A KOOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGÍRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA BEVEZETÉS. 1. A MIP rendeltetése

A KOOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGÍRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA BEVEZETÉS 1. A MIP rendeltetése Az intézményi minőségfejlesztési és minőségbiztosítási munkát két jogszabály szabályozza: o o

a közoktatási törvény és a 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről.

A közoktatási törvény a következőket mondja ki: 40.§(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). 40.§(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 129.§(6) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. június 30-ig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítik az intézményi minőségirányítási programot, melyet a nevelési-oktatási intézmények a nevelési, pedagógiai programmal együtt küldenek meg a fenntartónak. A 3/2002-es OM rendelet a következőket mondja:

1

4.§(1) A közoktatási intézményben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. A fényeslitkei Kossuth Lajos Általános Iskola a törvényi rendelkezéseknek megfelelően megalkotta helyi minőségirányítási programját. A fényeslitkei Kossuth Lajos Általános Iskola helyi minőségirányítási programja tartalmazza: o o o

az intézmény minőségfilozófiáját, minőségpolitikáját és a minőségfejlesztési rendszert, az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket, az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, a tervezési, az ellenőrzési, a mérési és az értékelési feladatok végrehajtását.

1.1 Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználási köre A MIP hatályba lépésének időpontja: 2004. szeptember 1. Érvényesség időpontja: 2009. szeptember 1. Érvényességi terület: a közoktatási intézmény egészére érvényes. Nyilvánosságra hozatal módja: A MIP 1 példány az iskolai könyvtárban, egy a nevelői szobában, nyer elhelyezést. 1.2 Felülvizsgálat: Az iskolai MIP- et minden évben felülvizsgáljuk, melynek eredményét a tanévzáró beszámolóban teszünk közzé. 1.3 Módosítási eljárás: A módosítást az intézmény bármely dolgozója kezdeményezheti az intézményvezetés felé, amelyet az alkalmazotti közösség hagy jóvá. 2

A MIP megalkotásakor figyelembe vettük a minőségfejlesztés során eddig elért eredményeinket: a COMENIUS 2000. minőségbiztosítási program I. intézményi modelljének bevezetésére, önerőből.

2. Az iskola rövid bemutatása

A településen 1 általános iskola, 1 óvoda működik. Intézményünk Fényeslitke központjában helyezkedik el. Sok átalakítás, épület-bővítés után egy telephelyre szerveződött a tanítás. Iskolánkban 8 évfolyamon 16 tanulócsoportban folyik a tanítás. Tanulólétszámunk: 286 fő. A tanári létszámunk 24, a technikai létszámunk pedig 3 fő. Ez a létszám a pedagógiai, valamint a technikai dolgozók terén minden tanévben bővül, kihasználva a támogatott álláshelyek pályázati lehetőségét. iskolánk sajátos helyzetben van. Az 1986-os átadás óta folyamatos bővítések révén érte el a mai képét. Először 6 tanterem épült a 16 tanulócsoport számára. Iskolánk a három nagy bővítés révén érte el végleges arculatát. Ennek köszönhetően már a terem szükségletet megalapoztuk. Nagy hangsúlyt kell kapni a taneszközzel való ellátásnak. Van informatika termünk, könyvtárunk, technika termünk, háztartási műhelyünk valamint természettudományos szaktantermünk. Büszkék vagyunk iskolánk szabadidős tevékenységére, az iskolai kínálatra. E kínálattal elérhető, hogy mindenki érdeklődése, tehetsége és igénye szerint részesüljön a tehetséggondozás vagy felzárkóztatás nyújtotta lehetőségek köréből. Kiemelkedő színvonalon működik az iskolai néptánc oktatás, az énekkar. A dráma szakkör és képzőművész szakkör sok tanulónak jelent kiemelkedő élményt nyújtó szabadidős elfoglaltságot. A középiskolai elékészítők összefoglaló szándékkal szerveződnek. Célunk a középiskolai továbbtanulás elősegítése, persze ezeken túl a biztos alapműveltség megalapozása, az önművelés igényének megteremtése. A tevékeny részvétel szándéka vezérel valamennyi szakköri órákon, de ez különösen érvényes a nyolcadikos előkészítőkre.

2.1 Képzési formák, speciális szolgáltatások • nyolc évfolyamos általános iskolai képzés, • két idegen nyelv (angol vagy német) tanulásának lehetősége 3. évfolyamtól, • tanórán kívüli programok gazdagsága és változatossága, • művészeti nevelés • hagyományápolás, • néptánc-oktatás az alsó tagozaton, • testvériskolai kapcsolat a széki Általános Iskolával.

3

Nagy hangsúlyt fektetünk a matematika, magyar irodalom és nyelvtan, az idegen nyelvek, és az informatika oktatására. Informatika - az informatika oktatását segítik a nem kötelező tantárgyi órák, szakkörök, a délutáni teremhasználati lehetőség, valamint a pályázatok. Iskolánk informatikai fejlesztése eredményes pályázatának köszönhetően 21. századi minőséget fog elérni a 2005/ 2006-os tanévre. Idegen nyelvek - Az idegen nyelvek és az informatika oktatása már a 3. osztályban elkezdődik./ a választható óra keretében/ A megfelelő tehetséggondozó szakkörök, a helyi és iskolán kívüli versenyek egyrészt felkészítenek az önálló tanulásra, másrészt mélyítik a tudásukat. Az informatika és idegen nyelvek oktatására számtalan pályázati lehetőséget kihasználunk. Célunk, hogy iskolánk a nyelvtanulás egyik vidéki központjává fejlődjön. Ennek érdekében pályáztunk az idegen nyelvi szakkönyvtár létrehozására. Ez a könyvtár térségi feladatot is ellát. Terveink szerint a fent említett pályázat keretében nyelvi labor létesül a 2005/2006-os tanévre. Matematika - Iskolánk tanulói alsó tagozattól kezdődően szívesen mérik össze tudásukat más iskolák tanulóival. A tehetséggondozáshoz már az alsó tagozaton szakköri órát rendelünk, melyet tovább bővítünk a felső tagozaton. Az eredményes matematika tanítás érdekében- a nem kötelező órakeret terhére- azokon az évfolyamokon, ahol a tanulóknak heti három órájuk van matematikából, egy órával kiegészíthetik azt. Ennek az órának a célja a tehetséggondozás illetve felzárkóztatás. Magyar irodalom és nyelvtan - Iskolánk a magyar nyelv fontosságát, az irodalmi műveltséget, nyelvünk használatának szépségét és az erre való nevelést kiemelten kezeli. Tükröződik ez abból, hogy azokon az évfolyamokon, ahol még van szabadon szervezhető órakeret, ott a magyar és a matematika tantárgyak osztoztak ezeken. Iskolai szakkörök, versenyek, vetélkedők, rendezvények szolgálják e cél megvalósulását. Művészeti nevelés - Iskolánkban nagyon magas színvonalú művészeti élete folyik. Ebben kiemelkedő szerep jut azoknak a művészeti iskoláknak, akik nálunk tanítanak. Az iskolánkat képviselő Liget Néptánc Együttes országos hírű együttessé vált. Fesztivál győzelmek, elismerések, különdíjak mellet a legfontosabb, hogy újra felfedezték, megtanulták szép dalainkat, táncainkat. A magyar kultúra kincseit tovább viszik, és rengeteg gyakorlásuk, tehetségük révén eredményesen képviselik településünket a magyar és nemzetközi fesztiválokon. Az alsó tagozaton a néptánc, mint játékos foglalkozás a mindennapos testnevelés részévé vált. Kimagasló színvonalú ének tanításunk révén számtalan tehetség mutathatja meg magát az iskolai rendezvények mellet a különböző versenyeken. Az ének tanítást a művészeti iskolák órái is jelentősen segítik. Enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatása, nevelése:

4

-

Az iskolánknak vállalnia kell a fogyatékos tanulók különleges gondozását. A Tanulási Képességet vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján kell megszervezni oktató-nevelő foglalkozásukat. Az eltérő tantervű oktatásban részesülő tanulók óraszámát a tanulók képességeihez igazodva állapítjuk meg: integráltan, kiscsoportos foglalkozás, és az egyéni fejlesztés keretei között. (részlet az iskola pedagógiai programjából 2004.)

2.2 Az intézmény szervezeti felépítése

Igazgató Igazgatóhelyettes

Munkaközösség-vezető

takarítók, karbantartó

alsó tagozat, napközi beosztott pedagógusok napközis nevelők

munkaközösség-vezetők humán

reál

beosztott

osztályfőnöki pedagógusok

diák-önkormányzati vezető

gyermekvédelmi felelős

irodavezető

3. Minőségügyi tervezés

5

A minőségügyi tervezés alapját képezi az ÖMIP, a Pedagógiai program, a település oktatási koncepciója, az Önkormányzat által elkészített Intézkedési terv. . 3.1 Minőségpolitika 3.1.1 Fenntartói minőségpolitika, az iskolára vonatkozó feladatok

A közoktatással szembeni általános elvárások  Az intézmények jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan, hatékonyan, eredményesen működjenek; erősődjön a tervezés szerepe;  Az iskola garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást;  Az iskola a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését;  Az iskola adjon kellő tájékoztatást a szülőknek és a tanulóknak a pedagógiai programról és minden az oktatást érintő kérdésről  Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmény minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja;  Minden rászoruló gyermek kapjon megfelelő segítséget mentális problémáinak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz;  Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmény és a közoktatához kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában;  Az önkormányzat elvárja nevelési-oktatási intézményeitől, hogy a gazdálkodási és szakmai hatékonyságot szem előtt tartva költségtakarékosan, a közoktatásban érintett külső és belső partnerek elégedettségét kiváltó módon működjenek;  A közoktatást érintő hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belső szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvek figyelembevételével alakítsák mindennapi életüket

A közoktatásban érvényesülő területek, elvárások Gazdálkodás 6

 Rendelkezzen az intézmény az erőforrások ellenőrizhető és áttekinthető felhasználásának dokumentációjával.  Az éves költségvetés évközi módosulása esetén az intézmény vizsgálja meg, hogyan hat a módosítás a tanévi program megvalósíthatóságára, és jelezze a fenntartónak a megvalósítás akadályait.  Az iskola használjon ki minden pályázati lehetőséget, kutasson fel szponzorokat, lehetőség szerint növeljék saját bevételeiket Feltételrendszer  A nevelés- oktatás feltételeinek folyamatos javítása érdekében az intézmény rendelkezzen az eszközök, felszerelések ütemezett, átgondolt beszerzési tervével.  Rendelkezzen az iskola informatikai fejlesztési tervvel (új eszközök beszerzése, eszközök cseréje). A fejlesztési terv elsődlegesen az elektronikus információk tanórai munkában való megjelenését és a tanulók informatikai tudásának, eszközhasználatának fejlesztését szolgálják.  A jogszabályi minimum alatti és maximum feletti létszámú gyermek- és tanulócsoport fenntartói engedély nélkül nem működtethető.  Az intézmény törekedjen a szakosan ellátott órák maximalizálására, fordítson figyelmet a hiányzó oktatói kompetenciák megszerzésére (pl.: modulok esetében).  Az intézmény fordítson nagy figyelmet az esztétikus, inger gazdag környezet biztosítására. Nevelés  Az intézmény tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, a hétköznapi problémák kezelésének, megoldása képességének fejlesztése. Viselkedéskultúra fejlesztése, devianciák kezelése.  Szükséges a tanulási problémákkal küszködő gyerekek hatékonyabb segítése. Az iskolának nagyobb figyelmet kell fordítania a tanulási szokások formálására, a tanulás-módszertani segítségnyújtásra, motivációra.  Az intézmény értékrendjében kapjon hangsúlyos szerepet az egészséges életmód, az önismeret, a pályaorientáció és a környezeti kultúra.  Fordítsanak kiemelt figyelmet az intézmény pszichés klímájára, a házirend betartására és betartatására, az iskolai diákmozgalom erősítésére, támogatására.  Az intézmény tekintse kiemelt nevelési feladatának a hagyományőrzést, hagyományápolást, a helyi kulturális értékek megismerését. Oktatás  Az intézményekben tanulóközpontú szakmai munka folyjék. Növekedjék a differenciált tanítási módszerek alkalmazása az oktatásban, a pedagógusok törekedjenek az egyéni tanulási utak tudatos feltárására és segítésére.  Az iskola átgondolt beiskolázási terv készítésével törekedjen az egyes szakterületeken hiányzó szakemberek biztosítására (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens).  Szükséges a pedagógusok módszertani tudásának gazdagítása, a tanítási és értékelési módszerek bővítése.

7

 Az oktatási folyamatot jellemezze az elfogadott program és tanterv alkalmazása.  Kiemelten kezeljék a tanulók folyamatos értékelését, a közösen elfogadott követelmények érvényesítését. (pedagógiai program)  Fordítsanak figyelmet a tehetséggondozás, felzárkóztatás eredményességének, hatékonyságának növelésére.  A munkából kieső pedagógus helyettesítését úgy kell megoldani, hogy az a tanulók számára a lehető legkevesebb veszteséget jelentse.  A szakmai eredményesség, hatékonyság vizsgálatához az intézmény rendelkezzen az aktuális tanévre a megfelelő mutatókkal (indikátorokkal). Vezetés Az intézmény egyszemélyi felelőse az intézményvezető. A Kt. 54. §-a értelmében a közoktatási intézmény vezetőjének felelőssége kiterjed az intézmény működésének valamennyi területére; a vezető feladata, hogy biztosítsa a szakszerű, törvényes, hatékony és gazdaságos működést. A vezető munkájának ellenőrzése, értékelése elválaszthatatlan az intézmény pedagógiai hatékonyságának ellenőrzésétől, értékelésétől.  A vezető mutasson az intézményi élet minden területén példát.  Támogassa kollégái innovációs törekvéseit.  Hatékony belső kommunikációs rendszert működtessen, használjon ki minden lehetséges kommunikációs csatornát a munkatársak informálására.  Lehetőségeihez mérten ismerje el a munkatársak többletmunkáját, pedagógiai törekvéseit, támogassa a kollégák fejlődését, továbbképzését.  A vezető személyesen vegyen részt a jövőkép, küldetés, minőségpolitika meghatározásában, a minőségfejlesztési rendszer működtetésében. Az intézményben átlátható, gyors szervezetirányítás működjön. Az intézmény vezetője a pedagógusi alapdiploma mellett rendelkezzen közoktatási vezető szakképesítéssel. Szervezet  A szervezet törekedjen a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, értékek, célok és a minden napi működési gyakorlat összhangjára.  Az intézményben átlátható, gyors kommunikációs rendszer és adminisztráció működjön.  Legyenek az intézményben személyre szabott munkaköri leírások. Legyen világos feladatmegosztás, időben megismerhető, munkatervbe beépíthető, rögzíthető feladatok mindenki számára.  Szolgáltatás  Szülői igényekre építve az iskola működtessen napközit, tanulószobát, biztosítson étkezési lehetőséget.  A kultúrált szabadidő eltöltéséhez az intézmény biztosítson minél szélesebb körű kínálatot. (sport, könyvtár, szakkör, Internet, kirándulás, stb.) Kapcsolatrendszer  A „partnerközpontú működés” kiépítése.

8

 Az intézmény évente értékelje a partnerközpontú működés megvalósítása során elért eredményeit. Az értékelés alapján meghatározott korrekciót építse be az éves munkatervébe.  Az iskolák az önkormányzati intézkedési tervvel, illetve a fejlesztési tervvel összhangban állapodjanak meg a közoktatási törvényben meghatározott feladataik összehangolt, illetve közös megszervezésében.  Erősíteni kell az iskola szülői házzal való kapcsolatát. Javítani kell a szülők tájékoztatását az iskola célkitűzéseiről, eredményeiről, az ott folyó munkáról. Törekedni kell a szülők nagyobb mértékű bevonására az iskola életébe, programjaiba. Az iskola fordítson gondot a családi bizalmat növelő programok szervezésére (szülő- tanuló- pedagógus közös rendezvények).  Az intézmény tartson fenn kapcsolatot az oktatás felhasználóival. Az igények minél teljesebb körű megismerése érdekében felhasználói közvélemény-kutatás keretében időközönként tárja fel a szülők, a helyi környezet iskolával, oktatással kapcsolatos elvárásait. Minőségirányítás Az intézmény fogalmazza meg minőségpolitikáját, valamint a minőségpolitikára épülő minőségcélokat. A minőségpolitikát leíró dokumentumot „Minőségpolitikai nyilatkozat” formájában tegye nyilvánossá. Az intézmény dolgozza ki és működtesse minőségfejlesztési rendszerét. Tanügyigazgatás Az intézmény rendelkezzen - az intézmény működését meghatározó - előírt szabályzatokkal, fordítson figyelmet a dokumentumok megfelelőségére. /részlet az ÖMIP-ből/

3.1.2 Minőségpolitikai nyilatkozat

9

“ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeret.” / Szentgyörgyi Albert / Általános iskolánk nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó, 8 évfolyamos oktatást nyújt a tanköteles korú gyerekeknek. Szakmailag jól képzett kollektíva biztosítja, hogy partnereink igényeinek megfelelő szolgáltatást nyújtsunk. Elsődleges célunk a - tanulók életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket figyelembe véve - az oktatás-nevelés hatékonyságának növelése. Egyaránt fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük támogatását, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését, felzárkóztatását esélyeik növelése érdekében. Változatos szabadidős programokkal biztosítjuk tanulóink számára az egészséges testmozgást és a kultúrált szabadidő hasznos eltöltését. Kinyilvánítjuk, hogy intézményünk igyekszik maximálisan megfelelni a kor speciális kihívásainak (színvonalas nyelvi és számítástechnikai képzés, mentális képességek fejlesztése, környezettudatos magatartás alakítása), de emellett felelősséggel vállaljuk a korokon átívelő alapvető erkölcsi normák, nemzeti és helyi hagyományaink ápolását. Mindebben építünk névadónk, Kossuth Lajos életére, példájára, szellemiségére. Fontosnak tartjuk a következő iskolafokozatba, illetve a társadalomba való beilleszkedés feltételeit biztosító nevelési-oktatási feladatok egyre magasabb minőségi szinten történő megoldását. Arra törekszünk, hogy tanulóink harmonikus személyiségű, a társadalomba beilleszkedni tudó, sikeres felnőttekké váljanak. Ehhez igyekszünk olyan segítő környezetet teremteni, amelyben mindenki jól érzi magát. Minőségpolitikánk megvalósításában partnernek tekintjük gyerekeinket, a szülőket, iskolánk minden dolgozóját és a velünk kapcsolatban álló intézményeket. Valljuk, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége, mert ez iskolánk jövőjének záloga. Minőségcéljainkat jól felkészült, új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes munkatársakkal kívánjuk megvalósítani. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyben a minőség iránt elkötelezetten, a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítására törekszünk. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy mindezt kellemes légkörben, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal, gyerekekkel és együttműködő szülőkkel végezzük.

10

Céljaink megvalósításához szükségesnek tartjuk, hogy a minőségirányítási vezető az iskolavezetés tagjaként, a minőségirányítási csoport pedig olyan munkaközösségként működjön, amelynek munkája folyamatosan áthatja az iskola egészének működését. Kinyilvánítjuk, hogy intézményünk minden egyes munkatársa, minden kisebb szervezeti egysége elhívatott a minőség iránt.

3.2 Intézményünk minőségcéljai

Az előbbiekből következően iskolánk alapvető minőségcéljai a következők: Minőségcél Folyamatosan szabályozottá tesszük intézményünk működését

Sikerkritérium-indikátor • Csökken dolgozóink túlterheltsége, csökkennek a dolgozói stressz-tényezők • minden dolgozónk tisztában van munkaköri feladataival (a munkahelyi légkör felmérése), • intézményi klímatesztünk javuló eredményeket mutat,

Feladat • Munkaköri feladatok áttekintése/meghatározása, • iskolai folyamataink meghatározása/szabályozása, • egyre árnyaltabbá tesszük intézményi elismerési rendszerünket, • kidolgozzuk a humánerőforrás- gazdálkodás rendszerét.

Növeljük információs rendszerünk hatékonyságát

• elkészül iskolánk honlapja.

• Fejlesztjük az információs fegyelmet, • új információs technikákat kutatunk föl és vezetünk be, • szabályozzuk az információáramlás rendjét, • tisztázzuk a feladat- és hatásköröket, • kidolgozzuk dokumentumaink elérhetőségének rendjét.

Tovább bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat

• Bővülnek a testvériskolai programok, több diákunk jut el testvériskolánkba, • részt veszünk az európai nyelvtanulási napló programban, • egyre több diákunkat kapcsoljuk be külföldi

• Kidolgozzuk a testvériskolai együttműködés formáit, • felkutatjuk a testvériskolai pályázati lehetőségeket, • keressük a külföldi cserekapcsolatok lehetőségét, • folytatjuk és rendszeresítjük

11

cserekapcsolatokba .

a német és angol nyelvterületekre szervezett nyelvtanulási útjainkat.

Fejlesztjük pedagógusaink módszertani kultúráját

• Iskolai továbbképzési tervünkben megjelennek, és hangsúlyossá válnak a módszertani továbbképzések, • egyre több kolléga választ módszertani továbbképzést, • nő az új módszerek bemutatását szolgáló nyílt és bemutató órák száma, • nő a tantestületen belüli, un. belső továbbképzések és eszmecserék száma.

• Felmérjük pedagógusaink módszertani kultúráját, • megerősítjük a munkaközösségek pedagógiai szerepét, • kidolgozzuk a módszertani megújulásért folyó önképzés ösztönző-rendszerét, • kidolgozunk egy pedagógus-elismerési rendszert.

Megtartjuk iskolánk városkörzetben kivívott helyét, jó hírnevét

• Partneri elégedettségi mutatók legalább szinten maradása vagy fokozatos növekedése, • iskolagaléria program szervezése • művészeti csoportjaink fellépéseinek, eredményeinek száma, • osztálylétszámok alakulása, • rendezvényeink száma, színvonala és látogatottsága, • országos mérési eredmények megtartása vagy további javítása, • változatos tanórán kívüli és szabadidős tevékenységrendszerünk megtartása.

• Partnereink igényeinek és elégedettségének folyamatos nyomon követése, • PR- tevékenységünk bővítése, rendszerezése, • a partnereinkkel történő kapcsolattartás formáinak fejlesztése, bővítése.

Tovább növeljük nyelvoktatásunk színvonalát, (igyekszünk megtartani a két nyelv választhatóságát)

• Nyelvi orientációs lehetőségek megtartása a 3. évfolyamtól, nyelvi versenyeredmények, • nyelvszakos pedagógusaink nyelvi továbbképzési mutatói,

• Részt veszünk az országos nyelvi mérésekben,

12

• keressük a lehetőségeit nyelvtanáraink külföldi tanulmányútja anyagi vonzata előteremtésének.

angol, német

• nyelvi szakkörök és felvételi előkészítők száma és létszáma adatai.

Tovább növeljük diákjainkban a mozgás-gazdag életmód iránti igényt

• A testnevelés órák számát minden évfolyamon folyamatosan 3 órára emeljük, • bővül a néptánc tanulás lehetősége (létszám), • nő az iskolai sportrendezvényeink és az azokon résztvevők száma, • a fizikai teljesítménymérés eredményei nem rosszabbak az országos átlagnál, • minden 4. évfolyamos diákunk megtanul úszni, • nő a diákolimpiai nevezések száma és javulnak sporteredményeink.

Felkeltjük diákjaink igényét az egészség és a környezettudatos életmód iránt

• Egészségnevelési programunk célkitűzéseinek megvalósulása, mérési eredmények javulása, • Környezeti nevelési programunk célkitűzéseinek megvalósulása - felmérések javuló értékei.

• Egészségnevelési munkacsoport megalakítása éves egészségnevelési munkaterv kidolgozása, • környezeti nevelési munkacsoport megalakulása - éves környezeti nevelési munkaterv kidolgozása.

Megvalósítjuk tanulóink előrehaladásának intézményi szintű nyomon követését

• Működő nyomon követő rendszer.

• Tervszerű, koordinált információgyűjtés a csoport, az osztály, az egyes tanulók fejlődéséről, • egyéni fejlesztések, • belső együttműködés fejlesztése, • szervezeti kultúra fejlesztése, .

Minden diákunk az általa első vagy második helyen megjelölt

• Jól működő pályaválasztási információs rendszer, • továbbtanulási statisztika.

• Pályaorientációs képzésünk és pályaválasztási rendszerünk folyamatos tökéletesítése.

13

• kapcsolatépítés sportegyesületekkel, • iskolai sportrendezvények rendszeressé tétele, • a diáksport programkínálatának bővítése, • a játékos testnevelés program a napköziben.

középiskolába nyerjen felvételt Kiemelkedő feladatunk a rend és fegyelem megszilárdítása

 

Az ügyeleti rendszer megszilárdítása… a tanulói felelősség folyamatosan növekszik.

  

Anyagi feleségvállalás a rongálások ellen, Következetes jutalmazás és büntetés alkalmazás, A helyzethez mért folyamatos szabályozás.

/ szigorítás, vagy enyhítés a házirendben/

.A tanulók önellátása és környezetük rendben tartása. A munka tisztelete.



A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása



Gyakoroltatás, ösztönzés, segítségadás ellenőrzés, személyes példaadás, megfelelő vizuális, esztétikai befogadás.



Tanórai keretben. (órán kívüli foglalkozásonszakkörön) megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások lehetővé teszik a számítógép és modern informatikai eszközök megismerését.

Lépést tartunk az informatikai forradalommal, amelyet az általános társadalmi modernizáció és életmód alakulása kíván meg.

Minden pedagógus és tanuló tudja alkalmazni és használni a modern számítástechnikaiinformatikai eszközöket.

Az iskolában minden tanulónak esélyt adunk a szociokulturális hátrányainak leküzdésére, hatékony felzárkóztató munka segítségével.

Csökken a lemaradók száma.

Differenciált foglalkozással, az egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel. Felzárkóztató csoportos foglalkozás keretében és egyéni korrepetálással. Logopédus és pszichológus szakszerű segítségével.

Kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget adunk tehetségük

Nő a versenyeken jól teljesítő tanulók száma. A megyei és országos versenyeken eredményesebben teljesítenek

A szakköri munka eredményességének növelése.



14

kibontakoztatására Az iskolánk partnerközpontú működtetése.

tanulóink. A tájékoztatás folyamatosságának megteremtése. Internet

Folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal, a körzeti kulturális és oktatási intézményekkel, az SZMKválasztmánnyal. A klientúra igényeinek rendszeres kikérése, javaslatainak megvalósítása, segítségkérés. Visszajelzés a felmerült problémákról, mérések eredményéről.

Fenti célok megvalósítása érdekében intézményünk minőségfejlesztési rendszert működtet 4. A minőségfejlesztés rendszere 4.1 Intézményünk minőségbiztosítási előzményei Iskolánk közössége több éve érzékeli a környezeti, társadalmi változásokat és kihívásokat. Bizonyítani kívánja a szülőknek, diákoknak, más intézményeknek, illetve saját közösségének, hogy iskolánk eddigi hírneve megalapozott, eredményekre épített és a magas színvonalat emelve tovább fejleszthető. Ezért döntött úgy, hogy pályázatot nyújt be a COMENIUS I. partnerközpontú működés intézményi modelljének kiépítésére 2000-ben,- sajnos sikertelenül. Így önerőből fogtunk hozzá minőségfejlesztési rendszerünk kiépítéséhez. A pályázatokhoz, illetve pedagógiai programunk megalkotásához végeztük el intézményünk nyitott önértékelését, helyzetelemzését, partnereink azonosítását, illetve elégedettségük mérését. E munka eredményeként határoztuk meg elsőként sajátosságainkat, erősségeinket és gyengeségeinket. Ismerkedtünk az új problémafeltáró technikákkal és módszerekkel, a teammunkával, a statisztikai elemzésekkel. Munkánk eredményeként: o o o

o o o

elkészült az iskola által elfogadott, jóváhagyott és legitimált pedagógiai program, elindult a tudatos tervező és értékelő tevékenység (éves munkatervek, éves, féléves értékelések), elvárássá lett iskolai rendezvényeink tervszerű előkészítése, tudatos elemzése, értékelése és a továbbfejlődés előrevetítése a kitűzött célok értékelésével, elindult elektronikus nyilvántartási rendszerünk kiépítése, átgondoltabbá vált továbbképzési rendszerünk megbarátkoztunk a minőségügyi fogalmakkal,

15

o o o o

megalakítottuk a minőségbiztosítási munkacsoportot, újabb helyzetfelmérést és nyitott önértékelést végeztünk, megtörtént erősségeink és gyengeségeink feltérképezése, jelentősen változott az iskolavezetés szemlélete - vezetői tanfolyamok, vezetőképzés, minőségbiztosítási tréningek.

41.1. Hol tartunk most? Mivel a partnerközpontú modell kiépítését önerőből, külső szakmai tanácsadó segítsége nélkül kezdtük el, a megvalósítás folyamatában nehézkesen haladtunk. 2003 szeptemberétől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet segítségét kértük. Tanácsadónk Estók Gábor lett. Az alábbi folyamatábra jelzi eddig elvégzett feladatainkat (fekete betűvel) illetve az előttünk álló feladatokat (piros betűvel). Az elmúlt hónapok minőségügyi tréningjei, vezetői megbeszélései, tantestületi és önkéntes, kisebb csoportos problémafeltáró- és megoldó technikái garanciát jelentenek megkezdett rendszerünk teljes kiépítésére és működtetésére. Bár stratégiai szinten még nem valósult meg a tervezés - megvalósítás - értékelés beavatkozás teljes modellje, mint az fentebb kiderült, intézményi operatív folyamataink szabályozásában viszont általánossá vált a kis PDCA ciklus alkalmazása.

16

4.1.2 Minőségfejlesztési rendszerünk működésének célja

Minőségfejlesztési rendszerünk működtetésének célja, hogy folyamatosan feltárja intézményünk működésének erősségeit, a működés esetleges problémáit, a szervezeti konfliktusokat és azok forrásait és megváltoztatásra váró tényezőit, a pedagógiai tevékenység és szervezeti működés erősségeit és fejlesztésre váró területeit, az iskolavezetés irányító munkájának hatékonyságát. Tehát a minőségirányítási rendszer működtetésével intézményünk működése egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá és felhasználóbaráttá válik. Olyan működés alakul ki, amely vezetői beavatkozások és nagyobb megrázkódtatások nélkül is alkalmas minden fontosabb szakmai-működési nehézség folyamatos kezelésére és kijavítására. Folyamatosan javul intézményünk pozitív, problémamegoldó kultúrája. Az alkalmazotti kör bevonásával folyamatosan keressük a problémák megoldásait, a fejlesztési lehetőségeket, megtervezzük és végrehajtjuk azokat az intézkedéseket, melyek a minőségpolitikában megfogalmazott fejlesztési célok alapján a szervezet folyamatos fejlődését biztosítják. Ellenőrizzük, mérjük, értékeljük a változások hatását. A minőségfejlesztési rendszer működtetése során, a partnerközpontú működés eredményeként az intézmény kinyílik, láthatóvá válnak az intézmény, de az egyes munkatársak erősségei és gyengeségei is. Éppen ezért a minőségfejlesztési tevékenység akkor lehet sikeres, ha a működtetéshez szükséges belső és külső erőforrások biztosítottak és számíthatunk partnereink támogatására.

4.1.3 Minőségfejlesztési rendszerünk szervezeti elemei

Az iskolai minőségfejlesztési tevékenység koordinátora, a szervezeti életünkben kiemelt jelentőséggel bíró Minőségügyi Támogató Szervezet A munkacsoport állandó tagjai: 1. a minőségügyi vezető, 2. az intézményvezető, 3. egy alsó tagozatos pedagógus,

17

4. két felső tagozatos pedagógus. A minőségügyi vezető tagja az intézmény szűkebb vezetésének, résztvevője a vezetőségi gyűléseknek. Megbízója az intézmény vezetője. Részt vesz a stratégiai és operatív tervezésben. Javaslatot tesz a fejlesztésekre, az iskolai projektekre, és azok vezetőire. Szakértelmével segíti az iskolai projektek kidolgozását. Tervezi és felügyeli az intézményi méréseket. Vezeti az intézményi önértékelést. Irányítja a Minőségügyi munkacsoportot. Kapcsolatot tart a munkaközösség vezetőkkel illetve az egészségnevelési és a környezeti nevelési munkacsoport vezetőjével. Segíti a fenntartói ellenőrzéseket. Összehívja a minőségfejlesztési munkacsoportot. Az intézményvezetői munkatervekkel összhangban éves minőségfejlesztési munkatervet dolgoz ki. Általánossá teszi a modern problémafeltáró és megoldó technikák alkalmazását, irányítja a Minőségügyi Munkacsoportot. / a TÁSZ -t/

4.1.4 Minőségirányítási rendszer COM. I. kiépítése 1. Célja: Az intézményi folyamatok megragadása, elemzése, tennivalók meghatározása, ésszerű sorrend kialakítása azzal a fő célkitűzéssel, hogy jobbak, eredményesebbek legyünk tanulóink nevelésében az alábbi fő területeken:   

Személyes kompetencia (egészséges és kultúrált életmódra nevelés) Kognitív kompetencia (az értelem kiművelése) Szociális kompetencia (segítő életmódra nevelés)

2. A Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójának javaslatára a támogató szervezet létrejött 2002. szeptember 1-től. 3. A támogató szervezet tagjait és vezetőjét az intézmény dolgozói 2002. augusztus 29. napján elfogadták. 3. Intézményünk tanácsadója: Estók Gábor 4. Összejövetel helye: Kossuth Lajos Általános Iskola könyvtára. Ideje: minden héten hétfőn. 5. Az összejöveteleken elhangzottakról emlékeztetőt, a tantestületi értekezletekről, megállapodásokról jegyzőkönyvet készítünk.

18

6. A támogató szervezet működése folyamán keletkezett iratok tárolási helye: igazgatóhelyettesi iroda. Betekintési joga van Estók Gábor tanácsadónak, a támogató szervezet vezetőjének és tagjainak, az intézmény dolgozóinak, képviseletének. 7.Támogató szervezet vezetőjének joga: -

-

A támogató szervezet és az intézmény dolgozóinak összehívása, értekezletek előkészítése, levezetése (egyeztetés az iskola vezetőjével). A támogató szervezet és az intézmény dolgozóinak tájékoztatása írásban, a diákönkormányzat és a szülői szervezet tájékoztatása képviselők útján, vagy a csoport vezetője révén. .Feladatot adhat a támogató szervezet tagjainak és az intézmény dolgozóinak. A feladatok elvégzését egy munkaszakasz befejezésekor értékelheti. Munkajelentést egy főszakasz végén előkészíti. Minőségbiztosítással kapcsolatos ügyiratokon másodaláíró.

8. Támogatói szervezetünk működése folyamán döntéseit konszenzus alapján hozza meg. Ha ez nem járható út, akkor szavazattöbbség alapján dönt. A lényeges, mindenkire kötelező döntésekben a tantestület véleményének kikérése, majd legitimizálása elengedhetetlen. 9. Az emlékeztetőket, jegyzőkönyveket a támogató szervezet tagjai felváltva készítik el. A munkánk folyamán megírandó dokumentumokat minden tag leírja, és gépirat és számítógépes lemez formátumban. A munkanaplót a támogató szervezet vezetője készíti el. 10. Támogató szervezet tagjainak joga: -

Feladata elvégzéséhez alcsoportot alakíthat a nevelőtestület tagjaiból. Munkát adhat az alcsoport tagjainak. A feladatok elvégzését a munkaszakasz befejezésekor értékelheti.

11.A támogató szervezet értekezleteken szóban, faliújságon írásban tájékoztatja az Intézmény dolgozóit a Comenius I. munkálatairól, tevékenységéről és eredményeiről. Tájékoztatását kiterjeszti a szülők és diákok szervezetére is. 12.A külső partnerek informálásának módja: személyes képviselő kapcsolattartó útján, fontos esetekben írásos formában is

Szabályozott folyamatok listája A vezetés elkötelezettsége és felelőssége

19

4.2 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a kétévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. 4.2.1. A vezetés elkötelezettsége "Kutassuk ki és találjuk meg a módot, amellyel a tanítók kevesebb munkája mellett a diákok mégis többet tanulnak: az iskolákban kevesebb legyen a zúgolódás, undor és hiábavaló küszködés, annál több a szabadidő, az öröm és a szilárd előrehaladás; a keresztény államban pedig kevesebb legyen a sötétség, zavar és széthúzás: annál több a fény, a rend, a nyugalom és a békesség." Comenius A minőség elérésében a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha a nevelési intézmény vezetése nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket, a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A minőségfejlesztési munka során a vezetés felelőssége, hogy a nevelőtestülettel folytatott párbeszéd keretében rámutasson egy-egy problémára, láthatóvá tegye az esetleges kudarcok, illetve a sikerek okait. Ezért a minőségfejlesztési rendszer elsőszámú működtetője az intézmény vezetője. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Tudatosítja, hogy a folyamatok javítása az intézmény közös érdeke, ezért ebben a tevékenységben mindenkinek részt kell vennie. Intézményünk vezetése elkötelezett a minőség és a minőségfejlesztési rendszer működtetése iránt. Ennek megvalósulása érdekében: 

intézményünk vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség és a minőségfejlesztés iránt,



az intézményt jogszerűen működteti,



megbízta intézményünk Minőségfejlesztési Támogató Szervének vezetőjét,



beépíti a minőségfejlesztést tervezési folyamataiba,



elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket,

20



a HPP és a szervezeti minőségcélok alapján értékeli a szervezet minőségügyi helyzetét,



biztosítja és menedzseli a rendszer működtetéséhez szükséges humán erőforrásokat,



kezdeményezi a szükséges beavatkozásokat.

Fenti feladatokat intézményünk éves munkatervei, az intézkedési tervek és az intézményi szabályzatok tartalmazzák. 4.2.2 Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

Tartalmi leírás Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső és belső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők az iskolavezetés tagjainál, az iskolai könyvtárban és a tanári szobákban. A nevelői szobában és a könyvtárban korlátlan Internet hozzáférést biztosítunk dolgozóinknak. A változó oktatási jogszabályokról folyamatosan tájékozódhatnak az OM honlapján. /www.om.hu/ Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny, nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ennek egy példánya az igazgatói irodában található meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak, és magyarázatot közölnek a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés, a Jogalkalmazás a közoktatásban, valamint a Tanári létkérdések és Iskolaszolga című kiadványok. A megismerés biztosítása A jogi dokumentumokat a könyvtár biztosítja a közalkalmazotti tanács részére is. Iskolánk részben önálló gazdálkodó, ezért a gazdálkodással kapcsolatos jogi információkat, utasításokat az önkormányzat vezetőjétől kapja intézményünk gazdasági ügyeket intéző adminisztrátora. A friss információk megjelenéséről folyamatosan tájékozódunk. Ezeket megismerheti, és folyamatosan figyelemmel kísérheti minden intézményi dolgozó. A belső jogi szabályzók egy-egy példánya megtalálható a könyvtárban, az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodákban, valamint a tanári szobákban. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: 21

Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok –közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai Programmal, a továbbiakban HPP, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli az ellenőrzés területeit, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. Az éves értékelés felöleli az intézmény működésének értékelését, a javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Az irányított önértékelés során meghatározzuk az intézmény erősségeit, fejlesztendő területeit és a fejlődés útját. Szabályozás eljárásokban Tartalmi meghatározás

Eljárás neve

1.

A pedagógiai program felülvizsgálata

Stratégiai tervezés

2.

Az intézmény éves munkájának tervezése

Éves tervezés

3.

Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, fejlesztéshez

Vezetői ellenőrzés

4.

Az intézmény működésének, a szabályozásoknak, a partneri A Kossuth L. Ált. elvárásoknak való megfelelés és a Isk. éves értékelése szükséges módosítások feltárása

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész

Szabályozás

Igazgató hatásköre Intézmény munkarendje

Közoktatásról szóló törvény

Pedagógiai program Nevelőtestület

22

Szakmai munkaközösségek Tanítási év rendje A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozás Tartalmi rész

Szabályozás

Az intézmény meghatározása

Alapító okirat

Jogi státusz

HPP SZMSZ

Tanulói jogviszony meghatározása

HPP

Az intézmény munkarendje

SZMSZ, Házirend

A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje

SZMSZ HPP Házirend

A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek

SZMSZ

A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

SZMSZ HPP

4.2.3 Tervezés 4.2.3.1 Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamata. Cél: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. Feladat: 1. A HPP. felülvizsgálata 5 évenként, szeptemberben történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az iskolavezetőség tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

23

6. A munkacsoportok 20 nap alatt elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. A feladat megkezdésétől számított 30 napon belül a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot a szülői választmánnyal elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. Január elején az iskolavezetőség ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, azt a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az iskolavezetőség testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal, visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

Felelős Felelősségek és hatáskörök Lépés

Felelős

Érintett

1.

Iskolavezetőség

Tantestület

2.

Iskolavezetőség

Kibővített isk. vez.

Nevelőtestület

3.

Iskolavezetőség

Munkacsoportok

Nevelőtestület

4.

Iskolavezetőség

Munkacsoportok

Nevelőtestület

5.

Iskolavezetőség

Tantestület

6.

Csoportvezetők

Munkacsoport tagjai

Igazgató

7.

Csoportvezetők

Munkacsoport tagjai

Igazgató

8.

Iskolavezetőség

Tantestület

9.

Munkacsoportok vezetői

Tantestület

10.

Igazgató, DÖK vezető

Szülői választmány, DÖK

24

Informált

11.

Iskolavezetőség

Iskolavezetőség

12.

Iskolavezetőség

Tantestület

13.

Iskolavezetőség

Szülők, gyerekek, tantestület

14.

Igazgató

Önkormányzat

Tantestület

Tantestület

Dokumentumok A keletkezett dokumentumok és bizonylatok Megőrzési hely

A bizonylat neve

Megőrzési idő

A HPP módosításra szoruló területe, folyamatai

1év

Megalakult munka-csoportok listája

1év Irattár

A területekhez rendelt munkacsoportok

1év

Módosító javaslatok, kiegészítések

1év

Kiegészített PP

5 év

4.2.3.2 A Kossuth Lajos Általános Iskola éves munkatervének elkészítése Cél: A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Feladat: 1. Az igazgató a tanévnyitó értekezleten ismerteti a kollégákkal a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzéseket, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásait. 2. Az értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Az igazgató ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket, a nyár folyamán történt fejlesztéseket. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket.

25

A DÖK és a gyermekvédelmi felelős elkészíti az éves munkatervet. 5. A munkaközösségek feladattervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz. 6. A munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ha a munkaközösségek tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják a munkaterveket, akkor elfogadják, és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató vagy helyettese a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit, ill. az események naptárát. 9. Az igazgató vagy helyettese összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 10. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartja, akkor a testület elfogadja, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 11. Az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. A munkaközösségek is kapnak egy-egy példányt. A tanárikban havi emlékeztető kerül kifüggesztésre. Felelős: Felelősségek és hatáskörök

1.

Felelős

érintett

Informált

Igazgató

Munkaközösség vezetők, DÖK vezető,

Tantestület

2.

Igazgató

tantestület

-

3.

Igazgató

tantestület

-

4.

Mk. vezetők

tantestület

-

5.

Mk. vezetők

tantestület

-

6.

Mk. vezetők

tantestület

-

7.

Mk. vezetők

tantestület

Igazgató

8.

Igazgató/igazgatóhelyettesek

Mk. vezetők, DÖK vezető,

-

9.

Igazgató/igazgatóhelyettesek

-

-

tantestület

Fenntartó, szülő

10. Igazgató

26

11. Igazgató

iskolatitkár

-

Dokumentumok Keletkezett dokumentumok és bizonylatok Megőrzési hely

Megőrzési idő

1. Jegyzőkönyv

irattár

1 tanév

2. DÖK, gyermekvédelmi. munkaterv

Igazgatói iroda

1 tanév

3. Munkaközösségi tervek

Igazgatói iroda

1 év

4. Feladatterv

Igazgatói iroda

1 év

5. Eseménynaptár

Igazgatói iroda

1 év

6. Az intézmény munkaterve

Igazgatói iroda

1 év

Bizonylat

4.2.4 Vezetői ellenőrzés 1) Ellenőrzés és mérés Iskolánk nevelő-oktató munkájának ellenőrzése és mérése a pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolánkkal kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásainak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl az iskola szervezeti és működési szabályzata, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munkánk ellenőrzését (és a hozzá tartozó méréseket) végezhetik: 

pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők,

27



tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

2) A pedagógiai munka ellenőrzése és mérése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - a tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására, - a szülőkkel való kapcsolattartásra, - a nevelő-oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: o a pedagógus előzetes felkészülése és tervező munkája, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órákon alkalmazott módszerek, o a tanulók ellenőrzése, értékelése, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o a felzárkóztatás és a tehetséggondozás; - az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére, - a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, - a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására; a tanulók iskolai munkáján belül: - a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira, - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekre, - az iskolai és az osztályközösségekben végzett tevékenységre, - a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a pedagógusok által összeállított tanmenetek és az osztályfőnöki munkatervek alapján. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzése részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a pedagógusok körében: - az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben). Felelős: igazgató vagy a feladatra kijelölt munkacsoport; - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (kétévente). Felelős: igazgató és a minőségügyi munkacsoport;

28

a szülők körében: - a szülői elégedettség mérése csoportos interjú keretében szülői értekezleteken minden osztályban (évente a tanév utolsó szülői értekezletén). Felelős: osztályfőnöki munkaközösség; - a szülői elégedettség mérése kérdőíves módszerrel minden évfolyamon (kétévente). Felelős: igazgató vagy a feladatra kijelölt munkacsoport; a tanulók körében: - a tanulók személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: o szociometriai vizsgálat a 4 - 8. évfolyamon (évente). Felelős: osztályfőnökök; o tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban (kétévente). Felelős: a TÁSZ; o a tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és 8. évfolyam elején. Felelős: osztályfőnökök; - a helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: o évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok, o az alsó tagozatos évfolyamokon félévkor és a tanév végén a tanulók teljesítményét mérő évfolyamfelmérést készítünk olvasás-szövegértésből, helyesírásból, matematikából . Felelős: osztálytanítók; o A 2. évfolyam végén -elemi készségek vizsgálata (olvasás, írás, számolás). o A 4. évfolyam végén -eszközjellegű alapkészségek vizsgálata olvasástechnika, szövegértés, helyesírás, alapműveletek). o A nyolcadik osztály végén a tanulók záróvizsgát tesznek: magyar nyelv és irodalomból / írásbeli, szóbeli/ valamint matematikából /írásbeli/ kötelezően. Idegen nyelvből és a földrajz, kémia, biológia, fizika tantárgyak közül két választott tantárgyból. A folyamatmérés eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. Ugyanakkor a nyolcadikos záróvizsga eredményéről saját készítésű pótlapot állítunk ki. A záróvizsgán elért eredmény maximum 20%-os mértékben alakíthatja az év végi osztályzatot. o a tanulók fizikai állapotának mérése (évente két alkalommal). Felelős: testnevelő tanárok; - a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: o országos képesség- és készségfelmérés a 6. és 8. évfolyamokon. Felelős: igazgató és az iskolai koordinátor; (miniszteri rendelet szerinti időben és évfolyamon) o az iskolaszövetség méréséhez csatlakozunk: képesség- és készségfelmérés az alsó tagozaton. Felelős: igazgató és az arra kijelölt munkacsoport.

29

Intézményi szintű külső mérések, ellenőrzések: - az oktató- és nevelőmunka tartalmáról, színvonaláról, - a szakmai, pedagógiai tevékenységről, - az alapdokumentumok felhasználásáról, - a gazdálkodási tevékenységről, - a készlet- és energiagazdálkodásról, - a számviteli elszámolási tevékenységekről, - a vagyonvédelemmel összefüggő feladatok teljesítéséről, - a fenntartó önkormányzat, illetve bizottságai ellenőrző értékelése, ellenőrző vizsgálata a törvényességi előírások alapján. 4.2.4.1 A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Cél: Az iskolán belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a szabályzatoknak és szabályozásnak megfelelő működés biztosított legyen. Célcsoport: a teljes iskola A folyamat dokumentumai és bizonylatai: o o o o

Munkaköri leírás Óralátogatási lap Ellenőrzési napló Osztálynapló

Felelős: az ellenőrzést végző személy

A vezetés ellenőrzési hatáskörét az ellenőrzés eljárás rendjét a táblázat tartalmazza.

Ellenőrzött terület

Ell. végző

Ell. gyakorisága

Módszer

Dokumentálás helye

Nev-okt. munka

Igazgató, ig.h., munkaköz. vez.

Éves munkarend szerint

óralátogatás

Óralátogatási lap

Külső szakértő Ig., ig.h.

Havonta egyszer

megfigyelés

Ellenőrzési napló

Technikai dolgozók

Az ellenőrzés szempontok alapján történik, mely az óralátogatási lapon és a munkaköri leírásban a MIP-ben és a HPP-ben megtalálható. Az ellenőrzést értékelés követi, melynek kötelező eleme – ha ez indokolt -, az adott terület javítása érdekében a beavatkozás elrendelése.

30

Elrendelhető: -

Kötelező hospitálás Hiánypótlás Képzésen való részvétel Fegyelmi felelősségre vonás Javító team működése Folyamatszabályozás

A beavatkozás eredményességének vizsgálata 1 maximum max. 6 hónap után kontroll ellenőrzéssel történik. Cél: Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez. Feladat: 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, a delegálás gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az iskolavezetés szeptember elején az értekezleten ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel. 5. Az igazgató szeptember elején megbízza az ellenőrzésért felelős személyeket. A megbízással egyidőben meghatározza a beszámolók idejét. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után egy héten belül. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 6. 7. 8. 9.

Felelős: Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1

Igazgatóság

Iskolavezetés

Alkalmazotti közösség

2.

Igazgatóság

Iskolavezetés


3.

Igazgatóság

Iskolavezetés


31

4.

Igazgatóság


5.

Igazgatóság

Delegáltak

6.

Igazgatóság

Delegáltak

7.

Az ellenőrzést végző személy

Ellenőrzött

8.

Delegált ellenőrző

Ellenőrzött

9.


Ellenőrzött

10.


Iskolavezetés

Dokumentum: A keletkezett dokumentumok és bizonylatok Megőrzési hely

A bizonylat neve

Megőrzési idő

Szempontlista

5 év

A ellenőrzött területek listája

1 év

Idő- és felelősségmátrix

1 év

Feljegyzés Terv

Minőségi irattár

1 év

Jegyzőkönyv

1 év

Megbízatások

1 év

Időterv (a beszámoláshoz) Ellenőrzési lista Elektronikus adatbázis

5 év

4.2.5 Értékelés Cél: Az iskola gyakorlatának átvizsgálása annak érdekében, hogy meghatározhatóak és kijelölhetőek legyenek az iskolában a partneri jelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztendő területek, a javítandó és szabályozandó folyamatok. Feltárni az eredményeket a partnerek elégedettségét az iskola működésével kapcsolatban. A dolgozók informálása arról, hogy a teljes iskola ezen belül a saját munkaterületükön végzett munkájuk hatékonysága, szakmai eredménye milyen.

32

Célcsoport: minden dolgozó Felelős: igazgató A folyamat dokumentumai: -

Jegyzőkönyv Jelenléti ív Szakmai érékelés és önértékelés kérdőíve

A folyamatleírás tartalma: Az intézményértékelés elkészítésének rendje: Az intézményértékelés minden második évben a táblázatban meghatározottak szerint teljes körű. Az értékelésben a teljes dolgozói kör részt vesz. Az ellenőrzést végzők az ellenőrzés után elkészítik az értékelést. A részértékelések összefoglalóját az igazgató készíti el. Az értékelés az ellenőrzött területek szempontjainak teljesültségét elemzi. Az értékelésnek ki kell térnie a beavatkozás után történő kontroll ellenőrzések eredményeire is, ha azok határideje az értékelés elkészítése előtt lejárt. Az értékelés eredménye az adatok eredménye az adatok elemzése, a következtetések levonása, erősségek és javítandó területek meghatározása. A nevelői munka értékelése, az osztályok eredményei, a munkaközösségek munkája és a pedagógusok önértékelése a tanévzáró értekezleten történik. A vezetői értékelés után a pedagógusok véleményt nyilvánítanak. Az intézményi és tanévzáró értékelésről jegyzőkönyv készül: a jegyzőkönyv kiemelten tartalmazza azokat a következtetéseket, amelyeket a dolgozók valamint a nevelőtestület a végzett munka alapján határoz meg. Ez képezi alapját a következő év fejlesztendő feladatainak. Az értékelés területeit, felelőseit az eljárás rendjét a táblázat tartalmazza: Értékelés kiterjed

Gyakoriság Ki melyik Az Keletkező területért felelős értékelés dokumentumok határideje

A vezetés által 1 év végzett ellenőrzés eredményei

Alsó tag.

Június 15

Beszámolók

auditból 2 év

Nevelőtestület

jegyzőkönyvek SZMK

Ig.h. Igazgató

Belső

Nyilvánosság fóruma

Technikai dolgozók

TÁSZ vez.

Június

33

Jegyzőkönyv

Alkalmazotti

származó tapasztalatok Partnerek visszajelzései

1 év

TÁSZ vez.

30.

beszámoló

közösség

Október 15.

Kérdőív összesítő

Szülői értekezlet Diákönk. Gyűlés

Időszakos 1 év mérések alapján képzett indikátorok A 1 év minőségfejlesztés eredményei

Szaktanárok, Június osztályfőnökök 15.

beszámoló

TÁSZ vez.

összefoglaló

Június 30.

Alkalmazotti köv. Nevelőtestületi értekezlet


Féléves és éves értékelés ( a féléves a részeredményeket mutatja be) Az értékelésnek ki kell térnie az éves munkatervben kitűzött feladatokra, értékelési táblázatban meghatározott mért és bemutatott adatokra, a nevelési-, tanév céljainak, és feladatainak teljesültségére. A nevelő oktató munka elemzésére, értékelésére: o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Tantárgyi átlagok, egyéb statisztikai mutatókra; Az országos mérési tapasztalatokra; A félévi értékelésben feltárt problémák kezelésének eredményeire; A kerettantervre épülő helyi tanterv bevezetésének tapasztalataira; A modulokra; A motiválási eredményre tanítási órákon és tanítási órákon kívüli foglalkozásokon; Pozitív értékrend közvetítéséből eredő nevelési eredményekre; Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra; Tanulmányi és más versenyek eredményeire; Etnikum nevelésének eredményeire; A nyolcadik évfolyamon továbbtanulási mutatóira; Ellenőrzési, értékelési eredményekre; Motivációs rendszer működtetésére; A szervezet klímájára, együttműködési eredményekre; Innovációra, belső képzésekre, munkaközösségi munkára; A minőségbiztosítási feladatok teljesítésére, mutatókra, javításokra, fejlesztésekre; Kapcsolatokra, azok eredményeire; Diákönkormányzati munkára; Rendezvényekre; Statisztikai adatokra; 34

o o o o o

Tárgyi, személyi feltételekre (változásokra, képzési eredményekre) Erőforrások felhasználására, pályázatokra; A gyermekvédelmi tevékenységre; Baleseti eseményekre, illetve a megelőzés érdekében tett intézkedésekre; Minden olyan eseményre, problémára, amiről a vezetés a fenntartót tájékoztatni kívánja. / / részlet a fenntartói minőségirányítási programból, 22. oldal/

4.2.5.1 Éves értékelés folyamatszabályozása

Cél: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak, a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Feladat: 1. Az igazgató felkéri az adott terület felelőseit az éves beszámolók elkészítésére. 2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és gyermekvédelmi felelős, a minőségirányítási vezető, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 3. Az igazgató ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az iskolavezetés összegzi az éves beszámolókat. 4. A tanévzáró értekezleten az 1. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. Feladat: Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

Érintett

Informált

1.

Igazgató, igazgatóh.

területek felelősei

-

35

2.

Területek felelősei

tantestület

igazgató

3.

Iskolavezetés

tantestület

igazgató

4.

Területek felelősei

tantestület

-

7.

Igazgató, igazgatóh.

fenntartó

-

Bizonylat megnevezése

Megőrzési hely

Megőrzési idő

1. Éves beszámolók

Irattár

1 év

2. Jegyzőkönyv

Irattár

1 év

3. Az iskola éves beszámolója

Irattár

1 év

Dokumentum: Dokumentumok és bizonylatok rendje

Az éves munka értékelése minden év június 30-ig megtörténik. 4.2.6.A minőségirányítási rendszer működtetése az iskolán belül A szabályozás célja: Annak biztosítása, hogy az intézményi célok teljesülését objektív módon mérhetővé és összehasonlíthatóvá tegyük. Célcsoport: teljes körű Felelős: minőségügyi vezető A folyamat bizonylatai: o o o o o o o

Osztálynapló Magatartás füzet Költségvetés, költségvetési beszámolók Belső ellenőrzési jegyzőkönyvek Statisztika Partneri elégedettség összefoglalója Feladattervek összefoglalója

4.2.6.1 Intézményünk minőségindikátor rendszere a) Intézményünk infrastruktúrája • Az épület kora, állaga • A tantermek, szaktantermek, számítógépterem, médiatár

36

• Könyvtár működési rendje • Sportolási lehetőségek • Külső és belső környezet esztétikája  A költségvetés teljesülése b) Humán tényezők • Tanulólétszám - Alakulása - Összetétele • A nevelőtestület jellemzői - Létszáma - Szakképzettség szerinti megfelelősége - Életkor és nem szerinti megoszlása - Továbbképzéseken való részvétel (külső, belső) - Stabilitás - fluktuáció - Felkészültség c) A pedagógiai munka eredményessége • Neveltségi szint mérése • Tanulmányi eredmények - Az iskola tanulmányi átlaga - Az alsó tagozat tanulmányi átlaga - A felső tagozat tanulmányi átlaga /összehasonlítás az előző évvel, félévvel/ - Versenyeredmények • Továbbtanulási mutatók - Iskolatípusok: 1., 2., 3., stb. helyen felvettek száma - Továbbtanulási irány - Fogadó intézmények visszajelzései • Tanulók követése • Lemorzsolódás - Túlkorosság • Versenyeredmények • Hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának eredményei - Tanulási nehézségekkel küzdők - Speciális foglalkoztatást igénylők - Logopédushoz, pszicho-pedagógushoz, gyógytestnevelőhöz járó tanulók számának alakulása - Segítségnyújtás jellege, típusai • Tehetséggondozás eredményei • Belső értékelési rendszer megállapításai • Külső mérések eredményei (standard) • Tanulási-tanítási módszerek eredményessége - Tanítványaink tanuláshoz való viszonyának kérdőíves elemzése - Tanári-tanítási módszerek feltérképezése - eredményességi vizsgálata - Tantárgyak népszerűségének összevetése az eredményességgel

37

d) Szervezettség intézményünkben • Órarend megfelelősége • Pontos tanórakezdés • Tanórák időkeretének kihasználása • Tanórán kívüli foglalkozások megtartása • Hiányzások - Igazolt - Igazolatlan • Helyettesítések • Rendezvények forgatókönyv szerint • Az iskolavezetés célorientált munkája - Éves munkatervek, havi munkaprogramok megvalósítása - Munkaközösség vezetők szakmai irányítása - Hagyományok ápolása - Félév- és tanévvégi írásbeli értékelések • Az egy-egy osztályban tanító tanárok együttműködése • Informáltság e) Diákélet intézményünkben • Életfeltételek" óraközi szünetben, tanítás előtti és utáni időben • Érdeklődés és képességeknek megfelelő foglalkozások választéka - Tehetséggondozási formák - Felzárkóztatási formák • Szabadidős közösségi tevékenységek • Tanulói, diák-önkormányzati jogok érvényesülése • Kifejezési lehetőségek - Iskolaújság - Néptánc - Kiállítások - Pályázatok - Ünnepélyek • Biztonság, rend, higiénia f) Nyitottság a környezetre • Nyílt napok, órák • Ünnepek, ünnepélyek • Kiállítások szervezése • Továbbképzések szervezése • Sportesemények szervezése, rendezése • Kirándulások • Kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel • Külföldi testvériskolai kapcsolat • Városi, városkörzeti versenyek, vetélkedők, bemutatók, kulturális események, gálaműsorok rendezése • zenei rendezvények, előadások • Jótékonysági bál • Kulturális és sport rendezvények látogatása

38

- színház - múzeum - hangverseny - kiállítás - sportverseny g) Kapcsolatok • szülőkkel • fenntartóval • tanulók és tanulócsoportok között • tanár-diák között • tanár-iskolavezetés között • nevelőtestületen belül • alkalmazotti közösségen belül h) Intézményi klíma • Hiányzások a személyzetnél • Hiányzások a tanulóknál • Konfliktusok a személyzet és a tanulók között • Fizikai, lelki erőszak vezető-vezetett, tanár-diák, diák-diák viszonylatban • A tárgyi környezet tisztasága, esztétikuma • Rongálások • Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárások - diákoknál - személyzetnél • Káros szenvedélyek • Intézményünkhöz való ragaszkodás - pedagógusok 4.2.6.1.1 Intézményi értékelés

Értékelést végzi

Értékelés időpontja, gyakorisága

Értékelés címzettje

Értékelés formája

iskolavezetés

rendelet szerint

nevelőtestület, fenntartó

írásban

munkaközösség vezetők

rendelet szerint

nevelőtestület, fenntartó

írásban

Iskolai 3. Minőségbiztosítási Program

TÁSZ

rendelet szerint

alkalmazotti közösség

írásban

4. Belső audit

TÁSZ

kétévente


írásban

5. Intézkedési tervek

TÁSZ

évente


írásban, szóban

Értékelés tárgya

1.

Pedagógiai program

2. Helyi tanterv

39

Iskolai költségvetés betartása

fenntartó

félévente

igazgató

szóban

Nevelő, oktató 7. munka tárgyi feltételei

pedagógusok, könyvtáros

évente

iskolavezetés

írásban

Munkavédelmi és 8. balesetvédelmi előírások betartása

munkavédelmi megbízott

évente, ill. szükség szerint

iskolavezetés

írásban

6.

9.

Iskolai rendezvények

nevelőtestület iskolavezetés

rendezvények után szereplő diákok

Szóban írásban az ellenőrzőben

4.2.6.1.2 Az alkalmazotti közösség munkájának értékelési rendszere





Igazgatóhelyettes 1. munkája

igazgató

év végén

igazgató helyettes

szóban

2. Igazgató munkája

fenntartó

év végén

igazgató

írásban, szóban

Munkaközösség 3. vezetők munkája

iskolavezetés

félév végén, év végén


szóban

Iskolatitkár 4. munkája

iskolavezetés

folyamatos

iskolatitkár

szóban

gazdasági ügyintéző

folyamatos


Technikai dolgozók

iskolavezetés

5. 6.

Továbbképzések

iskolavezetés

szóban technikai dolgozók

évente évente

40

igazgató, nevelőtestület

értékelő megbeszélésen szóban


1.

Iskola egész tevékenysége

Értékelés időpontja, gyakorisága félév végén, év végén évente



iskolavezetés

nevelőtestület ,fenntartó

tanulók, szülők, alkalmazottak

Munkaközösségek munkája



3. Napközi. munkája


napközi vezető

5. Gyermekvédelem


gyermekvédelmi felelős


minőségbiztosítási

2.

6.

Minőségbiztosítási csoport munkája

csoport vezetője

Értékelés formája értekezleten szóban írásban

szülői szervezet

Igazgató, nevelőtestület munkaközösségi tagok

Írásban, szóban értekezleten, munkaközösségi megbeszélés szóban írásban szóban értekezleten

igazgató nevelőtestület igazgató

írásban nevelőtestület igazgató nevelőtestület

írásban

igazgató Pedagógusok 7. oktató, nevelő munkája

Pedagógus 8. adminisztrációs tevékenysége

érintett nevelő

óralátogatás után félév végén, év végén

igazgató helyettes munkaközösség vezető

igazgató, többi munkaközösség vezető

szóban négyszemközt

szóban, csoportos megbeszélésen

igazgató helyettes pedagógus

havonta munkaközösség vezetők

4.2.6.1.3 Jelenleg működő belső értékelési rendszer: a tanulók munkája

41

hiányosság esetén írásban

1.




Diákönkormányzat munkája

diákönkormányzat vezetője


Értékelés címzettje igazgató nevelőtestület tanulók

folyamatosan 2.

Osztályközösségek tevékenysége, fejlődése

osztályfőnökök, pedagógusok

félév végén, év végén, alkalmanként

szülők és osztályban tanítók, tanulók, osztályfőnökök

ha szükséges Tanulók magatartása és szorgalma

hetente havonta osztálytanítók

1-4. osztály

negyedévente

ha szükséges

tanuló, osztályfőnök, szülő

szóban szülői- és osztályozó értekezleteken szóban szóban ill. avi jegy, szöveges értékelő lap, bizonyítvány,

szóban, magatartás füzetben, ellenőrzőben dicséret vagy figyelmeztetés formájában havi jegy,

havonta

42

szóban értekezleten

szöveges értékelés

szaktanárok, osztályfőnökök

félévente

írásban

szülő


3.

5-8. osztály

tanuló,


tanuló, szülő

bizonyítvány, szöveges értékelés





Értékelés formája szóban

folyamatos Tanuló tanulmányi 4. munkája

havonta

szaktanárok, tanítók

tanuló tanuló, szülő


osztályzattal, szöveges értékeléssel bizonyítványban

év elején Tudásszint mérések tanuló, pedagógus, szülő

osztálytanítók, szaktanár

5. Magyar nyelv és irodalom, matematika

Tanulmányi és 6. sportversenyek eredményei

érintett tanuló versenyek után nevelőtestület tanuló

7.

8. osztályosok vizsgaeredményei

vizsgabizottság, munkaközösség vezető

év végén

nevelőtestület iskolavezetés nevelőtestület

8. Iskolai rendezvények

iskolavezetés

rendezvények után szereplő diákok

43

munkaközösség által meghatározott feladatlap, százalékos értékelés százalékos értékelés + osztályzat

félév végén, év végén pedagógus, iskolavezetés

osztályzattal, szöveges értékeléssel ellenőrzőben

írásban az ellenőrzőben szóban szóban és osztályzattal szóban írásban szóban írásban az ellenőrzőben





8. osztályos osztályfőnökök

év végén

volt osztályfőnökök, iskolavezetés

szóban

szaktanár és Országos Mérési Központ

évente

szaktanárok

írásban

kijelölt pedagógusok

év eleje

osztályfőnök, szaktanár

írásban

4. Elégedettség mérés

TÁSZ

eljárásrend alapján


írásban

Állóképesség vizsgálat Hungarofit 5. tesztek

testnevelő tanárok

év elején, év végén

tanulók, osztályfőnökök

írásban, szóban


Továbbtanulási arány

1. Országos mérés (matematika, 2. szövegértés) Diagnosztikus fejlődésvizsgáló 3. rendszer

testnevelést oktatók

Iskolai Minőségbiztosítási 6. Program

fenntartó

4 évente

iskolavezetés

írásban

7. Gazdálkodás

fenntartó

évente

iskolavezetés

írásban

kijelölt pedagógusok

évente

iskolavezetés

írásban

8.

8. osztályos vizsga

4.2.6.2 Az önértékelés tartalmi és formai követelménye

Irányított önértékelés Cél:

44

Célunk egy olyan tényekkel alátámasztott teljes körű önértékelés, amelyből az intézmény erősségeit, fejlesztendő területeit és a fejlődés útját ki tudjuk jelölni. Az önértékelés gyakoriságát 2 évente az igazgató rendeli el. Célcsoport: minden dolgozó Felelős: TÁSZ vezető

Alkalmazott módszerek: kérdőívek, kulcsember térkép, Swot analízis, team munka, adatgyűjtés, elemzés, elégedettségmérés, összehasonlító elemzés Az irányított önértékelés területei: 1. A vezetés értékelése 2. Stratégiai és operatív tervezés 3. A dolgozók irányításának értékelése 4. Erőforrások értékelése 5. Folyamatok és szabályozottságok értékelése 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjei 7. Munkatársak bevonásának mértéke 8. Belső partnerek elégedettsége 9. Külső partnerek elégedettsége 10. Az intézmény oktatási-nevelési eredményei 11. Közösségi, társadalmi szerepvállalás Feladat: 1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját 2. Kijelöli az önértékelés területeit 3. A Támogató Szervezet elvégzi a módszertani előkészítést    

meghatározza a vizsgálat célját a feldolgozásban részt vevők körét a vizsgálatba bevontak körét a feldolgozás határidejét

4. A felmérés elvégzése után a Támogató Szervezet az adatokat összegzi, feldolgozza 5. Az elemzések alapján elkészíti az erősségek és javítandó területek listáját 6. A javítandó területeknél a prioritások figyelembe vételével fogalmazza meg a fejlesztési javaslataikat 7. A Támogató Szervezet az önértékelés anyagából elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését 8. A felmérés eredményeit egy munkaértekezlet kapcsán ismertetjük

45

A kiértékelésnél külön is vizsgáljuk az iskolavezetés és a nem vezető beosztásban dolgozók véleményét. Területenként meghatározzuk erősségeinket, gyengeségeinket. Elkészítjük az erősségek és javítandó területek listáját. A felmérés eredményeinek feldolgozásával kapott átlagértékek alapján jelöljük ki a problémák megoldásának prioritási listáját. Az első lépésben a hat legalacsonyabbra értékelt kérdéskörrel foglalkozunk. Ezek lezárása után visszatérünk a javítandó területek listájához, és újabb feladatokat jelölünk ki és oldunk meg.


Érintett

Informált

1. Vezetői kör, programfel.

Vezetői kör+ TÁSZ

Tantestület

2. Vezetői kör, programfel.

Vezetői kör+ TÁSZ

3. Programfelelős

TÁSZ+ min. kör.

4. Támogató szervezet

TÁSZ+ min. kör.

-


TÁSZ+ min. kör.

-


TÁSZ+ min. kör.

-

7. Programfelelős

TÁSZ+ min. kör.

-

8. Programfelelős

Vezetői kör,TÁSZ


Dokumentum: Keletkezett dokumentumok és bizonylatok Elkészített dokumentumok

Megőrzési hely

Megőrzési idő

1. Vizsgált területek listája

Minőségügyi irattár

4 év

2. Kérdőívek az ir. önért. lebonyolításához


4 év

3. Erősségek és jav. területek listája


4 év

4. Fejlesztendő területek listája


4 év

5. Összefoglaló az ir. önértékelésről


4 év

6. Jegyzőkönyv


4 év

46

4.2.6.3 Az iskolánk belső információs rendszere

Cél: Az iskola minden dolgozója időben értesüljön az intézményt érintő eseményekről és az elvégzendő feladatokról. Feladat: Eredményes kapcsolat kiépítése az iskola közvetlen és közvetett partnereivel. Azt, hogy az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét táblázatba foglaltuk. Célcsoport: az intézmény minden dolgozója Felelős: az információt adó Az iskola sikeres működéséhez szükséges információk átadásának rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza: Információt adó

Informálás tárgya

Információt kapó

Idő/gyakoriság

Informálás módja

Keletkező dokumentumok jegyzőkönyv

Folyamatot ellenőrzi

igazgató

Szakmai munka

Minden dolgozó

Tanév elején

Szóban, faliújságon Köröző füzet

Minden dolgozó Minden dolgozó Pedagógus, igazgató

szükségszerűen

Szóban, írásban Faliújság, szóban Szóban, írásban

jegyzőkönyv

igazgató

Jegyzőkönyv, feljegyzés Jegyzőkönyv

igazgató

félévente szükségszerűen

szóban

-

Igazgató

alkalomszerűen

szóban

-

alkalomszerűen

szóban

-

Igazgatóhelyettes igazgató

munkaértekezleten

szóban

-

igazgató

Munkarend

helyettes

Intézmény működtetés munkaszervezés

TÁSZ vezető

minőségfejlesztés

Munkaközösségvezetők

Szakmai munka

Iskolatitkár

Tanügyi dokumentumok, formanyomtatványok használatáról DÖK munkája

DÖK vezetője Közalkalmazotti tanács vezetője Dolgozó

érdekvédelem Szakmai továbbképzésen való részvétel

Minden dolgozó Pedagógus, tanulók Minden dolgozó Minden dolgozó

félévenként Negyedévente

TÁSZ vezető

TÁSZ vezető

A táblázatban nem jelölt előre nem látható váratlan helyzetekben történő információ átadás módja:    

Megbeszélések összehívása, kezdeményezője: igazgató Tájékoztatók kifűggesztése hirdetőtáblára Aláírás köteles körözvény Felelőse: az igazgató

47

Az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg: - körözvény - rendkívüli megbeszélések - szülői értekezlet - fogadó óra - ellenőrző - üzenő füzet - Hírlevél - meghívó - plakát - Internet - telefon

4.2.6.4 A dokumentálás rendje

A szabályozás célja: A minőségbiztosítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és könnyen kezelhetőségének megteremtése Célcsoport: igazgató és a TÁSZ Felelős: TÁSZ vezető A folyamat dokumentumai:  Jegyzőkönyv  Feljegyzési lap

A folyamatleírás tartalma: Az iskola megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez kialakította és üzemelteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározta a bizonylatok megőrzésének idejét, rendjét. A tervezési, végrehajtási, ellenőrzési beavatkozási folyamatokat szabályzó dokumentumok kezelésének során az iskola biztosítja a dokumentumok és bizonylatok:

48

   

Kibocsátás előtti szakmai megfelelőségének rendjét, időtartamát. Rendszeres átvizsgálását és szükség szerint aktualizálását Érvényes kiadási állapotának azonosítását A rendelkezésre állását minden olyan helyen. Ahol az intézmény működésének minősége szempontjából meghatározó tevékenységet végeznek  Kikereshetőségét, könnyű azonosíthatóságát, olvashatóságát  Használatának megakadályozását, amennyiben azok hatályukat vesztik  Nyilvántartását. 4.2.6.5 Iratkezelés Az iskola a jogszerű és hatékony működést igazoló bizonylatok azonosítását, tárolását, hozzáférhetőségét, védelmét, megőrzését az Iratkezelési szabályzatban rögzíti, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Az iskola igazgatója gondoskodik a szabályzatban foglaltak betartásáról. Az iskolaigazgató minden nap postabontást végez, ahol dönt a levelek, faxok és a kinyomtatott e-mailek iktatásának szükségességéről, az iratot átvevő személyekről. Az intézményvezető távolléte esetén a helyettesítési rend szerint történik a postabontás. A postabontás után a levelek osztályozottan és kiszignózva kerülnek a titkárnőhöz, aki ezeket a leveleket átadja.

4.3. A partnerkapcsolatok irányítása 4.3.1 A partnerkapcsolatok működtetése Cél: Az intézmény szabályozza a partnerek azonosításával, igényeik megismerésével kapcsolatos folyamatait, ennek során fel kell tárnia a partnerek elégedettségének, illetve elégedetlenségének okait. Meg kell határozni a lehetőségeket a változtatásra. Feladat: A minőségirányítási team a tanév elején azonosítja partnereit. Szabályozza a partneri igény-és elégedettségmérés folyamatát és annak elemzését. Az intézmény határozza meg a közvetett és a közvetlen partnerekkel történő kommunikációt. A problémák kezelésének helyi rendjében kiemelt szerepe van az osztályfőnöki munkának. Az oktató-nevelő munka népszerűsítése a szakmai munkaközösségek feladata, a munkaközösség-vezetők irányításával. Munkájukat alsó tagozaton az igazgatóhelyettes, felső tagozaton az igazgató felügyeli. 49

Szabályozás eljárásokban

1.

Jelzés

tartalmi meghatározás

eljárás

4.3.1.1

Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése, elemzése

Partneri igény,- és elégedettségmérés

4.3.2

A partnerekkel történő kommunikáció szabályozása

2.

4.3.3.1

Panaszkezelés az alkalmazottak számára

A panaszok kezelése

3.

4.3.3

Panaszkezelés az iskola tanulói számára

A panaszok kezelése

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozások Tartalmi rész

Szabályozás neve

A szülő, tanuló, pedagógus. együttműködési formái

HPP Elvárás és elégedettségmérés eljárásrendje.

Kapcsolattartás rendje

SZMSZ, HPP

Közvetlen és közvetett partnerek meghatározása

partnerlista

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész

Szabályozás

A gyermek (tanuló) jogai A tanuló kötelezettsége A szülő jogai, kötelezettségei

Közoktatási törvény

A pedagógusok jogai, kötelezettségei Szülői szervezet jogai, kötelezettségei

50

Tanulók kötelezettségei, DÖK Tanulói jogviszony Fegyelmi büntetés Eljárási szabályok A helyi önkormányzat feladat ellátási kötelezettsége Fenntartási irányítás

4.3.1.1 A partneri igény- és elégedettségmérés folyamata Cél: A minőségirányítási team a tanév elején azonosítja partnereit. Meghatározza az igényés elégedettségmérés időpontját, a felmérésbe beavatottak körét, a mérés módszerét. A megfelelőség kritériumait szabályozza, ügyelve az intézmény tevékenységének és a társadalmi igények összhangjára. Ezt követi az igény- és elégedettségmérés lefolytatása. Az eredmények elemzése az értékelési célok tükrében történik. Az elemzés tartalmazza:      

A partneri igények összevetését, fontossági sorrend kialakítását. Az igények összegzését a hasonlóságokról, eltérésekről. A partneri igényfelmérés eredményeinek és a pedagógiai programnak az összevetését. Eljárás és problémalista készítését az elemzés alapján. Következtetések levonását. Összefoglalót a partneri felmérések eredményeinek elemzéséről, a javítandó területekről, javítási lehetőségekről.

Ezután következik a tantestületi legitimálás. Feladat A minőségfejlesztés alapvető értéke a partnerközpontúság. A partneri igény- és elégedettségmérés célja, hogy az igények megismerése révén hatékony együttműködés alakuljon ki az iskola és partnerei között. Az igény- és elégedettségmérés lépései: 1. A minőségirányítási team évenként felülvizsgálja és azonosítja partnereit. 2. A csoport által meghatározott, a tantestület egyetértésével elfogadott elégedettségi kritériumokat a minőségirányítási csoport aktualizálja.

51

3. Az elégedettségmérés időpontját, módszereit, gyakoriságát is meghatározza. 4. Azonosítja a mérésbe bevontak körét, meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. 5. Az előre elkészített szempontok szerint lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. A team elvégzi az igényfelmérés elemzését. 7. Összeveti a megfelelési kritériumokkal. 8. Levonja a következtetéseket. 9. Az elemzés eredményeiről, javítandó területekről visszajelzést ad a partnerek felé. 10. Az intézményen belüli eredményességet évente összegzi, és erről összefoglalót készít az alkalmazotti közösség számára. 11. A tantestület az összefoglaló alapján dönt a minőségirányítási csoport által javasolt beavatkozások szükségességéről. Felelős: Felelősségek és hatáskörök Felelős

Érintett

Informált

1.

Minőségügyi vez.

Támogató szerv.

Tantestület

2.

Min. vez.

Támogató szerv.

Tantestület

3.

Min. vez.

Támogató szerv.

Tantestület

4.

Min. vez.

Támogató szerv.

Tantestület

5.

Min. vez.

Támogató szerv.+ érintettek

6.

Min. vez

Támogató szerv.

7.

Min. vez.

Támogató szerv.

8.

Min. vez.

Támogató szerv.

9.

Min. vez.

Támogató szerv.

Partnerek

10. Min. vez.

Támogató szerv.

Tantestület

11. Iskolavezetés

tantestület

Tantestület

Dokumentum: Dokumentumok és bizonylatok rendje

52

Bizonylat megnevezése

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Partnerlista

Min. irattár

2 év

Elégedettségi kritériumok

Min. irattár

2 év

Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére

Min. irattár

5 év

Igényfelmérésben résztvevők listája

Min. irattár

2 év

Az eredmények összegzése

Min. irattár

2 év

Tantestületi összefoglaló

Min. irattár

2 év

Éves teljesítmény értékelése

Min. irattár

2 év

4.3.1.2 Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérési szabályozása

A folyamatleírás célja: A partneri igény és elégedettség mérése ismételhetőségét és összehasonlíthatóságát lehetővé tevő mérési szabályok kialakítása érdekében. Felelős: Elégedettség és elégedetlenség mérésre alakult team vezető. Hatókör: minden dolgozó Felelős: Elégedettség és elégedetlenség mérése alakult team vezető. A folyamat dokumentumai és bizonylatai: -

Feladatterv Szülői elégedettség kérdőíve Tanulói elégedettség kérdőíve Dolgozói elégedettség kérdőíve pedagógusoknak Dolgozói elégedettség kérdőíve technikai dolgozóknak Fenntartói strukturált interjú kérdőíve Elégedettségi kérdőív középiskoláknak

53

A partnerek körében a vizsgálat a táblázatban jelöltek szerint történik: Partnerek megnevezése

mintanagyság

Mintavételi eljárás

Igényfelmérés módszere

Mérés gyakorisága

szülő gyerek dolgozó

50-100% 50-100% Teljes körű - polgármester vagy jegyző

szisztematikus szisztematikus Teljes körű

kérdőív kérdőív kérdőív - strukturált interjú

1 év 1 év 2 év

fenntartó

4 év

A közvetett partnerek igényeinek teljes körű felmérése 2 évente történik. A közvetett partnerek felméréséről az interaktív kapcsolatok gyakorisága alapján dönt a vizsgálat évében. Ezzel egy időben határozzák meg az igény felmérés módszerét, a minta nagyságát annak eljárását és felelősét. A vizsgálathoz használt dokumentumokat a dokumentumalbumban tárolni kell. A kitöltött eszközöket bizonylatként kell kezelni. A tárolási helye az archívum, tárolási ideje 3 év. A használt eszközöknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy pontosan megismerhető legyen a partnerek elvárása, elégedettsége, elégedetlensége. Minden közvetett partnerre vonatkozóan elvárás listát kell készíteni. A vizsgálat elvégzése után az adatokat elemezni kell, fel kell tárni a közvetett partnerek elégedetlenségének okait. Az elemzés után fontosság – megfelelés diagram készült fontosság – megfelelés diagramhoz viszonyítottan trend vizsgálatot kell végezni. Az elemzés eredményeként meghatározzuk azokat a területeket és folyamatokat amelyeket a partneri elvárásoknak megfeleltetve javítani, fejleszteni kell. A mérések eredményéről a partnereket legkésőbb a vizsgálat elvégzésétől számított 60 napig tájékoztatni kell, az elemzés kifüggesztésével. Ugyanezen idő intervallum vonatkozik az intézményen belüli nyilvánosságra hozatalra is. A dolgozókat az intézmény vezetője, vagy a TÁSZ vezetője szóban tájékoztatja a vizsgálat eredményéről. Az ellenőrzés kiterjed a szabályozás betartására.

ÉRDEKELT FELEK AZONOSÍTÁSA Közvetlen partnerek Tanulók Szülők Alkalmazottak - pedagógusok

Közvetett partnerek Kapcsolat tartó személy Óvodák Ligetszépe Óvoda Kocsis Józsefné

54

- nem pedagógusok iskolatitkár karbantartó takarító személyzet konyhai dolgozók - Fényeslitke Önkormányzata Mártha Mihály Tibor, polgármester

Középiskolák Önkormányzatok - Kisebbségi Önkormányzat Horváth Józsefné Egyéb intézmények és magánszemélyek 



ISM Oktatási Minisztérium Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Országos Közoktatási Intézet Országos Értékelési és Vizsgaközpont Uszoda Záhony Községi Könyvtár Fényeslitke Egyházak Iskolaorvos, fogorvos, védőnő



Tankönyvkiadók:

       

Apáczai Kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó  Tankönyvterjesztő: Kódex Press 2000 Bt. 

 

Magánszemélyek és vállalkozók, akik adójuk 1 %-ával hozzájárulnak a Gyermekeink Jövőjéért Alapítványhoz. Egyéb szponzorok Művészeti Iskolák

Liget Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szabolcs Táncművészeti Iskola Wiener Leó Alapfokú zene- és Művészeti Iskola

55

A partnertáblát minden év szeptemberében felülvizsgáljuk. 4.3.2 A partnerekkel történő kommunikáció szabályozása

A folyamat leírás célja: A partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének, fórumainak meghatározása, annak érdekében, hogy minden információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő tájékozottságukat az iskola működéséről és az őket érintő folyamatokról. Célcsoport: Minden dolgozó Felelős: TÁSZ vez. A folyamat dokumentumai: -

Jegyzőkönyv Jelenléti ív

A folyamat tartalma: Partnerek Szülő

Mikor Szülői értekezlet

Téma Intézmény működés

Felelős Osztályf.

Fogadó óra

Módszer Szóban

Dokumentum

Szóban Nevelés-oktatás

Írásbeli tájékoztatás

Osztályf. Szaktanár

Intézmény működés

Jelenléti ív Ellenőrző

Tanévnyitó Tanévzáró

Irányított önértékelés eredménye

Szóban

Igény-felmérés eredménye DÖK

DÖK gyűlés

Aktuális feladatok

Szónan

Ellenőrző

Szóban

Jegyzőkönyv

Igazgató Igazgató DÖK vezető

Írásban Hulladék gyűjtés Gyermekvezetők Továbbképzése Táboroztatás Pedagógiai program

56

Tanulók

Szülői közösség Középfok

Tanárok

Házirend véleményezése Aktuális témák, irányított önértékelés eredménye

Igényfelmérés SZMK értekezlet Intézmény működés Pályaválasztási Továbbtanulás tájékoztató Beiskolázás Nyílt nap Irányított önértékelés eredménye

Osztályfőnök

Szóban

Igazgató

Szóban

Jelenléti ív

Pályaválasztási felelős

Írásban

Meghívó

Az intézményben a nyilvánosságra hozatal előtt az információ helyességéről intézményi szinten a vezető, az osztályok szintjén az osztályfőnökök kötelesek meggyőződni. Közvetett partnereink informálása szükség szerint az adott eseményre vonatkozóan szóban vagy írásban az intézményvezető kötelessége. Az információáramlás ellenőrzése a keletkező dokumentumok ellenőrzésével történik. Felelős: TÁSZ vezető Az információ hozzáférhetősége és nyilvánosságra hozatala: Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy a fenti táblázatba jelzett partnerek az őket érintő információkat 2 héten belül megkapják.

4.3.3 A panaszok kezelése a tanulók részére Cél: A tanulókat érintő problémáknak, vitáknak, panaszoknak a legmegfelelőbb szinten, leggyorsabban történő megoldása. Célcsoport: minden dolgozó Felelős : Panaszos ügyekért felelős tanár / munkatervben megbízva/ A folyamat dokumentumai és bizonylatai: -

Jegyzőkönyv

57

-

Szülői bejelentések című füzet

Feladat: A folyamat leírása: A gyerek panaszával fordulhat az osztályfőnökhöz, vagy az intézmény vezetőjéhez, akik megpróbálják orvosolni a problémát. Ha ez sikeres, nem lesz panaszeljárás. Amennyiben nem, panaszeljárás lép életbe. A kiskorút érintő eljárás esetén a kiskorút törvényesen képviselő személynek jelen kell lennie.

I. szint 1. A panaszos a problémájával a megbízott tanárhoz fordul /ha az osztályfőnökhöz fordul és ő nem tudja megoldani a problémát kerül a panasz a panaszfüzetbe, illetve a megbízott tanárhoz/ 2. Felülvizsgálja a panasz jogosságát. 3. A panasz jogossága és jogtalansága esetén is megbeszéli a problémás ügyet az érintettekkel. 4. Eredményes egyeztetés esetén a probléma megoldódik. II. szint 5. Amennyiben megbízott tanár nem tudja az adott problémát megoldani, akkor az igazgatóhelyetteshez, vagy bonyolultabb esetben az igazgatóhoz fordul. 6. Az igazgatóhelyettes egyeztet a panaszossal. 7. Ha egyezik a véleményük a panaszos ügyben, kölcsönösen elfogadják a megoldást. 8. Az ügyet lezártnak tekintik. 9. Ha a problémát az igazgatóhelyettes nem tudja megnyugtatóan elrendezni, továbbítja a panaszt az igazgató felé. 10. Adott időpontban az igazgató megállapodik a panaszossal. 11. A megállapodást szóban vagy írásban rögzítik. 12. Az egyeztetés eredményes, a probléma megoldódik. III. szint 13. Ha a panaszt így sem sikerül orvosolni, a panaszos képviselője a fenntartóhoz fordulhat. 14. Az iskola igazgatója és a fenntartó közös javaslatot tesz a probléma megoldására. 15. Amennyiben a panaszos képviselője elfogadja a fenntartó javaslatát, a probléma eredményesen megoldódott, ezt írásban rögzítik.

58

16. Az igazgatóhelyettes év végén összegzi a panaszkezelés tapasztalatait. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott esetekben. Erről az év végi beszámolóban írásban rögzíti az elvégzett változtatásokat, megoldásokat.


Érintett

Informált

1.

Megbízott tanár

A panasz alanya

Megbízott tanár

2.

Megbízott tanár

A panasz alanya

Panaszos/képviselője

3.

Megbízott tanár

A panasz alanya


4.

Megbízott tanár

A panasz alanya


5.

Igazgatóhelyettes


Megbízott tanár

6.

Igazgatóhelyettes


Megbízott tanár

7.

Igazgatóhelyettes


Megbízott tanár

8.

Igazgató


Megbízott tanár panaszos/képviselője

9.

Igazgató


Megbízott tanár

10.

Igazgató


Igazgatóhelyettes, Megbízott tanár

11.

Igazgató


Igazgatóhelyettes, Megbízott tanár

12.

Igazgató


Igazgatóhelyettes, Megbízott tanár panaszos/képviselője

13.

Igazgató fenntartó


Igazgató

14.

Igazgató és fenntartó


Igazgató

15.

Igazgató és fenntartó


Igazgató, panaszos/képviselője

16.

Igazgatóhelyettes


Tantestület

Dokumentum:

59

A dokumentumok és bizonylatok rendje Megőrzési hely

Megőrzési idő

11. Jegyzőkönyv

irattár

végleg

15. Feljegyzés

irattár

végleg

A bizonylat megnevezése

A panaszos ügyek kezelésével megbízott tanár minden problémát és panaszt köteles a füzetbe vezetni. Köteles félévente beszámolni a végzett munkáról az igazgatónak a füzet bemutatásával, aki ezt aláírásával hitelesíti. A szakmai problémákat az igazgató ismerteti a félévi és év végi értekezleteken, melynek megoldása lehet hiánypótlás, javító team működtetése, figyelmeztetetés. 4.3.3.1 A panaszok kezelése az alkalmazottak számára A dolgozó panaszával az iskola igazgatójához fordul, melyről jegyzőkönyv készül.

Cél: Ha a munkavégzés során problémák merülnek fel, azokat igyekezzenek a legmegfelelőbb szinten, a lehető leggyorsabban mindkét fél számára megnyugtatóan megoldani. Feladat: A folyamat leírása: I. szint 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az alkalmazott panaszával szóban vagy írásban az igazgatóhoz fordul. Az igazgató megvizsgálja a panasz jogosságát. Ha a panasz jogtalan, azt közli az alkalmazottal. Amennyiben a panasz jogos, megállapodnak. A megállapodásukat egyeztetés után írásban rögzítik. Ha a panasz orvoslásához hosszabb idő szükséges, akkor rögzítik a teljesítés határidejét. Amikor a türelmi idő lejárt, közösen értékelik a probléma megoldását. Ha a beválás sikeres, a probléma megnyugtatóan lezárult. Ha az alkalmazott elégedetlen a megoldással, a fenntartóhoz fordul. II. szint

9. Az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjével együtt közös javaslatot tesz a probléma megoldására. 10. Egyeztetnek a panaszossal. 11. Ha megállapodnak, azt írásban rögzítik.

60

12. Ez esetben a panasz kezelése lezárul. III. szint 13. Ha a panasz kezelését ezen a szinten sem sikerül megoldani, a panaszos a munkaügyi bírósághoz fordulhat panaszával. 14. Ezt az eljárási módot törvény szabályozza.


Érintett

Informált

1.

Panaszos

igazgató

-

2.

igazgató

Panaszos

Igazgató

3.

igazgató

Panaszos

-

4.

igazgató

Panaszos

Igazgató

5.

igazgató

Panaszos

Igazgató

6.

igazgató

Panaszos

Igazgató

7.

igazgató

Panaszos

-

8.

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes, panaszos

-

9.

Igazgatóhelyettes

Panaszos

Igazgató

10.

Igazgató

Igazgató/ panaszos

-

11.

Igazgató

Igazgató/ panaszos

Fenntartó

12.

Fenntartó

Igazgató/ panaszos

Fenntartó

13. Fenntartó képviselője

Igazgató/ panaszos

panaszos

14. Fenntartó képviselője

Igazgató/ panaszos

-

Dokumentum: A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése

Megőrzési hely

61

Megőrzési idő

1.

Panaszlevél

irattár

végleg

4.

Feljegyzés

irattár

5 év

5.

Feljegyzés

irattár

5 év

11.

Javaslat

13.

Javaslat

15.

Feljegyzés

irattár

végleg

17.

Bírósági határozat

irattár

végleg

4.4 Az oktatási és nevelési tevékenységek értékelése

4.4.1 A programbeválás vizsgálatának szabályozása

A szabályozás célja a helyi pedagógiai program eredményes, hatékony területeinek megerősítése, az elvégzett vizsgálatok eredményeiből következő módosítások folyamatának szabályozása. Célcsoport: alkalmazotti közösség Felelős: intézményvezető A folyamat dokumentumai: Partneri igény és elégedettség mérés összefoglalója Tanév végi statisztika Tanmenetek Éves munkatervek Pedagógiai Program

A folyamat tartalma:

62

A program beválás vizsgálatát 5 évente végezzük. Az első vizsgálatot 2009. június 30ig el kell végezni. Terület

Eszköz

Felelős

A program általános Dokumentum elemzése igazgató részei Nevelési program Partneri igény és TÁSZ vez. elégedettség mérés Helyi tanterv Dokumentum elemzés Igazgatóhelyettes (tanmenet, éves munkatervek) minimum követelmények teljesítése

Kritérium a módosításra A leírtakhoz képest 50%-os eltérés van A partnerek 40%-a elégedetlen A leírtaktól 20%-os eltérés van. Az iskola tanulói létszámának 20%-a nem teljesíti a min. követelményt

Amennyiben módosításra van szükség, készül egy javaslat a szakmai munkaközösség által. Ezt a javaslatot az alkalmazotti közösség megtárgyalja, s kétharmados szavazattöbbség esetén elfogadja. Ezután véleményezési jogot gyakorol a szülői közösség és a diákönkormányzat, majd a fenntartó elé benyújtjuk jóváhagyásra.

4.4.2 Az értékelés közös követelményei és a mérőeszközök használatának rendje

A szabályozás célja: meghatározza az értékelés azon elveit, amelyek biztosítják a tanulók személyiség jogainak védelmét és információt adjon a tanulók jelenlegi teljesítményéről.

Hatóköre: minden pedagógus Felelős: igazgatóhelyettes A folyamat tartalma:

A tanuló értékelése minden pedagógus joga és kötelessége. Az értékelés történhet szóban és írásban. Az írásbeli értékelés lehet jegy vagy szöveges, vagy ezek együttese is. A szóbeli értékelés követhet minden olyan tevékenységet, amikor azt a nevelő indokoltnak véli. A témazáró dolgozatot egy 63

héttel a megírás előtt a tanárnak kötelessége bejelenteni. Egy napon két témazáró dolgozatnál többet nem lehet íratni. A dolgozatokat a pedagógus két héten belül köteles kijavítani és azt a naplóban és ellenőrzőben dokumentálni. A témazáró jegyét piros színnel, a témaközi dolgozatokat zöld színnel, a szóbeli feleleteket kék színnel köteles minden pedagógus jelölni. Az osztályfőnök háromhavonta ellenőrzi a tanulók ellenőrzőjét a naplóban beírtakkal összevetve. Az értékelés ösztönző, pozitívumukra épített legyen. Nem sértheti a gyermek önérzetét, személyiségjogait. Az értékelés hordozza magában a fejlődés hitét, melyet a pedagógusnak kell közvetítenie. Mérési terület

Mérőeszköz

Mérés ideje

Szaktárgyi dolgozat

Feladatlapok

A tanévre szaktanár elosztva (4)

Ellenőrző, napló

Olvasás mérés

Olvasókönyv

Tanév vége igazgató

Ellenőrző, napló

Központi mérés

Feladatlapok

Rendelet szerint

Magtartás, szorgalom

házirend

Szóbeli Szóbeli kifejezőkészség, számonkérés

tantárgyi tudás

Felelőse

Dokumentálás Informálandó módja köre

Az osztályban Értékelőlap tanító pedagógus, az iskolai koordinátor és az igazgató Havonként, Osztályfőnökök Ellenőrző, félévenként napló, bizonyítvány A tanév Szaktanár Ellenőrző, során napló folyamatos

Tanuló, szülő, pedagógus Tanuló, szülő, pedagógus Tanuló, szülő, tantestület, OKÉV Tanuló, szülő nevelőtestület Tanuló, szülő, pedagógus

A tanulók egyéni mérési eredményei alapját képezik a szaktárgyi, évfolyam és intézmény értékelésnek. A mérések ellenőrzéséért az igazgatóhelyettes felelős.

4.4.3. Belső audit Célja: A jelen folyamatleírás a MIP átvizsgálására vonatkozó szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen értékeljük, ennek alapján intézkedéseket hozzunk. A MIP kijelölt területének átvizsgálására minden tanév végén kerül sor. Ez része az intézményi éves értékelésnek. A szervezeten belül az ezzel megbízott kollégák megvizsgálják, hogy az intézmény a minőségügyi rendszernek megfelelően működik-e. Az eljárás leírása

64

1. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át. 2. Az iskolavezetés dönt a belső audit időpontjáról, a vizsgált tevékenységről, valamint kijelöli a felülvizsgálatot végző kollégákat. 3. A megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. 4. A belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését.

Belső auditok végrehajtása Az audit végrehajtásával megbízott kollégák szóbeli tájékoztatást kapnak a vizsgálatra vonatkozóan a minőségügyi vezetőtől az iskolavezetéssel egyeztetve. Munkájuk során a “Beszámoló az elvégzett tevékenységről” nevű űrlapot használják. Ezen az űrlapon feltüntetik az ellenőrzési témát, az ellenőrizendő téma kulcskérdéseit. A megkérdezettek kötelesek a kért információkat rendelkezésre bocsátani, szóban és dokumentációban egyaránt. A vizsgálatról az ellenőrzést végző kolléga beszámolót készít. A beszámoló részei: téma, időpont, helyszín, résztvevők köre, vizsgált tevékenység, dokumentumok felsorolása, szerzett tapasztalatok összefoglalása. A megfelelés és hiányosságok kiemelése, valamint az aláírások nem maradhatnak el. Belső auditok tapasztalatainak értékelése A beszámoló lapok alapján összegezni kell a tapasztaltakat. Azonosítani kell a problémákat, a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, valamint azok felelőseit és határidejét. Az audit beszámolók tartalmát a minőségirányítási vezető ismerteti az intézmény működésének értékelésekor. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, szükség esetén intézkedési tervet dolgoz ki.

Dokumentálás A belső audit során készített dokumentumokat a minőségi irattárban helyezzük el. Az eljárásban alkalmazott feljegyzések és bizonylatok: 1. Beszámoló az elvégzett tevékenységről 2. Intézkedési terv

65

5. Legitimálás

MIP– et véleményezte:  

Az intézmény szülői közössége: 2004. június 23. Az intézmény diákönkormányzata: 2004. június 23.

. .

MIP – et elfogadta: Az intézmény alkalmazotti közössége: 2004. augusztus 24.

Záradékolás: A Kossuth Lajos Általános Iskola alkalmazotti közössége az Intézményi Minőségirányítási Programot 2004. augusztus 24. -én elfogadta.

.

Fényeslitke Önkormányzata fenntartói jogkörében megtárgyalta és jóváhagyta ............. ……………..sz. képviselőtestületi határozatával. Hatályba lépésének ideje: 2004. szeptember 1.

66

67

A KOOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGÍRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA BEVEZETÉS. 1. A MIP rendeltetése

Recommend Documents