A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKET ÉRINTŐ MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK
DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD
IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló (Kjt.) A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (új Mt.) (1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről (régi Mt.) 2012. évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról (Mth). 390/2012.(XII.20.) Korm rend. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A 138/1992.(X.8.) Korm. rend. a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Vhr.) 490/2012.(XII.29.) Korm. Rend. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről 1700/2012.(XII.29.) Korm. Határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről
2011. év CXC törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról (Kt.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A Kt. 122.§-ának (1) bekezdése változatlanul hatályban van „Kt.122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.”
Az átmeneti rendelkezések „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény” (továbbiakban: Mth.) tartalmazza
új Mt. rendelkezéseit főszabályként a 2012. július 1-jei hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. A munkaviszony megszűntetésének feltételeire és jogkövetkezményeire a közléskor, megszűnésére a megszűnéskor hatályos szabályok az irányadók. A tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók. Ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: régi Mt.) 1992. július 1-jei hatályba lépése előtt áthelyezéssel keletkezett, akkor - a végkielégítésre vonatkozó szabályok kivételével - a korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya meg nem szűnik, úgy kell tekinteni, mintha a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna. (Mth. 2.§ (4) bek., Kjt. 91.§) Az
A KORHATÁR ELŐTTI ELLÁTÁS, NYUGDÍJKORHATÁR BETÖLTÉSE ELŐTT AZ ÉVES KERETÖSSZEG ELÉRÉSÉT KÖVETŐEN A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B.§- a és a a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11.§-a értelmében: a korhatár előtti ellátásában vagy szolgálati járandóságban, továbbá 18.§ (2a)-(2d) bekezdése alapján korhatártól függetlenül öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, (éves keretösszeg), akkor nyugdíját illetve ellátását, a keretösszeg elérését követő hó első napjától szüneteltetni kell, az adott év december 31. napjáig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. Ha az éves keretösszeget a nyugdíjjárulék alapja december hóban haladja meg, akkor a december havi nyugdíjat illetve ellátást kell visszafizetni. Az éves keretösszeg: 2013. évben 98000x18= 1.764.000,-Ft. Az érintett személynek az éves keretösszeg elérését 15 napon belül be kell jelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek.
A REHABILITÁCIÓS PÉNZBELI ELLÁTÁS SZÜNETELTETÉSE A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2013. január 01. napjától módosította a rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra amíg az ellátott: keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy keresőképtelen. A rehabilitációs ellátásban részesülőnek 15 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot a keresőtevékenység folytatásáról és annak megszűnéséről.
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS MELLETTI KERESŐTEVÉKENYSÉG Nem változott. a rokkantsági ellátást meg kell szűntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E körülmény bekövetkeztéről az ellátásában részesülőnek 15 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot és ezzel egyidejűleg jövedelmét is igazolnia kell.
NYUGDÍJAS FOGLALKOZTATÁSA A KÖZSZFÉRÁBAN A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B.§, 83/C.§ és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11.§-a értelmében szüneteltetni kell: az öregségi nyugdíjban, öregségi teljes nyugdíjban(40 év jogosultsági idő után), korhatár előtti ellátásban szolgálati járandóságban részesülő „közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.” A szünetelés időtartama: a jogviszony létesítését követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napja. Bejelentési kötelezettség: az érintet személy 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek a jogviszony fennállásának tényét. A 2013. január 1-jén közszférában foglalkoztatott személy nyugdíját, ellátását 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.
1700/2012.(XII.29.)Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről A fenti kormányhatározat értelmében a minisztereknek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak 2013. január 31-ig és azt követően folyamatosan meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket „az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték;” A határozatban foglaltak nem vonatkoznak a felsőoktatásban oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottakra. A megszűntetett álláshelyek betöltésére sem közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés sem köthető. Ez azt is jelenti, hogy óraadó tanár sem foglalkoztatható a megszűntetett álláshelyen.
A munkáltatói jogkör gyakorlója „ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja,” a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti döntésének meghozatalában. Nyugdíjra jogosult személy kinevezése A minisztereknek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak folyamatosan meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Ilyen személlyel a költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést sem. Ha azonban a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a Kormány véleményének kikérését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti döntésének meghozatalában.
A kormány véleményének kikérésére irányuló eljárás: az érintett személynek kell kérelmeznie a foglalkoztatását illetve szerződés kötését, ha a kérelemmel a költségvetési szerv vezetője egyetért, akkor a kérelmet a beérkezését követő 8 napon belül javaslatával továbbítja a miniszternek a miniszter a kérelmet a beérkezését követő 8 napon belül továbbítja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár részére, Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kézhezvételt követő 8 napon belül véleményalkotásra előkészítve továbbítja a Kormány számára, a Kormány véleményét Miniszterelnökséget vezető államtitkár annak kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a miniszterek számra azzal a felhívással, hogy a miniszterek a Kormány véleményét továbbítsák a kézhezvételt követő 5 napon belül továbbítsák az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek tekintetében munkáltatói jogokat gyakorló személy számára.
2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről FENNTARTÓI, MŰKÖDTETŐI JOGOK
2013. január 1. napjától kezdődően a beolvadással érintett intézmények az állam fenntartásába kerülnek és az állami intézményfenntartó központ (továbbiakban: Központ) önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működnek. A fenntartói jogokat - a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról szóló döntés (Nkt. 83.§ a) pont, valamint az intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének joga kivételével - a Központ gyakorolja.
SZERVEZETI JOGUTÓDLÁS Jogutód a Központ A beolvadással érintett köznevelési intézmény jogutódja a Központ a működtetésre vonatkozóan is, ha az intézményt nem az önkormányzat működteti. Jogutód a az önkormányzat, gazdasági társaság, költségvetési szerv Ha a működtető az önkormányzat, akkor az intézmény működtetésére vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében az intézményt működtető önkormányzatot vagy az általa e célra alapított, fenntartott költségvetési szervet vagy gazdasági társaságot kell jogutódnak tekinteni. Jogutód a Központ jogi személyiséggel rendelkező nevelési-oktatási intézménye A tanulói kollégiumi jogviszonyok tekintetében jogutód a Központ szervezeti egységeként létrehozott jogi személyiséggel rendelkező nevelési-oktatási intézmény.
KÖZALKALMAZOTTAK TOVÁBBFOGLALKOZTATÁSA A Központ közalkalmazotti állományába kerülnek: az állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladat ellátására létesített: pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, valamint az Nkt. 2013. szeptember 1-tő hatályos 2. sz. melléklet felsorolt nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, (pl.iskolatitkár, pszichológus, rendszergazda stb.), valamint ha az intézményt nem a települési önkormányzat működteti, akkor a technikai dolgozók.
Újabb haladék a nem megfelelő képesítéssel rendelkezőknek Ha a pedagógus-munkakörben, valamint nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott „nem felel meg az Nkt.-ban és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározott képesítési feltételeknek, de a közalkalmazott a képesítési feltételek megszerzése érdekében megkezdte szakirányú tanulmányait, illetve annak megkezdését legkésőbb a 2013/2014-es tanévtől vállalja, a képesítés megszerzéséhez szükséges idő leteltét követő tanév megkezdéséig határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatható tovább. Mentesül a képesítés megszerzésének kötelezettsége alól az a közalkalmazott, akinek a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig tíz évnél kevesebb ideje van hátra.” (7.§4) bek.) Vezetői megbízás pályáztatás nélkül Ha a közfeladat-ellátás átadása miatt szükséges, akkor a Központ nyilvános pályázat kiírása nélkül adhat intézményvezetői magasabb vezetői megbízást a pályázati eljárás befejezéséig, de legfeljebb a 2012/2013 tanév végéig. Óraadók Az óraadókkal kötött megbízási jogviszonyba a központ lép jogutódként.
Óraadó tanár Knt. 4.§ 21. pont 21. óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. Az óraadó tanár nem tagja a nevelőtestületnek, de a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek közül a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása és a tanulók fegyelmi ügyében szavazati joggal rendelkezik. Vezetői megbízás „Nkt. 68. § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat, szakképző iskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.” Az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. (Nkt.68.§ (2) bek.)
VEZETŐI MEGBÍZÁS 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről: 31. § (2) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn: d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat, 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: b) az intézményvezető-helyettesek megbízása során a fenntartó egyetértési jogot gyakorol, 67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele: a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 3. mellékletben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat, b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, c) legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5.§ (9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógusszakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.
Középiskolában a vezetői megbízás feltétele A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112.§ (7) bekezdése értelmében „Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.” Ebből következően középiskolában a vezetői megbízás egyik feltételeként egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanári végzettség szükséges. A másik feltétel a pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. Ezen feltétel teljesíthető már meglévő szakvizsgával, ha az intézményvezetői szakképzettséget tanúsít, egyéb szakképzettséget tanúsító szakvizsga esetén újabb szakvizsga megszerzésével.
A VEZETŐI MEGBÍZÁS MEGSZŰNÉSE A megbízás visszavonását csak a közalkalmazott írásbeli kérelmére kell indokolni. A kérelem a visszavonás kézhezvételétől kezdődően számított három munkanapon belül írásban kell benyújtani, e határidőn túl csak menthető okból – pl. baleset, korházi ápolás stb. - az akadály elhárultától számított három munkanapon belül van erre lehetőség. A megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolási kérelem már nem terjeszthető elő. A munkáltató a kérésnek öt munkanapon belül írásban köteles eleget tenni. Ha a bíróság megállapítja, hogy a vezetői megbízás visszavonása jogellenes volt, akkor: a közalkalmazottat kérelmére eredeti vezetői beosztásában tovább kell foglalkoztatni, és meg kell téríteni az elmaradt vezetői pótlékát, ha a per jogerős befejezéséig a határozott időre szóló megbízás időtartama letelne, úgy a bíróság mellőzi a vezetői beosztásba történő visszahelyezést, és kötelezi a munkáltatót a határozott idő leteltéig a vezetői pótlék megfizetésére. ha a közalkalmazott a határozott időre szóló vezetői beosztásába történő visszahelyezését nem kéri, úgy vezetői pótléknak a határozott idő végéig, de legfeljebb hat hónapra számított összegére válik jogosulttá. Jogellenes visszavonás esetén a munkáltató a fentieken túlmenően köteles a közalkalmazott felmerült kárát is megtéríteni.
A KJT. MÓDOSÍTÁSAI Munkaközi szünet Az Mt. 86.§-a értelmében fő szabályként a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve - nem része a munkaidőnek. Munkavállalók esetében azonban a felek, vagy a kollektív szerződés, sőt akár a munkáltató is a felekre kedvezőbb szabályt állapíthat meg. A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál azonban – mivel a Kjt. 59.§ b) pontjának előírása szerint a közalkalmazotti jogviszonyok tekintetében az Mt. 43.§-a és az Mt. 135.§-a nem alkalmazható -, sem a felek megállapodása sem kollektív szerződés, sem a munkáltató egyoldalú döntése alapján a munkaközi szünet nem lehet, része a munkaidőnek. A Kjt. Módosítása értelmében jogszabály vagy kollektív szerződés – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a fő szabálytól a közalkalmazott javára eltérhet, azaz a munkaközi szünetet a munkaidő részévé nyilváníthatja. A jogszabályban történő eltérés szabályainak rendeletben történő meghatározására az ágazatért felelős miniszter kapott felhatalmazást. A törvény a továbbiakban sem teszi lehetővé azt, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével a főszabálytól eltérjen.
Öregségi teljes nyugdíjra jogosult nők felmentése A törvény módosítás értelmében, az öregségi teljes nyugdíjra jogosult hölgy, ha közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszűntetését kéri, akkor a munkáltató köteles lesz – a kérésnek eleget tenni. Felmentése esetén felmentési idő illeti meg, de végkielégítésre nem lesz jogosult. Amennyiben pedig legkésőbb a megszűnés időpontjában 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra is.
Rendkívüli munkavégzés A javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy kollektív szerződés az elrendelhető rendkívüli munkavégzés időtartamát 300 órában állapítsa meg továbbá, hogy a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az 50 %-os bérpótlék helyett, a felek megállapodása, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály szabadidőt állapítson meg. Fontos megjegyezni, hogy a Kjt. 2.§-a értelmében közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály csak: a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet, a kollektív szerződés, a közalkalmazotti szabályzat.
A FENNTARTÓKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK Alapító okirat felülvizsgálata, Nktv. 97. § (4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, és az Nkt. Szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.
HÉTÉVENKÉNTI TOVÁBBKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL KORHATÁRA A hétévenkénti kötelező továbbképzésben a pedagógusnak az 55. életévének betöltéséig kell részt vennie. (Jelenleg 50. életévéig.) Az a pedagógus, aki a köznevelésről szóló törvény hatálybalépésekor (2012. szeptember 1-én) az 52 életévét betöltötte, már nem kötelezhető pedagógus továbbképzésben való részvételre! MINŐSÍTÉS A nevelési oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére 2013. szeptember 1 és 2018. június 30-a között kerül sor. (Nkt. 97.§ (19) bek.) A minősítési kötelezettség nem vonatkozik arra a pedagógusra, aki 2013. szeptember 1-től és a pedagógus szakszolgálat keretében pedagógus munkakörben foglalkoztatottra ,aki 2015. szeptember 1-től számított tízedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
TISZTSÉGVISELŐK MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNYE Nem változott, az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.
A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény mértéke: minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. A munkaidő kedvezmény mindig a január 1-jei taglétszám alapján illeti meg. A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. Az igénybevételt, az előre nem látható és halasztást nem tűrő esetet kivéve öt nappal korábban kell a munkáltatónak bejelenteni. Tartamára távolléti díj jár és a tárgyév végig lehet igénybe venni.
KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS Nem változott, a közalkalmazotti tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját tíz százalékának megfelelő munkaidőkedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény, havonta eltérő mértékű Például: 2012. szeptember hónapban munkanapok száma: 20 kötelező óraszám : 22 Nem pedagógus havi munkaidő-kedvezménye Elnök: (22x8)x0,15= 26,4 óra Tag (22x8)x0,10= 17,6 óra
Pedagógus Kt. tisztségviselő havi munkaidő-kedvezménye Elnök: havi munkaidő-kedvezmény A kötelező óraszám a törvényes munkaidő 55%-a (22:40) (22x8)x0,15= 26,4 óra x 0,55 = 14,5 havi kötelező óraszám-csökkentés heti munkaidő-kedvezmény (22x8)x0,15= 26,4 óra x 22 --------------------------------------= 3,4 heti kötelező óra 4,33 x 40 Tag havi munkaidő-kedvezmény A kötelező óraszám a törvényes munkaidő 55%-a (22:40) (22x8)x0,10= 17,6 óra x 0,55 = 9,68 havi kötelező óraszám-csökkentés heti munkaidő-kedvezmény (22x8)x0,10= 17,6 óra x 22 --------------------------------------= 2,24 heti kötelező óra 4,33 x 40
SZAKSZERVEZET MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNYE Heti munkaidő-kedvezmény pedagógus munkakör esetén: (minden kettő szakszervezeti tag után havi egy óra) x kötelező óraszám 4.33 x törvényes munkaidő Pl. tizenhat szakszervezeti tag után, ha a heti kötelező óraszám 22 8x22 ------------- =1,02 kötelező óra 4,33x40
havi munkaidő kedvezmény: (22:40)x (16:2)= 4,4 kötelező óra
A JOGNYILATKOZAT MEGTÉTELÉNEK MÓDJA ÉS KÖZLÉSE Képviselet A munkáltató nevében a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult eljárni. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosult gyakorolta, akkor eljárása érvénytelen kivéve, ha a jognyilatkozatot utólag jóváhagyja. Jóváhagyás hiányában, csak akkor érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. Ha viszont a munkavállaló a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára, akkor a munkáltató hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.
A munkavállaló megtenni.
fő
szabályként
jognyilatkozatát
személyesen
tartozik
Jogosult azonban képviseletére írásbeli meghatalmazást adni. Meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló hozzátartozója akkor, ha a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályoztatva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét azonban bizonyítani kell. Mt. 294. § (1) E törvény alkalmazásában b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.
Forma Fő szabályként a jognyilatkozatot, ha a felek megállapodása vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkáltató az alaki kötöttség nélkül megtehető jognyilatkozatot is köteles írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri. Mikor tekinthető az elektronikus dokumentum (e-mail, fax) írásban közöltnek? Az Mt. 22.§ (2) bekezdés értelmében írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése: • a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, (mit?) • a nyilatkozattevő személyének (ki) és • a jognyilatkozat megtétele időpontjának (mikor?) azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. A kizárólag írásban megtehető jognyilatkozat módosítására és megszűntetésére is csak írásban kerülhet sor. Az alaki kötöttség nélkül megtett jognyilatkozat, ha törvény eltérően nem rendelkezik érvénytelen, de az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.
Közlés A tértivevénnyel feladott írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek: ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon. Ez a vélelem azonban az olyan nyilatkozatokkal kapcsolatban, amelyekkel szemben bírósági eljárásnak van helye, megdönthető, így például: a munkaviszony megszüntetésére, azonnali hatályú felmondásra, rendkívüli felmentésre fizetési felszólításra vonatkozó nyilatkozatok esetén. A kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás megindításával egyidejűleg, a vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napos szubjektív, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belüli objektív határidő betartásával terjeszthető elő igazolási kérelem az eljáró bíróságnál. A 6 hónapos objektív határidő elteltével a kézbesítési vélelem megdöntése iránt akkor sem lehet igazolással élni, ha a tudomásszerzés 6 hónap eltelte után történt meg.
A kézbesítési vélelem megdöntésére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 99/A. §-ának (3) és (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Természetesen az nincs kizárva, hogy a címzett a kézbesítés szabálytalanságára hivatkozással kérje a vélelem megdöntését. A 79/2004. (VI. 19.) Korm. rendelet szerint, ha a címzett a postához intézet írásbeli nyilatkozatával nem tiltotta meg a posta küldeményeinek helyettes átvevő részére történő kézbesítését, akkor a küldemény távollétében és meghatalmazott hiányában az alábbi személyek részére adható ki: a címzett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója vagy élettársa, a címzett bérbeadója, vagy szállásadója, ha az természetes személy. Ptk. 685.§ b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;
MINTA JEGYZŐKÖNYV OKIRAT ÁTVÉTELÉNEK MEGTAGADÁSÁRÓL Ikt.sz…………………….. JEGYZŐKÖNYV mely készült a munkáltató hivatalos helyiségében 20…………………napján munkáltatói határozat átadásáról. Jelen vannak: A mai napon a Munkáltató – felolvasás után - át kívánta adni (név): munkavállaló részére a…………………………..ikt.számú határozatot, melynek átvételét Munkavállaló megtagadta. Munkáltató tájékoztatta Munkavállalót arról, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 24. § (1) bekezdése értelmében a határozat közlése, az átvétel megtagadása ellenére, a mai nappal hatályos és a jogorvoslati határidőt is e naptól kell számítani. Munkavállaló a tájékoztatás követően ismételten megtagadta a határozat átvételét. Ezen jegyzőkönyvet és az ……………ikt sz. határozatot a Munkavállaló részére Munkáltató tértivevényesen postázza azzal, hogy a fentiek értelmében a jogorvoslati határidőt nem a postai átvételtől, hanem a mai naptól kell számítani. Dátum:…………………………. Aláírások:
A munkavállalói kezdeményezés munkaszerződés módosítására Ha a munkavállaló munkaszerződésének módosítására tesz ajánlatot ajánlatára a munkáltató 15 napon belül tartozik nyilatkozni. döntését mérlegelési jogkörében hozza, mely szemben igényt csak akkor érvényesíthet, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat – pl. a kollektív szerződésben előírt szabályokat – megsértette. . (A kollektív szerződés ezen előírástól csak a munkavállaló javára térhet el.) munkaszerződés részmunkaidőre történő módosításának kötelezettsége Az Mt. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény jelenleg hatályos rendelkezéseivel azonosan a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkavállaló átmeneti időre történő részmunkaidős alkalmazását. A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló ez irányú kérése alapján köteles a munkáltató, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a gyermek három éves koráig, a munkaszerződés módosításával a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben foglalkoztatni. (új Mt. 61.§ (2) (3) bek.) A
Mikor kötelező a részmunkaidőben történő foglalkoztatás? Közalkalmazott Az előzőektől eltérően a Kjt. 23/B.§-ában foglalt feltételek teljesülése esetén a munkáltató a kinevezéstől eltérően átmeneti jelleggel köteles a közalkalmazottat részmunkaidőben foglalkoztatni. A gyermek három éves koráig az otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott – kivéve a megbízott magasabb vezetőt és vezetőt - írásban kérheti részmunkaidőben heti 20 órában, történő foglalkoztatását. A kérelmének a munkáltató köteles eleget tenni. Kérheti továbbá, a munkaideje egyenlőtlen beosztását, mely kérésének teljesítését a munkáltató írásbeli indokolási kötelezettség terhe mellett, csak akkor tagadhatja meg, ha az számára lényeges munkaszervezési terhet jelentene. A közalkalmazott fenti jogával azonban csak akkor élhet, ha írásbeli kérelmét a fizetés nélküli szabadság megszűnése előtt 60 nappal benyújtja a munkáltatóhoz és kérelmében közli, hogy a fizetés nélküli szabadságra jogosító gyermeke mikor tölti be a harmadik életévét, továbbá ha egyenlőtlen munkaidő-beosztást is kér, akkor az arra vonatkozó javaslatát is.
A
nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén a kérelmet a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezést megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
A részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, ha a gyermek születése okán a közalkalmazottat szabadság illeti meg akkor a szabadság kiadását követő naptól kerül sor. Az elmaradt szabadságot a fizetés nélküli szabadság leteltét követő naptól ki kell adni, a felek eltérő megállapodása alapján pedig legfeljebb a fizetés nélküli szabadság leteltét követő harminc napon belül meg kell kezdeni kiadni. (Ez azt jelenti, hogy az elmaradt szabadság teljes munkaidőre és a szerinti díjazással kerül kiadásra). A kérelemben foglalt időtartam, de legfeljebb a gyermek harmadik életévének betöltését követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
MENTESÜLÉS A MUNKAVÉGZÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL Az Mt. 55.§-a értelmében a munkáltató mentesül a munkavégzési kötelezettség alól: keresőképtelensége, a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.
távolléti díj fizetése mellett (Mt. 146.§ (3) bek.): a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor két munkanapra,
Új munkavégzés alóli mentesülésre jogosító távollétek; az általános iskolai tanulmányok folytatása, csak a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, távolléti díj fizetése mellett, Az átmeneti rendelkezések értelmében ezért a régi Mt. 115.§-a alapján kell szabadidőt biztosítani az iskola rendszerű továbbképzésben részt vevő dolgozónak, ha a tanulmányait 2012. július 1-je előtt kezdte meg a tanulmányok befejezésig, de legfeljebb jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára. bíróság, vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam, de csak a tanúként történő meghallgatás miatti távollét időtartamára jár távolléti díj különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatti távollét Új rendelkezésként a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ezen időtartamra az Mt.146.§ (3) bekezdésének c.) pontja értelmében távolléti díj illeti meg.
FELMONDÁSI/FELMENTÉSI TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK Az új Mt. előírásai az irányadók: a felmentési tilalmakra, a védett korú és a fizetés nélküli szabadságon nem lévő munkavállalót a gyermeke három éves koráig megillető felmentési védelemre, a közalkalmazotti jogviszony megszűntetésének jogkövetkezményeire vonatkozóan. Nem áll felmentési tilalom alatt a betegség miatti keresőképtelen, a beteg gyermek ápolása miatt keresőképtelen a közeli hozzátartozó gondozása miatti fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott, de a felmentési idő esetükben csak a fenti időtartam lejártát követően kezdődhet. 2013. január 1-től kezdődően a közalkalmazottak esetében is a keresőképtelen dolgozó nem áll ugyan felmentési tilalom alatt, de a felmentési idő csak a keresőképtelenség megszűnését, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő naptól kezdődhet. (Mt. 68.§ (1)-(2) bek., Kjt. 38.§)
Nem szűntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt: a várandóság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe vette, akkor csak az anya jogosult védelemre, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. Új előírás, hogy a várandóság és a reprodukciós kezelésben való részvétel időtartama alatt csak akkor részesül védelemben a nő, ha a tilalom alatt állásáról a felmentés közlése előtt munkáltatóját tájékoztatta.
Felmondási korlátozások A védett kor A nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül felmentési korlátozással szűntethető meg. A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással indokolt felmondással csak az alábbi okból szűntethető meg: ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor szűntethető meg a védett korú munkavállaló munkaviszonya, ha a munkaszerződése szerinti munkahelyen nincs a munkaköréhez szükséges végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az e munkakörbe való továbbfoglalkoztatási ajánlatot elutasítja.
A
fizetés nélküli szabadságon nem gyermekének hároméves koráig
lévő
munkavállaló
védelme
A fizetés nélküli szabadságot igénybe nem vevő anya a gyermekének három éves koráig felmondási tilalom alatt nem áll. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszűntetését az új Mt. korlátozza a gyermek három éves koráig, ha nem vesz igénybe szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot. A munkaviszonya azonos feltételekkel szűntethető meg, mint a védett korban lévő munkavállalóé.
TISZTSÉGVISELŐ VÉDELME Az új Mt. megtartja a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmét. A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve hogy a szakszervezeti tisztsége legalább 12 hónapon át betöltötte. Az üzemi tanács elnöke munkaviszonyának felmondással történő megszűntetéséhez és munkaszerződésétől eltérő foglakoztatásához az üzemi tanács egyetértése szükséges. Nem illeti meg a védelem, ha egyben, mint szakszervezeti tisztségviselő is védelem alatt áll. Nem jogosult védelemre az üzemi tanács tagja. Az átmeneti szabályok értelmében a 2012. december 31-ig az Üt. tagját is megilleti a védelem. A 2012. június 30-án a régi Mt. 28.§-a értelemben védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre is kell alkalmazni az új Mt. védelmi rendelkezéseit., de csak 2012. december 31-ig.
AZ EGYEDÜLÁLLÓT MEGILLETŐ VÉDELEM A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel, ha házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább minimálbérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van, ha egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, ha a házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít. Mindaddig a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel nem lehet megszűntetni, amíg a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátásra alkalmas és áthelyezhető, feltéve hogy azt elvállalja. A munkakör felajánlási lehetőségről a munkáltató köteles tájékoztatni a védelem alatt álló közalkalmazottat, aki 2 munkanapon belül nyilatkozhat arról, hogy élni kíván-e annak igénybevételével. Nem terheli a fenti kötelezettség a munkáltató, ha a felmentés indoka, az egészségügyi alkalmatlanságot kivéve tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés, továbbá a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott felmentése esetén.
Nem tilalmazott, csupán az alábbiakban meghatározott - védettséget biztosító - időtartam lejárát követő napon kezdődhet a felmentési idő: a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka; a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés tartama.
A rehabilitációs járadékban részesülő személyre vonatkozó felmentési korlátozás A rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonya egészségi okkal összefüggő képességeivel indokolt felmondással akkor szüntethető meg, ha eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkáltató az egészségi állapotának megfelelő munkakört számára felajánlani nem tud, vagy ha a felajánlott munkakört alapos indok nélkül nem fogadja el.(Mt. 66.§ (7) bek.)
„Mt. 294. § (1) E törvény alkalmazásában g) nyugdíjas munkavállaló, aki ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, gd) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy gg) rokkantsági ellátásban részesül, (2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés g) pont gb) vagy gc) alpontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”
A JOGELLENES MUNKAVISZONY MEGSZŰNTETÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI Munkáltató jogellenes munkaviszony megszűntetése A munkaviszony nem az ítélet jogerőre emelkedésének napján, hanem a jogellenes jognyilatkozat közlésének napján szűnik meg. A munkavállaló a jogellenes megszűntetéssel okozott kárának megfizetését követelheti. Új előírásként elmaradt munkabérként nem az ítélet jogerőre emelkedésig terjedő időre járó átlagkeresetet lesz köteles a munkáltató megtéríteni, hanem legfeljebb csak 12 havi távolléti díját. Kártérítés és az elmaradt jövedelem együttes összege helyett a munkavállaló követelheti a felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjának megfizetését.
A kártérítésen felül a munkavállaló jogosult végkielégítésre is, ha munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos nem megfelelő magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége.
A kártérítés megfizetésén túl a munkavállaló kérelmére a munkaviszony a bíróság akkor állítja helyre, ha a munkaviszony megszűntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, a felmondási tilalom alatt szűnteti meg a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát, a szakszervezeti tisztségviselőt megillető védelembe ütköző módon szűntette meg, a munkavállaló a munkaviszony megszűntetésekor munkavállalói képviselő volt, a munkavállaló a közös megegyezéssel történt munkaviszony megszűntetésére irányuló jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. Megszűnik az ún. „kárpótlás” fizetési kötelezettség.
A
munkavállaló jogellenes jogkövetkezményei
munkaviszony
megszűntetésének
Nem változik, ha a határozatlan idejű munkaviszonyát szűnteti meg a munkavállaló jogellenesen felmondással, akkor köteles munkáltatójának a felmondás esetén irányadó felmondási időre járó illetményt megfizetni. Új előírás, ha a határozott időre szóló munkaviszonyt szűnteti meg jogellenesen a munkavállaló, akkor a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelő összeget tartozik munkáltatójának fizetni. A fentieket meghaladó kárának megfizetését is kérheti a munkáltató, de követelése együttesen nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Ha a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adja át, akkor is a jogellenes munkaviszony megszűntetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
MUNKAIDŐ Mikor lehet a napi munkaidő 8 óránál hosszabb? Az Mt. 92.§- a az általános teljes napi munkaidőt nyolc órában határozza meg. A felek azonban hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, a teljes napi munkaidőt 12 órára megemelhetik, de csak akkor, ha a munkavállaló, közalkalmazott készenléti jellegű munkakört tölt be (Mt. 91.§), a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (gazdasági társaság tagja, ha legalább a szavazatok 25%-val rendelkezik. Rövidebb teljes munkaidőben csak az Mt. hatálya alá tartozó felek állapodhatnak meg.
Beosztás szerinti napi munkaidő mértéke Főszabályként a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján teljesítendő napi munkaideje négy óránál rövidebb és tizenkét óránál, heti munkaideje negyvennyolc óránál hosszabb nem lehet. Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén az Mt. 99.§ (3) bekezdése értelmében a felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje huszonnégy óra, heti munkaideje 72 óra lehet. E megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
Osztott munkaidő A munkaidő legfeljebb napi két részletben csak a felek megállapodása alapján osztható be és a beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. (Mt. 100.§) Kötetlen munkarend A munkáltató írásban a munkavállaló/közalkalmazott számára heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztását – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – átengedheti.
A MUNKAIDŐKERET Az Mt. 94.§ -a értelmében a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is megállapítható. A törvényi előírások a munkaidőkeret tartamát csak a felső határ tekintetében korlátozzák. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató egy-két stb. heti munkaidőkeretben foglalkoztassa dolgozóit. Legfeljebb hat havi, illetőleg huszonhat heti munkaidő keret állapítható meg: megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló, készenléti jellegű, közlekedési területen A kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
A munkaidő mértékének meghatározása munkaidő-keret alkalmazása esetén A munkaidő-keret tartama alatt teljesítendő munkaidő mértékét akként kell megállapítani, hogy a napi munkaidő mértékét szorozni kell az általános munkarend szerinti munkanapok számával, s ennek során a munkanapokra eső munkaszüneti napokat – függetlenül attól, hogy a munkavállalónak e napon a beosztás szerint munkavégzési kötelezettsége van vagy nincs – figyelmen kívül kell hagyni. A távollét tartamát (keresőképtelen betegség, szabadság stb.) vagy figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerint kell figyelembe venni. Beosztás-hiányában a távollét időtartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
Munkaidőkeret elszámolása a lejárta előtti munkaviszony megszűnése esetén Az elszámolás szabályai attól függőek, hogy a munkaviszony melyik fél érdekkörében felmerült okból szűnik meg, illetve kerül megszűntetésre.
A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő megszűnés esetén, a munkaidőkereten
felüli
munkavégzés
után
a
munkavállalót
rendkívüli
munkavégzésért járó díjazás, míg a kevesebb munkavégzés esetén, az állásidő esetén járó alapbér illeti meg. Ha pedig a munkaviszony megszűntetésére, megszűnésre a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor és magasabb összegű munkabérben részesült, a többletként kifizetett munkabért, a munkáltató az előlegnyújtásra vonatkozó szabályok szerint vonhatja le, illetve követelheti vissza.
Ha a munkaidőkeret előtti közalkalmazotti jogviszony megszűnés jogcíme: A munkáltató jogutód nélküli megszűnése Határozott idő lejárta A munkáltató azonnali hatályú felmondása indoklás nélkül A munkáltató működésével indokolt felmentés A közalkalmazott rendkívüli lemondása és
az általános munkarendet és munkaidőt figyelembe véve a közalkalmazott: A megszűnésig többet dolgozott, akkor a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, ha a megszűnésig kevesebbet dolgozott, akkor az állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazásával
Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének jogcíme:
a közalkalmazott lemondása a közalkalmazott azonnali hatályú megszűntetése a próbaidő alatt, a munkáltató rendkívüli felmentése, (Mt. 78.§ (1) bek.), a közalkalmazott magatartásával, vagy nem egészségügyi képességeivel indokolt felmentés.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás elrendeléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges ha várandós a várandósága megállapításától a gyermek három éves koráig, gyermekét egyedül neveli, gyermeke három éves koráig, munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat áll fenn. EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS MUNKAIDŐKERET ALKALMAZÁSA NÉLKÜL A munkáltató munkaidőkeret alkalmazása nélkül a napi munkaidő és az általános munkarend szerint megállapított heti munkaidőt úgy is beoszthatja, hogy a munkavállaló azt hosszabb az érintett héttel kezdődő időtartam alatt (elszámolási időszak) teljesítse. Az elszámolási időszakot munkaidő-keretre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, de mégsem munkaidő-keretben történő foglalkoztatást jelent, mert nem a ledolgozandó munkaidő mértéke kerül meghatározásra, hanem csupán munkaidő-beosztási szabály, melynek alapján a munkavállalónak hosszabb időszak alatt kell a heti munkaidejét ledolgoznia.
MUNKAKÖZI SZÜNET Az Mt. 103.§-a értelmében munkavállalót ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja 20 perc, ha a kilenc órát meghaladja továbbá 25 perc összesen 45 perc munkaközi szünet illeti meg. Az Mt. 103.§-ának (3) bekezdése alapján a felek megállapodása vagy kollektív szerződés legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, legfeljebb három és legalább hat óra munkavégzést követően. A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben kiadni, de a legfeljebb három, de legalább hat óra után kiadott munkaközi szünet részletnek 20 perc tartamúnak kell lennie.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 86.§ (3) bekezdés b) pontja alapján fő szabályként a munkaidőnek nem része a munkaközi szünet. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör. Munkavállalók esetében a felek illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkaközi szünet a munkaidő rész is lehet. Közalkalmazottak esetében csak kollektív szerződés rendelkezése alapján lehet a munkaközi szünet a munkaidő része, 2013. január 1-től.
RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS A rendkívüli munkavégzés időtartama teljes napi munkaidő esetén naptári évenként az új Mt. értelmében 250 óra lehet. Az átmeneti törvény értelmében 2012. december 31-ig a rendkívüli munkavégzés időtartama a 225 órát nem haladhatja meg. A rendkívüli munkavégzés elrendelhető időtartamát arányosítani kell, ha: a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. Nem rendelhető el – még hozzájárulásával és a kérésére sem - rendkívüli munkaidő: a munkavállaló várandóságának megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke hároméves koráig, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke három éves korától négyéves koráig – számára csak hozzájárulásával rendelhető el rendkívüli munkaidő. A rendkívüli munkavégzés díjazása Az Mt. 143.§-a értelmében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – 50%-os bérpótlék vagy szabadidő jár: a munkaidő-beosztáson felül rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Közalkalmazottak esetében a rendkívüli munkaidő ellenértékeként szabadidőt 2012. december 31-ig csak kollektív szerződés állapíthat meg. A Kjt. 80.§-ának 2013. január 1-vel hatályba lépő módosítása értelmében a felek is megállapodhatnak bérpótlék helyett szabadidő biztosításában.
A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, melyre alapbér jár. A munkaidő-beosztás szerint heti pihenőnapra (pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén, a munkabéren felüli pótlék mértéke 100%. E 100% helyett 50%-os pótlékot fizethet a munkáltató – ebben az esetben nincs szükség a felek megállapodására -, ha a munkavállaló részére másik pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (pihenőidőt) a munkáltató legkésőbb az elrendelését követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret, elszámolási időszak végéig. A munkaidőkereten felül végzett munka esetén a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Új előírásként a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni.
TÖBBLETTANÍTÁSÉRT JÁRÓ ÓRADÍJ
Többlettanításért óradíj csak az elszámolási időszakra eső kötelező óraszám teljesítése után fizethető. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha a kötelező óraszámát az alábbi távollétek miatt nem teljesítette: keresőképtelenség, szabadság, vasárnap, munkaszüneti nap a kötelező orvosi vizsgálata a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra, hozzátartozója halálakor két munkanap, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára, vagy
ha az intézmény vezetője utasítására az intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő, diákönkormányzatot segítő, kulturális nevelőtanári, a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatokat látott el. A fenti távollétek időtartama alatt a pedagógus mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ezért a munkaidő-beosztása szerint meg nem tartott óráit és túlóráit később sem kell pótolnia. „Mt. 294. § (1) E törvény alkalmazásában b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs,”
A távollétek alatt tervezett túlóráit nem tartja meg, ezért arra díjazás sem jár, munkavégzési kötelezettség hiányában pedig az elmaradt kötelező óráit sem kell pótolnia. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 2011. október 15-én hatályba lépett 16. §-a érelmében a pedagógust óradíj csak akkor illeti meg, „ha a munkakörére előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül a munkáltató elrendelése alapján többet tanít.” Összhangban a Közoktatási törvény módosításával, törlésre került a tanítási időkeret alapján történő többlet tanítás mértékének megállapítására vonatkozó rendelkezés. Az
óradíj összegének meghatározásánál rendelkezések nem változtak.
az
osztószámra
irányadó
Ha a rendes munkaidején belül az elrendelés következtében a pedagógus a kötelező óraszámán felül heti 10 óránál többet tanít, akkor a tíz órát meghaladó többlettanításért az egyébként járó óradíját további 25%-kal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidőben történő ellátásáért járó díjazás összegét is. Havi munkaidőkeret alkalmazása esetén mértéke a következők szerint határozható meg: (heti kötelező óraszám egyötöde szorozva a tanítási napok számával) plusz ( tanítási napok szorozva a heti tíz óra egyötödével azaz kettő órával). Pl. ha a tanítási napok szám 22 és a pedagógus kötelező óraszáma is 22 akkor (22 x (22:5) = 96,8 + (2 óra x 22) = 140,8 óra, azaz a 96,8 és a 140,8 óra közötti tanításért óradíjat, míg a 140,8 órán felüli tanításért az egyébként járó óradíj 25%-kal megemelt összege jár. Ha a pedagógus által teljesített tanítási órák száma meghaladja a teljes (heti 40 óra) munkaidőt, a többlet tanításért az egyébként járó óradíját 50%-kal meg kell emelni. Ez az óradíj szintén magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási, foglalkozási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is.
MINIMÁLBÉR, GARANTÁLT BÉRMINIMUM A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alapbérének kötelező legkisebb mértékére (minimálbérére) és a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumára vonatkozó előírásokat.
2013
MINIMÁLBÉR
GARANTÁLT BÉRMINIMUM
HAVI
98000
114000
HETI
22560
26250
NAPI
4510
5250
ÓRA
564
656
BÉRPÓTLÉK Műszakpótlék Műszakpótlékra csak akkor jogosult a közalkalmazott/közalkalmazott, ha a beosztás szerinti munkaideje rendszeresen változik. Rendszeresen kell tekinteni: ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
A dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott csak akkor lesz jogosult műszakpótlékra, ha a fenti törvényi előírásoknak megfelel, így például, ha a munkaidő-beosztása szerint egyik héten a munkaideje reggel hat órakor, a másik héten délelőtt tíz órakor vagy még későbbi időpontban kezdődődik. A műszakpótlék mértéke 18.00 és 6.00 óra között 30% (Mt. 141.§)
Éjszakai bérpótlék A műszakpótlék nem azonos az éjszakai bérpótlékkal! Éjszakai bérpótlék csak azt a közalkalmazott műszakpótlékra nem jogosult.
illeti
meg,
aki
Műszakpótlékra való jogosultság hiányában a közalkalmazott a 22 és 6 óra közötti munkavégzés esetén (éjszakai munkavégzés), feltéve hogy a munkavégzés az egy órát meghaladja 15%-os bérpótlék illeti meg. (Mt. 142.§)
Ha közalkalmazottak beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen nem változik, akkor 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosultak 22.00-6.00 óra közötti munkavégzés után.
ÜGYELET ÉS KÉSZENLÉT Az Mt. 110. § (2) bekezdése értelmében a dolgozó a napi munkaidején túl rendelkezésre állásra kötelezhető. Tartamát a munkáltató egy héttel korábban egy hónapra előre köteles közölni, de ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a beosztás legalább négy nappal korábban módosíthatja. Négy órát meghaladóan rendelkezésre állás csak a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
Ügyelet Ha a rendelkezésre állás helyét a munkáltató meghatározza, akkor az ügyeletnek minősül. Tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Ügyelet esetén 40%-os bérpótlék jár. Az ügyelet alatti munkavégzés ellenértékekeként a közalkalmazottat alapbéren felül és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, továbbá attól függően hogy mikor kerül sor a munkavégzésre éjszakai bérpótlék, vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék is megilleti. Ha az ügyelet alatti munkavégzés időtartama nem mérhető a pótlék mértéke 50%.
Készenlét Készenlétet teljesít a dolgozó, ha tartózkodás helyét maga határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A heti pihenőnapra készenlét legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. Készenlét esetén 20%-os bérpótlék jár. A készenlét alatti munkavégzés ellenértékekeként a közalkalmazottat az alapbéren felül a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, továbbá attól függően, hogy mikor kerül sor a munkavégzésre éjszakai bérpótlék, vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék is megilleti.
OKTATÁS-NEVELÉSI INTÉZMÉNY ESETÉN A FENTIEKEN TÚL ELRENDELHETŐ ÜGYELETRE ÉS A KÉSZENLÉTRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT a 138/1992. (X.8.) Korm. rend. 11/C.§-ában foglalt előírások tartalmazzák. Ügyelet és készenlét rendelhető el a kollégiumban a tanulók éjszakai ügyeletének megszervezéséhez, a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához. Az ügyeletért és a készenlétért a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíj illeti meg a közalkalmazottat, de csak akkor ha a munkaidő-beosztásából más nem következik. Ha a közalkalmazott kinevezése szerinti munkaidejét a munkaidő-beosztása alapján részben vagy egészben éjszaka, illetve több műszakban kell teljesítenie, akkor nem ügyeleti, készenléti díjra, hanem a kinevezése szerinti illetményre és éjszakai bérpótlékra, vagy műszakpótlékra válik jogosulttá. Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka.
pedagógust a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, szervezett programon vesznek részt az alábbiak szerint illeti a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló ügyeleti díj (átalány) : A heti pihenőnapon és munkaszüneti napon teljesített ügyeltért: 06.00 órától 22.00 óráig nem mérhető ügyeletet teljesít és az ügyeleti díj mértéke: az óradíj 100 %-a, ha kap másik pihenőnapot, az óradíj 150%-a, ha nem kap másik pihenőnapot. 22.00 órától 06.00 óráig mérhető ügyeletet teljesít és az ügyeleti díj mértéke az óradíj 60%-a Munkanapon teljesített ügyeletért: 14.00 órától 22.00 óráig nem mérhető ügyeletet teljesít és az ügyeleti díj mértéke az óradíj 60%-a teljes időtartamát be kell számítani a rendkívüli munkavégzés időtartamába 22.00 órától 06.00 óráig mérhető ügyeletet teljesít és az ügyeleti díj mértéke az óradíj 50%-a, a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt be kell számítani a rendkívüli munkavégzés időtartamába. A
A kollégiumban foglalkoztatott pedagógust, ha nem tart a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53.§-ának (7) bekezdésében meghatározott foglalkozást, továbbá a pedagógiai felügyelőt, ha munkaidő beosztásukból más nem következik, A heti pihenőnapon és munkaszüneti napon teljesített ügyeltért: 06.00 órától 22.00 óráig nem mérhető ügyeletet teljesít és az ügyeleti díj mértéke: az óradíj 100 %-a, ha kap másik pihenőnapot, az óradíj 150%-a, ha nem kap másik pihenőnapot. 22.00 órától 06.00 óráig mérhető ügyeletet teljesít és az ügyeleti díj mértéke az óradíj 60%-a Munkanap teljesített ügyeletért 22.00 órától 06.00 óráig mérhető ügyeletet teljesít és az ügyeleti díj mértéke az óradíj 50%-a
SZABADSÁG A szabadság mértékére, kiadására, elszámolására vonatkozó rendelkezések 2013. január 1. napján lépnek hatályba. Munkából való távollét idejére járó szabadság Új rendelkezés, hogy naptári évenként csak a keresőképtelenség 30 napot meg nem haladó időtartamára jár majd a szabadság és nem a keresőképtelenség egész tartamára. Az életkortól függő pótszabadság törvényben meghatározott mértékétől a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el!. AZ APA PÓTSZABADSÁGA A „kispapa” gyermeke születése esetén nem munkaidő kedvezményre, hanem 5 munkanap nap pótszabadságra jogosult. Ikergyermek születése esetén a pótszabadság mértéke a korábbi 5 munkanappal szemben 7 munkanapra emelkedik. Megtérítésére a 420/2012.(XII.29.) Korm.rend. előírásai az irányadók LEGALÁBB 50%-OS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT PÓTSZABADSÁGA Annak a munkavállalónak, akinek legalább 50%-os egészségkárosodását szakértői szerv megállapította évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Gyermek utáni pótszabadság Mértéke nem változik. A törvény azonban már meghatározza a gyermek fogalmát a következők szerint: „294. § (1) E törvény alkalmazásában c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek,” A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény „4. § E törvény alkalmazásában k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. 7. § (1) a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,” Gyermek utáni pótszabadság tehát változatlanul mindkét szülőt meg fogja illetni, de további feltételként csak akkor, ha a saját háztartásban nevelik a gyermeket.
A szabadság kiadása A kollektív szerződés a szabadság kiadásával kapcsolatos rendelkezésektől akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Változatlanul a szabadságot a munkavállaló kérésének meghallgatása után a munkáltató adja ki. Eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. Fő szabályként a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha az esedékesség évében a szabadság kiadás megkezdődődik és a következő évben kiadott része az öt munkanapot nem haladja meg, akkor azt az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni. Szabadság kiadása munkavállaló által kértek szerint A munkaviszony első három hónapját kivéve évente az eddigi öt munkanap szabadság helyett hét munkanapot legfeljebb két részletben a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló a szabadság kiadása iránti igényét a szabadság megkezdése előtt 15 nappal köteles bejelenteni a munkáltatójának. Arányosan illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya év közben kezdődött.
A szabadság kiadása a munkáltató által Az korábbi harminc nap helyett elegendő lesz 15 nappal a szabadság megkezdése előtt a szabadság kiadását a munkavállalóval közölni. Az év utolsó negyedévében kezdődő szabadság jogszerű kiadását célozza azon rendelkezés miszerint, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődik, akkor a szabadságot a következő év március 31-ig adható ki. A munkáltató az alap és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát a munkavállalóval történő megállapodás alapján az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Szabadság kiadása az esedékesség évét követően A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a kollektív szerződés rendelkezése alapján a szabadság egynegyedét az esedékesség évét követő év március 31-ig kiadhatja. A munkavállaló oldalán felmerült okból az esedékesség évét követően a szabadságot változatlanul az ok megszűntétől számított 60 napon belül kell kiadni.
Szabadság kiadásának elszámolása órákban A fő szabály az új Mt-ben (124.§) is azonosan a korábbi előírásokkal. A szabadságot munkanapokra, mégpedig a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Az új Mt. lehetővé teszi azonban a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidőbeosztás esetén, de csakis akkor, a szabadságnak a munkaidőbeosztással azonos időtartamra történő kiadását és a kiadott szabadsággal egyező óraszámban való elszámolást. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni. E szabálytól a kollektív szerződés azonban a munkavállaló javára eltérhet. A szabadság pénzbeli megváltása A szabadság pénzbeli megváltására csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor, s e szabálytól sem a felek megállapodása sem a KSZ nem térhet el. Kimaradt a gyermek gondozása és ápolása céljából kiadott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltása.
A GYED ELSŐ ÉVÉRE VAGY ELSŐ HAT HÓNAPJÁRA JÁR A SZABADSÁG? A 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett Mt. 138.§-ának (5) bekezdésének módosítása értelmében a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságnak nem az első évére, csak az első hat hónapjára jár a szabadság. A törvényi előírások értelmében a csökkentést a 2011. augusztus 1-je után kezdődő fizetés nélküli szabadságra kell alkalmazni, a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság eső hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltására megállapodás a 2011. augusztus 1. napja után lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor volt köthető 2012. december 31-ig. csak az első hat hónapra járó fizetés nélküli szabadság pénzbeli megváltására köthető megállapodás akkor is, ha a fizetés nélküli szabadság első évére jár a szabadság. Ez azt jelenti, hogy csak az első hat hónapra járó szabadság pénzbeli megváltásában lehet megállapodni, míg a fennmaradó hat hónapra járó szabadságot természetben kell kiadni.
BETEGSZABADSÁG Az Mt. 126.§-a értelmében a munkavállalót keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg. Az Mt. a betegszabadság mértékének a munkaviszonyban töltött időhöz való arányosítását csak abban az esetben írja elő, ha a munkaviszony év közben keletkezett. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. A betegszabadság kiadására és elszámolására a szabadságra vonatkozó előírások – munkanapokban, de a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkaidő-beosztással azonos időtartammal megegyező óraszámban- az irányadók, azzal hogy ha a munkavállaló munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzés alól, ezt a napot munkanapként kell elszámolni.
FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG Megszűnik a munkáltató kötelezettsége a lakás építése céljából kért fizetés nélküli szabadság biztosítására. A munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítania munkavállalónak: a gyermeke gondozása céljából a gyermek harmadik életévének betöltéséig, a gyermeke gondozása érdekében a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, hozzátartozója előreláthatólag 30 napot meghaladó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, legfeljebb két évre, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat idejére A fizetés nélküli szabadság igénybevételét 15 nappal korábban kell bejelenteni. A lejárta előtt a fizetés nélküli szabadság legkorábban a megszűntetésre irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. „294. § (1) E törvény alkalmazásában b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs,”
MUNKASZERZŐDÉSTŐL / KINEVEZÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS EGYOLDALÚ NYILATKOZATTAL Hatályba lép 2013. 01.01. Nem minősül munkaszerződés módosításnak, ha a munkáltató ideiglenesen, a törvényi feltételek megléte esetén munkavállalóját az eredeti munkaköre helyett, vagy mellett más munkakörbe, vagy állandó munkavégzési helyétől eltérő munkavégzési helyen foglalkoztatja. Időtartama az Mt. 53.§-a értelmében a korábbi szabályozáshoz képest szűkül. Naptári évenként a munkaszerződéstől o eltérő munkakörben, (korábban átirányítás) o eltérő munkavégzési helyen (korábban kiküldetés), vagy o más munkáltatónál való foglalkoztatás (korábban kirendelés) együttes időtartama, a 44 beosztás szerinti munkanapot, vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Egy naptári éven belül csak egyféle módon, vagy munkaórában, vagy munkanapban történhet az elszámolás. Az időbeli korlátot meg nem haladó mértékben elrendelt munkavégzés nem minősül munkaszerződés módosításnak, ahhoz a munkavállaló beleegyezése nem szükséges.
Az időbeli korlátot arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony: év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre Az időbeli korlátot meg nem haladó mértékben elrendelt munkavégzés nem minősül munkaszerződés módosításnak, ahhoz a munkavállaló beleegyezése nem szükséges. A más munkavégzési helyen történő munkavégzés elrendeléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, ha: várandós a várandósága megállapításától a gyermek 3 éves koráig, gyermekét egyedül neveli a gyermek 16 éves koráig, hozzátartozóját tartósan személyesen gondozza, ha a személyes gondozás szükségességét a gondozásra szoruló kezelő orvosa igazolja, szakértői szerv által megállapítottan legalább 50%-os az egészségkárosodása. Ezen rendelkezéstől, sem a felek megállapodása, sem a kollektív szerződés nem térhet el!
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A munkáltató kártérítési felelőssége „Mt. 166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.” Mentesülés a felelősség alól „Mt. 166. § (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkáltató az ellenőrzési körébe eső kár megtérítése alól nem mentesülhet. Az ellenőrzési körén kívül eső kárt csak két együttes feltétel megléte esetén nem kell megtéríteni; (1.) ha azzal nem kellet számolnia és (2.) nem is volt elvárható hogy bekövetkezését elkerülje vagy elhárítsa.
Mentesül továbbá a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan megatartása okozta. Nem kell megtérítenie azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét sem, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Mentesülés méltányosságból „Mt. 167.§ 3) A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.”
A MUNKAVÁLLALÓ MUNKAHELYRE BEVITT DOLGAIBAN BEKÖVETKEZETT KÁR MEGTÉRÍTÉSE Az Mt. 176.§-a értelmében a munkáltatót a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért fő szabályként szintén objektív azaz vétkesség nélküli felelősség terheli. A munkáltatót nem terheli az objektív felelősség akkor, ha előírja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben történő elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését, továbbá a munkába járáshoz, a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozza vagy feltételhez köti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, akkor a munkáltató csak szándékos károkozása esetén köteles a bekövetkezett kárt megtéríteni.
A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE Az általános felelősségi szabály szerint, a munkavállaló akkor köteles a munkáltatónak okozott kárt megtéríteni, ha azt a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével azáltal okozta, hogy nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ez lényeges szigorítás a jelenlegi szabályokhoz - az átlagkereset 50%-a, illetve a felek megállapodása esetén másfél havi, kollektív szerződés rendelkezés alapján hat havi átlagkeresethez – képest. Nem kell megtéríteni azt a kárt amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének lemulasztásából származott.
MUNKAVÁLLALÓ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGE felek írásbeli megállapodásukkal a munkavállalót biztosítékadásra kötelezhetik. A munkavállaló a megállapodás alapján a munkáltató részére biztosítékot ad, ha: a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy a fentiek teljesítését ellenőrzi. Összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérét. A munkáltató a biztosítékot elkülönített pénzintézeti számlán köteles elhelyezni, és a munkaviszony megszűnésekor, vagy a munkavállaló munkakörének megváltozásakor a jegybanki alapkamattal növelt összegét a munkavállaló részére kifizetni. A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel. A
ATIPIKUS MUNKAVISZONYOK Munkavégzés behívás alapján Alkalmazására csak legfeljebb 6 óra időtartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében kerülhet sor. A munkaidőkeret a 4 hónapot nem haladhatja meg. A munkavégzési kötelezettség teljesítés a munkafeladatok esedékességéhez igazodik. A munkavégzés időpontját három nappal (naptári) korábban kell közölni a munkavállalóval.
A munkakör megosztása Egy munkakörbe tartozó feladatokra több munkavállaló egy munkáltatóval egy munkaszerződést köt. Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő másik munkavállaló köteles a munkakörbe tartozó feladatokat elvégezni. A munkaidő-beosztásuk kötetlen, Munkabérre eltérő megállapodás hiányában egyenlő arányban jogosultak.
Ha a munkavállalók száma egy főre csökken akkora munkaviszony megszűnik, de jogosult a felmondási időre járó távolléti díjra és a végkielégítés szabályait is alkalmazni kell. (Mt. 194. (4)bek.)
Több munkáltató által létesített munkaviszony Egy munkakörre egy munkavállalóval több munkáltató egy munkaszerződést köt. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkabérfizetésre kötelezett munkáltatót. A munkáltató felelőssége egyetemleges a munkavállaló munkajogi igényével szemben. A munkaszerződés a munkavállaló vagy bármely munkáltató jognyilatkozata megszűnteti. Ha a munkáltató száma egyre csökken, akkor a munkaviszony megszűnik megszűnésének jogcíme jogutód nélküli megszűnés. Megilleti a rendes felmondás esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg és a végkielégítés.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
98
