A közmeghallgatás eredeti magyar nyelvű jegyzőkönyvét a dokumentum végén 1. Mellékletként csatoltuk

Válaszok a Verespatakon tervezett bányanyitás Környezeti Hatástanulmány jelentésével kapcsolatban a Szegeden 2006. 08. 28-án tartott nyilvános fórumon elhangzott kérdésekre és észrevételekre1

1. A ….jelentés kivételével, nem találtam meg az egyes fejezetek szerzőit a hatás jelentésben, ami számomra megkérdőjelezi, a tanulmány pártatlan, független és korrekt voltát. Szeretnénk, ha a Roşia Montana Gold Corporation utánajárna, hogy kik a hatástanulmány említett fejezeteinek szerzői. Szeretnénk tudni, hogy a szerzők szerepelnek-e a romániai Környezetvédelmi Minisztérium ezen ökológiai hatásokat felderítő vizsgálatok elvégzésére jogosult specialisták listáján. Szerintünk ennek az anyagnak az összeállításában részt vettek olyan specialisták is akik, a nagybányai Aurulról azt mondták, hogy ökológiai szempontból biztonságos. Mindannyian ismerjük a kísérlet következményeit. Összességében, szerintünk a hatástanulmány nem elégíti egy ilyen nagy beruházás ökológiai hatásainak szükséges vizsgálatát2.34 A jogi követelményekre vonatkozóan környezeti hatástanulmány Verespatak bányászati projektre „a projekttől független természetes és jogi személy” illetve „az illetékes hatóság által elfogadott” személy végezte [1]. A jog nem állapít meg kötelezettséget az Környezeti Hatásvizsgálat fejezeteinek szerzőire vonatkozóan. A jogi követelmények értelmében [2] a Környezeti Hatásvizsgálati jelentés tartalmaz 1. Általános információk fejezetben, 2. részben a jelentés minősített szerzőinek elérhetőségi adatait, ez az információ szerepel a 9. Nem technikai összefoglaló fejezetben is. 2004 júniusa óta már nem jogszabályi követelmény a Környezeti Hatásvizsgálat („vagy annak részei”) minősített szakértők általi aláírása [3]. Az illetékes környezetvédelmi igazgatóságok és a nyilvánosság számára szolgáltatott információk hitelességének felelőssége a projekt […] kezdeményezőié , a környezeti hatástanulmány hitelességének felelőssége pedig annak szerzőié [4], azaz a minősített szakértőkből álló csapat „az illetékesség legmagasabb szintjén minősített természetes személyek” és „minősített jogi személyek” [5] esetében, akik részt vettek a környezeti hatásvizsgálat kidolgozásában, a projekt kezdeményezőivel kötött megállapodás alapján. (MMGA_776 Engedélyezés) A környezeti vizsgálatba bevont összes társaságra vonatkozó adat a nem technikai összefoglaló elején található. 5 oldalon keresztül mutatja be a tanulmányba bevont cégek nevét, a képviselőik nevét és az internetes oldaluk címét.

1

A közmeghallgatás eredeti magyar nyelvű jegyzőkönyvét a dokumentum végén 1. Mellékletként csatoltuk.

2

Farkas István, Magyar Természetvédők Szövetsége

3

A dokumentumban található, a közmeghallgatáson elhangzott kérdések/észrevételek – a pontok első bekezdései minden esetben dőlt betűvel szedve olvashatók a könnyebb elkülöníthetőség kedvéért– a fordító

4

A kérdések/észrevételek fordítása a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 82 dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított.

1

2. A hatásokkal foglakozó fejezet – 120. oldal – szól egy lehetséges gátszakadás által okozott vízszennyezésről, és arról a tényről, hogy mire a szennyezés eléri Magyarország területét, addigra a cianid koncentrációja a felszíni vízben valahol 0,03 mg/l és 1,3 mg/l értékek között fog alakulni. Lenne néhány kérdésem. Egy részről, nem tudjuk, hogy milyen bizonyítékokkal vannak ezek az adatok alátámasztva, mivel az egyetlen bizonyíték egy táblázat, melyben valamely lehetséges esetekre vonatkozó végeredmények vannak közölve. Úgy gondoljuk, hogy ez a táblázat egyáltalán nem teljes. Például, a benne szereplő városoknál sem a vízfolyás hossza (folyamkilométerben), sem az ipar által meghatározott, az adott vízfolyás szakaszra vonatozó víz mennyisége nem szerepel. Azok technikai adatok, amelyekre az illető eredményekhez vezető alátámasztások alapulnak, nincsenek megemlítve. Ugyanakkor az adatok egy közepes 4-5 mg/l-es koncentrációjú cianid elfolyásra utalnak. Az a kérdésünk, hogy a számításokat miért csak erre a 4-5 mg/l-es koncentrációra végezték el? Figyelembe véve azt a tény, hogy a nagybányai katasztrófa esetében több jelentős elfolyás volt, valamint az EU előírások 10 mg/l-es koncentrációra vonatkoznak, a kapott eredmények teljesen eltérőek lennének, így elvártuk volna, hogy a hatásvizsgálatoktól, hogy egy ilyen ránk vonatkozó szcenáriót is tartalmazzon. Emellett, a Nagybányán történt cianid szennyezés tapasztalatai alapján Lónyánál a cianid koncentráció13,5 mg/l volt. 550 km-rel lejjebb – most arról a tényről beszélünk, hogy a szennyezés kb. 500 km után érte el Magyarországot – Tiszaszigetnél a cianid koncentrációja 1,49 mg/l volt. Ez az érték 15-ször nagyobb, mint az EU által a felszíni vizekre5 megállapított határérték, amely 0,1 mg/l. Úgy gondoljuk, hogy ugyanezt a számítást kellett volna figyelembe venni ebben az esetben is. A hatástanulmányban szereplő legmagasabb értéket jelentő 1,3 mg/l-es cianid koncentráció még mindig 13-szor nagyobb, mint az EU által megszabott határérték. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy szükséges a külföldön bekövetkező hatásokról beszélni.6 Minden, a fenti kérésben említett megközelítéssel (gát meghibásodás) kapcsolatos részlet le van írva a Környezeti Hatásvizsgálat (továbbiakban KHV) Jelentés 7. szakaszában. A KHV jelentésben szerepel a kockázatok felbecsülése és kiértékelése, továbbá szerepelnek különböző gátszakadási szcenáriók is. A gátszakadás modellezése megmutatta, hogy egy különlegesen valószínűtlen esemény során, amikor a gátak, a túlfolyók és a gyűjtő medence is mind tele vannak, és bármennyi zagy jut is ki, rendkívüli módon felhígul. A gát tervezési paramétereinek megállapítása során feladatként tűzték ki a gát meghibásodás fontosságának figyelembevételét. A zagykezelő létesítménynél javasolt gátat, valamint a vízgyűjtő területen található másodlagos gátat úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi irányelveken, megengedjen jelentős csapadék eseményeket, továbbá megelőzze a gát túltöltése miatt kialakuló meghibásodását és az ezzel járó cianid kiömlést, valamint a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését. A zagykezelő létesítmény (TMF8) javasolt töltése a valószínű legnagyobb csapadékból (PMP9) származó felszíni lefolyás, és az ezzel járó a valószínű legnagyobb árvíz (PMF10) összegyűjtésére lett megtervezve. A TMF tervezési kritériumokat úgy állapították meg, hogy tározni tudjon két PMF eseményt, ami több csapadék, mint amit valaha is regisztráltak a területen. A gát és a tározó építésének kivitelezési ütemterv úgy lesz végrehajtva, hogy biztosítva legyenek a PMP tározási igények a projekt teljes élettartama alatt. A verespataki 5

Az eredeti angol szövegben „surface level of the water” azaz a „víz felszíni szintje” áll, hibásan – a fordító megjegyzése 6 Málovics György, Védegylet Egyesület 8 Tailigs Management Facility 9 Probable Maximum Precipitation 10 Probable Maximum Flood

2

TMF ezért úgy tervezték, hogy ellenálljon egy olyan teljes árvízi hozamnak, mely négyszer nagyobb a romániai kormány irányelveinél. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínűtlen esetre, ha a második PMP után még egy csapadékesemény következik be. A túlfolyót csak biztonsági okokból építik meg, hogy biztosítsák a megfelelő vízelvetetést ilyen valószínűtlen esetben. A túlfolyón történő vízelvezetéssel elkerülhető lesz tározó túltöltése, mely gátszakadást okozna. A TMF terve, ezért nagyon jelentősen meghaladja a biztonsági szabványok kívánalmait. Ez annak biztosítására történt, hogy a Corna-völgy zagytározásra történő hasznosítása során felmerülő kockázat jóval az alatt legyen, mint ami a mindennapi élet biztonságának tekinthető. Kiegészítő tanulmány készült a földrengésekkel kapcsolatban, és ahogy az a KHV-ban olvasható, a TMF úgy lett megtervezve, hogy ellenálljon az elképzelhető legnagyobb rengésnek (MCE11). Az MCE a legnagyobb rengés, mely a történelmi feljegyzések alapján a területen előfordulónak tekinthető. Kiegészítésként a KHV jelentés 7. szakaszában található vizsgált kockázati esetek értékelése, valamint különböző gátszakadási szcenáriók. Kifejezetten a kezdő gát meghibásodásával és a végső gát kialakításával kapcsolatos gátszakadási szcenáriók vizsgálata történt meg. A gátszakadási modellezési eredmények megmutatják a zagy elfolyás mértékét. A két elemzett eset alapján a zagy nem terjed el az Abrud folyó és a Corna völgyi patak összefolyása alá. A projekt elismeri, hogy az eléggé valószínűtlen gát meghibásodási eset ellenére egy Vészhelyzet Készültségi és Szennyezőanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Tervet kell kidolgozni. Ezt a tervet az KHV-ban, mint I Tervet, a 28. Kötetben, tették közzé. Még részletesebb technikai adatokért kérjük a KHV Jelentés 7. Fejezet, 6.4.3.1 Szakaszhoz, „TMF várható baleseti szcenáriók” fordulni. A TMF vízminőségének értékelése céljából – leiszapolt víz és a zagygát alatt átszivárgás – különleges tesztet végeztek, mely az MWH Inc. Bányászati Csoport által készített „A zagykezelő létesítmény geokémiai és vízminőségi jelentése 2005” c. tanulmányban került összefoglalásra. A zagykezelő létesítmény vize nem lesz savas, hanem inkább enyhén lúgos. A TMF-ben található cianid vegyületek számára kémiailag nem lehetséges, hogy nehézfémek mobilizációját vagy kimosódását idézzék elő. Az RMGC minden tevékenységet a Cianid Kezelési Kódex szerint végez, mely egy nemzetközileg elismert cianid kezelési gyakorlat az aranybánya iparban. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre.

11 Maximum Credible Earthquake

3

Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT12) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Kísérleti vizsgálatokat végeztek a vízminőséget befolyásoló tényezők azonosítása céljából a zagykezelő létesítmény üzemelési, valamint a bezárás utáni szakászban. A TMF-be vezetett zagyok és leiszapolt víz részletes kémiai jellemzése a KHV tanulmány 3.2 és 3.3 szakaszában (3-1, 3-2 és 3-3 táblázatok), F terv – Zagykezelő létesítmény Kezelési Tervben található. 3. Roşia Montana Gold Corporation-nek milyen tapasztalati vannak a cianidos technológiával történő bányászatban? Van ilyen irányú tapasztalatuk?13 Verespatak Projekt egy román és külföldi szakemberekből álló, elismert nemzeti és nemzetközi tapasztalattal rendelkező csapat hozta létre. Az irányítást végző csapatnak több mint 40 éves tapasztalata van hasonló projektekben azonos kinyerési, feldolgozási és felhagyási technológiában, csak úgy, mint az ökológiai fejlesztésben bányászat körzetekben.

12 European Union Best Available Techniques 13 Török Róbert, Greenpeace

4

A Verespatak Projekt tervezésébe bevont tanácsadócégek a bányászat terén szintén sok tapasztalatot szerzett nemzetközi cégek, akiknek a világ minden táján vannak már megvalósult bányaművelési projektjeik. A projekt a Legjobb Elérhető Technikákban (BAT) gondolkodik, amit a sevillai IPPC14 iroda által 2004-ben a bányászati tevékenységre vonatkozóan készített és a www.eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm weboldalon publikált BAT-ról készült Referencia Dokumentum is alátámaszt. 4. A második kérdés az, hogy a hatástanulmány mely részében lettek vizsgálva a Körös-Maros Nemzeti Parkot érő várható hatások?15 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. 14 Integrated Pollution Prevention and Control 15 Török Róbert, Greenpeace

5

A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 5. Véleményem szerint egy ilyen régi bánya estében, amely a római korra keltezhető, alaposabb régészeti feltárásra van szükség. Meglátásom szerint ez több ideig tart, mint amennyit a társaságuk javasolt.16 A 43/2000. sz. módosított kormányrendelet a régészeti örökség védelméről és bizonyos lelőhelyek nemzeti jelentőségűnek nyilvánításáról előírásainak megfelelően a beruházónak biztosítania kell a szükséges forrásokat a leletmentő ásatásokra és a velük kapcsolatos örökségi kutatásokra, amennyiben régészeti potenciállal bíró területeken tervezi végrehajtani projektjét. Beruházóként az SC Rosia Montana Gold Corporation elismerte ezt a törvényes kötelességét 2000-től napjainkig. Az RMGC kinyilvánított célja, hogy biztosítsa a feltételeket a verespataki kulturális örökség kutatásához, leltárba vételéhez, védeleméhez és nyilvános bemutatásához, ahogy azt előírja a 43/2000. sz. kormányrendelet a régészeti örökség védelméről és bizonyos lelőhelyek nemzeti jelentőségűnek nyilvánításáról, amelyet módosítottak a 378/2001. sz., 462/2003. sz. és a 258/2006. sz. törvények és a 422/2001. sz. a történelmi műemlékek védelméről megalkotott törvény rendelkezései, módosítva a 259/2006. sz. törvényben. A Verespatakon 2001 óta elvégzett összes leletmentő ásatásra az „Alburnus Maior” Nemzeti Kutatási Program keretein belül került sor, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően adtak ki engedélyeket a leletmentő ásatásokra. Ezeket a régészeti ásatásokat 21 romániai és 3 külföldi szakintézet képviselői végezték a Román Nemzeti Történeti Múzeum irányítása alatt. Meg kell említeni a La Mirail Egyetem (Toulouse, France) dr. Beatrice Cauuet által vezetett régészeinek fontos hozzájárulását. A bányászati régészeti kutatás új terület Romániában, Verespatak voltaképpen az első lelőhely, ahol ilyen kutatást végez egy képzett tapasztalt régészekből álló csapat. Az összes régészeti feltárást a hatályos törvényi előírások betartásával végezték. Az egyes ásatási időszakokban elvégzett kutatásokat a Román Művelődési és Vallásügyi Minisztérium engedélyezte a Nemzeti Régészeti Bizottság (NRB) által elfogadott éves régészeti kutatási tervek alapján. A régészeti kutatás magában foglalta minden terület kutatását, amely elérhető és ugyanakkor tartós ott lakás és egyéb emberi tevékenység számára alkalmas, továbbá figyelembe vette a levéltári és szakirodalmi előzetes adatokat, 16 Sohn Kavanagh

6

valamint a terepbejárások, magnométeres és elektromos ellenállási kutatások során tett megfigyeléseket és a fotogrammetrikus légifotókból gyűjtött adatokat is. Az Orlea hegységben talált szórványleletekre és az ott elvégzett előzetes (felszíni és felszín alatti) régészeti feltárásokra vonatkozó részletes információk publikálásra kerültek a Verespatak projekthez készített Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány hatodik kötetében, Kulturális örökség jelentés, 1. melléklet, 231-236. oldalak. A Kulturális örökség vizsgálatról készített jelentés (6. kötet, 46. oldal) kijelenti, hogy a régészeti kutatások (mind a felszínen mind a felszín alatt) folytatódni fognak az Orlea hegy térségében, amely terület beazonosítottan régészeti potenciállal bír. A jelentés arról is említést tesz, hogy az említett területen végzett régészeti feltárások csak előzetes jellegűek voltak. A jelentés következő megjegyzése szintén említésre érdemes: „A projekt területrendezési tervei nem kezdeményeznek változást sem építési tevékenységet Orlea térségében, aminek a feltárása 2007-ben kezdődik. Ennek következtében az építési tevékenység nem fogja kezdetét venni ezeken a területeken mindaddig, amíg a romániai törvényeknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő régészeti feltárások a le nem zárultak” (Kulturális örökség jelentés, 6. kötet, 46. oldal.) 2004-ben, ezek során az előzetes ásatások során, amelyet a felszín alatt végeztek, egy fontos felfedezésre került sor az Orlea hegyen, amelynek a régészeti értéke megerősítést nyert 2005 nyarán. Konkrétan a dr. Beatrice Cauuet által vezetett francia régészcsoport talált egy termet, ami egy fából készült, vízelvezetéshez használt kerékkel és egy teljes, a felszín alatti vizet kiürítő vízelvezető rendszerrel volt felszerelve. Erről a Păru Carpeni szakaszban azonosított berendezésről megállapításra került, hogy a római korra datálható vissza. Alaposan feltárták és speciális intézkedéseket tettek az in situ történő állagmegóvására. Ezt a tárgyat nem fogja érinteni a jövőbeni Orlea akna építése. A (felszíni) leletmenő régészeti ásatások Orlea térségében, és a (felszín alatti) régészeti feltárások 2007-2012-re vannak ütemezve, ahogy a Kulturális örökség jelentés (6. kötet, 48. oldal) is tartalmazza. A Románia Hivatalos Helységnévtárában megjelentetett Történelmi műemléklista no. 646 bis/16.07.2004 szerint az Orlea hegységtől majdan elterülő ipari terület két olyan régészeti lelőhelyet foglal magában, amit az „A” csoportba történelmi műemlékként sorolnak be: Alburnus Maior római települését Orlea térségében (AB-I-m-A-00065.01 kódon) és a római kori bányaműveket Alburnus Maior mellett, az Orlea hegyet (AB-I-m-A-00065.02 kódon). A 422/2001. sz. törvény szerint, amelyet a 259/2006. sz. törvény módosít, a leminősítési eljárást azután lehet jogilag kezdeményezni, ha a régészeti lelőhely státust megszüntetik a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumban a Nemzeti Régészeti Bizottság által kiadott engedély alapján. A régészetileg védett státust megszüntető eljárás, ahogy a hatályos jogszabályok kimondják, megállapítja, hogy egy régészeti leleteket tartalmazó földdarab újra a szokásos használatba vehető. (258/2006. sz. törvény 5. fejezet, 2. bekezdés.) így igaz, hogy a RMGC terve vette, hogy a második szakaszban kitermelje az Orlea hegyben található aranyés ezüstkészleteket. A 258/2006. sz. törvény azt is kimondja (7a bekezdés), hogy „a beruházónak szintén kötelessége, hogy biztosítsa a megfelelő forrásokat egyrészt egy megvalósíthatósági tanulmány és egy technikai projekt elkészítéséhez, amelyeknek célja a később részletesen bemutatandó intézkedések meghatározása, másrészt a leletmenő ásatások vagy régészeti megfigyelések (ahogy szükséges) elvégzésére és végül, hogy finanszírozza a munkák által érintett területeken a régészeti örökség megőrzését vagy a régészeti státust megszüntető eljárást (ahogy szükséges) és ezen intézkedések megvalósítását.”

7

Ennek következtében a javasolt bányászati tevékenységre az Orlea hegyen csak akkor kerülhet sor, ha a leletmentő ásatásokat (felszíni és felszín alatti) elvégezték. Ezeknek a kutatásoknak a célja, hogy összehasonlító adatokkal szolgáljon az Orlea vidékén elterülő római kori régészeti lelőhelyről. Ahogy közismert tény (lásd a KHV Jelentés Kulturális örökség jelentésében, azaz az 1. sz. mellékletben a régészeti lelőhely adatlapját – a Verepatakon meghatározott lelőhelyek régészeti állapotáról készített régészeti adatlapok, 9. sz. régészeti lelőhely adatlap, Orlea, 231-235. o.), hogy ez a terület soha nem volt olyan régészeti feltárás vagy szakértői kutatás tárgya, melynek célja az lett volna, hogy részletesen feltárja a térségben található régészeti maradványok jellegét és területi elhelyezkedését. Ezért az a RMGC határozott szándéka, hogy egy specialisták által elvégzendő leletmentő régészeti programot finanszírozzon, amelyet 2007 és 2012 között végeznek el. A régészetileg védett állapot feloldását engedélyező határozatra a leletmentő régészeti feltárás alapján kerül majd sor. Nincs olyan törvény, amely megtiltaná leletmentő régészeti ásatások végzését olyan területeken, ahol kulturális örökséghez tartozó leleteket azonosítottak be, mint Orlea vidéke esetében. Mivel az Orlea tárna kialakítása későbbre van ütemezve, 2007-től ezen a terület leletmentő régészeti ásatásokat fognak végezni. Így a projekt megvalósításához szükséges építési munkák nem kezdődnek el a nemzeti törvényhozással valamint a nemzetközi gyakorlattal és ajánlásokkal összhangban elvégzett régészeti ásatások befejezte előtt. 6. Mint adófizető kérdezem, hogyha egy ökológiai katasztrófa bekövetkezne, akkor Önöknek milyen katasztrófaterve van erre az esetre? Mit tennének ebben az esetben? És Én, mint EU tagországban élő adófizető, miért fizetnék ezért? Mert én egy EU-s adófizető polgár vagyok. Ugyanehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy egy ilyen katasztrófa esetén Brüsszelben az EU-s illetékes hatóságokat, hogy értesítenék egy ilyen katasztrófáról? Pénzalapot képeztek-e az Európai Unióban erre az esetre?17 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” című alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya működtetője megfelelő forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román 17 Sohn Kavanagh

8

kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerződést kötött a világ egyik vezető biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányaműködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelőzési audit lefolytatására az építkezés és a működés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker ezután meghatározza a megfelelő fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal együttműködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a működésen keresztül a bezárásig a projekt egész időtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhető szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhető Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy műszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségből eredő kockázat akár 75%-al csökkenthető a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen méretű projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedő biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként előfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelősségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelő alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg előirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves működési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a működési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése előtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a működés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák.

9

Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértők fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínűsége, illetve bármilyen időpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos működésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elősegítő tevékenység.) Több különböző pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következők: ƒ Készpénzletét ƒ Letéti alapok; ƒ Hitellevél; ƒ Kötelezvények; ƒ Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelőssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban.

10

7. Úgy tűnik, hogy 10 temető helyét megváltoztatták, hogy megvalósíthassák a projektet. Remélem, figyelembe vették, hogy kárpótolniuk kell majd ezeknek a családoknak a tagjait, bár az ilyen emlékek pénzzel meg nem vásárolhatóak.18 Azzal ellentétben, amit a projekt ellenzői állítanak, senki sem akar megsemmisíteni templomokat és temetőket. A projekt területén található összesen 10 vallási hely közül két templomot és két imaházat át kell helyezni és helyreállítani a bánya terve szerint. Ezek a templomok a hitközség kívánságainak megfelelően és a RMGC költségén kerülnek áthelyezésre. Templomok építése központi feladat lesz a társaság által építendő új településen, Piatra Albăn. Hogy a sírok számát megfelelő összefüggésben mutassuk meg, Verspatak 1905 sírja közül 410-et érint a bányászati projekt, mivel a társaság amennyire csak lehetett, úgy tervezte a bányászati tevékenységet, hogy a meglévő sírokat a helyükön hagyja. A 12 temető közül hatot érint a projekt. Minden egyes sír esetében nagyon nyomós érv kell ahhoz, hogy azt elmozdítsák a helyéről. A közösségek fejlődésük során először szabályokat hoztak erről a szerencsétlen esetről, amikből később törvények lettek. És az is igaz, hogy maguk a közösségek önálló élettel rendelkező egységek, és a Verespatak Projekt nélkül – a mai 70%-osról 90%-ra emelkedő munkanélküliségi ráta mellett – az új fejlesztés Verespatakra történő hozásának a visszautasítása a falu önfenntartó képességének a végét jelentené. Minden újratemetésre a család kívánságainak megfelelően a RMGC költségén kerül sor. Az eljárás követni fogja az újratemetésről hozott román törvényt [1], és a társaság elkötelezett az iránt, hogy tisztelettel és kegyelettel járjon el. Az elhagyott sírokat is teljes tisztelettel és kegyelettel a Piatra Albă-i új temetőbe helyezik át, ami számára 13 hektárt különítettek el. Hivatkozások: [1] a sírok és temetők áthelyezésére a következő szabályozó törvények vonatkoznak: (i) 489/2006. sz. törvény a vallásszabadságról és vallási ügyek általános rendjéről, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 11/08.01.2007. sz. (ii) 98/1994. sz. törvény a higiéniai szabályok megszegésének megállapításáról és szankcionálásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 317/16.11.1994. sz., módosítva és kiegészítve a 98/1994. sz. törvényben; (iii) A lakosság életkörnyezetére vonatkozó higiénés szabályok lés ajánlások, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 140/03.07.1997. sz., módosítva és kiegészítve az 536/1997. sz. rendeletben; (iv) 955/2004. sz. kormányrendelet a helyi érdekű magán és közösségi földek igazgatásával kapcsolatos közigazgatás megszervezése és működése keretszabályinak elfogadásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 660/22.07.2004. sz.; (v) 261/1982 sz. rendelet a helyi községek sírmezőinek és a krematóriumainak igazgatásával kapcsolatos közigazgatás általános szabályainak elfogadásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 67/11.03.1983. sz.; A Román Ortodox Egyház püspökségeihez tartozó parókia és kolostori temetők rendezésére és működésére vonatkozó szabályok, elfogadva a Vallási Ügyek Hivatala Határozatával 16285/31.12.1981.

18 Sohn Kavanagh

11

8. A fémek bányászati tevékenysége során higany tonnákat is kinyernek. Hova fog ez menni? Mi fog ezzel történni?19 Az RMGC szigorúan kezeli a bányászati tevékenységből származó hulladékot, figyelembe véve a szabályozást és a hulladékkezelési rendszere környezetbarát. A Hulladékkezelési terv (B terv) és a 3. rész mutatja be hogyan – a felépítése figyelembe veszi az EU az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló irányelvét és az MO 863-at. Figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy a koncentrált ezüst és arany tartalmazhat kisebb mennyiségű higanyt közvetlen lepárlóedényeket (0.3 m3 űrtartalommal) vezetnek bele. A higanyt 650 ºC-os maximális hőmérsékleten párologtatják el és az edényeket vákuumpumpa segítségével távolítják el. A higanygőzt egy hűtőműbe vezetik, és oszlopokban szénnel megkötik. Az oszlopok kénintegrált szenet tartalmaznak, hogy minden maradék a nem A kondenzált higanyt vagy ként lekössenek. A visszanyerést követően az összes higannyal és kénnel átitatott szén egy ideiglenes veszélyes hulladék depóniára kerül szigorú biztonsági körülmények között. Melléktermékként kerül értékesítésre – nem kerül újrahasznosításra. A higany biztonságos tárolására és szállítására vonatkozó eljárásokat a Vészhelyzet Készültségi és Szennyezőanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv20 (lásd I Terv a Tervek a környezeti és szociális kezelési tervek rendszere) tartalmazza majd. Természetesen a bemutatott információk egy részének laboratóriumi vizsgálatokon kell alapulnia; részletesebb adatok bemutatására a működési szakaszban van lehetőség. Ilyen esetekben a valószínűleg szó használata jogos és arányos megítélés a hozzáférhető információkon és a szakértő megítélésén alapszik. Meghatározó, de jelenleg nem kizárható kétséges feltevése és értékelések listája a Hulladékkezelési Terv 8. részében található, az ilyen esetekben választott az óvatos megközelítésekkel. Az EU az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló irányelvével összhangban a Hulladékkezelési Terv rendszeres felülvizsgálata és korszerűsítése várható – egyeztetve a fejlettebb és egyre részletesebb információkkal, amik a működési időszak során tapasztalhatók. 9. Szeretném számba venni a területen előforduló összes törvény által védett növény és állatfajt! Mik azok a védelmi intézkedések, amiket terveznek a védelmük érdekében? Szeretnénk ezek listáját megkapni.21 A projekt területén illetve közvetlen környezetében található összes vizsgált faj listája megtalálható azokban a táblázatokban, ahol a megőrzési állapotot tárgyaljuk, úgy mint a Tanács 92/43/EGK a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvébe és a Tanács a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK) szóló irányelvében, a relatív abundanciával együtt (Növények – 1. számú melléklet, 4.6 Fejezet,- Környezeti hatásvizsgálat, elektronikus formában, gerincesek – 3-9 táblázattól a 312-ig, 68-74 oldal, Biodiverzitás alapállapot jelentés, makroszkópikus vízi gerinctelenek, 3-4 táblázat, 49-50 oldal, Biodiverzitás alapállapot jelentés)

19 Demény Szabolcs, Greenpeace 20 Emergency Preparation and Spill Contingency Management Plan 21 Demény Szabolc, Greenpeace

12

Jóllehet nagy részük közönséges, országos szinten széleskörűen elterjedt és nagy, stabil populációi vannak (a gyakori és a nagyon gyakori növény fajok a Projekt kerületében 86.5% képviseltek) Tekintve a vizsgált dokumentum jellegét, mint egy technikai adminisztratív értékelés eszközét megkönnyíti és segíti majd a döntéshozási eljárást, az alapos tudományos tanulmány elkészítése kimeríti a biológiai sokféleség olyan apró részletekig menő vizsgálatát, amilyen apró részletekig még sosem tették meg. Mindezeket figyelembe véve, azt gondoljuk, hogy a Projekt megfelel a Tanács 92/43/EGK irányelvének a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről [1] és a Tanács irányelve a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK) szóló [2] célkitűzéseivel, különös tekintettel, mert a Biológiai Sokféleség Kezelési tervében, a H tervben, számtalan valós és megbízható adat szerepel a természetes élőhelyek rekonstrukciójához/rehabilitációjához a fenti dokumentumoknak megfelelően. A Projekt által érintett területen található élőhelyek részletes térképe a jelentés 2. mellékletében található. Hivatkozások: [1] 3. cikk (2) Valamennyi tagállam azon hányad arányában járul hozzá a Natura 2000 létrehozásához, amelyet az (1) bekezdésben említett természetes élőhely-típusok és az ott felsorolt fajok élőhelyei képviselnek a területükön belül. Ennek érdekében a tagállamok a 4. cikkel összhangban különleges természetvédelmi területté nyilvánítanak bizonyos természeti területeket az (1) bekezdésben foglalt célok figyelembevételével. 4. cikk (1) A III. mellékletben (1. szakasz) meghatározott követelmények és a vonatkozó tudományos ismeretek alapján minden egyes tagállam benyújtja a megfelelő természeti területek javasolt jegyzékét, amelyben feltüntetik, hogy az I. mellékletben felsorolt természetes élőhely-típusok, illetve a II. mellékletben felsorolt őshonos fajok közül melyek fordulnak elő az egyes természeti területeken. E területek nagy területen elterjedt állatfajok esetében a faj természetes elterjedési területén belül olyan területi egységnek felelnek meg, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. Nagy területen elterjedt, vízben élő fajok esetében csak olyan egyértelműen körülhatárolt területi egység javasolható, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. A 11. cikkben említett felügyeleti tevékenység eredményeinek ismeretében a tagállamok adott esetben javasolják a jegyzék kiigazítását [...] (2) [...] Azon tagállamok, amelyek területének több mint 5 %-át egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhely-típus és veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgáló természeti terület teszi ki, a Bizottsággal egyetértésben kérelmezhetik a III. mellékletben (2. szakasz) felsorolt követelmények rugalmasabb kezelését a területükön található, közösségi jelentőségű természeti területek kiválasztása során.[…] 6. cikk (4) Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot. 16. cikk Amennyiben nincs más megfelelő megoldás és az eltérés megengedése nem befolyásolja hátrányosan az érintett fajok populációi kedvező védettségi állapotának fenntartását az elterjedési területükön, a tagállamok engedélyezhetik a 12., 13., 14. cikkben, valamint a 15. cikk a) és b) pontjában foglalt rendelkezésektől való eltérést az alábbiak érdekében:

13

- közegészség, közbiztonság vagy más kiemelkedően fontos közérdek, beleértve a társadalmi vagy gazdasági érdekeket is, továbbá a környezet számára kiemelkedően előnyös hatás elérése; [2] 4. cikk (1). Az 1. mellékletben említett fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élőhelyüket érintő különleges védelmi intézkedésekre van szükség. Az állományszintek változásának irányát és ingadozásait az értékelések háttér-információiként figyelembe kell venni. A tagállamok a mennyiségük és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges védelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell. [3] A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, ( 2) bekezdés; A Tanács irányelve a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK), 3. cikk, (2) bekezdés, c pont.

10. A cianid szint fenntartásának terve a visszamaradó anyagban felületesnek tűnik. Mi az alkalmazni kívánt tisztítási rendszer és honnan van meg a költségeihez a fedezet.22 A zagykezelő létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) „Nem technikai összefoglaló” c. 9. fejezetében, vagy részletesen a „Technológiai folyamatok” c. 2. fejezet „A fő technológiai folyamatok” 4.1.2.2 szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércből történő kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércből történő arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd később a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthető. A CIL23-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhető technika (BAT24) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddő kezelésére, 2004 március, 3.1.6.2.2 fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverő konténerből nyernek és oda cirkulálnak vissza. A keverő konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagy méretű tárolótartályba. A finomra őrölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, 22 Pálfi András, Greenpeace 23 Carbon in Leach 24 Best Available Technique

14

mely a pH szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévő 7-7, keverővel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég időt biztosítson a cianid oldat, az őrölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függőleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történő emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen 7000 – 8000 g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítővel keverik, mely elősegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az őrlő körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sűrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítő körbe, mely SO2/levegő eljárással működik, ahol a WAD25 cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítő technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddő kezelésére, 2004 március, 3.1.3 fejezet, 3.1.6.3.2 fejezet és 4.3.11.8 fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentős előnnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges időjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetően ezek a komponensek a TMF-ben lévő környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetőség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhető technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányaművelésből és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet26 (ICMC – www.cyanidecode.org) előírásainak megfelelően fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerű elfolyást megelőzzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá – ezt a folyamat legjobb elérhető technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Directive 2006/21/EC27) előírásaival megegyezően fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés „Víz” c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációknak eleget kell hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről meghatározott egy 10 mg/l CNWAD (gyenge savban oldódó) maximális határértéket. A cianid, 25 Weak Acid Dissociable – gyenge savban bomló 26 International Cyanide Management Institute 27 Directive on Mine Waste

15

mint a felszíni vizek potenciális szennyezőanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányaművelés időszakában, továbbá a bezárás után első egy vagy két évben. A TMF-ben előre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzemből elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követő 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan előfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevők értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található. A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes időtartama alatt a TMFben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történő hígítást, stb. foglalja magába. A különböző bányák üzemeléséből származó adatok szerint eltérő cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hőmérséklettől) függően. Átlagosan egy megközelítőleg 50%-os CNt28 koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás első három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során, mint A hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévő hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) ([1] Legjobb Elérhető Technika a Bányászati meddő kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FŐIGAZGATÓSÁG, Előretekintő Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlődés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) 11. Mit fognak tenni abban az esetben, ha a steril bányászat és a visszamaradó anyagok tisztítás során légszennyezést tapasztalnak? A Minvest bányászati tevékenység során a levegő több ízben is jelentős mértékben szennyeződött, melyet szintén leírtak a hatástanulmány 10. fejezetében. Mit fognak tenni egy ilyen esetben?29 A légköri elkeveredési modellezés a legjobb elérhető technika alkalmazását figyelembe véve készült a projekt területén kívül található bányászati tevékenységből származó szennyezések terjedése szimulációjára. Az AERMOD magába foglalja, egy új és egyszerű megközelítésen 28 Összes cianid 29 Pálfi András, Greenpeace

16

keresztül, a jelenlegi fogalmak szerint a folyást és keveredést az összetett terepen. Ha szükséges a felhőt modellezni lehet úgy, hogy a pályagörbe összeütközik a tereppel, valamint úgy, hogy a pályagörbe követi a terep domborzatát. Az AERMOD előre tudja jelezni a több forrásból származó terhelések koncentrációit a telepek széles körében, meteorológiai viszonyokat, a szennyezések típusait és terjedés idejét. Erre a projektre a rövid távú koncentrációk számítása történt meg párhuzamosan kivitelezett tevékenységek a maximális órás kibocsátását, továbbá az 1 órás, 8 órás és 24 órás időközök számított átlagértékeit használva A nyílt színi bányából, az ércszállítási utakról és a meddőhányóról származó por emisszió visszatartására tett intézkedések:

ƒ ƒ

egy folyamatos robbantásos kőfejtési technológia alkalmazása, mely drasztikusan csökkenti a por front magasságát és az elkeveredési területe; a porral járó tevékenységek szüneteltetése intenzív szél esetén, vagy amikor a verespataki védőterületen részecske ellenőrzésre felállított automata monitoring állomás vészjelet ad;

ƒ

program alkalmazása a kőburkolat nélküli utakon a por visszatartására, ami locsoló kocsik és semleges anyagok használatát jelenti a por megkötésére. Ez a beavatkozás 90%-al csökkenti a por kibocsátást;

ƒ

az anyagok kezelés / kibocsátása során az áttöltési magasság lehető legkisebb mértékre történő csökkentése;

ƒ ƒ ƒ ƒ

a közlekedés során sebességkorlátozás előírása és alkalmazása; program alkalmazása a gépjárművek és erőhajtó berendezések időszakos fenntartására; a levegő minőség és meteorológia paraméterek figyelése automatikus monitoringgal; kiegészítő intézkedések alkalmazása a por kibocsátás korlátozására: az érc és hulladék kőzet vizezése a tehergépjárművekre rakodás közben.

Részletek: a környezeti hatástanulmány jelentése (12. kötet, 4.2 fejezet, 4.2.4 alfejezet) és a Levegő minőség kezelési terv (24. kötet, D terv) tartalmazza projekt tevékenységek által kiváltott por emisszió csökkentésére / megszüntetésére tervezett technikai és üzemelési intézkedések részletei.

12. A 10. fejezet a „határon átterjedő hatásokról” 4.1 szakaszában, a felszíni vizek szennyezéséről a zagytározóból történő elfolyás által, emlékeztet arra a tényre, hogy a zagytározó a helyiek által Szarvaspataknak hívott helyen lesz. Tehát a gátszakadás és jelentős mennyiségű elfolyás esetén a szilárd zagy 0,8 -1,6 km távolságra jut el lefelé. Az 1,6 km távolság szintén megemlítésre kerül a fejezetben a gátszakadás esetével kapcsolatban. Habár egyetlen bizonyítékot sem találtunk ennek a nézetnek az alátámasztására, azon a tényen kívül, hogy a GMpelon használata fontos az ilyen eredmények eléréséhez. De az ennek a használatához szükséges paraméterek hiányoznak. Amikor a GMpelon típusra készítették a hivatkozást, mi nem tudtuk pontosan, hogy mi is az, és hogyan születtek ezek az eredmények. Miért egy 60 m hosszúságú gátszakadásra végezték el a számításokat? A korábbi gátszakadási példák azt mutatják, hogy a gát teljes hosszúságban átszakadhat. Miért hiányoznak a gát 185 méteres teljes magasságának az átszakadására vonatkozó változat eredményei? Nagyon érdekes, hogy a tanulmány szerint egy gátszakadás esetében a zagy nem jut el a 2 km-el arrébb fekvő, 13 ezer lakosú területre, hanem megáll ott. Ez itt az, ahol a zagy úgy dönt, hogy egyszerűen megáll? Hogy lehet ez? Az ilyen eredmények eléréséhez szükséges megfelelő adatok használatával? Tényleg megáll a zagy elfolyás a lakott terület határában? Korábbi példák azt mutatják, hogy a Szarvaspatak völgyébe tervezett gátnál, mely 185 méter magas, lényegesen

17

kisebb gátak átszakadása esetén a zagy elfolyásnak több halálos áldozata is volt. 1972-bn egy Gyulafehérvárhoz közeli városnál egy rézbánya zagytározójának 30 m magas gátja szakadt át, a völgyben az iszappal együtt folyó zagy, nem kevesebb mint 80 halálos áldozatot követelt egy kis falu lakosai közül. Ezeket a tényeket a román környezetvédelmi minisztérium képviselője mondta tavaly egy konferencia alkalmával. De egy sokkal nagyobb baleset történt 1985-ben Stavaban, mely egy város Olaszország északi részén, egy fluorid bánya zagytározó gátjának átszakadása miatt. A két gát teljes magassága 50 m volt. Mindkét gát átszakadt, mely 200 ezer m3 iszap elfolyását eredményezte, ami 90 km/h sebességgel folyt. A zagy a völgyben 4,3 km hosszan mindent beterített. Lerombolt 62 épületet és 268 ember halt meg a baleset miatt. 43, 5 ha földterületen pusztított. Az elején a gátat 9 méteresre építették, így adták be az engedélyezési kérelmet. Aztán 1969-ben a gátat 25 m magasságú lett, és a 70-es években a másik 25 m magas gátat emeltek a régire, ez eredményezte az 50 m-es magasságot. Ez az 50 m-es gát szakadt át és okozta 268 ember halálát. Ezek a gátak sokkal kisebbek voltak, mint a szarvaspataki gát, amit Önök tervezetnek.30 Az országhatáron átterjedő hatás elkerülését a Verespatak Projektet „túlépítésével” a kockázat mérséklésére, valamint a beruházás létesítményeinek szigorú szabványok szerinti az EU hatóságok, és a projektet jegyző bankok képviselői és egyéb nemzetközi felügyelők ellenőrzése melletti megvalósításával érik el. Ez irányú törekvés egyik kulcsfontosságú elemeként a KHV tanulmányban figyelembe vettek olyan baleseteket melyek a Verespatak Projekt során bekövetkezhetnek és országhatáron átterjedő hatással bírnának. Ezek a KHV tanulmány 10. fejezetében kerülnek bemutatásra. A figyelembe vett baleseti események a következők: z töltésszakadással járó zagyvíz és/vagy zagy elfolyás, z baleset következtében cianid kijutása a bányaművelés területére a megépülő szállítási folyosókon keresztül. A feltételezett meghibásodási szcenárióhoz kapcsolódó hatások speciális értékelését végezték el annak érdekében, hogy megállapíthassák eredményezhetnek-e országhatáron átterjedő szennyezést. A feldolgozás alapján megállapítható, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. A Szarvaspatakon történő gátszakadás következményeként országhatáron átterjedő balesetszerű szennyezés nem valószínű, mivel tervezése során különleges biztonsági intézkedéseket vettek figyelembe. Néhány tervezési paraméter az ilyen típusú rendszerre vonatkozó román és európai tervezési szabványok előírásinál is szigorúbban lett megadva. Többek között a tározó kapacitást úgy határozták meg, hogy két egymást követő extrém csapadékeseményből – 450 mm/m2/24h mely megfelel 900 mm/m2-nek amit még soha nem regisztráltak Romániában - származó felszíni lefolyást is visszatartson (minden egyes valószínű legnagyobb csapadék (PMP) árvízi térfogata 2,7 millió m3). Ugyanakkor a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek, melynek átlagos visszatérési időköze 1:475 év [1], azzal az eredménnyel, hogy egy ilyen erősségű földrengés nem károsítja a töltést és az üzemelés az általánosnak megfelelően folytatható. A töltés úgy lett megtervezve, hogy még a bezárást követően is kis károsodással, de ellenálljon az olyan erősségű földrengésnek, mely a 10 000 évente egyszer fordul elő. AKHV tanulmányban folytatott technológiai értékelés részeként készült előzetes értékelés szerint a PMP átlagos visszatérési időköze 1 : 100 000 000 és 1 : 1 000 000 000 év [2] közötti tartományban határozták meg. Meg kell jegyezni, hogy az 1: 1 00 000 évnél nagyobb visszatérési valószínűség az esemény nagyon alacsony valószínűségű előfordulását jelenti 30 Fidrich Róbert, Magyar Természetvédők Szövetsége

18

(24 óra hosszú esőzés). Speciális biztonsági intézkedéseket vezettek be. A tározó medencét úgy tervezték, hogy ellenálljon bármilyen veszélyes természeti jelenségnek, mely előfordulhat a területen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget a tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhető legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzőinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete (6.4.3. alfejezet 117-121. oldal) mutatja be részletesen. Ebben az alfejezetben bemutatásra kerülnek egy ilyen baleset potenciális következményei is. A KHV tanulmányban bemutatott cianid koncentráció eloszlási adatokat egy konzervatív elkeveredési modell segítségével adták meg, mely nem veszi számításba a diszperziót és a hígulást, mely természetes körülmények között kialakul egy szennyező hullám levonulása során. A későbbiekben egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.

19

Összegzésképpen, egy országhatáron átterjedő hatással bíró gátszakadás előfordulási valószínűsége kisebb, mint 10-12, ami azt jelenti, hogy ilyen esemény minden 1012 évben egyszer fordulhat elő, mely rendkívül alacsony kockázatnak tekinthető. A kockázat elemzési módszer leírása a KHV tanulmány 7. fejezete, 2.1 alfejezetében (15-23. oldal) található. A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minősítésű SLS31 konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer védőkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetővé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító járműről leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védő- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkező baleset során [4]. A KHV tanulmány (10. fejezet Országhatáron átterjedő hatások) megállapítja, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. Hivatkozások: [1] 7. Fejezet – Kockázatok, 2.2.2.2 alfejezet, 27. oldal és 2.4.3 alfejezet, 38. oldal [2] 4.1. Fejezet – Víz, 4-18. ábrák, 18. oldal (KHV Tanulmány) [3] „Verespatak és az Abrud, Aries és Maros folyók vízrendszerének vízminőségi modellezési tanulmánya: Helyreállítási stratégiák és a potenciális szennyezési események hatásainak értékelése”, Paul Whitehead Professzor, Danny Butterfield és Andrew Wade, Readingi Egyetem, School of Human and Environmental Sciences, 2006 December [4] 7. Fejezet – Kockázatok, 5. alfejezet, 99. oldal 13. Elsősorban a létesítmény működése és bezárása kapcsán felmerülő költségekkel kapcsolatos anyagi garanciákra vonatkozóan szeretnék föltenni egy kérdést. John Aston úr a bevett európai gyakorlat és ezt a jogszabályok is előírják, azt tartalmazzák, hogy az ilyen jellegű veszélyes beruházások esetén a cégnek az engedélyezési eljárás előtt, az engedély kiadása előtt megfelelő pénzügyi garanciákat kell bemutatnia annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek az esetleges csőd, a cég megszűnése vagy más esemény kapcsán fedezik a bányabezárás kapcsán a bánya rekultiváció költségeit. A környezeti hatástanulmányban nem szerepel semmiféle konkrétum arra vonatkozóan, hogy ez a letét milyen formában, hol, milyen összegben kerül letételre. A bánya bezárására vonatkozó becslések a hatástanulmányban mintegy 70 millió dollárra vannak becsülve. Független szakértői tanulmányok azt mutatják, hogy ez egy látványosan alulbecsült adat. A bánya technikai bezárásának a költségei a nemzetközi tapasztalatok alapján 200 és 900 millió dollár közé becsülhetők, amelyben még nincsenek benne a környezeti rehabilitáció költségei. Ez pusztán a technikai bezárás, a földborítás létrehozása, a bánya rekultiváció létrehozása. A hatástanulmányban szereplő összeget alulbecsültnek tartjuk, de még erre vonatkozóan sincs semmi konkrétum a hatástanulmányban. Hogy pontosan milyen formában, hogyan, milyen bankszámlán, milyen biztosítékok mellett kerül ez letétre. Erre vonatkozóan szeretnénk egyértelmű megállapításokat kapni az engedélyezési eljárás során.32 A bányabezárás tervével, a program költségeivel, valamint a Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállással (Environmental Financial Guarantee, továbbiakban: EFG) kapcsolatos információk részletesen tárgyalásra kerülnek Környezeti Hatásvizsgálatban. A bezárással kapcsolatos 31 Solid to Liquid System 32 Jávor Benedek, Védegylet

20

részek a KHV 29. kötetének J tervében és a 31. kötet L Tervében találhatóak. Az EFG részletei a KHV mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” című alfejezet 1. melléklete). Az 1999/35/EC számú, az EU Hulladékgazdálkodási irányelve – a román jogrendbe a GD 349/2005 törvénycikk segítségével lett átültetve. Ez azonban nem vonatkozik a Verespatak Projekt által kitermelt hulladékra, azt az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló, 2006/21/EC számú EU irányelv szabályozza. A Roşia Montană Gold Corporation (“RMGC”) tisztában van azzal, hogy a bányászat, noha egyes felszíni képződményeket véglegesen megváltoztat, alapvetően a föld ideiglenes használatát jelenti. Így tehát a bánya kialakításától kezdve, a bánya életciklusán keresztül egészen a felszámolással kapcsolatos tevékenységekig, - amelybe beletartozik a talaj és a vizek rehabilitációja, valamint a környező területek stabilitásának és biztonságának visszaállítása – beépítésre kerülnek működési és bezárási terveinkben. Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya működtetője megfelelő forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Két különálló és eltérő EFG szerepel a romániai törvényekben. Az első, amely évente frissítésre kerül, legfőbb célja a következő év működésével kapcsolatos visszaállítási költségek forrásainak megteremtése. Ezek a költségek legalább a teljes költségvetés 1,5%-ára rúgnak évente, tükrözve az évi munkamennyiséget. A második, amelyet szintén évente frissítenek, a verespataki bánya végleges bezárásának költségeit tárgyalja. Az EFG végső környezeti rehabilitációra fordítandó összeg a bányabezárás utómunkálati elemeinek monitoring programján belül megállapított környezet rehabilitációs munkák értékének évenkénti arányos része. Egy ilyen program része a

21

Bányabezárás Technikai Programjának, ez a dokumentum még a NAMR (Ásványi anyagok Nemzeti Ügynöksége) jóváhagyására vár. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. A verespataki bánya bezárására jelenleg előirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves működési idején alapul. Független szakértők fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínűsége, illetve bármilyen időpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos működésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elősegítő tevékenység.) Az évenkénti frissítés az alábbi négy változó vizsgálatát foglalja magában: ƒ Változások a projektben, amelyek befolyással vannak a visszaállítási célokra ƒ Változások a román jogrendben, beleértve az EU irányelvek végrehajtását ƒ Új technológiák, amelyek fejlesztik a visszaállítás tudományos hátterét és gyakorlatát ƒ A visszaállítással kapcsolatos kulcsfontosságú termékek és szolgáltatások árainak változása. Miután ezek a frissítések megtörténtek, az új, becsült bezárási költségek beépítésre kerülnek az RMGC pénzügyi kimutatásaiban, amely ezután elérhetővé válik a nyilvánosság számára. Több különböző pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következők: ƒ Készpénzletét ƒ Letéti alapok; ƒ Hitellevél; ƒ Kötelezvények; ƒ Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelőssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban. 14. Semmiféle konkrétum nem olvasható a hatástanulmányban arra vonatkozóan, hogy milyen biztosítási konstrukciókat tervez az RMGC arra vonatkozóan, hogy egy esetleges környezeti katasztrófa esetén ennek az elhárításnak a költségei ne a magyar és a román adófizetőket terheljék, hanem egy ilyen teljes körű pénzügyi garanciát nyújtó, biztosítással rendelkezzen a cég. Erre vonatkozóan semmilyen, egy félmondatú megjegyzést sem találtunk a hatástanulmányban. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen árajánlatot kértek, milyen modelleket végeztek az RMGC-nél vagy hatástanulmány készítői. Arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e, hogy a biztosítási piacon ilyen biztosításra sor kerül annak érdekében, hogy az esetleg bekövetkező baleset vagy bányabezárás után fellépő, előre nem kalkulált környezeti hatások elhárításának a költségei azok ne a román és magyar adófizetőket terheljék, hanem erre a beruházó cég forrásai nyújtsanak fedezetet.33

33 Jávor Benedek, Védegylet

22

A bányabezárás tervével, a program költségeivel, valamint a Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállással (EFG) kapcsolatos információk részletesen tárgyalásra kerülnek Környezeti Hatásvizsgálatban. A bezárással kapcsolatos részek a KHV 29. kötetének J tervében és a 31. kötet L Tervében találhatóak. Az EFG részletei a KHV mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bányarehabilitáció és bezárás kezelési terv” című alfejezet 1. melléklete). Az 1999/35/EC számú, az EU Hulladékgazdálkodási irányelve – a román jogrendbe a GD 349/2005 törvénycikk segítségével lett átültetve. Ez azonban nem vonatkozik a Verespatak Projekt által kitermelt hulladékra, azt az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló, 2006/21/EC számú EU irányelv szabályozza. A Roşia Montană Gold Corporation (“RMGC”) tisztában van azzal, hogy a bányászat, noha egyes felszíni képződményeket véglegesen megváltoztat, alapvetően a föld ideiglenes használatát jelenti. Így tehát a bánya kialakításától kezdve, a bánya életciklusán keresztül egészen a felszámolással kapcsolatos tevékenységekig, - amelybe beletartozik a talaj és a vizek rehabilitációja, valamint a környező területek stabilitásának és biztonságának visszaállítása – beépítésre kerülnek működési és bezárási terveinkben. Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya működtetője megfelelő forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Két különálló és eltérő EFG szerepel a romániai törvényekben. Az első, amely évente frissítésre kerül, legfőbb célja a következő év működésével kapcsolatos visszaállítási költségek forrásainak megteremtése. Ezek a költségek legalább a teljes költségvetés 1,5%-ára rúgnak évente, tükrözve az évi munkamennyiséget. A második, amelyet szintén évente frissítenek, a verespataki bánya végleges bezárásának költségeit tárgyalja. Az EFG végső környezeti rehabilitációra fordítandó összeg a

23

bányabezárás utómunkálati elemeinek monitoring programján belül megállapított környezet rehabilitációs munkák értékének évenkénti arányos része. Egy ilyen program része a Bányabezárás Technikai Programjának, ez a dokumentum még a NAMR (Ásványi anyagok Nemzeti Ügynöksége) jóváhagyására vár. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. A verespataki bánya bezárására jelenleg előirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves működési idején alapul. Független szakértők fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínűsége, illetve bármilyen időpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos működésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elősegítő tevékenység.) Az évenkénti frissítés az alábbi négy változó vizsgálatát foglalja magában: ƒ Változások a projektben, amelyek befolyással vannak a visszaállítási célokra ƒ Változások a román jogrendben, beleértve az EU irányelvek végrehajtását ƒ Új technológiák, amelyek fejlesztik a visszaállítás tudományos hátterét és gyakorlatát ƒ A visszaállítással kapcsolatos kulcsfontosságú termékek és szolgáltatások árainak változása. Miután ezek a frissítések megtörténtek, az új, becsült bezárási költségek beépítésre kerülnek az RMGC pénzügyi kimutatásaiban, amely ezután elérhetővé válik a nyilvánosság számára. Több különböző pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következők: ƒ Készpénzletét ƒ Letéti alapok; ƒ Hitellevél; ƒ Kötelezvények; ƒ Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelőssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban. 15. Milyen összefüggések vannak az egészségre gyakorolt hatással, figyelembe véve a szociális és ökológiai hatásokat, nem vizsgálhatunk kompromisszumokat.34 Az egészség kérdésével eddig is és folyamatosan nagyon komolyan foglalkozunk. Erre való tekintettel az egészségi alapállapotot megállapítottuk Verespatak közösségére vonatkozóan, úgymint a közeli területekre vagy a távolabb esőekre.

34 Dönsz Teodóra, Magyar Természetvédők Szövetsége

24

Így a becslések figyelembe vették az összes krónikus és akut megbetegedést öt évre vonatkozóan [1] és több mint 40 helyszínre [2] a beruházás területén. Az egészségügyi adatokat a környék összes háziorvosától összegyűjtöttük, csakúgy, mint a két kórházból a vizsgált területen. A demográfiai adatokat szintén összegyűjtöttük a fontos indikátorok dinamikájának becsléséhez, mint várható élettartam, halálozási és születési ráta stb. Az eredmények azt mutatják, hogy a várható élettartam Verespatakon a legalacsonyabb összehasonlítva más helyszínekkel, regionálisan és országos szinten [3]. Emellett a közösség magas halálozási [4] és alacsony születési rátát [5] mutat összehasonlítva környékbeli területekkel. A populáció jelenlegi egészségi állapota szintén magasabb gyakoriságot mutat a súlyos krónikus megbetegedések terén (légzőszervi, szív- és érrendszeri) a helyi lakosságnál Verespatakon, mint a vizsgált terület 40 vagy több más helyszínén [6]. Összefoglalva, nyilvánvaló, hogy az egészségre vonatkozó kimutatások átfogóak a vizsgált terület lakosságára vonatkozóan [7] és az is, hogy az említett populáció egészségi állapota jelenleg megromlott. Hivatkozások: [1] 5.1.2 Alfejezet, 5 Fejezet, Halálozási tanulmány, 54 oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés [2] 5-1 táblázat, 5-1 Alfejezet, 5. Fejezet, Halálozási tanulmány, 52-53. oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés [3] 3-2. táblázat, 3-2. Ábra, 3. Fejezet, Demográfiai adatok, 14-15 oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés [4] 3-3 táblázat, 3.3 Ábra, 3. Fejezet, Demográfiai adatok, 16. oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés [5] 3-1 táblázat, 3.1 Ábra, 3. Fejezet, Demográfiai adatok, 13. oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés [6] Melléklet,137. oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés [7] 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés (MMGA_0278 Health) Az összetett kimutatások alapján (5. kötet ), a lakosság egészségi állapotára 100 km-es körzetben nincsen hatással. Az emberi egészségre gyakorolt esetleges hatásokra vonatkozó becslés, a veszélyes anyagok várható kibocsátásról Verespatakon és 40 környező településen, 200km2-es körzetben készült el. A kimutatás a jelenleg ismert és a bányászati tevékenység eredményeképpen várható veszélyes anyag kibocsátásra vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy a várható koncentrációk alacsonyabbak a megengedett maximum értéknél, nincsen kedvezőtlen hatásuk a helyi lakosságra [1]. Annak ellenére, hogy a bányászati tevékenység még nem kezdődött el Verespatakon, a jelenlegi lakosság egészségügyi problémákkal küzd, a helyi lakóközösség egészségi állapota hanyatló összehasonlítva a környező településekével. Következésképpen, egyértelmű intézkedések szükségesek a helyi lakosság egészségét illetően. Ezzel együtt, mint azt fentebb is említett, a bánya telepítése és üzemeltetése nem jelent további terhelést Nagybánya lakosságának egészségi állapotára nézve, a jelen tanulmányban (Környezeti Hatástanulmány) szereplő szennyezőanyag kibocsátásokról készített modellek ismeretében. Hivatkozás: [1] 6.6 Fejezet, Eredmények és értékelésük, 24-129 oldal, 5. kötet, Egészségügyi alapállapot felmérés jelentés

25

16. A spanyolországi bányászati projekt hogyan kötődik a Verespataki bányához méretét tekintve.35 A spanyolországi Rio Narcea beli bánya, nem úgy a Nagybányánál található, több okból is összehasonlítható a miénkkel, mint ahogy ezt már elmondtuk a tavaly tartott társadalmi egyeztetéseken is. A Rio Narcea beli bánya Spanyolországban az európai szabályozásnak megfelelően engedélyezett, amint a Verespatak Projekt, még a nagybányainak az európai törvények szerint nem volt engedélyezett és sosem kapna helyet napjaink szigorú európai szabályozása mellett. Valójában a Verespatak Projekt szigorúbb megítélés alá esik, mint a spanyolországi Rio Nacea bánya, a nagybányai baleset okán. A román kormány, a pályázati anyagunkban kérte a 2006/21/EK az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló EU irányelv alkalmazását mielőtt ezt beépítették volna az európai vagy román jogrendbe. 17. Mire alapozza azt, amit a kockázatról szóló 7. fejezetben a 17 oldalon ír: „a zagytározó völgyzáró gátjának átszakadása esetében, melyek az ökológiai balesetek 75%-át teszik ki, cianid jelenléte az esetek csak kevesebb mint harmadában található.” De a 18. oldalon található 7.4-es táblázat, mely az 1975-2005 között aranybányászatban bekövetkezett jelentős baleseteket veszi számba, azt mutatja, hogy a felsorolt 15 baleset közül 9 esetében volt jelen cianid. Nem számít, hogy mennyi számítást végzünk, ez a százalék sokkal többet mind az esetek egyharmada. Vagy a tanulmány azokat a baleseteket is figyelembe veszi, melyek nem aranybányában következnek be, ahol a cianid semmilyen előfordulása nem lehetséges.36 A Verespatak Projekt tervezése magában foglalja a kérdésben említett korábbi zagygát szakadások tanulságelemzését. A zagykezelő létesítmény (TMF) gátjának, mely a zagy anyagokat tartja majd vissza, javasolt kialakítása a romániai és nemzetközi szabványokat kielégítő tervezési kritériumok alapján történt. Az összes tervezési kritérium bemutatásra került a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 7. fejezet 3.2.5.1 alfejezetében, azzal a szereppel, hogy a maximális biztonsági szinteteket közvetítsék a tervezés és üzemelés, valamint a bezárási szakaszban. Az előbb említett részfejezet bemutatja az árvíz-szabályozási kritériumot, a lejtő stabilitására vonatkozó biztonsági tényezőket, és szeizmikus tervezési paramétereket. A TMF felépítése szintén bemutatásra került (a kezdő gát – 3.2.5.2 alfejezet, a fő gát – 3.2.5.3 alfejezet és a másodlagos visszatartó gát – 3.2.5.4 alfejezet, TMF elterelő létesítmények – 3.2.5.5 alfejezet). A TMF tervezési kritériuma magába foglal számos különleges biztonsági intézkedést, azok kiegészítéseként, melyek a leghasonlóbb létesítményekre jellemzők világszerte. Ennek eredményeként a TMF nagyon robusztus és biztonságos szerkezet, melynél a meghibásodás kockázata rendkívül alacsony. A kivitelezésben használt középvonal módszer és a kezdő gát tervezési koncepciója (3.2.5.5 alfejezet) növeli a gát stabilitását és biztonsági szintjét. Mindezek fényében értékelték a kockázatokat és képzeltek el várható baleseti szcenáriókat, beleértve a várható következmények komolyságának értékelését is. A bányászati tevékenység minden fajtájához kapcsolódóan több mint 30 jelentős baleset volt 1975 és 2000 között. A 4.1-es táblázat csak azt a 15 balesetet mutatja be, mely az aranybányászattal kapcsolatos. Adott, hogy a világon kb. 875 ezüst és arany kitermelés folyik, 35 Dönsz Teodóra, Magyar Természetvédők Szövetsége 36 Dönsz Teodóra, Magyar Természetvédők Szövetsége

26

melyek közül kb. 460 használ cianidot [2], így az a tény, hogy a legtöbb baleset cianiddal van kapcsolatban, nem kell, hogy meglepő legyen. Mivel csak a jelentős baleseteket kerültek bemutatásra (azok, melyek a Seveso Irányelvben meghatározott veszélyes anyagok használatával járnak), az csak természetes, hogy minden cianid balesetet fel kellett tüntetni, amíg az egyéb típusú baleseteknek csak egy részét. A világ jelentős zagygát szakadásaira vonatkozó okirati adatoknak (A jelentős gátszakadási balesetek kronológiája) megfelelően az utóbbi 10 év 25 olyan balesete került bemutatásra, melyek közül 6 aranybányászati tevékenységet jelent (ezek közül 4 cianidot jelent). Meg kell jegyezni, hogy mivel a nagybányai szerencsétlenség óta (2000) semmilyen más balesetről nem számoltak be 2006 áprilisáig (amikor baleset történt Zhen'an County Gold Minining Co. Ltd. üzemében Shangluoban, Shaanxi tartomány, Kína). A világ olyan zagygátjaihoz hasonlítva, ahol baleset történt a Corna (Szarvaspatak) völgybe javasolt TMF sokkal robusztusabb és különböző biztonsági elemei vannak. A világon található sok hasonló szerkezettől eltérően a zagygát részben vízáteresztő lesz, mely biztosítani fogja a zagyiszap víztartalmának csökkenését. Egy baleset rendkívül szélsőséges esetében, a zagyiszap viszonylag rövid távolságra fog eljutni (hasonló esetekhez hasonlítva), zagy lecsökkent víztartalma, valamint a zagy salaknak a zagy szemcsemérete szerinti elhelyezésének módszere - nagyobb sűrűbb zagy a gát közelében és finomabb zagy feljebb - következtében. Az előbb említett kritériumok alapján a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek. Románia területén még soha nem tapasztaltak ilyen jelenséget, és nehéz elképzelni, olyan mechanizmust, mely ilyet okozhatna a jövőben. A legfontosabb tervezési elemek, melyek a gát megnövekedett biztonságát adják a következők: z a gát 2 PMP-ből származó vízmennyiség visszatartására lett méretezve; z minden gátmagasításkor egy túlfolyó kerül megépítésre egy potenciális szélsőséges esetből származó többlet víz szabályozott körülmények között történő levezetésére. Ez fogja kiküszöbölni az alsóbb lejtők eróziójának lehetőségét. z A kőtöltéses kezdő gát egy vízzáró maggal rendelkezik, és rézsű hajlás arányszáma folyásirányba 2H : 1V, és felfelé 1,75H : 1V; z A fő TMF gát kivitelezése középvonalas és folyásirányú módszer alkalmazásával fog történni. A folyásirányban lévő rézsű hajlása 3H : 1V. Általában az ilyen víztechnikai szerkezetek rézsűjének hajlása 1,5H : 1V és 1,75H : 1V; z egy vízelvezető hálózat lett tervezve a meddőhányó aljára a hulladékkőzetben található vízmennyiség csökkentésére; z egy monitoring rendszert telepítenek a gát csúcsára és annak környezetébe, hogy aktuális információt nyújtsanak várható változékonysági helyzetekről, a talajvíznek gáttestben történő túlzott emelkedéséről, valamint a derítőmedencében tárolt vízmennyiség túlzott növekedéséről. z szigorú minőségbiztosítási program végrehajtása a kivitelezés kezdeti szakasza során; A gátszakadás során kialakuló zagy kiömlés szimulálása céljából a Jeyapalan modellt alkalmazták, mely nemzetközileg elismert megbízhatósággal bír. Ezt a modellt kizárólag a nem-Newtoni folyadékok (zagyok, iszap) folyásának szimulálására tervezték. A modellel járó korlátok miatt (mely a való élet körülményeit egyszerűsíti az input paraméterek limitált számával) a baleset hatását felülbecsülték. A Jeyapalan modell nem veszi figyelembe a gát formáját vagy a szakadás formáját, a terület topográfiáját, a befogadó víztest vízhozamát, a súrlódási együtthatót vagy egyéb fizikai paramétereket. Ezért a legtöbb esetben az eredmény a „legrosszabb eset” szcenáriót jelenti.

27

A kezdő gát szakadása (tengerszint feletti magasság 739 m) A baleset leírása Feltételezzük, hogy a szakadás 40 m távolságban a gát csúcsa alatt alakul ki, a gát hosszának harmadát érintve. A kiömlött zagy által befedett szakasz távolságának számítására a Jeyapalan modellt alkalmaztuk, mely nemzetközileg elismert megbízhatósággal bír. A modell nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az érintett terület alatt a kőtöltés anyaga is leszállítódik, így csökkentve a zagy által fedett szakasz hosszát. A zagyanyag input paraméterei: ƒ nyúlási ellenállás 4.08 kPa ƒ sodrási (plasztikus) viszkozitás 2.45 kPa*s (ezek a Jeyapalan modell által jelzett minimum és maximum értékek alapján becsült átlagértékek) ƒ súly 13,5 kN/m3 A lejtő hajlásszöge 0,7% és a kiömlő zagy becsült mennyisége 5.3 Mm3 Modellezési eredmények és várható hatások A modellezés azt mutatja, hogy a folyásos csuszamlás 0,6 km-es távolságig jut el a zagytározó gátja alatt. Ilyen körülmények között a folyásos csuszamlás 0,8 km-es távolságig jut el a kezdeti gát alatt, és az Abrud folyó összefolyása felett. A zagy anyag mozgását, a legnagyobb részre vonatkozóan – a másodlagos visszatartó gát megállítja. A fő gát átszakadása (tengerszint feletti magasság 840 m) A baleset leírása Feltételezzük, hogy a szakadás 40 m távolságban a gát csúcsa alatt alakul ki. A kiömlött zagy által befedett szakasz távolságának számítására a Jeyapalan modellt alkalmaztuk. A modell nem veszi figyelembe a kőtöltés kiszabadult anyagát is leszállítódik, mely lelassítja a folyást és csökkenti a zagy által fedett szakasz hosszát. A zagyanyag input paraméterei: ƒ nyúlási ellenállás 4.08 kPa ƒ sodrási (plasztikus) viszkozitás 2.45 kPa*s (ezek a Jeyapalan modell által jelzett minimum és maximum értékek alapján becsült átlagértékek) ƒ súly 13,5 kN/m3 A lejtő hajlásszöge 0,7% és a kiömlő zagy becsült mennyisége 27,7 Mm3 Modellezési eredmények és várható hatások A modellezés azt mutatja, hogy a folyásos csuszamlás 1,6 km-es távolságig jut el a zagy gát lába alá. A folyásos csuszamlás az Abrud folyó összefolyásának közelébe jut. Hivatkozások: [1] KHV Jelentés, 7. fejezet, 19. oldal [2] A Global Perspective of Cyanide, Dr. T. I. Mudder és Mike Botz, M.S., P.E. www.mineralresourcesforum.org „Chronology of major tailings dam failures”- www.wiseuranium.org/mdaf.html MWH, 2006. “Technical Memorandum, Dam Break Analyses Jeyapalan Model”, February (2006). Jeyapalan, J.K., Duncan, J.M., Seed, B.H., “Analysis of Flow Failures of Mine Tailings Dams”,Journal of Geotechnical Engineering, ASCE, Vol.( 109), No. GT2, Feb., (1983), pp. (150-171) Jeyapalan, J.K., Duncan, J.M., Seed, B.H., 1982, “Investigation of Flow Failures of Mine Tailings Dams.” KHV, 7. fejezet, 2.13 alfejezet, 17-19. oldal KHV, 7. fejezet, 6.4.3.1 alfejezet, 117-119. oldal

28

18. Mi alapján állítják, hogy a kockázatokról szóló 7. fejezet 17. oldalán, hogy a cianid szennyezés még soha sem okozott halált? Az adatok ugyanolyan szelektívek voltak, mint 7.4 táblázatban szereplők? Miért ezek az adatok szerepelnek a táblázatban? Csak néhány példát mondok a cianid szennyezés okozta halálesetekről. Az egyik az 1998-as kirgizisztáni kurgori baleset, amelyre a táblázatuk nem mutat halálesetet, de a helyi lapok szerint két ember halt meg a baleset következtében bekövetkezett szennyezés hatására, az orosz védelmi minisztérium is elismeri, hogy volt halálos áldozat. A 2000. évi nagybányai cianid szennyezés következtében 1240 tonna hal pusztult el. Kérdezem Önt, a halak és egyéb élőlények halála vagy pusztulása nem fontos? 2003-ban Nikaraguában egy kanadai cég tulajdonában lévő bonanzai bányában történt cianid szennyezési baleset. Ennek eredményeképpen a Banaban folyó szennyeződött, és az egészségügyi dolgozók állítása alapján 12 személy halt meg az őslakók közül a szennyezés miatt, mert feltételezhető, hogy ittak a szennyezett folyóból. Egy másik eset történt 2004 júniusában, amikor egy Beijinghez közeli városban lévő aranybányából kiszabaduló hidrogéncianid gáz 3 ember halálát okozta, és további 15 ember válságos állapotú volt. Tehát megismétlem a kérdésemet: mi alapján állítják a 7. fejezetben, hogy a cianid szennyezésnek még nem volt halálos áldozata?37 A Verespatak Projekt tervezése magában foglalja a kérdésben említett korábbi zagygát szakadások tanulságelemzését. A zagykezelő létesítmény (TMF) gátjának, mely a zagy anyagokat tartja majd vissza, javasolt kialakítása a romániai és nemzetközi szabványokat kielégítő tervezési kritériumok alapján történt. Az összes tervezési kritérium bemutatásra került a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 7. fejezet 3.2.5.1 alfejezetében, azzal a szereppel, hogy a maximális biztonsági szinteteket közvetítsék a tervezés és üzemelés, valamint a bezárási szakaszban. Az előbb említett részfejezet bemutatja az árvíz-szabályozási kritériumot, a lejtő stabilitására vonatkozó biztonsági tényezőket, és szeizmikus tervezési paramétereket. A TMF felépítése szintén bemutatásra került (a kezdő gát – 3.2.5.2 alfejezet, a fő gát – 3.2.5.3 alfejezet és a másodlagos visszatartó gát – 3.2.5.4 alfejezet, TMF elterelő létesítmények – 3.2.5.5 alfejezet). A TMF tervezési kritériuma magába foglal számos különleges biztonsági intézkedést, azok kiegészítéseként, melyek a leghasonlóbb létesítményekre jellemzők világszerte. Ennek eredményeként a TMF nagyon robusztus és biztonságos szerkezet, melynél a meghibásodás kockázata rendkívül alacsony. A kivitelezésben használt középvonal módszer és a kezdő gát tervezési koncepciója (3.2.5.5 alfejezet) növeli a gát stabilitását és biztonsági szintjét. Mindezek fényében értékelték a kockázatokat és képzeltek el várható baleseti szcenáriókat, beleértve a várható következmények komolyságának értékelését is. A bányászati tevékenység minden fajtájához kapcsolódóan több mint 30 jelentős baleset volt 1975 és 2000 között. A 4.1-es táblázat csak azt a 15 balesetet mutatja be, mely az aranybányászattal kapcsolatos. Adott, hogy a világon kb. 875 bányában folyik ezüst és arany kitermelés, melyek közül kb. 460 használ cianidot [2], így az a tény, hogy a legtöbb baleset cianiddal van kapcsolatban, nem kell, hogy meglepő legyen. Mivel csak a jelentős baleseteket kerültek bemutatásra (azok, melyek a Seveso Irányelvben meghatározott veszélyes anyagok használatával járnak), az csak természetes, hogy minden cianid balesetet fel kellett tüntetni, amíg az egyéb típusú baleseteknek csak egy részét. A világ jelentős zagygát szakadásaira vonatkozó okirati adatoknak (A jelentős gátszakadási balesetek kronológiája) megfelelően az utóbbi 10 év 25 olyan balesete került bemutatásra, melyek közül 6 aranybányászati tevékenységet jelent (ezek közül 4 cianidot jelent). Meg kell 37 Dönsz Teodóra, (Magyar Természetvédők Szövetsége

29

jegyezni, hogy mivel a nagybányai szerencsétlenség óta (2000) semmilyen más balesetről nem számoltak be 2006 áprilisáig (amikor baleset történt Zhen'an County Gold Minining Co. Ltd. üzemében Shangluoban, Shaanxi tartomány, Kína). A világ olyan zagygátjaihoz hasonlítva, ahol baleset történt a Corna (Szarvaspatak) völgybe javasolt TMF sokkal robusztusabb és különböző biztonsági elemei vannak. A világon található sok hasonló szerkezettől eltérően a zagygát részben vízáteresztő lesz, mely biztosítani fogja a zagyiszap víztartalmának csökkenését. Egy baleset rendkívül szélsőséges esetében, a zagyiszap viszonylag rövid távolságra fog eljutni (hasonló esetekhez hasonlítva), zagy lecsökkent víztartalma, valamint a zagy salaknak a zagy szemcsemérete szerinti elhelyezésének módszere - nagyobb sűrűbb zagy a gát közelében és finomabb zagy feljebb - következtében. Az előbb említett kritériumok alapján a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek. Románia területén még soha nem tapasztaltak ilyen jelenséget, és nehéz elképzelni, olyan mechanizmust, mely ilyet okozhatna a jövőben. A legfontosabb tervezési elemek, melyek a gát megnövekedett biztonságát adják a következők: z a gát 2 PMP-ből származó vízmennyiség visszatartására lett méretezve; z minden gátmagasításkor egy túlfolyó kerül megépítésre egy potenciális szélsőséges esetből származó többlet víz szabályozott körülmények között történő levezetésére. Ez fogja kiküszöbölni az alsóbb lejtők eróziójának lehetőségét. z A kőtöltéses kezdő gát egy vízzáró maggal rendelkezik, és rézsű hajlás arányszáma folyásirányba 2H : 1V, és felfelé 1,75H : 1V; z A fő TMF gát kivitelezése középvonalas és folyásirányú módszer alkalmazásával fog történni. A folyásirányban lévő rézsű hajlása 3H : 1V. Általában az ilyen víztechnikai szerkezetek rézsűjének hajlása 1,5H : 1V és 1,75H : 1V; z egy vízelvezető hálózat lett tervezve a meddőhányó aljára a hulladékkőzetben található vízmennyiség csökkentésére; z egy monitoring rendszert telepítenek a gát csúcsára és annak környezetébe, hogy aktuális információt nyújtsanak várható változékonysági helyzetekről, a talajvíznek gáttestben történő túlzott emelkedéséről, valamint a derítőmedencében tárolt vízmennyiség túlzott növekedéséről. z szigorú minőségbiztosítási program végrehajtása a kivitelezés kezdeti szakasza során; A gátszakadás során kialakuló zagy kiömlés szimulálása céljából a Jeyapalan modellt alkalmazták, mely nemzetközileg elismert megbízhatósággal bír. Ezt a modellt kizárólag a nem-Newtoni folyadékok (zagyok, iszap) folyásának szimulálására tervezték. A modellel járó korlátok miatt (mely a való élet körülményeit egyszerűsíti az input paraméterek limitált számával) a baleset hatását felülbecsülték. A Jeyapalan modell nem veszi figyelembe a gát formáját vagy a szakadás formáját, a terület topográfiáját, a befogadó víztest vízhozamát, a súrlódási együtthatót vagy egyéb fizikai paramétereket. Ezért a legtöbb esetben az eredmény a „legrosszabb eset” szcenáriót jelenti. A kezdő gát szakadása (tengerszint feletti magasság 739 m) A baleset leírása Feltételezzük, hogy a szakadás 40 m távolságban a gát csúcsa alatt alakul ki, a gát hosszának harmadát érintve. A kiömlött zagy által befedett szakasz távolságának számítására a Jeyapalan modellt alkalmaztuk, mely nemzetközileg elismert megbízhatósággal bír. A modell nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az érintett terület alatt a kőtöltés anyaga is leszállítódik, így csökkentve a zagy által fedett szakasz hosszát.

30

A zagyanyag input paraméterei: ƒ nyúlási ellenállás 4.08 kPa ƒ sodrási (plasztikus) viszkozitás 2.45 kPa*s (ezek a Jeyapalan modell által jelzett minimum és maximum értékek alapján becsült átlagértékek) ƒ súly 13,5 kN/m3 A lejtő hajlásszöge 0,7% és a kiömlő zagy becsült mennyisége 5.3 Mm3 Modellezési eredmények és várható hatások A modellezés azt mutatja, hogy a folyásos csuszamlás 0,6 km-es távolságig jut el a zagytározó gátja alatt. Ilyen körülmények között a folyásos csuszamlás 0,8 km-es távolságig jut el a kezdeti gát alatt, és az Abrud folyó összefolyása felett. A zagy anyag mozgását, a legnagyobb részre vonatkozóan – a másodlagos visszatartó gát megállítja. A fő gát átszakadása (tengerszint feletti magasság 840 m) A baleset leírása Feltételezzük, hogy a szakadás 40 m távolságban a gát csúcsa alatt alakul ki. A kiömlött zagy által befedett szakasz távolságának számítására a Jeyapalan modellt alkalmaztuk. A modell nem veszi figyelembe a kőtöltés kiszabadult anyagát is leszállítódik, mely lelassítja a folyást és csökkenti a zagy által fedett szakasz hosszát. A zagyanyag input paraméterei: ƒ nyúlási ellenállás 4.08 kPa ƒ sodrási (plasztikus) viszkozitás 2.45 kPa*s (ezek a Jeyapalan modell által jelzett minimum és maximum értékek alapján becsült átlagértékek) ƒ súly 13,5 kN/m3 A lejtő hajlásszöge 0,7% és a kiömlő zagy becsült mennyisége 27,7 Mm3 Modellezési eredmények és várható hatások A modellezés azt mutatja, hogy a folyásos csuszamlás 1,6 km-es távolságig jut el a zagy gát lába alá. A folyásos csuszamlás az Abrud folyó összefolyásának közelébe jut. Hivatkozások: [1] KHV Jelentés, 7. fejezet, 19. oldal [2] A Global Perspective of Cyanide, Dr. T. I. Mudder és Mike Botz, M.S., P.E. www.mineralresourcesforum.org „Chronology of major tailings dam failures”- www.wiseuranium.org/mdaf.html MWH, 2006. “Technical Memorandum, Dam Break Analyses Jeyapalan Model”, February (2006). Jeyapalan, J.K., Duncan, J.M., Seed, B.H., “Analysis of Flow Failures of Mine Tailings Dams”,Journal of Geotechnical Engineering, ASCE, Vol.( 109), No. GT2, Feb., (1983), pp. (150-171) Jeyapalan, J.K., Duncan, J.M., Seed, B.H., 1982, “Investigation of Flow Failures of Mine Tailings Dams.” KHV, 7. fejezet, 2.13 alfejezet, 17-19. oldal KHV, 7. fejezet, 6.4.3.1 alfejezet, 117-119. oldal

31

19. Románia aláírt egy egyezményt, amely részben vagy teljes egészében tiltja a cianidos bányászati eljárás használatát. A kérdés az, hogy azt a lehetőséget, hogy a Parlament a közeljövőben lesz-e lehetősége kilépni az egyezményből, körültekintően megvizsgálták-e.38 Az eljárás melyben a cianidot nyílt körülmények között használják nem ad okot, olyan jogi szabályozásra nemzeti vagy európai szinten, amely tiltaná az efféle technikák alkalmazását. A cianid nyílt környezetben való használata számos vitát indított el az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi programján (UNEP) belül Berlinben 1999. november 22-26. között, ahol a nemzetközi egyezmények környezetvédelmi és jogi normákat kerültek megvitatására. A záró jelentés készült „Jelentés nemzetközi kerekasztal megbeszélésről a bányászatról és a környezetről” címmel, amiben megjegyezték, hogy az eljárás használata tilos. Kérem, vegye figyelembe, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium, Veszélyes anyagokkal és hulladékkezeléssel foglakozó osztálya előírta az Európai Unió ipari nyersanyag előállítása során keletkező hulladékkezeléséről szóló irányelv használatát az általuk a S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. (RMGC) számára megküldött előírásai között, arra való tekintettel, hogy a Verespatak Projekt Környezeti Hatásvizsgálatát úgy kell elkészíteni, hogy annak „meg kell felelnie az új EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről előírásainak” A 21/2006/EK irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről csak a cianid használatának csökkentését írja elő az iszapoló medencékben, a mérgező és károsító hatásai miatt, de a kismértékű használata lehetséges a legjobb elérhető technológia használatával. A fent említett irányelv 13. cikk 6. paragrafusa szintén megemlíti a cianid használatának maximális mértékét az iszapoló medencékben és azok folyamatos csökkentését 2018-ig, de nem tiltja a cianid használatát az aranybányászat során. Hangsúlyozzuk, hogy a 21/2006/EK irányelv bevezetésére időt kaptak a tagországok; így Romániában 2008-ig kell a jogrendbe beépülnie. 20. A spanyolországi projekttel kapcsolatban, arra vagyok kíváncsi, hogy figyelembe vették-e az Európai Unió által készített e jegyzékét a cianid használatára vonatkozóan. Figyelembe vették azt a tényt miszerint Románia területén 20 cianidos eljárást használó bánya működik? A román ökológus kollégáimmal azt tapasztaltuk, hogy nagyon nehéz információhoz hozzájutni és, hogy a tudományos adataik hasznavehetetlenek.39 Az eljárás melyben a cianidot nyílt körülmények között használják nem ad okot, olyan jogi szabályozásra nemzeti vagy európai szinten, amely tiltaná az efféle technikák alkalmazását. A cianid nyílt környezetben való használata számos vitát indított el az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi programján (UNEP) belül Berlinben 1999. november 22-26. között, ahol a nemzetközi egyezmények környezetvédelmi és jogi normákat kerültek megvitatására. A záró jelentés készült „Jelentés nemzetközi kerekasztal megbeszélésről a bányászatról és a környezetről” címmel, amiben megjegyezték, hogy az eljárás használata tilos.

38 Lezsák Sándor, Országgyűlési Képviselő 39 Lezsák Sándor Országgyűlési képviselő

32

Kérem, vegye figyelembe, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium, Veszélyes anyagokkal és hulladékkezeléssel foglakozó osztálya előírta az Európai Unió ipari nyersanyag előállítása során keletkező hulladékkezeléséről szóló irányelv használatát az általuk a S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. (RMGC) számára megküldött előírásai között, arra való tekintettel, hogy a Verespatak Projekt Környezeti Hatásvizsgálatát úgy kell elkészíteni, hogy annak „meg kell felelnie az új EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről előírásainak”. A 21/2006/EK irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről csak a cianid használatának csökkentését írja elő az iszapoló medencékben, a mérgező és károsító hatásai miatt, de a kismértékű használata lehetséges a legjobb elérhető technológia használatával. A fent említett irányelv 13. cikk 6. paragrafusa szintén megemlíti a cianid használatának maximális mértékét az iszapoló medencékben és azok folyamatos csökkentését 2018-ig, de nem tiltja a cianid használatát az aranybányászat során. Hangsúlyozzuk, hogy a 21/2006/EK irányelv bevezetésére időt kaptak a tagországok; így Romániában 2008-ig kell a jogrendbe beépülnie. 21. Következő kérdésem a beruházókra vonatkozik, és azt szeretném kérdezni tőlük, tisztában vannak a büntetőjogi felelősségükkel? Mi lesz, ha egy nagybányaihoz hasonló katasztrófa bekövetkezik? Én a Tisza-folyó mellett élek, egy Tisza-menti választókerület parlamenti képviselője vagyok, és 2000 februárjával kezdődően átéltem ennek a katasztrófának a rémét. A lakosok még mindig felháborodottan beszélnek arról, hogy vita folyik a román és a magyar állam között, és hogy a 30 millió dolláros kártérítés ténylegesen a jogutódot, az AURUL vállalatot terheli, amely beszüntette a tevékenységét és nem ismeri el a felelősségét.40 Kérem, vegyék figyelembe, hogy a Nagybánya Projekt és a Verespatak Projekt között nincs semmilyen kapcsolat. Nagybánya egy katasztrófa volt, mely nem kell, hogy megint megtörténjen. Az ilyen jellegű baleset elkerülése végett a verespataki zagykezelő létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelően fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkező detoxifikált – méregtelenített – zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint ellenőrzéséhez. Mivel a TMF-ben történő zagy lerakást detoxifikáció előzi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. A Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállást (Environmental Financial Guarentee – EFG) a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyagkitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive).

40 Lezsák Sándor Országgyűlési képviselő

33

Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről, mely a nagybányai baleset után került elfogadásra, azzal a céllal, hogy ilyen baleset többé ne történhessen. Az irányelv célja, annak biztosítása, hogy a következők lefedése elérhető: 1) a bányaművelési tevékenységből származó szennyvíz elhelyezésére megadott engedélyhez kapcsolódó mindennemű kötelezettség; 2) a szennyvíz létesítmény által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költség A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Két különálló és egymástól eltérő EFG szerepel a romániai törvényekben. Az első, melyet évente frissítenek, a bánya következő évi üzemeléséhez kapcsolódó tervezett helyreállítási költségeinek fedezésére koncentrál. Ezek a költségek nem kevesebbek, mint a teljes költségek 1,5 %-a, egy évi munka kötelezettségre vonatkoztatva. A második, melyet szintén évente frissítenek, a verespataki bánya végleges bezárásának tervezett költségét írja elő. A végső környezeti rehabilitációra vonatkozó EFG a környezeti rehabilitációs munkák értékének hányadaként kerül kiszámításra a befejezés utáni környezeti elemek monitoring programja alapján. Egy ilyen program része a Bányabezárási Technikai Programnak, mely egy a Nemzeti Ügynökség az Ásványi Forrásokért (National Agency for Mineral Resources – NAMR) által jóváhagyott jelentés. Mindkét, az RMGC által kidolgozásra EFG teljes egészében a román hatóságok rendelkezésére kell hogy álljon és az EFG által lefedett összegek nem lesznek érintve, abban az esetben ha az RMGC csődeljárás alá kerül. A verespataki bányaművelési projekt támogatására használt költségviselés részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” címû alfejezet 1. melléklete). 22. Azon túl, ami itt le van írva, a román tudósok is nevetnek ezen. És emiatt teszem fel a kérdést, hogy mennyire veszik Önök figyelembe a tudományos álláspontokat. Elnök úr, a bevezetőjében utalt arra, hogy ez szakmai fórum és nem politikai. Teljesen egyetértek ezzel. Nem a politikának kell döntenie, hanem a tudománynak, a szakmának van joga, hogy döntsön. Azt mondja, hogy olyan gát épül, amelynél a legkisebb az esélye, hogy valamilyen szerencsétlenség történjen. De a Román Tudományos Akadémiának más az álláspontja. Ismereteink szerint ez a terület földrengés veszélyes terület. Ezt a Román Tudományos Akadémiától érkezett és az Önök elé tárt adatok bizonyítják. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Vizy E. Szilveszter levelet írt a Román Tudományos Akadémia elnökének, aki válaszában jelezte, hogy fenntartásaik vannak a beruházással kapcsolatban.

34

A vizsgálatok, a munkabizottságok nem szerepelnek a dokumentációs anyagban. Nagybányai baleset óta nincsen bizalom közöttünk és nem is várják, hogy legyen, amikor bizonytalan következtetéseket hallunk. 180 m magas gát. Mindig az jut eszembe, amit II. János Pál mondott: „A kommunizmus bukása még nem igazolás a kapitalizmus gátlástalanságaira.”41 A mi verespataki projektünk nem szenvedheti a nagybányai bányával történő összehasonlítást. A létesítmény tervezésétől az üzemeltetésig, pénzügyi garancián, nyilvánosság tájékoztatásán, hatásviselők bevonásán, felülvizsgálati eljáráson, és szolgálatkészségen keresztül – mindezek, melyek a legmagasabb szabványokat követték a mi projektünkben - a két projekt mérhetetlenül különbözik. Ugyancsak a tudomására szeretném hozni, hogy senki sem halt meg a nagybányai katasztrófa eredményeként. A spanyolországi Rio Narcea beli bánya, nem úgy a Nagybányánál található, több okból is összehasonlítható a miénkkel, mint ahogy ezt már elmondtuk a tavaly tartott társadalmi egyeztetéseken is. A Rio Narcea beli bánya Spanyolországban az európai szabályozásnak megfelelően engedélyezett, amint a Verespatak Projekt, még a nagybányainak az európai törvények szerint nem volt engedélyezett és sosem kapna helyet napjaink szigorú európai szabályozása mellett. Valójában a Verespatak Projekt szigorúbb megítélés alá esik, mint a spanyolországi Rio Nacea bánya, a nagybányai baleset okán. A román kormány, a pályázati anyagunkban kérte a 2006/21/EK az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló EU irányelv alkalmazását mielőtt ezt beépítették volna az európai vagy román jogrendbe. A nagybányai katasztrófa alapjaiban megváltozatta a cianid termelésére, szállítására és használatára vonatkozó előírásokat és rendszabályokat Európában. Az új szigorúbb szabványok (a világon a legkeményebbek) lehetetlenné teszik bármely új bányaművelési projekt számára, hogy a nagybányai bányához hasonló tervezési és üzemelési folyamatokkal valaha is engedélyezett legyen Európában. A tavaly közzétett környezeti hatásvizsgálat (KHV) tanulmány Romániában a legelső mely megfelel az EU-nak, továbbá úgy lett kivitelezve, hogy egyetlen jelenlegi és tervezett törvény alóli mentessége sem szükséges. Hogy bemutassuk, elkötelezettségünket a magas szintű szabványok mellett, bárhol ahol a romániai vagy EU-s előírás különbözik, az RMGC úgy választott, hogy a kettő közül a szigorúbbnak vesse magát alá. Kiegészítésként, mindaddig, amíg a jelenlegi aranybányáknak 10 évre lesz szükségük, hogy megfeleljenek a szigorúbb szabályozási előírásoknak, addig a mi Verespatak Projektünk az üzemelés első napjától megfelelnek ezeknek a szabályozásoknak. A nagybányai baleset óta a változások nagy része a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex bevezetését jelenti, melynek a Gabriel/RMGC aláírója, és amely szigorú irányelveket állapít meg a cianid szállításával és használatával kapcsolatban. A Kódex magába foglalja a pénzügyi garanciára, baleset megelőzésre, vészhelyzeti magatartásra, képzésre, nyilvánosság tájékoztatására, hatásviselők bevonására és a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó követelményeket is. A Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex hivatkozható a www.cyanidecode.org honlapon.

41 Lezsák Sándor Országgyűlési képviselő

35

Jellegzetes összehasonlításként, a Verespatak Projekt (RMP) minden kulcsfontosságú indikátor – a cianid detoxifikálása a feldolgozó üzemben, a zagykezelő létesítmény (TMF) és a gátak tervezése és üzemeltetése, maga a létesítmény üzemeltetése, pénzügyi garancia, nyilvánosság tájékoztatása, hatásviselők bevonása, felülvizsgálati eljárás, és a felülvizsgálati eljárás - alapján különbözik Nagybányától. Röviden, a Verespatak Projekt semmi esetre sem hasonlítható össze Nagybányával. [2] Az RMP-ben használt cianidot egy cianid roncsoló folyamatnak teszik ki, és a feldolgozási zaggyal a zagykezelő rendszerbe (TMF) lerakásra kerülő visszamaradó cianid gyorsan lebomlik, jóval két szinttel a maximális szabályozási szint alá. Mivel a TMF-ben történő zagy lerakást detoxifikáció előzi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. Ez az aranybányában történő cianid használati és elhelyezési rendszer a legjobb elérhető technikaként sorolták be, ahogy azt a 96/61/EK EU irányelv (IPPC) meghatározza. Az egyik kulcsfontosságú különbség Nagybányától, hogy Nagybányán nem volt cianid roncsolási technika (detoxifikációs – méregtelenítési – folyamat) a feldolgozó üzemben, mint ahogy az RMP-nek van. Ennek eredményeként a nagybányai TMF-ben elhelyezésre került iszapok cianid koncentrációja 120-400 ppm között volt. Az RMP oldat közel-nulla tartalma, egy valószínűtlen kiömlés esetében, ezért azt jelenti, hogy a vízben található cianid mennyisége kis hányada lenne annak, amit Nagybányánál tapasztaltak. A verespataki zagykezelő létesítménynél javasolt gátat, valamint a vízgyűjtő területen található másodlagos gátat úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi irányelveken, megengedjen jelentős csapadék eseményeket, továbbá megelőzze a gát túltöltése miatt kialakuló meghibásodását és az ezzel járó cianid kiömlést, valamint a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését. A megfelelő tározó kapacitás biztosítását a túltöltés elkerülésére, a TMF magasságát annak minden egyes fázisában a projekt élete során a következő tervezési paraméterek összegeként határozták meg: (1) a maximális szabályos üzemelés során keletkező üzemi vizek és zagy, valamint az átlagos iszapoló medence térfogatát tárolása, (2) 2 PMP – várható legnagyobb csapadék – viharból származó felszíni lefolyás tárolása, (3) zagy part és kiegészítő szabad felület biztosítása hullámvédelem céljából az üzemelés minden egyes szakaszában, az óvatos szabad felület kritériuma a PMF tározás plusz 1 méter hullámverés. A TMF-et úgy tervezték, hogy megfeleljen a legsúlyosabb PMP eseménynek. Annak biztosítására, hogy a TMF képes legyen tározni egy teljes PMP hozamot minden esetben, ezért ráadásul úgy lett megtervezve, hogy biztonságosan visszatartson két egymást követő PMP eseményből származó árvizeket. A verespataki TMF ezért úgy tervezték, hogy ellenálljon egy olyan teljes árvízi hozamnak, mely négyszer nagyobb a romániai kormány irányelveinél és tízszer nagyobb a nagybányai gátszakadás során észlelt csapadéknál. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínűtlen esetre, ha a második PMP eseménnyel egy időben a pumpa elromlik működési hiba vagy áramkimaradás miatt. A TMF terve ezért nagyon jelentősen meghaladja a kötelező biztonsági előírásokat. Ez annak biztosítására történt, hogy a Corna-völgy zagy tározására történő hasznosítása során felmerülő kockázat jóval az alatt legyen, mint ami a mindennapi élet biztonságának tekinthető. Az RMP TMF-jét középvonalas módszerrel fogják megépíteni fejtőhelyről származó kőtöltésből és hulladék kőzetből, mely BAT ebben az iparágban. A KHV leírja, hogy a gátat

36

hogyan fogják megépíteni szilárd kőzetanyagból, melyet a MWH, a világ egyik vezető gáttervezője tervezett és kivitelez, valamint minősített romániai gát biztonsági szakértők (az ICOLD tagjai) hagytak jóvá. Az üzemelést megelőzően a gátat minősíttetni kell üzemelésre a Nemzeti Bizottság a Gátak Biztonságáért (CONSIB42) által, és ellenőrizni kell a GEO no. 244/2000 a „gátak biztonságáért” 17. cikkelye szerint egy MEWM által felhatalmazott személy által. Az RMGC területen jártas, a világon a legkiválóbb szakértőket alkalmazták, hogy biztosítsák a üzemi munkások és a környező közösség biztonságát. Nagybányát durva zagyanyagból építették – nem kőtöltéssel – és ezért nem volt képes a 2000-ben kialakult vihar eseményből származó többlet súlyt tartani. Az RMP-nek lesz egy szabad lecsapolási szerkezete a kezdő gát felett, és egy rendszer alagcsövekből, szemcsés szűrő zónákból és pumpákból – a BAT szerint – hogy összegyűjtsön, visszatartson és ellenőrizzen bármilyen szivárgást. Különösen a zagytározó és a zagygát tervezése történt a legszigorúbb előírásoknak megfelelően, hogy megelőzzék a talajvíz elszennyeződését, valamint folyamatosan ellenőrizzék a talajvizet és kivonják az észlelt szennyeződések bármelyikét – a rendszer a hidrogeológiai kutatások által igazolt. A tervezési jellemzők magukba foglalnak egy tervezett agyag takarási rendszert a TMF tározóterében, mely megfelel a 10-6 cm/s vízáteresztési feltételnek, egy támfalat a kezdő gát alapozásában a szivárgás visszatartására, továbbá egy alacsony áteresztőképességű magot a kezdő gátban a szivárgás visszatartására, és egy szivárgóvíz gyűjtő gátat és tározót a zagygát lába alatt a gát középvonala mögött kialakuló bármilyen szivárgás összegyűjtésére és tárolására. A kezelés szempontjából Nagybányát C kategóriás létesítménynek minősítették – a felügyelet és az ellenőrzés más körülményeket kívánt. A Verespatak Project bármennyire is A kategóriás ez azt jelenti, hogy az engedélyek megszerzése előtt egy teljes KHV szükséges, mely részletezi az alapállapotot, a projekt hatásait és a kárenyhítési intézkedéseket, továbbá jövőbeni monitoring és jelentési kötelezettségek vannak. Végezetül Nagybányán nem volt Cianid Kezelési Terv. Összehasonlításképpen, a Verespatak Projekt a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex (ICMC43) – BAT a napjaink projektjeihez – előírásainak megfelelő Cianid Kezelési Tervvel rendelkezik. Befejezésként, reméljük, hogy részletesen számot adtunk arról, hogy a mi projektünk Verespatakon nemcsak hogy mérhetetlenül különbözik a nagybányai bányától, hanem úgy lett tervezve, hogy egy felelősségteljes bánya mintája legyen, a legjobb elérhető technológiát beépítve és legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat végrehajtva. Hivatkozás: [1] Említettük, A Hivatalos Közlönyben (1.kötet 802. szám 25/09/2006) megjelentetett 1213/2006 Kormányrendelet az adott állami- és magáncégek kerettervi eljárásairól a környezeti hatásvizsgálatokban hatályon kívül helyezte a 918/2002 Kormányrendeletet. Itt kell megjegyezni, hogy bár a 1213/2006 Kormányrendelet 29. cikkét figyelembe véve, amely kimondja, hogy "Az illetékes környezetvédelmi hatósághoz a környezetvédelmi engedély kiadása céljából benyújtott és a környezeti hatásvizsgálat tárgyát képező projektek annak hatályba lépése előtt a kérelmezés időpontjában hatályos környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyát kell” azonban ne hagyják figyelmen kívül hogy, a 918/2002-es Kormányrendelet még alkalmazható az RMGC projektre. [2] Lásd Nagybánya Információs Lap a Mellékletben, ahol Verespatak és Nagybánya részletes összehasonlítás található, beleértve az UNDP értékelés eredményeit Nagybányára.

42 National Commission for Dams Safety 43 International Cyanid Managemet Cod

37

23. Olvastam az országhatáron átterjedő hatásokról szóló fejezet, ami szükségszerűen magyarul íródott és szeretném hangsúlyozni, hogy mennyire felületesnek találtam. Különösen értem ezt arra részre, idézem” A vízfolyás megközelítő hosszúsága a Maros vízgyűjtő területén, a tervezett bánya helyétől a Románia határáig számítva kb. 500 km. Miután elhagyja Románia területét a Maros kb. 20 km – a fordító megjegyzi 40 km – megtétele után torkollik Szegednél a Tiszába, mielőtt az átfolyik Szerbiába, majd a Tisza (eredetileg a szöveg Belgrádot jelöli meg) Titelnél beleömlik a Dunába.” A szöveg több helyen hibás. Kis utánajárás szüksége csupán, de fejből is tudom, hogy 50,3 km a magyar szakasz, ebből 21 km a közös határvíz. Tudniuk kell, hogy az Aranyos patak torkolata 467 folyamkilométerre van a szegedi Maros torkolattól. Az adatok magyarul vannak. Ezt csak azért emelem ki, mert szerintem rávilágít arra a tényre, hogy az anyag többi része, amit nem fordítottak le magyar nyelvre milyen alapos lehet. Arról nem is beszélve, hogy egy 17 km-es magyarországi Tisza szakaszt is érintett a szennyezés, amit itt nem említenek meg és, hogy a Tisza torkolata Titelnél van.44 A Verespatak Projekt zagykezelő rendszere távolsága a folyórendszer mentén a magyar határtól 595 km és a Tiszától 637 km. Ez azon alapszik, hogy: 1) Corna zagykezelő rendszertől az Abrud folyóig 1,8 km [Hitelesített Városrendezési térkép, a Nemzeti kataszteri földhivatali nyilvántartás alapján] 2) Az Abrud folyó Gura Corneitől Poarta Lanculuig 12 km [A romániai víztestek katasztere – Apele Romane nemzeti adatbázis] 3) Az Aranyos patak Poarta Lanculuitól Tordáig, a Maros torkolatig 117 km [A romániai víztestek katasztere – Apele Romane nemzeti adatbázis] 4) A Maros folyó Tordától Nagylakig (román-magyar határ): 464 km [A romániai víztestek katasztere – Apele Romane nemzeti adatbázis] 5) A Maros Tordától a Tisza torkolatig: 506 km [A romániai víztestek katasztere – Apele Romane nemzeti adatbázis]. Ebből adódóan 1.8 + 12 + 117 + 464 = 594.8 km – kerekítve 595 km Verespataktól a magyar határig illetve 1.8 + 12 + 117 + 506 = 636.8 km – kerekítve 637 km Verespataktól a Tiszáig. 24. Hallottuk egy specialista véleményét arra vonatkozóan, hogy a bányaterületen nincsenek jogszabállyal védett vagy egyéb természeti értékek. Itt van nálam egy dokumentum, mely két botanikus, John Ecroyd és Andrew Johns, által készített leírást tartalmaz, akik 2006. júliusában 2 napot töltöttek Verespatakon. Nem kevesebb, mint 8 fajgazdag társulást találtak, 8 orchidea fajt, melyekből 6 a Nemzetközi Vöröskönyvben is szerepel. Más fontos fajt is találtak. Nem tudom, hogy a specialistájuk ismeri-e ezt az anyagot és nem tudom, hogy mikor mérte fel a területet. Annyit tudok csak, hogy 1998-ban egy rövid időt adtak az élőlények felmérésére a helyszínen. Talán a kutatásait érdemes bővíteni. Úgy tűnik, hogy azok a 44 Paulovics Péter, Csemete Egyesület

38

növények, amik Romániában nem védettek, európai szinten azok lennének, ha még egyáltalán léteznek. Ez a terület valójában sokkal értékesebb, mint azt a tanulmány megállapítja, sokkal inkább emberi tevékenység által befolyásolt mezőgazdasági szempontból, mind történelmi, mind ipari okból, ami a terület degradálódásához vezet. A probléma árnyaltabb, mivel a beruházás a terület felszínének teljes eltűnéséhez vezet.45 A projekt területen illetve közvetlen környezetében található összes vizsgált faj listája megtalálható azokban a táblázatokban, ahol a megőrzési állapotot tárgyaljuk, úgy mint a Tanács 92/43/EGK a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvébe és a Tanács a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK) szóló irányelvében, a relatív abundanciával együtt (Növények – 1. számú melléklet, 4.6 Fejezet,- Környezeti hatásvizsgálat, elektronikus formában, gerincesek – 3-9 táblázattól a 312-ig, 68-74 oldal, Biodiverzitás alapállapot jelentés, makroszkópikus vízi gerinctelenek, 3-4 táblázat, 49-50 oldal, Biodiverzitás alapállapot jelentés). Jóllehet nagy részük közönséges, országos szinten széleskörűen elterjedt és nagy, stabil populációi vannak (a gyakori és a nagyon gyakori növény fajok a Projekt kerületében 86.5% képviseltek) Tekintve a vizsgált dokumentum jellegét, mint egy technikai adminisztratív értékelés eszközét megkönnyíti és segíti majd a döntéshozási eljárást, az alapos tudományos tanulmány elkészítése kimeríti a biológiai sokféleség olyan apró részletekig menő vizsgálatát, amilyen apró részletekig még sosem tették meg. Mindezeket figyelembe véve, azt gondoljuk, hogy a Projekt megfelel a Tanács 92/43/EGK irányelvének a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről [1] és a Tanács irányelve a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK) szóló [2] célkitűzéseivel, különös tekintettel, mert a Biológiai Sokféleség Kezelési tervében, a H tervben, számtalan valós és megbízható adat szerepel a természetes élőhelyek rekonstrukciójához/rehabilitációjához a fenti dokumentumoknak megfelelően. A Projekt által érintett területen található élőhelyek részletes térképe a jelentés 2. mellékletében található. Hivatkozások: [1] 3. cikk (2) Valamennyi tagállam azon hányad arányában járul hozzá a Natura 2000 létrehozásához, amelyet az (1) bekezdésben említett természetes élőhelytípusok és az ott felsorolt fajok élőhelyei képviselnek a területükön belül. Ennek érdekében a tagállamok a 4. cikkel összhangban különleges természetvédelmi területté nyilvánítanak bizonyos természeti területeket az (1) bekezdésben foglalt célok figyelembevételével. 4. cikk (1) A III. mellékletben (1. szakasz) meghatározott követelmények és a vonatkozó tudományos ismeretek alapján minden egyes tagállam benyújtja a megfelelő természeti területek javasolt jegyzékét, amelyben feltüntetik, hogy az I. mellékletben felsorolt természetes élőhely-típusok, illetve a II. mellékletben felsorolt őshonos fajok közül melyek fordulnak elő az egyes természeti területeken. E területek nagy területen elterjedt állatfajok esetében a faj természetes elterjedési területén belül olyan területi egységnek felelnek meg, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. Nagy területen elterjedt, vízben élő fajok esetében csak olyan egyértelműen körülhatárolt területi egység javasolható, amelynek fizikai vagy biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához. A 11. cikkben említett felügyeleti tevékenység eredményeinek ismeretében a tagállamok adott esetben javasolják a jegyzék kiigazítását [...]

45 Paulovics Péter, Csemete Egyesület

39

(2) [...] Azon tagállamok, amelyek területének több mint 5 %-át egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhely-típus és veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgáló természeti terület teszi ki, a Bizottsággal egyetértésben kérelmezhetik a III. mellékletben (2. szakasz) felsorolt követelmények rugalmasabb kezelését a területükön található, közösségi jelentőségű természeti területek kiválasztása során.[…] 6. cikk (4) Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot. 16. cikk Amennyiben nincs más megfelelő megoldás és az eltérés megengedése nem befolyásolja hátrányosan az érintett fajok populációi kedvező védettségi állapotának fenntartását az elterjedési területükön, a tagállamok engedélyezhetik a 12., 13., 14. cikkben, valamint a 15. cikk a) és b) pontjában foglalt rendelkezésektől való eltérést az alábbiak érdekében: - közegészség, közbiztonság vagy más kiemelkedően fontos közérdek, beleértve a társadalmi vagy gazdasági érdekeket is, továbbá a környezet számára kiemelkedően előnyös hatás elérése; [2] 4. cikk (1). Az 1. mellékletben említett fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élőhelyüket érintő különleges védelmi intézkedésekre van szükség. Az állományszintek változásának irányát és ingadozásait az értékelések háttér-információiként figyelembe kell venni. A tagállamok a mennyiségük és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges védelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell. [3] A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, ( 2) bekezdés; A Tanács irányelve a vadon élő madarak védelméről (79/409/EGK), 3. cikk, (2) bekezdés, c pont.

25. Az országhatáron átterjedő hatásokról szóló 10. fejezet cianid szállítással foglalkozó 4.2 bekezdésével kapcsolatban lenne kérdésem. Azt mondja, hogy a cianid szállítás végső útvonalát még nem véglegesítették. Ezzel ellentétben a 7. fejezet 131-133. oldalain azt írják, hogy a cianid szállítását a DEGUSSZA cég végzi majd. Az a kérdésem, hogy a két állítás közül melyik az igaz?46 A végső, előnyben részesített szállítási útvonal a cianid szállítást megelőző időszakig nem lesz kiválasztva, mivel a regionális utak és infrastruktúra folyamatosan változik és mi a legjobb utat akarjuk kiválasztani. A várható szállítási alternatívák és veszélyek, valamint a kárenyhítési beavatkozások meghatározása céljából részletes útfelmérés fog készülni az üzemelés megkezdése előtt a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történő konzultáció alapján. A felmérést az üzemelés megkezdése előtt annyival végzik majd amennyire lehetséges, hogy kihasználják a naprakész vasút és közút hálózat fejlődésének előnyeit az EU 46 Varga Tímea, Védegylet

40

irányelveknek megfelelően, valamint mindig figyelik az úthasználati normákat, továbbá az útkezelő, a közlekedési rendőrség és egyéb hatóságok tiltásait és javaslatait, ahogy azt az alkalmazandó romániai törvények megkívánják. Az RMGC elkötelezi magát amellett, hogy megfeleljen minden követelménynek, ezzel biztosítva bármely veszélyes anyag biztonságos szállítását. Vállalatunk és támogatóink ragaszkodni fognak az EU Cianid Szektor Csoportjának (CEFIC47) a lúgos cianidok tárolására, kezelésére és szétosztására vonatkozó irányelvek betartásához. A CEFIC összeállította szabványokat és megköveteli a naponta az EU-n keresztül szállított több ezer különböző veszélyes anyag EU irányelvek szabályozásához alkalmazkodó szállítását. Az RMGC is aláírta a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódexet (ICMI), mely az aranybányászati iparban egy nemzetközileg jegyzett cianid gazdálkodási gyakorlat; szállítóinktól is elvárjuk, hogy aláírják és betartsák az ICMI-t, ezzel a verespataki üzem működtetése ICMI hitelesített lesz. 26. Van egy másik kérdésem is, ami a cianid szállítással kapcsolatos kockázatra vonatkozik. Ön beszélt a vasúti, szárazföldi és vízi utakról. Miért nincs semmilyen tanulmány a szállítási kockázatról ezekben az esetekben? És miért nincs semmilyen becslés a károkra melyek Magyarország területén, a szállítási terület minőségét érintően jelentkezhetnek, a jelentésnek tartalmaznia kellene a magyarországi vonatbalesetek statisztikáit, az utakon található kritikus pontok megnevezésit. Milyen tervük van egy ilyen baleset elkerülésére? 48 Az üzemelés ideje alatt tervünk a vasúti szállítás legnagyobb mértékű kihasználása, a projekt területéhez közel eső vasútállomással, amennyiben lehetséges. Tehergépkocsikkal történő szállítás esetén az üzemeltetési eljárásunk legvalószínűbben az lesz, hogy hetente 12 tehergépkocsiból álló konvojba csoportosítják a szállítást, hogy csökkentsék a baleset lehetséges kockázatát. A szállítást csak az akkori körülmények értékelése után, a szállítmány fogadási képesség visszaigazolása után fog történni. Az RMGC és szállítói teljes mértékben eleget tesznek az ADR-nek (Európai Egyezség a veszélyes áruk közúton történő nemzetközi szállítására) és a RID-nek (Európai szabályozás a veszélyes áruk közúton és vasúton történő nemzetközi szállítására). A szállítási útvonalak a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történő konzultáció alapján lesznek kiválasztva a veszélyek elkerülése érdekében, továbbá a szállítási folyamat közben zajló folyamatos kommunikáció fogja segíteni az előirányzott területen történő áruátadás biztonságát. Átadáskor a brikettet közvetlenül egy biztonságosabb tartályba oldják be, és teljes mértékben elzárva marad a folyamatban és az üzem területén. A Verespatak Projekt területén lesz elegendő tároló kapacitás, mely biztosítja a folyamatos üzemeltetést, valamint rugalmasságot enged meg az átadásban, hogy elkerülhetőek legyenek olyan rendkívüli veszélyek, mint a rossz út és időjárási viszonyok. A Zlatnát érő hatás mértéke ennek a fontos értékelésnek az alapján fog változni. Egy alternatív útvonal esetén Zlatna választható a a közúton szállított cianid átadás végállomásaként. A KHV megjegyzi, hogy az RGMC felmérést fog készíteni, hogy új információkat szolgáltasson; ez a vizsgálat magába foglal majd egy erőteljes kárenyhítési stratégiát, továbbá több részletes rendelkezést nyújt speciális esetekre. A javasolt új felmérés információkat fog nyújtani a zlatnai körülményekről és a lakossággal konzultációt fognak folytatni a felmerülő aggodalmakkal kapcsolatban. A szállítási hatásvizsgálat meg fogja határozni a kockázatok osztályait, beleértve a teherforgalom, valamint a zaj és vibráció mértékének növekedését, továbbá a veszélyes anyagokkal kapcsolatos várható baleseteket és kiömlést. 47 European Chemical Industry Council 48 Varga Tímea, Védegylet

41

Az RMGC elkötelezi magát amellett, hogy elfogadja a vonatkozó romániai és EU szabályozásokat, továbbá kiköti az ilyen jellegű kötelezettséges betartását a szállítói számára is, hogy megfeleljen minden követelménynek, ezzel biztosítva bármely veszélyes anyag biztonságos szállítását. Vállalatunk és támogatóink ragaszkodni fognak az EU Cianid Szektor Csoportjának (CEFIC) a lúgos cianidok tárolására, kezelésére és szétosztására vonatkozó irányelvek betartásához. A CEFIC összeállította szabványokat és megköveteli a naponta az EU-n keresztül szállított több ezer különböző veszélyes anyag EU irányelvek szabályozásához alkalmazkodó szállítását. Az RMGC is aláírta a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódexet (ICMI), mely az aranybányászati iparban egy nemzetközileg jegyzett cianid gazdálkodási gyakorlat; szállítóinktól is elvárjuk, hogy aláírják és betartsák az ICMI-t, ezzel a verespataki üzem működtetése ICMI hitelesített lesz. A cianid kezelési rendszer jelenlegi szigorú és független ellenőrzése is folytatódni fog. 27. Nincs kétség afelől, hogy mi Önök számára a tét. Az Önök tétje 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst. Ez jelenleg a legnagyobb nemesfémkészlet Európában és a második legnagyobb a világon. Ezért kívánják megszerezni ezt a készletet amilyen hamar csak lehetséges. De ha nem vigyázunk, ez nem marad következmények nélkül. Önök 400 millió tonna követ fognak ledarálni és tönkre fogják tenni a környezetet 1600 hektárnyi területen. Ez a térség a külszíni bányák és a zagytároló területét jelenti. Említette az egyik válaszában azoknak a földtulajdonosoknak a sorsát, akik semmi pénzért nem adnák el a földjüket, és felvázolta annak lehetőségét, hogy gátakkal veszik körbe a földjeiket. Azonban ezen az 1600 hektáron több száz ilyen tulajdonos él a területen elszórt földeken. Mi a vélemény a magántulajdon szentségéről? Mi lesz azoknak a területeknek a sorsa, amelyeket a tulajdonosuk semmi esetre sem hagy el?49 A Verespatak Projekt megvalósításához szükséges, magántulajdonban álló földek megszerzésénél az RMGC hozzáállása a „kényszertől mentes eladó-vásárló alap” elvén nyugszik. Ebben az értelemben a RMGC a terület érintett lakosságának tisztességes kompenzációs csomagot biztosított teljes összhangban a Világbank e téren képviselt politikájával, ahogy az RMGC által kidolgozott Áthelyezési és áttelepítési akcióterv is részletezi, amit a társaság hivatalos honlapján is megtalálnak. A társaság lehetőséget fog keresni arra, hogy úgy dolgozza át a bánya tervét, hogy azok a tulajdonosok megőrizhessék tulajdonukat a bányától háborítatlanul. A Környezeti Hatásvizsgálat Jelentésének Alternatívák fejezetében több lehetőséget is megvizsgálnak, többek közt a zagytározó-gát létesítmények Corna-völgyön kívüli elhelyezésének lehetőségeiről. Természetesen az is bebizonyosodhat, hogy mindezen erőfeszítések végén a tulajdonosok nagyon kis hányada – talán pár család – fogja megtartani a birtokát. Ekkor a román illetékes hatóságok fogják eldönteni, hogy gyakorolni fogják-e a rendelkezésükre álló jogi eszközöket a földtulajdonok kisajátítására. A döntés annak a függvényében fog megszületni, hogy néhány ember, talán egy-kettő, (de facto vétójogot gyakorolva) elnyomhatja-e a lakosság többségi akaratát és minden közös fejlesztési érdekét arra nézve, hogy részesüljön a 2,5 milliárd amerikai dollárból, ami Romániába, és jórészt egy olyan mezőgazdasági területre áramlik, amelyet „hátrányos helyzetű” területnek nyilvánítottak, és amely jelenleg csak a mély nyomorúságot ismeri.

49 Egri Sándor, Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum

42

Arról is említést kell tenni, hogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetőséget biztosít a kisajátításra, mint a címzett számára rendelkezésre álló jogi eszközre hogy megszerezze a kitermelési körzetben folytatott bányászati tevékenységhez szükséges földek használati jogát. A 33/1984. sz. törvény a közhaszon céljára történő kisajátításról 1 bekezdése biztosítja, hogy „az ingatlantulajdon kisajátítása […] csak közhaszon céljából történhet, és ugyanennek a törvénynek a 6. cikke kimondja, hogy közhaszon célja lehet: földtani vizsgálatok és talajkutatás, hasznos ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása.” Következésképpen a tisztességes és megelőző ellenszolgáltatás fejében a jogi és alkotmányos előírásoknak megfelelően elvégzett kisajátítás az egyik lehetséges módszer a bányászati projekt megvalósításához szükséges földek használati jogának megszerzésére, ahogy a 85/2003. sz. bányászati törvény 6. bekezdése és a 33/1994. sz. törvény 6. bekezdése kifejezetten lehetővé teszi. 28. Nincs garancia arra, hogy vizeink és a vízi környezet védve lesz mindaddig, amíg a cianid bányászat folytatódni fog Európában, mint amit Önök a Verespatakra javasolnak. Verespatak környékén 9 települést fog eltűnni, mint például Szarvaspatak (Corna). Mi lesz a több mint 100 millió tonna az aranybányászatból származó szennyezőanyaggal? Ezt itt fogják hagyni nekünk. Önök gyorsan meggazdagodnak, vagy úgy gondolják, hogy megkapják amit megérdemelnek, de mi akik a Tisza és a Maros völgyében élnek, tehetetlennek fogjuk magunkat érezni, mert folyamatosan fenyegetve leszünk a több száz millió tonna szennyezés által. Mely veszélyt jelent a Tisza, a Maros, az Aranyos (Arieş), a Duna és a Fekete-tenger számára. 51 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a 50 A fordító megjegyzése 51 Egri Sándor, Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum

43

jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 29. Nem szólt semmit a jövő legnagyobb kihívásáról, ami nem más, mint a vízkészletek védelme. Ennek az évszázadnak a legnagyobb problémája nem az üzemanyag krízis megoldása, hanem az ivóvízbázisok fenntartása. Ebből a szempontból Magyarország egy erős ország. De ez a jóllét a Verespataki beruházás által veszélyeztetett.52 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. 52 Egri Sándor, Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum

44

A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 30. Szeretném megkérdezni, hogy az 5000 oldalas hatástanulmánynak a biodiverzitásról szóló fejezetét jegyző STAMTEC cégnek hol van a székhelye? Meg tud-e nevezni két-három szakembert, aki a biodiverzitásról szóló fejezetet írta? Szeretném tudni, mert az állatokra vonatkozó rész a madarakkal kezdődik. A madarak többnyire rovarokkal táplálkoznak. A hatásvizsgálat azt állítja, hogy a területen nincsen védett növény vagy állatfaj, amit csak akkor tehet, ha nem folytatott vizsgálatokat a területen. Ezek szerint nem vizsgálták a lepkéket, rovarokat vagy bármilyen élőlény, ami védelemre érdemes.53 53 Egri Sándor, Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum

45

A biodiverzitás alapállapot felmérése 1999-ben Knight Piesold irányításával történtek. 2000 és 2006 között a STANTEC számos román kutatócsoportot bevont a munkába, hogy elkészítsék/felülvizsgálják/kiegészítsék az előzetes tanulmányokat. A jelentés első változata a STANTEC (kanadai székhelyű nemzetközi cég, környezeti hatásvizsgálatok készítésére szakosodott; lásd: www.stantec.com) irányításával történt. A cég 1954-ben alakult tervezésre, tanácsadásra, ökológiai rekonstrukcióra és projekt menedzsment stb. szolgáltatásokra. A cégnek több, mint 6000 alkalmazottja van, több, mint 80 irodája/területen dolgozik Észak Amerikában és a karibi térségben. A STANTEC már a kezdetektől szerződtetett román szakembereket (Mr. Mircea Gomoiu, PhD, Akadémikus; Mr. Mihai Valcu, PhD, biológus; Mr. Virgil Iordache, PhD, biológus; Mr. Gogu Mircea, biológus, PhD; Mr. Calin Hodor, biológus) a biodiverzitásról szóló jelentés elkészítéséhez. A STANTEC által készített indítójelentés felülvizsgálatát 2005 és 2006 között az Institutul de Cercetari si Amenajari Silvice (ICAS) (Erdészeti kutatóintézet) vezette csapat és Mr. Sergiu Mihut, PhD (USI), aki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által hatástanulmányok készítésére minősített, végezte. Utalva a jelenleg érvényben lévő jogszabályokra, a 97/2004. számú miniszteri rendelettel felülírt 978/2003. számú miniszteri rendelet és a 195/2005. kormányzati vészhelyheti utasítás szerint környezeti hatásvizsgálatot természetes és jogi személy végezhet, de ez nem feltétele az alapállapot felmérésről szóló jelentések, kezelési tervek készítésének vagy bármilyen terepi felmérésnek. Az irodalomjegyzéket az 1. melléklet tartalmazza. 31. Mi lesz azokkal a templomokkal, amelyek egyházközségének tagjai nem járulnak hozzá ahhoz, hogy azokat áthelyezzék? Mi lesz a temetőkkel?54 Először, csak 6 temetőt érint a projekt. Bármely sír esetében nagyon nyomós érv kell ahhoz, hogy azt elmozdítsák a helyéről. A közösségek fejlődésük során először szabályokat hoztak erről a szerencsétlen esetről, amiket később törvénybe iktattak. Azzal ellentétben, amit a projekt ellenzői állítanak, senki sem akar megsemmisíteni templomokat és temetőket. Hogy a sírok számát megfelelő összefüggésben mutassuk meg, Verspatak 1905 sírja közül 410-et érint a bányászati projekt, mivel a társaság amennyire csak lehetett, úgy tervezte a bányászati tevékenységet, hogy a meglévő sírokat a helyükön hagyja. Minden újratemetésre a család kívánságainak megfelelően a RMGC költségén kerül sor. Az eljárás követni fogja az újratemetésről hozott legfrissebb román törvényt [1], és a társaság elkötelezett az iránt, hogy tisztelettel és kegyelettel járjon el. Az elhagyott sírokat is teljes tisztelettel és kegyelettel a Piatra Albă-i új temetőbe helyezik át, ami számára 13 hektárt különítettek el. A projekt területén található összesen 10 vallási hely közül két templomot és két imaházat át kell helyezni és helyreállítani a bánya terve szerint. Azok a templomok a hitközség kívánságainak megfelelően és a RMGC költségén kerülnek áthelyezésre. Templomok építése központi feladat lesz a társaság által építendő új településen, Piatra Albăn. 54 Egri Sándor, Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum

46

Hivatkozások: [1] a sírok és temetők áthelyezésére a következő szabályozó törvények vonatkoznak: (i) 489/2006. sz. törvény a vallásszabadságról és vallási ügyek általános rendjéről, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 11/08.01.2007. sz. (ii) 98/1994. sz. törvény a higiéniai szabályok megszegésének megállapításáról és szankcionálásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 317/16.11.1994. sz., módosítva és kiegészítve a 98/1994. sz. törvényben; (iii) A lakosság életkörnyezetére vonatkozó higiéniai szabályok lés ajánlások, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 140/03.07.1997. sz., módosítva és kiegészítve az 536/1997. sz. rendeletben; (iv) 955/2004. sz. kormányrendelet a helyi érdekű magán és közösségi földek igazgatásával kapcsolatos közigazgatás megszervezése és működése keretszabályinak elfogadásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 1. rész, 660/22.07.2004. sz.; (v) 261/1982 sz. rendelet a helyi községek sírmezőinek és a krematóriumainak igazgatásával kapcsolatos közigazgatás általános szabályainak elfogadásáról, megjelent a Román Hivatalos Közlönyben 67/11.03.1983. sz.; A Román Ortodox Egyház püspökségeihez tartozó parókia és kolostori temetők rendezésére és működésére vonatkozó szabályok, elfogadva a Vallási Ügyek Hivatala Határozatával 16285/31.12.1981. 32. Meg szeretném kérdezni, hogy hol van a cégük, a Roşia Montana Gold Corporation székhelye? Hol jegyezték be? Igaz, hogy Barbadoson? És, hogy az irodájuk egy kétszobás lakás Kanadában? Önök 80%-ban tulajdonosai a Gabriel Company-nek. Hol van a székhelye? Hol jegyezték be?55 Gabriel Resources, Ltd. megtalálható: 1510-110 Yonge Street, Toronto, Ontario, Canada, M5C 1T4. Their website is: www.gabrielresources.com 33. A Gabriel fő részvényese a New Mount, egy társaság, amely tevékenysége világszerte az aranybányászat. Miért jelentett ez a vállalat csődöt Üzbegisztánban? Az Önök beruházói hitelesen tájékoztatást nyertek a befektetésükkel kapcsolatos részletekről? Tudatában vannak az a környezetre és az emberekre nézve katasztrofikus következményekkel járó ökológiai balesetek veszélyének? Vagy annak a veszélynek, hogy elpusztítanak 1600 hektár földterületet? Vagy a falvak lerombolásának? Hallottak a kanadai befektetőik a 2000-es cián- és nehézfém szennyezés következményeiről a Tisza és a Szamos folyókon? Tudják egyáltalán, hogy a katasztrófa után a szennyezősért felelős ausztrál-román AURUL TRANS GOLD társaság csődöt jelentett? És hogy senki sem fogja megfizetni a 29 milliárd forint kárt a magyar államnak?56 Kérem, vegyék figyelembe, hogy a Nagybánya Projekt és a Verespatak Projekt között nincs semmilyen kapcsolat. Nagybánya egy katasztrófa volt, mely nem kell, hogy megint megtörténjen. Az ilyen jellegű baleset elkerülése végett a verespataki zagykezelő létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelően fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkező detoxifikállt – méregtelenített – zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint 55 Egri Sándor, Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum 56 Egri Sándor, Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum

47

ellenőrzéséhez. Mivel a TMF-ben történő zagy lerakást detoxifikáció előzi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. A Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállás (Environment Financial Guarantee – EFG) a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyagkitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről, mely a nagybányai baleset után került elfogadásra, azzal a céllal, hogy ilyen baleset többé ne történhessen. Az irányelv célja, annak biztosítása, hogy a következők lefedése elérhető: 1) a bányaművelési tevékenységből származó szennyvíz elhelyezésére megadott engedélyhez kapcsolódó mindennemű kötelezettség; 2) a szennyvíz létesítmény által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költség A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Két különálló és eltérő EFG szerepel a romániai törvényekben. Az első, amely évente frissítésre kerül, legfőbb célja a következő év működésével kapcsolatos visszaállítási költségek forrásainak megteremtése. Ezek a költségek legalább a teljes költségvetés 1,5%-ára rúgnak évente, tükrözve az évi munkamennyiséget. A második, amelyet szintén évente frissítenek, a verespataki bánya végleges bezárásának költségeit tárgyalja. Az EFG végső környezeti rehabilitációra fordítandó összeg a bányabezárás utómunkálati elemeinek monitoring programján belül megállapított környezet rehabilitációs munkák értékének évenkénti arányos része. Egy ilyen program része a Bányabezárás Technikai Programjának, ez a dokumentum még a NAMR (Ásványi anyagok Nemzeti Ügynöksége) jóváhagyására vár. Mindkét az RMGC által kidolgozásra EFG teljes egészében a román hatóságok rendelkezésére kell hogy álljon és az EFG által lefedett összegek nem lesznek érintve, abban az esetben ha az RMGC csődeljárás alá kerül. A verespataki bányaművelési projekt támogatására használt költségviselés részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” címû alfejezet 1. melléklete).

48

34. Itt folyamatosan arról van szó, hogy milyen valószínűtlen az, hogy átszakad az a gát, mégis átszakadt már az a gát. Én szeretném megkérdezni, hogy valóban avval számol-e a cég az RMGC, hogy soha nem fog átszakadni az a gát. Vagy ha esetleg mégis átszakadna, akkor milyen hatásai lesznek azok ránk nézve.57 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: „Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek„ („A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv” című alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya működtetője megfelelő forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerződést kötött a világ egyik vezető biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányaműködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelőzési audit lefolytatására az építkezés és a működés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker ezután meghatározza a megfelelő fedezet mértékét, és „A” kategóriás biztosítókkal együttműködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a működésen keresztül a bezárásig a projekt egész időtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhető szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhető Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely a örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy műszaki megoldásokkal segítsük a 57 Szalay Tímea, Csalán Egyesület

49

kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségből eredő kockázat akár 75%-al csökkenthető a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen méretű projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedő biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként előfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelősségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bánya üzemeltetéséhez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t (“RMGC”) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelő alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg előirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves működési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a működési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése előtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a működés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének előírásai, valamint a 1208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelősség Irányelv (a továbbiakban ELD Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységből eredő hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelősség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendő lépéseket bányászatból eredő környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a működtetők megfelelő pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket a irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje 2007. április 30. (ELD) és 2008. május 1. (MWD) – tehát mindkét határidő a verespataki működés tervezett beindítása előtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történő alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket.

50

Független szakértők fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínűsége, illetve bármilyen időpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos működésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elősegítő tevékenység.) Több különböző pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök – amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik – a következők: ƒ Készpénzletét ƒ Letéti alapok; ƒ Hitellevél; ƒ Kötelezvények; ƒ Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelőssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban. 35. Felkérésre58 áttanulmányoztam a teljes angol nyelvű, a kulturális örökségre vonatkozó fejezetet, azaz megközelítően 300 oldalt a hatástanulmányból. Nem tudom, hogy van-e valaki a teremben, aki ugyanezt megtette volna. Abban a tanulmányban a szerzők sok mindennel foglalkoztak. Említették a régészeti örökséget, a régészeti örökség védelmét, a néprajzi örökséget. Azonban alig esik szó a szellemi örökségről, a vallási örökségről és az ipari régészetről. Valóban, sok kérdésről esik szó, és első ránézésre ez egy tökéletes tanulmánynak tűnhetne. Még a második benyomásaim alapján is számos pozitívumot említhetek a dolgozattal kapcsolatban. Különösképpen a régészeti kutatások területén, amelyek nem [csak? Itt mind a magyar, mind az angol szöveg zavaros – a ford. megjegyzése] magas színvonalúak, hanem ezeknek a publikálására is sor került. Valamelyik nap látogatást tettem a terepen, és régészekkel találkoztam. Megnéztem az ásatásokat és meggyőződtem arról, hogy ebben az esetben a régészeti kutatásokat semmilyen vád sem érheti. A probléma másmilyen természetű. Nem azzal kapcsolatos, hogy a régészeti feltárást hogyan végzik el, hanem a fő gond az, hogy a beruházó jogot formál arra, hogy megsemmisítse a legfontosabb kulturális örökséget, a régészeti örökséget. Megadjuk nekik a szükséges pénzt, amit egyébként a román hatóságok ugyanúgy kötelesek behajtani a megfelelő projekttől, mint egy magyarországi autópálya-építés esetén a magyarok. A projekt bemutatása után ezeket a azonnal megváltoztatták néhány kivételtől eltekintve, amelyek esetében a román hatóságok kifejezetten kikötötték, hogy a lelőhely megsemmisítése tilos. Ezeket most nem sorolom fel. A nemzetközi jelentőségű lelőhelyek kimaradtak a tervekből, és tovább létezhetnek szigetszerűen a bánya peremén vagy egyéb sajátságos helyen, és fennáll a veszélye, hogy később eltűnhetnek. Az összes többit el fogják pusztítani. De voltaképp mi is pusztul el? A temetőket tekintet nélkül a jelentőségükre teljesen elpusztítják. Elpusztulnak mindazok a lelőhelyek, amelyek nem szerepelnek a nemzeti örökség törvény általi védett listáján. De ami 58Jelen fordítás alapja a helyszíni felvételből készített magyar nyelvű jegyzőkönyv alapján készült angol fordítás. Sajnos már a magyar jegyzőkönyv is néhol nehezen értelmezhető. Az angol fordítás esetenként félreértelmezi a szöveget, kihagy mondatokat, ezzel tovább gyengíti a szöveg kohézióját. Jelen fordítás megpróbálta az angol jegyzőkönyvet követni, és csak ott használta a magyar jegyzőkönyvet, ahol kétértelmű vagy nehezen értelmezhető volt a szöveg, de félő, hogy Visy Zsolt gondolatait nem minden esetben lehetett hitelesen visszaadni– a fordító.

51

még fontosabb, a rómaiak által a hegyekben található érc kitermelésére épített, több mint 10 km hosszú tárnák is pusztulásra vannak ítélve. Bár ezek már eltűntek a Cetarca hegyen, de a Cîrnic hegyen szinte teljesen érintetlenül megmaradtak. Tudunk a létezésükről, előzetes kutatások folynak rajtuk, de nem lehet mindent feltárni. Vannak állítások az összefoglalóban, amelyek nem tűnnek hitelesnek számunkra, például olyan kijelentések, mely szerint az első réteg robbantással történő eltávolítása után ezek a labirintusok felszínre kerülnek. Abban sem hiszünk, hogy akár csak a lehetőségét is megvizsgálják majd annak, hogy feltárják ezeket a lelőhelyeket. Túlontúl fontos régészeti értékek fognak megsemmisülni. A város képe siralmas. Összehasonlítva a pár évvel ezelőtti képpel, még csak azt se mondhatom, hogy siralmas, hanem egyszerűen halálra ítélt. Miért van ez? Mert ezek közül az épületek közül, melyek közt 40 műemlék, 2 templom és egyéb építészetileg fontos épületek találhatók, sok a beruházó tulajdonában áll. Mióta ez a projekt az emberek gondolatainak és képzeletének részévé vált, többé senki sem törődik ezekkel az épületekkel, és az állapotuk egyre siralmasabbá válik. Az RMGC nem újítja fel az elhagyott épületeket annak tudatában, hogy úgyis lebontja őket, pedig számos műemlék van köztük, amit a törvények értelmében kötelező fenntartani és gondozni. Szeretnék pár általános megjegyzést tenni és konkrét megfigyelést megemlíteni a kulturális programot illetőleg. A környezeti szempontokat feldolgozó anyaghoz hasonlóan a kulturális fejezetben is számtalan hiba található. A történelemből tudjuk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott ez a terület. Súlyos hibát követtek el, amikor ebben a tanulmányban kizárólag az osztrák népesség jelenlétéről beszéltek és említést sem tettek a magyarról. Talán még ennél is súlyosabb hibát követtek el, amikor összekeverték a lutheránus és az unitárius vallást. Úgy gondolom, mindenki számára elég világos, hogy a hunok finnugor eredetűek.59 Verespatakon nincsenek lutheránus vallású lakosok. Az általánosabb problémák a közmeghallgatáson elhangzott válaszokkal kapcsolatosak. Pontatlanok, zavarosak voltak, és a legkellemetlenebb helyzetekben az „ezt a problémát később vitathatja meg velünk” típusú vagy a híres „nyitottak vagyunk bármilyen párbeszédre ezzel kérdéssel kapcsolatban” válaszokból álltak. Ne halasszuk el a párbeszédet erről a kérdésről, és ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy egy olyan projektről beszélünk, amelyek pénzügyi értékelő tanulmányai hiányoznak,60 és amely messze nincs befejezve, bármit is hisznek az emberek. A projekt sokkal később kezdődhet meg. Hasonló hibákat találtam a projektben a kulturális szempontokkal kapcsolatban is. A régészeti lelőhely jelentőségét nagyon dicsérik, és jó okkal. A szerző véleménye szerint az örökségi lelőhelyeket nem lehet nemzetközi vagy világörökségi jelentőségűnek besorolni, amivel más, különböző római korból való lelőhelyek büszkélkedhetnek. Valóban fel tudunk sorolni hasonló ókori bányákat, de a fenti megjegyzés téves, ez egy demagóg és megtévesztő állítás. Az a helyzet, hogy csak egyetlen ilyen bánya létezik, ami a Las Medurasban található római kori aranybánya, de ennek értéke nem fogható a Verespatakiéhoz.61 El fognak csodálkozni, ha ezekhez az adatokhoz még a következőt is hozzáveszem: történelmileg megerősített tény, hogy Verespatakon több mint 2000 éve folyamatosan bányásznak aranyat. Ilyen tevékenységet szintén folytathattak a bronzkorban is, de ennek a ténynek a bizonyítása nehéz. De 2000 év is elég. Római kori tárnák, bejáratok,62 templomok és római feliratokat tartalmazó temetők találhatók itt, de vannak bányajáratok a középkorból is egészen az újkorig. Ennek megfelelően bizonyítékaink vannak a bányászati tevékenység több mint kétezer éves megszakítatlan gyakorlására, és ez az érv azt az 59 Félrefordítás, a magyar jegyzőkönyvben épp a hunok állítólagos finnugor eredetéről tesz szarkasztikus megjegyzést a felszólaló – a fordító. 60 Szó sincs a pénzügyi elemzések hiányáról, a magyar nyelvű jegyzőkönyv szerint „nem szabad készpénz gyanánt értekezni” a projektről – a fordító. 61 Itt az angol fordításból kimaradt az a fontos érv, hogy a Las Meduras-i bánya világörökségi védettséget élvez – a fordító. 62 A magyar jegyzőkönyv szerint bányajáratok – a fordító.

52

elméletet is alátámasztja, hogy a Dacia római megszállásának a célja az arany volt. Hadrianus azért nem adta fel a provinciát, mert félt az aranykészletek elvesztésétől, és talán rajtam kívül senki sem ismeri azt a részletet, hogy a 168-as háborúban Marcus Aurelius képes volt még a királyi63 család udvari kincseit is elárverezni, hogy finanszírozza a hadserege költségeit. És mindezt miért? Mert a Daciai aranybányák működésében szünet állt be. Sajnálom, de erről eddig még nem esett szó. A következőkben megpróbálok lényegre törőbben fogalmazni, de a legfontosabb rész még hátravan. A szükséges következtetések levonása után elérkeztünk egy különleges ponthoz, a daciai viasztáblák kérdéséhez, ami előadásom legfontosabb részét képezi. Pontosabban a Verespatakon talált daciai viasztáblákhoz. Ezek megkérdőjelezhetetlen hitelességű korabeli dokumentumok a bányászközösségről, amely itt telepedett le és ránk hagyta ezt a régészeti örökséget. A fennmaradt 25 darabból 13 a budapesti Történeti Múzeumban64 található. Így egy különleges helyzettel kell szembenéznünk. Az oltárok és a többi néprajzi tárgy valamint a viasztáblák olyan fontos szellemi örökséget képviselnek, hogy 2003-ban az UNESCO úgy döntött, hogy annak a világ kulturális öröksége címet adja, ezáltal a szellemi örökségeken belül egy új értékkategóriát hozva létre. Ide sorolhatjuk Korvin Mátyás korának nagy könyvtárait is. Mindez arra a következtetésre vezet, hogy jelentős kulturális örökségről beszélünk, amihez természeti és környezeti értékek is tartoznak. Magyarországon, Romániában és az ICOMOS-on belül (International Council on Monuments and Sites – Műemlékek és Lelőhelyek Nemzetközi Tanácsa) minden vélemény ezt a gondolatot sugallja. Elég érdekes és meglepő, hogy erre nem tesznek bibliográfiai hivatkozást. Hasznos lenne megjegyezni, hogy 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben három ICOMOS közgyűlés is határozatot fogadott el a kérdéssel kapcsolatban. Ezen alkalmak mindegyikén kifejezték aggodalmukat a projekttel kapcsolatban és felajánlották támogatásukat.65 Tavaly ősszel, 2005-ben az egyik ilyen közgyűlésen Verespatakról azt a megállapítást tették, hogy számtalan példát szolgáltat világörökségi jelentőségű kulturális értékekre. A döntés teljes mértékben a román kormány kezében van, de az ICOMOS román tanácsának elnöke arról tájékoztatott, hogy a tervek szerint szeptemberben tanácskozásokat tartanak a kérdésről. Ez azt jelenti, hogy foglalkoznak a világörökség gondolatával. A Román Tudományos Akadémia szintén kiállt a természetvédelem és a műemlékvédelem mellett pár évvel ezelőtt. A néhány évvel ezelőtt hozott román bányászati törvény szintén megtiltja, hogy bányászati tevékenységet folytassanak fontos régészeti lelőhelyekkel rendelkező területeken. Erről a témáról még nem történt említés ma este. Hadd ássunk mélyebbre ebben a kérdésben! Pár éve 1038 tudós írta alá azt a nyilatkozatot, amely tiltakozik a verespataki bánya megnyitása ellen. Hölgyeim és Uraim! A verespataki beruházás bevételének 80%-a elhagyja az országot. Csak 19,3%-a marad meg a román kormánynak, ez a teljes bevételnek csupán az 1/5-ét jelenti. És ami utána marad, az az elpusztított táj és a ciánt és hasonló vegyületeket tartalmazó hulladék által kiváltott növekvő veszély. Sajnos nekem kell először említenem ma este a savbeszivárgás veszélyét is. Bár véleményem szerint ez is nagyon fontos téma, a hatásvizsgálatból ez is kimaradt. Visszatérve a vita fő témájához, különböző közösségek erősen ellenzik a projekt elkezdését. Még az egyház is ezek közé tartozik, de minden felet meg kell hallgatni és minden véleményt meg kell osztani. Ez Verespatakra is igaz. Hangsúlyoznom kell a tényt, az összes egyház, de különösen a Román Ortodox Egyház tiltakozott a projekt ellen, és egyértelműen ellenezte, hogy lemondjon a területeiről66. Tekintettel Verespatak kulturális örökségére és a hatályos jogi előírásokra S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. több mint tízmillió amerikai dollárt különített el a kulturális örökség kutatására 2001 és 2006 közötti időszakra. A kutatás eredményeit, a szakértők véleményét és 63 64 65 66

Sic! Valójában a Nemzeti Múzeumban, ahogy a magyar nyelvű jegyzőkönyvben is szerepel – a fordító. A magyar jegyzőkönyv szerint „segítségüket” – a fordító. Visy Zsolt, Pécsi Egyetem

53

az illetékes hatóságok határozatait figyelembe véve a társaság megközelítőleg 25 millió amerikai dollárt különített el a Verespatak kulturális örökségének a katatására, megőrzésére valamint helyreállítására, ahogy ezt a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 2006 májusában közzé is tette (lásd Jelentés a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról 32. kötet A Verespatak régészeti örökség kezelési terve, 83-85. o.). Ebben a javaslatok magukban foglalják a kutatási tevékenység folytatását Orlea térségében és különösképp az Újkori Régészeti Múzeum létrehozását földtani, régészeti, ipari és néprajzi kiállításokkal, továbbá a CătălinaMonuleşti gyűjtemény és a Tău Găuri műemlék turisztikai megközelíthetőségének fejlesztését, valamint a 41 történelmi műemlék épület és a védelem alatt álló Verespatak történelmi központ megőrzését és helyreállítását. Most, az utóbbi 8 évben elvégzett kutatások után jobban ismerjük a Verespatak térségében található emlékek (régészeti lelőhelyek, történelmi épületek, templomok és temetők) természetét, jellemzőit és területi eloszlását. A 2000 és 2006 között végzett kiterjedt feltárások és kulturális örökség kutatások összehasonlító képet nyújtottak ezekről a nemzeti kulturális örökséghez tartozó lelőhelyekről, szellemi értékekkel rendelkező területekről, és meghatározták a sajátos eszközöket, amelyek a megőrzésükhöz szükségesek. Ennek következtében a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium által támasztott elvárásoknak megfelelően különleges intézkedési terveket készítettek a verespataki kulturális örökség kezelésére és megőrzésére a Verespatak Projekt megvalósításához kapcsolódóan. Ezek tervek a Verespatak Projekt Környezeti Hatásvizsgálatáról készített Jelentés dokumentációjának részét képezik (lásd KHV Jelentés, 32-33. kötet, M terv - Kulturális örökség kezelési terve, 1. rész – Verspatak térsége régészeti örökségének kezelési terve; 2. rész – Verespatak műemlékeinek és védett körzetének kezelési terve; 3. rész – Kulturális örökség kezelési terve). Verespatak értékei a következőkben foglalhatóak össze: -a Corna-völgy déli részén álló hegyekben található tárnákat alaposan feltárták, és különleges megőrzési intézkedéseket javasoltak a Cătălina Monuleşti és a Piatra Corbului területein; a Rosia-völgy északi részén található tárnák előzetes régészeti feltárás tárgyai voltak, és különleges megőrzési intézkedéseket javasoltak olyan egyedülálló leletek esetében, mint amilyeneket a Păru Carpeni bányamező területén találtak; az Orlea-Tarina vidéket 2007 és 2012 között tárják fel alaposan. Ami a Cârnichegy déli részén talált járatokat illeti, mivel területileg elszórtan helyezkednek el és nagyon nehezen megközelíthetők, nagyon nagy kockázattal járna a közönség számára történő megnyitásuk, és nagyon sokba kerülne a fenntartásuk, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet megőrizni és a turistautak számára kiépíteni őket; - a 2001 és 2006 között lefolytatott leletmentő régészeti feltárások során 13 régészeti lelőhely meghatározása és feltárása történt meg. A kiterjedt feltáró munkák befejeztével az a döntés született, hogy ezeknek a lelőhelyeknek egy része a továbbiakban régészetileg már nem értékes, és más esetekben az in situ megőrzés mellett döntöttek – (például Tăul Găuri temetkezési körzete, és a a Carpeni dombon található római leletek esetében), továbbá Orlea vidékét 2007 és 2012 között részletesen is feltárják. - a bányászati projekt megvalósítása nem érinti a 41 verespataki történelmi épületet. Intézkedéseket fognak tenni ezeknek az építményeknek megőrzésére és helyreállítására; - a Verespatakon és Corna-völgyben található 10 templom és imaház közül a projekt csak azokat érinti, amelyek a Corna-völgyben helyezkednek el, míg a Rosia-völgyiek teljesen megmaradnak; - a verespataki 12 temető közül hatot érint a bányászati projekt kivitelezése, és az összesen 1905 sírból közel 410-et kell majd elmozdítani.

54

A régészeti leletekkel, történelmi műemlékekkel kapcsolatos további adatok, a rájuk vonatkozó megjegyzések és a kezelési tervekben a megőrzésükre javasolt intézkedések tekintetében lásd a „Tájékoztatás a verespataki kulturális örökségről és a kapcsolódó kezelési kérdésekről” című mellékletet (MMGA_0364 ARH). Annak ellenére, hogy jelentőségük már 150 éve ismert volt, a verespataki római tárnákon 1999 előtt nem végeztek régészeti kutatásokat. 2000 előtt az ilyen típusú régészeti emlékeket alapvetően nem kutatták tudományos módszerekkel, kizárólag empirikusan tettek róluk említést. Így 2000 előtt az ilyen típusú régészeti emlékeket alapvetően nem kutatták tudományos módszerekkel, a lelőhelyre vonatkozó ismeretek nagy része mezőgazdasági tevékenység, építési munkálatok során véletlenül megtalált tárgyakból származik. Ezért a 2000-ben elvégzett ásatásokat megelőzően Verespatakról tudni lehetett, hogy jelentős régészeti potenciállal bíró helyszín, ahol megfelelő régészeti ásatásokat nem végeztek, ami szükséges a területen található ókori bányászati emlékek különböző alkotóelemeinek és jellemzőinek valamint az elhelyezkedésüknek és területi eloszlásuknak a meghatározásához. Mindezek ellenére az arany- és ezüstkészletek román állam általi bányászata Verespatakon 60 éven át folyt, még az 5/2000. sz. törvény ratifikálása után is, ami a kulturális örökség részeként sorolta fel az arany és ezüst tárnákat, de anélkül, hogy meghatározta volna pontosabban a helyüket, jellemzőiket vagy az eloszlásukat. Az új bányászati projekt megvalósításának részeként 2000-ben leletmenő ásatások kezdődtek Verespatakon a Gyulafehérvári Unió Nemzeti Múzeum és a Bukaresti Nemzeti Történelmi Emlékmű Intézet régészcsoportjainak részvételével, míg a Toulouse-i Egyetem bányászati archeológus csoportja dr. Beatrice Cauuet vezetésével arra kapott felkérést, hogy végezze el az ókori tárnák szakértői felmérését. 2001-ben, az előző évi előzetes kutatások figyelembevételével a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium március 7-i, 2504. sz. rendelete elindította az „Alburnus Maior” Nemzeti Kutatási Programot. Ennek egyik célja az volt, hogy speciális régészeti feltárásokat végezzenek a térség római kori és középkori tárnáiban, és javaslatokat tegyenek a bemutatható szakaszok megőrzési/helyreállítási lehetőségeire. 2000 óta a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium törvényi hatalmának megfelelően részt vesz a verespataki római tárnákkal kapcsolatos ügyekben. A hatályos romániai jogi előírásoknak szerint a társaság rendelkezésre bocsátotta a szükséges pénzügyi forrásokat az ilyen típusú régészeti maradványok felmérésére és kutatására. A kutatók következtetései és az illetékes hatóságok – Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, Nemzeti Régészeti Bizottság, Nemzeti Történelmi Műemléki Bizottság – döntése alapján a társaság finanszírozta továbbá berendezések, munkaeszközök, biztonsági és egészségügyi eszközök beszerzését, a munkaerővel kapcsolatos kiadásokat, a régészek hozzáférését biztosító és nekik a föld alatt segítséget nyújtó állandó munkacsapat felállításának költségeit, és a földfelszín alatti munkavégzés költségeit. A nyolc éven át Verespatakon végzett ásatások során több mint 140 km földalatti bányaművet vizsgáltak meg, ennek két harmada a Cârnic és Cetate dombokon található, ahol összesen 7 km tartalmaz ókori bányaműveket, beleértve a vaseszközökkel (véső és kalapács) vagy a tűzzel végzett bányamunkát. A falak vizsgálata (fúróval történő kőfejtés nyomai, a művek általános formája, a levéltárba vett régészeti tervekkel való összehasonlítás) alapján beazonosítható újkori és a jelenkori munkák általánosan a 17. század és a 20. század eleje közti időszakra datálhatók a fennmaradt fában található szén radiokarbonos vizsgálata alapján. A 7 km hosszú római kori tárnák az összes kutatott területen beazonosított és feltérképezett bányaművek összességét foglalják magukban, és nem alkotnak folyamatos tárnarendszert. Így a munkában részt vevő kutatócsoport eredményei alapján megállapítható,

55

hogy a római tárnák nagy részét a századok során újra megnyitották és részben újra fel is tárák bányászok generációi. Arról is említést kell tennünk, hogy a bányászati archeológiai ásatások, melyek lehetővé teszik a datálást, értelmezést és helyreállítást, egyúttal növelik a tárna sérülékenységét is. Pontosabban a régi művek megnyitása mindenki számára hozzáférhetővé teszi, és így a pusztulás veszélyének teszi ki azokat. Ezzel együtt a teljes régészeti feltárás természetes velejárója a „régészeti leletanyag” eltávolítása, és amire az ásatás véget ér, csak az üres aknák és egyéb bányaművek maradnak meg, amelyek instabillá válnak, mialatt az ásatások során az összes kronológiai információt (műtárgyak) feltárják. Az Orlea hegy területén végzett szórványleletekre és az előzetes (felszíni és felszín alatti) régészeti feltárásokra vonatkozó részletes információk publikálásra kerültek a Verespatak projekthez készített Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány hatodik kötetében, Kulturális örökség jelentés, 1. melléklet, 231-236. oldalak. A Kulturális Örökség jelentés - 6. kötet, 48. o. – megállapítja, hogy Orlea térségében, egy beazonosított régészeti potenciállal bíró terület esetében a felszíni és a felszín alatti leletmentő ásatások folytatása javasolt, továbbá azt is részletezi, hogy az eddig elvégzett ásatás előzetes jellegű volt. Mivel a projekt Orlea térségére vonatkozó területfejlesztési terveit csak később készítik el, a felszíni régészeti kutatást ezen a területen 2007-ben tervezik elkezdeni. A javasolt bányaművelési projekt kialakítása szempontjából fontos építési tevékenység nem fogja kezdetét venni ezeken a területeken mindaddig, amíg a feltárások romániai törvényeknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően le nem zárultak (Kulturális örökség jelentés, 6. kötet, 46. oldal.) Ahogy a törvény is előírja, az RMGC 2007 és 2012 között finanszírozni fog egy specialisták által elvégzendő leletmentő régészeti programot. A régészetileg védett állapot feloldását engedélyező határozatra a leletmentő régészeti feltárás alapján kerül majd sor. Nincs olyan törvény, amely megtiltaná leletmentő régészeti ásatások végzését olyan területeken, ahol kulturális örökséghez tartozó leleteket azonosítottak be, mint Orlea vidéke esetében. A francia kutatócsoport által végzett régészeti kutatások a projekt területén körülhatárolt védett zónákban (azaz Cătălina Monuleşti, Coş, Piatra Corbului és Păru Carpeni területén) azonosították a bányaműveket, amelyek legnagyobb részt szintén megtalálhatók a többi területen is, amelyeket a projekt indulását követően, feltárásuk után a projekt érinteni fog. Ezért a társaság úgy határozott, hogy biztosítja a megfelelő anyagi és logisztikai támogatást a megőrzési és helyreállítási munkákra ezeken a területeken. Az RMGC biztosítani fogja a megfelelő pénzügyi forrásokat a Păru Carpeni bányamezőn folyó régészeti feltárások folytatására. A hidraulikus kerekekkel, továbbá hidraulikus berendezésekkel és segédeszközökkel felszerelt termeket in situ őrzik meg és restaurálják a társaság által biztosított forrásokból. Ezen kívül a társaság az ókori hidraulikus kerekekkel megegyező másolatok készítésére is elkülönített forrásokat. Bízunk benne, hogy ezek az RMGC által biztosított tevékenységek növelik a régió turisztikai vonzerejét. Ami a Cătălina Monuleşti és Păru Carpeni bányamezőkön felfedezett tárnákat illeti, összehasonlító rehabilitációs, konszolidációs és fejlesztési munkák vannak tervbe véve a célból, hogy lehetővé tegyék az in situ történő megőrzésüket és a turizmus céljára történő kiépítésüket. A döntés a tárnákban megőrzött kivételes régészeti maradványok, például a fából készült, bányavíz elvezetését szolgáló római berendezések (az úgynevezett római kerekek) értéke és jelentősége alapján született. Emellett Cătălina Monuleşti tárnája arról híres, hogy a 19. század közepén itt találták a legjelentősebb viasztábla-leletet (a levéltári források szerint az összes eddig megtalált ismert viasztábla közül több mint 11-et találtak itt.)

56

Az ókori bányaművek többsége a Cârnic és a többi bányamezőn csak specialisták által, nehéz körülmények között megközelíthető és a széles közönség számára gyakorlatilag megközelíthetetlen. Ráadásul az Európai Unióban a múzeumok hasonló tevékenységeit szabályozó közösségi biztonsági előírások szerint, amiket a romániai törvényhozás is át fog venni, a veszélyes római tárnákat nem lehet a közönség számára látogathatóvá tenni. Azt is figyelembe kell venni, hogy lesznek hasonló római tárnák, amelyek in situ kerülnek megőrzésre. A kárenyhítési erőfeszítések részeként a szakértők szükségesnek találták, hogy ezeknek a római leleteknek teljes körű feltárásán kívül ezekről a szerkezetekről háromdimenziós grafikus modell és néhány 1:1 arányú, a Verespatakon javasolt Bányászati Múzeumban kiállításra kerülő másolat is készüljön. A feltárt tárnarendszer jellemzőit figyelembe véve kiterjedt és nagyon költséges helyreállítási munkákra van szükség, és ehhez járulnak a jelentős fenntartási költségek is. A román Környezeti és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Művelődési és vallásügyi Minisztérium által támasztott követelményekkel összhangban a Verespatak Projekt Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmányához készített dokumentáció részeként speciális kezelési terveket dolgoztak ki a műemlékeknek a projekt megvalósulása keretében történő kezelésére és helyreállítására, beleértve a történelmi tárnákat (lásd KHV Jelentés, 32-33. kötet, M terv Kulturális örökség kezelési terve, 1. rész – Verspatak térsége régészeti örökségének kezelési terve; 2. rész – Verespatak műemlékeinek és védett körzetének kezelési terve; 3. rész – Kulturális örökség kezelési terve). Ezek a kezelési tervek részletesen leírják a társaság által vállalt kötelességeket és felelősségeket, amelyek a projekt megvalósításának részét képezik és összhangban állnak a központi kulturális igazgatásnak a verspataki műemlékek (felszíni és felszín alatti régészeti emlékek, történelmi műemlék épületek, védett területek, szellemi örökség részei, kulturális tájelemek, stb.) védelmére és megőrzésére hozott döntéseivel. Az RMGC által a régészeti leletek és történelmi emlékek védelmére és megőrzésére vállalt kötelezettségeken kívül számos egyéb kötelesség és felelősség illeti a helyi közigazgatási szerveket Verespatakon és Alba megyében és a központi közigazgatást, azaz a román államot. A Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmányban található kulturális örökség kezelési tervek tisztáznak számos kérdést a problémával kapcsolatban (lásd KHV Jelentés, 32. kötet, Verespatak történelmi emlékeinek és védett övezetének kezelési terve 22-23., 49., 55-56., 7172. oldalak, illetve 33. kötet, Verespatak vidéke régészeti örökségének kezelési terve, 28-29., 67-68., oldalak, illetve 103 – 1. Melléklet). Tekintettel Verespatak kulturális örökségére és a hatályos jogi előírásokra, az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. több mint tízmillió amerikai dollárt különített el a kulturális örökség kutatására a 2001 és 2006 közötti időszakra. Ezen túlmenően a kutatás eredményeit, a szakértők véleményét és az illetékes hatóságok határozatait figyelembe véve a társaság megközelítőleg 25 millió amerikai dollárt különített el Verespatak kulturális örökségének a katatására, megőrzésére valamint helyreállítására, ahogy ezt a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 2006 májusában közzé is tette (lásd Jelentés a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról 32. kötet A Verespatak régészeti örökség kezelési terve, 83-85. o.) Ebben a javaslatok magukban foglalják a kutatási tevékenység folytatását Orlea térségében és különösképp, ahogy az „Alburnus Maior” Nemzeti Kutatási Program tartalmazza, az Újkori Régészeti Múzeum létrehozását földtani, régészeti, ipari és néprajzi kiállításokkal, továbbá a Cătălina-Monuleşti gyűjtemény és a Tău Găuri műemlék turisztikai megközelíthetőségének fejlesztését, valamint a 41 történelmi műemlék épület és a védelem alatt álló Verspatak történelmi központ megőrzését és helyreállítását.

57

A francia régészcsoport ajánlása szerint és a szakterület nemzetközi gyakorlatának megfelelően a legjobb módszer Verespatak kulturális örökségének a nyilvánosság elé tárására a legfontosabb régészeti emlékek in situ történő megőrzése vagy pedig pontos másolatok készítése lehet. Ami az utóbbi lehetőséget illeti, a múzeum létre fog hozni egy termet, ami hasonlít a földalatti környezethez, és megfelel az uniós biztonsági előírásoknak, hogy alkalmas legyen a nyilvánosság számára történő megnyitásra. Szintén megőrzik a hidraulikus kerekeket, az eredeti helyreállított és konzervált berendezés mellett és az 1:1 arányú pontos másolatok formájában is. Alternatívaként a társaság úgy döntött, hogy elkészít egy szaktanulmányt, ami a Cârnic hegyben található összes tárna megőrzésének és turisták számára történő megnyitásának költségeit becsüli fel. Vegye figyelembe, hogy ebben a hegyben egy közönség által látogatható körút létrehozásának és fenntartásának költségei képtelenül magasak, és gazdaságilag nem megvalósíthatóak (lásd „Költségbecslés a Cârnic hegyben található ókori tárnarendszer fejlesztéséről,” melyet az Egyesült Királyságban bejegyzett cégek, a Gifford és a Geo-Design és Forkers Ltd. készítettek). Ami a dák eredetű tárnák és lelőhelyek állítólagos létezését illeti, meg kell említeni, hogy az eddig elvégzett régészeti kutatások nem találtak egyértelmű bizonyítékot ennek a feltételezésnek az alátámasztására. Nem áll rendelkezésre elég adat annak bizonyítására, hogy a Verespatakon felszínre hozott leletek dák eredetűek, és olyan lelet sem került felszínre, amely azt a gondolatot támasztaná alá, hogy a bányászati tevékenység a római hódítás előtt elkezdődött volna. Az elmúlt nyolc évben a római tárnákat egy szakértőkből álló csoport kutatta. Az ilyen típusú kutatást, amit leletmentő ásatásnak neveznek, a világ minden táján gyakorolják, szoros kapcsolatban egyes területek gazdasági fejlesztésével. Ráadásul mind a kutatás mind a megőrzött területek hasznosításának és fenntartásának költségét a beruházó biztosítja egy a magán- és közszféra között a kulturális örökség védelme érdekében létrehozott együttműködés keretein belül, ahogy azt az Európai egyezmény a régészeti örökség védelmében c. dokumentum [1] (Málta -1992) rendelkezései kimondják. További információkról az eddig lezajlott kutatások történetével és a verespataki tárnákban talált legfontosabb leletekkel kapcsolatban, valamint a problémára vonatkozó szakértői véleményekről és a vizsgálati tanulmányokról, amelyeket egy lehetséges földalatti körút létrehozásáról készítettek, amely magában foglalná a történelmi bányászati szerkezeteket a Cârnic hegyben, továbbá Edward O'Hara, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kulturális örökségvédelmi általános előadójának a véleményéről lásd a 22. Mellékletet „Tájékoztatás Verespatak kulturális örökségéről és a kapcsolódó intézkedési szempontokról” címmel. Részletes adatok elérhetők a Verespataki bányaművek átfogó kérdéseiről, az eredményekről és a hasznosításukban rejlő lehetőségekről a KHV Jelentés 6. kötetében a „Kulturális örökség jelentés,” 32, 36-55, 83-109. oldalain. [1] Az Egyezmény szövege a következő címen érhető el: http://conventions.coe.int/Treaty/Commun/QueVoulezVous.asp?NT=143&CM=8&DF=7/6/2006&CL =ENG 36. 86-ban …részt vettem abban a projektben, ami főként a cianidokról szólt. Hidrogén-cianid előnyeiről nem kívánok beszélni. Szívesen megteszem, de nem itt és most. Azt a projektet leállítottuk. Tehát röviden ennyi. A másik. Fejlesztő vagyok, ötleteket, találmányokat valósítok meg. Nem rég fejeztem be egy beruházást. A gyakorlatból tudom, hogy amikor egy elméletet

58

próbálnak megvalósítani, akkor a papíron lefektetett tervek nagyon sokat módosulnak. Pontosan azért, mert nem várt természeti dolgok lépnek fel. Még senki nem beszélt ma erről a témáról. Lehet, hogy félreértettem, de nagyon szeretnék rá választ kapni. Záró rétegként, ha jól hallottam, mesterséges anyagot terveznek elhelyezni. Melyik rétegben képzelik elhelyezni? Csak a zagytározóba vagy már a gátszerkezethez is? Vagy valamit félreértettem? Még egy záró kérdés: miért nem lehetett ezt a tanulmányt hamarabb közzé tenni? Hisz én is csak egész véletlenül pályázatfigyelés során bukkantam erre a tanulmányra, hatásvizsgálatra. Én az egészet nagyvonalúnak tartom műszaki szempontból. A többit mindenki tegye hozzá, amit gondol.67 A zagykezelő rendszer (TMF) bezárását és rehabilitációját részletesen a Bányabezárási és Rehabilitációs Tervekben tárgyalunk (Környezeti Hatásvizsgálat „J” tervként). 4.5. Fejezet foglalkozik a tározó tér és a zagygát beborítási rendszerével, míg a 4.4.4. és 4.4.5. fejezet a vízminőséggel és annak kezelésével. Bár részletesen elérhető az Környezeti hatásvizsgálatban, alábbiakban mégis röviden részletezzük a TMF bezárásának és rehabilitációjának folyamatát. Az üzemeltetés utolsó éveiben, a zagy tárolása a véglegesen minősített terveknek megfelelően fog történni. Az érc feldolgozás megszűnésével a víztároló felső vízrétegét eltávolítjuk és a cianid kezelését követően Cetate bányagödörbe pumpáljuk, gyorsítva ezzel is a gödör elárasztását. A zagy felszínét 120-190 cm vastagságban fedjük majd be, a bevizsgált földmintáktól függően (a mintákat az üzemeltetés során gyűjtjük be, hogy megállapítsuk, mely fedőrendszer a legmegfelelőbb a meddőhányókra és a zagykezelő rendszerre). Ennek a tervnek kritériuma, hogy a zagy oxigénellátását (hogy az elsavasodást elkerüljék) és az esővíz beszivárgását minimálisra csökkentsék . A záró réteget aztán úgy osztályozzák, hogy segítse a víz megkerülő csatornákon és árkokon. A zagygátat átépíthetik, ha szükséges és egyszerűen földdel befedhetik, hogy a gát anyaga ne tudjon elsavasodni. Környezeti hatásvizsgálat eljárási rendjét a környezeti hatásvizsgálati keret eljárás rendjéről és a rendelet hatálya alá tartozó közösségi és magánberuházások listájának elfogadásáról szóló 918/2002 Kormány Rendelet 11 (2), 12 és 15 cikkei szabályozzák, aminek eleget tett a Környezeti Hatásvizsgálatnak (KHV) nyilvánosságra hozásának időpontja, a környezeti hatásvizsgálati folyamat alatti közmeghallgatások szervezése és az általános tájékoztatás, beleértve ebbe a Környezeti Hatásvizsgálati Jelentés nyilvánosságra hozatalát megvitatás céljából. A harmadik fejezet vonatkozik a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 860/2002 rendeletében leírt a nyilvánosság tájékoztatásra és a környezeti hatásvizsgálatokba történő bevonására, továbbá magára a Környezeti Hatásvizsgálatra és annak jóváhagyására, valamint kitér a környezeti ügyekben az információhoz való hozzájutásról, a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételéről és igazságszolgáltatáshoz való hozzájutásról szóló Aarhusi Egyezmény által felállított elvekre,. A harmadik fejezet kitér még a bizonyos állami és magán projektek környezetre való hatásainak a környezeti hatásvizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv rendelkezéseire. A 860/2002 Rendelet előírásainak megfelelően közmeghallgatásokat szerveztek a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal munkanapokon, hivatali idő után, hogy lehetőséget nyújtsanak az érdeklődők számára a részvételre az alábbiak szerint: z "41. Cikk: az illetékes környezetvédelmi hatóság részvételével közmeghallgatásokat szerveznek, a nyilvánosságnak legmegfelelőbb módon, azon a területen, ahol projektet meg akarják valósítani, hivatali idő után." z "27. Cikk: -(1) a környezeti hatásvizsgálati tanulmányról szóló jelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a környezetvédelmi hatóságok, a projekt kezdeményezőjével megegyezve, megszervezik és a tömegtájékoztatást 67 Tokodiné Kun Zsuzsanna

59

felhasználva közzé teszik a nyilvánosság részvételi lehetőségeit a projekthez kapcsolódó döntéshozatalban. (2) Az illetékes állami hatóságok irányításával a projekt kezdeményezője nyilvános vitát szervez a környezeti hatásvizsgálatok bemutatására, a 39-44. Cikk rendelkezéseinek megfelelően. Referenciák: [1] A Hivatalos Közlönyben (1.kötet 802. szám 25/09/2006) megjelentetett 1213/2006 Kormányrendeletet bizonyos köz- és magánprojektek környezeti hatásvizsgálati kereteljárásáról hatályon kívül helyezte a 918/2002 Kormányrendeletet. Itt kell megjegyezni, hogy bár a 1213/2006 Kormányrendelet 29. cikkét figyelembe véve, amely kimondja, hogy " Az illetékes környezetvédelmi hatósághoz a környezetvédelmi engedély kiadása céljából benyújtott és a környezeti hatásvizsgálat tárgyát képező projektek annak hatályba lépése előtt a kérelmezés időpontjában hatályos környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyát kell képezzék” azonban ne hagyják figyelmen kívül hogy, a 918/2002-es Kormányrendelet még alkalmazható az RMGC projektre. [2] Az 1998-ban aláírt Aarhus Egyezményt a 86/2000-es Törvény jóváhagyta Romániában, amely kimondja az információhoz való hozzáférést, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét, és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását. 37. Az egyik kockázatokról szóló fejezetben 60 oldalon van leírva, hogy a Transgold Company a hidrogéncianid párolgásának hatásait vizsgálta és nem talált semmiféle ártalmas hatást. Komolyan azt gondolják, hogy a Transgoldnak bármiféle hite maradt Magyarországon a 2000es ciánkatasztrófa után? Azt gondolom ez nem jó választás. Nem sikerült találnom semmilyen referenciát tudományos adatokra, módszerekre.68 A zagykezelő rendszerben lévő zagyvíz 5-7 ppm WAD cianidot (gyenge savban bomló) fog tartalmazni, amely alatta van a nemrégiben kibocsátott EU szabványnak, amely max. 10ppm WAD cianidot határoz meg a bányászatból származó melléktermékben. A zagykezelő rendszerben lévő zagyban számos vegyi folyamat játszódik le az idő múlásával, amely következtében a cianid koncentrációja változik (neutralizációs folyamat). Miután a zagytározóba vezetik a vizes oldatot, három különböző folyamaton megy keresztül: 1. a víz és a zagy nagy része a technológiai folyamatokból származik, és a zagytározóba vezetődik el, azt a részét, amelynek cianid koncentrációja a fent említett határérték felett van, visszavezetik és újrahasználják a működő üzemben. 2. a víz egy része elpárolog a pH értéktől és a zagytározó földrajzi fekvésétől függően. Nyáron a párolgás mértéke nagyobb. A cián párolgás mértéke változó a fent említett tényezőktől függően. 3. a víznek akár 40%-a is visszamaradhat a szilárd részekhez tapadva. A zagyot későbbiekben betemetik, egy semlegesítő környezetet létesítenek és idővel a számos kémiai reakció lebontja a cianidot. A zagygáton át történő szivárgást egy második ülepítő gát fogja megállítani, amely a zagygátból kiszivárgott vizet visszapumpálja, így cianidos víz nem kerül a vízhálózatba. A zagykezelő rendszert 4 nagyon fontos elemmel tervezték meg, biztosítva a talajvíz védelmét. Ezek a következők: kezdeti gát, kis áteresztő képességgel, egy colluviális kis áteresztő képességű réteggel a zagytározó medencéjében, egy másodlagos ülepítő rendszer, egy gyűjtő medence és a végső kezelést biztosító rendszer, ha a víz szivárog. 68 Tömöri Balázs, Greenpeace

60

Addig, amíg a bányakitermelés során kapott valós oldatot és annak légtéri koncentrációját nem tudjuk meghatározni, a cián tömegegyensúlyi modellnek szemi-kvantitatívnak kell lenni. A modell kifejlesztésénél olyan technológiai folyamatokból származó információkat vettek számításba, mint a cián lebomlásának modellje vagy más, hasonló rendszerrel működő banyákból származó adatokat. A korlátozás miatt, a megfelelő eljárással a cián egyensúlya azonosítja és becsüli meg a legfontosabb összetevőket a cián egyensúlyhoz, és mutatja meg cianid útját az érc feldolgozásban és a zagykezelő rendszerben. A zagytározón belüli tömegegyensúly és az ebből adódó légtérbe jutás felbecsülése alapvetően egyszerű. A zagy elvezetése a zagykezelő rendszerbe és a cianid koncentrációja a zagyban többnyire ismert. A totál cián koncentrációt 7mg/l-re becsülik azon a ponton mikor a zagy elhagyja a cianid detoxikációs üzemet. Ez magába foglalja a WAD cianid koncentrációját is, ami 4-6 mg/l. Elfolyás mértékét és a koncentrációt alapul véve, hozzávetőleg 97 tonna totál cianid kerül a zagykezelő rendszerbe évente. A zagy pórusainak méretét alapul véve ennek a mennyiségnek egyharmada marad a zagyban és évi 66 tonnát a zagytározó vize tartalmaz, amit a rendszer visszacirkuláltat az üzemi folyamatokba. A zagytérben a cianid lebomlása jól ismert folyamat. A nagy része a cianid lebomlásnak, az elpárologtatás. Általában 90%-ra becsülik az elpárologtatást, a többit más folyamatokkal oldják meg. A Modellt kifejezetten erre a Projektre fejlesztették ki, mint ahogy mutatja a Technológiai Folyamatok 8. Kötet, 2. Fejezet, 4.1.4.8. bekezdése. E szerint a Modell szerint éves szinten a bomlás során csaknem fele a cianid mennyiségnek eltűnik. Ha tekintetbe vesszük, hogy 90%át ennek a hiánynak a levegőbe történő kibocsátás okozza, akkor ez évente majdnem 30 tonnát jelent. A cianid egyensúly modell részletesen a Technológiai Folyamatok 8. Kötet, 2. Fejezet, 4.1.3. részben van leírva. Bár számos feltételezés létezik a zagykezelő rendszerben lévő cianid egyensúlyra vonatkozóan, az ábrák hozzávetőleg az átlagot mutatják. Bizonyára lesznek rögzítve kivételes esetek is idővel, de a tömegegyensúly meglehetősen pontos a Projekt erre a szakaszára vonatkozóan. Az egyik legvalószínűbb kivétel lesz egy alacsonyabb cianid kifolyás a zagykezelő rendszerbe. Biztonsági intézkedésként a Projektnek ebben a szakaszában magas cianid koncentrációt feltételeznek a detoxikáló folyamat után. A cianid neutralizálásánál, a kiválasztott INCO SO2/Air folyamat alapállapotban kevesebb, mint 2mg/l WAD cianidot ajánl. Nyilvánvaló, hogy ha kisebb cianid koncentrációt észlelnek a kifolyásnál kisebb lesz a cianid levegőbe való kipárolgása is a zagytérből. 38. Kicsit bonyolultnak találom ezt az eljárást, amely szerint egész nap azt kérték, hogy a kéréseket írásban nyújtsuk be Önökhöz. Öt kérdést tettem fel Önöknek egy hónappal ezelőtt, és ezekre még senki sem válaszolt, holott azt ígérték, hogy a közmeghallgatás előtt már az elektronikus postaládámban lesz a válaszukat tartalmazó email. Még nem találtam rájuk.69 A román Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium által hozott 860/2002. sz. rendelet a környezeti hatásvizsgálat és a környezeti engedélyezési eljárás elfogadásáról arra utal, hogy nincs törvényben előírt határidő a válaszok elkészítésére. Az egyetlen jogi előírást a válaszok elkészítéséről a 44. bekezdés alatt található. „(1) A nyilvános közmeghallgatáson a projekt kezdeményezőjének le kell írnia a javasolt projektet és a Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány során elvégzett vizsgálatot, és válaszolnia kell a közönség kérdéseire és érvekkel alátámasztott választ kell adjon közönségtől érkező jogos javaslatokra, amelyeket írásban megkapott a találkozó előtt. 69 Háry Ildikó, Greenpeace

61

(2) Az illetékes környezetvédelmi hatóság rögzíti a közönségnek a gyűlésen tett javaslatait a IV. 1. sz. függelékben bemutatott formanyomtatvány segítségével, amelyek magukban foglalják a közmeghallgatás előtt beérkezett jogos javaslatokat is. (3) A nyilvános találkozó eredményei alapján az illetékes környezetvédelmi hatóság összesíti a közönség jogos /javaslatait, megjegyzéseit és felkéri a címzettet, hogy csatoljon egy mellékletet a környezeti hatásvizsgálatról készített jelentéshez, amely tartalmazza a közönség által kifogásolt problémákra adott választ a IV: 2. sz. formanyomtatványnak megfelelően. Következésképp ezek a válaszok az attól az időponttól számított lehető legrövidebb időn belül elkészülnek, hogy a környezetvédelmi hatóságtól megérkezik erre a felkérés.

39. Az RMGC-nek nem áll szándékában a verespataki zagytározó aljzatának biztosítása, de a szennyezőanyag nem csak a felszínről történő elpárolgással tűnik el, hanem a víz testbe történő elszivárgással is, mely egy olyan folyamat, amit nem lehet elkerülni, hacsak nem használnak fóliát vagy geotextília anyag réteget a kezdetektől, ahogy azt a legfontosabb alkalmazási körülmények megkívánják. Habár ez az anyag sem jelent teljes megoldást. A tanulmányon belül nem található ezzel a védő intézkedéssel kapcsolatos megjegyzés, habár az UNP által a cianid szennyezésről 2000 márciusában készült jelentése szerint az Aurulnak még a tározója is védve volt az alapterületen. Ami kíváncsivá tesz minket az a tény, hogy Önök semmilyen hajlandóságot nem mutatnak arra vonatkozóan, hogy a körülbelül negyvenszer nagyobb tározót védjenek, tudva, hogy ez ugyan megemeli a költségeket, de a beruházás megéri.70 A verespataki zagykezelő létesítménynél javasolt gátat, valamint a vízgyűjtő területen található másodlagos gátat úgy tervezték, hogy szigorúan megfeleljen a romániai és nemzetközi irányelveken, megengedjen jelentős csapadék eseményeket, továbbá megelőzze a gát túltöltése miatt kialakuló meghibásodását és az ezzel járó cianid kiömlést, valamint a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését. A megfelelő tározó kapacitás biztosítását a túltöltés elkerülésére, a TMF magasságát annak minden egyes fázisában a projekt élete során a következő tervezési paraméterek összegeként határozták meg: (1) a maximális szabályos üzemelés során keletkező üzemi vizek és zagy, valamint az átlagos iszapoló medence térfogatát tárolása, (2) 2 PMP – várható legnagyobb csapadék – viharból származó felszíni lefolyás tárolása, (3) zagy part és kiegészítő szabad felület biztosítása hullámvédelem céljából az üzemelés minden egyes szakaszában, az óvatos szabad felület kritériuma a PMF tározás plusz 1 méter hullámverés. A TMF-et úgy tervezték, hogy megfeleljen a legsúlyosabb PMP eseménynek. Annak biztosítására, hogy a TMF képes legyen tározni egy teljes PMP hozamot minden esetben, ezért ráadásul úgy lett megtervezve, hogy biztonságosan visszatartson két egymást követő PMP eseményből származó árvizeket. A verespataki TMF-et ezért úgy tervezték, hogy ellenálljon egy olyan teljes árvízi hozamnak, mely négyszer nagyobb a romániai kormány irányelveinél és tízszer nagyobb a nagybányai gátszakadás során észlelt csapadéknál. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínűtlen esetre, ha a második PMP eseménnyel egy időben a pumpa elromlik működési hiba vagy áramkimaradás miatt. A TMF terve ezért nagyon jelentősen meghaladja a kötelező biztonsági előírásokat. Ez annak biztosítására történt, hogy a Corna-völgy zagy tározására történő hasznosítása során felmerülő kockázat jóval az alatt legyen, mint ami a mindennapi élet biztonságának tekinthető. 70 Háry Ildikó, Greenpeace

62

Az RMP TMF-jét középvonalas módszerrel fogják megépíteni fejtőhelyről származó kőtöltésből és hulladék kőzetből, mely BAT ebben az iparágban. A KHV leírja, hogy a gátat hogyan fogják megépíteni szilárd kőzetanyagból, melyet a MWH, a világ egyik vezető gáttervezője tervezett és kivitelez, valamint minősített romániai gát biztonsági szakértők (az ICOLD tagjai) hagytak jóvá. Az üzemelést megelőzően a gátat minősíttetni kell üzemelésre a Nemzeti Bizottság a Gátak Biztonságáért (CONSIB) által, és ellenőrizni kell a GEO no. 244/2000 a „gátak biztonságáért” 17. cikkelye szerint egy MEWM által felhatalmazott személy által. Az RMGC területen jártas, a világon a legkiválóbb szakértőket alkalmazták, hogy biztosítsák a üzemi munkások és a környező közösség biztonságát. Nagybányát durva zagyanyagból építették – nem kőtöltéssel – és ezért nem volt képes a 2000-ben kialakult vihar eseményből származó többlet súlyt tartani. Az RMP-nek lesz egy szabad lecsapolási szerkezete a kezdő gát felett, és egy rendszer alagcsövekből, szemcsés szűrő zónákból és pumpákból – a BAT szerint – hogy összegyűjtsön, visszatartson és ellenőrizzen bármilyen szivárgást. Különösen a zagytározó és a zagygát tervezése történt a legszigorúbb előírásoknak megfelelően, hogy megelőzzék a talajvíz elszennyeződését, valamint folyamatosan ellenőrizzék a talajvizet és kivonják az észlelt szennyeződések bármelyikét – a rendszer a hidrogeológiai kutatások által igazolt. A tervezési jellemzők magukba foglalnak egy tervezett agyag takarási rendszert a TMF tározóterében, mely megfelel a 10-6 cm/s vízáteresztési feltételnek, egy támfalat a kezdő gát alapozásában a szivárgás visszatartására, továbbá egy alacsony áteresztőképességű magot a kezdő gátban a szivárgás visszatartására, és egy szivárgóvíz gyűjtő gátat és tározót a zagygát lába alatt a gát középvonala mögött kialakuló bármilyen szivárgás összegyűjtésére és tárolására. 40. Kis esély van a zagy kiömlésére, de van ilyen lehetőség. Ez a kiömlés hatással van a Maros és Tisza folyókra. Van valamilyen ökológiai értékelés ilyen balesetekre és a következményeire a két folyóban? Ugyanilyen szempontból készült-e ilyen értékelés a szárazföldi élőlényeket érő következményekre vonatkozóan? Egy ökológiai katasztrófa ezekre is hatással lesz. Szeretném újra felhívni a figyelmét egy törvény által védett területre a . Figyelembe vették-e a román és magyar emberek által a Maros völgyben ez idáig végezett kutatásokat, amiről több kötet is megjelent? Remélem, hogy ismerik ezeket az anyagokat.73 A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. 71 A fordító megjegyzése 72 Az angol fordításban Maros-Tisza Nemzeti Park szerepel - fordító megjegyzése 73 Gallé László, Szegedi Tudomány Egyetem

63

Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes AbrudAranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. A teszt vizsgálatokat végeztek a vízminőséget befolyásoló tényezők azonosítása céljából a zagykezelő létesítmény üzemelési, valamint a bezárás utáni szakászban. A TMF-be vezetett zagyok és leiszapolt víz részletes kémiai jellemzése a KHV tanulmány 3.2 és 3.3 szakaszában (3-1, 3-2 és 3-3 táblázatok), F terv – Zagykezelő létesítmény Kezelési Tervben található. 41. A cianid szállítással és katasztrófa elhárítással kapcsolatban azt gondolom, hogy mindenki ismeri a romániai úthálózat és a infrastruktúra helyzetét, Mócföldön (Tara Moţilor) The Moţilor County) megközelítőleg ugyanaz a helyzet, mint Székelyföldön (Ţinutul Secuiesc) (The Secuiesc County). Gyakorlatilag nem lehet mással csak terepjáróval közlekedni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen katasztrófa elhárítási megoldásokat kínálnak, valamint milyen szállítási eszközöket alkalmaznának a különböző mennyiségű veszélyes anyagok esetében.74 A cianid szállításra vonatkozóan az RMGC elkötelezi magát amellett, hogy elfogadja a vonatkozó romániai és EU szabályozásokat, továbbá kiköti az ilyen jellegű kötelezettséges betartását a szállítói számára is, hogy megfeleljen minden követelménynek, ezzel biztosítva bármely veszélyes anyag biztonságos szállítását. 74 Makrai László, Csemete

64

Vállalatunk és támogatóink ragaszkodni fognak az EU Cianid Szektor Csoportjának (CEFIC) a lúgos cianidok tárolására, kezelésére és szétosztására vonatkozó irányelvek betartásához. A CEFIC összeállította szabványokat és megköveteli a naponta az EU-n keresztül szállított több ezer különböző veszélyes anyag EU irányelvek szabályozásához alkalmazkodó szállítását. Az RMGC szintén aláírta a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódexet (ICMC), mely az aranybányászati iparban egy nemzetközileg jegyzett cianid gazdálkodási gyakorlat; szállítóinktól is elvárjuk, hogy aláírják és betartsák az ICMI-t, ezzel a verespataki üzem működtetése ICMI hitelesített lesz. A cianid kezelési rendszer jelenlegi szigorú és független ellenőrzése is folytatódni fog. Mivel az RMGC nem lesz hitelesítve a cianid szállítására, így azt nem is fogja tenni. Mindkét üzemeltető és használó fogja kiválasztani és ellenőrizni azt tapasztalattal rendelkező céget, mely a vonatkozó román szabályozás szerint minősített a veszélyes anyagok közúti szállítására és a CEFIC és ICMC szabványok alá esik. A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett iso konténerek, melyek ellenállnak a balesetnek vagy sérüléseknek, valamint engedélyeztetve lesznek és rendszeres felülvizsgálat alá fognak esni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályozásnak megfelelően, továbbá ki fogják elégíteni a közúti szállításra vonatkozó alkalmazandó normákat. Tervek vannak a vasúti szállítás legnagyobb mértékű kihasználására, a projekt területéhez közel eső vasútállomás kialakítására. A várható szállítási alternatívák és veszélyek, valamint a kárenyhítési beavatkozások meghatározása céljából részletes útfelmérés fog készülni az üzemelés megkezdése előtt. A felmérést az üzemelés megkezdése előtt annyival végzik majd amennyire lehetséges, hogy kihasználják a naprakész vasút és közút hálózat fejlődésének előnyeit az EU irányelveknek megfelelően, valamint mindig figyelik az úthasználati normákat, továbbá az útkezelő, a közlekedési rendőrség és egyéb hatóságok tiltásait és javaslatait, ahogy azt az alkalmazandó romániai törvények megkívánják. Tehergépkocsikkal történő szállítás esetén az üzemeltetési eljárásunk legvalószínűbben az lesz, hogy hetente 12 tehergépkocsiból álló konvojba csoportosítják a szállítást, hogy csökkentsék a baleset lehetséges kockázatát. A szállítást csak az akkori körülmények értékelése után, a szállítmány fogadási képesség visszaigazolása után fog történni. Az RMGC és szállítói teljes mértékben eleget tesznek az ADR-nek (Európai Egyezség a veszélyes áruk közúton történő nemzetközi szállítására) és a RID-nek (Európai szabályozás a veszélyes áruk közúton és vasúton történő nemzetközi szállítására), melyek a veszélyes áruk közúton és vasúton történő nemzetközi szállítására vonatkozó európai előírások. A szállítási útvonalak a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történő konzultáció alapján lesznek kiválasztva a veszélyek elkerülése érdekében, továbbá a szállítási folyamat közben zajló folyamatos kommunikáció fogja segíteni az előirányzott területen történő áruátadás biztonságát. Átadáskor a brikettet közvetlenül egy biztonságosabb tartályba oldják be, és teljes mértékben elzárva marad a folyamatban és az üzem területén. A Verespatak Projekt területén lesz elegendő tároló kapacitás, mely biztosítja a folyamatos üzemeltetést, valamint rugalmasságot enged meg az átadásban, hogy elkerülhetőek legyenek olyan rendkívüli veszélyek, mint a rossz út és időjárási viszonyok. A szállítási útvonalak a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történő konzultáció alapján lesznek kiválasztva a veszélyek elkerülése érdekében, továbbá a szállítási folyamat közben zajló folyamatos kommunikáció fogja segíteni az előirányzott területen történő áruátadás biztonságát. Átadáskor a brikettet közvetlenül egy biztonságosabb tartályba oldják be, és teljes mértékben elzárva marad a folyamatban és az üzem területén. A Verespatak

65

Projekt területén lesz elegendő tároló kapacitás, mely biztosítja a folyamatos üzemeltetést, valamint rugalmasságot enged meg az átadásban, hogy elkerülhetőek legyenek olyan rendkívüli veszélyek, mint a rossz út és időjárási viszonyok. A CEFIC Irányelv és az ICMI kódex alapján a beszállítótól és a szállítást végző vállalattól is megkövetelik, hogy elvégezze az alternatív útvonalak felmérését. A szállítás megkezdése előtt ők a felelősek azért, hogy gondoskodjanak a szállítás és átadás biztonságáról, ezért az időjárási viszonyokat, úgy mint a heves esőzést komolyan figyelembe kell venni az utak tervezésénél. Ilyen és egyéb okok miatt inkább a vasúti, mint a közúti szállítás előnyösebb. A veszélyes anyagokra szállítására vonatkozó EU szabályozások speciálisak és jól-teszteltek. A következő elemeket foglalják magukba: z a szállítást rossz időjárási körülmények között le kell állítani, és csak akkor lehet újra indítani, ha már visszaigazolták a jó időjárási körülményeket; z a közúti és vasúti szállítást az EU ADR és RID előírások szabályozzák; z a fuvarozási vállalat sofőrje EU hitelesítettek legyenek; z a sofőrök rendelkezzenek 6. osztályú ADR engedéllyel. z a sofőrök rendelkezzenek érvényes „nátriumcianid tréning bizonyítvánnyal” z minden beszállító legyen tagja a CEFIC-nek, rendelkezzen nátriumcianidra érvényes ADR – bizonyítvánnyal az iso konténerekre. 42. Áttérve a technológiai kérdésekre, a magyarul bemutatott tanulmányban csak néhány sor szól az aktív cianid mentesítési tervről. Azt gondolom, hogy most passzív visszanyerésről beszélünk, ami úgy gondolom levegőztetés jelent. De ez nem volt részletesen kifejtve, és én ebből tudok kiindulni. Ha ez így van, akkor ez a helyzet nem túl megnyugtató számomra. A meddőhányó fölhalmozott rétegei szerintem meglehetősen bizonytalanok kémiai összetételüket tekintve, és bizonytalan savbázis potenciállal bírnak. Úgy látom az is meglehetősen bizonytalan – és ezt modellezni sem lehet – a zagyban milyen kémiai reakciók lépnek fel. Mi biztos nem tudjuk szerintem, és úgy gondolom, hogy Önök sem tudják, mivel látok példákat amik erre utalnak, vagyis hogy különböző helyszíni vizsgálatokat kell végezni ezeknek a kémiai reagenseknek a talajra gyakorolt hatására. Biztosan tudom, hogy ez a reaktív zagy reakcióba tud lépni a feküvel és az agyaggal, vagy bármilyen más anyaggal, amivel kapcsolatba kerül. Ilyen helyzetben nem lehet előre látni, hogy milyen kémiai reakciók és eredmények alakulhatnak ki, mely idővel savas szivárgáshoz vezet ebben a nagy elegyben. A másik szempont az, szerintem, hogy egy vizes elegyet tartalmazó rendszert képtelenség izolálni. Éppen Astor úr mondta, hogy a zagy felszínét öntözni kell azért, hogy megelőzzük a párolgást a levegőben. Hogyha ez így van, akkor úgy gondolom, hogy a kémiai reakciók kaotikussá vállnak. Ha valóban egy ilyen környezetvédelmi, valamint a kulturális örökség védelmét támogató beruházásról beszélünk, akkor javaslom, hogy pályázzanak az ISPA alaphoz vagy bármely kapcsolódó alaphoz. Az Európai Unió természetesen értékelni fogja az Önök szorgalmát, hogy egy ilyen beruházást próbálnak kezdeményezni Romániában, ha valóban ez a szándékuk és Aston úr ezt nem csak ürügyként használta.75 A zagykezelő létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) „Nem technikai összefoglaló” c. 9. fejezetében, vagy részletesen a „Technológiai folyamatok” c. 2. fejezet „A fő technológiai folyamatok” 4.1.2.2 szakaszában található. 75 Makrai László, Csemete

66

A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércből történő kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércből történő arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd később a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthető. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhető technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddő kezelésére, 2004 március, 3.1.6.2.2 fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverő konténerből nyernek és oda cirkulálnak vissza. A keverő konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagy méretű tárolótartályba. A finomra őrölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a pH szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévő 7-7, keverővel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég időt biztosítson a cianid oldat, az őrölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függőleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történő emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen 7000 – 8000 g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítővel keverik, mely elősegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az őrlő körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sűrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítő körbe, mely SO2/levegő eljárással működik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítő technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddő kezelésére, 2004 március, 3.1.3 fejezet, 3.1.6.3.2 fejezet és 4.3.11.8 fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentős előnnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges időjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetően ezek a komponensek a TMF-ben lévő környezetben semlegessé válnak amint a zagy tárolásra kerül); nincs lehetőség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhető technikát (BAT)

67

fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányaművelésből és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMI– www.cyanidecode.org) előírásainak megfelelően fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerű elfolyást megelőzzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá – ezt a folyamat legjobb elérhető technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Directive 2006/21/EC) előírásaival megegyezően fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés „Víz” c. 4.1 fejezet 2.3.3 szakaszában és a 4.1.15 ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációknak eleget kell hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről meghatározott egy 10 mg/l CNWAD (gyenge savban oldódó) maximális határértéket. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezőanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányaművelés időszakában, továbbá a bezárás után első egy vagy két évben. A TMF-ben előrejelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzemből elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 – 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követő 1 – 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan előfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevők értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet „Víz” 4.1-18 táblázatában (4.3 szakasz) található. A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes időtartama alatt a TMFben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történő hígítást, stb. foglalja magába. A különböző bányák üzemeléséből származó adatok szerint eltérő cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hőmérséklettől) függően. Átlagosan egy megközelítőleg 50%-os CNt koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CNt /l-re csökkenhet a bezárás első három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során, mint hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévő hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm)

68

([1] Legjobb Elérhető Technika a Bányászati meddő kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FŐIGAZGATÓSÁG, Előretekintő Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlődés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július (http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm) 43. Egy másik technikai problémára szeretnék kitérni: nem volt szó robbantásokról. Az első technikai lépés az lenne, hogy mikro-robbantással tárják fel a kőzetet. A mikro-robbantással kapcsolatban nem találtam semmiféle vibrációs, rezonanciás határt, legalábbis a magyar anyagban. Lehetséges, hogy az angol anyag tartalmazza, de azt elvették tőlem mielőtt még át tudtam volna nézni, mert azt mondták, hogy az központi kiadvány és nem tudtam már a végén átböngészni. Azt gondolom, hogy magában így ez a fordítás nem megfelelő.76 A robbantáshoz a Nonel technológiát használták. A robbantásokat apró késésekkel fogják elvégezni, a gödör központjától az alja és a felszín felé és a központi gödörtől a széle felé, sorról-sorra. A technológia biztosítja a csökkentett földmozgásokat és a nagyfokú robbantási hatékonyságot a kőzet elmozdításához. A környezeti hatásvizsgálatok (KHV) egy előzetes, összesített felmérést foglalnak magukba az álló gépek és a közlekedési eszközök zajáról, amely kezdetben segít megismerni a Verespatak Projekt összesített háttérzaját és vibrációját, valamint alapja lehet a jövőbeli felméréseknek és a helyes eljárás kiválasztásának, a legjobb gyakorlati megvalósításhoz/ a legjobb elérhető technika kiválasztásához, amely tovább csillapíthatja a potenciális zajt és vibrációt a Projekt működése során. Ezeket a felméréseket alkalmazzák az építkezések nagy részénél, üzemeltetésnél, a bezárási folyamatoknál és a géppark működtetésénél. Ezeket a felméréseket dokumentálják és az adatokat táblázatba foglalják és készítenek isopleth térképet, jelölve a főbb zajforrásokat az adott Projektévre vonatkozóan; lásd 4.3.8. -4.3.16. Táblázatokat és a 4.3.1.- 4.3.9. adatokat. Ezek a részletek alkalmazhatók a módszerek beállításánál, a használt adatok felhasználhatók a Projekt minden szakaszára (építkezés /üzemeltetés/ bezárás) vonatkozó potenciális hatások megelőzésében /csillapításában /kiküszöbölésében, a 4. Fejezet, 4.3. bekezdés foglalkozik „A környezeti hatásvizsgálat zaj és rezgés tanulmányozásával”. A Projekt 0., 9., 10., 12., 14. és 19. éveit választották ki a modell elkészítéséhez, mivel ezekben az években várható a legmagasabb zajszennyezés. Ezeknek az éveknek az adatait használják majd a levegőminőség modelljének elkészítéséhez is (ld. 4.2. bekezdés), mivel a levegő és a zajhatás gyakran azonos eredetű és szorosan összefügg. Hogy még pontosabb legyen az összes kibocsátható hatásnak a vizsgálata, ezeket a felméréseket, a 4.3.6.1. bekezdésben, kiegészítették a közlekedésből származó levegő és zajhatásokkal. A Projekt tervrajzát, a gyártási üzemek és a berendezések rajzait használták a zajforrások elhelyezéséhez. A vevőkészülékek elhelyezéséhez felhasználtak a háttér tanulmányokat, a projekt műszaki terveit és a Roşia Montană Gold Corporation által biztosított környezeti dokumentumokat. Ezen információk felhasználásával a zajforrás helyeihez és a vevőkészülékek elhelyezkedéséhez, a zajmodellező programhoz megfelelő, x,y,z koordinátákat rendelték hozzá. A klasszikus hanghullám elhajlása szerint történtek a számítások, tekintetbe véve különböző gyengítő tényezőket, mint levegő abszorpció, minimális talajhatás és különböző akadályok/árnyékolások. 76 Makrai László, Csemete

69

A modellt az AAC (Acoustic Aliance Consulting) által lett validálva évek alatt számos, olyan működő ipari létesítményben történő zajméréssel, amelyeket már ezt megelőzően a tervezési szakaszokban is modelleztek. A modellezéssel kapott becslések és a tényleges mérési adatok a közel megegyező értékeket mutatnak, 1-3 dB (A9). Amennyiben a soron következő robbantás sorozat megfelelően csúsztatva van időben, egyszerre csak kisszámú robbantás lesz. Az egyes vállalatok robbantási jelentései szerint a láncrobbantások, a NONEL késleltető rendszerrel, lehetővé tesznek számos apró robbantást, amely megfelel egy nagy robbantásnak, de mégsem okozza a robbantási törmelék detonációs területen kívülre történő szóródását. A ezredmásodperces késleltetési technikák hatékonyak, mivel a gödör robbantási átmérőjén kívüli kőzetmozgás hozzávetőleg 3 ezredmásodperc/méter. Például, ha két robbantási gödörsort fúrnak 8 méterre egymástól a második körülbelül 24 ezredmásodperccel az első után fog robbanni. Így tehát be lehet állítani a második sor robbantási idejét, és maximalizálni lehet a kőzetmozgást. Ha a bányarobbantást megfelelően kivitelezik, akkor egy külső szemlélő egy fel-le irányú földmozgást fog észlelni, egy hullámfrontot, mintha valaki egy finom hullámzást indítana el egy padlón heverő szőnyegen. Ahogy a hullám mozog, úgy préseli össze a kőzetet hullámmá a sorozatos apró intenzív robbantás. Összegezve, speciális technikákat használva (különböző kerülettávolságokban) elkerülhető hogy, az építkezéssel járó káros hatásoknak a verespataki közösség épületei ki legyenek téve, bár a létesítmény állapotának romlásával és a gyors beavatkozást biztosító kompetens szervek hiányában a szerkezetet lehetetlen lesz majd helyreállítani. A robbantás technikájáról részletesebb leírás található a 7.1. Függelékben- „Javasolt robbantási technika Verespatak Projekt működtetéséhez”. 44. Az első megjegyzésem az lenne, hogy valószínűleg én vagyok az első ember, aki őszintén gratulálok szívem mélyéből egy olyan projektnek, mely egy olyan bátor szakértővel rendelkezik, aki őszintén állítja, hogy egy katasztrófa valószínűsége 1 : 100 millió. Úgy gondolom, hogy ezt a következő események sorozatával bizonyította: a szakértő óvatosan elhelyezett egy cianid kapszulát a két foga között és felpattant egy megvadult kancára, és vizsgálta, hogy vajon 1 percen belül összeroppan-e vagy sem, és ezt megismételte időről időre, 1 milliószor egymás után és azt a tapasztalta, hogy egymillió esetből vagy százmillió esetből, hogy a kapszula csak egyetlen egyszer roppant össze. Gondolom az így történhetett. És még persze ez semmit nem jelent, mivel ennek a vizsgálatnak az alapján semmit nem jelenthet ki, mert ahhoz, hogy bármilyen következtetést levonjon, ezt a kísérletsorozatot legalább 100 billiószor meg kellene ismételni. Ez az egyik. És ezzel kapcsolatban úgy gondolom pontot tehetünk az ökológiai kockázattal kapcsolatos beszélgetés végére. Aztán itt van a második probléma: a vizsgálatok alapvetően egy egyszerű mechanikai elméleten, egy materialisztikus és háromszáz éves elméleten, Newtonnak a mozgásra vonatkozó törvényén alapulnak. Ha jól hallottam az előző megjegyzéseket. Nincs jó szemem az ilyen speciális kérdésekhez, melyek ma itt elhangzottak. De szeretném megjegyezni, ha jól értettem, 400 ilyen kapszula van szétrakva mindenfelé a Föld nevű élőlényen. A probléma az, hogy ennek a Föld nevű élőlénynek van egy belső biológiai ritmusa. Én nem vagyok geológus, de bőséges irodalmat találnak erre vonatkozóan. Másrészt a szeizmikus mozgások tekintetében hozzá szeretném adni, hogy ha egy epicentrum 40 km-re van, az utórengések mindent lerombolhatnak, mint ahogy ez történt 6-évvel ezelőtt Szegeden. A földrengés centruma

70

Belgrádban volt, de itt a tizedik emeleten is kapaszkodni kellett. Visszatérve a Newtoni mechanikához, feltételezem, hogy tudják, hogy létezik egy sokkal finomabb módszer, mint ez. Kíváncsi vagyok, hogy a hatástanulmány tartalmaz-e bármilyen hivatkozást a sugárzás mérésre. Biztosan tudják, hogy bizonyos anyagok, ha meghaladnak egy kritikus tömeget, úgy viselkednek, mint a radioaktív anyagok. Ezek exponenciális sebességgel gömbhullámokat bocsátanak szét, olyan hatásmechanizmussal, amivel eddig még senki nem számolt. De ennél még finomabb mechanikai mód is létezik. Ez, amit épp bemutattam a kvantummechanika egy 70-80 évvel ezelőtti állapotának felel meg. Ha egy ilyen mérési módszer is bekerülne a környezeti hatástanulmányba. De ennél van sokkal modernebb megoldás, mely a természet körforgásban történő működésének tanulmányozásáról szól. Ez egy nemzetközi tudomány leírása. Végezzenek némi kutatást az orosz elméleti fizikában, ami az információk terjedését modellezi, úgy ahogy a természet működik, ami elég összetett rendszer, uraim!77 Szélsőséges természeti jelenségek a Verespatak tervezése során végig figyelembe lettek véve. Ezek magukba foglalják, de nem limitáltak a szélsőséges csapadékviszonyok (beleértve a csapadékot és a hóolvadást), szélsőséges szárazság, hurrikán és extrém földrengések által. Kiegészítésként figyelembe vették az éghajlat változási tényezőket a szélsőséges természeti jelenségek kialakulása során. Ennek szemléltetésére speciális beavatkozásokat tettek, hogy megakadályozzák, illetve csökkentsék egy jelentős csapadékesemény által okozott várható negatív hatásokat. Ami a projekt szempontjából érdekes, az a vízmennyiség, ami a talaj felszínén egy áradás hatására lefolyik. A beavatkozások részletezését lásd. 7. fejezet, Kockázatok, 2.4.3 alfejezet Beavatkozások az árvizek és magas vizek hatásainak elkerülésére, csökkentésére és helyrehozására, (38-42. oldal). Átfogóan a beavatkozások magukba foglalják: ƒ építmények elhelyezése a Verespatak (Rosia) és Szarvaspatak (Corna) vízgyűjtő terület szinte teljes felszínén. Ennek eredményeként a telepen történő felszíni lefolyás szinte teljes egészében visszatartható (beleértve a külszíni fejtéseket, a meddőhányókat, a zagykezelő létesítményeket és egyéb víztározókat). A Corna gát úgy lett megtervezve, hogy visszatartsa a két egymást követő PMP esemény (450 mm/24h + 450 mm/24h) eredményeként keletkező összes vízmennyiséget, hogy elkerüljék a túlfolyást. A becslések azt mutatják, hogy a lehető legnagyobb csapadék, melynek meghatározása „elméletileg a legnagyobb magasságú csapadék egy adott időtartamra vonatkoztatva, mely fizikailag lehetséges egy adott méretű vihar által érintett területen egy konkrét földrajzi helyen az év egy bizonyos szakaszában” a hosszú távú éghajlatváltozások figyelembe vétele nélkül (WMO, 1986) melynek előfordulási esélye több mint 100 millió évben egy [1]. ƒ a felszíni lefolyással kapcsolatban biztonsági berendezésként a projekt magába foglal elterelő csatornák építését mind a Verespatak, mind pedig a Szarvaspatak völgyében, hogy a bányahulladékok megkerülésére útvonalat szabjanak a csapadékeseményből származó felszíni lefolyásnak. Kiegészítő beavatkozásként – és bármelyik vízelvezető csatorna hiánya alapján – a terv nagy gátkorona magasságot biztosít abban az esetben, ha az egymásra halmozódó csapadékesemények széllel járnak, és ezek a körülmények hullámzást eredményeznek. A megnövelt stabilitás biztosítására a gátat magát támfallal támasztottuk meg, melynek H:V aránya jóval a jelenlegi követelmények felett van, ahogy az alább látható: A Corna gát (fő TMF gát) kőtöltéses szerkezetű lesz, kivitelezése középvonalas módszer alkalmazásával fog történni. A folyásirányban lévő rézsű hajlása 3H : 1V. Általában az ilyen víztechnikai szerkezetek rézsűjének hajlása 1,5H : 1V és 1,75H : 1V.

77 Retkes Zoltán, elméleti matematikus

71

Szélesebb terjedelemben a szélsőséges jelenségeket illetően a következő anyagok adnak összefoglalást a Verespatak Projekt tervezése során figyelembe vett körülményekről. A környezeti hatásvizsgálati tanulmány jelentése 4. fejezet, 4.1 „Víz” alfejezet, 20. oldal, valamint a Bánya rehabilitációs és bezárási terv78 123. oldal mutatja az alapvető éghajlati tényezők és a szélsőséges jelenségek az összes jövőbeni lehetséges változását. A Vízgazdálkodási és eróziószabályozási terv79, valamint a Bánya rehabilitációs és bezárási terv foglalja magába az ismert adatokra vonatkozó folyamatos értékelési eljárást és az éghajlatváltozás előrejelzéseit; azon a módon, hogy bármely, ami a kezelési és tervezési tevékenységgel kapcsolatban jelentőséggel bír, azonnal azonosítható és kezelhető legyen. Az éghajlati viszonyok, melyeket figyelembe vettek a Corna zagykezelő létesítmény tervezési tevékenysége során, különös tekintettel a szélsőséges csapadékeseményekre (a legfőbb tényező, mely szakadást okoz világszerte) elégségesek, még abban az esetben is, ha a szélsőséges jelenségre előre jelzett értékek összeadódnak (a projekt időtartamára 15%-os becsült növekedés, Bánya rehabilitációs és bezárási terv 123. oldal, Környezeti hatásvizsgálati tanulmány jelentése, 4.1 „Víz” alfejezet, 20. oldal). Végül a jelentős földcsuszamlások kialakulásának valószínűsége ezen a kimondott területen szintén nagyon alacsony, a szilárd kőzettani kompozíció eredményeként, mely főleg összetömörödött kőzetből áll, nagy mennyiségű bizonytalan összetételű kőzet nélkül. Legtöbb esetben olyan felszíni földcsuszamlások és kőzet fregmentáció alakul ki, melyek csak minimális hatással vannak a tárgyakra (7. fejezet Kockázatok, 2.6 részfejezet, 50. oldal). 45. Az első kérdésem a robbanóanyagra vonatkozik. Azt tudjuk, hogy hetente 20 ezer tonna robbanóanyagot fognak elhasználni. Azt szeretném megtudni, hogy vizsgálták-e a robbantások gátra kifejtett vibrációs hatásait?80 A környezeti hatásvizsgálatok (KHV) egy előzetes, összesített felmérést foglalnak magukba az álló gépek és a közlekedési eszközök zajáról, amely kezdetben segít megismerni a Verespatak Projekt összesített háttérzaját és vibrációját, valamint alapja lehet a jövőbeli felméréseknek és a helyes eljárás kiválasztásának, a legjobb gyakorlati megvalósításhoz/ a legjobb elérhető technika kiválasztásához, amely tovább csillapíthatja a potenciális zajt és vibrációt a Projekt működése során. Ezeket a felméréseket alkalmazzák az építkezések nagy részénél, üzemeltetésnél, a bezárási folyamatoknál és a géppark működtetésénél. Ezeket a felméréseket dokumentálják és az adatokat táblázatba foglalják és készítenek isopleth térképet, jelölve a főbb zajforrásokat az adott Projekt évre vonatkozóan; lásd 4.3.8. -4.3.16. Táblázatokat és a 4.3.1.- 4.3.9. adatokat. Mindezek a részletek alkalmazhatók a módszerek beállításánál, a használt adatok felhasználhatók a Projekt minden szakaszára (építkezés /üzemeltetés /bezárás) vonatkozó potenciális hatások megelőzésében /csillapításában/ kiküszöbölésében, a 4. Fejezet, 4.3. bekezdés foglalkozik „A környezeti hatásvizsgálat zaj és rezgés jelentésével”. Az adatok elemzését az Ipromin tanulmány tartalmazza „Geomechanikai tanulmány a bányászati tevékenység hatásának méréséről, olyan épületekre, amelyek védelmi zónán belül helyezkednek el” címmel, amely leírja, hogy a verespataki bányászati körzetben használandó feltárási technikáknál az oszcilláció sebessége (legfontosabb paraméter a robbantás által generált földmozgás hullámok) jelentősen csökken, ahogy távolodunk a robbantás központjától. 78 Mine Rehabilitation and Closure Plan 79 Water Management and Erosion Control Plan 80 Nemes Noémi, Greenpeace

72

Ahogy az 1. Táblázat és az 1. ábra mutatja 500 méterre a robbanás központjától a rezgés erőssége megfelel egyes és kettes fokozatnak a természeti földrengéseknél használt MKS skálán. A Corna zagykezelő rendszer körülbelül 2.5 km-re helyezkedik el a Cetate és 3 km-re Carnic meddőhányó szájától. A jövőben eltoljuk a robbantás központját, csökkentve az erősségét, és megállapíthatjuk, hogy ez a rezgéserősség elég gyenge lesz a zagykezelő rendszer területén. A gát úgy van tervezve, hogy kibírjon akár egy Richter skála szerinti nyolcas földrengést is; ezért kijelenthetjük, hogy a nyitott üregű robbantások okozta földmozgások rezgései a távolsággal csökkennek, így nincsenek hatással a gátszerkezetre és nem veszélyeztetik annak ellenállását. A robbantás technikájáról részletesebb leírás található a 7.1. Függelékben- „Javasolt robbantási technika Verespatak Projekt működtetéséhez”. 46. Önök a legszigorúbb nemzetközi előírásokról beszélnek. Ha már figyelembe vettek minden ilyen előírást, akkor hogyan jutottak arra a következtetésre, hogy egy olyan zagytározót építsenek, ami nincs szigetelve? Valóban a tározótartály világhíres minőségéről beszélünk, miközben az megszegi az európai szabályokat? Ez a 31/1999 sz. hulladék elhelyezési normatíva előírása, melyet a román törvényhozás most fogadott el. Ez a törvény előírja, hogy a hulladéklerakót 8 rétegben kell szigetelni. A kérdésem az, hogy a hatástanulmány mely része tartalmazza azt, hogy a meddőhányót és zagytározót 8 rétegű mesterséges szigeteléssel védik? Szeretném tudni, hogy hol található az erre vonatkozó megfelelő leírás.81 A 351/2005 sz. Kormányhatározat, amire Ön utal, jóváhagyja a lépcsőzetes elhelyezést a kitermelés során, a különösen veszélyes anyagok kibocsátását és kiömlését, és nem írja elő zagykezelő rendszer építési / üzemeltetési kritériumait. Ugyanakkor tájékoztatjuk, hogy az RMGC minden lehetséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy rendelkező törvényi előírásokat betartsa, beleértve a lépcsőzetes elhelyezésre a kitermelés során, és a különösen veszélyes anyagok kibocsátására és kiömlésére vonatkozót is. A kommunális hulladék elhelyezését a 2005. 10. 05-én megjelent Hivatalos Közlöny I. 394. részében kihirdetett 349/2005 sz. Kormányhatározat szabályozza, ami egy irányadó törvény, mely átültette a nemzeti törvényhozásba az 1999. 07. 16-án az Európai Közösség Hivatalos Lapja 182/1. számában megjelent 1999/31/EK Irányelvet a hulladékgazdálkodásról Jelenleg, európai szinten az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelését határozottan szabályozza a 2006. 04. 11-én megjelent Európai Közösség Hivatalos Lapja L 102 számában közzétett 2006/21/EK irányelv (továbbiakban 2006/21/EK irányelv). Az RMGC a környezeti hatásvizsgálat jelentését a 2006/21/EK irányelv kötelező előírásai és kikötései figyelembevételével tervezte. Tájékoztatjuk, hogy függetlenül attól, hogy a 2006/21/EK irányelvet mikor ültetik át a nemzeti jogi gyakorlatba, az RMGC ki fogja elégíteni minden, a bányaművelési tevékenységre és hulladék elhelyezésre vonatkozó kötelező törvényi kikötéseknek. 47. A harmadik kérdés pedig a későbbi, 70 ezer dolláros költségigényű rekultivációra vonatkozik. Ez az összeg irreálisnak tűnik, ha azt a tényt vesszük figyelembe, hogy egyedül a meddőhányó termőfölddel történő borításához szükséges összeg valahol 108 – 132 millió dollár között lenne. A zagytározó borítása pedig 43 – 790 millió dollár közé esne. Ezekkel összehasonlítva mindannyian érzékelhetik, hogy ez a 70 millió dollár gyakorlatilag semmi. 81 Nemes Noémi, Greenpeace

73

Tényleg komolyan gondolják ezt a nevetséges összeget? És ha igen, akkor a rekultiváció mely része lesz kivéve a projektből? Kié lesz a bezárt bánya? A projekt szerint mennyi ideig maradnak a helyszínen a rekultiváció elvégzésére? John Aston azt mondta, hogy bárhol a világon tud találni munkát. Mi viszont itt élünk és nem szándékozunk elmenni innen. A munkahelyünk itt van és nem fogjuk megengedni az Önök vállalata szennyezze a környezetet.82 A bánya bezárására és környezeti rehabilitációjára szánt összegek nem szándékosan alábecsültek. Az RMGC bezárásának értékelése, melyet egy független szakértőkből álló nemzetközi tapasztalattal rendelkező csapat készített és kívülálló szakértők fognak ellenőrizni, azon a feltételezésen alapszik, hogy a projektet a terveknek megfelelően lehet befejezni, félbeszakítás vagy csődeljárás nélkül. Vannak tervezési számítások és becslések a bezárási tervben elfogadott anyagi kötelezettségvállalásain alapul és a KHV Bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv (J Terv a KHV-ban). A J Terv 1. Mellékletét naprakész állapotba hozzák egy sokkal részletesebb megközelítéssel, minden egyes évre kiszámolják a garancia összegét, amelyet évről évre letétbe kell helyezni, hogy rehabilitálják a bányát, mielőtt az RMGC felszabadul minden jogi felelősség alól. A legfontosabb az, hogy a jelenlegi becslések a nemzetközi legjobb gyakorlat és legjobb elérhető technológia (BAT) alkalmazását az összes romániai és Európai uniós törvény és szabályozás betartását feltételezik. Verespatak bezárása és rehabilitációja a következő lépéseket foglalja magába: ƒ a meddőhányók befedése és növényesítése, amennyiben nem kerülnek visszatöltésre a nyílt színi bányagödörbe; ƒ a nyílt színi bányagödrök visszatöltése, kivéve a Cetate bányát, melyet tó kialakítása céljából elárasztanak; ƒ a zagytározó medence és gát befedése és növényesítése; ƒ a használaton kívüli üzemi létesítmények lebontása és a megtisztított terület újranövényesítése; ƒ víztisztítás fél-passzív rendszerrel (a hagyományos tisztítórendszer támogatásával), mindaddig, amíg minden elfolyó szennyvíz minősége elérte a kibocsátási határértéket és további tisztításra nincs szükség; ƒ a vegetáció fenntartása, erózió megfékezése, továbbá a teljes terület ellenőrzése, mindaddig, amíg az RMGC nem bizonyította, hogy minden helyreállítási célt alátámaszthatóan elértek. Mivel a bezárásnak és rehabilitációnak sok szempontja van, biztosak vagyunk a költségbecslésünkben, ugyanis a legnagyobb költséget – mely a táj újraalakításához szükséges földmozgatási műveletek miatt merül fel – biztonsággal lehet becsülni. A projekt terveket használva meg tudjuk állapítani azoknak a területeknek a nagyságát, melyeket újból ki kell alakítani vagy be kell fedni. Éppen úgy, létezik a tudományos munkáknak és tapasztalatoknak egy tára, mely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megállapítsák a sikeres újra-növényesedéshez szükséges földtakarás vastagságát. A terület nagyságát megszorozva a talajtakaró szükséges vastagságával és egy egységnyi arányszámmal (mely a hasonló területen végzett hasonló földmozgatási műveletekből lett levezetve), becsülhetjük a rehabilitációs műveletek legjelentősebb oldalának várható költségét. A földmozgatási műveletek, melyeknek költsége összesen megközelítőleg 65 millió USD lesz, bezárási és rehabilitációs költségek 87%-át teszik ki.

82 Nemes Noémi, Greenpeace

74

A zagytározó felszínének stabilizálásához és újjáalakításához kapcsolódó kiegészítő intézkedések fontosságát a megújított Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállások (EFG83) költségvetésben kerül kidolgozásra, mely a zagyok rehabilitációjára vonatkozó tartalékok növekedéséhez vezet, különösen akkor, ha a TMF idő előtt bezár és nem alkalmaznak optimális zagy elhelyezési formát. A pontos számadatok a TMF bezárási stratégiájának részleteitől függ, amit csak üzemelés közben lehet véglegesen meghatározni. Hisszük, hogy – távol a „szándékosan alábecsült”-től – költségbecslésünk a bizonyítéka annak, hogy milyen magas szintű az elkötelezettségünk a bezárással és rehabilitációval kapcsolatban. Csak összehasonlításképpen, a világ legnagyobb aranytermelője 683 USD-t (2006 december 31. állapot) különített el 27 termelőüzem rehabilitációjára, mely bányánként átlagosan 25 millió USD-vel egyenlő. Az RMGC bezárási költségbecslés legutóbbi felülvizsgálatával a KHV tanulmányban foglalt 73 millió USD-ről a jelenlegi 78 millió USD-re emelkedett a kiegészítő információk alapján. 48. Már említettem, hogy létezik egy nemzeti régészeti és műemlékvédelmi bizottság az ICOMOSon belül, aminek természetesen angol neve is van: ICAHM.84 Én vagyok ennek a testületnek a vezetője, de tagja vagyok a nemzetközi szervezetnek is. Én utaltam erre, de talán elkerülte a figyelmét. Ugyanis azon az inkriminált nemzetközi találkozón Önök tartottak egy megbeszélést és hoztak egy határozatot is.85 Nem akartam erről említést tenni, de ha már szóba hozták, szeretnék ebből idézni egy mondatot. A meghatározó döntést a világ első régészeti testülete hozta, és az nem az ön által idézett vitában született meg. Továbbá Ön úgy említett több robbantást, mint sajnálatos, de már befejezett cselekményt, azonban [állítása szerint] eddig az RMGC nem okozott semmilyen kárt a római tárnákban. Sajnos azonban ilyen esetek megtörténtek, és ez ismert előttem, Ön előtt és mások előtt is, mert, ha jól emlékszem, két éve több kísérleti robbantást is végeztek. Ezek a robbantások hatással voltak a római aknák bejáratára és szabaddá tették azokat. Örömmel olvastam, olvasom és hallom, hogy az RMGC meg kívánja menteni Verespatakot és küzd a természeti és kulturális örökségének a védelméért. Én azt javaslom, vezessük ezt a harcot együtt. Úgy gondolom, hogy nem velünk és nem most kell véget érjen ez a párbeszéd. Ezt Romániának, a román kormánynak, azaz a román államnak kell lezárnia. Következésképp, ha ebben egyetért az RMGC, tiszteletben kell tartania a román állam döntését.86 A római kori tárnák és a hozzájuk kapcsolódó maradványok (mint a verespataki lelőhelyeken épített szerkezetek) egyike sem szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A történelmi bányaművelésekre vonatkozó kutatások komplex kérdéseinek részletes információi publikálásra kerültek a Verespatak projekthez készített Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány hatodik kötetében, Kulturális örökség jelentés, 1. melléklet, 32, 36-55 és 83-109 oldalak. Annak ellenére, hogy jelentőségük már 150 éve ismert volt, a verespataki római tárnákat 1999 előtt nem kutatta a bányászati archeológia. 2000 előtt az ilyen típusú régészeti emlékeket alapvetően nem kutatták tudományos módszerekkel, és csak empirikusan tettek róluk említést.

83 Economical Financial Guaranty, mely az anyag többi részében Environmental Financial Guaranty, azaz Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállás – a fordító megjegyzése 84 Valójában az International Committee on Archaeological Heritage Management, ahogy a nevéből is kitűnik, nemzetközi és nem nemzeti szervezet, ellentétben azzal, ahogy az angol nyelvű jegyzőkönyv tévesen fordítja Visy Zsolt szavait – a fordító. 85 Valószínűleg az ICAHM tartott megbeszélést és hozott határozatot, nem a bányavállalat – a fordító. 86 Visy Zsolt, Pécsi Egyetem

75

1999 óta egy toulouse-i régészeti archeológia terén specializálódott csapat végzett tudományos kutatásokat a verespataki lelőhely bányászati emlékein. A római korra datált 7 km hosszú járatok az összes hegyben beazonosított és feltérképezett ilyen jellegű művek összességét jelentik, és nem alkotnak egységet. Ezeknek a szerkezeteknek a kutatása elősegítette alaposabb megértésüket és helyes döntések meghozatalát a megőrzésükkel és hasznosításukkal kapcsolatban. Az elvégzett kutatás eredményeinek alapján (amik a Cetate, Cârnic, Jig hegytömbök esetén már véget értek, de még folynak az Orlea-hegyen) a következő ókori bányákkal rendelkező területek megőrzése és hasznosítása javasolt: ƒ Cătălina Monuleşti tárna – Verespatak történelmi központjában található, ahol a legjelentősebb mennyiségű viasztáblát illetve a bányavíz elvezetésére szolgáló ókori hidraulikus rendszert találták; ƒ Păru Carpeni bányamező – Orlea hegydélkeleti részén található, ahol a római, fából készített vízelvezető rendszerrel (kerekek, csatornák, stb.) ellátott, egymást átfedő teremrendszert találták; ƒ Piatra Corbului térsége – a Cârnic hegy délnyugati részén található, ezen a területen ókori és középkori gyújtásos technikával ásott tárnák nyomai találhatók; ƒ Văidoaia hegy vidéke – Verespatak falu északnyugati része, ahol még az ókori felszíni bányászati kitermelés szelvényei találhatók. Ami a Cârnic hegy déli részén talált ókori tárnákat illeti, ahol a kutatások már lezárultak, figyelembe véve a terület nehéz megközelíthetőségét, a leletek állapotát, természetét és területi eloszlását, illetve azt is, hogy ilyen bányaműveket a fent említett többi lelőhelyen is be sikerült azonosítani, arra a következtetésre jutottak, hogy ezeknek a lelőhelyeknek a közönség számára történő megnyitása nagyon nehéz. Számos nehezen leküzdhető akadályba ütközik ezeknek a tárnáknak a biztonságos és fenntartható megközelítése mindenek előtt a szakértők számára. A közönség számára történő kiépítésük pedig még ennél is nehezebb és valószínűtlenebb opció. Így a jelen helyzet világosan azt bizonyítja, hogy az ókori bányaművek többsége a Cârnic és a többi bányamezőn csak specialisták által, nehéz körülmények között megközelíthető és a széles közönség számára gyakorlatilag megközelíthetetlen. Ráadásul az Európai Unióban a múzeumok hasonló tevékenységeit szabályozó közösségi biztonsági előírások szerint, amelyeket a romániai törvényhozás is át fogja venni, a veszélyes római tárnákat nem lehet a közönség számára látogathatóvá tenni. Azt is figyelembe kell venni, hogy lesznek hasonló római tárnák, amelyek in situ kerülnek megőrzésre. A kárenyhítési erőfeszítések részeként a szakértők szükségesnek találták, hogy ezeknek a római leleteknek teljes körű feltárásán kívül ezekről a szerkezetekről háromdimenziós grafikus modell és néhány 1:1 arányú, a Verespatakon javasolt Bányászati Múzeumban kiállításra kerülő másolat is készüljön. Alternatívaként a társaság úgy döntött, hogy elkészít egy szaktanulmányt, ami a Cârnic hegyben található összes tárna megőrzésének és turisták számára történő megnyitásának költségeit becsüli fel. Vegye figyelembe, hogy ebben a hegyben egy közönség által látogatható körút létrehozásának és fenntartásának költségei képtelenül magasak, és gazdaságilag nem megvalósíthatóak (lásd „Költségbecslés a Cârnic hegyben található ókori tárnarendszer fejlesztéséről,” melyet az Egyesült Királyságban bejegyzett cégek, a Gifford és a Geo-Design és Forkers Ltd. készítettek). Az eddig az Orlea-hegy vidékén (az egyetlen terület, ahol a Történelmi műemlékek 2004-es listája szerint ókori bányászati emlékek találhatók) lefolytatott régészeti feltárások előzetes jellegűek voltak. A terület részletes feltárása 2007-2012-re van betervezve, és a feltárási tevékenységek befejezése után, a törvényi szabályozásoknak megfelelően, szükséges intézkedéseket meg fogják tenni, akár egyes mezők in situ megőrzésre, akár a többi esetben régészetileg értéktelennek nyilvánító eljárás kezdeményezésére.

76

A szórványleletekre és az előzetes (felszíni és felszín alatti) régészeti feltárásokra vonatkozó részletes információk publikálásra kerültek a Verespatak projekthez készített Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány hatodik kötetében, Kulturális örökség jelentés, 1. melléklet, 231236. oldalak. A következő, a jelentésben említett szempont figyelembevétele szükséges: Mivel a projekt Orlea térségére vonatkozó területfejlesztési terveit csak később, 2007-ben mutatják be, a felszíni régészeti kutatást ezen a területen fogják elvégezni. „Ennek következtében az építési tevékenység nem fogja kezdetét venni ezeken a területeken mindaddig, amíg a romániai törvényeknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően le nem zárultak” (Kulturális örökség jelentés, 6. kötet, 46. oldal.) Figyelembe kell venni, hogy a projekt nem fogja ellenőrizetlenül megsemmisíteni Verespatak térségének a tárnáit. Ezzel ellentétben a régészeti emlékek ilyen sajátos kategóriájának létezését a projekt előkészítése során vették fontolóra. Ezért előzetes régészeti feltárásokat és kiterjedt kutatásokat végeztek, és megfelelő intézkedéseket tettek ezek eredményeinek figyelembevételével. Ahogy a terület szakértői által publikált jelentésekből és tanulmányokból kitűnik, a római kori tárnák Verespatak térségében jelentősek de nem egyedülállóak. Ezért egy Erdélyben és Bánátban található ókori bányákat felsoroló lista, amelyet a Verespatak projekt Környezeti Hatástanulmánya elkészítésének keretében állítottak össze, azt a következtetést támasztja alá, hogy Verespatak lelőhely nehezen tekinthető egyedülállónak, legalábbis a Római Birodalom és ezen belül Dacia provincia területén folytatott bányászati tevékenység történetének összefüggésében. Legalább húsz hasonló lelőhely rendelkezik viszonylag hasonló jellemzőkkel, és közülük néhány (Ruda Brad, Bucium – a Vulcoi Corabia vidéke és Haneş – Amlaşul Mare térsége) már konkrét bizonyítékokkal is szolgált arra, hogy régészeti potenciáljuk bizonyos mértékben Alburnus Maior lelőhelyéhez fogható. Ezt a szempontot szintén figyelembe kell venni a Verespatak jelentőségét a lelőhely egyedülállóan értékes voltában látó értékelésnél. Következésképp a kérdésére válaszként azt mondhatjuk, semmilyen körülmények között nem fogják megsemmisíteni a római tárnákat Verespatakon. Azonban most egy paradox helyzetben vagyunk. A római tárnák állapotából és természetéből adódóan a fizikai létüket fenyegeti veszély, ha nem vizsgálják meg azokat kellőképpen. Az ilyen típusú kutatást, amit leletmentő ásatásnak neveznek, a világ minden táján gyakorolják, szoros kapcsolatban egyes területek gazdasági fejlesztésével. Ráadásul mind a kutatás mind a megőrzött területek hasznosításának és fenntartásának költségét a beruházó biztosítja egy a magán- és közszféra között a kulturális örökség védelme érdekében létrehozott együttműködés keretein belül, ahogy azt az Európai egyezmény a régészeti örökség védelmében c. dokumentum [1] (Málta1992) rendelkezései kimondják. Tekintettel Verespatak kulturális örökségére és a hatályos jogi előírásokra S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. több mint tízmillió amerikai dollárt különített el a kulturális örökség kutatására 2001 és 2006 közötti időszakra. A kutatás eredményeit, a szakértők véleményét és az illetékes hatóságok határozatait figyelembe véve a társaság megközelítőleg 25 millió amerikai dollárt különített el Verespatak kulturális örökségének a katatására, megőrzésére valamint helyreállítására, ahogy ezt a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 2006 májusában közzé is tette (lásd Jelentés a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról 32. kötet A Verespatak régészeti örökség kezelési terve, 84-85. o.) Ebben a javaslatok magukban foglalják a kutatási tevékenység folytatását Orlea térségében és különösképp az Újkori Régészeti Múzeum létrehozását földtani, régészeti, ipari és néprajzi kiállításokkal, továbbá a CătălinaMonuleşti gyűjtemény és a Tău Găuri műemlék turisztikai megközelíthetőségének fejlesztését, valamint a 41 történelmi műemlék épület és a védelem alatt álló Verspatak történelmi központ megőrzését és helyreállítását.

77

További információkról az eddig lezajlott kutatások történetével, a verespataki tárnákban talált legfontosabb leletekkel kapcsolatban, valamint a problémára vonatkozó szakértői véleményekről és a vizsgálati tanulmányokról amelyeket arról a tervről készítettek, amely létrehozna egy földalatti körutat a Cârnic hegyben, amely magában foglalja a római bányászati szerkezeteket, továbbá Edward O'Hara, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kulturális örökségvédelmi általános előadójának a véleményéről lásd a következő mellékleteket: „Tájékoztatás Verespatak kulturális örökségéről és a kapcsolódó intézkedési szempontokról,” és „Költségbecslés a Cârnic hegyben található ókori tárnarendszer fejlesztéséről” címmel vagy az O'Hara jelentés csatolt román fordítását. Részletes adatok elérhetők a Verespataki bányaművek átfogó kérdéseiről, az eredményekről és a hasznosításukban rejlő lehetőségekről a KHV Jelentés 6. kötetében a „Kulturális örökség jelentés,” 32, 36-55, 83-109. oldalain. Hivatkozás: [1] Az egyezmény szövege a következő címen olvasható: http://conventions.coe.int/Treaty/Commun/QueVoulezVous.asp?NT=143&CM=8&DF=7/6/2006 &CL=ENG 49. Én egy nagyon rövid számítást végeztem az arany értékéről, ami összesen a számítások szerint kijöhet. Ha jól tudom a néhány évvel ezelőtti 480 dollár/uncia árról mostanra 611 dollár/uncia között mozog jelenleg a dollár ára. Hatalmas növekedés. Érdemes aranyat bányászni. De még, hogy ha ezt veszem számításba, akkor kb. 6 milliárd dollár teljes bevétel az után. Kérem, javítsanak ki, ha ez nem így van. De ha így van, akkor ebből le kell venni 1 milliárd dollárt, ami a beruházás, a munka meg a kivitelezésre vonatkozik. Az 5 milliárdon osztozik négy az egy arányban a Gabriel és Románia. Tehát Románia összesen 15 év alatt 1 milliárd dollár nyereséget kasszírozhat. Ezek szerint durva megközelítéssel évente kb. 63 millió dollárt. én azt hiszem Romániának ezt kell értékelni. 15 év alatt teremtek az ott élő embereknek meg magamnak valamivel jobb helyzetet. Van ennyi pénzem évente, de csak 15 évig nem tovább. Az ott élők 15 évig kapnak munkát, de utána nem jutnak munkához. Vagy pedig a kulturális és természeti örökséggé nyilváníttatom, ha lehet és tudom, és ezért küzdök minden erőmmel. Ebben az esetben viszont nem 15 évre, hanem 115 évre vagy még tovább teremt mérsékelt, boldog megélhetést az ottani lakosoknak és az ott élőknek.87 A Verespatak Project (RMP) a helyi és regionális gazdasági fejlődés katalizátora lesz. Mint bármely más jelentős ipari fejlesztés esetében, a hatások között lesznek pozitívak és negatívak is. Verespatak esetében az előnyös hatások maximálisan ki lesznek használva a helyi és regionális önkormányzatok, valamint egyéb hasonló társadalmi csoportok bevonásával a fejlesztési kezdeményezésekbe, amely részvételi politikánk része. A negatív hatások enyhítésre kerülnek a Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) által meghatározott intézkedéseken keresztül. A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) felismerte, hogy a fenntartható fejlődés egy multidimenziós fogalom, ami a tőke öt egymással kölcsönös kapcsolatban álló kulcsterületének a kombinációja.

87 Visy Zsolt, Pécsi Egyetem

78

Pénzügyi Tőke Gazdasági fejlődés hatása, pénzügyi kezelés, adók ƒ Átlagosan 1200 munkahely megteremtése a 2 éves építkezés ideje alatt, ennek nagy része helyi munkaerő; ƒ 634 munkahely megléte a működés során (közvetlen alkalmazás, beleértve a szerződéses alkalmazást a takarításra, biztonsági szolgálatra, szállításra, és egyebekre) 16 évre, ennek nagy része helyi munkaerő; ƒ Körülbelül 6000 közvetett munkahely a következő 20 évre helyi és regionális szinten; ƒ 1 milliárd USD kerül befizetésre nyereségrész, nyereségadó, jogdíjak, valamint egyéb adók és díjak formájában a romániai helyi, regionális és országos kormányzatoknak; ƒ 1,5 milliárd USD-t fordít a vállalat termékek és szolgáltatások beszerzésére Romániában. Ebből 400 millió USD a kivitelezés ideje alatt (2 év) és 1,1 milliárd USD a működés ideje (16 évvel számolva) alatt kerül elköltésre; ƒ Egy mikrohitelezési finanszírozási lehetőség felállítása a régióban, amely megkönnyíti a hitelhez jutás lehetőségét; ƒ A helyi és regionális üzletfejlesztés népszerűsítése, egy üzleti központ és inkubátoregységek felállítása, mentori szerep felajánlása, tréningek (vállalkozás, üzleti terv, pénzügyi és adminisztratív vezetés, stb.), jogi, pénzügyi és adminisztratív tanácsadás. Fizikai Tőke Infrastruktúra – beleértve az épületeket, energiát, közlekedés, víz- és hulladékgazdálkodási eszközöket ƒ A kormányhivatalok bevételének növekedésével – 1 milliárd USD 20 éven keresztül (a kivitelezés, termelés, és bezárás időszakában) – olyan plusz források keletkeznek, amelyek felhasználhatóak közösségi infrastruktúra fejlesztésére; ƒ Az RMCG kialakítja Piatra Albã és Dealul Furcilor újratelepítési területeit Alba Iulia megyében. Piatra Albã-ban új városközpont, kereskedelmi és lakóterületek épülnek; ezek átadásra kerülnek majd a helyi hatóságok részére amint elkészülnek. Az Újratelepítési és Újrarendezési Akcióterv (RRAP - Resettlement and Relocation Action Plan) minden adatot tartalmaz ezekről a kezdeményezésekről. Emberi Tőke Egészség és oktatás: ƒ Egy magán gyógyszerellátó és klinika Piatra Albã-ban (lásd az RRAP-ben) amelyek széles társadalmi körben elérhetőek lesznek az egészségbiztosításon keresztül; ƒ Az Abrud kórház egyik szárnyának felújítása és a társadalom szélesebb körében elérhetővé tétele a román nemzeti egészségügyi rendszeren keresztül; ƒ A SMURD (Újraélesztési és Mentési Mobil Sürgősségi Ellátás) orvosi rendszer alkalmazása a térségben; ƒ Új iskola, lakó és középületek építése Piatra Albã-ban. Mindez részletesen leírásra került az RRAP-ban; ƒ Egészségtudatossági kampányok, (a helyi hatóságokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttműködésben) amelyek sok más között elsősorban a következőkre koncentrálnak: reprodukciós egészség, diéta, és egészséges életmód; ƒ Együttműködés az oktatási szolgáltatókkal, valamint a nem kormányzati szervekkel a térségben az oktatási lehetőségek fejlesztésével és a szélesebb körben megvalósuló hozzáféréssel kapcsolatban, pl. Ovidiu Rom és helyi hatóságok.

79

Társadalmi Tőke Készségfejlesztés, közösségi kapcsolatok és társadalmi hálózatok és az ezeket támogató intézmények, valamint a kulturális örökség megőrzése: ƒ Erőfeszítések Verespatak fejlesztésére és kulturális örökségének népszerűsítésére helyi szinten és a turizmus fejlesztése érdekében; ƒ Felnőttképzési lehetőségek és készségfejlesztési programok biztosítása, beleértve az oktatási programokat és ösztöndíjakat, mindez az elhelyezkedési lehetőségek növelése érdekében mind közvetlenül az RMGC-nél, mind általánosan; ƒ A programok támogatják a kiszolgáltatott embereket és csoportokat, céljuk a társadalmi hálózatok megerősítése, különösen Verespatakon (Jószomszéd Program, Társadalmi Program); ƒ Együttműködés a környékbeli fiatalokkal foglalkozó nem kormányzati szervekkel, a közösségben megtalálható képességek fejlesztésének és növelésének érdekében. Természeti Tőke Tájkép, biológiai sokszínűség, vízminőség, ökoszisztémák: ƒ Az RMP terveiben és a SOP-ban található intézkedések a környezetvédelmi hatások minimalizálását fogják eredményezni, ahogy ez megjelenik a KHV-ban; ƒ A jobb környezeti feltételek emelni fogják Verespatakon az életminőséget; ƒ Oktatás és támogatás a környezetvédelmi megfontolások üzleti tervekben való szerepeltetésére; ƒ Figyelemfelkeltés a gazdasági tevékenységből származó pozitív környezeti hatásokra; ƒ Kölcsönökkel összefüggésbe hozott környezeti szabványok betartásának támogatása a mikrohitelt nyújtó intézményen keresztül, beleértve a környezeti teljesítmény ellenőrzését; ƒ Üzletviteli viselkedési kódex, amely megköveteli az RMP beszállítóitól, hogy eleget tegyenek az RMGC környezetvédelmi szabványainak. Ez az öt terület támogatja a fenntartható fejlődés három – társadalmi, környezeti és gazdasági – pillérjét. Az RMGC véleménye az RMP társadalmi és a gazdasági előnyeiről a Közösségi Fenntartható Fejlődési Tervben és a KHV 4.8 fejezetében – a Társadalmi és Gazdasági Környezetben – került kifejtésre. Az RMGC együtt fog működni a közösségfejlesztési ügyekben a közösség érdeklődő tagjaival. Az RMGC együttműködési elkötelezettsége kiterjed a helyi, regionális és nemzeti hatóságokra. Ez a megközelítés lehetőséget ad a közösségnek, hogy integrált módon, az összes érintett bevonásával birtokolja, irányítsa és ellenőrizze az összes fontos fejlesztési ügyet. Ezen elkötelezettség szellemében az RMGC már idáig is számos konzultációt lefolytatott, beleértve 1262 egyéni megbeszélést és interjút, kérdőívek szétosztását, amelyekből közel 500 érkezett vissza kitöltve, valamint elvégzett 18 fókuszcsoportos interjút és 65 nyilvános vitát. Ezen kívül számos tanácskozást tartott a kormányzati hatóságokkal, nem kormányzati szervezetekkel és egyéb potenciális érintettekkel. A visszacsatolást felhasználták a KHV Vezetői Terveinek készítése, valamint az együttműködési és a fejlesztési program tervezetkészítése során. Az RMCG jelenleg is végzi egy átfogó monitoring program fejlesztését, hogy kiértékelje a káros társadalmi-gazdasági hatások csökkentésének és a hasznosak növelésének lehetőségeit. Ez a monitoring program magában foglalja az érintettek és a potenciális érintettek véleményét és szempontjait. Ezen vélemények intézményesítése érdekében – számos helyi és regionális érintett csoporttal együttműködésben – az RMGC részt vesz a helyi

80

és regionális társulások kialakításában, hogy segítse az RMGC-t és a közösséget az RMP folyamatának ellenőrzésében. Az RMGC monitoring programja átlátható módon kerül végrehajtásra, lehetőséget adva a feleknek az eljárás hatékonyságnak kiértékelésére és fejlesztési javaslatok megtételére. Ez a folyamat a projekt teljes ideje alatt tart azzal a céllal, hogy maximalizálja az előnyöket és minimalizálja a negatív hatásokat. Egy előzetes keret már kialakításra került, amely segítséget nyújt majd a monitoring terv kifejlesztésének irányításban (lásd 14. kötet, 4.8. fejezet, Társadalmi és Gazdasági Környezet, 7-1. táblázat a Verespatak projekt KHV-ában). A partnerségek magukban foglalják az oktatást és fiatalok foglalkoztatását és képzését illető kezdeményezéseket, úgymint: ƒ Roşia Montană NGO Társulás; ƒ Roşia Montană Ifjúsági Társulás; ƒ Apuseni Ifjúsági Szórakozási Központ; ƒ Roşia Montană Oktatási Társulás. Más társulások környezetvédelmi szempontok ellenőrzésével és kezelésével foglalkoznak, így például a Verespataki Kutatóközpont a Környezetért és Egészségért (The Roşia Montană Research Center for Environment and Health). A Verespataki Biodiverzitás Társulás (Roşia Montană Biodiversity Partnership) és a Verespataki Erdészeti Társulás (Roşia Montană Forestry Partnership) felelőssége a biofizikai aspektusok ellenőrzése és kezelése. Az RMP által bemutatott gazdasági lehetőségek további támogatása és fejlesztése érdekében az RMGC a helyi érintettekkel is együttműködik egy üzleti központ felállításának érdekében. Az RMGC és a partnerei által kínált képzési programok, valamint az RMP ideje alatt szerzett munkatapasztalat várhatóan magasan képzett és szakképzett munkaerőbázis kialakulásához vezetnek számos területen. Ezek az emberek várhatóan versenyképesebbé válnak a munkaerőpiacon, és növekszik az esélyük más bányavállalatoknál történő elhelyezkedésre. Ráadásul bizonyos készségek nem csak a bányászati szektorban alkalmazhatóak. A közvetlen készségfejlesztés mellett az RMP, mint számottevő befektető, jelenléte fejleszteni fogja a terület gazdaságát, bátorítva és segítve a nem bányászati tevékenység fejlődését. A fejlettebb beruházási és gazdasági környezet várhatóan olyan üzleti lehetőségek kialakulásához vezet, amelyek az RMP-el párhuzamosan fejlődnek és túlmutatnak a bányászati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységeken. Ez, a gazdasági fejlődés diverzifikációja, az RMP megvalósításához vezető befektetések egyik legfontosabb előnye. Az Övezeti Urbanizációs Terv (PUZ – Zonal Urbanism Plan) tartalmazza az RMP által felhasznált földterületek részletezését, amely a verespataki önkormányzat területének 25%-át érinti, nyitva hagyva a lehetőséget számos más üzleti vállalkozás számára. Néhány vállalkozás éppen most alakult meg az önkormányzat területének maradék 75%-án, a PUZ véglegesítése után az üzleti kezdeményezések további támogatásban részesülhetnek. [2] További információkért tekintsék meg a Verespataki Fenntartható Fejlődés Program és Társulás (Roşia Montană Sustainable Development Programs and Partnerships) 4. mellékletét.

81

Hivatkozások: [1] Az RMP-re vonatkoztatott multiplikátor hatás a következőképpen alakul: 1 közvetlen munkahelyre 30 közvetett, teljes munkaidős munkahely kialakulása 20 évre vetítve. A multiplikátor hatás kiszámításához használt összetett módszertanról bárki tájékoztatást kaphat az RMGC-n keresztül. Ezzel együtt a jóval konzervatívabb 1: 10 - közvetlen: közvetett arány van használatban, hogy a számítások illeszkedjenek az elszegényedett régiókban megvalósuló nagy bányászati projektekhez, amelyek ilyen mértékű multiplikátor hatással számolnak. Ez kerül említésre a következő dokumentumban: UNCTAD (2006), Árucikk-politika a fejlődésért: egy új keret a szegénység elleni küzdelemben. TD/B/COM.1/75 Genf, Svájc. [2] A meglévő iparágakról - mint a mezőgazdaság és a turizmus - is van szó a KHV 14. kötetének 4.8. fejezetében (Társadalmi és Gazdasági Környezet), valamint a 31. kötetben (L terv - Közösségi Fenntartható Fejlődés Irányítási Terv). Ezek az adatok elsősorban abból a célból kerültek összegyűjtésre, hogy elemezhetőek legyenek a projekt lehetséges hatásai ezen iparágakra.

82

1. Melléklet Kérdések és észrevételek, amelyek a Verespatakon tervezett bányanyitással kapcsolatban tartott nyilvános fórumon hangzottak el Szeged 2006. 08. 28 Forrás: www.truestory.ro, Volume 82 (82_en.pdf dokumentum)