás és a napközis foglalkozások gondoskodnak. Az idegen nyelvek oktatása, ahol a csoportlétszám indokolttá teszi, csoportbontásban történik. A 4 párhuzamos osztályból egy angol nyelvű emelt szintű, egy zenei, melyben az ének óraszámát a felsőbb osztályokban a természettudományos tárgyak erősítésére fordítunk, (ezekben az osztályokban heti 1 órával megemeltük a természettudományos tantárgy óraszámát), egy informatikai, valamint egy általános tantervű osztály. A jogelőd intézményekben lévő osztályok a már elkezdett emelt szintű képzésben, illetve irányultságokban vesznek részt a 8. osztály elvégzéséig. A két tanítási nyelvű oktatás felmenő rendszerben a felső tagozaton 2015 szeptemberétől valósul meg.

11

1. 4. A 11-12. gimnáziumi évfolyam A gimnáziumi képzés korábbi fenntartói határozat alapján kimenő rendszerben megszűnik. Jelenleg a 12. évfolyamon két párhuzamos osztályunk közül az egyik emelt szintű nyelvi, a másik emelt szintű zenei osztály. A 11. évfolyamon a zenei és a nyelvi emelt szintű képzés egy osztályon belül történik. A választható (második) idegen nyelv: angol, spanyol, német.

1. 5. Személyi feltételek Az intézményben 89 fő pedagógus dolgozik. A délelőtti tanítást 1 fő fejlesztő pedagógus és 1 logopédus segíti főállásban, továbbá a 2013/14es tanévben pedagógiai asszisztensek segítik a pedagógiai munkát.

1. 6. Tárgyi feltételek Az iskolában jól felszerelt könyvtár szolgálja a tanulást és a tanítást. Sikeres pályázatok biztosítják a könyvtári állomány folyamatos fejlesztését. A fizika és a kémia előadó mellett 1999-ben egy korszerű, minden igényt kielégítő biológiai labort építtettünk ki. A számítástechnikai oktatást 2 jól felszerelt szaktanteremben végezzük. Az idegen nyelv oktatását a nyelvi termünkben számítógépek teszik eredményesebbé. A mindennapi testedzést két tornatermünkben, az iskolaudvaron oldjuk meg, és testnevelőink eredményes munkáját dicséri, hogy a testnevelés tagozatos iskolák között is rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el tanulóink egyénileg és a csapatversenyekben is. A kerületi, a fővárosi és országos versenyeken is kiemelkedő eredménnyel szerepelnek tanítványaink. Az iskolánkban a tanulóink tantárgyakhoz kapcsolódó vagy egyéb szakkörökön vehetnek részt: matematika, fizika, csillagász, kémia, könyvtárhasználat, kézműves, rajz, számítástechnika, kis matematikus, angol, német, színjátszó, stb. a tanórai és a szakköri munkát iskolakert és benne egy 36 m2-es tó teszi változatosabbá.

12

2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

2. 1. Pedagógiai alapelveink Intézményünk gyermekközpontú iskola, ahol valljuk, hogy a nevelés és az oktatás nem választható el egymástól: az oktatás a nevelés része. Iskolai munkánk alapelveinek megfogalmazásakor abból az emberképből indultunk ki, amely az európai gondolkodásmódnak több ezer éve sajátja. Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető személyiség, akit ezért megillet a tisztelet és a megbecsülés. Kiemelt figyelmet fordítunk nemzeti, nemzetiségi, etnikai hagyományok tudatosítására és ápolására. Az iskolai nevelő-oktató munkánk fontos feladata, hogy segítse a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. Közösségi voltunkból adódóan feladatunk az is, hogy a felnövekvő fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért vállalt felelősségre, a család, a haza, a nemzet, a munka szeretetére és megbecsülésére neveljük. Az értelem fejlesztésével együtt az érzelmi és akarati élet formálását, a gyermek személyének mindenoldalú nevelését alapvető feladatunknak tekintjük. A gyorsan változó világhoz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Egységes alapokra épülő differenciálással segítjük a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását. Ehhez a legfontosabb feladatunk a személyiség fejlesztése, az adottságok, képességek, készségek kibontakoztatása, melyen keresztül segítjük a tanulási esélyegyenlőség érvényesülését. Az oktatás célja azonban nem lehet csak a siker, a karrier. A kudarcokat is meg kell tanulni elviselni, feldogozni, értékelni. Az ember része a természetnek, munkájával alakítja környezetét. Korunk egyik legsúlyosabb válsága az ember és a természet megromlott viszonya. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a nevelésben és oktatásban előtérbe kerüljenek az ökológiai szempontok, az élet, a természet szerette, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése, fenntartása.

13

2. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka középpontjában a személyiségfejlesztő oktatás áll, melynek érdekében differenciált tanulásszervezéssel építünk a tanulók belső motivációira, aktivitására. Alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulási technikákat, a tanítás-tanulás különböző szervezeti formáit. A differenciált feladatkijelölés és az ehhez illeszkedő tanulásszervezési technikák a tanulási nehézségekkel küzdő és a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztését is segítik. A tanulók között együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgálják a tanulásszervezési formák az iskolán kívül és az iskolában. Az információs és kommunikációs technika gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk.

2. 2. 1. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az állampolgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, alkalmazkodáshoz,

amelyek a

elengedhetetlenek

változások

befolyásolásához,

a

változásokhoz saját

sorsunk

való

rugalmas

alakításához.

A

kulcskompetenciák azok a készségek, képességek és attitűdök, melyekre minden egyénnek szüksége van. Célunk, hogy a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül felkészítsük a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra.

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel a tehetséges, az SNI-s és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő (továbbiakban BTM-es) tanulókra – széleskörűen fejlessze. Ezt a kompetenciafejlesztésen keresztül a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével valósítja meg.

14

3.1. Személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak meg kell jelennie szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében igazodva az adott tanulói csoporthoz, alkalmazkodva a tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek nem köthetők műveltségi területhez vagy tantárgyhoz. A pedagógusnak erkölcsi ismereteket kell átadnia, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatokat és ismereteket kell közvetítenie. Fel kell készíteni a tanulókat: előítéletek felismerésére, elkerülésére, tudatosítására, a testi és lelki egészség megőrzésére, a bűnmegelőzésre, a drogprevencióra és tudatos fogyasztóvá kell nevelni őket. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Külön figyelmet fordítunk az SNI tanulókat támogató közösségek kialakítására, a tanulóknak megfelelő módszerek használatára. A szülőket és a tanulókat felkészítjük az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedését segítjük, és ezzel a másság elfogadását is kialakítjuk a tanulói közösségben.

3.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 3.2.1. A tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják a tanulói kompetenciák fejlesztése érdekében. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben

15

igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 3.2.2. Múzeumi foglalkozások Támogatjuk a rendhagyó tanítási órák, ezen belül különösen a múzeumi foglalkozások szervezését. Ezek a foglalkozások fejlesztik a tanulókat, elősegítik az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítását. A múzeumpedagógiai foglalkozásokat a tanév elején kell megtervezni az érintett múzeumok segítségével. A foglalkozásokra a tanulókat felkészítjük, és a foglalkozást követően összefoglaljuk a tanultakat, tapasztaltakat. Az ismereteket szervesen beépítjük a tananyagba. A foglalkozások anyagi hátterét pályázatok, az alapítvány segítségével és szülői támogatással biztosítjuk. A múzeumi foglalkozásokkal kapcsolatos költségeket a szülőkkel ismertetni kell a tanév első szülői értekezletén, és a szülőknek nyilatkozniuk kell az esetlegesen rájuk eső költségek vállalásáról. A foglalkozások szervezéséhez szükséges a szülői egyetértő nyilatkozat. Intézményünk 2011 óta előminősített referenciaintézmény múzeumpedagógia területén. Ezzel vállaltuk, hogy a témával kapcsolatos képzéseket elvégezzük, és az előírások szerint fogunk működni. 3.2.3. Karének A zenei osztályokban heti két alkalommal énekkart szervezünk, melyen a zenei osztályokba járó tanulóknak kötelező részt venni. Három kórusunk működik: Gyermekkar, Bárdos Kórus, Gimnazista Kamarakórus

3.2.4. Napközi, iskolaotthon, egész napos iskola Napközis csoportjainkat a létszámot figyelembe véve osztályonként vagy évfolyamonként szervezzük: 1-4. osztályig a szülői igények alapján iskolaotthonos/egész napos vagy hagyományos tanítású napközis ellátást szervezünk; 5-6. évfolyamon hagyományos napközit, a 7- 8. évfolyamon tanulószobát biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóink napközi otthonos ellátására, illetve a 7. évfolyamtól a tanulószobai ellátásra.

16

3.2.5. Szakkörök A szakköröket a diákok igénye szerint előzetes felmérés alapján tervezzük annak figyelembevételével, hogy minden korosztály megtalálja az adott szaktárgyhoz kapcsolódó, érdeklődésének megfelelő lehetőséget. Jellege szerint lehet: -

tehetséggondozó

-

felzárkóztató, korrepetáló

-

tantárgyhoz kapcsolódó – kis matematikusok, furulya, stb.

-

hobbi jellegű.

A tehetséggondozást pályázatok kiírásával, versenyekkel segítjük elő. Tanulóinkat ösztönözzük, hogy minél több házi, kerületi, budapesti és országos versenyen vegyenek részt, melyekre felkészítjük őket. 3.2.6. Könyvtár A könyvtárhasználati órák megalapozzák a szakórákon átadott tudásanyag begyakorolását és alkalmazását. Ebben támaszkodunk az egész iskola nevelőtestületére, de a hatékony munkamegosztásban az alapozás a képzett könyvtárostanárok feladata (befogadó tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, informatika). A szükséges dokumentumok feldolgozása és szétsugárzása mellett a tanulók könyv- és könyvtárhasználatra nevelése a pedagógiai munka szerves része. A könyvtárostanár a kéttannyelvű oktatáshoz, az ének-zene emelt szintű oktatáshoz és a középiskolai felvételikhez szükséges felkészítő dokumentumokat beszerzi. Az általános iskolai és a még meglévő gimnáziumi osztályaink megkövetelik az állomány állandó és folyamatos fejlesztését, külön kiemelve: – a tanulmányokhoz szükséges alapvető kézikönyvek állandó bővítése, korszerűsítése – a tantárgyakhoz nélkülözhetetlen tájékoztató, ismeretterjesztő illetve tudományos, összefoglaló művek beszerzése, – megfelelő példányszám azokból az alapvető tájékoztatási dokumentumokból, amelyek a kerettantervben meghatározott követelmények tanításához munkaeszközként használatosak, Pl.: zenei hanganyagok, kottagyűjtemény, stb. A könyvtár kiemelt fejlesztési területe: – Földünk és környezetünk műveltségi terület irodalma, mert iskolánk oktatóközpontja a KOKOSZ-nak és Örökös Ökoiskola címmel rendelkezik

17

– vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret – informatikai és természettudományi terület – nyelvkönyvek, szótárak, tekintettel az emelt szintű és két tanítási nyelvű nyelvoktatásra – megfelelő kínálat az időszaki kiadványokból. Fontos célkitűzéseink közé tartozik, hogy iskolánkban az önálló ismeretszerzés egyre inkább mindennapi gyakorlattá váljék. Az alkotó munka színtere az iskolai könyvtár, amely a diákok és tanárok,

tanítók,

gyűjteményének

dolgozók

számára

széleskörűen

fokozatosan

tartalmaznia

forrásközponttá

kell

azokat

válik.

az

A

könyvtár

információkat

és

információhordozókat, amelyeket iskolánk az oktatásban hasznosítani tud. A könyvtár használata minden műveltségterületen nélkülözhetetlen. Használatának technikáját, módszereit a tanulók itt sajátítják el, ennek színtere a könyvtárhasználati óra. A tanulóknak olyan eszköztudást kell elsajátítaniuk, bármelyik tanulási folyamatban, amelyet az életük során bármikor használni tudnak. Az könyvtárhasználati ismeretkör legfontosabb témakörei: – az olvasás élményközpontú megismerése – a könyvtár, mint információt tároló- és szolgáltató egység – a dokumentum, mint forrás – a tájékoztató eszközök, amelyek a dokumentumok elérését biztosítják – a szellemi munka technikája. Az állományt szabad polcon, áttekinthető rendben, a raktározási szabályok szerint tároljuk. A könyvtári állomány 16 550 könyvtári egységből áll, aminek jelentős része a 3500 egységet számláló tanári kézikönyvtár állomány (tankönyv, munkafüzet, tanári segédlet), továbbá 400 audiovizuális dokumentum. Az ismeretterjesztő és szépirodalom arányát a közművelődési könyvtárakhoz hasonlóan 70-30% arányban

fejlesztjük.

Az

információhordozók

95%-a

nyomtatott

dokumentum.

A

kézikönyvtárban megtalálhatóak az alapvető, korszerű lexikonok és enciklopédiák, atlaszok és képzőművészeti albumok. A könyvtár a Kolibri integrált könyvtári rendszert használja, a dokumentumok feltárása 95%-os. Az integrált könyvtári rendszer alkalmazása lehetővé teszi az állomány sokoldalú feltárását. 2012 szeptemberétől a könyvtár állománya az Egry József utcai Telephely válogatott, magas szakmai színvonalú kézikönyvtár egységével bővült, amely kb. 2500 dokumentumból, 357

18

audiovizuális adathordozóból áll. Feldolgozásuk folyamatos, az iskola tanulói és tanárai, tanítói már kölcsönözhetnek belőlük. Könyvtárunk két egybenyitott tanteremben van elhelyezve, az egyik terem átmenetileg délelőtt tanteremként is működik. Az iskola épületének szívében létesített könyvtár azt jelzi, hogy központi helyet foglal el diákjaink és tanáraink életében. 3.2.7. Sport A heti testnevelésórákon a rendszeres gimnasztika sokat jelent a tanulók egészséges fejlődésében. Sportköreink jól működnek, népszerűek, sok tanuló vesz részt bennük. Sikerült megoldani a korosztályonkénti időbeosztást. Rendszeresen részt veszünk különböző általános és középiskolai versenyeken is. Télen sí tábort, nyáron pedig különböző nehézségű vízi tábort és sporttábort szervezünk. Biztosítjuk az intézményben a mindennapos testnevelést tanulóinknak. 3.2.8. Erdei iskola Osztályaink rendszeresen megvalósuló programja az erdei iskola. A programokat a közvetlen tapasztalatszerzés érdekében tervezzük, és a tárgyi tudás elmélyítésére törekszünk. Az erdei iskola szervezésével célunk, hogy tanulóink az erdei iskola körülményei között képessé váljanak a családtól távol napi teendőiket ellátni, környezetüket és személyes tárgyaikat rendben tartani, megóvni. Az erdei iskola programjával fejlődik környezettudatosságuk, természettudományos kompetenciájuk, szociális és társas kompetenciájuk. A természeti és társadalmi környezet megismerése során egészséges életmódra nevelünk, s a testi és lelki egészséget fejlesztjük. Az erdei iskola megvalósítása érdekében felkutatjuk a különböző támogatási formákat: pályázati lehetőségeket, szponzori és alapítványi támogatásokat, hogy a tanulók részvételi díját csökkentsük. A felső tagozaton is szorgalmazzuk az erdei iskola megszervezését, és az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségek felkutatását. A szülők a tanév elején nyilatkoznak, hogy vállalják-e az erdei iskola költségének befizetését. 3.2.9. Ökoiskolai tevékenység Az intézmény 2004-ben elsőként nyerte el az Ökoiskolai, majd 2009-ben szintén az elsők között az Örökös Ökoiskola címet. A környezeti nevelés a tanulói személyiség- és közösségfejlesztés szempontjából kiemelt terület. A projektek, a témanapok, a közös környezetvédelmi megmozdulások a fenntarthatóságra nevelés szinterei. A környezeti nevelésben elért

19

eredményeink elismeréseként a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) 2012 szeptemberében Enikő-díjjal jutalmazta eddigi tevékenységünket.

3.2.10. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulások tervezése lehetőleg négy évre előre történik az alábbi célok figyelembe vételével: -

honismeret (tájak megismerése)

-

az általános műveltség növelése (múzeumok, építészeti, történelmi emlékek)

-

egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák, vízitúrák, sítúrák)

-

erdei iskola (szervezés esetén a felmerülő költségeket a szülőknek kell állni).

3.2.11. Egyéb programok Barangoló/Tekergő program az iskolaotthonos/egész napos nevelés osztályában: A program a szabadidő hasznos eltöltésének keretében ismerteti meg a gyerekekkel -

a XI. kerület nevezetességeit: -

szobrok, épületek, kiállító termek, múzeumok, könyvtár, egyetemek látogatása,

-

tudósok, feltalálók, művészek, sportolók lakóházának, róluk elnevezett utcának, épületnek a felfedezése,

-

természeti szépségek megismerése és védése.

-

Budapest nevezetességei

-

Magyarország nevezetességeinek megismerése erdei iskola keretében

-

Nemzeti parkjaink bejárása a nyári táborok alatt.

A többi osztályban osztályfőnöki órákon, szabadidő foglalkozásokon a XI. kerület történelmének, a kerületben élő nemzetiségek, etnikai kisebbségek kultúrájának megismerése a kerületi és iskolai programokon keresztül. 3.2.12. Hagyományok Hagyományaink közé tartozik a Lágymányosi Bárdos nap megrendezése, amikor például hangversennyel, játékos feladatokkal, vetélkedőkkel, előadásokkal és egyéb tevékenységekkel tesszük színesebbé ezt a napot. Évek óta megünnepeljük a zöld jeles napokat is. Új hagyományt teremtettünk a Népmese napja megünneplésével és az Iskolai könyvtári világnap gazdag programjával. Hagyományaink közé tartozik a sítábor, a német, spanyol nyelvi tárbor, kézműves-, sport-, vízi- és egyéb nyári táborok megrendezése is.

20

Hagyományosan megszervezzük a következő tevékenységeket, programokat: -

A 12. végzős évfolyam megajándékozza az első osztályosokat.

-

Énekkari műsor és koszorúzás a Bárdos-évfordulón.

-

Karácsonyi hangverseny

-

Ökokarácsony

-

Karácsonyi délután osztályonként műsorral és ajándékozással.

-

A farsangi szezonban színvonalas és ötletgazdag jelmezverseny, játékok.

-

Ovis szombat és játszóház.

-

Erdei iskolát szervezünk az alsó és felső tagozatos tanulóknak, ahol megismerkedhetnek a környék növény- és állatvilágával, a környezetvédelem lehetőségeivel.

-

A téli időszakban a sítábor biztosít téli kikapcsolódást és sportolási lehetőségeket.

-

Bárdos Iskolák Országos találkozóján való részvétel, illetve szervezési feladatok végzése.

-

A nyári időszakban a hagyományos programokat nyújtó táborok mellett szaktáborok teszik lehetővé a sportolást, pihenést, szórakozást (kézműves alkotótáborok, nyelvi tábor, sporttábor, stb.).

-

A kerület hagyományaihoz kapcsolódva minden tanévben megszervezzük a XI. kerület napját november 11-én, részt veszünk a központi szervezésű programokon, illetve osztályszintű programokat szervezünk.

4. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink -

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint életüknek tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

-

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz.

-

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a tanulók nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, és a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

21

-

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

-

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, a tanulók testi fejlődésének elősegítése az iskola alapfeladata. Az egészséges életmódra nevelés a következő területeken valósul meg: -

testápolás,

-

testi képességek fejlesztése a mindennapos testnevelés biztosításával,

-

egészséges étkezés szükségességének kialakítása,

-

egészségmegőrzés módjainak megismerése,

-

betegségmegelőzés,

-

a

környezetvédelemhez

és

megóvásához

kapcsolódó

szokások

kialakítása,

a

környezettudatos magatartás megalapozása, -

állandó értékrend felállítása, mely segítségével a tanulók erkölcsi, szociális érzékenysége fejlődik,

-

megfelelő szokás- és normarendszer közvetítése a tanulók felé,

-

egészséges és biztonságos környezet kialakításával példamutatás

6. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök elsődleges feladata az osztályába járó tanulókat érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése.

22

Legfontosabb feladatai: -

A személyiség- és közösségfejlesztés az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapértékekkel összhangban.

-

Megismerni az osztályába járó tanulói családi, szociális körülményeit, a tanuló személyiségét, hogy szükség esetén segíteni tudja a gyermek harmonikus fejlődését.

-

Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását.

-

Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására.

-

Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát, gondoskodik arról, hogy minden tanulónak alkalmat teremt a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.

-

A tanulói képességek alapján a tehetséges tanulók fejlesztését figyelemmel kíséri, és segíti a szülőket is gyermekük fejlesztésében.

-

tanulókkal kapcsolatos probléma felmerülése esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő szervezettel, és szükség esetén vizsgálati kérelmet indít el a tanuló problémáinak felderítésére

-

A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos teendőket figyelemmel kíséri, és szoros kapcsolatot tart a tanulókat fejlesztő szakemberekkel.

-

Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy megismerteti tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, hogy kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét.

/A további feladatokat az osztályfőnökök munkaköri leírása tartalmazza./

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos feladatok: Az

intézmény

feladata

a

korai

tehetség-felismerés,

tehetségazonosítás.

A

tanuló

tehetségprogramba történő bekapcsolása minden szaktanár és osztályfőnök feladata. A tehetséges tanulók azonosítása után az osztályfőnök/szaktanár feladata a tanuló megfelelő fejlesztésének megszervezése, és az iskola közelében lévő Tehetségponttal felvenni a kapcsolatot.

23

7.2. Tehetséges tanulókkal kapcsolatos céljaink: -

A tanuló megfelelő tehetségprogramba való irányításával biztosítjuk a tanuló fejlődését

-

A tanuló tehetségének megfelelő versenyekre felkészítjük és benevezzük a tehetséges tanulókat.

-

A tanuló egyéni fejlesztését biztosítjuk, hogy továbbfejlődhessen.

7.2.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek -

a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

-

a tehetséggondozó foglalkozások,

-

iskolai énekkar,

-

az iskolai sportkör,

-

a szakkörök,

-

a versenyek, vetélkedők, pályázatok, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.), rendezvényekre történő felkészítés,

-

a szabadidős foglalkozások (pl. hangverseny-, színház- és múzeumlátogatások), és azok összekötése a tanultakkal,

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

-

a továbbtanulás segítése

7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küszködő tanulók segítése Az iskolában előfordul olyan gyermek is, aki jelentős szociális vagy műveltségi hátránnyal küzd, vagy SNI tanuló. Az általános iskolában néha tapasztalható, hogy a családban elfogadott normák összeütközésbe kerülnek az iskolában támasztott követelményekkel. Az ellentmondásba keveredett gyermekek visszaesnek a tanulmányi munkában, az osztályközösségben perifériára szorulnak, vagy a negatív tanulói morál hangadóivá válnak. Feladatunknak érezzük a szülők meggyőzését, az iskolai munkába történő rendszeres bevonását. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés. A kapcsolattartás főképp a szülői értekezleteken és a fogadóórákon történik, de szükség esetén külön megbeszélt időben is lehetséges. A tanórán a differenciált oktatás mellett, a legkisebb előrehaladást azonnal pozitívan értékeljük. A sikeresebb nevelési munka érdekében a tanórai munkán túl építünk a korrepetálásokra, a szakkörökre és a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekre.

24

7. 3.1. SNI vagy BTM-es tanulóink nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink -

biztosítjuk integrált nevelésüket,

-

a többi tanulóval történő együtt haladásukat,

-

esélyeket teremtünk számukra az iskolai élet minden területén,

-

a kialakult hátrányokat kompenzáljuk

-

biztosítjuk a speciális fejlesztésüket megfelelő szakember biztosításával.

7.3.2. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

-

napközis foglalkozásokkal,

-

tanulószobai foglalkozásokkal,

-

felzárkóztató foglalkozások szervezésével oldjuk meg a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását úgy, hogy közben folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, és a fejlesztést végző szakemberekkel.

Ezeket a lehetőségeket az SNI tanulók esetében logopédiai, gyógypedagógiai fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokkal is kiegészítjük.

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, és a jogok gyakorlásának módja A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézményi diákönkormányzat a tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rend szerint végzi. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott Diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK vezetője képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK vezetője írásbeli meghatalmazással felkérheti a segítő tanárt a diákok vezetősége által megfogalmazott vélemény képviselésével a nevelőtestület előtt.

25

8.1. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzatot segítő tanár. b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét, illetve a DÖK SZMSZ - ének jóváhagyása a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató feladata. A köznevelési törvényben meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 7 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható, amennyiben a diákokat érintő kérdésekről van szó. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend megismertetése a diákokkal a DÖK faliújságon keresztül történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai, a diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. Az

iskola

életével

kapcsolatos

kérdéseket

a

diákönkormányzat

a

segítő

közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ.

26

tanár

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

9. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-

az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban és az e-naplóban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

9. 1. Szülői értekezlet Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, 27

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

9. 2. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) 9. 3. Nyílt tanítási napok Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik

az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 9. 4. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik

igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

28

az iskola

9. 5. A szülők bekapcsolódása az iskolai életbe Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: -

a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője,

-

a szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője,

-

a szülő, mint az iskola közéleti szereplője.

A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: -

az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét,

-

az idegen nyelv megválasztását,

-

az ifjúságvédelem segítségét,

-

a napközi otthon, ill. tanulószobai ellátást,

-

a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését.

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: -

a PRAEVOLANS Alapítvány, Hargitai Alapítvány támogatásában,

-

az iskola eszköztárának gazdagításában,

-

az iskola esztétikai arculatának alakításában,

-

az iskolai programok támogatásában (pl. erdei iskola, vízi tábor, egyéb táborok, osztálykirándulások).

Formái: -

pénzadomány,

-

tárgyi támogatás,

-

szellemi és társadalmi munka.

9. 6. A partnerekkel való együttműködés formái -

Nyílt órák, bemutató foglalkozások, igény esetén továbbképzések óvónőknek, tanítóknak, tanároknak,

-

versenyek szervezése, lebonyolítása

-

leendő 1. osztályos tanulóknak és szüleiknek programok, bemutató órák,

-

a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel (továbbiakban MKNE) közös programok

-

múzeumokkal szervezet közös programok, pályázatok

-

Ökoiskolákkal való közös programok rendezése, bemutatók, továbbképzés tartása

29

-

A

Környezetvédelni

Oktatóközpontok

Országos

Szövetségének

(továbbiakban

KOKOSZ) Párácska Oktatóközpontjaként a környezeti neveléssel, a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek bemutatása, továbbképzések tartása az érdeklődő iskoláknak 9. 7. Referenciaintézményi tevékenység Az

intézmény

2010-ben

előminősített

referenciaintézménnyé

vált

Ökoiskola

és

múzeumpedagógia program szerint dolgozó intézményként. Az utóbbi területen KözépMagyarországon egyedüliként pályáztunk sikeresen. Az intézményben ezen a két területen is már évek óta folyik színvonalas munka, melyről többször beszámoltunk már a kerületben, TEMPUS konferenciáikon, előadásokat, bemutatókat tartottunk, foglalkozásokat szerveztünk. Az előminősítés során „Jó gyakorlatként” az Educatio honlapjára „A fa, mint élőlény, nyersanyag és szimbólum” nemzetközi nívódíjjal kitűntetett projektünket, a „Tekergő program”t és a „Kuka-kupa” témanapot töltöttük fel. Ezekre a jó gyakorlatokra épül a tapasztalatok átadása az érdeklődő intézményeknek. A TÁMOP 3.1.7-11/1 Uniós pályázat nyerteseként felkészültünk a referenciaintézményi tevékenységre. Ezzel lehetőséget kaptunk arra, hogy a szűkebb és a tágabb környezetükben bemutathassuk jó gyakorlataikat, segítsük a többi intézményt az innovatív fejlesztésben. Nyitottak vagyunk a megkeresésekre, melyet felvállaltunk a pályázat megvalósítása során. A következő tevékenységeket végezzük: -

Hálózatépítés

-

„Jó gyakorlatok” és eredményes módszerek átadása

-

Ökoiskolai életre való felkészülés segítése

-

A múzeumpedagógiai tevékenység szervezése, beépítése az iskolai életbe

10. Tanulmányok alatti vizsgák A tanuló tanulmányai alatt osztályozó vizsgát tehet a magasabb évfolyamba történő lépéshez. A tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-

egy tanítási évben az adott tantárgy óraszámának 30%-ánál többet mulasztott, és emiatt teljesítménye nem értékelhető

30

-

egy tanítási évben a tanuló hiányzása elérte az igazolt és az igazolatlan tanítási órák összességében a 250 órát, és emiatt a tanuló nem osztályozható, illetve a tanuló igazolatlan óráinak száma elérte a 20 tanítási órát.

-

magántanuló volt.

A tanuló javító vizsgát tehet a következő tanévet megelőző augusztus hónapban a 2-12. évfolyamon, ha 1, 2 vagy 3 tantárgyból „elégtelen” osztályzatot kapott. Sikertelen javító vizsga esetén a tanuló évfolyamot ismételni köteles. A tanuló egyedi elbírálás alapján igazgatói engedéllyel különbözeti vizsgát tehet, ha azt helyzete indokolja. Egyéb vizsgát az iskola nem szervez. 11. A tanulók felvételének, átvételének helyi szabályai, beiratkozás és a magasabb évfolyamra lépés feltételei Az 1. évfolyamra való beiratkozáskor az óvodai szakvélemény alapján iskolázzuk be a tanulókat. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a kis létszámú logopédiai osztályba szakértői vélemény a felvétel feltétele. Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók esetében az illetékes szakértői bizottság javaslata alapján történik a beiskolázás. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból teljesítette az előírt követelményeket az adott évfolyamon. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2.-12. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanulónak joga van türelmi időt kérni, ha egy tantárgyat a korábbi iskolájában más rendszerben, más óraszámban tanult. Ebben az esetben az adott tantárgyból különbözeti vizsgát kell tennie. 12. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A tanévnyitó értekezleten tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesül minden pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazott.

31

A tanévnyitó munkaközösségi értekezleteken az iskolai egészségügyi hálózat segítségét kérve felkészítjük a pedagógusokat a korszerű elsősegély-nyújtási ismeretekre, és a balesetekkel kapcsolatos pedagógusi feladatokra. Ezek a tevékenységek az iskolai munkaterv részét képezik, és minden pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazott számára kötelező.

32

II. HELYI TANTERV 1. A választott kerettantervek A kerttantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012 (XII.21.) számú EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a választott kerettantervet az 1-4. évfolyamra, 2. számú melléklete tartalmazza az 5-8. évfolyamra szólót. A két tanítási nyelvű osztályok oktatásának irányelvének kiadásáról szóló 4/2013 (I. 11.) számú EMMI rendelet kerettanterveket tartalmazó 2. melléklete: Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz

33

2.1. Óratervek Az 1-8. évfolyamokon tanított kötelező és választható tanórai foglalkozások órakerete a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. és az 5. évfolyamon kezdődően

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan Összesen Osztályonként össz. Énekkar

1.a egész napos iskolai nevelés 1.b nyelvi CsoportCsoportKöt. Vál bontás Köt. Vál bontás Köt. 7

7 1

4 1 2 2 1 5 1 23

1

2 25

1.z zenei 1.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportVál bontás Köt. Vál bontás 7

7

2

1

4

4

1 2 2 1 5 1 23

1 2 2 1 5 1 23

2 25

5

5

4

1

2 25 1

34

1 2 2 1 5 1 23 5 28+9 bontás

1 2 1

9

2.a egész napos iskolai nevelés CsoportKöt. Vál bontás Köt.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 7 Idegen nyelv Matematika 4 Informatika Környezetismeret 1 Ének 2 Rajz 2 Technika 1 Testnevelés 5 Erkölcstan 1 Összesen 23 Osztályonként össz. Énekkar

2.b nyelvi CsoportVál bontás Köt. 7

2.z zenei Vál 7

1

7

2

1

2 25

2.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportbontás Köt. Vál bontás

1

4

4

1 2 2 1 5 1 23

1 2 2 1 5 1 23

2 25

35

5

4

1

2 25

1

5

1 2 2 1 5 1 23 5 28+9 bontás

1 2 1

9

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan Összesen Osztályonként össz.

1.c logopédiai 2.c logopédiai oszt. oszt. Köt. Vál Köt Vál. 7 4 1 2 2 1 5 1 23

2

25

7 4 1 2 2 1 5 1 23 25

2

36

3.a egész napos iskolai nevelés CsoportKöt. Vál bontás Köt.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 6 Idegen nyelv Matematika 4 Informatika Környezetismeret 1 Ének 2 Rajz 2 Technika 1 Testnevelés 5 Erkölcstan 1 Összesen 23 Osztályonként össz. Énekkar

1 1

3.b nyelvi CsoportVál bontás Köt. 6

1

2 25

1 2

3.z zenei Vál 6

4

4

1 2 2 1 5 1 23

1 2 2 1 5 1 22

2 25

1 1

37

6

1 5

5

4

1

3 25

1

3.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportbontás Köt. Vál bontás

1 2 2 1 5 1 22 6 28+9 bontás

1 2 1

9

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Informatika Ének Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan

4.a egész napos iskolai nevelés CsoportKöt. Vál bontás Köt. 6 2 4

1 1

6 3 4

1 1 2 2 1 5 1

Összesen 25 Osztályonként össz. Énekkar

4.b nyelvi CsoportVál bontás Köt.

2 27

2

4.z zenei Vál 6 2 4

5

1 1

1

1

2 2 1 5 1

2 2 1 5 1

1

24

3

25 2 27+5 bontás

38

6 2 4

1 3

5

1

27 1

4.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportbontás Köt. Vál bontás

2 2 1 5 1 1 25 4 29+9 bontás

1 2 1

9

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Természetismeret Informatika Ének Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan Dráma tánc/Hon-és népismeret Osztályfőnöki Országismeret Összesen Osztályonként össz. Énekkar

5.a CsoportKöt. Vál bontás Köt. 4 2 3 4 2

3

2 1 1 1 5 1 1 1 26

4 2 3 4 2

2

5

5.z zenei Vál 4 2 3 4 2

5.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportbontás Köt. Vál bontás

3

4 2 3 4 2

2

2 5 2

2

1

2 28+6

5.b nyelvi CsoportVál bontás Köt.

1 1 1 5 1 1 1 26

1

2 28+6

1 1 1 5 1 1 1

2 1

26

2 28+4

1

39

1 1 1 5 1 1 1 1 28 2 30+11

1

1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Természetismeret Informatika Ének Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan Dráma tánc/Hon-és népismeret Osztályfőnöki Országismeret Összesen Osztályonként össz. Énekkar

6.a CsoportKöt. Vál bontás Köt. 4 2 3 3 2 1 1 1 1 5 1

3 0,5 0,5 2

3

1

1 25

6.b nyelvi CsoportVál bontás Köt. 4 2 3 3 2 1 1 1 1 5 1

2 0,5 0,5

5

1

1

1 3 28+7

7

25

6.z zenei Vál 4 2 3 3 2 1 1 1 1 5 1

6.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportbontás Köt. Vál bontás

3 0,5 0,5 1 2 1

1 3 28+7

25

3 28+5

1

40

5

4 2 3 3 2 1 1 1 1 5 1

2 0,5 0,5

1 1 26 3 29+11,5

2 5 2,5 1

1

1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Természetismeret Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Informatika Ének Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan Dráma tánc/Hon-és népismeret Osztályfőnöki Országismeret Összesen Osztályonként össz. Énekkar

7.a CsoportKöt. Vál bontás Köt. 3 2 3 3 2 1 2 1 1 1 1 1 5 1

1 3

2

1

1 28

3

7.b nyelvi CsoportVál bontás Köt. 3 2 3 3

1 2

5

2 1 2 1 1 1 1 1 5 1

1

1

1 3 31+7

28

7. z zenei Vál 3 2 3 3

1 3

2 1 2 1 1 1 1 1 5 1

1 2 1

1 3 31+7

26

3 29+5

1

41

7.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportbontás Köt. Vál bontás 3 2 3 3

1 2

2 1 2 1 1 1 1 1 5 1 1 1 29 3 32+13

2 5

1 2 1

1

1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Természetismeret Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Informatika Ének Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan Dráma tánc/Hon-és népismeret Osztályfőnöki Országismeret Összesen Osztályonként össz. Énekkar

8.a CsoportKöt. Vál bontás Köt. 4 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 5 1

3 0,5

1,5

2,5

1

1 29

8.b nyelvi CsoportVál bontás Köt. 4 2 3 3

2 0,5

5

1 2 1 2 1 1 1 1 5 1

1

1

1 2 31+6,5

6,5

29

8. z zenei Vál 4 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 0,5 5 1

8.n angol két tanítási nyelvű CsoportCsoportbontás Köt. Vál bontás

3 0,5

1 2 0,5

1 2,5 31,5+7

7

42

28,5 2,5 31+4,5 1

4,5

4 2 3 3

2 0,5

1 2 1 2 1 1 1 1 5 1 1 1 30 2,5 32,5+12

2 5

2 1 1

1

1 12

2. 2. A 2014/15-ös tanévtől a 2. és a 6. évfolyamtól kimenő rendszerben megszűnő óratervek

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen Osztályonként össz. Összesen lehetne bontással Terhelhetőség Fenntartói testnev.

2.a iskolaotthon 2.c informatika 2.zenei+természettudomány CsoportCsoportCsoportKöt. Vál bontás Köt. Vál bontás Köt. Vál bontás Köt. 8,5 4

1 0,5

8

7,5

4,5

4

0,5

20

2

8,5 1

1 1,5 1 1 1 3

2.n - nyelvi CsoportVál bontás

1

1,5 1 1 1 3 0

1,5 2 1 1 3

20

22

1

2 4,5

1

20

22

1 1 1 1 3

1

2

0

20

22

22

20+2=22 óra heti 22 óra 1

2

heti 22

1

1

43

1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen Osztályonként össz. Összesen lehetne bontással Terhelhetőség Fenntartói testnev.

3.a iskolaotthon 3.c informatika 3.zenei+természettudomány CsoportCsoportCsoportKöt. Vál bontás Köt. Vál bontás Köt. Vál bontás Köt. 8,5 4

1 0,5

8,5

7

4

4

0,5

20

2

8,5 4,5

1 3 1 1 3

1 1 1 1 3

2 1

1,5 1 1 1 3

3.n - nyelvi CsoportVál bontás

1

1,5 1 1 1 3 0

20

22

1

2

1

20

22

2

0

20

22

22

20+2=22 óra heti 22 óra 1

2

heti 22

1

1

44

1

4.a iskolaotthon CsoportKöt. Vál bontás

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 8 0,5 Idegen nyelv 3 Matematika 4 0,5 Informatika Környezetismeret 1,5 0,5 Ének 1 Rajz 1 0,5 Technika 1 Testnevelés 3 Osztályfőnöki Összesen 22,5 2 Osztályonként össz. 24,5 Összesen lehetne bontással Terhelhetőség Fenntartói testnev. 1

4.zenei+természettudomány 4.n – emelt szintű nyelvi CsoportCsoportKöt. Vál bontás Köt. Vál bontás

4.c informatika CsoportKöt. Vál bontás 7 3 3,5 2 1 1 1 1 3 0

22,5

6,5 3 4

7 5 3,5

5

2 2 1 2 1 3 0 24,5

2

22,5+2,25=24,75 óra heti 24,5 óra 1

45

22,5

1 1 1 1 3

2

2 24,5

0

22,5

0 27,5 24,75 heti 24,5

1

1

5

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Összesen Osztályonként össz.

1.b logopédiai 2.b logopédiai oszt. oszt. Köt. Vál Köt Vál. 9 4 1 1 1 1 3 20

9 4 1 1 1 1 3 20 20

20

A két osztály által előírt habilitációs és rehabilitációs órakeretet is megkapja.

46

6.a CsoportKöt. Vál bontás

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 Történelem 2 Idegen nyelv 3 Matematika 3,5 Informatika 1 Természetismeret 3 Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének 1 Rajz 1 Technika 1 Testnevelés 2,5 Osztályfőnöki 0,5 Média Összesen 22,5 Osztályonként össz. Összesen lehetne bontással Terhelhetőség Fenntartói testnev. 1

Köt.

3 1

0 27,5

6.zenei+természettudomány 6.n –emelt szintű nyelvi CsoportCsoportKöt. Vál bontás Köt. Vál bontás

6.c informatika CsoportVál bontás

4 2 3 3,5 2 2

1

1 1 1 2,5 0,5

5

22,5

3 2

0

4 2 3 3,5 1 2,5

3 1 0,5

0,5

1

1,5 1 1 2,5 0,5

6

22,5

1

28,5

4 1,5 4,5 3,5 1 2

1

1 1 1 2,5 0,5

5

22,5

28,5

22,5+5,625=28,125 óra heti 25,5 óra 1

47

0,5

1

1

0,5 30 28,125 25,5

1

1

5

7

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Média Összesen Osztályonként össz. Összesen lehetne bontással Terhelhetőség Fenntartói testnev.

7.a CsoporKöt. Vál tbontás 4 2 3 3,5 1 1 1,5 1 1,5 1 1 1 2,5 0,5 0,5 25

Köt.

3 1 0,5 0,5

1

1

5

7.zenei+természettudomány CsoportKöt. Vál bontás

7.c informatika CsoportVál bontás

4 2 3 3,5 1

3 1,5

1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

0,5

25

2

31

2,5

1

6,5

4 2 3 3,5 1 1 1,5 1 1,5 1 1 1 2,5 0,5 0,5 25

33,5

7.n – emelt szintű nyelvi CsoportKöt. Vál bontás 4 1,5 5 3,5 1

3 0,5 1 0,5

1

5

31,5

1

7 32 32,5 29

1

48

1

25

25+7,5=32,5 óra heti 29 óra 1

1

1 1 1 1 1 1 1 2,5 0,5

0,5

1,5

5

1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Média Összesen Osztályonként össz. Összesen lehetne bontással Terhelhetőség Fenntartói testnev.

8.a CsoportKöt. Vál bontás 4 2 3 3,5 1 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 2,5

Köt.

3 1

0,5

1

4 2 3 3,5 1

3 2

3

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5

0,5 0,5 25

8.zenei+természettudomány CsoportKöt. Vál bontás

8.c informatika CsoportVál bontás

1

4 2 3 3,5 1 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 2,5

0,5

1

5

25

31

0,5 3 0,5 1

0,5

1 0,5

2,5

7

0,5 25

34,5

2 37

25+7,5=32,5 óra heti 29 óra 1

8.n – emelt szintű nyelvi CsoportKöt. Vál bontás

1

5 1

1 1 1 1 1 1 1 2,5 0,5

1

25

7 32 32,5 29

1

49

5

4 1,5 5 3,5 1

Gimnázium Évfolyam Osztályok Tantárgyak Magyar Történelem Etika Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Filozófia Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és körny Ének Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Művészetek Média Kötelező Nem kötelező Összesen max. Csoportbontás Testnevelés

11.

12.

n

z

n

z

4 3,5 1 5 4 3,5 1

4 3,5 1 4 4 3,5 1

5 3,5 3 3 4,5 1 1 1,5 2 -

5 3,5 3 3 4,5 1 1 1,5 2 -

-

-

2 2

2 2

-

-

2,5 1

2,5 1

1 0,5 30 3 33 9 0,5

1 0,5 30 3 33 8 0,5

3 1

3 1

1 0,5 30 3 33 7

1 0,5 30 3 33 7

A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhető órákat az emelt szintű érettségire felkészítésre használjuk fel. Emelt szintű idegen nyelv oktatása folyik 11-12. évfolyamon angol és német nyelvből. A tantervek kiegészítő anyagok és ismeretek közbeiktatásával jelzik a normál és emelt szint közti különbséget.

50

2.3. A korábbi Lágymányosi Általános Iskolába járó tanulók óraterve kimenő rendszerben Kerettanterv (csökkentett)

Tantárgy 1. 2.

Kötelező tanórák

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

6. osztály

Magyar nyelv és irodalom Modul: Tánc és dráma Modul: Mozgókép és m. Történelem Modul: Hon- és népism. Idegen nyelv Matematika Informatika Környezet Természetismeret I. Biológia Modul: Egészségtan Földrajz Fizika Kémia Ének-zene Modul: Tánc és dráma Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Modul: Etika Modul: Egészségtan

8. osztály 3,5

4

2 0,5 3 3 0,5

2

1 2

3 3 1

3 3,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 0,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1 2,5+0,5 0,5

1 1 2,5+0,5 0,5 0,5

1 1 2,5+0,5 0,5 0,5

22,5

25

27

23

25,5

27,5

2 0,5

1

Összes kötelező óra

Nem kötelező (szabadon választható) tanórák

7. osztály

4 0,5

HT óraszám (köt.+testn.) Szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének Összesen Nem köt. tanórák (szab.v.) Idegen nyelv (játékos form.) Idegen nyelv emelt ó. 2 Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Tömegsport Mindösszesen

51

23 2

25,5

27,5

4 2 2 1

25

3 2 1

3 0,5 0,5 29,5

3

30,5

2.5. Az angol két tanítási nyelvű osztály kimenő rendszerben megszűnő óraterve

Tantárgyak Köt. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Tört. és államp. ism. Matematika Környezetismeret Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és körny. Országismeret Ének-zene Rajz és vizuális kult. Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Mozgókép és média Összesen: Összesen: (Köt.+Vál.)

Évfolyam 1-3. 4.

1. oszt. Vál. Csb.

Köt.

2. oszt. Vál. Csb.

8 3

Köt.

3. oszt. Vál. Csb.

8 2

5

4 1

3

Köt.

4. oszt. Vál. Csb.

8 2

5

4 1

5

5

4 1

1 1 1 1 3

1 1 1

1 1 1 3

1 1 1

22 2 8 22 2 8 22+2 + 8 csopbont. 22+2 + 8 csopbont.

1 1 1 3

1 1 1 1

24 1 9 24 +1+9 csopbont

Tantárgyak csoportbontásban Ének-zene, rajz, technika, Ének-zene, rajz, technika, országismeret

52

3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a tankönyvlistán szerepelnek, és a munkaközösség egyetért a tankönyvek használatával. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). Az Iskolaszék ezek anyagi kihatásáról, illetve korlátairól dönt. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

-

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

-

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

A tanulók a 16/2013. (II.28.) EMMI rendeletben felsorolt esetekben a tankönyvek térítésmentes igénybevételre jogosultak. Az ingyenes tankönyvet a könyvtár állományából a tartós tankönyvek közül biztosítjuk. A kikölcsönzött tankönyvet iskolai pecséttel látjuk el, majd a tanuló a tanév végén az osztályfőnökökön keresztül visszaadja a tankönyveket. A sérült, teljesen elhasználódott tankönyv árát meg kell téríteni abban az esetben, amennyiben a sérülést szándékos rongálás okozta.

53

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 4.1. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: -

megfelelő szókincs,

-

a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete.

-

a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak ismerete,

-

a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete.

-

A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást,

-

a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése.

54

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: -

A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket,

-

szocio- és interkulturális készségeket feltételez.

-

el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát.

-

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: -

A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását.

-

Alapvető matematikai elvek és törvényszerűségek felismerése a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen

-

A törvényszerűségek felismerése a természetben, mely alkalmassá tesz az érvek láncolatának

követésére,

a

matematika

nyelvén

megfogalmazott

törvények

megértésére. -

A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett

55

előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: -

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete.

-

Ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve.

-

A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor.

-

A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása,

56

bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: -

A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét,

-

illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában.

-

Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés,

-

az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.

-

Érteni kell a tanulónak, hogy az IKT a kreativitást és az innovációt helyezi előtérbe, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.

-

A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

-

Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

57

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: -

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák.

-

A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét.

-

Az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása.

-

Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás.

-

Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján).

-

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását.

-

Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása.

-

Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti.

-

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket.

-

Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete.

-

Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is.

58

-

Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb.

-

Nélkülözhetetlen

még

a

társadalmi-gazdasági

fejlődés,

az

interkulturális

kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. -

Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: -

Az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértése és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódás. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is.

-

A tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás,

-

a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás.

-

A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a

59

vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök -

A helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítása, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismerete a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is.

-

Az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

-

Művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével,

-

a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása.

-

A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezze.

-

A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást

-

a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

A hatékony, önálló tanulás Az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök -

Az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről.

-

A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait.

60

-

Képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

-

Alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKTeszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése.

-

A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése.

-

A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

-

A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

4. 2. Kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok Átszövik a nevelés és oktatás teljes tartalmát és gyakorlatát, melyek segítségével épülnek ki tanulóinkban a kulcskompetenciák. Az erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés, az állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre

nevelés,

felelősségvállalás

másokért,

önkéntesség,

fenntarthatóság,

környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása átszövi a pedagógiai munka minden fázisát. A felsorolt nevelési célok és fejlesztési területek megjelennek a helyi tantervektől a munka értékeléséig és az intézmény minden színterén.

61

4. 3. A két tanítási nyelvű oktatás alapelve és célja és feladata A két tanítási nyelvű oktatás alapelve, hogy a tanítás egyidejűleg két tanítási nyelven, magyarul és angolul folyik. A célnyelven tanított tantárgyak megválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait. A célnyelven tanított tantárgyak és az angol nyelv a két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján történik az intézmény helyi tantervében megfogalmazottak szerint.

-

Célunk az anyanyelv és az idegen nyelvi tudás egyidejű fejlesztése, és annak tudatosítása, hogy az anyanyelven kívül más nyelven is lehet kommunikálni.

-

Célunk, hogy megtanítsuk a tanulókat az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására.

-

A tanulókat alkalmassá szeretnénk tenni tanulmányaik magyar vagy idegen nyelven való folytatására.

-

Célunk, hogy tanulóink a különböző kultúra értékein, megismerésén keresztül képesek legyenek türelemre, megértésre, nyitottságra.

-

Célunk, hogy tanulóink megértsék a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések fontosságát, és pozitív én- és országképet alakítsanak ki magukban.

-

Célunk az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzésére, mondatdallamára, ritmusára és hangsúlyozására megtanítani tanulóinkat.

-

Célunk, hogy tanulóink tudjanak az angol nyelven beszélgetést kezdeményezni, kommunikálni és életkori sajátosságaiknak megfelelő témákban írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt kialakítani.

-

Célunk, hogy változatos módszerekkel fejlesszük a tanulók kreativitását, az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteik alkalmazását más tanórákon.

-

Célunk, hogy eljuttatjuk a tanulókat a nyolcadik osztály végére középszintű nyelvtudáshoz.

Feladata: -

A két tanítási nyelv alkalmazásával az idegennyelv-tanulás közelít a természetes nyelvelsajátításhoz, melynek előnyeit már az 1. évfolyamtól kezdve kihasználjuk.

-

Az idegen nyelven való gondolkodás kialakítása.

-

Az idegen nyelven való információgyűjtés lehetőségének biztosítása.

-

A tanulók magas szintű idegennyelv-tudásának és ilyen irányú tehetségeiknek kibontakoztatása. 62

4.4. Az emelt szintű nyelvi képzés alapelve, célja, feladatai Alapelv, hogy a tanulókat emelt óraszámban oktatott nyelvtanítással a 8. év végére egy társalgás szintű nyelvtudással kell továbbengedni a középiskolába. -

Célunk, hogy tanulóink a különböző kultúra értékein, megismerésén keresztül képesek legyenek türelemre, megértésre, nyitottságra.

-

Célunk, hogy tanulóink megértsék a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések fontosságát, és pozitív én- és országképet alakítsanak ki magukban.

-

Célunk az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzésére, mondatdallamára, ritmusára és hangsúlyozására megtanítani tanulóinkat.

-

Célunk, hogy tanulóink tudjanak az angol nyelven beszélgetést kezdeményezni, kommunikálni és életkori sajátosságaiknak megfelelő témákban írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt kialakítani.

-

Célunk, hogy változatos módszerekkel fejlesszük a tanulók kreativitását, az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteik alkalmazását más tanórákon.

-

Célunk, hogy a tanulók egy része a közép szintű nyelvvizsgát letegye, mely egy magasabb szintű tudást feltételez.

Feladata: -

Az idegen nyelven való információgyűjtés lehetőségének biztosítása.

-

A tanulók magas szintű idegennyelv-tudásának és ilyen irányú tehetségeiknek kibontakoztatása.

4.5 Az emelt szintű ének-zene oktatás alapelve, célja, feladata A tanítás magasabb óraszámban folyik, melyhez heti 2 karének kapcsolódik, melyből 1 beszámít az emelt óraszámba. Az emelt szintű zenei-nevelés célja a Kodály-módszerben meghatározott célok elérése az alább felsorolt feladatokon keresztül. Feladata: -

személyiségfejlesztés,

-

tehetséggondozás,

-

a tudás fejlesztése,

-

a tanulók társas viszonyainak alakítása,

-

közösségfejlesztés, 63

-

a nemzeti öntudat fejlesztése a magyar népdalkincsen keresztül,

-

más nemzetek kultúrájának megismertetése,

-

a kulcskompetenciák fejlesztése

4.6. Egész napos nevelés alapelve, célja, feladatai Az egész napos iskolai nevelés választott oktatási programjának alapelve, hogy komplex Ökoiskolai nevelési-oktatási programot biztosításunk a résztvevő tanulóknak. Célja a tanulói sokféleség kezelése az egész napos iskolai nevelésben rejlő pedagógiai lehetőségek, eszközök felhasználásával. Feladata: -

személyiségfejlesztés,

-

tehetséggondozás,

-

felzárkóztatás,

-

a tanulók társas viszonyainak alakítása,

-

közösségfejlesztés

-

egészséges életmódra nevelés

-

a kulcskompetenciák fejlesztése

5. A felsőbb évfolyamon a választható tantárgyak, foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai A

választható

tantárgyak

esetében

a

pedagógusválasztás

lehetősége

az

éves

tantárgyfelosztástól függ, melyre engedélyt az intézmény igazgatója adhat a pedagógusok egyenletes terhelését biztosítva.

6. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályok Az iskolában tanított tantárgyból megszervezi a közép szintű érettségi vizsgát a tanulók számára. Az emelt szintű érettségi vizsgát a kijelölt központokban tehetik le a tanulók. A középszintű érettségi témaköreit az egyes tantárgyakból az 1. sz. melléklet tartalmazza.

64

7. A tanulmányi munka, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 7. 1. Tanulmányi munka Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az értékelés előremutató és ne lezárt, megbélyegző legyen. Célszerű kidolgozni évfolyamonként egységes témazárót egy-egy tantárgyból. Tanulóinkat félév végén legalább négy érdemjegy alapján értékeljük osztályzattal. Abban az esetben, ha a tantárgy heti óraszáma 1, tanulóinkat 3 érdemjegy alapján értékeljük osztályzattal. Az érdemjegyszerzés módjai: -

szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek)

-

írásbeli munka

-

önálló kiselőadás

-

óraközi munka

-

részvétel versenyeken.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: -

az általános iskola alsó tagozat 1. osztályban év közben és év végén szöveges értékelést adunk

-

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a többi évfolyamon: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

-

A tantárgyra vonatkozó minimum követelmény az adott tantárgy helyi tantervében található.

Az SNI tanulók szakértői vélemény alapján igazgatói határozattal felmentést kaphatnak egyes tantárgyak írásbeli értékelése alól, ill. orvosi szakvélemény alapján a testnevelés értékelése alól.

65

7.2. A magatartás és szorgalom minősítésének követelményei Magatartás

példás (5)

aktivitás, igen jó, nagyfokú példamutatás A közösségi igen, élen jár célokkal azonosulás, érdekeinek figyelembevétele, munkában való részvétel Hatás a közösségre pozitív

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

közepes

gyenge

negatív vagy romboló szemben áll, érdektelen

ellene nem vét, ingadozó, aktívan részt vesz közömbös

törődés társaival

gondos segítőkész

Befolyást gyakorol segítőkész

házirend betartása

betartja, arra

betartja

nem nem árt

negatív

ingadozó

közömbös, gátló

részben tartja be

sokat vét ellene

ösztönöz viselkedés, hangnem

kifogástalan

kívánni valót hagy udvariatlan, nyegle durva, goromba maga után

fegyelmezettség

nagyfokú

megfelelő

gyenge

elégtelen

Magatartásból adott minősítés követelményei: Példás minősítést kap az a tanuló, aki: -

közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait erre ösztönzi

-

szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne

-

a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias

-

fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó minősítést kap az a tanuló, aki: -

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás

-

a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias

-

fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

Változó minősítést kap az a tanuló, aki:

66

-

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni

-

a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó

-

társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít

-

fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz minősítést kap az a tanuló, aki: -

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be

-

közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek

-

a Házirendet nem tartja be az ismételt figyelmeztetések ellenére sem

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle

-

fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.

Szorgalom tanulmányi munkavégzés munkavégzés általános tanulmányi munkavégzés, önálló munkavégzés többféle feladatot vállal - e? munkabeosztás, önellenőrzés, önálló munkavégzés tanórán kívüli információk felhasználása

példás (5) igényes

jó (4) figyelmes

változó (3) ingadozó

hanyag (2) hanyag

kitartó, pontos, megbízható mindent elvégez

rendszeres

rendszertelen

megbízhatatlan

ösztönzésre dolgozik

önállótlan

feladatait nem végzi el

igen

keveset

ritkán

nem

igen jó

jó

közepes

gyenge vagy nincs

igen sokszor, rendszeresen

előfordul

ritkán

egyáltalán nem

A szorgalom minősítés tartalma: Példás: -

tanulmányi munkában figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit, az életkörülményeket, a képességek szintjét

67

-

igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját

-

munkavégzése pontos, megbízható

-

minden tárgyban elvégzi feladatait, házi feladatai, iskolai felszerelése rendben van,

-

önállósági szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes

-

kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik

-

érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed

-

egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

-

figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, az órákra lelkiismeretesen

Jó: felkészül -

rendszeresen és megbízhatóan dolgozik

-

házi feladata majdnem mindig készen van, iskolai felszerelése ritkán hiányzik

-

ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát; tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania

-

általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el

-

érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó: -

munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan

-

házi feladata, iskolai felszerelése rendszeresen hiányzik

-

önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát

-

munkája változékony jellegű

-

szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

Hanyag: -

figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el

-

házi feladata, iskolai felszerelése rendszeresen hiányzik

-

nem hajlandó munkavégzésre

-

nem törődik kötelességeivel

-

érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

Megjegyzés: a 2., 3., 4. szempontnál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.

68

7. 2.1. A tanulók jutalmazásainak elvei A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük. Tantárgyi elismerés: -

a szaktanár szóbeli dicsérete

-

a szaktanár írásbeli dicsérete

-

több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dicséret

-

kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók, nevelők és a szülők közössége előtt

-

házi versenyek győzteseinek jutalmazása iskolai ünnepélyen a nevelők és a tanulók közössége előtt

-

az egész évben tartó házi sportbajnokságról, tanulmányi versenyekről az iskolai faliújságokon folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat.

8. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Formái: évfolyam dolgozat, nagydolgozat, vagy témazáró, röpdolgozat. A munkaközösségek és szakcsoportok a tanév elején egyeztetnek a félévi és év végi nagy témazárók időpontjáról, tartalmáról. -

Egy tanítási napon egy osztály kettőnél több nagydolgozatot, ill. témazárót nem írhat.

-

Az egyeztetésnél előnybe kell részesíteni a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakat.

-

Az értékelés szempontjait a tanulókkal a dolgozat megírása előtt ismertetni kell.

-

A nagydolgozat vagy témazáró előtt szükséges legalább egy tanítási órát az összegzésre, ill. az ismétlésre fordítani, a megíratás után pedig foglalkozni kell a hibák kijavításával és megbeszélésével.

-

A pillanatnyi felkészülést vizsgálja a röpdolgozat, mely írásbeli feleletet jelent, az aznapra feladottakat kéri számon.

-

Az SNI tanulók esetében a Szakértői Bizottság véleményének figyelembevételével egyéni elbírálás szükséges.

69

9. Értékelés az alsó tagozaton

Az első évben a tanulók szöveges értékelést kapnak, ami kifejezi, hogy kiválóan megfelel, jól megfelel, vagy csak megfelel a tanuló az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával az osztálytanítók értékelik a tanuló teljesítményét, feltárják a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és erről tájékoztatást nyújtanak a szülőknek. Az 1. évfolyamtól kezdve a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeresen teljesíti az évfolyam előírt követelményeit. A második évfolyam végén a tanulók érdemjegyet kapnak. A továbbhaladás feltétele a 2., 3. és 4. évfolyamon az elégséges érdemjegy elérése. A tanuló részére a tanév ismétlése szülői kérésre is engedélyezhető az 1-4. évfolyamon.

9. 1. Az értékelés funkciói -

Diagnosztikai – helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez

-

Formatív – fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás korrekciójához ad segítséget.

-

Szummatív – megerősítés, visszacsatolás, regisztrálja az eredményeket.

9. 2. A szöveges értékelés alapelvei -

A gyermek életkori sajátosságainak saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek figyelembe vétele.

-

A gyermek önmagához képest mért fejlődésé.

-

A szöveges értékelés személyre szabott és differenciált.

9. 3. A szöveges értékelés elvi követelményei -

Fejlesztőközpontúság jellemezze

-

Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat

-

Legyen összhangban az intézmény stratégiai dokumentumaival

-

Rendszeres és folyamatos legyen

-

Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen

70

-

Megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet töltsön be

-

Egyénre szabott javaslatot tartalmazzon

-

Érthető legyen mind a tanuló, mind a szülő számára

9. 3. 1. Az értékelés kifejezhető: -

metakommunikációs eszközökkel

-

szóbeli vagy írásbeli véleménnyel

-

pontozással

-

százalékos értékekkel

-

szimbólumokkal

-

az előbb felsoroltak kombinációjával.

9. 4. A szöveges értékelés szempontjai 9. 4. 1. Osztályfőnöki értékelés szempontjai -

együttműködés a társakkal és a tanárokkal

-

konfliktuskezelés

-

a szabályok betartása

-

a közösségben, az osztályban elfoglalt hely

-

felelősségtudat

-

kezdeményezőkészség

-

önbizalom

-

önértékelés

-

érdekérvényesítés

9. 4. 2. A tanulás értékeléséhez általában -

munkavégzés rendezettsége

-

munkafegyelem

-

felszerelés

-

házi feladat megléte

-

odafigyelés és összpontosítás

-

önállóság

71

-

segítségkérés és -adás

-

együttműködés

-

érdeklődés

-

aktivitás

-

munkatempó

-

hatékonyság

-

gyűjtőmunka.

Összesítő szöveges értékelést a pedagógus az 1. évfolyamon félévkor, év végén végez. A köztes időszakokban metakommunikációs eszközökkel, szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, pontozással, százalékértékekkel, szimbólumokkal és ezek kombinációjával vagy 5-össel értékel.

10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladat a tanulók készségfejlesztését szolgálja, új tananyag otthoni egyéni feldolgozását nem jelentheti és számonkérés sem követheti. A gyűjtőmunka vagy rendszeresen elkészített jó házi feladat pozitívan értékelhető plusz pont vagy piros pont adásával vagy egyéb jutalmazással. A házi feladatok hiányának értékelése a tanulók és szülők év eleji tájékoztatásával történjen. A rendszeresen elkészített házi feladat a szorgalom jegy értékelésének is szerves részét képezi. A szóbeli és írásbeli házi feladat kiválasztása mindenkor időtervezéssel történjen, és az életkori sajátosságokat vegye figyelembe. Pénteken az egyéb tanítási napoknak megfelelő átlagos házi feladat adható. Az SNI tanulók egyénre szabott írásbeli és szóbeli feladatokat kapnak az otthoni felkészüléshez.

72

11. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tantárgyi csoportbontásokat a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmazza a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. A következő tantárgyakból tervezünk csoportbontásokat: -

idegen nyelv

-

informatika

-

technika

-

a két tanítási nyelvű osztályban az óratervben megfogalmazottak szerint

12. Egészség- és Környezetnevelési program Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadása. A

2012-es

évi

NAT-ban

is

kiemelt

feladata

a

pedagógusoknak

a

tanulók

természettudományos kompetenciájának fejlesztése, mely a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget is magába foglalja. A fenntarthatóságra, a környezettudatosságra való nevelés és a testi és lelki egészség fejlesztése igen nagy felelősséget ró minden pedagógus számára. 12. 1. Helyzetelemzés: A helyzetelemzést a pedagógiai program tartalmazza, itt csak a tárgy szempontjából kiemelten fontos tényezők szerepelnek: -

Az ebédlő és az iskolai büfé látja el a tanulók igényeit.

-

Természet közeli élményt ad a tanuláshoz az iskolakert és „iskolató”.

-

KOKOSZ (továbbiakban KOKOSZ) tagjaként sikeresen tevékenykedünk, mint Párácska Oktatóközpont.

-

Ökoiskola és előminősített referenciaintézmény vagyunk ökoiskolai területen. A munkánkat széles körben elismerik.

-

Rendszeresek az erdei iskolák és a nyári táboraink

73

-

A tárgyi feltételek a pályázatoknak és az iskolai alapítványnak köszönhetően jók.

-

A pedagógusok képzettsége színvonalas környezeti- és egészségnevelést tesz lehetővé.

-

Több kolléga aktív tagja a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek és múzeumi szakcsoportjának.

-

Iskolánk tagja a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének.

-

Az iskola közelségében lévő természeti és épített környezet lehetőséget nyújt a sokoldalú

vizsgálódásra:

Gellért-hegy,

Sas-hegyi

Természetvédelmi

Terület,

Kertészeti Egyetem arborétuma, Duna-part, Gellérthegyi Víztározó, Feneketlen-tó és környéke. -

Iskolánkban már több éve mérjük a tanulók fizikai és motorikus képességeit 2. évfolyamtól félévente – szakos tanításnál – illetve az 5-8. évfolyamtól a Hungarofit módszerrel.

-

Lehetőséget biztosítunk a mindennapos testedzésre, a jogszabályban előírtak szerint.

-

Két tornateremmel, sportudvarral rendelkezünk.

-

A kerület sportéletének aktív részesei vagyunk.

-

A gyógytestnevelés bázisiskolája vagyunk a kerületben.

-

A kiszűrt tanulók évente 1 alkalommal ortopéd szakorvosi vizsgálaton vesznek részt.

-

Már több éve iskolánk ad helyszínt a Gyógytestnevelők Országos Konferenciájának.

-

Az Iskola-egészségügyi Szolgálat minden évben elkészíti az egészségfejlesztési programját, amit az iskolával előzetesen egyeztet, és annak alapján végzi munkáját.

-

A munkaegészségügyi vizsgálatokat a törvény alapján végezzük.

-

Az iskolaorvos évente egyszer minden diákkal személyesen találkozik a vizsgálatok során, és anonim kérdésekre is válaszol igény esetén.

-

Egészségmegőrző,

preventív,

személyes

higiéné

és

egyéb

témákban

tart

kiselőadásokat, megbeszéléseket igény szerint. -

Független főállású főiskolát végzett védőnő tevékenykedik az iskolában

-

2005 óta Ökoiskola, 2011 óta előminősített referenciaintézmény, 2012 óta Örökös Ökoiskola vagyunk. Nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai agresszió megelőzésére és kezelésére.

12. 2. Alapelvek, jövőkép, célok Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben:

74

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. Célunk a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvésre nevelés és a bioszféra, a biológiai sokféleség megőrzése. Célunk továbbá a testi-lelki egészség megőrzése és a prevenció. A

természettudományos

kompetencia

fejlesztése,

a

környezettudatosságra

nevelés

intézményünkben a mindennapi élet központjában áll. 12. 2. 1. Jövőkép -

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a gyerekek, a szülők és a pedagógusok által közösen kialakított iskolakertben és a tónál szinte természetes körülmények között zajlanak a természetismereti foglalkozások.

-

A belső terek hangulatosabbá válnak, több zöld növény díszíti a folyosókat.

-

Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására.

-

Csökken a hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük.

-

Diákjaink példamutatóan, kulturáltan viselkednek, és aktív kezdeményező szerepet vállalnak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében családon belül és tágabb környezetükben is.

-

Tanulóink fogyasztói szokásai az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás, a környezetre való figyelés jegyében alakulnak ki.

-

A mindennapos testmozgás váljék a tanulók belső igényévé.

12. 2. 2. Célok: -

fenntarthatóságra nevelés,

-

érzelmi és értelmi környezeti nevelés,

-

tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés,

-

toleranciára nevelés,

-

környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása,

-

környezetvédő vásárlói szokások kialakítása,

-

állampolgári felelősség felébresztése,

-

globális összefüggések megértése,

-

szelektív hulladékgyűjtés szokásának kialakítása,

75

-

erdei iskolai programok szervezésével szoros kapcsolat kialakítása a természettel,

-

környezeti problémák tudatosítása a zöld napok akcióval,

-

egészséges, edzett fiatalok nevelése,

-

a rendszeres testedzés igényének kialakítása,

-

környezet- és egészségvédő szokások kialakítása

12. 3. Erőforrások számbavétele 12. 3. 1. Humán erőforrások: Iskolán belüli -

iskolavezetés,

-

pedagógus – végzettség, attitűd,

-

diák – DÖK,

-

szülők – életmód kialakítása,

-

technikai dolgozók – szelektív hulladékgyűjtés, környezetesztétika,

-

adminisztratív dolgozók,

-

iskolaorvos

Iskolán kívüli -

fenntartó,

-

Újbudai Pedagógiai Intézet,

-

környezeti- és egészségneveléssel foglalkozó más intézmények (pl. minisztériumok, MKNE, múzeumok, uszoda és egyéb intézmények),

-

civil szervezetek,

-

hivatalos szervek,

-

sportegyesületek,

-

védőnőhálózat, Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szolgálat.

12. 3. 2. Anyagi erőforrások: -

iskola költségvetése,

-

Praevolans Alapítvány, Hargitai Alapítvány,

-

pályázatok,

-

saját bevétel

76

12. 4. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK: 12. 4. 1. Hagyományos tanórai foglalkozások Természettudományos tantárgyak (természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika, technika, számítástechnika) és osztályfőnöki óra: -

közvetlen környezet tapasztalati úton való megismerése,

-

gyakorlati eljárások elsajátítása a környezeti folyamatok megtapasztalására,

-

a környezeti hatások, életmód és életminőség összefüggéseinek felismerése,

-

természeti jelenségek, körforgások, rész és egész egységének megfigyelése, megértése, az ezekben rejlő egyensúly megőrzése, a megismert folyamatokkal kapcsolatos környezettudatos magatartás kialakítása,

-

mérések, számítások, grafikus ábrázolások a tapasztalatok rögzítésére, a további következmények feltárására,

-

anyag- és energiatakarékos megoldások keresése, környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása,

-

környezet- és egészségbarát létforma és szemléletmód kialakítása gyakorlati úton,

-

életközösségek és védett értékek számbavétele, ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése,

-

természeti, épített és szociális környezetünk ismerete, megóvása,

-

a biztonság megőrzése,

-

a helyes és korszerű táplálkozás,

-

mozgás, személyes higiénia

-

veszélyes anyagok

-

az emberi szexualitás

-

családi életre nevelés

-

egészség megvédése, betegségek

-

drogmentes élet

-

elsősegélynyújtási ismeretek

-

egészségmegőrző és környezetvédő fogyasztói szokások kialakítása

77

Társadalomtudományos

tantárgyak

(magyar,

történelem,

idegen

nyelv,

rajz

–

művészettörténet, ének-zene) -

az anyanyelv gazdagságának, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatásának megismerése, és ennek alkalmazása a kapcsolatteremtésben,

-

a közvetlen természetes és ember alkotta környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotások ismerete,

-

egészséggel és természetvédelemmel kapcsolatos tudományos szövegek megértése,

-

természeti értékekkel kapcsolatos érzelmek és gondolatok kifejezése szóbeli és írásbeli kommunikáció során,

-

a művészetek közösségteremtő és közösségerősítő szerepének észre véttetése, gyakoroltatása,

-

a népi alkotások és műalkotások környezeti nevelési szempontoknak megfelelő elemzése,

-

a helyi történelmi értékek felfedezése és a hagyományok tiszteletére való nevelés,

-

állampolgári tudatosság és felelősség kialakítása, toleranciára nevelés,

-

az Európai Unióhoz való csatlakozás által felvetődő környezeti problémákra való érzékenység kialakítása,

-

a különböző kommunikációs technikák megismerése és alkalmazása.

Testnevelésóra Az alsó tagozaton a fizikai és motorikus képességek felmérése könnyített Hungarofit vizsgálati módszerrel, illetve szakos tanítás esetén a teljes módszer szerint. 5. évfolyamtól a teljes Hungarofit vizsgálati módszert használjuk ősszel és tavasszal. A mindennapos testnevelést az alsó tagozaton heti legalább egy játékos testmozgással oldjuk meg, illetve az iskolaotthonos osztályokban a délutáni órákban. Az 1. és az 5. évfolyamon a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben heti 5 testnevelésórát építünk be a tanrendbe.

12. 4. 2. Nem hagyományos szervezésű tanórai foglalkozások -

tanulmányi kirándulás,

-

erdei iskola,

-

kézműves foglalkozás,

-

témanap, témahét,

78

-

intézménylátogatás,

-

jeles napi akciók,

-

terepgyakorlatok,

-

iskolazöldítés,

-

projektek,

-

múzeumi foglalkozások,

-

sportnap

12. 4. 3. Tanórán kívüli foglalkozások -

szakkörök,

-

sportkörök

-

táborok,

-

versenyek,

-

kiállítások,

-

dekoráció készítése,

-

hulladékgyűjtési és egyéb akciók,

-

Diákönkormányzat napja

Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára, pl. -

papírgyűjtés,

-

elemgyűjtés,

-

PET palack gyűjtése

Vetélkedők, tanulmányi versenyek – az érdeklődő tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Alsó tagozaton

Közlekedési verseny

Általános iskola 5-6. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny

Általános iskola 7-8. évfolyam

Herman Ottó Országos Biológia Verseny Teleki Pál Országos Földrajz Verseny

Általános iskola 5-8. évfolyam

Balogh János Országos Környezet - Egészségvédelmi

79

Csapatverseny Általános iskola 7-8. évfolyam

Vöröskeresztes verseny

12. 5. összefoglaló táblázat az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenységek életkorokra lebontott feladataihoz:

80

Évfolyam 1-2. Bevezető szakasz

Testmozgás

Táplálkozás

o. Mindennapos Rendszeres testmozgás, heti 5 vitamindús óra, 1 alkalommal étrend szabadidős testmozgás

3-4. o. Kezdő Mindennapos szakasz testmozgás, heti 4 óra, 1 alkalommal szabadidős testmozgás

5-6. Alapozó szakasz

o. Mindennapos testmozgás órakeretben sportkörön

Rendszeres vitamindús, zsírszegény étrend

Higiénia

Megjelenés Káros szokások esztétikum Fogápolás és Az évszaknak alapvető megfelelő tisztálkodási öltözködés, a szokások mozgás kialakítása esztétikuma Az élénkítőszereket tartalmazó Fő hangsúly a A gyermekkor élelmiszerek rendszeres öltözködésének fogyasztásának mérséklése tisztálkodáson kultúrája

Rendszeres vitamindús, és zsírszegény étrend

A nemek öltözködési szokása Serdülőkor higiéniája, személyes higiénia

7-8. o. Fejlesztő szakasz

Mindennapos testmozgás órakeretben sportkörön

Alternatív táplálkozási és szokások megismerése

Alkalomhoz illő öltözködés

81

Önismeret Éntudat tudatosítása, feladatok a közösségben

Helyem a közösségben

Énkép, önismeret A dohányzás, az alkohol és egyéb drogok fogyasztásának káros hatásai az Énkép, egészségre önkontroll

Családi élet Környezeti nevelés biológiája Család Kertrendezés, modellje természeti értékeink, évszakokhoz kapcsolódó feladatok, takarékosság Szerepjátékok, Kertrendezés, nemek természeti különválása értékeink, évszakokhoz kapcsolódó feladatok, természetvédelem, takarékosság Serdülőkor Kertrendezés, természeti értékeink, évszakokhoz kapcsolódó feladatok, természetvédelem, takarékosság Pubertáskori Kertrendezés, változások, természeti szexuális értékeink, felvilágosítás, évszakokhoz fogamzás kapcsolódó gátlása feladatok, természetvédelem, takarékosság, gyártási technológiák

9-12. o. Megszilárdító és elmélyítő szakasz

Minden szakaszban prevenció

Mindennapos testmozgás órakeretben és sportkörön

Rendszeres vitamindús, zsírszegény étrend. Alternatív táplálkozás Helyes Egészséges magatartás, életmód. képességfejlesztés, Hosszú, erő, ügyesség, aktív élet stb., mozgásigény kialakítása

Személyes higiénia

Öltözködési szokások

A testi és a környezeti higiénia megteremtése

Kulturált, alkalomhoz illő megjelenés

82

A dohányzás, az alkohol és egyéb drogok fogyasztásának káros hatásai az egészségre. Drogmentes élet

Önkontroll

Szexuális felvilágosítás

Környezetvédelem, energiagazdálkodás természeti értékein, technológiák

Reális önkép kialakítása

Párválasztásra, családi életre való felkészítés

Környezetvédelem érdekében tevékenységek, szelektív hulladékgyűjtés, energiával való takarékosság

12. 6. Módszerek: -

kooperatív tanulási technikák

-

játékok: -

szituációs

-

memóriafejlesztő

-

kombinációs

-

érékelést fejlesztő

-

ráhangolást segítő

-

bizalomerősítő

-

kapcsolatteremtést segítő

-

drámapedagógia

-

modellezés

-

hatásvizsgálatok

-

rendszermodellezés

-

előrejelző

-

működő modellek készítése, elemzése

-

riportmódszer

-

kérdőíves felmérés

-

direkt riportok

-

fotóriport

-

projektmódszer

-

terepgyakorlati módszerek

-

terepgyakorlatok

-

táborok

-

térképkészítés

-

egyszerű megfigyelések

-

célzott megfigyelések, mérések

-

kreatív tevékenység

-

természetvédelmi és fenntartási munkák

-

rekonstrukciós munkák

-

madárvédelmi feladatok

-

szelektív hulladékgyűjtés

-

rend- és tisztasági verseny

83

-

művészeti kifejezés

-

vizuális művészet a környezeti nevelésben

-

irodalmi alkotások

-

zeneművészet

-

fotóművészet

-

táncművészet

-

népművészet

-

esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

-

a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

-

kísérlet

-

megfigyelés

-

teljesítménymérés.

12. 7. Taneszközök: Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti és egészség nevelési munkához szükségesek. Az új eszközöket folyamatosan, pályázatok segítségével biztosítjuk. Az előbbieken kívül rendelkezésre áll: -

szertárak, labor,

-

víz-, levegő- és talajvizsgálati eszközök,

-

meteorológiai mérőállomás,

-

videolánc, videotár,

-

iskolakert, „iskolató”.

12. 8. Iskolai környezet: Folyamatos felújítás és fejlesztés (játékudvar, akadálymentesítés) mellett a környezetünk zöldítése (iskolakert, tó, sövény, faültetés) kiemelt feladatunk. Aszelektív hulladékgyűjtést, a komposztálást továbbra is megszervezzük. Az intézmény egységes, esztétikus dekorációját biztosítjuk. 12. 9. Kapcsolatrendszer, kommunikáció: Kapcsolatrendszer

Kapcsolattartó

kommunikáció

személy

84

fenntartó

iskolavezetés

fogadóórák, beszélgetések, nyílt órák,

pedagógusok

értekezletek konferenciák, előadások

igh-k

versenyek

mkvezetők

munkaközösségi értekezletek és

mkvezetők

műhelymunkák rendezvények

megbízott ped.

múzeumok, múzeumpedagógusok

mkvezetők

közművelődési intézmények

mkvezetők

kommunális szolgáltatók

mkvezetők

Újbudai Pedagógiai Intézet

igh-k

Ökoiskola Hálózat

ig., igh., Ökoiskolai minőségi kör vezetője

MKNE és szakmai csoportjai

szkm. Cs. vez.

Környezetvédelmi Főfelügyelőség

mkvezetők

nemzeti parkok

okt.közp.vez.

KOKOSZ Oktatóközpontok

okt.közp.vez.

iskolaorvos, védőnő

igh-k

sportegyesületek

testnevelők

uszoda

testnevelők

12. 10. A környezeti és egészségnevelési tevékenység minőségfejlesztésének biztosítása: A minőségfejlesztésben használatos módszerek alkalmazása a környezeti- és egészségnevelési célok megvalósításában.

12. 10. 1. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével: -

Rendelkezzenek

mindazon

ismeretekkel,

szakmai

hozzáértéssel

és

személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. -

Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

85

-

Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

-

Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

-

Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

-

Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

-

A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozzák meg.

12. 10. 2. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:

-

a tanulói kíváncsiság megőrzését,

-

az aktivitás fenntartását és megerősítését,

-

a belső motivációs bázis fejlesztését,

-

az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését,

-

a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére,

12. 11. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsunk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat ad, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! Az iskolai környezet- és egészségvédelmi nevelés nem lehet eredményes a családok együttműködő támogatása nélkül. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

86

12. 11. 1. Eredményvizsgálat egyes tanulók esetében -

az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására

-

a szociális képességek alakulására

-

a beállítódások és értékorientáció fejlődésére

-

a csoporthelyzet megismerésére

-

a konfliktuskezelés módja

osztályközösségek esetében -

a csoportviszonyok alakulása

-

a közvélemény, a morális gondolkodás

-

az informális kapcsolatrendszer

-

a tevékenységrendszer a megismerésére irányul

12. 11. 2. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: -

folyamatkövető megfigyelés

-

célzott megfigyelés

-

helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)

-

tevékenységelemzés

-

egyéni és csoportos megbeszélés, interjú

12. 12. Pedagógus-továbbképzés: Iskolánk támogatja a környezeti- és egészségnevelési témájú konferenciákon, tanfolyamokon való részvételt. A 120 órás tanártovábbképzések között prioritást élveznek az ilyen témájú tanfolyamok. Intézményünk ebben a témában már több továbbképzést és konferenciát is szervezett, ami országos jelentőségű volt. Továbbra is felvállaljuk az ilyen irányú szervezési feladatokat az igényeknek megfelelően. Belső: nevelési értekezletek. Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon (KOKOSZ, MKE, stb.), rendezvényeken, akkreditált továbbképzéseken való részvétel.

87

12. 13. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2.

Vizes élőhelyek

Március 6.

Nemzetközi energiahatékonyság nap

Március 22.

Víz világnapja

Március 23.

Meteorológiai világnap

Április 3.

Csillagászati világnap

Április 4.

Laboratóriumi állatok napja

Április 7.

Egészségügyi világnap

Április 22.

Föld napja

Április 24.

Kísérleti állatok védelmének napja

Május 8.

Nemzetközi vöröskereszt napja

Május 10.

Madarak és fák napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi klímaváltozási akciónap

Május 18.

Múzeumi világnap

Május 24.

Európai nemzeti parkok napja

Május 31.

Dohányzásmentes világnap

Június 5.

Környezetvédelmi világnap

Június 8.

Óceánok világnapja

Június 17.

Világnap az elsivatagosodás ellen

Június 21.

A Nap napja

Június 25.

Barlangok világnapja

Július 11.

Népesedési világnap

Augusztus 9.

Állatkertek napja

Szeptember 16.

Ózon világnapja

Szeptember 22.

Autómentes nap

Szeptember 23.

Takarítási világnap

88

Október 1.

Habitat világnap

Október 4.

Állatok világnapja

Október 8.

Madárfigyelő világnap

Október 8.

Természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja

Október 10.

Lelki egészség napja

Október 15.

Nemzeti gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési világnap

Október 21.

Földünkért világnap

Október 31.

Takarékossági világnap

November 17.

Füstmentes nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás védelmének napja

13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Alapelvek: 

Minden gyermek az egyéni fejlettségének megfelelő képzést kapjon



Biztosított legyen az egyénre szabott értékelés, minősítés



Egyénre szabott módszertani sokféleség biztosítása



A partnerközpontú működés továbberősítése.



A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.

Célul tűzzük ki: Az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a BTM-es, az SNI és a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása érdekében. Az esélyegyenlőség előmozdítását az intézmény minden tevékenysége során szem előtt tartjuk, és megvalósítása minden pedagógus és pedagógiai munkát segítő feladata: -

a beiratkozásnál, tanulócsoportba sorolásnál

-

a tanulók egyéni fejlesztésében

89

-

az ismeretközvetítés gyakorlatában

-

az iskolai továbbhaladás előkészítésében

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

14. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 14. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola a 2013/14-es tanévtől szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programhoz kapcsolódó helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre felmenő rendszerben az 1. és az 5. évfolyamon. 14. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület a szakmai munkaközösségek értékelése alapján vizsgálja. A pedagógiai program módosítását indítványozhatja: -

az iskola igazgatója,

-

a nevelőtestület bármely tagja,

-

a nevelők szakmai munkaközösségei,

-

az Iskolaszék,

-

az iskola fenntartója

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az Iskolaszék szülői, illetve a diákönkormányzati képviselői útján kérhetik. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó egyetértésével válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

14. 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola honlapján. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél is megtekinthető:

90

-

az iskola fenntartójánál,

-

az iskola irattárában,

-

az iskola könyvtárában,

-

az iskola igazgatójánál,

-

az igazgatóhelyetteseknél.

Budapest, 2013. március

Kerekes János igazgató

91

15. Záradék:

A Pedagógiai programot a tantestület 2013. március 26-án a mellékelt jegyzőkönyv alapján elfogadta. Az Iskolaszék a mellékelt nyilatkozattal véleményét megfogalmazta, és a Pedagógiai programot 2013. 26-án elfogadta. A Diákönkormányzat a Pedagógiai programot a kiegészítésekkel megismerte, és a mellékelt nyilatkozaton 2013. március 25-én élt véleményezési jogával.

Budapest, 2013. március 27.

……………………………………

Kerekes János

A nevelőtestület képviselője

igazgató

Mellékletek 1. sz. Középszintű érettségi témakörei 2. sz. Sajátos nevelési igényű tanulók helyi tanterve a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztőprogram

92