a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Dr. Háfra István

Készült:

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Igazgató:

Dr. Háfra István

Az értékelést készítette:

Dr. Beregi László Csákné Taray Tünde Dr. Nagy Tibor Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya

Szerkesztette:

Harangozóné H. Andrea Informatikai háttér:

Juhász József Légrádi Attila

Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................... 1 Légszennyezés ........................................................................................................................... 4 Légszennyező anyagok kibocsátása ....................................................................................... 8 Mérőhálózat.......................................................................................................................... 11 Légszennyezés trendje.......................................................................................................... 20 Zajterhelés............................................................................................................................... 33 A zajról................................................................................................................................. 33 Ipari zajkibocsátás ................................................................................................................ 33 Mezőgazdasági zaj ............................................................................................................... 36 Építési zaj ............................................................................................................................. 37 Szolgáltatási ágazatba tartozó területek ............................................................................... 37 Vizek védelme ......................................................................................................................... 39 Települési szennyvíztisztítás ................................................................................................ 39 Szennyvízkibocsátás és szennyvíztisztítás ........................................................................... 41 A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként ......................................................... 44 Felszíni vizeink minősége .................................................................................................... 47 Időjárási adatok értékelése ............................................................................................... 47 Hidrológiai adatok értékelése........................................................................................... 48 A Tisza folyó vízminősége............................................................................................... 49 A Zagyva folyó vízminősége ........................................................................................... 52 Belvízcsatornák vízminősége........................................................................................... 54 A Tisza-tó vízminősége.................................................................................................... 55 Holtágak vízminősége ...................................................................................................... 56 Talajállapot........................................................................................................................... 70 A felszín alatti vizek állapota ............................................................................................... 70 A talajvizek környezeti állapota....................................................................................... 70 A rétegvizek környezeti állapota...................................................................................... 70 A termálvizek állapota ..................................................................................................... 72 A felszín alatti vízbázisok védettsége .............................................................................. 72 Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 80 Alapadatok ........................................................................................................................... 80 Hulladékok keletkezése, kezelése ........................................................................................ 80 Veszélyes hulladékok....................................................................................................... 81 Nem veszélyes települési hulladékok............................................................................... 86 Kiemelt hulladékáramok .................................................................................................. 91

BEVEZETÉS Jelen dokumentáció a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2004 évben rendelkezésre álló adatait tartalmazza, illetve dolgozza fel. Az 1995 évi LIII. tv. – A környezet védelmének általános szabályairól – 12.§. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli. Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelete határozza meg, mely 7492 km2-re terjed ki 4 megyét érintve. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részterületünk 76, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. Továbbra is felügyeletünk alá esik Tiszaug község, mely időközben Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-NagykunSzolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 4 megyéből 18 város és 86 község, összesen 104 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km2-es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát – a 211/1997. (XI. 26.) Kormány rendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően – az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük:

• LÉGSZENNYEZÉS • ZAJTERHELÉS • VIZEK VÉDELME • HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

1

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség működési területe

Erdőtelek

Tenk Kömlő

Átány Heves Jászszentandrás

Pusztamonostor

Jászfényszaru

Sarud

Jászivány Tarnaszentmiklós

Jászjákóhalma

Tiszafüred

Hevesvezekény

Tiszaigar

Tiszanána

Tiszaderzs

Jászberény Jászfelsőszentgyörgy

Jásztelek

Tiszaszentimre Tomajmonostora

Alattyán

Portelek Jánoshida

Abádszalók

Tiszabura

Jászkisér Jászalsószentgyörgy

Tiszasüly

Tiszagyenda Kunhegyes

Karcag

Hunyadfalva Szászberek Besenyszög

Tápiószőlős

Albertirsa

Dánszentmiklós

Fegyvernek

Törtel

Törökszentmiklós Tiszatenyő

Tószeg

Nyársapát

Kuncsorba

Túrkeve

Kengyel

Köröstetétlen Tiszavárkony Jászkarajenő Kocsér

Kisújszállás Örményes

Szajol

Nagykőrös

Surjány

Szolnok

Cegléd

Csemő

Kenderes

Nagykörű

Tiszapüspöki

Abony

Mikebuda

Tiszabő

Csataszög

Zagyvarékas

Újszilvás

Ceglédbercel

Tilalmas Berekfürdő

Kőtelek

Jászboldogháza Újszász

Kunmadaras

Tiszaroff Jászladány

Pilis

Tiszaörs Nagyiván

Kisköre

Pély

Jászapáti

Kócsújfalu

Rákóczifalva Rákócziújfalu Vezseny Martfű

Tiszajenő

Kétpó

Mezőhék Mezőtúr

Cibakháza

Tiszaföldvár Mesterszállás

Nagyrév Tiszainoka

Kungyalu Tiszakürt Cserkeszőlő

Öcsöd

Tiszaug Kunszentmárton Tiszasas Csépa

Szelevény

Bács-Kiskun megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Pest megye

2

LÉGSZENNYEZÉS

3

LÉGSZENNYEZÉS A KÖTI-KVF területén 2003-ban összesen 647 légszennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. Ezeken a telephelyeken 2285 légszennyező pontforrás található. Ez jelentős csökkenés a 2001. évihez képest (3766). A csökkenés oka, hogy 2001. július 1-én lépett hatályba a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet, amely megszüntette a kisebb jelentőségű légszennyező források bejelentési kötelezettségét. A légszennyezés, ill. légszennyezettség mértékének megítélése szempontjából nagyon fontos a légszennyező anyagok élettani és az ökoszisztémára gyakorolt hatásainak ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat

A kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai Kén-dioxid, SO2

Vegyjel és leírás

Forrásai

Élettani hatásai

Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra

A SO2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m3, 24 órás átlaga 125 µg/m3, éves átlag: 50 µg/m3 III. veszélyes A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze.

4

2. táblázat

A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Szén-monoxid, CO


Forrásai

Élettani hatásai

Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat

3. táblázat

A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. 1 órás időszakban 10 000 mg/m3, 8 órás átlag: 5000 µg/m3, éves átlag: 3000 µg/m3 II. fokozottan veszélyes

A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Nitrogén-dioxid, NO2

Leírás

Forrásai

Az NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 80%át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar.

5

Élettani hatásai

Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra

4. táblázat

A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m3 1 órás, 85 mg/m3 24 órás és 40 µg/m3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek.

Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai TSPM - összes lebegő portartalom PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék

Rövidítések, jellemzés

Forrásai

A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.

6

Élettani hatásai

Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM10 TSPM Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra

5. táblázat

A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/m3, 24 órás: 100 µg/m3, éves átlag: 50 µg/m3 III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott.

A benzol élettani és ökológiai hatásai Benzol, C6H6


Forrásai

Élettani hatásai Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat

Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/m3, éves átlag: 5 mg/m3 I. különösen veszélyes

7

6. táblázat

Az ózon élettani és ökológiai hatásai Ózon, O3


Forrásai

Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek

Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOx, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m3, I. különösen veszélyes Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal.

LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA A légszennyező anyagok kibocsátása a 2002. évre vonatkozó éves légszennyezés mértéke (LM) jelentések alapján az alábbiak szerint alakult (7. táblázat). A légszennyező adatok nagyrészt a telephelyek becsléséből, kisebb részt ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések, illetve anyagmérleg alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat.

8

7. táblázat Település KSH azonosítója

12441 27872 31653 06503 34005 11305 11341 20640 22938 34175 05184 13170 05795 31811 10870 24235 16647 14526 04084 34050 22859 30711 22202 18209 15811 23579 23339 24086 25186 11004 22798 21111 13514 23135 04923 17145 07418 19813 18281 25919 32771 14535 32975 11235 05254 22567 23171

Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KVF területén

Település

Abádszalók Abony Albertirsa Átány Berekfürdő Besenyszög Cegléd Ceglédbercel Cibakháza Csataszög Csemő Csépa Cserkeszőlő Dánszentmiklós Doba Erdőtelek Fegyvernek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisköre Kisújszállás Kocsér Kömlő Köröstetétlen Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras

Telep- Ponthely forrás db

db

2 12 7 0 3 5 37 6 4 0 2 0 1 0 0 1 6 9 0 0 1 3 12 62 2 1 3 1 5 0 8 10 1 2 30 5 0 0 1 21 1 0 1 0 1 10 2

16 42 12 0 25 9 132 8 8 0 4 0 2 0 0 2 19 44 0 0 1 8 33 310 7 1 19 1 19 0 17 27 6 2 116 20 0 0 2 79 1 0 3 0 2 39 2

SO2

CO

NOx

Szilárd

Illékony szerves oldószer (VOC)

Egyéb

kg/év 0 2527 0 0 0 0 350 0 149 0 0 0 0 0 0 0 35 95 0 0 0 0 114 36 0 0 0 0 0 0 23181 8 0 0 21 0 0 0 0 137505 0 0 0 0 0 0 0

9

0 18181 2104 0 237 30 19140 0 169 0 0 0 0 0 0 0 24 14614 0 0 0 3 590 5940 0 0 723 0 10030 0 891 23 66 0 1706 44 0 0 0 134176 0 0 0 0 8 238 158

3 11478 488 0 600 103 20088 0 192 0 0 0 0 0 0 0 58 1584 0 0 0 6 215 7254 0 0 168 0 1470 0 1376 86 38 0 4674 170 0 0 0 63239 0 0 0 0 66 681 174

1641 3771 871 0 0 106 3576 0 366 0 302 0 0 0 0 0 241 2289 0 0 0 0 20 17522 0 0 1080 42 990 0 816 284 8 0 4099 0 0 0 0 53654 0 0 0 0 62 264 123

0 30 568 0 0 0 13038 0 356 0 0 0 0 0 0 0 92 3664 0 0 0 0 12 18792 0 0 7958 5024 5070 0 7535 0 0 0 10026 0 0 0 0 10765 0 0 0 0 0 2280 0

0 250 20 0 0 0 7165 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 4 4187 0 0 0 0 20 0 208 169 2 0 71 0 0 0 0 1114 0 0 0 0 0 0 0

Település KSH azonosítója

32504 02626 30234 26286 04260 24466 21689 19716 15574 28006 29382 19567 09821 15246 14207 12423 07180 05874 05777 20428 27854 02769 16160 14076 10773 22770 16230 13815 29726 30304 28699 20446 29346 30386 07083 15787 03373 20181 21494 17695 22789 09627 14094 31866 09557 07490 27313 22008 28228

Település

Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Mikebuda Nagyiván Nagykőrös Nagykörű Öcsöd Örményes Pély Pilis Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Sarud Szajol Szászberek Szelevény Szolnok Tápiószőlős Tarnaszentmiklós Tenk Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszanána Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszatenyő Tiszaug Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Törökszentmiklós Törtel Túrkeve


db

14 22 1 5 25 3 0 20 1 1 3 1 1 0 2 1 1 6 2 0 149 0 1 0 0 1 0 8 16

49 214 5 17 85 6 0 72 5 2 7 1 4 0 2 2 1 12 3 0 498 0 1 0 0 4 0 10 31

0 0

0 0

0 1 0 0 1 0 1 1 2 0 0 1 0 0 3 50 3 13

0 1 0 0 1 0 7 2 2 0 0 2 0 0 25 116 6 32

SO2

CO

NOx


Szilárd

Egyéb

kg/év 1672 2914 31 25 23 0 0 618 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 640742 0 0 0 0 0 0 12014 10781

497 855 621388 141014 18 80 626 2282 2631 9167 0 0 0 0 8921 7043 0 0 0 0 5 84 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 16 0 0 0 0 150854 305989 0 0 0 0 0 0 0 0 13 10 0 0 3776 1032 6895 1415

1963 683272 3 192 7294 256 0 1139 0 0 211 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18502 0 949 0 0 276 0 3137 2813

1609 0 59078 307 0 0 0 111 2950 4288 0 0 0 0 4615 601 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 0 0 0 0 0 15995 69963 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 192 771 0 34

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12379 141 0

0 24 0 0 0 0 14 0 0 0 0 0 0 0 0 5652 277 62

0 2 0 0 0 0 26 0 0 0 0 0 0 0 0 2458 169 618

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5460 28 3878

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 30663 0 66

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6380 28 0

10

Település KSH azonosítója

15291 21157 17808 14836

Település

Újszász Vezseny Újszilvás Zagyvarékas ÖSSZESEN


db

4 0 1 4

14 0 1 7

647

2285

SO2

CO

NOx

Szilárd


Egyéb

kg/év 0 0 0 0

510 0 0 653

1862 0 0 4355

4527 0 0 270

845361 1011917 592688

826297

0 0 0 0

0 0 0 0

200401 95700

A térképekből látható, hogy a légszennyező telephelyek közel fele Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós és Cegléd területén található. Ugyanezen városokban a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KVF területén lévő összes pontforrás 56 %-a. Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt a mindössze 22 bejelentett telephelyen összesen 214 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erőműi kéménye.

MÉRŐHÁLÓZAT 2003-ban illetékességi területünkön immissziós mérőhálózatot Szolnokon, Jászberényben és Cegléden működtetett a KÖTI-KVF. Összesen 11 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással történik a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációk (8. táblázat) mérése. Az értékelést az alábbi szempontok alapján végeztük. Szennyezett, ha valamely szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket (norma) a mérési időszak 10 %-ánál, por esetében 30 %-ánál hosszabb időtartamban meghaladja. Mérsékelten szennyezett, ha valamely szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket (norma) a mérési időszak 10 %-ánál rövidebb, por esetében 10-30 % közötti időtartamban meghaladja. Megfelelő, ha határérték túllépés a mérési időszakban nem volt, por esetében pedig 10 % alatt volt az előfordulás gyakorisága. A pornál enyhébb megítélést alkalmaztunk a jelentős talajeredetű por szennyezettség miatt.

11

8. táblázat

A 2002-2003. fűtési félév légszennyezettsége a KÖTI-KVF illetékességi területén üzemelő immissziómérő állomások, az ún. RIV mérések alapján, havi bontásban NO2 szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap 2002. október 2002. november 2002. december 2003. január 2003. február 2003. március Negyedéves átlag Minimum Maximum Érvényes adatok száma

Cegléd

Jászberény

Szolnok

10.4 11.7 13.2 17.7 18.7 24.5 15.3 10.4 24.5 211

3.1 9.8 11.4 16.7 23.3 12.3 13.1 3.1 23.3 202

8.1 14.6 26.2 31.6 26.2 13.4 19.6 8.1 31.6 420

SO2 szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap 2002. október 2002. november 2002. december 2003. január 2003. február 2003. március Negyedéves átlag Minimum Maximum Érvényes adatok száma

Cegléd

Jászberény

Szolnok

1 1.3 2.3 4 1.2 1.4 1.8 1 4 213

1.6 1.2 2.3 2.5 2.2 1.5 1.9 1.2 2.5 199

1.1 1.8 3.2 4.4 2.6 1.6 2.4 1.1 4.4 427

Ülepedő por szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap 2002. október 2002. november 2002. december 2003. január 2003. február 2003. március Negyedéves átlag Minimum Maximum Érvényes adatok száma

Cegléd

Jászberény

Szolnok

12.8 3.8 9 5 14.9 14.2 9.9 3.8 14.9 18

9.7 1.7 6.6 0.8 3.3 8 5 0.8 9.7 18

7.2 5.5 4.8 0.7 5.1 13.7 6.1 0.7 13.7 84

A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk féléves átlagai messze alatta maradtak a határértékeknek (kén-dioxidra 50, nitrogén-dioxidra 70 µg/m3, ülepedő porra 16 g/m2 hónap). Jól szemléltetik a fenti adatokat az 1-3. ábrák.

12

5 4.5 4

SO2, µg/m3

3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 2002. október

2002. november

2002. december Cegléd

1. ábra

2003. január

Jászberény

2003. február

2003. március

Szolnok

Kén-dioxid szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján

35

30

NO2, µg/m3

25

20

15

10

5

0 2002. október

2002. november


2. ábra

2003. január

Jászberény

2003. február

2003. március

Szolnok

Nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján

13

16

14

12

g/m2 hónap

10

8

6

4

2

0 2002. október

2002. november


3. ábra

2003. január

Jászberény

2003. február

2003. március

Szolnok

Ülepedő por szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján

Az országos összehasonlítást követhetjük nyomon a 4 - 7. ábrákon1. A szennyezettség mértékét az alábbi színek jelölik: megfelelő (nincs határérték-túllépés) mérsékelten szennyezett (határérték-túllépés <10%) szennyezett (határérték-túllépés >10%) Mérsékelten szennyezett levegőjű volt nitrogén-dioxid tekintetében Szolnok város levegője a 2002/2003. évi fűtési szezonban, ami a közlekedésen túl a gázfűtés okozta kibocsátások eredménye.

1

http://www.kvvm.hu/nmc/, az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) honlapja.

14

4. ábra

Magyarország kén-dioxid szennyezettsége a 2002. nem fűtési félévben (április 1.szeptember 30.)

5. ábra

Magyarország kén-dioxid szennyezettsége a 2002/2003. fűtési félévben (október 1.-március 31.)

15

6. ábra

Magyarország nitrogén-dioxid szennyezettsége a 2002. nem fűtési félévben (április 1.-szeptember 30.)

7. ábra

Magyarország nitrogén-dioxid szennyezettsége a 2002/2003. fűtési félévben (október 1.-március 31.)

16

1996. januárja óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTI-KVF üzemeltetésében. A monitor állomás folyamatosan regisztrálja a belváros NO, NO2, NOx és szálló por szennyezettségét a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján. NO2 Index kiváló (1)

µg/m

3

SO2 µg/m

NOx 3

µg/m

3

CO µg/m

O3 3

µg/m

PM10 3

µg/m3

órás

órás

órás

órás

8 órás

24 órás

0-40

0-100

0-80

0-4000

0-44

0-20

jó (2)

40-80

100-200

80-160

4000-8000

44-88

20-40

megfelelő (3)

80-100*

200-250*

160-200

8000-10000

88-110

40-50* 2

szennyezett (4) erősen szennyezett (5)

100-400

250-500

200-400

10000-20000

110-200

50-75

400-

500-

400-

20000-

200-

75-

E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről. A levegőminőség a kén-dioxid mérések alapján 2003-ban kiváló volt (8. ábra).

2

* A határérték mellett figyelembe kell venni a tűréshatárt is, ami évenként és komponensenként változik az alábbiak szerint. A tűréshatár 50%, amely évenként egyenlő mértékben csökken és kén-dioxid és PM10 esetén 2005.I.1.-re, nitrogén-dioxid esetén 2010.I.1.-re eléri a 0%-ot. Ennek megfelelően a jelzett értékek 2005-ig illetve 2010-ig évente változnak. 17

9. ábra

18

2003.12.27

2003.12.09

2003.11.21

2003.11.03

2003.10.16

2003.09.28

2003.09.10

2003.08.23

2003.08.05

2003.07.18

0.0

2003.06.30

60.0

2003.06.12

80.0

2003.05.25

2003.05.07

2003.04.19

2003.04.01

2003.03.14

2003.02.24

2003.02.06

8. ábra

2003.01.19

2003.01.01

NO2 napi átlag, µg/m3 2003.01.01 2003.01.15 2003.01.29 2003.02.12 2003.02.26 2003.03.12 2003.03.26 2003.04.09 2003.04.23 2003.05.07 2003.05.21 2003.06.04 2003.06.18 2003.07.02 2003.07.16 2003.07.30 2003.08.13 2003.08.27 2003.09.10 2003.09.24 2003.10.08 2003.10.22 2003.11.05 2003.11.19 2003.12.03 2003.12.17 2003.12.31

SO2 napi átlag, µg/m3 60.0

50.0

KIVÁLÓ

40.0

30.0

20.0

10.0

0.0

A kén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban

A nitrogén-oxidok tekintetében az év nagy részében kiváló, időnként jó és megfelelő, ami elsősorban a közlekedési eredetre hívja fel a figyelmet, de nem elhanyagolható a fűtés (elsősorban a gázfűtés) ilyen jellegű szennyezése sem (9. ábra).

90.0

MEGFELELŐ

70.0

JÓ

50.0

40.0

30.0

20.0

10.0

KIVÁLÓ

A nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban

2003.01.01 2003.01.15 2003.01.29 2003.02.12 2003.02.26 2003.03.12 2003.03.26 2003.04.09 2003.04.23 2003.05.07 2003.05.21 2003.06.04 2003.06.18 2003.07.02 2003.07.16 2003.07.30 2003.08.13 2003.08.27 2003.09.10 2003.09.24 2003.10.08 2003.10.22 2003.11.05 2003.11.19 2003.12.03 2003.12.17 2003.12.31

O3 napi átlag, µg/m3 2003.01.01 2003.01.15 2003.01.29 2003.02.12 2003.02.26 2003.03.12 2003.03.26 2003.04.09 2003.04.23 2003.05.07 2003.05.21 2003.06.04 2003.06.18 2003.07.02 2003.07.16 2003.07.30 2003.08.13 2003.08.27 2003.09.10 2003.09.24 2003.10.08 2003.10.22 2003.11.05 2003.11.19 2003.12.03 2003.12.17 2003.12.31

CO napi átlag, mg/m3

A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége 2003-ban kiválónak mondható (10. ábra). 2.5

2.0

KIVÁLÓ

1.5

1.0

0.5

0.0

10. ábra A szén-monoxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban

A levegő ózon tartalmát figyelembe véve a belváros levegője tavasszal és nyáron csak megfelelőnek mondható (11. ábra). 120

100

80

0

MEGFELELŐ

JÓ

60

40

20

KIVÁLÓ

11. ábra A talajközeli ózon szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban

19

A szálló por vizsgálatok azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, de az év nagy részében kiváló és jó (12. ábra). 160

Száló por napi átlag, µg/m3

140 120 ERŐSEN SZENNYEZETT

100 80

SZENNYEZETT

60

MEGFELELŐ

40

JÓ

20 KIVÁLÓ 2003.01.01 2003.01.15 2003.01.29 2003.02.12 2003.02.26 2003.03.12 2003.03.26 2003.04.09 2003.04.23 2003.05.07 2003.05.21 2003.06.04 2003.06.18 2003.07.02 2003.07.16 2003.07.30 2003.08.13 2003.08.27 2003.09.10 2003.09.24 2003.10.08 2003.10.22 2003.11.05 2003.11.19 2003.12.03 2003.12.17 2003.12.31

0

12. ábra A szálló por szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban

LÉGSZENNYEZÉS TRENDJE A légszennyezettség alakulását, trendjét ábrázoltuk az elmúlt években az 13-17. ábrákon. Kén-dioxidot csak 2001-től, ózont 1997-től, szén-monoxidot 1998-tól mérünk. Határérték túllépéseket az ún. inverziós légköri állapotok esetén regisztráltunk, amikor nincs függőleges keveredés a levegőben. Ekkor a magasabb légrétegek melegebbek. Ez a jelenség napos téli és őszi reggeleken következhet be leggyakrabban, s hatására a szennyező anyagok feldúsulnak a talajhoz közeli légrétegben.

20

14. ábra

21

2004.01.01

2003.10.01

2003.07.01

2003.04.01

2003.01.01

2002.10.01

2002.07.01

2002.04.01

2002.01.01

2001.10.01

2001.07.01

2001.04.01

2001.01.01

2000.10.01

2000.07.01

2000.04.01

2000.01.01

1999.10.01

1999.07.01

1999.04.01

1999.01.01

1998.10.01

%

1998.07.01

13. ábra

1998.04.01

1998.01.01 2001.06.01 2001.07.01 2001.08.01 2001.09.01 2001.10.01 2001.11.01 2001.12.01 2002.01.01 2002.02.01 2002.03.01 2002.04.01 2002.05.01 2002.06.01 2002.07.01 2002.08.01 2002.09.01 2002.10.01 2002.11.01 2002.12.01 2003.01.01 2003.02.01 2003.03.01 2003.04.01 2003.05.01 2003.06.01 2003.07.01 2003.08.01 2003.09.01 2003.10.01 2003.11.01 2003.12.01 2004.01.01

% 30 25

20

15

10

5

0

Kén-dioxid (SO2) szennyezettség alakulása 2001-2003-ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (S02: 125 µg/m3)

50

40

30

20

10

0

Szén-monoxid (CO) szennyezettség alakulása 1998-2003-ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (CO: 5 mg/m3)

1997.03.01 1997.06.01 1997.09.01 1997.12.01 1998.03.01 1998.06.01 1998.09.01 1998.12.01 1999.03.01 1999.06.01 1999.09.01 1999.12.01 2000.03.01 2000.06.01 2000.09.01 2000.12.01 2001.03.01 2001.06.01 2001.09.01 2001.12.01 2002.03.01 2002.06.01 2002.09.01 2002.12.01 2003.03.01 2003.06.01 2003.09.01 2003.12.01

1996.01.01 1996.04.01 1996.07.01 1996.10.01 1997.01.01 1997.04.01 1997.07.01 1997.10.01 1998.01.01 1998.04.01 1998.07.01 1998.10.01 1999.01.01 1999.04.01 1999.07.01 1999.10.01 2000.01.01 2000.04.01 2000.07.01 2000.10.01 2001.01.01 2001.04.01 2001.07.01 2001.10.01 2002.01.01 2002.04.01 2002.07.01 2002.10.01 2003.01.01 2003.04.01 2003.07.01 2003.10.01

%

%

120

100

80

60

40

20

0

15. ábra Nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettség alakulása 1996-2003-ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (N02: 85 µg/m3)

120

100

80

60

40

20

0

16. ábra Ózon (03) szennyezettség alakulása 1997-2003-ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (03: 100 µg/m3)

22

% 300 250 200 150 100 50

1996.01.01 1996.04.01 1996.07.01 1996.10.01 1997.01.01 1997.04.01 1997.07.01 1997.10.01 1998.01.01 1998.04.01 1998.07.01 1998.10.01 1999.01.01 1999.04.01 1999.07.01 1999.10.01 2000.01.01 2000.04.01 2000.07.01 2000.10.01 2001.01.01 2001.04.01 2001.07.01 2001.10.01 2002.01.01 2002.04.01 2002.07.01 2002.10.01 2003.01.01 2003.04.01 2003.07.01 2003.10.01 2004.01.01

0

17. ábra

Szálló por szennyezettség alakulása 1996-2003-ban a 24 órás határérték %ában; határérték: l00 % (50 µg/m3)

Jól látható, hogy a bemutatott időszakokban a levegő szennyezettsége kén-dioxid esetében a határérték 2-20%-a. A belváros szén-monoxid terhelése a határérték 10-30 %-a, ritkán haladja meg ezt a mértéket. Nitrogén-dioxidnál a szennyezettség a határérték 30-40 %-a. Sajnos sok esetben meghibásodott a mérőműszer, így elég sok adatkiesés volt. A talajközeli ózon szennyezettség a közlekedési eredetű nitrogén-oxidokból és a levegő oxigénjéből keletkezik a nap ultraibolya (UV) sugárzása hatására. Ennek megfelelően koncentrációja a tavaszi és a nyári, ill. kora őszi hónapokban volt magas, helyenként megközelítve a határértéket is. A szálló por szennyezettség az elmúlt évben némiképp nőtt, ami részben az aszályos időszak következménye. Jellemző szennyezettség a határérték 50-60 %-a. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírásai alapján 2004. április végéig elkészül a Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program. Az immissziós és emissziós mérőhálózat fejlesztése elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudjuk. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése.

23

Légszennyező telephelyek száma a 2003. évre benyújtott alap- és változás jelentések (LAL) alapján

Erdőtelek

1Tenk Átány

Heves

1

Jászfényszaru Pusztamonostor

3

1

5

Jászberény

12

Jásztelek

1

Pilis

1

Tápiószőlős Újszilvás

1

Albertirsa

7

Dánszentmiklós Ceglédbercel

6

Nyársapát

2

12

149

Köröstetétlen

6

Törökszentmiklós

Szajol

6

3

2

Vezseny Tiszajenő Martfű

Kocsér

1

1

50

1 22

Tiszaföldvár Cibakháza

8

4

25 Mesterszállás

1

1

1

Tiszasas Szelevény Csépa

1

Öcsöd

Tiszakürt Cserkeszőlő

Kunszentmárton

14

Telephelyek száma [ db ]

nincs adat 1- 5 5 - 10 10 - 20 20 - 50 50 - 100 100 - 150 24

21 Túrkeve

13

Mezőtúr

5

Nagyrév

1

1

Kétpó

Tiszainoka Tiszaug

3

Kuncsorba

Mezőhék

5 Kisújszállás

Örményes

Kengyel

Rákóczifalva Tiszavárkony Jászkarajenő Rákócziújfalu

30

Kenderes Fegyvernek

Tószeg

1

Karcag

1

Tiszatenyő

Nagykőrös

20

Szolnok

3

Tiszabő

Nagykörű

5

Berekfürdő

10

Tiszapüspöki

Abony

Törtel

3

Hunyadfalva

4

3

Csemő

2

Kunmadaras

2

Kunhegyes

Kőtelek

Besenyszög

Zagyvarékas

Cegléd

37

Mikebuda

2

10 Szászberek

4

2

1 Tiszagyenda

Tiszasüly Jászladány

Újszász

Abádszalók Tomajmonostora

Tiszaroff

Jászalsószentgyörgy

Nagyiván

1

Tiszaszentimre

1

1 Jánoshida 3 2

Tiszaörs

Tiszaderzs

Tiszabura

8

Jászboldogháza

Tiszaigar

1

1

Jászkisér

Alattyán

16

Kisköre

Pély

2

62

1

Tarnaszentmiklós

1

Jászjákóhalma Jászapáti

Tiszafüred

Sarud

Tiszanána

Hevesvezekény Jászivány

Jászfelsőszentgyörgy

Kömlő

9

Jászszentandrás

Légszennyező pontforrások száma a 2003. évre benyújtott alap- és változás jelentés (LAL) alapján

Erdőtelek

2Tenk Átány

Heves

Tiszanána Hevesvezekény Tarnaszentmiklós Jászivány

6

19

Jászjákóhalma


19

Jászberény

Jásztelek

310

33

4

Jászboldogháza

7

2

Kőtelek Hunyadfalva

27

Szászberek Tápiószőlős Újszilvás

Albertirsa

1

12

3

Újszász Zagyvarékas

14

Dánszentmiklós Ceglédbercel

6

Csemő

4

Nyársapát

Nagykőrös

72

9

5

42

498

Törtel

Kar cag

Köröstetétlen

Törökszentmiklós

19

20

Örményes

7

12Tiszatenyő 116 2 Kuncsorba

Tószeg

Tiszainoka Tiszakürt

Öcsöd

2 2 2 49 Tiszasas 2 CsépaSzelevény Kunszentmárton Cserkeszőlő

Tiszaug

Pontforrások száma [ db ] nincs adat 1- 5 5 - 10 10 - 20 20 - 50 50 - 100 100 - 200 200 - 500 25

116

Kenderes

25 Rákóczifalva Kengyel Kétpó 3 Tiszavárkony 2 Rákócziújfalu Jászkarajenő 2 Tiszajenő Vezseny Mezőhék Martfű 214 Kocsér 1 Mezőtúr 1 17 Tiszaföldvár Cibakháza 85 Mesterszállás 8 10 5 Nagyr év

6

Ber ekfürdő

Kunhegyes

Fegyvernek

Tiszapüspöki Szajol

2

39

Szolnok

Abony

132

Mikebuda

Besenyszög

Nagyiván

Kunmadaras

Tiszabő

Nagykörű

7

Cegléd

16

7 Tiszagyenda

Tiszasüly Jászladány


Tiszaroff


8

Tiszaigar

1

Tiszabur a

17

31 Tiszaörs Tiszaderzs Tiszaszentimre

2

1

Jászkisér

Tiszafüred

1

Kisköre

Pély

Alattyán

1

4

1

1

Jászapáti

2

Jánoshida

Pilis

Sarud

44

Jászszentandrás


1

Kömlő

Kisújszállás

79 Túrkeve

32

Kén-dioxid kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke(LM) alapján

Erdőtelek Tenk Átány

Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás

Jászfényszaru

Tiszanána

Hevesvezekény

Pusztamonostor Jászjákóhalma


Tiszaigar

Jászivány Tarnaszentmiklós Kisköre

Jászapáti

Tiszaderzs

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre

Pély Jásztelek Jászkisér

Tiszabura

Alattyán


Kunmadaras

Jászalsószentgyörgy Tiszaroff

Tiszasüly

Jánoshida Jászboldogháza

Tiszagyenda


Szászberek Tápiószőlős

Pilis

Újszilvás

Albertirsa

Besenyszög

Újszász

Berekfürdő Kunhegyes

Jászladány

Karcag

Tiszabő Kenderes

Nagykörű Fegyvernek

Zagyvarékas

Ceglédbercel

Tiszapüspöki

Dánszentmiklós

Cegléd

Örményes

Abony

Szajol

Mikebuda


Csemő

Nyársapát

Kisújszállás

Szolnok

Törtel Köröstetétlen

Jászkarajenő

Rákóczifalva Tiszavárkony

Kocsér

Kengyel

Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Nagykőrös

Kuncsorba

Tószeg

Martfű

Mezőhék

Tiszaföldvár Cibakháza Nagyrév

Mesterszállás

Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug

Öcsöd

Tiszasas Szelevény Kunszentmárton Csépa

Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat 0- 1 1- 10 10- 50 50 - 150 150 - 650 26

Mezőtúr

Túrkeve

Szén-monoxid kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszenyezés mértéke (LM) alapján


Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás


Tiszanána

Hevesvezekény Jászjákóhalma


Tiszaigar

Tarnaszentmiklós

Jászivány

Tiszaderzs

Kisköre

Jászapáti

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre


Tiszabura

Alattyán


Kunmadaras

Jászalsószentgyörgy Tiszasüly


Tiszaroff Tiszagyenda



Pilis

Újszilvás

Albertirsa

Karcag

Tiszabő Kenderes

Nagykörű

Besenyszög

Újszász


Jászladány

Fegyvernek

Zagyvarékas

Ceglédbercel

Tiszapüspöki

Dánszentmiklós

Cegléd

Örményes

Abony

Szajol

Mikebuda


Csemő

Nyársapát

Törtel

Kisújszállás

Szolnok

Köröstetétlen

Jászkarajenő

Kuncsorba

Tószeg Rákóczifalva Tiszavárkony

Kocsér

Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Nagykőrös

Kengyel

Martfű Mezőhék

Tiszaföldvár Cibakháza Mesterszállás

Nagyrév Tiszainoka Öcsöd

Tiszakürt Tiszaug

Cserkeszőlő


Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat 0- 1 1- 5 5 - 10 10 - 20 20 - 200 200 - 650 27

Kunszentmárton

Mezőtúr

Túrkeve

Nitrogén-oxid kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján


Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás

Jászfényszaru

Tiszanána

Hevesvezekény

Pusztamonostor

Jászivány

Jászjákóhalma


Tiszaigar

Tarnaszentmiklós Tiszaderzs

Kisköre

Jászapáti

Jászberény

Jásztelek

8

Jászkisér Alattyán

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre

Pély Tiszabura


Kunmadaras

Jászalsószentgyörgy Tiszaroff

Tiszasüly




Pilis

Újszilvás

Albertirsa

Kenderes Fegyvernek

Zagyvarékas

Ceglédbercel Dánszentmiklós

Tiszapüspöki Cegléd

Örményes

Abony

Szajol


Nyársapát

Kisújszállás

Szolnok

Mikebuda

Csemő

Karcag

Tiszabő

Nagykörű

Besenyszög

Újszász

Berekfürdő


Jászladány


Jászkarajenő

Kuncsorba


Kocsér

Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Nagykőrös

Kengyel

Martfű

Mezőhék


Nagyrév Tiszainoka

Öcsöd

Tiszakürt Tiszaug

Cserkeszőlő


Kunszentmárton

Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat 0- 1 1- 5 5 - 10 10 - 50 50 - 100 100- 200 200 - 350 28

Mezőtúr

Túrkeve

Illékony szerves oldószer kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján


Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás




Tiszanána Tiszaigar


Jászapáti

Tiszaderzs

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre


Tiszabur a

Alattyán

Abádszalók Tomajmonostora Kunmadaras

Jászalsószentgyörgy Tiszaroff Tiszagyenda

Tiszasüly



Szászberek Pilis


Albertirsa

Besenyszög

Újszász

Kar cag

Tiszabő Kenderes


Zagyvarékas


Ber ekfürdő Kunhegyes

Jászladány


Örményes

Abony

Szajol

Mikebuda


Csemő

Nyársapát

Törtel Tószeg Köröstetétlen

Rákóczifalva Kengyel

Tiszavárkony Jászkarajenő Nagykőrös

Kisújszállás

Szolnok

Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Kocsér

Kuncsorba

Martfű

Mezőhék


Nagyr év Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug

Öcsöd


Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ]

nincs adat 0- 1 1- 5 5 - 10 10 - 20 20 - 60 29

Mezőtúr

Túrkeve

Szilárd légszennyező anyag kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján


Kömlő

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás


Tiszanána



Sarud

Tiszaigar


Jászapáti

Tiszaderzs

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre


Tiszabura

Alattyán


Kunmadaras


Tiszasüly




Pilis

Újszilvás

Albertirsa

Karcag

Tiszabő Kenderes

Nagykörű

Besenyszög

Újszász


Jászladány

Fegyvernek

Zagyvarékas

Ceglédbercel

Tiszapüspöki

Dánszentmiklós

Cegléd

Örményes

Abony

Szajol

Mikebuda


Csemő

Nyársapát

Törtel

Kuncsorba

Tószeg

Köröstetétlen

Jászkarajenő Nagykőrös

Kisújszállás

Szolnok

Rákóczifalva Tiszavárkony

Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Kocsér

Kengyel

Martfű

Mezőhék

Tiszaföldvár Cibakháza Mesterszállás Nagyrév Tiszainoka Öcsöd

Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug Tiszasas Szelevény Csépa

Kunszentmárton

Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat 0- 1 1- 5 5 - 10 10 - 50 50 - 100 100 - 700 30

Mezőtúr

Túrkeve

Egyéb légszennyező anyag kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján


Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás


Tiszanána



Tiszaigar


Jászapáti

Tiszaderzs

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre


Tiszabura

Alattyán


Kunmadaras


Tiszasüly




Pilis

Újszilvás

Albertirsa

Kenderes Fegyvernek

Zagyvarékas



Abony

Örményes

Szolnok Szajol

Mikebuda

Nyársapát

Törtel

Köröstetétlen Jászkarajenő

Nagykőrös

Kuncsorba


Kengyel

Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Kocsér

Martfű Mezőhék


Nagyrév Tiszainoka

Öcsöd

Tiszakürt Tiszaug

Cserkeszőlő


Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat 0- 1 1- 2 2- 5 5 - 10 10 - 70 31

Kisújszállás


Csemő

Karcag

Tiszabő

Nagykörű

Besenyszög

Újszász


Jászladány

Mezőtúr

Túrkeve

ZAJTERHELÉS

32

ZAJTERHELÉS A ZAJRÓL A zajt olyan környezetszennyezésnek tekintjük, amely különböző emberi tevékenység mellékterméke, energia természetű hulladék, amely egyéb szennyezésektől eltérően nagyságrendekkel kevesebb ideig érzékelhető a környezetben. A zaj által okozott károsodások csak hosszú idő után észlelhetőek, amikor már nehéz összefüggést megállapítani a károsodás és a zaj között. A technikai fejlődés eredményeképpen megnövekedett zajszintet az emberek hajlamosak a haladás eredményeképpen felfogni, amelyek nem szükségképpen járnak együtt. A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet: - ipari-, mezőgazdasági-, építési-, - közlekedési-, - egyéb eredetű zaj lehet.

IPARI ZAJKIBOCSÁTÁS A nagy ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése az üzemek, gyárak privatizációja, szétdarabolása eredményeként folyamatosan csökken. Az ipari termelésben a nagy vállalatok összeomlását, részekre szakadását követően megjelent egy sor kisméretű, új tevékenységi körökkel induló, fogyasztói igényekhez igazodó ipai vállalkozás. A korszerűbb nagyobb gyárak külföldi tőkével megerősödve állják a piaci versenyt. Így pl. a Samsung jászfényszarui, Elektrolux jászberényi gyára, a martfűi növényolaj, a szolnoki papírgyár. Szolnok városban egyetlen olyan gyár található, amelynek működési zaja a telekhatártól számított 200 m-nél messzebb is hallható és jelentős területet sugároz be, a Cukorgyár. A Cukorgyár zaja – 2001 évi felmérésünk szerint -102 lakószobát érintően volt határérték feletti. A cukorkampány, így a terhelés időtartama is viszonylag rövid, max. 60 nap. Az érintett terület a Tószegi, a Gyökér és a Csaba út. Ez utóbbi kivételével gyakorlatilag a gyár régi szolgálati lakásai, munkásszállója esik bele ebbe a zónába, amely a privatizáció kapcsán került vissza a város kezelésébe. 2000 évi mérési adatok szerint: Tószegi u. 61/4 sz. ingatlan előtt éjjel 12 dB (határérték 60/50 dB) Csaba u. 55; 57 sz. ingatlanok előtt 11 dB (határérték 50/40 dB) Gyökér u. 26 sz. ingatlanok előtt 7 dB (határérték 60/50 dB) volt a legnagyobb túllépés mértéke. Műszaki zajvédelem alig lehetséges. 2003-ban zajgátló védőterület kijelölésének eljárását kezdeményezte a gyár. Az eljárás folyamatban van, ami a város RRT-je módosításával jár.

33

Neusiedler Papírgyár A gyár zaja a szintén egykori szolgálati lakásokat tartalmazó lakóterületét és a VIZIG (jelenleg KÖVIÉP) irodaépületét érinti határértéket meghaladóan. 2001 évi hatósági mérési adatok szerint: Vágóhíd u. 29/D sz. lakóház előtt éjjel 7 dB (határérték 60/50 dB) Gáz utcai irodaépület előtt nappal 5 dB (határérték nappal 60 dB, éjjel határérték nincs). A gyár több zajcsökkentési beruházást hajtott végre. BV Magyarország Kft. A 2002-ben a Víz-és Csatornaművek Rt. raktárépületének átalakításával kialakított, folyamatosan bővített üzem a Verseghy, Tisza, Bulcsú utca irányába sugárzott le határértéket meghaladó zajt (max. 6 dB-es túllépés). A 2003 évi bírságolást követően zajcsökkentést hajtottak végre, a 2004. januári mérés szerint a környezet zajterhelése határérték alattinak bizonyult (A létesítmény elleni eljárás még nem zárult le, ezért szerepel a jegyzékben). TVM Rt. 2003 évi ellenőrzés során feltárt határértéket meghaladó zajkibocsátó, kizárólag a foszfátüzem szakaszos működéséből eredően. Tájékozódó mérés szerint a határérték túllépés 4-6 dB a lakóterület szélénél. Víz és Csatornaművek Rt. Az ózonizáló torony határértéket meghaladó zaja egy lakóépületet érint. Tájékozódó mérés szerint a határérték túllépés ~ 8 dB a többszintes lakóháznál. Szolnokon több, nyilvántartásunkban szereplő határértéket meghaladó létesítmény nincs. Működési területünkön 2002. évben 58, 2003. évben 60 esetben került sor zajkibocsátási határérték megállapítására. Az immissziós értékek részben a létesítmény engedélyezési eljárása (építési, telepengedélyezési, használatbavételi), másrészt elenyésző számban a lakossági panaszbejelentést követő vizsgálat során kerültek megállapításra. Ha a létesítés nem jár építéssel, vagy a gyakorolni kívánt tevékenység nem telepengedély köteles, a hatóság a zajforrás létesítéséről csak a lakossági panaszbejelentés alapján értesül. A kérelem benyújtási kötelezettség más hatóság engedélyezési eljárása során szakhatósági feltételként való előírással érvényesíthető. Ennek hiányában a hatóság saját kezdeményezésre adhatja ki a zajkibocsátást megállapító határozatot. Ez elsősorban a lakossági panaszbejelentés kapcsán ellenőrzés alá vont szervezeteknél jellemző. A határérték megállapítása után a változással érintett üzemeltetők gyakran elmulasztják a környezetvédelmi hatóság felé bejelentési kötelezettségüket. Ennek akkor sem tesznek eleget, ha az üzemeltető jogi személy változik, a tevékenység nem. Problémát a védendő területek közelében működő üzemek okozhatnak.

34

A lakossági panaszbejelentés kapcsán zajméréssel ellenőrzött üzemek jó részénél, kb. 70-80 %-nál tapasztalható a megengedettnél nagyobb zajkibocsátás. A túllépés mértéke 8-20 dB között változik. Az elmúlt 2 évben az alábbi telephelyeket köteleztük zajkibocsátásuk csökkentésére: Település Átány Mezőtúr Rákóczifalva Cegléd Jászberény

Túllépés Nappal/Éjjel dB 10/20 0/9 8/13 8/0/9

Létesítmény Farmer Bt. Herr-Csip Coop Kft. Polgármesteri Hivatal Falugondnokság Ansvit Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Elektrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.

A kötelezéseket minden esetben zajmérés alapozta meg. 2004-re valamennyi létesítmény hatékony zajcsökkentést hajtott végre. A zajcsökkentés teljesítési határideje lejártát követően a kötelezett bírság fizetésére kötelezhető, ha a zajvédelmi előírásokat továbbra sem tartja be. A bírságolás célja, hogy a zajt és rezgést előidéző jogi személyt olyan vagyoni hátránnyal sújtsa, amely védelmi intézkedések megtételére készteti. Viszonylag kis mértékű határérték túllépés, az érintett lakószobák kis száma esetén a bírság összege olyan alacsony lehet, hogy zajcsökkentésre ösztönző hatása nincs. Bizonyos esetekben kedvezőbb a bírság kifizetése, mint pl. az éjszakai műszak leállításából adódó bevételkiesés. Megfellebbezett bírsághatározat – az I fokú határozat helybenhagyása esetén – jogerőre emelkedéséig hosszú hónapok is eltelhetnek. Tekintettel a bírság évenként kiszabható voltára a zajt okozó üzemeltető hosszú ideig büntetlenül, határérték feletti zajjal terhelheti környezetét. Zajvédelmi bírságok (megyei bontásban) 2002-2003.: Megye Heves Heves Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

Létesítmény

Átány Heves Szolnok

Kivetett bírság (Ft) 94.728-, 177.578-, 507.600-,

Jászberény

80.659-,

Jászfényszaru

818.735-,

Székhely

Farmer Bt. Hevesi –Hús Kft. BVM Fémmegmunkáló Kft. ILPEA-PROFEXT Műanyagfeldolgozó Kft. Samsung Rt.

Az elmúlt években a MT rendelet 15.§(1) bekezdésében biztosított lehetőség – mely szerint a környezetvédelmi hatóság elrendelheti a veszélyes mértékű zajt okozó tevékenység megszüntetését –nem került sor. Tapasztalataink szerint az üzemeltetők jogkövető magatartása általában megfelelő, az ellenőrzést követően – de legkésőbb az első zajbírság kiszabását követően - a lehetőségekhez

35

és adottságokhoz mérten megteszik a zajcsökkentő zajvédelem (munkaszervezési, műszaki intézkedések) irányába ható lépéseket. Gyakran azonban megoldhatatlan zajcsökkentési feladat elé állítja az üzemeltetőt a - telepítési adottságok miatt - meglévő zajforrás mellé kerülő védendő terület, valamint a védendő terület mellé települő zajforrás engedélyezése. Ritkán kezelhetetlen panaszokat okozhat az a körülmény, hogy az esetlegesen meglévő kedvező zajviszonyokat - csendes környezetet - az új zajforrás üzembe helyezése a határérték teljesülése szintjéig „leronthatja.” Az is előfordul, hogy lakossági panaszokat indukálnak a rövid idejű, jelentős zajszintű zajokat kibocsátó források, de a hosszú megítélési időre vonatkoztatva nem okoznak határértéket meghaladó zajterhelést, bár az érintettek nyugalmának megzavarására alkalmas. (Ilyenek pl. a közterületet igénybevevő tehergépjárművek, buszok hajnali indulása.) Nagyobb beruházásokat igénylő zajcsökkentés több időt vehet igénybe, pénzeszközök hiánya miatt esetleg több évig is elhúzódhat. Előfordul, hogy végleges megoldást a zajos tevékenység megszűntetése (zajforrás kiiktatása, áttelepülés más környezetbe) jelenti a lakossági panaszügyek kapcsán. Az elmúlt években több olyan üzemi létesítményt ellenőriztünk, amelynek zajkibocsátása határérték fölötti volt, de felszámolták, vagy az eredményes zajcsökkentés miatt nyilvántartásunkból töröltük: • • • • • • • •

Szolnoki Nyomda Városmajor út (felszámolták) Ady E úti hőközpont (felszámolták) Vincze és Társa Kft. Szandaszőlős (áttelepült új helyszínre) Várkonyi tér 20. szám alatti toronyház hidrofór keringtető szivattyúja (hangszigetelték) TVM hőközpont (hangszigetelték) BAUKOMPLEX Kft. Tószegi út (a gyakori vakriasztást végző riasztórendszert átépítették) WÉS RT (felszámolták) Herr Csip Coop Mezőtúr (eredményes zajcsökkentés)

MEZŐGAZDASÁGI ZAJ A növénytermesztést, állattenyésztést leginkább lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás, szállítás esetén) terhelik zajjal környezetüket. A növénytermesztéshez kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán. A mezőgazdasági termékek fuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-+6 dB) is lehet (pl. Cukorgyárak körzetében kampányidőszakban).

36

ÉPÍTÉSI ZAJ Az elmúlt években – különösen Szolnok belvárosában - megnövekedtek az új üzletházak, bankok, irodaházak létesítésével, felújításával összefüggő bontási és építési munkálatok, egyéb településeken a kútfúrással kapcsolatos panaszok. A kivitelezők zöme a kivitelezés során nem veszi figyelembe a lakókörnyezet érdekeit, a vonatkozó zaj elleni védelem szabályait. Az ezzel összefüggésben keletkező panaszok szerint az építés ideje alatt a megengedhető mértéknél nagyobb zajjal terhelik a környezetet. Az építési munkákkal kapcsolatos panaszbejelentések vizsgálata több problémát vet fel: • A létesítés engedélyezésekor a kivitelező személye nem ismert; • Az építési ütemterv, a kivitelezési tervdokumentáció nem kerül benyújtásra; • A kivitelezés kapcsán felmerülő lakossági panaszok túlnyomó része – a rövid kivitelezési idő miatt – oka fogyottá válik.

SZOLGÁLTATÁSI ÁGAZATBA TARTOZÓ TERÜLETEK Szolgáltató tevékenységet ellátó új és működő üzemi létesítmények esetén az első fokú környezetvédelmi jogkört a területileg illetékes jegyző látja el. A lakott területek harmadik fő zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik. Ide tartoznak a lakóépületek földszintjére, vagy önálló épületbe telepített vendéglátóhelyek (éttermek sörözők, presszók). Ezek a létesítmények részben rendeltetésszerű használatukkal, másrészt azzal is jelentős zajt keltenek, hogy nagy a közönségforgalmuk. A szórakoztató létesítményekben szolgáltatott műsor (amely a közönség számára szórakozást nyújt), a terhelési környezetben általában zajként észlehető, zavaró hatású. A zajkibocsátás időtartama és mértéke mindig nagyobb a tényleges műsoridőnél, a létesítmény használatához szorosan kapcsolódó közlekedési és közönség zaj miatt. Az elmúlt évben inkább a sörözők, a zenegépeket üzemeltető -nem táncosszórakozóhelyekkel kapcsolatos mérési ügyekben keresték meg Felügyelőségünket (Kauri Sörtanszék, Szuper Söröző, Zanzibár Söröző). Az egyes terület-felhasználási egységekben a jellemző rendeltetésű épületeken túl, attól eltérő funkciójú épületek zajforrásai is panaszra adhatnak okot, ha a többi létesítmény rendeltetésszerű használatát, terhelési környezetét károsan befolyásolják (pl.: Smach & Match, Héliker –volt 1-es -, Szolnok ABC hűtőberendezései, Gábor Á. téri húsdiszkont hűtőberendezései, Pólus Center klímagépei). Az elmúlt években sok panasz keletkezett abból, hogy a szomszéd kifogásolta a mellette lévő ingatlanon az állattartást. Az olyan kertes, családi házas környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, csak azt lehet vizsgálni, hogy megvalósul-e birtokháborító magatartás. Ebből a szempontból nagy jelentősége van annak, hogy a birtokháborítást panaszoló eleve olyan környezetbe ment-e lakni, amelyben az állattartás nem tilos. Az állattartással kapcsolatos rendelet, az ezzel kapcsolatos eljárás, végrehajtási szabályok megalkotása a képviselőtestület hatásköre. Az egyes környezetvédelmi előírások be nem tartását, a nyugalmat indokolatlanul zavaró tevékenység elleni védelmet a szabálysértésekre vonatkozó rendeletek is szabályozzák. Ezek közvetve-közvetlenül segíthetik a környezeti zaj elleni védelem egyéb jogszabályokban előírt követelményeinek a betartását.

37

VIZEK VÉDELME

38

VIZEK VÉDELME TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A működési területünkön lévő települések vízellátási aránya megyénkénti megosztás szerint 73-93% között váltakozik. Legalacsonyabb az ellátottság a Pest megyéhez tartozó területrészen, közel 74%, ahol az 51.523 lakásból 37.971-ben biztosított a közműves vízellátás, míg Jász Nagykun Szolnok megyében ez az arány 94%, és az illetékességünkhöz tartozó Heves megyei részen 91%. Néhány szemléltető adat: a vízellátó hálózat hossza 5027 km, a víztornyok száma 93, ezek össztérfogata 20.126 m3, a szolgáltatott vízmennyiség 22.277 ezer köbméter egy évre vonatkoztatva. A vízellátás vízbázisa Szolnok és a vonzáskörzetében lévő környező települések esetében a Tisza folyó, egyéb esetekben a geológiai adottságoknak megfelelő mélységű vízadó réteg. A vízfogyasztás a rendszerváltás óta nagymértékben visszaesett. A 2002. év adatai szerint a fajlagos vízfelhasználás Pest megyében 55 m3/fő/év, Heves megyében 75 m3/fő/év, míg Jász-Nagykun Szolnok megyében 110 m3/fő/év volt. Az alacsonynak mondható fajlagos vízfelhasználás mellett a szolgáltatott összes vízmennyiség 72%-a kerül szennyvíz formájában vissza a települési szennyvíztisztító telepekre. Az illetékességi területünkön lévő települések 50%-a van csatornahálózattal ellátva, illetve megoldott a szennyvíz tisztítása és elvezetése. Számszerűen az illetékességi területünkön 34 szennyvíztisztító telep van, melyből nyolc regionális jellegű, illetve 56 település szennyvízelvezetése- tisztítása megoldott. Az utóbbi években 17 településen (Csépa, Csemő, Fegyvernek, Kétpó, Rákóczifalva, Rákócziújfalva, Sarud, Poroszló, Szászberek, Szajol, Szelevény, Tiszanána, Tiszasas, Tószeg, Törtel, Zagyvarékas, Újszász) valósult meg a szennyvízcsatorna hálózat, vagy épült szennyvíztisztító telep, mely lehetővé tette az érintett települések 100%-os csatornázottságát. Előkészítés alatt áll, illetve folyamatban van további két település szennyvízelvezetése (Besenyszög és Kenderes). A csatornahálózattal ellátott településeken lévő lakások 67,3%-a tekinthető ellátottnak, az ellátott területen található bekötetlen lakások száma 31.077, mely 27%-a az összes ellátott lakásszámnak. Területünkön 34 üzemelő és egy üzemen kívüli (Tiszabő) szennyvíztisztító telep van. A telepek többsége mechanikai és biológiai fokozattal ellátott, három telep kiépítettsége lehetővé teszi a foszfor és nitrogén eltávolítását. A szennyvíztisztító telepek közül nyolc kistérségi, vagy regionális jellegű, melyek két (Abádszalók-Kunhegyes; Csemő-Mikebuda, Jászfényszarú-Pusztamonostor), vagy több település (Szolnok regionális-11; Kisköre-SarudTiszanána; Hunyadfalva kistérségi-4; illetve Tiszasas-Szelevény-Csépa, AbonyKöröstetétlen-Törtel) szennyvíztisztítását látják el. Három kiépült szennyvíztisztító telep létesült szippantott szennyvíz fogadás céljából (Fegyvernek, Kétpó, Mesterszállás és részben Csemő, Mikebuda település részére). A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telepek építésének üteme az utóbbi időszakban, jelentős mértékben megnövekedett. A kiépített csatornahálózatra történő rácsatlakozási készségben is jelentős előrelépés tapasztalható, ez különösen érvényes az újonnan csatornázott településeknél, ahol a pályázat útján támogatott beruházások esetében jogszabályi kényszer is érvényesül.

39

Év

Csatornahálózat hossza (km)

1998 1999 2000 2002

1324 1356 1441 2216

Csatornahálózattal ellátott lakások, ebből: Bekötött lakások száma Bekötetlen lakások (ezer db) száma (ezer db) 61 23 64 27,6 67,7 24,1 87,6 31,0

A közcsatornával ellátott, de be nem kötött lakások száma továbbra is magas, melynek oka abban rejlik, hogy korábban a rácsatlakozási kötelezettséget a jogszabály csak új építmények elhelyezése esetében írja elő. Ezt a hiányosságot a környezetterhelési díj bevezetéséről szóló törvény hivatott rendezni, mely talajterhelési díj megfizetését helyezi kilátásba azon kibocsátok részére, melyek a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá. Az ellátott területeken lévő bekötetlen lakások száma a legmagasabb Szolnok (5210 lakás), Abony (3322 lakás), Tiszafüred (3100 lakás), Karcag (2547 lakás), valamint Albertirsa (2148 lakás) települések esetében. A kibocsátott összes települési szennyvízmennyiség hűen tükrözi a 90-es évek közepén elkezdett csatornahálózat fejlesztési program eredményét, mely 1998-ban erőteljesebb fejlődésnek indult. 1995. évhez viszonyítva 2002-ben a közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség 50%-al növekedett, mindazok ellenére, hogy a magas víz- és csatornadíjak takarékosságra kényszerítik a fogyasztókat.

em3/év

Települési és ipari szennyvízkibocsátás iparáganként a KÖTIKVF illetékességi területén Km

2500

25000

Gépipar Épitőipar

20000

19616

18903 18031

17304

18177

15000

14521 14856 13167

10000

14024

13770 12105

7605

8582

2000

Könnyűipar

1500

14919

10031 9677

8443

Vegyipar

18481 Élelmiszer ipar Fa és papír ipar

13511 10826

10146

18741

1000

8845 8106

Szállítás

7503

500

5000 4883

Egyéb Települési szv.

0

0

Ipar össz.

Csatornahálózat hossza (km)

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

A kiépített szennyvíztisztítók összesített kapacitása 96.825 m3/nap, melynek átlagos hidraulikai terhelése 52%-os. Az utóbbi időszakban épített szennyvíztisztító telepek korszerű tisztítási technológián alapulnak, alacsony energia igény mellett igen jó hatásfokot valósítanak meg. A telepek üzemeltetése több esetben számítógép vezérléssel történik, mely tartósan alacsony kibocsátási paramétereket biztosít.

40

Jó példa erre a szolnoki regionális szennyvíztisztító telep, ahol a 32.000 m3/nap kapacitású telep technológiai gépeinek, mérő- és jelzőműszereinek jelzéseit számítógépes irányítóberendezések fogadják, értékelik és továbbítják a központi irányítórendszerhez, ahol a rendszer elvégzi a megfelelő korrekciókat, és egyben tárolja az adatokat is, ami fontos hibaállapotokra figyelmeztet. Szennyezőanyag kibocsátás szempontjából a közcsatornán elvezetett települési szennyvízmennyiség gyors ütemben növekszik, ugyanakkor a szennyezőanyag terhelés csökken. Ez részben a korszerű technológiákon alapuló szennyvíztisztító rendszerek telepítésének a következménye, illetve nagymértékben hozzájárult Szolnok tisztítatlan szennyvízbevezetéseinek fokozatos megszüntetése. A korábbi öt bevezetési pont közül mára mindössze a Tiszaligeti bevezetés üzemel, mely az árvízvédelmi töltések átépítését követően a közcsatornára való átkötéssel megszűnik. Szolnok regionális szennyvíztisztító telepének üzembe helyezésével több intézmény megszüntette Tiszai szennyvízbevezetését a közcsatornára való áttéréssel, mint a Mezőgép Rt., Papírgyár Rt., Hetényi G. Kórház, a Dohányfermentáló, továbbá a Cukorgyár Rt.

SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Az ipari szennyvízkibocsátás általában az összesen kibocsátott szennyvizek 20%-át képviseli. A fenti diagrammból kitűnik, hogy a kilencvenes évek elején bekövetkezett települési és ipari szennyvízkibocsátás csökkenés egyaránt és közel azonos mértékben tükröződik az összes ipari és települési szennyvízkibocsátásban. A kibocsátási mélypont az ipar esetében erőteljesebben és korábban (1993) következett be, mint a települési szennyvízkibocsátás esetében (1995). Az összes ipari szennyvízkibocsátás meghatározó üzemei a Szolnok városban lévő Tiszamenti Vegyiművek Rt., a Neusiedler Papírgyár Rt., illetve a könnyűipari, valamint az élelmiszeripari létesítmények. Az ipari szennyvízkibocsátás üteme az 1996 évi átmeneti csúcs után tovább csökkent. Szerves szennyezőanyag kibocsátás ipar- és gazdasági ágazatként 1995-2002 időszakban KOIk t/év

5000 4349,5

4500

Gépipar

4000 3500

3416

3522

3000 2500 2000

2451 2145

1500

2630

Vegyipar

3429,2

2887 2814

958

1466 1436

Papíripar

1602

1407

1279 1135

721,5

1064

1098 768 94

144 1995

Élelm.ip.

2515,7

1994

500 0

Könnyűip.

2815 2043

1464

1000

3099

3402 3440

1996

1997

1998

1999

41

2000

2001

865,4 698,4

2002

Ipar összesen: Egyéb Vízgazd.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg az életképesebb iparágak esetében is, ahol a csökkenés egyértelműen a víztakarékos technológiák, illetve az ez irányú technológiai változások bevezetése következtében jött létre. Jelentős változásnak mondható a Neusiedler Papírgyár Rt. ipari szennyvizeinek szolnoki szennyvíztisztító telepre történt vezetése, melyre a telep rendelkezett fogadó kapacitással, és így a Tisza folyó mentesült a napi 5000 m3 magas szervesanyag tartalmú szennyvíz bevezetésétől. Szintén egy régi igény volt a Cukorgyár Rt. és a Gyökér úti átemelő vonzás körzetében lévő városrész szennyvizeinek szennyvíztisztító telepre való rákötése, mely a közelmúltban szintén megvalósult. Szennyezőanyag Iparág Gépipar Építőipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Papírgyártás Ipar összesen:

Szerves anyag (t/év) 33,0 0,0 2,0 38,0 699,0 94,0 866,0

Olaj zsír (t/év)

Összes oldott anyag (t/év)

3,0 0,0 7,0 0,0 7,0 2,0 19,0

267,0 0,0 710,0 60,0 2248,0 241,0 3526,0

A fajlagos szennyezőanyag kibocsátás a kibocsátott vízmennyiséghez viszonyítva a legmagasabb az élelmiszeripari kibocsátóknál. Összes oldott anyag kibocsátás szempontjából, mely egyben az ipari szennyvízkibocsátás legjellemzőbb paramétere, három iparág is nagy kibocsátónak minősíthető: a vegyipar, az élelmiszeripar és a papírgyártás. Az érvényben lévő jogi szabályozások meghatározzák a kibocsátási paramétereket, melyet meghaladóan a kibocsátó káros szennyezőnek minősül. A határérték fölötti szennyezőanyaggal terhelt szennyvízmennyiség részlegesen tisztítottnak minősül, mely alapján az egyes iparágak szennyvízkibocsátása az alábbiak szerint alakul: Iparág Gépipar Építőipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Papírgyártás Ipar összesen: Tel. szv. tisztítás

Kellően tisztított (em3/év) 1999 2000 2002 75 217 183 5 4 3 2839 2924 1742 374 305 33 1878 1756 1739 614 859 743 5785 6085 4443 7629 10998 11844

Részlegesen tisztított Nem tisztított (em3/év) (em3/év) 1999 2000 2002 1999 2000 2002 571 490 355 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 351 136 73 249 87 12 2062 1328 0 0 0 0 2984 1954 428 249 87 12 6021 7479 6790 4970 426 107

Ha a 2002 évi kellően tisztított szennyvízmennyiséget összehasonlítjuk a korábbi évek hasonló mutatójával, megállapítható a szennyvíztisztítás hatásfokának egyértelmű javulása, mely a felszíni vizek terhelés csökkenése mellett, jelentős szennyvízbírság megtakarítását is eredményezi. A határértéket meghaladó szennyvíz kibocsátást jellemzően a gépipar, illetve az élelmiszeripar határozza meg. Az élelmiszeriparra is jellemző a káros szennyezés

42

visszaszorításának tendenciája, melyet az utóbbi évek kibocsátási adatai támasztanak alá. A tisztítatlanul bevezetett szennyvíz mennyisége gyakorlatilag két kibocsátótól származik (Szolnok, Cukorgyári- és Tiszaligeti átemelő), mely amint már említettük, rövid időn belül teljes egészében megszűnik. A települési szennyvizek tisztítása vonatkozásában megállapítható, hogy a kibocsátott összes mennyiségből közel 7000 em3/év mennyiség tartósan határérték fölött szennyezett, míg a kellően tisztított mennyiség növekedik a tisztítatlanul elvezetett mennyiség visszaszorítása mellett. Jogszabály szerint a részlegesen, vagy tisztítatlanul elvezetett szennyvíz bírság kiszabását vonja maga után. Szennyvízbírság szempontjából, a korábbi évek adatai alapján megállapítható, hogy az élelmiszeripar és az egyéb iparágba sorolt papíripar emelkedik ki. Az utóbbi évek bírságadatai már tükrözik a részlegesen tisztított szennyvíz mennyiségek csökkenését, melynek hatására az alapbírság összege is csökkenő trendet mutat. A bírságolt ipari szennyvízmennyiség 428.000 m3 volt, melyhez társul 254 eFt alapbírság, melyet a kibocsátási körülmények adta szorzótényezők végül 2.269 eFt összegre emeltek. Szennyvízbírság összetevőinek alakulása az iparban 1995-2002 között

eFt 9000

19

19

8000

20

8130 17

18

17

16

7000 14

6000 5000

3776

3819 3942

4000 3000 2000

14 12

3705

3744

10

9

8

2964 2154 1501

2229

1954

8 6

1620 1611 1352

4

1000

428 2 254

0

0

1995

1996

1997

Részlegesen tisztított szv. mennyiség em3Alapbírság eFt

1998

1999

2000

2001

Bírság db szám

7 Hatvány (Alapbírság eFt)

2002

Települési szennyvíztisztító telepek vonatkozásában a kivetett bírság összege jelentősebb, tekintettel arra, hogy a 20-25 éve épült szennyvíztisztító telepek már nem elégítik ki a minőségi követelményeket és hatásfokuk jelentős mértékben csökkent. A folyamatos bírságolás következtében az alkalmazott szorzó tényezők a bírságot az alapbírság többszörösére emelik. Ennek eredményeként egyes szennyvízkibocsátók több millió forintra emelkedő bírságot kényszerülnek kifizetni.

43

Szennyvízbírság összetevőinek alakulása települési szennyvíz kibocsátók esetében 1995-2002 között

eFt

25

40000 36581 21 35000

20

18

18

19

19 30000

17 27157

16

15

13 21674

10 10814 8052

7628

9033

8036

15000

7785

7508

8133

10000

6965

5000

4470

0

0

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Bírság db szám

20000

15027

14226

5

21022

25000

Alapbírság eFt Részlegesen tisztított szv. mennyiség -em3Bírságösszeg eFt

2002

A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként A kibocsátott szennyvizek befogadója többnyire a Tisza folyó, közvetlen vagy közvetett formában. A nem felszíni vízbe vezetett szennyvizek (állóvíz, öntözés, egyéb elhelyezés) hányada 14% az összes kibocsátott szennyvízhez viszonyítva. Az öntözés, vagy egyéb módon történő elhelyezés nagy hányadát Cegléd város szennyvizeinek mezőgazdasági hasznosítása és a mezőgazdaságban keletkező hígtrágya öntözéses elhelyezése adja.

Tisza f. 53%

Állóvizek 1%

Zagyva f. 8%

Hort.-Ber. 8% Egyéb 0%

Hármas-Kőrös 1% Öntözés 12%

Belvíz.cs. 17%

44

A kibocsátott szennyvíz befogadónkénti százalékos megoszlása az idők folyamán jelentős mértékben nem változott. A Tisza folyóba vezetett szennyvíz összes kibocsátott szennyvíz mennyiséghez viszonyított hányada 1-2%-al csökkent és ez a hányad áthelyeződött a belvíz, illetve az öntözéses elhelyezésre, melyek egyben az újonnan létesített szennyvíztisztító telepek befogadói is. 10000 9000

Tisza f.

8000 7000

Belvíz.cs.

6000 5000 4000

Hort.-Ber.

3000 2000

Zagyva f.

1000 0 2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

Ti Bel sza f. Ho víz.c s r Zag t.-Ber . Ön yva f. . töz és Hár ma s-K őrö s

Öntözés Hármas-Kőrös

A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyiségek grafikus ábrázolása egyértelműen tükrözi az utóbbi évek jelentős csatornahálózat fejlesztését. Összességében az utóbbi tíz évben a közcsatornára vezetett szennyvíz mennyiség 42%-al növekedett. Ez közel 45%-os növekedést jelent a belvízcsatornákba elhelyezett szennyvíz, és közel 42%-os növekedést a Tisza folyóba vezetett szennyvíz esetében. Ez utóbbi Szolnok város szennyvíztisztító telepének 1999 évi üzembe helyezéséhez kapcsolódik. Ennek következtében a befogadóba vezetett szennyvíz mennyiség a város egyes területein korábban kiépített egyesített csatornarendszeren elvezetett csapadékvíz mennyiségeket is magába foglalja. A befogadóba vezetett összes szennyezőanyag mennyiség vonatkozásában bekövetkezett változás tendenciáját az alábbi diagramm ábrázolja:

45

Felszíni vízfolyásokba vezetett szennyvizek terhelése 1995-2002 időszakban KÖTIKVF

kg/d

140000

Szv. mennyiség KIOk

120000 102869

BOI5

94400

100000 87105 80000

60000

61840 59001

69182 66108 49830

69344 64686 48671

71751 66151

Ö.old.a.

70937

72605

76315 70373

63299

Old.ásv.a. 61294 55997

49928

49639

41556

ANA det 38406

40000 20979

Ö.leb.a.

19917 19048 17870 15260 20000 16342 14092 10153 8796 8697 8618 8561 78886530 89668091 63516677 55255181 5415 6558 1173 1250 1164 24572461 1008 1124 1029 919 726 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

NH4-N SZOE Hatvány (Szv.

Az 1999-ig tartó növekvő tendenciát követi az utóbbi évek csökkenő trendje, mely a csökkenő szennyvíz mennyiség, a növekvő közcsatornára bocsátott szennyvízmennyiségek, és a tisztítási hatásfok növelésének együttes hatása. Azon komponensek esetében, ahol a szennyvíztisztítási technológiával hatékonyan be lehet avatkozni (ammónia, ANA detergens, SZOE), korábban inkább stagnálás, az utóbbi években csökkenés tapasztalható. Ez a tendencia 2002-ben tovább folytatódott. A trend alakulásában jelentős szerepe van Szolnok város és vonzás körzete szennyvíz tisztító telepének, mely az illetékességi területünkön keletkező összes szennyvízmennyiség (22166 em3/év) 39%-át (8630 em3/év) teszi ki. Mindezek mellett a befogadók napi szennyezőanyag terhelése jelentősnek mondható. Összes oldott anyagból (sók) naponta 56 tonna jut a befogadókba, míg a szervesanyag terhelést jelképező KOIk napi értéke 10 tonna, melyből az öt napos biokémiai oxigénigény közel 4,0 tonna. A felszíni vizek minőségi vizsgálatai azt igazolják, hogy ezt a terhelést a legkevésbé a belvízcsatornák tűrik, főként a kisvizes időszakban, amikor a hígítási arány feltehetően eltolódik a szennyvíz mennyiség javára. A Tisza folyó nagy vízhozama és öntisztuló képessége miatt csak kisebb jeleit adja a terhelésnek, mely egyes komponens vonatkozásában 1-2 mg/l koncentrációnövekedésben mutatkozik meg.

46

FELSZÍNI VIZEINK MINŐSÉGE

Időjárási adatok értékelése 2003. év időjárás szempontjából átlagosnak mondható, de ugyanakkor a szélsőségek éve volt. Elég megemlíteni a március hónapi csapadékhiányt, az áprilisi átmenet nélkül nyári időjárást, vagy azt, hogy májusban és júniusban az elmúlt 100 évben a legmelegebb volt, vagy, hogy a nyár folyamán országos aszály helyzet alakult ki és végül október 24-én korán lehavazott. Hőmérséklet szempontjából az országos évi középhőmérséklet 10,3 0C volt. Az év első harmada az átlagosnál hidegebb volt (különösen február), míg májustól kezdődően igen extrém pozitív eltérések adódtak. A május - augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete az elmúlt 100 év legmelegebb időszakának bizonyult. Csapadék. Az elmúlt évben országos átlagban 470 mm csapadék hullott, ami az előző évhez képest 100 mm-el kevesebb. Az év 10 hónapjában átlag alatti csapadékmennyiségek fordultak elő. Mindösszesen július és október hónapban hullott az átlagot meghaladó mennyiségű csapadék. Tél. 2002/2003. tele - főként február - igen hideg, havazásokban igen gazdag volt. A tél leghidegebb periódusai alatt megfelelő vastagságú hóréteg fedte a földeket. Január első napjaiban enyhe volt az idő, majd téliesre fordult időjárásunk. A leghidegebb 12-én és 13-án volt, -7 és -27 fok közé hűlt le a levegő, azonban egyes északi lejtésű völgyekben -29, -31 fokot is mértek. Január 10-én hazánk területét 11-54 cm-es hó borította, mely a hónap végére jelentős mértékben elolvadt. A február közép hőmérséklete -4,7 0C volt, ami a sokéves átlagérték alatt maradt. A február elejei havazások hatására az Alföld középső részén a hóréteg vastagsága elérte a 40 cm-t. Érdekes módon az országos átlag fölötti havazás az alacsonyan fekvő területekre volt jellemző, ugyanis a Tisza folyó vízgyűjtő területének felső harmadában 10-20, maximum 50 cm-es hóvastagságot mértek. Ez már ekkor előre jelezte, hogy a tavasz folyamán rendkívüli árhullám feltehetően nem alakul ki. Nyár. Június az átlaghoz képest melegebb hónap volt és az átlagos csapadékmennyiségnek csak a 33%-a hullott le. Az ország jelentős részén kritikus helyzetet teremtett a csapadékhiány. Júliusban kissé mérséklődött a hőség. Július 25-én a Tisza felső szakaszán hatalmas felhőszakadás volt, akkor Debrecen térségében majdnem egy óra alatt 48 mm csapadék hullott. Habár júliusban átlag fölötti csapadék mennyiség hullott, mégis rövid idejű, zápor jellege miatt nagy része lefolyt a vízgyűjtőn és csak kis része hasznosult. Augusztusban tovább folytatódott a hőség és a szárazság, egyetlen nap (aug. 31.) kivételével a hónap minden napján felülmúlták a középhőmérsékletek a sokévi átlagot. Az Alföldön a havi csapadékösszeg (20 mm) messze elmaradt a sokévi átlagtól (63 mm). Ősz. Szeptember hőmérséklet szempontjából hozta a sokéves átlagot, ellenben előfordultak fagyos napok is. Szeptemberben az országos csapadékmennyiség kb. 30%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Október elején igen meleg, majdnem nyárias volt az idő, majd október 6.-tól hirtelen véget ért a „vénasszonyok nyara". Október 14-től egyre hidegebbre fordult az időjárás, gyakran esett az eső, erős északi szél fújt. Októberben az átlagosnál több csapadék hullott. Ami igazán meglepő és rendkívüli volt, az az október 24-i havazás. A hónap utolsó napjaiban a pár hétig tartó télies időjárás után végre beköszöntött az ősz is. Év végét (november és december) csapadékszegény hónapok jellemezték, változatos hőmérsékletekkel. Ebből az időszakból sem hiányoznak a rekordok, november végén a napos helyeken 15-19 0C is mértek. A síkvidékeken sehol nem alakult ki összefüggő hótakaró, az átlag csapadékmennyiség 30-40%-al maradt el az átlagtól. 47

Hidrológiai adatok értékelése A Tisza folyó vízhozam ábrázolása tükrözi az időjárási viszonyokat. Az átlaghoz képest csapadékszegény év, a téli időszakban a vízgyűjtőn betározott hómennyiség tükröződik a mellékelt ábrán feltüntetett vízhozam értékekben is. A március-április hónapra jellemző árhullám csúcs „mindössze” 1050 m3/s volt. Az árhullám március elején kezdődött és némi ingadozással május elejéig tartott. Ezt követte egy rendkívül hosszú alacsony vízhozam, mely október elejéig tartott. A legalacsonyabb vízhozamot szeptember 4-én regisztrálták 54,6 m3/sal. A nyári alacsony vízhozamot július végén a vízgyűjtőn lehullott záporesőből adódó emelkedés tarkítja, egyébként valószínű, hogy az alacsony vízállás tartósság szempontjából időtartami rekordot is döntött. A Tisza-folyó vízhozama a szolnoki szelvény mérési eredményei alapján (m3/s)

1200 1070

1050

1000 951 892

800

765

750 661

742

645

600 503

496

490

488

476

400

358 316

289

257

269

200

168

133 72

73,2

54,6

167

67,7

03.12.31

03.12.17

03.12.03

03.11.19

03.11.05

03.10.22

03.10.08

03.09.24

03.09.10

03.08.27

03.08.13

Szolnok Q(m3/s)

03.07.30

03.07.16

03.07.02

03.06.18

03.06.04

03.05.21

03.05.07

03.04.23

03.04.09

03.03.26

03.03.12

03.02.26

03.02.12

03.01.29

03.01.15

03.01.01

0

A Zagyva vízhozama éves átlagban az 5 m3/s érték alá esett. Mindössze márciusban következett be egy szokatlanul elnyúló árhullám (03.07.-03.28.), melynek csúcsa a jásztelki mérések alapján 27,4 m3/s volt. A nyári hónapokra jellemző volt az 1,8-2,4 m3/s közötti vízhozam. A legalacsonyabb vízhozamot augusztus 23-án mérték 1,15 m3/s értékkel. Az alacsony vízhozamok és a nyári kánikula folytán kialakult rendkívüli vízhőmérsékletek tükröződnek felszíni vizeink minőségében.

48

Felszíni vizeink minősége Összességében a felszíni vizeink minősége kedvezőbbnek bizonyul, mint a tárgy évet megelőző egy éves időszakban. A Tisza folyó esetében a vizsgált folyószakaszon minden komponens a II.-III. osztálynak megfelelő értéktartományban található, míg a Zagyva folyónál változatosabb a kép, a minősítés a III.- V. osztály között változik, megtartva besorolását a vizsgált folyószakasz teljes hosszában. Így a vízfolyás továbbra is „szennyezett víz” jelzővel minősíthető.

A Tisza folyó vízminősége A mellékelt színes ábra alapján a Tisza folyó vízminősége „jó víz” és „tűrhető víz” minősítés közé helyezhető. Az illetékességi területünkre belépő víz (Tiszafüred) minősége az E és D csoport kivételével III. osztályú, míg a területünket elhagyó víz minősége a tiszaugi szelvény vizsgálati eredményei alapján az A és C csoport kivételével a II. osztályba sorolható. A „tűrhető” vízminősítési kategóriába történő besorolást az oxigénháztartás mutatói közül minden esetben a szaprobitási index határozza meg, míg a tápanyag esetében a felső szakaszon tapasztalt kissé magasabb foszfor tartalom. A mikrobiológiai paraméterek közül a coliformszám a meghatározó, mely csupán a Kisköre utáni Szolnokig tartó szakaszon csökken a III. osztályt meghatározó szint alá, míg mikroszennyezők esetében a Szolnok fölötti szelvényben tapasztalható egy magasabb oldott alumínium koncentráció.

49

A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 2003-ben 14 12 10

12,95 12,65 13 12,4 12,8 12,3 12,25 12,2 11,85 11,7 11,35 10,85 10,75 10,15 9,55

8

12,4 12,2 11,35 11,3 11,2 11,17 Tiszafüred 8,6 8,5 8,45

6

7,85 7,65 7,15 7,05 77,45 6,6 6,75 6,45

8,95 8,95 8,5 8,35 8,05

Kisköre Szolnok f. Tiszaug

4 2 dec.00

febr

ápr

jún

aug

okt

dec

Komponenscsoportonként elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: Oxigénháztartás jellemzői alapján a Tisza vízminősége a III. osztályba sorolható. A besorolást minden esetben a szaprobitási index határozza meg, de esetenként az összes szerves széntartalom is megerősíti a besorolást. A csoport alapvető komponensei mint az oldott oxigén, illetve az oxigén telítettség „jó” minőségű vízre utal, míg a szerves szennyezőanyag szempontjából „kiváló” vízminőséget találunk. Az oldott oxigéntartalom éves viszonylatban elég széles skálán mozog. Amint a mellékelt diagram is szemlélteti, a legmagasabb értékek (12,95 mg/l) és a nyári alacsony értékek (6,75 mg/l) között több mint 6 mg/l van. A legkritikusabb időszak július-augusztus, mely egyben a legalacsonyabb vízhozamok időszaka is. Vízhozam szempontjából az év átlag alatti csapadékmennyisége jól tükröződik a 80%-os augusztusi vízhozam értékben (69,2 m3/s), mely több mint száz köbméterrel alacsonyabb a tavalyi év értékénél (171 m3/s). Tápanyag háztartás vonatkozásában a vizsgált komponensek közül a Tiszafüredi szelvényben mértünk II. osztályt meghaladó értéket. Az osztályba sorolást a foszfor tartalom határozta meg, melynek 90%-os tartóssági értéke 222 µg/l volt. Jellemzően a Tisza folyó foszfor (ortofoszfát) tartalma alacsony, de ugyanakkor elég széles skálán mozog. Így például az összes foszfor tartalom a tiszafüredi szelvényben 60-340 µg/l között váltakozik, mely jellemzően nem kötődik időszakokhoz. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az áprilisi és a novemberi minimum értékek egybe esnek a Tisza folyón levonuló árhullámok időszakával. A nitrogénformákat jellemző komponensek mind a négy szelvényben a II. osztálynak megfelelő szinten vannak jelen. Mikrobiológiai paraméterek vonatkozásában a minősítés a coliformszám alapján történik. A 0,0-92,0 i/ml érték között váltakozó komponens magasabb szennyezettséget mutat a Tiszafüredi és a tiszaugi szelvényben. A magasabb szennyezettség feltehetően a szelvény fölötti kommunális szennyvíz bevezetésekkel (Tiszafüred, illetve Szolnok, Martfű) függ össze.

50

A szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a II. osztályba történő besorolást általában a fenolok, oldott alumínium, oldott réz és az összes béta aktivitás határozza meg. A fenolok kivételével, mely általában ipari szennyvíz bevezetésből származhat, a többi komponens a vízgyűjtő geológiai felépítésére utal, melyek bemosódás útján kerülhetnek a vízfolyásba, vagy esetleg bányászati tevékenység során. A szolnoki szelvény III. osztályba történő besorolását az oldott alumínium 58 µg/l-es 90%-os tartóssági értéke határozza meg, mely a II. osztály felső határának 8µg/l-os túllépését jelenti. Az egyéb paraméterek közül vizsgált komponensek vizsgálati eredményei mindvégig a II. osztálynak megfelelő tartományban helyezkednek el. A sokéves átlag adatok alapján megállapítható, hogy a Tisza folyó vízminőségében a 2003-as év jelentős változást nem okozott. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a vízfolyás vízminősége 1995 óta talán változatlan. A Tisza folyó közvetlen terhelése a KÖTIKVF illetékességi területén 1995-2002 időszakban kg/d 70000

20000 63990

18000 16000

17470 60000

55646

15445

50000

14000 12000

11959 38247

11973 39134

37189

40890

37855

10000

8830

8000 6000

6763

5885 4719

5284 5116

7275 6920

4812

57

4112

3767 3604

4000 2000

29091

493

44 248

40 291

58 94

16 218

50 168

24

699

1389 1261 11 325

0

NH4-N

30000

SZOE

20000

Ö.old.a.

10000 0

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

ANA det

40000 9306

7285 5701

5391

BOI5 Ö.leb.a.

14403

14316

KIOk

Szv. mennyiség Lineáris ( KIOk)

2002

Példaként a tiszaugi szelvény oxigénháztartás mutatóinak 1977-2003. időszakra vonatkozó adatait véve megállapítható, hogy a szerves terhelést szemléltető KOIk a 11-12 mg/l érték körül változik, az oldott oxigén a 10 mg/l érték körül található, míg az oxigén telítettségben egy kedvezőbb növekvő trend figyelhető meg. A Tisza folyó szennyezőanyag terhelését illetékességi területünkön a közvetlen bevezetések, ezen belül is Martfű település területéről (2230m3/nap) és Szolnok település területéről, illetve regionális szennyvíztisztító telepéről bevezetett szennyvíz mennyiség (31.200m3/nap) szennyezőanyag tartalma határozza meg. A közvetett bevezetéseket összegző 14 belvízcsatornába vezetett szennyvíz mennyiség 2002. évben 25.000 m3/nap volt. Terhelés szempontjából a 200 km-es folyószakaszon megoszló belvízcsatornák vize nem okoz kimutatható változást, ellenben csak Szolnok napi 24.000 m3 pontszerű szennyvíz bevezetése meghatározó.

51

A Zagyva folyó vízminősége A Zagyva vízminősége szennyezett, erősen szennyezettnek mondható. Ez esetben a besorolás egyértelműbb, mint a Tisza folyó esetében, tekintettel arra, hogy az osztályba sorolást ez esetben 2-3 komponens együttesen határozza meg. Az éves átlag értékek alapján szintén megállapítható, hogy a felső szentlőrinckátai szelvény a legszennyezettebb, míg a vízfolyás alsó szakaszán jobb minőségű szennyvizet találunk. Ez részben a Tarnán érkező víz jobb minőségének is tulajdonítható, ugyanis a szerves szennyezőanyag alapján a besorolás jókiváló minőségnek felel meg, míg a tápanyag háztartás mutatói is kedvezőbbek. Az alábbi táblázatban rögzített adatok alátámasztják a fenti megállapításokat:

Komponens

Mértékegység

Oldott oxigén Oxigén tel. BOI5 KOIp KOId Össz. szerv. szén Ammónium-N Nitrit-N Nitrát-N Ortofoszfát-P Összes foszfor Klorofill-a

Zagyva Tarna SzentJászdózsa lőrinckáta

mg/l % mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µg/l µg/l µg/l

10,45 98,2 4,9 6,6 24 11 0,42 0,153 3,45 595 792 44,0

13,80 123,1 3,2 9,4 28 12 1,17 0,032 2,46 464 595 4,9

Zagyva Jásztelek

Zagyva Újszász

10,92 100,5 3,0 5,4 18 19 0,25 0,054 2,94 590 727 26,5

11,42 107,8 3,4 5,8 19 9,2 0,18 0,039 2,7 535 675 39,8

Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minősítése „szennyezett víz” vagyis a IV. osztálynak megfelelő. Az osztályba sorolást majdnem minden esetben az összes szerves széntartalom határozza meg. A negyed osztálynak megfelelő minőségi tartományba tartozó komponensek mellett számos III. osztályba sorolt komponenst találunk, mely magas szerves anyag tartalomra utal. Ez elsősorban jellemző a szentlőrinckátai és az újszászi szelvényre. A Tarna oxigénháztartás mutatói igen kedvezőek, a szaprobitás és a szerves szén kivételével az I.-II. osztálynak megfelelő értéktartományban találhatóak.

A Zagyva ammónium-N tartalma 2003-ben mg/l 1 0,9 0,91 0,8 0,81 0,7 0,68 0,6 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 dec.01

0,97 0,91 0,9 0,9

0,94

0,74 0,72

0,69

0,53 0,5 0,4 0,36 0,4 0,3

febr

0,63 0,67 0,46

0,3 0,29 0,24

0,24 0,13 0,11 0,09 0,09 0,11 0,09 0,09 0,08 0,08 0,06 0,06 0,05 0,05 0,08 0,05 0,045 0,045 0,04 0,04 0,065 0,035 0,035 0,07 0,03 0,025

ápr

jún

aug

52

okt

0,295

dec

Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa

Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást ez esetben is a foszfor és az ortofoszfát tartalom határozza meg. Mindkét érték igen széles skálán mozog. Az összes foszfor tartalom szentlőrinckátai szelvényben mért szélső értékei 350, illetve 1560 µg/l volt. Az alsó szelvényekben ez az érték némileg csökken, de a maximum így is meghaladja az 1000 µg/l-t. A júliusi hónaphoz igen rossz vízminőség kötődik, melyet feltehetően alga túlprodukció eredményezett. Erre az időszakra jellemző értékek közül megemlítjük a 19,25 mg/l oldott oxigén tartalmat igen magas telítettséggel, illetve a 160-294 µg/l közötti klorofilla tartalmat és a szintén ritkának mondható 53,5 mg/l KOIk értéket. A nitrogénháztartás mutatóinak időszakos változását igen szemléletesen jellemzi az ammónia-nitrogén komponens grafikus ábrázolása. A Tarna tápanyag háztartás szempontjából közel azonos minőséget képvisel a Zagyva Jásztelek alatti szakaszán tapasztaltakkal. Szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a víz minősége a II.-III. osztálynak felel meg. Szennyezett víznek megfelelő értéket képvisel általában a fenolok és az összes béta aktivitás, míg a többi vizsgált komponens többnyire az I.- (fémek), vagy a II. osztályba sorolható. Az egyéb paraméterek közül a meghatározó minden szelvényben a vezetőképesség, illetve az oldott mangán taralom. A Zagyva ortofoszfát és foszfor tartalma 1977-2003 időszakban

Összes P ug/l

Szentlőrinckáta

1800 1600

1577

1400

1435

1200

1128

1000 800

780

600

599 585 632 629

400

347 381

200

493 229

285

823 714

1157

1123 1005

669

988

945

992 795

746 652

690

905 923 897 724

965

675

1178 1074

Ortofoszf.-P ug/l

1106 935

898 737

801 663

874 702 693 736

538 448

819 817 792 681 595 520

419 385

19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03

0

Ortofoszf.-P

Összes P

Hatvány (Ortofoszf.-P)

Hatvány (Összes P)

A hosszú távú trend vonatkozásában az eredmények a különböző komponenscsoportok esetében ellentétes tendenciákat mutatnak. Így például, mint a Tisza folyó esetében, itt is megfigyelhető a szerves anyag terhelés fokozatos csökkenése, mely 1996-1997-ig tartott, majd ezt követte egy enyhe növekvési trend, míg a foszfor és az ortofoszfát 1993-ig növekvő trendet mutatott, majd ezt erőteljes csökkenés követte. Összességében megállapítható, hogy a Zagyva vízminőségében az utóbbi időszakban jelentős változás nem következett be, és ez a közeljövőben nem is valószínűsíthető.

53

Továbbra is igen magas a tápanyagtartalom, a mikrobiológiai szennyezés, az összes sótartalom, kedvezőtlen a nyári oxigénháztartás, melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elősegítik az algásodást. A vízfolyás vízminőségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához az új vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyűjtő területi határértékek bevezetése jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyűjtő szennyvízkibocsátóinak egységes feltérképezését és a célértékek meghatározása mellett az egyedi kibocsátási határértékek meghatározását.

Belvízcsatornák vízminősége

Tisza f. 53%

Állóvizek 1%

Zagyva f. 8%

Hort.-Ber. 8% Egyéb 0%

Hármas-Kőrös 1% Öntözés 12%

Belvíz.cs. 17%

Szennyvízelhelyezés befogadóként 2002. A belvízcsatornák vízminőségének meghatározása céljából történő mintázásra évi 12 alkalommal kerül sor. A vizsgált belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, mely egyben eltérő vízminőséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd – Közös főcsatorna (Gerje-Perje); Nagykőrös – Kőrös-ér; Karcag – Karcag I-es csatorna; Heves – Sajfoki csatorna, vagy Törökszentmiklós – Szajoli főcsatorna. Ezek közül a legszennyezettebb a Karcag I-es, a Kőrös-ér, és a Szajoli főcsatorna, melyek esetében kevés kivétellel minden komponenscsoport az V. osztályba van sorolva. A belvízcsatornák vízhozama az augusztusi kisvizes időszakban általában a nullához közelít, így ebben az időszakban rendszerint csak szennyvízelvezető szerepük van. Minőségüket a bevezetett nagymennyiségű szennyvíz mellett nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentős szerves- és tápanyagforrást képez. A belvízcsatornák biztosítják a fő befogadó Tisza folyó közvetett szennyvíz bevezetéseit, így ezek a csatornák igen jelentős mennyiségű szennyvizet szállítanak. A 2002. adatok alapján az összes keletkező szennyvíz 17% került bevezetésre belvízcsatornába.

54

A Tisza-tó vízminősége

A Tisza-tó vízminőségének meghatározása érdekében évi 8 alkalommal kerül sor mintavételre a Sarudi-, a Poroszlói-, a Tiszavalki medencék közepén, illetve az Abádszalóki strandnál. Az alacsony mintaszámra való tekintettel a minősítési szabályok sajátossága folytán az osztályba sorolást mindig a legkedvezőtlenebb komponens határozza meg. A 8 mintaszám szintén a Tisza-tó sajátosságából ered, részben mert télen befagy és a mintavételre igen nehéz körülmények között kerülhetne sor, részben mert létezik egy téli és egy nyári tározási szint, melyek beállítására április végén és november elején kerül sor. E két időpont között kerül sor a vízmintavételre is. A Tisza-tó vízrajzi adatainak grafikus ábrázolása -2003(Kisköre alsó és felső vízállás érték) 1200

1000

800

600

400

200

2003.12.31

2003.12.17

2003.12.03

2003.11.19

2003.11.05

2003.10.22

2003.10.08

2003.09.24

2003.09.10

2003.08.27

2003.08.13

2003.07.30

2003.07.16

2003.07.02

2003.06.18

2003.06.04

2003.05.21

2003.05.07

2003.04.23

2003.04.09

2003.03.26

2003.03.12

2003.02.26

2003.02.12

2003.01.29

2003.01.15

-200

2003.01.01

0

-400

Kisköre alsó

Kisköre felső

Kisköre Q (m3/s)

55

Szolnok Q(m3/s)

A Tisza-tó, mint ismeretes, többcélú hasznosítású, melyek közül az egyik az energiatermelés. A mellékelt diagramon feltüntettük a tározó al- és felvíz vízszintadatait (vízállás), illetve a kiskörei és a szolnoki szelvényben mért vízhozam adatokat. Megfigyelhető, hogy a nyári időszakban az alvíz és felvíz közti különbség közel 10 méter, míg télen ez közel a felére csökken. A vízhozam görbék közti eltérésből megfigyelhető a csúcsok közti időbeni eltolódás, a tározó feltöltési és leeresztési időszaka, illetve a nagyobb csapadékból (július végi zápor) származó árhullámok. A tározó egy évre vonatkoztatott adatsora gyakorlatilag az éves biológiai ciklus vízkémiai ábrázolása. A tározó feltöltési időszakában és az azt követő egy hónapon belül a Tisza folyó vízminőségét tükrözi, majd beindulnak a tározóra jellemző biológiai folyamatok, melyek ráteszik bélyegüket a vízminőségi paraméterekre. Általános jellemzésként a Tisza-tó vízminősége a III. osztálynak felel meg alacsony szerves-anyag terheléssel, ellenben szélsőséges oxigén telítettségi mutatóval. Ennek maximum értéke 128-170 % között váltakozott. Az oxigénháztartás mutatóinak osztályba sorolását a magas telítettség mellet az összes szerves széntartalom és a szaprobitási index határozza meg. A tápanyagháztartás mutatói közül a foszfor és a klorofill-a tartalom kedvezőtlenebb, és ez jellemző mind a négy medencére. A két komponenscsoport osztályba sorolását meghatározó mutatók mind közrejátszanak az eutrofizációs folyamatokban. A fentieken túlmenően a mikrobiológiai, szerves és szervetlen mikroszennyezők és az egyéb paraméterek sorában kiemelkedő eredményt nem találunk. Az osztályba sorolásban szerepe van a fenoloknak, az oldott alumínium tartalomnak és a kissé megemelkedett pH értéknek. Ezek ugyanebben a nagyságrendben jellemzőek a Tisza folyó vízminőségére is.

Holtágak vízminősége A holtágak vízminta-vételezésére a vízminőség meghatározása érdekében tárgyi évben hat alakalommal került sor az Alcsi Holt-Tisza három, a Cibaki Holt-Tisza két szelvényében, a többi vizsgált holtág esetében egy szelvényben. A vizsgált komponenskör is korlátozottabb, mint a többi felszíni víz esetében, itt az oxigén és a tápanyag háztartás mutatói, továbbá az egyéb komponensek meghatározására kerül sor. A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, mely többnyire a holtágak elöregedésére, a sekély vízmélységek és nagymértékű vízinövény borítottságból adódó kedvezőtlen hatásokra vezethető vissza. A kedvezőtlen oxigénháztartás (oldott oxigén: 4,6-5,5 mg/l, 50-60 %-os telítettség) és szervesanyag, illetve tápanyag tartalom okozza a III.-IV. osztályba sorolást a Cibaki és Fegyverneki Holt-Tisza esetében. Nem ritka a 140-150 %-os oxigén telítettség, és a 65-100 µg/l nagyságrendű klorofill-a tartalom, mely a nyári időszakra jellemző algatúlprodukció jele. Az Alcsi HoltTisza vízminősége kedvezőbb, itt a IV. osztályba történő besorolást a kissé megemelkedett oxigén telítettség és ortofoszfát tartalom határozza meg. Az Alcsi Holt-Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág (horgászat, rekreációs funkció), a nagyobb figyelem mellett vízpótlás szempontjából is jobb helyzetben van.

56

57

Települések vízelosztó hálózatának fontosabb műszaki paraméterei

ebből: háztartásoknak szolgáltatott

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

egyéb fogyasztóknak

Elosztásra rendelkezésre álló víz

db

fő

Egyéb víztároló medencék

Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége

KSH adat (2002. január 01.)

Magaslati víztároló medencék

Víztornyok

Elosztásra átvett víz összesen

Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN

Bekötés révén ellátott közületek száma

Bekötött üdülőegység

Bekötetlen lakások száma (ellátott területen)

Bekötés révén ellátott lakások száma

TELEPÜLÉS NEVE

Lakások száma összesen:

LÉTESÍTMÉNY NEVE

Lakosok száma összesen:

RENDSZER

szám térfogat szám térfogat szám térfogat db

db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

Heves megye Átány vízműrendszer Erdőtelek-Tenk vízműrendszer Erdőtelek-Tenk vízműrendszer Heves vízműrendszer Hevesvezekény vízműrendszer Kömlő vízműrendszer Pély vízműrendszer Sarud vízműrendszer Tarnaszentmiklós vízműrendszer Tiszanána vízműrendszer Újlőrincfalva vízműrendszer Poroszló vízműrendszer Kisköre vízműrendszer Összesen:

Átány elosztó hálózat

Átány

1576

584

483

109

0

23

15,10

1

150

0

0

0

0

42,60

10,50

32,10

30,10

2,00

Erdőtelek elosztó hálózat

Erdőtelek

3507

1377

1200

177

0

58

35,90

1

200

0

0

2

200

136,40

44,20

92,20

85,90

6,30

Tenk elosztó hálózat

Tenk

1199

436

394

42

0

20

10,80

0

0

0

0

0

0

57,60

20,30

37,30

35,30

2,00

11522

4167

3799

360

0

246

91,60

1

800

0

0

0

0

555,60

172,70

382,90

312,20

70,70

711

308

302

6

0

14

9,10

1

50

0

0

0

0

22,40

2,40

20,00

19,30

0,70

1883

681

583

98

0

31

19,20

1

50

0

0

0

0

57,90

13,60

44,30

39,60

4,70

Heves elosztó hálózat Heves Hevesvezekény elosztó Hevesvezekény hálózat Kömlő elosztó hálózat

Kömlő

Pély elosztó hálózat

Pély

Sarud elosztó hálózat Sarud Tarnaszentmiklós elosztó Tarnaszentmiklós hálózat Tiszanána elosztó hálózat

Tiszanána

Újlőrincfalva hálózat

Újlőrincfalva

elosztó

1571

666

562

104

0

34

19,90

1

150

0

0

0

0

54,60

17,50

37,10

33,00

4,10

1336

550

556

0

491

46

26,20

1

200

0

0

0

0

68,40

14,80

53,60

46,30

7,30

1014

445

278

167

0

19

15,90

1

100

0

0

0

0

22,40

3,50

18,90

17,10

1,80

2656

1018

957

61

0

49

32,40

1

50

0

0

0

0

87,60

20,50

67,10

60,70

6,40

315

147

142

5

0

4

3,60

1

25

0

0

0

0

8,30

0,90

7,40

7,20

0,20

Poroszló elosztó hálózat

Poroszló

3087

1308

1308

0

130

64

26,80

1

150

0

0

0

0

123,20

8,30

114,90

91,30

23,60

Kisköre elosztó hálózat

Kisköre

3095

1230

1210

16

222

114

43,00

1

200

0

0

0

0

121,20

26,60

94,60

74,10

20,50

33472

12917

11774

1145

843

722

349,5

12

2125

0

0

2

200

1358,2

355,8

1002,4

852,1

150,3

58


ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év



fő





Víztornyok







TELEPÜLÉS NEVE


LÉTESÍTMÉNY NEVE


RENDSZER

szám térfogat szám térfogat szám térfogat

db

db

db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

Jász-Nagykun-Szolnok megye Abádszalók vízműrendszer Alattyán vízműrendszer Berek vízműrendszer Besenyszög vízműrendszer Cibakháza vízműrendszer Csataszög vízműrendszer Csépa-TiszasasTiszaug vízműre Cserkeszőlő vízműrendszer Fegyvernek vízműrendszer Hunyadfalva vízműrendszer Jánoshida vízműrendszer Jászalsószentgyörgy vízműrends Jászapáti vízműrendszer Jászberény vízműrendszer

Abádszalók hálózat

elosztó

40 1186

42

58,60

1

100

0

0

0

0

225,80

35,00

190,80

140,80

50,00

857

18

0

34

29,00

1

50

0

0

0

0

104,00

20,00

84,00

80,00

4,00

414

414

0

749

59

19,90

1

50

0

0

0

0

178,80

0,00

178,80

68,40

110,40

3517

1385

1270

13

0

37

44,20

1

50

0

0

2

300

125,10

19,10

106,00

105,50

0,50

Cibakháza

4640

1916

1780

117

0

0

54,00

1

100

0

0

0

0

178,80

59,10

119,70

113,40

6,30

Csataszög elosztó hálózat

Csataszög

314

127

121

6

0

8

4,20

1

25

0

0

2

40

12,50

4,10

8,40

8,20

0,20

Csépa elosztó hálózat

Csépa

1867

908

924

28

0

38

44,25

1

200

0

0

0

0

107,36

54,51

52,85

48,50

4,35

Cserkeszőlő

2218

1146

1146

0

898

74

45,00

0

0

0

0

1

100

162,70

65,70

97,00

76,60

20,40

Fegyvernek

7087

2680

2572

0

0

90

89,90

1

100

0

0

2

300

244,00

0,00

244,00

164,00

80,00

Hunyadfalva

230

108

101

14

0

8

5,30

1

50

0

0

0

0

8,20

4,20

4,00

3,00

1,00

Abádszalók

4731

2049

2049

Alattyán

2037

890

Berekfürdő

893

Besenyszög

Cibakháza elosztó hálózat

Alattyán elosztó hálózat Berekfürdő hálózat Besenyszög hálózat

Cserkeszőlő hálózat Fegyvernek hálózat Hunyadfalva hálózat

elosztó elosztó

elosztó elosztó elosztó

Jánoshida elosztó hálózat

Jánoshida

2754

1149

1070

38

0

41

26,20

1

50

0

0

0

0

139,00

45,00

94,00

69,00

25,00

Jászalsószentgyörgy elosztó hálózat


3839

1580

1637

13

0

0

38,40

1

50

0

0

1

400

150,70

20,00

130,70

123,50

7,20

Jászapáti elosztó hálózat

Jászapáti

9967

3646

3494

0

357

357

112,90

1

700

0

0

2

360

479,30

175,20

304,10

253,20

50,90

28293

11414

10770

183

0

461

208,50

1

840

0

0

2

400

2096,05

633,56

1462,49

796,80

665,69

Jászberény elosztó hálózat Jászberény

59

Jászberény

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év


Jászberény-Pórtelek elosztó hálózat Jászboldogháza elosztó hálózat Jászfelsőszentgyörgy elosztó hálózat Jászfényszaru elosztó hálózat


Jászberény-Pórtelek vízműrends Jászboldogháza vízműrendszer Jászfelsőszentgyörgy vízműrend Jászfényszaru vízműrendszer Jászivány vízműrendszer Jászjákóhalma vízműrendszer Jászkisér vízműrendszer Jászladány vízműrendszer Jászszentandrás vízműrendszer Jásztelek vízműrendszer Karcag vízműrendszer Kenderes vízműrendszer Kenderes-Bánhalma vízműrendsze Kengyel vízműrendszer Kétpó vízműrendszer Kisújszállás vízműrendszer



db

fő




Víztornyok







TELEPÜLÉS NEVE


LÉTESÍTMÉNY NEVE


RENDSZER


db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

0

0

103

0

0

5

2,82

1

25

0

0

0

0

11,60

3,20

8,40

7,66

0,74

Jászboldogháza

1844

809

640

100

0

25

16,00

1

50

0

0

2

130

150,00

72,00

78,00

65,00

13,00

Jászfelsőszentg yörgy

1821

772

689

91

0

20

20,29

1

50

0

0

0

0

65,60

9,06

56,54

50,96

5,58

Jászfényszaru

5841

2578

2397

3

0

47

69,10

1

200

0

0

0

0

295,90

87,70

208,20

177,50

30,70

429

213

211

26

0

11

4,00

2

100

0

0

1

100

18,00

5,00

13,00

12,30

0,70

Jászivány elosztó hálózat

Jászivány

Jászjákóhalma hálózat

Jászjákóhalma

3139

1367

1284

41

0

35

45,00

1

50

0

0

2

200

146,10

66,70

79,40

67,50

11,90

Jászkisér elosztó hálózat

Jászkisér

5835

2233

2141

63

0

86

68,93

1

100

0

0

3

300

299,40

145,20

154,20

144,20

10,00

Jászladány elosztó hálózat

Jászladány

6317

2428

2225

195

0

70

54,00

1

100

0

0

2

400

239,30

61,00

178,30

147,40

30,90

Jászszentandrás hálózat

Jászszentandrás

2683

1551

1201

239

0

60

33,20

1

50

0

0

1

200

112,10

17,30

94,80

87,30

7,50

Jásztelek elosztó hálózat

Jásztelek

1770

714

619

26

0

31

24,90

1

50

0

0

2

150

61,65

15,11

46,54

44,87

1,67

Karcag elosztó hálózat

Karcag

22738

8067

6404

30

0

418

182,00

1

600

0

0

0

0

1020,80

245,50

775,30

559,60

215,70

Kenderes elosztó hálózat

Kenderes

5329

2012

1775

132

0

50

50,00

1

50

0

0

0

0

159,30

16,70

142,60

129,60

13,00

Kenderes-Bánhalma elosztó hálózat

Kenderes

0

0

151

0

0

0

5,20

1

50

0

0

0

0

13,40

1,00

12,40

11,00

1,40

Kengyel elosztó hálózat

Kengyel

4370

1412

1285

212

0

0

46,30

1

200

0

0

1

250

147,50

39,40

108,10

108,10

0,00

820

318

248

77

0

28

6,80

1

50

0

0

0

0

26,40

7,30

19,10

17,20

1,90

12869

4734

4188

684

0

338

101,00

1

700

0

0

0

0

649,00

60,00

589,00

403,00

186,00

elosztó

elosztó

Kétpó elosztó hálózat Kétpó Kisújszállás elosztó Kisújszállás hálózat

60

Kőtelek

Kuncsorba elosztó hálózat

Kuncsorba

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év


Kőtelek elosztó hálózat


Kőtelek vízműrendszer Kuncsorba vízműrendszer Kunhegyes vízműrendszer Kunmadaras vízműrendszer KunszentmártonKungyalu vízműr Martfű vízműrendszer Mesterszállás vízműrendszer Mezőhék vízműrendszer Mezőtúr vízműrendszer Nagykörű vízműrendszer Tiszainoka térségi vízműrendsz Örményes vízműrendszer Pusztamonostor vízműrendszer Szolnok és térsége vízműrendsz Szolnok és térsége vízműrendsz Szajol vízműrendszer


db

fő





Víztornyok







TELEPÜLÉS NEVE


LÉTESÍTMÉNY NEVE


RENDSZER


db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

1803

844

788

7

0

35

30,30

1

50

0

0

2

25

104,90

49,90

55,00

40,00

15,00

742

305

238

75

0

0

85,00

1

50

0

0

0

0

19,10

1,20

17,90

17,90

0,00

Kunhegyes elosztó Kunhegyes hálózat Kunmadaras elosztó Kunmadaras hálózat KunszentmártonKunszentmárton Kungyalu elosztó hálózat

8601

3417

3270

41

0

109

85,40

1

500

0

0

0

0

367,68

83,62

284,06

229,82

54,24

5922

2072

2056

245

0

32

32,60

1

50

0

0

1

50

201,30

58,00

143,30

134,10

9,20

0

0

138

0

0

7

6,40

1

100

0

0

0

0

10,50

1,50

9,00

8,60

0,40

Martfű elosztó hálózat

Martfű

7366

2838

2726

2

0

163

63,00

1

200

0

0

0

0

607,22

117,28

489,94

382,78

107,16

Mesterszállás hálózat

Mesterszállás

823

392

390

3

0

18

16,50

1

25

0

0

0

0

30,50

9,60

20,90

19,00

1,90

Mezőhék elosztó hálózat

Mezőhék

401

203

170

37

0

10

4,80

1

50

0

0

0

0

17,90

5,40

12,50

12,00

0,50

Mezőtúr elosztó hálózat

Mezőtúr

19483

7641

7138

343

0

258

128,90

1

700

0

0

0

0

841,80

166,70

675,10

525,60

149,50

Nagykörű elosztó hálózat

Nagykörű

1753

920

845

5

65

63

18,20

1

50

0

0

0

0

92,95

22,56

70,39

66,89

3,50

Nagyrév elosztó hálózat

Nagyrév

872

432

387

8

115

21

22,30

0

0

0

0

0

0

31,90

8,10

23,80

22,50

1,30

Örményes elosztó hálózat

Örményes

1174

459

456

3

0

25

23,40

1

50

1

200

0

0

40,00

0,00

40,00

29,00

11,00

Pusztamonostor

1664

714

551

159

0

24

18,70

1

50

0

0

0

0

56,16

11,03

45,13

41,36

3,77

Rákóczifalva

5571

2079

2075

4

0

0

49,00

0

0

0

0

0

0

189,60

12,20

177,40

171,10

6,30

Rákócziújfalu

2045

657

619

38

0

0

16,60

0

0

0

0

0

0

58,20

7,30

50,90

47,80

3,10

Szajol

4057

1501

1429

51

170

0

40,50

1

100

0

0

0

0

164,30

40,30

124,00

116,50

7,50

elosztó

Pusztamonostor elosztó hálózat Rákóczifalva elosztó hálózat Rákócziújfalu elosztó hálózat Szajol elosztó hálózat

61

elosztó

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év


Szászberek hálózat


Szolnok és térsége vízműrendsz Szelevény vízműrendszer Szelevény-Halesz vízműrendszer SzelevényPálóczipuszta vízműr Szolnok és térsége vízműrendsz Tiszabő vízműrendszer TiszaburaPusztataskony vízműr TiszaburaPusztataskony vízműr Tiszaderzs vízműrendszer Tiszaföldvár vízműrendszer Tiszaszőlős (Tiszafüred) vízmű Tiszafüred vízműrendszer Tiszagyenda vízműrendszer Tiszaörs-Tiszaigar vízműrendsz Tiszainoka térségi vízműrendsz


db

fő





Víztornyok







TELEPÜLÉS NEVE


LÉTESÍTMÉNY NEVE


RENDSZER


db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

Szászberek

944

382

357

25

0

0

10,80

0

0

0

0

0

0

41,50

12,20

29,30

28,10

1,20

Szelevény elosztó hálózat

Szelevény

1240

586

465

24

129

24

18,60

1

100

0

0

0

0

29,60

9,40

20,20

18,60

1,60

Halesz elosztó hálózat

Szelevény

0

0

176

0

112

0

5,60

0

0

0

0

0

0

4,80

0,30

4,50

4,50

0,00

Pálóczipuszta hálózat

Szelevény

0

0

14

0

0

0

1,10

0

0

0

0

0

0

1,80

0,30

1,50

1,50

0,00

elosztó

Szolnok elosztó hálózat

Szolnok

77248

31709

30719

990

207 2

0

462,90

2

5000

0

0

0

0

8096,90

2784,10

5312,80

3414,20

1898,60

Tiszabő elosztó hálózat

Tiszabő

2033

544

543

10

0

0

18,30

1

50

0

0

1

100

53,50

17,00

36,50

36,50

0,00

Tiszabura elosztó hálózat

Tiszabura

2775

824

495

265

0

15

19,30

1

100

0

0

0

0

48,60

2,00

46,60

42,00

4,60

Tiszabura-Pusztataskony elosztó hálózat

Tiszabura

0

0

158

0

0

3

3,40

0

0

0

0

0

0

16,90

1,90

15,00

7,00

8,00

Tiszaderzs elosztó hálózat

Tiszaderzs

1387

635

560

100

55

26

22,70

1

50

0

0

0

0

30,70

0,50

30,20

29,00

1,20

12068

4630

4679

131

100

180

127,40

1

400

0

0

0

0

503,50

75,90

427,60

316,00

111,60

Tiszafüred

0

0

560

0

0

12

19,80

1

50

0

0

0

0

49,00

3,00

46,00

43,00

3,00

Tiszafüred elosztó hálózat

Tiszafüred

13953

5702

4650

404

460

110

113,00

1

500

0

0

0

0

907,00

284,00

623,00

388,00

235,00

Tiszagyenda hálózat

Tiszagyenda

1077

540

430

132

0

0

20,30

1

50

0

0

1

50

39,80

10,60

29,20

29,20

0,00

946

405

373

44

0

8

24,50

0

0

0

0

0

0

43,70

19,60

24,10

23,60

0,50

436

222

230

4

2

8

8,30

1

156

0

0

0

0

20,50

7,00

13,50

12,60

0,90

Tiszaföldvár hálózat Tiszaszőlős hálózat

elosztó elosztó

elosztó

Tiszaigar elosztó hálózat

Tiszaföldvár

Tiszaigar

Tiszainoka elosztó hálózat Tiszainoka

62

Tiszatenyő vízműrendszer Tiszavárkony vízműrendszer Tiszavárkony-Szőlő vízműrendsz Tiszaszentimre vízműrendszer Szolnok és térsége vízműrendsz Óballa vízműrendszer

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év


Tiszaszentimre vízműrendszer


Tiszajenő vízműrendszer Tiszainoka térségi vízműrendsz Tiszakürt-Bogaras vízműrendsze Tiszaörs-Tiszaigar vízműrendsz Tiszapüspöki vízműrendszer Tiszaroff vízműrendszer Csépa-TiszasasTiszaug vízműre Tiszasüly vízműrendszer Tiszaszentimre vízműrendszer


db

fő





Víztornyok







TELEPÜLÉS NEVE


LÉTESÍTMÉNY NEVE


RENDSZER


db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

Tiszajenő elosztó hálózat

Tiszajenő

1699

779

713

66

6

49

34,60

1

50

0

0

0

0

61,50

14,60

46,90

44,50

2,40

Tiszakürt elosztó hálózat

Tiszakürt

1594

788

578

34

0

36

22,30

0

0

0

0

0

0

52,90

9,20

43,70

38,40

5,30

Tiszakürt-Bogaras elosztó Tiszakürt hálózat

0

0

26

0

0

4

4,60

1

5

0

0

0

0

1,30

0,20

1,10

1,00

0,10

Tiszaörs elosztó hálózat

Tiszaörs

1525

669

680

0

90

32

21,90

1

100

0

0

0

0

89,60

33,60

56,00

41,80

14,20

Tiszapüspöki hálózat

Tiszapüspöki

2130

817

738

79

0

0

22,50

1

50

0

0

1

40

92,80

36,30

56,50

56,50

0,00

Tiszaroff elosztó hálózat

Tiszaroff

1905

971

1002

29

80

52

30,00

1

50

0

0

1

50

109,57

20,00

89,57

80,00

9,57

Tiszasas elosztó hálózat

Tiszasas

1192

589

612

73

0

19

20,64

0

0

0

0

0

0

74,21

33,82

40,39

35,06

5,33

Tiszasüly elosztó hálózat

Tiszasüly

1766

791

703

43

5

38

18,90

1

50

0

0

2

50

68,00

4,40

63,60

62,00

1,60

Tiszaszentimre

2378

1027

969

56

0

42

37,80

1

100

0

0

0

0

80,00

2,50

77,50

70,00

7,50

elosztó Tiszaszentimre

0

0

115

0

0

3

11,40

0

0

0

0

0

0

8,50

0,50

8,00

7,50

0,50

1857

661

540

121

0

0

14,00

1

50

0

0

2

250

51,30

22,30

29,00

29,00

0,00

1751

688

631

0

12

0

20,00

1

50

0

0

0

0

54,40

12,30

42,10

39,80

2,30

0

0

117

0

0

0

7,00

1

50

0

0

0

0

11,30

1,70

9,60

8,80

0,80

753

357

305

25

0

5

10,70

0

0

0

0

0

0

24,90

2,90

22,00

18,00

4,00

4697

1715

1555

160

50

164

40,60

0

0

0

0

0

0

216,90

72,50

144,40

136,90

7,50

0

0

84

0

0

0

5,50

0

0

0

0

1

28

4,40

1,00

3,40

3,40

0,00

Tiszaszentimre hálózat TiszaszentimreÚjszentgyörgy hálózat

elosztó

elosztó

Tiszatenyő elosztó hálózat Tiszatenyő Tiszavárkony elosztó Tiszavárkony hálózat Tiszavárkony-Szőlő Tiszavárkony elosztó hálózat Tomajmonostora elosztó Tomajmonostora hálózat Tószeg elosztó hálózat

Tószeg

Törökszentmiklós-Óballa elosztó hálózat

Törökszentmiklós

63

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év


Összesen:

Törökszentmiklós-Surjány Törökszentmiklós elosztó hálózat TörökszentmiklósTörökszentmiklós Szakállas elosztó hálózat Törökszentmiklós elosztó Törökszentmiklós hálózat


Surjány vízműrendszer Szakállas vízműrendszer Törökszentmiklós vízműrendszer Túrkeve vízműrendszer Szolnok és térsége vízműrendsz Vezseny vízműrendszer Szolnok és térsége vízműrendsz


db

fő





Víztornyok







TELEPÜLÉS NEVE


LÉTESÍTMÉNY NEVE


RENDSZER


db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

0

0

85

0

0

0

5,60

1

25

0

0

1

50

10,20

3,80

6,40

6,40

0,00

0

0

38

0

0

0

1,40

0

0

0

0

1

50

1,90

0,60

1,30

1,30

0,00

23145

8973

8200

773

0

0

181,40

1

750

0

0

2

1200

979,00

218,00

761,00

700,00

61,00

Túrkeve elosztó hálózat

Túrkeve

10181

4004

3593

431

0

98

95,96

1

200

0

0

2

800

472,15

157,76

314,39

228,04

86,35

Újszász elosztó hálózat

Újszász

6968

2498

2270

228

0

55

65,30

0

0

0

0

0

0

243,20

15,90

227,30

172,70

54,60

Vezseny elosztó hálózat

Vezseny

660

320

320

3

33

49

11,50

1

50

0

0

0

0

27,30

6,00

21,30

19,90

1,40

Zagyvarékas hálózat

Zagyvarékas

3761

1466

1420

46

0

0

39,60

0

0

0

0

0

0

154,80

41,50

113,30

111,20

2,10

392538

156386

146745

7706

6746

4270

3750,7

68

14801

1

200

44

6373

23240,3

6521,51

16718,79

12255,04

4463,75

elosztó

64


ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év

ezer m3/év







Víztornyok







TELEPÜLÉS NEVE


LÉTESÍTMÉNY NEVE


RENDSZER

szám térfogat szám térfogat szám térfogat

fő

db

db

db

db

db

km

m3

db

m3

db

m3

db

ezer m3/év

Pest megye Abony vízműrendsz. Albertirsa vízműrendszer Ceglédbercel vízműrendszer Csemő vízműrendsz. Pilis vízműrendszer Dánszentmiklós vízműrendszer Kocsér vízműrendsz. Nagykőrös vízműrendszer Cegléd vízműrendsz. Jászkarajenő vízműrendszer Köröstetétlen vízműrendszer Mikebuda vízműrendszer Nyársapát vízműrendszer Tápiószőlős vízműrendszer Törtel vízműrendszer Újszilvás vízműrendszer Összesen:

Abony elosztó hálózat

Abony

15781

6008

5210

379

0

237

147,50

1

500

0

0

2

500

761,19

298,97

462,22

404,51

57,71

Albertirsa elosztó hálózat

Albertirsa

11457

4305

3074

956

0

192

98,00

1

500

0

0

2

100

379,40

20,00

359,40

287,52

71,88

4548

1608

1609

10

0

49

54,41

0

0

2

300

0

0

176,23

0,00

176,23

163,30

12,93

Ceglédbercel elosztó Ceglédbercel hálózat Csemő elosztó hálózat Csemő

4260

1810

455

145

0

30

15,90

1

100

0

0

0

0

48,50

0,00

48,50

45,20

3,30

Pilis elosztó hálózat Pilis Dánszentmiklós elosztó Dánszentmiklós hálózat Kocsér elosztó hálózat Kocsér

10721

3847

1686

925

0

57

62,18

0

0

0

0

0

0

163,80

0,00

163,80

155,10

8,70

2741

1001

720

230

0

18

28,10

0

0

0

0

2

66

87,24

17,05

70,19

60,89

9,30

2024

995

393

67

0

11

12,20

1

100

0

0

0

0

51,27

0,50

50,77

44,60

6,17

Nagykőrös elosztó hálózat Nagykőrös

25795

9967

4935

0

0

0

72,10

1

700

0

0

0

0

768,00

242,00

526,00

448,00

78,00

Cegléd elosztó hálózat Cegléd Jászkarajenő elosztó Jászkarajenő hálózat Köröstetétlen elosztó Köröstetétlen hálózat

37939

14813

14927

0

0

1069

265,59

2

650

0

0

3

3000

1583,61

316,70

1266,91

886,84

380,07

3018

1413

1106

994

0

50

33,73

1

200

0

0

0

0

92,93

18,80

74,13

51,90

22,23

908

349

284

19

0

18

11,14

1

50

0

0

2

200

78,01

16,60

61,41

24,56

36,85

Mikebuda elosztó hálózat

Mikebuda

811

345

216

21

106

15

7,69

1

50

0

0

1

9

17,45

3,60

13,85

12,46

1,39

Nyársapát elosztó hálózat

Nyársapát

1717

775

323

437

0

19

19,20

1

50

0

0

2

100

25,31

1,20

24,11

21,70

2,41

3047

1284

843

126

38

40

30,60

1

100

0

0

0

0

102,00

15,20

86,80

76,00

10,80

4571

1839

1240

290

0

58

42,75

1

200

0

0

0

0

111,13

14,40

96,73

87,10

9,63

2629

1164

950

0

0

16

25,78

0

0

0

0

2

66

109,80

3,55

106,25

98,89

7,36

131967

51523

37971

4599

144

1879

926,87

13

3200

2

300

16

4041

4555,87

968,57

3587,3

2868,57

718,73

Tápiószőlős elosztó Tápiószőlős hálózat Törtel elosztó hálózat Törtel Újszilvás elosztó hálózat

Újszilvás

65

Települések szennyvízgyűjtő hálózatának fontosabb adatai

Szennyvízgyűjtő hálózat hossza ÖSSZESEN (km)

8-ból: bekötővezetékek hossza (km)

8-ból: GRAVITÁCIOS szvgy. hálózat hossza (km)

8-ból: NYOMÁS ALATTI szvgy. hálózat hossza (km)

8-ból: VÁKUUMOS szvgy. hálózat hossza (km)

8-ból: EGYESÍTETT rendszerű hálózat hossza (km)

8-ból: ELVÁLASZTOTT r.-ű szvgy.hálózat hossza (km)

Átemelő telepek száma

A településen csatornával összegyüjtött szennyvíz mennyisége ÖSSZESEN (ezer m3/év)

16-ból: háztartásokból származó (ezer m3/év)

16-ból: egyéb helyről származó (intézményi, gazdasági) (ezer m3/év)

Szv. gyűjtő hálózatra szállított SZIPPANTOTT szennyvíz (ezer m3/év)

Összegyüjtött szennyvíz ÖSSZESEN (ezer m3/év) (16+19)

5

Bekötött közületek (db)

4

Bekötött üdülőegység (db)

3

(db)

2


1

Bekötött lakások száma (db)

TELEPÜLÉS NEVE

Lakások száma összesen (db) /2002. január 1./

LÉTESÍTMÉNY NEVE

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

Heves megye Heves sz.v. gyűjtő hálózat

Heves

4 167

2 936

1 231

0

246

44,2

15,5

44,2

0,0

0,0

0,0

44,2

10

275,0

211,3

63,7

0,0

275,0

Sarud sz.v. gyűjtő hálózat

Sarud

550

355

0

125

7

28,1

11,9

26,8

1,4

0,0

0,0

28,1

6

20,0

19,5

0,5

0,0

20,0

Tiszanána sz.v. gyűjtő hálózat

Tiszanána

1 018

580

356

0

24

41,4

15,3

39,0

2,4

0,0

0,0

41,4

10

37,0

35,0

2,0

0,0

37,0

Kisköre sz.v. gyűjtő hálózat

Kisköre

1 230

722

488

173

81

33,0

2,1

33,0

0,0

0,0

0,0

33,0

6

108,6

49,8

58,8

0,0

108,6

6 965

4 593

2 075

298

358

147

45

143

4

0

0

147

32

441

316

125

0

441 143,5

Összesen:

Pest megye Abony sz.v. gyűjtő hálózat

Abony

6 008

2 267

3 322

0

152

128,4

44,6

97,7

1,9

28,8

0,0

128,4

8

143,5

108,3

35,1

0,0

Albertirsa sz.v. gyűjtő hálózat

Albertirsa

4305

1882

2148

0

122

109,5

18,9

106,84

2,66

0

0

109,5

9

198,8

161,12

37,68

2,6

201,4

Ceglédbercel sz.v. gyűjtő hálózat

Ceglédbercel

1 608

1 262

310

0

24

44,0

13,9

41,0

3,0

0,0

0,0

44,0

2

144,9

137,1

7,8

0,0

144,9

Csemő sz.v. gyűjtő hálózat

Csemő

1 810

422

178

0

30

14,2

3,5

14,2

0,0

0,0

0,0

14,2

7

39,2

32,2

7,0

0,0

39,2

Pilis sz.v. gyűjtő hálózat

Pilis

3 847

502

218

0

37

20,0

6,0

6,0

0,0

14,0

0,0

20,0

1

57,3

43,8

13,5

9,8

67,2

Nagykőrös sz.v. gyűjtő hálózat

Nagykőrös

9 967

2 860

0

0

259

33,7

5,6

33,1

0,6

0,0

0,0

33,7

3

665,0

318,0

347,0

0,0

665,0

14 813

6 164

0

0

637

48,8

11,0

45,0

3,9

0,0

0,0

48,8

8

1 008,1

705,7

302,4

75,6

1 083,7

349

95

0

0

12

16,5

2,1

16,5

0

0

0

16,5

3

46,6

13,98

32,62

1,29

47,89

1 839

339

1 191

0

0

33,7

3,4

0,0

2,1

31,6

0,0

33,7

2

1,0

1,0

0,0

0,0

1,0

44 546 15 793

7 367

0

1 273

449

109

360

14

74

0

449

43

2 304

1 521

783

89

2 394

Cegléd sz.v. gyűjtő hálózat

Cegléd

Köröstetétlen sz.v. gyűjtő hálózat

Köröstetétlen

Törtel sz.v. gyűjtő hálózat

Törtel

Összesen:

66

Jász Nagykun Szolnok megye Cserkeszőlő sz.v. gyűjtő hálózat

Cserkeszőlő

Berekfürdő sz.v. gyűjtő hálózat

Berekfürdő

1 146

365

0

11

32

9,6

2,0

8,1

1,5

0,0

0,0

9,6

2

41,1

35,2

5,9

0,0

41,1

414

211

19

463

53

10,7

1

9,5

1,2

0

0

10,7

1

99,5

37,8

61,7

0

Cibakháza sz.v. gyűjtő hálózat

99,5

Cibakháza

1 916

256

164

0

0

12,9

4,9

12,9

0,0

0,0

0,0

12,9

1

25,8

22,4

3,4

0,0

25,8

Jászapáti sz.v. gyűjtő hálózat

Jászapáti

3 646

62

50

0

12

2,2

0,6

1,8

0,4

0,0

0,0

2,2

1

28,1

8,8

19,3

0,0

28,1

Jászfényszaru sz.v. gyűjtő hálózat

Jászfényszaru

2 578

793

1 187

0

29

46,5

17,5

43,2

3,3

0,0

0,0

46,5

6

109,3

85,6

23,7

0,0

109,3

Jászberény sz.v. gyűjtő hálózat

Jászberény

11 414

6 168

1 500

0

501

109,9

28,3

106,1

3,8

0,0

0,0

109,9

10

941,7

453,1

488,6

0,0

941,7

Kisújszállás sz.v. gyűjtő hálózat

Kisújszállás

4 734

1 410

221

0

0

36,2

9,1

30,2

6,0

0,0

0,0

36,2

4

209,0

158,0

51,0

0,0

209,0

Kőtelek sz.v. gyűjtő hálózat

Kőtelek

844

541

254

0

0

30,8

5,7

16,5

0,0

14,3

0,0

30,8

1

50,0

44,0

6,0

0,0

50,0

Nagykörű sz.v. gyűjtő hálózat

Nagykörű

920

458

406

0

0

20,9

5,7

20,8

0,1

0,0

0,0

20,9

3

45,0

40,0

5,0

0,0

45,0

Tiszasüly sz.v. gyűjtő hálózat

Tiszasüly

791

324

424

0

0

29,3

8,7

17,4

0,0

11,9

0,0

29,3

1

36,0

31,0

5,0

0,0

36,0

Hunyadfalva sz.v. gyűjtő hálózat

Hunyadfalva

108

21

94

0

0

4,6

2

4,5

0,1

0

0

4,6

0

4

3

1

0

4

Kunhegyes sz.v. gyűjtő hálózat

Kunhegyes

3 417

329

325

0

17

9,1

2,5

6,6

2,5

0,0

0,0

9,1

2

35,6

24,8

10,7

0,0

35,6

Kunmadaras sz.v. gyűjtő hálózat

Kunmadaras

2 072

133

180

0

4

7,9

0,6

7,6

0,3

0,0

0,0

7,9

3

17,5

16,6

0,9

0,0

17,5

Martfű sz.v. gyűjtő hálózat

Martfű

2 838

2 663

63

0

163

62,6

16,2

62,2

0,4

0,0

2,9

59,7

2

413,1

319,5

93,6

0,0

413,1

Mezőtúr sz.v. gyűjtő hálózat

Mezőtúr

7 641

4 353

0

0

100

99,7

23,2

91,9

7,8

0,0

0,0

99,7

9

481,0

336,7

144,3

0,0

481,0

Karcag sz.v. gyűjtő hálózat

Karcag

8 067

3 887

2 547

0

331

94,8

22,8

91,6

3,2

0,0

0,0

94,8

12

740,0

474,0

266,0

3,0

743,0

Pusztamonostor sz.v. gyűjtő hálózat

Pusztamonostor

714

17

693

0

5

1,7

0,2

1,7

0,0

0,0

0,0

1,7

2

2,9

2,0

0,8

0,0

2,9

Szászberek sz.v. gyűjtő hálózat

Szászberek

382

237

145

0

9

13,5

4,6

13,5

0,0

0,0

0,0

13,5

1

20,9

20,1

0,8

0,0

20,9

1 501

879

622

0

0

33,5

10,5

33,5

0,0

0,0

0,0

33,5

3

62,1

57,1

5,0

0,0

62,1

657

379

278

0

0

18,5

7,0

18,5

0,0

0,0

0,0

18,5

1

30,5

29,0

1,5

0,0

30,5 100,4

Szajol sz.v. gyűjtő hálózat

Szajol

Rákócziújfalu sz.v. gyűjtő hálózat

Rákócziújfalu

Rákóczifalva sz.v. gyűjtő hálózat

Rákóczifalva

2 079

1 338

741

0

0

47,6

15,6

47,6

0,0

0,0

0,0

47,6

7

100,4

98,9

1,5

0,0

Zagyvarékas sz.v. gyűjtő hálózat

Zagyvarékas

1 466

828

638

0

10

42,3

12,2

42,3

0,0

0,0

0,0

42,3

6

65,9

64,3

1,6

0,0

65,9

Újszász sz.v. gyűjtő hálózat

Újszász

2 498

1 273

1 225

0

3

80,6

25,6

80,6

0,0

0,0

0,0

80,6

11

103,9

98,9

5,0

0,0

103,9

Szolnok sz.v. gyűjtő hálózat

Szolnok

31 709 26 499

5 210

24

660

428,2

122,5

388,5

39,7

0,0 178,7

249,5

40

8 107,3

3 134,6

4 972,7

0,0

8 107,3

Tiszaföldvár sz.v. gyűjtő hálózat

Tiszaföldvár

4 630

1 083

861

0

73

47,3

13,4

47,3

0,0

0,0

0,0

47,3

5

96,8

73,4

23,4

7,0

103,8

Abádszalók sz.v. gyűjtő hálózat

Abádszalók

2 049

513

390

220

55

41,0

11,7

41,0

0,0

0,0

0,0

41,0

3

159,8

128,4

31,4

13,0

172,8

Tiszafüred szv. Gyűjtő hálózat

Tiszafüred

5702

1795

3100

198

211

137,8

43,5

126,6

11,2

0

0

137,8

22

447

250

197

0

447

Törökszentmiklós sz.v. gyűjtő hálózat

Törökszentmiklós

8 973

3 526

85

0

148

56,5

17,1

50,9

5,6

0,0

0,0

56,5

9

636,4

636,4

0,0

0,0

636,4

Túrkeve sz.v. gyűjtő hálózat

Túrkeve

4 004

2 835

84,2

213

0

66

84,2

29,7

84,2

0,0

0,0

0,0

7

468,9

219,5

249,4

0,0

468,9

Összesen:

118 910 63 176 21 635

916

2 482

1 620

464

1 507

87

26

182

1 439 175

13 579

6 903

6 676

23

13 602

Mindösszesen:

170 421 83 562 31 077

1 214

4 113

2 216

618

2 010

105

101

182

2 034 250

16 324

8 740

7 584

112

16 437

67

Települési szennyvíztisztító telepek fontosabb műszaki paraméterei

Kisköre

Abony sz.v. tisztító mű

Abony

Pest

Albertirsa sz.v. tisztító mű

Albertirsa

690

Pest

Ceglédbercel sz.v. tisztító mű

Ceglédbercel

800

0

0

Pest

Csemő sz.v. tisztító mű

Csemő

270

270

270

Pest

Pilis sz.v. tisztító mű

Pilis

500

500

0

184

Pest

Nagykőrös sz.v. tisztító mű

Nagykőrös

15 000

0

Pest

Cegléd sz.v. tisztító mű

Cegléd

9 600

0

10

11

12

13

14

0,00 279,80

0,00

15

16

0

1 300

1 300

1 300

571

1 414

208,30

208,09

0,21

0,00

0,00

208,30

2 800

2 800

0

1 020

1 400

196,88

192,38

4,50

0,00 196,88

0,00

196,88 Füzes-ér

690

0

552

1 800

201,40

201,40

0,00

0,00 201,40

0,00

201,40 Gerje csat.

330

560

144,89

144,89

0,00

144,89

0,00

0,00

144,89 Nyárfás

108

125

39,20

39,20

0,00

0,00

0,00

39,20

276

67,15

67,15

0,00

0,00

67,15

0,00

0

5 168 13 819

1 887,00

1 887,00

0,00

1 887,00

0,00

0,00

0

2 970

1 083,70

1 083,70

0,00

1 083,70

0,00

0,00

68

4,80

A szennyvízbefogadó megnevezése

1 600

9 500

275,00

A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz mennyisége (ezer m3/év)

Kisköre sz.v. tisztító mű

Pest

9 279,80

III. TISZTÍTÁSI FOKOZATTAL (ezer m3/év)

Heves

8 1 401

BIOLÓGIAIAI tisztítási fok.-al (ezer m3/év)

801

csak MECHANIKAI tisztítási fok.-al (ezer m3/év)

7

A szvt. telepre szállított szippantott szennyvíz (ezer m3/év)

6

Közvetlenül csatornával összegyüjtött (ezer m3/év)

1 600

5

Heves sz.v. tisztító mű

A településen összegyűjtött szennyvíz mennyisége (ezer m3/év)

4

Heves

A szvt. mű csúcsterhelése (m3/d)

3 Heves

A szvt. mű átlagos terhelése (m3/d)

2

III. TISZTÍTÁSI FOKOZATÚ tisztítókapacítás (m3/d)

TELEPÜLÉS NEVE

BIOLÓGIAI tisztítókapacítás (m3/d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint)

1

LÉTESÍTMÉNY NEVE

MECHANIKAI tisztítókapacítás (m3/d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint)

MEGYE

279,80 Császi árok 208,30 Tisza

39,20 Gógány-ér 67,15 Gerje főcsat. 1 887,00 Kőrös ér 0,00 öntözés

6

7

A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz mennyisége (ezer m3/év)

5

III. TISZTÍTÁSI FOKOZATTAL (ezer m3/év)

A szvt. mű átlagos terhelése (m3/d)

4

BIOLÓGIAIAI tisztítási fok.-al (ezer m3/év)

III. TISZTÍTÁSI FOKOZATÚ tisztítókapacítás (m3/d)

3

csak MECHANIKAI tisztítási fok.-al (ezer m3/év)

BIOLÓGIAI tisztítókapacítás (m3/d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint)

2

A szvt. telepre szállított szippantott szennyvíz (ezer m3/év)

MECHANIKAI tisztítókapacítás (m3/d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint)

1

Közvetlenül csatornával összegyüjtött (ezer m3/év)

TELEPÜLÉS NEVE

A településen összegyűjtött szennyvíz mennyisége (ezer m3/év)

LÉTESÍTMÉNY NEVE

A szvt. mű csúcsterhelése (m3/d)

MEGYE

A szennyvízbefogadó megnevezése

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Jász-Nagykun-Szolnok

Berekfürdő sz.v. tisztító mű

Berekfürdő

500

500

0

273

480

99,50

99,50

0,00

0,00

99,50

0,00


Cibakháza sz.v. tisztító mű

Cibakháza

475

475

0

77

352

28,23

25,82

2,41

0,00

28,23

0,00

99,50 I-8-1-c csatorna 28,23 Tisza folyó


Fegyvernek sz.v. tisztító mű

Fegyvernek

150

150

150

100

150

24,50

0,00

24,50

0,00

0,00

24,50

24,50 Holt-Tisza


Jászfényszaru sz.v. tisztító mű

Jászfényszaru


Jászberény sz.v. tisztító mű

Jászberény


Kisújszállás sz.v. tisztító mű

Kisújszállás

1 200

1 200

0

572

830

209,00

209,00

0,00

0,00 209,00


Hunyadfalva sz.v. tisztító mű

Hunyadfalva

1 100

1 100

1 100

296

550

135,00

135,00

0,00

0,00

0,00


Kunmadaras sz.v. tisztító mű

Kunmadaras

1 600

1 600

0

48

90

17,52

17,52

0,00

0,00

17,52

0,00


Martfű sz.v. tisztító mű

Martfű

1 000

1 000

0

1 132

2 021

413,14

413,12

0,02

0,00 413,14

0,00

413,14 Tisza folyó

490

490

0

268

390

109,30

109,30

0,00

0,00 109,30

0,00

109,30 Zagyva

9 000

9 000

0

3 695

8 690

947,00

941,70

5,30

0,00 947,00

0,00

947,00 Zagyva

0,00 135,00

209,00 XXIX belvíz csat 135,00 Dobai főcsat. 17,52 I-8-1-d csatorna


Mezőtúr sz.v. tisztító mű

Mezőtúr

3 500

3 500

0

1 318

2 980

487,80

481,00

6,80

0,00 487,80

0,00

487,80 Hortobágy-Berettyó


Karcag sz.v. tisztító mű

Karcag

3 000

3 000

0

2 036

2 765

743,00

743,00

0,00

0,00 743,00

0,00

743,00 Karcag I-es főcsat.


Szolnok sz.v. tisztító mű

Szolnok

32 000

32 000

32 000

23 628

31 932

8 491,00

8 491,00

0,00

0,00

0,00

8 491,00


Tiszaföldvár sz.v. tisztító mű

Tiszaföldvár

600

600

0

265

310

103,80

103,80

0,00

0,00 103,80

0,00

103,80 Ártézi csat.


Tiszafüred sz.v. tisztító mű

Tiszafüred

2 750

2 750

0

1 530

2 150

486,00

461,00

25,00

0,00 486,00

0,00

486,00 Tiszafüredi csatorna


Abádszalók sz.v. tisztító mű

Abádszalók

1 000

1 000

0

460

900

172,77

172,77

0,00

0,00 172,77

0,00

172,77 Mírhó-Gyócsi főcsat.


Törökszentmiklós sz.v. tisztító mű

Törökszentmiklós

4 000

4 000

0

1 743

3 749

649,30

636,40

12,90

0,00 649,30

0,00

649,30 Szajoli főcsat.


Túrkeve sz.v. tisztító mű

Túrkeve

1 000

1 000

0

1 284

1 765

468,89

468,89

0,00

0,00 468,89

0,00

468,89 Hortobágy-Berettyó

96 825

71 425

34 820

50 791

90 849

17 737

17 690

Összesen:

69

89 3 116

5 766

8 898

8 491,00 Tisza

16 695

TALAJÁLLAPOT Működési területünk talajainak jellemzését az MTA TAKI AGROTOPO adatbázisának felhasználásával mutatjuk be. Tájékoztatásul közöljük a termőtalajok genetikai talajtípusait és földtani kifejlődését jellemző térképet.

A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTA A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség területén az ivóvíz-ellátás - Szolnok és kapcsolódó települései kivételével - a felszín alatti vizek igénybevételével történik. Közcélú vízellátást 348 db termelő kút biztosít, melyek éves víztermelése 17,9 millió m3 (49.100 m3/nap) volt. Ugyancsak a mélységi vízadók igénybe vételével jár az évi 2,5 millió m3 (6.850 m3/nap) termál és gyógyvíz használata. Működési területünk felszín alatti vizeit a vízszint és vízminőség észlelő hálózat adatai, a mélyfúrású kutak létesítése, üzemeltetése során nyert információk felhasználásával jellemezzük.

A talajvizek környezeti állapota A vizsgált terülten a talajvizes összletben regionális nyomás-, illetve vízszintsüllyedés elsősorban a Duna-Tisza közi hátságon mutatható ki. Emellett visszatérő gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvíz szikkasztások miatt bekövetkező talajvízszint emelkedések. Területünkön a talajvizek túlnyomóan öntözési céllal kerülnek felhasználásra. Térképünkön látható, hogy a kitermelések a kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkező Hevesi homokhátság, valamint a Duna-Tisza közi hátság körzetében jelentősek. Működési területünkön a talajvíz-készletek átlagos kihasználtsága 48%-os, némileg csökkenő tendenciájú. Ennek ellenére a Duna-Tisza közi hátságon részleges vízkivételi korlátozások érvényesek. Így pl. csak meghatározott, rövid, 3-5-8 évre szóló vízjogi engedélyek adhatók ki a mennyiségi készletkorlát figyelembe vételével. Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül nitráttal jelentősen szennyezettek. Külterületeken helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók. Tiszajenőn (-3 - 10 m között) korlátozott területi kiterjedésben tárható fel a glabuersós Mira gyógyvíz. Megjelenése különleges teleptani helyzetének köszönhető. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és további szennyezésének visszaszorítása a közeli időszak kiemelt feladatának kell lennie.

A rétegvizek környezeti állapota Vizsgált területünkön az alsó és felső pleisztocén korú víztartók jelentik a fő ivóvízbázist. A víztermelések következtében a nyugalmi vízszintekben 1-5 m-es regionális süllyedések jelentkeznek a vízadó képződményekben. A koncentrált rétegvíztermelések kvázipermanens tölcsérei elsősorban Jászberény, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Tiszaföldvár-Martfű, Túrkeve térségében figyelhetők meg. Az alsó pleisztocén képződmények a területen felfelé irányuló vízmozgással jellemezhetők, a vízkivételek hatására a felszivárgás intenzitása csökkent. A pozitív nyomásgradiensű területeken a piezometrikus szintek alapján 1-8 mm/év felszivárgási intenzitás határozható 70

meg. A felső pleisztocén képződmények szekunder állapotú piezometrikus szintjei a Tiszazug kivételével a sokévi átlagos talajvízszint alatt helyezkednek el. A talajvíz lefelé irányuló szivárgásának valószínűsíthető intenzitása 2-10 mm/év, a nyomáskülönbségtől és a földtani felépítéstől függően. A mesterséges vízkivételekkel befolyásolt (szekunder) vízforgalomra jellemző, hogy a felfelé szivárgó idős pleisztocén rétegvizek nem érik el a talajvizet, hanem a felső pleisztocén rétegek laterális vízmozgás formájában továbbítják a keresztáramlás hozamát. Ez a rétegösszlet nem csak a feláramló alsó pleisztocén rétegvizeket, hanem - a talajvízhez viszonyított negatív nyomásállapota következtében - a térség lefelé szivárgó talajvizeit is összegyűjti. A jelentősebb rétegvíz kivételek a térkép adatai szerint elsősorban a városok térségében (lakossági és ipari vízhasználat) jelentkeznek. A rétegvíz-készlet 29 %-os kihasználtságú, enyhén növekvő tendenciájú. A potenciális utánpótlódási területeken - hordalékkúpokon (Tiszafüred és Nagykőrös térsége) leszivárgott vizek alacsony összes oldott anyag tartalmúak, keménységük rendszerint magas, víztípusukat tekintve Ca-Mg-hidrogénkarbonátosak (alacsony Na-tartalom), és csaknem kivétel nélkül metánmentesek. Az egyre finomodó szemcsézetű homokrétegekkel jellemezhető medence-belső felé szivárogva az összes oldott anyag és a nátrium-kálium tartalmuk folyamatosan növekszik, a kalcium-magnézium koncentráció csökken, és így a keménység is rohamosan csökken. A különböző hegységekből lehordott homokrétegek nehézásvány társulásainak fontos szerepe van a tárolt víz sótartalmának kialakulásában, különösen a vas-, mangán- és nyomelemtartalom függ a színes elegyrészek mennyiségi összetételbeli ingadozásaitól. A pleisztocén és pliocén rétegvizek metántartalma elsősorban a bezáró kőzetek (tároló, fedő és fekvő) szervesanyagával van összefüggésben, törésvonalakkal bőségesen szabdalt térségekben azonban (pl: Tiszakécske-Lakitelek-Kunszentmárton között) a migrációs jelenségé a főszerep. A felső pleisztocén képződmények összes oldott anyag tartalma 1.000 - 1.500 mg/l között alakul, azonban a Zagyva, illetve a Sajó hordalékkúpján 750 - 1.000 mg/l sótartalmú vizek tárhatók fel. A kinyerhető víz kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos típusú, keménysége 15-25 nkf között változik. Felhasználását nehezíti a 0,5 - 2,0 mg/l közötti vastartalom. Az alsó pleisztocén képződmények összes oldott anyag tartalmában határozott tendencia figyelhető meg. Tiszasüly, Kőtelek, Tiszabő, Nagykörű térségében 1.500 - 2.000 mg/l az összes sótartalom, amely ÉK felé haladva (Sajó-Hernád törmelékkúp) 600-800 mg/l-ig csökken. Hasonló tendencia mutatkozik a Tisza délebbre lévő településeinél is (Dunai hordalékkúp), ahol 600-1.000 mg/l-re mérséklődik az összes oldott anyag tartalom. Ugyanez a tendencia mutatkozik a keménységek alakulásában is. Pély-Tiszasüly térségében (Jászsági medence pereme) a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víznek számottevő az alkáli elem tartalma is. Az ivóvizes felhasználású célt nehezítő vastartalom alakulásában ugyancsak a hordalékkúp jelleg a meghatározó. A középső szakaszon 0,5 - 1,0 mg/l a vaskoncentráció, míg a hordalékkúpon 0,5 mg/l alatti. Vizsgált térségünk ÉK-i részén a Sajó hordalékkúpján került kijelölésre a 28. számú "Tiszafüred- Kunmadaras" megnevezésű, regionális jelentőségű távlati vízbázis.

71

A D-i területrészünkön - a dunai eredetű üledékek jó vízadóképességére alapozva - található a 29. számú "Tiszakécske-Nyárlőrinc-Lakitelek", valamint a 30. sz. "Tiszaug-Cserkeszőlő" megnevezésű regionális jelentőségű távlati vízbázis. Mindhárom területre előzetes vízkutatási terv készült.

A termálvizek állapota A vizsgált területen kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termálkutak elsősorban kommunális céllal (fürdők ellátása) kerülnek hasznosításra, de a jászsági részen a korszerű kútfúrási - kiképzési technológiák megjelenéséig - jobb híján - ivóvíz bázisul is szolgáltak. Az energetikai célú hasznosítás alárendelt jelentőségű. Szolnokon minősített gyógyvizű termálkút is található. A hévíztartó felső pannon képződménycsoportot a helyszíntől függően 900-1.500 m között szűrőzik a termálkutak. A kitermelhető víz hőmérséklete 40-65 oC. A vízkövesedés ritkán jelent gondot. Az összlet nyomáscsökkenése nagyon jelentős (helyenként több atmoszférás), a kitermelés általában szivattyús, vagy kompresszoros. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók károsanyag terhelését növeli. A térképen a 2003 évi hévízkitermelések területi elhelyezkedését mutatjuk be. Szolnokon, valamint a nagyobb településeken jelentkező strand- és közfürdők, továbbá ipari és ivóvízkivételek alkotják a termálvíz használatok túlnyomó többségét. Bár a vízmérleg szerint a termálvíz készletek átlagos kihasználtsága mintegy 32%-os, a víztartó képződményekben jelentkező nyomáscsökkenések miatt takarékosabb hévízgazdálkodásra van szükség. Jelenleg energetikai célú termálvíz kivételt csak vízvisszasajtolással egyidejűleg lehet megvalósítani, de folyamatosan szorgalmazzuk a víz visszaforgatásos rendszerek kialakítását is.

A felszín alatti vízbázisok védettsége A vizsgált területünk talajvíz és sekély mélységű rétegvíz nyomáskülönbsége miatt, mind primer állapotban (jelentősebb víztermelések előtt időszak), mind szekunder állapotban (jelenlegi vízkivételekkel terhelt időszak) a térség túlnyomó része negatív nyomáshelyzetű. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses minőségű talajvizek lefelé történő szivárgására potenciális lehetőség van. Ez az áramkép - melyet a vízkivételek lokális depressziós hatásai torzítanak - a negyedkor felső szakaszára jellemző. A középső pleisztocén képződmények átmeneti nyomásállapotúak, majd az alsó tagozat már döntően pozitív piezometrikus gradiensű. Vizsgálataink szerint a víztermelési céllal igénybevett összletek a felszíni szennyeződésekkel szemben megfelelő temészetes védettséggel rendelkeznek, csupán Jászberény, Jászboldogháza, Heves, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós és Túrkeve felszín alatti vízbázisa minősíthető sérülékenynek, illetve veszélyeztetettnek. Összefoglalóan megállapítható, hogy működési területünk ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződményeinek természetes hidrogeológiai védettsége jónak minősíthető, az esetleges szennyezőfront lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Ennek ellenére azonban fokozottabban törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására. A térképen működési területünk felszín alatti képződményeinek szennyeződés érzékenységét mutatjuk be.

72

Talajtípusok

Futóhomok Humuszos homok talajok Ramann-féle barna erdőtalajok Kovárványos barna erdőtalajok Csernozjom-barna erdőtalajok Csernozjom jellegű homoktalajok Mészlepedékes csernozjomok Alföldi mészlepedékes csernozjomok Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok Réti csernozjomok

73

Mélyben sós réti csernozjomok Mélyben szolonyeces réti csernozjomok Szoloncsák-szolonyecek Réti szolonyecek Sztyeppesedő réti szolonyecek Szolonyeces réti talajok Réti talajok Réti öntéstalajok Lápos réti talajok Fiatal nyers öntéstalajok

Felszíni földtani képződmények

Újholocén folyóvízi képződmények Újholocén folyóvízi homok Újholocén folyóvízi kőzetlisztes homok Újholocén folyóvízi kőzetliszt Újholocén folyóvízi agyag Újholocén kőzetliszt Újholocén agyag Újholocén mésziszap Újholocén tőzeg Újholocén eolikus homok Újholocén deluviális kőzetliszt Óholocén folyóvízi kavics Óholocén folyóvízi homok Újholocén folyóvízi kőzetlisztes homok Óholocén folyóvízi homokos kőzetliszt Óholocén folyóvízi kőzetliszt Óholocén folyóvízi agyagos kőzetliszt Óholocén folyóvízi kőzetlisztes agyag Óholocén folyóvízi agyag Óholocén eolikus homok

74

Óholocén kőzetlis zt Óholocén deluviális kőzetliszt Felső pleisztocén folyóv ízi kavics Felső pleisztocén folyóvízi homok Felső pleisztocén folyóvízi homokos kőzetliszt Felső pleisztocén folyóvízi k őzetliszt Felső pleisztocén folyóvízi k őzetlisztes agyag Felső pleisztocén folyóvízi agyag Felső pleisztocén folyóvízi-eolikus homok Felső pleisztocén eolikus homok Felső pleisztocén eolikus löszös homok Felső pleisztocén eolikus lösz Felső pleisztocén eolikus homok os lösz Felső pleisztocén infúziós lösz Felső pleisztocén agyagos lösz Felső pleisztocén deluviális kőzetliszt Felső pleisztocén deluviális agyagos kőzetliszt Felső pleisztocén deluviális agyag Középső pleisztocén deluviális agyag Alsó pleisztocén vörös agyag

Talajvíz kitermelés 2003. évben


Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás

Jászfényszaru

Tiszanána

Hevesvezekény

Pusztamonostor Jászjákóhalma


Tiszaigar


Jászapáti

Tiszaderzs

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre


Tiszabura

Alattyán


Kunmadaras


Tiszasüly


Kőtelek Hunyadfalva Szászberek Tápiószőlős

Pilis

Újszilvás

Albertirsa

Besenyszög

Újszász


Jászladány

Karcag

Tiszabő Kenderes


Zagyvarékas

Ceglédbercel

Tiszapüspöki

Dánszentmiklós

Cegléd

Örményes

Abony

Szajol

Mikebuda


Csemő

Nyársapát

Törtel

Köröstetétlen

Jászkarajenő Nagykőrös Kocsér

Kisújszállás

Szolnok

Kuncsorba


Kengyel Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Martfű

Mezőhék

Tiszaföldvár Cibakháza Nagyrév

Mesterszállás

Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug Tiszasas Szelevény Csépa

Kitermelt mennyiség [m3/nap ]

0 - 10 10 - 50 50 - 100 100 - 200 200 - 300 300 - 400 400 - 500 75

Öcsöd

Kunszentmárton

Mezőtúr

Túrkeve

Rétegvíz kitermelés 2003. évben


Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás


Tiszanána

Hevesvezekény Jászivány

Jászjákóhalma


Tiszaigar

Tarnaszentmiklós Tiszaderzs

Kisköre

Jászapáti

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre


Tiszabura


Alattyán

Kunmadaras

Jászalsószentgyörgy Tiszasüly


Tiszaroff Tiszagyenda



Pilis

Újszilvás

Albertirsa

Besenyszög

Újszász

Kenderes



Örményes

Abony

Szajol


Nyársapát

Törtel

Köröstetétlen

Jászkarajenő Nagykőrös

Kisújszállás

Szolnok

Mikebuda

Csemő

Karcag

Tiszabő

Zagyvarékas



Jászladány

Kuncsorba


Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Kocsér

Kengyel

Martfű

Mezőhék


Nagyrév Tiszainoka Öcsöd

Tiszakürt Tiszaug

Cserkeszőlő



0 - 100 100 - 500 500 - 1000 1000 - 2000 2000 - 3000 3000 - 4000 4000 - 5000 5000 - 6000 76

Kunszentmárton

Mezőtúr

Túrkeve

Hévíz kitermelés 2003. évben


Kömlő

Sarud

Heves

Tiszafüred

Jászszentandrás


Tiszanána



Tiszaigar


Jászapáti

Tiszaderzs

Jászberény

Tiszaörs

Nagyiván

Tiszaszentimre


Tiszabur a

Alattyán


Kunmadaras


Tiszasüly



Szászberek Pilis


Albertirsa

Kenderes Fegyvernek

Zagyvarékas


Kar cag

Tiszabő

Nagykörű

Besenyszög

Újszász

Ber ekfürdő Kunhegyes

Jászladány


Örményes

Abony

Szajol

Mikebuda


Csemő

Nyársapát

Törtel

Köröstetétlen Jászkarajenő

Nagykőrös

Kocsér

Kisújszállás

Szolnok

Kuncsorba

Tószeg Rákóczifalva

Tiszavárkony

Kengyel

Kétpó

Rákócziújfalu

Vezseny Tiszajenő

Martfű

Mezőhék

Tiszaföldvár Cibakháza Nagyr év

Mesterszállás

Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug

Öcsöd



0 - 20 20 - 50 50 - 200 200 - 400 400 - 700 77

Mezőtúr

Túrkeve

Felszín alatti képződmények szennyeződés érzékenysége

A

Fokozottan érzékeny területek

B

Érzékeny területek

C

Kevésbé érzékeny területek

78

Hulladékgazdálkodás

79

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPADATOK A Közép-Tisza vidék gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek legnagyobb része a szolgáltató szektorba, gépiparba és a mezőgazdaságba tartozik. A területre a terület adottságaiból, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar. A Közép-Tisza vidék jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében és az állattenyésztésben is.

HULLADÉKOK KELETKEZÉSE, KEZELÉSE Adatgyűjtés: A veszélyes hulladékok esetében 2002. évtől már EWC szám szerint kell bejelentést tenni a termelőknek, ezért az előző évek bejelentéseivel összehasonlítható adatsorunk nincs. A nem veszélyes hulladékok esetében az adatgyűjtés igen nehéz volt, mivel bizonyos hulladékok/termelők esetében adatszolgáltatási kötelezettség nem volt, illetve a többi esetben részleges, a Gazdasági Minisztérium felé kötelező adatszolgáltatás volt. Emiatt az adatokat a KSH adataiból, a termelőknek, önkormányzatoknak, társhatóságoknak kiküldött adatlapokból, továbbá a Gazdasági Minisztérium által rendelkezésünkre bocsátott, néhány esetben pedig az OHT-adataiból extrapolált adatokból származtattuk. Fentiekre való tekintettel a veszélyes hulladékok fejezet a teljes illetékességi területünkre vonatkozó utolsó adatokat, míg a nem veszélyes hulladékokról szóló rész a Jász-NagykunSzolnok megyére vonatkozó fentiek szerint gyűjtött adatait tartalmazza. Az első adatsorral nem veszélyes hulladékok tekintetében várhatóan csak 2005. évben fogunk rendelkezni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében.

80

Veszélyes hulladékok Keletkezés Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése évről-évre javul, azaz nő a 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet által előírt formanyomtatványon bejelentést tett termelők száma. Ezt reprezentálja az alábbi ábra: Veszélyes hulladék adatszolgáltatás 1200

VHB bejelentés [db]

941

900

782

986

1043

1012

841

676

600

300

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Az év során keletkezett veszélyes hulladékok összes mennyisége 38 244 tonna volt. Az éves veszélyes hulladék mennyiség 86%-a a következő 10 településen képződött: Szolnok, Zagyvarékas, Jászberény, Törökszentmiklós, Cegléd, Jászszentandrás, Köröstetétlen, Martfű, Szajol, Tarnaszentmiklós, amelyet az alábbi ábra szemléltet.

14000

12000

10000 S z o ln o k Z a g y v a ré k a s J á s z b e ré n y T ö rö k s z e n tm ik ló s

8000

C egéd J á s z s z e n ta n d rá s K ö rö s te té tle n 6000

M a rtf ű S z a jo l T a rn a s z e n tm ik ló s

4000

2000

0 1,00

81

A keletkezett veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra:

folyékony iszap szilárd

82

A keletkezett veszélyes hulladék csoportonkénti megoszlása a következő: Veszélyes hulladék főcsoport kódja, neve 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18

19

20

Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termeléséből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Fényképészeit ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

Mindösszesen:

Mennyiség (kg) 45 12 565 395 642 719 304 948 657 675 179 449 479 329 38 858 98 121 2 524 245 942 853 1 694 391 192 457 774 428 7 920 432 4 988 628 735 805

3 820 662

325 155

38 244 237

83

Az alábbi négy főcsoportba tartozó veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség közel 80%-át:

33% EWC 02 főcsoport

10% EWC 19 főcsoport 20% EWC 16 főcsoport 13% EWC 17 főcsoport

A vizsgált évben keletkezett veszélyes hulladékok 33%-a mezőgazdasági termelésből és élelmiszer-előállításból származó (EWC 02 főcsoport), amelynek majdnem teljes mennyisége állattartási és vágóhídi hulladék. E veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, feldolgozására a hatályos állategészségügyi jogszabályok az irányadók (különös tekintettel a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletre), felügyelőségünk a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet által előírt adminisztrációs kötelezettségek betartását ellenőrzi. A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok (EWC 16 főcsoport) 31%-át a szervetlen hulladékok csoportja teszi ki. Ennek szinte teljes mennyisége a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (Szolnok) telephelyén keletkezett nátrium-fluorid tartalmú kovasav. Ezen csoport tartalmazza a selejt akkumulátorok (savas és lúgos) mennyiségét is, összesen 4393 tonnát, ami a hulladékfőcsoporton belül 55%-os részarányt képvisel. A selejt akkumulátorok átvételét, elszállításig történő gyűjtését a korábbi MÉH telepek, illetve átvevők oldják meg területünkön. Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyisége mintegy 13%-át képviseli az építési bontási hulladékok csoportja (EWC 17 főcsoport), melyek fő forrása a veszélyes technológiát magába foglaló épületek bontása, szennyezett területek kármentesítéséből származó talajok kitermelése. Ezen hulladékok legnagyobb része elszállításra került a területünkről ártalmatlanításra, a szennyezett talaj egy része, pedig a helyszínen maradt biológiai kezelés/ártalmatlanítás céljából. Említésre érdemes még a hulladékkezelő létesítményekből, szennyvízkezelésből származó hulladék (EWC 19 főcsoport), mely a képződött hulladékok 10%-át teszi ki. Ennek fele hulladékégetők veszélyes hulladéknak minősülő salakja, másik fele, pedig ipari szennyvíztisztítók iszapja.

84

Kezelés Galvániszap szárítás, téglázás Fenti tevékenység a TERSZOL Szövetkezet iszapkezelő/gyűjtőudvar telephelyén történik, Szolnok Panel u. 2 sz. alatt. Az iszapszárító berendezés kapacitása 12 ezer t/év galvániszap szárítása. A galvániszapot ezután téglázzák, csomagolják és végleges lerakón helyezik el. A berendezés megfelel az érvényes határérték előírásoknak. Lúgos akkumulátor bontás A Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. végzi engedélyünkkel. A bontósornak van még szabad kapacitása. Olajos hulladék kezelése Az olajleválasztó berendezésekben leválasztott olajos iszap kezelését, ártalmatlanítását illetékességi területünkön a Rethmann Recycling Szolnok Rt. végzi Comol (híg olajos hulladékok fázisszétválasztása), illetve FTV (olajos iszap hulladékok kommunális hulladékokkal történő együttes kezelése, ártalmatlanítása) eljárással. A kezelés során az iszapot biogáz kinyerésére hasznosítják Szolnok város kommunális-hulladék lerakótelepén. Hűtőszekrény bontás Területünkön az Elektrolux Lehel Kft. a programgazdája a termékdíj-rendszer részét képező hűtőszekrény bontási/hasznosítási tevékenységnek. Évi 70 ezer db hűtőszekrény átvételére kap támogatást átlagosan a Környezetvédelmi Minisztériumból. A bontást a Kft. két törökszentmiklósi telephelyén végzi. A terület lassan kinövi az átvett hűtők tárolásához szükséges határokat, ezeken a helyeken kapacitásbővítés nem lehetséges. A PUR-feldolgozó gépsor kapacitása 75 ezer db/év, tehát gyakorlatilag az átvett hűtőmennyiség a teljes kapacitását leköti. Gyűtőudvarok Területünkön az alábbi veszélyes hulladékok átvételére feljogosított gyűjtőudvarok találhatók: • TERSZOL Szövetkezet, Szolnok • Design Kft. Szolnoki kirendeltsége • NETTA Kft., Törökszentmiklós • Rethmann Szolnok Rt., Szolnok (csak hűtőszekrény és selejt akkumulátor) • Szem-ma Kft., Törökszentmiklós (csak hűtőszekrény és selejt akkumulátor)

85

Nem veszélyes települési hulladékok Települési szilárd hulladék A KSH adatok és az önkormányzatok által beküldött adatlapok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében évente kb. 257 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik. A megyében három olyan regionális hulladéklerakó található, melyek a jogszabályi előírásoknak eleget tudnak tenni. Ezen kívül Karcag és Kisújszállás város is egy-egy bizonyos fokú védelemmel (műszaki, illetve természetes) rendelkező hulladéklerakót üzemeltet. Illetékességi területünkön három ISPA nyertes regionális hulladéklerakó van. Ezek beüzemelésével gyakorlatilag lefedetté válik a terület, azaz valamennyi település korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladéklerakóra hordhatja keletkező települési hulladékát. Ezt a következő térkép szemlélteti.

86

Regionális települési szilád hulladéklerakók elhelyezkedése, működési területe

Erdőtelek Tenk Tiszafüred Átány

Kömlő

Heves Jászszentandrás

Sarud

Pusztamonostor

Jászfényszaru

Jászivány Tarnaszentmiklós

Jászjákóhalma

%

Hevesvezekény

Tiszaigar

Tiszanána

Tiszaderzs

Jászberény Jászfelsőszentgyörgy

Tiszaszentimre

Jásztelek

# Alattyán

Portelek Jánoshida

Nagyiván

Abádszalók

Tiszabura

Jászkisér

Tiszaörs

Kisköre

Pély

Jászapáti

Kócsújfalu

Tomajmonostora

Kunmadaras

Tiszaroff


Jászboldogháza

Tilalmas

Tiszasüly

Berekfürdő


Jászladány Kőtelek Hunyadfalva Újszász

Pilis

Besenyszög

Tápiószőlős

Albertirsa


%

Mikebuda


Abony

Tiszapüspöki


Szajol

Szolnok



Rákóczifalva Rákócziújfalu Vezseny

Jászkarajenő Kocsér

Martfű

Tiszajenő

Kuncsorba

%

Kengyel

Tószeg

Tiszavárkony

Nagykőrös

Kenderes

Surjány

Cegléd

Nyársapát

Csemő

Karcag

Csataszög

Zagyvarékas

Újszilvás

Tiszabő

#

Szászberek

Túrkeve

Kétpó

Mezőhék Mezőtúr

Cibakháza


Nagyrév Tiszainoka


Öcsöd

Tiszaug Kunszentmárton Tiszasas Csépa

#

Szelevény

Regionális hulladékkezelő körzet:

Jászsági

Tisza-tavi

Kétpói

Karcagi

Ceglédi

Kisújszállási

Tiszazugi

Hunyadfalvi

Egri 87

# Meglévő regionális lerakó % Tervezett regionális lerakó

Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladék mennyisége a megyében a KSH adatok és az Önkormányzatok által benyújtott adatlapok alapján évente kb. 296 ezer m3-re tehető. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet egyértelműen meghatározza, hogy mi minősül ezután a jogszabálynak megfelelő leürítő helynek. Országos szinten nincs azonban a jogszabálynak megfelelő hálózat kiépítve. A korábbi leürítő helyek – kubikgödrök, szeméttelepek, falu szélén kijelölt gödrök – nem felelnek meg a jogszabálynak, így a folyékony hulladék egy része illegálisan kerül elhelyezésre. Szemléletesen mutatja a lehetőségeket az alábbi térkép:

88

Települési folyékony hulladékok fogadása (leürítő helyek)

Erdőtelek

Tenk Tiszafüred Átány

Kömlő

Heves

Sarud Hevesvezekény

Jászszentandrás Pusztamonostor

Jászfényszaru

Jászivány

Jászjákóhalma

Tiszaderzs

Jászberény Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek

Tiszaszentimre Jászkisér

Jánoshida

Nagyiván

Abádszalók

Tiszabur a

Tomajmonostora

Alattyán

Por telek

Tiszaörs

Kisköre

Pély

Jászapáti

Kócsújfalu

Tiszaigar

Tiszanána

Tarnaszentmiklós

Kunmadaras

Tiszaroff


Jászboldogháza

Tilalmas

Tiszasüly

Tiszagyenda

Jászladány

Ber ekfürdő

Kunhegyes

Kőtelek Hunyadfalva Újszász

Pilis

Szászberek Besenyszög

Tápiószőlős

Albertirsa


Fegyvernek Tiszapüspöki

Abony

Szajol

Szolnok



Tószeg Rákóczifalva

Túrkeve

Kétpó

Rákócziújfalu Vezseny

Jászkarajenő Kocsér

Kuncsorba

Kengyel

Tiszavárkony

Nagykőrös


Mikebuda

Csemő

Kenderes

Sur jány

Cegléd

Nyársapát

Kar cag

Nagykörű

Zagyvarékas

Újszilvás

Tiszabő

Csataszög

Martfű

Tiszajenő

Mezőhék Mezőtúr

Cibakháza


Nagyr év Tiszainoka


Tiszaug

Öcsöd

Kunszentmárton

Tiszasas Szelevény

Csépa

Nincs szennyvíztisztító telep ill. leürítő hely Önálló szennyvíztisztító telep ill. leürítő hely Regionális szennyvíztisztító telepek ill. leürítő helyek a kapcsolódó településekkel (egy település több leürítő helyhez is kapcsolódhat): Abony

Fegyvernek

Jászfényszaru

Kunszentmárton

Abádszalóki leürítő

Hunyadfalva

Karcag

Tiszavárkonyi leürítő

Kunhegyesi leürítő

Jászapáti

Kisköre

Tiszafüred

Csemő

Jászberény

Tiszanánai leürítő

Törökszentmiklós

89

Nem veszélyes nem települési hulladékok A termelőktől beérkezett adatlapok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében ilyen jellegű hulladékból évente kb. 546 ezer tonna keletkezik. A termelési nem veszélyes hulladék szelektív gyűjtése a termelő fontos gazdasági érdeke, így az eddig is sikeresen működött. A legsürgősebb feladat a lakossági hulladék szelektív begyűjtésének elősegítése, mert mint ahogy az alábbi táblázat is reprezentálja, a területünkön ennek még nincs széleskörben elterjedt gyakorlata. Település Jászberény Kisújszállás Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Szajol Szolnok

Tiszaföldvár Törökszentmiklós

Hulladékfrakció

Gyűjtési mód

Konténerhez való elvitel/t

20 01 01 20 01 02 20 01 01 20 01 02 20 01 02 20 01 01 20 01 02 20 01 39 20 01 01 20 01 02 20 01 02 20 01 01 20 01 02 20 01 39 20 01 40 20 01 01 20 01 02 20 01 01 20 01 02 20 01 39

konténer

hulladékgyűjtő sziget

konténer


konténer konténer

hulladékgyűjtő sziget hulladékgyűjtő sziget

konténer


konténer konténer

konténer

hulladékgyűjtő sziget 268 86 8,7 50 hulladékgyűjtő sziget

konténer


90

Kiemelt hulladékáramok Csomagolási hulladékok Mennyisége OHT (Országos Hulladékgazdálkodási Terv) alapján számítással meghatározva Jász-Nagykun-Szolnok megyére: 23 023 t/év. Ennek fajtánkénti megoszlását mutatja az alábbi ábra: Csomagolási hulladékok Jász-Nagykun-Szolnok megyében (t)

10 820 4 835

Papír Üveg Műanyag Fém

4 605

2 763

Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége a következő: papír csomagolási hulladék: 4166 t műanyag csomagolási hulladék: 289 t fém csomagolási hulladék: 4879 t üveg csomagolási hulladék: 86 t Az itt közölt adatok fenntartással kezelendők, mivel az átvevők ezekről a hulladékokról vagy nem vezetnek nyilvántartást, vagy pedig nyilvántartásukban nem szerepeltetik külön a csomagolási hulladékokat. A tervezett Kétpói Regionális Hulladéklerakónál működtetni kívánt komplex hulladékgazdálkodási rendszer részét képezi a szolnoki hulladékválogató létesítmény. A létesítmény a régióban szelektíven összegyűjtött települési jellegű hulladékok további válogatását, hasznosításra történő előkészítését fogja végezni. A csomagolási hulladékokkal kapcsolatban megállapítható a fejezet adatai alapján, hogy csak nagyon kis százalékban történik ezek szelektív gyűjtése, különösen a lakosságnál keletkező ilyen típusú hulladékok esetében. A megye területén lévő 77 település közül csak 9 településen végeznek szelektív hulladékgyűjtést. Megoldást jelenthet a csomagolóanyagok begyűjtését vállaló koordináló szervezetek megalakulása és országos szinten történő működése a visszagyűjtés hatékonyságának növelése érdekében.

91

Biológiailag lebomló szerves hulladék A biológiailag lebomló hulladékok különböző forrásokból származnak: • Települési szilárd hulladék biológiailag lebomló része. • Egyéb biológiailag lebomló szerves hulladék. Az összes biológiailag lebontható hulladék mennyisége kb. 500 ezer tonna/év. Ennek kb. 30%-a a hulladéklerakókon deponált rész.

JNK-Szolnok

megyében

A biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtését komposztáló kapacitás hiányában egyetlen JNK-Szolnok megyei településen sem végzik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2001-ben négy ipari méretű komposztáló működött. A Szolnok városi szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíziszapot levegőztetett fermentorokban végbemenő gyorskomposztálással, a Martfűi Cereol Rt-nél keletkező flotált iszapot földdel és maghéjjal történő bekeverés után aerob prizmás komposztálással, a Hajdú Bét Rt. és a Surjány Hús Kft. Szennyvíziszapját, pedig komplexen, aerob és anaerob folyamatokkal lejátszódó komposztálással kezelik. A Szilker 2000 Kft. esetében nyílt téri aerob prizmás technológiát alkalmaznak. (Jelenleg a CEREOL Rt.-nél már nem folyik ez a tevékenység.) A megyében négy további komposztáló létesítmény telepítését, a Szilker 2000 Kft. esetében a már üzemelő telepen a technológia korszerűsítésével (GORE szemipermeábilis membránnal takart, levegőztetett komposztálás) és bővítésével a kapacitás növelését tervezik (mely mára részben megvalósult). A Kisújszállási Nyílttéri Komposztálónál szintén a GORE technológiát alkalmazzák (jelenleg próbaüzeme folyik). A Rethmann Recycling Hungária Kft.-nek nyertes pályázata van a Tiszazugi regionális hulladéklerakón komposztáló építésére. Távlati tervként szerepel a hulladéklerakó komposztálóval való kiegészítése a Jászsági és Dél-Hevesi települések Regionális Hulladéklerakója esetében. Konkrét terv erre még nincs. Hulladék olajok Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a VH (Veszélyes Hulladék) célprogramból származó adatok alapján 849 tonna/év hulladék olaj keletkezett. A keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte kizárólag a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül nagyrészt a Dorogi Hulladékégető Kft-hez kerülnek ártalmatlanítás céljából. Illetékességi területünkön hulladék olaj hasznosító, ártalmatlanító szervezet nincs.

92

Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek PCB-t tartalmazó berendezésekről 5 felhasználó tett bejelentést. Ennek alapján a nyilvántartásban 490 db berendezés szerepel 34 910 dm3 olajmennyiséggel. Ezeknél a PCBtartalom ténylegesen nem ismert, így 0,05%-nál nagyobb koncentráció van vélelmezve. PCB és PCT veszélyes hulladék (EWC kód: 13 03 01*) 1,7 t mennyiségben szerepel a bejelentésekben. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény illetékességi területünkön nincs, ilyen létesítmény tervezéséről nincs tudomásunk. Akkumulátorok és elemek Akkumulátorok Jász-Nagykun-Szolnok megyében kb. 820* t/év akkumulátor kerül forgalomba. Ebből a lúgos akkumulátor mennyisége kb. 20* t. (*A mennyiségek az OHT alapján) A keletkezett hulladékok mennyisége (HAWIS): A termelők által bejelentett hulladékmennyiség:

4192,5 t 194 t/év.

Elemek A forgalomba került mennyiség Jász-Nagykun-Szolnok megyében kb. 70.000* kg volt. (*OHT alapján) A megyében keletkezett hulladékok mennyisége (HAWIS): A termelők által bejelentett hulladékmennyiség:

10388 kg 1941 kg.

A megyében az akkumulátorok begyűjtői 3466 t/év akkumulátorról tettek bejelentést, az elemek begyűjtői pedig 3058 kg-ról. Akkumulátor begyűjtés: Heves megye: 655 t/év. Az adatok alapján jelentős eltérés van a területünkön keletkezett és ott begyűjtött hulladék mennyisége között. A begyűjtött mennyiség jelentős része területünkön kívülről származik. Illetékességi területünkön elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat a Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Kft. bontja az előzőekben részletezettek szerint, míg az elemeket a területünkön kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át.

93

Gumiabroncsok A gazdasági és magán szférában egyaránt a felhalmozás a jellemző, begyűjtés nem működik, ezért a ténylegesen képződött mennyiségre vonatkozóan adat nincs. Többféle elméleti számítási módszerrel a Jász-Nagykun-Szolnok megyében keletkezett gumiabroncs hulladék becsült mennyisége 1740-2350 t/év között valószínűsíthető. Illetékességi területünkön a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott, erre egyetlen engedéllyel rendelkező szervezet van, Újszilvási telephellyel. A gumiabroncs hulladék begyűjtése várhatóan javuló tendenciát fog mutatni, tekintettel arra, hogy annak visszagyűjtését koordináló szervezet már megalakult az országban. Kiselejtezett gépjárművek A statisztikai adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében évente kb. 3370 db gépjármű kerül leselejtezésre, amelynek tonnában kifejezett értéke szintén csak megközelítően 5055 t. Illetékességi területünkön összesen hat, a kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás van, melyek közül csak néhány tehető bizonyos beruházással az EU normákat is kielégítő telephellyé. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A -hűtőszekrények kivételével- elektromos és elektronikai termékek hulladékainak mennyiségére vonatkozó adatok nincsenek. A hűtőszekrények begyűjtése országos hálózattal történik a termékdíj rendszer keretében. A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban csak Törökszentmiklóson történik az előzőekben említettek szerint. Egyéb elektronikai hulladékok átvételére/bontására illetékességi területünkön két szervezet rendelkezik engedéllyel, mindkettő Pest megyei székhellyel. Egészségügyi hulladék Illetékességi területünkön a bejelentések adatai alapján összesen 668 tonna/év veszélyes egészségügyi hulladék keletkezett. A hat városban (Szolnok, Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Cegléd, Nagykőrös) üzemelő hét kórházból csak a Karcagi Kátai Gábor Kórház rendelkezik önálló égető berendezéssel. Ebben azonban kizárólag a kórház tevékenysége során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok égetése történik. Az égető megfelel a jelenleg érvényes levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. A többi kórház veszélyes hulladékai engedéllyel rendelkező átvevő szervezeteken keresztül az országban üzemelő valamely veszélyes hulladék égetőben kerülnek ártalmatlanításra.

94

Állati eredetű hulladék Állattenyésztésből származó hulladék összes mennyisége (KSH): 3947 t Állattenyésztésből származó hulladék HAWIS-ban: 2818 t A fenti két hulladékmennyiség közötti különbség abból adódik, hogy az egyéni gazdálkodók jelentős része a veszélyes hulladék bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Vágóhidakról származó hulladék összes mennyisége (KSH): Vágóhidakról származó hulladék HAWIS-ban:

13538 t 5892 t

A HAWIS-ból származó adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5892 tonna/év vágóhídi hulladék keletkezett. Ez nagyságrendileg megegyezik a gazdálkodó szervezetek által termelt mennyiséggel. Az engedélyezett vágóhidak hulladéka döntő többségben az ÁTEV valamelyik üzemébe kerül hasznosításra. Az egyéni gazdálkodóknál keletkező mennyiség nagy része valószínűleg Felügyelőségünkhöz bejelentésre nem került. Az egyéni gazdálkodók a keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezik el, esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek. Illetékességi területünkön igen jelentős (12 390 t/év) mennyiségben keletkezett ilyen típusú hulladék. A mezőgazdasági termelés visszaesése, valamint egyéb gazdasági tényezők hatására a háztáji állattartás jelentősen visszaszorult, s a nagyüzemi állattartó telepek közül is jó néhány megszűnt, illetve csökkentette tevékenységét. Ennek ellenére területünkön jelentős még az állatlétszám, illetve a háztartásokban is sok esetben az állattenyésztés a kiegészítő jövedelem, így a megyében keletkező veszélyes hulladékok jelentős részét az állattartásból keletkező veszélyes hulladékok alkotják. A 2001. évben végzett felmérésünk során a településeken 75 esetben találunk állati hullaemésztő vermeket, vagy dögkutakat. Ez a gyakorlati megoldás a leggyakoribb és leghagyományosabb módszer. Gyepmesteri telepet 13 település, dögteret vagy a települési szilárd hulladéklerakó melletti konténeres gyűjtési megoldást pedig 7 önkormányzat üzemeltet. Tizenkilenc település rendelkezik érvényes ÁTEV szerződéssel, valamint több település esetében az ÁTEV szerződés mellett az ártalmatlanításra még egy lehetőség (dögkút, verem stb.) rendelkezésre áll. A dögkutak, dögtemetők műszaki állapota a jelenlegi környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg. Sajnos a magas átvételi árak miatt egyre gyakoribb, hogy illegális, illetve a hatályos jogszabályoknak nem megfelelő elhelyezés (elásás) történik. A dögkutak szinte mind az 1970-es évek elején kerültek kialakításra, ~ 90 %-uk betelt, kiégetésük gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Új dögkutak létesítése környezetvédelmi szempontból nem támogatható, mivel „ a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló” 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet értelmében a felszíni vizekre és a földtani közegre kockázatot

95

jelentő anyagok nem áshatók el, illetve a már említett 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet is legfeljebb 2005. december 31-ig teszi lehetővé bizonyos feltételek mellett működésüket. Környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi szempontból megnyugtatóbb lenne az állati eredetű hulladékok ÁTEV Rt. által történő kezelése. A fentiek figyelembevételével az állati hulladékok begyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében környezetvédelmi szempontból nem kielégítő, nem tekinthető megoldottnak. Ezt felismerve a megyei önkormányzat egy tanulmánytervet készíttetett, melyben megtervezték az állati eredetű hulladékok kistérségi gyűjtő/átrakó telepeinek hálózatát. A tervezésnél figyelembe vették a keletkezett hulladékok mennyiségét és a szállítási távolságokat is. Ezen telepek megvalósulása gyakorlatilag megoldaná a megye ilyen jellegű problémáit. Növényvédőszer és csomagolás Lejárt szavatosságú növényvédőszer: 2,507 t/év. Növényvédőszerrel szennyezett csomagolóanyag: 30,993 t/év. Összesen: 33,5 t/év. Jelentősebb felhalmozott mennyiségről a fenti veszélyes hulladékok esetében nincs tudomásunk. Növényvédőszerek és csomagolásuk hasznosításával és ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozások nem találhatók illetékességi területünkön. A CSEBER Kht., mint koordináló szervezet több helyen megszervezte az ilyen típusú hulladékok visszagyűjtését országos szinten is. Építési és bontási hulladék Az építési-bontási hulladékok csoportjába különböző típusú építkezésből, felújításból, bontásból származó hulladékok tartoznak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az évente keletkező építési és bontási hulladék becsült mennyisége: kb. 125 000 tonna. A kapott mennyiséget az OHT adataiból kiindulva számítottuk. Jász-Nagykun-Szolnok megyében építési-bontási hulladék hasznosító létesítmény nem található, a lerakással történő ártalmatlanítás nagyobb mennyiségben a Rethmann Recycling Szolnok Rt. Szolnoki Hulladéklerakójában, a Rethmann Recycling Hungária Kft által üzemeltetett Tiszazugi Regionális Hulladéklerakóban és a Regio-Kom Kft. által üzemeltetett Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Hulladéklerakóban történik.

96

Települési szennyvíziszap A folyékony települési Összes Összes termelés Szennyvíztisztítómű hulladék eredete termelés tonna/szárazanyag Kezelés típusa (szennyvíztisztítómű) tonna /év Abádszalók-Kunhegyes Eleveniszapos 320 9,6 mezőgazdasági kistérségi Berekfürdő Eleveniszapos 7 3 szikkasztóágy Cibakháza Eleveniszapos 45 27 szeméttelep Cserkeszőlő Eleveniszapos 15 7 szikkasztóágy Fegyvernek Eleveniszapos 36 13 mezőgazdasági Hunyadfalva 3. tisztítófázis 40 3,2 mezőgazdasági Jászberény Eleveniszapos 28280 283 deponálás Jászfényszaru Eleveniszapos 7500 150 mezőgazdasági Karcag Eleveniszapos 18540 185 szikkasztóágy Kétpó Eleveniszapos 109 2,8 mezőgazdasági Kisújszállás Eleveniszapos 185,7 13 szeméttelep+mg Kunmadaras Eleveniszapos 35 1,26 szikkasztóágy Kunszentmárton Eleveniszapos 6192 123,84 szikk.+szeméttelep Martfű 3. tisztítófázis 245 19 Tószegre komposzt. Mezőtúr 3. tisztítófázis 6570 223 mezőgazdasági Szolnok 3. tisztítófázis 5400 1218 komposzt+mg Tiszaföldvár Eleveniszapos 270 6 szeméttelep Tiszafüred 3. tisztítófázis 21459 430 szikkasztóágy Törökszentmiklós Eleveniszapos 924 148 Tószegre komposzt. Túrkeve 3. tisztítófázis 1890 18,3 szeméttelep

Szennyvíziszap képződése (saját forrás) A hulladékgazdálkodási alapelveket figyelembe véve az iszapok minél szélesebb körű hasznosítását kell előtérbe helyezni, különös tekintettel a mezőgazdaságban talajjavítási céllal történő hasznosítására. Összegzés: − A települési szilárd hulladék kezelés tekintetében – az ISPA nyertes regionális hulladéklerakók megvalósulásával – igen kedvező helyzet alakul ki illetékességi területünkön. Ugyanakkor komoly problémát jelent és fog is jelenteni a felhagyott települési hulladéklerakók felülvizsgálata, s későbbiekben a tájbaillesztés, utómonitorozás. Kialakításra vár a szelektív gyűjtési rendszer, melyhez a térségben – legalább a városokban – hulladékudvarok - illetve valamennyi településen - gyűjtőszigetek kialakítása szükséges. − A települési folyékony hulladék kezelés terén sajnos jelentős „fehér-foltok” mutatkoznak. Az olyan települések, melyek a jogszabály által előírt bármely leürítő-hely igénybevételét – önhibájukon kívül – nem tudják megoldani, súlyos gondokkal küzdenek. − A veszélyes hulladék kezelés terén – talán a régebbi törvényi szabályozás miatt – nincsenek súlyos gondok. Megoldásra vár a megyében az állati eredetű hulladékok begyűjtő-hálózatának kialakítása, illetve olyan kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkozó kistérségi telepek kialakítása, mely az EU követelményeinek is megfelel. Egyéb hulladékok tekintetében – mint az Észak-Alföldi régió tagja – Jász-Nagykun-

97

Szolnok megyének a regionális tervben megfogalmazottak szerint kell a régiós feladatok megoldásában közreműködnie. Ugyanez igaz illetékességi területünk Heves-, illetve Pest megyei részein található településekre/gazdálkodókra is. − Az egyéb nem veszélyes nem települési hulladékok körében a térség jellegéből adódóan különösen a biológiailag lebontható hulladékok (sörgyári iszap, növényolajgyári iszap, cukorgyári iszap, papírgyári iszap, zöldhulladék, szennyvíziszap, stb.) komposztálására vonatkozó kapacitás kiépítése tűnik a legfontosabb feladatnak. A térségben egyáltalán nincs építési-bontási hulladék feldolgozó, mely hiányában ezen hulladék kizárólag a szeméttelepen, takarórétegként, továbbá sajnos a legkülönbözőbb helyeken illegálisan lerakott depóniák formájában jelenik meg.

98

http://www.kotikvf.kvvm.hu/tiszato/

99

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Dr. Háfra István

Recommend Documents