A Kunszállási Tóth Pál Általános Iskolája Diákönkormányzatának havilapja
A Tót(h)ágas ONLINE minden kedves olvasójának, szülőnek, pedagógusnak, gyermeknek és minden kunszállási lakosnak békés, boldog, szeretetteljes karácsonyt kíván!
VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
Székely karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első havat. Már december eleje óta a reggeli felkelés után azonnal az ablakhoz siettünk, hogy ledörzsölve a jégvirágokat, megláthassuk az első havat, szabadságunk kezdetét. Idén sem kellett csalódnunk. Már november végén megjelentek a fellegek, s letették terhüket a hegyek koszorúja övezte völgyben. András-napra már hósipka borította a Kömöge tetejét, s december közepén egy éjszaka kétarasznyi hó hullott, de nem ám olyan városias, hosszú szállingózás módján! Vastag bunda alá került a táj, a falu, a hó beterített mindent, s mesevilágot varázsolt a környékre. Az iskolának akkor egyszeribe vége szakadt, a szünidő kezdetét nem a kalendárium betűi, hanem az első hó jelentette. Hurrá! - rohantunk vissza az ablaktól, s sarokba dobva az iskolatáskát, lázasan kezdtük szőni a szünidei terveket. Kertünk vége a hegyek lábáig nyúlott, s kukoricacsutkát cipőnkre kötve vígan siklottunk a havon. Csúszkálással, ródlizással telt az idő, s este, mikor a konyhában egybegyűlt a család, hallgattuk az öregek szavát, apám, Márton tréfálkozásait, a világ gondját, s körülfogott bennünket anyám szerető gondoskodása. Kezdetét vette a sütés-főzés, a készülődés. Hamarost itt a karácsony. S mikor apánk egy este azt mondta, hogy másnap levágjuk a disznót, tudtuk, már csak napok vannak hátra, s esténként leszakítva a leveles naptár lapjait, mi, gyerekek, lestük azt az egyre közelebb kerülő piros betűs számot. Már a szánkózás sem volt az igazi, s amíg a férfiak az udvarban tettek-vettek az állatok körül, mi néztük a konyhaasztal köré kuporodva az anyám keze alól kikerülő mézes figurákat, cukordíszeket, apró meglepetéseket. Titkolózni nemigen lehetett, nem is volt rá szükség. Őszinte világ volt a miénk, tiszta szándékú, egyszerű szavú. Úgy mondták otthon: karácsonykor Jézust várjuk, hogy eljöjjön hozzánk, készülünk, hogy méltónak találjon minket. S az igazi ajándékok ezek az esték voltak, amikor a család összehajolva, gyerekek és szülők közös izgalmával, tréfálkozással az eljövendő nap örömében készülgetett.
VIII. évfolyam 9- 10. szám
Egy este, hogy apám elfújta a lámpást, Dorka húgom odasúgta anyjának: Anya, ugye a Mennyországban is így telnek az esték? Anyám igenére már tudtuk, eljön Ő hozzánk, mint tavaly, tavalyelőtt, s amióta csak az eszemet tudom. Aznap szépet álmodtam, angyalok seperték a havat a behavazott utcán. Egy meglepetés azonban mindig volt. A fa. Észrevétlen, hogy mi, gyerekek sehogy sem értettük, hogyan kerül oda az asztalra, csak lenyűgözve álltuk körül este a gyertyafényben alakot öltő karácsonyfát. A várt reggelen apám szokás szerint fogta a fejszéjét, felvette hótaposó csizmáját, s mikorra mi előkászálódtunk a meleg dunyhák alól, már csak imbolygó alakját láttuk a hegynek tartva a fehér hómezőben. A fát még az ősszel kinézte. Igaz, kicsit messze kellett mennie fel a hegyekbe, de ezt az utat minden évben megtette, talán neki is le kellett tenni a gondokat, kóborolni a csendes, behavazott tájon. A hó érintetlen volt, nehezen haladt előre. Itt-ott állatnyomokat látott. A fagy megdermesztette a fákat, bokrokat, s tündérvirággá varázsolta az erdőt. A Kömöge alatt vitt az útja, aztán fel egy dombtetőre, majd végig a gerincen. Megismerte a helyet. Az ősszel itt kaszáltak egy réten, s már akkor látott egy kis fenyőfát. Arányos termete, dús ágai, tömött levelei, szürkészöld színe rögtön feltűnt neki, s képzeletében már látta is felöltöztetve a szoba sarkában. Ott is volt a fa egy kis beszögellésben, évszázados fenyők oltalmában. Két csapásra kivágta, majd kicsit megpihenve belakmározott anyám varrta tarisznyájából, s elindult visszafelé. A megindult hóesés betemette a nyomokat, s bizony iparkodnia kellett, hogy sötétedésre visszaérjen. Baljós zúgással feltámadt a szél. Hóna alatt a fenyőfával ugyancsak különös látvány lehetett. De ismerte a tájat, hiszen itt gyerekeskedett, s a falut is alig hagyta el. S mikor arról beszélt az unszolásunkra, hogy volt egyszer Pesten is, teljes bizonyossággal gondoltuk, hogy apánk világlátott ember. Leért a völgybe, s már erőst szürkült az idő, mikor elérte a falu első házait.
2014. december 31.
A hegyek alatt, a forrásnál - hova együtt jártunk a nyáron a többi gyerekkel vízért -, kis ház állott. Egy öreg juhászé volt, kit, mivel nem csizmában járt, hanem bakancsban - mindenki Bakancsos Pista bácsinak szólított. Rossz érzés fogta el apámat a behavazott udvar, a setét ablakok láttán. Megnyitotta a kertajtót, letámasztotta a fát a tornácra és benyitott a házba. Pista bácsi az ágyban feküdt. Mi van magával? - kérdé apám, ahogy meggyújtotta a világot. Beteg vagyok, Márton - mondta az öreg. A kályha hideg volt. Mindjárt befűtök. Zsófi majd holnap hoz meleg levest meg kóstolót. Azzal kiment a fészerbe, fát keresett. De csak a hó alatt talált nyirkos, korhadt fadarabokat, így a feladat reménytelennek látszott. Aztán pillantása az ajtónál lévő fára esett. A tuskóra tette a kis fenyőt, s nagyot fohászkodva apróra hasította. Lassan pattogni kezdett a tűz, s fenyőillat töltötte be a kicsi házat. Pista bácsi megkönnyebbedett. Akkor holnap - mondta apám búcsúzóul. Már nagyon vártuk őt. Nehéz lépteit hallva izgalom vett rajtunk erőt. Végre mindannyian együtt vagyunk idehaza. Mikor pillantásunk fehér arcára esett, csak annyit gondoltunk, milyen hideg lehet, s újra
átadtuk magunkat a várakozás bódító érzésének. Anyám néhány szót váltott apámmal, majd ünneplőbe öltözve ültünk le a konyhában, s kezdődött, amit úgy vártunk. Apám ölbe vett bennünket, s szokása szerint mesélni kezdett egy idegen országról, egy házaspárról, a születendő kisgyermekről, emberekről, hatalmasokról és szegényekről. Beszélt a rokonokról, a barátokról, a nélkülözőkről, s percek alatt odavarázsolta elénk a falut, a múltat és jövőt, az egész világot. Aztán énekelni kezdtünk, s mikor a kis csengő megszólalt, nagy izgalommal nyitottuk ki a szobaajtót. Az asztalon egy tányérban ott voltak a mézes és cukrozott díszek, égtek a gyertyák a tartókban, de a fa, a fa az nem volt sehol. Könnyes szemmel, kérdőn néztünk apánkra. Apám a sarokban állt, anyával egymáshoz hajoltak, szemükben megcsillant valami, akkor úgy gondoltam, a gyertyák fénye. - Találkoztam az úton Vele, - mondta, elkérte a fát, én meg odaadtam neki, hiszen nem illik egy kérést megtagadni Tőle. Szavai megnyugtatóan csengtek. Anyám, hogy a csend feszültségét feloldja, az ünnepi asztalhoz invitált bennünket. Boldog karácsonyt mindenkinek mondta, és behozta a gőzölgő levest.
Grafl Rezső Garay András nyomán
Vicces sztorik Néhány valós, vicces sztorit gyűjtöttünk össze a gyerekektől, amik tényleg megestek velük. Ennyit hoztunk erre a hónapra: jó szórakozást! Garantált a röhögés! Az egyik nap úgy gondoltam felülök a kistraktorra, és elkezdem vezetni, mert az olyan menő. Viszont rosszul sült el a dolog. Felülni még csak felültem valahogy, elindulni is segítettek, ami azután történt az a rémálmok rémálma volt. Megijedtem, mert nem tudtam hogyan kell irányítani. Bármit tettem ő csak pöfögött, és ment tovább előre. És akkor, bumm neki a garázsajtónak. Azóta nem ülök traktorra. Utóirat: az ajtónak nem lett semmi baja.
„Egy névtelen lány” Egy szép őszi napon úgy gondoltam meglátogatom a disznóinkat. Ki is mentem hozzájuk. Vad, merész elhatározásra jutottam. Bementem közéjük, és választottam magamnak egy tetszetős példányt, egy jókora pettyes hátút. Úgy gondoltam, ha már így összebarátkoztunk, fel VIII. évfolyam 9- 10. szám
is ülök rá. Egy perc alatt fent is voltam. De arra nem gondoltam, hogy nyitva hagytam az ajtót. Már túl késő volt. Az óriásmalac, vágtatott, mint a szél, át az árkon, át a bokron, a kerten keresztül. Nem volt menekvés, egyszer csak ledobott a hálátlanja. És senki sem segített. Az emberek körbeálltak és röhögtek. A disznó meg nem várt
2014. december 31.
meg, szaladt tovább. Csalódtam benne. Ezért egy téli napon megkapta a büntetését…
„Egy disznós lány” Kirándulni voltunk Budapesten. Sétáltunk az utcán, néhány ember ajándékként kínálgatott, valamilyen gumicukorhoz hasonló rudakat. Gondoltam, miért ne, mi bajom lehet belőle, elfogadok egyet. Beleharaptam, ízlelgettem és rájöttem, hogy ez nem gumicukor… Hanem ez szappan!!! Méghozzá férfiszappan! Kiköptem, de az íze a számban maradt, Szörnyen kellemetlen, keserű volt. Azóta ha olyan illatot érzek, felfordul a gyomrom. Többet nem fogadok el idegenektől „cukrot”!
„egy szerencsétlenül járt lány” Osztálykiránduláson voltunk az osztálytársaimmal, és a fölöttünk járókkal. A
lányokkal elfoglaltuk a szobát, melyben emeletes ágyak voltak. Én mindenképpen lent akartam aludni, mert féltem, hogy fentről leesek. Így tehát lent rendezkedtem be, a barátnőm meg fölöttem aludt. Lefeküdtem az ágyra, mert elfáradtam az utazástól. A barátnőm felvitte az emeletes ágy fenti részére a cuccát, párnákat meg ilyeneket. Ahogy felment és letérdelt az ágyra... az megreccsent, letört róla egy deszka, ami egyenesen homlokon talált engem. Hiába próbáltuk, nem tudtuk visszatenni. Ezek után a barátnőm nem mert felmenni, mert fél, hogy leszakad az egész ágy, és rám esik. Egy megoldás maradt csupán, úgy gondolta, hogy mellettem tölti az éjszakát. Ketten aludtunk egy egyszemélyes ágyon. Egész éjszaka meg se mertünk mozdulni, mert még arra se volt hely, hogy megforduljunk az ágyon. Talán ha 3-4 órát aludhattam. Ennek ellenére a kirándulás fantasztikus volt! „egy kialvatlan lány” Tok Natália
Az iskolai úszásoktatásról Szeptember-november hónapokban hetente egyszer, összesen nyolc alkalommal voltak iskolánk ötödik osztályos tanulói a kiskunfélegyházi városi uszodában úszásoktatáson. Az új tanterv szerint ez kötelező, és a biztonságos úszni tudás elsajátítása a cél. Minden alkalommal két órát töltött a vízben a tizenhárom gyerek. Négy fő már biztonságosan úszott, ők az egyik kísérő felügyeletével a nagymedencében úsztak le egy meghatározott távot, utána játszhattak. A többiek közül négyen teljesen kezdők voltak, még a víz alá sem mertek lebújni. A tanmedencében a mellúszás elsajátítás volt a fő cél, de a gyors- és a hátúszás alapjaival is megismerkedtek a tanulók. A foglalkozások végén jutott egy kis idő pancsolásra, ugrálásra, vízi játékokra is. A tanfolyamot Mayer Erika testnevelő tanár úszóverseny rendezésével zárta, amit a fiúknál Eőrsi Gábor, a lányoknál Hegyi Ivett, a teljesen kezdők között Duzmath Gábor nyert meg. Az 5. osztályos úszásoktatás végére a 13 főből kilenc biztonsággal úszik a nagymedencében. Négyen vízbiztonságot szereztek, és a víz alatt tudnak úszni mellúszásban, ők a hetedik osztályban folytatják, és befejezik az úszástanulást. (Fényképek az iskolai honlapon a képek menüpont alatt.) Mayer Erika – Grafl Rezső
VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
E havi filmajánlónk: Tanulva szórakozz, FILMEZZ! Újra jelentkezik a Tót(h)ágas ONLINE filmajánló rovata. Olyan filmeket próbáltam összeválogatni, amelyek legjobban illenek egy borongós késő őszi-kora téli estéhez, délutánhoz! Remélem ez sikerült, és amit olvastok-láttok tetszeni fog nektek! Az első egy vicces, ugyanakkor fordulatos film. Sokat nevethetünk rajta, de a sablonos vígjátékokkal ellentétben ennek van lényege, története.
Ilyen az élet Holly (Katherine Heigl) és Eric (Josh Duhamel) amennyire sikeres az üzletben, annyira sikertelen a szerelemben. A randijuk is katasztrofálisan sikerült. Ki nem állhatják egymást, viszont mindketten odavannak a csöpp keresztlányukért. Amikor a kis Sophie szülei tragikus balesetben életüket vesztik, a gyermeküket rájuk hagyják. Nincs más hátra, félre kell tenniük minden ellenszenvüket és a nézeteltéréseiket. Kénytelenek összeköltözni, és a karrierjüket, illetve más, addig fontosnak dolgaikat háttérbe szorítani. Idővel rájönnek, hogy az együttélés nem is annyira szörnyű, mint ahogy azt gondolták. A következő egy méltán híres mesefilm-sorozat, amit minden gyereknek ismerni kell. Szerintem rengetegen nőttek fel ezen a történeten, köztük én is, ez az
Oroszlánkirály 1. Az Oroszlánkirály a kis Szimba életét meséli el. Az állatok királyának, Mufasának első fiúgyermekeként Szimba a trónörökös. A dzsungel állatai tisztelettel bánnak a rettegett, de igazságos király gyermekével, így Szimba életének első hónapjai gondtalanul, boldogságban telnek. De nem nézi mindenki jó szemmel a trónörökös érkezését. Szimba gonosz nagybátyja, a hiénákkal szövetkező Zordon régóta feni a fogát a király trónjára, és tudja, ha a kis utód nem áll az útjában, Mufasa halála után az ő fejére kerül majd a korona. Zordon ármánykodásának köszönhetően a kis Szimba életveszélyes helyzetbe kerül: a kiszáradt folyómederben egy megvadult bivalycsorda előtt találja magát, és csak édesapja önfeláldozó bátorságának köszönhetően éli túl a helyzetet. Apja azonban már nem tud kitérni a csorda elől, és Musafát halálra tapossák. Szimba nem maradhat többé szülőhelyén, ahol Zordon azonnal magához ragadja a hatalmat. A kis oroszlán világgá megy, útja során új, vidám és vicces barátokra lel, veszélyes és boldog kalandok várnak rá, miközben életerős hím oroszlánná érik. Ekkor elhatározza, hogy bosszút áll apja gyilkosán és visszaszerzi a trónt, hogy apja szellemében ő legyen az új oroszlánkirály!
VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
Oroszlánkirály 2. - Szimba büszkesége Minden idők legsikeresebb és legnépszerűbb rajzfilmhőse, Szimba, - vagy ahogy többen ismerik - az Oroszlánkirály visszatért, hogy az Oscar-díjas film fenségesen lenyűgöző, végtelenül izgalmas és határtalanul humoros kalandjai folytatódhassanak. Szimbának kislánya született, és a pajkos kis Kiarát nem könnyű féken tartani. Ez nem sikerül Timonnak és Pumbának, a bal kezekkel és lábakkal megáldott mókás duónak sem. Kiara elszökik csetlő-botló "dadáitól" és egyszer csak tiltott területen, Zordföldén találja magát. Ott találkozik Kovuval, a gonosz Zordon trónjának várományosával. A két fiatal megkedveli egymást, szüleik azonban ádáz ellenségek. A szerelemnek és a szeretetnek kell kibékítenie a forrongó ellentéteket.
Oroszlánkirály 3. - Hakuna Matata Ahelyett, hogy Szimba lányának története után Szimba unokája kapcsán meséltek volna az alkotók az élet körforgásáról, zseniális ötlettel felvállalták, hogy tényleg ugyanazt a történetet beszélik el még egyszer - csak ezúttal hátulnézetből, sok humorral. Kiderül ugyanis, Timon és Pumba, a szurikáta és a varacskos disznó jelen voltak az Oroszlánkirály-rajzfilm minden fontos jelenetében, csak nem láttuk őket. Szimba bemutatásakor például az állatok valójában a hátsó sorban ágaskodó Pumba szellentése miatt borultak a földre. Timon és Pumba sziluettje helyenként feltűnik az előtérben, mintha velünk együtt néznék a DVD-t: néha megállítják vagy pörgetik a filmet, hirtelen valami tök más műsort látunk, aztán kiderül, hogy nem mi, hanem Pumba ült rá a távkapcsolóra, a slágert pedig természetesen karaokeban nyomják. A szüleink majd ujjongva ismernek magukra a kölyök Szimba éjszakai ébresztőinek („pisilni kell”, „szomjas vagyok”, „rosszat álmodtam”) jelenetsorán.
Vámpírakadémia Rose, egy zabolátlan dampyr (félig ember, félig vámpír testőr), akit mora barátnőjével, Lissával együtt szökés közben kapnak el, és visznek vissza az eldugott St. Vladimir Akadémiára. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Lissa egy mora (halandó vámpír) nemesi család sarja, egy hercegnő, ami miatt folyamatos életveszélyben van. Mindketten az átlagos vámpírdiákok életét próbálják élni, de Lissa különleges mágikus képességei és a mindkettőjüket megkísértő tiltott szerelem nem javít a helyzeten. Az iskola valószínűleg a legrosszabb búvóhely számukra, ezért Rose keményen edz, hogy hivatalosan is Lissa testőre lehessen. Addig is kénytelenek szembenézni a belső és külső támadásokkal, amit a kegyetlen strigák (halhatatlan vámpírok) jelentenek, akiknek mindent megér, hogy levadásszák a mora trónörököst, Lissát.
VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
Éhezők viadala: A kiválasztott,1. rész Miután Katniss Everdeen másodszor is túlélte az Éhezők Viadalát, új életet kell kezdenie a 13. körzetben. Bár nehezen dolgozza fel korábbi otthona és Peeta elveszítését, hamarosan új, minden eddiginél fontosabb döntés meghozatalára kényszerül. A lázadók immár nyílt felkelést indítottak a Kapitólium zsarnoksága ellen, mely harchoz egyre több körzet csatlakozik. Katniss az, aki a forradalom vezéralakjaként reményt adhat nekik, aki megmutathatja, hogy Snow elnök hatalma megdönthető. Kellemes időtöltést kívánok mindenkinek! Fekete Olga
Kézműveskedj velem! Megint eltelt egy év, újra megérkezett a december, és közeledik a karácsony. Ilyenkor mindenki díszítési és ajándékozási lázban ég. Ez mind szép és jó dolog, de ha nincs ötletünk, akkor elég nagy gond van. Kinek milyen ajándékot vegyek? Vajon örülne neki? Hogyan díszítsem fel a szobám? Kérdések, amelyeket minden évben felteszünk magunknak. Ezekre a kérdésekre itt a válasz. Kössétek össze a kellemest a hasznossal! Készítsetek annyi díszt, amennyit csak tudtok. A díszek egy részét tedd ki, a másik felét pedig add oda a szeretteidnek ajándékba! Garantáltan örülni fognak neki, és feleannyiba sem kerül, mintha megvennéd őket. Itt vannak az ötletek, válogassatok belőlük!! Még most sem késő gyűjteni néhány szépséges tobozt, és már csak némi szalagra, festékre, ragasztóra van szükség, és el is készülhetnek ezek a mutatós dekorációk.
Ez az egyik kedvencem, mert annyira egyszerű és mutatós! Nem kifogás, hogy nincs kézügyességed!
VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
Mini karácsonyfák, nagy mosollyal tojástartóból
Tortacsipkéből
Tobozból
Karácsonyfadísz rossz CD-ből Készítsünk rossz CD-ből karácsonyfadíszt! Mindösszesen ragasztóra, egy rövidke szalagra, egy használt CD-re, és egy darab szép csomagolópapírra lesz szükségetek. A szélére opcionálisan ragaszthattok műhót, vagy be is glitterezhetitek!
Bogyócskákat, csipkebogyót, vagy más piros bogyót, esetleg fagolyót fűzzünk fel vékony drótra, majd hajlítsuk szív alakúra. Sokféleképpen használhatjuk: ajtó-, ablak-, fal-dekoráció, ajándékkísérő, sőt, a karácsonyfán is szépen mutat. Remélem, hasznotokra válnak az ötleteim. Jó kézműveskedést kívánok mindenkinek! Fekete Olga VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
E havi zenéink Nincs olyan, hogy valaki ne hallgatna minden nap, vagy legalább minden második nap zenét. Zene nélkül nincs élet, zene nélkül lehet élni, de minek? - szokták mondani. Mindenkinek megvan a saját zenei ízlése. Kinek a rap, kinek a rock, a dzsessz, techno, kinek az elektro, vagy a hiphop, van, akinek a lassabb, romantikus számok. Olyanok is vannak, akik minden zenei irányzatot kedvelnek. Szeretjük a külföldi előadókat, de sokan nem figyelnek fel a hazai, magyar énekesekre, bandákra stb. Így ma, a magyar előadókról fogunk írni.
Halott Pénz Híres zenéjük: Van valami a levegőben Valami van a levegőben. Nem érinthet meg. Ugyanúgy hallasz Szólj anyunak, hogy a városban vagyok Interjú Marsalkó Dáviddal A szeptemberben megjelent album évek munkájából lett összerakva, ha jól vettem le. Ez egy 3 évet ölel föl, azt megelőzően 3 évig íródtak a dalok. Összességében is azt gondolom, hogy egy elég izgalmas anyag lett. Egyébként ingyen le lehet tölteni a www.halottpenz.hu oldalról, szóval bárki letesztelheti nyugodtan. Miért lett ingyenes? Szerintem a CD-gyártásban és eladásban nem igazán van már ráció. Egyrészt a fogyasztási szokások, valamint a CD kikerülése a kvázi gyakorlati életből abszolút azt mutatja, hogy inkább az online terjesztés, valamint az online formátumok azok, amik működnek vagy aktuálisak. Ha valaki meg akarta volna venni online, az megtehette, fent volt pl. iTunes-on is, és ott elég szép helyezéseket is ért el – sokáig volt első. Volt egy időszak, amikor Magyarországon a Halott Pénz volt az első, második az Eminem – ez elég vicces. (nevet) Elég régóta élő zenekarral játszotok – akkor a Halott Pénz most te vagy, vagy a - zenekar? Kicsit mind a kettő. Valamennyire még én is vagyok a Halott Pénz, és én is maradok, de alapvetően ez már egy zenekart jelent. Egyre inkább én szeretnék Marsalkó Dávid lenni a Halott Pénzből, de nyilván ez nem feltétlenül lesz teljes mértékben igaz, de abszolút már egy zenekaros történetről beszélünk. Közös a kreatív munka is, tehát a zenekar írja a dalokat? Alapvetően én írom ugyanúgy a szövegeket meg a dalokat, de pl. énekben Márkkal egy csomószor összedugjuk a fejünket. Az új lemezen több élő hangszer van felvéve, ugye azokat már a gitárosunk játszotta föl. Szóval egyre inkább közös munka, de valamennyire az input még mindig én vagyok vagy maradok. A VIVA Cometen is most zenekarként lettetek jelölve… Igen, ennek nagyon örültem, hogy legjobb zenekarként jelöltek minket egy nagyon jó társasággal együtt – benne van a Punnany Massif, a Hősök, Ivan & The Parazol és a Children of Distance. Örülök, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült átpozicionálni a fejekben, hogy ez már egy zenekaros történet, és ez is egy jó visszajelzés arra, hogy ez jó irányba halad. Ugyanakkor téged elég sok helyre hívnak közreműködni – Soerii-ék is hívtak, Tejjel volt közös project. Ez hogy működik, hogy egy helyen megfordultok és megy az agyalgatás, vagy megkeresnek? Mi jó barátságban vagyunk velük, akiket említettél. Közös pálinkázások során alakult ki, hogy „csináljunk már egy közös számot!” – szóval teljesen spontán úton jött. Ezek a dalok nagyon természetes úton-módon születnek meg, és általában hál’ Istennek, jól is sikerülnek, legalábbis én büszke vagyok rájuk. VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
A Következő zenekar, akikről beszélünk a HT3. Horváth Tamás és zenekara. Nagyon felkapott banda lett a HT3. Rengetegen szeretik, leghíresebb zenéik: Horváth Tamás & Raul feat: Children of Distance: vége, Horváth Tamás: Emlékszem még Júliusra, Horváth Tamás & Raul feat.: Boldog vagyok! Most jelent meg legújabb zenéjük, ami egy hete került fel az internetre, de a nézettsége már 535 577. Ez a Horváth Tamás & Raul feat: Akarlak téged.
Decemberi iskolai hírek Az év utolsó hónapja is programokban, meglepetésekben gazdagon zajlott le iskolánkban. A karácsonyi ünnepek közeledtével a folyosókat, a tantermeket, ünneplőbe öltöztettük. készülnek a karácsonyi díszek, sülnek a mézeskalácsok, és az osztálytermekben felállított karácsonyfát együtt díszítik a diákok. Az adventi időszakban a lelkünket is felkészítjük az ünnepre. Advent vasárnapjait követő hétfőkön közösen gyújtjuk meg a gyertyát a koszorún, melyet tanulóink rövid megemlékező műsora kísér. December ötödikén a hagyományos Mikulás-futást követően megérkezett a Mikulás. Az alsó tagozatosok nagy izgalommal várták az ősz szakállút. A vállalkozó felsősök pedig szívesen bújtak krampusz jelmezbe. A diákönkormányzat 12-én fogadta diáktársakká a csibeavató műsor
keretein belül az első osztályosokat, melyet zenés-táncos mulatság követett. 13-án, szombaton tanítás nélküli munkanap volt. 16-án a Pórul járt krampuszcímű zenés mesejátékot tekintették meg az alsó tagozatosok a faluházban. Másnap került sor a karácsonyi kézműves foglalkozásra, szintén a faluházban. December 18-án 16 órakor kezdődött a negyedik osztályosok előadásában a karácsonyi műsorunk, melyre szeretettel vártuk a kedve szülőket, érdeklődőket. A jól megérdemelt pihenésre a téli tanítási szünetben lesz lehetőség, a mi december 22-től január 2-áig tart. Első tanítási nap január 5. Remélem, hogy az ünnepek alatt és a szünet többi részében sokat lesznek együtt a családok, sok közös programot szerveznek. Kívánom, hogy békességben és szeretetben teljenek az elkövetkező napok! Ádámné Vereb Annamária intézményvezető
Impresszum Főszerkesztő: Grafl Rezső tanár Főszerkesztő-helyettes: Hegedűs Heléna diákönkormányzatot segítő pedagógus Diákfőszerkesztő: Fekete Olga Viktória Diákfőszerkesztő-helyettes: Szécsényi Izabella Tördelőszerkesztő, technikai munkatárs: Görgei Károly tanár, Bali Kinga könyvtáros Diákújságírók: Beták Máté, Dósa Gréta, Fehér Dzsenifer, Ficsór Krisztián, Gáspár Bettina, Karsai Bence, Kovács Tünde, Nagy Antal, Nemes László, Posztós Márton, Szikora Bendegúz, Tok Natália, Witt Krisztián Gábor Felelős kiadó: Ádámné Vereb Annamária iskolaigazgató
VIII. évfolyam 9- 10. szám
2014. december 31.
