A GATS és a közszolgáltatások piacosítása mindenkit érintő kérdés, melyről ugyanakkor a legtöbben szinte semmit sem tudnak. Célunk ezért elsősorban a figyelem felkeltése és társadalmi párbeszéd indítása minden érintett fél bevonásával a fenntarthatóság ökológiai és társadalmi elveinek figyelembevételével. Mérlegelnünk kell a közszolgáltatások szerepét egy fenntartható társadalomban – és értékelnünk kell a GATS egyezmény hatását. A Védegylet megtette: a GATS nem szolgálja a közjót és a fenntarthatóságot. Ez az egyezmény nem csak a gazdájául szolgáló Kereskedelmi Világszervezet, hanem az egész globalizáció mostani formájának antidemokratikusságát és fenntarthatatlanságát mutatja.
A Védegylet állásfoglalása
A közszolgáltatások piacosítása és a GATS Egyezmény
V
eszélyben a közszolgáltatások
A közszolgáltatások minden társadalom életében kulcsfontosságú szerepet játszanak: előnyeik hosszú távon jelentkeznek, és a társadalom minden alrendszerére tovahatnak. Ezért nem működtethetők pusztán piaci alapon, rövidtávú profitlogika mentén. Mégis, óriáscégek és nemzetközi intézmények felől, élükön a WTO-val és a GATS egyezménnyel, egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányokra, hogy piacosítsák közszolgáltatásaikat. A GATS (Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről) egy olyan, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) kereteiben működő egyezmény, mely a szolgáltatások, velük együtt az alapvető közszolgáltatások piacosításához (liberalizációjához, privatizációjához és deregulációjához) nyújt nemzetközi keretet.
A folyamat a vízdíjak drasztikus emelkedésével járt, a lakosságnak a vízszolgáltatás teljes költségét kellett megfizetnie. Rövid időn belül számtalan dél-afrikai maradt víz nélkül, aki nem bírt eleget tenni fizetési kötelezettségének. A lakosság jó része így arra kényszerült, hogy a szükséges ivóvízmennyiséget a környéken lévő tisztítatlan folyókból és tavakból szerezze be. Ennek eredményeként Dél-Afrika legsúlyosabb kolerajárványa tört ki: több mint 250 ezer dél-afrikai fertőződött meg. A halálos áldozatok száma meghaladta a háromszázat. Később kiderült: a piacosítás és a teljes költség elveinek alkalmazása egyértelműen közrejátszott a járvány kitörésében.
A példák hosszan folytat-hatók, a budapesti, bolíviai, egyesült államokbéli víz-privatizációk negatív tapasztalataival, a korábban privatizált, de a működési A közösségek gondjainak megoldása, a közjó zavarok miatt újra államosított közművek előmozdítása nem a gazdaság elsődleges feladata, hosszú sorával, a brit vasút erről csak és kizárólag a kormányok magánosításának katasztrófájával, az amerikai egészséggondoskodhatnak, ami a legfőbb feladatuk is ügyi rendszer sikertelenegyben. Éppen ezért a kormányok számára akkor ségével.1
Hazánkban a közszolgáltatások piacosításának folyamata a világban tapasztaltnál lényegesen gyorsabban halad: a kórháztörvény előkészítette a kórházak privatizációját, a kistelepülési posták bezárása szabad utat ad a posta privatizációjának, a vidéki mellékvágányok felszámolása a vasút piacosítását készíti elő, a felsőA közösségek gondjainak értelmes nemzetközi egyezményeket kötni, ha oktatási „reform” pedig egyetemegoldása, a közjó előmeinket degradálja egyszerű gazezekkel hatékonyabban, jobban szolgálják a mozdítása nem a gazdaság dasági vállalkozássá. A GATS e elsődleges feladata, erről csak közjót: a rájuk bízott, pontosabban: az őket káros folyamatokat egy gloés kizárólag a kormányok bális, még átláthatatlanabb és gondoskodhatnak, ami a megbízó közösségek javát. antidemokratikusabb keretbe legfőbb feladatuk is egyben. helyezi, és visszafordíthatatlanná Éppen ezért a kormányok teszi őket: bebetonozza a fenntarthatatlanságot. számára akkor értelmes nemzetközi egyezményeket Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a kötni, ha ezekkel hatékonyabban, jobban szolgálják közszolgáltatások pusztán piaci alapon nem a közjót: a rájuk bízott, pontosabban: az őket működtethetők anélkül, hogy súlyos szociális és megbízó közösségek javát. környezeti problémák ne jelentkeznének. A piacosítás E stratégiai jelentőségű döntéséket csak alapos durva kudarcának egy példája Dél-Afrika, ahol társadalmi vita után, a fenntarthatóság ökológiai 1998-ban több város úgy döntött, eladja a és szociális szempontjai alapján, a jövő vízrendszerét: nemzedékek érdekeit figyelembe véve szabad meghozni. A GATS egyezményt nem ilyen módon hozták létre, hiszen megszületéséről sokan nem is hallottak. Meggyőződésünk, hogy az egyezmény nem szolgálja a társadalmi és ökológiai fenntarthatóságot.
1 1.. Kiket érint hátrányosan?
2 2.. A GATS születése
A jövő nemzedékeket, gyermekeinket és unokáinkat:
Az egyezményt 1995-ben írták alá a WTO-t létrehozó szerződés részeként.2 A hozzá kapcsolódó tárgyalások a szolgáltatások liberalizációjáról azóta zajlanak. A tagállamoknak egymással szemben 2002 június 30-ig kellett megtenni a liberalizációs követeléseiket, piacnyitási ajánlásaikat pedig 2003 március 31-ig, ezt követően az egyeztető tárgyalások 2005 január 1-ig folytatódnak3.
Hogy biztosíthassuk az utánunk következők örökségét, számos, adott esetben a gazdasági érdekeket sértő, a szolgáltatások nyújtását korlátozó intézkedés meghozatalára van szükség. A GATS ezt lehetetlenné teszi, ezzel meghiusítja a természeti és kulturális örökség valamint a társadalmi szövet védelmét. A munkavállalókat: A közszolgáltatások piacosítása a legtöbb esetben nagyarányú leépítésekkel jár, ami a munkanélküliség növekedése mellett hosszú távon akár minőségromlással is járhat, a tapasztalt dolgozók elvesztése miatt. E folyamatok sok esetben már a privatizáció előkészítésekor, még állami kezelés alatt lezajlanak. Az alacsony jövedelműeket: A közszolgáltatások piacosítása a legtöbb esetben azzal jár, hogy kialakul a kétszintű rendszer: egy jó minőségű a drága szolgáltatásokat megfizetni képes gazdag keveseknek, és egy elhanyagolt a széles rétegeknek. Ez hosszú távon ássa alá a társadalom épségét, veszélyezteti integrációját. Az önkormányzatokat: A közszolgáltatások nyújtása, a természeti és kulturális örökség védelmét vagy az igazságosságot biztosító szabályok meghozatala a legtöbb esetben az önkormányzatok feladata. Mégis: az önkormányzatokat eddig teljesen kihagyták a tárgyalásokból. Ez a szubszidiaritás és a fenntarthatóság elvei mellett alkotmányos elveket is sért.
Közhely, de döntéshozóink mégis mindig elfelejtik: nem a jövedelmi szint, a kereset, a GDP a közösség jóllétének meghatározója, mutatója.
A Riói Nyilatkozat szerint „A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attól elkülönülten.” A kormánynak, országa és állampolgárai érdekében, a lehető legnagyobb belső mozgásteret (szabadságot, függetlenséget) kell megtartania, s nem szabadna önként A tagállamoknak egymással korlátoznia jövőbeni döntéseit. A szemben 2002 június 30-ig GATS egyezmény kellett megtenni a célja mindezt figyelmen kívül liberalizációs követeléseiket, hagyja. piacnyitási ajánlásaikat pedig
A GATS legfőbb célkitűzése, “hogy a szolgáltatások kereskedelmének egyre magasabb szintű liberalizálása mielőbb megvalósujon”4. A szolgáltatásokat tizenkét 2003 március 31-ig kategóriába sorolja5, melyek között több straté4.. A GATS giai, érzékeny területet találhatunk 4 (turizmus, környezetvédelmi hatásköre szolgáltatások, egészségügyi és szociális szolgáltatások, közle- A GATS nemzetközi kedés és szállítás, oktatás). kereskedelempolitikában példátJelentőségét példátlan hatás- lan - hatáskörét három pillér adja. köre, újszerűsége, és a fenntarthatóság elveivel való Egyrészt a GATS minden kormányzati intézkedésre szembehelyezkedése adja. vonatkozik, melyek hatással 3 vannak a szolgáltatások keres3.. A GATS célja beleértve a kedelmére8, A GATS célja a szolgáltatások törvényeket, rendeleteket, hatákereskedelmének bővítése és rozatokat. Annak ellenére, hogy fokozatos liberalizációja6. E cél nemzeti szintű kormányzatok meggyőződésünk szerint azt a tárgyaltak róla a GATS kiterjed a hibás gazdaságfilozófiát tük- „központi, regionális kormányzati rözi, melynek középpontjában a vagy helyhatósági, illetve hatósági megkérdőjelezhetetlen gazdasági intézkedések” mindegyikére9. Sőt növekedés, és a piac mindenek a GATS a nem kormányzati fölé helyezése áll, mint minden jó szervezetekre is kiterjed, forrása. A jól-lét minőségi amennyiben azok „a központi, növeléséhez azonban más regionális kormányzati vagy megközelítés szükséges, mely a helyhatóságok, illetve hatóságok fenntarthatóságra, annak által delegált jogosítványok ökológiai és szociális elveire, a alapján” működnek10. közösségekre, az önrendel7 kezésre épül.
A második hatáskört szélesítő elv, hogy a GATS a szolgáltatások nyújtásának minden módját11 lefedi, legyen az akár határokon átívelő kereskedelem (1. mód), szolgáltatás külföldön történő igénybevétele (2. mód), kereskedelmi jelenlét (3. mód) vagy akár természetes személyek mozgásával járó szolgáltatásnyújtás (4. mód).
az egészségügyi szolgáltatásokat és az oktatási szolgáltatásokat (az általános iskolától a felnőtt képzésig) érintő liberalizációs vállalásokat tett.17 Meggyőződésünk: a közszolgáltatásokkal való ilyen felelőtlen játszadozás teljességgel megengedhetetlen.
5 5.. Visszavonhatatlan vállalás
Kiemelendő ezek közül a 3. mód, mely a külföldi befektetések védelmét és egyenjogúságát A GATS rugalmatlansága négy alapozza meg, ezzel emlékeztetve okra vezethető vissza. Az egyik az a néhány évvel a hatalmi alku, ezelőtt elbukott Az Európai Unió piacnyitási mely az egyes Multilaterális Betárgyalások soköveteléseket fogalmazott meg fektetési Megállarán tapasztalhapodásra (MAI)12. számos országgal szemben tó, és melynek
eredményeként Végül az Egyeztöbbek között az energiaóriási liberalimény hatáskörét zációs nyomás példátlanná teszi, szektor, a közlekedés, és a nehezedik az hogy nem ad vízközművek területén is. egyes – legfőbiztos kivételt a képp a kevésbé közszolgáltatások piacosítása alól. A „kor- fejlett – országokra. mányzati tevékenység során Az Egyezményt rugalmatlanná nyújtott szolgáltatások” kivétele teszik a korlátozások meghozaugyanis csak abban az esetben talának megkötései. Korlátozáérvényes, ha az adott szolgáltatást sokat ugyanis csak a liberali„nem üzleti alapon és nem egy zációs vállalások megtételekor vagy több szolgáltatóval verseng- lehet hozni18, a későbbiekben ve” nyújtották13. Ezzel felmerül a nem, ami lehetetlenné teszi a veszély, hogy az államok nem kormányoknak a jövőbeli előre tudják teljesíteni a közszol- nem látott eseményekre való gáltatások biztosítására vonat- rugalmas reagálást. kozó kötelezettségüket. Súlyos következményekkel járhat, Az Európai Unió piacnyitási hogy a GATS csak három év követeléseket fogalmazott meg elteltével teszi lehetővé a számos országgal szemben vállalások visszavonását, és akkor többek között az energia- is csak megfelelő ellenértékű szektor, a közlekedés, és a kompenzáció esetén19. Például, vízközművek területén is.14 Az ha egy állam megnyitotta egészEgyesült Államoktól a felső- ségügyi szektorát, de később oktatási szektora teljes visszalépne, csak több év után, és megnyitását követeli.15 Az EU csak egy másik, egyenlő értékű ellentmondásos szerepét mutatja szektor megnyitása árán tehetné! az is, hogy arra törekszik, képezzék a GATS részét az Végül a GATS nem ad lehetőemberi fogyasztási célú séget arra, hogy az aláíró felek a 16 természeti erőforrások megóvízszolgáltatások is. vása érdekében korlátozzák a Hazánk 1994-ben többek között kereskedelmet.20 a vasúti és közúti közlekedést,
6 6.. Lobbiérdekek21 Számtalan bizonyíték támasztja alá, hogy a GATS létrejöttében óriási szerepe volt különböző üzleti lobbiszervezeteknek. Az Amerikai Szolgáltató Cégek Koalíciója mintegy négyszáz lobbistája dolgozott a tárgyalások „megfelelő irányba” terelésén. A Pénzügyi Vezetők Csoportjának oroszlánrésze volt a GATS függelékében szereplő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás megkötésében. Végül egyértelműen kimutatható az Európai Szolgáltatói Fórum állásfoglalásainak nyoma az Európai Bizottság tárgyalási pozícióján. Nyilvánosságra került levelek22 egyértelműen bizonyítják, hogy a tárgyalók kapcsolatban állnak az üzleti körökkel, véleményüket figyelembe veszik az ajánlások és követelések megfogalmazásakor, míg a társadalom előtt titokban tartják a fejleményeket. Az állam és az üzleti világ közötti privilegizált együttműködésnek nincs helye egy demokratikus társadalomban.
7 7.. Sérül az állami önrendelkezés Az Egyezmény példa nélküli az államok mozgásterének beszűkítése tekintetében is. Az általánosan, minden aláíróra érvényes elvek közül kiemelkedő a külföldi befektetők közötti diszkriminációt tiltó legnagyobb kedvezmény elve23. Ezen elv jelentősen megnehezíti a szolgáltatók kordában tartását, ugyanis amint egy befektető valamilyen kedvezményben részesül, azt az összes többi befektetőre is ki kell terjeszteni.
Helytelennek tartjuk a fizetések és átutalások korlátozásának tilalmát24, mely lehetetlenné teszi a nemzetközi pénzügyi piacokat megrendszabályozó és a spekulációt visszaszorító ún. Tobinadó bevezetését. Végül szintén minden aláíróra vonatkozó kitétel a belföldi szabályozást érintő pont25, mely értelmében csak olyan minősítési, technikai és engedélyezési előírások hozhatók, melyek nem akadályozzák indokolatlanul a szolgáltatások kereskedelmét. E szabályok rendkívüli módon leszűkítik a nemzetközi ellenállás nélkül meghozható intézkedések körét. A WTO eddigi működése során számos esetben ítélkezett úgy, hogy bizonyos szociális vagy környezetvédelmi szabályok „indokolatlanul akadályozzák” a kereskedelmet.26 Ennek alapján félő, hogy a jövőben a közszolgáltatásokat érintő rendelkezések is „kereskedelemellenesnek” minősülhetnek. Mindemellett a GATS tartalmaz két olyan pontot, melyek akkor lépnek érvénybe, ha az adott ország azt kifejezetten megjelöli liberalizációs felaján-lásaiban. Az egyik a nemzeti elbánás elve27, mely értelmében nem tehető semmilyen különbség a hazai és a külföldi szolgáltató között. A másik a piacrajutást szabályozó paszszus28, mely megtilt minden olyan intézkedést, mely a szolgáltatók vagy az ügyletek számát, a tőke összértékét, a foglalkoztatott személyek számát, vagy a külföldi tőke összértékét korlátozza, illetőleg hazai tőke bevonását követeli meg. Az önrendelkezés ilyen arányú korlátozása indokolatlan, aggályos és ellentétben áll a fenntarthatóság elveivel.
8 8.. Veszélyben az önkormányzás
A helyi döntéshozók alkalmasabbak arra, hogy az ilyen jellegű struktúrák létrejöttét ösztönözzék. Jobban fel tudják becsülni, hogy adott befektetésből hogyan lehet az ökológiailag és szociálisan legoptimálisabb eredményt kihozni.
A világ számos országában a GATS rendelkezéseibe ütköző legkülönbözőbb intézkedéseket, legyen azok célja természet vagy fogyasztóvédelem, a helyi kistermelők érdekeinek védelme, vagy A decentralizált politikai dönakár a helyi lakosság jogainak téshozatali rendszer teljesen védelme, legtöbbször nem a szemben áll a szolgáltatói szektor nemzeti szintű kormányok hozliberalizálása során az utóbbi zák, hanem az önkormányzatok. években tapasztalt „fűnyíró A GATS tárgyalásain csak a elvvel” és a GTAS egyezménnyel. nemzeti kormányok képviselői vesznek részt, és hoznak Civil szervezetek kezdeményedöntéseket, legtöbbször a helyi zésére ezért számos önutasította el szintek megkérdezése, azok kormányzat érdekeinek figyelembevétele határozat, vagy állásfoglalás nélkül. Ez teljességgel formájában a GATS egyezményt31: Ausztriellentmond a ában több mint szubszidiariA WTO eddigi működése során száz (többek tás elvének29 számos esetben ítélkezett úgy, hogy között Bécs, és a Helyi Graz), BelgiumÖnkormánybizonyos szociális vagy ban hat (pl. zatok Eurókörnyezetvédelmi szabályok Liège), Franciapai Chartáországban 218 jának.30 „indokolatlanul akadályozzák” a (pl. Párizs, A decentralikereskedelmet. Félő, hogy a jövőben Dijon), Olaszzált döntésországban tíz (pl. hozatali a közszolgáltatásokat érintő Ferrara, Genova, rendszer, és Torino), az rendelkezések is „kereskedelemegy lokális Egyesült Királyelemekből ellenesnek” minősülhetnek ságban 12 (pl. álló nemzetManchester, Oxgazdaság ford), Ausztráliában több tucat sokkal inkább alkalmas a helyi (többek között Melbourne), igények kielégítésére, a természet, Kanadában 68 (pl. Vancouver, és annak részeként az ember Winipeg), Új-Zélandon további fizikai, szellemi, lelki három. egészségének megőrzésére. A szubszidiaritás elvének és a A legtöbb problémára, így a lokalizációnak a megvalósulását közszolgáltatások biztosításával tovább korlátozza, hogy az EUkapcsolatosakra is, helyi szinten csatlakozásunk után a keresadható a legmegfelelőbb kedelempolitikai tárgyalásokat válasz. Az innovatív, állandóan (így a GATS tárgyalásokat is) a megújulni, a folytonosan változó mindenkori magyar kormány helyi igényekhez igazodni képes helyett a Bizottság keresszolgáltatói szerkezet létrejötkedelmi főigazgatósága fogja tének előfeltétele a helyi viszovezetni.32 Ezzel még kevesebb nyok ismerete, valamint a jó kapesély marad a helyi érdekek csolat a helyi közösségekkel. döntésbe való bevonására, a fenntarthatóság megvalósítására.
9 9.. Fenntarthatóság
A közszolgáltatások nyújtásában vállalt kormányzati szerep A fenti pontokból látszik, hogy csökkenése, a vízközművek, az számos területen a GATS egészségügyi és szociális rendjelentősen megköti a kormányok szerek privatizációja és liberalikezét. A belföldi szabályozást zációja új helyzetet jelent a korkorlátozó, a piacrajutást szabá- mányoknak. A példák azt bizolyozó, a diszkriminációt tiltó nyítják, hogy piacnyitás után azon rendelkezések, valamint az, hogy szolgáltatási területek, melyek a GATS nem biztosít lehetőséget nem jövedelmezőek, gyakran elolyan eljárásokra, melyek a veszítik széleskörű hozzáfértermészeti erőforrások védelmét hetőségüket a hátrányos helyzetű ütközhetnek rétegek számára. A kormányok célozzák33, fenntarthatóság érdekében kötelessége azonban, hogy biztosítsák az alapvető jogok meghozandó intézkedésekkel. megvalósulását - így a vízhez A fenntartható fejlődésre való való hozzáférés jogát, az ingyenes áttérés szükségessé tenné egy új elemi oktatáshoz való jogot, a szemléletű állami szabályozási középiskolai és felsőoktatásban rendszer kidolgozását. Nem a egyenlő eséllyel való részvétel leprotekcionizhetőségét, az alapAz érintettek bevonása a mus korát kívető egészségügyi vánjuk vissza, és szociális szolközszolgáltatásokkal hanem egy ogáltatásokhoz való lyan szabályozó, kapcsolatos alapvető jogot stb35. Az ösztönző köregyre növekvő hadöntéshozatalba jelentősen nyezet megjeletalmú és gazdasági nését hiányoljavíthatja a hatékonyságot, és erejű cégek fenti juk, mely arra célok érdekében ezzel együtt igazságosabb és késztetné a tártörténő megsadalom minkörnyezetkímélőbb rendszabályozáden szereplőjét sa azonban akamegoldásokra is vezethet (az állampolgádályokba ütközrokat, hivatalohet a GATS kikat, vállalkozásokat), hogy tételei alapján.36 felelősséggel viseltessenek környezetük, embertársaik és a jövő 1 11 1.. Nyilvánosság nemzedékek iránt. A fentieken túl az Egyezménnyel Ehhez számos kereskedelmet és kapcsolatban az egyik legnagyobb tőkeáramlást korlátozó intézkedés probléma, hogy a tárgyalások meghozatala lehet szükséges. titokban zajlanak, csekély legiNem azért, hogy diszkrimináljunk timitással, a lakosság és az érdeka szolgáltatók között származásuk védelmi szervezetek kizárásával, alapján, hanem hogy megóvegyedül az üzleti lobbit bevonva. hassuk a szociális biztonságot, a természeti erőforrásokat, Hazánk eddig vonakodott hogy biztonságban tudhassuk nyilvánosságra hozni a hozzá beérkezett piacnyitási kövea jövő nemzedékek örökségét. teléseket és vállalásait, holott 1 10 0.. Emberi jogok Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Államok A szolgáltatások, különösen a is már megtette ezt.37 közszolgáltatások piacosítása hátráltathatja az alapvető jogok megvalósulását34.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala azért is elengedhetetlen, mert többszörösen is bebizonyosodott, olyan stratégiai jelentőségű közszolgáltatásokat is érintenek, mint többek között az oktatás, a közlekedés, az egészségügy és a vízszolgáltatások. A döntéshozatal és a tervezés kizárólag technokratikus szakapparátusokra bízása nem csak antidemokratikus, nem csak a beleszólás lehetőségét vonja meg, hanem az ilyen úton hozott döntések sok esetben vezetnek fenntarthatatlan eredményre. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt szerte a világban a részvételi alapú tervezés, döntéshozatal, irányítás és menedzsment. A diszkurzív folyamatok, az érintettek bevonása a közszolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető döntéshozatalba jelentősen javíthatja a hatékonyságot, és ezzel együtt igazságosabb és környezetkímélőbb megoldásokra is vezethet.38 A GATS egyezmény e pozitív tendenciákkal gyökeresen ellentétes irányba mutat.
1 12 2.. Követeléseink *
A tárgyalások felfüggesztését, míg átfogó, stratégiai jellegű fenntarthatósági hatástanulmányok nem készülnek; * A közszolgáltatások kiemelését a tárgyalások hatásköréből; * A fenntarthatóság elveinek megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalának lehetővé tételét; * Társadalmi párbeszédet minden érintett bevonásával és a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével!
1.
2. 3.
4. 5.
6. 7.
8. 9. 10. 11. 12.
13. 14.
15.
16. 17.
18. 19. 20. 21.
További példák: Scheiring Gábor: Mérlegen a Kereskedelmi Világszervezet, Magyar Nemzet, 2003. szeptember 12. (6. oldal), Scheiring Gábor: A köz szolgálatában, Népszabadság, 2003. július 30, illetve számtalan további eset a www.psiru.org, a www.citizen.org és a www.gatswatch.org oldalakon. A GATT Uruguayi Fordulójának keretében. Magyarországon az 1998. évi IX. tv.-el kihirdetett Marrakesh-i Egyezmény 1.B) Melléklete. GATS = General Agreement on Trade in Services. WTO dohai miniszteri találkozóján megerősített menetrend alapján: A 2001 november 14-én elfogadott dohai Miniszteri Nyilatkozat tartalmazza a tárgyalások menetrendjét a WTO Kereskedelmi Tanácsának 2001 március 28-án elfogadott határozata alapján. A folyamat eddig azonban jelentős késésekkel halad. Lásd az Egyezmény preambulumát Lásd: Services Sectoral Classification List, MTN.GNS/W/120, 10 July 1991, World Trade Organisation, Elérhető: http://www.wto.org/english/tratop_e/serv_e/mtn_gns_w_120_e.d oc. Nem hivatalos magyar összefoglaló fordítása a Védegylet honlapján. Lásd az Egyezmény preambulumát A gazdaságnak úgy kell működnie, hogy hosszú távon biztosítsa a társadalom jól-létét, az életformák gazdag sokféleségének fennmaradását, az ökológiai rendszerek épségét. Ez az ártatlan kijelentés szakítást jelent a gazdaságpolitikában ma uralkodó felfogással. Lásd a Védegylet gazdaságpolitikai állásfoglalását: http://www.zpok.hu/vedegylet/doc/gazdasag.pdf I. Cikk, 1. bek. I. Cikk, 3. bek., a I. I. Cikk, 3. bek., a II. I. Cikk, 2. bek. Az OECD keretében tárgyalt, majd a heves ellenállás miatt elbukott megállapodás (Többoldalú Befektetési Megállapodás Multilateral Agreement on Investment) a nemzetközi működőtőke-befektetések szabadságát, védelmét, továbbá az államok, valamint a befektetők közötti vitás kérdések rendezését szolgálta volna. Ennek értelmében például a külföldi befektetőknek lehetne kedvezményeket adni a hazai vállalatokkal szemben, ám a hazaiaknak semmilyen módon nem lehet kedvezni. Lásd: KOVÁSZ, II. évfolyam, 1. szám 1998. Tavasz (76-83. oldal): http://korny10.bke.hu/kovasz/kov2/maikov.html I. Cikk, 3. bek., b, c. Lásd: Secret documents reveal EU's tough stance on global trade, Guardian, Wednesday April 17, 2002. http://www.guardian.co.uk/Archive/Article/0,4273,4395615,00.ht ml Lásd: 10 July 2002 -- Secrecy Surrounding Relations Between ESF and EC. New leaked EU request document: EU request to the US for full GATS commitments in higher education. http://www.gatswatch.org/docs/EU%20requests/BMWIedureq.pdf Lásd: Corporate Europe Observatory water infobrief #3: WTO and Water: The EU’s Crusade for Corporate Expansion. http://www.corporateeurope.org/water/infobrief3.htm Tartalmazza: a hazánk által GATS/SC/40 jelöléssel, 1994. április 15én benyújtott WTO dokumentum. Ez ellentmond a külügyminisztérium állításának, miszerint a GATS tárgyalásoknak nem témája a közszolgáltatások piacosítása. XIV. Cikk XXI. Cikk Ez több mint aggasztó, főleg az új USA-EU génháború fényében, az USA ugyanis az európai génmoratórium feloldását, és súlyos kártérítést követel. Lásd: Wesselius, Eric [2002]: Behind GATS 2000: Corporate Power at Work. Transnational Institute, The World Trade Organisation
Szerkesztő, kivitelező: Scheiring Gábor www.vedegylet.hu
[email protected] Budapest, 2004. május
22.
23. 24. 25. 26.
27. 28. 29.
30.
31. 32.
33. 34.
35. 36.
37. 38.
Series 4. Amsterdam, May 20002. Elérhető: http://www.tni.org/issues/wto A Bizottság és vezető európai vízszolgáltató cégek (Thames Water, Aqua Mundo, Vivendi, Suez) közötti levelezést a Corporate Europe Observatory infármációnyújtási kötelezettségre vonatkozó kérése alapján adta ki a Bizottság. A levelek megtekinthetőek: Canadian Centre for Policy Alternatives: Trade and Investment Briefing Paper Series, Volume 4, Number 1, January 2003 (Water in the Current Round of WTO Negotiations on Services, Ellen Gould). Elérhető: http://www.policyalternatives.ca/publications/brief4-1.pdf II. Cikk XI. Cikk VI. Cikk Gondoljunk csak az EU által hormonkezelt húsokra vonatkozó moratóriumra, melyet a WTO vitarendezési testülete kereskedelemellenesnek minősített, vagy arra az esetre, amikor a WTO az Egyesült Államok által a tengeri teknősök védelmére hozott intézkedést minősítette kereskedelem ellenesnek. Rengeteg további ilyen esetet dolgoz fel a TED Case Studies internetes adatbázisa. Elérhető: http://www.american.edu/TED/class/all.htm XVII. Cikk XVI. Cikk E témában figyelemre méltó a brit önkormányzati szövetség, az LGA kiadványa: The General Agreement on Trade in Services (GATS): Possible Implications for Local Government. An LGA/LGIB Briefing Paper, http://www.lgib.gov.uk/policy/GATs.pdf A hazánkban az 1997. évi XV. Törvénnyel kihirdetett egyezmény kimondja: „Lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során, megfelelő időben és formában, ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely őket közvetlenül érinti.” (4. Cikk, 6. bek.) Az önkormányzatok állásfoglalásai, a kampányról további részletek, elemzések találhatók a www.gatswatch.org és a www.vedegylet.hu címen. A Nizzai Szerződés módosította a konszenzussal, illetve egyszerű többséggel meghozandó közösségi döntések szabályozását. Ennek értelmében a szolgáltatásokra és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó nemzetközi egyezmények is minősített többséggel kerülnek elfogadásra a Tanácsban. Kivételt képeznek ez alól a nem közösségi kompetenciába tartozó területek, ahol fennmarad a tagállamok döntéshozatali joga, valamint a kulturális, az audiovizuális szolgáltatások, az oktatás az egészségügy, és a szociális szolgáltatások, ahol közös kompetencia áll fenn, azaz egyhangú döntéshozatalra van szükség a Tanácsban. XIV. Cikk A kérdés jelentőségét támasztja alá az ENSZ emberi jogi főbizottságának emberi jogi albizottsága által hozott 2001/4-es határozat a szolgáltatások kereskedelméről, melyben a Bizottság felhívja a figyelmet a GATS veszélyeire, és felszólítja a WTO-t és tagállamait, hogy a tárgyalások eredményeképpen az emberi jogok nem sérülhetnek. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya alapján. A témát részletesen is kifejti az ENSZ emberi jogi főbiztosa a „Liberalization of trade in services and human rights” (Szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja és az emberi jogok) című jelentésében. Lásd: http://www.gatswatch.org/requests-offers.html A részvételi demokrácia tág koncepciója, az emberek bevonásának hangsúlyozása számos társadalom-tudományi ágban jelentkezik. Sajnos hazánkban egyelőre kevesen ismerik. Az egyik legsikeresebb példa Porto Allegre városának részvételi elvű költségvetése.
Készítette: A Védegylet alternatív gazdaság és globalizáció munkacsoportja Programvezető: Scheiring Gábor
Mentsük meg a közszolgáltatásokat!
Mit tehet Ön?
Ha egyetért követeléseinkkel, csatlakozzon „mentsük meg a közszolgáltatásokat!” kampányunkhoz: o írja alá személyesen petíciónkat; o jelezze a Védegyletnek, hogy aláírná a petíciót levélen, e-mailen, telefonon vagy faxon; o írja alá a petíciót a Védegylet honlapján, a www.vedegylet.hu/gatspeticio címen.
Mondja el ön is véleményét: o Külügyminisztérium: Multilaterális Kereskedelempolitikai Főosztály, Várkonyi László főosztályvezető, 1027 Budapest, Bem rakpart 47,
[email protected]; o Magyar Köztársaság Állandó WTO Képviselete: Dr. Balás Péter, Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, 80. Rue de Lausanne, 1202, Geneve, Switzerland,
[email protected].
Csatlakozzon hozzánk: o Iratkozzon fel információs levelezőlistánkra (heti egy-három levél). Ehhez küldjön egy levelet irodánkba; o keressen fel minket, csatlakozzon munkánkhoz; o támogassa tevékenységünket adományával, adója egy százalékával. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank 10102086-44008500-01000002. Adószámunk: 18689637-1-13.
1051, Budapest, Nádor u.32, tel/fax: 06-1–269-42-51 e - mail:
[email protected] web: www.vedegylet.hu
