2011.12.09.
Tudnivalók • Szak: IK Rendszergazda FSZ, IK Webtervező FSZ levelező képzések • Tanszék: ELTE Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtudományi Tanszék (tanszéki adminisztráció: Lágymányosi Kampusz, Északi Tömb 359; tanszéki honlap: eltecon.hu; tanszéki blog: eltecon.blog.hu) • Tárgyfelelős: Kőhegyi Gergely (
[email protected]; Lágymányosi Kampusz, Északi Tömb 350; fogadó óra: 10-11:30) • Tananyag: – előadások anyaga – Mankiw, N. Gregory (2011) A közgazdaságtan alapjai.
Gazdasági alapismeretek
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Tanszék
• 1-8. és 10-11. fejezetek
2
Közgazdasági kérdések szűkebb értelemben
A közgazdaságtan ALAPELVEI N. Gregory Mankiw könyve alapján Principles of Economics 5e N. Gregory Mankiw © 2009 Cengage
PowerPoint slides prepared by: Andreea Chiritescu Eastern Illinois University
• Egy vállalat vezetője a rendelkezésére álló bevételből felszereljen még egy gyártósort és növelje a gyártási kapacitást, vagy rendezzen be egy fejlesztő laboratóriumot új termékek kifejlesztésére? (vajon mi alapján dönt?) • Ha egy nagyobb összeget örököl valaki, értékpapírokba fektesse, vagy vásároljon ingatlant? (vajon mi alapján dönt?) • Egy település önkormányzata a támogatási pénzből iskolát építtessen, vagy nyugdíjas otthont? (vajon mi alapján dönt?) • A kormányzat az útépítéseket támogassa, vagy a felsőoktatást? (vajon mi alapján dönt?) • Vállaljak munkát egy multinacionális cégnél, vagy indítsak saját vállalkozást? (vajon mi alapján döntünk?)
4
Közgazdasági kérdések tágabb értelemben
A közgazdaságtan tíz alapelve • Szűkösség – a társadalom erőforrásainak korlátozott volta • Közgazdaságtan
• Orvos legyek, bölcsész, mérnök, vagy közgazdász? (vajon mi alapján döntünk?) • Ha nem találom a lakáskulcsomat, meddig érdemes keresni? (vajon mi alapján döntünk?) • Kihez menjek/kit vegyek el feleségül? (vajon mi alapján döntünk?) • Sörözni menjek a barátaimmal, vagy tanuljak még a holnapi ZHra? (vajon mi alapján döntünk?) • Vegyek bérletet, vagy lógjak a buszon? (vajon mi alapján döntünk?) • Megvegyem a mikroökonómia tankönyvet, vagy könyvtárból próbáljam majd kivenni? (vajon mi alapján döntünk?) • Miért a kövérebb egeret kapja el a macska?
– Azt tanulmányozza, hogy a társadalom hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásokkal
• Közgazdászok tanulmányozzák:
5
– Emberek hogyan hoznak döntéseket – Emberek hogyan hatnak egymásra – Olyan erők és trendek vizsgálata, melyek a gazdaság egészét befolyásolják
6
1
2011.12.09.
Table
1
Table
A közgazdász mint tudományos kutató
A közgazdaságtan tíz alapelve
Közgazdasági modellek • Ábrák & egyenletek • Sok részlet elhagyása • Így láthatjuk meg, hogy mi az ami igazán fontos • Feltételezésekkel építkezik • A valóság leegyszerűsítése annak érdekében, hogy jobban megérthessük azt
Hogyan hoznak döntéseket az emberek 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
Hogyan hatnak egymásra az emberek 5: Kereskedelem révén mindenkinek jobban járhat 6: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit
Hogyan működik a gazdaság egésze 8: Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ 9: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek 10: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül
8
7
Table
Table
A közgazdász mint tudományos kutató
2
A termelési lehetőségek határa (PPF)
Első modellünk: A termelési lehetőségek határa • Termelési lehetőségek határa (TLH vagy PPF) – Egy grafikon – Olyan output-kombinációk, amiket a gazdaság képek megvalósítani – Adottak az elérhető • Termelési tényezők • Termelési technológia
Előállított számítógépek mennyisége C
F
3,000
A
2,200 2,000
B
Termelési Lehetőségek Határa
D
1,000
E 0
300
600 700
A termelési lehetőségek határa megmutatja azokat az output-kombinációkat – ebben az esetben autókat és számítógépeket – amiket a gazdaság elő tud állítani. A gazdaság bármilyen kombinációt elő tud állítani ami a határon belül vagy rajta van. A határon kívüli pontok nem megvalósíthatók a gazdaság számára rendelkezésre álló erőforrásokkal.
1,000 Előállított autók mennyisége
9
Table
Table
A közgazdász mint tudományos kutató
A közgazdász mint tudományos kutató
• A termelés hatékony szintje
• Az egyik jószág alternatív költsége
– A gazdaság a maximumot állítja elő
– Amennyit fel kell adni a másik jószágból
• A szűkös erőforrásokból
• Kifelé görbülő termelési lehetőségek határa
– A termelési lehetőségek határán lévő pontok – Átváltás:
– Egy autó alternatív költsége – legmagasabb • Gazdaság – sok autót és kevesebb számítógépet állít elő
• Az egyetlen mód, hogy az egyik jószágból többet csináljunk ... • ... hogy kevesebbet csinálunk a másik jószágból.
– Egy autó alternatív költsége – alacsonyabb • Gazdaság – kevesebb autót és sok számítógépet állít elő
• A termelés nem hatékony szintjei – A termelési lehetőségek határán belül lévő pontok
10
– Erőforrás specializáció 11
12
2
2011.12.09.
Table
3
Table A közgazdász mint politikai tanácsadó
A termelési lehetőségek határának kitolódása
Előállított számítógépek mennyisége 4,000 3,000
G
2,300 2,200
A
0
600 650
Egy számítógépipari technológiai fejlődés lehetővé teszi a gazdaság számára, hogy több számítógépet állítson elő bármely adott mennyiségű autó előállítása esetén. Következésképp, a termelési lehetőségek határa kifelé tolódik. Ha a gazdaság A pontból G pontba mozdul, akkor mind a számítógépek, mind az autók termelése növekszik.
1,000 Előállított autók mennyisége
13
Table
Pozitív vs. Normatív elemzés • Pozitív állítások – Azt próbálja leíni, hogy milyen a világ – Leíró – Bizonyítékok vizsgálata alapján megerősítés vagy elvetés
• Normatív állítások – Azt próbálja előírni, hogy hogyan kellene működnie a világnak – Előíró
14
Table Miért nem értenek egyet a közgazdászok?
A közgazdász mint tudományos kutató
Mikroökonómia és Makroökonómia • Mikroökonómia
Értékítéletbeli különbségek • Péter és Paula – ugyanannyi vizet vesznek el a város kútjából
– A háztartások és vállalatok döntéshozatalát tanulmányozza – És hogyan lépnek kapcsolatba a piacokon
– Péter jövedelme= $50,000 • Adó= $5,000 (10%)
– Paula jövedelme= $10,000
• Makroökonómia
• Adó= $2,000 (20%)
– A gazdaságot átívelő jelenségek tanulmányozása, úgy mint infláció, munkanélküliség, és gazdasági növekedés 15
16
1
A modern gazdaság egy példabeszéde
A termelési lehetőségek határa (a)
• Két jószág: hús és krumpli • Két ember: állattenyésztő és földművelő • Ha az állattenyésztő csak húst készít
(a) Termelési lehetőségek Hány percre van szüksége 1 kg előállításához
– És a földművelő csak krumplit termeszt – Akkor kereskedés által mindketten nyernek
• Ha az állattenyésztő és a földművelő is előállít húst is és krumplit is – Akkor is nyernek a szakosodás és kereskedés által 17
földművelő állattenyésztő
8 óra alatt ennyit állít elő
Hús
Krumpli
Hús
Krumpli
60 perc/kg 20 perc/kg
15 perc/kg 10 perc/kg
8 kg 24 kg
32 kg 48 kg
Az (a) táblázatban láthatjuk a földművelő és az állattenyésztő termelési lehetőségeit.
18
3
2011.12.09.
1
A modern gazdaság egy példabeszéde
A termelési lehetőségek határa (b, c) (b) A földműves termelési Hús (kg) lehetőségeinek határa
8
– Földműves – krumplitermesztésre szakosodik • Több időt fordít krumplitermesztésre • Kevesebb időt fordít marhanevelésre
Ha nem kereskednek, akkor az állattenyésztő itt fog termelni és fogyasztani.
24
Ha nem kereskednek, akkor a földműves itt fog termelni és fogyasztani.
– Állattenyésztő – marhanevelésre szakosodik
B
12 4
• Szakosodás és kereskedés
(c) Az állattenyésztő termelési Hús (kg) lehetőségeinek határa
A
• Több időt fordít marhanevelésre • Kevesebb időt fordít krumplitermesztésre
24 48 16 32 0 0 Krumpli (kg) Krumpli (kg) A (b) ábrán láthatjuk azokat a hús-krumpli kombinációkat, amiket a földműves meg tud termelni. A (c) ábrán láthatjuk azokat a hús-krumpli kombinációkat, amiket az állattenyésztő meg tud termelni. Mindkét termelési lehetőségek határának megszerkesztésénél feltételeztük, hogy fejenként napi 8-8 órát dolgkgnak. Ha nem kereskednek, akkor mindkettőjük termelési lehetőségeinek 19 határa egyben fogyasztási lehetőségeiknek is határa.
2 Hogyan növeli meg a kereskedés a fogyasztási lehetőségeket
Kereskedelem nélkül: Termelés és fogyasztás Kereskedelemmel: Termelés Kereskedés Fogyasztás A KERESKEDÉS HASZNA: A fogyasztás növekedése
• 5 kg húst 15 kg krumpliért
– Mindketten nyernek a szakosodás és kereskedés által
20
2
Hogyan növeli meg a kereskedés a fogyasztási lehetőségeket (b) Az állattenyésztő termelése és fogyasztása
(a) A földműves termelése és fogyasztása
(c) A kereskedés haszna: Összefoglalás Földműves
– Kereskedelem
Hús (kg) Állattenyésztő
Hús
Krumpli
Hús
Krumpli
4 kg
16 kg
12 kg
24 kg
0 kg Kap: 5 kg 5 kg
32 kg Ad: 15 kg 17 kg
18 kg Ad: 5 kg 13 kg
12 kg Kap: 15 kg 27 kg
5 4
+1 kg
+1 kg
+1 kg
+3 kg
0
8
A földműves termelése és fogyasztása ha nem kereskednek
A*
Hús (kg)
18
A földműves termelése ha kereskednek
A 16 17
32
Állattenyésztő termelése ha kereskednek
24
A földműves fogyasztása ha kereskednek
B*
13 12
B
0
21
24 27
12
Krumpli (kg)
Állattenyésztő termelése és fogyasztása ha nem kereskednek Állattenyésztő fogyasztása ha kereskednek
48
Krumpli (kg)
A földműves és az állattenyésztő közötti kereskedelem mindketőjük számára egy olyan hús-krumpli kombináció fogyasztását teszi lehetővé, ami kereskedés nélkül lehetetlen lenne. Az (a) ábrán a földműves A pont helyett A*-ban fogyaszthat. A (b) ábrán az állattenyésztő B pont helyett B*-ban fogyaszthat. A kereskedés által mindketten több húst ás több krumplit fogyaszthatnak.
22
1
Komparatív előny
A hús és a krumpli alternatív költsége
• Abszolút előnye van annak, aki – Kevesebb inputtal állít elő egy jószágot, mint más termelők
Hány percre van szüksége 1 kg előállításához
• Alternatív költség
földművelő állattenyésztő
– Bármi, amit fel kell adni azért, hogy megszerezzünk valamit – A két termék közötti átváltást méri, amivel a termelőknek számolniuk kell
8 óra alatt ennyit állít elő
Hús
Krumpli
Hús
Krumpli
60 perc/kg 20 perc/kg
15 perc/kg 10 perc/kg
8 kg 24 kg
32 kg 48 kg
Alternatív költség: Földműves Állattenyésztő
23
1 kg Hús
1 kg Krumpli
4 kg krumpli 2 kg krumpli
¼ kg hús ½ kg hús
24
4
2011.12.09.
Komparatív előny
Komparatív előny
• Komparatív előny
• Egy személynek
– Alacsonyabb alternatív költséggel állít elő egy terméket, mint a többi termelő – Relatív alternatív költségeket tükröz
– lehet mindkét jószágból abszolút előnye – nem lehet mindkét jószágból komparatív előnye
• A komparatív előny elve
• Különböző alternatív költségekkel rendelkezők
– Minden egyes terméket az a személy termel, aki alacsonyabb alternatív költséggel tudja előállítani
– Az egyik személynek az egyik termék előállításában van komparatív előnye – A másik személynek a másik termék előállítasában van komparatív előnye 25
Komparatív előny
26
Komparatív előny • A kereskedelem a társadalom minden tagja számára előnyös lehet
• Egy jószág alternatív költsége – A másik termék alternatív költségének reciproka
– Lehetőséget ad az embereknek, hogy szakosodjanak
• A szakosodás és a kereskedés haszna
• Komparatív előnyük lehet
– A komparatív előnyön alapszik – A gazdaságban lévő teljes termelés megnő
• A kereskedés ára – A két alternatív költség között kell lennie
• A gazdasági torta mérete megnő • Mindenki jobban jár
• A komparatív előny elve megmagyarázza: – Az egymásrautaltságot – A kereskedés hasznát 27
Piacok és verseny
Piacok és verseny
• Piac
• Tökéletes versenypiac
– Egy bizonyos jószág vagy szolgáltatás vevőinek és eladóinak csoportja
– Az eladásra kínált áruk pontosan egyformák – Számos vevő és eladó
• Lehet rendkívül szervezett
• Egyetlen vevő vagy eladó sem tudja befolyásolni a piaci árat • Muszáj elfogadniuk a piac által meghatározott árat
– Pl.: mezőgazdasági termékek
• Vagy lehet kevésbé szervezett – Pl.: fagylalt
• Versenyzői piac – Sok vevő és sok eladó – Mindegyikük csupán elhanyagolható mértékben befolyásolja a piaci árat
28
– Árelfogadók
• A piaci áron – Minden vevő megveszi amit szeretne – Minden eladó eladja amit szeretne 29
30
5
2011.12.09.
Piacok és verseny
Kereslet
• Monopólium
• Keresett mennyiség
– A piacon lévő egyetlen eladó – Határozza meg az árat
– Egy jószág azon mennyisége ... – ... amit a vevők meg akarnak, és meg is tudnak venni
• Más piacok
• A kereslet törvénye
– A tökéletes verseny és a monopólium között helyezkednek el
– Minden egyéb változatlansága mellett ... – ... amikor egy jószág ára emelkedik • A keresett mennyiség csökken
31
1
2
Kati kereslettáblázata és keresleti görbéje
Piaci kereslet, mint az egyéni keresletek összege (kereslettáblázat)
A fagyikehely ára
1. Az alacsonyabb ár ...
$3.00 A fagyikehely ára $0.00 0.50 1.00 1.50 2.00 2.50 3.00
A fagyikelyhek keresett mennyisége
2.50
12 kehely 10 8 6 4 2 0
1.50
2. ... növeli a keresett mennyiséget.
2.00
Keresleti görbe
1.00 0.50 0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 A fagyikehely mennyisége
A kereslettáblázat megmutatja, hogy minden egyes árnál mekkora a keresett mennyiség. A keresleti görbe, ami grafikusan ábrázolja a kereslettáblázatot, megmutatja, hogy hogyan változik a keresett mennyiség, ha az ár megváltozik. Mivel alacsonyabb ár mellett magasabb a keresett mennyiség, ezért a keresleti görbe lejt. 33
2 Kati kereslete
Miki kereslete
+
A fagyikehely ára
A fagyikehely ára
DKati
2.50
2.50
2.00
2.00
2.00
1.50
1.50
1.50
1.00
1.00
1.00
0.50
0.50
0.50
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 A fagyi-kehely mennyisége
0
2.50
1 2 3 4 5 6 7 A fagyi-kehely mennyisége
0
Miki +
7 6 5 4 3 2 1
Piac =
19 16 13 10 7 4 1
A piaci keresett mennyiség a minden egyes áron az összes vevő által keresett mennyiségek összege. Ezért a piaci keresleti görbét úgy találjuk meg, hogy horizontálisan összegezzük az egyéni keresleti görbéket. $2.00-os áron Kati 4 kehely fagyit, Miki pedig 3 kehely fagyit kér. A piaci keresleti mennyiség ezért ezen az áron 7 kehely fagyi. 34
• Olyan változás, ami minden egyes áron megnöveli a keresett mennyiséget • A keresleti görbe jobbra tolódik
$3.00
DMiki
12 10 8 6 4 2 0
– A kereslet növekedése
A fagyikehely ára
$3.00
Kati
$0.00 0.50 1.00 1.50 2.00 2.50 3.00
• A kereslet változásai
Piaci kereslet
=
A fagyikehely ára
Kereslet
Piaci kereslet, mint az egyéni keresletek összege
$3.00
32
– A kereslet csökkenése
DPiac
• Olyan változás, ami minden egyes áron lecsökkenti a keresett mennyiséget • A keresleti görbe balra tolódik
2 4 6 8 10 12 14 16 18 A fagyi-kehely mennyisége
35
36
6
2011.12.09.
3
1
A keresleti görbe eltolódásai
Tényezők amik befolyásolják a vevőket
A fagyikehely ára
Keresletnövekedés
Tényező
A tényező megváltozása . . .
Magának a jószágnak az ára A keresleti görbén lévő elmozdulás Jövedelem Kapcsolódó termékek ára Ízlések Várakozások A vevők száma
Keresletcsökkenés
Keresleti görbe, D1
Keresleti görbe, D3 0
A keresleti görbe eltolódása A keresleti görbe eltolódása A keresleti görbe eltolódása A keresleti görbe eltolódása A keresleti görbe eltolódása
Keresleti görbe, D2 Ez a táblázat azokat a tényezőket listázza, amelyek befolyásolják, hogy mennyit akarnak venni a fogyasztók valamely termékből. Figyeljük meg a jószág árának különleges szerepét: a jószág árának változása a keresleti görbén lévő elmozdulást eredményez. Ezzel szemben bármely másik tényező változása a keresleti görbe eltolódását okozza.
A fagyi-kehely mennyisége
Bármilyen változás, ami bármely áron megnöveli a vevők által keresett mennyiséget, jobbra tolja a keresleti görbét. Bármely változás, ami bármely áron csökkenti a vevők által keresett mennyiséget, balra tolja a keresleti görbét.
37
38
5
Kínálat
Ben kínálattáblázata és kínálati görbéje
• Kínált mennyiség – A jószág azon mennyisége – Amit az eladók el akarnak, és el is tudnak adni
• A kínálat törvénye – Minden más változatlansága esetén – Amikor egy jószág ára emelkedik • A jószágból való kínált mennyiség nő
A fagyikelyhek Ára $3.00
A fagyikelyhek ára
A kelyhek kínált mennyisége
$0.00 0.50 1.00 1.50 2.00 2.50 3.00
0 kehely 0 1 2 3 4 5
1. Az ár növekedése . . .
2.50 2.00 1.50
2. . . . megnöveli az eladni kívánt kelyhek számát.
1.00 0.50 0
39
Kínálati görbe
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 A fagyikelyhek mennyisége
A kínálattáblázat minden egyes áron megmutatja az eladásra kínált mennyiséget. Ez a kínálati görbe, ami a kínálattáblázatot ábrázoljabemutatja, hogy a jószág kínált mennyisége hogyan változik, ha változik az ára. Mivel magasabb áron többet 40 kínálnak, a kínálati görbe felfelé ível.
6
6
A piaci kínálat, mint az egyéni kínálatok összege (kínálattáblázat) A fagyikehely ára
Ben
$0.00 0.50 1.00 1.50 2.00 2.50 3.00
0 0 1 2 3 4 5
Jerry +
0 0 0 2 4 6 8
A piaci kínálat, mint az egyéni kínálatok összege A fagyikelyhek ára
Piac =
0 0 1 4 7 10 13
A piaci kínált mennyiség a minden egyes áron az összes eladó által kínált mennyiségek összege. Ezért a piaci kínálati görbét úgy találjuk meg, ha horizontálisan összegezzük az egyéni kínálati görbéket. $2.00-os áron Ben 3 fagyikelyhet, Jerry pedig 4 fagyikelyhet árul. Ezen az áron a piaci kínált mennyiség 7 kehely.
Ben kínálata
SBen
A fagyikelyhek ára
Jerry kínálata
=
A fagyikelyhek ára
$3.00
$3.00
2.50
2.50
2.50
2.00
2.00
2.00
1.50
1.50
1.50
1.00
1.00
1.00
0.50
0.50
0.50
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 A fagyikelyhek mennyisége
41
+
0
SJerry
$3.00
1 2 3 4 5 6 7 A fagyikelyhek mennyisége
0
Piaci kínálat
SPiac
2 4 6 8 10 12 14 16 18 A fagyikelyhek mennyisége
42
7
2011.12.09.
7
2
A kínálati görbe eltolódásai A fagyikelyhek ára
Kínálati görbe, S3
Tényezők, amik befolyásolják az eladókat Kínálati görbe, S1
Kínálati görbe, S2
Tényező
A kínálat csökkenése
`
0
A tényező megváltozása...
Magának a jószágnak az ára A kínálati görbén lévő elmozdulás Tényezőárak Technológia Várakozások Az eladók száma
A kínálat növekedése
A fagyikelyhek mennyisége
Bármilyen változás, ami megnöveli az eladók által bármely áron termelni kívánt mennyiséget, jobbra tolja a kínálati görbét. Bármilyen változás, ami lecsökkenti az eladók által bármely áron termelni kívánt mennyiséget, balra tolja a kínálati görbét. 43
A kínálati görbe eltolódása A kínálati görbe eltolódása A kínálati görbe eltolódása A kínálati görbe eltolódása
Ez a táblázat azokat a tényezőket listázza, amelyek befolyásolják, hogy mennyit akarnak eladni a termelők valamely termékből. Figyeljük meg a jószág árának különleges szerepét: a jószág árának változása a kínálati görbén lévő elmozdulást eredményez. Ezzel szemben bármely másik tényező változása a kínálati görbe eltolódását okozza. 44
8
Kereslet és Kínálat együtt
A kereslet és a kínálat egyensúlya
• Egyensúly – egy állapot
A fagyikehely ára
– A piaci ár elérte ezt a szintet:
Kínálat $3.00
• Kínált mennyiség = keresett mennyiség
2.50
• Egyensúlyi ár – az ár:
2.00
Egyensúlyi ára
Egyensúly
1.50
– Egyensúlyba hozza a kínált mennyiséget és a keresett mennyiséget
1.00
• Egyensúlyi mennyiség
0
– Az egyensúlyi áron keresett és kínált mennyiség 45
Kereslet
Egyensúlyi mennyiség
0.50
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 A fagyikelyek mennyisége
Az egyensúly ott van, ahol a keresleti és a kínálati görbe metszi egymást. Az egyensúlyi áron a kínált és a keresett mennyiség egyenlő. Itt az egyensúlyi ár $2.00: Ezen az áron 7 fagyikelyhet kínálnak eladásra, és 7 fagyi kelyhet akarnak megvenni.
46
9
Kereslet és Kínálat együtt
Nem egyensúlyban levő piacok
• Felesleg
(a) Túlkínálat
A fagyikehely ára
– Kínált mennyiség > keresett mennyiség – Túlkínálat – Lefelé nyomja az árat
Felesleg
kínálat
(b) Túlkereslet
A fagyikehely ára
kínálat
$2.50 2.00
$2.00
• Hiány
kereslet Keresett mennyiség
– Keresett mennyiség > kínált mennyiség – Túlkereslet – Felfelé nyomja az árat 47
Kínált mennyiség
1.50
kereslet Kínált mennyiség
Hiány
Keresett mennyiség
0 4 7 10 0 4 7 10 A fagyikelyhek mennyisége A fagyikelyhek mennyisége Az (a) ábrán felesleg van. Mivel a $2.50-os piaci ár az egyensúlyi ár fölött van, a kínált mennyiség (10 kehely) meghaladja a keresett mennyiséget (4 kehely). Az eladók megpróbálják növeli az eladásaikat azáltal, hogy csökkentik az árat, és ez az egyensúlyi szint felé nyomja az árat. A (b) ábrán hiány van. Mivel a $1.50-os piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, a keresett mennyiség (10 kehely) meghaladja a kínált mennyiséget (4 kehely). Mivel túl sok vevő koslat túl kevés áru iránt, az eladók kihasználhatják a hiányt azzal, hogy növelik az árakat. Így aztán az árkorrekciók mindkét 48 esetben a kereslet és a kínálat egyensúlya felé mozdítják a piacot.
8
2011.12.09.
10
Kereslet és Kínálat együtt
Hogyan hat a kereslet növekedése az egyensúlyra A fagyikehely ára
• A görbe eltolódása vs. A görbén való mozgás – A kínálati görbe eltolódása
1. A meleg idő megnöveli a fagyi iránti keresletet . . .
kínálat
• A kínálat változása
2. …ami magasabb árat eredményez. . .
$2.50
– Egy rögzített kínálati görbén való mozgás
Új egyensúly
2.00
• A kínált mennyiség változása
Kezdeti egyensúly
– A keresleti görbe eltolódása
D2
D1
• A kereslet változása
3. …és nagyobb eladott mennyiséget.
0
7 10 A fagyikelyhek mennyisége
– Egy rögzített keresleti görbén való mozgás • A keresett mennyiség változása
Egy esemény, ami bármely áron megnöveli a keresett mennyiséget jobbra tolja a keresleti görbét. Az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség is emelkedik. Itt egy különlegesen meleg nyár miatt a vevők több fagyit szeretnének. A keresleti görbe D1-ből D2-be tolódik, ami miatt az egyensúlyi ár $2.00-ról $2.50-ra, míg az egyensúlyi mennyiség 7 tölcsérről 10 tölcsérre emelkedik.
12
A kereslet rugalmassága
A kereslet és a kínálat is eltolódik
P2
Új egyensúly
S2 S 1
kicsit emelkedik
S1
Új egyensúly
P2 Kínálat kicsit csökken
P1 Kezdeti egyensúly
0
A fagyikehely ára
emelkedik
• Keresleti árrugalmasság
(b) Ár nő, mennyiség csökken S2 Kereslet
(a) Ár nő, mennyiség nő A fagyikehely Kereslet ára nagyot
Q1
D2
Kínálat nagyot csökken
P1
D2 Kezdeti egyensúly
D1 Q2
A fagyikelyhek mennyisége
0
50
49
D1
Q2 Q1 A fagyikelyhek mennyisége
Ezenek az ábrákon egyszerre nő a kereslet és csökken a kínálat. Két végkifejlet lehetséges. Az (a) ábrán az egyensúlyi ár P1-ről P2-re nő, míg az egyensúlyi mennyiség Q1-ről Q2-re nő. A (b) ábrán az egyensúlyi ár megint P1-ről P2-re nő, de az egyensúlyi mennyiség Q1-ről Q2-re csökken.
– Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág keresett mennyisége arra, ha • Megváltozik a jószág ára
– A keresett mennyiség százalékos változása • Osztva az ár százalékos változásával
– Azt méri, hogy a fogyasztók mennyivel kevesebbet akarnak venni egy jószágból akkor, ha annak megnő az ára
51
A kereslet rugalmassága
52
A kereslet rugalmassága
• Keresleti árrugalmasság
• A keresleti árrugalmasság kiszámítása
– Rugalmas kereslet
– A keresett mennyiség százalékos változása
• A keresett mennyiség jelentősen megváltozik az árváltozás következtében
• Osztva az ár százaléos változásával
– Abszolútértéket használj (hagyd el a mínusz jelet)
– Rugalmatlan kereslet • A keresett mennyiség csak kicsit változik meg az árváltozás következtében
• Felezőponti módszer – Két pont: (Q1, P1) és (Q2, P2) Keresleti árrugalmas ság = 53
(Q2 − Q1 )/[(Q2 + Q1 )/ 2 ] (P2 − P1 )/[(P2 + P1 )/ 2 ] 54
9
2011.12.09.
1
1
Keresleti árrugalmasság (a, b) ár
(a) Tökéletesen rugalmatlan kereslet: Rugalmasság = 0
ár
Keresleti árrugalmasság (d, e)
(b) Rugalmatlan kereslet: Rugalmasság < 1 1. Az ár 22%-os megnövekedése
Kereslet
1. Az ár megnövekedése…
$5
$5
4
4
1. an 2. …változatlanul hagyja a keresett mennyiséget
0
100
(d) Rugalmas kereslet: Rugalmasság > 1
ár
Kereslet 2. … 11%-os visszaesést eredményez a keresett 1. an mennyiségben
$5 4
0
mennyiség
90 100
0
mennyiség
$4
1. an Demand
50
100
3. Bármely $4 alatti árnál a keresett mennyiség végtelen
0
mennyiség
mennyiség
A keresleti árrugalmasság határozza meg, hogy a keresleti görbe meredek vagy lapos. Figyeljük meg, hogy minden százalékos változást a felezőponti módszerrel 56 számoltunk.
3
Keresleti árrugalmasság (c)
Hogy változik a teljes bevétel amikor változik az ár (a)
(c) Egységnyi rugalmasságú kereslet: Rugalmasság = 1 ár Kereslet
(a) A rugalmatlan kereslet esete ár
ár
$5
$3
1. an
4
1. an
1. an 2. … 22%-os visszaeséshez vezet a keresett mennyiségben
$1
80
100
mennyiség A keresleti árrugalmasság határozza meg, hogy a keresleti görbe meredek vagy lapos. Figyeljük meg, hogy minden százalékos változást a felezőponti módszerrel 57 számoltunk.
3 Hogy változik a teljes bevétel amikor változik az ár(b) (b) A rugalmas kereslet esete
ár
$5
mennyiség
0
80
mennyiség
Az árváltozás teljes bevételre (az ár és a mennyiség szorzatára) gyakorolt hatása függ a kereslet rugalmasságától. Az (a) ábrán a keresleti görbe rugalmatlan. Ebben az esetben az ár megnövekedése arányaiban kisebb keresett mennyiség csökkenéshez vezet, tehát a teljes bevétel növekszik. Itt $1-ról $3-ra nő az ár, amitől a keresett mennyiség 100-ról 80-ra csökken. A teljes bevétel $100-ról $240-ra nő meg.
58
A kereslet rugalmassága • Keresleti jövedelemrugalmasság
• Megváltozik a fogyasztó jövedelme
$4 1. an
– A keresett mennyiség százalékos változása
1. an
Bevétel =$200
• Osztva a jövedelem százalékos változásával
Bevétel=$100
Kereslet
– Normál jószág: pozitív jövedelemrugalmasság
Kereslet 0
100
kereslet
– Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág keresett mennyisége arra, ha
ár
mennyiség
Bevétel=$240
kereslet
Bevétel=$100
0 0
50
Demand
1. an
2. … 67%-os visszaeséshez vezet a keresett mennyiségben
1
0
1. Bármely $4 feletti árnál a keresett mennyiség nulla. 2. Pontosan $4-nál a fogyasztók bármennyit megvesznek
1. Az ár 22%-os megnövekedése...
A keresleti árrugalmasság határozza meg, hogy a keresleti görbe meredek vagy lapos. Figyeljük meg, hogy minden százalékos változást a felezőponti módszerrel 55 számoltunk.
1. Az ár 22%-os megnövekedése …
(e) Tökéletesen rugalmas kereslet: A rugalmasság végleten nagy
ár
20
mennyiség
Az árváltozás teljes bevételre (az ár és a mennyiség szorzatára) gyakorolt hatása függ a kereslet rugalmasságától. Az (b) ábrán a keresleti görbe rugalmas. Ebben az esetben az ár megnövekedése arányaiban nagyobb keresett mennyiség csökkenéshez vezet, tehát a teljes bevétel csökken. Itt $4-ról $5-ra nő az ár, amitől a keresett mennyiség 50-ről 20-ra csökken. A teljes bevétel $200-ról $100ra csökken.
59
• Létszükségletek: kicsi jövedelemrugalmasság • Luxuries: nagyobb jövedelemrugalmasság
– Alacsonyabbrendű jószág: negatív jövedelemrugalmasság
60
10
2011.12.09.
A kereslet rugalmassága
A kínálat rugalmassága
• Keresleti keresztár-rugalmasság
• Kínálati árrugalmasság
– Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág keresett mennyisége arra, ha
– Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág kínált mennyisége arra, ha
• Megváltozik egy másik jószága ára
• Megváltozik a jószág ára
– Az első jószág keresett mennyiségének százalékos változása
– A kínált mennyiség százalékos változása • Osztva az ár százalékos változásával
• Osztva a második jószág árának százalékos változásával
– Függ attól, hogy az eladók mennyire rugalmasan képesek arra, hogy megváltoztassák az előállított mennyiséget
– Helyettesítők: pozitív keresztár-rugalmasság – Kiegészítők: negatív keresztár-rugalmasság 61
62
8
9
Kínálati csökkenés az olajpiacon (a) Az olajpiac rövidtávon
ár
1. Rövidtávon, ahol a kereslet és a kínálat rugalmatlan, a kínálat eltolódása...
S2
Az illegális drogok csökkentésének gazdaságpolitikája (b) Az olajpiac hosszútávon
ár
S1
S2
P2 1. an
P1
2. … nagy árnövekedéshez vezet
P2 P1
mennyiség
1. A drogok tiltása csökkenti a drog kínálatát. . .
ár
2. … ami növeli az árat. . .
S1
ár
S2
S1
2. . . . ami csökkenti az árat . .
P1
1. an 2. … kis árnövekedéshez vezet
0
1. A drog-felvilágosítás csökkenti a keresletet. . .
kínálat
P2
1. an
kereslet 0
(b) Drog-felvilágosítás
(a) A drog tiltása
1. Hosszútávon, ahol a kereslet és a kínálat rugalmatlan, a kínálat eltolódása. .
kereslet
3. … és csökkenti az eladott mennyiséget
P1
kereslet
mennyiség
Amikor az olaj kínálatat csökken, a reakció függ az időtávtól. Rövidtávon a kereslet és a kínálat viszonylag rugalmatlan, ahogy azt az (a) ábra mutatja. Ezért amikor a kínálati görbe S1-ből S2-be tolódik, az ár jelentősen megnövekszik. Ezzel szemben hosszútávon a kereslet és a kínálat viszonylag rugalmas, ahogy azt a (b) ábra mutatja. Ebben az esetben a kínálati görbe ugyanakkora eltolódása (S1-ből S2-be) kisebb árnövekedést eredményez.
Q2 Q1
0
1. an
P2 3. … és csökkenti az eladott mennyiséget
mennyiség
D2
D1
Q2 Q1 mennyiség
0
A drogok tiltása S1-ből S2-be csökkenti a drogok kínálatát, ahogy az (a) ábrán látható. Ha a drogok kereslete rugalmatlan, akkor a drogosok által fizetett összeg nő, még ha a használt drogok száma csökken is. Ezzel szemben a drogfelvilágosítás csökkenti a drogok keresletét D1-ről D2-re, ahogy a (b) ábrán látható. Mivel az ár is és a mennyiség 64 is csökken, a drogosok által fizetett összeg csökken.
63
1
Kormányzati beavatkozások
Egy piac árplafonnal
• Árszabályozás
A fagyi kelyhek ára
– Árplafon – Árpadló
(a) Egy nem kötelező árplafon Kínálat
Kínálat
Árplafon
$4
Egyensúlyi ár
3
• Mennyiségi szabályozás
(b) Egy kötelező árplafon
A fagyi kelyhek ára
$3 Egyensúlyi ár
Árplafon
2
– Kvóta
Kereslet
Hiány
• Adóztatás • Társadalmi jóléti hatások elemzése
Egyensúlyi mennyiség 0
65
100 A fagyikelyhek mennyisége
Kínált mennyiség 0
Kereslet
Keresett mennyiség
75 125 A fagyikelyhek mennyisége
Az (a) ábrán a kormány egy $4-os árplafont szab meg. Mive az árplafon a egyensúlyi $3-os ár felett van, az árplafonnal nincsen hatása, és a piac elérheti a kereslet és a kínálat egyensúlyát. Ebben az egyensúlyban, a termelt és a keresett mennyiség is 100 fagyikehely. A (b) ábrán a kormány $2-os árplafont szab meg. Mivel az árplafon a $3-os egyensúlyi ár alatt van, a piaci ár $2 lesz. Ezen az áron 125 kelyhet keresnek, de csak 75-öt kínálnak, tehát 50 kehelynyi hiány van.
66
11
2011.12.09.
4
5
Egy piac árpadlóval (a) Nem effektív árpadló
A fagyi kelyhek ára
A fagyi kelyhek ára
Kínálat
Hogyan hat a minimálbér a munkaerőpiacra
(b) Effektív árpadló
(a) Egy szabad munkaerőpiac
Felesleg
Bér Munka kínálat
$4 Árpadló $3
3 Egyensúlyi ár
2
Minimálbér
ár
Egyensúlyi bér
Kereslet
Kereslet Keresett mennyiség
100 A fagyikelyhek mennyisége
120 80 A fagyikelyhek mennyisége
0
Munka kereslet
Munka kereslet
Kínált mennyiség
Az (a) ábrán a kormány $2-os árpadlót vezet be. Mivel ez a $3-os egyensúyi ár alatt van, ezért az árpadlónak nincs hatása. A piaci ár úgy állítódik be, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyban legyen. Egyensúlyban mind a keresett, mind a kínált mennyiség 100 kehely. A (b) ábrán a kormány $4-os árpadlót vezet be, ami az egyensúlyi $3-os ár felett van. Következésképpen, a piaci ár $4 lesz. Mivel ezen az áron 120 kelyhet kínálnak de csak 80-at 67 keresnek, 40 kehelynyi felesleg keletkezik.
0
Egyensúlyi foglalkoztatás
Keresett mennyiség
0
Munkamennyiség
Kínált Munkamennyiség mennyiség
Az (a) ábra egy olyan munkaerőpiacot mutat, ahol a bér úgy alakul, hogy a munkakereslet és a munkakínálat egyensúlyba kerül. A (b) ábra az effektív minimálbér hatását mutatja. Mivel a minimálbér egy árpadló, felesleget teremt: a felkínált munkaerő több, mint a keresett munkaerő. 68 Emiatt munkanélküliség lesz.
Árszabályozás
Adók • Adóincidencia (adóteher-megoszlás)
• Az árszabályozások értékelése
– Hogyan oszlik meg az adó terhe a piac különböző szereplői között
• A kormány néha tud javítani a piaci kimeneten
• Hogy befolyásolják az eladót érintő adók a piaci eredményt
– Árszabályozás – az igazságtalan piaci kimenetek miatt – A szegényeket hivatott segíteni – Gyakran káros azoknak, akiknek segíteni akar – Más módszerek a rászorultak megsegítésére: • Lakbértámogatás • Bértámogatás
– Azonnali hatás az eladón • Kínálat eltolódik
69
6
– Kínálati görbe balra tolódik – Magasabb egyensúlyi ár – Alacsonyabb egyensúlyi mennyiség – Az adó csökkenti a piac méretét
70
7
Az eladókra kivetett adó A fagyi kelyhek ára
Az eladókra kivetett adó az adó nagyságával ($0.50) felfelé tolja el a kínálati görbét.
Egyensúly az adóval S2
Vevők által fizetett ár Adómentes ár
Munka kínálat
Munkaerőfelesleg (munkanélküliség)
Egyensúlyi
Árpadló
Egyensúlyi mennyiség 0
(b) Egy munkaerőpiac effektív minimábérrel
Bér
Kínálat
S1
$3.30
A fagyi kelyhek ára
Egyensúly az adóval
A vevők által fizetett ár Adó nélküli ár
Adó ($0.50)
3.00
A vevőkre kivetett adó
Adó nélküli egyensúly
2.80
Kínálat, S1 Adó nélküli egyensúly $3.30
A vevőkre kivetett adó az adó méretéve ($0.50) lefelé tolja a keresleti görbét.
Adó ($0.50)
3.00 2.80
Eladók által kapott ár
Eladók által kapott ár Kereslet, D1 0
90
100
A fagyikelyhek mennyisége
Amikor egy $0.50-os adót vetnek ki az eladókra, a kínálati görbe $0.50-tel eltolódik, S1-ből S2-be. Az egyensúlyi mennyiség 100-ról 90 kehelyre esik. A vevők által fizetett ár $3.00-ról $3.30-ra emelkedik. Az (adózás után) az eladók által kapott ár $3.00-ról $2.80-ra esik. Annak ellenére, 71 hogy az adót az eladókra vetették ki, a vevők és az eladók megosztoznak az adóterhen.
D2 0
90
100
D1
A fagyikelyhek mennyisége
Amikor egy $0.50-os adót vetnek ki a vevőkre, a keresleti görbe $0.50-vel lefelé tolódik, D1-ből D2-be. Az egyensúlyi mennyiség 100-ról 90 kehelyre csökken. Az eladók által kapott ár $3.00-ról $2.80-ra csökken. A vevők által fizetett ár (adóval együtt) $3.00-ról $3.30-ra emelkedik. Annak ellenére, hogy az adót a vevőkre vetették ki, a vevők és az eladók megosztoznak az adóterhen. 72
12
2011.12.09.
9
9
Hogyan oszlik meg az adóteher (a)
Hogyan oszlik meg az adóteher (b)
(a) Rugalmas kínálat, rugalmatlan kereslet Ár
(b) Rugalmatlan kínálat, rugalmas kereslet Ár
1. Amikor a kínálat rugalmasabb mint a kereslet. . .
1. Amikor a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. . .
Kínálat
Vevők által fizetett ár
Kínálat
Vevők által fizetett ár 2. . . . Az adóteher nagyobb része hárul a fogyasztókra. . .
Adó
Adó nélküli ár
3. ... Mint a vevők.
Adó nélküli ár
Adó
Kereslet
Eladók által kapott ár
3. . . . Mint a termelőkre.
Eladók által kapott ár
Kereslet 0
2. . . . Akkor az adóteher nagyobb részét viselik az eladók...
0
Mennyiség
Az (a) ábrán a kínálati görbe rugalmas, míg a keresleti görbe rugalmatlan. Ebben az esetben az eladók által kapott ár csak keveset csökken, míg a vevők által fizetett ár jelentősen megnő. Ezért 73 a vevők viselik az adóteher nagyrészét.
Mennyiség
A (b) ábrán a kínálati görbe rugalmatlan, míg a keresleti görbe rugalmas. Ebben az esetben az eladók által kapott ár jelentősen lecsökken, míg a vevők által fizetett ár csak kicsit nő meg. Ezért 74 az eladók viselik az adóteher nagyobbik részét.
Adók
Fogyasztói többlet
• Rugalmasság és adóteher-megosztás • Az adóteher megosztása
• A keresleti görbe használata a fogyasztói többlet mérésére • Keresleti görbe
– Nagyon rugalmas kínálat és viszonylag rugalmatlan kereslet
– Tükrözi a vevők fizetési hajlandóságát – Fogyasztói többletet mér
• Eladók – az adóteher kis része • Vevők – az adóteher nagyrésze
• A fogyasztói többlet egy piacon
– Viszonylag rugalmatlan kínálat és nagyon rugalmas kereslet
– A keresleti görbe alatti, de az ár fölötti terület
• Eladók – az adóteher nagyrésze • Vevők – az adóteher kis része 75
76
2
3
A fogyasztói többlet mérése a keresleti görbével (a) Ár = $80
Lemez ára
John fogyasztói többlete($20)
$100
Lemez ára
80 70
50
50
Ár
(a) Fogyasztói többlet P1 árnál
A
Paul fogyasztói többlete($10)
P1
Fogyasztói többlet
C
2 3 4 Lemezek száma
Kereslet
P2
Kezdeti Fogyasztói többlet
További fogyasztói többlet az eredeti fogyasztóknak
C
Fogyasztói többlet az új fogyasztóknak
B F D
Kereslet
E
Kereslet
Kereslet 1
P1
B
Össz fogyasztói többlet ($40)
0
(b) Fogyasztói többlet P2 árnál
Ár
A
John fogyasztói többlete ($30)
$100
80 70
Hogy befolyásolja az ár a fogyasztói többletet
(b) Ár = $70
0
1
0
2 3 4 Lemezek száma
Az (a) ábrán a jószág ára $80, és a fogyasztói többlet $20. A (b) ábrán a jószág ára $70, és a fogyasztói többlet $40.
77
Q1
mennyiség
0
Q1
Q2
mennyiség
Az (a) ábrán az ár P1, a keresett mennyiség Q1, és a fogyasztói többlet az ABC háromszög területével egyenlő. Amikor az ár P1-ről P2-re csökken, ahogyan a (b) ábrán, a keresett mennyiség Q1-ről Q2-re nő, és a fogyasztói többlet az ADF háromszög területére duzzad. A fogyasztói többlet növekedés (BCFD terület) részben azért történik, mert az eredeti fogyasztók most kevesebbet fizetnek (BCED terület), és részben 78 azért, mert új fogyasztók lépnek be a piacra ezen az alacsonyabb áron (CEF terület).
13
2011.12.09.
5
6
A termelői többlet mérése a kínálati görbével (a) Ár = $600
Házfestés ára
Kínálat
Házfestés ára $900 800
$900 800 600 500
Ár
Kínálat
1 2 3 4 Házfestés mennyisége
P1 Georgia termelői többlete($200)
79
Kínálat
Q2 Mennyiség
Az (a) ábrán az ár P1, a termelt mennyiség Q1, és a termelői többlet az ABC háromszög területe. Amikor az ár P1-ről P2-re emelkedik, ahogy a (b)ábrán, a termelt mennyiség Q1-ről Q2-re nő és a termelői többlet az ADF háromszög területére duzzad. A termelői többletnövekedés (BCFD terület) részben azért van, mert az eredeti termelők most többet kapnak (BCED terület), és részben azért 80 mert ennél a magasabb árnál új termelők léptek be a piacra (CEF terület).
– Minden információt figyelembe vesz a vevőkről és az eladókról – A piacon mindenkit a legjobb eredményhez vezet
D Fogyasztói többlet E Termelői többlet B
• Gazdasági hatékonyság
Kereslet Egyensúlyi mennyiség
Q1
0
Mennyiség
• A piaci egyensúly értékelése • Adam Smith láthatatlan keze
Ár
0
Termelői többlet az Új termelőknek
Piaci hatékonyság
Fogyasztói és termelői többlet a piaci egyensúlyban
C
C
Kezdeti termelői többlet
F
A Q1
7
Egyensúlyi ár
B
P1
C
E
D
A 0
1 2 3 4 Házfestés mennyisége
Az (a) ábrán a jószág ára $600, és a termelői többlet $100. A (b) ábrán a jószág ára $800, és a termelői többlet $500.
B Termelői többlet
Kínálat
További termelői többlet az eredeti termelőknek
P2
0
A
(b) Termelői többlet ha az ár P2
Ár
Kínálat
Nagyi termelői többlete($300)
0
(a) Termelői többlet ha az ár P1
Teljes termelői többlet($500)
600 500
Nagyi termelői többlete ($100)
Hogy befolyásolja az ár a termelői többletet
(b) Ár = $800
• Szabad piac = a legjobb mód a gazdasági tevékenység megszervezésére
Mennyiség
A teljes többlet — a fogyasztói és a termelői többlet összege — a kínálati és a keresleti görbe közötti terület az egyensúlyi mennyiségig. 81
82
2
3
Adóbevétel
Hogyan hat az adó a jólétre Ár
Ár Az adó mérete (T)
Vevők által fizetett ár
Vevők által =P B fizetett ár
Kínálat
Eladók által kapott ár
B
Adó nélküli ár=P1
Adóbevétel TˣQ
Kínálat
A
C E
D
Eladók által =PS kapott ár
F Kereslet
Kereslet
Eladott mennyiség (Q)
0
Mennyiség az adóval
0 Mennyiség az adó nélkül
Mennyiség
A kormány által beszedett adóbevétel T × Q, vagyis az adó mérete (T) szorozva az eladott mennyiséggel (Q). Ezért az adóbevétel a keresleti és a kínálati görbe közötti téglalap területével egyenlő.
Q2
Adók nélkül
83
Fogyasztói többlet Termelői többlet Adóbevétel Teljes többlet
Q1
Adóval
A+B+C A D+E+F F None B+D A+B+C+D+E+F A+B+D+F
A termékadó csökkenti a fogyasztói többletet (a B+C területtel) és a termelői többletet (a D+E területtel). Mivel a fogyasztói és a termelői többlet csökkenése meghaladja az adóbevételt (B+D terület), az adó úgynevezett holtteherveszteséget generál (C+E terület).
Mennyiség
Különbség -(B+C) -(D+E) +(B+D) -(C+E)
A C+E terület mutatja a teljes többlet veszteségét. Ez az adó holttehervesztesége.
84
14
2011.12.09.
Az adóztatás holttehervesztesége
Az adóztatás holttehervesztesége • Holtteherveszteség és a kereskedelem haszna
• A vevők és az eladók az adó miatti többletcsökkenése
– Az adó holtteherveszteséget eredményez • Megakadályozza, hogy a vevők és az eladók élvezzék a kereskedelem hasznának bizonyos részét
– Meghaladja a kormány bevételnövekedését
• Holtteherveszteség – Valamilyen piactorzító hatás (pl. adó) miatti teljes többlet csökkenés
– A kereskedelem haszna • A vevők értékelése és az eladók költsége közötti különbség • Kevesebb mint az adó • Amint kivetik az adót
• Az adó torzítja az ösztönzőket – A piac nem hatékonyan allokálja az erőforrásokat 85
6
(b) Közepes adó Ár
Holtteherveszteség Kínálat
PB
PB
PB
Adóbevétel
Adóbevétel
PS
Ár
Holtteherveszteség Kínálat
Kereslet
Kereslet P S
• A kereslet és a kínálat erői hatékonyan allokálják az erőforrásokat
(c) Nagy adó
– Feltételezések arról, hogy hogy működnek a piacok
Holtteherveszteség Kínálat
Adóbevétel
Ár
Kereslet
PS 0
Q2 Q1
0
Q2
Q1
0 Q2
Mennyiség
Mennyiség
1. Tökéletesen versenyző piacok 2. A piaci kimenet csak az adott piacon lévő vevők és eladók számára fontos
– Amikor ezen feltételezések nem teljesülnek
Q1 Mennyiség
A holtteherveszteség az adó miatti össztöbbletcsökkenés. Az adóbevétel az adó szorozva az eladott mennyiséggel. Az (a) ábrán egy kis adónak kis holttehervesztesége van, és kis adóbevételt eredményez. A (b) ábrán egy valamivel nagyobb adónak már nagyobb a holttehervesztesége, és nagyobb adóbevételt eredményez. A (c) ábrán egy nagyon nagy adónak nagy holttehervesztesége van, és mivel jelentősen lecsökkentette a piac méretét, kis adóbevételt eredményez.
86
Piaci hatékonyság & Piaci kudarc
Hogy változik a holtteherveszteség és az adóbevétel az adó méretétől függően(a, b, c) (a) Kis adó
– Nem kötik meg az üzleteket – holtteherveszteség
• A konklúzió, miszerint a piaci egyensúly hatékony, nem feltétlenül igaz többé 87
Piaci hatékonyság & Piaci kudarc
88
Piaci hatékonyság & Piaci kudarc
• Piaci kudarcok 1.
• Piaci kudarcok 2. • Externáliák
– Verseny – messze nem tökéletes
– A vevők és az eladók döntései olyan embereket is befolyásolnak, akik egyáltalán nem is részei a piacnak – Ennek következtében a piacon a jólét máson is múlik, mint pusztán a vevők értékelésén és az eladók költségein
• Piaci erő – Egyetlen vevő vagy eladó (kis csoport) – Irányítja a piaci árakat – Nem hatékony piacok » Az ár és a mennyiség messze van a kereslet-kínálati egyensúlytól
• Közjavak – Ha egy terméket többen is fogyasztanak (pl.: közutak, honvédelem, világítótorony)
• Közös erőforrások (közlegelők) – Ha egy erőforráshoz többen szabadon hozzáférhetnek 89
90
15
2011.12.09.
Piaci hatékonyság & Piaci kudarc • Piaci kudarc – P.l.: piaci erő, externáliák, közjavak, közös erőforrások – Néhány szabályozatlan piac képtelen arra, hogy hatékonyan allokálja az erőforrásokat – Közpolitika • Potenciálisan megoldhatja a problémát • Gazdasági hatékonyság növelhető esetenként
91
16
