A HAJDÚSZOBOSZLÓI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Hatályba lépés időpontja: szeptember 1

A HAJDÚSZOBOSZLÓI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Hatályba lépés időpontja: 2015. szeptember 1.

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ................................................................................................... 5 A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása ........................................................... 5 A Pedagógiai program elfogadásának szabályai, hatályba lépése ..................................... 5 A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................ 5 2. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 6 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 7 2.1.1 A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei ........................................................ 7 2.1.2 A nevelő - oktató munka pedagógiai céljai ............................................................... 7 2.1.3 A nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai ........................................................ 10 2.1.4 A nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai: ....................................................... 11 2.1.5 A nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei: ...................................................... 13 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 14 2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 15 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ..................................................................... 15 2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 18 2.4 Az iskola környezeti nevelési elvei .............................................................................. 19 2.4.1 Kiemelt feladatok a környezeti nevelés terén......................................................... 19 2.4.2 A környezeti nevelés színterei az iskolában ............................................................ 19 2.4.3 Együttműködések a környezeti nevelés terén ......................................................... 20 2.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 21 2.5.1 Osztályfőnökök közösségfejlesztési feladatai: ........................................................ 21 2.5.2 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: .................................. 22 2.5.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 22 2.5.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ................................... 24 2.5.5 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .......................................... 24 2.5.6. A közösségfejlesztési tevékenység keretei: ............................................................ 24 2.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 25 2.6.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai .......................................................... 25 2.6.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................................................... 26 2.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........ 26 2.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................. 27 2.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.......................... 28 2.7.2.1 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása - nevelése .......................... 28 2.7.2.2 Beszédfogyatékos tanuló .................................................................................. 29 2.7.2.4 Hallássérült tanuló ............................................................................................ 32 2.7.2.5 Autizmus spektrum zavar ................................................................................. 35 2.7.2.6 Pszichés fejlődési zavarok ................................................................................ 39 2.7.2.7 Hiperaktivitás, figyelemzavar .......................................................................... 45

1

2.7.3 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése ................................................................................................................ 47 2.8 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ......................................................................... 50 2.8.1 Az iskola alapvető feladatai a gyermek - és ifjúságvédelem területén.................... 50 2.8.2 Kik azok, akik az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem alá esnek? .......................... 53 2.8.3 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................. 53 2.9 A hátrányos helyzet enyhítését segítő tevékenység.................................................... 55 2.9.1 Az anyagi veszélyeztetettség feltárásának feladatai és döntések előkészítésének szakaszai ........................................................................................................................... 55 2.9.2 Intézményvezetői döntések előkészítésének szakaszai ........................................... 55 2.9.3 Ingyenes tankönyvellátás ........................................................................................ 55 2.10 Tanulmányi kirándulás.............................................................................................. 56 2.11 Térítésmentes szolgáltatások ..................................................................................... 56 2.12 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ........................ 57 2.12.1 A diákönkormányzat döntési joga ......................................................................... 58 2.12.2 A diákönkormányzat véleményezési joga ............................................................. 58 2.13 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................ 59 2.13.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ........................................... 59 2.13.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák............................................ 59 2.13.3 Kapcsolattartás az intézmény szakmai munkaközösségei között.......................... 62 2.13.4 Az iskola partnerei ................................................................................................ 62 2.14 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................... 63 2.14.1 A vizsgaszabályzat hatálya .................................................................................... 63 2.14.2 A vizsga fajtái, célja, vizsgára kötelezettek .......................................................... 63 2.14.3 Az értékelés rendje ................................................................................................ 64 2.14.4 Vizsgatárgyak, vizsgaformák ................................................................................ 65 2.15 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 65 2.16 A felvételi eljárás különös szabályai ......................................................................... 65 3. Az intézmény helyi tanterve............................................................................................. 67 3.1 Az óraszámok és a választott kerettanterv feletti óraszámok .................................. 67 3.2 Képzési specialitások, irányok .................................................................................... 68 3.3 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 69 3.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 70 3.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................................................................................................................... 71 3.5.1 Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 71 3.5.1.1 Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................... 72 3.5.1.2 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ..................................................... 75 3.5.2 Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 77 2

3.5.2.1 Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................... 78 3.5.2.2 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ..................................................... 82 3.6 Mindennapos testnevelés ............................................................................................. 85 3.7 Választható tantárgyak, foglalkozások ...................................................................... 85 3.8 Projektoktatás ............................................................................................................... 86 3.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 86 3.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............................................................................................................................................. 87 3.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .... 90 3.11.1 A magatartás értékelésének elvei .......................................................................... 90 3.11.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .......................................................... 91 3.11.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................... 91 3.11.3.1 Jutalmazás ...................................................................................................... 91 3.11.3.2 Fegyelmező intézkedések ............................................................................... 92 3.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....... 93 3.13 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ................................................ 94 3.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 95 3.15 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 95 Mellékletek........................................................................................................................... 98 A továbbhaladás követelményei ........................................................................................ 98 Alsó tagozat ...................................................................................................................... 98 Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................ 98 Matematika ................................................................................................................. 104 Környezetismeret ....................................................................................................... 110 Angol nyelv ................................................................................................................ 114 Német ......................................................................................................................... 117 Ének- zene .................................................................................................................. 118 Ének-zene (emelt szint) .............................................................................................. 122 Rajz............................................................................................................................. 127 Technika ..................................................................................................................... 129 Testnevelés ................................................................................................................. 131 Informatika ................................................................................................................. 140 Felső tagozat ................................................................................................................... 142 Magyar nyelvtan ......................................................................................................... 142 Magyar irodalom ........................................................................................................ 145 Matematika ................................................................................................................. 150 Német ......................................................................................................................... 154 3

Angol nyelv ................................................................................................................ 158 Történelem ................................................................................................................. 179 Fizika .......................................................................................................................... 193 Kémia ......................................................................................................................... 196 Biológia ...................................................................................................................... 199 Természetismeret ....................................................................................................... 202 Földrajz....................................................................................................................... 208 Informatika ................................................................................................................. 212 Ének-zene ................................................................................................................... 216 Ének-zene tagozat ...................................................................................................... 218 Technika, életvitel ...................................................................................................... 224 Rajz............................................................................................................................. 226 Testnevelés ................................................................................................................. 234 A Belső Gondozói Rendszer működésének folyamata .................................................. 248

4

1. Általános rendelkezések A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha 

jogszabályi változás következik be,



az intézményvezető vagy a nevelőtestület igényt tart erre.

A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az intézményvezetőnek. A Pedagógiai program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai program tervezetét az intézményvezető készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelőtestület elé. A nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével az intézményvezető elkészíti a Pedagógiai program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi az intézményi tanács, a szülői választmány, majd a Pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és végül az iskola intézményvezetője hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület nem fogadja el a Pedagógiai programot, köteles véleményét eljuttatni az intézményvezetőhöz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni, a határidő lejárta után az intézményvezető jóváhagyja a Pedagógiai programot. A módosított Pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben. A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai programot a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény vezetője köteles intézkedni. A Pedagógiai program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. A Pedagógiai program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell 

az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,



az első szülői értekezleten a szülőkkel.

A Pedagógiai programról minden érintett tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, intézményvezető helyettesektől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban.

5

2. Az iskola nevelési programja "Aki a maga idejében jót tesz, századokért dolgozott." (Francois Fénelou) Továbbra is valljuk, hogy a mi iskolánk olyan iskola, ahová a tanulók többségükben örömmel, szorongás nélkül érkeznek. Ahol a tanuló érzi, hogy szeretik, tisztelik őt, s ezt az őt fogadó tanító-tanár viszont elvárhatja. Ahová a gyermekek azért jönnek, hogy teljesítőképességük maximumát felszínre hozzák. Ahol alapvető cél a sokoldalú személyiségfejlesztés, a tanulás és tudás iránti igény felkeltése. El kell jutni a ránk bízott gyermekekkel arra a szintre, hogy egészséges és képzett felnőtté válhassanak, akik hisznek önmagukban, felelősséget éreznek önmagukért, környezetükért és társaik iránt. Ehhez az első négy évfolyamon a képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Elsősorban azokra, melyekben a gyermekek nagy többsége tehetséget mutat: ének-zenei, vizuális, mozgás képességek, és ezek mellett, a beszéd, a kommunikációképesség, az olvasás, írás és matematika elsajátításához szükséges képességek. Ezért alsó tagozat egyes osztályaiban "Lépésről-lépésre" képesség- és személyiségfejlesztő program működik. A többi osztályban iskolaotthonos forma működik. A kisebb létszámú, fejlesztő osztályokban a személyre szabott, részképesség-hiányok fejlesztését szolgáló egyéni bánásmódot alkalmazunk. A felső tagozatban kiemelt feladat a képességfejlesztés mellett a tehetségek felkutatása, s minden tanulónak biztosítani az esélyt majdani pályaválasztásához. Ezért matematikából (5-8. évfolyam), valamint idegen nyelvből (4-8. évfolyam) un. nívócsoportokban szervezzük a tanulók munkáját. Így biztosítjuk, hogy a nehezebben haladó tanulók is sikerhez jussanak. Az oktatási módszerekben szabad a pedagógusok választása, de követelmény hogy a tanulók az ismeretszerzésben aktívan vegyenek részt. A kompetencia alapú oktatásnak több éves hagyománya van iskolánkban. Fontos, hogy a tanulók teljesítményéről folyamatos legyen a visszajelzés. Követelmény minden tanítóval, tanárral szemben az értékelés, ellenőrzés, osztályozás rendszeressége és folyamatossága. A szülőkkel korrekt kapcsolatban állunk. Gyermekeik számára biztosítjuk az értékálló tudást, sokoldalú személyiségfejlesztést, tehetséggondozást, felzárkóztatást, a sikeres pályaválasztás megalapozását, az emberi értékek tiszteletben tartását. Tiszteletben tartjuk a beiratkozott

6

gyermekek

és

szüleik,

valamint

az

intézmény

alkalmazottainak

lelkiismereti

és

vallásszabadságát.

2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1 A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, amely a tanulókat felkészíti, alkalmassá teszi a valóság viszonyrendszerének megértésére. Az intézményt az alábbi általános célok vezérlik: 

tanulóinak önismereti készséggel rendelkező, sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, rugalmas személyiséggé fejlesztése,



testileg,

lelkileg,

szellemileg,

életmódjukat

tekintve

egészséges,

harmonikus

személyiségű, a természetet tisztelő ifjak nevelése, 

a tanulók érzelmi nevelése, jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása,



a tanulókban helyes értékrend, énkép, valamint az önnevelés képességének kialakítása,



a felelősségtudat megalapozása, fejlesztése,



rugalmas, toleráns gondolkodás kifejlesztése, a másság elismerése és tiszteletben tartása érdekében,



az otthon, a lakóhely tiszteletének, szeretetének, magyarságtudatának kialakítása,



a tudás elismerésének, becsületének, illetve a munka tiszteletének, a kitartó munkavégzés képességének kialakítása,



az önálló ismeretszerzési képesség kifejlesztése, könyvtárhasználati és egyéb információs technikai hátterek használatának elsajátítása,



színvonalas oktatással szilárd alapműveltség, biztos alapkészségek kialakítása,



a diákok felkészítése a továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulásra,



világnézeti semlegesség megvalósítása,



a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése,



az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára.

2.1.2 A nevelő - oktató munka pedagógiai céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

7

Ennek érdekében céljaink: Célok az alsó tagozatra (1 – 4. évfolyam): 

az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;



vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a Lépésről – lépésre képesség- és személyiségfejlesztő program, valamint a kompetencia alapú oktatás alkalmazásával;



tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;



az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;



az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;



az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;



társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;



szeressék és óvják természeti környezetüket;



az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;



mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását.

Célok a felső tagozatra (5 – 8. évfolyam): 

folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, az alapkészségek fejlesztését;



vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik;



vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában megjelenik az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;



az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;



a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;



magas

színvonalú

és

sokrétű

ismeretátadással

fejlessze

a

tanulók

önálló

problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; 8



tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;



segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;



elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;



a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;



fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;



a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját; 

a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;



jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;



a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;



a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;



a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;



a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon;



az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;



alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; 9



ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;



legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;



személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;



alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket.

2.1.3 A nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai Feladatok alsó tagozatra (1 – 4. évfolyam): 

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;



a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;



alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);



a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;



alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;



támogassa az egyéni képességek kibontakozását;



az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;



a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;



működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;



törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;



tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;



erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;



a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Feladatok felső tagozatra (5 – 8. évfolyam)

10



fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;



az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; 

olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;



tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;



tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;



a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;



vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;



erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;



fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;



felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;



a test és a lélek harmonikus fejlesztése;



a szocializáció folyamatainak elősegítése;



az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;



a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;



a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;



adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat.

2.1.4 A nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai: 

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; 11



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;



az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;



az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;



a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;



az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;



növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó 12

anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; 

heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;



az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;



a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és

spontán

élethelyzetekben

is

érvényesítik,

önismereti

tréninget

szervezünk

tanítványaink számára; 

az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében (Belső Gondozói Rendszer) meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;

 alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket. 2.1.5 A nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei: 

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;



a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;



személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;



a mentális képességek céltudatos fejlesztésével;



az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;



az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;



megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; 13



a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk, a mérések koordinálása a belső gondozók feladata tagozatonként;



nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;



a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Feladatunk a tanulók egész személyiségének fejlesztése. Tanítványainkban pedagógiai munkánk során többek között az alábbi személyiségjegyeket is erősíteni kívánjuk: 

Önálló véleménnyel rendelkező, aki képes befolyásolni a körülötte lévő eseményeket. A körülményeket változtathatóként éli meg, reális énkép, egészséges magabiztosság jellemzi.



Alkotó alkalmazkodás Helyzetfelmérő készség, kreatív személyiség: - figyelmes, ötletgazdag, rugalmas, motiválható.



Tolerancia Kíváncsiság, a másság elfogadása, nyitottság, empátia, őszinteség, önbizalom, biztonságérzet.



Együttműködési készség Mások segítésének motivációja Figyelem a másik iránt Kommunikációs készség



Kommunikációs készség fejlesztésével párhuzamosan erősítjük a viselkedéskultúra fejlődését. 14

A pedagógus feladata a személyiségfejlesztés során 

a gyermekek mélyebb megismerése;



igazságos, folyamatos és fejlesztő értékelés, visszajelzés, mely az elért eredményeket erősíti;



kipróbálni engedés; teret kell biztosítani a tevékenységek széles lehetőségeinek, a játéknak, munkának is, amelyben bárki lehet eredményes és a közösség hasznos tagja;



szorongásmentes környezet biztosítása;



élethelyzetek, szituációk teremtése, amelyekben a tanulók gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét;



mintaadás;



kreativitás ösztönzése;



döntési lehetőségek biztosítása;



megértés segítése, különböző alternatívák alkalmazásával;



szociális és nyelvi készségek kiemelt fejlesztése;



differenciálás, kooperatív tanulásszervezés;



türelem, belső értékeken alapuló tanári tekintély;



bizalom;



sokféle érték képviselete, bemutatása, az integrált nevelés, oktatás személyiségfejlesztő hatása érdekében együttműködés sajátos nevelési igényű társakkal;



életkori sajátosságokhoz kapcsolódó pedagógiai feladatok.

2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:   

a tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók – életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel az alábbi területeken:  táplálkozás,  alkohol- és kábítószerfogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,  családi és kortárskapcsolatok,  környezetvédelem, 15

   

aktív életmód, sport, személyes higiénia, elsősegély-nyújtás alapismeretei, szexuális fejlődés.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az egészségnevelés színterei az iskolában 

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben



Tanórán kívüli programok  Az érdeklődő gyermekek olyan városi és iskolai szintű programokon indulnak, ahol az egészség, az egészséges életmód a téma  Kapcsolat a Rák Ellenes Liga hajdúszoboszlói alapszervezetével  Minden évben megrendezzük a Salátanapot  Sportversenyek, edzések  Séták, szabadtéri játékok  Versenyek, vetélkedők  Pályázatok  Védőnő fogadóórája

Együttműködések az egészségnevelés terén Az egészségnevelési programunk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet

résztvevői

egymással,

valamint

külső

intézményekkel

jó

munkakapcsolatot,

együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben egészségnevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés -

Pedagógusok: Az iskola valamennyi tanárának feladata, hogy példájával járuljon hozzá a tanulók egészségneveléséhez. Ahhoz, hogy az egészségnevelés közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejleszteni a munkaközösségek együttműködését.

-

Tanulók: Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Éljen az iskola nyújtotta sportolási lehetőségeivel és váljon az egészségnevelési program aktív részesévé.

16

-

Pedagógusok és diákok: A tanulók az egészség védelmével kapcsolatos ismereteket a tanárokkal való közös munka során, tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Együttműködésük nélkülözhetetlen az egészségnevelésben.

-

Pedagógusok és szülők: Az iskola egészségnevelése területén is nélkülözhetetlen az iskola és a szülők együttműködése. Ezért fontos, hogy megismerjék programunkat, a segítség hatékonyságát emelendő fontos a szülők ismereteinek bővítése, különösen a mentálhigiéné és a drogprevenció területén.

-

Pedagógusok, diákok, szülők és az ifjúságvédelmi felelős: Az ifjúságvédelmi felelős munkája elengedhetetlen az iskola minden szereplőjével kapcsolatban.

-

A Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ dolgozói: Biztosítják a tantermek, folyosók az udvar és a mosdók tisztaságát, higiéniáját. Az étkeztetésben törekszik az egészséges táplálkozást példázni és megvalósítani. Személyes példájukkal segítik programunk megvalósulását.

Iskolán kívüli együttműködés -

Védőnő: Munkája nélkülözhetetlen a tanulók ismereteinek, készségeinek bővítésében. Osztályfőnöki órákat tart és fogadó órán várja a tanulókat.

-

Iskolaorvos és iskolafogász: Rendszeres szűrővizsgálatuk feltétele a tanulók egészséges fejlődésének, egészségmegőrzésének.

-

Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete: Tisztasági szűrést végez, vetélkedőinket feladatokkal, jutalmakkal segíti.

-

Rendvédelmi szervek: Munkatársai a bűnmegelőzési programok segítségével, az egészségre káros szenvedélyek elkerülésére, a nemet mondás képességére nevelnek.

-

Sportegyesületek

-

Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő, Pedagógiai Szakszolgálat

Az egészségnevelésben alkalmazott módszercsoport -

beszélgetés

-

vita

-

tanácsadás

-

dramatikus játékok

-

önismereti játékok

-

kiselőadás

17

2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Ismerkedjenek meg a balesetforrásokkal és megelőzésük lehetőségeivel. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia- egészségtan, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között valamint délutáni csoportfoglalkozásokon folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Szervezetten, külső előadók segítségével készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására. A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: Tantárgy

Elsősegély-nyújtási ismeretek légúti akadály

biológia

rovarcsípések artériás és ütőeres vérzés újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések

kémia

savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések

fizika

áramütés forrázás magasból esés

testnevelés

zúzódás rándulás, ficam törés

Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb célja: 

Balesetek megelőzése



Elsősegély-nyújtás 18

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 

Szerepjáték



Szituációs gyakorlat



Előadás



Elsősegély-bemutató



Versenyek

2.4 Az iskola környezeti nevelési elvei 2.4.1 Kiemelt feladatok a környezeti nevelés terén Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése;



a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környzet zavartalan működését elősegítik;



a tanulók – életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkozzanak a környezet megóvásának megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel az alábbi területeken:  környezet fogalma  földi rendszer egysége  környezetszennyezés formái és hatásai  környezetvédelem lehetőségei  lakóhelyünk természeti értékei  lakóhelyünk környezetvédelmi feladatai.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.4.2 A környezeti nevelés színterei az iskolában 

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben



Tanórán kívüli programok

19

 Az érdeklődő gyermekek olyan városi és iskolai szintű programokon indulnak, ahol a környezet, a környezetvédelem a téma;  Minden évben kétszer megrendezzük a hulladékgyűjtést;  Séták, szabadtéri játékok, kirándulások, nyári táborok szervezése;  Versenyek, vetélkedők szervezése;  Pályázatokon való részvétel;  Pályázat az „Ökoiskola” címre, éves munkaterv működtetése; 2.4.3 Együttműködések a környezeti nevelés terén A környezeti nevelési programunk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés -

Pedagógusok: Az iskola valamennyi tanárának feladata, hogy példájával járuljon hozzá a tanulók környezeti neveléséhez. Ahhoz, hogy a környezeti nevelés közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejleszteni a munkaközösségek együttműködését.

-

Tanulók: Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra, váljon a Zöld DÖK aktív részesévé.

-

Pedagógusok és diákok: A tanulók a környezet védelmével kapcsolatos ismereteket a tanárokkal való közös munka során, tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Együttműködésük nélkülözhetetlen a környezeti nevelésben.

-

Pedagógusok és szülők: Az iskola környezeti nevelése területén is nélkülözhetetlen az iskola és a szülők együttműködése. Ezért fontos, hogy megismerjék programunkat, a segítség hatékonyságát emelendő fontos a szülők ismereteinek bővítése.

-

Pedagógusok, diákok, szülők és a Diákönkormányzatot segítő tanár A Diákönkormányzatot segítő tanár munkája elengedhetetlen az iskola minden szereplőjével kapcsolatban.

-

A Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ dolgozói. Személyes példájukkal segítik programunk megvalósulását.

20

Iskolán kívüli együttműködés -

Ökoiskolák

-

Városgazdálkodási Zrt.

-

Hortobágyi Nemzeti Park

-

Túraegyesületek, sportegyesületek

A környezeti nevelésben alkalmazott módszercsoport - beszélgetés -

vita

-

tanácsadás

-

dramatikus játékok

-

kiselőadás

2.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösséghez tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza, és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri-, sportköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére és megbecsülésére, védelmére neveljük tanulóinkat. 2.5.1 Osztályfőnökök közösségfejlesztési feladatai:  fontosnak tartjuk, hogy az osztályfőnök megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését;  tevékenységével

aktívan

elősegítse

az

osztályközösség

kialakulását,

illetve

megerősödését;  rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanító társaival a tanulók haladásáról;  közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is;

21

 elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai, valamint a diákok véleményét is;  ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat;  szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást;  rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről;  az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal,

segíti

felkészülésüket,

támogatja

részvételüket

az

iskolai

rendezvényeken, programokon. 2.5.2 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:  a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, tanulási és munkaerkölcs erősítésével;  a tanulók pozitív kezdeményezésinek támogatása;  a közösségi cselekvések kialakításának segítése példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével;  a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazoló képességének fejlesztése;  folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése érdekében a pedagógusoknak szükséges az osztály leendő osztályfőnökét tájékoztatni a közösség állapotáról, struktúrájáról, vezető egyéniségeiről (BGR átadó megbeszélés keretében);  változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének fejlesztése; a csoportmunkában (különösen heterogén csoportokban) rejlő lehetőségek kiaknázása: pl. csoporttagok közötti ésszerű munkamegosztás, közös erőfeszítés a cél érdekében;  a tanulók közötti kapcsolatalakulás pozitív befolyásolása helyes térszervezéssel, körültekintően kialakított ülésrend létrehozásával;  a testnevelés órák és az önismereti tréningek alkalmasak a tanulók egymás iránti felelősségérzetének fejlesztésére, a tisztességes játék elsajátíttatására, a vereség méltóságteljes elfogadására, a győzelem józan, mértéktartó átélésére;  társaik sikerei fölött érzett öröm érzésképességének kialakítása, gyakoroltatása. 2.5.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: iskolaotthon – napközi otthon - tanulószoba 22

 A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-2. évfolyamon iskolaotthont vagy napközi otthont, 1-4. évfolyamon napközi otthont, 5-8 évfolyamon napközi otthont szervezünk. tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások  az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó, tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik;  az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk;  a tehetséges tanulók további segítéséhez szakköröket indítunk;  a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeken rendszeresen részt veszünk, legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. iskolai DSK  az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója, foglalkozásaikon történik a tanulók

felkészítése

különféle

sportágakban

az

iskolai

és

iskolán

kívüli

sportversenyekre. énekkarok, musical csoport  a fellépésekre, hangversenyekre, bemutatókra való egész éves felkészülés után a közösen megélt siker élményét biztosítjuk tanítványaink számára tanulmányi kirándulások  az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást (időtartama maximum 2 nap) szervezhetnek, ha a felmerülő költségek fedezéséről a szülők nyilatkoznak iskolai könyvtár -

a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár is segíti

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:  szereplésre való közös felkészülés mélyítse el a gyerekekben az összetartozás élményét, a produkcióért való közös felelősségvállalás érzését;  a séták, kirándulások, táborozások, erősítsék a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség közös érzését;

23

 az egészséges versengés lehetőségének megteremtése, kudarctűrő készség – szolidaritási készség fejlesztése;  a társas együttélés alapvető szabályait ismerjék;  átgondolt játéktervek és a tevékenységek pedagógiai irányítása biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. 2.5.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:  olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, és azokkal összhangban vannak;  a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése;  a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése;  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 2.5.5 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:  a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, táborok, színház-, mozi,- és múzeumlátogatások, kiállítások, klubdélutánok) Évente megrendezzük alapítványi napunkat, ahol kötetlen formában mutatkozhatnak meg iskolánk művészeti csoportjai, így lehetőséget adva pedagógusnak, diáknak, szülőnek, támogatóknak a közös művészeti, sport, szabadidős tevékenységekre. 2.5.6. A közösségfejlesztési tevékenység keretei: Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. Az Intézmény elősegíti a járáson belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, 24

civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz.

2.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírások az intézmény Szervezeti és működési szabályzatának mellékletében olvashatóak. 2.6.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 25



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 2.6.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi

és

év

végi

statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. 

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A nevelőtestület kiemelten fontosnak tartja minden szakaszban a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 

A motiváció célja, hogy a tanulókban felébresszük az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik őket. Alakuljon ki bennük az egy életen át tartó tanulás igénye. 26



A tanítási órák tervezésénél, szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket,

szervezeti

formákat,

melyek

biztosítják

a

tanulók

állandó

tevékenykedtetését, állandó aktivitását. (interaktív módszer, kompetencia alapú oktatás, programmal haladó osztályok, páros ill. kis csoportos munkáltatás) 

A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, azaz hogy a pedagógus alkalmazkodjon a tanulócsoport illetve tagjainak egyéni fejlettségéhez képességeihez, az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez.

2.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk az alapkészségek elsajátíttatása, az alap- és általános műveltség biztosítása mellett az iskola profiljában jelen lévő emelt szintű ének - zenei képzés mellett fontosnak tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. Az alábbi városi tanulmányi, kulturális versenyek megrendezése hagyományunk:  alsós rajzverseny  angol vers- és mesemondó verseny  Magyar kultúra napja alkalmából mesemondó, rajzverseny  történelem (2 évente)  Föld napja vetélkedő (biológia, kémia komplex vetélkedő)  népdaléneklési verseny Minden évben helyszínt biztosítunk a Zrínyi matematika verseny területi lebonyolításának. Helyszínei

vagyunk

a

Szabó

László

Alapfokú

Művészeti

Iskola

kiállításainak,

rendezvényeinek. 2009 őszétől megkapta az iskola a jogot, hogy „Tehetségpont”-ként működjön, 2011-ben pedig Akkreditált Kiváló Tehetségpont lettünk. Akkreditált területek: kórusaink, musical csoportunk munkája, röplabdásaink eredményei. Célunk, hogy a minősítést megőrizzük. Iskolánkban hagyománya van a nívócsoportos oktatásnak:  matematika 5-8 évfolyamon,  idegen nyelv 4-8 évfolyamon, Csoportbontásban működik:  informatika 4-8 évfolyamon,  technika 5-8 évfolyamon,  testnevelés 7-8 évfolyamon. 27

A csoportba osztás matematikából az osztályzatok alapján történik. Alsó tagozatban is megmutatkoznak a tehetség jelei a program adta lehetőségek következtében.

Ezeknek

fejlesztésére

törekedni

kell

képességfejlesztő

tesztek,

csoportmunkáltatás, differenciálás, mint pedagógiai módszerek alkalmazásával. A tehetséggondozást az iskolai könyvtár állománya is szolgálja, s a szakkörök is ezekért a tanulókért szerveződnek. Az emelt szintű ének - zenei nevelés, a kórusok működése (alsó felső), a musical csoport a zenei tehetségek felfedezésére, fejlesztésére kiváló lehetőség. A művészeti jellegű szakkörök a gyermekek kreativitását fejlesztve az önkifejezés, a vizuális kultúra emelkedését szolgálja. Szorosan együttműködünk ezen a területen a Szabó László Alapfokú Művészeti Iskolával és a Zichy Géza Zeneiskolával, melyek feladata saját területükön kimondottan a tehetséggondozás. A matematikából vagy más tantárgyból tehetséget mutató tanulónak biztosítjuk egy tanévben két évfolyam elvégzését. Az iskola alapítványa, a - "GYERMEKEINKÉRT - JÖVŐNKÉRT" alapítvány - Alapító okiratában, alapszabályában foglaltaknak megfelelően – és lehetőségeihez mérten - anyagilag is támogatja az iskolai tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű versenyeztetését. A továbbtanulás segítését a 8.osztályosok részére szervezett tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozásokkal biztosítjuk. Ugyanezt a célt szolgálja a szabadon tervezett órakeretben megjelenő tanulás tanítása tantárgy is. 2.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 2.7.2.1 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása - nevelése Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.  A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.  Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. 28

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van;  igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;  szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába;

 az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében-oktatásában résztvevő pedagógus:  a tantárgyi tartalmak- egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, tantervi követelményeit figyelembe veszi,  egyéni fejlesztési terv alapján (éves) egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált módszereket, technikákat, fejlesztő eszközöket alkalmaz,  egy-egy nevelési, tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez,  együttműködik a gyermeket, tanulót nevelő-oktató többi pedagógussal, szakemberrel. A gyógypedagógus:  segíti a komplex pedagógiai diagnózis értelmezését,  a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javaslatai alapján elkészíti az egyéni fejlesztési tervet, illetve közreműködik összeállításában,  habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztést végez,  javaslatot, szakmai tanácsokat ad speciális módszerekre, eszközökre, környezetre,  tevékenységét folyamatosan dokumentálja 2.7.2.2 Beszédfogyatékos tanuló Besorolás: A szakértői bizottság diagnózisa alapján 29

Az iskolai fejlesztés célja, feladata:  minél jobban automatizált, érthető beszédszint elérése  ép beszélő környezetben a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezet megteremtése  képessé tenni a környezete megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra, a kommunikáció iránti igényre, a helyes önértékelésre, az érzelmek helyes kezelésére, a támogatott, önálló ismeretszerzésre, a tanulás iránti motiváltságra, egyéni tanulási stratégia kialakítására  sokoldalú percepciós fejlesztés  a transzferhatások tudatos kihasználása (nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatása)  differenciált foglalkoztatás  folyamatos (napi) beszédfejlesztő munka  a szülő támogató együttműködésének megnyerése Értékelés:  tantárgyak, tananyagrészek alóli mentesítés a szakértői vélemény javaslata alapján differenciált értékelés: írásbeliség helyett szóbeli felelet  segédeszköz használata (számítógép helyesírási program) A fejlesztés szakaszai:  NAT szerint  Ajánlatos a bevezető szakasz időtartamának növelése, pl. az első évfolyam anyagát két tanévre osztani Kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció:  hangoztató- elemző-összetevő módszer alkalmazása az olvasástanításban  beszédhangok differenciálása  hangkapcsolatok észlelése  szótagolt szövegek alkalmazása  mentális lexikon folyamatos bővítése évfolyamnak, tantárgyaknak megfelelően  a fogalomalkotás képességének kialakítása  a grammatikai rendszer tudatos felépítése, erősítése  szövegfeldolgozás: szó, szószerkezet, mondat, bekezdés, szöveg szinten fokozatosan felépítve  a beszédészlelés, a beszéd- és szövegértés folyamatos fejlesztése 30

 az információszerzés segítése tapasztalatok bevonásával  kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása  a nonverbális kommunikáció megértése, elsajátítása  helyesírás ellenőrző program használatának elsajátítása Idegen nyelvi kommunikáció:  szavak megtanulása, helyes kiejtés gyakorlása  a nyelvre jellemző fonológiai és helyesírási sajátosságok tudatosítása  szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése  multiszenzoros technikák alkalmazása  verbális és nonverbális technikák egyidejű alkalmazása  koncentrációs és emlékezetfejlesztő gyakorlatok felhasználása  magabiztos szóbeli kommunikáció elsajátítása  az írásbeli kommunikációhoz differenciált fejlesztés, számítógépes programok használata Természettudományos kompetencia:  napi tapasztalatokra kell támaszkodni  rövidített, képpel és más szemléltető eszközzel kiegészített szövegek alkalmazása  szakkifejezések, nevek pontos kiejtésének gyakorlása  megértés segítése fogalomtár, vázlat összeállításával  a természettudományos jelenségek értelmezése az lehető legtöbb érzékszerv bevonásával  oksági kapcsolatok felismerésének segítése  összefüggések alkalmazásának megtanítása, memorizálásának segítése  interaktív tanítási-tanulási folyamat  az internet, természettudományos könyvek, atlaszok felhasználása a megértés segítésében Digitális kompetencia:  A programok megismertetése  új kommunikációs csatornák kialakítása  a számítógép segítő szerepének, információszerzési lehetőségeinek megtanulása  az írott szöveg megértésének fejlesztése  speciális alapfogalmak, ikonok jelentésének értelmezése  „laptop füzet” használata diszgráfia esetén Szociális kompetencia: (osztályfőnökök segítő tevékenysége)  adaptív viselkedés kialakítása

31

 a környezet eseményei megértésének segítése, a bekapcsolódási módok kialakítása  részvétel szervezése a szociális kommunikációban  ismeretek kipróbálása szituációkban  a tanuló bevonása feladathelyzetbe  képessé tenni az érvelésre, értékelésre, döntéshozatalra Művészeti kompetencia:  kiegészítő, alternatív kommunikációs lehetőség  kreativitási képesség kibontakoztatása  képzelet, képi gondolkodás fejlesztése  érzelmi élet gazdagítása, ízlés, nyitottság, önkifejezés formálása  megfigyelő képesség, tér-, forma- és időérzék fejlesztése Testnevelés, sport:  pszichomotoros fejlesztés  transzfer hatás (beszéd és mozgás egymást erősítő szerepe)  társas kapcsolatok, szocializáció elősegítése, sikerélmény biztosítása, önbizalom növelése  téri orientáció fejlesztése iránygyakorlatokkal  beszédértés segítése az utasítások megértésében  mozgás, ritmus, szerialitás fejlesztése Hatékony, önálló tanulás:  ismeretszerzés segítése: napi életből vett helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével  értő olvasás, szövegfeldolgozás képességének folyamatos segítése  gondolkodási képességek fejlesztése képzeleti és fogalmi szinten is  könyvtári ismeretek nyújtása, a könyvtárban való tájékozódás megismertetése  informatikai tudás bővítése tanulást segítő programok, honlapok ajánlásával, használatuk megismertetésével 2.7.2.4 Hallássérült tanuló Besorolás: A szakértői bizottság diagnózisa alapján Az iskolai fejlesztés célja, feladata:  harmonikus személyiségfejlődés biztosítása, különös tekintettel a nyelv, kommunikációs készségek és szociális képességek fejlesztésére 32

 a nyelvi, kommunikációs képességeinek fejlesztését valamennyi tevékenységben biztosítani kell: a beszédigény felkeltésével; a jó nyelvi minta gyakoribb alkalmazásával; a beszédminta megismételtetésével; a hallási figyelem fejlesztésével.  szociális képességek fejlesztése: erősségeire építve segítsük akarati tulajdonságainak, kitartásának, önállóságának, önbizalmának, önfegyelmének a kibontakozását.  fontos a vizuális szemléltetés (táblakép, az órai anyag vázlatát, több elemből álló utasítást írásban kapja meg)  megfelelő ülőhely kiválasztása  figyelembe vesszük speciális igényeit a tananyag, a követelmény, az értékelési mód és a speciális módszertan tekintetében  a transzferhatások tudatos kihasználása (nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatása)  differenciált foglalkoztatás  elfogadó környezet kialakítása  a szülő támogató együttműködésének megnyerése  szurdopedagógiai ellátás biztosítása Értékelés:  Ne legyen az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérüléséből következően nem teljesíthető halló társaival azonos szinten vagy módon (hosszú memoriter, hangsúlyos ritmusos versmondás, tollbamondás utáni esetleges hibák)  tantárgyak, tananyagrészek alóli mentesítés a szakértői vélemény javaslata alapján  az írásbeli és szóbeli beszámolók alkalmával használhat segédeszközt (hallókészülék, helyesírási szótár, értelmező szótár)  számonkérésnél hosszabb felkészülési időt biztosítunk  differenciált értékelés: írásbeliség helyett szóbeli felelet A fejlesztés szakaszai:  NAT szerint  Ajánlatos a bevezető szakasz időtartamának növelése, pl. az első évfolyam anyagát két tanévre osztani Kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció:

33

 saját élményen alapuló tevékenységbe ágyazott komplex anyanyelvi fejlesztés: a beszédértés fejlesztése; a szövegértő olvasás fejlesztése; konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés; a beszéd használata; az írásbeli kifejezés fejlesztése  egyéni társalgás (beszédhallás, szájról olvasás)  hallás-, ritmus-,mozgásnevelés  kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása  a nonverbális kommunikáció megértése, elsajátítása  helyesírás ellenőrző program használatának elsajátítása Idegen nyelvi kommunikáció:  a nyelv oktatása mindig az egyes tanulók egyéni képességeihez, hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik.  lehetőség van az értékelés alóli felmentésre, ebben az esetben a foglalkozások elsődleges célja a képességfejlesztés, fő feladata az idegen nyelv elemi szintű tanulására történő felkészülés  az írásbeli kommunikációhoz differenciált fejlesztés, számítógépes programok használata Matematikai - Természettudományos kompetencia:  napi tapasztalatokra kell támaszkodni, szemléltetés, modellezés, tényleges cselekedtetés kísérletezés útján segítsük  szakkifejezések, nevek pontos kiejtésének gyakorlása  megértés segítése fogalomtár, vázlat összeállításával  oksági kapcsolatok felismerésének segítése  összefüggések alkalmazásának megtanítása, memorizálásának segítése  az internet, természettudományos könyvek, atlaszok felhasználása a megértés segítésében Digitális kompetencia:  egyik legfontosabb információszerzési, ill. kommunikációs eszköze a számítógép és ezen keresztül az internet – keresőprogramokkal való megismertetés  az írott szöveg megértésének fejlesztése  speciális alapfogalmak, ikonok jelentésének értelmezése  multimédia bevonása a tanítás folyamatába Szociális kompetencia: (osztályfőnökök segítő tevékenysége)  fontos a konfliktuskezelés, a meggyőzés, kapcsolatépítés, csoportszellem és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció elsajátítása  a környezet eseményei megértésének segítése, a bekapcsolódási módok kialakítása 34

 részvétel szervezése a szociális kommunikációban  ismeretek kipróbálása szituációkban  a tanuló bevonása feladathelyzetbe  képessé tenni az érvelésre, értékelésre, döntéshozatalra Művészeti kompetencia:  kiegészítő, alternatív kommunikációs lehetőség  kreativitási képesség kibontakoztatása  képzelet, képi gondolkodás fejlesztése  érzelmi élet gazdagítása, ízlés, nyitottság, önkifejezés formálása  megfigyelő képesség, tér-, forma- és időérzék fejlesztése Testnevelés, sport:  pszichomotoros fejlesztés  transzfer hatás (beszéd és mozgás egymást erősítő szerepe)  társas kapcsolatok, szocializáció elősegítése, sikerélmény biztosítása, önbizalom növelése  téri orientáció fejlesztése iránygyakorlatokkal  beszédértés segítése az utasítások megértésében  mozgás, ritmus, szerialitás, egyensúlyérzék fejlesztése Hatékony, önálló tanulás:  ismeretszerzés segítése: napi életből vett helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével  értő olvasás, szövegfeldolgozás képességének folyamatos segítése  gondolkodási képességek fejlesztése képzeleti és fogalmi szinten is  könyvtári ismeretek nyújtása, a könyvtárban való tájékozódás megismertetése (szótárak, lexikonok használata)  informatikai tudás bővítése tanulást segítő programok, honlapok ajánlásával, használatuk megismertetésével 2.7.2.5 Autizmus spektrum zavar Autizmus spektrum zavarral élő tanuló integrációja: Az integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen a gyermek javát szolgálja. Az integráció valamennyi formája (pl. lokális, szociális, fordított) alkalmazható egyénre szabottan. Teljes, funkcionális integráció a következő feltételek megléte esetén javasolható:  a tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia 35

 enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák.  a

családtagok

részéről

egyértelmű

szándék

a

szakemberekkel

való

szoros

együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására  az iskola részéről: a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, jól előkészített, ütemezett egyéni fejlesztési terv, speciális eszközök, módszerek és környezet,

együttműködés

a

családdal

és/vagy

a

diákotthonnal,

a

befogadó

gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.  Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó

szakmai

tanácsadásban,

problémakezelésben,

a

fejlesztés

irányának

kijelölésében, követésében. Fontos a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva). Besorolás: Szakértői bizottság alapján Az iskola fejlesztési célja, feladata:  A gyermek/tanuló elemi beilleszkedési készségeinek, adaptív viselkedésének kialakítása.  A szociális/kommunikációs alapkészségek célzott fejlesztése.  A fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása.  Az ismétlődő, sztereotip, helyzetnek nem megfelelő viselkedés kialakulásának megelőzése, rendezése.  A fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített ún. protetikus, segédeszközökkel felszerelt augmentatív környezet, eszközök használatának elsajátítása, adaptív viselkedési formák, szokások kialakítása.  Kognitív fejlesztés  Tantárgyi ismeretek átadása a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott tartalmak adaptálásával, az egyén képességeinek megfelelően.  Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció,  Munkára nevelés, pályaorientáció.

36

Értékelés: NAT szakaszaihoz rendelt célok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani, egyes tartalmak hangsúlyosabban jelenjenek meg. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges. A fejlesztés szakaszai: NAT szerint, amennyiben szükséges, ajánlatos a bevezető szakasz időtartamának növelése, pl. az első évfolyam anyagát két tanévre osztani. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Célja, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Fontos:  Az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése.  A szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók elsajátítása, rugalmas alkalmazása.  A helyzetnek megfelelő személyközi kommunikációt és a nyelvi úton történő ismeretszerzés kialakítása. Idegennyelvi kommunikáció:  Az idegen nyelv funkcionális használatának fejlesztése.  Lexikális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket a jó nyelvi és intellektuális képességű autizmussal élő tanulók képesek lehetnek elsajátítani, nehézségek a szociokulturális és interkulturális készségek területén jelentkezhetnek. Matematikai kompetencia: A matematikai képességekben nagy egyéni különbségekre számíthatunk az autizmus spektrumán, a kiemelkedő matematikai tehetségtől a súlyos megértési nehézségekig terjedően. Cél:  a megismerési képességek fejlesztése,  az önellenőrzés tanítása,  az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése,  a problémamegoldás menetének tanítása. Természettudományos és technikai kompetencia: Nagy egyéni különbségeket tapasztalunk az autizmus spektrumán ezen a területen. Egyes tanulók különösen tehetségesek lehetnek valamely, speciális érdeklődési körükbe tartozó tudományterületen, más tanulók esetében inkább a praktikus, mindennapi életben 37

alkalmazható ismeretek kerülnek előtérbe. Fontos a közvetlen tapasztalás. Digitális kompetencia  Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre.  Az IKT alkalmazása egyedülálló lehetőséget jelent az autizmussal élő tanulók számára, a kommunikációs akadálymentesítés, a tanulás és későbbi munkalehetőségek tekintetében egyaránt, sokan közülük pedig kifejezetten tehetségesek az IKT alkalmazásában.  Fokozottan veszélyeztetettek azzal kapcsolatban, hogy függővé váljanak a számítógép és internet használat során. Szociális és állampolgári kompetencia:  Önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése,  A társas viselkedés szabályainak ismerete, betartása.  A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Az autizmusban azonosított kognitív sérülések jellege miatt (végrehajtó működések zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e kompetencia fejlesztésekor általában sokféle képesség, készség célzott, egyénre szabott, intenzív fejlesztésére van szükség. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés, szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) az autizmussal élő tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat. Művészeti kompetencia Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók között lehetnek kiemelkedő zenei, rajz vagy egyéb művészi tehetséggel bíró gyermekek. Önálló tanulás: Az önállóság elősegítésének egyik fontos módszertani eszköze az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítése, kiegészítése egyénre szabott vizuális környezeti támpontokkal. Az informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása elősegíti a fejlődést. A hatékony és önálló tanulás egyes feltételei:  a tartós, irányítható figyelem,  a motiváció, a tanulás céljának, jelentőségének megértése,  hiányozhatnak a csoportos helyzetben való tanulás kognitív és viselkedéses feltételei, ezért szükség lehet az új ismeretek egyéni helyzetben való tanítására.  A tanulás iránti pozitív attitűd gyakran csak a saját érdeklődési kör esetében jelenik meg, egyébként számolnunk kell az újdonságokkal szembeni ellenállásra. 38

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció: Elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az

autizmus-specifikus

módszerek

és

eszközök

alkalmazása

mellett

kognitív

és

viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken:  elemi szociális-kommunikációs készségek,  viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.),  figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb.,  érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása,  elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók,  önkiszolgálás, önellátás,  saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata,  lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása,  szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása,  iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása. 2.7.2.6 Pszichés fejlődési zavarok Besorolás: A szakértői bizottság diagnózisa alapján: diszlexia, disztográfia, diszkalkúlia, kevert specifikus tanulási zavar, hiperaktivitás és figyelemzavar Diszlexia, disztográfia: Az iskolai fejlesztés célja, feladata:  következetes nevelés, oktatás  átlátható szabályrendszer  pozitív visszajelzések biztosítása  együttműködés a családdal a fáradékonyság csökkentése érdekében, a motiváltság erősítésében  segítő szakemberek bevonásával sikeres stratégia kialakítása 39

 egyéni fejlesztési terv készítése, tájékoztatás annak tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről  a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása Értékelés:  indokolt

esetben

tantárgyak,

tananyagrészek

alóli

mentesítés

a

szakértői

véleményjavaslata alapján  differenciált értékelés: írásbeliség helyett szóbeli felelet  segédeszköz használata (számítógép helyesírási program, számológép) A fejlesztés szakaszai:  NAT szerint  Ajánlatos a bevezető szakasz időtartamának növelése, pl. az első évfolyam anyagát két tanévre osztani Kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció:  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizálószintetizáló módszerrel  a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság fejlesztése  az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt  olvasás segítése a betűnagyság és az olvasott szöveg háttérszínének (színes lapra nyomtatás) megváltoztatásával  az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése  kötelező olvasmányok rövidített változatainak vagy hangos könyv alkalmazása  szókincs, beszédkészség életkornak és osztályfoknak megfelelő fejlesztése  beszédészlelés és beszéd- és szövegértés képességének növelése  a rövidtávú emlékezet fejlesztése, 

a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása

 helyesírás ellenőrző program használatának elsajátítása  az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás  kivitelezés),  a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése 40

Idegen nyelvi kommunikáció:  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel (sokoldalú percepció), auditív megközelítéssel  szavak megtanulása, aktív-passzív szókészlet gyarapítása  a nyelvre jellemző fonológiai és helyesírási sajátosságok tudatosítása  szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése  verbális és nonverbális technikák egyidejű alkalmazása  koncentrációs és emlékezetfejlesztő gyakorlatok felhasználása  szóbeli kommunikáció elsajátítása  az írásbeli kommunikációhoz differenciált fejlesztés, számítógépes programok használata Természettudományos kompetencia:  napi tapasztalatokra kell támaszkodni  anyanyelvi ajánlások beépítése a szövegalapú tantárgyak esetén  rövidebb szövegek alkalmazása  szakkifejezések, elnevezések beépítése az aktív szókincsbe, helyes leírásuk gyakorlása  megértés segítése fogalomtár, vázlat összeállításával  a természettudományos jelenségek értelmezése az lehető legtöbb érzékszerv bevonásával  oksági kapcsolatok felismerésének segítése szóban  összefüggések alkalmazásának megtanítása, memorizálásának segítése  interaktív tanítási-tanulási folyamat  az internet, természettudományos könyvek, atlaszok felhasználása a megértés segítésében Digitális kompetencia:  ki kell használni a számítástechnika adta lehetőséget (betűnagyság növelése, különböző betűtípusokkal a betűfelismerés segítése, a színes háttér alkalmazása)  a számítógép segítő szerepének, információszerzési lehetőségeinek megtanulása  az írott szöveg megértésének fejlesztése (szöveghű olvasás, helyesírás fontosságának tudatosítása)  speciális alapfogalmak, ikonok jelentésének értelmezése  „laptop füzet” használata diszgráfia esetén Szociális kompetencia: (osztályfőnökök segítő tevékenysége)  átlátható szabályrendszer kialakítása, fenntartása  aktivitási szint korrekciója  a pozitív énkép és önértékelés kialakítása 41

 a tanulás iránti motiváció és kudarctűrő képesség növelése  a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása  a társadalmi együttélés szabályainak követése, önállóságra nevelés Művészeti kompetencia:  kiegészítő, alternatív kommunikációs lehetőség  kreativitási képesség kibontakoztatása  képzelet, képi gondolkodás fejlesztése  érzelmi élet gazdagítása, ízlés, nyitottság, önkifejezés formálása  megfigyelő képesség, tér-, forma- és időérzék fejlesztése  sikerélmény biztosítása, finommozgás fejlesztése Testnevelés, sport:  nagy mozgásokkal segítve a finommozgásokat  a mozgásfejlődés útjának „bejárása” (kúszás, mászás, stb.)  dominancia és a keresztcsatornák fejlesztése  transzfer hatás (beszéd és mozgás egymást erősítő szerepe)  társas kapcsolatok, szocializáció elősegítése, sikerélmény biztosítása, önbizalom növelése  téri orientáció fejlesztése iránygyakorlatokkal 

ritmus, szerialitás fejlesztése

Hatékony, önálló tanulás:  ismeretszerzés segítése: napi életből vett helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével  értő olvasás, szövegfeldolgozás képességének folyamatos segítése  gondolkodási képességek fejlesztése képzeleti és fogalmi szinten is  könyvtári ismeretek nyújtása, a könyvtárban való tájékozódás megismertetése  informatikai tudás bővítése tanulást segítő programok, honlapok ajánlásával, használatuk megismertetésével Diszkalkulia - a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: 42

 a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,  a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,  a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara,  a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,  a helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei,  szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya,  számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei,  mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége,  számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,  komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái,  gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége,  figyelemzavar. A fejlesztés célja:  A tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen,  képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére,  a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A fejlesztés feladatai:  a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,  matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,  a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,  a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,  a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,  a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, 43

 a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,  az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. Értékelés:  A diszkalkuliás tanuló felmenthető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól.  A NAT szakaszaihoz rendelt célok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani, egyes tartalmak hangsúlyosabban jelenjenek meg.  A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kompetencia:  Társuló beszédproblémák kezelése  Helyesírás fejlesztése Művészeti kompetencia:  Tér- irány észlelési problémák.  Perspektivikus ábrázolás nehézségei.  Fontos szerepet kap az érzelmek, indulatok, szenvedélyek feltárása, kifejezése. Természettudományos és technikai kompetencia:  Tér- irány –idő észlelés fejlesztése  Szimbólumok értelmezésének nehézsége  Nehézségek a matematikára épülő szabályok felismerésében Matematikai kompetencia: Fejlesztendő területek  Matematikai felfogóképesség: Az a képesség, hogy megértsük a számok jelentését. Ha egy gyermeknek ezen a területen van nehézsége, akkor pl. le tudja írni a hetes számot, de nem tudja, hogy ez a nyolcas előtt helyezkedik el.  Műveleti funkciók: Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás képessége. Ha egy gyermeknek nehézségei vannak az alapműveletekkel, akkor hosszú ideig még az ujjait használja számoláskor.  A kiválasztási folyamat: A feladat megoldásához ki kell választani a megfelelő számolási műveletet. A gyermek ilyen helyzetben el tud végezni egy összeadást, vagy osztást, ha erre kap utasítást, de nem képes önállóan eldönteni, melyik műveletet kell választania, ha a szóban megadott feladat nem utal pontosan a kívánt műveletre. 44

 Folyamatos emlékezés: Az a képesség ez, amellyel emlékezünk a megoldáshoz szükséges műveletek sorrendjére.  Szóbeli matematikai kifejezőképesség:A matematikai meghatározások és fogalmak kifejezése szavakkal.  Absztrakt szimbolizáció: Ez az a képesség, amelynek segítségével megértjük, hogy a számok, mit jelentenek. Ha itt jelentkezik a probléma, a gyermeknek nehézségei lesznek az algebra tanulásakor.  Hallási, látási kapcsolódások: Ily módon azonosítjuk a számot egy leírt szimbólummal. Az ilyen gyermekek jól számolnak, de nem tudják a számokat elolvasni.  Csoportosítási képesség: Az a képesség, amellyel felismerjük a tárgyak egy csoportját. Ha a gyermeknél ez hiányzik, kénytelen a tárgyakat egyenként megszámolni.  Konkrét matematikai műveletek: A szóban forgó tárgyak, mint pl. kockák, pálcikák nagyságának és számának a megítélése. Ha itt van a hiba, akkor a gyermekeknek nehézségük lehet, ha e tárgyakkal tenniük kell valamit. Gyakran váratlan jelenség, mert a legtöbb ember számára a konkrét manipuláció könnyebb, mint az elvont számolás.  A mennyiség megőrzése: Annak a megértése, hogy a mennyiség nem változik a formával. Például, ha folyadékot öntünk egy rövid és széles edényből egy keskeny, magas üvegbe, akkor a folyadék mennyisége nem változik. A legtöbb gyermek ezt már az első iskolai évek során megérti, de néhány idősebb tanuló nem fogja fel ezt a jelenséget.  Az arányok megállapítása: Az a képesség, hogy állandó matematikai arányokkal dolgozunk. Ha ebben hiba van, akkor a gyermek például nem tud három kockát három gyermekhez kapcsolni.  A számok grafikus megjelenítése. Emlékezés a számok grafikus megjelenésére és azok leírására.  A műveleti jelek alkalmazása: A matematikai jelzések megértése, mint (+) és a (-). Ha a gyermek nem érti, ez nagymértékben lassítja munkáját, mert nem érti mit jelent a jel. 2.7.2.7 Hiperaktivitás, figyelemzavar Besorolás: A szakértői bizottság diagnózisa alapján Az iskolai fejlesztés célja, feladata:  a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése 

team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,



speciális figyelem-tréning, 45



a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,



fokozott egyéni bánásmód,



az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,



feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,



motiválás, sikerélmény biztosítása

 korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése Értékelés: tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével történik A fejlesztés szakaszai: NAT szerint Kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció:  beszédészlelés 

beszédmegértés,

 a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése,  az olvasásértés fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció:  nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt Matematikai - Természettudományos kompetencia:  a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést Szociális kompetencia: (osztályfőnökök segítő tevékenysége)  fontos a konfliktuskezelés, a meggyőzés, kapcsolatépítés, csoportszellem és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció elsajátítása  önismeretet, a reális önértékelés kialakítása, a kommunikáció fejlesztése Művészeti kompetencia:  komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. Testnevelés, sport:  szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt

46

2.7.3 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánkban kiemelt feladat, hogy azokra a gyerekekre a nevelőtestület tagjai fokozottan figyeljenek, akik bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben vannak. Az iskolás gyermekek egy részénél tanulási nehézségek jelentkeznek. Ezek a veszélyeztetettséget jelző tünetek tudatos megfigyelésével és a speciális vizsgálatokkal időben felismerhetők. A feltárt részképesség-, beszéd- és nyelvi, vagy a szociális kompetenciák zavarai céltudatos, rendszeres

fejlesztéssel

korrigálhatók,

enyhíthetők.

Segítségével

megelőzhetők

a

beilleszkedési és magatartási rendellenességek. Felismerés és kiválasztás:  A tanítók, a logopédus, a fejlesztő pedagógus spontán megfigyelései.  A BGR képességvizsgálatainak eredményei  Részletes egyéni vizsgálatok (logopédiai, Sindelár)  Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek komplex vizsgálatai.  Az óvoda és a szülő jelzései Az Nkt. 47.§- a meghatározza a különleges gondozásra jogosultak körét (beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség). Számukra egyéni, ill. kiscsoportos fejlesztéssel lehetővé tesszük a speciális bánásmód alkalmazását logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítségével. Minden fejlesztésre szoruló tanulónak biztosítjuk különleges gondozást a következő színtereken:  Tanítási óra: differenciálás, csoportbontás, kislétszámú, fejlesztő osztály, Lépésről – lépésre program, kompetencia alapú oktatás, tanulás tanítása  Logopédiai és fejlesztő foglalkozások  Tanórán kívül: napközi, iskolaotthon, tanulószoba, iskolai könyvtár Iskolánk valamennyi nevelője differenciált óraszervezéssel segíti diákjait. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola belső gondozóival, logopédusával, fejlesztő pedagógusával. Inkluzivitása természetesnek tekinti az egyének közötti különbséget. A gyermek fejlesztéséhez megnyeri és tanácsokkal segíti a szülőt is. Az enyhe tanulási nehézség prevencióval megelőzhető, de a tartósan fennálló, súlyosabb nehézségek habilitációjának feltételeit is biztosítjuk: a fejlesztő osztályokba, továbbiakban a 47

3. osztálytól körzetünk tanulóinak. Ennek érdekében különösen nagy figyelmet fordítunk a beszéd- és nyelvi fejlesztésre, illetve a képességfejlesztésre a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon is. A fejlesztő osztályokban ez a munka kiemelt hangsúlyt kap. A logopédiai és fejlesztő foglalkozásokon lehetőséget biztosítunk az artikulációs hibák, a nyelvi nehézségek, a részképesség- és kommunikációs zavarok terápiájára. Ezeken a foglalkozásokon kerül sor a diszlexia prevencióra és reedukációra logopédus segítségével kiscsoportban. A prevenciót segíti a BG rendszer is:  A probléma feltárásával  Rendszeres mérésekkel  A fejlesztendő területek egyéni és osztályszintű meghatározásával  A módszertani kultúra szélesítésével  Tanulást segítő szakirodalom ajánlásával  A tanulók egyéni fejlődésének regisztrálásával A tanulás segítése érdekében rendszeres, intenzív kapcsolatot tartunk a szülőkkel. Formái:  Nyílt napok  Szülői értekezletek  Fogadóórák  Családlátogatás  Speciális alkalmak: -

logopédus

-

belső gondozókkal

 Szerteágazó kapcsolatainkat felhasználjuk arra, hogy szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítsuk az arra rászoruló tanulókat. (Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,

Pedagógiai

Szakszolgálat,

Családsegítő

Szolgálat,

Egészségügyi

szakrendelések) Munkánkban a legkorszerűbb ismertekre és szakmai konzultációkra (szupervízió) is szükség van. Ezért különböző egyesületek (Lépésről – lépésre, HBM. Pedagógiai Intézet, Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete) és munkaközösségek (Megyei Logopédia, Belső Gondozók) munkájába is aktívan bekapcsolódunk.

48

Sokoldalú segítő tevékenységünk összehangolására a munkaközösségek, a team munka és a kiscsoportos megbeszélések adnak rendszeres lehetőséget. A félévi és év végi értékelés része az ezen a területen végzett munka értékelő jelentése. Azokkal a tanulókkal, akiknek nem tudjuk megoldani az egyéni fejlesztését, - pl. lassú munkatempója vagy bizonyos részképesség hiány fennáll stb. – továbbra is a tanítási órákon a differenciálással vagy kiscsoportos foglalkozások szervezésével történő felzárkóztatása minden pedagógus feladata. Részükre a szülő kérése is, az iskola biztosítja a napközis csoportokban történő tanulást segítő és felzárkózást, a pedagógiai felügyeletet. Az iskola feladatai: 1. Minden első osztályos gyermeknél iskolába lépéskor igyekszünk feltárni, a Belső Gondozói Rendszernek megfelelően hogy mennyire érett valóban az iskolakezdésre. A családlátogatások és az első találkozások a szülőkkel a pedagógusok számára egy reálisabb képet ad a gyermekekről. A mérésekkel, játékokkal a tanítók felmérik a tanuláshoz szükséges képességeket tanítványaiknál. (egységesen elfogadott mérési anyagon keresztül) 2. Azoknál a tanulóknál, akiknél valamilyen probléma felmerül, egyénre szabott fejlesztő programot alkalmazunk, - amennyiben a tanuló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntése alapján sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, szakértői véleményt kap. Ennek megfelelően a

pedagógus

tanmenetében jelöli, tanóráin alkalmazza a differenciálás alternatíváit (összeállítja) s a fejlesztő pedagógussal koordinált fejlesztő munkát végez. 3. A tanuló mentesítést kaphat egy tantárgyból, vagy tantárgy részből, az értékelés és minősítés alól. A követelményeknek differenciált keretek közt tesz eleget. (Ehhez az órakeretet a szabadon tervezett órakeretből biztosítjuk. Az egyéni foglalkozást a tanulóra készített fejlesztési terv alapján végzik a gyermeket tanító pedagógusok. Ezt az órát a tanévben félévkor vagy év végén a tanulók értékelése után a nevelőtestület által elfogadottak szerint szervezzük. A tanév munkatervében rögzítjük.) Ehhez nagy segítség a Belső Gondozói Rendszer, mely a képességek vizsgálata mellett a fejlesztésre teszi a hangsúlyt, ezzel sikeressé téve a tanulót az iskolai munkában. A közoktatási törvény értelmében kötelező rehabilitációs és habilitációs órát szervezünk a kötelező tanórákon túl, mely a tanulók megsegítését biztosítja. A foglalkozásokon a tanuló részvéte kötelező. A hiányzás igazolása, a Házirendben leírtak szerint történik. 4. A törvény értelmében az első évfolyamra felvett tanulók esetében az iskola előkészítő évfolyamra is felveheti a tanulót. Ez az előkészítő jelleg a rendelet értelmében akkor 49

szervezhető, ha a tanuló első alkalommal nem tudott eleget tenni az első évfolyam követelményeinek, munkáját előkészítő jellegűnek kell minősíteni. Az igazgató a törvény értelmében mentesítheti az értékelés és minősítés alól a tanulót és részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez. A pedagógus feladata ebben az esetben a tanulót beilleszkedésre kell felkészíteni az iskolai közösségi életbe, s nem a követelmények maradéktalan elsajátítására. Ezzel az igazgató akkor élhet, ha Pedagógiai Szakszolgálat, illetve a Szakértői Bizottság javaslatot tesz. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységet az iskola a törvény szellemében a fenntartóval egyeztetett és jóváhagyott eljárási rend szerint végzi. 5.

Az iskolában Pedagógiai Szakszolgálat, vagy Szakértői Bizottság véleménye alapján érkező tanuló un. kisebb létszámú tanulócsoportban tanulhatnak 1-4.osztályban. Az ő fejlesztésükben a Lépésről – lépésre program és a fejlesztő pedagógus egyénre szabott fejlesztésének köszönhetően az osztálytanítók irányításával az állandó differenciálással biztosítják a hiányosságok pótlását, az ingerszegénység kompenzálását.

6.

A törvény értelmében 1-3 tanuló részére szervezett foglalkozás tartható a sajátos nevelési igényű, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából, melyet a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus - logopédus old meg, illetve az osztálytanító, a belső gondozó segítségadásával a hátránykompenzálásra törekszik. A manuális tevékenykedtetés, a sok közös beszélgetés, játék, a másikra és önmagamra figyelni tudás képességének kialakulása, a gyermek sokoldalú személyiségfejlesztését biztosítja.

2.8 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek szociális szempontból olyan emberi lény, aki számára biológiai éretlenségének okán korának megfelelő speciális életkörülményeket teremtenek. Felmentést kapnak a felnőttekkel szembeni elvárások alól. Függőségük miatt gondoskodás és anyagi támogatás illeti meg őket. Környezetük kötelessége, hogy táplálja, megvédje, nevelje őket. Ezeknek a jogoknak az érvényesülését hivatott biztosítani a törvényi szabályozás. Az iskolának feladata, hogy közreműködjön a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel hatóságokkal. 2.8.1 Az iskola alapvető feladatai a gyermek - és ifjúságvédelem területén  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, 50

 meg kell keresni a problémák okait  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat felé. Ezekkel összhangban, iskolánkban gyermek – és ifjúságvédelmi felelős kap megbízást e tevékenységre. A munkaköri leírásban rögzítettek szerint végzi tevékenységét. Általánosságban tekintve kiemelt figyelemmel kell kísérniük az iskolával kapcsolatba kerülő embereket és a környezetet, az ember és a környezete érintkezési pontjain lévő diszfunkciókat, a hiányos környezetből adódó hátrányokat. Alapvető feladatuk, hogy segítsék a pedagógusok gyermek – és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül kiemelt feladatok:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  szükség esetén családlátogatásokon való részvétel a veszélyeztető okok feltárására,  veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető

veszélyeztető

tényező

megléte

esetén

kezdeményezi,

hogy

az

intézményvezető a gyermekjóléti szolgálattal vegye fel a kapcsolatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, részt vesz az esetmegbeszéléseken,  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az iskola intézményvezetőjénél, hogy indítson eljárást a tanuló lakó-, vagy tartózkodás szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,  a kötelező adminisztrációs feladatokat elvégzi (adatszolgáltatás, statisztika),  nyomon követi tanulóink igazolatlan hiányzásának alakulását, szükség esetén kezdeményezi a hivatalos eljárást,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,  a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban a tanulók ellenőrzőjén, tájékoztatóján keresztül tájékoztatni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, arról, hogy milyen időpontban hol kereshető fel,  látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát (gyermekvédelmi szolgálat, Nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelki segély telefon stb.), 51

 aktív részt vállal az iskola egészségnevelési és kábítószer ellenes programjának kidolgozásában, annak végrehajtását figyelemmel kíséri, szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az iskola intézményvezetőjénél, tájékoztatást ad a tanulók, szülők, s pedagógusok részére. Cél a „javulás” előidézése. Azok a problémák, amelyekkel az iskolában találkozunk, nem pusztán az iskolából erednek, hanem számításba kell vennünk a család – iskola – lakóhelyi közösség viszonyrendszerét. A családban felmerülő problémák, a szülő – gyermek konfliktus (pl. válás, alkohol) következményei (pl. bántalmazás, elhanyagolás) ugyanúgy hatnak az iskolai teljesítményre, mint a szülők szociális problémái (pl. munkanélküliség, szegénység, stb.). Természetesen az iskolát sem szabad figyelmen kívül hagyni ( pl. tanár – gyermek konfliktus, tanulási nehézség, stb.), mely problémák orvoslása szintén az ifjúságvédelmi felelős hatásköre. A gondok megoldásában partnerük az iskola vezetése és az egész nevelőtestület. Lehetőséget biztosítunk – 1. 3. és 5. osztályban szükség esetén- a családlátogatásra, mely egyik fő célja a gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák feltárása, megelőzése. A problémák és azok kezelésének, segítésének módjai a prevenció, a fejlesztés, a közvetlen vagy közvetett segítség és a rehabilitáció. A gyermek – és ifjúságvédelemmel foglalkozóknak munkájuk kiemelten kell figyelembe venni azt, hogy minden tanulót egyénként kell tekinteni, függetlenül minden egyedi tulajdonságuktól. Minden tanulónak lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a tanulási folyamatban, azaz hogy tanuljon. A tanulók egyéni képességei közötti különbségeket fel kell ismerni, és a beavatkozásokkal segíteni kell a képzési, oktatási, nevelési célok elérését. Szükséges a tanulók megfelelő készségekkel történő felruházása a mentális készségekkel összhangban. Minden tanulónak joga van az egyenlő bánásmódhoz. A fentiek figyelemmel kísérése minden pedagógus kiemelt feladata. A célok megvalósítását a következő tevékenységek szolgálják:  felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  nívócsoportok,  differenciált oktatás és képességfejlesztés,  pályaválasztás segítése,  személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, 52

 családi életre történő felkészítés  napközis foglalkozások, iskolaotthonos forma,  egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése,  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, alapítvány),  szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A gyermek - és ifjúságvédelmet végzőknek elhivatottnak kell lenniük a gyermekek jólétét növelő szolgáltatások iránt (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő, iskolaorvos, polgármesteri hivatal, nevelési tanácsadó, gyermekorvosok), és elkötelezettnek kell lenniük a tanulók, a szülők, az nevelőtestület, az iskola valamennyi dolgozója iránt. Az ifjúságvédelmi munka célja, hogy optimális tanulási és tanítási környezetet hozzon létre, továbbá, hogy kialakítsa a tanulókban a változásokhoz való alkalmazkodás képességét, s azt hogy felelősséget érezzenek saját maguk iránt. 2.8.2 Kik azok, akik az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem alá esnek?  Azok, akik nem tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek.  Azok, akik szocializációs hiánnyal, kommunikációs zavarral küszködnek.  Azokat, akiket traumatikus esemény (betegség, halál, válás, költözés, intézményváltás, a szülő új kapcsolata stb.) ért.  Hátrányos helyzetűek (szegénység, kisebbség, munkanélküliség).  Akiknek elhanyagoló, bántalmazó a környezete.  Akik antiszociális tüneteket mutatnak (pl. hazudozás, agresszivitás stb.).  Szenvedélybetegek.  Iskolakerülők  Tinédzserkorú terhesség Egyre több azoknak a tanulóknak a száma, ahol a családnak megélhetési gondjaik vannak, így ezek a gyermekek is hátrányos helyzetűekké válnak. Több a magatartási zavar, melynek az okait a pedagógusnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közösen fel kell tárniuk a gyermek érdekében. 2.8.3 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  napközi otthon, 53

 felzárkóztató foglalkozás,  egyéni fejlesztő foglalkozás,  fogadóóra problémáik meghallgatására,  fogadóóra az ifjúságvédelmi felelőssel,  szakköri lehetőségek,  könyvtár látogatás biztosítása,  alapítványi támogatás,  táborok, csereutak. Feladat

Résztvevő

Segítségnyújtás a szülőknek az igényelhető támogatások

GYIV- felelős

intézésében A szociálisan rászorulók, a veszélyeztetettek, a

Igazgató

felzárkóztatásra szorulók

Osztályfőnök

Napközis ellátásában, foglalkoztatásában való részvétel

GYIV- felelős

irányítása Tankönyvvásárlási támogatásra, étkezési hozzájárulásra

osztályfőnök

szoruló tanulók felmérése

GYIV- felelős

A szociálisan rászoruló gyermekek részvétele esetében a

GYIV- felelős

tanulmányi-és sportversenyek nevezési díjának alapítványi

Alapítvány

vagyonból történő fedezése

kuratóriumának elnöke

A turisztikai-, közművelődési-, táborozási programok,

Osztályfőnök

tanulmányi kirándulások anyagi terheinek csökkentése

Alapítvány

alapítványi vagyonból, pályázati forrásokból

kuratóriumának elnöke Szabadidő-szervező GYIV- felelős

Ruha, játék, könyvgyűjtési akciók szervezése

GYIV- felelős

54

2.9 A hátrányos helyzet enyhítését segítő tevékenység Az iskola a társadalmi különbségeket nivelláló és ezzel együtt az esélyegyenlőséget elősegítő intézményrendszer kell, hogy legyen. Fontos, hogy képes legyen kezelni (vagy legalább megpróbálni) a tanulók közötti szociokulturális különbségeket. Felgyorsult a differenciálódás, amely az előnyös, illetve hátrányos családi környezet hatására intézményi szinten is erőteljesebben konzerválja a már meglévő különbségeket. 2.9.1 Az anyagi veszélyeztetettség feltárásának feladatai és döntések előkészítésének szakaszai -

az iskola által végzett felmérések: tankönyv és étkezési támogatás

-

az önkormányzat által előírt felmérések: rászorultsági támogatás

2.9.2 Intézményvezetői döntések előkészítésének szakaszai Annak érdekében, hogy az iskolában a tanulók megfelelő szociális ellátásban részesüljenek, az iskola az osztályfőnök segítségével, a szülők bevonásával a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős irányításával minden év január 10-ig felmérést készít. Az étkeztetés valamint a tankönyvellátáshoz szükséges nyilatkozatokat a szülők felelősen megválaszolva juttatják vissza az osztályfőnökökhöz, majd a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős összegzi ezeket. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Rászorultság esetén a szülő a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős irányításával, az osztályfőnökök segítségével az Önkormányzat Szociális Bizottságához nyomtatványt nyújt be, ahol döntenek a megfelelő támogatásról. (étkezési és beiskolázási támogatás) Az élelmezésvezető és a tankönyvfelelős elkészíti a megfelelő kimutatást, majd egyeztetnek az intézményvezetővel. 2.9.3 Ingyenes tankönyvellátás A törvényi előírásoknak megfelelő évfolyamokon tanítványaink ingyenesen kapják meg tankönyveiket. A tartós tankönyvek az iskolai könyvtár tulajdonát képezik, a tanév végén a diákok visszajuttatják azt az intézménynek. A további évfolyamon az előző szabályozás szerint illeti meg az ingyenesség tanítványainkat. A szülőket tájékoztatni kell, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő szükséges okiratok szükségesek:  családi pótlék folyósításáról szóló igazolás 55

 tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás  sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A fent megnevezett igazolások érvényességét a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kíséri figyelemmel. Azok a tanulók, akik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra, a jogszabályban rögzítettek szerint, az iskola által készített kimutatás alapján kapják meg tankönyvüket. Ennek alapján megtudjuk hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. E tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, melynek könyvtárból való átvételét a szülők aláírásukkal igazolják. Az iskolának május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

2.10 Tanulmányi kirándulás Az iskola lehetővé teszi, hogy szorgalmi időben az osztályok szervezett tanulmányi kiránduláson illetve erdei iskolai programon vegyenek részt. Ezt minden esetben a szülői értekezleten szükséges tisztázni a költségeket illetően. Olyan kirándulás engedélyezett, amelyhez a szülők több, mint 50 %- a írásban hozzájárul és felmerülő költségeit viseli. Kiránduláson való részvételre senki sem kötelezhető. Aki nem vesz részt, annak az adott időben iskolába kell jönnie. Kívánatos, hogy a kirándulás költségei minél alacsonyabbak legyenek, ezért elsősorban saját szervezésben érdemes gondolkodni. Törekedni kell arra, hogy egyrészt országos pályázatok, városi és alapítványi segítséggel, szponzorok keresésével csökkenthető a szülők anyagi terhe. Kirándulás maximálisan 2 szorgalmi napot vehet igénybe.

2.11 Térítésmentes szolgáltatások  tananyag elsajátítása  sport, szabadidő hasznos, osztálykeretben illetve iskolai szervezésben eltöltött tevékenysége  konzultáció tanulmányi és egyéb versenyekre 56

 felkészítés tanulmányi és egyéb versenyekre  könyvtárhasználat  gyógytestnevelési szűrés, tanácsadás, gondozás  egyéb foglalkozások  reggeli és délutáni ügyelet  kíséret biztosítása  énekkar

2.12 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A Nkt. 46. § (6) bekezdése a tanulói jogok között nevesíti az alábbiakat. A tanuló joga különösen, hogy  személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,  választó és választható legyen a diákképviseletbe. A Nkt. 48. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a nevelési-oktatási intézményben a tanulók a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat létrehozása az érintettek akaratától függ, amennyiben azonban úgy döntenek, hogy létrehozzák a diákönkormányzatot, az iskola vezetői segítséget kell, hogy adjanak a diákönkormányzat létrejöttéhez, működéséhez. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákönkormányzat jogosult meghatározni saját működésének elveit, szabályait, a nevelőtestület véleményét azonban ki kell kérnie. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület jogosult jóváhagyni. Jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Évente egy alkalommal lehetőséget kell teremteni a tanulók számára, hogy kapcsolatot teremtsenek az iskola vezetőivel, pedagógusaival, tájékoztatást kérjenek az intézmény működéséről, illetve közvetlenül véleményt nyilvánítsanak. Ez a fórum a diákközgyűlés, amelynek összehívása évente egyszer kötelező. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

57

2.12.1 A diákönkormányzat döntési joga A diákönkormányzat dönt – a nevelőtestület véleményének kikérésével:  saját működéséről,  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. 2.12.2 A diákönkormányzat véleményezési joga A diákönkormányzat véleményt nyilvánít:  a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a házirend elfogadása előtt,  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben,  az 20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató elfogadása előtt,  az első tanítási óra reggel nyolc óra előtti megkezdéséhez  tanulói fegyelmi eljárás esetén,  az intézményi munkaterv tanulókat érintő részénél. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

58

2.13 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.13.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók, tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Munkájukat alsó- és felső tagozatban pedagógusok segítik, akiket feladatukkal az igazgató bíz meg. Ők az iskolavezetésnek közvetlen segítői a tanulók érdekeinek, képviselői. Az osztályközösségek osztálytitkárt választanak a tanév első napjaiban, akik a diákönkormányzat vezetőségének tagjai is. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A iskolagyűlés az ifjúság tájékoztató és tájékozódó fóruma, a tanév során három alkalommal hívnak össze, ahol az éves munkáról, a végzett feladatokról számolnak be a választott vezetők. Az iskolagyűlés összehívását a segítő tanár kezdeményezi. A fórum: az ifjúság legmagasabb szintű érdekvédelmi fóruma. Résztvevői: küldöttek az osztályokból, az igazgató, a meghívott tanárok, a diák önkormányzati munkát segítő tanárok. A fórum megszervezése is az ő feladatuk. A tanulók jogos észrevételeikre, panaszaikra megoldási javaslatot tehetnek, s közvetlenül fordulhatnak az intézményvezetőhöz az őket érintő ügyekben. A diákönkormányzat, az ifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése. 2.13.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák  Az osztályok szülői munkaközösségei a törvényben meghatározott módon képviselik és érvényesítik a szülők érdekeit.  A "Gyermekeinkért- Jövőnkért" Alapítvány működését irányító kuratóriuma A szülők tájékoztatásának formái: Szóbeli:  iskolai és osztály szintű szülői értekezletek  fogadóórák  nyílt tanítási napok  szükség esetén családlátogatás Írásbeli:  üzenő - tájékoztató füzet 1 - 2. osztályban  ellenőrző könyv 2. osztálytól 59

 elektronikus napló  iskolai hirdetőtablók  tájékoztató szórólapok  weboldal  e-mail. Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői munkaközösség látja el. Szülői értekezletek Célja:  A közös feladatok, célok megtervezése  Megoldások keresése a problémákra Kapcsolattartás:  iskola - szülő  szülő - szülő között. Ideje: évente 3 alkalommal külön beosztás szerint (figyelünk a testvér gyerekekre) a szülők munkaidejéhez igazodva 17 órai kezdettel. Fogadóóra Célja: a szülő közvetlen információt kap gyermeke szaktanáraitól, s ez az egyéni találkozás alkalmas arra, hogy a gyermek magatartásáról, tanulmányi haladásáról véleményt cseréljenek a felek. Ideje: november és április, a munkarendben megjelölt időpontban. Minden pedagógusnak van egyéni fogadó órája is, a délelőtti tanítási időben is, melyet a gyermekek ellenőrzőjébe az osztályfőnökök feladata bejegyeztetni a tanév elején és félévkor, ha változás van. Ezt azok a szülők vehetik igénybe, akik az általános fogadóórára akadályoztatásuk miatt nem tudtak eljönni, vagy sürgős problémát kell egyeztetni a szaktanárral. Ezekre az alkalmakra a szaktanár is meghívhatja a szülőt. Családlátogatás Szükség esetén az osztályfőnökök és esetenként az ifjúságvédelmi felelősök feladata a Gyermekjóléti

Szolgálat

munkatársainak

bevonásával.

Az

intézményvezető

a

családlátogatásra vonatkozó törekvést támogatja, de egyetlen pedagógust sem kötelez rá. Nyílt nap

60

A "Bárdos Hét" keretében a hét első napján délelőtt és délután a tanítási órákon és a napközis foglalkozásokon minden érdeklődő szülő részt vehet. Célja: lehetőség a szülőnek az iskola belső életébe való betekintésre. A szülők megfigyelhetik saját gyermeküket órán és órán kívül. Bemutató tanítás Célja: megismertetni a szülőkkel, az óvónőkkel és a város, megye (esetenként megyén kívül is) pedagógus társadalmának az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. A szülő csatlakozása az iskolai közélethez A szülő, mint a nevelési - oktatási folyamat segítője az alábbi tevékenységeket vállalhatja:  A " GYERMEKEINKÉRT - JÖVŐNKÉRT" alapítvány támogatását  Az iskolai eszközpark bővítését  Évente

egy

alkalommal

gyermeke

közvetlen

környezetének

(tantermének)

rendbehozatalát  Az iskola esztétikai arculatának alakítását  Zöld iskola, osztálykirándulás feltételeinek megteremtését, Formái:  pénzadomány,  tárgyi támogatás,  szellemi és társadalmi munka. A szülő, mint a nevelési - oktatási folyamat szereplője Nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, ami az iskola, nevelési - oktatási folyamatának sikerességét támogatja, erősíti. Színterei: -

osztályfőnöki óra,

-

szülői értekezletek,

-

fogadó órák,

-

szabadidős tevékenységek,

-

kulturális területek.

Kezdeményezője:

61

-

a szülői munkaközösség (iskolai és osztály szinten)

-

az osztályfőnök

-

az iskola vezetése.

2.13.3 Kapcsolattartás az intézmény szakmai munkaközösségei között Az intézmény szakmai munkaközösségei:  alsós munkaközösségek: -

1-2. évfolyamon tanítók munkaközössége

-

3-4. évfolyamon tanítók munkaközössége

 felsős munkaközösségek: -

humán munkaközösség

-

reál munkaközösség

 intézményi szintű:  osztályfőnöki munkaközösség A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása:  vezetői értekezleteken egyeztetés, információcsere  kapcsolattartás a belső gondozókon keresztül,  félévi, év végi beszámolók nevelőtestület számára. 2.13.4 Az iskola partnerei -

KLIK Hajdúszoboszlói Tankerületének oktatási intézményei

-

Hajdúszoboszló óvodái, középiskolái

-

HBm. Pedagógiai Intézet

-

Hunniareg Pedagógiai Intézet

-

Bárdos Társaság

-

Bárdos iskolák

-

Ökoiskolák hálózatának tagjai

-

Tehetségpontok hálózatának tagjai

-

Referencia-intézmények hálózatának tagjai

-

Pedagógiai Szakszolgálat

-

HBm. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

-

Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata

-

Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár

-

Szabó László Alapfokú Művészeti Iskola 62

-

Zichy Géza Zeneiskola

-

Bocskai István Múzeum

A kapcsolattartás, együttműködés formái:  tapasztalatcserék  tájékoztató szülői értekezletek  iskolanyitogató – óvodásoknak  bemutató foglalkozások, nyílt órák  szakmai továbbképzések  közös bemutatók  tanulmányi, sport, kulturális versenyek  szakértői szolgáltatások igénybevétele

2.14 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.14.1 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 2.14.2 A vizsga fajtái, célja, vizsgára kötelezettek Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló: 63

 akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes

osztályozó

vizsga

letételével

folytathatja

tanulmányait

magasabb

évfolyamon),  akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-

meghaladta és

érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból  aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.  aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Különbözeti vizsga különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki  tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,  eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,  aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló,  aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,  aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,  aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. 2.14.3 Az értékelés rendje Vizsgaidőszakok:  javítóvizsga: augusztus 21. – augusztus 31. között  osztályozó vizsga: első félév anyagából decemberben, a második félév anyagából a tanítási év végén vagy a javítóvizsgák idején Az intézményvezető engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező intézményvezető helyettestől. 64

A szaktanár a témakijelölést 3 példányban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az intézményvezető helyettes számára. 2.14.4 Vizsgatárgyak, vizsgaformák Tantárgy

Szóbeli

Írásbeli

Magyar nyelv és irodalom

+

+

Idegen nyelvek

+

+

Matematika

+

+

Történelem

+

+

Természetismeret

+

+

Környezetismeret

+

+

Biológia-egészségtan

+

+

Fizika

+

+

Kémia

+

+

Földrajz

+

+

Ének – zene

+

Gyakorlat

Erkölcstan

Vizuális kultúra

+ +

Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

+ +

Testnevelés

+

Tanulás tanítása

2.15 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az iskolai átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint – az intézményvezetői döntéstől és az intézmény típusától függően felmérés, felvételi vizsga, különbözeti vizsga alapján – kerülhet sor.

2.16 A felvételi eljárás különös szabályai Hogyan segítjük az iskolaválasztását a szülőknek?

65

-

A leendő 1. osztályosokat a tanév során „Sulikóstoló” rendezvénysorozatra (4-5 alkalom a tanév során) hívjuk szüleikkel.

A gyermekek játékos feladatokat oldanak meg, a

szülőknek pedig az intézményvezető bemutatja az iskolát, elmondja a tanítási programok lényegét.  A Bárdos Hét keretében a szülők megismerhetik tanítás közben is gyermekük leendő tanítóját - minden év márciusában.  Az emelt szintű ének-zenei osztályba jelentkező játékos énekes foglalkozáson találkoznak egymással és leendő tanítóikkal, ének-zene tanáraikkal. A Nkt. 50. § (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. A képesség, alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy a jelentkező a jövőben – kellő szorgalom esetén – meg tud-e felelni az t iskola követelményeinek. Kiemelten fontos, hogy a felmérés során nem vizsgálható a jelentkező politikai vagy más véleménye, családi állapota, társadalmi származása, vagyoni helyzete, azaz nem lehet válogatási elv semmiféle olyan elem, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásaiba ütközik. Az emelt szintű ének – zenei osztályokba az előzetes alkalmassági vizsgálat általános szempontjai:  kedvenc dalát elénekli  különböző magasságokról dallamindítás és visszaéneklés  ritmus visszatapsolás  dallam visszaéneklés (hangszín és hangmagasságra figyelve)  hangmagasságok megkülönböztetése játékos módon (beszélgetés alatt figyelik a rátermettséget, az esetleges teljesítményszorongást) 2. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgakövetelmények megállapítása, kihirdetése, az értékelési módszer meghatározása az állam feladata, a követelményrendszert a helyi tanterv alapján helyi vizsgakövetelményekkel nem bővítjük.

66

3. Az intézmény helyi tanterve 3.1 Az óraszámok és a választott kerettanterv feletti óraszámok A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Kötelező óraszámok 2015/2016

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

NAT 2012

NAT 2012

NAT 2012 NAT 2007

1.

2.

3.

7+1

7

6+1/0,5

Idegen nyelv Matematika

4

4+1

4+1/0,5

NAT 2012

NAT 2012

NAT 2012

NAT 2007

4.

5.

6.

7.

8.

7

4

4+1

3+1

4

2,5

3

3

3

3

3,5

4

3+1

3+0,5

3

2

2

2

2

1

1

1

2

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Természetismeret Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Fizika

1,5+0,5

1,5+0,5

Kémia

1,5

1,5

1+0,5

2

Földrajz Ének-zene/Énekkar Vizuális kultúra

2+2

2+2

2+2

1,5+2

1+2+1

1+3

1+3

1+1,5

2

2

2

1

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

Informatika

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki Tanulás tanítása

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

(2)

2

3

3

(4)

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

24,5

28

28

31

31

Felhasznált órák száma

25

25

25

24,5

28

28

31

31

A szabadon tervezhető órák a kötelező óraszámokhoz hozzáadódnak, az alábbi jelöléssel: Piros: „a” osztályok Kék: „b” osztályok Zöld: énekkar Fekete: mindkét osztály 67

Kötelező óraszámok 2016/2017 NAT 2012 Tantárgy

NAT 2012 NAT 2012 NAT 2012

NAT 2012

NAT 2012

NAT 2012

NAT 2012

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7+1

7

6+1/0,5

6+0,5

4

4+1

3+1

4+1/0,5

2

3

3

3

3

4+0,5

4

3+1

3+0,5

3+1/0,5

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2 1,5

1,5

Fizika

1,5+0,5

1,5+0,5

Kémia

1,5

1,5

1+0,5

2

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika

4

4+1

4+1/0,5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Természetismeret Biológia-egészségtan

Földrajz Ének-zene/Énekkar Vizuális kultúra

2+2

2+2

2+2

2+2

1+2+1

1+3

1+3

1+2+1

2

2

2

2

1

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

Informatika

1/1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki Tanulás tanítása

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

28

28

31

31

Felhasznált órák száma

25

25

25

27

28

28

31

31,5

3.2 Képzési specialitások, irányok  Az intézményben az „a” osztályok emelt szintű ének-zenei tanterv szerint haladnak. Felső tagozatban az emelt szinthez szükséges heti óraszámot (heti 4 óra) az énekkarral együtt biztosítjuk.  Az alsó tagozat egyes osztályaiban "Lépésről-lépésre" képesség- és személyiségfejlesztő program működik. A többi osztályban iskolaotthonos forma működik. A kisebb létszámú, fejlesztő osztályokban a személyre szabott, részképesség-hiányok fejlesztését szolgáló egyéni bánásmódot alkalmazunk. 68

 4. osztálytól idegen nyelvet- angolt, németet- tanulhatnak a hozzánk járó tanulók. 1-3. évfolyamon szakkör keretében van lehetőség ismerkedni az angol nyelvvel. Ennek külön óraszám igénye nincs.  1.-8. osztályig a törvény által biztosított óraszám terhére a tanulás tanítása nevű tantárgyat, mint képességfejlesztést vezettük be.  Intézményünk előminősített referencia-intézményként alkalmazza a kompetencia alapú oktatás módszertanát.  Kisebb létszámú, fejlesztő osztályt indítunk 1-4 évfolyamon részképesség-hiánnyal, vagy beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók számára. Az osztályba a szakértői bizottság szakvéleménye alapján lehet bekerülni.

3.3 A választott kerettanterv megnevezése Törvényi szabályozás: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről kiegészítések és korrekciók: - 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról - 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet – az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról - 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet – a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról Azon tárgyaknál és évfolyamoknál, ahol választani lehetett a kerettantervek közül, az alábbi változatok mellett döntöttek a pedagógusok:

évfolyam

tantárgy

változat

1-4. 5-8. 7.-8. 5-8. 5-8. 5-8. 1.-8. 5-8.

ének magyar földrajz biológia fizika kémia emelt ének ének

1.sz. melléklet/ A 2.sz. melléklet/ A 2.sz. melléklet/ A3 2.sz. melléklet/ A3 2.sz. melléklet/ B3 2.sz. melléklet/ B3 6. sz. melléklet 2.sz. melléklet/ A

69

A műveltségi területek anyagainak az alapját a NAT szolgáltatja. A 2015/2016-os tanévben 4. és 8. évfolyamon a 2007-es NAT szerint, 1-3. és 5-7. évfolyamon a 2012-es NAT szerint dolgozik az intézmény. A 2016/2017-es tanévtől a követelmény a 2012-es NAT-ra épül.

3.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A kerettanterveknek megfelelően elkészült helyi tantervünk, melyet az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítottunk ki, saját igényeink érvényesítésével. Ehhez választunk a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet. A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoztak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen állnak rendelkezésre felmenő rendszerben. Az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain. Az iskola minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Az ingyenes tankönyvellátás biztosítását az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával oldjuk meg. Térítésmentesen biztosítunk minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendel az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Kiterjesztjük, általánossá tesszük a tartós tankönyvek iskolai használatát, hogy takarékossági szempontok hatékonyabban érvényesüljenek az iskolai tankönyvellátás folyamatában. 70

Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az intézményvezetőnek az iskola könyvtári állományába kell vennie, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. -n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. Célja, hogy kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. Az iskola intézményvezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat.

3.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.5.1 Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában

–

élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből

kiinduló

izgalmas

tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek

célszerűen

kialakított

rendszerében

fejleszti

a

kisgyermekben

a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való 71

részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A NAT feladataiból, céljaiból következő motiválás és a tanulásszervezés folyamata a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. 3.5.1.1 Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló

erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a

hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását

72

segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos

73

környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A

tanuló

megismeri

azokat

a

szakmákat,

amelyek

mindennapi

életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés

74

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. 3.5.1.2 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi

más

kultúrák

befogadására.

Egyszerű

idegen

nyelvi

szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud

75

fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT- eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT- eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos

76

improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére. 3.5.2 Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló 77

önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 3.5.2.1 Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében

nemzeti

hagyományaink

ápolásában,

megismer

ezekhez

kapcsolódó

műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában 78

alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan 79

kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért,

a

környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában

a

környezetbarát

módokat,

előnyben

részesítve

a

természetes,

újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel

rendelkezik

a továbbtanulással, a választható iskolákkal,

életutakkal 80

kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák

kapcsán

tájékozódni

a

könyvtárban

(a

gyermekirodalomban,

egyszerűbb

kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

81

3.5.2.2 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján 82

az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT- eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó 83

problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT- eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

84

3.6 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kevés számú tornaterem miatt nincs túl sok lehetőségünk megfelelően biztosítani a törvény által előírt mindennapos testnevelés órák megtartását, órarendbe beépítve. 1- 8. osztályig 3+2 felosztásban tudjuk csak vállalni a mindennapos testnevelést. Heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel,  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2 óra (tömegsport) foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény vezetője a tanév indításakor nyilvánosságra hozza,  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával,  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési, gyógyúszási foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.

3.7 Választható tantárgyak, foglalkozások 1. évfolyamba lépés előtt:  emelt szintű ének- zenei képzés A magasabb óraszámú képzésbe sorolás előtt tanulóink képességvizsgálaton vesznek részt. További évfolyamokon az emelt szintű képzésben különbözeti vizsga letételével lehetséges. Erre részekre bontva, több időpontban ütemezve - a tanulóval és a szülővel egyeztetve – is sor kerülhet.  erkölcstan/hit- és erkölcstan Szülői nyilatkozatok alapján, a 2013/2014. tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. 4. évfolyam előtt:  élő idegen nyelv választása: angol vagy német nyelv 85

Tanórán kívüli és szabadidős foglalkozások választására 16:00 óráig van lehetősége tanítványainknak.

3.8 Projektoktatás Az 1-8. egy tanítási év alatt 3-4 átfogó témát dolgozhatnak fel az osztályok. Intézményünkben hagyománya van a kompetencia alapú oktatásnak. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a legsikerültebb témát záró produktumokkal az egész iskola megismerkedhessen.

3.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A köznevelés sarkalatos pontja az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Ennek érdekében kiemelten fontos feladat, hogy iskolánkban megvalósuljon a HH, HHH, SNI tanulók meglévő hátrányainak csökkentése, iskolai sikerességük javítása. Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételinél, a nevelő – oktató munkára, a gyerekek egyéni fejlesztésére, az értékelés gyakorlatára, a tanulói előmenetelre, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatára, a tananyag kiválasztására, alkalmazására és fejlesztésére, a továbbtanulásra, pályaorientációra, a humánerőforrás-fejlesztésre, pedagógusok szakmai továbbképzésére, valamint a partnerségépítésére és kapcsolattartásra a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek: Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés, 86

 az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról.

3.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái  A nevelőtestület a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  A szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a nevelők a tanulók tudását, felkészülését – szóbeli felelet, írásbeli munka vagy gyakorlati tevékenység alapján- ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tanagyaghoz kapcsolódó követelményekre is.  Az elméleti jellegű tantárgyak esetében a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban,  az egyes témakörök végén az egész témát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot,  tanév végén a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban tesznek tanúbizonyságot tudásukról.  A tanuló hiányzása miatt meg nem írt témazáró dolgozatot a diáknak be kell pótolnia egy előre egyeztetett időpontban.  A nevelők az értékeléskor figyelembe veszik, hogy a tanuló helyi tantervben előírt követelményeknek milyen szinten felel meg, s e mellett hogy saját képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.  Erkölcstan óra helyett választható a hit- és erkölcstan oktatás. Az erkölcstan/hit- és erkölcstan tantárgy értékelésekor félévkor és év végén a bizonyítványba kerülő szöveg: „részt vett” ill. „nem vett részt”.  A tanulók tanulmányi fejlődését, tudását 2. évfolyam végétől 8. osztályig a félévekben minden tantárgyból érdemjegyekkel, félév és tanév végén osztályzattal minősítjük  1-2. évfolyam félévéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Az értékelés összhangban van a tanítók által a félév során vezetett értékelő

87

rendszerrel, mely a tanuló haladásáról ad képet. A szöveges minősítés, mely bekerül a tanuló bizonyítványába is év végén a tanuló teljesítményétől függően a következő: 

Kiválóan teljesített



Jól teljesített



Megfelelően teljesített



Felzárkóztatásra szorul

A kiválóan teljesített minősítést akkor használjuk, ha a tanuló a tanév során egyenletesen kiválóan teljesített, önálló munkavégzése életkorának megfelelő, minimális segítségadással képes

feladatait

elvégezni,

s

valamennyi

készségtárgyból

is

a

követelményeket

maradéktalanul teljesítette. A jól teljesített minősítést akkor használjuk, ha a tanuló képes önálló munkavégzésre, de időnként

feladatainál

segítséget

igényel.

Írásbeli

munkája

elfogadható.

Egyes

készségtárgyakból adottsága miatt hátránnyal bír. A megfelelően teljesített minősítést akkor használja a tanító, ha a tanuló segítséggel oldja meg

feladatait,

többször

hibázik,

melyet

képes

javítani,

bizonytalan

az

önálló

munkavégzésben és munkához való viszonya nem tudatos, olykor pontatlan. Felzárkóztatásra szorul minősítést akkor használ a tanító, azoknál a tantárgyaknál, azoknál a területeknél, ha a félév során a gyermek nem képes az önálló munkavégzésre, maximális segítségadással is bizonytalan feladatai végzésében. Nem tudja és nem is használja a kialakított fogalomrendszert, szétszórt a figyelme, kapkodó, hanyag, az írásbeli munkában, a manuális tevékenységben.  2. évfolyam végétől 8.évfolyamig a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló félév során bizonyított tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) -

A tanuló munkájának, haladásának folyamatos értékelése minden tantárgyból nagyon fontos. Minden gyereknek minden tantárgyból az alábbiak szerint alakul félévenként a jegyeinek a száma: Az érdemjegyek darabszáma alapjául a tantárgy heti óraszámát vesszük. Az óraszám +1 érdemjegy szükséges minimálisan. Az egy vagy másfél órás tantárgyak esetén legalább három értékelésnek kell lennie félévenként. 88

-

A félévkor valamint a tanév végén a tanulmányi jegyek a kerekítés szabályai szerint történnek. Amennyiben ettől nyomós indok alapján eltérést kíván alkalmazni a pedagógus, azt az intézményvezetővel egyeztetni kell.

-

A félévi tantárgyi dicséreteket is beírjuk az ellenőrzőbe. Tantárgyi dicséret a törzsanyagon túli ismeretek megszerzéséért jár.

-

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító pedagógus értesíti a gyermek ellenőrző könyvén keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök a fogadó órát megelőző héten ellenőrzi, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

-

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az alábbi teljesítmény - értékelést alkalmazzuk: Felső tagozatban az értékelés Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 39 %

Elégtelen

40 – 56 %

Elégséges

57 – 74 %

Közepes

75 – 89 %

Jó

90 – 100 %

Jeles

Szöveges értékelés 1. évfolyam félév/ év vége

2. évfolyam első félév

0-39%

nem felelt meg /előkészítő jellegű

nem felelt meg

40-56 %

felzárkóztatásra szorul

felzárkóztatásra szorul

57-74%

megfelelően teljesített

megfelelően teljesített

75-89 %

jól teljesített

jól teljesített

90-100%

kiválóan teljesített

kiválóan teljesített

89

Írásbeli feladatok értékelése Nagydolgozat

Dolgozat

Írásbeli felelet

Időtartam

1 vagy 2 óra

Maximum 45 perc

10-20 perc

Tartalom

Egy vagy több téma,

Résztéma vagy 1-3

1-2 konkrét kérdés,

évfolyam dolgozat

óra anyaga

feladat

Piros

Munkaközösség

Munkaközösség

határozza meg

határozza meg

Érdemjegy színe a naplóban

Az iskolai írásbeli beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében  Segít a tanulókat rendszeres munkára nevelni.  Visszajelzés a végzett munkáról, a teljesítményről a tanulónak, tanárnak és szülőnek egyaránt.  Alapját képezi a félévi és év végi osztályzatok kialakításának, amely során a nagydolgozat érdemjegye hangsúlyosabb. SNI tanulók – szakértői vélemény alapján – kedvezményben részesülhetnek a számonkérés, értékelés során. Ezek formái lehetnek:  több idő biztosítása a számonkérés során;  segédeszközök használata;  szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése;  egyes tananyagrészek mentesítése az osztályozás alól.

3.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 3.11.1 A magatartás értékelésének elvei

5

Példás

Fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el Lényeges

4

Jó

fegyelmi

vétsége

nem

volt,

legfeljebb

osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja Enyhébb

3

Változó

fegyelmi

büntetésben

részesült,

legfeljebb

igazgatói figyelmeztetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés után látja el 90

Súlyosabb 2

Rossz

fegyelmi

büntetésben

részesült

(legalább

igazgatói intő), és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés után látja el

3.11.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Legjobb Példás

5

tudása

szerint

tesz

eleget

tanulmányi

kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagyképességeinek megfelelően- legalább három főtárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) Legjobb

Jó

4

tudása

szerint

tesz

eleget

tanulmányi

kötelességeinek, vagy képességeinek megfelelően javít eredményén

Változó

3

Tanulmányi munkája ingadozó színvonalú, teljesítménye képességéhez mérten nem egyenletes Tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több

2

Hanyag

bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

3.11.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás és fegyelmezés részletes szabályozása a Házirendben történik. A legfontosabb elvek az alábbiak: 3.11.3.1 Jutalmazás A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a kulturális munkában, a sportban elért eredmény, az ének-zene területén nyújtott kiemelkedő tevékenység, jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének növelése, a példás magatartás, szorgalom. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért vagy valamely kiemelkedő teljesítményért adható. A jutalmazás lehet szóbeli vagy írásbeli. A jutalmazás lehet kollektív és egyéni:  Kollektív formák: 91

táborozás, kirándulás, színház, mozi, hangverseny látogatás stb. Egész éves jó munkáért "Kiváló Közösség" cím adható.  Egyéni jutalmazások szaktanári dicséret, /szóbeli, írásbeli /, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret /írásbeli /, tantestületi dicséret, „Méhecske díj”, „Bárdos Emlékplakett”, „Jó tanuló, jó sportoló” cím A dicséretek év közben is adhatók. A dicséreteket be kell írni a tanuló tájékoztató füzetébe ill. ellenőrzőjébe. Az osztályfőnöki dicséretet az osztályközösség előtt ismertetni kell. Az igazgatói és nevelőtestületi dicséreteket az egész tanulóifjúsággal ismertetni kell. A nevelőtestületi dicséretet év végén a bizonyítványba kell beírni. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalmáért,  példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthető. Ezt a tanuló bizonyítványába is be kell vezetni. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt kell átadni a tanév végén. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek: tanulmányi városi/tankerületi (I-III. helyezett), megyei (IX. helyezett), országos (I-XX. helyezett), illetve megyei, országos döntőbe jutott tanulónak, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt. A közösségi dicséretre a munkaközösségek tesznek javaslatot. 3.11.3.2 Fegyelmező intézkedések Elmarasztalás jár az alábbiakért:  tanulmányi kötelezettség folyamatos nem teljesítése,  házirend megszegése,  szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés  társadalmi tulajdon elleni vétség, törvény szerinti mértékben 92

 vállalt feladatok hanyag végzése,  igazolatlan mulasztás,  viselkedésével, tettével árt az iskola jó hírnevének Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi:  fegyelmező intézkedésben,  fegyelmező büntetésben részesül Fegyelmező intézkedések A figyelmeztetés és fegyelmezés elsősorban nevelő és másodsorban büntető szándékú. Ha a tanuló a házirendet szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni tekintettel a vétség súlyára. A

fegyelemsértés

mértékétől

függő

intézkedések

lehetnek

szóbeli

vagy írásbeli

figyelmeztetések, illetve fegyelmi büntetés. Iskolai büntetések formái: Szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, fegyelmi büntetés.

3.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban az alábbi szabályok érvényesülnek a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban. -

A házi feladatot az órát tartó pedagógusnak elő kell készíteni - szóbelit, írásbelit egyaránt.

-

A házi feladat legfontosabb funkciója, hogy a tanuló a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódóan gyakoroljon, az ismereteket megszilárdítsa.

-

A házi feladat mennyisége meg kell, hogy feleljen az egy tanítási órán gyakorlásra szánt időnek.

-

Az 1-8. évfolyamon a tanulók péntekre, hétvégére (szombat, vasárnap) valamint a tanítási szünetek idejére sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem kaphatnak többet, mint

93

amennyi más hétköznapokon is feladata a tanulóknak. Szorgalmi feladat adható a gyerekeknek, de az elvégzésük hiányában a diák nem marasztalható el. -

A tanítók és a magyar szakos tanárok ajánlhatják az órai munka zavartalan végzése érdekében, hogy a kötelező olvasmánnyal a tanulók a nyári szünetben ismerkedjenek, de ennek nem lehet kötelező jellege.

-

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében a nevelőtestületi megállapodásnak megfelelően egy tanítási napon legfeljebb kettő témazáró, félévi, vagy év végi felmérő dolgozatot íratnak az osztályban tanító pedagógusok. Ezen dolgozatokat legalább egy héttel az esedékessége előtt be kell jelenteni a gyerekeknek.

-

A félév során tantárgyanként egy alkalommal a tanuló lehetőséget kap a javításra.

-

A félév során három napnál hosszabb ideig tartó betegség esetén egy nap mentességet kap a felelések alól a tanuló. Ezt az ellenőrzőben rögzíteni kell. A szülő írásbeli kérésére mentességet kaphat a tanuló a félév során, ha rendkívüli esemény történt a családban.

-

Nem adható feleletmentesség a tanuló által előre ismert témazáró, vagy írásbeli számonkérés esetén.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

3.13 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei -

A tanuló a magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a kerettantervben, az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeknek az adott évfolyamokon minden tantárgyból megfelelt. (2011. évi CXC törvény 57. §) Szakértői vélemény esetén állapotnak megfelelően alkalmazzuk a kedvezményeket (pl. eszközhasználat, számítógép használat, memoriter csökkentése, tananyag rész alóli mentesítés alternatívái, fogalmakhoz írásos segítség – fogalomtár, stb.)

-

A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, haladása, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8.évfolyamon minden tantárgyból a továbbhaladás általános feltétele, hogy a tanulóknak „elégséges” év végi osztályzatot meg kell szereznie.

-

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javító vizsgát tehet, sikeres vizsga esetén, magasabb évfolyamba léphet. 94

-

Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és tanulmányait első osztályban folytatja.

-

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

-

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

-

magántanuló volt.

Az egyéni képesség figyelembe vételét engedélyező megoldás, hogy a nevelőtestület jóváhagyásával az intézményvezető biztosítja a tanuló számára az egyéni továbbhaladást. Adott esetben a szakértői vélemény alapján meg kell határozni, hogy az egyéni továbbhaladást, (valamennyi tantárgyra, vagy) egyes tantárgyra, (s melyik évfolyam végéig tarthat.) illetve tananyag részre. A magasabb évfolyamra lépés feltételeit a helyi tantervben a mellékletben rögzítjük, a pedagógus tanmenetében alkalmazza.

3.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk: a matematika 5- 8., idegen nyelv 4- 8., informatika 48., technika 5-7. és testnevelés 7-8. tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, differenciáltan foglalkozzunk a gyerekekkel, és így több idő jut a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Ezzel megoldható a tehetséggondozás vagy a fejlesztés is egy tanórán belül. Az idegen nyelv elsajátítása kis csoportokban könnyebben megoldható, mint osztályszinten. A csoportok szervezésénél, a helyi technikai körülményeket is figyelembe kell vennünk. Gondolunk itt a technika és informatika terem befogadóképességére. Testnevelés tantárgyból a 7- 8. évfolyamon nemek szerinti csoportbontást alkalmazunk az életkori sajátosságokat figyelembe véve, és a fizikai terhelhetőség különbözősége miatt.

3.15 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 81. §- a szabályozza a gyerekek fizikai állapotának és edzettségének a mérését. Intézményünk a rendeletben leírtak szerint jár el. 95

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszer a NETFIT. A NETFIT® a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT®- re azért van szükség, hogy létrejöjjön egy Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. A NETFIT® újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: 

a tudományos megalapozottságban;



a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében;



a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban;



az egészségközpontúságban;



a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában;



pedagógiai alkalmazhatóságában;



online adatkezelő rendszerében.

A NETFIT® fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. 

Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsír százalék-mérése – testzsír százalék



Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás



Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – has izomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága 96

Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje 

Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A NETFIT® az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna). A

NETFIT®,

a

kritériumértékekhez,

fizikai

fittségi

úgynevezett

állapotot

nemhez

és

életkorhoz

egészségsztenderdekhez

igazodó

külső

viszonyítja.

Az

egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben.

97

Mellékletek 1. számú melléklet

A továbbhaladás követelményei Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 1. osztály Heti óraszám: 1. a: 7 óra, 1.b: 8 óra Témakör: Beszédkészég, szóbeli kifejező képesség 

Ejtse a tanuló tisztán a hangokat a szavakban.



Alkosson eseményt ábrázoló képről állításokat, kérdéseket.



Tudjon kérni, közölni, élményekről beszámolni 2-3 mondatban.

Témakör: Olvasás és az írott szöveg megértése 

A magyar abc betűinek négyféle alakját ismerje fel.



A némán vagy hangosan olvasott szavak jelentését jelenítse meg rajzban.



Szótagolva biztosan olvas.



Olvasson néma olvasással 3-4 egyszerű mondatból álló, ismert eseményt tartalmazó szövegeket, tudjon pontos választ adni tanító kérdéseire.

Témakör: Írás, szövegalkotás 

Alakítsa és kösse a tanuló a kis és a nagybetűket másoláskor és tollbamondáskor.



Másoljon 8-10 szót és 2-3 szóból álló mondatot nyomtatott szövegről.



Írjon 2-3 betűs szavakat előzetes látási és hallási megfigyelés után tollbamondással.



Írjon emlékezetből 2-3 betűből álló szavakat. (Legalább 3)



Az írás teljesítménye percenként 8 betű.



Írásképe tiszta, áttekinthető legyen.

Témakör: Nyelvtan és nyelvhelyességi ismeretek: 

Bontson hangokra és rakjon ki a tanuló mozgatható betűkből 2-3 hangból álló szavakat.



Jelölje a magánhangzók hosszúságát. 98



Írja helyesen az alapszókészlet szavait.



A j hang helyes jelölése az alapszókészletből.

Témakör: Memoriterek tanulása 

2-3 mondóka, soroló, találós kérdés



Csanádi Imre: Naphívogató



Zelk Zoltán: Tavaszi dal

Melléklet: Alapszókészlet 1. osztály 

Ly-s és j-s szavak Gergely, gólya, ibolya, Károly, királyfi, lyuk, lyukas, kulcslyuk, Mihály, osztály, bagoly, furulya, folyó tej, haj, jár, száj, jön, hajó, ajtó, papagáj, sajt, vaj, tejföl, héja, majom, varjú



Mássalhangzók a szavakban áll, csepp, hull, itt, kedd, orr, ott, száll, ujj, varr, Anna, Attila, Emma, Ottó dinnye, fütty, gally, könny, meggy, öccse, ősszel, pettyes, rossz, tavasszal, asszony, vessző, hosszú, hattyú



Magánhangzók a szavakban főz, gombóc, mókus, óra, ők, őt, ősz, őz, róka, rózsa, tűz, új, út, víz, gyík, fenyő, szőlő, szánkó, levegő, vakáció, tanító, anyu, apu, füzet, tanul, sűrű

Évfolyam: 2. osztály Heti óraszám: 7 óra Témakör: Beszédkészég, szóbeli kifejező képesség 

Magyarázza a szavak jelentését.(rokon értelmű szavak)



Számoljon be átélt eseményekről, képek és képsorok eseményeiről.



Mondja el az olvasmányok eseménysorát kérdések segítségével.

Témakör: Olvasás és az írott szöveg megértése 99



Olvasson némán szóanyagában ismert 8-10 mondatos szöveget.



Olvasson hangosan 10-15 mondatos szöveget (nem szótagolva) előzetes felkészülés és gyakorlás után.



Vegye figyelembe az írásjeleket és jelezze szünettel.



Bizonyítsa szövegértését a szereplők és a helyszín megnevezésével és az események időrendi sorrendbe állításával,képek segítségével.

Témakör: Írás, szövegalkotás 

Másoljon a tanuló 10-15 szóból álló nyomtatott szövegről 1-3 hibával.



Írjon 3 szóból álló mondatokat tollbamondásra 1-2 hibával.



Javítsa írásmunkáját alaki és helyesírási szempontból a tanító útmutatása szerint.



Írásteljesítménye érje el a percenkénti 14 betűt.



Írásképe tiszta, áttekinthető legyen

Témakör: Nyelvtan és nyelvhelyességi ismeretek: 

A magyar abc ismerete, szavak, nevek betűrendnek megfelelő sorba rendezése.



A magánhangzók és mássalhangzók megkülönböztetése.



Írás közben használja a mondatkezdő nagybetűket, a mondatvégi írásjeleket, jelölje a magán-és mássalhangzók időtartamát az alapszókészlet körében.



A j hang helyes jelölése az alapszókészletből.



A szavak szótagolása, elválasztása egyszerűbb szavakban.



A szótő és a toldalék felismerése és jelölése szavakban.



A kijelentő és a kérdő mondat felismerése, megnevezése.

Témakör: Memoriterek tanulása: 

Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra…



Petőfi Sándor: Anyám tyúkja,



Móra Ferenc: A cinege cipője



József Attila: Altató

Melléklet: Alapszókészlet 2.osztály 100



Ly- s és j-s szavak amely, folyik, folyó, folyosó, hógolyó, hely, állóhely, ülőhely, ilyen, olyan, ilyenkor, kályha, mély, melyik, mosolyog, mosolygó fáj, fúj, ijed, fej, tejszín, tojás, január, játék, bója, felejt, jutalom, rojt, rejtvény



Mássalhangzók a szavakban állat, éjjel, forr, függöny, hall, hallás, ketten, lassan, lassú, mell, mellény, nappal, otthon, reggel, semmi, szappan, toll, tollas, váll, vállas, villa, villany annyi, ennyi, fonnyad, könnyen, mennyi, messze, össze, összeg, fütty, pottyant, kassza, szunnyad, vissza, könnyű, loccsan, reccsen, rosszul, szisszen játszik, utca, barátja, barátság, segítség, mondta, anyja, hallja



Magánhangzók a szavakban evőeszköz, fiók, gőzöl, Győző, hónap, hóvirág, jövőre, mosópor, október, rendőr, sürgős, Zsófi, fűrész, fűt, gyűrű, hús, húsz, hűvös, kút, nyúl, szív, sír, tíz, tyúk forró, holló, repülő, rigó, zászló, vonalzó, kulcs, újság, szépül. szegfű, seprű

Évfolyam: 3. osztály Heti óraszám: 8 óra Témakör: Szóbeli közlés és kifejezés: 

Legyen képes ellentétes és rokon értelmű kifejezések felismerésére és használatára.



Tudja elmondani az olvasmányok tartalmát önállóan, a lényeget kiemelve.



Ismerje fel és értelmezze a legismertebb szólásokat és közmondásokat.

Témakör: Nyelvtan, helyesírás: 

Ismerje fel és nevezze meg, és jelölje helyesen a mondatfajtákat (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó).



Kezdje nagy kezdőbetűvel a mondatot, és zárja írásjellel. A mondat szavait külön írja.



A tulajdonnevek közül a személyneveket mondaton belül is nagy kezdőbetűvel írja.



Szóhalmazban ismerje fel a tanult szófajokat toldalékos formában is (főnév, ige, melléknév).



Tudja megkülönböztetni a köznevet és a tulajdonnevet.



Ismerje fel az igekötőket. 101



A tankönyvi szójegyzék felét legyen képes hibátlanul írni tollbamondás után.

Témakör: Fogalmazás 

Képsorról alkosson önállóan összefüggő mondatokat.



A tanító által megadott szókapcsolattal alkosson bővített mondatot.



Fogalmazási ismeretek felhasználásával (bevezetés, tárgyalás, befejezés) önállóan alkosson fél oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást.

Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 7 óra Témakör: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás 

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait.



Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.



Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.



Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.

Témakör: Olvasás, az írott szöveg megértése 

Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.



Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján.



Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.



Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.

Témakör: Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 

A tanuló megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket.



Azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. 102



Konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.



Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

Témakör: Írás, szövegalkotás 

Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.

Témakör: Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok 

Adott vagy választott témáról 8- 10 mondatos fogalmazást tud készíteni a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.

Témakör: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok 

A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat.



Felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat.



Toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat.



A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igekötőket és az igeidőket.



Alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendezettek.



Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.

Témakör: Helyesírási ismeretek és alkalmazása 

A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja.



A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.



Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

Témakör: A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat 

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani.



Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. 103



A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.



Használja az ismert kézikönyveket.



A memoritereket szöveghűen mondja el (népdalszövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás; részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből).

Témakör: Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 

Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett.



Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.



Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

Matematika Évfolyam: 1. osztály Heti óraszám: 4 óra Témakör: Gondolkodás 

Tudjon egyszerű tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni.



Legyen képes a halmazok számosságának megállapítására (20-as számkörben).



Használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; egyszerű állítások helyességét eldönteni.



Legyen képes egyszerű növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni;



Egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékokat és sorozatokat folytatni.

Témakör: Számtan, algebra 

Tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint.



Biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben.



Használja, értelmezze a relációs jeleket.



Képezzen egyszerű szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat.

104



Ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben.



Ismerje fel a páros és páratlan számokat.



Tudja a számok szomszédjait.



Tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni.



Legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában.



Tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel.

Témakör: Geometria, mérés Legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával (alatta, felette, mellette…) Ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört. Tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott egységekkel. Használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket. Tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot. Témakör: Valószínűségi játékok, statisztika 

Fedezze fel segítséggel egyszerűbb esetekben az összetartozó adatok közötti kapcsolatokat.

Évfolyam: 2. osztály Heti óraszám: 4 óra a 2. a osztályban, 5 óra a 2. b – c osztályban Témakör: Gondolkodás 

Tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani (100-as számkörben).



Tudjon halmazokat képezni egyszerű tulajdonságok alapján.



Ismerje fel kiválogatott elemek közös tulajdonságát.



Legyen képes egyszerű összefüggések megfigyelésére.



Tudja állítások igazságát eldönteni.



Legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint.



Segítséggel készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről. 105



Ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét.



Ismerjen fel és folytasson számsorozatokat egyszerű szabály alapján.



Összetartozó elempárok keresése.

Témakör: Számtan, algebra 

Tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével.



Ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben.



Tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben.



Találja meg a számok helyét a számegyenesen.



Ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányados alakját.



Tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben.



Végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználattal 100-as számkörben.



Ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet.



Ismerje a maradékos osztást.



Ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat.



Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat.

Témakör: Geometria, mérés Ismerje fel a téglalapot, négyzetet. Ismerje és segítséggel használja a tanult szabványegységeket; (m, dm, cm, l, dl, cl, kg, dkg, hónap, nap, óra, perc,). Tudjon segítséggel alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint. Kis segítséggel végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel. Témakör: Valószínűségi játékok, statisztika 

Segítséggel legyen képes adatok lejegyzésére, leolvasása.

Évfolyam: 3. osztály Heti óraszám: 4 óra

106

Témakör: Gondolkodás: 

Tudjon elhelyezni elemeket egyszerű tulajdonságú halmazokba.



Ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát.



Állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, kis segítséggel tudja folytatni az elkezdett sorozatot.



Tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni.



Tudjon egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni véges alaphalmazon.



Értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, segítséggel tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni.

Témakör: Számtan, algebra 

Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül.



Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint.



Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.



Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédjait, tízesekre, százasokra kerekített értékét.



Tudja értelmezni, eszközzel elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást.



Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal.



Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval).



Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.



Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.

Témakör: Geometria, mérés 

Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat.



Tudjon előállítani síkidomokat tevékenységgel.



Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során.



Tudjon megoldani egyszerű szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).

107

Témakör: Valószínűségi játékok, statisztika 

Kísérletek, játékok alapján a lehetséges esetek keresésére.



Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos események eldöntésére egyszerűbb esetekben.



Események bekövetkezésének megfigyelésére, lejegyzésére kis segítséggel.



Igaz, hamis állítások felismerésére, szétválogatására.

Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 3,5 óra Témakör: Gondolkodás: 

Tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani.



Tudja kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni.



Legyen képes összefüggések felismerésére.



Tudja eldönteni állítások igazságtartamát, egyszerű igaz, hamis állításokat fogalmazni.



Tudja megkeresni egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazát.



Ismerje és segítséggel alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát.



Tudjon folytatni egyszerű számsorozatokat a felismert szabály alapján.

Témakör: Számtan, algebra 

Tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül.



Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint.



Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.



Ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédjait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét.



Tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást.



Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel.



Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.



Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval).



Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával. 108

Témakör: Geometria, mérés 

Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat.



Ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat.



Ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma).



Ismerje és segítséggel használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során.



Kis segítséggel tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat.



Tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét.

Témakör: Valószínűségi játékok, statisztika 

Tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat.



Tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni.



Tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni.

Témakör: Kimeneti követelmények 

Legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására.



Tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján.



Használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =).



Legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül.



Helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten.



Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben.



Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban.



Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval).



Tudja ellenőrizni a számítások helyességét. 109



Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.



Ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört.



Ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).



Tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben.

Környezetismeret Évfolyam: 1. osztály Heti óraszám: 1 óra Témakör: Tájékozódás 

Ismerje saját és családtagjai nevét, lakcímét, iskolája nevét.



Ismerje a gyalogos közlekedés szabályait.



Tudja a bal-jobb, fent-lent irányokat a gyakorlatban alkalmazni.

Témakör: Évszakok 

Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok és az évszakok elnevezéseit, egymást követő sorrendjét.

Témakör: Az élő természet alapismerete 

Tudja megkülönböztetni egyszerű külső tulajdonságok alapján az élő és élettelent.



Ismerje és nevezze meg a tanult állatokat és növényeket. (legalább 3)



Ismerjen fel legalább 3 gyümölcsöt és zöldséget.

Témakör: Élettelen természet 

Ismerje fel környezete tárgyainak 3-4 érzékelhető tulajdonságát. (nagyság, szín, forma)

Témakör: 110

Testünk, életműködésünk 

Ismerje az ember, fő testrészeit és érzékszerveit, tudja saját testén megmutatni azokat.



Alkalmazza az alapvető higiéniás szabályokat.

Feladatértését bizonyítsa aláhúzással, összekötéssel, színezéssel valamennyi témakörben. Évfolyam: 2. osztály Heti óraszám: 1 óra Témakör: Tájékozódás 

Tudjon önállóan tájékozódni az otthona és az iskola környékén.



Ismerje a gyalogos és kerékpáros közlekedés alapvető szabályait, főbb veszélyforrásait és az elkerülés módját.



Ismerje fel a szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközöket.



Nevezze meg a 3 fő településtípust. (tanya, falu, város)

Témakör Az élő természet alapismerete 

Ismerje az erdő szintjeit.



Tudja megnevezni a fás és lágyszárú növények részeit.



Nevezze meg a tanult állatok ( rovarok, erdei madarak, emlős állatok) jellemző tulajdonságát.



Tudja, hogy az élőlények táplálkoznak, lélegeznek, szaporodnak, növekednek, fejlődnek és elpusztulnak.



Tudjon felsorolni 3 környezetvédő tevékenységet.

Témakör: Testünk, életműködésünk 

Tudja megmutatni a saját testén legalább 3 belső szerv elhelyezkedését.



Soroljon fel 3 dolgot, ami szükséges az egészséges életmódhoz.



Ismerje a főbb élelmiszercsoportok megnevezését, és tudjon 3-3 példát mondani.

Témakör: 111

Élettelen természet 

Csoportosítsa az anyagokat 3-4 érzékelhető tulajdonsága szerint.



Nevezze meg a három halmazállapotot (szilárd, folyékony, légnemű) és tudjon 2-2 példát mondani.

Feladatértését bizonyítsa aláhúzással, összekötéssel, színezéssel valamennyi témakörben. Évfolyam: 3. osztály Heti óraszám: 1,5 óra Témakör: Tájékozódás 

Ismerje a főbb világtájakat és azok rövidítését.



Tudja megnevezni a felszíni formákat (hegy, domb, síkság, felszíni vizek) és ismerje színüket a térképen.



Ismerje lakóhelye főbb nevezetességeit, létesítményeit. (legalább3)



Ismerje fel néhány képről Budapest nevezetességeit.



Tudja nemzeti jelképeinket.

Témakör: Az élő természet alapismerete 

Soroljon fel a vizek és vízpartok élőközösségéből 3 növényt és 3 állatot.



Mutasson be 1 növényt és 1 állatot jellemző tulajdonságaik alapján.



Nevezzen meg 5 dolgot a környezet védelme érdekében.



Ismerje a növények életciklusát.

Témakör: Élettelen természet 

Soroljon fel legalább 2 halmazállapot-változást.



Ismerje az időjárás elemeit. (hőmérséklet, csapadék, szél, napsugárzás)



Tudja elmondani a víz körforgását.



Sorolja fel az égés feltételeit, a tűzoltási módokat és a tűzoltók értesítésének módját.

Témakör: 112

Testünk, életműködésünk 

Ismerje a főbb táplálékcsoportokat és a táplálkozási ártalmakat.



Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek.

Feladatértését bizonyítsa aláhúzással, összekötéssel, színezéssel valamennyi témakörben. Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 2 óra Témakör: Tájékozódás 

Legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén és találja meg lakóhelyét, valamint nagy tájainkat.

Témakör: Az élő természet alapismerete 

Ismerje fel, nevezze meg a tanult életközösség legjellemzőbb élőlényeit.



Képes legyen egy lágyszárú és egy fás szárú növény részeinek felismerésére, megnevezésére.



Ismerje az elemi növénygondozási munkákat.



Legyen képes a megismert élőlényekből egyszerű táplálékláncot összeállítani.

Témakör: Élettelen természet 

Tudjon tanári segítséggel két, egyszerű kísérletet elmondani.

Témakör: Testünk, életműködésünk 

Ismerje az emberi életkor szakaszait.



Tudja, melyek az egészséget károsító élvezeti szerek, és annak elkerülési módját.



Ismerjen legalább 3 belső szervünket és azok működését.



Szerezzen ismereteket más ismerethordozók segítségével.

Feladatértését bizonyítsa aláhúzással, összekötéssel, színezéssel valamennyi témakörben.

113

Angol nyelv Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 2,5 Témakör: Én és a családom 

családtagok bemutatása, jellemzése



születésnap



bemutatkozás, üdvözlés

Otthonom 

játékok, állatok



szűkebb környezetem

Iskola 

tárgyak a tanteremben



osztálytársak

Étkezés 

ételek



gyümölcsök



italok

Idő 

napszakok



az óra

Öltözködés 

ruhadarabok

Minimum követelmény a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

114

Köszönés:

Elköszönés:

Bemutatkozás, bemutatás:

Köszönet és arra reagálás:

Kezdeményezés és válasz Good morning. Good morning. Good afternoon. Good afternoon. Hello Poppy. Hello Bean. Hello, how are you? I'm fine, thank you. Hi! Hi! Goodbye. Goodbye. Bye-bye! Bye! Good night. Good night. Thanks. Bye! What's your name? I'm Poppy. My name is Woody. Hello. This is Captain Shadow. Hi! Thanks. Thank you very much.

No problem.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Tetszés, nem tetszés

I like it. I don’t like it.

Do you like it?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leeírása Információkérés, információadás: Tudás, nemtudás:

What is it? What's this? Who is this? How old are you? What colour is it? Is it an aeroplane? Have you got a bag? Has she got a book? Is there…? What is it?

It’s a …/ That’s a… This is… I’m ten. Green. Yes, it is. / No, it isn't. Yes, I have. / No, I haven't. Yes, she has. / No, she hasn't. Yes, there is. / No there isn't. I don’t know.

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

be – present forms I’m happy. there is / there are – There are five rabbits in the present forms hat. Imperatives Sit down! Don’t stand up! Listen, please. Find…

115

Képesség kifejezése

Expressing ability

Birtoklás kifejezése

Possessive adjectives have got – present forms

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás Időpont, napok

Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Can you see an elephant? Yes, I can. / No, I can't. my book, your bag, his/her balloon I’ve got two brothers. I haven’t got a dog. Have you got a pencil? Yes, I have. She’s got white hair.

Where?

left, right

What time is it? Singular/plural forms of nouns

It’s 12 o’clock.… How many monsters are there in the picture? There are four.

Cardinal numbers 1-20

one, two, three, …

Méret, szín, kor

What colour? Logikai viszonyok

Linking words

Szövegösszetartó eszközök

Demonstrative pronouns Personal pronouns Articles

It’s big, small, beautiful, ugly, ... What colour is it? It’s red, blue, … and this I, you, he, she, it a, an

c) Témakörök Témakör

Kapcsolódási pont

Én és a családom. Családtagok bemutatása, születésnap. Környezetismeret: együttélés a családban. Otthonom, szűkebb környezetem, kedvenc játékaim, kedvenc állataim.

Környezetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben.

Iskola, tárgyak a tanteremben, osztálytársak.

Környezetismeret: iskolai környezet., barátok. Matematika: halmazok.

Étkezés, néhány élelmiszer neve és leírása.

Környezetismeret: az ember megismerése,: élelmiszer, étrend.

116

Idő: napszakok, az óra.

Környezetismeret: az idő mérése és kifejezése a mindennapi kommunikációban; a napszakok váltakozása. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése.

Öltözködés, ruhadarabok, kedvenc ruháim.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód öltözködés. Matematika: halmazok.

A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló megért: 

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést,



ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasítást, arra cselekvéssel válaszol.

Beszédkészség A tanuló: 

egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,



ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

Olvasott szöveg értése A tanuló: 

felismeri a tanult szavak írott alakját,



ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért,



ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információkat megtalál.

Íráskészség A tanuló: 

helyesen lemásol ismert szavakat

Német Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 2,5

117

Témakör: Sich begrüßen, vorstellen, verabschieden Köszönés, bemutatkozás, elbúcsúzás 

Hallo! Guten Tag! Tschüs! Auf Wiedersehen!



Wie heißt du? –Ich heiße ……. …….. .



Wer bist du? -Ich bin ….. .



Bist du Peter? -Ja./Nein, ich bin ….. .

Personalpronomen – személyes névmások használata: 

ich, du, er/sie/es, wir, ihr, sie, Sie

Zahlen – számok: 

0-20-ig



Wie alt bist du? -Ich bin 9 Jahre alt.

Familie – család: 

Személyek bemutatása:



Wer ist das?



Wer sind sie?



Wie heißt dein Vater/ deine Mutter/ dein Bruder/ deine Schwester? Mein Vater/ meine Mutter/ mein Bruder/ meine Schwester heißt …………… .

Wohnen- lakás: 

Wo wohnst du? –Ich wohne in Hajdúszoboszló, Aranystraße 2.

Ének- zene Évfolyam: 1. osztály Heti óraszám: 1,5 Témakör: Éneklés 

A tanuló tudjon elénekelni 5 dalt emlékezetből az alábbiak közül (Apáczai Kiadó): Esik az eső

Süss fel nap

Szólj, síp, szólj!

Elvesztettem zsebkendőmet

Gólya, gólya gilice

Kis kacsa fürdik

Ég a gyertya, ég

Éliás, Tóbiás 118

Hull a pelyhes

Fehér liliomszál

Ritmus 

A tanuló dalos játékok esetében képes legyen az egyenletes járásra, tapsolásra



Ismerje fel betűkottában a tá (negyed) és ti-ti (nyolcad) ritmusokat, a negyed értékű szünetet. Képes legyen ezek (vissza) tapsolására, ütemenkénti diktálás alapján ezek lejegyzésére.

Dallam 

Lá, szó, mi dallamhangok ismerete, azok betűjelének és kézjelének használata



A dallamhangok egymáshoz való viszonyának érzékeltetése térben (kézjel esetében)

Olvasás-írás 

Ismerje a vonalrendszert: tudja felsorolni a vonalak és vonalközök neveit.



A tanult dallamelemeket el tudja helyezni a vonalrendszerben egymáshoz viszonyítva, korongok segítségével.



Tudnia kell, hogy a kotta elejére kerül a kettes ütemmutató, végére pedig a záróvonal.

Zenehallgatás 

Férfi-, női-, és gyermekhang megkülönböztetése



Furulya, zongora és hegedű hangjának felismerése

Évfolyam: 2. osztály Heti óraszám: 1,5 Témakör: Éneklés 

A tanuló tudjon elénekelni 5 dalt emlékezetből az alábbiak közül (Apáczai Kiadó): Katalinka, szállj el!

Kinyílt a rózsa

Megy a kocsi

Cifra palota

Méz, méz, méz

Mikulás, mikulás 119

Hegedül a kisegér

Itt a farsang

Este van már

Sándor napján

Ritmus 

A tanuló ismerje fel a kottában a tá- á (félérték), és a hozzá tartozó szünet jelet (szü- ün). Képes legyen ezek (vissza) tapsolására, ütemenkénti diktálás utáni lejegyzésére.

Dallam 

Az 1. osztályban tanult dallamhangokon túl az alsó lá, dó, ré hang ismerete, azok betűjelének és kézjelének használata.



A dallamhangok egymáshoz való viszonyának érzékeltetése térben (kézjel esetében)

Olvasás-írás 

A vonalrendszer ismerete pótvonal kiegészítésével



A tanuló a tanult dallamelemeket el tudja helyezni a vonalrendszerben úgy, hogy egy megadott dallamhanghoz kell viszonyítania a többit.



A sor elejére írja a kettes ütemmutatót, megfelelő helyeken jelöli az ütemvonalakat és a végére záróvonalat ír.



Ismeri, és tudja betűkottában és vonalrendszerben használni az ismétlőjelet.

Zenehallgatás 

Vonós- és fúvós zenekar megkülönböztetése



Fuvola, trombita és üstdob hangjának felismerése



Mély és magas szólamok megkülönböztetése



Gyors és lassú tempó felismerése

Évfolyam: 3. osztály Heti óraszám: 1,5 Témakör: Éneklés 

A tanuló tudjon elénekelni 5 dalt emlékezetből az alábbiak közül (Apáczai Kiadó):

120

Cickom, cickom

Csipkefa bimbója

Ettem szőlőt

Tavaszi szél

Itt ül egy kis kosárba

Pál, Kata, Péter

Hopp Juliska

Két szál pünkösdrózsa

Megismerni a kanászt

Szélről legeljetek

Ritmus 

A tanuló ismerje fel a kottában a tá-á-á-á (egész érték) ritmust, és a hozzá tartozó szünet jelet (szü-ü-ü-ün), illetve a ti (önálló nyolcad) hangot és szünet jelét (szü). Képes legyen ezek (vissza) tapsolására, ütemenkénti diktálás utáni lejegyzésére.



A szinkópa ritmus felismerése



A kánon jelölésének felismerése egy kottaképben

Dallam 

Az 1. és 2. osztályban tanult dallamhangokon túl az alsó szó, és felső dó hang ismerete, azok betűjelének és kézjelének használata.



A dallamhangok egymáshoz való viszonyának érzékeltetése térben (kézjel esetében)

Olvasás-írás 

A tanuló a tanult dallamelemeket el tudja helyezni a vonalrendszerben úgy, hogy egy megadott dallamhanghoz kell viszonyítania a többit.



A négyes ütemmutató ismerete

Zenehallgatás 

Oboa, klarinét, fagott, kürt hangjának felismerése



Prokofjev: Péter és a farkas c. zenés mese szereplőinek felsorolása

Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 1,5 Témakör: Éneklés

121



A tanuló tudjon elénekelni 5 dalt emlékezetből az alábbiak közül (Apáczai Kiadó): Hej Jancsika

A juhásznak jól van dolga

Hej Vargáné

Láttál-e már valaha

Kis karácsony

Béreslegény

Sárga csikó

De szeretnék hajnalcsillag lenni

Ábécédé

Huszárgyerek, huszárgyerek

Ritmus 

A tanuló ismerje fel a kottában a nyújtott ritmust, éles ritmust, és a pontozott félértéket. Képes legyen ezek (vissza) tapsolására, ütemenkénti diktálás utáni lejegyzésére

Dallam 

Az 1., 2. és 3. osztályban tanult dallamhangokon túl az alsó ti, ti és fá hang ismerete, azok betűjelének és kézjelének használata.



A dallamhangok egymáshoz való viszonyának érzékeltetése térben (kézjel esetében)



Pentaton hangkészlet dallamhangjainak felsorolása

Olvasás-írás 

A tanuló a tanult dallamelemeket el tudja helyezni a vonalrendszerben úgy, hogy egy megadott dallamhanghoz kell viszonyítania a többit.



A hármas ütemmutató ismerete

Zenehallgatás 

A cselló hangjának felismerése



2-3 összefüggő mondat alkotása Kodály Zoltán: Háry János c. daljátékáról

Ének-zene (emelt szint) Szabó Helga tankönyv alapján /NTK/ Évfolyam: 1. osztály Heti óraszám: 4 Témakör: Éneklés

122



A tanulók képesek legyenek legalább 15 gyermekdalt, népdalt emlékezetből, a kapcsolódó játékokkal, c’–d” hangterjedelemben előadni.



Tudjon kifejezően énekelni, és új dalokat megfelelő előkészítést követően hallás után megtanulni.



Aktívan vegyen részt az énekes játékokban.

Zenei írás-olvasás, zeneelméleti ismeretek 

Az egyenletes lüktetést tartva, vagy a tempót érzékelve kövesse annak változásait.



A 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozza.



A tanult dallami és ritmikai elemek felhasználásával motívumokat, dalsorokat legyen képes utánozni.



A tanult ritmus elemeket ismerje fel./ tá, titi-pár, tá-á, szünetjelek. A tanult ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatokat csoportosan és egyénileg is tudja megszólaltatni.



Írásban tudja jelölni a tanult ritmusokat, azok jeleit. Tudjon tájékozódni a ötvonalas rendszerben.



Szolmizálva legyen képes elénekelni rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról.



Helyes technikával és tiszta intonációval tudjon megszólaltatni „C” szoprán furulyán legalább három dalt (tetszés szerint).

Zenei befogadás, zenehallgatás 

Képes legyen társaival együtt figyelmesen zenét hallgatni. Megfigyeléseket tudjon tenni, melyek az egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak.



Tudja megkülönböztetni a furulya, zongora, hegedű, fuvola, gitár, dob, triangulum, réztányér hangját, a gyermekkar hangszínét.

Minimális dalanyag: 

Borsót főztem • Cirmos cica haj • Aki nem lép egyszerre • Tekeredik a kígyó •



Hajlik a meggyfa • Jön a kocsi most érkeztünk • Hold, hold fényes lánc •



Iglice szívem • Megy a kocsi • Eresz alól fecske fia • Hol jártál báránykám?• Méz, méz , méz•



Hová mégy te kis nyulacska • Tik csak esztek isztok • Kis kece lányom…

Évfolyam: 2. osztály 123

Heti óraszám: 4 Éneklés 

Legyen képes 20 gyermekdalt, népdalt emlékezetből, a kapcsolódó játékokkal, c’–D” hangterjedelemben előadni. Legyen képes új dalokat- előkészítést követően hallás után megtanulni.



Tudjon többszólamú népdalfeldolgozásokat, egyszerűbb kánonokat csoportban együtt énekelni.

Zenei írás-olvasás, zeneelméleti ismeretek 

Érezze az egyenletes lüktetést, tartsa a tempót, érzékelje a tempóváltozást. A 2/4-es, 3/4, 4/4 metrumot helyesen hangsúlyozza.



A tanult dallami és ritmikai elemek felhasználásával képes legyen motívumokat, dalsorokat utánozni.



Felismeri és lejegyzi a tanult zenei elemeket (ritmus, dallam). Pontosan szólaltatja meg a tanult ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatokat - csoportosan és egyénileg is.



Ismerje a violinkulcsot, az ábécés neveket (fisz, cisz, gisz, bé hangokkal együtt), a módosító jeleket.



Segítséggel tájékozódni tudjon C-dóban, F-dóban és G-dóban.



Szolmizálva legyen képes énekelni a tanult dalok rövid dallamfordulatait kézjelről, betűkottáról.



A dó helyének meghatározása után képes legyen lekottázni betűkottáról kisebb dallamfordulatokat.



Helyes technikával és tiszta intonációval szólaltatja meg „C” szoprán furulyán a tanult dalokat. Minimum öt tanult dalt egyedül is legyen képes eljátszani.

Zenei befogadás, zenehallgatás 

Képes társaival együtt figyelmesen zenét hallgatni, különbséget tenni az eltérő zenei karakterek között.



Megkülönbözteti a furulya, citera, zongora, hegedű, mélyhegedű, gordonka (cselló), nagybőgő, fuvola, gitár, dob, triangulum, réztányér, a gyermekkar, női kar, férfikar, vegyeskar hangszínét. Ismeri a hangszerek alapvető jellegzetességeit.



Felismeri és megnevezi a meghallgatott zeneműveket.(Legalább öt zeneművet.)

124

Minimális dalanyag: 

Zöld paradicsom • A kállói szőlőbe • Egy boszorka van • Cickom, cickom • Kelj fel juhász



Láttál-e már valaha • Harcsa van a vízbe • Hull a hó…• Szélfútta ázó, fázó… • Szegény legény



Szélről legeljetek • Hopp Juliska • Hej Vargáné • Sárga csikó • Komáromi kisleány

Évfolyam: 3.osztály Heti óraszám: 4 Éneklés 

Képes legyen legalább 15 népzenei, 5 műzenei, többszólamú művet, emlékezetből, a–D” hangterjedelemben előadni.



Tudjon kifejezően, tiszta intonációval énekelni, és új dalokat megfelelő előkészítést követően hallás után és jelrendszerről megtanulni.



Többszólamú éneklési készsége fejlődést mutasson. Képesek legyenek csoportosan egyszerű többszólamú művet, kánonokat is megszólaltatni.



Énektechnikája, alkalmassá teszi a kórusmunkára.

Zenei írás-olvasás, zeneelméleti ismeretek 

Kreatívan vegyen részt a játékokban és feladatokban. Érezze az egyenletes lüktetést, tartja a tempót, érzékeli a tempóváltozást. A 2/4, 4/4 , 3/4 metrumot helyesen hangsúlyozza.



Ismerje a fi, szi, szolmizációs módosított hangokat, a hangnemeket 2# 2b-ig.



Ismerje a tiszta kvint és kvart, a kis és nagy terc hangközöket.



Képes legyen lejegyezni és megszólaltatni a tanult zenei elemeket (metrum, dinamikai jelzések, ritmus, dallam).



Az ismert dalokat olvasni tudja kézjelről, betűkottáról, hangjegyről.



Fejlődjön zenei memóriája, hosszabb motívumokat is képes legyen utánozni.



Helyes technikával és tiszta intonációval szólaltassa meg „C” szoprán furulyán a tanult dalokat, gyakorlatokat csoportosan és egyénileg is./10 dal/

Zenei befogadás, zenehallgatás

125



Fejlődjön formaérzéke, azonosság, hasonlóság, különbözőség felismerésére képes.



Fejlődjön hangszínhallása. Megkülönbözteti a duda, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, üstdob hangszínét.



Zenehallgatása tudatos, figyelmesen hallgatja a zeneműveket. A zenehallgatásra kiválasztott művek közül 5 alkotást/műrészletet felismer.

Minimális dalanyag: 

A juhász…• Csipkefa • Csúfoló • Egy boszorka van • Kitrákotty mese • Érik a szőlő •



Gábor Áron…• A gőgös lány • Gerencséri utca • Ha felmegyek a budai…• Hull a szilva•



Itt ül egy kis kosárba • Kispiricsi falu végén • Tavaszi szél vizet áraszt • Kősziklán fölfutó• Műdalok, bicíniumok: Bárdos L.: Ringató • Kodály Z. : Hej Vargáné • Mozart: Bűvös csengettyű • Gryllus V:Adjon Isten minden jót, Karácsonyi angyalok

Évfolyam: 4.osztály Heti óraszám: 4 Éneklés 

Képes legalább 15 népzenei, 8 műzenei szemelvényt emlékezetből, a–D” hangterjedelemben csoportosan és egyénileg is előadni. (A népdalokat több versszakkal.)



Képes kifejezően, tiszta intonációval énekelni, és új dalokat megfelelő előkészítést követően hallás után és jelrendszerről is megtanulni.



Többszólamú éneklési készsége fejlődést mutat. Képes csoportosan többszólamú darabokat, kánonokat is megszólaltatni.



Énektechnikája alkalmassá teszi a kórusmunkára.

Zenei írás, olvasás, zeneelméleti ismeretek 

Kreatívan vesz részt az alkotó játékokban és feladatokban.



Érzi az egyenletes lüktetést, tartja a tempót, érzékeli a tempóváltozást.



A tanultak mellett a 3/8-os és 6/8-os metrumot is helyesen hangsúlyozza.



Ismeri a fi, szi, tá módosított hangokat, a dúr és moll hangnemeket 3# , 3b-ig.



Ismeri a dór, fríg, és eol hangsorokat, a tiszta kvint és kvart, a kis és nagy terc, valamint a kis és nagy szext hangközöket.

126



Felismeri, lejegyzi és megszólaltatja a tanult zenei elemeket (metrum, dinamikai jelzések, ritmus, dallam).



Az ismert dalokat olvasni tudja kézjelről, betűkottáról, hangjegyről.



Fejlődik zenei memóriája és belső hallása.



Helyes technikával és tiszta intonációval szólaltatja meg „C” szoprán furulyán a tanult dalokat, gyakorlatokat csoportosan és egyénileg is./min.6 dal/

Zenei befogadás, zenehallgatás 

Fejlődik formaérzéke, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség) felismeri és meg tudja fogalmazni.



Fejlődik hangszínhallása. Megkülönbözteti tekerő, duda, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, üstdob hangszínét, valamint az énekes hangfajokat. Ismeri a hangszerek alapvető jellegzetességeit.



Zenehallgatása tudatos, figyelmesen hallgatja a zeneműveket. A zenehallgatásra kiválasztott művek közül 5 alkotást/műrészletet felismer.(Prokofjev: Péter és a farkasrészletek, • Mozart: Varázsfuvola: Bűvös csengettyű (dalanyagban is)

Minimális dalanyag: 

Haj ide Bella • Béres legény • Veres kukoricaszár • Röpülj páva…• Este jő szürkül bé…•



Hopp ide tisztán • Gyújtottam gyertyát• Az árgyélus kismadár • Madárka, madárka



Által mennék én a Tiszán •Csínom Palkó • Kossuth L. azt izente • A jó lovas katonának



Hej igazítsad• Ó,mely sok hal terem…•Műdalok: Bárdos L.:Pénteki Péter • Apor lázár tánca



Édes rózsám szívem kedvese • Quodlibet •Bartók B: Leánynéző • Kodály:Gyere jó pajtás



Praetorius: Viva la musica

Rajz Évfolyam: 1. osztály, 2. osztály Heti óraszám: 2 óra 

Legyen képes a természetes és mesterséges formák valamint az emberi alak jellegzetességeinek megközelítő ábrázolására.



Tudja a rajzlap helyzetét meghatározni, törekedjen a teljes felület kitöltésére.



Tudjon mese és olvasmányrészleteket, jellegzetes színekkel, formákkal ábrázolni. 127



Eszközeit rendeltetésének megfelelően használja.



Ismerje az évfolyam számára előírt eszközöket, és tudja azokat rendeltetésszerűen használni.



Ismerkedjen meg a természet és az ember alkotta jelekkel.



Tudjon viszonyítani (kisebb-nagyobb).



Ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a feketét.



Tudjon vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni.



Legyen képes egyszerű tárgyak létrehozására.



Fejlődjön esztétikai érzéke.



Tudjon közös beszélgetésekbe bekapcsolódni, egy-egy látványra rácsodálkozni.



Tudja mi a sík, tömeg, térforma (tapasztalás, érzékelés).



Tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör.

Évfolyam: 3. osztály Heti óraszám: 1 óra Témakör: 

Legyen tisztában a beállítás tárgyainak arányával.



Ismerje a fő és mellékszíneket.



Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni.



Tudjon valamely eseményt, élményt megjeleníteni.



Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni.



Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni.



Ismerjen néhány népművészeti technikát.



Legyen képes alkalmazni néhány technikát. (pl. szövés, fonás)



Gyermekkori sajátosságainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedés, vagy tanulmányaihoz kapcsolódóan más területen.



Legyen képes élmény befogadására saját és társai munkájának elemzése során.



Ismerje lakóhelyének legalább egy nevezetes műalkotását.



Legyen képes alkalmazni néhány kézműves-technikát.

Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 1 óra

128

Témakör: 

Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal.



Érti a vizuális kommunikáció jelentőségét a tanulásban, tájékoztatásban.



Megalkot egyszerű képi közléseket.



Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésében.



Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzet felismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az ésszerű munkamenet betartásáig.



Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök, formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére.



Rendelkezik ismeretekkel az épület rendeltetéséről, tud konkrét példákat említeni.



Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat, és ábrázolási módokat.



Kialakult ismeretei vannak az egyszerű, eszköz nélküli, a kézi szerszámmal végzett anyagalakításban.



Az életkorhoz igazodó biztonságos internet és mobilhasználat szabályaink ismerete, alkalmazása.

Technika Évfolyam: 1. osztály Heti óraszám: 1 

Ismerje fel környezete tárgyait, tudja, hogy ezek emberi munka eredményei.



Ismerje a környezetükben előforduló anyagok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit.



Tanító irányításával tudjon munkát végezni a megadott idő alatt.



Eszközeit biztonságosan balesetmentesen használja.



Képlékeny anyagból egyszerű formák alakítása.



Nevezzen meg néhány az agyaghoz kapcsolódó foglalkozást.



Tudjon papírt alakítani az eddig tanult módokon.



Tudjon síkban minta és egyéni elképzelés alapján építeni.



Legyen képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással és egyedül.



Tudja a szülei foglalkozását.



Vegyen részt házimunkában.

129



Ismerje az alapvető egészségügyi követelményeket, és azokat alkalmazza is a mindennapi életben.



Ismerje a lakás berendezési tárgyait és azok rendeltetésszerű használatát.

Évfolyam: 2. osztály Heti óraszám: 1 

Alkalmazza

a

megelőző

évfolyamon

elsajátított

eljárásokat,

szokásokat

a

problémamegoldás folyamatában. 

Legyen képes térben építeni.



A papír, textil, fa legfontosabb tulajdonságainak ismerete.



A célnak megfelelő szerszámok kiválasztása, használata.



A gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.



Udvarias magatartás a közlekedésben.



Igény a mozgásra, a szabadidő helyes eltöltése.



Higiénés szokások a táplálkozásban, öltözködésben.



A családi munkamegosztásban való aktív részvétel, kulturált viselkedés otthon, közterületeken.



Ismerje a pénz szerepét (a családban).



A szolgáltatások ismerete, részvétel a szolgáltatásokban.



Legyen tisztában azzal, hogy mi hol kapható (bélyeg – posta, tej – ABC).



Ismerjen néhány hulladékhasznosítási módot a gyakorlatban.



Ismerje

és

alkalmazza

a

helyes

viselkedési

szabályokat

munka

közben,

a

gyalogosközlekedésben és a leggyakrabban használt tömegközlekedési eszközökön. 

A környezetben előforduló jelzőtáblák jelentésének ismerete.



Takarékos anyagfelhasználás.

Évfolyam: 3. osztály Heti óraszám: 1 

Természetes, mesterséges anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése.



Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolat felismerése.



Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait.



Ismerje néhány élelmiszer élettani hatását. 130



Aktív részvétel tárgykészítő tevékenységben.



Munkaeszközök megfelelő használata, védelme, megbecsülése, gondozása.



Ismerje a lakás, belső tereinek funkcióit.



Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie.



Tudja a leggyakoribb betegségek megelőzésének módjait.



A tiszta környezet iránti igény mind az iskolában, mind otthon.



A háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások szerepe.



Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt.

Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 1 

A műszaki rajz leolvasásának ismerete.



Alaprajz, nézetrajz készítése segítséggel.



Mérés centiméteres pontossággal.



Rend, tisztaság megtartása munka közben.



Munkaeszközök karbantartásának fontossága, gondozása.



Díszítőelemek használata, a lakás otthonossá tétele.



Önellátás otthon, iskolában, segítés.



Tárgykészítés saját ötlet alapján.



A célszerű és takarékos anyagfelhasználás.



A készítendő tárgy sajátosságaihoz illő anyag és munkaeszköz választása.



Jártasság a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazásában.



Az egészséges életmód elemi szabályának ismerete.



Ismerje a háztartásban használatos eszközök és gépek rendeltetését és használatát.

Testnevelés Évfolyam: 1. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: 1. Előkészítő és preventív mozgásformák (10 óra) 

Tudja a testrészek megnevezéseit.

131



Ismerje fel a különbséget jó és rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, az iskolatáska- hordás gerinckímélő módját.



Rendelkezzen higiéniai alapismeretekkel: izzadás, mosakodás, váltócipő.



Ismerje a testnevelésórák alapvető rendszabályait, veszélyforrásait, baleset-megelőzés alapvető szabályait.

Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok): 

Irányítással tudja az egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, kör alakzatok, (szét)szórt alakzat kialakítását.

Gimnasztika: 

Ismerje az alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezéseket (alapállás, kar-lábtartások, feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jeleket).



Utánzással végezzen 1-4 ütemű gimnasztikai gyakorlatokat.

2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák (37 óra) Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások dobások, támaszok, kúszások és mászások 

Ismerje meg a szakkifejezéseket és törekedjen a térbeli mozgás tudatosságára. Utánzó járások alkalmazása.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok: 

Ismerje meg a szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, népi gyermekjátékok szabályait.

3. Manipulatív természetes mozgásformák (27 óra) Dobások (gurítások) és elkapások: 

Ismerje és alkalmazza ezeket a kifejezéseket: alsó, felső, mellső dobások és törekedjen szabályos végrehajtásukra.

Rúgások, labdaátvételek lábbal Labdavezetések kézzel Ütések testrésszel és eszközzel A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban: 

Alakuljon ki a biztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.

4. Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban (15 óra)

132



Talajgyakorlatok: Torna-előkészítő mozgásanyag. Kísérelje meg és segítséggel végezze az alábbi talajgyakorlatokat. gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás;

lebegő- és

mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok. 

Ugrások: tanítói segítséggel ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkával való megismerkedés.



Mászások: mászó kulcsolás technikájának elsajátítása (kísérletek mászó kulcsolással rúdon és kötélen segítséggel)



Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban (20 óra) 

Járás és futó gyakorlatok,(6 perc kitartó futás mérése) ugró és szökdelő gyakorlatok( a helyből távolugrás technikájának megismerése), lökő, hajító és vetőmozgások Az ezekhez tartozó alapgyakorlatok ismerete, végrehajtása



Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és az atlétika verseny rendszerében

6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban (15 óra) Kis létszámú, játékos hely, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások: labdarúgás, mini kosárlabda, mini röplabda, szivacs kézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó és védekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során. A sportszerűség fogalmának megértése. 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban (8 óra) 

Végezzen: Társtolások és húzások, kötélhúzások, esések és tompításaik, küzdőjátékok, kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben (33 óra) 

A szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése.

Évfolyam: 2. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: 1. Előkészítő és preventív mozgásformák (10 óra) 133



Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):

A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete, gyors és célszerű kialakításuk:egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon. 

Gimnasztika:

Utánzással tudjon játékos gyakorlatsorokat zenére, 1-4 ütemű gyakorlatokat végezni. Ismerkedjen meg a relaxációs alapismeretekkel: ellazulás, nyugalom, jó közérzet. Törekedjen a gimnasztikai gyakorlatok minél pontosabb végrehajtására. 

Játék

2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák (38 óra) 

Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások, dobások, támaszok, kúszások, mászások:

Egyszerű, 24 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Kötélhajtási kísérletek. 

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:

Bővüljenek ismeretei (feladatjáték, szabályjáték, szerepjáték, népi játék) 3. Manipulatív természetes mozgásformák (27 óra) Mutatkozzon fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. 

Dobások (gurítások) és elkapások:

Alap gyakorlatok, guruló, mozgó labda elfogása. 

Rúgások, labda átvételek lábbal: Játékos passzgyakorlatok.



Labdavezetések kézzel:

Labdavezetés helyben és haladással Ütések testrésszel és eszközzel: 

A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban:

A tanultak beillesztése a játékokba, sor és váltó versenybe. 4. Természetes mozgásformák a torna jellegű feladatmegoldásokban (15 óra) Talajgyakorlatok: Torna-előkészítő mozgásanyag. Kísérelje meg és segítséggel végezze az alábbi talajgyakorlatokat. gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás; lebegő- és mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok. 24 mozgásforma kapcsolatából alkotott, egyszerű tornagyakorlatok végrehajtása. 134



Ugrások: tanítói segítséggel ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (felugrás térdelésbe).



Mászások: mászó kulcsolás technikájának alkalmazza (kísérletek mászó kulcsolással rúdon és kötélen segítséggel).



Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban (20 óra) 

Járás és futó gyakorlatok: képes legyen egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, különböző lépés frekvenciával és lépés távolsággal, szabadon és akadályok felett. (8 perc kitartó futás mérése)



Ugró és szökdelő gyakorlatok: helyből távolugrás technikájának alkalmazása



Lökő, hajító és vetőmozgások:



Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és az atlétika verseny rendszerében (kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével)

6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban (15 óra) A sportszerűség fogalmának megértése. 

Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak megismerése. Kapura rúgások (kapus nélkül).



Szivacs/kézilabda: Passzgyakorlatok, kapura lövések.



Mini kosárlabda: Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre.



Mini röplabda: Kosárérintés és alkarérintés próbálkozások léggömbbel, puha labdával



Sportjáték előkészítő kisjátékok

7.Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító úszó gyakorlatokban (33) Ismerje és tartsa be az általános uszodai rendszabályokat, baleset-megelőzési szempontokat. Próbálkozzon a vízbe ugrással és a tudatos levegővétellel. 8. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban (7 óra) Ismerje az alapvető gyakorlatokat, törekedjen a balesetmentes végrehajtásra. Sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. 9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben (15 óra) 135

A szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettség jelentőségének megértése. Évfolyam: 3. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: 1. Előkészítő és preventív mozgásformák (11 óra) 

Rendgyakorlatok, térbeli alakzatok és kialakításuk:



Előkészítő gyakorlatok: A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.



Játék: koordináció-fejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Játékok testtartás javító feladatokkal.

2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák (27 óra) 

Természetes gyakorlatok: 1-8 ütemű gimnasztikai gyakorlatok végrehajtása.



Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.

3. Manipulatív természetes mozgásformák (28 óra) 

Dobások (gurítások) és elkapások: Labdavezetés, labda átadások játék helyzetekben.



Rúgások, labda átvételek lábbal



Labdavezetések kézzel



Szabadgyakorlati alapformájú labda gyakorlatok



A manipulatív alap készségek gyakorlása játékban: A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.

4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban (26) 

Talajgyakorlatok: gurulóátfordulás előre, hátra különböző kiinduló helyzetekből, tarkóállás,

mérlegállás,

zsugorfejállás

az

egyéni

kompetenciákhoz

illeszkedő

nehézséggel. Fellendülési kísérletek segítségadással. Kézen átfordulás oldalt segítséggel. 

Ugrások: felugrás kéztámasszal különböző szerekre dobbantóval tanítói segítséggel (szekrény). Homorított leugrás szőnyegre segítséggel.



Mászások: mászó kulcsolás technikájának elsajátítása (kísérletek mászó kulcsolással rúdon és kötélen segítséggel) 136



Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban (23 óra) 

Járás és futásfeladatok: 10 perc kitartó futás felmérése, különböző rajtokkal való megismerkedés.



Ugró és szökdelő gyakorlatok: Távolugrás helyes technikájának kialakítása (guggoló és lépő technika). Magasugrási kísérletek átlépő technikával zsinór felett. Helyből távolugrás helyes technikájának kialakítása, gyakorlása.



Lökő, hajító és vetőmozgások: Kislabdahajítás technikájának megismerése (3 lépéses dobóritmus).



Erősítő

jelegű

gyakorlatok:

törzsemelés,

mellsőfekvőtámaszban

karhajlítás,

hanyattfekvésből felülés, folyamatos végrehajtása adott időn belül (3 perc). 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban (25 óra) 

Technikai taktikai gyakorlatok: támadó és védő feladatok tudatosítása, sportjátékok alapvető

szabályainak

megismerése,

területvédekezés,

emberfogás

megismerése

különböző játékok által (sportjátékokat előkészítő játékok). 

Kosárlabda: Kosárra dobási kísérletek helyből, büntető dobás alacsony palánkra, labdavezetési technika kialakítása helyben és mozgás közben (pumpáló mozgás, térdek helyzete) előkészítő játék megismerése: saroklabda



Röplabda: Kosárérintés és alkarérintés, alsó egyenes nyitás puha labdákkal, léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban. Előkészítő játék megismerése: zsinórlabda



Kézilabda: egykezes felső lövés technikájának megismerése, kapura lövési kísérletek játékos formában. Előkészítő játék megismerése: vonal labda, pontszerző



Labdarúgás: labdapasszolási, labdavezetési kísérletek egyénileg és párokban. Kapura rúgási kísérletek.



A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása.

7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban (10 óra) 

A küzdő játékok előkészítésének gyakorlata: Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegű küzdelmek 137



Küzdő játékok: szabály és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdő elemekkel, küzdő játékok, kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros és csoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben (30 óra) 

Ismerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, az 1-2. osztályban választottak további gyakorlása a lehetőségek függvényében.

Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: 1. Előkészítő és preventív mozgásformák (11 óra) 

Rendgyakorlatok, térbeli alakzatok és kialakításuk: A tanórai feladat végrehajtásához szükséges térformák gyors kialakítása. Alaki mozgássorok automatizálása.



Előkészítő gyakorlatok: Bemelegítő és levezető gyakorlatok 1-8. ütemű gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül és különböző eszközöket felhasználva..



Játék

2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák (27 óra) 

Természetes gyakorlatok: Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a lendítésekre és körzésekre építve.



A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.

3. Manipulatív természetes mozgásformák (28 óra) 

Dobások (gurítások) és elkapások: Dobások távolba s célba különböző méretű és súlyú labdával, a céltávolság növelésével. Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva. Labda átadások játék helyzetekben.



Rúgások, labda átvételek lábbal



Labdavezetések kézzel: Labdavezetési, gurítási kísérletek két labdával.



Szabadgyakorlati alapformájú labda gyakorlatok



A manipulatív alap készségek gyakorlása játékban: (sportjátékokat előkészítő játékok)

4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban (26 óra) 138



Talajgyakorlatok: gurulóátfordulás előre, hátra különböző kiinduló helyzetekből, tarkóállás, mérlegállás, fejállás az egyéni kompetenciákhoz illeszkedő nehézséggel. Fellendülés kézállásba bordásfalnál segítséggel, Kézen átfordulás oldalra. 5 elemből álló tornagyakorlatsor bemutatása önállóan.



Ugrások: felugrás kéztámasszal különböző szerekre dobbantó használatával (szekrény). Dobbantó helyes használatának kialakítása az elrugaszkodásnál. Homorított leugrás alkalmazása, pontos talajra érkezés állásba.



Mászások: mászó kulcsolás technikájának elsajátítása (mászó kulcsolással haladás rúdon és kötélen segítséggel)

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban (23 óra) 

Járás és futásfeladatok: álló és térdelőrajt technikájának kialakítása, kitartó futás, vágta futás, rövid és hosszútáv futás kialakítása (12 perc kitartó futás felmérése)



Ugró és szökdelő gyakorlatok: Távolugrás helyes technikájának kialakítása (guggoló és lépő technika). Magasugrás technikájának elsajátítása átlépő technikával léc fölött. Helyből távolugrás technikájának alkalmazása távolság növelésével.



Lökő, hajító és vetőmozgások: Kislabdahajítás technikájának elsajátítása (3 lépéses dobóritmus).



Erősítő

jelegű

gyakorlatok:

törzsemelés,

mellsőfekvőtámaszban

karhajlítás,

hanyattfekvésből felülés, folyamatos végrehajtása adott időn belül (5 perc) 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban (25 óra) 

Technikai taktikai gyakorlatok: Az előző évfolyamok ismereteinek bővítése, szabályok bővebb pontosabb megismerése és alkalmazása. Támadó és védő feladatok tudatosítása, területvédekezés, emberfogás megkülönböztetése különböző játékok által (sportjátékokat előkészítő játékok).



Kosárlabda: megindulás, megállás, sarkazás a kosárlabdában. Kosárra dobási kísérletek helyből, büntető dobás palánkra, fektetett dobás elsajátítása, labdavezetési technika kialakítása helyben és mozgás közben .



Röplabda: Kosárérintés és alkarérintés, alsó egyenes nyitás puha labdákkal, léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban. (zsinórlabda)



Kézilabda: egykezes felső lövés, felugrásos lövés technikájának megismerése, kapura lövési kísérletek. 139



Labdarúgás: labda átvételek; labdapasszolási, labdavezetési kísérletek egyénileg és párokban. Kapura rúgási kísérletek. A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása.



Kommunikációs formák és jelek felismerése a csapatjáték során. A tanult sportjátékok alap szabályainak ismerete. Az alap technikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.

7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban (10 óra) 

A küzdő játékok előkészítésének gyakorlata: Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly kibillentő gyakorlatok.



Küzdő játékok: kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben (30 óra) 

Ismerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal és az 1-3. osztályban választottak további gyakorlása a lehetőségek függvényében.

Informatika Évfolyam: 4. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: Számítógép és környezete 

Ismerje a terem rendjét, a legfontosabb baleset-védelmi szabályokat.



Számítógép be és kikapcsolása



Bejelentkezés a hálózatba. Tudja, hogy a bejelentkezéshez szüksége van névre, és az ehhez tartozó egyedi jelszóra.



Szerezzen képességet a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására.



Operációs rendszer alapszintű kezelése. Ikonok szerepe, ablakkezelés.



Programok indítása.



Periféria fogalma, Ismerje a legismertebb perifériákat.



Ismerje a számítógép legfontosabb részeit, PC fogalmát, a legismertebb PC megnevezéseket.



Periféria fogalma, Ismerje a legismertebb perifériákat. 140



Az egér helyes használata. Helyes kéztartás.



Tudja, hogy mi a kurzor szerepe. Tudjon kis és nagybetűvel írni. Ismerje a segédgombok szerepét. Szerezzen jártasságot a billentyűzet használatában oktató-programok segítségével.



Ismerje a monitor jellemzőit. Ismerje a képernyőkímélő program feladatát.

Témakör: Információtechnológia 

A természetes információs. csatorna összegyűjtése: látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás. Mesterséges információs csatorna összegyűjtése: TV, rádió, telefon internet.



Piktogramok, Ikonok szerepe.

Témakör: Alkalmazói ismeretek: 

Törekedjen az esztétikus kivitelre. A tanuló legyen tisztában az ábraszerkesztés jelentésével.



A megismert programot használja kis segítséggel. Tudja a rajzeszközöket céljainak megfelelően alkalmazni.



Szövegjavítási lehetőségek. Írás kis-és nagybetűvel.



A program elkészítésének algoritmusa.



Mozgókép készítő program megismerése. Fázisok létrehozása. Rajzfilm lejátszása

Témakör: Infokommunikáció:: 

Tapasztalatok gyűjtése (saját, baráti), konkrét eset megbeszélése



Böngésző indítása. Ugrópont használata.



Információszerzés az Internetről.



Az itt szerzett ismeretek felhasználása más tantárgyaknál.

Témakör: Médiainformatika:: 

Alkalmazói feladatok megoldása. Tanulás a tömegkommunikációs eszközök segítségével.



Ismerkedés az informatika néhány látványos elemével. Az ember gép viszonyának helyes értelmezése. 141

Felső tagozat Magyar nyelvtan Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 2 Témakörök: Kommunikáció 

Tudja, mit jelent a kommunikáció szó, mik a tényezői.

Hang és betű 

Tudja felsorolni a beszélőszerveket.



Ismerje a következőket: hangok felosztása, a magán- és a mássalhangzók felosztása



Ismerje a mély és magas magánhangzókat.



Tudja, mi a hangrend törvénye, és azt ismerje fel a szavakban, ill. maga is tudjon példákat gyűjteni.

A magyar helyesírás 

Tudja felsorolni a helyesírási alapelveket: a kiejtés, a hagyomány és a szóelemzés elvét.



Ismerje az abc-t, a betűrendbe sorolás szabályait, ezt a gyakorlatban is tudja alkalmazni.



Írása legyen rendezett, olvasható.



Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén. (10 mondat 15 perc)



Kevés hibával (2-3) másoljon 8-10 soros szöveget vagy 10-15 nehéz szót.



A gyakran használt szavak megfelelő helyesírása.



Jártasság a lexikonok, szótárak használatában.

Hangalak és jelentés a szavakban 

Tudjon egyjelentésű és rokon értelmű szavakat gyűjteni, ismerje fel az ellentétes jelentést a szavak között.

A szavak alakja és szerkezete 

Az egyszerű és összetett szavak felismerése



A toldalékok fajtáinak megnevezése

Évfolyam: 6. osztály 142

Heti óraszám: 2 Témakörök: Ismétlés 

Rendelkezzen a tanuló az 5. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel (minimum).

Kommunikáció 

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) alkalmazkodó beszédmód.



A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élő beszédben.

Szófajok 

A szövegben a szavak szófajának felismerése, a szófajok jellemzőinek ismerete.



A köznév és a tulajdonnév kezdőbetűje.



A melléknevek és fokozott melléknevek írása.



A betűvel és számjeggyel írt számnevek, a keltezés.



Az ige köréből: a múlt idejű és a jövő idejű, a feltételes és a felszólító módú igealakok írása.



Az igekötő egybeírása, különírása.



A személynevek írása.



Az intézmények nevének írása.



A címek írása.



A leggyakrabban használt földrajzi nevek írása.

A magyar helyesírás 

Írása legyen rendezett, olvasható.



Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén. (12 mondat 16 perc)



Kevés hibával (2-3) másoljon 10-12 soros szöveget vagy 15-20 nehéz szót.

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 2 Témakörök: Ismétlés 143



Rendelkezzen a tanuló a 6. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel: ismerje fel a következő szófajokat: főnév, melléknév, számnév, névmás, igék, névelő.

Kommunikáció 

Részvétel az iskolai kommunikációs helyzetekben, együttműködés a beszédpartnerrel és partnerekkel.



Kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás.



Mondatok a beszélő szándéka szerint.

Az egyszerű mondatok -- mondatrészek 

Tudja felsorolni az alárendelő szószerkezetek fajtáit (tárgyas, jelzős, határozós).



Ismerje a mondatrészek jelölését (az aláhúzás módját, jelölését az ágrajzban).



Tudja elmondani az állítmány fajtáit, az alany és az állítmány kérdéseit.



Ismerje fel az alanyt, az igei és a névszói állítmányt.



Tudja elmondani a tárgyas szószerkezet kérdését, ismerje jelölési módját.



Tudja felsorolni a határozók fajtáit, azok kérdéseit.



Ismerje fel a határozós szószerkezetek gyakoribb fajtáit: hely, idő, ok, cél, eszköz, társ, mód, állapot, szám, részes, ismerje jelölésük módját.



Tudja felsorolni a jelzők fajtáit, azok kérdéseit.



Ismerje fel a következő jelzőket: minőség, mennyiség, birtokos.

A magyar helyesírás 

Írása legyen olvasható és rendezett.



Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén. (14 mondat 17 perc)



Az alapvető és gyakran használt tulajdonneveket (saját adatai) írja hibátlanul.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 2 Témakörök: Ismétlés 

Rendelkezzen a tanuló a 7. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel (minimum).

144

Kommunikáció 

Tájékozottság a tömegkommunikációs műfajokban, hatásuk ismerete, kritikus kezelésük.



Testbeszéd (barátság, szerelem, udvarlási gesztusok).

Az összetett mondat 

Tudja megkülönböztetni az egyszerű és az összetett mondatokat.



Tudja elmondani az alárendelő összetett mondatok ismérveit, fajtáit.



Egyszerűbb összetett mondatot tudjon ábrázolni.



Ismerje a mellérendelő összetett mondatok fajtáit, jeleit, néhány kötőszót.



Tudjon elemezni és ábrázolni egyszerűbb mellérendelő összetett mondatot.

A szöveg szerkezete 

A szövegegységek felismerése.



Tételmondatok felismerése.



Tudjon önéletrajzot írni tanári segítséggel.

Szóalkotás 

Az alá– és mellérendelő szóösszetételek fajtáinak felismerése.



Az alá– és mellérendelő szóösszetételek helyesírása (az egyszerűbbeké).

A magyar nyelv története 

Nyelvrokonaink, magyar nyelvkutatók megnevezése.



Szókészletünk rétegei napjainkban.

A magyar helyesírás  Írásképe legyen olvasható, áttekinthető 

Tudjon szöveget leírni diktálás után. (18 mondat 21 perc alatt.)



Legyen képes az elkövetett, majd a tanár által aláhúzott hibáit javítani.



Ismerje a mondatvégi és mondatközi írásjeleket, tudja alkalmazni azokat.

Magyar irodalom Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 2 Témakörök:

145

A könyvek varázsa 

A tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban (legalább közepes tempóban 7-8 hibával) olvasni a tankönyv prózai és verses szövegeit. Az ismert szövegeket tudja értelmezni.

Mesék bűvöletében - népdalok 

Népmese, műmese jellemzői.



Verses és prózai mese.



Mesefajták felsorolása példákkal. (tündérmese, állatmese, csalimese, valós mese …)



Néhány népdal felidézése, témájuk szerinti csoportjaik felsorolása.

Petőfi Sándor: János vitéz 

Ismerje és tudja vázlatosan elmondani Petőfi életét.



Ismerje és tudja elmondani a János vitéz tartalmát.



Ismerje az elbeszélő költemény fogalmát, tudja legfőbb sajátosságait.



Tudja felsorolni a szóképeket: metafora, hasonlat, megszemélyesítés; ismert szövegekben tanári segítséggel ismerje fel őket.



Tudja az 1. fejezetet kívülről a műből.

Múltunk a mítoszokban 

A tankönyvben lévő mítoszok közül egy szabadon választottnak tudja elmondani a tartalmát.

A Biblia világa 

A tankönyvben lévő bibliai történetek közül egy szabadon választottnak tudja elmondani a tartalmát.

Ez a Föld a mi hazánk 

Petőfi: Az alföld c. verséből az 1-2. és utolsó 2 versszakot tudja kívülről.



Ismerje és tudja elmondani A Pál utcai fiúk c. regény tartalmát.



Tudjon néhány adatot Molnár Ferenc életéről.

Az ember világa 

Tudja elmondani Arany: Családi kör 4 versszakát kívülről (Első kettő és az utolsó kettő.) 146

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 2 Témakörök: Ismétlés 

Rendelkezzen a tanuló az 5. osztályban tanult irodalmi ismeretekkel (minimum).



A tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban (normál olvasási tempóban 6-7 hibával) olvasni a tankönyv prózai és verses szövegeit. Az ismert szövegeket tudja értelmezni.

„És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra!” 

A mondatípusok ismerete.



Egy-két magyar történeti monda (pl. a honfoglaláshoz és Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódó mondák); tartalmának elmondása



Kőmíves Kelemen és még egy népballada tartalmának elmondása



A ballada műfaji jellemzői.

Arany János: Toldi 

Ismerje és tudja vázlatosan elmondani Arany életét.



Ismerje és tudja elmondani a Toldi tartalmát.



Ismerje az elbeszélő költemény fogalmát, tudja legfőbb sajátosságait.



Tudja az epikai művekben a cselekmény alakulásának szerkezetét: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás.



Tudja felsorolni a szóképeket: metafora, hasonlat, allegória, megszemélyesítés; ismert szövegekben tanári segítséggel ismerje fel őket.



Tudja kívülről az Előhangot, az 1. ének 1-2. versszakát, valamint az álomallegóriát.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok 

Tudjon néhány adatot Gárdonyi életéről.



Ismerje és tudja elmondani a regény tartalmát.



Tudja az epikai művekben a cselekmény alakulásának szerkezetét: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás. 147



Ismerje a regény fogalmát.

„Hol vagytok ti régi játszótársak?” 

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi c. művének tartalmát tudja elmondani.



Az időmértékes verselés fogalmának ismerete, a morák jelölése tanári segítséggel.

„Egy dallam visz, de keresztezi száz…” - A líra 

A tankönyvben lévő lírai alkotások közül válasszon ki egyet, és tudjon róla beszélni.

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 2 Témakörök: Ismétlés 

Rendelkezzen a tanuló a 6. osztályban tanult irodalmi ismeretekkel (minimum).



A tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban (szöveghű folyamatos olvasás 56 hibával) olvasni a tankönyv prózai és verses szövegeit. Az ismert szövegeket tudja értelmezni.

A nemzeti irodalom kibontakozása a XIX. század első felében 

Ismerje a reformkor legfőbb jellemzőit, tudja elhelyezni a korban, ismerje kulturális intézményeit, tudja íróit, költőit felsorolni.



Tudja felsorolni a tanult írókat, költőket, irodalmi alkotásokat.



Ismerje a következő költők életét vázlatosan a tankönyv szövegei alapján: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály.



Tudja a következő memoritereket: Himnusz, Szózat. (Végig kívülről!)



Tudja megfogalmazni a következő fogalmak legfontosabb jegyeit: dal, epigramma, óda, himnusz.

A népies-nemzeti költészet kibontakozása 

Ismerje és tudja vázlatosan elmondani Petőfi életét.



Tudjon 2 szabadon választott Petőfi-verset kívülről.

148



Tudja felsorolni a szóképeket: metafora, hasonlat, allegória, megszemélyesítés; ismert szövegekben tanári segítséggel ismerje fel őket.



Tudja megfogalmazni a következő fogalmak legfontosabb jegyeit: dal, elégia, rapszódia, ars poetica, hangsúlyos verselés.

Régi idők emlékezete – Jókai Mór: Az aranyember 

Tudjon néhány adatot Jókai életéről.



Ismerje és tudja elmondani a regény tartalmát.



Tudja felsorolni a főbb szereplőket.



Ismerje a regény fogalmát.



Tudja az epikai művekben a cselekmény alakulásának szerkezetét: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás.

Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója 

Ismerje és tudja elmondani a következő két Mikszáth-mű cselekményét: A néhai bárány, A pénzügyminiszter reggelije (novella, karcolat fogalma).



Tudja elmondani a Szent Péter esernyője c. regény rövid tartalmát.

A szerelem mint ihletforrás - Dalok a szerelemről 

A tankönyvben lévő lírai alkotások közül válasszon ki egyet, és tudjon róla beszélni.



Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez című verséből kívülről tudjon részletet (1. versszak).

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 2 Témakörök: Ismétlés 

Rendelkezzen a tanuló a 7. osztályban tanult irodalmi ismeretekkel (minimum).



A tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni (szöveghű folyamatos olvasás 4-5 hibával) a tankönyv prózai és verses szövegeit. Az ismert szövegeket tudja értelmezni.

A Nyugat vonzásában egy folyóirat születése 149



Tudja felsorolni a tanult írókat, költőket, irodalmi alkotásokat.



Tudja az irodalmi műfajokat műnemek szerint elrendezni, ismerje a következő fogalmakat: líra, epika, dráma, dal, elégia, epigramma, regény, novella, ballada, óda.



Ismerje a következő költők életét vázlatosan, a tankönyvben lévő szöveg alapján: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós.



Tudjon 3 idén tanult költeményt. (szabadon választható)



Tudja megfogalmazni a következő fogalmak legfontosabb jegyeit: dal, szonett, lélektani novella



Tudja elmondani Móricz Zsigmond: Hét krajcár című novellájának tartalmát.



Ismerje Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényének tartalmát, ismerje a szereplők nevét, ugyanígy Tamási Áron: Ábel c. regényét. (Segítség: tk. szövege)

1956-tól a rendszerváltásig 

A tankönyv ezen fejezetében lévő lírai, epikai alkotások közül válasszon ki egyet, és tudjon róla beszélni.

Matematika Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 4 Témakör: Számtan, algebra 

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.



A tízes számrendszer biztos ismerete tízmillióig.



Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.



Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek és legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása és kivonása két tag esetén, szorzásuk, osztásuk egyszerűbb esetben. Az eredmény helyességének ellenőrzése.



Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.



Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok 150



Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.



Egyszerűbb számsorok elemeinek meghatározása.(egész számok, tizedes törtek)

Geometria, mérés 

Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.



Felezőmerőleges szemléletes fogalma.



Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.



Hosszúság és terület mértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban.



A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységeinek ismerete.



Ismerje a szögfajtákat.

Valószínűség, statisztika 

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.



Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám:3 Témakör: Számtan, algebra 

Tört, tizedes tört, negatív számok megkülönböztetése, helyes használata. Pozitív törtek szorzása és osztása egész számokkal.



2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.



A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.



Egyszerűbb százalékérték számítási feladatok megoldására legyen képes.



Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.

Gondolkodási módszerek 

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi matematikai problémák megfogalmazása szóban és írásban.

Összefüggések, függvények, sorozatok 151



Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.



Egyszerű grafikonokról adatok leolvasása.

Geometria, mérés 

A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.



Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.



Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.



Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.



TESTEK: Lap él, csúcs megállapítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.



A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása egyszerűbb esetekben.

Valószínűség, statisztika 

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.



Számok számtani közepének (átlagának) meghatározása.

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Számtan, algebra 

Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedes törtek körében egyszerű esetekben. Tudja értelmezni a hatványozás műveletét.



10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja.



Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.



Egyszerű százalékszámítási feladatok.



Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többszörösének megkeresése.



Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása.(3 lépéssor)



Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Gondolkodási módszerek 

Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. 152



Egyszerűállítások igazságának eldöntése.



Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.

Összefüggések, függvények, sorozatok 

Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.



Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály keresése.

Geometria, mérés 

Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése mértékegységeinek ismerete.



Háromszögek területének kiszámítása.



Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése.



Nevezetes szögek(60,30,120,90 fok) szerkesztése



Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.(Három oldal, két oldal, és a közbezárt szög)



Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.



Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.

Valószínűség, statisztika 

Egyszerű grafikonok, diagramok olvasása, készítése.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Számtan, algebra 

Alapműveletek és a hatványozás helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.



Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása.



Elsőfokú egyenletek megoldása.



Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.

153

Gondolkodási módszerek 

Szövegértelmezés egyszerű esetekben.



A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.



Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.

Összefüggések, függvények, sorozatok 

Az x→ mx+b függvény és ábrázolása egész együtthatók esetén.

Geometria, mérés 

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.(egyszerűbb)



Adott pont eltolása adott vektorral.



Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.



Pitagorasz-tétel ismerete, felírása egyszerűbb esetben.(bizonyítás nélkül).

Valószínűség, statisztika 

Grafikonok, diagram készítése, olvasása egyszerű esetekben.



Relatív gyakoriság. Számtani átlag.

Német Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Wohnen - lakás 

Mein Zimmer – a szobám



Möbelstücke - bútorok

Farben – színek 

Wie ist das Zebra? - Es ist schwarz und weiß.

Tiere – állatok: 

Haustiere – háziállatok megnevezése -

Hast du einen Hund?

-

Ja, ich habe einen Hund. 154

-

Nein, ich habe keinen Hund.

Schule- iskola: 

Meine Schulsachen –tanszerek megnevezése



Mein Stundenplan – órarend bemutatása



Wochentage – a hét napjai Wann hast du Deutsch? -Am Montag.



Monate

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Essen und Trinken – evés és ivás: 

Ich habe (keinen) Hunger / Durst.



Lebensmittel und Getränke – ételek –italok megnevezése

Die Uhrzeit- az idő: 

Wie spät ist es? -Es ist 10 Uhr 20.



Wann kommst du nach Hause? - Um 8 Uhr.



Mein Tagesablauf – egy napom

Tätigkeiten – tevékenységek: 

Was machen wir in der Schule?



Was machst du gern/ nicht gern?



Sportarten



Was ist dein Hobby? -Mein Hobby ist ………… .



Kannst du schwimmen? -

Ja, ich kann gut schwimmen.

-

Nein, ich kann nicht so gut schwimmen.

Zootiere – állatkerti állatok: 

Zootiere – állatok megnevezése

155



Tierbeschreibung – egy állat bemutatása: Das ist der/die/das …… . Er/Sie/Es ist grau/……, groß/ ……, gefährlich/ ……… . Er/Sie/Es ist …….. kg schwer, ……… cm groß, ……. . Er/Sie/Es kann schnell laufen/ ……. .



Vergleiche! – összehasonlítás: Das Zebra ist schwer. Der Elefant ist schwerer als das Zebra. Der Blauwal ist am schwersten.

Geburtstag – születésnap: 

-Ich wünsche Dir Alles Gute zum Geburtstag!



Wann hast du Geburtstag? -Ich habe am 1. März Geburtstag.



-Ich bin 2005 geboren.



Ich schenke dir einen/ eine/ ein ……….. .

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Wetter – időjárás: 

Wie ist das Wetter heute / im Sommer / im Winter?

Kleidungsstücke – ruhadarabok: 

Was trägst du heute? – Mit viselsz ma?



Wie gefällt dir …… ?



Im Geschäft – vásárlás

Körperteile – testrészek: 

Wie geht es dir? -Es geht mir gut/schlecht.



Beim Arzt: - orvosnál: Was tut dir weh? - Ich habe Kopfschmerzen.



Wenn ich krank bin - ha beteg vagyok 156

Europa: 

Länder – országok



Sprachen –nyelvek



Der Euro



Woher kommst du? - Ich komme aus Ungarn.



Wohin fährst du in Urlaub? -Ich fahre nach Deutschland/ in die Schweiz / ….. .

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: In der Stadt – a városban: 

Wo kann man …….?



erkundigung auf der Straße: Entschuldigung, wie komme ich zum/ zur …….. ? Geradeaus Gehen Sie die Straße entlang Die erste Straße nach rechts/ links Überqueren Sie die Straße



Verkehrsmittel – közlekedési eszközök mit dem Bus/ mit dem Auto/ zu Fuß -Wie fährt die Linie?



Mein Schulweg : von zu Hause bis zur Schule – otthonról az iskolába

Klassenfahrt – osztálykirándulás: 

Das Programm



Sehenswürdigkeiten – látnivalók

Früher und heute – régen és ma: 

Korábbi esemény elmesélése – Präteritum, Perfekt



Als ich in die Shule kam 157



Märchen schreiben / erzählen – mesét írni / mesélni

Angol nyelv Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Család 

kedvenc állatok



családtagok



barátok

Iskola 

tantárgyak



órarend



tanórán kívüli programok



osztálytársak

Idő 

óra



hét napjai



napszakok

Napirend 

mindennapos, szokásos cselekvések

Szabadidő 

szórakozás



kedvenc időtöltés



hétvége

Minimum követelmény a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok 158

Kezdeményezés és válasz Köszönés:

Good morning/afternoon/evening. Hello Amy. Hello, how are you? Hi!

Good morning. Hello Sam. I'm fine, thank you / thanks. And you? Hi!

Good morning, Mrs Clarke. Elköszönés:

Goodbye. Bye.

Goodbye. Bye. Good night.

Good night. Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you. Thank you very much.

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… What's your name? Hello, my name's Sam Wilson. This is Mickey. Where are you from? How old are you?

Hello. Hi! I'm Amy Cole.

Happy Birthday!

Happy Birthday! Thank you.

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:

I'm from the USA. Julie Clarke. I’m 10 (years old).

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek, helyek megnevezése, leírása:

What is it?

Információ kérése, adása: When do you get up? What’s your phone number? When is your birthday? Have you got a pet? What’s the time, please?

It’s…

At seven. My phone number is… It’s on … I’ve got a cat. It is 1 o’clock.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

159

Megértés biztosítása:

Betűzés kérése, betűzés

b) Fogalomkörök

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Birtoklás kifejezése

Időbeli viszonyok Időpont

Mennyiségi viszonyok

Fogalomkörök nyelvi kifejezései be Present simple

am/is/are When do you get up? I don’t like milk.

Possessive adj.

my, your name

have (got)

Have you got a cat?

When? When? What time?

at 5 o’clock, on Monday

What’s the time?

It is 1 o’clock.

plurals books Cardinal numbers 1-20

Minőségi viszonyok

What colour is it?

Szövegösszetartó eszközök

Articles

a, an

Personal pronouns

I, you, she,he,it

c) Témakörök

Témakör Család, barátok, kedvenc állatok

Kapcsolódási pont Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család

Iskola, tantárgyak, tanrend, osztálytársak, tanórán

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság,

kívüli programok

szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Idő, óra, a hét napjai, napszakok

Matematika: számok írása, olvasása

160

Napirend, mindennapos, szokásos tevékenységek,

Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Szabadidő, szórakozás, kedvenc időtöltés, hétvége

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló 

ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;



ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;



ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.

Beszédkészség A tanuló 

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;



tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel;

Olvasott szöveg értése A tanuló 

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;



ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;



ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

Íráskészség A tanuló egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Család 161



személyi adatok



otthoni teendők



családi ünnepek



otthonunk bemutatása

Emberi kapcsolatok 

barátság



emberek külső és belső jellemzése

Tágabb környezetünk 

lakóhelyünk bemutatása

Az iskola világa 

az iskola bemutatása



órarend



iskolai kirándulás

Állatvilág 

háziállatok



vadon élő állatok



állatkert

Minimum követelmény b) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kezdeményezés és válasz Megszólítás

Excuse me.

Pardon? Yes?

Köszönés:

Good morning/afternoon/evening. Hello Cameron. Hello, how are you? Hi!

Good morning. Hello Jessica. I'm fine, thank you. And you? Hi! My name's Helen Webb. 162

Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye. Good night.

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you very much.

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… What's your name? Hello, my name's Andrew Butler. This is Alice. Where are you from? Who's this?

Hello. Hi! I'm Jane Taylor.

Bocsánatkérés és arra reagálás:

Sorry.

No problem.

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:

Happy Birthday / Christmas/New year!

Happy Birthday / Christmas /New Year! Thank you.

Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye. No problem.

I'm from Canada. Stephen Wright.

Thank you. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Tetszés, nem tetszés:

Do you like icecream?

Yes. I don’t like it.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása: Tudás, nemtudás:

What is it? What’s it in English? Where does he live?

It’s… I don't know.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:

Can you give me a pen? Would you give me a pen, please?

Yes, please.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Betűzés kérése, betűzés:

Can you spell it?

b) Fogalomkörök: 163

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous

Birtoklás kifejezése

When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening.

Possessive adj.

My, your, his/her/its, our, their dog

Genitive ’s

Kate’s brother Whose?

Térbeli viszonyok Irányok, Prepositions, helymeghatározás prepositional phrases, adverbs

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, …

Időbeli viszonyok Gyakoriság

always, often, sometimes, never, every day now, in 1997, in July, on Tuesday in the morning, at night … at 7 o’clock,

Időpont

How often? When?

What time? What’s the time? Mennyiségi viszonyok

Irregular plurals Cardinal numbers 1100 Ordinal numbers

children,, men, women

Modalitás

can - ability

I can swim.

Logikai viszonyok

Linking words

and

Szövegösszetartó eszközök

Articles

a, an,

Demonstrative pronouns

this, that, these, those

first, second…

164

c) Témakörök

Témakör

Kapcsolódási pont

Család, személyi adatok; otthoni teendők; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: családi ünnepek, otthon bemutatása család és lakóhely Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Tágabb környezetünk: a lakóhely bemutatása

Természetismeret: lakóhelyi környezet. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend, iskolai kirándulás

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, ismeretség, Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Állatvilág: háziállatok, vadon élő állatok, Biológia: állatok osztályozása, jellemzése állatkert

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló 

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.

Beszédkészség A tanuló 

tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése A tanuló 

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;

165



jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.

Íráskészség A tanuló egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Én és a családom  családfa 

foglalkozások



családi ünnepek

Emberi kapcsolatok 

barátság



emberek külső és belső jellemzése

Tágabb környezetünk 

falu, város, ország



időjárás



felszíni formák

Az iskola világa Vásárlás 

mindennapi bevásárlás



ételek



ajándékok ünnepekre

Utazás 

utazási előkészületek



közlekedési eszközök 166

Szabadidő és szórakozás 

sport az iskolában és iskolán kívül



tévé, film, mozi számítógép, olvasás

a)

Kommunikációs szándékok

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kezdeményezés és válasz Megszólítás:

Excuse me.

Pardon?

Köszönés:

How do you do? Good morning/afternoon/evening. Hello Trish. Hello, how are you?

How do you do? Good morning. Hello Martin. Fine, thank you. And you? Hi. / Hello.

Hi! Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night.

Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye!

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… This is Trish.

Hello. Hi! Nice to meet you.

Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:

How are you today?

Fine. / OK / All right. Not very well.

Engedélykérés és arra reagálás:

Can I open the window?

Yes, of course.

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you very much.

It’s all right. You are welcome. No problem.

Bocsánatkérés és arra reagálás:

I am sorry. I am very sorry.

No problem.

Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Happy Christmas / new year/ birthday! Congratulations! Have a nice holiday.

Happy Christmas / new year / birthday! Thank you.

167

Megszólítás személyes levélben: Elbúcsúzás személyes levélben:

Dear John,

Love (from),

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

Are you happy with…?

That’s fine / nice / not bad. I’m happy with… It’s not good.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra

What do you think?

reagálás:

I don’t like it. I think it’s OK.

Valaki igazának

You are right.

elismerése és el nem

You are wrong.

ismerése: Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food?

I think it’s great. I don’t like it.

Akarat, kívánság:

Would you like a cake?

I’d like an ice-cream.

Can I have…? Képesség:

Can you speak French?

Yes, I can.

Szándék, kívánság:

What would you like to …?

I’d like to … .

Dicséret, kritika:

It’s great. It’s a good idea.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English?

It’s…/ That’s…

Események leírása:

What happened?

First she opened the window and … .

168

Információ kérés, adás:

Please, can you tell me the way to the station? Who is that?

Take the second turning on the right It’s me.

Tudás, nemtudás:

Do you know …?

I don’t know.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:

Would you open the window, please?

Of course. Yes, of course.

Javaslat és arra reagálás:: Let’s go to the cinema tonight.

Good idea.

Meghívás és arra reagálás:

Would you like to come to the cinema?

Yes, I’d love to. I am sorry, I can’t.

Kínálás és arra reagálás:

Would you like a drink?

An orange juice, please. Thank you. No, thank you. No, thanks. Thanks.

b) Fogalomkörök

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not reading. He’s walking.

Múltidejűség

Past simple

I played tennis yesterday.

Jövőidejűség

Future with will

I will go to Japan.

Birtoklás kifejezése

Possessive adj. Genitive ’s

my, your, his/her/its, our, their dog Sue’s brother

Térbeli viszonyok helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs

here, there,, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind,

169

Időbeli viszonyok Gyakoriság

Időpont

How often?

always, often, sometimes, never, every day … I always make my bed. now, in the morning yesterday, last week, tomorrow, next week in 1997, in July, at 5 o’clock, on Friday It’s quarter to eight.

When? What time?

What’s the time? Mennyiségi viszonyok

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, men, women …

Comparative forms (short, long adjectives) What colourr is it?

fat-fatter, beautiful-more beautiful

Modalitás

can (ability)

I can swim.

Logikai viszonyok

Linking words

and

Szövegösszetartó eszközök

Articles some + plural noun any + plural noun

a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Minőségi viszonyok

some + singular noun any + singular noun

one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea,

It is…

Demonstrative pronouns this, that, c) Témakörök

Témakör

Kapcsolódási pont

Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely, hétköznapok, ünnepek. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat. 170

Tágabb környezetünk: falu, város, ország; időjárás; felszíni formák

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Földrajz: időjárási elemek, domborzati formák

Az iskola világa

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás—ételek; ajándékok ünnepekre.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.

Utazás: utazási előkészületek; közlekedési eszközök. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, mozi, számítógép és olvasás.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló 

megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért.

Beszédkészség A tanuló 

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;



egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;



részt vesz egyszerű párbeszédben.

Olvasott szöveg értése

171

A tanuló 

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;



egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért.

Íráskészség A tanuló 

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget leír;



egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) minta alapján létrehoz.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 3 Témakör: Én és a családom 

családfa



foglalkozások



családi ünnepek

Emberi kapcsolatok 

barátság



emberek külső és belső jellemzése

Tágabb környezetünk 

város, ország



tájékozódás a térképen

Iskola világa Egészség 

egészséges életmód 172



betegségek

Utazás 

közlekedési eszközök



London és nevezetességei

Szabadidő és szórakozás 

sport



olvasás



személyes élmények

a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kezdeményezés és válasz Megszólítás:

Excuse me.

Pardon? Yes, can I help you?

Köszönés:

How do you do? Good morning/afternoon/evening. Hello Trish. Hello, how are you?

How do you do? Good morning. Hello Martin. Very well, thank you. And how about you? Hi. / Hello.

Hi! Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night.

Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye!

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… This is Trish.

Hello. Hi! Nice to meet you.

Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:

How are you today? What’s the problem?

Fine. / OK / All right. Not very well.

Engedélykérés és arra reagálás:

Can I use your telephone?

Yes, of course. Not at all.

173

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot.

That’s ok. You are welcome. No problem.

Bocsánatkérés és arra reagálás:

I am sorry. I am very sorry.

That’s all right. No problem.

Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Happy Christmas / new year/ birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. Cheers!

Happy Christmas / new year / birthday! Thank you.

Megszólítás személyes levélben:

Dear John,

Elbúcsúzás személyes levélben:

Best wishes, Love,

Cheers!

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat:

Are you happy?

What do you think?

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you happy with…?

Great! I am very happy. Congratulations. I’m sorry. Oh, no! Oh, dear! That’s fine / nice / not bad. I’m happy with…

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra reagálás:

What do you think? How do you like it?

Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:

You are right. You are wrong.

Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food?

I think it’s great. I don’t like it.

Akarat, kívánság:

Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay.

I’d like an ice-cream.

I think it is good. I don’t like it. .

174

Képesség:

Can you speak French?

Yes, I can. / No, I can’t.

Kötelezettség:

must/ mustn’t

You mustn’t smoke.

Szándék, kívánság:

What would you like to do? Would you like to drink?

I’d like to see that film.

Dicséret, kritika:

It’s great. It’s a good idea.. It’s not good.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What is it like?

It’s…/ That’s… It’s green, small and it can jump.

Események leírása:

What happened?

First she opened the window, then she sat down.

Információ kérés, adás:

When will the film start? How do you make an omelette? Please, can you tell me the way to the station? Who is that?

At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. Take the second turning on the right It’s me.

Do you know …? Was George at school last week?

I have no idea. I don’t know.

Tudás, nemtudás:

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:

Could you give me your telephone number? Would you give me a pen, please?

Tiltás, felszólítás:

You must not smoke here.

Of course. Yes, of course.

Javaslat és arra reagálás:: Let’s go to the cinema tonight.

Good idea.

Meghívás és arra reagálás:

Would you like to come to the cinema? Can we meet at six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday.

Yes, I’d love to. No, I can’t. I am sorry, I can’t

Kínálás és arra reagálás:

Would you like a drink? What would you like? Anything else? Have an orange. Here you are.

An orange juice, please. Thank you. No, thank you. No, thanks. I am sorry, I can’t. Thanks.

175

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Betűzés kérése, betűzés

Can you spell it?

c) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous Present perfect simple

Múltidejűség Jövőidejűség

Past simple Past Continuous Future with will

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not reading. He’s walking. Have you done your room? I haven’t finished it yet. She played tennis. She was dancing. I will travel to Japan.

Birtoklás kifejezése

Possessive adj. Genitive ’s Whose?

my, your, his/her/its, our, their dog Sue’s brother

Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above …

Időbeli viszonyok Valaha, soha éppen Gyakoriság

Adverbs of time with present perfect simple

ever, never, just always, often, sometimes, never, every day … I always make my bed.

How often?

Időpont

When? What time?

What’s the time?

now, in the morning yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week in 1997, in July, at 5 o’clock, on Friday It’s quarter to eight.

176

Mennyiségi viszonyok

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, people, men, women …

should/shouldn’t can (ability) can(permission)

You should ask her. I can swim. Can I open the window?

must(obligation) mustn’t

I must read it. Children mustn’t smoke.

Logikai viszonyok

Linking words

and/or/but/because

Szövegösszetartó eszközök

Articles some + plural noun any + plural noun

a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Modalitás

some + singular noun any + singular noun

one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of money. a cup of tea

Nominative pronouns I, he, they… Demonstrative pronouns this, that, these, those Indefinite pronouns somebody, nobody, everybody …

c) Témakörök

Témakör

Kapcsolódási pont

Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely, hétköznapok, ünnepek. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Tágabb környezetünk: város, ország; tájékozódás a térképen

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Az iskola világa

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka. 177

Egészség, az egészséges életmód, betegségek

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

Utazás: közlekedési eszközök; London és nevezetességei

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Földrajz: a brit főváros megismerése

Szabadidő és szórakozás: sport, olvasás, személyes élmények

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló 

megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért.

Beszédkészség A tanuló 

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;



egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,



megértési probléma esetén segítséget kér;



részt vesz egyszerű párbeszédben.

Olvasott szöveg értése A tanuló 

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; 178



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;



jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;



egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért.

Íráskészség A tanuló 

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;



egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;



egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) minta alapján létrehoz

Történelem Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: Az emberiség őskora. Egyiptom és az Ókori Kelet kultúrája 

A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írott, hagyomány) között



Tudja, hogy a tanult történetek közül, melyik történt előbb, melyik később (Kr.e. Kr.u. évtized, évszázad, Őskor, Ókor)



Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek, kapcsolhatók. (földművelés kialakulásának folyamata, eszközök, Egyiptom, Mezopotámia)



Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján, a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával



Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni (Egyiptom, Nílus, Ókori Kelet, Mezopotámia, egy ószövetségi történet elmesélése)



Tudjon kérdéseket feltenni, a tanult történetekhez



Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között



Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat (pl. mennyi idő telt el a megadott történelmi események között)



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (zsákmányoló és termelő ember)

179



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (pl. piramisok, öntözéses földművelés)

Az Ókori Görögország 

Tudja, hogy a tanult történetek közül, melyik történt előbb, melyik később (görög törzsek bevándorlása, poliszok kialakulása, görög-perzsa háború, Nagy Sándor)



Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek, kapcsolhatók. (görög-perzsa háború csatáinak helyszínei, hadvezérek)



Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján, a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (Spárta, a katonaállam, Az athéni népgyűlés)



Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni (görög-perzsa háború, Olimpia, Athén, Spárta, Olümposz)



Tudjon kérdéseket feltenni, a tanult történetekhez



Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között (kerettantervben megadott mítoszok és a valóság)



Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (Athén, Spárta)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (építészet, tudományok)

A római világ 

Tudja, hogy a tanult történetek közül, melyik történt előbb, melyik később (Kr.e. Kr.u. fogalmak helyes használata)



Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek, kapcsolhatók. (római-pun háború)



Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján, a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (történet Caesarról, vagy Augustusról, Pannóniáról, Jézus életéről)



Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni (Róma és a Római Birodalom, római-pun háború eseményei, Pannónia)



Tudjon kérdéseket feltenni, a tanult történetekhez



Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között (Róma megalakulása) 180



Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat (eltelt időtartam kiszámítása, pl. Róma alapítása és bukása között)



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (birodalom, provinciák, rabszolgaság)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (építészet, tudományok)

Képek a középkori Európa életéből  

Tudja, hogy a tanult történetek közül, melyik történt előbb, melyik később Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek, kapcsolhatók. (Nagy Károly, Mohamed)



Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján, a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (uradalom kialakulása, a középkori egyház kialakulása, lovagi kultúra, élet a középkori városokban)



Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni (iszlám kialakulása, Nagy Károly birodalma, Török Birodalom)



Tudjon kérdéseket feltenni, a tanult történetekhez



Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (jobbágyság, lovagok, egyház képviselői, ellenzői, iszlám)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (építészeti stílusok, tudományok)

A magyarság történetének kezdetei. Az Árpád-ház  

Tudja, hogy a tanult történetek közül, melyik történt előbb, melyik később Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek, kapcsolhatók. (a magyar nép vándorlása, állomásainak megnevezése, a honfoglalás, kalandozások, államalapítás, keresztény magyar állam megszilárdítása, tatárjárás)



Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján, a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (vándorlás, vérszerződés, honfoglalás)



Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni



Tudjon kérdéseket feltenni, a tanult történetekhez

181



Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között (mondák és valóság)



Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (vándorlás, letelepedés, kereszténység felvétele)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (építészet stílusok, tudományok, mondák, írásos emlékek)

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: A virágzó középkor Magyarországon 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (I. Károly, I. Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás, török elleni harc)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (pl. Károly Róbert gazdaságpolitikája, Nagy Lajos 1351-es törvényei,



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (Anjou várak, Mátyás reneszánsz udvara)



Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel



Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen (pl. Hunyadi hadjáratai)



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (végvárak, falusi életmód, törökök)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (reneszánsz zene, építészet, történetírók, corvinák)



Tudja, hogy a tanult történelmi eseményekhez milyen nevek, helyszínek, időpontok kapcsolhatók (Visegrádi találkozó, Nándorfehérvári csata, Mohácsi csata)



Tudjon elvégezni kronológiai számításokat (melyik esemény történt előbb, melyik később, tudja a korszakhoz tartozó legfontosabb események pontos időpontját)

A világ és Európa a kora újkorban 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (felfedezések, reformáció, angol polgári forradalom, amerikai függetlenségi háború) 182



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (reformáció tanai, polgári értékek, )



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (indián kultúra, angol és francia forradalom idejéből korabeli festmények, épületek)



Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel



Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen (felfedezés)



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (indián civilizáció, polgárság életmódja, papság fényűző életmódja, protestánsok életvitele)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (barokk, Bibliafordítások jelentősége,)



Tudja, hogy a tanult történelmi eseményekhez milyen nevek, helyszínek, időpontok kapcsolhatók (felfedezések, reformáció (Luther, Kálvin) angol polgári forradalom, (Cromwell) XVI. Lajos kora, amerikai függetlenségi háború)



Tudjon elvégezni kronológiai számításokat (melyik esemény történt előbb, melyik később, tudja a korszakhoz tartozó legfontosabb események pontos időpontját)

Magyarország a kora újkorban 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (az ország három részre szakadása, végvári harcok, Bocskai felkelés, Zrínyi Miklós és Rákóczi török ellenes harcai, Mária Terézia és II. József uralkodása)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (Habsburg-ellenes felkelések célja, felvilágosult uralkodók rendeletei)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (Hódoltság, Királyi Magyarország, Erdély, kurucok, labancok)



Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel



Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (hajdúk, kurucok, jobbágyok, zsellérek, főurak)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (protestáns és katolikus templomom, felvilágosodás)



Tudja, hogy a tanult történelmi eseményekhez milyen nevek, helyszínek, időpontok kapcsolhatók (az ország három részre szakadása, végvárak-kapitányok, Habsburg-ellenes harcok, Habsburgok hazánkban)

183



Tudjon elvégezni kronológiai számításokat (melyik esemény történt előbb, melyik később, tudja a korszakhoz tartozó legfontosabb események pontos időpontját)

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (francia forradalom, Napóleon élete, uralkodása, forradalom az iparban és a mezőgazdaságban, Szent Szövetség)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (forradalom szakaszai, három rend, hatalmi ágak kapcsolata, Napóleon intézkedései, csatái)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (Versailles-i palota, Bastille, guillotine,)



Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel



Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen (Napóleon csatái, száműzetésének helyszíne)



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (társadalmi rendek, jakobinusok, tőkés, bérmunkások)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (találmányok és azok hatása)



Tudja, hogy a tanult történelmi eseményekhez milyen nevek, helyszínek, időpontok kapcsolhatók (forradalom első szakasza, alkotmányos királyság, jakobinus diktatúra, Napóleon uralkodása)



Tudjon elvégezni kronológiai számításokat (melyik esemény történt előbb, melyik később, tudja a korszakhoz tartozó legfontosabb események pontos időpontját)

A polgárosodás kora Magyarországon 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (Széchenyi és Kossuth élete, országgyűlés)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (Széchenyi és Kossuth főbb reformjai)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (Széchenyi gyakorlati alkotásai)



Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (főnemes, köznemes, polgárok, jobbágyok életkörülményei) 184



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek (cenzúra, napilapok, ipari forradalom vívmányai)



Tudja, hogy a tanult történelmi eseményekhez milyen nevek, helyszínek, időpontok kapcsolhatók (reformországgyűlés és főbb kérdései)



Tudjon elvégezni kronológiai számításokat (melyik esemény történt előbb, melyik később, tudja a korszakhoz tartozó legfontosabb események pontos időpontját)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (márciusi forradalom eredményei és a szabadságharc legfontosabb eseményei)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (12 pont és az áprilisi törvények, Olmützi alkotmány, Függetlenségi Nyilatkozat)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (Pilvax, Kossuth bankó, honvédek, császári katonák, Than Mór festményei)



Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel



Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen (csaták, tavaszi hadjárat, békekötés helyszínei)



Alkosson képet a tanult korokra jellemző életmódról (nemzetiségek, honvédek)



Értse, hogy a kultúra és a tudomány fejlődése is része a történelemnek



Tudja, hogy a tanult történelmi eseményekhez milyen nevek, helyszínek, időpontok kapcsolhatók (Márciusi ifjak, Batthyány-kormány tagjai, honvédtábornokok, 13 aradi vértanú)



Tudjon elvégezni kronológiai számításokat (melyik esemény történt előbb, melyik később, tudja a korszakhoz tartozó legfontosabb események pontos időpontját)

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: A polgári átalakulás kora 

A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján 185



Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel (Függetlenségi Nyilatkozat, Emberi és Polgári Nyilatkozat)



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (felvilágosodás, diktatúra, császárság, polgári állam)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Rousseau, Washington, Robespierre, Napóleon, James Watt)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (felvilágosodás, észak-amerikai függetlenségi háború, francia forradalom, Napóleon, ipari forradalom)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak



A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (francia forradalom, függetlenségi háború, Napóleon csatái)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (felvilágosodás, polgári állam, ipari forradalom)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (találmányok)

Magyarország a 18. században 

A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján



Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (népességpótlás, birodalmi munkamegosztás, felvilágosult uralkodók)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Mária Terézia, II. József) 186



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak



A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (benépesítés, Mária Terézia és II. József)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (rendeletek)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni

Reformkor, forradalom és szabadságharc 

A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján



Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel (12 pont, áprilisi törvények)



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (reformországgyűlés főbb kérdései, márciusi forradalom eredményei)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Széchenyi, Kossuth, Petőfi, első felelős magyar kormány miniszterelnökének és legalább 3 tagjának, valamint a 13 aradi vértanúból legalább 6 tábornok megnevezése)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (reformkor, forradalom, szabadságharc)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak



A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (márc. 15 események, szabadságharc eseményei)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (Kossuth és Széchenyi reformjavaslatai) 187



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni

A nemzetállamok kora 

A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján



Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (III. Napóleon, Cavour, Bismarck, feltalálók)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (olasz-német egység)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit (imperializmus)



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak



A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (egységes nemzetállamok, amerikai polgárháború)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (munkásmozgalom)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni (találmányok)

Magyarország a dualizmus időszakában 

A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján



Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel (Húsvéti cikk)

188



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (önkényuralom, kiegyezés, dualizmus, tőkés fejlődés jelei)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Deák)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (kiegyezés)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak



A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (önkényuralom évei, kiegyezés, dualista állam jellemzői)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (OMM)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni

Az első világháború 

A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján



Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (antant, Központi hatalmak)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Ferenc Ferdinánd)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (villámháború, állóháború)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak



A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (világháború fő frontjai) 189



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni ( háború kimenetele)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: Földünk a két világháború között 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (békekonferencia, sztálinizmus, gazdasági válság, nácizmus elmélete)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (I. világháború következményei, békefeltételek, személyi kultusz jellemzői, diktatúra-demokrácia, túltermelés, demagógia-fasizmus)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni



A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Önállóan tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról



Önállóan tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Önállóan tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni néhány mondatban



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Roosevelt, Sztálin, Hitler)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (Párizsi békekonferencia, Szovjetunió-sztálini diktatúra, USA-gazdasági válság, Németországnácizmus)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak

Hazánk a két világháború között 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (őszirózsás forradalom eseményei, revíziós törekvések)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (Trianon hatásai, kisantant, zsidótörvények, 190



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni



A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Önállóan tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról



Önállóan tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Önállóan tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni néhány mondatban



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (vörös terror, fehérterror, Gömbös Gyula)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Károlyi Mihály, Horthy Miklós)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (Trianoni béke, őszirózsás forradalom)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak

A második világháború 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (villámháború, furcsaháború, totális háború, koncentrációs tábor holokauszt, nyilas uralom)



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (szövetségi rendszerek: szövetségesek, tengelyhatalmak, bécsi döntések)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni



A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Önállóan tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról



Önállóan tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Önállóan tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni néhány mondatban



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Churchill, jelentősebb hadvezérek, Bárdossy László, Kállay Miklós) 191



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (világháború főbb csatáinak helyszíne, időpontja)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak

A kétpólusú világ 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (hidegháború eseményei, enyhülés eseményei, fegyverkezés,



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (ENSZ, kétpólusú világ, NATO, integráció)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni



A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Önállóan tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról



Önállóan tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Önállóan tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni néhány mondatban



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (szuperhatalmak, vasfüggöny, berlini fal, Harmadik világ, EU)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Gorbacsov)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (Helsinki értekezlet)



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak

Magyarország a szovjet táborban 

A tanuló tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával (1956-os események)

192



Tudja a tanult történet lényegét kiemelni (lakosságcsere, szalámi taktika, kékcédulázás, államosítás)



Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni



A tanuló készítsen önállóan vázlatot az adott témáról



Önállóan tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról



Önállóan tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban



Önállóan tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni néhány mondatban



Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit (pártállam, egypártrendszer, puha diktatúra, gulyáskommunizmus, frizsider-szocializmus)



Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott korszakban (Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János)



Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit



Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit



Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak

Fizika Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások 

Termikus kölcsönhatás fogalma.



Erőhatás fogalma.



Mágneses pólusok.



Példák a mágneses kölcsönhatás megnyilvánulási formáira (vonzás, taszítás mikor tapasztalható).



Elektromos állapotok. Példák vonzás és taszítás megnyilvánulására.



Példák elektromos állapotú testek közötti vonzásra és taszításra.



Gravitációs kölcsönhatás fogalma.

A testek mozgása 193



Pálya, út, elmozdulás felismerése és jelölése ábrán.



Egyenletes mozgás fogalma.



Sebesség fogalma, jele, mértékegysége.



Egyenletesen változó mozgás fogalma.



Gyorsulás fogalma.

A dinamika alapjai 

Tehetetlenség törvénye.



A tömeg fogalma, jele, mértékegysége.



A sűrűség fogalma, jele, mértékegysége.



Az erő fogalma, jele, mértékegysége.



Erő- ellenerő törvénye.



Ismerje fel a hétköznapi életből hozott példákban, mikor lép fel súrlódási-, közegellenállási-, rugalmas-, súly-, illetve gravitációs erő.

A nyomás 

Szilárd testek nyomása, a nyomás jele, mértékegysége.



A hidrosztatikai nyomás fogalma.



A légnyomás fogalma.



Példa közlekedőedényekre.



Példa hajszálcsöves jelenségre.



Arkhimédész törvénye.

Energia, energiaváltozások 

Az energia fogalma, jele, mértékegysége.



Hétköznapi példákban felismerni a belső-, mozgási-, helyzeti- és rugalmas energiát.



A munka fogalma.



Az egyszerű gépek csoportosítása hétköznapi példák segítségével- adott csoportba tudja elhelyezni a mindennapi életben használt eszközöket: olló, pájszer, mérleghinta, gémeskút, burgonyatörő, lejtő, ék, csavar…..



Teljesítmény és hatásfok fogalma, jele, mértékegysége.

Hőjelenségek

194



Gyakorlati életből hozott példákban felismerni a hőáramlás, hővezetés és hősugárzás jelenségét.



Mindennapi életből hozott példákban felismerni a szilárd, folyékony és légnemű anyagok hőtágulását.



Az olvadás, fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás fogalma.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: Elektromos alapjelenségek, áramerősség, feszültség Tudja 

hogy az elektromos mező kölcsönhatásra képes.



mi az elektromos vezető és szigetelő



az áramerősség fogalmát, jelét, mértékegységét



kapcsolási rajzzal megadni egyszerű áramköröket.



az áramerősséget mérni

Az elektromos ellenállás: az egyenáram hatásai Tudja 

az ellenállás fogalmát, jelét, mértékegységét



Ohm törvényét



a baleset-megelőzési szabályokat.



az elektromos munka és teljesítmény jelét, mértékegységét



hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal.

Az elektromágneses indukció, a váltakozó áram Tudja 

az elektromágneses indukció megvalósulásának feltételeit



a váltakozó áram létrehozásának módját



megnevezni a váltakozó áram hatásait



a transzformátor felépítését, működését, a távvezetékrendszereket.



az elektromos áram szerepét a környezetben 195

Fénytan Tudja 

hogy a fény anyag, kölcsönhatásra képes, az élethez nélkülözhetetlen.



a fény terjedési tulajdonságait



a fényvisszaverődés és fénytörés törvényeit



a síktükörben látott kép tulajdonságait



az emberi szem képalkotását



a folytonos színkép színeit

Kémia Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: Mindennapi anyagaink 

A tanuló tudja, hogy a kémia a természettudományok csoportjába tartozik.



Tudja, hogy a kémia a természetben megtalálható és az ember által előállított anyagok tulajdonságaival, ezek leírásával, változásaival foglalkozik.



Ismerje környezetünk legfontosabb anyagainak (víz, levegő) legfontosabb tulajdonságait, összetételét, szennyezésének főbb módjait (pl. gépjárművek kipufogógáza, szennyvíz vezetése folyókba, stb.). Ismerje a környezetvédelem fogalmát és tudjon rá példát mondani a mindennapi életből (pl. szelektív hulladékgyűjtés).



Tudja megkülönböztetni a fizikai és a kémiai változásokat, tudjon magától példát mondani a fizikai és a kémiai változásokra.



Tudja, mit jelent az exoterm (hőtermelő) és az endoterm (hőigényes) folyamat, tudjon példát mondani mindkettőre.



Tudja az égés fogalmát, különböztesse meg a gyors és lassú égést. Ismerje az égés közben lejátszódó folyamatokat, az égés exoterm tulajdonságát. Tudja, mik az égés feltételei és mi a tűzoltás lényege. Tudja, hogy elektromos tüzet nem lehet vízzel oltani.

Atomok és elemek 

Tudja, hogy az anyagok építőkövei az atomok. Tudja, mik az anyagok csoportjai. Ismerje az elem, a vegyület fogalmát. Tudja, hogy az elemek azonos atomokból állnak. Ismerje

196

Démokritosz, Dalton és Mengyelejev nevét. Tudja, hogy a periódusos rendszer az elemeket sorolja fel. 

Tudja, hogy az atom elektromosan semleges részecske. Ismerje az atom felépítését (atommag és elektronburok), az elemi részecskéket. Tudja a rendszám fogalmát és azt, hogy az elektromosan semleges atomban ugyanannyi elektron van, mint proton. Tudja a vegyjel fogalmát.



Tudja, hogy az elemek főbb csoportjai a fémek és a nemfémek. Periódusos rendszer segítségével tudja elmondani, hol helyezkednek el a periódusos rendszerben és tudjon példát mondani fémre és nemfémre.

Elemek és vegyületek 

Tudja, hogy a vegyület többféle elem részecskéit tartalmazza állandó összetételben. Tudja, hogy vannak kovalens és ionos vegyületek, tudjon példát mondani ezekre. Tudja, hogy a képleten változtatni tilos.

Kémiai rekaciók 

Tudja, hogy a kémiai változás lényege az új anyag(ok) keletkezése. Tudja csoportosítani a kémiai változásokat többféle szempont szerint. Tudja, mi az egyesülés és a bomlás. tudjon felírni egy kémiai folyamatot és néhány fontosabb egyenletet tudjon rendezni.



Ismerje a savak és bázisok fogalmát, tudja, hogy milyen kémhatású a vizes oldatok. Ismerje fel, hogy egy megadott pH-érték milyen kémhatást jelent. Ismerje a közömbösítés fogalmát.



Értelmezze a redoxireakció fogalmát, valamint azt, hogy az oxidáció és a redukció együtt lejátszódó, egymással ellentétes folyamatok.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 1,5 Témakör: Nemfémes elemek és vegyületeik 

Ismerje az elem, vegyület, keverék fogalmakat. Ismerje a periódusos rendszer felépítését, periódusos rendszer segítségével tudja csoportosítani az elemeket, mondjon példát fémre és nemfémre.

197



Ismerje a hidrogén legalább négy fontos fizikai tulajdonságát. Tudja, hogy a természetben elemi állapotban és vegyületeiben is előfordul. Tudja, hogy a hidrogén a víz alkotóeleme. Ismerje a hidrogén laboratóriumi előállításának legalább egy lehetséges módját. Tudja, hogy hidrogén az élő szervezetben is előfordul.



Periódusos rendszer segítségével tudja felsorolni a nemesgázokat.



Periódusos rendszer segítségével sorolja fel a halogénelemeket. Tudja felsorolni egy általa választott halogénelem néhány fontos tulajdonságát.



Ismerje az oxigén jelentőségét az emberi életben. Tudja az oxigén fontosabb fizikai tulajdonságát. Tudja, hogy a levegőben is van oxigén. Tudja, hogy az égés lényege az oxigénnel való egyesülés. Tudjon felírni és rendezni legalább egy égés egyenletet. Tudja, hogy az oxigén a természetben körforgásban van, és ábra segítségével tudja ezt értelmezni.



Ismerje a kén néhány fontos fizikai tulajdonságát. Tudjon ismertetni legalább egy kénhez kapcsolódó kísérletet.



Tudja, hogy a nitrogén a levegő alkotóeleme. Tudja, hogy a nitrogén az élő szervezetek alkotóeleme. Tudja, hogy a nitrogén a természetben körforgásban van, és ábra segítségével tudja értelmezni.



Tudja, hogy a foszfor a gyufa előállításához szükséges elem. Ismerje Irinyi János nevét.



Tudja, hogy a szén minden élő szervezetben előforduló, nélkülözhetetlen elem. Tudja, hogy a szén égésekor keletkező széndioxid az égést nem táplálja. Tudja, hogy a vízben oldott széndioxid a szénsav, és emberi fogyasztásra alkalmas. Tudja, hogy a szénmonoxid gáz mérgező tulajdonságú.

Fémes elemek és vegyületeik 

Tudja felsorolni a fémek legfontosabb közös tulajdonságait.



Periódusos rendszer segítségével tudja felsorolni az alkálifémeket és az alkáli földfémeket. Tudjon megnevezni legalább egy alkálifém- és egy alkáliföldfémvegyületet.



Tudja ismertetni az alumínium néhány fontos tulajdonságát, legalább két felhasználási területét.



Ismerje a korrózió fogalmát, és a vas korrózióvédelmének legalább két-három lehetséges módját. Tudja, hogy az acél a vas ötvözete.

Hétköznapi kémia 198



Tudja, hogy a táplálkozásunkkal milyen fő alapanyagok kerülnek a szervezetünkbe. Tudjon megnevezni olyan élelmiszereket, amelyekben szénhidrát, zsír-olaj, illetve fehérje van. Tudja azt, hogy melyek az egészséges táplálkozás főbb szabályai.



Nevezzen meg építőanyagokat. Tudja, hogy a korszerű építkezés energiatakarékos. Tudjon megnevezni legalább egy energiatakarékossági lehetőséget.



Ismerje a műanyag fogalmát. Tudjon megnevezni legalább két műanyagot. Ismerje a műanyagok felhasználásának legalább egy előnyét és legalább egy hátrányát. Ismerje a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát.

Biológia Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 1,5 TÉMAKÖR

TARTALOM

Tájak és életközösségek A földi élővilág

Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen

általános jellemzése

környezeti

tényezők

fogalma.

Az

életközösségek

szerveződése,

anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. A forró övezet

A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi

élővilága

esőerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei.

A mérsékelt övezet

A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt

élővilága

honos élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai. Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, 199

életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző

élőlényeinek

testfelépítése,

életmódja,

szerepe

az

életközösségben. A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme. A hideg övezet

A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző

élővilága

élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.

A hegyvidékek

A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges

élővilága

övezetessége. A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az

A tengerek és

életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek

tengerpartok élővilága

környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. A

tengerek

és

óceánok

szennyeződésének

következményei és a megelőzés lehetőségei. Az élőlények rendszerezése A rendszerezés

A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák.

A sejtmagnélküliek és

A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános

a sejtmagvas

jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

egysejtűek A gombák

A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A növények

A növények általános jellemzői.

Az alacsonyabb rendű növények: a

moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai. Az állatok

Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.

Minimum követelmény 8. osztályba lépéshez 

Ismerje fel a tanuló a tanult élőlényeket kép vagy rajz alapján.



A felismert állatot tudja morfológiai bélyeg alapján jellemezni. 200



Tudja a tanult élőlényeket az élőhelyüknek megfelelő kontinensen elhelyezni.



Tudjon minden tanult életközösségben legalább egy táplálékláncot készíteni.



Ismerje a nevezetes szélességi köröket és az általuk határolt éghajlati öveket.



Tudjon különbséget tenni az éghajlati övek és éghajlati területek között.



Tudjon önállóan egy maga által választott állatot (tanult állatok közül) rendszertanilag besorolni.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 1,5 TÉMAKÖR

TARTALOM

Az emberi szervezet felépítése és működése Az emberi test

Szerveződési

szintek:

sejtek,

szövetek,

szervek,

szervrendszerek,

szerveződése

szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója.

Az emberi bőr

A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás.

A mozgás

A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei.

A táplálkozás

A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.

A légzés

A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai.

A keringés

A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen.

A kiválasztás

A kiválasztó működés jelentősége.

A kiválasztás szervei és ezek

201

működése. A szaporodás

A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

Az ember

Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb

egyedfejlődése

jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái.

Idegi és hormonális

A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a

szabályozás

hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése.

A lelki egészség. Az idegrendszer működését

befolyásoló élvezeti- és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása. Minimum követelmény 9. osztályba lépéshez 

Sejtek és szövetek típusai, felismerésük képről.



A bőr felépítése, rétegei, alkotórészeinek felsorolása.



A mozgás szervrendszere, részei, a csontok, izomtípusok, csontkapcsolódások (kép vagy rajz alapján).



Anyagcsere: a légzés lényegének meghatározása, szerveinek felsorolása, légzésszám.



Az emésztés szervei, szakaszainak felsorolása, tápanyagok, vitaminok felsorolása.



A keringés szervei, vérkörök és a szív felismerése (kép vagy rajz alapján), a vér jellemzése, vércsoportok felsorolása,



A kiválasztás szervei (kép vagy rajz alapján), a szűrlet, a vizelet alkotói.



Hormonok fajtái és képződésük helye felsorolás alapján.

Természetismeret Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: Élet a kertben 202



a virágos növények felépítése



az almatermés részei



a szilvafa szervezeti felépítése, csonthéjas termésének részei



a szőlő szervezeti felépítése, kártevői



a paprika és paradicsom termésének összehasonlítása



a kiskertben termesztett legismertebb zöldségfélék



a burgonya jelentősége a táplálkozásunkban



a földigiliszta, cserebogár, éti csiga jellemzése

Anyagok és változások a környezetünkben 

a természetes és mesterséges anyagok közötti különbségek felismerése



halmazállapotok - a testek fizikai tulajdonságainak ismerete (tömeg, idő, hosszúság, térfogat)



a keverékek és oldatok közötti különbség példákkal



a hőmérséklet és mérése



halmazállapot változások (olvadás, fagyás, forrás)



az égés fogalma, fajtái

Tájékozódás a térképen és a természetben 

a fő-és mellékvilágtájak



az iránytű felépítése és működése



az alaprajz és a térkép közötti különbség



a kicsinyítés mértékének meghatározása



a térkép fogalma



tematikus térképek jellegzetességei / pl. csapadéktérkép, napfénytartam /



a domborzat és a tengerszint feletti magasság kapcsolata



hazánk domborzati viszonyai, nagy tájai



a szintvonal meghatározása

Az időjárás 

az időjárás és az éghajlat fogalma, elemei



a napsugárzás és a hőmérséklet összefüggéseinek felismerése



a napi havi és évi középhőmérséklet kiszámítása 203



a hőingás kiszámítása



a szél fogalma, irányának meghatározása



a szélerősség és mérése



a víz körforgása



a különböző csapadékfajták felismerése



hazánk éghajlata

Felszíni és felszín alatti vizeink 

a felszín alatti vizek fogalma (talajvíz, belvíz, artézi víz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz)



a csapadékvíz útja



a folyók folyásiránya (jobb part, bal part)



a vízgyűjtő terület meghatározása



a vízjárás fogalma



az árvíz és a belvíz veszélyei



a Duna és a Tisza jellemzése



a tavak pusztulásának fokozatai

Állatok a házban és a ház körül 

a sertés és szarvasmarha jellemzése



a ló és az ember kapcsolata régen és ma



a házityúk és a pulyka hasznosítása az élelmezésben



a kutya és a macska életmódja



a fecskék és a verebek eltérő tulajdonságai



a házi légy felépítése



az állattartásra vonatkozó szabályok (nagyüzemi, házi)



a madárvédelem lényege

Az ember szervezete és egészsége 

az emberi test felépítése, elsődleges védelmi vonala



a mozgás szervrendszerének részei



az emésztés folyamata



az egészséges táplálkozás összetevői, arányai



a légzés folyamata, a légzőszervek betegségei 204



a vérkeringés folyamatának lényege



a nemi szervek felépítése (női, férfi)



a nemi szervek működése



az emberi egyedfejlődés szakaszai



az idegrendszer alapvető működési elvei



a kórokozók és a fertőzés fogalma (kialakulásuk és az ellenük való védekezés)

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: Az erdő életközössége 

az életközösség fogalma



a természetes és telepített erdő közötti különbségek



hazánk erdeinek leggyakoribb fái



az erdő szintjei



a tölgy-és bükkfa jellemzése



az erdeifenyő jellemzése



a gyilkos galóca és az erdei csiperke összehasonlítása



a cserjék fogalma, a legismertebb vadon termő cserjéink (kökény, mogyoró, vadrózsa)



a gyepszint jellegzetes növényei



a virágtalan növények jellemzése (mohák és zuzmók)



a gímszarvas és a vaddisznó testfelépítése, életmódja



a róka, sün és a mókus testfelépítése és életmódja



erdei madaraink táplálkozása



táplálkozási lánc készítése



az ízeltlábúak jellemzése



a teljes átalakulás és az átalakulás nélküli fejlődés lényege



az élőhely fogalma



az erdők szerepe a Föld életében



az erdővédelem fontossága

Kölcsönhatások vizsgálata 

a hely-és helyzetváltoztatás fogalma 205



a mechanikai-, gravitációs-, és termikus kölcsönhatás lényege



az elektromos és mágneses kölcsönhatás jellemzése



az energia fogalma



a Nap működése, fizikai jellemzése



a megújuló- és nem megújuló energiaforrások

A Föld 

a Föld és a Naprendszer kapcsolata



a Naprendszerünk bolygói



a Föld, mint égitest jellemzése



a szélességi és hosszúsági kör fogalma



helymeghatározások a földrajzi koordináták segítségével



a Föld forgásának és keringésének következményei



a napfordulók és napéjegyenlőségek fogalma, ideje



a Föld éghajlati övezetei



a Föld éghajlatát alakító és módosító tényezők ismerete



a Hold jellemzése (mozgása, ciklusai, fényváltozásai)

A természet 

a vulkánok működési elve



a gyűrődés és vetődés fogalma, folyamata



a külső erők felszínformáló munkájának lényege (víz, jég, gleccser, szél, fagy)



a kőzetcsoportok fajtái, kialakulásuk szerint



a lánchegységek és a röghegységek külső megjelenése közötti különbségek



az alföld fogalma, kialakulása, alkotóelemei

Hazai tájakon 

Magyarország hely meghatározása a földgömbön és a térképen



Magyarország szomszédos országai



hazánk nagy tájai



az Alföld helyzete, határai



az Alföld kialakulása, éghajlati-időjárási viszonyai



az Alföld nemzeti parkjai 206



az Alföld mezőgazdasága és ipara



a Kisalföld helyzete, határai



a Dunántúli-dombság földrajzi helyzete, felszíni jellemzése



a dombvidék mezőgazdasága és ipara



a Nyugati peremvidék helyzete, határai



a vidék gazdasági élete



a Dunántúli- középhegység határai, földrajzi helyzete



a Dunántúli-középhegység felszínének jellegzetességei, természeti értékei



az Északi-középhegység gazdasági élete



Budapest földrajzi helyzete, határoló tájai



a főváros szerepe az ország életében



a főváros gazdasági életének, nevezetességeinek jellemzése

A füves területek életközössége, termesztett növényeink 

az őshonos füves puszták kialakulása, területük aránya



a fűfélék tulajdonságai



a száraz és nedves rétek közötti különbségek



a füves pusztákon legjellemzőbb ízeltlábúak



a fürge gyík és a vakond testfelépítése, életmódja



a mezei nyúl testfelépítése, életmódja



a füves területek madarai (fácán, egerészölyv, vörös vércse)



a búza és a kukorica termesztésének gazdasági jelentősége



a búza és a kukorica felépítése, összehasonlítása



a napraforgó, a repce és a lucerna gazdasági jelentősége, termőhelyei

A vizek, a vízpartok 

víz jelentősége a bioszférában



a planktonok és baktériumok szerepe az anyagok körforgásában



a vízi és vízparti növények szerepe a vizek életében



a nád és a gyékény gazdasági haszna



a liget erdők, mint élőhelyek jellemzése



a fűz-és nyírfa virágzata – szerepük az életközösségekben



a hazai vizekben élő halak 207



a tőponty és a leső harcsa jellemzése



a kecskebéka és a varangy testfelépítése, életmódja



a vízisikló és a mocsári teknős jellemzése



a vízpartok madarai (tőkés réce, fehér gólya, barna réti héja)



a vizek, vízpartok, mint életközösségek



a vízszennyezés elleni védelem



a vizes élőhelyek védelme

Földrajz Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 1,5 Témakör: I. A kőzetbolygó titkai 

Nevezzék meg a Föld belső gömbhéját



A mutatott képek segítségével legyenek képesek megnevezni a külső és belső erők felszínformáló hatását



Tegyenek különbséget a földtörténeti idők és a történelmi korok között időrendi eltéréseik szerint



A földtörténeti időbeosztásban helyezzék el a Föld jellegzetes szerkezeti és felszínformáinak kialakulását



Fogalmak: földkéreg, földköpeny, földmag, vulkánosság, földrengés, gleccser, homokdűne, ősidő, óidő, középidő, újidő harmadidőszak, újidő negyedidőszak, ősföld, röghegység, gyűrthegység

II. A trópusoktól a jégvilágig 

Legyenek képesek egy éghajlati diagram elemzésére (hőmérséklet és csapadékmennyiség leolvasása)



Diagram segítségével jellemezzék a trópusi övezet egyik éghajlatát (hőmérséklet, csapadék, természetes növényzet)



Diagram segítségével jellemezzék a mérsékelt övezet egyik éghajlatát (hőmérséklet, csapadék, természetes növényzet)



Képek alapján mutassák be a hegységek természeti erőforrásainak hasznosítását

208



Fogalmak: állandóan fagyos, tundra, tajga, óceáni, kontinentális, mérsékelt övezeti sivatagi, mediterrán, mérsékelt övezeti monszun, trópusi monszun, egyenlítői, szavanna, trópusi sivatagi

III. Gazdasági alapismeretek 

Csoportosítsák a képeken látható tevékenységeket az egyes gazdasági szektorokhoz



Értelmezzék egy pénzváltó kirakatának árfolyamait



Ismerjék fel a különböző címletű magyar forintokat



Fogalmak: árfolyam, valuta, kínálat, kereslet

IV. Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza 

Nevezzék meg Afrika és Ausztrália nagytájait, mutassák meg a földrajzi atlaszukban.



Csoportosítsák a kapás és ültetvényes gazdálkodás megadott jellemzőit



Atlasz segítségével nevezzenek meg néhány ásványkincset Afrika és Ausztrália területéről



Nevezzék meg atlasz segítségével Ausztrália legfontosabb ipari ágazatait és városait.



Képek alapján nevezzék meg a sarkvidékek jellegzetes állatait, kössék össze élőhelyükkel



Fogalmak: passzát szél, népsűrűség, kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat



Topográfia: Szahara, Atlasz, Kongó–medence, Nílus, Kongó Ausztrál-alföld, Nagy- Vízválasztó-hg., Ny- ausztráliai- ősföld, Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney

V. Amerika földrajza 

Nevezzék meg Amerika nagytájait a térkép segítségével



Éghajlati diagram segítségével jellemezzék Amerika egyik éghajlatát (hőmérséklet, csapadék, természetes növényzet)



Jellemezzék USA egyik szabadon választott ipari körzetét (ásványkincs, iparág, ipari városok)



Atlasz segítségével jellemezzék Brazília gazdasági életét a következő szempontok alapján: ásványkincs, legjellemzőbb ipari ágazatok, növénytermesztés, állattenyésztés.



Fogalmak: indián, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tundra, tajga, mérsékelt övezeti monszun, mediterrán éghajlat, övezetes mezőgazdaság



Topográfia: 209

Észak-, Dél-, Közép-Amerika, Grönland, Jeges-tenger, Mexikói-öböl, Amazonasmedence, Andok, Brazil-felföld, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Mississippi-alföld, Sziklás-hegység, Amazonas, Mississippi, New York, Los Angeles, San Francisco. Brazília: Brazíliaváros, Rio de Janeiro VI. Ázsia földrajza 

Nevezzék meg Ázsia földrajzi határait a térkép segítségével



Nevezzék meg Ázsia nagytájait a térkép segítségével



Jellemezzék a trópusi monszun éghajlatot diagram segítségével (évszakok, hőmérséklet, csapadék, természetes növényzet)



Egy választott ország (Kína, Japán vagy India) iparának jellemzése atlasz segítségével (ásványkincsek, iparágak, ipari városok)



Képek segítségével nevezzék meg Ázsia legfontosabb termesztett növényeit.



Röviden jellemezzék az ázsiai mezőgazdaság legfőbb problémáit



Fogalmak: monszun, teraszos földművelés, túlnépesedés



Topográfia: Himalája, Urál, Kínai-alföld, Szibéria, Tibet, Dekkán-fennsík, Hindusztánialföld, Arab ősföld, Gangesz, Sárga-folyó. India: Új-Delhi Japán: Tokió Kína: Peking, Hongkong.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 2 Témakör: I. Közép-Európa országai 

Mutassák be Közép-Európa éghajlatait, éghajlati diagramok és tematikus térképek segítségével



Egy választott közép-európai ország iparának jellemzése atlasz segítségével (ásványkincsek, iparágak, ipari városok)



Csoportosítsd Németország termesztett növényeit a termőterületeik szerint



Hasonlítsd össze a Keleti- és a Nyugati Alpokat az atlasz segítségével



Fogalmak: főn szél, lavina



Topográfia országonként 210

Németország: Germán-alföld, Német-középhegység, Rajna, Sváb–Bajor-medence, Duna, Berlin, Frankfurt, München, Ruhr-vidék Lengyelország: Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Visztula, Odera, Varsó, Krakkó, Szilézia Csehország: Cseh-medence, Érchegység, Elba, Prága Ausztria: Bécsi-medence, Grazi-medence, Keleti-Alpok, Duna, Bécs, Graz Szlovákia: Északnyugati-Kárpátok, Csallóköz, Magas-Tátra, Szlovák-érchgs., Duna, Pozsony, Kassa Szlovénia: Keleti-Alpok, Karszt, Ljubljana Románia: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Keleti-, Déli-Kárpátok, Románalföld, Duna, Bukarest, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyföld II. Hazánk a Kárpát-medencében 

Sorold fel Magyarország nagytájait



Jellemezd Magyarország éghajlatát, diagram és tematikus térkép segítségével



Csoportosítsd hazánk vizeit (felszín alatti – felszín feletti)



Jellemezd két legnagyobb folyóvizünket (mellékfolyói, folyó munkája, jelentősége)



Csoportosítsd természeti erőforrásainkat (fogyó – megújuló – újrahasznosítható)



Sorolj fel víz- és levegőszennyező forrásokat



Fogalmak: rétegvíz, talajvíz, belvíz, fogyó-, megújuló természeti erőforrás, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás



Topográfia: Kárpát-medence, Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Északi-khg., Dunántúli-khg., Dunántúli-dombság, Hévíz, Duna, Rába, Sió, Dráva, Ipoly, Szigetköz, Margit-sziget, Mohácsi-sziget, Tisza, Bodrog, Zagyva, Szamos, Maros, Körös, Balaton, Tisza-tó, Velencei-tó, Fertő-tó

III. Fejlődésünk társadalmi alapjai 

Mutasd be hazánk településeinek legfontosabb jellemzőit (nagyság-, alaprajz-, funkció szerint)



Mutasd be a korfán a népesség korok és nemek szerinti megoszlásának jellegzetességeit



Fogalmak: természetes szaporulat és fogyás, korfa, falu, város, városodás, városiasodás



Topográfia: hazánk megyéi és megyeszékhelyei

211

IV. Hazai tájakon 

Csoportosítsd az Alföld tájait (löszös tájak, árterületek, homokos területek)



Nevezd meg az Alföld jellemző termesztett növényeit, tenyésztett állatait és a hozzá kapcsolódó iparágakat



Jellemezd hazánk egyik nagytájának gazdasági életét (mezőgazdasági termékek, könnyűés nehézipar jellemző ágazatai)



Fogalmak: tanúhegy, löszös tájak, homokos terület, történelmi borvidék



Topográfia: Alföld: Tiszántúl, Duna–Tisza-köze, Mezőföld, Hortobágy, Hajdúság, Kiskunság, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok Kisalföld: Győri-medence, Ság, Somló, Győr Alpokalja: Kőszegi- hg, Soproni-hg., Zalai-dombság, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg. Dunántúli-dombság: Somogyi-dombság, Mecsek, Balaton, Pécs, Kaposvár, Siófok Dunántúli-középhegység: Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Budai-hg., Dunazughegység, Velencei-hg., Vértes, Ajka, Hévíz, Tatabánya, Tihany, Várpalota, Veszprém. Északi-középhegység: Aggteleki-karszt, Borsodi-medence, Börzsöny, Bükk, Cserhát, Kékes, Mátra, Visegrádi-hg., Zempléni-hg., Eger, Miskolc, Salgótarján, TokajHegyalja

V. A magyar gazdaság 

Csoportosítsd hazánk erőműveit (hol és mivel működnek)



Csoportosítsd a gépipar és vegyipar jellemzőit (telepítő tényező, telephelyek)



Mutasd be példákkal a hazai turizmus fő típusait (egészség-, kulturális-, kongresszusi-, falusi-, hobbi-, zöld-, bevásárló turizmus)



Topográfia: Paks, Győr, Szentgotthárd, Budapest, Székesfehérvár, Esztergom, Hegyeshalom, Záhony, Pannonhalma, Keszthely, Tihany, Sopron, Szentendre, Eger, Pécs, Debrecen, Visegrád, Sárospatak, Hortobágy, Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros, Harkány

Informatika Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 1 212

Témakör: Dokumentumkészítés 

Tudjon külső képfájlt beilleszteni a munkájába a paint program használatával



Képrészletek kijelölése és áthelyezése



Fájl megnyitása és mentés a hálózati tárolón.



Színek használata. Kitöltés színnel. Ceruza. Kép nagyítása, kicsinyítése.



Alakzatok rajzolása. Radír használata. Rajzlap méretének módosítása. Vonal rajzolása. Szöveg beillesztése, betűformázások használata.



A dokumentumkészítés lépései. Szöveg gépelése. Szöveg mentése.



Betűformázások (betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt, aláhúzás, betűszín, indexek, betűköz) alkalmazása.



Bekezdésformázás: igazítás, behúzás és térköz beállítása.



Képek beszúrása.

Problémamegoldás: 

Algoritmus fogalma, hétköznapi algoritmusok.



Az Imagine képernyőfelépítése. A teknőc helyzetének változtatására használt (előre, hátra, jobbra, balra) utasítások ismertetése, használata.



Több utasítás egyszerre történő kiadása. Rajzlap törlése a törölképernyő utasítással.



Ismétlés utasítás ismerete.



Tollszín!, tollvastagság!, tollatfel, tollatle, töltőszín! utasítások ismerete.

Infokommunikáció 

Számítógépes hálózat fogalma.



Internet fogalma.



Böngészőprogram használata. Böngészés. Keresés a weblapon.



Szöveg és kép mentése.



Újságok, televízió és rádió a neten.



Saját e-mail cím létrehozása. Levél küldése, fogadása. Válaszadás. Levél törlése. Mellékletek csatolása, fogadása.

Évfolyam: 6. osztály

213

Heti óraszám: 1 Témakör: Informatikai eszközök használata 

Ismerje a Windows Intéző képernyőelemeit



Tudja beállítani a mappa tartalmának különböző megjelenítési formáit



Tudjon keresni, szűrni a háttértárolók tartalmában,



Ismerje az állományok futtatásának módjait,



Ismerje és tudja végrehajtani az alapvető fájl és mappakezelési műveleteket: létrehozás, megnyitás, átnevezés, másolás, mozgatás, törlés



Ismerje az alapvető képszerkesztési műveleteket a képszerkesztő programban: levágás, méretezés, keretezés, szöveges felirat



Ismerje a bemutató szerkesztő program alapvető műveleteit: dia létrehozás, dia elrendezés, vetítés, objektumok elhelyezése



Ismerje az áttünés és az animáció alkalmazásának módját



Tudjon hangfájlt beszúrni a bemutatóba



Ismerje a táblázatok beszúrásának módját a bemutatóba

Infokommunikáció 

Tudja használni az internetes keresőoldalakat,



Tudjon több feltételes keresést végrehajtani



Ismerjen hang és médiamegosztó internetes oldalakat



Ismerjen oktatással kapcsolatos oldalakat

Könyvtárhasználat 

Tudja használni az alapvető könyvtári szolgáltatásokat,



Ismerjen internetes könyvtári oldalakat

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: Informatikai eszközök használata 

Ismerje az informatikai adatmérés mértékegységeit. 214



Ismerje jelek csoportosításának módszereit.



Ismerje a számítógép alapvető részeit és azok csoportosítását



Ismerje a Neumann elveket,



Ismerje és tudja végrehajtani az alapvető fájl és mappakezelési műveleteket: létrehozás, megnyitás, átnevezés, másolás, mozgatás, törlés



Ismerje a tömörítés hasznosságának elvét!



Tudjon tömöríteni egy megadott fájlt

Infokommunikáció 

Ismerjen tematikus és kulcsszavas kereső oldalakat,



Tudjon képeket keresni és azokat letölteni



Tudjon egyszerű HTML oldalt létrehozni, tartalommal megtölteni,



Tudjon keresni internetes adatbázisokban,



Ismerjen térkép oldalakat,



Tudjon tájékozódni az elektronikus könyvtároldalakon



Tudjon letölteni elektronikus könyvet



Tudjon használni fordító és szótár oldalakat



Ismerje a mobil eszközök csoportosítási szempontjait



Ismerjen oktatáshoz kapcsolódó mobil alkalmazásokat

Prezentáció 

Tudjon használni különleges képernyő felépítéseket,



Ismerje a bemutató tervezésének alapvető elveit,



Tudjon integrálni digitális tartalmakat (kép, videó, …)



Ismerje a rajzoló eszköztár fontosabb elemeit,

Könyvtárhasználat 

Ismerjen különböző típusú könyvtárakat,



Ismerje a kézikönyvtár fogalmát,

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 1 Témakör:

215

Szövegszerkesztés 

Ismerje a szövegszerkesztő program képernyőelemeit,



Tudja használni a szövegszerkesztő karakter, bekezdés és oldalformázó eszközeit,



Ismerje a helyesírás ellenőrző funkció működését,



Ismerje az áthelyezés, másolás, keresés és csere módszereit,



Tudjon menteni és visszatölteni állományokat,



Ismerje a rajzoló eszköztár alapvető eszközeit,



Tudjon létrehozni és alapvető módon formázni táblázatokat a szövegszerkesztőben.

Weblapkészítés 

Tudjon létrehozni alapvető html oldalakat,



Tudjon elhelyezni a weboldalon hivatkozásokat, szöveget és képeket



Ismerje a weboldalak közzétételének módját



Ismerjen és tudjon használni internetes képtárakat



Ismerje a Blogok jellemzőit és tudjon saját Blogot létrehozni

Táblázatkezelés 

Ismerje a táblázatkezelő program képernyőelemeit,



Tudja használni a táblázatkezelő karakter, bekezdés formázó és munkalap műveleteket,



Ismerje az alapvető cellaformázási műveleteket,



Ismerje az áthelyezés, másolás, keresés és csere módszereit,



Ismerje a képletek alkalmazásának jelentőségét és tudjon egyszerű képleteket létrehozni,



Tudja használni az alapvető függvényeket varázsló segítségével,



Tudjon létrehozni egyszerű diagramokat.

Könyvtárhasználat 

Tudja használni az alapvető könyvtári szolgáltatásokat,



Ismerje a szak- és tárgyszókatalógust,



Ismerje a könyv adatainak jelölésére használt módszereket.

Ének-zene Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: 216

Zenei reprodukció – éneklés 

Minimálisan 5 magyar népdal éneklése emlékezetből csoportban és egyénileg is.



Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc: Himnusz éneklése emlékezetből csoportban.

Zenei reprodukció – zeneelméleti alapismeretek 

A tanult zenei elemeket kottaképről felismerik.

Zenei befogadás – zenehallgatás 

A többször meghallgatott zeneművek közül 5 alkotást felismernek hallás után.

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: Zenei reprodukció – éneklés 

Minimálisan 5 magyar népdal éneklése emlékezetből csoportban és egyénileg is.



Egressy Béni – Vörösmarty Mihály: Szózat éneklése emlékezetből csoportban.

Zenei reprodukció – zeneelméleti alapismeretek 

A tanult zenei elemeket kottaképről felismerik.

Zenei befogadás – zenehallgatás 

A többször meghallgatott zeneművek közül 5 alkotást felismernek hallás után.

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: A magyar népzene 

Minimálisan 5 magyar népdal éneklése emlékezetből csoportban és egyénileg is.



Legyen képes megkülönböztetni az új és a régi stílusú népdalokat.

Zeneelméleti alapismeretek 

A tanult zenei elemeket kottaképről felismerik.

217

Zenetörténet 

Tudja megnevezni a magyar és egyetemes zenekultúra egyéniségeit a tanult zenetörténeti korokból.



A többször meghallgatott zeneművek közül 5 alkotást felismernek hallás után.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: Magyar és más népek népzenéje 

Minimálisan 5 magyar népdal éneklése emlékezetből csoportban és egyénileg is.



Ismerje röviden Bartók Béla és Kodály Zoltán életét és művészetét.

Zeneelméleti alapismeretek 

A tanult zenei elemeket kottaképről felismerik.

Zenetörténet 

Tudjon beszélni néhány mondatban a XX. századi zene irányzatairól, zeneszerzőiről.



A többször meghallgatott zeneművek közül 5 alkotást felismernek hallás után.

Ének-zene tagozat Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 4 Témakör: Éneklés  A tanuló a dalok ritmusát és tempóját betartva tudjon elénekelni 5 tanult népdalt/műzenei szemelvényt elakadás nélkül, emlékezetből. Aluszol-e te juhász? Megrakják a tüzet… Csillagok, csillagok… Három szabó legényke… Jó gazdasszony Megöltek egy legényt

218

Este van, este van… Vigasztaló ének a nyomorúságban Vitéz Kádár István búcsúja Egri históriának summája Zeneelméleti ismeretek- zenei írás-olvasás 

A harmincketted értékű kotta felismerése a ritmus- és betűkottában, írott kottában egyaránt.



A tanuló tudjon önállóan minden nem módosított hangra kis és nagy szeptim hangközt építeni, valamint az alsóban tanult hangközöket is tudja írásban felépíteni.



Ismerje a vonalrendszerben 4# és 4b előjegyzésig a dó helyét.



Tudjon betűkottából hétfokú dallamot a vonalrendszerbe áthelyezni szintén 4#, 4b előjegyzésig.



Önállóan tapsoljon ismeretlen ritmuskottát, amelyek nyolcad, negyed és fél értékű hangokat tartalmaznak.

Zenehallgatás- stílusismeret, hangszerismeret 

Az alsóban tanult hangszereket és hangszíneket (hegedű, nagybőgő, klarinét, fuvola, üstdob, zongora, szoprán énekhang, alt énekhang) a tanuló hallás alapján tudja megnevezni.



Zenekari összetétel alapján ismerje fel a barokk zenekart, vegye észre a continuo hangszert.

Zenetörténet 

Tudja időben elhelyezni a középkort, a reneszánsz és a barokk zenét.



Tudja felsorolni a két tanult barokk zeneszerzőt (Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel), nevüket helyesen tudja leírni.

Alapfogalmak 

A tanuló tudja meghatározni a következő fogalmakat: falsette kadencia kantáta neuma 219

unisono zsoltár

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 4 Témakör: Éneklés 

A tanuló a dalok ritmusát és tempóját betartva tudjon elénekelni 5 tanult népdalt/műzenei szemelvényt elakadás nélkül, emlékezetből. Te vagy a legény… Körtéfa, körtéfa Kecskemét is kiállítja… Béres vagyok, béres Pejparipám rézpatkója… A Vidrócki híres nyája… Mozart: Jöjj drága május! Haydn: Falusi jókedv Beethoven: A mormota Haydn: Erdő mélyén…(kánon)

Zeneelméleti ismeretek- zenei írás-olvasás 

Tudjon a tanuló rövid, 4-6 ütemből álló ritmust önállóan leírni tanári bemutatás után.



Tudjon az ötvonalas rendszerben minden hangra, így a módosított hangokra is terc, szekund, kvint, kvart hangközöket építeni.



Tudjon dúr és moll alaphelyzetű hármashangzatot felépíteni írásban minden nem módosított alaphangra felfelé és lefelé egyaránt.



Ismerje a vonalrendszerben 5# és 5b előjegyzésig a szolmizációs hangok helyét. Tudjon betűkottából hétfokú dallamot a vonalrendszerbe áthelyezni szintén 5#, 5b előjegyzésig.



Tudja felsorolni a modális skálák mindegyikét (Ión, Dór, Fríg, Líd, Mixolíd, Eol, Lokriszi), tudja megnevezni, hogy melyik milyen szolmizációs hangról induló skála.

Zenehallgatás- stílusismeret, hangszerismeret 220



Hallás alapján ismerje fel a vegyeskar hangszíneit, tudja őket megnevezni. (Basszus, bariton, tenor, szoprán, mezzo, alt).



Tudja felsorolni a bécsi klasszikus szimfonikus zenekar összes hangszercsoportját és azok hangszereit.

Zenetörténet 

A bécsi klasszika korának három híres szerzőjének neveit tudja felsorolni, teljes nevüket helyesen leírni.(Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven) Kéthárom mondatban életükről tudjon önállóan beszélni.



Mindhárom szerzőtől tudjon legalább két művet megnevezni.



Tudja felsorolni a Varázsfuvola című opera szereplőit, megnevezni hangfajaikat és a történetről 5-6 mondatban tudjon beszélni.

Alapfogalmak 

A tanuló tudja meghatározni a következő fogalmakat: dúr hármashangzat moll hármashangzat maggiore minore hármashangzat felbontás moduláció partitúra vezetőhang

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 4 Témakör: Éneklés 

A tanuló a dalok ritmusát és tempóját betartva tudjon elénekelni 5 tanult népdalt/műzenei szemelvényt elakadás nélkül, emlékezetből. Felülről fúj…

Úgy tetszik, hogy…

Nem vagyok én…

Ne búsuljon…

Hej, rozmaring

Schubert: A vándor 221

Úgy tetszik, hogy…

Zeneelméleti ismeretek- zenei írás-olvasás 

Önállóan tudjon leírni egyszerű, 8 ütemes ritmust tanári diktálás után. (triola, kis nyújtott és kis éles ritmus felismerésével, leírásával)



Tudjon minden hangközt (T1, k2, N2, k3, N3, T4, B4, sz5, T5, k6, N6, k7, N7, T8, k9, N9) építeni írásban, a vonalrendszerben minden hangra, így a módosított hangokra is.



Tudjon dúr és moll alaphelyzetű hármashangzatot felépíteni írásban minden nem módosított alaphangra felfelé és lefelé egyaránt.



Ismerje a vonalrendszerben 6# és 6b előjegyzésig a szolmizációs hangok helyét. Tudjon betűkottából hétfokú dallamot a vonalrendszerbe áthelyezni szintén 6#, 6b előjegyzésig.

Zenehallgatás- stílusismeret, hangszerismeret 

Szólóhangszerként hallva ismerje fel a romantikus zenekar hangszereit, az ütős hangszereket kivéve.



Ismerje fel a barokk csembaló hangját.



Tudja felsorolni a romantikus zenekar hangszereit, különböztesse meg a klasszikus szimfonikus zenekartól.

Zenetörténet 

Tudja felsorolni a legnagyobb romantikus zeneszerzőket, tudja helyesen leírni nevüket, egy-egy művet tudjon mindegyik szerzőhöz említeni. (Franz Schubert, Robert Schumann, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Giuseppe Verdi, Johannes Brahms, Felix MendelssohnBartholdy)



Tudja felsorolni a Bánk bán, valamint az Aida szereplőit, megnevezni hangfajaikat. Tudjon az operák cselekményeiről 5-6 mondatban összefüggően beszélni.

Alapfogalmak 

A tanuló tudja meghatározni a következő fogalmakat: ballada programzene szimfonikus költemény szvit 222

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 4 Témakör: Éneklés  A tanuló a dalok ritmusát és tempóját betartva tudjon elénekelni 5 tanult népdalt/műzenei szemelvényt elakadás nélkül, emlékezetből. Én kimenék kiskertembe… Elmenyek, elmenyek… A citrusfa levelestől… Nekem olyan emberecske kéne… A csitári hegyek alatt… Zeneelméleti ismeretek- zenei írás-olvasás 

A tanuló tudjon írásban k10 és N10 hangközöket építeni minden hangra, beleértve a módosított hangokat is.



Tudjon írásban dúr, moll, szűkített és bővített alaphármast építeni minden hangra, beleértve a módosított hangokat is.



Legyen tisztában a funkciók fogalmával (tonika, domináns, szubdomináns)



Tudjon a nem módosított hangokra domináns szeptim négyes hangzatot építeni.



Ismerje a vonalrendszerben 7# és 7b előjegyzésig a szolmizációs hangok helyét. Tudjon betűkottából hétfokú dallamot a vonalrendszerbe áthelyezni szintén 7#, 7b előjegyzésig.

Zenehallgatás- stílusismeret, hangszerismeret 

Tudja felsorolni a Wagner- féle zenekar összetételét.

Zenetörténet 

Tudjon felsorolni legalább 5 művet Kodály Zoltán életművéből.



Tudjon felsorolni legalább 5 művet Bartók Béla életművéből.



A két zeneszerző munkásságát évszámokkal együtt ismerje, 10-15 mondatban tudjon mindkét szerző életéről beszélni.

Alapfogalmak 

A tanuló tudja meghatározni a következő fogalmakat: 223

cseleszta kolinda osztinátó szordínó tritonusz Technika, életvitel Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 1 

Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével.



Egyszerű, mindennapos technikai rendszerek azonosítása.



A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése.



Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése).



Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal.



Egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése.



A

gyalogos,

a

kerékpáros

és

a

tömegközlekedés

szabályainak

és

helyes

magatartásformáinak alkalmazása. 

A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete.



Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése.



A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása.



A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata.



Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése.

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 1 

A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.



Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata.



A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata.



Mérés milliméter pontossággal.



Egyszerű műszaki rajzok készítése. 224



Tárgyak felismerése vetületek alapján.



A makett és a modell szerepe.



Logikai áramkörök értelmezése.



A biztonságos közlekedés alkalmazása.



A kerékpáros közlekedés szabályai.



Az egészséges életmód ismeretei.



Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése.



Családi gazdálkodás összefüggései.

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 1 

A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.



Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata.



A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata.



Mérés milliméter pontossággal.



Egyszerű műszaki rajzok készítése.



Tárgyak felismerése vetületek alapján.



A makett és a modell szerepe.



Logikai áramkörök értelmezése.



A biztonságos közlekedés alkalmazása.



A kerékpáros közlekedés szabályai.



Az egészséges életmód ismeretei.



Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése.



Családi gazdálkodás összefüggései.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 1 

A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig.



A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata.



Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek.



A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése.



A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. 225



Ismerje az információs rendszereket.



A fenntartható fejlődés problémájának megismerése.



A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása.



Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire.



Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait.

Rajz Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: Szervezés 

A tankönyv alkalmazási módjának elsajátítása



Alapvető vizuális jelek alkalmazása különböző témákra

Az ősember művészete 

az őskori ábrázolások felismerése, jellemzése



A lényegkiemelés módjainak elsajátítása



A művészeti ágak, ezen belül a képzőművészet ágainak ismerete



A vizuális nyelv alapelemeinek megkülönböztetése és használata



Rekonstrukciós feladatokkal a rész és egész viszonyának meghatározása



őskori művészeti alkotások egyszerű verbális leírása

A forgástestek 

A sík-és térformák közötti alapvető különbségek felismerése,a dimenziók fogalma



Egyszerű forgásforma téri ábrázolása



Síkformából téri forma készítése



Alapvető fény-árnyék hatás ábrázolása tónusozással



Egyszerű téri helyzetek ábrázolása



A kompozíció fontosságának megértése



Látvány utáni tanulmányrajzok

226



Stilizálás, színbeli átírás, mintaritmusok alkalmazása



A színek derítése és tompítása

Mezopotámia művészete 

A korból származó legjelentősebb leletek felismerése



Különleges lény tervezése mitológiai ismeretek tükrében vagy fantázia alapján



Képzeletbeli rajzok Bábel tornyáról

Egyiptom művészete 

A jellegzetes egyiptomi épületek felismerése



Az ókori egyiptomi térábrázolás felismerése a szobrokon és festményeken



A több nézőpontúság lényege az ábrázolásban



A befoglaló forma felismerése, a forma-és mintaritmus alkalmazása



Jellemrajz készítése mimika alapján



Hieroglif jelekből monogram vagy titkos szöveg készítése



Képkiegészítés – a részletből az egész rekonstruálása

Az ókori görögök művészete 

Illusztráció készítése ismert görög monda alapján



A labirintus értelmezése, labirintusjátékok tervezése megfejtése



Összefüggések felismerése az ókori görög társadalom szerkezete, eszményképe és a művészi ábrázolások között



Az ókori egyiptomi és a görög művészeti ábrázolások összehasonlítása



Térforma ábrázolása vetületi ábrázolással



A viaszkarc technika elsajátítása



Fekete-és vörös alakos amforák tervezése görög „stílusban”.



Színházi maszkok rajzolása festése karakterek megjelenésével



A pozitív és negatív forma ismerete

Az ókori római művészet 

Művészeti alkotások verbális leírása



Az építészetben megjelenő új formák ismerete

Művészettörténeti összefoglalás 227



Az őskori és ókori kultúrák összefoglaló és összehasonlító elemzése

Miért színes a világ? 

A fő-és mellékszínek meghatározása színkörön való ábrázolása



A mellékszínek ismerete



Színkeverési technikák elsajátítása



A hideg-és meleg színek fogalma



Hangulatábrázolás színek használatával



Térhatás színekkel és vonalakkal



Foltokból kiinduló képkiegészítés

Az illusztráció 

Az illusztráció fogalma



Irodalmi, zenés, filmes élmények illusztratív feldolgozása

Az egész évi munka értékelése 

Önálló véleményalkotás a saját és mások alkotásairól / a reális énkép, önértékelés, az ítéletalkotás és tolerancia kialakítása /

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: A látványtól a képalkotásig 

a tériség kifejezése a térábrázolási módszerek alkalmazásával



forma átírás kiegészítéssel, elvonatkoztatással, színmódosítással



a rész és egész viszonyának ismerete tárgytervezéssel

Az ókeresztény és a bizánci művészet 

műalkotások felismerése a stílusjegyek alapján



a keresztény vallás jelképeinek ismerete és értelmezése



a mozaikkészítés technikája

A népvándorlás kora

228



a honfoglaló magyarok jellegzetes díszítőmotívumainak, viseletének ismerete



stilizált motívumok rajzolása a szimmetria szabályainak alkalmazásával

A román stílus 

a román kori templomok építészeti stílusjegyeinek ismerete



az építészet és a szobrászat kapcsolatának lényege



az emberábrázolások jellemzése



a vallás és képzőművészet összefüggései



a magyar koronázási jelvények és funkciójuk

A gótikus stílus 

az építészet új elemei, technikai megoldások



a román és a gótikus templom összehasonlító elemzése



egy középkori vár jellegzetességeinek felismerése



a gótikus szobrászat témái



iniciálék kreatív tervezése



saját címer ábrázolási lehetőségei

Emberábrázolás 

az emberi kéz, mint térbeli forma tanulmányrajza



a kézforma vizuális jelekkel való felépítése- szubjektív kompozíció tervezése



emberábrázolási stílusok az egyes művészettörténeti korszakokban



az emberi test főbb arányainak ismerete



a testfelépítés egyedi rajzi megoldásai



a kollázs fogalma és készítése emberi formákból

A reneszánsz 

a reneszánsz jelentése



korábbi művészeti stílusok összehasonlítása a reneszánsszal



kompozíciós vázlatok készítése egy háromszög vagy átlós szerkezetű festményről



Leonardo da Vinci munkásságának lényege



egy térmélységet ábrázoló beltéri vagy kültéri vázlat készítése

A sokszorosított információ 229



a színkontrasztok értelmezése az alkotómunkában

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: Barokk művészet  A barokk stílus néhány általános ismertető jellemzői az építészetben, festészetben, szobrászatban (túldíszítettség, erős fény – árnyék kontraszt) 

Néhány barokk épület felismerése (Wersaillesi palota, Eszterházy kastély (Fertőd), Grassalkovich kastély (Gödöllő)



A táblaképfestészet, realista ábrázolás ismertető jegye, Rembrandt, néhány művének felismerése



Kompozíciós és színvázlatok készítése a megfigyelt jellegzetességek hangsúlyozásával



Vázlatrajz készítése egy barokk viseletről



A rokokó életstílus jellemzői, egy rokokó viselet színterve

A portré  Látvány utáni tanulmányrajz az emberi fejről/koponyáról (vázolás, kereső vonalak, tónusozás) 

A fej arányainak tanulmányozása méregetéssel



A fő arányok elhelyezése, szem, orr, száj, tengelye



Portrérajz reprodukciója egy fotó alapján, személyleírás alapján)



A karikatúra készítésének főbb szempontjai, a karakter fő jellemzőinek felismerése



Hangulatok kifejezése színekkel, színkontrasztok ismerete



Tárgytervezés, forma, szöveg összhangja

A 19. század művészete 

A klasszicista stílus általános ismertetői (téma, kompozíciós megoldás)



A romantika fogalmának értelmezése, (új anyagok megjelenése, öntöttvas technika az építészetben; eklektika-stíluskeveredés, biedermeier)



Néhány romantikus stílusú épület felismerése (Ybl Miklós – Operaház, Steindl Imre – Parlament, Eiffel torony-Párizs) 230



A magyar díszruha jellegzetes darabjai



Néhány romantikus festmény felismerése (Delacroix - A szabadság, Székely Bertalan Egri nők, Madarász Viktor – Hunyadi László siratása)



A realista művészet jellegzetességei (valóság ábrázolás idealizálás nélkül, a drámai hatás fokozásának módja tónusozással)



Népi életképek festményeken (Munkácsi Mihály - siralomház)



A Plein air és az impresszionizmus jellemzői (a szabadban való festészet)



Néhány ismert festő alkotásának felismerése (Monet – Impresszió, Színyei Merse Pál – Majális)



Pointilizmus (optikai színkeverés, pointilista festmény készítése)

Síkból a térbe  A perspektivikus ábrázolás jellegzetességei (párhuzamos élek összetartása, távolabbi élek méretcsökkenése) 

Látvány utáni tanulmányrajz



A nézőpont szerepének megértése (rálátás, alálátás)

Ábrázolási rendszerek  Geometrikus formák távlati ábrázolása 

Vetületi képek értelmezése



Monge féle vetületi ábrázolás, jellegzetes nézetei (felülnézet, oldalnézet, elölnézet)



Az axonometrikus szerkesztés

Stílusok és emberek  Használati tárgy tervezése adott funkcióra, adott stílusban 

Régi, vagy napjainkban használt tárgy rekonstrukciós rajza



Illusztráció készítése adott vershez

Képek az utcán  Plakátkészítés Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 1 Témakör: Általános bevezető a modern művészetről

231



Avantgárd és absztrakt fogalmak ismerete

Szecesszió 

A szecesszió általános jellemzői, egy-egy kiemelkedő szecessziós stílusú alkotás felismerése (Gaudi-Sagrada Família)



Tárgytervezés szecessziós stílusban (komponálás, színhasználat tervezése; anyag, forma, tartalom tervezése)

Színtani ismeretek 

A monokróm festészet tulajdonságai (színkeverések)



Színkontrasztok, színek érzelmi hatása (Csontváry – Magányos cédrus festményének elemzése)



Színek szimbólikus jelentése, mandalák tervezése

Fauvizmus 

Tájképfestés a Vadakra jellemző szín és faktúrahasználattal (saját kép készítése)

Kubizmus 

A kubizmus jellemzői



Csendélet ábrázolása kubista stílusban

Futurizmus 

Tárgytervezés



Különleges nézőpontból tájkép készítése (léghajótervezés)

Az expresszionizmus 

Állatábrázolás különböző stílusokban

A tanulmány 

Drapériatanulmány készítése



Mozdulattanulmány készítése



Tanulmányrajz természeti formáról

A karácsony ünnepe 232



Az ünnep jelképei



Karácsonyhoz köthető témák vizuális ábrázolása

Az absztrakció megszületése, a konstruktivizmus 

Konstruktív műalkotások megtekintése



Geometrikus/absztrakt kompozíció tervezése

Játék a vonalakkal 

Térhatású vonalkompozíció kialakítása



Textil tervek készítése

A modern építészet 

Az organikus építészet általános alapelvei



A magasépítészet jellemző alkotásai

Álarcok, maszkok 

Maszk/álarc készítése Busó/velencei

Magyar művészet a XX. században 

A nagybányai iskola szellemiségének ismerete (plein air, naturalizmus)

A modern szobrászat 

Emberi figurát megjelenítő szobor mintázása gyurmából/agyagból

A perspektíva 

A perspektíva fontosabb szabályai (rövidülés szabálya, távolodó élek összetartása)



Perspektivikus ábrázolási rendszerek

A dadaizmus 

A dada fogalma



Fotómontázs készítése szabadon választott témában

Jelek és emblémák 

Kitalált történet képregény szerű ábrázolása

233

A szürrealizmus 

Néhány szürrealista művész munkájának felismerése (Salvador Dali, Korniss Dezső)



Álomképek festése

Az Op-art 

Victor Vasarely munkájának megismerése

Mozgást kifejező grafikák készítése Testnevelés Évfolyam: 5. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: Természetes és nem természetes mozgásformák 

Rendgyakorlatok.



Mozgások zárt rendben, alakzatváltozások.



Alakzatfelvételek járásközben.

Gimnasztika 

Természetes mozgásformák egyéni gyakorlatok formájában.(pl.: állás, guggolás, nyújtott ülés)



4-8 ütemű, legalább 2-4 gyakorlatelemet tartalmazó szabadgyakorlatok.

Sportjátékok Kosárlabdázás 

Labdavezetés



Megállás, sarkazás.



Fektetett dobás.



Kétkezes mellső átadás.

Röplabdázás 

Az alkar-, kosárérintés.



Alsó egyenes nyitás.

234

Kézilabdázás 

Alapmozgás, indulás, megállás.



Labdavezetés.



Egykezes felső dobás.



Kapura lövés talajról.

Labdarúgás 

Labdavezetés belső csüddel.



Átadások belsővel, laposan.



Labdalevétel talppal.



Rúgás belsővel, állított labdánál.

Atlétikai jellegű feladatok Futások, rajtok 

Álló- és térdelőrajt 15-20 m-es távon.



Gyorsfutások 30m-es távon.



Iramfutás: 1 perc.



Tartós futás: 12 perc



Futóiskolai gyakorlatok.

Szökdelések, ugrások 

Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok.



Helyből távolugrás: 1m.



Távolugrás lépő technikával elugró sávból:1m.



Magasugrás átlépő: 60 cm.

Dobások 

Dobóiskolai gyakorlatok.



Dobások tömött labdával: 3m.



Kislabda hajítás helyből: 6m.

Torna jellegű feladatok Torna (talajtorna, szertorna) 235

Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok, támaszugrások: 

Támlázások előre, hátra.



Fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás.



Gurulóátfordulások előre.



Mellső mérlegállás.



Csúsztatás nyújtott ülésből hason fekvésbe és vissza (lányoknak).



Vetődés mellső fekvőtámaszból nyújtott ülésbe (fiúknak).



Ugrószekrény széltében (lányoknak: 3rész, fiúknak: 4rész): felguggolás és homorított leugrás.

Függésgyakorlatok: 

Akadályok leküzdése függésfeladatokkal.



Mászó kulcsolás kötélen.



Magas gyűrű (fiúknak): alaplendület;



Érintő magas gyűrű (lányoknak): lendületek előre-hátra.

Egyensúlyozó gyakorlatok: 

Magas gerendán, ferdén elhelyezett padon: természetes és utánzó járások, fordulatok.



1 m-es gerenda (lányoknak): Járások előre, hátra, oldalt különböző kartartásokkal.



Érintőjárás; hármas lépés.

Aerobik (lányoknak, fiúknak) 

Alaplépések, lépéskombinációk irányváltoztatással, forgással és karmunkával; lekövetés.

Ugrókötél gyakorlatok (lányoknak, fiúknak) Kötéláthajtások: 

páros lábon szökdeléssel, állóhelyben

Alternatív környezetben űzhető sportok Tollaslabda: 

felső és alsó átadás

Floorball:

236



Labdavezetés



Labdalevétel ütővel



Kapura lövések álló labdából

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Grundbirkózás 

Alapállások, alaphelyzetek



Fogáskeresések, megfogások, eltolás.

Évfolyam: 6. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: Természetes és nem természetes mozgásformák 

Rendgyakorlatok.



Mozgások zárt rendben, alakzatváltozások.



Alakzatfelvételek járás és futás közben.

Gimnasztika 

Természetes mozgásformák egyéni gyakorlatok formájában.



8 ütemű, legalább 2 gyakorlatelemet tartalmazó szabadgyakorlatok.

Sportjátékok Kosárlabdázás 

Irányváltoztatás futás közben.



Labdavezetés



Megállás, sarkazás.



Fektetett dobás.



Átadások kétkezes mellső átadással, pattintva is.

Röplabdázás 

Az alkar-, kosárérintés, alsó egyenes nyitás



Párban hálónál kosárérintés

237

Kézilabdázás 

Alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatások.



Labdavezetés irányváltoztatásokkal.



Egykezes felső dobás társsal.



Kapura lövés talajról.

Labdarúgás 

Labdavezetés belső csüddel.



Átadások belsővel, laposan.



Labdalevétel talppal.



Rúgás belsővel, állított és guruló labdánál.

Atlétikai jellegű feladatok Futások, rajtok 

Álló- és térdelőrajt 15-20 m-es távon.



Gyorsfutások 30m-es távon.



Iramfutás: 1 perc.



Tartós futás: 12 perc.



Futóiskolai gyakorlatok.

Szökdelések, ugrások 

Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok.



Helyből távolugrás: 1m.



Távolugrás lépő technikával elugró sávból: 1m.



Magasugrás átlépő.

Dobások 

Dobóiskolai gyakorlatok.



Dobások tömött labdával: 3m.



Kislabdahajítás helyből: 6m.

Torna jellegű feladatok Torna (talajtorna, szertorna) 238

Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok, támaszugrások: 

Támlázások előre, hátra.



Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás.



Akadályok leküzdése támaszfeladatokkal.



Gurulóátfordulások előre, hátra.



Zsugor fejállás.



Mellső mérlegállás.



Csúsztatás nyújtott ülésből hason fekvésbe és vissza (lányoknak).



Vetődés mellső fekvőtámaszból nyújtott ülésbe (fiúknak).



Ugrószekrény széltében (lányoknak: 34 rész, fiúknak: 45 rész): guggoló átugrás.



Ugrószekrény hosszában (lányoknak: 34 rész, fiúknak 4-5 rész): felguggolás, leterpesztés.

Függésgyakorlatok: 

Akadályok leküzdése függésfeladatokkal.



Vándormászás.



Magas gyűrű (fiúknak): alaplendület; zsugorlefüggés



Érintő magas gyűrű (lányoknak): lendületek előre-hátra;

Egyensúlyozó gyakorlatok: 

Magas gerendán, ferdén elhelyezett padon: természetes és utánzó járások, futások, fordulatok.



1 m-es gerenda (lányoknak): Járások előre, hátra, oldalt különböző kartartásokkal.



Érintőjárás; hármas lépés.



Függőleges repülés különböző kiinduló helyzetből.

Aerobik (lányoknak, fiúknak) 

Alaplépések, lépéskombinációk irányváltoztatással, forgással és karmunkával; lekövetés.

Ugrókötél gyakorlatok (lányoknak, fiúknak) Kötéláthajtások:

239



egy, illetve páros lábon szökdeléssel, előre és hátra kötélhajtással állóhelyben és haladással.

Alternatív környezetben űzhető sportok Tollaslabda: 

felső és alsó átadások háló felett



adogatás

Floorball: 

Labdavezetés



Kapura lövések álló labdából

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Grundbirkózás 

Alapállások, alaphelyzetek



Fogáskeresések, megfogások, eltolás



Grundbirkózás szabályai, küzdelmek azonos súlyú partnerekkel, küzdelem, kitolás.

Évfolyam: 7. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: Természetes és nem természetes mozgásformák 

Rendgyakorlatok.



Mozgások zárt rendben, alakzatváltozások.



Alakzatfelvételek járás és futás közben, a lépéshossz és a járás sebességének változtatásával.



Ellenvonulások járásban és futásban.

Gimnasztika 

Természetes mozgásformák egyéni gyakorlatok formájában.



816 ütemű, legalább 4 gyakorlatelemet tartalmazó szabadgyakorlatok.

Sportjátékok 240

Kosárlabdázás 

Irányváltoztatás, cselezés;



Labdás ügyességi gyakorlatok (normálméretű labdával).



Labdavezetés



Megállás, sarkazás.



Fektetett dobás.



Közép távoli dobás helyből.



Átadások kétkezes mellső átadással, pattintva is.

Röplabdázás 

Az alkar-, kosárérintés, felső ütőérintés és alsó egyenes nyitás



Párban hálónál kosárérintés, alkarérintés

Kézilabdázás 

Alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatások.



Labdavezetés irányváltoztatásokkal.



Egykezes felső dobás társsal.



Kapura lövés talajról, felugrásból.

Labdarúgás 

Labdavezetés belső csüddel.



Átadások (passzolások), átvételek mindkét lábbal.



Labda toppolás.



Rúgás belső csüddel állított labdával.

Atlétikai jellegű feladatok Futások, rajtok 

Álló- és térdelőrajt 15-20 m-es távon.



Gyorsfutások 30m-es távon.



Iramfutás: 1 perc.



Tartós futás: 12 perc.



Futóiskolai gyakorlatok.

241

Szökdelések, ugrások 

Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok.



Helyből távolugrás: 1m.



Távolugrás lépő technikával elugró sávból: 1.50m.



Magasugrás átlépő: 70 cm.

Dobások 

Dobóiskolai gyakorlatok.



Dobások, lökések különböző kiinduló helyzetből tömött labdával.



Kislabda hajítás helyből: 8 m.



Súlylökés helyből: 2m.

Torna jellegű feladatok Torna (talajtorna, szertorna) Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok, támaszugrások: 

Támlázások előre, hátra, oldalra, mellső, hátsó fekvőtámaszban haladással is.



Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás.



Akadályok leküzdése támaszfeladatokkal.



Gurulóátfordulások előre, hátra.



Fejállás.



Mellső mérlegállás.



Fellendülés kézállásba bordásfalnál.



Repülő-guruló átfordulás néhány lépés nekifutásból.



Csúsztatás nyújtott ülésből hason fekvésbe és vissza (lányoknak).



Vetődés mellső fekvőtámaszból nyújtott ülésbe (fiúknak).



Ugrószekrény széltében (lányoknak: 34 rész, fiúknak: 45 rész): guggoló átugrás.



Ugrószekrény hosszában (lányoknak: 34 rész, fiúknak 4-5 rész): gurulóátfordulás a szekrényen talajról elugrással; felguggolás, leterpesztés.

Függésgyakorlatok: 

Akadályok leküzdése függésfeladatokkal.



Függeszkedési kísérletek bordásfalon lefelé.

242



Vándormászás.



Magas gyűrű (fiúknak): alaplendület; zsugorlefüggés



Érintő magas gyűrű (lányoknak): lendületek előre-hátra;

Egyensúlyozó gyakorlatok: 

Magas gerendán, ferdén elhelyezett padon: természetes és utánzó járások, futások, fordulatok.



1 m-es gerenda (lányoknak): Járások előre, hátra, oldalt különböző kartartásokkal.



Érintőjárás; hármas lépés.



Járás guggolásban. Mérlegállás.



Függőleges repülés különböző kiinduló helyzetből.

Aerobik (lányoknak, fiúknak) 

Alaplépések, lépéskombinációk irányváltoztatással, forgással és karmunkával; lekövetés.

Ugrókötél gyakorlatok (lányoknak, fiúknak) Kötéláthajtások: 

egy, illetve páros lábon szökdeléssel, előre és hátra kötélhajtással állóhelyben és haladással; futás mindkét láb alatt történő áthajtással; helyben futás a joggoláshoz hasonló lábmunkával.

Alternatív környezetben űzhető sportok Tollaslabda: 

támadás a hálónál, ejtés, gyors lapos megütések



adogatás

Floorball: 

Labdavezetés



Labdalevétel lábbal és ütővel a helyzettől függően



Kapura lövések álló labdából

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok 243

Grundbirkózás 

Alapállások, alaphelyzetek



Fogáskeresések, megfogások, eltolás



Emelések és védésük.



Mellső, hátsó emelések derékfogásból.



Grundbirkózás szabályai, küzdelmek azonos súlyú partnerekkel.

Évfolyam: 8. osztály Heti óraszám: 5 Témakör: Természetes és nem természetes mozgásformák 

Rendgyakorlatok, térbeli alakzatok kialakítása.



Egyéb térformák, alakzatok.



Mozgások zárt rendben, alakzatváltozások.



Alakzatfelvételek járás és futás közben, a lépéshossz és a járás sebességének változtatásával.



Ellenvonulások járásban és futásban.



Fejlődések és szakadozások ellenvonulásban.

Gimnasztika 

Természetes mozgásformák egyéni és társas gyakorlatok formájában.



Szabad-, társas- szer és kéziszer-gyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, karika-, ugrókötél, gumikötél stb.).



Nyújtó-, lazító hatású, állóképességet fejlesztő 816 ütemű, legalább 4 gyakorlatelemet tartalmazó szabadgyakorlatok és gyakorlatsorok.



Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg.

Sportjátékok Kosárlabdázás: 

Irányváltoztatás, cselezés; cselezés induláskor és futás közben.



Labdás ügyességi gyakorlatok.



Labdavezetés: Labdavezetés fél aktív védővel szemben játékos formában.

244



Megállás, sarkazás önpasszból és kapott labdával.



Fektetett dobás labdavezetésből,.



Kétkezes mellső átadással, pattintva is.

Röplabdázás: 

Az alkar-, kosárérintés, felső ütőérintés és alsó egyenes nyitás.



Kosárérintés célba: kosárba.



Felső egyenes nyitás

Kézilabdázás: 

Alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatások.



Labdavezetés ritmusváltoztatásokkal.



Egykezes felsőátadás.



Kapura lövések: talajról különböző lendületszerzés után és felugrásból.

Labdarúgás: 

Labdavezetések mindkét lábbal, külső és belső csüddel.



Átadások (passzolások), átvételek mindkét lábbal.



Labdalevétel: talppal, belsővel.



Labda toppolás.



Rúgások: belső csüddel állított labdával.



Fejelés: előre.

Atlétikai jellegű feladatok Futások, rajtok 

A korábban tanult rajtformák (álló- és térdelőrajt)



Rajtversenyek állórajttal, térdelőrajttal 15-20 m-es távon.



Gyorsfutások 30m - es távon.



Iramfutás: 1 perc



Váltófutás váltózónában.



Tartós futás: 12 perc.



Futóiskolai gyakorlatok.

Szökdelések, ugrások 245



Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok.



Sorozat el- és felugrások.



Helyből távolugrás: 1m.



Távolugrás lépő technikával: 1.50 m.



Magasugrás átlépő technika: 70 cm

Dobások 

Dobóiskolai gyakorlatok.



Dobások, lökések különböző kiinduló helyzetből tömött labdával.



Kislabda hajítás helyből, nekifutással hármas lépésritmusból: 8 m.



Súlylökés helyből: 2 m.

Torna jellegű feladatok Torna (talajtorna, szertorna) Támaszhelyzetek, támaszgyakorlatok, támaszugrások: 

Támlázások előre, hátra, oldalra, mellső, hátsó fekvőtámaszban haladással is.



Mellső és mély fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás.



Gurulóátfordulások előre, hátra.



Fejállás.



Mellső mérlegállás.



Fellendülés kézállásba segítséggel.



Repülő-guruló átfordulás néhány lépés nekifutásból (fiúknak).



Csúsztatás nyújtott ülésből hason fekvésbe és vissza (lányoknak).



Vetődés mellső fekvőtámaszból nyújtott ülésbe (fiúknak).



Ugrószekrény széltében (lányoknak: 34 rész, fiúknak: 45 rész): guggoló átugrás.



Ugrószekrény hosszában (lányoknak: 34 rész, fiúknak 4-5 rész): gurulóátfordulás a szekrényen talajról elugrással; felguggolás, leterpesztés.

Függésgyakorlatok: 

Mászás kötélen/rúdon.



Függeszkedési kísérletek bordásfalon felfelé és lefelé.



Vándormászás.



Függeszkedési kísérletek kötélen (fiúknak). 246



Magas gyűrű (fiúknak): alaplendület; zsugorlefüggés.



Érintő magas gyűrű (lányoknak): lendületek előre-hátra;



ferdén elhelyezett padon: természetes és utánzó járások, futások, fordulatok.



1 m-es gerenda (lányoknak): Járások előre, hátra, oldalt különböző kartartásokkal. Érintőjárás; hármas lépés.

Aerobik (lányoknak, fiúknak) 

Alaplépések, lépéskombinációk irányváltoztatással, forgással és karmunkával; lekövetés.

Ugrókötél gyakorlatok (lányoknak, fiúknak) 

Kötéláthajtások: egy, illetve páros lábon szökdeléssel, előre és hátra kötélhajtással állóhelyben.

Alternatív környezetben űzhető sportok Tollaslabda: 

6-12 ütésből álló, játékhelyzeteket idéző „iskolagyakorlatok".



adogatás

Floorball: 

Felemelt fejjel labdavezetés



Átadások földön



Kapura lövés álló és mozgó labdából

Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Grundbirkózás 

Alapállások, alaphelyzetek



Fogáskeresések, megfogások, eltolás



Emelések és védésük.



Mellső, hátsó emelések derékfogásból.



Grundbirkózás szabályai, küzdelmek azonos súlyú partnerekkel.

247

2. számú melléklet A Belső Gondozói Rendszer működésének folyamata A folyamat célja: A külön figyelmet igénylő tanulóink (tehetséges, illetve felzárkóztatásra szoruló) gondozásából adódó feladatok ütemezése. A folyamat felelősei: belső gondozók A folyamat leírása: 1. Az osztályfőnökök spontán és célzott megfigyeléseik alapján, valamint a belső gondozó által összeállított mérőanyagokon elvégzik a tanulók képességmérését, szaktanárok pedig a tantárgyi méréseket. 2. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a mérések, megfigyelések eredményeit elemzik a belső gondozóval, majd regisztrálják. 3. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a regisztráló lapok alapján kijelölik a fejlesztést igénylő tanulókat, meghatározzák a fejlesztési területeket és elkészítik a cselekvési terveket. 4. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a gyógypedagógus kolléga bevonásával mérlegelik, hogy adott esetben van-e szükség külső segítség (nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat, szakértői bizottság, stb.) igénybe vételére. Ha igen, a vizsgálati kérelmet a szülőkkel egyeztetve elkészítik. 5. A cselekvési tervek alapján az osztályfőnökök, szaktanárok, a fejlesztést segítő kollégák és a gyógypedagógus egyéni vagy csoportos fejlesztő munkát végez. 6. A belső gondozók vagy a munkaközösségek vezetői belső szakmai továbbképzéseket, belső hospitálási lehetőségeket szerveznek kollégáiknak. 7. Osztályonként vagy évfolyamonként problémafeltáró, folyamatkövető megbeszéléseket kezdeményez a belső gondozó az érintett pedagógusokkal. 8. A fejlesztések után az osztályfőnökök és a szaktanárok követő képesség és szaktárgyi méréseket végeznek. 9. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a mérések eredményeit elemzik, regisztrálják. 10. A mérések adatai alapján döntés születik arról, hogy tapasztalható-e pozitív változás; vane szükség adott tanulónál további fejlesztésre? A további fejlesztésekhez elkészítik a cselekvési terveket. 11. Az osztályfőnökök és a szaktanárok elkészítik év végi méréseiket, regisztrálják a tanulók fejlettségét. 12. 4. évfolyamon tanító kollégáknál átadó megbeszélés történik. 13. A belső gondozók elkészítik éves értékeléseiket az éves munka tapasztalatairól, javaslatokról, módosításokról. 248

Felelősségek és hatáskörök: 1. 2.

Felelős belső gondozók belső gondozók

Érintett osztályfőnökök, tanítók, tanárok osztályfőnökök, tanítók, tanárok osztályfőnökök, tanítók, tanárok, logopédus

3.

belső gondozók

4.

osztályfőnökök

tanítók, tanárok, logopédus

intézményvezető, intézményvezető helyettesek

5.

belső gondozók

tanítók, tanárok, fejlesztést segítő kollégák

intézményvezető

tanítók, tanárok

intézményvezető

tanítók, tanárok osztályfőnökök, tanítók, tanárok osztályfőnökök, tanítók, tanárok osztályfőnökök, tanítók, tanárok tanítók, tanárok

intézményvezető szülők, intézményvezető intézményvezető szülők, intézményvezető szülők, intézményvezető intézményvezető, intézményvezető helyettesek intézményvezető

7. 8. 9. 10. 11.

munkaközösségek vezetői belső gondozók belső gondozók belső gondozók belső gondozók osztályfőnökök

12.

belső gondozók

osztályfőnökök, tanítók, tanárok

13.

belső gondozók

nevelőtestület

6.

Informált szülők, intézményvezető intézményvezető intézményvezető

A keletkezett dokumentumok vagy bizonylatok: A dokumentum neve 1.

teszteredmény

2.

regisztráló lap

3.

cselekvési terv

4.

vizsgálati kérelem

5.

feladatlap

6.

jelenléti ív

7.

jelenléti ív

8.

teszteredmény

9.

regisztráló lap

10.

cselekvési terv

11.

tanulói értékelés

12.

feljegyzések

13.

éves értékelés

Kitöltő/készítő osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár, gyógypedagógus fejlesztést végző tanító, szaktanár, gyógypedagógus tanítók, tanárok belső gondozó, osztályfőnök, tanítók, tanárok osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár osztályfőnök, szaktanár új osztályfőnök, szaktanár belső gondozó

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

osztályszintű BGR dokumentáció

4 év

BGR dokumentáció

4 év

osztályszintű BGR dokumentáció

4 év

belső gondozó

irattár

irattári szab.

osztályfőnök

fejlesztést végző dokumentációja

1 év

munkaközösségi dokumentáció

irattári szab.

BGR dokumentáció

irattári szab.

osztályszintű BGR dokumentáció

4 év

BGR dokumentáció

4 év

osztályszintű BGR dokumentáció intézményvezető helyettesi iroda osztályszintű BGR dokumentáció irattár

belső gondozó -

BGR dokumentáció belső gondozó -

4 év

belső gondozó

irattári szab.

szülő

1 év irattári szab.

BGR dokumentáció

249

Nyilatkozat A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZM elnöksége a Pedagógiai program 2015. május 26.-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Hajdúszoboszló, 2015. május 28. ……….…………………………. Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat A Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai program szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács a Pedagógiai program módosítását 2015. május 26.-ai ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadja. Hajdúszoboszló, 2015. május 28.

……….…………………………. Intézményi Tanács elnöke Hajdúszoboszló, 2015. május 28.

……….…………………………. Intézményvezető

250