A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZATA A szabályzatot a Szenátus 2007. június 18-án fogadta el. A alábbi szöveg az angol nyelvű szabályzat hiteles fordítása. Vitás kérdések esetén az angol nyelvű szöveg a mérvadó. TARTALOM 1. Jogállás, testületek és meghatározások 1.1 Doktori iskola 1.2 Doktoranduszok 1.3 Doktori iskola tanácsa 1.4 Egyetem doktori tanácsa 1.5 Doktori felvételi bizottság 1.6 Az átfogó vizsga bizottsága 1.7 Szigorlati vizsgabizottság 1.8 Bírálóbizottság 2. Felvételi feltételek 2.1 Nyelvtudás 2.2 Mentességek 2.3 Korábbi diplomák 2.4 Felvételi kérelem 2.5 Átvétel más doktori iskolából 2.6 Jogállás, a képzés időtartama 2.7 Jogi nyilatkozat 3. A doktori programok áttekintése 4. Helyben lakás; részvételi és egyéb kötelezettségek 4.1 A doktori cím leendő várományosai lakjanak helyben. Egyéb kötelezettségek 4.2 Tantárgyi kötelezettségek 4.3 A doktori cím várományosainak lakhelye és egyéb kötelezettségei 5. Évkihagyás, újbóli beiratkozás, elbocsátás 5.1 Évkihagyás és újbóli beiratkozás 5.2 Elbocsátás 6. Témavezetés 6.1 Témavezetés a munka kezdeti szakaszában 6.2 Témavezető és társ-témavezető 6.3 A témavezető kiválasztásának feltételei 6.4 Témavezető megváltoztatása 6.5 A témavezető és a társ-témavezető feladatai 6.6 Külső témavezető; kutatás külföldön a doktori kutatástámogatási rendszer segítségével
7. Vizsgák 7.1 Átfogó vizsga 7.2 Szigorlat 7.3 Nyelvi követelmények 7.4 A kutatási tervezet védése 8. A doktori értekezés benyújtása és megvédése 8.1 A doktori értekezés benyújtásának formai követelményei 8.2 A doktori értekezés megvédése 8.3 A doktori értekezés elfogadásának feltételei 9. Jogorvoslat 9.1 Fellebbezés benyújtása 9.2 A fellebbezési eljárás
2
1. Jogállás, testületek és meghatározások A szabályzat alkalmazásában: 1.1 Doktori iskola A Közép-európai Egyetem (a továbbiakban: az Egyetem) doktori iskolái (angol nyelvű programjai) magas szintű kutatómunkának biztosítanak keretet elismert tudományterületeken. Olyan igényes kutatási tevékenységet tartalmaznak, melynek során a doktoranduszok felkészülhetnek arra, hogy az egyes tudományterületeken a jövőben kutatóként dolgozhassanak. Doktori fokozatot az nyerhet el, aki sikeresen teljesíti a doktori iskola követelményeit. 1.2 Doktoranduszok A doktorandusz olyan hallgató, aki az Egyetem valamelyik, doktori fokozatot (PhD, jogi tudományok doktora [SJD], stb.) nyújtó programjában vesz részt. Az átfogó vizsga letétele előtt a hallgatókat a doktori cím leendő várományosának hívjuk. Az átfogó vizsga letételét követően jogállásuk: doktori cím várományosa. Azoknak a doktoranduszoknak, akik a magyar jog által elfogadott doktori fokozatot kívánják megszerezni, jelentkezniük kell a doktori fokozatszerzési eljárásra, és ezen eljárás ideje alatt jogállásuk doktorjelölt1. A beiratkozásukat követő három éven át (az évkihagyást leszámítva, de beszámítva a doktori kutatástámogatási rendszerben való részvétel időszakát) a doktoranduszokat mindazok a jogok és ellátások megilletik, amelyekben a magyarországi nappali tagozatos hallgatók részesülnek a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseivel összhangban. 1.3 Doktori iskola tanácsa A doktori tanács tagjai az egyes doktori iskolák oktatói és kutatói közül kerülnek ki. Számuk nem lehet négynél kevesebb. Mindegyik doktori iskolának rendelkeznie kell egy vezetővel, aki hivatalból tagja a doktori tanácsnak. A többi tagot a tanszékek és oktatási részlegek vezetői jelölik a helyben lakó tanszéki oktatók és kutatók2 közül. A doktori tanács valamennyi tagjának rendelkeznie kell valamilyen doktori fokozattal vagy azzal egyenértékű más képesítéssel, mert ez előfeltétele annak, hogy véleményt alkothasson a doktori értekezésekről. A doktori tanács egyik tagja a hallgatók képviselője. A doktori tanács hallgatói tagját a doktori iskola doktoranduszai választják. A doktori tanács feladatai különösen: a. irányítja a doktori iskolát, b. az Egyetem doktori szabályzatával összhangban kidolgozza az egyes doktori iskolákra vonatkozó szabályzatokat, és e szabályzatokat közzéteszi az érintett doktori iskola honlapján; c. gondoskodik e szabályzatok betartásáról; d. javaslatokat tesz az Egyetem doktori bizottságának , a felvételi bizottság, a szigorlati vizsgabizottság és a bírálóbizottság tagjait illetően ; e. kinevezi a témavezetőket és az átfogó vizsga bizottságának tagjait; f. az Egyetem doktori bizottságát tájékoztatja a témavezetők kinevezéséről és esetleges megváltoztatásáról, beszámol a doktoranduszok tanulmányi előmeneteléről és évente egyszer a doktori iskola általános helyzetéről. 1.4 Egyetem doktori tanácsa 1
Az egyértelműség végett: a doktorjelöltek a doktori cím várományosai közül kerülnek ki. E Szabályzatban helyben lakó tanszéki oktató az, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak vagy legalább hat CEU kreditet érő tárgyat tanít (amely a teljes munkaidőben elérhető kreditszám fele) és a tanév során legalább 16 héten át részt vesz az Egyetem munkájában.
2
3
Az Egyetem doktori tanácsa a Szenátus egyik állandó bizottsága, amelynek egyik feladata, hogy felügyelje a doktori iskolák sikeres működését , és e téren is érvényesítse az Egyetem szabályzatát. Emellett feladatai közé tartoznak a következők: a. a Szenátus részére javaslatot tesz a jelen doktori szabályzat elfogadására és módosítására, vagy saját hatáskörben formailag módosítja az érvényben levő szabályzatot; b. minőségi ellenőrzést gyakorol a doktori iskolák felett; c. a doktori iskolák tanácsainak javaslata alapján kinevezi a felvételi bizottság, a szigorlati vizsgabizottság és a bírálóbizottság tagjait; d. jóváhagyja a témavezetők kinevezését; e. elbírálja a doktori ügyekben felmerülő jogorvoslati kérelmeket; f. a bírálóbizottság döntései alapján doktori fokozatokat adományoz. Nyolc tagja van: négy helyben lakó tanszéki oktató vagy kutató (legfeljebb egy fő mindegyik doktori iskolától), egy hallgató, akit a doktoranduszok közül a Hallgatói Érdekképviselet jelöl ki; két külső tagot3 a Szenátus nevez ki, továbbá hivatalból az Egyetem rektorhelyettese, aki az elnöki posztot tölti be. A testület akkor szavazatképes, ha tagjainak legalább 51%-a jelen van. A testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a rektorhelyettes szavazata dönt. Az Egyetem doktori bizottsága évente négyszer ülésezik. Jogorvoslati kérelem vagy panasz esetén eljárását annak beadását követő 15 napon belül el kell kezdenie. 1.5 Felvételi bizottság A felvételi bizottság feladata, hogy az egyes doktori iskolák részére lebonyolítsa a felvételi folyamatot. A felvételi bizottság tagjait az Egyetem doktori tanácsa nevezi ki az érintett doktori iskola doktori tanácsának a javaslata alapján. 1.6 Átfogó vizsga bizottsága Az átfogó vizsga bizottsága feladata, hogy az egyes doktori iskolák szabályai alapján lebonyolítsa az átfogó vizsgákat. Az átfogó vizsga bizottságának tagjait az Egyetem doktori tanácsa nevezi ki a doktori iskolák doktori tanácsának a javaslatára. 1.7 Szigorlati vizsgabizottság A szigorlati vizsgabizottság feladata a szigorlat lebonyolítása. A szigorlat annak a doktori eljárásnak a része, amely alapján Magyarországon akkreditált doktori fokozat szerezhető meg. A szigorlati vizsgabizottság tagjait az Egyetem doktori tanácsa nevezi ki az egyes doktori tanácsok javaslata alapján. A szigorlati vizsgabizottság tagjainak száma legalább három, és közülük legalább egy külső tag. 1.8 Bírálóbizottság A bírálóbizottság feladata a doktori értekezések elbírálása. Tagjait az Egyetem doktori tanácsa nevezi ki az érintett doktori tanács javaslata alapján. Legalább három tagja van, akik közül kettő olyan hivatalos bíráló, akiknek feladata az, hogy a doktori értekezésről írásbeli értékelést készítsenek. Az egyik bírálónak külső személynek kell lennie. Amennyiben a doktorjelölt Magyarországon akkreditált doktori fokozatot igényel, a bírálóbizottság elnökének az Egyetem egyetemi tanárának vagy nyugalmazott egyetemi tanárának kell lennie. 3
A külső tag nem állhat semmilyen alkalmazási viszonyban az Egyetemmel.
4
A doktori értekezés benyújtása előtt a doktorjelöltet, akinek az értekezését elbírálják, felszólítják, hogy nevezze meg azokat a személyeket, akiket nem kíván a bírálók között látni, és ezt a kérését tételesen indokolja is meg. Amennyiben a doktori tanács elmulasztja figyelembe venni az ilyen irányú igényt, a doktorjelölt jogorvoslati kérelemmel fordulhat az Egyetem doktori tanácsához. 2. Felvételi feltételek Megjegyzés: Az Egyetem doktori szabályzata csupán követelményminimumot határoz meg, amelyet az Egyetem bármely doktori iskolájában tevékenykedő doktorjelölteknek teljesíteniük kell. E követelményeken kívül bármely doktori iskola doktori tanácsa további felvételi előírásokat fogalmazhat meg. 2.1 Nyelvtudás Az Egyetem bármely doktori iskolája által kínált doktori iskolába felvételizőknek az alábbi nyelvi felvételi követelményeinek kell megfelelniük, vagyis az alábbi nyelvvizsgák valamelyikével kell rendelkezniük: TOEFL (számítógépes) TOEFL (papíralapú) IELTS Cambridge Proficiency Examination Cambridge Advanced English Test
250 600 7 C A
A doktori tanács egyéb felvételi követelményeket is támaszthat, mint például további tesztek (GRE, LSAT, stb.) vizsgaeredményeinek igazolása. A további felvételi követelmények előírására vonatkozó javaslatot a doktori iskola teszi meg és terjeszti be az Egyetem doktori tanácsa felé. 2.2 Mentességek A jelentkezők következő kategóriái kérhetnek felmentést a fenti követelmények alól: a) az angol anyanyelvűek,4 b) az Egyetem jelenlegi és már végzett hallgatói, valamint c) akik az elmúlt öt évben legalább két egymást követő éven keresztül valamely elismert, angol nyelven oktató egyetemre jártak, d) akik MA vagy azzal egyenértékű végzettséget szereztek valamely elismert angol nyelvű egyetemen. Egy-egy doktori tanács a fentieken túl ennél szigorúbb vagy ennél bővebb nyelvi felvételi követelményeket is megállapíthat. 2.3 Korábbi diplomák A sikeres felvétel feltétele továbbá az azonos, hasonló vagy kapcsolódó területen szerzett első egyetemi oklevél (MA) vagy ennek megfelelő végzettség, kivéve, ha valamely doktori iskola akkreditációjában erről másképp rendelkeznek. Az Egyetem valamely doktori iskolájába jelentkező, az Egyetemen diplomát szerző hallgatók súlyozott tanulmányi átlagának el kell érnie a 4
Az olyan országokból jövő jelentkezők, ahol több hivatalos nyelv is van, hivatalos okirattal kötelesek bizonyítani, hogy az egyetemi alapképzésük nyelve az angol volt.
5
3,3 pontszámot. Olyan jelentkezők esetében, akik MA oklevelüket nem az Egyetemen szerezték, a jelentkezést értékelő doktori tanács dönti el, hogy tanulmányi átlaguk megfelel-e az Egyetem felvételi követelményeinek. 2.4 Felvételi kérelem A jelentkezőknek be kell nyújtaniuk: – szakmai önéletrajzukat, – a megfelelő angol nyelvtudást igazoló dokumentum másolatát, – a jelentkezési lapot, – két bizalmasan kezelt ajánlólevelet, – egyetemi alapképzettséget és posztgraduális képzettséget igazoló leckekönyvek és diplomák másolatát – tanulmányi tervüket és/vagy kutatási tervezetüket, – a tanszék által kért egyéb dokumentumokat. 2.5 Átvétel más doktori iskolából Egy másik felsőoktatási intézmény doktori iskolájában résztvevő hallgató kérheti áthelyezését az Egyetem doktori iskolájának programjába. Ebben az esetben a doktori iskola tanácsa a felvételt azzal a feltétellel fogadhatja el, hogy: – a hallgató elvégzi a program tananyagának azt a részét, amelyet számára a program doktori tanácsa előír, – a hallgató leteszi az átfogó vizsgát. 2.6 Jogállás, a képzés időtartama A sikeres felvételt követően a jelentkezőt a felvételi bizottság felveszi a doktori tanulmányok első évére doktori cím leendő várományosa státuszban. Az átfogó vizsga letétele után a doktorandusz megkapja a doktori cím várományosa státuszt. Az egyes doktori iskolák szabályzata rögzíti annak feltételeit, hogy miként kell az átfogó vizsgára jelentkezni és azt letenni. A hallgatónak az első beiratkozástól számítva hat év áll rendelkezésre arra, hogy benyújtsa doktori értekezését, kivéve ha a rektor az Egyetem doktori tanácsának javaslatára még a határidő lejárta előtt ezt az időszakot meghosszabbítja. Az esetleg sikertelen doktori eljárás esetén az első benyújtás követő két éven belül nyújtható be újabb értekezés. 2.7 i Nyilatkozat A beiratkozást követően a doktoranduszoknak a következő jogi nyilatkozatot kell aláírniuk: „Ezennel kijelentem, hogy nem vagyok és abban az időszakban, amikor a Közép-európai Egyetem beiratkozott hallgatója vagyok, függetlenül attól, hogy pénzügyi támogatásban részesülök-e vagy sem, a jövőben sem leszek más felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos vagy nem-nappali tagozatos, finanszírozott vagy nem-finanszírozott hallgatója az oktatás szintjétől és tematikájától függetlenül. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a jelen jogi nyilatkozattal ellentétesen cselekszem, akkor annak a Közép-európai Egyetemről való kizárás lehet a következménye.” A hallgatók a doktori tanácsnál felmentést kérhetnek e szabály alól. A doktori értekezésre vonatkozó előírások alól az olyan hallgató sem mentesül, aki engedélyt kapott arra, hogy két doktori iskolában vegyen részt. (Lásd a 8.1 pontot: az értekezés benyújtásakor mellékelni kell egy, a hallgató által aláírt nyilatkozatot arról, hogy az értekezés nem tartalmaz semmi olyan
6
anyagot, amelyet bármely mást intézménynél elfogadtak doktori fokozat elnyerése kapcsán.) Teljes állású munkaviszonyban foglalkoztatott hallgató nem részesülhet az Egyetem teljes összegű ösztöndíjában. A doktori bizottság felmentést adhat e szabály alól. 3. A doktori programok áttekintése – A beiratkozás időpontja és az átfogó vizsga letétele közötti időszakot átmeneti időszaknak nevezzük. (Lásd a továbbiakban 4.1 és 4.2 pontokat.) – A doktori cím leendő várományosai az átfogó vizsgát a doktori iskola szabályzata alapján teszik le. (Lásd a továbbiakban a 7.1. pontot.) – Azok a doktoranduszok, akik (a) sikeresen letették az átfogó vizsgát és (b) van kijelölt témavezetőjük (témavezetőik), a doktori cím várományosaivá válnak. A doktori cím várományosainak helyben kell lakniuk, kutatómunkájukban megfelelő haladást kell elérniük, valamint további, 4.3 pont alatt felsorolt követelménynek kell megfelelniük. – Azoknak a doktoranduszoknak, akik magyarországi akkreditációval rendelkező doktori fokozatot kívánnak szerezni, maximum két évvel a doktori értekezésük benyújtása előtt kezdeményezniük kell a doktori eljárás elindítását; és e folyamat ideje alatt státuszuk doktorjelölt. (Lásd a továbbiakban a 7.2 pontot.) – A doktorjelölteknek le kell tenniük a szigorlatot mielőtt doktori értekezésüket megvédenék. (Lásd a továbbiakba a 7.2 pontot.) – Amennyiben az érintett doktori iskola ezt előírja, a doktoranduszoknak be kell mutatniuk kutatási tervüket egy bizottság előtt, amelyet doktori tanács nevez ki. (Lásd a továbbiakban a 7.3 pontot.) – Az után, hogy a doktori cím várományosai eleget tettek az összes, a doktori iskolájuk által előírt követelménynek, benyújtják doktori értekezésüket. (Lásd a továbbiakban a 8.1 pontot.) – A benyújtott doktori értekezés értékelése nyilvános szóbeli vagy írásbeli védés során történik. (Lásd a továbbiakban a 8.2 pontot.) – A doktori értekezés sikeres megvédését követően a bírálóbizottság az Egyetem doktori tanácsának javaslatot tesz arra, hogy a hallgató kapja meg a doktori fokozatot. 4. Helyben lakás; részvételi és egyéb kötelezettségek 4.1 A doktori cím leendő várományosai lakjanak helyben. Egyéb kötelezettségek A doktori cím várományosainak Budapesten kell lakniuk. Igény velük szemben, hogy vegyenek részt az Egyetem területén folyó tudományos életben és a tanszéküktől kapott szóbeli vagy írásbeli megkeresésekre a tanszék szabályzatának megfelelően reagáljanak. A doktori tanács előzetes jóváhagyását kell kérni, amennyiben valaki máshol kíván lakni, mint Budapesten. 4.2 Tantárgyak A doktori iskolák maguk alakítják ki a doktoranduszok számára a tantárgyakra vonatkozó követelményeket. A doktoranduszokat csak olyan oktatók és kutatók taníthatják, akik doktori fokozattal vagy más, azzal egyenértékű képesítéssel rendelkeznek. Bár korlátozott számban a tanórákon jelen lehetnek első egyetemi oklevéllel rendelkező (MA) hallgatók is, az órák legalább 70 százalékánál úgy kell kialakítani a tematikát, hogy az a doktori iskola igényeinek feleljen meg. 4.3 A doktori cím várományosai lakjanak helyben. Egyéb kötelezettségek A doktori cím várományosa státusz megszerzése után a hallgató:
7
a. az eredeti kutatási adatokat és bármely más eredeti kutatási eredményt megfelelő módon tárolja, és azokat szükség esetén hozzáférhetővé teszi; b. a doktori téma vezetőjével megbeszélést kezdeményez az útmutatás természetével és a szükséges lépésekkel kapcsolatban, valamint megállapodik egy, a rendszeres kapcsolattartást lehetővé tevő ütemtervben; c. a doktori tanács részére legalább évente egyszer írásbeli jelentést ad kutatási eredményeiről, dokumentálva a témavezetővel előre egyeztetett munka/kutatás előmenetelét. Amennyiben a doktori iskola tanácsa a jelentést nem találja megfelelőnek, erről hivatalos írásbeli figyelmeztetést küld. A doktorandusz köteles ezt a helyzetet három hónapon belül megváltoztatni, ellenkező esetben az ösztöndíjfizetés leállítható és a doktori cím várományosa jogviszonya elbocsátással megszüntethető; d. a doktori cím várományosa státusz ideje alatt legalább két ízben nyilvánosan bemutatja tudományos munkáját; e. a doktori téma vezetőjével egyeztetett menetrend szerint elkészíti a disszertációját; f. teljesíti mindazokat a további kötelezettségeket, amelyeket a doktori iskola szabályzata és irányelvei számára előírnak. A doktori cím várományosainak Budapesten kell lakniuk és rendszeresen kell látogatniuk az Egyetemet. Részt kell venniük a doktori iskola tudományos életében annak szabályzata szellemében: jelen kell lenniük a szemináriumokon, oktatási programokon és az előadásokon. A doktori cím várományosa az átfogó vizsga letétele utáni időszak meghatározott részében lakhat Budapesten kívül is, amennyiben erre a doktori tanácstól előzetesen engedélyt kap. A doktori iskolák feladata, hogy biztosítsanak olyan lehetőségeket, ahol doktoranduszaik beszámolhatnak munkájukról (bemutathatják kutatási naplójukat vagy értekezésük egy-egy fejezetét) tanszékük oktatóinak, kutatóinak vagy egy szélesebb szakmai közönségnek. A doktori iskolák tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a doktori cím várományosai minél többet taníthassanak. Amennyiben az Egyetem erre nem tud lehetőséget nyújtani, a doktori tanácsok biztassák a hallgatókat arra, hogy keressenek tanítási lehetőséget más, akkreditált egyetemen. 5. Évkihagyás, újbóli beiratkozás, elbocsátás 5.1 Évkihagyás és újbóli beiratkozás A doktori cím várományosa kérheti a doktori tanács engedélyét ahhoz, hogy tanulmányainak folytatását maximum két évre elhalassza. A halasztási időszak során a hallgató ismét kérvényezheti a doktori tanácsnál, hogy újból beiratkozhasson, amennyiben ezt két éven belül teszi. Az évkihagyás előtti időszakot beszámítják abba a hatéves periódusba, amelyen belül a doktori értekezést be kell nyújtani. 5.2 Elbocsátás A doktori tanács a következő okok miatt bocsáthatja el a doktori cím várományosát vagy a doktori cím leendő várományosát: – tanulmányi eredménye nem kielégítő; – kutatási munkájával nem halad az elvárt módon; – nem tartja be az Egyetem és a doktori iskola szabályzatát.
8
A doktori tanácsnak legalább két hónappal az esetleges elbocsátás előtt írásban figyelmeztetni kell a doktori cím várományosait e szankcióról. A doktori cím várományosainak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a doktori tanács előtt kifejthessék álláspontjukat mielőtt elbocsátásuk hatályba lépne. 6. Témavezetés 6.1 Témavezetés a munka kezdeti szakaszában A doktori tanács kijelölhet előzetes témavezetőt a doktori cím leendő várományosa számára, hogy ily módon a hallgató már munkája kezdeti szakaszában szakszerű támogatást kaphasson. 6.2 Témavezető és társ-témavezető A doktori tanács az adott kutatás témájának és a tanszék kapacitásának figyelembevételével témavezetőt jelöl ki a doktorandusz számára, és a témavezető nevét felterjeszti az Egyetem doktori tanácsához jóváhagyás céljából. Ha a kutatási terület komplexitása ezt indokolja, vagy a témavezető hosszabb időre távol tartózkodik, a doktori tanács kijelölhet egy társ-témavezetőt. A doktoranduszok javaslatot tehetnek témavezetőjük (és társ-témavezetőjük) személyére a doktori tanácsnál. 6.3 A témavezető kiválasztásának feltételei Témavezetőként kizárólag olyan oktató és kutató tevékenykedhet, aki doktori fokozattal vagy más hasonló képesítéssel rendelkezik. Ugyanezek a kiválasztási feltételek érvényesek a társtémavezetőkre. Az Egyetem olyan oktatói, akik teljes óraszámban tanítanak, egyidejűleg maximum hat doktorandusz témavezetését vállalhatják. Az Egyetem doktori iskoláinak tanévenként több mint három CEU kredit értékű tantárgyat oktató egyéb tagjai egyidejűleg csak hatnál kevesebb doktorandusz témavezetését vállalhatják (a tanított kreditek arányában). Kétes esetekben az arányról az Egyetem doktori tanácsa dönt. Témavezetői megbízatást betölthetnek olyan nyugalmazott egyetemi tanárok is, akik egyébként az adott időpontban nem állnak az Egyetem alkalmazásában. Amennyiben vitatott helyzet alakulna ki, hogy a témavezetői listát milyen körből állítsák össze, akkor a kérdésről az Egyetem doktori tanácsa dönt. Az egyes oktatókra, kutatókra jutó maximális doktori hallgatói szám kiszámításakor a társ-témavezetői beosztás teljes értékű témavezetői pozíciónak számít. 6.4 Témavezető megváltoztatása A doktorandusz írásban kérheti témavezetője vagy társ-témavezetője megváltoztatását (kérelmének megindokolásával). Az ilyen kéréssel a doktori tanácsnak 15 napon belül foglalkoznia kell, és a témavezetők státuszának megváltoztatásáról hozott bármilyen döntéséről értesítenie kell az Egyetem doktori tanácsát jóváhagyás végett. Indokolt esetben a doktori tanács is kezdeményezhet változtatást a témavezető személyében az Egyetem doktori tanácsánál. 6.5 A témavezető és a társ-témavezető feladatai A témavezető és a társ-témavezető feladata többek között, hogy a. a kutatás természetével, a színvonalbeli elvárásokkal, a választható témákkal, a kutatás megtervezésével és a szakirodalommal, ill. forrásokkal kapcsolatban útmutatást nyújtson; b. részletes szakmai tanácsadást tartson, biztosítva, hogy a kutatási munka egésze és a disszertáció megírása a tervezett időn belül megtörténjen;
9
c. rendszeresen írásbeli munkákat és kutatási eredményeket kérjen (ideértve a disszertáció részleteit), ill. építő jellegű kritikájával kiegészítve ésszerű időben visszaadja azokat; d. doktoranduszt munkájának megfelelő vagy nem megfelelő haladásáról tájékoztassa; e. évente egyszer írásban beszámoljon a doktori iskola tanácsának a doktorandusz előmeneteléről; e beszámoló tartalmát meg kell ismertetnie a doktorandusszal a doktori iskola szabályzatának megfelelően; f. segítse a doktoranduszt abban, hogy felkészülhessen tudományos pályájára; g. a doktoranduszt bátorítsa arra, hogy a tanszék és az Egyetem szellemi életében teljes és aktív részt vállaljon; h. tanácsot és segítséget nyújtson a megfelelő fogadó egyetem keresésében, ahol a doktorandusz a doktori kutatástámogatási rendszer keretein belül külföldön tanulhat és kutatást folytathat; i. a doktori iskola szabályzatában meghatározott egyéb feladatokat teljesítse. A témavezető feladatai abban az esetben is fennállnak, ha a témavezető tudományos alkotószabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon van. 6.6 Külső témavezető; kutatás külföldön a doktori kutatástámogatási rendszer segítségével Az Egyetem arra biztatja a doktoranduszokat, hogy az átfogó vizsga letételét követő időszakban töltsenek el legalább három hónapot egy másik egyetemen. Annak érdekében, hogy az ily módon külföldön eltöltött idő a lehető leghasznosabban teljen el, a témavezető – a doktori tanáccsal együttműködve – segíti a doktoranduszt abban, hogy a befogadó intézményben egy kapcsolattartó oktatót vagy kutatót találjon, aki kész a külső témavezetői poszt betöltésére. 7. Vizsgák 7.1 Átfogó vizsga A doktori cím leendő várományosai átfogó vizsgát tesznek azt követően, hogy sikeresen teljesítették az egyes doktori iskolákban előírt követelményeket. Szabályzatukban a doktori iskolák részletesen térjenek ki az értékelés rendszerére is, továbbá az átfogó vizsgák ütemezésére. A doktori iskola szabályzata meghatározhatja az átfogó vizsga utóvizsgájának feltételeit is. Amennyiben ilyen rendelkezés születik, akkor az átfogó vizsgák csak egy ízben ismételhetők meg. A doktori tanácsoknak értesíteniük kell az Egyetem doktori tanácsát az átfogó vizsga tervezett időpontjáról és az átfogó vizsgát levezető bizottság tagjairól. 7.2 Szigorlat Azoknak a doktoranduszoknak, akik Magyarországon akkreditált doktori fokozatot igényelnek, szigorlatot kell tenniük. Miután a doktori cím várományosa a magyarországi akkreditálással rendelkező doktori fokozat elnyeréséhez szükséges doktori eljárásra jelentkezett, státusza doktorjelölt lesz. A szigorlatot le kell tenni két évvel azt követően, hogy valaki elnyerte a doktorjelölti státuszt. A szigorlati vizsgabizottság mérlegeli mind a doktorjelölt kutatásának értékét, mind képességeit és tárgyszerű ismereteit ahhoz, hogy sikeresen megírhassa doktori értekezését. A doktori értekezést két évvel a doktorjelölti státusz megszerzését követően be kell nyújtani. 7.3 Nyelvi követelmények A Magyarországon akkreditált doktori fokozatot elnyerni kívánó doktorjelöltnek igazolnia kell a magyar nyelven kívül két idegen nyelv megfelelő szintű ismeretét. Az Egyetem bármely doktori iskolájába történt felvételkor a jelentkezőnek már igazolnia kellett, az angol nyelv megfelelő
1
szintű ismeretét (lásd a felvételi feltételekről rendelkező fenti 2.1 pontot). Idegen nyelv megfelelő szintű ismeretét a következő módokon lehet igazolni: – magyar állami „C” típusú alapfokú vagy magasabb szintű nyelvvizsga; – külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány; – külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél; – középfokú vagy felsőfokú intézményben szervezett nyelvi kurzus sikeres elvégzését igazoló oklevél; – idegen nyelven sikeresen letett vizsga az Egyetem szakmai-tudományos írásgyakorlattal foglalkozó részlegénél. A doktorjelölteknek nem kell hivatalos okmánnyal igazolniuk anyanyelvük ismeretét. 7.4 A kutatási tervezet védése A doktori iskolák előírhatják, hogy a doktorandusz mutassa be kutatási tervezetét, amely képet ad a hallgatónak az egyes doktori iskolák szabályzatában leírt módon folytatott kutatási tevékenységéről. Az egyes doktori iskolák szabályzatukban határozzák meg, hogy a kutatási naplót mikor kell bemutatni és hogyan történik értékelése. Minőségi kifogás esetén a kutatási tervezet újbóli bemutatására csak egy ízben kerülhet sor. Az a doktorandusz, akinek tanulmányi eredménye kielégítő, sikeresen leteszi az átfogó vizsgát és (amennyiben szükséges) sikeresen megvédi kutatási naplóját, de nem készíti el doktori értekezését, az ilyen irányú kérelme nyomán megkaphatja MPhil fokozatot az Egyetem MPhil fokozatokra vonatkozó állásfoglalásával összhangban. 8. A doktori értekezés benyújtása és megvédése 8.1 A doktori értekezés benyújtásának formai követelményei Doktori tanácsi előzetes engedély nélkül a doktori értekezés terjedelme nem haladhatja meg a 80.000 szót (amely magában foglalja a táblázatokat, grafikonokat és lábjegyzeteket, viszont szakirodalom jegyzékét nem). A benyújtott disszertációnak tartalmaznia kell: 1. a szerző nevét, a benyújtás helyét és időpontját és a témavezető nevét tartalmazó címoldalt; 2. a tartalomjegyzéket; 3. egy maximum 500 szavas összefoglalót; 4. aláírt nyilatkozatot arról, hogy a disszertáció nem tartalmaz semmi olyan anyagot, amelyet bármely más értekezéshez írtak bármely más intézménynél; 5. aláírt nyilatkozatot arról, hogy a disszertáció nem tartalmaz semmilyen, más személy által korábban írt és/vagy közzétett anyagot kivéve, ha erről a szakirodalom-jegyzék, stb. megfelelő módon tájékoztatást ad; 6. amennyiben a disszertáció közös kutatáson alapul, egy közleményt az egyes szerzők egyéni közreműködéséről. Az értekezés két nyomtatott példányát kell benyújtani a doktori tanácsnak, egy harmadik nyomtatott példányt az Egyetem könyvtárának kell beadni, és az értekezés elektronikus változatát fel kell tölteni az Egyetem elektronikus disszertációs adatbázisába. Ha a doktorandusz doktori értekezésének kiadását tervezi, kérheti, hogy tekintsenek el az elektronikus adatbázisba történő feltöltésétől. A kérelmet a doktori tanácsnak kell benyújtani. 8.2 A doktori értekezés megvédése
1
A doktori tanács javaslatot tesz az értekezés legalább két hivatalos bírálójának személyére, akik közül legalább egy nem áll semmilyen szerződéses viszonyban az Egyetemmel. A bírálók tagjai a bírálóbizottságnak. (Lásd még az 1.8 pontot a bírálóbizottság összetételéről.) A bírálók a kinevezésüket követő két hónapon belül írásos jelentést kell, hogy készítsenek az értekezésről (a szorgalmi idő során). Mindkét bírálónak feladata, hogy írásban foglaljon állást arról, hogy az értekezés alkalmas-e arra, hogy védésre benyújtsák. Amennyiben valamelyikük álláspontja elutasító, egy további bírálót kell kinevezni. Az egyes doktori iskolák részletes szabályzata tartalmazzon eligazítást az értekezések értékeléséhez. A doktori értekezés védése történhet szóban vagy írásban. Magyarországi akkreditációval rendelkező doktori cím esetén a szóbeli védést kell választani. Szóbeli védelem esetében a védésre két hónappal az előírt számú pozitív bírálói jelentés kézhezvételét követően kerüljön sor. A doktorjelölt előre megkapja a bírálók jelentését, és a szóbeli védésre írásbeli válasz megírásával készül. A szóbeli védés során a doktorjelölt összefoglalja az értekezés főbb pontjait, és válaszol a bírálóbizottság tagjai és a közönség kérdéseire és felvetéseire. A vitát követően a bírálóbizottság zárt ajtók mögött dönt arról, hogy elfogadja-e a disszertációt (az elfogadásról lásd a 8.3 pontot alább). A bírálóbizottság döntését a bizottság elnöke jelenti be. Amennyiben az értekezés védése írásos formában történik, akkor a bírálók és a témavezető részletes írásbeli értékelést készítenek az értekezésről. E dokumentum részét képezik további kérdések, amelyekre a doktorjelöltnek írásban kell válaszolnia, továbbá javaslatokat az értekezés módosítására, valamint bármely más, általuk fontosnak tartott megjegyzést. Ezt követően a doktorjelöltnek e kérdésekre írásban kell válaszolnia, végre kell hajtania a bírálók anyagában javasolt változtatásokat és módosításokat, vagy részletes ki kell fejtenie, hogy a javasolt változtatásokat és módosításokat miért nem hajtja végre. Ezt a bírálók és a témavezető vagy elfogadja, vagy javasol egy következő, egyben záró fordulót, amely újabb kérdésekből, tisztázás és/vagy módosítás kéréséből áll. Ezek után a bírálóknak és témavezetőnek írásban ki kell jelenteniük, hogy az értekezés teljesen megfelelő eredetiség, a kutatási téma tárgyalásának terjedelme, mélysége és minősége szempontjából és ennek alapján érdemes arra, hogy doktori fokozatot nyerjen el, vagy ki kell jelenteniük, hogy jelenlegi formájában az értekezés nem alkalmas arra, hogy doktori fokozat kapjon. A doktori iskolák rendelkezzenek részletes szabályzattal mind az írott, mind a szóbeli védés tekintetében. E szabályzatokat, és az azokban végrehajtott esetleges változtatásokat, az Egyetem doktori tanácsának jóvá kell hagynia. 8.3 A doktori értekezés elfogadásának feltételei Egy doktori értekezés akkor felel meg a követelményeknek, ha egy adott téma megismerését és megértését nagymértékben és eredeti módon elősegíti, továbbá bizonyítja, hogy a doktorjelölt képes önálló, magas szintű kutatómunka elvégzésére. Akár szóbeli, akár írásbeli módon kerül sor az értekezés megvédésére, a bírálóbizottság minden tagja írásban nyilatkozzon a következőkről: a. a disszertáció jelentős mértékben hozzájárul-e a vizsgált téma ismeretanyagához és megértéséhez; b. a disszertáció bizonyítja-e, hogy a doktorandusz önálló, magas szintű tudományos munkásságra képes; c. a disszertáció anyaga publikálásra érdemes-e;
1
d. a disszertáció a legkorszerűbb tudásról ad-e tanúbizonyságot az adott tárgyban; e. a mondanivaló tálalása kielégítő-e a formája és nyelvi megformálása szempontjából. A doktori iskola részletesen szabályozza a disszertációk elfogadásának módját. E folyamat részét képezheti az is, hogy a védés előtt vagy után módosítási igények merülnek fel. Utóbbi esetben a bírálóbizottság mindegyik tagjának írásban kell igazolnia, hogy az igényelt módosításra valóban sor került. A bírálóbizottság az értekezés elfogadásáról egyszerű többségi elven szavaz, és ennek megfelelően dönthet úgy, hogy a doktorjelölt megkapja/ne kapja meg a doktori fokozatot. Amennyiben jelentős nézetkülönbség alakul ki a bírálók állásfoglalásában, a doktori tanácsnak további bírálókat kell kijelölnie. 9. Jogorvoslat 9.1 Fellebbezés benyújtása A hallgatók fellebbezést nyújthatnak be az Egyetem doktori tanácsához a doktori iskolák tanácsai vagy bármelyik vizsgabizottság bármely döntése ellen. E döntések vonatkozhatnak évkihagyásra, újbóli beiratkozásra, a hallgatói státusz megszüntetésére, továbbá az átfogó vizsga, a kutatási napló, a szigorlat és a doktori védés eredményére. Egyéb jogorvoslati kérelmekkel vagy a fegyelmi bizottsághoz, vagy a panaszbizottsághoz kell fordulni az Egyetem Etikai szabályzatában foglaltaknak megfelelően. A jogorvoslati kérelmet írásban kell benyújtani, a fellebbezést meg kell indokolni, és meg kell fogalmazni, hogy a fellebbező milyen eredményt vár ettől az eljárástól. A fellebbezést az Egyetem doktori tanácsa elnökének kell címezni, és beadására maximum két héttel az után kell, hogy sor kerüljön, hogy az érintett döntést tudatták a hallgatóval. 9.2 A fellebbezési eljárás A jogorvoslati kérelem kézhez vételét követően az Egyetem doktori tanácsának elnöke, vagy az Egyetem doktori tanácsának egy vagy több tagja, akiket az elnök e feladatra kijelöl, összegyűjtik az esetre vonatkozó információkat. Ennek során fontos annak tisztázása, hogy mi az álláspontja annak doktori tanácsnak vagy vizsgabizottságnak, amelynek döntése e jogorvoslati kérelem tárgyát képezi. Az Egyetem doktori tanácsa kérheti, hogy az érintett testület írásban fejtse ki álláspontját vagy javasolhat szóbeli meghallgatást is. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ügy tisztázására mielőbb sor kerüljön. Amint összegyűlt az ügy érdemi tárgyalásához szükséges minden információ, vagy lezajlott az érintettek meghallgatása, összeül az Egyetem doktori tanácsa és mérlegeli a jogorvoslati kérelem megalapozottságát. Az Egyetem doktori tanácsa dönthet úgy, hogy a fellebbezés nem kellően megalapozott és fenntartja az érintett testület döntését; de dönthet úgy is, hogy a fellebbezés kellően megalapozott, és így felülbírálja az érintett testület korábbi döntését. Az Egyetem doktori tanácsa arra is javaslatokat tehet az érintett testületek számára, hogy a kérdéses szituációt más eszközökkel oldják meg. Amennyiben az ilyen döntés befolyásolja egy vizsga végeredményét, és az eredeti döntést megváltoztatták, a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vizsgát ismét letegye e döntést követő ésszerűen meghatározott időkorláton belül.
1
Másodfokon az Egyetem doktori tanácsának döntése ellen is lehet jogorvoslati keresettel élni a rektornak benyújtandó fellebbezéssel. A Rektor döntése végleges.
1
