A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ – Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1.
2. 1849. január 3.
3. 1849. január 5.
4. 1849. január 8.
b) Melyik várost szabadította fel Bem 1849. január 13-án? 1. Kolozsvár
2. Marosvásárhely
3. Nagyszeben
4. Karánsebes
3. Perczel
4. Damjanich
c) Ki csatázott Piskinél 1849. február 9-én? 1. Bem
2. Görgey
d) Kit nevezett ki Kossuth a honvédség „helyettes” főparancsnokává 1849. március 30-án? 1. Perczel
2. Görgey
3. Dembinski
4. Bem
e) Mikor mondott le Windischgrätz a parancsnokságról? 1. 1849. április 10.
2. 1849. április 12.
3. 1849. április 14.
4. 1849. április 16.
f) Ki aratott győzelmet Óbecsénél 1849. április 19-én? 1. Bem
2. Görgey
3. Perczel
4. Oroszhegyi
g) Melyik várost szabadították fel 1849. április 22-én? 1. Nagysalló
2. Pest
3. Komárom
4. Szőny
h) Mikor jelentette be a cár, hogy Ausztria segítségére siet? 1. 1849. május 5.
2. 1849. május 9.
3. 1849. május 10.
4. 1849. május 15.
i) A tavaszi hadjárat sikerei ellenére miért nem volt lehetősége a magyar hadseregnek az ellenség megsemmisítésére? 1. lőszerhiány és a túlerő miatt
2. a magyar katonai vezetők alkalmatlansága miatt
3. a magyar katonai vezetők torzsalkodásai miatt
4. az utánpótlás nehézségei miatt
j) Hol állították fel Budán a katona kórházat 1849 májusában? 1. a Várban
2. egy polgári házban, amit a tulajdonos ajánlott fel erre a célra
3. a Ludoviceumban
4. nem állítottak fel ilyen intézményt
10 pont 1
2. Mely személyekhez köthetők az alábbi helyszínek? Egy mondattal írjátok oda azt is, hogy mi történt az adott helyen! HELYSZÍN Prága
SZEMÉLY
ESEMÉNY
Aleppó Párizs Székelyföld Kápolna Osztrolenka Tiszafüred
16 pont 3. Fejtsétek meg a rejtvényt!
2
Vízszintes: 4. A császári haderők parancsnoka Erdélyben. 6. Jellasics üldözője 7. Szemere minisztere, egykori huszártiszt. 9. A „bresciai hiéna” 10. Batthyány hadügyminisztere. 12. Branyiszkó hőse. 13. Az aradi vértanúk egyike. 14. A Délvidék védője, a 13-ak egyike. Függőleges: 1. A tavaszi hadjárat első főparancsnoka. 2. A börtönből 1848. március 15-én a nép szabadította ki. 3. A tavaszi hadjáratban az I. hadtest parancsnoka, aradi vértanú. 5. A csornai győző. 8. Az aradi vértanúk egyike. 11. A cári csapatok egyik főparancsnoka. 12. Kossuth teljhatalmat ad neki 1849. augusztus 11-én. 15 pont
4. Kikről van szó? a) Álnévként a Henri Dubois nevet viselte. b) Épületet tervezett és egy géptanról szóló könyvet is írt. c) Doktori disszertációját a kókuszdió illóolajairól írta. d) „Ő volt” Murád pasa.. e) Görgeyt főbe akarta lövetni, mivel intézkedéseit (mint parancsnokét) Görgey felülbírálta. f) A francia Becsületrend tiszti keresztjével tüntették ki. g) Indiába készült az ottani uralkodó kérésére, hogy megszervezze a szultáni sereget. 7 pont 5. Elemezze az alábbi plakátot és válaszoljon a kérdésekre! 1. Foglalja össze röviden, hogy milyen eseményről szól a plakát! (2 p) 2. Kik a szövegben említet muszkák? (1 p 3. Miért nevezi meg a plakát az ellenséges vezéreket és rangjukat? (1 p) 4. Melyek voltak Bem sikereinek legfontosabb okai? Említsen kettő okot! (2 p) 3
5. Mi volt a katonai és politikai jelentősége Bem sikereinek? (2 p) a) katonai jelentősége b) politikai jelentősége 6. Hol aratta Bem serege - a hadműveleteinek végleges sikereit biztosító – kettő utolsó nagy győzelmét? (2 p) Mi lett e győzelmek közvetlen eredménye (következménye)? (1 p) 7. Milyen eseményt ábrázol a mellékelt kép? Mi a kapcsolat a plakátban leírtak és a képen ábrázolt esemény között? (2 p) 8. Miért Debrecenben készült a plakát ? (1 p) 14 pont
6. Kiktől származnak az alábbi idézetek? •
„Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon akár százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak.” 4
•
„A lázadó csordákat … szétvertem és nagyrészt megsemmisítettem”
•
„Lőni lőhetsz német, de be nem jöhetsz!”
•
„Ma kell győzni vagy mehetünk vissza a Tisza mögé. E két megoldás van, harmadik nincs. Damjanich még mindig állja a csatát, Aulich előre nyomul. Győznünk kell!”
•
„Minden leszek, csak főparancsnok nem. Az önök háborúja nemzeti háború, s a magyar nemzet méltósága megköveteli, hogy egy nemzetbeli férfi álljon a hadsereg élére.” 5 pont
7. A tavaszi hadjárat 20 pont a) A források felhasználásával készítse el a szabadságharc tavaszi hadjáratának időrendi táblázatát! A képek sorszámát írja a megfelelő helyszínek mellé! Milyen történelmi eseményt ábrázolnak a képek?(18 p) „Az Egerben március 30–31 –én kidolgozott haditerv lényege az volt, hogy a VII., a legerősebb hadtest Hatvannál állva magára vonja cs. kir. fővezér figyelmét, s ez alatt három másik hadtest (I., II., III.) egy dél-nyugati kerülővel a Jászságon át igyekszik az ellenséges fősereg hátába kerülni, s elvágni azt a fővárostól. A haditerv értelmében a VII: hadtestnek április 5 –ig Hatvannál kellett állnia majd 6-án el kellett érnie Bagot. A másik három hadtestnek 6-án kellett elérnie Isaszeget. A döntő támadást a gödöllői ellenséges állásokra 7én kellett két irányból koncentrikusan megtenni. A sikeres támadás után a I. hadtestnek egészen Kerepesig kellett előrenyomulnia, hogy ezen a módon megakadályozza a cs. kir. főerők visszavonulását Pestre, ezáltal megkönnyítse a főváros visszavételét. A haditerv szoros együttműködést kívánt és kockázatos volt. (Hermann Róbert: 1848 – 1849. A szabadsághac hadtörténete) Időpont (0,5 - 0, 5 p)
Helyszín (0,5 - 0, 5 p)
Képek sorszáma (1–1 p)
A történelmi esemény ( 1 – 1 p)
b) Nevezze meg a tavaszi hadjárat tervének kidolgozóját! (1 p) c) Kinek a csapatmozgása tért el a haditervtől a leglátványosabban? (1 p)
5
6
1.
2.
3.
4.
5.
6.
8. Buda bevétele 9 pont Buda bevétele nem tűnt komoly feladatnak, és az ország dicső múltját jelképező vár felszabadítása óriási lelkesedést váltott ki. Ugyanakkor a kormány Pestre költözésének is előfeltétele volt a vár felszabadítása. Ám a Hentzi tábornok vezette 5000 fős védősereg nem 7
adta meg magát, elszántan védekezett. Az osztrákok folyamatosan ágyúzták Pestet, ám a Lánchidat nem sikerült felrobbantaniuk. A honvédsereg nem rendelkezett ostromágyúkkal, ezért tüzérségi előkészítés nélkül rohanta meg a falakat. Jelentős veszteséget szenvedtek, Komáromból hozattak ostromágyúkat, s május 21-én a honvédség elfoglalta a várat. Az ostrom közel három hétig tartott. a) Milyen politikai és lélektani jelentősége volt Buda visszavételének (2 p) politikai
b) lélektani:
b) Mivel magyarázható, hogy az ostrom közel három hétig tartott? (2 p) c) Milyen pusztítást okozott az osztrák tüzérség Pesten? (1 p) d) Mi lett a sorsa a várat védő Hentzi tábornoknak? (1 p) e) Az ostromló III: hadtestet nem hadtestparancsnoka Knézics Károly, hanem a később vele együtt vértanúhalált szenvedett bajtársa, Leiningen–Westerburg Károly ezredes vezette rohamra. Mi lehetett ennek az oka? (1 p) f) . Milyen kedvezőtlen katonai következményei voltak az ostromnak? (2 p)
8
9. Az alábbiakban egy, az 1848 – 1849 es forradalom és szabadságharcban résztvevő személy fiktív önéletrajza olvasható. Az önéletrajz segítségével válaszoljon a kérdésekre. Angol főnemesi családból származom, nősülésem folytán mégis Magyarországon kötöttem ki. A schwechati ütközet után léptettek elő honvédezredessé, mivel a jobbszárnyon elfoglaltam egy falut. Ekkor kezdődtek a szabadságharc végéig tartó ellenségeskedéseim Görgeivel is. Igazi hírnevet a téli, felső-magyarországi tetteimmel szereztem magamnak. Görgei parancsnoksága alatt vonultam a Garam völgyében, az én hadosztályom törte át Schlik altábornagy védőállásait. Ezután akadálytalanul vonulhattunk dél felé. Dembinszkihez kellett csatlakoznunk, ám én csapatommal késve érkeztem, és ők csatát vesztettek. A tavaszi hadjáratban nem vettem részt, ám rövid ideig annak a várnak a parancsnoka voltam, amit később Klapka György védett. E vár parancsnokaként ostromágyúkat küldtem Buda bevételére. E parancsnoki tisztemből Görgei mentett fel. Ezt követően a Bácskába vonultam, ahol Jellasicsot kellett a térségből kiszorítani. Ez meg is történt, részben egy másik hadosztály megjelenésének köszönhetően, akik akkoriban keltek át Paksnál a Dunán. Következő feladatom a Délvidék egyik legerősebb szerb bázisának elfoglalása volt. Miután ez nem sikerült, Szegedre rendeltek. A szabadságharc utolsó napjaiban Bem rám bízta a vezérkari főnökséget, ám már csak azt tudtam jelenteni Kossuthnak, hogy a sereg teljesen szét van verve. Ezután nem sokkal külföldre menekültem, ahol Iszmail pasa néven újból harcba szálltam, ezúttal az oroszok ellen. 1. Útjuk során hol törték át Schlick védőállásait? 2. Melyik fontos csatáról késett le a sorok írója? 3. Hol volt a szerbek legerősebb bázisa a Délvidéken 4. Melyik háborúban vett részt az emigrációban ? 5. Kit rejt az olvasott fiktív életrajz ?
5 pont
10. A honvédség megszervezésével párhuzamosan került sor a tábori egészségügyi és a tábori lelkészi szolgálat megszervezésére. a) Az olasz nemzeti állam megteremtéséért folytatott küzdelem során a solferinói csatában szerzett tapasztalatok alapján került sor a Nemzetközi Vöröskereszt létrehozására. Korábban a magyar szabadságharc is hatással volt a hadisebészet fejlődésére. Milyen sebészeti eszközt alkalmaztak elsőként az 1848-1849–es forradalom és szabadságharc idején Magyarországon? b) A jellemzések alapján nevezze meg a magyar egészségügyben dolgozó következő személyeket: c) A honvédsereg önálló egészségügyi szolgálatának megszervezésében szerepet játszó főorvosok (kettő személ) d) Az önként jelentkező ápolónők komoly segítséget jelentettek a sebesültek ellátásában. Az ápolónői szolgálat országos kiépítése érdekében Kossuth Lajos országos főápolónőt nevezett ki. Ki kapta ezt a megbízatást?
9
e) A sebesültek vigasztalása mellett a katonák lelki gondozása volt a legfontosabb feladata a tábori lelkészeknek. A csatákban is jelen kellett lenniük, ahol hősies viselkedésükkel a csata kimenetelét is befolyásolhatták. A jellemzések alapján nevezze meg a személyeket. f) Piarista pap-tanár, a branyiszkói csatában feszülettel a kezében vezette a támadó honvédeket. g) Ferences szerzetes, az ozorai diadal és Szenttamás ostromának részese, az aktív ellenállásban való részvétele miatt kivégezték h) Tábori lelkész, a kápolnai csatában kereszttel a kezében a támadó honvédek élére állt. 7 pont 11. Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) a hadtestparancsnokok mellé rendelve kísérletet tett országos haditudósító hálózat létrehozására. A kevert nemzetiségű Délvidéken már 1848 nyarától véres összecsapásokra került sor. Ide küldték Mészáros Károly ügyvédet, aki végig ott tartózkodva hírlapi tudósításokban számolt be tapasztalatairól. Írjatok Mészáros Károly nevében max. 2 (A/4 oldalas) újságcikket a Délvidéken folyó harcokról. A cikk korhű stílusban készüljön, s az 1849 tavasza előtt történt főbb eseményekre is térjen ki. Az értékelés során a helyesírás, a külalak és megszerkesztettség is szempont lesz. 20 p
A feladatok megoldásához ajánlott szakirodalom: 1. Hermann Róbert: 1848-1849. A szabadságharc története ( Korona Kiadó Bp. 2001 ) 2. Rubicon 1999/4. szám ( 1848-49-es portrék 4. http://hu.wikipedia.org/wiki/Tavaszi_hadjárat
10
