A közhasznú szervezetek új szabályai Az Országgyőlés 2011-ben elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (Ectv.), amelynek rendelkezései 2012. január 1-jétıl léptek hatályba. Legutóbbi írásunkban a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó szervezeti kérdésekkel foglalkoztunk, most a közhasznú jogállás megszerzésére, a közhasznú szervezetek mőködésére, gazdálkodására, adózására, illetve a közhasznú szervezetet támogatók kedvezményeire vonatkozó szabályokat mutatjuk be. A közhasznú jogállás Közhasznú szervezetté lehet minısíteni - a civil társaság kivételével - a Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezetet (egyesületet, alapítványt), és minden egyéb olyan szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetıvé teszi. Mindegyik szervezet esetében feltétel, hogy a létesítı okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végezzen. A közhasznú jogállás szempontjából nem minısül civil szervezetnek a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület. A 2011. december 31-ig hatályos, a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVII. törvény 24 pontos felsorolásban határozta meg, hogy milyen cél szerinti tevékenységet lehet közhasznú tevékenységnek minısíteni. Ez a látszólag taxatív felsorolás ugyanakkor az élet olyan nagy területeit fogta át – az egészségmegırzéstıl a szociális, tudományos, kulturális, környezetvédelmi tevékenységeken, a gyermek- és ifjúságvédelmen, sporttevékenységen stb. keresztül egészen az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történı biztosításáig, amely pontok közül minden civil szervezet megtalálhatta azt az egy vagy több tevékenységet, amely alapján kérhette közhasznúvá minısítését. A korábbi szabályozás a „közhasznúságnak” két fokozatát ismerte. Egy szervezet – a feltételek megléte esetén – mőködhetett „közhasznú szervezetként” vagy „kiemelkedıen közhasznú szervezetként”. A két fokozat között a végzett tevékenységet tekintve az volt a különbség, hogy míg a közhasznú szervezetnek elegendı volt az elıbb említett törvényi felsorolásban szereplı tevékenységek valamelyikét végezni, addig a kiemelkedıen közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kellett ellátnia, „amelyrıl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia”. Az Ectv. miniszteri indoklása szerint a törvény egyik legfontosabb – közhasznúságra vonatkozó – újítása a minısítés egyfokozatúvá tétele. Ennek oka szerinte az, hogy a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfőzött reményeket, mivel a fokozatok közötti tartalmi eltérés minimális lett, a határok és a kedvezmények körében fennálló különbségek elmosódtak. Az indokolás értelmében a törvény célja, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelıen, tényleges tartalommal töltse meg a közhasznúság fogalmát. Mindezt a szervezeti kör minıségi átalakításával a többfokozatúság megszüntetésével és a tényleges tevékenység alapú minısítéssel kívánja elérni. Ha a szabályozást közelebbrıl megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a korábbi „kiemelkedıen közhasznú” jogállás maradt fenn „közhasznú jogállás” elnevezéssel, de a korábbi kiemelkedıen közhasznú jogálláshoz képest is megnehezített feltételés követelményrendszerrel. 1
A közhasznú szervezetté minısíthetı szervezet a közhasznú jogállását – az új törvény szerint is – a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítı okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet − milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elı, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; − gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítı okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez; − gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítı okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; − közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A közhasznú jogállás szempontjából a legfigyelemreméltóbb „újítása” a törvénynek, a fenti követelményrendszer elsı pontjában található, amely megköveteli annak jogszabályhely mélységő megjelölését, hogy a szervezet milyen közfeladathoz kapcsolódóan végzi közhasznú tevékenységét. Ez a követelmény abból adódik, hogy - a törvény értelmezı rendelkezései között található meghatározás alapján - ezentúl nem lehet olyan szabadon megválasztani a közhasznúságot, mint a korábbi szabályozás szerint, ugyanis mostantól kezdve csak az a tevékenység minısül közhasznú tevékenységnek, amely a létesítı okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja. Azt, hogy mi minısül közfeladatnak, ugyancsak az értelmezı rendelkezések határozzák meg a következık szerint: „Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekbıl, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is”. A korábbi szabályozástól eltérıen, amikor egy társadalmi szervezet, egyesület – ahhoz, hogy közhasznú szervezet lehessen – szabadon választhatott a törvényben felsorolt cél szerinti tevékenységek közül egyet vagy többet, ezután meg kell keresnie azt a konkrét jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot, amelynek teljesítését „közvetve vagy közvetlenül” szolgálni akarja. Az új szabályozás következtében, tehát ha egy bármennyire is magasztos, kisebb vagy nagyobb emberi közösség érdekét szolgáló cél érdekében végzett tevékenység nem szerepel a hatályos állami vagy önkormányzati jogszabályokban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatok között, a továbbiakban nem tekinthetı közhasznú tevékenységnek! Az önkormányzati rendeletekre külön tekintettel kell lenni abból a szempontból, hogy egy olyan közfeladat, amely csak önkormányzati rendeletben van ilyenként meghatározva, kizárólag az adott önkormányzat illetékességi területén minısül közfeladatnak. (Az egyik településen közhasznú szervezetként mőködni akaró civil szervezet nem hivatkozhat egy másik önkormányzat rendeletére a végzendı tevékenység közfeladat jellege tekintetében.) 2
Ahhoz, hogy pl. egy civil szervezet közhasznú jogállást szerezzen, még nem elegendı, hogy állami vagy önkormányzati feladatot akarjon szolgálni, még egyéb feltételeknek is meg kell felelnie. A közhasznú szervezetté való minısítésnek az is további feltétele, hogy a szervezetnek − rendelkeznie kell „a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez” megfelelı erıforrásokkal, és − kimutathatónak kell lennie megfelelı társadalmi támogatottságának. Megfelelı erıforrás a törvény szerint akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az elızı két lezárt üzleti év vonatkozásában a következı feltételek közül legalább egy teljesül: − az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy − a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy − a személyi jellegő ráfordításai (kiadásai) - a vezetı tisztségviselık juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. A közhasznú tevékenységet végzı szervezet a törvény szerint akkor járul hozzá „a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez”, ha az elızı évrıl szóló beszámoló „közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai” alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetıek. Megfelelı társadalmi támogatottság akkor mutatható ki a szervezetnél, ha az elızı két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következı feltételek közül legalább egy teljesül: − a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegbıl kiutalt összeg eléri a törvény 54. § szerinti (állam által folyósított, valamely állami feladat finanszírozását célzó, vagy normativ alapon nyújtott , vagy az szja 1%-ának felajánlásából folyósított, vagy az Eu-s alapokból támogatott tevékenység fedezetét jelentı) bevétel nélkül számított összes bevétel 2%-át, vagy − a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában, vagy − közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekő önkéntes tevékenységet végzı személy segíti a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelıen. A közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló törvény szabályai a törvényben meghatározott fogadó szervezetnél (többek között a magyarországi székhelyő civil szervezetnél, közhasznú szervezetnél a közhasznú és a mőködésével összefüggı tevékenysége körében) Magyarországon végzett, illetve a magyar állampolgár által a fogadó szervezetnél Magyarország területén kívül végzett közérdekő önkéntes tevékenységre terjed ki. Közérdekő önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a meghatározott tevékenységi körében ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha − a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi, − a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerıs bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, − a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, egyesület, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelı szervének tagjaként vagy egyházi személyként.
3
Az önkéntes szerzıdést a törvényben meghatározott esetekben írásba kell foglalni (pl. ha az önkéntes a törvényben meghatározott juttatásban - utazás, szállás, étkezés, biztosítási díj stb.részesül). A fogadó szervezet a társadalmi esélyegyenlıség elımozdításáért felelıs miniszter által vezetett minisztériumnak a törvény melléklete szerinti bejelentési lapon köteles elızetesen bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, illetve a korábban bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat. Külön törvény az elıbbiektıl eltérıen is megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását. A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet elıterjesztı szervezetnek 2 egymást követı lezárt üzleti évben meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg. Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerzıdést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású. Nem minısül közszolgáltatási szerzıdésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minısül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelı kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti. Közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést. Az Ectv. átmeneti szabályokat állapít meg a hatálybalépése elıtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedıen közhasznú szervezetekre. Kimondja, hogy a számviteli beszámolót letétbe helyezett ilyen szervezetek 2014. május 31-ig továbbra is igénybe vehetik az e törvény hatálybalépése elıtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, a jogállás egyformán közhasznúnak minısül. Ezek a közhasznú, illetve kiemelkedıen közhasznú jogállású szervezetek a Civil tv. szerinti feltételeknek való megfelelésük esetén 2014. május 31-ig kezdeményezhetik az új közhasznúsági nyilvántartásba vételüket. Ha e kérelmet határidıre nem nyújtja be, illetve a bíróság megállapítása szerint a szervezet az új törvényi feltételeknek nem felel meg, a korábban közhasznúnak, illetve kiemelkedıen közhasznúnak minısülı szervezet közhasznú jogállása törlésre kerül. 2014. június 1-tıl már csak a Civil tv. szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. A mőködéssel kapcsolatos különös szabályok A több tagból álló legfıbb szerv, valamint az ügyintézı és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A több tagból álló legfıbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítı okiratának tartalmaznia kell
4
− az ülésezés gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, − a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek összeférhetetlenségére, − ha a közhasznú szervezet mőködését és gazdálkodását ellenırzı felügyelı szerv létrehozása vagy kijelölése kötelezı, ennek létrehozására, hatáskörére és mőködésére, valamint − a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. A közhasznú szervezet létesítı okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belsı szabályzatának rendelkeznie kell − olyan nyilvántartás vezetésérıl, amelybıl a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, idıpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzık számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, − a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, − a közhasznú szervezet mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérıl, valamint − a közhasznú szervezet mőködésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. Az egy tagból álló legfıbb szerv esetén a döntéshozatalt megelızıen e tag köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelı szerv, valamint a felelıs személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésrıl készült jegyzıkönyvek nyilvánosak. Az egy tagból (személybıl) álló legfıbb szerv esetén a létesítı okiratnak rendelkeznie kell a véleményezési jog gyakorlásának módjáról. Ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják, az alapító okiratnak - a határozatképesség kivételével – rendelkezni kell mindazon kérdésekrıl, amelyek alapító okiratba foglalását a törvény egyébként a több tagból álló legfıbb szerv esetére elıír. A legfıbb szerv, valamint az ügyintézı és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján − kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy − bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelı szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki − a legfıbb szerv, illetve az ügyintézı és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfıbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), − a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, − a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítı okiratban foglaltaknak megfelelıen nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve 5
− az elıbbiekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszőnését követı 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje volt - annak megszőnését megelızı két évben legalább egy évig -, − amely jogutód nélkül szőnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, − amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentıs összegő adóhiányt tárt fel, − amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítı bírságot szabott ki, − amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjérıl szóló törvény szerint felfüggesztette, illetıleg törölte. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 5 millió forintot, a vezetı szervtıl elkülönült felügyelı szerv létrehozása akkor is kötelezı, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelı szerv ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelı szerv ellenırzi a közhasznú szervezet mőködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetı tisztségviselıktıl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelı szerv tagja a közhasznú szervezet vezetı szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítı okirat így rendelkezik. A felügyelı szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelıen a legfıbb szervet vagy az ügyintézı és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy − a szervezet mőködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetı szerv döntését teszi szükségessé; − a vezetı tisztségviselık felelısségét megalapozó tény merült fel. A legfıbb szervet vagy az ügyintézı és képviseleti szervet a felügyelı szerv indítványára annak megtételétıl számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidı eredménytelen eltelte esetén a legfıbb szerv és az ügyintézı és képviseleti szerv összehívására a felügyelı szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes mőködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelı szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenırzést ellátó szervet. A gazdálkodásra vonatkozó különös szabályok Az egyesület, alapítvány a létesítı okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de céljainak megvalósítása érdekében – azt nem veszélyeztetve – 6
kiegészítı vállalkozási tevékenységet is folytathat. Elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységő szervezetnek az a szervezet minısül, amelynek a gazdasági-vállalkozási tevékenységébıl származó éves összes bevétele eléri vagy meghaladja az éves összes bevétele 60%-át. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységő szervezetnek minısült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenırzési eljárást kezdeményez. A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítı okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. A közhasznú szervezet a vezetı tisztségviselıt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítı okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbıl - az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak elıre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A közhasznú szervezet nem bocsáthat ki váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt, gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez nem vehet fel közhasznú tevékenységét veszélyeztetı mértékő hitelt. A befektetési tevékenységet végzı közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfıbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelı szerv véleményének kikérését követıen fogad el. A beszámolási szabályok A civil szervezet a mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az üzleti év könyveinek lezárását követıen az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszőnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszőnı szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszőnés évében tér el a naptári évtıl. A mérleg fordulónapja - a megszőnést kivéve - december 31. Az egyesületeknek, köztestületeknek, alapítványoknak, közalapítványoknak a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítésérıl és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 244/2000. (XII. 19.) számú kormányrendeletben foglaltak alapján kell teljesíteniük könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket. A beszámoló lehet: − egyszerősített beszámoló, − egyszerősített éves beszámoló, − a szervezet választása alapján a számviteli törvény szerinti éves beszámoló. Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettıs könyvvitelt vezethet, ebbıl következıen csak egyszerősített éves beszámolót, vagy választása szerint a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíthet. Az egyszerősített éves beszámoló részei: − mérleg, − eredménykimutatás, 7
− kiegészítı melléklet. Nem része a beszámolónak, de a civil szervezet (a közhasznú és a nem közhasznú egyaránt) köteles a beszámolójával egyidejőleg közhasznúsági mellékletet is készíteni, elıször a 2012. évi beszámolójához kapcsolódóan. A kettıs könyvvitelt vezetı közhasznú szervezet kiegészítı mellékletében be kell mutatni − a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként, − a visszatérítendı (kötelezettségként kimutatott) támogatásokra vonatkozó adatokat, és − a szervezet által az üzleti évben végzett fıbb tevékenységeket és programokat. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Minden civil szervezet (a közhasznú és a nem közhasznú egyaránt) és más közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. Ez a kötelezettség elıször a 2012. évi beszámolóhoz kapcsolódik. (2011. évrıl még közhasznúsági jelentést kell készíteni, de már erre is vonatkozik a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség!) A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell: − a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, − ezen tevékenységek fı célcsoportjait és eredményeit, valamint − a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. − a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, − a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, − a vezetı tisztségviselıknek nyújtott juttatások összegét és − a juttatásban részesülı vezetı tisztségek felsorolását. Kötelezı a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál a szervezetnél, amelynél az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozási tevékenységbıl elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel meghaladja a 200 millió forintot. Ha az üzleti évet megelızı két üzleti év egyikének vagy mindkettınek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre (új alapítású szervezeteknél), akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és – ha van – a megelızı (elsı) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni. Az a szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett – mert például nem végez vállalkozási tevékenységet, vagy végez ugyan, de nem lépi túl az elızıek szerinti 200 milliós határértéket – saját elhatározásból is dönthet arról, hogy beszámolója felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg (önként vállalt kötelezettség). Ha kötelezı a könyvvizsgálat – akár jogszabályi elıírás, akár saját döntés alapján – akkor az üzleti évrıl készített beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszerőségének ellenırzésére bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell – az elızı üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelıd nélkül alapított szervezetnél az üzleti év fordulónapja elıtt – választani. A szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelezı könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy 8
a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követı ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelezı könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A civil szervezetek és alapítványok a közzétételi kötelezettségüknek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesznek eleget. Ugyanezen törvény rendelkezései vonatkoznak a letétbe helyezett beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételére, adatai lekérdezésének a Civil Információs Portál számára lehetıvé tételére. A letétbe helyezésre vonatkozó kötelezettség – mint említettük - már a 2011. évre is vonatkozik. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2012. május 31.-ig kell benyújtani az Országos Bírósági Hivatalhoz (1363. Budapest, Pf. 24.), amely gondoskodik azok elektronizálásáról és közzétételérıl. Ha a civil szervezet a határidıt úgy mulasztja el, hogy a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2012. június 30-a után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi. Lehetıség van arra is, hogy a szervezet a 2012-t megelızı 2 üzleti év számviteli beszámolóját és közhasznúsági jelentését letétbe helyezze. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történı elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetıségét legalább a közzétételt követı második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. A beszámolóval, illetve a közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén, ha a mulasztást egy éven belül nem pótolják, a bíróság törvényességi ellenırzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. Az a szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezıen, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következı szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” A közhasznú mőködés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás A közhasznú szervezetek feletti adóellenırzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenırzését törvény eltérı rendelkezése hiányában az Állami Számvevıszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésbıl, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenırzését a külön jogszabály szerinti ellenırzési szervezet, a közhasznú mőködés feletti törvényességi ellenırzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minısítés feltételeinek nem felel meg. Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet mőködése és vagyonfelhasználása a törvényben, a létesítı okiratban vagy az ennek alapján készített belsı szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat. Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha 9
− a szervezet a megszabott határidın belül nem, vagy nem az elıírásoknak megfelelı tartalommal teljesíti a számviteli beszámolójának a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve − a szervezet - letétbe helyezett beszámolója - nem felel meg a közhasznúsági feltételeknek. Cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású szervezet esetében a számviteli beszámoló letétbe helyezésével, közzétételi kötelezettségével kapcsolatos mulasztásra vonatkozó fenti szankciót nem kell alkalmazni. A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minısítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált idıszakban - az adatokból megállapíthatóan - nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetésérıl határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszőnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerzıdésébıl eredı kötelezettségeit idıarányosan teljesíteni. Adózás, kedvezmények a) Adókötelezettségek A társasági és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint az egyesületek, az alapítványok, a közalapítványok és a köztestületek alanyai a társasági adónak, attól függetlenül, hogy az adott adóévben végeznek-e vállalkozási tevékenységet vagy sem. Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik az adózás rendjérıl szóló törvény egyszerősítı eljárásként úgy, hogy ha – többek között - az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány és a köztestület az adóévben vállalkozási tevékenységbıl bevételt nem ér el, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett bevallást helyettesítı nyilatkozatot tesz az erre rendszeresített nyomtatványon az adóévet követı év február 25-éig. Minden más esetben (tehát ha az adott szervezet vállalkozási tevékenysége veszteséges, nulla eredménye van, vagy egyébként nyereséges, de adómentessége miatt nem fizet adót) a szervezet az adóhatósághoz akkor is köteles az adóévet követı év május 31-ei határidıre adóbevallást benyújtani, ha a bevallási idıszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A civil szervezeteknek – tekintet nélkül arra, hogy folytatnak-e vállalkozási tevékenységet – társasági adóelıleget év közben nem kell megállapítani, fizetni, bevallani. A társasági adó törvény a kedvezmény rendszerében egyrészt külön kezeli a közhasznú besorolást nem kért, vagy ilyen jogállást el nem nyert szervezeteket, másrészrıl a támogató részére attól függıen biztosít kisebb, illetve nagyobb mértékő kedvezményt, hogy a közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerzıdés keretében nyújtja-e támogatását. A támogatásokon belül – a hozzá kapcsolódó kedvezmények érdekében – meg kell különböztetni az adománynak minısülı, illetve adománynak nem minısülı támogatásokat. b) A közhasznú szervezet kedvezménye A közhasznú szervezetnek ha • a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át, a vállalkozási tevékenysége után nem kell az adót megfizetnie, • a vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel meghaladja az összes bevétel 15%-át,
10
− az adót a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell megállapítani, − a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás ugyanilyen arányával meg kell növelni a vállalkozási tevékenység adózás elıtti eredményét, ha az adott adóév december 31-én az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem áll fenn. − a kapott támogatások teljes összege növelı tétel, ha az adóév utolsó napján a szervezetnek az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van. c) Az adományozó kedvezménye Az általános szabályoktól eltérıen nem kell megnövelni az adományozó adózás elıtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Csökkenti az adományozó adózás elıtti eredményét az Ectv. szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének – 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, – további 20%-a tartós adományozási szerzıdés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás elıtti eredmény összege. Adománynak minısül a közhasznú szervezet részére az Ectv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent a társasági adó törvényben és az szja törvényben meghatározottakon túl vagyoni elınyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezetı tisztségviselıjének, felügyelı bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minısül vagyoni elınynek az adományozó nevére, tevékenységére történı utalás. Tartós adományozásnak minısül az alapítvány, vagy az egyesület és az adományozó által írásban kötött szerzıdés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerzıdésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerzıdéskötés (szerzıdésmódosítás) évében, és az azt követı legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvı összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. A kapott adományokról - a támogatás-nyújtás idıpontjában, de legkésıbb az adóév végéig - a közhasznú szervezet igazolást köteles kiállítani a támogató részére, melynek tartalmaznia kell: – mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait (nevét, székhelyét, adószámát), – az adomány összegét és – a támogatott célt. d) Közhasznú szervezetnek nem minısülı civil szervezetek adózása A közhasznú szervezetnek nem minısülı civil szervezetnek – kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet – nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót 11
megfizetnie, ha – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabály elıírása szerint és a társasági adó törvény 6. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási tevékenységébıl elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át (adómentes értékhatár). E szervezetek az adóalapjukat az általános szabályok szerint állapítják meg. Ha a civil szervezetnek az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, akkor – a közhasznú szervezetekre elıírtakkal azonosan – meg kell növelnie a vállalkozási tevékenysége adózás elıtti eredményét a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás teljes összegével. d) Adományozónak nem minısülı támogató kedvezménye Az adóévben bármely belföldi adóalanynak (pl. nem közhasznú jogállású civil szervezetnek) nem adomány céljából nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás, átvállalt kötelezettség) adóévi ráfordításként elszámolt összegével nem kell megnövelni a támogatást nyújtó társasági adóalany adózás elıtti eredményét, ha az adózó rendelkezik a juttatásban részesülı nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követıen nyilatkozat útján igazol. Nem kell a két nyilatkozat meglétére figyelemmel lenni, ha a támogató közhasznú szervezet. Ha ugyanis közhasznú szervezet ad támogatást bármely személynek (pl. másik civil szervezetnek vagy egy társaságnak), az általa nyújtott támogatás ráfordításként elszámolt összegét a társasági adó törvény feltétel nélkül elismeri az adóalapnál, s annak összegével nem kell megnövelnie a vállalkozási tevékenységének az adózás elıtti eredményét. Ha a támogatást nem társasági adóalany támogató (pl. magánszemély, egyéni vállalkozó) nyújtja, a támogató adózásban érvényesíthetı kedvezményre nem jogosult. Dr. Szikora János
12
