FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM SABLON
Készítette: Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. Megbízásából: Horváth Olga Szombathely, 2011.
A Foglalkoztatási Szakmai Program elkészítésére vonatkozó szabályokat a 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet 2.§ - a szabályozza. Ugyanez a szakasz rögzíti azokat a szempontokat is, amelyek alapján a programot el kell készíteni. A foglalkoztatási szakmai program a jogszabály alapján az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: az intézményen belüli foglalkoztatás formáit, a szociális foglalkoztatásban részt vevők számát, a szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységeket, a tevékenységekhez kapcsolódóan a szükséges személyi, tárgyi feltételeket, a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén a munkafolyamatok betanítására vonatkozó fejlesztő program tematikáját, az előállított termék, illetve szolgáltatás értékesítésének tervét, a szociális foglalkoztatásban részt vevő személy munkavégzés terén történő továbblépéséhez biztosított lehetőségeket, a szociális foglalkoztatásban részt vevő segítők és foglalkozatás-koordinátorok számát. Forrás: (3/2006. ( V. 17.) ICSSZEM rendelet 2.§. /2/ A jogszabály elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600003.ICS A jogszabály azonban csak a kereteket rögzíti, szempontokat ad az elkészítéshez, de a program tartalmára vonatkozóan nem nyújt információt. Ezért a következőkben a programkészítés módszertanára és tartalmára teszünk javaslatokat.
A FOGLALKOZTATÓ ADATAI A programot minden esetben az alapadatok rögzítésével kezdjük, amely a foglalkoztatóra és a szociális intézményre vonatkozó elsődleges információkat kell, hogy tartalmazza Ezek a következők: A foglalkoztató neve, címe, elérhetőségei (e-mail, telefon, web) A foglalkoztató statusa: (külső foglalkoztató, intézményi foglalkoztató) Képviseletre jogosult Foglalkoztatási engedély száma, kiadás éve: Foglalkoztatási formák: A foglalkoztatási engedélyben megjelölt foglalkoztatotti létszám: A foglalkoztatóhoz kapcsolódó szociális intézmény neve, címe, elérhetőségei (email, telefon, web) Az intézmény képviselője: Azoknak az intézményeknek a felsorolása, szolgáltatásainak felsorolása, ahol a foglalkoztatottak intézményi jogviszonnyal rendelkeznek:
A TERVEZÉS A program tervezését azzal célszerű kezdeni, hogy számba vesszük a foglalkoztatni kívánt célcsoport jellemzőit, információkat gyűjtünk a potenciális munkaerő felkészültségéről, állapotáról is, hisz a feladatok nagyságrendje - mit vállalhatunk fel, milyen tevékenységeket tudunk elvégezni, hány fővel stb. - a minőség, a teljesítési határidő, a kitűzött fejlesztési célok, az alkalmazott módszerek mind-mind ennek függvényei. A fentiek érdekében a foglalkoztatásba bevontak mentális, fizikai állapota, demográfiai jellemzői mellett célszerű számba venni a munkaerő munkavégző képességének szintjét, a munkavégzéshez szükséges a szociális kompetencia területén megjelenő hiányokat is.
A célcsoport demográfiai adatai, a foglalkoztatást befolyásoló egészségi, fizikai, mentális állapot, iskolai végzettség munkakarrier, önellátó képesség szerinti megoszlásuk. (2011.02.17.) Forrás: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Harmónia” Integrált Szociális Intézménye
Szenvedélybetegek Kaskantyú székhely és telephelyek Életkor, és nemek szerinti megoszlás férfi
nő
25-34
1
5
35-44
9
3
45-54
37
10
55-64
33
16
65-74
19
3
Összesen
137
Cselekvőképesség mértéke szerinti megoszlás Cselekvőképes
130
Korlátozottan cselekvőképes
4
Cselekvőképtelen
3
Intézményi jogviszony létesítését megelőzően munkaviszonnyal rendelkezett férfi
nő
3
4
Önellátási képesség szerinti megoszlás Önellátásra képes
133
Önellátásra részben képes
3
Önellátásra nem képes
1
Iskolai végzettség szerinti megoszlás Kevesebb, mint nyolc általános
8
Kisegítő iskola
3
Nyolc általános
46
Szakmunkásképző
62
Középfokú
14
Felsőfokú
1
Főiskola, egyetem
3
A foglalkoztatást befolyásoló krónikus betegségcsoportok szerinti megoszlás Légzőszervrendszeri betegségek: (COPD, asztma,
24
Mozgásszerv (derékfájdalmak, csípő betegségei)
60
Keringési,
rendszeri gerincbántalmak,
érrendszeri
betegségek köszvény,
megbetegedések
(ISZB,
68
hypertonia, érszűkület, Angina pectoris) Idegrendszeri megbetegedések (polyneuropathia, epilepszia)
58
Érzékszervi (látás, hallás) megbetegedések.
6
Mentális és viselkedészavarok
3
Enyhe mentális retardáció Schizoid kórképek
3
Depressziós kórképek
15
Egyéb szorongásos zavar
21
A tevékenységek tervezéséhez azonban nem elégséges feltétel a humán erőforrás ismerete, el kell tudni helyezni magunkat abban a környezetben is, amit úgy hívunk, hogy piac. Ennek érdekében meg kell vizsgálnunk, hogy az a termék, vagy szolgáltatás, amit tervezünk piacképes-e, lesznek-e vásárlóink. Ennek érdekében szegmentáljuk a piacot, meghatározzuk azokat a célcsoportokat, amelyek vásárlói lesznek a terméknek/szolgáltatásnak. Piaci szegmentáció: olyan eljárás, mellyel a heterogén piacot jól definiálható ismérvek szerint homogén részekre osztjuk. Eredménye: szegmens= a piac egyedi keresleti sajátosságait mutató csoportok. Példa a piaci szegmentációra Egy települési önkormányzat a rendelkezésére álló forrásai egy részéből szociális szolgáltatást kíván szervezni. Nézzük milyen lépéseken keresztül választották ki a célcsoportot 1.)Elkészítették a szociális térképet, megvizsgálták, hogy milyen a település demográfiai összetétele. Megállapították, hogy a település elöregedett. 2.) A térkép készítői szükséglet és igény felmérésre alapozva feltárták a településen élő idős emberek szükségleteit, igényeit, leírták a célcsoport jellemzőit. Megállapították, hogy a településen élő idős emberek közül jelenős azok aránya, akik egyedül élnek, közülük többen egyedülállóak. 3.) Az információk birtokában úgy döntöttek, hogy idősek klubját hoznak létre, mégpedig azoknak az embereknek, akik egyedül élnek, vagy egyedülállóak. Az elemzések alapján megállapították, hogy k. 40 fős klubot kell létrehozni ahhoz, hogy a szolgáltatást ne legyen ráfizetéses. 4.) A települési önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójában szerepelt a „idősbarát várossá ” válni gondolat. A piaci szegmentáció eredményeként létrejött az „egyedül nem megy” klub, amely ma is 40 fő idős ember számára kínál különböző szolgáltatásokat
Forrás: Horváth Olga: Marketing alapismeretek (e-learning tananyag HEFOP 2.2.2 program)
AZ INTÉZMÉNY - ÉS A FOGLALKOZTATÓ CÉLJAINAK ILLESZKEDÉSE A program készítésekor azt is végig kell gondolni, hogy melyek a foglalkoztató és az intézmény céljai, illetve, azt, hogy mindezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, a foglalkoztatás által történő rehabilitáció, fejlesztés miként illeszkedik az intézmény rehabilitációs eszköztárába, milyen módon erősítik egymást. Ezt követően azt is meg kell határozni, hogy mely eszközök szolgálják a munkavégzés általi rehabilitációt és fejlesztést, és melyek azok, amelyek a komplex rehabilitáció egyéb elemeit támogatják, továbbá amelyek szociális kompetenciák újraépítését, vagy fejlesztését szolgálják. Így fel tudjuk vázolni azt a célrendszert, amelyben a foglalkoztatás, mint a rehabilitációt szolgáló egyik eszköz megjelenik, s amely támogatja a rehabilitációs célokat. Pl. Ha az a célunk, hogy az intézményben élőket az intézményes ellátásból kivezessük, önálló életvezetésük feltételeit megteremtsük, akkor a foglalkoztatás célja a következő lehet: a foglalkoztatott munkavégző képességét oly módon kell fejleszteni, hogy a foglalkoztatott képessé váljon a tartós és folyamatos munkavégzésre, s ez által az önfenntartáshoz szükséges jövedelem megszerzésére. Ezért az ő rehabilitációjában a munkavégzésen túl az életvitel alakítása, az önálló működéshez szükséges kompetenciák fejlesztésére is szükség van. Így általános célunk: a kivezetés, az önálló életvitel megteremtése, foglalkoztathatóságának javítása. Konkrét célok pedig lehetnek pl.: a foglalkoztatott munkavégző képességének, fejlesztése munkavégzés – fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás -, a végzett tevékenység betanítása által (foglalkoztatás) hatékonyság fejlesztés társas kapcsolatok fejlesztése absztinencia megtartása stb.
A célokhoz eszközöket rendelhetünk. Így például a munkavégző képesség fejlesztésének eszköze lehet konkrét munkafolyamatokra való betanítás, vagy munkakörbővítés, munkaidő növelés, stb. A hatékonyság fejlesztésének lehet eszköze a munkavégzés, de tréningeket is tarthatunk, stb. A fentiek végiggondolása után arra a kérdésre adunk választ, hogy az intézményi és a foglalkoztatás szakmai programjai hogyan illeszkednek egymáshoz, miért tartja fontosnak az intézmény a munkavégzés által történő rehabilitációt.
TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A célok meghatározását követően meghatározzuk a feladatokat, azaz azokat a munkatevékenységeket, amelyek segítik a célok elérését. A tevékenységeket TEÁOR szerinti besorolás formájában is célszerű nevesíteni, ugyanis ennek alapján tudjuk meghatározni, hogy milyen munkák végzésére van kompetenciánk, illetve melyek azok a tevékenységek, amelyekre telepengedélyt kell kérni, vagy bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni. A TEÁOR szerinti besorolások elérhetők: http://www.teaorszamok.hu/ A TEÁOR számok „gyűjtő számok”, s meghatározott tevékenységeket tartalmaznak, ezért ha Pl. a 132-Textilszövés TEÁOR1 számot választjuk, akkor csak az ebbe a besorolásba tartozó tevékenységeket - textíliák szövése különféle nyersanyagból, mint selyem-, gyapjú-, egyéb állati, növényi vagy mesterséges, papír- vagy üveg-, stb. szálból - végezhetjük az engedélyezések után, s nem ebbe a szakágazatba tartozik a: - kötött és hurkolt kelme gyártása, lásd: 1391 - a textil padlóburkoló gyártása, lásd: 1393 - a keskenyszövetek gyártása, lásd: 1396 - a nem szőtt kelme és nemez gyártása, lásd: 1399, s ha ezeket a tevékenységeket akarjuk végezni, akkor a megfelelő TEÁOR számokat kell alkalmaznunk.
A fentiek alapján könnyen belátható, hogy célszerű a programban konkrétan leírni a végzett munkát, ha azt akarjuk, hogy a tevékenység egyértelmű legyen mindazok számára, akiknek a program információt nyújt. Emellett a tevékenység bemutatásakor a szolgáltatás, termelés nagyságrendjét is szükséges rögzíteni ugyanis ennek alapján határozhatjuk meg a munkaerő igényt is, azaz azt, hogy milyen munkához, mekkora létszámot kell rendelni. Pl. ha 100 m2 udvar rendbetételéhez 10 foglalkoztatottat rendel a foglalkoztató, akkor egyértelmű, hogy csak látszatfoglalkoztatás történik. A végzendő feladatnak és a munkaerő számának mindig összhangban kell lennie.
1
TEAOR szerinti besorolás, a tevékenységnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint az egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szakágazati besorolása szerinti száma, megnevezése.
Ha tevékenységet kívánunk bővíteni, vagy a meglévő tevékenységeinket kívánjuk terjeszteni ahhoz is először a szükséges munkaerőt célszerű megtervezni.
SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK A személyi feltételek bemutatásában szólni kell a foglalkoztatást segítő, és koordináló munkatársak feladatairól is. A 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet 5.§. /3/ /4/ bekezdése szabályozza a koordinátor és a segítő kompetenciáit. A szociális foglalkoztatásban a segítő irányítja a foglalkoztatást, szervezi a munkavégzést, koordinálja a szükséges anyagok beszerzését, megtervezi a napi tevékenységet, részt vesz a foglalkoztatási terv kialakításában, javaslatot tesz az intézményen belüli foglalkoztatás formáira, a munkavégzés során fenntartja a foglalkoztatottak motivációját, részükre mentális, segítő szolgáltatásokat nyújt. A szociális foglalkoztatás-koordinátor koordinálja a szociális intézményen belüli munkavégzést, részt vesz a szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelem előkészítésében, részt vesz a foglalkoztatási szakmai program elkészítésében, előkészíti a szociális foglalkoztatási támogatással kapcsolatos igényléseket, képviseli a szociális intézményt a foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben, összesíti a nyilvántartásokat, elszámolásokat, szervezi a reklám és marketing tevékenységet, előkészíti a termék vagy szolgáltatás értékesítési tervét, kapcsolatot tart a beszállítókkal, előkészíti a foglalkoztatott munkaerőpiacra történő kivezetését, javaslatot tesz az intézményen belüli és intézményen kívüli foglalkoztatás formáira.
A fentieken túl elsősorban a segítők esetében azt is célszerű végiggondolni, hogy a munkatársak feladata az egyes tevékenységek között hogyan osztható meg, melyek azok a tevékenységek, s kik azok a foglalkoztatottak, akiknek nagyobb segítségre van szükségük. Az, hogy a segítők tevékenységét milyen arányban kell megosztani az egyes munkák között, nagymértékben befolyásolhatja a foglalkoztató munkaerőigényt.
Szükséges azt is számba venni, hogy milyen tudások jelennek meg az irányító, segítő, szervező stábban, s ezeket a tudásokat mivel szükséges bővíteni, kiegészíteni, esetleg időszakosan milyen képzettségű szakembereket célszerű a munkába bevonni. Így egy-egy tevékenységre való betanításhoz, vagy felkérhetünk szaktudással rendelkező szakembereket is.
a
termékfejlesztéshez
A munkavégzés tárgyi feltételeinek bemutatása, nemcsak az épület, a helyiségek, az eszközök, a szerszámok számbavételét jelenti. Vannak olyan tevékenységek, amelyek bejelentési kötelezettséghez, valamint telephely engedélyhez kötöttek. Ha ezeket a tevékenységeket gyakorolni akarjuk, szükséges a megfelelő eljárást lefolytatnunk. A bejelentésről és a telepengedélyezésről a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezik, illetve a bejelentésre és engedélyezésre vonatkozó tevékenységeket a jogszabály 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.
3. § (1) Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet. (2) A telepengedély kiadására irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a jegyzőhöz kell benyújtani. Forrás: 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól
A jogszabály elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800358.kor
Bejelentéshez és engedélyhez kötött tevékenységek
1.sz. melléklet a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez
1. alsóruházat gyártása
43. irodai papíráru gyártása
2. ágybetét gyártása
44. járművillamossági, - elektronikai készülékek gyártása
3. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása
45. játékgyártás
4. bőr, szőrme kikészítése
46. kerámiacsempe, -lap gyártása
5. bőrruházat gyártása
47. kerámia szigetelő gyártása
6. csap, szelep gyártása
48. kerékpár, mozgássérült kocsi gyártása
7. csapágy, erőátviteli elem gyártása
49. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)
8. csiszolótermék gyártása
50. konyhabútorgyártás
9. csomagolás
51. kőmegmunkálás
10. egészségügyi kerámia gyártása
52. kötéláru gyártása
11. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása
53. kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása
12. egyéb bútor gyártása
54. kötött, hurkolt kelme gyártása
13. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása
55. lábbeli gyártás
14. egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása
56. lakat-, zárgyártás
15. egyéb kerámiatermék gyártása
57. munkaruházat gyártása
16. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek gyártása
58. műszaki kerámia gyártása
17. egyéb műanyag termék gyártása
59. műszaki textiláru gyártása
18. egyéb nem vas fém gyártása
60. nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat)
19. egyéb papír-, kartontermék gyártása
61. nem veszélyes hulladékok gyűjtése
20. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása
62. nem veszélyes ártalmatlanítása
22. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés
63. nem villamos háztartási készülék gyártása
23. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása
64. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek
24. elektronikus orvosi berendezés gyártása
65. orvosi eszköz gyártása
25. emelő-, anyagmozgató gép gyártása
66. papír csomagolóeszköz gyártása
26. evőeszköz gyártása
67. parkettagyártás
27. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása
68. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi termékek,
hulladék
kezelése,
műtrágya, tárolása)
nitrogénvegyület
raktározása,
28. építési betontermék gyártása
69. síküveg tovább feldolgozás
29. építési gipsztermék gyártása
70. sportszergyártás, gyártása
30. épületasztalos-ipari termék gyártása
71. számítógép, perifériás egység gyártása
31. falemezgyártás
72. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely
32. felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)
73. szerszámgyártás
33. fűtőberendezés, kemence gyártása
74. szőrmecikk gyártása
34. gépi meghajtású szerszámgép gyártása
hordozható
kézi
kivéve
úszómedence
75. tároló fatermék gyártása
35. gépjárműjavítás, - karbantartás
76. testápolási cikk gyártása
36. gumiabroncs újrafutózása, felújítása
77. textil-, ruházati, bőripari gép gyártása
37. háztartási kerámia gyártása
78. táskafélék, szíjazat gyártása
38. háztartási villamos készülék gyártása
79. textilszálak fonása
39. hangszergyártás
80. textilszövés
40. illóolajgyártás
81. textil, szőrme mosása, tisztítása
41. irodabútor gyártása
82. tűzálló termék gyártása
42. irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
83. villamos világítóeszköz gyártása
Telepengedély köteles tevékenységek
2.sz. melléklet a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez
1. acélcső gyártás
31. kötőelem, csavar gyártása
2. acél tárolóeszköz gyártása
32. központi fűtési kazán, radiátor gyártása
3. alumínium gyártása, kivéve (alumínium- oxid) gyártása
a
timföld
33. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása
4. bányászati, építőipari gép gyártása
34. kőolaj-feldolgozás
5. dohánytermék gyártása
35. máshová nem sorolt rendeltetésű gép gyártása
6. egyéb gumitermék gyártása
36. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása
7. előre kevert beton gyártása
37. máshová nem sorolt egyéb jármű gyártása
8. égetett agyag építőanyag gyártása
38. máshová nem sorolt egyéb nem fém ásványi termék gyártása
9. festék, bevonó anyag gyártása
39. máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása
10. fémalakítás, porkohászat
40. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása
11. fém épületelem gyártása
41. mezőgazdasági raktározása, tárolása
12. fémfelület-kezelés
42. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása
13. fémmegmunkálás
43. mész-, gipszgyártás
14. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek
44. motorkerékpár gyártása
15. fémszerkezet gyártása
45. motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közúti jármű- motor)
16. fémtartály gyártása
46. műanyag csomagolóeszköz gyártása
17. fűrészáru gyártás
47. műanyag építőanyag gyártása
18. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása
48. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása
19. gőzkazán gyártása
49. műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása
20. gumiabroncs, gumitömlő gyártása
50. műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása
21. habarcsgyártás
51. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása
22. háztartási, gyártása
egészségügyi
papírtermék
23. hidegen hajlított acélidom gyártása 24. hidegen gyártása
hengerelt
keskeny
vegyi
52. nemesfémgyártás 53. ólom, cink, ón gyártása
acélszalag
54. papírgyártás
25. hidegen húzott acélhuzal gyártása
55. papíripari gép gyártása
26. hidegen húzott acélrúd gyártása
56. ragasztószergyártás
egyéb
termék
általános
gyártása,
gyártása,
27. hidraulikus, gyártása
pneumatikus
berendezés
57. rézgyártás
28. huzaltermék gyártása
58. szálerősítésű cement gyártása
29. kohászati gép gyártása
59. száloptikai kábel gyártása
30. könnyűfém csomagolóeszköz gyártása
60. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása 61. szőnyeggyártás 62. tapétagyártás 63. tisztítószer gyártása 64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása 65. vegyi szál gyártása 66. villamos motor, áramfejlesztő gyártása 61. szőnyeggyártás 62. tapétagyártás 63. tisztítószer gyártása 64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása 65. vegyi szál gyártása
A végzett tevékenységek függvényében ne feledkezzünk meg a sajátos és speciális munkavédelmi szabályozás, a kockázatbecslés és kezelés, a védőeszköz, munkaruha ellátás bemutatásáról sem. Pl. takarítási feladatok esetén tisztítószerek tárolása, a biztonsági adatlapok megléte stb. Célszerű a tárgyi feltételek bemutatásakor a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet- a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérőlelvárásai szerint végiggondolni a feltételeket. Pl. Tűzvédelem Munkahelyi hulladékkezelés Zárt munkahelyek szellőztetése A helyiségek, terek hőmérséklete A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete Ablakok és tetőablakok Ajtók és kapuk Közlekedési útvonalak, veszélyes területek Mozgólépcsők és mozgójárdák Rakodók (rámpák) Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken Pihenőhelyek Öltözőhelyiségek Tisztálkodó- és mellékhelyiségek Elsősegélyhelyek
Megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók munkahelyei Ivóvízellátás a munkahelyen Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem
Természetesen csak azokat a szempontokat kell a tárgyi feltételek bemutatása során számba venni, amelyek az adott tevékenység esetében meg kell, hogy jelenjen. Pl. ha egy foglalkoztató parkgondozást végez, akkor nemcsak a szerszámok bemutatása fontos, hanem a pihenőhely, a tisztálkodó és mellékhelyiségek, az öltöző stb. bemutatása is. Fogyatékos munkavállaló esetén pedig azokat a speciális eszközöket, feltételeket is számba kell venni, amelyeket a megváltozott munkaképesség miatt a foglalkoztatónak biztosítani kell.
A jogszabály elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200003.SCM A tárgyi feltételek biztosítása körében még az alábbi jogszabályok alkalmazása szükséges: 1993. évi XCIII. Törvény munkavédelemről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600031.TV 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.EUM 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900065.EUM
A MUNKAFOLYAMAT BETANÍTÁSÁNAK TEMATIKÁJA Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén el kell készíteni munkafolyamatok betanítására vonatkozó fejlesztő program tematikáját is. Ezeknek a tematikáknak konkrétan tartalmaznia kell azokat az ismereteket, készségeket, képességeket, kompetenciákat, amelyeket meg akarunk tanítani, gyakoroltatni szeretnénk, s amit a későbbiekben a munkafolyamatok során a foglalkoztatott alkalmazni fog. Pl. Textilszövés, kreatív tevékenység betanítási tematikája A programvezető: Cél ∗
A területen szükséges alapvető ismeretek készségszintű elsajátítása,
∗
A mindennapi munkavégzéséhez nélkülözhetetlen gyakorlati tudásszint megszerzése,
∗
Felkészítés az önálló, felelősségteljes munkavégzésre.
A cél megvalósításához szükséges feladatok ∗
Az intézmény arculattervének, PR tevékenységének megismerése, átgondolása,
∗
A díszítéséhez szükséges kellékek elkészítési technikáinak megismerése (gyöngyfűzés, üvegfestés, térfonás, varrás, kötés, kollázs - montázs, textilfestés, rongyszőnyegkészítés, virágkötészeti alapismeretek),
∗
Az alkalmazott technikákhoz szükséges alapvető anyagismeret elsajátítása,
∗
Tűz és balesetvédelmi rendelkezések megismerése,
∗
Tennivalók szabálytalanság, rendellenesség észlelése esetén.
A program során alkalmazott módszerek ∗ Az elsajátítandó ismeretanyag elméleti és gyakorlati oktatása, ∗ Az elméleti oktatás alapját a szakember által elkészített segédanyag képezi, a gyakorlati képzés terepgyakorlat formájában történik. A program során figyelembe veendő szempontok ∗ Egyéni képességek, készségek, ∗ Az ellátást igénybevevő egészségi állapota, ∗ Kézügyesség, kreativitás, ∗ Az adott munkatevékenységre irányuló motiváció, megbízhatóság, pontosság. Az ellátást igénybevevők köre ∗
Azon ellátást igénybevevők, akikkel az intézmény az adott munkaterületre vonatkozóan munkaszerződést, megállapodást köt.
A csoport formája: Zárt A program időtartama: 10 foglalkozás
TEMATIKA I.: Textilszövés, kreatív tevékenység 1.
foglalkozás: Kérdőív. A munka szerepe az életünkben
2.
foglalkozás: A PR tevékenység tartalmi elemei, fontossága
3.
foglalkozás: Anyagismeret. Eszközismeret
4.
Foglalkozás Színek összhangja, harmónia és a „szépség” fogalma
5.
foglalkozás: Varrási, kötési technikák, anyagismeret a térfonásról
6.
foglalkozás: A gyöngyfűzés alapjai
7.
foglalkozás: Virágkötészeti alapismeretek
8.
foglalkozás: Üvegfestés, eszközhasználat, ötletek-praktikák használati-és
9.
dísztárgyak készítéséhez
10. foglalkozás: A textilfestés technológiája, a munkafolyamat lépései 11. foglalkozás: A bemutatott technikák megjelenése a dekorációs tevékenységben 12. foglalkozás: Tűz-, munka-és balesetvédelmi oktatás 13. foglalkozás: Elméleti és gyakorlati vizsga
Forrás: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Harmónia” Integrált Szociális Intézménye Szociális foglalkoztatás programja
Ehhez indokolt a tevékenységben járatos szakembert is behívni. A tematika nemcsak a tevékenység elindításakor biztosítja a betanítást, az új belépők felkészítését is szolgálja. Fontos azt is megtervezni, hogy milyen formában történik a betanítás, milyen eszközöket, módszereket alkalmazunk, mekkora lesz az elméleti és gyakorlat aránya, munkafolyamatba ágyazva sajátítják-e el az elméleti és gyakorlati ismereteket, stb. A FOGLALKOZTATOTTAK TOVÁBBLÉPÉSI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA A foglalkoztatási programban azt is meg kell tervezni, hogy milyen kimeneti és előmeneteli rendszert működtetünk a munkavégzés során. A szociális foglalkoztatás nem végső cél. Azoknál a foglalkoztatottaknál, akik képesek rá, meg kell kísérelni a nyílt, vagy más támogatott piacon történő foglalkoztatást. Ezért a szociális foglalkoztatást hosszútávon átmenetnek kell tekintenünk, amelynek végső célja a nyílt munkapiacra való kilépésre való felkészítés. Ezért meg kell tervezni a rehabilitációs szakaszt, illetve azt is, hogy mikor jön el az időpont, amikor a foglalkoztatott fejlesztését e munkaformában be kell fejeznünk. Vagy azért, mert eredménytelen a rehabilitáció, vagy pedig azért, mert a
foglalkoztatott rehabilitációja befejeződött. Ezt az utat kell különböző eszközökkel és módszerekkel támogatni. Ebben a foglalkoztató mellett komoly feladatai vannak a munkaerő-piaciszolgáltatást nyújtók is. A tervben tehát számba kell venni, hogy a foglalkoztatottak közül kik képesek a továbblépésre, kilépésre, munka-rehabilitációs foglalkoztatásból fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásba való átlépés, nyílt vagy más támogatott programba történő továbblépés. Mindezeken túl az arra alkalmasak felkészítése érdekében bátran éljünk a humán erőforrásban alkalmazott gyakorlatokkal is. pl. munkakörbővítés, új munkaterületen való kipróbálás, magasabb szintű, kvalifikáltabb tevékenységbe való bevonás, munkaidő növelés, képzésbe vonás stb.
De mindemellett a foglalkoztatottnak – az eredményes integráció érdekébenszüksége az önálló életvitelt támogató ellátásokra, programokra, esetleges lakhatásának megteremtésére is. Ennek kezeléséhez a foglalkoztatók a szociális munkásoktól kérhetnek segítséget. Foglalkoztatott sikeres integrációját betegség, vagy pl. segédeszköz hiánya is gátolhatja. Az egészség, a fizikai állapot javítása érdekében a továbblépés előkészítéséhez szükség lehet egészség rehabilitációra is. Ha módunkba áll konzultáljuk a munkavállaló háziorvosával a foglalkozás- egészségügyi orvossal, kérjük az ő segítségüket is. Az egyik legfontosabb feladatunk a jövendő munkahelyek megtalálása, s gyakran a munkáltatók előítéleteinek oldása. Az előítéletek oldása és a munkahelyek meg találása érdekében a környezetünkben lévő potenciális munkáltatókkal folyamatosan konzultálni kell. Vannak jó példák az együttműködésre, ilyen például a munkahelyi gyakorlat intézménye. http://www.youtube.com/watch?v=3U-uTnTC1fQ Az előállított termék, illetve szolgáltatás értékesítésének tervről külön sablon készül, lásd Marketingtervezés című sablonunkat.
