A Kunszállási Tóth Pál Általános Iskola Diákönkormányzatának havilapja X. évfolyam 8. szám
Ez volt, ez lesz Szeptember 30. Faluház népmesemondó versenye, díjazott: Fischer Péter, Toto Erika Október 04. Állatok világnapja (vetélkedők, versenyek, kisállat-bemutató) 06. Az aradi vértanúk emléknapja (7. osztály) 10. TIE kerékpáros ügyességi verseny 12. Iskolai portréfényképezés 14. A TST Dance Studio (Kecskemét) moderntánc-bemutatója a faluházban 14. Az ötödik osztályosok klubdélutánja 21. Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (8. osztály)
24. Természetismeret háziverseny (Tehetségpont csoport) 26. A 8. osztályosok emlékfát ültettek a Radnai Pál téren 27. Pályaválasztási fórum a 7-8. osztályosoknak és szüleiknek 28. Töklámpás parti a faluház szervezésében November 02-04. Őszi tanítási szünet 08. Fogadóóra 11. Márton-nap Madáretetők, odúk kihelyezése, eleséggel való feltöltése (ÖKO csoport) Grafl Rezső
Papírhulladék-gyűjtés eredménye Október 21-én Csósza Annamária a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertette a szeptemberi papírhulladék-gyűjtés eredményét, és átadta az osztályközösségeknek a jutalmakat. Az eredmények az osztályközösségek által behozott papírmennyiség egy főre eső mértéke szerint került megállapításra. E tanévben jól teljesítettek a gyerekek, és a szülők, 12.100 kg papírhulladék gyűlt össze, a tavalyi 8.200-al szemben. Jutalomként minden osztály kapott foci- és kosárlabdákat. Eredmények az alsó tagozatban 1. a negyedik osztály 248 2. a harmadik osztály 57 3. az első osztály 55 4. a második osztály 35 kg/fős teljesítménnyel.
a felső tagozatban 1. a hatodik osztály 148 2. a nyolcadik osztály 70 3. az ötödik osztály 63 4. a hetedik osztály 58 kg/fős teljesítménnyel.
Köszönjük mindenkinek a munkáját és a segítségét! Grafl Rezső
Tót(h)ágas online
1849. október 6. - Aradi vértanuk 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amelyről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. A magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a „bresciai hiéna” néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (uralkodott 1848-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz
hajtóvadászatba kezdett a „rebellió” támogatói ellen. Mivel a háború még folyt, a nyári akciók java része a polgári lakosság – főleg jegyzők, papok, tanítók – ellen irányult, a világosi fegyverletétel után azonban megkezdődhettek a tárgyalások I. Miklóssal (uralkodott 18251855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról. Bár a cár újfent könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár mindenképpen példát akart statuálni a szabadságharc kézre kerített vezetőivel, igaz, még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni. A kedvezőtlen időjárás miatt, idén a tornateremben adták elő az ünnepi emlékműsort a 7. osztályos tanulók, melyen az iskola valamennyi tanulója és dolgozója részt vett. Ezt követte az ünnepélyes koszorúzás az emlékműnél. Forrás: rubicon.hu Vincze Renátó
TIE kerékpáros ügyességi verseny Október 10-én iskolánkban ez évben is megrendezésre került a már hagyományosnak mondható TIE kerékpáros ügyességi verseny. Rudi bácsi és Erika néni voltak a szervezők. A versenyen összesen 49 gyerek indult kisebb nagyobb sikerrel, de mindenképpen nagy lelkesedéssel és izgalommal. 14 órakor a felső tagozatosok kezdték el, 15 órától az alsósok is megmutathatták az ügyességüket. A nézőközönség nagy ovációjával kísérve egyesével indultak a versenyzők. Az időeredményükhöz hozzáadódott a hibákért kapott büntetőidő, így alakult ki a végső sorrend. A pályát nehezítő akadályok között
volt többek között szlalom, rázó, szűkítő, vizespohár-átrakó, magasságkorlátozó is. A felsősöknek kilenc, az alsósoknak hét akadályt kellett legyőzni. Én csak segítőként vettem részt a versenyen (egy akadálynál számoltam a hibákat), de számomra így is nagy élmény volt. Jövőre indulok, szeretném kipróbálni az ügyességemet. Remélem tetszett minden versenyzőnek. A legsikeresebben Sárbogárdi Gábor teljesítette a pályát, 55 másodperc alatt vézett, hibapont nélkül. Erre csak ő volt képes az egész mezőnyből. Gratulálok neki és persze az összes versenyzőnek.
Köszönetet kell mondanom Mayer Erika testnevelő tanárnak és Grafl Rezsőnek.
Tót(h)ágas online
Eredmények: 1-2. osztályos fiúk közül 1. Tóth Hunor 2. Agárdi József 3. Gondi Balázs 1-2. osztályos lányok közül 1. Vincze Dorina 2. Kiss Virág 3-4. osztályos fiúk közül 1. Balogh Levente 2. Buzder-Lantos Róbert 3. Hegedűs Levente 3-4. osztályos lányok közül 1. Makány Nóra 2. Buzder-Lantos Boglárka felső tagozatos fiúk közül 1. Sárbogárdi Gábor 2. Ficsór Mihály 3. Vincze Renátó felső tagozatos lányok közül 1. Oláh Jázmin 2. Szalai Katalin 3. Toto Erika
Győrfi Eszter
1956. október 23.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án délután három órakor, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, melyet a szovjet haderő 24-i bevonulása követett. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok 28-i visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel
szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott. A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve. 1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába. Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza. Iskolánk is készült egy „Októberi bőröndmese” című emlékműsorral, melyet a 8. osztályosok adtak elő, a rossz idő miatt a faluházban. Ezután az iskola, a diákönkormányzat, és a KIKI nevében megkoszorúzták a templomkertben levő 1956-os kopjafa emlékművet. Az előadást október 23-án is előadtuk a község lakóinak.
Forrás: wikipédia.hu Pöszmet Kristóf
Tót(h)ágas online
1956 – Köztünk élő hősök Kunszállás-Fülöpjakab, október 24. Bakonyi Sándor (megjegyzés: alezredes, a kiskunfélegyházi MN 7. Gépesített Lövészhadosztály parancsnoka) parancsára a járás 5 községében 8-8 fős biztonság őrséget állítottak fel. Kunszálláson Koncz Zoltán hadnagy volt a részleg parancsnoka. Megbeszélte a tanácselnök-helyettessel a teendőket, a begyűjtési raktárban helyezték el őket. Veres Imre hadnagy 3 fővel az Alkotmány Téeszt biztosította. A magtár őrzésében az MDP-tagok vadászfegyverrel segítettek. Október 27. Csáki András és Rácz István Kiskunfélegyházán járt, ahol látták a tüntetéseket és a kommunista jelképek eltávolítását. Röplapokat vettek magukhoz, és hazamentek Kunszállás-Fülöpjakabra. Itt ők is elkezdték a csillagok eltávolítását, amihez csatlakozott Gáspár Ferenc és Udvardi Béla is. Utána kötéllel ledöntötték a szovjet emlékművet, majd Gáspár Ferenc beszédet mondott az összegyűltek előtt. Kiss Bálint téeszelnök ezután telefonált Kiskunfélegyházára, és a kiérkező katonákkal elvitetett három embert, köztük Gáspár Ferencet. Október 28. Tüntetés volt Kunszálláson. Udvardi Béla és Nagy Ilona szervezte és vezette a tüntetést. A tüntetők elfoglalták a tanácsházát, és elégették a begyűjtési iratokat. Lugosi János a vörös csillagokat verte le. Tóth Béla felszólalt a rombolás ellen. Utána a kultúrotthonba vonultak, hogy forradalmi bizottságot válasszanak. Tóth Béla beszédet mondott, és a forradalom támogatására biztatta az embereket. Zana Pál volt párttitkárt közben eltávolították a teremből. Megválasztották a forradalmi bizottságot, melynek vezetője Tóth Béla tanító lett. Bekerült Gyöngyösi István, Lukács Imréné, Pintér Bertalan, Kotroczó László, Tapodi Károly, Fekete Mátyás, Endre István, H. Kovács Antal és Kovács Péter,
illetve Tóth Gyula, Szabó Gyula (megjegyzés: tanító), Vén Ferenc tanító, Tóth Béláné. Utána politikai követeléseket állítottak össze, melyeket Tóth Béla motorkerékpáron Kiskunfélegyházára vitt. A városi tanácson erősítést kért, és kapott is a község közbiztonságának fenntartásához. Visszaérkezése után Tóth Béla, Tóth Béláné, Nagy Imre, Nagy Imréné, Borsos Benjámin, Bukovszki István és Tapodi István a községben lévő katonákkal Bense Ferenc párttitkártól és Bűn Ferenc körzeti megbízottól összeszedte a fegyvereket. A körülbelül 100 fős tömeg, köztük Csáki András és Udvardi Béla követelésére Kiss Bálint téeszelnök kénytelen volt velük Félegyházára menni, és az előző nap lefogottakat saját felelősségére hazavinni. Koncz hadnagy parancsára a katonai egység beköltözött a tanácsházára. Este Nagy Imre kunszállási gazda vezetésével a tüntetők behatoltak a körzeti megbízott lakására, de itt a katonák feloszlatták a tüntetést. Ezt követően a tüntetők a tanácsháza elé vonultak, fegyvert és a rendőr eltávolítását követelték, de itt is feloszlatták őket. Szabó István százados, Kiskunfélegyháza helyőrségi kommendánsa kijött a községbe, és hozott egy géppisztolyt a katonáknak. Éjjel a tüntetők felgyújtották a községi MDPtitkár házát. Koncz hadnagy járőrözést szervezett, másnap felszerelték az egységet géppisztolyokkal. Október 29. Megalakult a községi nemzetőrség, amelynek Szabó Gyula lett a parancsnoka. Tagok: Jankó Péter, Koncz Dezső, Koncz Benjámin, Lugosi János, Kovács Péter és Vén Ferenc. Fegyverüket a szolgálat után mindig leadták a katonáknak. A járőr elfogta Kertész Jenőt, akinél fegyver volt, amit elkoboztak tőle. November 1. A tanácsházán megalakult az FKgP községi szervezete, melynek elnöke Kotroczó László, helyettese pedig Gyöngyösi István lett.
Tót(h)ágas online
Megalakult az NPP is, ennek Koncz József lett az elnöke. Tóth Béla ekkor lemondott a nemzeti bizottsági elnöki tisztéről, helyette Kovács Mihályt választották. November 3. A járási nemzeti bizottság alakuló ülésén Tóth Béla és Kovács Mihály képviselte a községet. Utóbbi tagja is lett a testületnek. 1957 eleje „Magyar szabadságharcosok!" megszólítású röplapok jelentek meg Kunszálláson magyar és orosz nyelven. Aláírása: NTS Forradalmi Bizottság.
Megjegyzés Egy Kunszállás-Fülöpjakabi (a két falut 1954ben összevonták) lakos, Punyi Ignác 21 éves államvédelmi sorkatona a budapesti fegyveres harcok során életét vesztette. Az 1956-os helyi események miatt 17 személyt ítéltek börtönbüntetésre, köztük Tóth Béla tanítót négy évre, Fehérvári Ilona óvónőt egy év felfüggesztettre. Forrás: 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára, Szerkesztő: Tóth Ágnes, Kecskemét 2001. (Megjegyzések tőlem.) Grafl Rezső
Mindenszentek – Halottak napja A mindenszentek napja (röviden mindszent) az üdvözült lelkek napja, a naptárból kimaradt többi szent emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Az ekléziológia szempontjából a megdicsőült egyház ünnepe. A még élők a küzdő egyházat, a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a szenvedő egyházat, az üdvözültek pedig a diadalmas egyházat képviselik. Az ünnep 741ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap. Nem tévesztendő össze a halottak napjával, egyháztanilag a szenvedő egyház ünnepével,
amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloweenünnep. E napon az egész országban, így Kunszálláson is a temetőket látogatják az emberek, azokra a szeretteikre emlékezve, akik már nincsenek közöttünk. Gyertyát gyújtanak, rendbe teszik a sírokat, és egy-egy történettel, emlékezetes eseménnyel felidézik az emlékeket (Forrás: hu.wikipedia.org) Kerekes Kitti
Halloween A Halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31-edike éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt szokássá vált. Elsősorban a gyerekek ünnepe. A belsejében mécsessel világító töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb kelléke, illetve tradicionális
szimbóluma. Amerikában Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Csokit vagy csínyt!”, "Csokit vagy csalunk!", vagy "Adsz vagy kapsz" kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában többnyire baráti
Tót(h)ágas online
társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. Európában a Halloween egy speciális angolszász ünnep maradt egészen a legutóbbi időkig és csak a televíziózás korában lett belőle egy egyre általánosabban elterjedt, és már sokkal inkább elüzletesedett világi, semmint vallásos ünnep. Világszerte történő elterjedését
valószínűleg a népszerű amerikai képregények, filmek is segítették. Magyarországon a halloween (nincs hivatalos magyar fordítása, jelentése: ’mindenszentek estéje’, a magyar helyesírás szerint kis h betűvel írjuk!) ünnep a 2000-es évek elején kezdett elterjedni, főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerű.
Jelmezes töklámpás parti Kunszálláson A töklámpás partit a Nagycsaládosok Egyesülete rendezi meg Kunszálláson már 7. éve. Nálunk ez egy népszerű, nagyon vidám mulatság. Az idei programban jelmezverseny, kézműves foglalkozás, tökös díszek versenye, tökfaragás és „rémsütik” versenye szerepelt. Volt ügyességi vetélkedő és arcfestés. Minden „pályamunkát” értékeltek és díjaztak. Az arcfestők kezei közül gyönyörű és rémes figurák kerültek ki. A kézműveskedés után az elkészített lámpásokkal mindannyian az utcára vonultunk és közösen halloween-dalokat énekeltünk angolul és németül. Közben a büfében mindenféle finomsággal készültek az anyukák. A felvonulást estig tartó diszkó követte. Együtt táncoltak a boszorkányok, múmiák, szellemek, zombik és mások. Igazán vidám délutánt töltöttünk megint együtt. Már most várjuk a következőt.
Hatvani Lilien
Dartsozó magyarok A magyarok jók a dartsban. Itthon is elismert már ez a sport, nagy versenyekkel. Az illetékesek olyan jónak találták az idei ifjúsági Európa-bajnokság rendezését Magyarországon, hogy megpályázták a 2018as felnőtt EB-t és meg is kapták. Néhány érv e mellett. Az utánpótlás is remek színvonalat képvisel. Czipó Vivien és Neumajer Kitti tavaly és idén is megnyerték az Európa-
bajnokságot párosban. Őket kontinens-szerte elismerik. A felnőttek közül Bezzeg Nándor és Kovács Patrik nyáron részt vettek a PDC csapatvilágbajnokságon. Továbbjutottak az első körben, majd a másodikban kikaptak, úgy hogy Nándi dobott egy 180-ast. Itthon Székely Pál remekel, aki megnyerte a 2016-os az országos bajnokságot és segíti a darts terjedését. A 2018-as felnőtt EB megrendezésének lehetőségéhez gratulálok, és sikeres lebonyolítást kívánok.
Ficsór Mihály
Tót(h)ágas online
Viccek, avagy humorban nem ismerek tréfát! - Jean, a trombita forró? - Nem uram. - Akkor miért fújják?
- Mitől van ilyen világos, Jean? - Süt a nap, uram! - Kenyeret vagy kalácsot?
- Mit eszik a kannibál gyomorégés ellen? - ??? - Tűzoltót!
- Miért sírsz, Pistike? - Mert a tanító bácsi intőt és verést ígért a testvéremnek, amiért az egy békát dugott a táskájába. - És ez neked miért fáj? - Mert ikrek vagyunk és a tesóm már hazament.
Peti új esernyőt vesz, és fél, hogy ellopják. Ezért egy cédulát tesz rá a ruhatárban: "Ez az esernyő a középsúlyú ökölvívóbajnoké, aki három perc múlva visszajön." Mikor indul haza, az esernyő helyén csak egy cédulát talál, amin ez áll: "Az esernyőt a hosszútávfutó bajnok vitte el, aki soha nem jön vissza."
- Milyen ige a "ver"? Cselekvő vagy szenvedő? - kérdezi a tanár úr Pistikétől. - A tanár úrnak cselekvő, nekem pedig szenvedő!
- Hányasra írtad a történelem dolgozatod? - Kettesre. - Miből? - Kegyelemből.
- Pistike, mondj egy tagadó mondatot! - Gyuri megette az uzsonnámat. - De hát hol van ebben a tagadás? - Gyuri tagadja.
- Pistike, az utóbbi időben egyre jobb és jobb osztályzatokat kapsz. Valld be, ki segít? - A számítógép! Mert elromlott.
Pistike kérdezi a tanárnőtől: - Tanárnő, hogyan esik a hó visszafelé? - Sehogy, miért kérdezel ilyen hülyeséget? - Mert anya azt mondta, hogy vigyek magammal kabátot, mert lehet, hogy visszafelé esni fog a hó!
- Itt horkol valaki! - mondja a professzor a hallgatóinak az órán. - Ébresszék fel! Visszaszól egy szemtelen diák: - Ön altatta el, ezért ön keltse fel!
- Pistike, melyik óceán ez? kérdezi a tanár a térképre mutatva. A fiú mélyen hallgat. - Helyes a válasz, ez a Csendes-óceán!
Nyelvtanórán: - Pistike, mondj egy igekötőt és egy névmást! - Ki? Én?
- Nálatok nincs ébresztőóra? kérdezi a tanár az elkéső tanulótól. - De van, csak mindig olyankor csörög, amikor én még alszom.
Forrás: http://www.viccesviccek.hu Gyűjtötte: Eörsi Gábor
Tót(h)ágas online
Impresszum Főszerkesztő: Grafl Rezső tanár Főszerkesztő-helyettes: Csósza Annamária diákönkormányzatot segítő pedagógus Diákfőszerkesztő: Kerekes Kitti Diákfőszerkesztő-helyettes: Hatvani Lilien Tördelőszerkesztő, technikai munkatárs: Görgei Károly rendszergazda, Bali Kinga könyvtáros Diákújságírók: Baranyi Dániel, Eörsi Gábor, Ficsór Mihály, Győrfi Eszter, Nemes Katalin, Pöszmet Kristóf, Szikora Bendegúz, Vincze Renátó Zoltán. Felelős kiadó: Ádámné Vereb Annamária iskolaigazgató
Tót(h)ágas online
