A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv – sablon, példák
SABLON TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében
[3] „105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen – az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített – közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál – az előírt feltételek megléte esetén – előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.”
[1] Azoknak a településeknek az esetében is releváns ez az elvárás, melyek nem tartanak fenn közoktatási intézményt, hiszen a településen élő gyerekek oktatásáról való gondoskodás az ő feladatuk. Ezek az önkormányzatok ki kell, hogy dolgozzák esélyegyenlőségi intézkedési tervüket, annak akciótervét azonban együtt kell megtervezniük a gyerekeket közoktatási megállapodások alapján ellátó intézmények fenntartójával, vagy fenntartóival, ill. terveiket össze kell hangolniuk.
[2] Társulások esetén a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet minden települési önkormányzatnak külön ki kell dolgoznia. Az Intézkedési Tervek akcióterveit azonban az együttesen biztosított oktatási szolgáltatásokra, közös fenntartású intézményekre vonatkozóan együtt kell megtervezniük, terveiket össze kell hangolniuk.
Az intézkedési terv kötelező tartalmi elemei
Előlap: A pályázó alapadatai
Tartalomjegyzék
Bevezető: Az intézkedési terv megvalósításával kapcsolatos vízió és szándékok röviden, le, prioritások megnevezése, amelyekre a terv erőforrásai irányulnak, pályázat indoklása
Helyzetelemzés
Célmeghatározás
Akcióterv
A megvalósítást segítő egyéb programok
Kockázatelemzés
Konzultáció, monitoring és visszacsatolás
Kötelezettségek és felelősségi körök: Az intézkedési terv megvalósításának felelősei és kötelezettségeik
Érvényesülés, módosítás: Az intézkedési terv érvényesülésének garanciái, a módosítás lehetséges módjai
Elfogadás módja és dátuma: A testületi határozat száma, dátuma
Aláírások: helyi döntéshozók aláírása és szakértői ellenjegyzés
Helyzetelemzés
A közoktatási esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárása. Kiindulópont az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások és fejlesztések (intézkedési terv) tervezéséhez.
Az Intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy a helyzetelemzés alapos és pontos legyen, az elemzéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak.
Különösen fontos adat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, gyermekek pontos létszámának, intézményekben történő eloszlásának meghatározása. Mindezek ismerete nélkül nem lehet szakmailag megalapozott esélyegyenlőségi intézkedési tervet készíteni és elfogadni.
Ha az intézkedési terv kidolgozása két ütemben zajlott: meg kell vizsgálni, hogy az adatokban, és a helyzetelemzés megállapításaiban lényeges változás történt-e, aktualizálni kell az adatokat, és el kell készíteni a helyzetelemzés rövid összegzését aktualizált tartalommal
Esélyegyenlőségi terület[1]
Feltárt probléma
(az un. útmutató fent listázott 2.1- 2.7. vizsgálati szempontjai alapján)
(kiinduló érték, állapot leírása)
[.1]
Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell őket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra
…
lSzükséges beavatkozás
Célmeghatározás
A célmeghatározás a feltárt problémahelyzetek megoldására fókuszált a lehetőségek és veszélyek figyelembe vételével.
Felvázolja a jövőképet, amely állapotot a terv készítői el szeretnének érni, és időbeli bontásban adja meg a konkrét fejlesztési célokat:
¾
Rövidtávú (néhány hónap – max. 1 év)
¾
Középtávú (max. 3 év, jellemzően a vonatkozó pályázati projekt megvalósításának ideje)
¾
Hosszútávú (max. 6 év, a pályázati projekt megvalósítási idején túlnyúló, de a fenntarthatósági szakaszon belüli időszak)
Akcióterv
Akcióterv: a célkitűzések, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozások (intézkedések).
Az akciótervnek átgondoltnak és megvalósíthatónak kell lennie, vagyis a tervezett beavatkozásokkal el kell tudni érni a kitűzött fejlesztési célokat.
Az esélyegyenlőség előmozdítására, szakmailag megalapozott intézkedések tervezése szükséges. Ehhez konkrét javaslatokkal nyújt segítséget az un. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervek tervezését segítő útmutató.
Az akciótervben ki kell, hogy milyen módon biztosítják, és ellenőrzik, hogy minden, a közoktatási intézmények működését érintő, és esélyegyenlőségi szempontból fontos közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az intézkedési terv célkitűzései.
Az akciótervnek ki kell térnie arra is, hogyan biztosítják az érintett „aktorok” (önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők, közoktatási intézményvezetők és pedagógusok, stb.) felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra.
A települési intézkedési tervek megvalósításába a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények bevonása is szükséges. Az akciótervben tervezni kell azokat a tevékenységeket, melyek biztosítják a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények részvételét a megvalósításban.
Akcióterv - struktúra
Az intézkedés státusza**
Megvalósításhoz szükséges erőforrás
Indikátor (hosszú távon)
Indikátor (Közép távon)
Indikátor (rövid távon)
Kiinduló érték
A megvalósítás határideje
Az intézkedés felelőse
Intézkedés leírása
Cél megfogalmazása
Helyzetelemzés megállapítása* 2.1 2.2. 2.3….
* Az un. útmutató vizsgálati szempontjai alapján (2.1.- 2.7. pontok a sablon 2.-3. oldalán.) **Kódok használata javasolt: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve
Akcióterv – tartalmi elvárások
Az akciótervnek ki kell térnie minden, a helyzetelemzés alapján felmerült jelentős esélyegyenlőségi kockázatra, problémára. A tervezett beavatkozások között a probléma súlyához és a beavatkozás sürgősségéhez mérten érdemes prioritási sorrendet felállítani.
Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyossága és a beavatkozás sürgőssége alapján három kategóriát állít fel az útmutató:
•
Azonnali beavatkozást igényel Az intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest! Érzékelhető javulást kell elérni középtávon Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása nem biztosítható rövidtávon. Középtávon is legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell célozni, ha az sem reális elvárás, hogy középtávon legyen érzékelhető javulás (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése).
• •
A fejlesztési célokat úgy kell meghatározni, hogy azok elérése valós javulást eredményezzen.
Az egyes intézkedések alábontásában a leghangsúlyosabb tevékenységeket célszerű megjeleníteni, amelyekkel a vállalt indikátorok teljesülése igazolható.
Az egyes tevékenységek továbbontását érdemes a feladatok felelőseinek saját cselekvési tervekben kidolgozniuk.
Az akcióterv készítésekor kerülni kell az általános megfogalmazásokat!
Akcióterv – indikátorok
Minden célkitűzéshez rögzíteni kell a rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) elérendő értékeket, indikátorokat.
Az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek.
Indikátorként a vizsgált adatban bekövetkező javulást kell meghatározni (pl. párhuzamos osztályok közötti hhh aránykülönbség csökkentése 15%-ra; SNI arány csökkentése 5%-ra)
Ha a helyzetelemzésben feltárt probléma nem számszerűsíthető konkrét adatokkal (pl. szülőkkel, társadalmi partnerekkel való együttműködés hiányosságai), az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy az egyes intézkedések eredményességét mutassák, konkrétak és számszerűek legyenek (pl. szülői nyílt napokon résztvevő hhh tanulók szüleinek száma; nevelési tanácsadó munkatársának részvételével zajlott konzultáció, szakmai egyeztetés stb. száma).
Bizonyos intézkedések esetében, mivel azok egyszeri beavatkozást igényelnek és azonnali változást eredményeznek, a közép, és/vagy hosszú távú indikátorok nem mutathatnak javuló tendenciát. Ezekben az esetekben az elért eredmény fenntartását, közép, ill. hosszú távú biztosítását kell az indikátorokkal alátámasztani. (pl. infrastrukturális beruházásoknál, ha rövid távon megoldódik az óvodai férőhelyek számának bővítése).
Foly.
A szakmai munka évenkénti értékelése (ld. IPR elvárható eredmények)
A helyi fejlesztési terv felülvizsgálat a és korrekciója
A visszahelyezett tanulók kötelező felülvizsgálatán ak mutatói
Az integrált körülmények között fogadott SNI gyerekek száma eléri a 70%-ot
Programok megléte. Tananyag és eszköz megléte
HHH-s továbbtanuló k mennyiségi és minőségi javulása
Indikátor (hosszú távon)
Továbbtanulást támogató programok. Felvételi előkészítés. Tananyag és eszközbeszerzés
Indikátor (Közép távon)
Az egységes pedagógiai szakszolgálat integrációs feladatainak támogatása. Az intézmények ezirányú feladatainak segítése
Indikátor (rövid távon)
A halmozottan hátrányos helyzetűek továbbtanulá sa
Az SNI tanulók integrált tanulási környezetben való ellátása, az ezzel kapcsolatos szemléletvált ozás A továbbtanuló k számának mennyiségi és minőségi növelése
Foly.
Kiinduló érték
SNI arányok csökkentését célzó beavatkozás
Helyi deszegregációs terv, ill. stratégia kialakítása
A megvalósítás határideje
Cél megfogalmazása Megelőzni, hogy újratermelődj ön a szegregált intézményegység
Intézkedés leírása
Helyzetelemzés megállapítása* Együttnevelé st célzó hosszútávú oktatásszervezési stratégia kialakítása
A közoktatási tehermegosztás kiegyenlítése
Az integrált körülmények között fogadott SNI gyerekek száma eléri a 90%-ot
HHH-s továbbtanulók mennyiségi és minőségi javulása
Bekerülési mutatók két évenként
A hhh tanulók aránya az induló csoportokban, osztályokban
Számszerűsített igények Tanulószoba, szakkör, fejlesztő-, sport foglalkozás száma
A tanórákon kívüli, délutáni foglalkozásoko n résztvevők száma
Indikátor (hosszú távon)
A tanórákon kívüli, délutáni foglalkozások
Indikátor (Közép távon)
Tanórákon kívüli, délutáni időtöltés veszélye.
Tanulószoba, szakkör, fejlesztő, sport foglalkozás szervezése
Foly.
Indikátor (rövid távon)
Intézkedés leírása Módszertani és oktatásszervezési kérdések megvitatása. Helyi szakmai konszenzuson alapuló bekerülési mutatók megadása.
Kiinduló érték
Cél megfogalmazása Az óvodai csoportokban és az iskolai évfolyamok osztályaiban felmenő rendszerben a HHH arányok közötti eltérés 25% alá szorítása.
A megvalósítás határideje
Helyzetelemzés megállapítása* Közoktatási szolgáltatáso khoz való arányos hozzáférés biztosítása
A hhh tanulók százalékos aránya tagintézményen ként
Az igényelt feladatellátás működik. Kevesebb „csavargás” az idősebb korosztályban
Megvalósulást segítő egyéb programok Kiemelt programelem
IPR implementáció Antiszegregációs terv a települési szegregáció felszámolására
HEFOP, TÁMOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés
Ezek alapján meghatározott feladatok
Határidők
Célértékek
Feladatok státusza
Koordinációs feladat
Koordinációért felelős személy
Kockázatelemzés
Az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük.
A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont).
Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont).
Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat).
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés eredményes megvalósulásá nak kockázata
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
A kockázat bekövetkezésé -nek valószínűsége (1-3)
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
Konzultáció, monitoring és visszacsatolás
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a településen működő közoktatási intézmények és egyéb érintett „aktorok” közreműködésével kell megtervezni. E dokumentum elfogadása, végrehajtása a közoktatás szervezésért felelős vezetők feladata és felelőssége. Javasolt: tematikus munkacsoport-struktúra felállítása
A intézkedési terv kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosítani szükséges a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett minden szakmai és társadalmi partnernek (helyi kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek és szülők képviselőinek stb.) bevonásával, melyet megfelelően dokumentálni is kell.
A nyilvánosság biztosításában érdekeltek körének meghatározásán túl tehát a kommunikációs formákat, konkrét tevékenységeket is tervezni kell.
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben rögzíteni szükséges, hogy hogyan történik az intézkedési terv megvalósulásának nyomonkövetése; milyen módon és milyen gyakran tervezett az eredményesség értékelése, ellenőrzése.
Ki kell dolgozni az intézkedési tervben azt is, hogy milyen módon gyűjtik, dolgozzák fel és csatolják vissza a végrehajtás menetében minden érintett fél (érintett intézmények dolgozói, szülők, tanulók, egyéb szakmai és társadalmi partnerek) észrevételeit; hogyan tehető kiegészítés, korrekció az intézkedési tervhez.
