A Kunszállási Tóth Pál Általános Iskola Diákönkormányzatának havilapja IX. évfolyam 8. szám
Meghaltak, hogy élhessen a haza 1849. október 6. Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése „…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.” (Ferenc József utasítása Haynau számára) 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a „bresciai hiéna” néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (uralkodott 1848-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a „rebellió” támogatói ellen. Mivel a háború még folyt, a nyári akciók java része a polgári lakosság – főleg jegyzők, papok, tanítók – ellen irányult, a
világosi fegyverletétel után azonban megkezdődhettek a tárgyalások I. Miklóssal (ur. 1825-1855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról. Bár a cár újfent könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár mindenképpen példát akart statuálni a szabadságharc kézre kerített vezetőivel, igaz, még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni.Ennek következtében számos városban – például Kecskeméten, Aradon vagy Nagyváradon – különleges katonai törvényszékek alakultak, melyek közül a később kivégzett 13 honvédtiszt elleni eljárást Aradon, Karl Ernst törzsbíró vezetésével folytatták le. A bíróság az aradi tizenhármakat két szempont alapján választotta ki: egyfelől mindegyikük a császári hadsereg tisztjeként kezdte meg katonai pályafutását, másfelől pedig valamennyiükről elmondható volt, hogy az 1848. október 3-i uralkodói manifesztum kiadása után – melyben V. Ferdinánd (uralkodott: 1835-1848) önkényesen feloszlatta a magyar országgyűlést – önálló seregtesteket vezettek. Bár ehhez rendes esetben tábornoki rang szükségeltetett, Lázár Vilmos személyében mégis akadt egy kivétel, akit Bem az utolsó napokban nevezett ki ezredesnek, és a világosi fegyverletételkor állt először egy seregtest élére. A haditörvényszék elé állított tisztek elleni vád elsősorban fegyveres lázadás volt, amit a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása – 1849. április
Tót(h)ágas online
14-e – után szolgálatban maradók esetében felségárulásnak minősítettek.Kimondhatjuk, hogy az eljárás számos szempontból koncepciós jellegű volt, hiszen Haynau körében már a tárgyalások előtt döntöttek a halálos ítéletről, a vádak pedig jogi szempontból is aggályosak voltak: a felségárulás azért volt vitatható, mert Ferenc József a törvények értelmében nem volt legitim király, a fegyveres lázadás vádjának pedig többek között az mondott ellen, hogy Ferdinánd 1848 októberében törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést. Ez a tény a Karl Ernst főtörzsbíró vezette 14 tagú törvényszéket ugyanakkor nem akadályozta meg abban, hogy augusztus 25-én – Kiss Ernő kihallgatásával – megkezdje a honvédtisztek elleni eljárást.A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban – ugyanis a vád képviselte a „védelmet” is –, vallomásaikat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet pedig két nappal a kivégzés előtt tudatták velük. A törvényszék – Haynau kívánságának megfelelően – szeptember 26-án valamennyi honvédtisztet kötél általi halálra ítélte, négy fő ügyében azonban Ernst enyhítésért fellebbezett Haynauhoz, aki Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Kiss Ernő esetében az ítéletet golyó általi halálra változtatta. Az enyhítést az első két esetben az indokolta, hogy Dessewffy és Lázár az osztrákoknak adták meg magukat, Schweidel és Kiss pedig viszonylag jelentéktelen szerepvállalása miatt részesült főparancsnoki „kegyben.”A honvédtisztekkel párhuzamosan gróf Batthyány Lajos, az első felelős kormány miniszterelnöke ellen is eljárás indult, akire az Olmützben ülésező osztrák bíróság a lázadás mellett azt is rá akarta bizonyítani, hogy részt vett az 1848. október 6-i bécsi forradalom megszervezésében – az ügyészek ennek nyomán úgy vélték, tettei együttesen kimerítik a felségárulást. Batthyány esetében az előre borítékolt döntés szintén a halálos ítélet volt, ám az ítészek kezdetben úgy gondolták, az uralkodó később kegyelmet gyakorol majd a gróf felett; ez végül nem valósult meg, ugyanis a jogi
szempontból ugyancsak aggályos eljárás előtt Ferenc József szabad kezet adott Haynaunak az ítéletek végrehajtása szempontjából, és átadta neki a foglyot.A „szabad kéz” azt jelentette, hogy a táborszernagynak csak utólagos jóváhagyást kellett kérnie Bécstől, vagyis a szeptemberben Pestre szállított miniszterelnök sorsa megpecsételődött. Haynau az ő esetében is ragaszkodott a legmegalázóbb kivégzési módhoz, az akasztáshoz, azonban Batthyány egy, a felesége által bejuttatott tőrrel olyan sérüléseket tudott magának okozni, melyek lehetetlenné tették az ítélet – ilyen – végrehajtását. A miniszterelnök és a tizenhárom, Aradon fogva tartott tiszt kivégzését Haynau szándékosan október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára időzítette, amivel egyértelművé tette, hogy az eljárások célja a bosszú és nem az igazság volt.Ezen a szomorú napon, Aradon hulltak le először a Ferenc József által követelt fejek: Haynau rendelkezése nyomán – hajnali fél hatkor – a négy golyó általi halálra ítélt tisztet – sorrendben Lázárt, Dessewffyt, Kiss Ernőt és Schweidelt – végezték ki először, utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. A sort hat órakor Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát; miután ő már senkitől nem tudott elbúcsúzni, kivégzése előtt jobb híján Damjanichnak csókolt kezet.A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint bátran állt hóhérai elé, akik elrettentésül estig kinn hagyták a holttesteket. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre. Batthyány Lajost ugyanezen a napon, Pesten az esti órákban, az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték
Tót(h)ágas online
végső nyugalomra.Az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolásával a Haynau által levezényelt megtorlás elérte csúcspontját, ami nem csak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de Európát is tiltakozásra sarkallta. A honvédtisztek és Batthyány kivégzése a bírósági eljárás dacára puszta gyilkosság volt, hiszen az ítélethozatalra egy koncepciós pert követően,
jogtalan vádak alapján került sor; halálukkal Haynau – és Ferenc József – a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni, ennek nyomán pedig a tizennégy kivégzett férfit joggal tartjuk nemzeti ügyünk mártírjainak. Grafl Rezső Szerző: Tarján M. Tamás, forrás: www.rubicon.hu
Felsősök lettünk Júniusban, mikor véget ért a tanév, nagyot sóhajtottunk. Jöhet a felhőtlen vakáció! Jött is. Ám nemsokára felmerültek a kérdések, és mi féltünk egy kicsit. Ki lesz az osztályfőnökünk? Mi az a történelem? Milyen lesz 6-8 tanárral tanulni? Szülőkkel és egymás között is beszélgettünk erről, de igazán nem nyugodtunk meg. Amikor eljött az évnyitó izgatottak voltunk, a hogyan tovább miatt. Megtudtuk, hogy Mayer Erika néni lesz az osztályfőnökünk. Első nap kicsit megvoltunk szeppenve, de hamarosan megismertük. Első osztályfőnöki órán ismerkedtünk, beszélgettünk. Az alsó tagozatban megszoktuk, hogy minden tantárgyat egy tanár tanít, ezért szokatlan volt, hogy minden órát más tanár tart. Persze új tanárok
és új szabályok jöttek. Meg kellett szoknunk az új tantárgyat is, a történelmet. Még az is furcsa, hogy ebből a tantárgyból minden órára tanulni kell. De ezzel is megbarátkoztunk. Nekem tetszik a „töri”, szerintem másnak is, jelentkeztem is tanulmányi versenyre. Az első fejezet anyaga az őskor és a történelmi források voltak. Nekem jól jött, mert én imádom, amit a régészek csinálnak és a régiségeket is szeretem. Kíváncsian várom a többi fejezetet is. Sajnos rá kellett jönnünk, hogy több a tanulnivaló, a tanárok többet várnak tőlünk. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy sokan már nem tanulnak olyan jól. Szeretem a felső tagozatot, bárcsak mindig ötödikes lehetnék! Szabó Viktória
Tót(h)ágas online
Tót(h)ágas online
Az állatok világnapja Az állatok világnapját 1931 óta ünneplik minden esztendőben Szent Ferenc napján, október 4-én. Ezen a napon halt meg Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje. A cél felhívni a figyelmet a vadonélő állatok védelmére, a felelős állattartásra. A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. A világnapon nem csak a vadonélő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a
kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a megfelelő felelősségen. Az állatok világnapjáról iskolánkban is megemlékezünk minden évben, hiszen az állatokhoz minden gyereknek „köze” van. Vagy van házi-, hobbiállata, vagy szereti a vadonélő állatokat, távoli földrészek állatait, ha másképpen nem, hát a televízióban nézni. Részt vettünk a programokon, minden nagyon tetszett, különösen az állatos memória kártyákkal való játék, és a képkirakó, amikor az állatok képéhez kellett a nevüket párosítani. (Állatfelismerés). Tetszett a kutyusok simogatása, játszottunk is velük. Csányi Alexandra, Szabó Emese
A világ legnagyobb tanórája – Globális célok a fenntartható fejlődésért 2015 – 2030 Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015 szeptemberében indította útjára a „Project Everyone” kampányát, amiben 17 újonnan megfogalmazott globális célját szeretné megismertetni a Föld lakóival. A célok iránymutatásként szolgálnak, hogy 15 éven belül jelentős és mélyreható,pozitív változások következzenek be ezekben a témakörökben. Ezzel biztosítva a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő gyermekei szükségleteinek kielégítését. A globális célok a fenntartható fejlődést szolgálják és a társadalom kiemelt problémáira kívánnak megoldást nyújtani többek között az extrém szegénység felszámolásával, az esélyegyenlőség megteremtésével, minőségi oktatás biztosításával és környezetünk védelmével.
Magyarországon az eseményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte, PontVelem Nonprofit Kft. bonyolította le. Iskolánkban szeptember 28-án a felső tagozaton, és azon a héten az alsó tagozat osztályaiban is sor került a célok ismertetésére, a biztosított segédanyagok igénybevételével. Így részt vettünk a Föld legnagyobb tanóráján. Remélem a gyerekek megértették, hogy a nekik – róluk szóló célok megvalósítása érdekében mindenkinek, felnőttnek, gyereknek össze kell fogni, csak így tudjuk megvalósítani. Köszönöm Szabó Hajnalka tanítónak és a résztvevő pedagógusoknak a segítségét.
Grafl Rezső
Sulidivat Kedves Olvasó! Ötödikes diák vagyok, és nagyon érdekel a divat, annak minden
vonatkozása. Ahogy megtudtam, hogy lehet a média szakkörbe jelentkezni, azonnal éltem a
Tót(h)ágas online
lehetőséggel. Szeretném ezt az elsősorban lányokat érdeklő témát a Tót(h)ágas ONLINE segítségével széles körnek bemutatni. Remélem sikerülni fog! Esős időkre! Szeptember az első őszi hónap, így nem árt, ha gondolunk a váratlan esőkre! Esernyő, gumicsizma és vízhatlan dzseki a kulcsdarabok.Zakóban csinosabb!Mindenképpen szerezz be őszre egy zakót. Univerzális darab, elegáns alkalmakra alap, de feldobhatod vele a hétköznapi készletedet is. A „kötelező’’ farmer!A málnaszín feldobja ezt a szettet, egy kicsi belőle a nyakadba, és egy kicsi a lábadra. A megbízható barna. Ettől elszánt és kitartó vagy, ha valamihez hozzáfogsz, azt biztosan véghez is viszed. Mindig a tökéletességre törekszel, legyen szó tanulásról vagy egyéb elfoglaltságokról. Nehezen lehet kihozni sodrodból, éppen azért nem igazán szoktál ideges lenni. Ezt látják mások: a hajszíned nyugodtságot és kiegyensúlyozottságot tükröz, valamint őszinte személyiséget takar. Kiemeli az arcod vonalát és annak természetességére világít rá. A cipő sem mindegy. A legújabb kedvenceink a fűzős balerinacipők, amelyek praktikusak és divatosak, éppen ezért jó szívvel ajánljuk mindenkinek. Nehéz egyszerre nőies és kényelmes cipőt találni az őszi szezonra, de ezzel a fazonnal egy csapásra meg van oldva ez a probléma. Oláh Jázmin
A divat újra megújul, és a legnagyobb tervezők is rendesen vissza-visszatérnek az évtizedekkel ezelőtti trendekhez. Nézzük, hogy idén ősszel mik azok a darabok, amik már megéltek egy korszakot, de most újra az üzletek kirakataiból kacsintanak vissza ránk.Talán az egyik legkézenfekvőbb megoldás, ha beújítasz egy szuper dzsekit, lehetőleg némi rojttal fűszerezve. Általában a kabátok hátulját, illetve az ujjakat szokás vékonyra hasított kis bőrcsíkokkal díszíteni, de a merészebb trendkövetők akár teljesen is rojtokba burkolózhatnak. Érdemes ugyanakkor figyelni a kabát hosszára, hiszen a derékban, popsiban erősebbeket a rövidebb, úgynevezett cropped dzsekik könnyen erősíthetik. És a haj? Fonj virágot a hajadba! Ez egy igazán laza hajviselet, egy blézerrel nagyon jól mutat. Ha van néhány szabad perced indulás előtt, és szeretnél valami különlegeset, ezt a frizurát csak ajánlani tudom. 1. Lépés: Jól fésüld ki a hajad, és válaszd ki, melyik oldalra kerüljön a fonat 2. Lépés: Válaszd ki egy tincset, fond be hármas fonással 3. Lépés: Csavard össze, rögzítsd egy gumival és már kész is!
Halloween A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31 éjszakáján, bár mára már az egész világon elterjedt, így Magyarországon is kezd meghonosodni. Az ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene, CromCruach(en) kultuszában gyökerezik. A halloween szimbóluma, a töklámpás (Jack-o'lantern).Ünneplik eredetileg az angolszász országokban (Írország, Skócia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada), de mára az egész világon elterjedt.A halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és
kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból; valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, és amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.Ehhez a naphoz közel ünneplik a katolikus keresztények a mindenszentek napját (november 1-jén) és protestánsokkal együtt a halottak napját (november 2-án).A kereszténység
Tót(h)ágas online
terjedésével az ókeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omniumsanctorum). III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át.A halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. A »szent« jelentésű hālig melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow »szent, szent ember« jelentésű szóból. Az All-Hallows-Eve kifejezésből, ahol az utolsó szó az evening (»este«) szó régies változata. Az egész kifejezés a Mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en, ugyanis a skót nyelvben az „eve” megfelelője az „even”, s ez rövidült „e'en”, illetve „een” alakká.Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék vándorlásukat. A kereszténység elterjedésével később halloweennek nevezett pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták úgy hitték, hogy a napisten CromCruach ekkor a halál és a sötétség istenének fogságába kerül. Október 31-én, az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, akik különböző formákban jelentek meg: rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn, a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény- és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat. Az emberek állatbőröket vettek magukra és CromCruach bálványisten tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az ősi ünnep, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Bár időpontjában eltért, de több
hasonló római ünnep is elvegyült a kelta halálkultusz ünnepével, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep mediterrán elemeket is tartalmaz. A római Feralia a tavasz egyik legnagyobb ünnepségsorozata, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), melyet az akkori naptár szerint február 13. és 21. között tartottak. A Feralia ünnepét követte február 22-én a Caristia, ami az ókori Róma egyik vidám ünnepe volt, amikor a birodalom lakói megkülönböztetett figyelmet fordítottak családtagjaikra és vidámsággal oldották föl a Feralia komorságát. A családfő áldozatot mutatott be Lares-nek, az otthont oltalmazó, a családokat védő istenségnek, s rajta keresztül az ősök szellemének is, hálája jeléül, amiért egész évben óvták őket, és részük lehetett az aznapi ünnepi ételekben. A másik hasonló római ünnep pedig a Pomona-nap volt: Pomonának, a gyümölcstermésért felelős isteni szellemnek, a gyümölcsfák és kertek istennőjének, numennek az ünnepnapja, ami november 1-jére esett. Halloween jelképei A töklámpás legendája: egy ír legenda szerint nevét egy Jack O'Lantern nevű részeges kovácsról kapta. A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki. Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte, hogy lemásszon a fáról az ördög - aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők
Tót(h)ágas online
világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását. Halloween Amerikában Az Amerikai egyesült Államokban halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trickortreat!, szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” (vagy "Csokit, vagy csalunk!") kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra hasonlóan a magyar betlehemezéskor elhangzó „ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát!” kiáltáshoz. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt”, azaz játékos fenyegetést választani, de ez nem jellemző gyakorlat. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában többnyire baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünneppé vált Észak-Amerikában. Azonban a korábbi vidám ünnepekkel ellentétben, halloweenkor megnőtt a gyermekeiket féltő szülők száma: féltik őket az idegenektől és az utcán járó sok kocsitól. A szülők egy része ezért nem is engedi ki édességet gyűjteni a gyermekeit. Az egész angolszász világban a halloween a gyerekek ünnepe is. Előestéjén partikat rendeznek mindenfelé, és sokan jelmezekbe öltözve régi, babonás szokások felelevenítésével, bűvészkedéssel, társasjátékokkal múlatják az időt. Az amerikai
ünnepen a gyermekek édességért háztól-házig körbejáró szokásának eredete az írországi óhazába nyúlik vissza, nagy valószínűséggel az ír, angol és skót bevándorlók hozták magukkal, és honosították meg az Egyesült Államokban. Halloween Európában Európában a halloween hosszú időre feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek, és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. A halloween egy speciálisan angolszász ünnep maradt egészen a legutóbbi időkig és csak a televíziózás korában lett belőle egy egyre általánosabban elterjedt, és már sokkal inkább elüzletiesedett világi, semmint vallásos ünnep. Világszerte történő elterjedését valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) is segítették. Halloween Magyarországon Magyarországon a halloween ünnep a 2000-es évek elején kezdett elterjedni, rekvizitumai főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek, de nem jelentek még meg jelmezes gyerekek az utcákon édességet kérve. Mára a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő forgalmat jelent az esemény magyarországi változata, bár megjelenését bőven éri kritika is. A mára már elüzletiesedett, hagyományos angolszász protestáns ünnep, alapvetően amerikai filmekből és képregényekből vált ismertté Magyarországon. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak és magyar közegben idegennek tartják. Kunszálláson néhány éve a művelődési ház szervezésében az iskola pedagógusainak közreműködésével tartják meg a halloween ünnepet.
Nemes Katalin
Tót(h)ágas online
Viccek – katonadolog Mottó: nevetni jó!
Eligazításon: - Jelentem, őrmester úr, leégett a kocsiban a kuplung! - Maga szerencsétlen! Nem megmondtam, hogy nincs az autóban dohányzás!?
Jön az ellenség! Támadnak! mondja a katona. - Hányan vannak? - 1001-en, parancsnok úr! - És honnan veszi, hogy pont 1001-en? - Hát jön egy ott elől, meg vagy ezren mögötte.
Fiatal katona levele: "Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort és elázzon a húszezres!"
- Katona! Ha balra van nyugat, jobbra pedig kelet, akkor mi van a háta mögött? - A hátizsákom.
- Tábornok úr! Meglepődne, ha azt mondanám,hogy én egy csodaszép színésznő vagyok? - Meg, Ryan.
- Mi a különbség egy brit és egy iraki katona között? - Nem tudom. - Gratulálunk. Üdvözöljük az amerikai légierőnél!
- Mi a foglalkozása, újonc? - Diplomás tanár és író vagyok, hat nyelven beszélek, őrmester úr! - Nem tesz semmit, majd mi embert faragunk magából!
- Mi a foglalkozása? - ordít rá az újoncra az őrmester. - Bakteriológus vagyok. - Ne cifrázza nekem, mondja nyugodtan, hogy vasutas!
- Katona! Fel tudna váltani egy ezrest? - Persze, haver. - Katona, így nem beszélünk egy tiszttel! Szóval fel tudja váltani? - Nem, uram!
- Mi a haldokló indián utolsó szava? - ??? - Off!
Nagypapa mesél az unokáinak a háborús emlékeiről: - Egyszer egy teljes századot tettem harcképtelenné, teljesen egyedül! - Tényleg? Tüzér voltál? - Nem...szakács!
Azt mondja az őrmester a katonáknak: - Van egy jó meg egy rossz hírem, melyikkel kezdjem? - A jóval - mondják a katonák. - A hétvégére hazamehetnek. - És mi a rossz? - Hazudtam.
gyűjtötte: Eörsi Gábor
Tót(h)ágas online
1956 Jobbágy Károly: Mondják, a himnuszt énekelték Mondják, a himnuszt énekelték úgy indultak a puskatűznek, s a könnygáz meg a tűzzel telt ég sem riasztotta vissza őket. Csorgott a könnyük. Talán sírtak. Csorgott a vérük. Belehaltak. Diákok voltak. S ők csinálták a dicsőséges forradalmat! A kis Magyarország le tudta győzni a hatalmas Szovjetuniót! A forradalom győzelmet aratott még akkor is, ha a szabadságharc később elbukott. A Rákosi-diktatúra óriási nyomást gyakorolt az egész társadalomra. Az elkövetett gazdasági, politikai hibák, és a társadalom semmibe vételevezettek el a forradalmi helyzethez. 1956 nyarán már a szovjet vezetők is érzékelték a magyarországi feszült helyzetet, ezért Rákosit eltávolították a vezetésből. Helyére Gerő Ernőt ültették. A Szovjetunió rendezte viszonyát Jugoszláviával. Október közepére az ellenzék vezetői az egyetemisták lettek. Október 16-án, a szegedi egyetemen megalakult a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Országos Szövetsége, melyhez csatlakoztak a budapesti, miskolci, pécsi és soproni egyetemisták is. Az egyetemisták 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket. Szimpátiatüntetést szerveztek az 1956 júniusa óta tartó lengyel felkelések támogatására. Az akcióhoz a Petőfi Kör és több szervezet is csatlakozott. 1956. október 23-án délután 3 órakor kezdődött a tüntetés a Petőfi-szobornál. A Műegyetem hallgatói a Bem-szoborhoz vonultak. A budapesti munkásság is az egyetemisták mellé állt. Kezdetben lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, később a szovjet csapatok
kivonását követelték, és kivágták a zászlókból a szovjet típusú címert. A budapesti eseményekkel párhuzamosan több nagyvárosban voltak megmozdulások. Debrecenben este hatkor eldördült a forradalom első sortüze.Budapesten sem értek véget a tüntetések, hanem a tömeg átvonult a Kossuth-térre, ahol Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését követelték. A tüntetők a Dózsa György útra vonultak, és este fél tízkor ledöntötték a Sztálin-szobrot. A Magyar Rádióhoz tüntetők vonultak és követeléseiket akarták beolvastatni. 9 óra körül az ÁVH elkezdte lőni a rádióhoz érkező embereket. A tüntetők felvették a harcot, hajnalra a rádió az ostromlók kezére került. Eközben a pártvezetés Nagy Imrét újból kinevezte miniszterelnökké. Gyülekezési és kijárási tilalmat rendeltek el. Budapesten leállt a termelés, szünetelt a tanítás. Az utcákon tizenéves gyerekek, pesti srácok harcoltak a szovjet tankok ellen. Október 25-én reggel, a kijárási tilalom feloldása után a Kossuth-téren nagy tömeg gyűlt össze. A békés tüntetés vérfürdővé vált, a karhatalmi alakulatok tüzet nyitottak a téren összegyűltekre. A halottak száma meghaladta a kétszázat, a sebesülteké még ennél jóval több volt. Az ÁVH több vidéki városban is a tömegbe lőtt.Október 28án győzött a forradalom. Nagy Imre
Tót(h)ágas online
rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította az előző napok megmozdulásait, és azonnali tűzszünetet rendelt el. Bejelentette a szovjet csapatok kivonását Budapestről. Feloszlatta az ÁVH-t, többpártrendszert és további változásokat ígért. Tárgyalásokat kezdett a Varsói Szerződésből való kilépésünkről. Újjáalakult a korábban feloszlatott Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt. Házi őrizetéből kiszabadították Mindszenty József hercegprímást. A nemzetközi helyzet nem segítette a magyar forradalom sikerét. A párhuzamosan zajló szuezi válság miatt az amerikai elnök, Eisenhower az USA semlegességéről szóló nyilatkozatot tett közzé. Ez
lehetővé tette a szovjet katonai intervenciót. November 3-án este a Tökölre érkező Maléter Pál honvédelmi minisztert letartóztatták. 1956. november 4-én hajnalban általános szovjet támadás indult Budapest és a fontosabb katonai objektumok ellen. Nagy Imre a jugoszláv követségre menekült. Bibó István államminiszter kiáltványt fogalmazott a nemzetközi segítség reményében. Budapesten a fegyveres ellenállást a felkelő csoportok a Corvin közben, a Kilián laktanyában, a Széna téren és Csepelen még folytatták, de november 11-ére Kádár János a szovjet csapatok segítségével megtörte a fegyveres ellenállást és megkezdte a megtorlás előkészítését. forrás: www.zanza.tv.hu Grafl Rezső
Papírhulladék-gyűjtés A diákönkormányzat idén is megszervezte a papírgyűjtést, és mellette a már nem működő elektronikai készülékeket is be lehetett hozni, melyeket a gyűjtés után elszállítottak. 2015. október 14-15-én délután esőre hajló, borongós időben, de annál nagyobb lelkesedéssel indult sok diák, kicsik és nagyok a már előre lefoglalt papírért. A szülők is segítettek, utánfutóval, kisteherautóval szállították a régóta gyűjtögetett, felesleges papírféléket. Volt itt minden: karton, újság, folyóirat, könyv stb. Szinte minden gyerek e két napra kért a szüleitől kikérőt. Nemcsak hasznos munka ez, hanem nekünk jó program, jó „buli” is. Együtt vannak barátok, osztálytársak. Íme a programom. Két órakor elindultam az ötödikes napköziből. Detti, Kürti Bence, Kornél és én voltunk egy csapat.
Először hozzánk mentünk, ahonnan elhoztunk kiskocsival sok papírt. A mérés után kiderült, 92 kg volt. Ezután Bence mamájánál jártunk, onnan is sikerült ”zsákmányolnunk”. Az ismerőseink következtek. Majd a falu szélét látogattuk meg, ott Detti rokonaitól toltuk befelé a megrakott kiskocsit. Szerencsénk is volt, mert megállított minket egy bácsi, azt kérdezte, hogy most papírgyűjtés van-e. Elvezetett hozzájuk, és megkaptuk a papírhulladékát. Erre nem számítottunk, de jól jött az „extra”, ezzel is több lett az osztályunk gyűjtött kilogrammja, és ami még lényegesebb, forintja is. A papírgyűjtés eredményéről később beszámolunk.
Szabó Viktória
Sport Kedves Olvasóink! Jelentkezik a sportrovat, melynek írói: Hatvani Dániel, Vincze Renátó és jómagam, Sárbogárdi Gábor leszünk. Mindhárman szeretjük a sportot, sőt sportolunk is. „Természetesen” focizunk, azért a többi sportág is érdekel bennünket. Szeretnénk minél részletesebben tudósítani elsősorban azokról a
versenyekről, amelyen iskolánk tanulói is részt vettek. A sporthoz minden gyereknek köze van. A heti öt testnevelés órán többek közt távolt ugrunk, kislabdát hajítunk, 600 métert, 60 métert futunk, és ott van még a 12 perces futás is. A 7-8. osztályosoknak súlylökés és persze a labdajátékok.
Tót(h)ágas online
Az iskolai, iskolák közötti versenyek is elindultak. Október 6-án rendezték Fülöpjakabon a helyi sportegyesület atlétikai és kerékpáros ügyességi versenyét, melyen három iskola csapata indult: Fülöpjakab, Jakabszállás és Kunszállás. A tizennégy számból hatban első helyen végeztünk, ezzel a jó teljesítménnyel az összetettben az első helyet és a vele járó kupát is megszereztük. A másik verseny már a diákolimpia sorozathoz kapcsolódik. Minden évben sok sportágban megrendezi a Magyar Diáksport Szövetség ezt az országos versenyt, amely felmenő rendszerű fordulói az ország különböző pontjain vannak. Első sportág, amin indultunk, a mezei futás volt. Október 13-án, Kecskeméten került sor a megyei döntőre. Ennek győztesei jutnak az országos döntőbe. Nagy és erős mezőny gyűlt össze, legtöbben a III. korcsoportban voltak, 135-en. A sok versenyző ellenére itt értük el legnagyobb sikerünket, Hatvani Dániel a hetedik lett. A részletes eredményekről, valamennyi sportversenyről a www.kunszallas.hu honlapon az iskola/oktatás-nevelés/tanulmányisport és egyéb versenyek oldalon értesülhetsz. Az iskolai sporton kívül néhány sportág kialakulásába, történetébe is bepillantunk, megismerkedünk szabályaikkal. Azokra gondolok, melyet itt az iskolai pályán is játszunk szünetekben, és az iskolai sportkör foglalkozásain (foci, kosárlabda, pingpong, stb.). Mivel rendszeresen járunk úszni iskolai szervezésben, ezért a vizes sportágakat sem hagyjuk ki: úszás, vízilabda. Kezdjük a labdarúgással, melynek rövid története a következő: Kínai kezdet
"kapuba" juttatni, nyitott tenyérrel viszont tilos volt érinteni. Magát a labdát nyolc bőrdarabból varrták össze, tollal és állati szőrrel tömték ki. Kr.e. 2000 körüli időkből fennmaradt a labdarúgás 25 fejezetből álló kézikönyve is.
Japán hagyományok Kínai mintára Japánban is megjelent e sport őse, kemari néven. Jelentős különbség azonban, hogy itt kultikus szerepet játszott, kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák. A középkori foci A görög-római testkultúrában ismert volt a játék, de nem kapott kiemelt szerepet.
E sportág - mai tudásunk szerint - legősibb formája már a kínai forrásokban is szerepelt. Kr.e. 2000 körül CsinSiHuang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a játék. A szabályokról annyit tudni, hogy a játéktér közepére egymástól kb. 4 méter távolságra két kb. 4 méter magas bambuszrudat állítottak, közéjük hálót feszítettek. A háló felső részére egy 60 cm átmérőjű nyílást vágtak, ez volt a "kapu". A háló két oldaláról rúgással, öklözéssel, fejelve, háttal vagy mellel érintve kellett a
Tót(h)ágas online
A középkorban, Angliában és Franciaországban "tömeg-football" ill. "határlabdázás" néven találkozhatunk vele. E játék eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő. Hitük szerint, ha egy télutói vagy tavaszi napon a megrontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba "gyömöszölik" és a falvak apraja-nagyja részvételével kirugdossák a faluból, akkor meg is szabadulnak ezektől. A cél tehát az volt, hogy a labdában rejlő gonoszságot földjüktől minél távolabbra juttassák, mielőtt az a rúgásoktól szét nem szakad. Hitük szerint, aki a legtöbbet árt a "labdának", vagyis a legnagyobbakat rúgja bele, az mentesül leginkább a betegségektől. A XIV. században Angliában és Franciaországban is betiltották (1314, ill. 1320) a játékot durvasága miatt, gyakran emlegették "ördögi mulatságként", büntetésként pedig börtönnel fenyegették a futballozókat.
zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés.
A modern labdarúgás A mai értelemben vett labdarúgás az 1820as években az angol diákok körében virágzott fel. A korábbiaktól annyiban mindenképp eltért, hogy tiltották a túlzott durvaságot, meghatározták a pálya nagyságát és a résztvevők számát. 1857-ben alapították meg az első amatőr futballegyesületet, az FC Sheffieldet. Egy általánosan elfogadott szabályrendszer kidolgozásár végül 1862-ben került sor, majd 1863-ban az iskolák és a társadalmi egyesületek létrehozták a FootballAssociationt. A legfontosabb szabályok közül néhány: 1. gólnak számít, ha a labdát a kapuba juttatják anélkül, hogy kézben vitték vagy kézzel ütötték volna. 2. lábbal csak a labdát szabad rúgni. 3. A játékosnak nem szabad a labdát érintenie, ha az a levegőben van. 4. Lesen van az a játékos, aki a labda elé kerül.
Ezzel egy időben megjelent Firenzében a calcio, Európában az első körülhatárolt városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A játékosok szigorúan meghatározott rend szerint álltak fel: elől 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban megint 3 védő, akik közül a középső a kapus. Egyedül csak ő vehette a kezébe a labdát, a többiek rúghatták vagy ököllel üthették. A bíró vigyázott a szabályok betartására és számolta a gólokat, a büntetőpontokat. A sátrak mellett
Tót(h)ágas online
A XIX. század végéig megszülettek a ma is oly ismerős szabályok, eszerint 1874-ben bevezették a büntetőrúgást, 1882-ben a partdobást, 1891-ben a tizenegyest, és egyben hálóval szerelték fel a kaput. 1878-ban jelent meg a játékvezető, 1891-ben a határbíró. 1895-ben adták ki a lényegében mai napig érvényes hivatalos játékszabályokat, ez lehetővé tette a játékosok tevékenységének összehangolását és a feladatok megosztását. Eleinte kilenc támadó játékos mellett egy hátvéd és egy kapus állt a pályán. A támadó játék modernizálásával több védőt kellett hátra vonni, majd azóta még újabb és újabb felállások, játékstílusok alakultak ki. A labdarúgás a legtöbb országban háttérbe szorította az egyéb labdajátékokat.Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték. 1928-ban a francia Jules Rimet és Maurice Delaunay azzal az ötlettel állt elő, hogy a nemzeti válogatottak világbajnokságon mérjék össze az erejüket. Az ötlet két év múlva valósággá vált, az 1928-as (IX., Amszterdam) nyári olimpiai játékok után (melyet Uruguay nyert meg, Argentína és Olaszország előtt), 1930 júliusában, Uruguayban már össze is csaptak a különböző nemzetek csapatai. Ekkor
Argentínát legyőzve világbajnokok.
a házigazdák lettek a
A magyar foci története Magyarországon az 1879-ben Molnár Lajos és gr. Esterházy Miksa által írt Athletikai gyakorlatok c. könyv említi meg először a futballt, az "angol rúgósdit". A következő rövid leírását adja ennek a sportágnak. "A football (mondd: futball) vagyis "rúgdaló", a legrégibb angol játékok egyike és kizárólag az ifjúság, az iskola játéka. Ez az utóbbi körülmény, s az, hogy télen-nyáron s a felszerelés minimumával űzhető, nagyon is alkalmassá teszi e labdajátékot átültetésre idegen talajba, mit tisztelettel ajánlunk tanügyi köreink figyelmébe." Magyarországon az első futballmérkőzést 1897. május 9-én játszották le. Ezen a BTC (Budapesti Torna Club) két csapata (a kék-fehérek és a pirosfehérek) küzdöttek egymás ellen, s a mérkőzés végén a kék-fehérek hagyhatták el győztesként a pályát. Ekkor indult útjára a magyar foci. Folytatjuk… (forrás: hirmagazin.sulinet.hu) Sárbogárdi Gábor
525 éve halt meg az igazságos Mátyás király Volt néhány „jó” királya a magyar történelemnek. Természetesen abban az értelemben jó, amit a középkorban annak gondoltak. Mindenképpen I. (Hunyadi) Mátyás ebbe a sorba illik bele. Gazdaságpolitikája, külpolitikája, hadseregszervezése, nemességgel való kapcsolata sikeres. Első nem királyi házból származó uralkodónk. Magyarország az ő kormányzása alatt érte fénykorának utolsó szakaszát. Tehetséges, bölcs, előrelátó, ambiciózus, elkötelezett királya országának. Élete nagy álma, a német-római császári cím, és egy törvényes utód azonban nem adatott meg neki. Hunyadi Mátyás Kolozsváron született 1443. február 23-án. Apja Hunyadi János kormányzó és erdélyi vajda, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére, anyja Szilágyi Erzsébet. 1458-90 között I. Mátyás néven magyar
király, 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt. A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, édesanyja egy holló segítségével levelezett vele. (Ez a történet volt az oka annak, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.) Mátyást hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi
Tót(h)ágas online
János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, ezért előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, később pedig Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra is; olvasmányait Vitéz János válogatta meg számára. Bátyja, Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi párt zászlajára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István-toronyban várta szabadulását. V. Lászlót, az esküvőjére készülő királyt váratlanul elragadta a halál. Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba Vitéz János vezetésével, hogy Budára kísérje az addig raboskodó Mátyást. Az előre kialkudott váltságdíj kifizetése után a díszes csapat Esztergomnál kelt át a Duna repedező jegén, 1458. január 24-én, Budán, a főpapok és a főurak királlyá választották, de kiskorúsága miatt Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá nevezték ki mellé. Mátyásnak néhány évvel trónra kerülése után sikerült megszilárdítania hatalmát. Miután felszámolta az elégedetlen főurak lázadását (1459), Jilska felvidéki uralma is összeomlott.1463-ban Mátyás a bécsújhelyi megállapodás értelmében 80000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerezte Frigyestől a Szentkoronát. Az egyezség része volt az is, hogy a törökök ellen közösen harcolnak, valamint lefektették, hogy amennyiben Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Mátyást 1464. március 29-én, Székesfehérváron koronázták meg. Uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg képezte. Egy évi házasságot követően elesége, Podjebrád Katalin halála (1464) után Aragóniai Beatrixot vette feleségül. Fokozta a már korábban felállított állami hivatalok, a kancellária, a kincstartóság, a személyes jelenlét bírósága szerepét. Csillagvizsgálót állíttatott fel Budán. Költségeinek növekedését az adórendszer 1467-es újjászervezésével fedezte. A főkincstartó pozícióját, aki az ország pénzügyeit felügyelte (napjainkban pénzügyminiszter), ezután nem nemesek töltötték be; a főkincstartó civil foglalkozássá vált. A pozíciót innentől egy budai polgár, Ernuszt János töltötte be. A kapuadó helyett a füstadót vezette be, mivel korábban előfordult, hogy több házhoz csak egyetlen kapu tartozott. Emellett a háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó). A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott. Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincad vámot. A távolsági kereskedelem új behozatali és kiviteli vámját, a koronavámot minden kereskedéssel foglalkozó embernek fizetnie kellett. A névváltozással
elérték, hogy a korábban szerzett vámfizetés alóli mentesség megszűnt. A pénzügyi reformoknak köszönhetően Mátyás évi bevétele 500-700 ezer forint körül alakult, mellyel alig maradt el a legnagyobb európai államoktól. Mátyás bevételeinek növekedésével párhuzamosan fejlesztette a hadsereget. Az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma a bevételektől függően akár 15-20 ezer fő is lehetett. A sereg 4 fegyvernemre oszlott: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Egy lovaskatona havi zsoldja 3, egy gyalogosé 2 Forint volt. Mátyás – apjával ellentétben – nem erőltette a törökellenes támadó hadjáratokat, hanem aktív védelemre rendezkedett be. Kialakította a második déli védővonalat, mely Karánsebestől, a Szerémségen keresztül az Adria irányába húzódott. Hagyta, hogy a törökök megszállják a Balkán félszigetet, de azt már nem akarta, hogy ellenőrzésük alá vonják a délnyugati határvidéket, ezért 1463-ban visszafoglalta Jajca várát. Emelett Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi István rendszeres portyákat vezetett a törökök által megszállt Szerbiába és Havasalföldre. Mátyás udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult; pártfogását sok magyar humanista, többek között Báthori Miklós, Janus Pannonius és Váradi Péter is élvezte. Mátyás gyorsan felismerte a nyomtatás jelentőségét. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 2000-2500 kötetből állt; jelenleg 178-at ismerünk szerte a világban. A kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat. Budán és Visegrádon reneszánsz stílusban építkezett, elsőrangú olasz művészeket foglalkoztatva. A feudális szétdaraboltság megszüntetése kedvezően hatott a fejlődő árutermelésre; megszilárdult a városok ipara és kereskedelme, s növekedett a mezővárosok gazdasági jelentősége is. Mátyás hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte, hogy a törökök ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, amihez a Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amihez császárrá kellett volna választatnia magát. Sikeres csehországi hadjáratát követően Brünnben, 1469. május 13-án cseh ellenkirállyá koronáztatta magát, hogy így választófejedelem lehessen. Podjebrád György csehországi uralmát azonban nem tudta felszámolni, akinek örökébe a lengyel Jagelló Ulászló lépett. Úgy tűnt, hogy a háborúnak sohasem lesz vége, 1479-ben mégis békét kötöttek. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, s Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz. Podjebrád Katalin
Tót(h)ágas online
halála után (1464) Aragóniai Beatrixszal kötött házasságot, (1476) hogy megoldja a törvényes utód kérdését, de sikertelenül. Külpolitikáját maga irányította, az ország kormányzásában pedig titkárára és tanácsosaira hagyatkozott. A növekvő hadikiadások előteremtésében Nagylucsei Orbán volt segítségére. Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó járófejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás körbezárta Bécset. III.
Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet. Mátyás tovább folytatatta a háborút azért, hogy egy bécsi asszonytól, Edelpeck Borbálától született fia, Corvin János érdekében az 1463-as szerződés érvényét veszítse.1483-ban elfoglalta tehát Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset, s a királyi székhelyét is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben váratlanul meghalt.
Grafl Rezső forrás: www.doksi.hu
Ez volt – ez lesz Október 2.Az állatok világnapja Október 6.Az aradi vértanúk emléknapja Október 6.Fülöpjakabi Sport Egyesület atlétikai versenye Fülöpjakabon Október 13.Mezei futás diákolimpia megyei versenye Kecskeméten Október 14-15.Papírhulladék-gyűjtés Október 22.Az 1956-os forradalom emléknapja
Októberben A nyolcadik osztályosok emlékfa ültetése November 11.Fogadóóra November 13.Márton-napi vetélkedő Novemberben Madáretetők, madárodúk kihelyezése Novemberben Consti-kupa, terematlétikaverseny Kiskunfélegyházán Grafl Rezső
Impresszum Főszerkesztő: Grafl Rezső tanár Főszerkesztő-helyettes: Csósza Annamária diákönkormányzatot segítő pedagógus Diákfőszerkesztő: Kerekes Kitti Diákfőszerkesztő-helyettes: Hatvani Lilien Tördelőszerkesztő, technikai munkatárs: Görgei Károly tanár, Bali Kinga könyvtáros Diákújságírók: Csányi Alexandra, Eörsi Gábor, Fics ór Mihály, Hatvani Dániel, Nemes Katalin, Oláh Jázmin, Posztós Márton, Pöszmet Kristóf, Sárbogárdi Gábor, Stecenkó Lili Melinda, Szabó Emese, Szabó Viktória, Vincze Renátó. Felelős kiadó: Ádámné Vereb Annamária iskolaigazgató
Tót(h)ágas online
