Részlet a Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai programjából:
XV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek:
A házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, alkalmazás (készség- képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
A legtöbb tantárgyból (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, német nyelv, természetismeret, fizika, biológia, kémia, földrajz, egészségtan) a tanulók minden órán kaphatnaknak házi feladatot. Néhány tantárgyból a házi feladatok nem rendszeresek, illetve eltérnek az óráról órára való készülés rendjétől. Ilyen tantárgy a hon és népismeret, etika, ének-zene, tánc és dráma, informatika. Ritkán kapnak otthoni feladatot rajzból és technikából. Nem kapnak házi feladatot testnevelésből.
Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
A tanulóknak minden feladatnál ismerniük kell az elkészítéshez, megtanuláshoz rendelkezésre álló időt, az ellenőrzés és értékelés szempontjait.
A házi feladatot minden esetben ellenőrzi a tanár valamilyen formában.
A feladatok hiánya a naplón kívül kerül bejegyzésre. Az elmulasztott feladatokat mindig pótolniuk kell a tanulóknak. Ismételt mulasztások esetén a tanár mérlegelheti, hogyan jelzi a felkészülés hiányát (érdemjegy, szorgalmi jegy).
A napközibe járó tanulók írásbeli feladataikat (amennyiben a teljes tanulószobai időt a napköziben töltik) itt készítik el, s ezeket a tanár ellenőrzi. Szóbeli feladataik ellenőrzése a szülőkre hárul. Egyes tanulók rendszeres felkészülésbeli hiányosságait a napközis nevelő jelzi az osztályfőnöknek, szaktanárnak és a szülőnek.
A házi feladatok típusai: A házi feladatok lehetnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati jellegűek. Szóbeli feladatok: Célja az órán feldolgozott tananyag önálló elsajátítása elsősorban a tanulók rendelkezésére álló tankönyvek, munkafüzetek, füzetek stb. segítségével (történetek, tartalmak, versek, fogalmak, adatok, német szavak, szövegek rögzítése, a már megértett összefüggések, következtetések megtanulása). Számonkérésük szóbeli vagy írásbeli feleltetés útján illetve frontális munkával történik. A felkészülés általában óráról órára történik, hosszabb szövegek, versek megtanulására több idő áll rendelkezésre. Ilyen típusú házi feladatok jellemzőek magyar irodalomból, történelemből, természetismeretből, biológiából, kémiából, földrajzból, matematikából, német nyelvből, környezetismeretből.
2
Írásbeli feladatok: Jellemző ráfordítási idő 10-15 perc. Legtöbbször a munkafüzetek, tankönyvek feladatai vagy a tanár által összeállított kérdésekre adandó válaszok, megoldások. Ilyen típusú gyakorló feladatok jellemzőek matematikából, fizikából, kémiából, nyelvtanból. Nem mindennaposak és több időt igényelnek az otthon készítendő fogalmazások, értékelések, helyzetelemzések, fordítások (irodalom, történelem, természettudományos tantárgyak, német nyelv). Az ilyen feladatok elvégzéséhez a tanár több időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi. Rendszeresen ellenőrizni kell (havonta vagy témakörönként egyszer) a füzeteket és a munkafüzeteket. Gyakorlati feladatok: Írásbeli és szóbeli feladatok kiegészülhetnek gyakorlati feladatokkal pl.: illusztráció, ábra készítése, egyszerű kísérletek elvégzése. Technika, rajz, hon és népismeret, informatika, természettudományos tantárgyak, ének tantárgyakból, gyakorlati feladatok önmagukban is alkothatnak házi feladatokat. Ezek legtöbbször az órán elsajátított technikák gyakorlását jelentik. A gyakorlati feladatok része lehet a dramatizálás, vagyis egy adott szituáció, történet bemutatására, illetve egy iskolai előadásra való készülés. Ezen feladatok és hiányuk is alakítják az év végi osztályzatot.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli beszámoltatás célja, a tantárgyi követelmények elsajátításának felmérése. Az írásbeli beszámoltatás formái, aszerint, hogy mekkora anyagrészt fog át az ellenőrzés: - írásbeli felelet - röpdolgozat - témazáró - év eleji ill. év végi felmérő - szintfelmérés A röpdolgozatok írásbeli feleletnek minősülnek, az óráról órára való készülés ellenőrzését szolgálják. Általában egy anyagrészt fognak át, de kiterjedhet a régebben tanult anyagrészekhez kapcsolódó követelményekre is. Röpdolgozatot bármely tantárgyból, előzetes bejelentés nélkül is írathat a tanár. A dolgozatok javítása 1-2 hetet vehet igénybe. A témazáró egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló mérés. Témazárók számát, megírásának idejét az egyes tanmenetek rögzítik. A témazárók formája lehet: - központi feladatlap, vagy annak kiegészítése - tanár által összeállított kérdéssor Minden esetben nyomtatott formájúak, A/4-es méretűek. Az összeállított kérdéssorok változatosak, mind a feladattípusok, mind a nehézségi szintek tekintetében. I. A feladattípusok a tantárgyi követelményrendszerek szerint: - ismeretjellegű követelmények (adatok, fogalmak, történetek, tartalmak, szabályok, topográfiai ismeretek, összefüggések ismerete, leírása, kifejtése).
3
- képességjellegű követelmények
információk átalakítása egyik kódrendszerből a másikba (szövegből algebrai műveletek, szerkesztések, rajzok, adatsorból grafikon, algoritmus, ábrából szöveg, mérésből táblázat, táblázatból következtetés)
összehasonlítás (azonosságok és különbségek felismerése, csoportosítás, sorba rendezés)
értékelés (jelenségek, események, személyiségek értékelése)
elemzés (jellemzők, tulajdonságok, összetevők meghatározása, oksági viszonyok feltárása)
II. A feladattípusok a nehézségi fokozatok alapján az elemibb ismeretektől a bonyolult, problémamegoldó gondolkodást igénylő feladatokig, több szintűek. A témazárók megírására a tanulókat megfelelően felkészíti, és az ellenőrzés időpontját előre jelzi a tanár. A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül, egy-egy osztállyal legfeljebb két témazárót ill. felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanulók ilyen jellegű írásbeli munkáját két évig megőrizzük. A szülők a témazáró dolgozatokat az iskolában, fogadóórán tekinthetik meg. A betegség vagy egyéb okok miatt távol maradt tanulókkal a dolgozat egy későbbi időpontban megíratható. Az írásos munkák értékelésére, javítására a tanárnak két hét áll rendelkezésére. A témazárók érdemjegyeit az év végi osztályzatban kétszeres értékűnek számítjuk. A naplóba piros színnel jelöljük ezeket a jegyeket. A felmérők célja, hogy a tanár minél konkrétabb és differenciáltabb képet szerezzen a tanulók tudásáról. Írathatók év elején vagy egy új anyagrész tanulása előtt. Ilyenkor a tanulási folyamat megtervezését segíti. Év végén vagy egy tantárgy befejezésekor a tanulási folyamat eredményességét vizsgálja. Az év végi felmérők a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket kérik számon, ezért lehetőség van az ismételt megírásra. Az ellenőrzés formájának megválasztásakor változatosságra törekszünk, figyelembe véve az egyes tantárgyak jellegéből adódó lehetőségeket. Az írásos beszámoltatás formái a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően lehetnek: - tesztek - feladatlapok - kérdésekre adott válaszok - esszék - fogalmazások - fordítások - házi dolgozatok A házi dolgozatok nagyobb lélegzetű munkák. Bármely tantárgyból íratható, lehet kötelező vagy szorgalmi jellegű. Tartalmazhat kutatási, gyűjtési feladatot, a tantárgyhoz kapcsolódó kiegészítő ismereteket, a feldolgozott tananyag új szempontok szerinti megközelítését, élményszerű feldolgozását. Az ilyen feladatok elkészítésére hosszabb idő áll rendelkezésre, a számonkérés időpontját, formáját, a felhasználható segédleteket a tanár előre megadja. Az írásbeli munkákat az év végéig megőrizzük, a legjobbak bekerülhetnek az iskolai újságba, faliújságra.
4
Az írásbeli beszámoltatás egyik formája a szorgalmi feladat. Szorgalmi feladatok minden tantárgyból adhatók. Értékelésük a tanár saját belátása szerint történik (érdemjegy, naplón kívüli bejegyzés), de minden estben alakítják az év végi érdemjegyet és minden esetben pozitívan értékeljük. A tanulók szorgalmának értékeléséhez tartozik az órai munka és az órára való felkészülés (felszerelés, házi feladatok) értékelése, mely szintén befolyásolja az év végi osztályzatot. Ezen hiányosságok valamint a szorgalmi jegyek megkülönböztetésére a tanár egy külön színt használhat (zöld) és a szorgalmi jegybe kerül beszámításra. Az írásbeli beszámoltatás értékelése Az iskolai nevelő és oktató munka egyik legfontosabb és legbonyolultabb feladata az értékelés. A tanulói munkák értékelésének célja, hogy a tanuló minél differenciáltabb képet kapjon arról, hogy hol tart a tantárgyi követelmények elsajátításában, mennyiben felel meg ezeknek a követelményeknek, milyen területen végzett sikeres munkát és hol vannak hiányosságai. Mivel az értékelés célja a tanulási folyamat segítése, ezért előremutatónak, motiválónak kell lennie. Fontos, hogy a tanulók ismerjék az értékelés szempontjait, melyek megismertetése az egyes szaktanárok feladata. Az értékelés kiterjed minden írásbeli produktumra, de ezek közül nem minden kerül be a naplóba.
Minden esetben bekerül a naplóba témazáró dolgozatok és a felmérők érdemjegye.
A röpdolgozatokkal, írásbeli feleletekkel szerzett jegyek szintén bekerülnek a naplóba, de a tanár mérlegelheti javító dolgozat írását, a feladatok kisjeggyel, pontokkal történő értékelését, mely a naplón kívül kerül bejegyzésre.
Az írásbeli házi feladatok önálló jegyként vagy szóbeli feleletbe beszámítva kerülnek a naplóba.
A füzetek értékelése szintén a szóbeli feleletbe beszámítva kerül a naplóba.
A szorgalmi feladatok értékelése szintén bekerülhet a naplóba tantárgyi jegyként (zöld színnel), de értékelése történhet a naplón kívüli bejegyzéssel.
Csak egész jegyek (tört és aláhúzott jegyek nem) kerülhetnek a naplóba, de lehetőség van egy dolgozatot több jeggyel értékelni.
Az írásbeli tanulói munkák értékelése összekapcsolódik annak javításával, de ez tantárgyanként, feladattípusonként eltérést mutat. Általános gyakorlat, hogy az elírásokat, a teszt jellegű kérdésekre adott rövid válaszokban előforduló hibákat kijavítjuk. Nagyobb terjedelmű írásbeli munkánál tíznél több hiba esetén a tanuló az írásbeli munkáját kijavítva újra leírja (pl. német nyelv, magyar irodalom és nyelvtan). A durva helyesírási hibákat minden írásbeli munkában javítjuk. Az írásbeli munkák értékelése történhet pontozással, mely minden tantárgynál alkalmazható. Az egységes értékelés érdekében ezeket a ponthatárokat vesszük figyelembe valamennyi témazáró, feladatlap, teszt értékelésénél. Az iskolánkban használatos átváltó kulcs: teljesítmény 0-35% 36-55% 56-75% 76-90% 91-100%
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
5
A ponthatárok módosíthatóak a tanár döntése alapján, röpdolgozatok, írásbeli feleletek értékelésekor a számonkérés nehézségi fokának megfelelően. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál ettől eltérő módon, tágabb százalékintervallumok között lehet értékelni, amelyet a szaktanár, tanító dönt el. Számukra lehetőséget kell biztosítanunk a szóbeli számonkérésre. A szaktanár, tanító értékelésüknél figyelembe veszi a szakvéleményt, ennek megfelelően biztosítja az egyéni bánásmódot. Az írásbeli munkák egy részének értékelése „globálisan történik. Ilyen feladatok a fogalmazások, fordítások. A különböző írásos feladatoknak eltérő szerepe, súlya van a félévi, év végi osztályzatok kialakításában.
A röpdolgozatok, írásbeli feleletek egy szóbeli felelettel egyenértékűek, jelzésükre a naplóban kék színt használunk.
A témazárók jegyeit kétszeres értékűnek számítjuk, jelzésére piros színt használunk.
Egyes házi dolgozatok témazáró értékűek lehetnek, ezeket szintén piros színnel kerülnek bejegyzésre. Egy-egy témát átfogó, kisebb feladatokat tartalmazó házi dolgozatok a röpdolgozatok értékének felelnek meg.
Szorgalmi feladatokkal szerzett jegyek, melyek jelzésére zöld szint használunk, szintén alakítják az osztályzatot.
A tanulók év végi osztályzatát egészéves munkája, valamennyi szóbeli és írásos feladata, a tantárgyhoz való viszonya befolyásolja. Nagy hangsúlyt kap a jegy kialakításánál a félévi jegy, a témazárók és az év végi felmérők osztályzata. Emellett a tanárok figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló teljesítménye hogyanváltozott az év során – fejlődött-e vagy hanyatlott. Így az év végi jegy nem csupán a tantárgyi jegyek átlaga.
