A kultúra és a turizmus együttműködése a vidéki területek fejlesztéséért

A kultúra és a turizmus együttműködése a vidéki területek fejlesztéséért

A kultúra és turizmus együttműködése:

Kulturális lehetőségek hasznosítása a hátrányos helyzetű vidéki térségekben A SY_CULTour projekt kiadványa (Synergy of culture and tourism: utilization of cultural potentials in less favoured rural regions) http://www.sycultour.eu Projektmenedzser: David Bole Vezető partner: Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia regionális központja, Anton Melik Földrajzi Intézet (ZRC SAZU) Szerkesztők: David Bole, Mateja Šmid Hribar, Jani Kozina, Primož Pipan Fordító: Fekete György Kiadó: KDRIÜ Nonprofit Kft., Magyarország Felelős: Dr. Szépvölgyi Ákos Nyomda: Copystore Nyomdaipari Szolgáltató Kft. Példányszám: 500 © 2013, P SY_CULTour projekt partnerség Tervezte: Marijan Pecar, kulturális szakértő, Tervezés tudomány Bsc, és illusztrátor Szöveg: David Bole, Mateja Šmid Hribar, Primož Pipan (Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts, Anton Melik Geographical Institute), Federico Bigaran, Silvia Corrado (Autonomous Province of Trento, Division Agriculture), Angela Santilli, Assuntina Fasciani (Mountain Community Sirentina), Nikos Mandrekas (Region of Thessaly), Vera Djurić Drozdek (Municipality of Jesenice), Lina Pavletič (Alianta d.o.o.) Urška Železnikar (Development Agency for Upper Gorenjska), Georgia Papadaki (Heraklion Chamber of Commerce and Industry), Lyubov Trenkova, Gergana Kaloyanova (Pazardzhik Regional Administration), Erika Tóth, György Fekete (Central Transdanubian Regional Innovation Agency Nonprofit Ltd.), Jasmina Đorđević, Igor Stamenković, Kristina Košić, Tatjana Pivac, Ivana Blešić (University of Novi Sad, Faculty of Sciences)

2

Fényképek: Argentario Ecomuseum, Urška Bajec Rupnik, David Bole, Iztok Bončina, Bogdan Bricelj, Miran Dolar, Bojan Erhartič, Heraklion Chamber of Commerce and Industry, Aljaž Hrvatin, Judicaria Ecomuseum, Michael Kalafatas, Vladimir Kamčević, Lagorai Ecomuseum, Lazar Lazić, Špela Ledinek Lozej, Matej Lipar, Nikos Mandrekas, Saša Manojlovič, Matjaž Marc, Municipality of Jesenice, Municipality of Strelcha, Pazardzhik regional administration, Peio Ecomuseum, Primož Pipan, Tatjana Pivac, Giovanni Pizzocchia, Miro Podgoršek, Michael Pornalis, Efi Psilaki, Region of Thessaly, Roman Rupnik, Lamberto Anfolsi Schiavitti, Aleš Smrekar, Vladimir Stojanović, Mateja Šmid Hribar, Tadeja Šubic, Tesino Ecomuseum, Erika Tóth, György Fekete, Tourism Organisation of the City of Sombor, Trentino Ecomuseum, Vanoi Ecomuseum, Aljoša Videntič, Manca Volk Bahun

ISBN 978-963-08-8541-6

A kiadvány a SY_CULTour projekt alapján készült, mely a Délkelet-Európai Transznacionális együttműködési program keretében valósult meg. A kiadvány tartalma részben vagy egészben a a SY_CULTour projekt szakmai és/vagy sajtómegjelenéseit idézi. A tartalom nem feltétlenül eggyezik meg a résztvevő hatóságok, illetve az Európai Bizottság álláspontjával.

Tartalom 0 Vezetői összefoglaló

5

1 Bevezető

6

1.1 SY_CULTour – koncepció és célok

6

1.2 Módszertan – alkalmazott módszerek és tervezés

7

2 Irányelvek a vidéki területek kulturális értékeinek menedzsmentjéhez

9

1. fázis – A víziótól az ötletig

10

2. fázis – Áttekintés

12

3. fázis – Stratégiai terv készítése

16

4. fázis – Akcióterv elkészítése

19

5. fázis – Menedzsment és végrehajtás

23

6. fázis – Monitoring és értékelés

25

3 Az iránymutatások végrehajtása a kísérleti területeken

27

1. Kísérleti terület – Idrija

28

2. Kísérleti terület – Trentino

30

3. Kísérleti terület – Hegyi közösség - Sirentina

33

4. Kísérleti terület – Pelion

35

5. Kísérleti terület – Jesenice

37

6. Kísérleti terület – Kréta

39

7. Kísérleti terület – Pazardzhik Régió

41

8. Kísérleti terület – Közép-Dunántúli Régió

43

9. Kísérleti terület – Vojvodina

45

4 Összefoglalás – Az előttünk álló út

47

5 Partnerség

48

3

1

A kultúra és a turizmus együttműködése: Kulturális lehetőségek hasznosítása a hátrányos helyzetű vidéki térségekben

4

0 Vezetői összefoglaló Írta: David Bole Az európai vidéki térségek viharos időket élnek át. Hagyományos gazdasági függőségük töretlen (természeti erőforrások kitermelése, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, stb.), melyek a mai napig jelentik fő bevételi és foglalkoztatási lehetőségeiket. Fokozottabban ki vannak téve a szélsőséges időjárási viszonyoknak, az Európai Uniós, illetve hazai támogatási politikák döntéseinek. Ugyanakkor ezek a területek bővelkednek mélyen gyökerező kulturális értékekben. Következésképpen, a rurális területek kulturális értéki képesek lehetnek arra, hogy a sikeres társadalmi-, és gazdasági fejlődés eszközévé váljanak. Eme kiadvány fő célja, hogy bemutassa a kulturális értékek menedzsment eszközeit, mely magában foglalja a helyi közösségek bevonását, és új lendületet adjon a további fejlesztésekhez, miközben hozzájárul a kulturális értékek megőrzéséhez, és felhívja a figyelmet a felelősségvállalásra. A kiadvány nagy hangsúlyt fektet az alulról-tervezésre, mely során a helyi szereplők voltak a fő kezdeményezők. A vállalkozók, mint a projekt eredményeinek haszonélvezői létrehoztak egy új-, vagy kiegészítő turisztikai attrakciókat, melyek illeszkednek saját kulturális értékeikhez. Ennek kapcsán a Bevezetés betekintést enged a tervezési folyamatba, tippekkel, ötletekkel látja el az olvasót. A kiadvány második fejezete foglalkozik a projekt legfontosabb eredményének, a Vidéki területek kulturális értékeinek menedzsment kézikönyvének bemutatásával. Az irányelvek igyekeznek gyakorlatiasan és konkrét módon bemutatni azon lépéseket, melyek nélkülözhetetlenek a kulturális értékek felkutatásához, konzerválásához, hasznosításához, melyek hozzájárulnak a fejlesztési célok eléréséhez. Ezen irányelvek felhasználóbarát módon kerültek bele a kiadványba, hat lépésen keresztül kalauzolja az olvasót az ötlettől a konkrét megvalósításig, mely lehet egy új termék vagy szolgáltatás, vagy akár egy új ötlet a fejlesztési potenciállal rendelkező kulturális értékekre. Az útmutató példák, eszközök, ötletek felvillantásával teszi még színesebbé, olvasóbaráttá a munkaanyagot: bármely magánszemély, vagy vállalkozás képes használni, aki fejlődésének kulcsát a kulturális potenciál kiaknázásában látja. A harmadik fejezet a SY_CULTour projekt partnereinek tapasztalatait mutatja be, akik részt vettek az egész folyamatban és tesztelték a Menedzsment Útmutatót saját kísérleti területeiken. Ezek a leírások példaként, jó gyakorlatokként szolgálhatnak, vagy motiválhatják azokat, akik hasonló akciókban gondolkodnak. A tíz bemutatott kulturális érték, és a pozitív vagy éppen negatív tapasztalatok alapján határozottan állítjuk, hogy a módszertan egyértelműen pozitív hatással van, és egyaránt használható bármely európai térségre. Végezetül, a zárógondolatok az európai térségek jövőjével kíván részletesebben foglalkozni. A 17 résztvevő partner, akik hat különböző országot képviselnek, bemutatására is sor kerül, mivel ők azok, akik kifejlesztették, tesztelték, és menedzselték a módszertant, mely tevékenységek az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program keretében valósulhatott meg.

5

1 Bevezető Írta: David Bole and Federico Bigaran

1.1 SY_CULTour projekt – koncepció és célok A SY_CULTour (Synergy of culture and tourism: utilisation of cultural potentials in less favored rural regions) projekt a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program keretében valósult meg 17 partner részvételével, akik 6 országot képviselnek (Bulgária, Görögország, Olaszország, Magyarország, Szlovénia, és Szerbia). A projekt fő célja az volt, hogy rávilágítson a globalizálódó Európa vidéki területeinek problémáira, melyek egyre kevésbé függenek a hagyományos gazdasági tevékenységektől, mint a mezőgazdaság, és egyre jobban orientálódnak a gazdasági szolgáltató szektora felé, amiben a turizmus fő szerepet játszik.

6

Miért pont a kultura és a turizmus szinergiája? A SY_CULTour projekt kijelöli egyes vidéki területek kulturális értékeit, mint fejlesztési potenciál, hiszen ezek helyileg meghatározottak és gyakran kapcsolódnak a területek természeti adottságaihoz, éppen ezért versenyelőnyt jelentenek más területekkel szemben. A turizmus vonzza a látogatókat és így pozitív hatással van a helyi gazdaságra, mely tükröződik az új munkahelyek számában, a háztartások, a vállalkozók, turisztikai szolgáltatók, és más szereplők jövedelmeiben. A gazdasági hasznokon túl, a turizmus pozitívan hat a szociális és természeti környezetre. Ez nem csak egy egyszerű gazdasági lehetőség: javítja az életminőséget, és támogatja a helyi lakosságot. Az ott lakók segítése különösen fontos, mivel ez eszközként szolgál a helyi társadalmak fejlődéséhez, ösztönzi a közösséget és a lokális turisztikai szolgáltatókat fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Ily módon, a helyi közösségek aktív részeseivé válnak a fejlesztési és turizmus menedzsment folyamatoknak, illetve képesek lesznek felismerni ezek előnyeit. Amikor a turizmus menedzsment és Author: Miro Podgoršek

marketing célul tűzi ki a kultúrtáj vagy biodiverzitás megőrzését, akkor ez pozitív környezeti hatásokhoz vezet. Továbbá a turizmus az értékek védelmét is szolgálja, úgymint a helyreállítási munkálatokat, vagy az épített örökségek és hagyományok védelmét, megőrzését. A kreatív potenciál főleg olyan csatornákon keresztül jelenik meg, ahol megújítja a turisztikai hagyományokat, és ösztönzi az egyéni kreativitást, a művészi alkotásokat, melyek a környezetükből, és történelmükből merítenek. Ezeket szem előtt tartva, a kultúra és a kulturális értékek definíciói a gazdasági, társadalmi, környezeti, és kreatív potenciáljuk alapján lettek meghatározva: így a kulturális érték meghatározása is, ami kultúra, és kulturális értékek fejlesztési potenciáljának különböző megjelenési formáit hangsúlyozza az eltérő területeken (Šmid Hribar and Ledinek Lozej 2013). A kulturális értékek egyben fejlesztési forrást is jelentenek, melyek ne csak a turisták rendelkezésére álljanak, hanem társadalmi, gazdasági, környezeti hatásai is nyilvánvalóak legyenek. Ugyanakkor a turizmus fenyegetheti is a helyi közösségeket, amennyiben profitorientált „külsős” beruházók jelennek meg az adott területen. Ezek alapján megállapítható, hogy a hosszú távú együttműködések és a sikeres turisztikai fejlesztések a beruházok és a helyi közösségek közötti kapcsolatokon alapszik vagy esetenként ahol a beruházok maguk a lakosok. Következésképpen, a helyi lakosság a legfontosabb szereplője a lokális fejlesztéseknek, ahol elsődlegesen az ő akaratuk érvényesül. Ez magánszemélyek, háztartások, vállalkozók, és többé-kevésbé befolyásos emberek vegyes csoportja. Az ő szerepük a legfontosabb, mivel ők a helyi kultúra őrzői, és a végső turisztikai termékek főleg az ő együttműködéseiken alapulnak.

Source: Municipality of Strelcha

Author: Lazar Lazić

Mik a célok, és hogyan kívánjuk elérni őket? A helyi közösségeket informálása nélkülözhetetlen, mivel az ő döntésüknek kell legyen, hogy a turizmus mely formáját, milyen termékeket kívánnak nyújtani az odalátogatóknak, továbbá, hogy képesek legyenek megbecsülni költségeiket és profitjukat. Eme gondolat pontosan megfelel a SY_CULTour mottójának. A fő cél, hogy olyan utat kínáljunk a helyi közösségeknek, melyeken képesek lehetnek pozitívan befolyásolni társadalmi, gazdasági, és természeti környezetüket egyaránt. Úgy gondoljuk, hogy a fenntarthatóság biztosításának egyetlen lehetősége a helyi közösségek aktív bevonása, ezért a projekt végrehajtása alatt sor került egy olyan módszertan kidolgozására, mely ezeket a szereplőket kívánja bevonni a stratégiaalkotásba. Ez a módszertan a „Vidéki területek kulturális értékeinek útmutatója”, mely a második fejezetben, részleteiben kerül bemutatásra. Az útmutató fő célja, hogy a gyakorlatban is használható lépéseket mutasson be az ötleteléstől a megőrzésig illetve, hogy fel tudják használni saját kulturális értékeiket fejlesztési céljaik megvalósítására. Ezen iránymutatások könnyen olvasható és érthető, úgymond olvasóbarát formában lettek kialakítva, s kilenc Délkelet-európai kísérleti területen történt tesztelés eredményei alapján készültek el. Ezen lépések rendszerezett módon tartalmazzák, s ösztönzik a helyi közösségek turisztikai menedzsment és marketing t e v é ke n y s é g é t , t o v á b b á p o z i t í v társadalmi/gazdasági/környezeti hatásokat generál. Ezekről a lépésekről bővebben a harmadik fejezetben olvashat, mely a kísérleti területeken történő tesztelések során gyűjtött tapasztalatok alapján készültek. Büszkén állíthatjuk, hogy bármely európai helyi közösség képes profitálni a módszertanból, amennyiben követi annak alaplépéseit.

1.2 Módszertan– participatív módszerek és tervezés Bevezető A helyi közösségek különböző szervezetei, a köz- és magánszektor szereplői között fennálló jó kapcsolat fejlesztése sarkalatos pontja a SY_CULTour projekt eredményeinek hosszú távú fenntartása érdekében. Éppen ezért nyilvánvalóvá vált a kommunikációs eszközök szükségessége, a helyi partnerségek bevonása, a participatív tervezési módszer alkalmazása a projektmenedzsment, és az útmutató elkészítése során. A részvételen alapuló tervezés partnerek közötti népszerűsítése, és a szereplők (helyi és regionális közszereplők, egyesületek, turisztikai szolgáltatók és szervezetek) közötti kapcsolatépítés elősegítése érdekében kiemelt hangsúlyt fektettünk a társadalmi részvétel ösztönzésére. Az utóbbi években a participatív megközelítés a döntéshozatal során egyre inkább előtérbe került, ami azon szereplők bevonását hangsúlyozza, akiket a döntések érintenek, vagy hasznos tudás birtokosai. A „participatív” kifejezés sok mindenre enged asszociálni, egy egyszerű információcserétől (egyirányú) az aktív sokszereplős részvételig, aminek tagjai lehetnek politikusok, városlakók, szakértők, stb. Az aktív részvétel alatt, mi a különböző szereplők bevonását értjük, megadva nekik esélyt nem csak a történések nyomon követésére, de befolyásolására is, fenntartva azt a lehetőséget, hogy megújulhassanak.

A “participatív út” lényegében azt jelenti, hogy szembeállítjuk a különböző nézeteket, majd ezt az innováció szolgálatába állítjuk. Ez a megközelítés hatékonynak bizonyult, ugyanis kapcsolatot teremtett olyan témák között, melyek eddig egymástól függetlenek voltak, így alkalom nyílt a különböző perspektívák megismerésére, ily módon teret nyitott új utak kereséséhez, és a problémák megoldásához. Az alkalmazott participatív módszert alkalmaztuk: - konfliktuskezelésre; - információszerzésre; - információ megosztására a szereplők között - szabályok ismertetésére - kommunikációfejlesztésre - minőségfejlesztésre.

Author: Mateja Šmid Hribar

Author: David Bole

Az eszköz az aktív részvételen alapult, így sikerült információt szerezni a szereplőktől, illetve azt elérni, hogy saját érdekeiket helyezzék háttérbe, és adjanak mások ötleteinek is teret, adjanak lehetőséget egymásnak, hogy meggyőzzék a másikat az igazukról. A módszer minőségét számos tényező befolyásolta: a tartalom természetesen nagyon fontos, de a hangulat és a procedúra is. A moderátor szerepe is kulcsfontosságú: úgy vezetni a beszélgetést, hogy azt ne befolyásolja, odafigyelni mások viselkedésére, öntudatosnak lenni. 1További információ: Šmid Hribar, M., Ledinek Lozej, Š. 2013: The Role of Identification and

Management of Cultural Values at Development of Rural Areas. Acta Geographica Slovenica 53-2. Web: http://giam.zrc-sazu.si/sites/default/files/ags53402.pdf (20. 8. 2013).

7

Egy jó facilitátornak rálátása van más témákra, és úgy vezeti a csoportos beszélgetést, hogy azt nem befolyásolja. Egy jó moderátor készségei az alábbiak: semleges; jó rálátással van a folyamatokra; segíti a csoportos beszélgetés haladását; nyitott kérdésekkel stimulálja a beszélgetést; összefoglalja a hallottakat és segít levonni a következtetéseket; a fogalmak, kifejezések ismétlése a résztvevők szavaival. A facilitátor munkája tele van kihívásokkal, mivel az embereknek nagyon nagy elvárásaik vannak a participatív folyamatok kapcsán, miközben kevés időt-, és energiát fektetnek bele. Néha nem is szükséges a részvétel, mivel sok problémát meg lehet oldani a participatív módszer használata nélkül is. A részvételen alapuló módszer akkor javasolt, amikor a probléma forrása lezáratlan, és nincs rá konkrét megoldásunk.

8

Participatív technológiák Annak érdekében, hogy válaszolni és reagálni tudjunk az eltérő kérdésekre illetve megközelítésekre, különféle participatív technológiák kerültek kifejlesztésre. Általánosságban, két fő részvételen alapuló módszert tudunk megkülönböztetni: Irányított, specifikus munkafázisokkal és szabályokkal (pl.: projekt életciklus menedzsment) Egy sokkal együttműködőbb, és kevésbé irányított, ami a kapcsolatokra és folyamatokra fókuszál, egy olyan kreatív csoportot igyekszik kialakítani, amely képes megfelelni az elvárásoknak (pl.: World Café módszer, Open Space módszer). A leggyakrabban alkalmazott participatív módszerek: Projekt életciklus menedzsment (PCM) projekt dizájn és m e n e d z s m e n t e s z kö zö k c s o p o r t j a , l o g i k a i keretrendszeren alapuló megközelítés (LFA);

-

Open Space módszer (OST); Célorientált projekttervezés (GOPP); Európai figyelemfelkeltő rendezvények (EASW) Részvételi módszer; Kreatív problémamegoldás;

A participatív módszerek alkalmazása a SY_CULTour projektben A SY_CULTour projektben részvevő partnerek az alábbi három participatív módszert alkalmazták: „World Café”, „Open Space” (OST) és „Európai figyelemfelkeltő rendezvények” (EASW). Továbbá a partnereknek alkalmuk volt részt venni a Gerardo de Luzenberger által vezetett tréningek során a participatív tervezésben is. A workshop feladata az volt, hogy a partnerek megfelelő ismereteket szerezhessenek, és fejleszthessék a kísérleti területen alkalmazandó participatív módszereket. Minden résztvevő megoszthatta a saját kísérleti területéről szerzett tapasztalatait World Café és OST módszerekkel. A második tréning főleg olyan kérdésekkel foglalkozott, melyekkel a partnerek szembesültek saját kísérleti akcióik tervezése során, úgymint: akcióterv kidolgozása és az é r i ntette k b evo n á s a , ko nf l i kt u s m e n e d zs m e nt . A projektpartnerek megismerkedhettek az EASW módszerrel, 2 3 hogy könnyebben tudják kezelni az érintett csoportok 4 megszólítását, bevonását a projektbe és a problémamegoldó folyamatokba, továbbá, hogy képesek legyenek közös víziót kialakítani. Később, amikor a módszertan tesztelése történt, a partnerek feltudták használni előzőleg szerzett tudásukat az érintettek aktivizálására és, hogy olyan kreatív turisztikai csomagot legyenek képesek felállítani, mely megfelel mindenki elvárásának és a kijelölt víziónak.

Internet 1: http://www.theworldcafe.com (23. 7. 2013). Internet 2: http://www.openspaceworld.org (23. 7. 2013). Internet 3: http://cordis.europa.eu/easw/src/intro.htm (18. 7. 2013).

Author: Primož Pipan

2 Irányelvek a vidéki területek kulturális értékeinek menedzsmentjéhez Írta: Mateja Šmid Hribar A következő fejezet egy rövid betekintést enged a kulturális értékek menedzsment folyamatába. Célja, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik a vidéki területek fejlesztését a kulturális értékek felhasználásával igyekeznek elősegíteni. Ez az útmutató, lépésről-lépésre kalauzolja az olvasót az ötleteléstől a megvalósításig, ami lehet egy új termék vagy szolgáltatás. Az első két lépésben a segítséget kapunk az ötlet letisztázásához, és a helyzetelemzés elkészítéséhez, a kulturális értékek, és az érintettek felkutatásához. A harmadik és negyedik lépés a stratégia tervezésének előkészítése, az ötödik és hatodik lépés pedig a megvalósítás, és az eredmények értékelése. A SY_CULTour módszertan a top-down és bottom-up megközelítés kombinációjával készült. A kulturális értékek sikeres és hatékony menedzsmentje nagyban függ azon személytől, aki igyekszik azonosítani a potenciállal rendelkező értékeket, és érintettek körét. Ismeretekkel és komplex szemlélettel kell, hogy rendelkezzen mind a két téren.

9

1. Lépés – A víziótól a stuktúrált és letisztázott ötletig Általában az embereknek, vagy az emberek egy csoportjának, először egy víziójuk van arról, hogyan fejlesszenek egy bizonyos elmaradott területet a turisztikai lehetőségek kiaknázásával. A fejlesztések kezdeményezőit ezek a víziók motiválják, és nyújtanak nekik elég energiát ahhoz, hogy ötletükhöz támogatókat keressenek. Ez az a pillanat, amikor az elképzelések még formálódnak, s ami elvezet egy jól strukturált ötlethez, a célok kijelöléséhez. Célok: - Kutalálni, hogy hogyan valósítsuk meg az eredeti elképzeléseinket a kísérleti területünkön. Módszerek: - Kreatív brainstorming; - “Jó gyakorlatok” felkutatása. Tevékenységek: - Munkacsoport kijelölése; - Elképzeléseink megértetése másokkal; - Elfogadható ötlet, letisztázott célok, és eredmények.

10

1.1 tevékenység – Olyan munkacsoport kijelölése, akik az egész folyamatot végigkísérik Az első lépés, hogy létrehozzunk egy olyan csapatot, akik felkarolják az ötlet végrehajtását. Ennek a csapatnak a tagjai kell, hogy legyenek a kezdeményezők (helyi lakosok és szakértők), noha ez nem szükségszerű. A projekt szemszögéből, ezt a feladatot a partnerek végzik el. Nagy segítség lehet a projekt végrehajtása során, ha már a kezdetektől van egy döntéshozó jogkörrel rendelkező tagja is a csapatnak, aki támogatja az ötletet, és egy olyan szakértő, aki birtokában van a kulturális értékeknek és örökségeknek, illetve aki kulcskérdésekben támogatni tudja a projekt csapatot. A munkacsoportnak továbbá jó kapcsolatot kell, hogy ápoljon más érintett szereplőkkel is. Az nagyon fontos, hogy a csapat rendelkezzen olyan személyekkel, akik az egész projektet átlátják, és nyomon követik. Ezek az emberek ismerik a projektet, az érintetteket, részt vesznek a találkozókon, stb. Tehát, ha alvállalkozót kívánunk bevonni a projektbe, elengedhetetlen, hogy legyen valaki náluk, aki ismeri a teljes projektet, és nyomon követi azt a kezdetektől. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a koordinátor szerepe is legyen tisztázva már a kezdeteknél. mivel ez a következő lépések (4,5, és 6)kidolgozásánál nagyon hasznos lesz.

1.2 tevékenység – Közös elképzelések elfogadása A vízió gyakran absztrakt, és csak nagy általánosságban mondja el azt, hogy „mit is akarunk véghezvinni” a kijelölt területen. Mivel a munkacsoport tagjainak némileg eltérő véleményük lehet, nagyon fontos, hogy közös konszenzusra jussanak. Például a SY_CULTour projekt célt tűzte ki, hogy népszerűsíti a vidéki területek kulturális értékeit a fenntartható vidékfejlesztés érdekében. Másik példa lehet az etnikailag kevert területek kulturális sokszínűségének felhasználása a gazdaságfejlesztési célokra. 1.3 tevékenység – Elfogadható ötletek, letisztázott célok, és Eredmények Az elvárt jövőképet röviden, tömören, jól strukturáltan kell megfogalmazni, aminek tartalmaznia kell: - A céljainkat; - A legfőbb eszközöket, melyek segítenek céljaink elérésében; - A tevékenységeink eredményeit; - Az indikátorokat, amelyekkel a sikerességet mérjük; - A „jó gyakorlatok” átvételét. Nagyon fontos lépés, hogy az ötletünket alaposan kidolgozzuk, mivel ez útmutatóként szolgál majd a projekt végrehajtása során. Ezt a 4. lépésként kell megtennünk, amikor elkészítjük az akciótervet, illetve hasznunkra lesz a 6. lépésnél, amikor is értékelés és monitoring feladataink lesznek. Különösen fontosak az indikátorok, amivel mérni tudjuk azt, hogy az eredetileg kitűzött céljaink mennyiben valósultak meg. Amennyiben lehetséges, néhány indikátorunk kvantitatív legyen: például, a látogatók száma, vendégéjszakák száma, új munkahelyek száma, időszakos foglalkoztatás. Egy indikátornak muszáj mérnie az új turisztikai szolgáltatókat, vagy az ehhez hasonló tényezőket. Az ötletnek passzolnia kell a vízióhoz (1.2es cselekvés); legyen rövid, és jelölje ki a területet.

Példa Vízió Crni Vrh kulturális értékeinek menedzsmentfejlesztése, a fenntartható helyi fejlesztések népszerűsítése, ami tartalmazza a szolgáltatók és létező pályák, valamint a kulturális és természeti örökségek bekapcsolását, stb. Ötlet A Crni Vrh újjáélesztése kapcsán a fő cél az volt, hogy meghatározzuk a lehetséges tartalmat, azaz milyen turisztikai csomag felel meg különböző csoportoknak, eltérő időjárási körülmények között. - Célok: a térség újraélesztése, és értékes turisztikai csomag összeállítása. - Tevékenységek: a potenciállal rendelkező turisztikai értékek meghatározása és leírása, egyéb érdekes témák keresése, már létező történetek összekapcsolása a turisztikai termékekkel, stb. - Várható eredmények: új termékek és szolgáltatások Crni Vrh-ban, brosúra leírásokkal, egy térképpel, más hasznos turisztikai információkkal, újra felszerelt útvonalak, stb. - Indikátorok: 6 új turisztikai csomag Crni Vrh-ban, 5000 brosúra, 1 információs tábla az ösvényeken, látnivalóknál, stb. - “Átcvett “jó gyakorlatok”: len termesztés és feldolgozás (PAT, Trento).

11

Source: Trentino Ecomuseum

Author: Michael Pornalis

Author: Vladimir Kamčević

2. Lépés – Helyzetelemzés Ebben a hosszabb fejezetben a munkacsoport elkészít a választott terület általános helyzetelemzését (1), felkutatja a már meglévő, potenciállal rendelkező kulturális értékeket (2), és az érintetteket (3). Ez az irodalmi, statisztikai adatgyűjtés, és a terepi munka ideje. Ezeket az adatgyűjtéseket közel egy időben kell elvégezni, így végezetül világos képet kell kapjunk a választott területünkről.

Célok:

- A választott terület áttekintése, SWOT analízis; - Lista a potenciállal rendelkező turisztikai értékekről; - Érintettek azonosítása és kapcsolatfelvétel. Módszerek: - Irodalmi áttekintés; - Létező dokumentumok és törvényi keretek tanulmányozása; - Korábbi kísérletek áttanulmányozása a turisztikai termékek felhasználására; - Terepi munka (érintettekkel is; - Szakértői munka; - Kutatás, felmérés (fejlesztési potenciállal rendelékező tursiztikai termékek). Tevékenységek: - Alapvető területi összefüggések feltárása - Teljes lista a fejlesztési potenciállal rendelkező turisztikai attrakciókról - Az összes érintett szereplő összegyűjtése.

12

Source: Municipality of Strelcha

Author: Aleš Smrekar

2.1 tevékenység – Fő területi összefüggések feltárásaA munkacsoportnak átfogó ismeretekkel kell rendelkeznie a kísérleti terület jelenlegi helyzetéről. Ez az áttekintés, az alábbi általános információkra kell kitérjen: - Földrajzi adottságok; - Demográfia; - Szociális környezet; - Természeti környezet; - Gazdasági környezet; - Politikai háttér; - Kulturális adottságok.

Source: Municipality of Jesenice

Author: Matej Lipar

Az összes felsorolt adat kiemelten fontos, mivel a munkacsoport ezek segítségével képes megismerni a terület erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, illetve a rá leselkedő veszélyeket (SWOT), s nem szabad őket a későbbiekben sem figyelmen kívül hagyni. Az adatgyűjtést, egy rövid adatelemzés követ, például egy SWOT analízis (maximum 1 oldal). Az adatgyűjtés egy javasolt útja lehet például az alábbi: - A kísérleti területről megjelent irodalmak áttanulmányozása (tudományos-, szakértői irodalmak, weboldalak, térképek áttanulmányozása); - Korábbi kezdeményezések, kísérletek áttekintése, melyek célja a kulturális értékek területfejlesztő hatásainak kiaknázása volt, kiemelt figyelmet ordítva a sikertelen kezdeményezésekre, mivel így elkerülhetőek a mások által korábban vétett hibák; - A létező stratégiák, dokumentumok, törvényi háttér áttekintése (nemzeti, regionális, helyi szinten) - Terepi munka (találkozó a kezdeményezőkkel, akik felkarolhatják az 1.3-ben választott tevékenységet, ellátogatás a terület kisebb településeibe, és központjába, közvéleménykutatás)

13

2.2 tevékenység – A potenciállal rendelkező kulturális értékek meghatározása A fő ötlet az, hogy megtaláljuk azokat a kulturális értékeket, melyek fenntartható fejlődést képesek garantálni a kísérleti területünkön. Először is nagyon fontos, hogy megismerjük a már létező kulturális örökségeket és értékeket. Ennek érdekében a csapatnak át kell tekintenie/el kell végeznie: - A hivatalos és nem hivatalos adatbázisokat; - A turisztikai kiadványokat és brosúrákat; - A létező tanulmányokat, kezdeményezéseket, szakvéleményeket a területről; - A weboldalakat; - A helyi hivatalos és nem hivatalos szervezeteket, illetve kapcsolatba kell velük lépnie; A terepi munkát, ott ahol csak lehet, azért, hogy több információja legyen a célokról, ötletekről; - Kapcsolatfelvételt a különféle érintettekkel, szakértőkkel: képesek megnevezni nem csak a hivatalosan jegyzett, de az eszmei értékeket is.

14

A részletes áttekintést követően, el kell, hogy kezdjük összeszedni saját listánkat a létező kulturális értékekről. A SY_CULTour taxonómia segítségedre lehet annak definiálásában, hogy mi lehet kulturális érték. Először az összegyűjtött értékek tesztelését kell elvégezni, hogy meglássuk, közülük melyik rendelkezik fejlesztési potenciállal. Annak kiválasztásához, hogy az adott kulturális érték pozitív fejlesztési potenciállal bír-e (2) felhasználható a SY_CULTour értékelő lista (1). A lista választ ad arra, hogy az adott kulturális érték mennyire alkalmazható, illetve összekapcsolható-e más termékekkel/szolgáltatásokkal, segít meghatározni ennek térbeliségét, felhasználóit, és működtetőit. Ezt követően helyezd a térképre, és vizsgáld meg, hogy mennyiben kapcsolódik az adott terület adottságaihoz. Az összegyűjtött lista segít majd a további orientációban. Ez a lista azonban nem végleges, a 3. Lépés során jelentősen módosulhat, ahol a helyi szereplők lesznek a figyelem középpontjában.

Author: Lazar Lazić

2.3 tevékenyésg – Érintettek azonosítása Első lépésként több információt kell gyűjteni a területről és kulturális értékeiről, továbbá a legkritikusabb lépés, hogy azonosítani tudjuk az érintettek körét. Ennek érdekében létre kell hozni agy adatbázist, mely tartalmazza az össze szereplőt, és éppen futó projektet, akciókat. A következő lépés az érintett csoportok szelekciója, ezt nagy körültekintéssel kell végezni, mivel ők lesznek a mi ötletünk későbbi végrehajtói. Az érintetteket kijelölhetjük az alábbiak szerint: - A témába vágó dokumentumok, kezdeményezések, szakvélemények áttanulmányozása (adatbázisok, jó gyakorlatok, kutatások); - Megbeszélések útján (személyekkel, szervezetekkel, minisztériumi alkalmazottakkal, egyesületekkel, kamarákkal, vállalkozókkal, szakemberekkel, stb.); - Weboldalak böngészésével, hogy megtaláljuk a helyi szolgáltatókat, mesterembereket, stb.; - Interjúzással; Ezt követően, kisebb csoportokat kell létrehoznunk: - Hatóság (helyi, regionális, nemzeti); - Formalitás, és szakértői tudás (formális vagy informális szervezetek, egyesületek); - A szervezet státusza és jellege alapján (köz/magán, csoportos/egyéni).

Author: Špela Ledinek Lozej

5 Internet 4: http://www.sycultour.eu/documents/joint-institutional-framework-analysis/jointsurvey-of-cultural-values (29. 8. 2013). 6 Internet 5: http://www.sycultour.eu/vprasalnik (29. 8. 2013).

Author: David Bole

Néhány példa az érintettekre: -

Helyi közösségek, község, megye, régió; Helyi turisztikai szervezetek, egyesületek vagy központok; Állami intézmények az örökség-, és természetvédelem kapcsán; Regionális és helyi múzeumok, melyek jelentős nformációforrások lehetnek az örökségek, hagyományok, és kultúra témakörben; Kulturális és művész egyesületek és szervezetek, akik segítenek a helyi szokások, értékek, és hagyományok megőrzésében; Mezőgazdasággal foglalkozó háztartások és olyan egyének, akik elkötelezettek a vidéki turizmus iránt; Vidéki hotelek, és motelek; Egyetemi vagy központi szakértők, akik nem szükségszerűen tartoznak a fejlesztéssel érintett területhez; Stb.

Source: Lagorai Ecomuseum

Rá kell jönnünk, hogy mely szereplők tudnak segíteni az ötletünk megvalósításában, és hogyan. Fel kell derítenünk a szükségleteiket, céljaikat, és a már közöttük fennálló kapcsolatokat. A munka végén, olyan csapatot kell, hogy kapjunk, ami az érintettek széles spektrumát foglalja magában, és fenntartja, illetve indukálja a közöttük lévő kapcsolatokat. Ez a lista a további lépések során, mindig frissül. Ha lehetséges, próbáljuk meg ötletünket beépíteni, társítani más, már futó projektekkel (pl.: Crni Vrh, ők megpróbálják a saját ötletüket megvalósítani a Geopark alapításával, és népszerűsítésével összhangban).

Author: Vladimir Stojanović

Source: Tourism Organisation of the City of Sombor

15

3. Lépés – Stratégiai terv készítése Az általános helyzetfeltárás megtörtént, a kulturális értékek és potenciális szereplőkkel kapcsolatos adatbázisokat feltöltöttük; most itt az ideje, hogy felvegyük a kapcsolatot a szereplőkkel, akik képesek kiválasztani a fejlesztendő kulturális értéket. A munkacsoport és a bevont szereplők együttesen eldöntik, hogy hogyan lehetne megvalósítani az 1. Lépésben kiválasztott ötletünket. A munka ezen fázisában, számos workshop-ot kell megrendeznünk, mely segíti a döntéshozást. Fontos lehet továbbá az is, hogy hogyan igyekszünk meghívni a szereplőket, és megrendezni a workshop-okat. Ez a lépés, a helyi szereplők egy asztalhoz ültetésével kezdődik.

16

Célok: - Ellenőrizzük az 1. Lépés során választott ötletünk megvalósíthatóságát; - Rangsoroljuk, értékeljük, és szelektáljuk a kulturális értékeket tartalmazó listánkat; - Határozzunk meg tiszta célokat; - Alakítsuk ki a csapatmunkát. Módszerek: - Dolgozz együtt a szeeplőkkels (participatív módszer); - Dolgozz együtt a szakértőkkel (ha szükséges). Tevékenységek: - Ellenőrizzük az ötletünk megvalósíthatóságát és azonosítsuk a prioritásokat; - Határozzuk-, és egyszerűen fogalmazzuk meg a célokat; - Igazítsuk ki a kulturális értékeket tartlamazó listánkat; - Igaztítsuk ki a szereplők/érintettek listáját.

3.1 tevékenység – A megvalósíthatóság, és prioritások ellenőrzése, illetve kijelölése – 1. Workshop Az javasoljuk, hogy az 1. workshop során, próbáljuk meg, a már 1. Lépés során kiválasztott ötletünket elfogadtatni, illetve ha szükséges, akkor hozzáigazítani a szereplők céljaihoz, szükségleteikhez. Kérdezzük meg a szereplőket, hogy ők mit tekintenek fejlesztési potenciállal rendelkező kulturális értéknek. Ezt óvatosan moderáljuk, és irányítsuk a beszélgetést, de adjunk teret az egymás közötti ötleteléseknek. Fontos, hogy semmi esetre se mutassuk meg, az általunk előzetesen összeállított, kulturális értékeket tartalmazó listát, mivel lényeges, hogy tartsuk a bottom-up megközelítést. Természetesen beszélhetünk tényekről az elhangzott kulturális értékekkel kapcsolatban, vagy más adatbázisokat azokról az értékekről, jó gyakorlatokról, melyeket korábban gyűjtöttünk. Ez olyan hatással lehet a csapatra, hogy 1) ötletet ad nekik, mi is az a kulturális érték és 2) elgondolkoznak azon, milyen kísérleti akciókat lehetne adaptálni a kiválasztott területünkre. Ne izguljunk azon, hogy a javasoltak kulturális értékek-e vagy sem: ennek eldöntése a szakértők dolga lesz a későbbiekben. Akkor se csüggedjünk, ha egy teljesen új listát kapunk, mivel ebben a lépésben az a fontos, hogy a szereplők jelöljék ki az általuk legfontosabb, vagy legértékesebb dolgokat. Igyekezzünk a beszélgetés során olyan légkört teremteni, ahol a résztvevők családiasan érzik magukat, és nem félnek megosztani másokkal a gondolataikat. Egy új lista létrehozásának legegyszerűbb módja, hogy folyamatosan írjuk az elhangzottakat egy táblára. Miután megkaptuk az új listánkat, rangsoroljuk őket a szereplők véleményei alapján. Itt igyekezzünk követni az 1.3 tevékenység során kiválasztott ötletünket. Ne felejtsük el, hogy a workshop fő célja, hogy az érintettek rangsorolják a kulturális értékeket, megismerjük a szereplők prioritásait. Ennek az osztályozásnak participatív úton kell megtörténnie. Felkeltheted a figyelmet, vagy tanácsokat adhatsz, de nem szabad, hogy a saját véleményed túlsúlyba kerüljön. vegyük azt is figyelembe, hogy a csapat egészének el kell fogadnia a sorrendet, és kiválasztania azt az ötletet, amit majd turisztikai termékként kínálunk. Jobb, ha kevesebb értékből tudunk választani, de ezekből körültekintően választunk.

Ily módon könnyebb, ha az eredményeink megfoghatóbbak, és minden bevont szereplő pozitív véleménnyel van róla. A szekció zárása előtt, a résztvevőknek választaniuk kell egy kapcsolattartót, aki a továbbiakban segédkezik az elkövetkezendő workshop-ok kommunikációs, és koordinációs feladataiban. Példa Egyik módja a kulturális értékek rangsorolásának, megkérjük a résztvevőket, hogy matricákkal jelöljék meg azokat az értékeket, melyeket leginkább szeretnének termékké, vagy szolgáltatássá fejleszteni. Például a Crni Vrh Idrija-ban, megkérte a résztvevőket, hogy válasszák ki, mely értékek fejlesztései kerüljenek az akciótervbe: -

Len termesztés és feldolgozás; A Trnovski-i sí maraton; A Matuckar út; A Feldbahn (kötélpálya); Az I. Világháborús emlékgyűjtemény;

17

Author: Bojan Erhartič

Author: Mateja Šmid Hribar

3.2 tevékenység – Határozzuk -, és egyszerűen fogalmazzuk meg a célokat – 2. workshop Ezt a feladatot a 2. workshop során kell, hogy elvégezzük, vagy miután rangsoroltuk a kulturális értékeinket. Minden kulturális értékünket, melyeket fejlesztési céllal jelöltünk ki, el kell lássuk egyszerű, és letisztázott célokkal. Ebben a workshop-ban, minden résztvevőnek konkrét célokkal, tevékenységekkel, és várható eredményekkel kell rendelnie a kiválasztott turisztikai csomagokhoz. Az ötletek rögzítéséhez az alábbi táblázatot használjuk, mert az ebben rögzített információk nagy segítségünkre lesznek az akcióterv elkészítése során. Másoljuk fel a formulát egy táblára, és a részvevőkkel együtt töltsük fel adatokkal. Ezt minden egyes érték kapcsán végezzük el. A projekt leírásánál nagyban megkönnyíti dolgunkat, hogy milyen feladatokat kell elvégeznünk, ki fogja menedzselni-, és hogyan az adott turisztikai csomagot. Source: Judicaria Ecomuseum

Turisztikai csomag információk Időkeret Időkeret, melyben fejleszteni szándékozzuk az adott turisztikai értéket.

18

Felelős (a turisztikai csomag koordinátora) A tevékenységek leírása

Az a személy, aki a kiválasztott kulturális értéket javasolta, vagy az, aki a leginkább szeretné menedzselni.

Célcsoport

Azok a végfelhasználók, akik leginkább igénybe veszik majd a csomagot.

Rövid távú célok

Azok a célok, melyeket 1 éven belül el szeretnénk érni (pl.: egy rendezvény megszervezése, az útvonal kijelölése, táblák kihelyezése, stb.)

Hosszú távú célok

Azok a célok, melyeket 3-5 éven belül szeretnénk elérni (pl.: idegenvezetők képzése, éves túrák szervezése, stb.)

Várt eredmények

Várt, konkrét eredmények (pl.: egy új brosúra népszerűsítése, egy ösvény kijelölése, szervezett-, és csoportos túrák, stb.)

Indikátorok

Konkrét, mérhető indikátorok, melyek a célok elérésének mérésében segítenek (pl.: 10 vendégéjszaka/hónap, 1000 szétküldött brosúra, stb.)

Kulcsszereplők

Azok a szereplők, akik kiegészíthetik a csomag szolgáltatásait (pl.: szállásadók, helyi éttermek, helyi fuvarosok, stb.)

Kapcsolat

Olyan más kulturális értékek, melyek segítenek egy történet felállításában.

Megvalósíthatóság

A turisztikai csomag megvalósításának fenntarthatósága (pl.: a tulajdonosok jogai, lehetséges akadályok, stb.)

Javasolt források: (gazdasági, fenntarthatósági, stb.)

Különféle beruházások/források (pénzügyi, társadalmi tőke, stb.) melyek nélkülözhetetlenek a megvalósítás során.

Átvehető jó gyakorlatok

Más jó gyakorlatok, melyek segítenek nekünk a projektünk megvalósításában.

Résztvevők

Azok az önkéntesek, akik segítenek a munka elvégzésében.

Rövid leírás (1-2 mondat) azzal kapcsolatban, hogy milyen szolgáltatásokat kínál a csomag, és milyen hasznát veszik a felhasználók.

3.3 tevékenység – A munkacsoport kijelölése – 2. Workshop Ezt a feladatot is a 2. workshop alatt kell elvégeznünk. A turisztikai csomagok tehát ki lettek jelölve, most minden szereplőt, aki érintett a végrehajtásban, kisebb csoportokba kell sorolni. Ezek a csoportok más és más feladatokért lesznek felelősek, melyekhez csatlakozhatnak az önkéntesen jelentkezők. Így kisebb munkacsoportokkal kell majd dolgoznunk. A kialakított csoportok mérte, illetve a tagjaik szerepének tisztázása elengedhetetlen. Továbbá meg kell győződnünk, hogy vannak olyan szereplőink, akik igazából képesek egyéni akciók véghezviteléhez (pl.: megvan a tudásuk vagy joguk).

4. Lépés – Akcióterv elkészítése Ennek a lépésnek az a célja, hogy elkészítsünk egy konkrét, és világos Akciótervet, az 1.3 tevékenységben választott ötletünk megvalósítására. Minden munkacsoportnak el kell készítenie egy listát, mely tartalmazza az összes, turisztikai csomagokkal kapcsolatos teendőt. Ezt követően, ki kell fejteniük a további feladatokat, és a koordinátor feltölti az akcióterv vázát, a kapott táblázatok, adatok alapján, melyeket a korábbi lépések során gyűjtöttünk. A csapatoknak együtt kell dolgozniuk a helyi szereplőkkel, és megoldást kell találniuk arra, hogy milyen módon kommunikálnak majd a továbbiakban, ki felügyeli az akciók végrehajtását, és ez milyen módon megy majd végbe.

Próbáljuk meg motiválni a résztvevőket, hogy minél aktívabbak legyenek, és elmagyarázni nekik, milyen haszonnal járhat számukra, és a területre nézve a projekt. Fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy nagyban függ tőlük az akciók megvalósítása, és fontos szereplőik a helyi szolgáltatások szervezésének, és a jövőkép kialakításának. Az is előfordulhat, hogy „elveszítünk” néhány érintettet, mert nincsenek tisztában azzal, hogy mit is kellene csinálniuk, mik a konkrét feladatuk. Azonban a legértékesebb eredménye ennek a tevékenységnek az, hogy létrehozunk néhány, igazán hatékony munkacsoportot, akik elkötelezettek az ötletünk megvalósításában. Célok: - Akcióterv elkészítése. Módszerek: - Fókusz csoportos munka (participatív módszer); - Szakértői munka (ha szükséges); - Együttműködés a döntéshozókkal. Tevékenységek: - A kulturális értékekkel/csomagokkal kapcsolatos feladatok pontos definiálása; - Kommunikációs stratégia elkészítése; - Akcióterv összeállítása.

19

ION ACT N PLA

4.1 tevékenység – A turisztikai csomagokkal kapcsolatos feladatok pontos meghatározása – 3. workshop A 3. workshop-ot kisebb részekre kell bontani, azon munkacsoportok alapján, melyeket az előző lépések során kialakítottunk. Most minden munkacsoportnak teljesítenie kell az alábbiakat: - Ellenőrizni, és ha szükséges frissíteni a turisztikai csomagok adatbázisait; - Érthetően megfogalmazni a feladatokat, és az elérendő célokat, melyek a turisztikai csomagokkal kapcsolatos táblázatban szerepelnek; - Az időkeret meghatározása, előre jelezni az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges időt.

A feladatok részletes leírása 1. feladat

A feladat megnevezése Rövid leírása Felelőse

2. Feladat

A feladat megnevezése Rövid leírása Felelőse

...

...

A kulturális érték/csomag időkorlátja: 2013–2014 Jan ‘13 Feb ‘13 Mar ‘13 Apr ‘13 May ‘13 Jun ‘13 Jul ‘13 Aug ‘13 Sep ‘13 Oct ‘13 Nov ‘13 Dec ‘13 Jan ‘14 … Hónap/ Feladat 1. feladat 2. feladat …

20

4 . 2 t e v é ke n y s é g – K o m m u n i k á c i ó s s t ra t é g i a e l ké s z í t é s e A n n a k é rd e ké b e n , h o g y a h a t é ko ny információáramlás biztosítva legyen, fel kell állítanunk egy kommunikációs stratégiát, aminek a célja, a legfontosabb szereplők informálása és bevonása az Akciótervbe. Ennek tartalmaznia kell belső-, illetve külső kommunikációs elemeket egyaránt. Ennek biztosítására, ki kell jelölnünk egy kapcsolattartót. Ez bárki lehet a csapatból, aki felügyeli az összes kommunikációs tevékenységet, úgymint: - A sajtómegjelenéseket, és a közösségi hálót; - Kapcsolattartást a résztvevők csoportjaival; - Értesíti az érintetteket a rendezvényekről, az előrehaladásról, problémákról. Külső kommunikáció A másik fontos eleme a projektnek, hogy az elért eredmények kellőképpen legyenek kommunikálva a közönség felé annak érdekében, hogy felkeltsük az érdeklődésüket, és támogassák a végrehajtást. A kommunikációért felelős személynek folyamatosan közzé kell tennie rövid híreket, képekkel, videókkal a helyi médiában (újságok, weboldalak, rádió, TV), illetve híreket kell közzétennie a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter, stb.). Mivel a projekt a kezdetektől fogva követi a bottom-up megközelítést, ezért a különböző résztvevő csoportok közötti esteleges konfliktusok is elkerülhetőek. Abban az esetben, ha ezek a feszültségek a helyi közösség és a helyi hatóságok között lépnének fel, akkor ezt mérsékelni tudjuk a folyamatos kommunikáció biztosításával.

Kulcsfontosságú a kommunikáció a különböző érintettek (közösség, önkormányzat, vállalkozók, érintett csoportok, magánszemélyek) között, úgy is hívhatjuk, mint a tervezés participatív módszere.

Author: Efi Psilaki

Author: Mateja Šmid Hribar

4.3 tevékenység – Akcióterv kidolgozása A koordinátor feladata összegyűjteni az egyedi akciókra vonatkozó leírásokat, az előző lépések során összegyűjtött adatokat, és ezek alapján elkészíteni az akciótervet. A készítendő akciótervnek összhangban kell lennie a már létező helyi, regionális, és nemzeti stratégiákkal. A SY_CULTour projekt akcióterve 4 részből áll: a) helyzetelemzés és célok, b) javasolt akciók, c) kommunikáció, és d) monitoring. A fe l h a s z n á l a n d ó a d a t o k a t a w o r k s h o p - o k a l a t t i együttműködések biztosítják. “A” feladat – Helyzetelemzés és célok Összegzés - Cím: az Akcióterv címe; - Ország: az Akció végrehajtásának helye; - Bevont területek: érintett területek; - Időtartam: az akciók időkerete; - Kontakt személyek: a koordinátor neve (az egyik kezdeményező, 1.1 tevékenység során lett kiválasztva) és a kapcsolattartó neve a helyi közösségből (3.1 tevékenység során lett kiválasztva).

“B” feladat – Javasolt turisztikai csomagok (akciók) Turisztikai csomagok listája: egy lista, a helyiek által ajánlott turisztikai csomagokkal (bővebben a 3.1 tevékenység kapcsán). A turisztikai csomagok és feladatok részletes leírásas: a lista kész, részletes adatok a választott csomagokról. Az alábbiakban felsorolt információkat minden akcióhoz biztosítsuk (lásd 3.2 és 3.3 tevékenység): - Turisztikai csomag leírása; - Feladatok leírása; - Az egyedi turisztikai csomag fejlesztésének időkerete. Az időkeret áttekintése: Végezetül, amikor már minden turisztikai csomagot kifejtettünk, tekintsük át azok időkereteit.

Vízió, célok, és eredmények - Vízió: A fő vízió, amit a megvalósítással el szeretnénk érni (1.2 tevékenység); - Célok: a jól strukturált ötlet konkrét céljai (1.3 tevékenység); - Eredmények: azok az eredméynek mejek eléréséhez az Akcóterv hozzájárult (1.3 tevékenység); - Más területek jó gyakorlatainak lehetséges átvétele: ha lehetséges, vegyünk órákat, tanuljunk másoktól (bővebben 1.3 tevékenység).

21

Területi lépték - A terület rövid bemutatása: a terület bemutatása, helyzetelemés (2.1 tevékenység); - A fejlesztési potenciállal rendelkező kulturális értékek adatbázisa: az azonosított kulturális értékek mejek fejleszőleg hatnak a helyi közösségekre (2.2 tevékenység); - Lista az érintett szereplőkről: azok a szerplők, akik biztosítják a sikeres megvalósítást, és a fenntarthatóságot (2.3 tevékenység).

Author: Vladimir Stojanović

Source: Region of Thessaly

Az Akcióterv időkerete Hónap/ Jan akció 1. akció 2. akció …

Feb

Mar

Apr

May

Jun

Jul

Aug

Sep

“C” feladat – Kommnikáció Az érintett szerplők és munkacsoportok rendszerezése: levelező lista, mely tartalmazza azokat a személyeket, akiket állandóan informálni kell. Ki kell jelölni a kommunikációért felelős személyt (4,2 tevékenység)

Lehetséges konfliktuskezelés: a konfliktuskezelő módszerek rövid leírása, mely konfliktusok az Akcióterv végrehajtása során gerjednek a bevont szereplők között. “D” feladat –- Monitoring

22

Ebben a fázisban az Akcióterv végrehatásának jelenlegi állapotát kell vizsgálnunk. Azonosítani kell a személyeket, a körülményeket, és azokat az eszközöket, melyekkel figyelemmel kísérhetjük a megvalósítást. Általában a koordinátor felel az egész Akciótervért (1.1 tevékenység), azonban minden turisztikai csomagnak megvan a maga felelőse, akik felelősek azok végrehajtásáért. Source: Peio Ecomuseum

Author: Efi Psilaki

Oct

Nov

Dec

…

5. lépés – Menedzsment és végrehajtás Kezdjük el a megvalósítani az Akciótervet! Elkezdtük a tényleges munkavégzést, a folyamat beindult. A végrehajtók koordinálják az egyes csomagokat, és jelentenek a projekt koordinátorának az elvégzett munkákról, és elért eredményekről. A koordinátor az egész Akciótervért felel.

Célok: - Az egyes akciók menedzsmentje, hogy az Akcióterv megvalósuljon - Intézményesülés. Módszerek: - Koordináljuk és menedzseljük az egyes fókuszcsoportok munkáját; - Koordináljuk és menedzseljük a fókuszcsoportok egymás között, és más szereplőkkel kapcsolatos munkáját; - Rendszeres kommunikáció; - Pénzügyi menedzsment; - Lobby az új forrásokért. Tevékenységek: - A kiválasztott akciók egyedi lépéseinek koordinációja, menedzsmenje, és végrehajtása; - Az Akcióterv koordinációja és menedzsmentje.

23

5.1 tevékenység – A javasolt turisztikai csomagok megvalósítása Minden munkacsoportnak el kell kezdenie megvalósítania a saját ötletét. A csoport vezetőjének kell irányítania és koordinálnia a megvalósítást, betartva az időkorlátokat, és megfelelve a részletes feladatleírásoknak. Ha szükséges, a koordinátor módosíthatja a feladatokat, és együtt működhet más szereplőkkel annak érdekében, hogy fokozza az eredményességet. Ha nem elég a rendelkezésre álló forrás, a csoport extra finanszírozásra is szert tehet különféle pályázatok útján. Amikor pedig a csoport elér egy kitűzött célt (pl.: brosúra elkészítése), akkor informálnia kell a koordinátort és a kommunikációért felelős személyt; ők majd terjesztik a híreket a kommunikációs stratégiával összhangban (4.2 tevékenység).

24

5.2 tevékenység – Az Akcióterv koordinációja és menedzsmentjeA koordinátor kézben tartja az egyes turisztikai csomagok feladatait is, és ha szükséges, ötletekkel látja el a munkacsoportokat, továbbá időről időre informálja az egész partnerséget a munka jelenlegi állásáról, és az eddig elért eredményekről. Miután kialakultak ezek a turisztikai csomagok, bele kell építeni őket a hazai, és külföldi vendégek számára is vonzó ajánlatokba. Ennek nyomtatott és digitális formában is meg kell jelennie nemzeti, és legalább egy idegen nyelven. Ideális esetben ezek a turisztikai csomagok, és akciók belekerülnek a közép-, és hosszú távú tervekbe a kezdeményezések intézményesülése révén (pl.: a helyi múzeumok csatlakozása az Ecomuseum hálózatba), brandinggel, vagy egyéb más módon. Ez a lépés jelentősen hozzájárul az új munkahelyek teremtéséhez, és közvetlen gazdasági hatásokat eredményez. A sikeres megvalósítás továbbá nagyban függ a marketingen, ami nem tárgya ennek a kiadványnak, annak komplexitása végett.

Author: Matjaž Marc

Author: Nikos Mandrekas

6. lépés – Monitoring és értékelés Az egyik legfontosabb elvégzendő munka a projekt során megvalósított célok ellenőrzése, és értékelése. Ez egy folyamat, mialatt a résztvevők megvizsgálják az elért célokat, és értékelik az eredményeket. A szereplők megállapítják, milyen hatásai voltak az eredményeknek, összefoglalják azokat, illetve javaslatokat tesznek további fejlesztésekre, vagy a tudástranszfer folyamatok és gyakorlatok exportálására más területekre. A monitoring és értékelő feladatok felelőse a koordinátor.

Célok: - Bemutassuk a projekt előrehaladását; - Márásek és ajálnlásokmkészítése az eredmények további fejlesztéséhez. Módszerek: - Értékelés; - Rendszeres projekt analízis és fejlesztés. Tevékenységek: - A projekt értékelése.

25

6.1 tevékenység – A kiválasztott turisztikai csomagok végrehajtásának értékelése Az elvégzett munka értékelésére a projekt végén van sor, illetve alkalmazhatunk közbülső értékelést, és ajánlattételeket, melyek hozzájárulnak a hatékonyságnöveléshez, és a zökkenőmentes projektvégrehajtáshoz. Az 1.3 tevékenység során meghatározott célok, eredmények, és indikátorok segítségünkre lesznek ebben a fázisban. Időközi monitorink esetén fel kell állítanunk olyan sarokköveket, melyek segítenek nekünk az elvégzett munkák monitorozásában. Ez hozzájárul ahhoz, felfedezzük az eltéréseket az eredeti tervhez képest, és időben kijavítsuk azokat. Legyen szó időközi, vagy akár végső monitoringról, célja az, hogy illusztrálja a munka jelenlegi állását. Az indikátorok és mérföldkövek mellett, az alábbi kérdések is segítségünkre lehetnek az értékelésben: - Elértük a tervezett célunkat és megkaptuk a projekt várt eredményeit? Ha ne, miért? - Az egyes feladatok a tervek szerint alakultak, és beépültek a kívánt csomagokba? Ha nem, miért nem? - Milyen fontos dolgokat tanultunk a feladatok kidolgozása során? Milyen ajánlásokat tehetnénk a csomagok fejlesztésére? - Miért választottunk bizonyos turisztikai csomagokat jó gyakorlatként, és mit tudnánk ajánlani másoknak, akik importálnák jó gyakorlatunkat? Milyen új lehetőségek merültek fel terület és nemzeti szinten?

A turisztikai csomagok vezetőinek kell elkészíteniük a rájuk vonatkozó értékeléseket. A koordinátor összegyűjti a csoportok vezetőinek értékeléseit, és ismerteti az eredményeket, melyek bárki számára hozzáférhetőek. A kiemelkedőbb, látványosabb eredményeknek (brosúra, ösvények kijelölése, stb.) kell bemutatniuk a projekt eredményeit a különböző csatornákon keresztül, legalább két alkalommal évente. Ezek a fórumok segítségünkre lehetnek új szereplők toborzásában, az értékelésben, és az eredmények megvitatásában annak érdekében, hogy fejleszteni tudjuk az egyes akciókat, új feladatokat generálhassunk, vagy akár új turisztikai csomagokkal kapcsolatos ötleteket szerezhessünk. Ezek az új és friss ötletek újra-, és újraindítják az egész folyamatot.

26

Author: Iztok Bončina

Author: Giovanni Pizzocchia

Source: Argentario Ecomuseum

3 Az iránymutatások végrehajtása a kísérleti területeken

Írta: David Bole

A SY_CULTour projekt partnerei, egy horizontális tengely mentén, úgy lettek kiválasztva, hogy képesek legyenek megvalósítani a közös módszertanon alapuló kulturális értékek menedzsment feladatait. A kísérleti területek kiválasztásakor, nagyon fontos szempont volt, hogy legyen a partnerségben helyi-, és regionális szereplő, továbbá helyi-, vagy regionális adminisztratív szervezet, kutató-, és képzőhelyek, helyi kereskedelmi és iparkamarák, egyetemek, illetve önkormányzatok. Ezek az intézmények mind képesek a megfelelő résztvevők, érintettek bevonására a kísérleti területükről, illetve képesek más intézmények figyelmét is felkelteni a projekt iránt, illetve közös tevékenységeket indukálni, valamint olyan lényeges szektorokból jönnek, mint a helyi és regionális közigazgatás,vállalkozók és regionális fejlesztéssel foglalkozók.

Földrajzi aspektusból, 2 régi partnerállamból vesznek részt partnerek, akiknek már nagy tapasztalatuk van a kulturális értékek turisztikai felhasználásában, 3 partner az újonnan csatlakozó országokat képviseli (Bulgária, Magyarország, Szlovénia), a többiek pedig IPA partnerek (Szerbia). A projekt felépítése során a bottom-up megközelítést követtük, így nemzeti hatóságok, tanácsadó testületek nem kerültek bele a partnerek körébe, de egy társult stratégiai partner biztosítja az eredmények megvalósulását. Ez azt jelenti, hogy a projekt vertikális tengelyén helyi, regionális, és nemzeti intézmények is helyet foglalnak. Közvetve transznacionális és internacionális szereplők is részt vesznek a projekt megvalósításában, ilyenek a társult stratégiai partnerek, akik különböző internacionális hálózatok tagjai, illetve olyan egyesületek, akik hatása érzékelhető a program területén.

Author: Manca Volk Bahun

A SY_CULTour projektben résztvevő országok

A Délkelet-Európai programba bevont országok Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (KDRIÜ)

Jesenice (OJ)

Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Regionális Központja, Anton Melik Földrajzi Intézet (ZRC SAZU)

27

Regionális Fejlesztési Központ (RCR)

Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar (UNSPMF) Vajdasági Gazdasági Kamara (PKV)

Pazardzhik régió (PRA)

Thessaly régió (RoT) Kereskedelmi és Iparkamara, Heraklion (HCC)

Trento-i autonóm tartomány, Mezőgazdasági osztály, (PAT) Hegyi Közösség, Sirentina (CMS)

1. Kísérleti terület – Idrija Írta: Primož Pipan Idija egy hegyvidéki település a Szlovén Alpokban. A 12 000 fős lakosság túlnyomó többsége 2 városban, a völgyekben él, míg a hegyvidék rurális. A választott kísérleti terület a Crni Vrh Plateau. Ez a vidéki terület híres a mostoha, de egyedülálló adottságairól, melyekkel az ott élőknek meg kell birkózniuk. Régen híres volt kézművességéről, főleg az ácsmesterségéről, a favödör készítésről, fonásról, gereblye-, len-, csipke-, cipő készítéséről, és a két világháború közötti turizmusáról. Annak ellenére, hogy a terület vidéki, a lakosok többsége az iparban dolgozik. A Crni Vrh Plateau az Idrija Geopark alatt fekszik, mely az Idrija-i higanybányászat szomszédja, s az UNESCO világörökség része. Idrija településen, a Crni Vrh helyi közösséggel együtt, gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Ennek ellenére a hosszú távú célok közé tartozik a domináns ipari szektor diverzifikálása, más gazdasági szférák ösztönzése. Ezen célok elérésében jelentős potenciált látnak a vidéki turizmus fejlesztésében, kombinálva a helyi higany bányászattal. A települések és helyi közösségek között azonban elégtelen a kommunikáció, jellemző a motiváció hiánya a kulturális értékek szisztematikus fejlesztése iránt. A turizmusban dolgozók alulképzettek, így ezekkel a kihívásokkal is meg kell b i r kó z n i u k a z o k n a k , a k i k a k u l t u r á l i s é r t é ke k menedzsmentjével foglalkoznak. Minden megfelelően képzett embert az ipar foglalkoztatja.

A SY_CULTour projekt az tűzte ki céljául, hogy motiválni igyekszik a helyi szereplőket az intenzívebb együttműködések kialakítása érdekében, mely során a helyi vidékfejlesztési célok ötvöződnek az egyedi kezdeményezésekkel. Továbbra is a vidékfejlesztés marad a fő cél, de ezt a kulturális értékek felhasználásával igyekszik elérni, plusz jövedelmet, és talán néhány új munkahelyet létrehozva. A Crni Vrh fejlesztési potenciállal rendelkező kulturális értékeinek listája: - Az éjszakai égbolt fürkészése a Javornik obszervatóriumból; - Len termesztés-, és feldolgozás; - A Trnovski sífutó maraton; - A Matucar ösvény; - A keskenynyomtávú vonat a túrázással; - Az I. Világháború emlékeinek gyűjteménye. Az első workshop alkalmával a résztvevők azonosították és csoportosították is a kulturális értékeket, a 2. workshop-on folytatták a mélyreható munkát a 6 kiválasztott kulturális érték kapcsán, melyeket fejlesztési lehetőségeik alapján választottak ki. Elérendő célként pedig az született, hogy ezen értékeket egy mindenki számára vonzó turisztikai kínálattá formálják.

28 Author: Bojan Erhartič

A Crni Vrh-ben rendezett workshop-on az alábbi résztvevők voltak: - Városi hatóságok; - A turisztikai programok fejlesztői és működtetői; - A helyi állami intézmények; - A helyi turizmus szereplői; - Egyéb érdeklődők. A szereplők nagyon motíváltak voltak a témát illetően, és kiválóan tudtak együttműködni a találkozó alatt. A jövőben felmerülő egyik probléma az lehet, hogy azok, akik a kulturális értékek felkarolásával nem hivatásszerűen foglalkoznak, gyakran elvesztik motivációjukat, vagy kifutnak a meghatározott időkeretből. A távoli földrajzi fekvésnek köszönhetően azok a szereplők, akik Idrija-ból érkeztek, legtöbb esetben nem ismerik a helyi szereplőket, s első alkalom a találkozásra a szervezett workshop volt. A workshopok egyik legfontosabb eredménye tehát az volt, hogy megismertethettük egymással a különböző helyi és városi szereplőket.

Author: Bojan Erhartič

Kezdeményező csoportokat szerveztünk, melyek a kulturális értékek felélesztésén kezdenek el dolgozni, annak érdekében, hogy a korábban kitűzött hosszú távú célokat elérhessük, új munkahelyeket teremtsünk. Ezen folyamat során a résztvevők megbizonyosodtak abban, hogy a munkahelyek, és jövedelemtermelés legfőbb eszköze a generációk közötti tudás átadása, a szereplők közötti erősebb kapcsolatok kialakítása. Ezek a csoportok a jövőben igyekeznek véghezvinni elképzeléseiket a pénzügyi kereteik figyelembevételével, illetve egyéb források bevonását is célszerűnek látják terveik nagy részének megvalósításához.

29

Author: Špela Ledinek Lozej

Author: Roman Rupnik

Author: Bojan Erhartič

Author: Urška Bajec Rupnik

2. Kísérleti terület – Trentino Írta: Federico Bigaran és Silvia Corrado Trentino egy észak-olaszországi tartomány, melynek területe 6200 km2, népessége 525 000 fő. A terület egésze az Alpok hegyvidéki-, sziklás, erdős, és legelőkkel tarkított részéhez tartozik. A kísérleti terület a Terentino-i Ökomúzeum területére koncentrálódik, mivel ez a tartomány egyik legkedvezőtlenebb területe, de jó kulturális fejlesztési lehetőségekkel bír. A hét Trentino-i Ökomúzeum 1450 km2 en terül el, ami az egész tartomány 23%-a. A kulturális értékek legjobb felhasználásának akadályai többek között az alábbiak: a nem megfelelő együttműködések a mezőgazdaság, turizmus, kézműipari és kulturális egyesületek között egy közös stratégia megvalósításában; a kis-, és fragmentált településszerkezet; a helyi termékek gyártásával-, megőrzésével-, és értékesítésével foglalkozó közös stratégiák hiánya; a képzések, és technikai segítség igénybevételének hiánya; elégtelen promóciós tevékenységek, és a vállalkozói hajlam hiánya.

Ökomúzeumok megfelelően el tudnák végezni a kívánt, a fenntartható turizmussal kapcsolatos, disszeminációs feladatokat, melyek szorosan kapcsolódnak az adott helyhez, és az ott előállított termékekhez. Az olyan projektek, mint például az európai Interreg projektek, melyek képesek anyagilag támogatni a helyi kezdeményezéseket, nagyban hozzájárulnak ezek megvalósításában, s segít a helyi erőforrások európai kontextusba helyezésében. A fejlesztések fő eszközei az oktatás, képzés, és az önkéntes alapon működő egyesületek tevékenységeinek fokozása.

A Trento-i régió a Tartományi Fejlesztési Terv keretében támogatja a helyi közösségek fejlesztését, mely integrált megközelítésen alapul. Ez a jövőkép a mezőgazdaság, turizmus, és az innováció együttműködését vetíti elő, mely hozzájárul az életminőség növeléséhez. A kulturális turizmus fenntartható fejlesztésének fő összetevői a mezőgazdasági termékek minőségének javítása, és a vendégszeretet fokozása.

30 Source: Tesino Ecomuseum

Source: Judicaria Ecomuseum

A terület kulturális értékei: - Az Argentario Ökomúzeum (Dorigoni malom, az Albiano-i gesztenye Fesztivál, a Mount Calisio-i ezüstbányák, a Salvadori-Zanatta Villa); - A Judicaria Ökomúzeum (a pajta híd, Balbido: a festett falucska, szamártej, a gyógyvíz és gyógynövények, Campo Kastély és Pacomio Maso); - A Chiese Ökomúzeum (a Caino River Néprajzi Ösvény, a Lardaro sorompó, a Chiese Völgy Botanikus Kertek); - A Lagorai Ökomúzeum (Reati: szénatárolók, a Telve di Sopra Néprajzi Múzeum kulturális és történelmi emlékekkel: a Tarcisio Trentin Gyűjtemény, a G.C. Franco Furlan ösvény); - A Peio Ökomúzeum (Lengazdálkodás, Grazioli, vagy La Bega, Hall, Edelweiss termékek); - A Vanoi Ökomúzeum (the Vanoi Néprajzi Ösvény, Kukorica “Dorotea” termesztés, Erbarium “Gyógynövény felismerés és termesztés, tanulmányút a Ronc-i úton”); - A Tesino Ökomúzeum (A termesztés hagyományának megismerése: vad növények és gyógyfüvek tradicionális használata”, “Le Verde”, savanyú káposzta a Tesino fennsíkon, a Tesino-i Arborétum).

A Trentino-i Ökomúzeumok Hálózata stratégiai szerepet töltött be a projekt megvalósításában, mert kapcsot biztosított a különböző szereplők között, illetve előmozdította a kommunikációs tevékenységeket. Az egyesületekben szereplő helyi lakosok aktívan részt vettek a munkában, és a tradicionális tudás és személyes tapasztalataik révén hozzájárultak a projekt sikeréhez. A legfőbb gyengeségeket azonban a helyi egyesületek és turisztikai szer vezetek között fennálló gyenge kapcsolatokban azonosítottuk. Míg az előbbiek inkább a helyi, autentikus kultúra megőrzésében érintettek, addig a turisztikai szervezetek inkább a tömegturizmus felé orientálódnak és a profitszerzés a céljuk. Az egyesületek, alapítványok, szakmai szervezetek, nemzeti kormányzati szervek, és helyi márkák széleskörű bevonása a projektbe, a kutatók és tanácsadók segítségének igénybevétele mellett, a l e g fo nto s a b b té nyező i a ku l t u rá l i s é r té ke k népszerűsítésében. A tömegturizmus, az elnéptelenedés, a mezőgazdasági területek intenzív kizsákmányolása, a biodiverzitás csökkenése, az infrastrukturális beruházások fokozódása a helyi kulturális örökségek megőrzésének fő veszélyforrásai.

A kísérleti akcióban a fő partnerünk a Trentino-i Ökumúzeum Hálózat volt, ők segítettek a kísérleti akciók tervezésében és végrehajtásában mind a hét ökomúzeum területén. A további szereplők az alábbiak voltak: -

A tartományi gyógynövénytermesztők, akik a TRENTINERBE márkanevet használják; Turisztikai ügynökségek; A gyógynövénykeretet támogató egyesületek és alapítványok; A kiválasztott wellness központok; Helyi hatóságok (települések); A helyi lakosok; Turisták; Kutatók, tanácsadók.

31 Source: Peio Ecomuseum

Source: Peio Ecomuseum

Source: Vanoi Ecomuseum

Source: Tesino Ecomuseum

A projekt fő eredméynei: - Az Ökomúzeumoknak, mint egy önkéntes egyesületnek, van a legfontosabb szerepük, mivel jó kapcsolatot ápolnak a területükkel, és nagy tudást raktároznak kultúrájukról és történelmükről; - A fejlesztendő kezdeményezések a már létező kulturális értékekből és gyógynövény-, illetve aromanövények népszerűsítésével foglalkozó hálózatokból erednek, mindkét típust lehet művelve és vadon is termeszteni, s felhasználhatóak a mezőgazdaságban, turizmusban, és a kézműipari termékekben. - A rendezvények megfelelően látogatottak voltak; - A helyi kulturális értékek megőrzésének és fokozásának összekapcsolása a gyógynövénytermesztéssel; - A már létező kulturális értékek, jó gyakorlatok, hálózatok, és a kezdeményezések fokozása; - Az Ökomúzeumok partnereinek bővítése, kutatóintézetek, szolgáltatásbővítés, helyi farmok,

-

egyesületek,turisztikai ügynökségek; A jó gyakorlatok átvétele új lehetőségeket kínál a tapasztalatcsere fokozására; Termék innováció, start-up támogatás (KKV-k: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus, és kézműves termékek előállítása);

A kísérleti területen tervezett további lépések: -

Hálózatosodás különféle európai partnerekkel, különösen azokkal, akik a SY_CULTour projektben is részt vettek; A turisztikai hálózat erősítése hét útikönyv kiadásával, melyek tartalmazzák a gyógynövény ösvényeket, egyik ökomúzeumtól a másikig; A helyi szereplők támogatása a hálózatosodásban, és a terület megóvása érdekében.

32

Source: Tesino Ecomuseum

Source: Peio Ecomuseum Source: Vanoi Ecomuseum

3. Kísérleti terület – Hegyi Közösség, Sirentina Írta: Angela Santilli and Assuntina Fasciani A Sirentina-i Hegyi Közösség Abrozzu régióban található, Aquila tartományban, közel Avezzano és Sulmona városokhoz. A Monte Surente (2340 méter) északkeleti felén terül el megközelítőleg 425 km2-en. A hegyi közösség a Sirente Velino Regionális Park területén található, melyet 16 település alkot: Acciano, Castel di Ieri, Castelvecchio Subequo, Fagnano Alto, Fontecchio, Gagliano Aterno, Goriano Sicoli, Molina Aterno, Ovindoli, Rocca di Cambio, Rocca di Mezzo, San Demetrio Ne' Vestini, Secinaro, Tione degli Abruzzi, és Ocre e San Benedetto in Perillis. Meglehetősen elszigetelt területről beszélünk; ez egyben jelenti a terület erősségét és gyengeségét is egyben, mivel a kulturális és természeti értékek megőrzése egyszerűbb, de a hosszú távú fejlesztési akciók kivitelezése viszont bonyolultabb.

A kulturális értékek kiválasztása az alapján történt, hogy melyek biztosíthatják leginkább a fenntartható fejlesztéseket a területen: - A helyi ételek hagyományos elkészítésének módja; - A régészeti maradványok és bizonyítékok; - A helyi templomok és múzeumok.

33 Authors: Giovanni Pizzocchia and Lamberto Anfolsi Schiavitti

Ezek a kulturális értékek a helyi kulcsszereplők közreműködésével lettek kiválasztva. A választást erősítette, hogy ezek az értékek széles körben ismertek, mint a Sirentina terület jellegzetességei. Ezek a kiválasztott kulturális értékek szinte mindegyik közreműködő településen megtalálhatóak, í g y m e g n ő t t a h o s s z ú t á v ú e g y ü t t m ű kö d é s e k kezdeményezésének lehetősége.

Authors: Giovanni Pizzocchia and Lamberto Anfolsi Schiavitti

Az alábbi szereplők vettek részt aktívan a projekt megvalósításában: - A Sirentina-i Hegyi Közösség települései; - A helyi egyesületek; - A turisztikai szervezetek (farmtulajdonosok, turisztikai szövetségek).

Authors: Giovanni Pizzocchia and Lamberto Anfolsi Schiavitti

A megrendezett események kiváló alkalmat biztosítottak a résztvevőknek, hogy megoszthassák gondolataikat, tapasztalataikat, ötleteiket a helyi kulturális értékek népszerűsítésével kapcsolatba, tovább nagyon fontos volt számukra, hogy olyan kisebb csoportokban dolgozhattak, ahol azonosíthatták azokat az akciókat, melyeket helyben is képesek lehetnek megvalósítani. Ezek a kis munkacsoportok megkönnyítették egymás problémáinak, és nézőpontjainak megértését. A fő korlát, ezen alkalmak száma volt, mivel a résztvevők azt érezték, hogy a továbbiakban is együtt kellene működniük. Ennek biztosítása különböző csatornákon keresztül történt (telefonbeszélgetések, e-mail-ezés), de a legfontosabb eredmény egy állandóan működő, közös turisztikai bizottság beépítése volt az akciótervbe. A bizottság létrehozása biztosítja a célkitűzések elérésében a helyi szereplőket. Világossá vált továbbá az is, hogy a helyi szereplők tudtában vannak kulturális értékeiknek, de nem foglalkoztak ezek fejlesztésével, azok bonyolultsága, és az együttműködések hosszú távú fenntartása miatt. Köszönhetően a Sirentina-i Hegyi Közösségben működő bizottságnak, a szereplők és a téma iránt érdeklődők a továbbiakban együtt tudnak majd dolgozni annak érdekében, hogy megkönnyítsék a közösségről alkotott kép megváltozását, mint fenntartható turisztikai célpont. Ez az imázs teljes mértékben passzol a terület földrajzi és természeti környezetéhez.

34

Authors: Giovanni Pizzocchia and Lamberto Anfolsi Schiavitti Authors: Giovanni Pizzocchia and Lamberto Anfolsi Schiavitti

4. Kísérleti terület – Pelion Írta: Nikos Mandrekas Pelion az egyik legmagasabb és legnépszerűbb hegyvidék Görögországban, a maga 24 településével. A kísérleti terület Milies, Vizitsa, és Makrinitsa településeit foglalja magában. Milies egy hagyományos kis falu, a maga kőházacskáival és macskaköves útjaival Volos-tól 28 km-re. Vizitsa az egyik leggyönyörűbb, és egyben leginkább megőrzött vidéki település, mely szintén 28 km-re található Volos-tól. Makrinitsa, melyet gyakran a Mt Pelion erkélyének is neveznek, a hegység északnyugati felén fekszik, 6 km-re Volostól, északkeleti irányban. A kulturális értékek felhasználásának legnagyobb akadálya az volt a térségben, hogy nem rendelkeztek korábbi tapasztalatokkal az ilyen irányú fejlesztések terén. A projekt kezdeti stádiumában a helyi szereplők olyan különböző jó gyakorlatokat, kulturális értékeket javasoltak, melyek a későbbi viták kiindulópontjai lehetnek. Olyan téren is szkeptikusak voltak, hogy vajon a más területekről átvett jó gyakorlatok mennyiben passzolnak majd a helyi adottságokhoz. Az első megoldandó probléma az volt, hogy megpróbáljuk megértetni a helyi szereplőkkel a kulturális értékekben rejlő fejlesztési potenciál szerepét a területfejlesztésben, továbbá, hogy világos legyen számukra, nélkülük lehetetlen kiválasztani a helyi kulturális értékeket, illetve egy megfelelő akciótervet készíteni. Ennek érdekében a helyi és regionális közintézményeknek tréningeket, míg a turizmussal foglalkozó intézményeknek workshop-okat szerveztünk. Ezeken a rendezvényeken a résztvevők állást foglalhattak a témában, részt vehettek a kulturális értékeket tartalmazó lista kialakításában, illetve az elkövetkező fejlesztési intézkedéseket tartalmazó akcióterv kidolgozásában.

A kísérleti terület kulturális értékei az alábbiak: - A Pelion vasút - A Firiki alma; - Vyzitsa; - A helyi konyha és gyógynövények.

35

Author: Michael Pornalis

Source: Region of Thessaly

Author: Nikos Mandrekas

A Pelion-i gőzmozdony a kis hidakkal, a tökéletes kilátással a környező vidékre nagyon inspiráló. A projektötlet egy olasz mérnöktől, Evaristo de Kirico-tól származott, akinek az édesapja a híres művész Giorgio de Kirico volt. Aki utazott már a vonaton, az nem felejti el a lenyűgöző tájat, és hidakat. A Firiki alma a régió jellemző gyümölcse, melynek fontos gazdasági és kulturális szerepe van. Vyzitsa pedig egy apró falucska a maga egyedülálló építészeti hagyományaival. Ez a kísérleti terület, és egész Görögország egyik legjobban megőrzött tradicionális települése. A terület már az ókorban is ismert volt a gyógy-, és aromanövényeiről. Méltán népszerű a régió helyi konyhája, illetve hagyományos ételei.

A bevont köz-, illetve magánszereplők: - Thessaly és Magnesia régiók; - Volos; - Észak-Pelion; - A Makrinitsa-i Turisztikai Egyesület; - A Dél-Pelion-i Turisztikai Egyesület; - A Vizitsa-i Női Egylet; - TA helyi turisztikai szállásadók, úgymint hotelek, éttermek, falusi vendéglátók,stb.; - Városlakók,egyének, önkéntesek, stb.

Author: Nikos Mandrekas

Author: Michael Kalafatas

Thessaly és Magnesia régiók felelnek a projekttevékenységek koordinációjáért, mivel nekik már voltak korábbi tapasztalataik hasonló projektek megvalósításában. A helyi szakemberek és szereplők pedig a kulturális értékek kiválasztásában, a pénzügyi és humánerőforrás bevonás kialakításában, illetve az önkéntesekkel együtt az akcióterv kidolgozásában vettek részt. A projekt végrehajtása alatt a bevont szereplők érdeklődése folyamatosan növekedett a régiójuk fejlesztése iránt, mely a tőlük kapott javaslatok mennyiségében is meglátszott. Kisebb csoportokban dolgozhattak a szereplők, így a munka során könnyebben megérthették a kulturális értékek megfelelő menedzsmentjének jelentőségét. A projekt fő eredményei az alábbiak: tudatosabb viselkedés a helyi területfejlesztésben, együttműködés, kulturális értékek listája, akcióterv elkészítése. De a legfontosabb eredmény mégis az lett, hogy rávilágítottunk arra, hogy a munka elkezdése előtt nélkülözhetetlen a helyi szereplők véleményformálása.

36

Author: Michael Kalafatas

Source: Region of Thessaly

A következő lépés az akcióterv elkészítése során megjelölt tevékenységek elvégzése a helyi hatóságok együttműködésével. A Thessaly régióból, és a helyi szereplőkből álló munkacsoport a projekt eredményeinek monitoringjában is részt fog majd venni. Szakvéleményeket és menedzsment tanácsadást vettünk igénybe a projekt során, mely gyakorlatokat megpróbálunk a régió más térségeiben is alkalmazni, legyen szó, hasonló programokról vagy Európai Uniós turisztikai projektekről. Megpróbálunk felépíteni egy olyan menedzsment módszertant, melyet akár más fejlesztési projektek során is alkalmazhatnak a helyi illetve regionális szervezetek.

5. Kísérleti terület – Jesenice Írta: Vera Djurić Drozdek, Lina Pavletič és Urška Železnikar A kísérleti terület lefedi egész Jesenice települést, mely Északnyugat-Szlovéniában terül el. A terület központja maga a város, a Karavankák déli lejtőivel együtt. A település úgy is ismert, mint az acél és a virágok városa, mivel híres a tradicionális acéliparáról és a fehér nárciszairól. Továbbá ismert az Ércútjáról, ahol kordéval szállították az ércet a Jesenice-i öntödékbe Planina pod Golico, Plavški Rovt, és Prihodi településeken keresztül. Ez a gazdag fémipari hagyományok leglátványosabb szimbóluma. A települések lakói, akik aktívan részt vettek a kulturális értékek kiválasztásában három fő akadályt látták ezek turisztikai hasznosításában. Majdnem minden résztvevő elismerte a helyi termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő akciók és rendezvények hiányát, melyek a fémiparra és a virágtermesztésre fókuszálnak. Továbbá a helyi termékek, és szolgáltatások hiányát, illetve a bürokratikus akadályokat látták fő gátló tényezőnek. Ezen akadályok lebirkózására a bevont szereplők három kísérleti akciót dolgoztak ki: (1) A régi Ércút megnyitását a turisták számára, (2) a létező helyi termékek, szolgáltatások, fesztiválok népszerűsítésének fokozását, és a (3) bürokratikus akadályok feltérképezését, melyjel a felelős hatóságokat megismeretjük.

37

Author: Saša Manojlovič

Author: Tadeja Šubic

Mielőtt feltártuk volna a potenciális veszélyeket, akadályokat, illetve kidolgoztuk volna a kísérleti akciókat, megkértük a helyi lakosokat, hogy azonosítsák a Jesenice-i területre jellemző kulturális értékeket. Az alkalmazott módszer az volt, hogy csoportokban dolgoztunk, mely során minden csoport kapott egy térképet a területről, és megkértük őket jelöljék be az összes kulturális értéket a térségben, így nagyszámú kulturális értéket sikerült azonosítani a munka során, melyek kiegészültek a workshop-ok alatt elhangzottakkal. A végleges lista olyan értékeket tartalmaz, melyek főleg a régi ércút mentén helyezkednek el, illetve az eredetileg kijelölt kísérleti területünkön. Ezek az alábbiak voltak: - Fehér nárciszok; - A természeti, és bányászati oktatási ösvény; - Mount Golica; - Sava Caves bányái; - A Mirca- Hrušica keskenynyomtávú vasút; - Murova-i terület, az ércút kezdőpontja; - A Kos major; - A Stara Sava-i terület és múzeumok; - Ruard major; - Kasarna az ősi település; - Szűz Mária templom és a St Roch Stara Sava-nál; - Kolpern széntároló Stara Sava-nál; - A fémiparosok; - A Stara Sava-i nagyolvasztó kemence.

38

Két találkozót szerveztünk meg a térség kulcsszereplőinek bevonásával, illetve három workshop-ot a helyi lakosoknak. A két találkozó alkalmával a helyi intézmények képviselői elkészítettek egy listát, mely azokat a személyeket tartalmazta, akiket célszerű bevonni a projekt megvalósításába. Az alábbi intézmények vettek részt a találkozókon: - Jesenice település; - Felsó-Carniola-i Fejlesztési Ügynökség; - Felső-Szávavölgyi Múzeum; - Szlovén Természetvédelmi Intézet; - Szlovén Kulturális Örökségvédelmi Intézet; - A Golica-i Turisztikai Egyesület.

Author: Aljoša Videntic

A workshop-okkal kapcsolatban pedig, a résztvevők meghívása a rendezvényekre sajtóközlemények kiadásával, és rádiós hirdetések feladásával történtek; néhányan a meghívottak közül e-mailben vagy levélben, postai úton is értesítve lettek. Különböző meghívottak vettek részt a rendezvényeken, de a létszám minden alkalommal 20- és 25 fő között alakult, melyek közül legtöbben magánszemélyek voltak. A wokshop-ok alatt sikerült segítségükkel felvázolni egy területi jövőképet 2030ra, azonosítottuk az összes létező kulturális értéket a területen, és ötleteket gyűjtöttünk ezek fejlesztéséhez és integrálásához. Ez után három csoportban dolgoztak tovább a résztvevők az alapján, hogy melyik téma foglalkoztatja őket leginkább a háromból, illetve egy plusz találkozót is leszerveztünk, ahol az akciók részletesebb kifejtésére is sor került. Az akciótervet az utolsó rendezvényen véglegesítettük, melynek a további formálása a projekt zárása után fog megtörténni, hogy biztosítsuk a helyieknek a terv használhatóságát a projekt utáni időszakban is. Ez lehetővé teszi majd a szereplőknek akcióik további megvalósítását, mivel már ismerik a konkrét feladatokat, a felelősöket, és a határidőket. A helyi szereplők bevonása és aktív részvétele kritikus, és egyedüli lehetősége a terület hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek biztosításában. Csakúgy, mint a munkához való hozzáállás, ami konfliktusokat indukálhat bizonyos esetekben. Másrészről viszont ezek a nézeteltérések gyakran már a korai fázisban megoldódtak, s ezekkel problémákkal nem a projekt megvalósítása alatt kell szembesülnünk, illetve megoldanunk őket.

Author: Bogdan Bricelj

Source: Municipality of Jesenice

Author: Miran Dolar

6. Kísérleti terület – Kréta Írta: Georgia Papadaki Kréta a legnagyobb és egyben a legnépesebb görög sziget. Jelentős birtokosa a görög gazdasági és kulturális értékeknek, miközben megtartja saját jellegzetességeit, úgymint a helyi dialektust, táncot és zenét. Gazdasági aktivitását főleg a mezőgazdaság és állattenyésztés, illetve a turizmus jellemzi. A legnagyobb városok, és leglátogatottabb helyek a sziget északi felén fekszenek, míg a vidéki területek, mint Palliani és Agios Thomas, gazdagok a változatos kulturális értékekben, természeti erőforrásokban, vallási-, és régészeti leletekben, azonban a turisztikai infrastruktúra teljes mértékben hiányzik. A kulturális értékek felhasználásának és menedzselésének fő akadályai abból erednek, hogy konfliktusok generálódnak az érintett szereplők között a megvalósítás, illetve a hatáskörök kijelölésekor, mert a helyi közösségek is megvalósíthatják elképzeléseiket.

Az akciótervbe az alábbi kulturális értékek kerültek: - A “Krétai Diéta”; - Cretan Kafeneia (kávéházak; - Oliva művelés; - Kréta festett falú templomai.

A megrendezett workshop-ok segítettek túljutni olyan problémákon, mint a helyi közösségek aktívabb részvételének biztosításában.

Source: Heraklion Chamber of Commerce and Industry

Author: Efi Psilaki

39

Az alapötlet az volt, hogy egy olyan útvonalat hozzunk létre, mely egy olyan turisztikai csomag része, mely magában foglalja az össze célcsoportnak vonzó kulturális értékeket, s ezt egész évben a rendelkezésükre állíthatjuk (kulturális és természeti környezetet összevethetik az ország más tájaiéval). A kialakítandó ösvény Palliani-ban és Agios Thomas-ban az elsők a Kulturális Útvonalhálózatban. Author: Efi Psilaki

A kísérleti területről bevont szereplők: - Idegenvezetők; - Krétai Turisztikai Ügynökségek Egyesülete; - Önkormányzatok és más helyi hatóságok; - Kulturális szervezetek, és Ifjúsági Klubok; - Helyi vállalkozók és KKV-k; - Egyetem, és egyéb intézmények.

40

A helyi utazási ügynökségek és szakemberek azok, akik kellőképpen tudnak népszerűsíteni egy adott térséget, mint vonzó turisztikai célpont. Nekik megvan a kellő tudásuk az őskori-, és modern történelem kapcsán, ismerik a természeti örökségeket, és igazán aktívan részt kívánnak venni ezen tanösvények kialakításában, továbbá az utazási ügynökségeknek több ezer fős adatbázisa van a Krétára látogató turistákról. Tehát nagyban érdekeltek abban, hogy a tervezett ösvények megvalósuljanak, mint egy új turisztikai termék. A helyi önkormányzatok és más helyi hatóságok minden alkalmat igyekeznek megragadni a fenntartható fejlesztésekre. Így tehát, ezek a szereplőket aktívan bevontuk a projekt előkészítési fázisába és az akcióterv végrehajtásába, különösen az infrastrukturális beruházásokat. A helyi kulturális szervezeteknek és ifjúsági kluboknak olyan emberek a tagjaik, akik szívükön viselik a környezetük sorsát, és büszkék hagyományaikra. Ezek a szervezetek az egész munka során képviseltették magukat, továbbá részt vettek a workshopokon. Ennek az volt az oka, hogy ezen csoportok érdekeltek abban, hogy saját településüket támogassák. A helyi vállalkozók és KKV-k is kellőképpen elhivatottak voltak, mivel a projekt célkitűzések megvalósításában, illetve támogatásában látták a világgazdasági válság következtében kialakult recesszióból kivezető utat. Az egyetem, mint tanácsadó intézmény vett részt a kísérleti akciók megvalósításában. A workshop-ok alatt részletesen átbeszéltük a kísérleti terület fejlesztési lehetőségeit. Ezek alatt a rendezvények alatt világossá vált, hogy nagyon eltérő nézőpontok léteznek ugyanazt a témát illetően. Például a helyi lakosok nem szeretnék megváltoztatni településüket, míg ezt az utazási irodák nélkülözhetetlennek vélik. Ezekben a kérdésekben a Heraklion-i kereskedelmi és iparkamara a közvetítő szervezet, ő próbál meg konszenzusra jutni mind a két féllel, miközben igyekszik elérni, hogy az akcióterv sikeres megvalósítása ne kerüljön veszélybe. A következő lépések arra kell, hogy irányuljanak, hogy a kiválasztott terület vonzóbbá tegyük és javítsuk megközelíthetőségét (pl.: takarítás, helyreállítás), tréningeket, szemináriumokat szervezzünk, hogy üzletembereket csábítsunk a területre, készítsünk kiadványokat, szórólapokat a látványosságokról, és kínáljunk újabb szolgáltatásokat, melyek a sziget legnagyobb részét érintik.

7. Kísérleti terület – Pazardzhik Írta: Lyubov Trenkova and Gergana Kaloyanova Pazardzhik egy Dél-bulgár régió, mely nevét a terület ipari és adminisztratív központjáról Pazardzhik városról kapta. A kiválasztott kísérleti terület Strelcha település, mely 224 km2 en terül el, tengerszint felett 475 méterrel, dombsági területen. A gazdasági aktivitás túlnyomórészt a mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra és a turizmusra korlátozódik, melyet speciális tevékenységekkel kiegészítenek ki. Ilyenek a rózsa és gyógynövénytermesztés, optikai lencsék gyártása, üvegházas gyümölcs-, és zöldségtermesztés. A hőforrásokra hagyományosan wellness és gyógyfürdők épültek. A terület gazdag a kulturális és történelmi örökségekben, vadászterületekben és horgászhelyekben, illetve az egyedülálló sziklaformák jelentenek még turisztikai vonzerőt a területen. A megközelítőleg 5000 fős lakosság döntő többsége, és a gazdasági súlypont a Strelcha-i központba tevődik, azonban a területre jellemző a magas migráció, főleg a munkások körében; az infrastruktúra fejletlen az elégtelen mennyiségű közlekedési és kommunikációs beruházások miatt, amely tovább fokozza a terület elzártságát. A rózsaolaj készítés egy olyan speciális tevékenység, mely nagyon tipikus a kísérleti területre, s fő szerepet játszik a területről alkotott kép kialakításában. Ezzel ellentétben számos olyan kulturális értékkel bír a régió, melyek meglehetősen alulfejlettek, köszönhetően a szakképzett munkaerő hiányának, a helyi szereplők gyenge menedzsment tevékenységének, illetve a szegényes népszerűsítési kezdeményezéseknek. A SY_CULTour projekt alatt elkészített menedzsment módszertan segítséget nyújt ezen problémák legyőzéséhez.

Az akciótervbe egyaránt belekerültek megfogható, illetve immateriális értékek egyaránt: - A Trák Kultura Központa Heroon; - A megalitikus központok: Kachulata, Kulata, Skumsale; - A “Bancheto” gyógyvíz, és gyógyfürdő; - Történelmi Múzeum komplexuma; - A “Strelcha-i nagyanyák” amatőr tánccsoport; - A hagyományos helyi konyha.

Source: Pazardzhik regional administration

41

A választott kulturális értékek 3 területre koncentrálnak: a “Srednogorie” Néprajzi Fesztivál, a “Felvilágosodás” Közösségi Központ amatőr előadásai a turisztikai szolgáltatók felkérésére, és az első Strelcha-i kolostori iskola felújítása, mint a Történelmi Múzeum komplexum része. A kulturális értékeket a tréningeken és workshop-okon résztvevő szereplők választották ki. Source: Pazardzhik regional administration

A kísérleti akció végrehajtásában részt vett legjelentősebb szereplők: - Önkormányzatok; - Helyi kulturális központok; - Helyi turisztikai információs pontok; - Történelmi múzeum; - A kulturális és oktatási tanácsadó bizottság; - LEADER helyi akciócsoport. A participatív bottom-up megközelítés biztosította a helyi szereplők aktív részvételét a rendezvényeken és a közös szükségletek megfogalmazásában. Azonban számos intézmény és a nonprofit szektor is aktívan részt vett a munkában, míg az üzleti szektor megszólaltatása nehezebb feladat volt, kivéve azokat, akik amúgy is tagjai a helyi képviselőtestületeknek, és turisztikai szervezeteknek. A HACSok bevonásával alaklom nyílt arra, hogy az akcióterv kidolgozása pénzügyileg is biztosítva legyen, így

42

a gyakorlatban is megvalósulhat belátható időn belül (középtávú terv). Sajnos, szembe kellett néznünk azzal a problémával, hogy a projekt rendezvényeinek lebonyolítása után, a helyi szereplők nem folytatták a megkezdett együttműködéseket. Így tehát néhány akció csak egyedi kezdeményezések kapcsán fog megvalósulni, de ennek az a hátránya, hogy az eredmények ellenőrzésében sem vesznek részt az érintettek. A SY_CULTour projekt egyik fő eredménye a területen, hogy a bevont szereplők elkezdtek közös megoldásokat találni szükségleteik kielégítésére, illetve felismerték a helyi kultúra értékét az életminőség növelésben. A bevont szereplők egyre tudatosabban kezdtek viselkedni, és hatékonyabban dolgozni, miután azonosítottuk a helyi kulturális értékek fejlesztési lehetőségeit, majd lépésről lépésre kidolgoztuk az akciótervet ezen lehetőségek kihasználására. A projekt folytatásaként, a helyi végrehajtó csoportok kérelmeket nyújtottak be az akcióterv minden tevékenységének pénzügyi fedezetére. Minden akció a lista első tevékenységével kezdődött: ez a lépés rendszerint az előkészítés volt.

Source: Pazardzhik regional administration

Source: Pazardzhik regional administration

8. Kísérleti terület – Közép-Dunántúl Írta: Tóth Erika és Fekete György A közép-Dunántúli Régió 11 117 km2-en fekszik, Dunántúl északkeleti részében. Statisztikailag 3 megye (Fejér, KomáromEsztergom, Veszprém), és 26 kistérség alkotja. A régió gazdaságilag és iparilag a harmadik legfejlettebb az országban, vonzó terep a külföldi befektetők számára. A régió innovációs potenciálja erős; a helyi termékek és hagyományok egyre jelentősebb szerephez jutnak, illetve a közeli települések együttműködései szorosnak ítélhetők. A választott kísérleti terület a Tapolcai kistérség, ami a régió déli részén található, kiemelkedő ipari és mezőgazdasági élettel. manapság a terület legfejlettebb ágazatai a szőlőtermesztés, borászat, és erdőgazdálkodás. A kulturális potenciál és értékmenedzsment alkalmazásának legnagyobb akadálya az elégtelen kapcsolatrendszer és a kommunikáció hiánya a turizmusban érintett helyi szereplők és ügynökségek között. Nincsenek kialakított víziók és célok, nem tudják pontosan mik a helyi kulturális értékek, és mit kezdjenek velük. A térségben hiányoznak a kulturális értékek azonosítására és fenntartására irányuló stratégiák.

egy koordinátor személyt vagy ügynökséget, aki azért felel, hogy a különböző nézőpontokat összehozza, serkentse az együttműködéseket, és rendezvényeket szervezzen. Ezeknek a szereplőknek célszerű rendszeresen találkozniuk, és megvitatni a további lehetséges együttműködéseket és további fejlesztési lehetőségeket. A megállapított kulturális értékek: - Zirci arborétum; - Tapolcai-tavasbarlang; - Várak; - A helyi termékek.

Ezen akadályok leküzdésére a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség megkísérelte összehozni a feleket a megszervezett két tréning során, ahol politikusok és helyi érintettek vettek részt. Véleményünk szerint célszerű kijelölni

Author: Erika Tóth

43

A Zirci arborétum, a maga angol kertjével, az egyik leglátványosabb desztináció a régióba látogatóknak, mely a zirci ciszterci apátság kertjében található. A botanikus kert területe mintegy 20 hektár, tele ritka növényekkel, melyek nagy része külföldről érkezett hozzánk (több mint 600 fafajta él ezen a területen). A Tapolcai-tavasbarlang egy egyedülálló látványosság a város szívében, melynek gyógyító hatása közismert. A régióban számtalan vár található, melyeknek csupán egy része alkalmas turisztikai célokra. rengetek rendezvényt, közösségi programot, várjátékot, és bornapot tartanak a várakban és a városaikban, melyekre jellemző a szezonalitás. Ezek a rendezvények csábítják a térségbe a turistákat és a különböző jellegű munkavállalókat. A helyi termékek jellemzőek a tájra, illetve azon művészekre, akik előállítják őket, egyszóval minden darab egyedi. A gyártás során alkalmazott módszerek és eszközök mind helyben születnek. Ezen termékek eladásából remélik a helyiek az életszínvonal emelkedését. A projekt során, helyi termékekként és szolgáltatásokként azonosítottunk gyümölcsöket, zöldségeket, tojást, sajtokat, lekvárokat, mézet, szirupokat, borokat, süteményeket, teát, kerámiákat, ha helyi konyhát, stb. A projekt ezen fázisában azért választottuk főleg ezeket a termékeket és szolgáltatásokat, mert a résztvevők főleg a helyi termékeik eladásában érdekeltek. Azt reméljük, hogy ezáltal sikerül pozitív gazdasági, társadalmi, és természeti hatásokat elérni.

Author: Erika Tóth

A projektbe bevont regionális szereplők, és a bevont érdeklődők: - Magyar Turizmus Zrt.; - Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület; - Balaton Felvidékért Egyesület; - Művészetek völgye.

Author: Erika Tóth

44

Author: Erika Tóth

A Magyar Turizmus Zrt. és a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület kiterjedt turisztikai kapcsolatrendszerrel rendelkezik; a kulturális értékek menedzsment feladatai is feladataik egyike. A Balaton Felvidékért Egyesület és a Művészetek völgye szervezőinek célkitűzései közé tartozik, hogy létrehoznak egy olyan márkát, mely összefogja a helyi termékeket és szolgáltatásokat. A rendezvényeken résztvevők nagyon kooperatívak voltak a munka során, de a kapcsolati tőke hiánya itt is problémaként jelentkezett. A hosszú távú együttműködés keretei adottak, mely kulcs eleme lehet a helyi termékek népszerűsítésére fókuszáló jövőbeni akcióknak.

Author: Erika Tóth

9. Kísérleti terület – Vojvodina Írta: Jasmina Đorđević, Igor Stamenković, Kristina Košić, Tatjana Pivac és Ivana Blešić Vajdaság, Szerbia egy autonóm tartománya, mely az ország északi részén, az Alföldön fekszik. Etnikailag, és ebből kifolyólag kulturálisan is sokszínű terület, ahol számos módszer létezik a kisebbségi jogok biztosítására; több mint 26 etnikum van jelen, akik 6 különböző nyelvet beszélnek. A kísérleti terület Zombor és Apatin települések, melyek a Vajdaság északnyugati részén találhatóak Nyugat-Bácskában. A terület kulturális értékei a hagyományos építészeti emlékek, a fennmaradt tanyák, a zöld felületek, a Duna közelsége, a templomok, és az etnikai-, kulturális sokszínűség, mely kiváló terepasztalt nyújt a turisztikai fejlesztésekhez. Zombor és Apatian vidéki területei évtizedekig el voltak hanyagolva, így a turisztikai fejlesztések is csak olyan egyéni akciókra korlátozódtak, ahol a megfelelő képzés hiányában a helyi kulturális értékek és hagyományok, illetve természeti értékek potenciája kiaknázatlan maradt. Azonban ezen elfeledett értékek felszínre kerülése kiváló alkalmat biztosít a vidéki-, kulturális-, és gazdasági fejlesztésekhez. A problémákat szem előtt tartva, az alábbi célkitűzései voltak projektünknek: a kulturális értékek népszerűsítési akcióinak fokozása (weboldalak, közösségi oldalak, brosúrák, szórólapok, stb.), a turizmusban foglalkoztatottak számának fokozása, tanyák kialakítása, hagyományok megőrzése, hagyományos készműves termékek népszerűsítése, a kihasználatlan

Author: Vladimir Kamcevic

kulturális értékek népszerűsítése, és állaguk megőrzése, menedzsmenttevékenység fokozása, együttműködések erősítése a köz- és magánszektor között.

A fenntartható fejlesztést biztosító, kiválasztott vajdasági kulturális értékek listája: -- Dunamenti barokk séták; - A XX. Századi fordulójára jellemző városi miliő; - Német stílusú városi építészet; - Az Öreg-Duna kerékpárút; - A Bodrog Fesztivál: ételek, italok, művészet és képzőművészet; - Dohánymúzeum; - Milan Konjovic Galéria, a Prefektúra épülete; Zombori Városi Múzeum; - Zombori sajt és Sztapári fa kisteherautó; - Kupusinai Néprajzi Múzeum; - Dida Hornjak salas tanya.

45

A Dunamenti barokk sétákhoz egy turisztikai térképet és ösvényt jelölünk ki, mely ösvényt barokk templomok szegélyeznek. A XX. század fordulóját idézik Zombor és Apatian építészeti emlékei, míg a kései 1930-as évek germán építészeti jegyeket és városi életet mutatja be Apatin. Az Öreg-Duna kerékpárút már létezik, és eléri már a Gornje Podunavlje Speciális természetvédelmi területet. A Bodrog fesztivál: ételek, italok, és művészetek fesztiválja, mely a helyi folklórt és szokásokat népszerűsíti. A dohánymúzeum a több mint 120 éves dohánytermesztő hagyománynak állít emlékeket. A Milan Konjovic Galéria, a Prefektúra épülete és a Zombori Városi Múzeum a terület építészeti értékeit mutatja be. A zombori sajt a vidék egyik legjelentősebb gasztronómiai terméke. A kapusinai múzeum néprajzi gyűjteménye őrzi és illusztrálja a terület hagyományos és kulturális értékeit. A Dida Hornjak salas tanya pedig bemutatja a bunyevácok hagyományos életmódját.

Author: Lazar Lazic

Az alábbi szereplők vettek részt a projekt megvalósításában:

-

Nemzeti és helyi hatóságok, és más jelentős közintézmények, akiknek befolyásuk, tudásuk, és szabad kapacitásuk van a kulturális értékek és vidéki turizmus terén;

-

Regionális/helyi turisztikai szolgáltatók (KKV-k, őstermelők, földtulajdonosok, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtók);

-

Nemzetközi szervezetek, különösen a nemzetközi nem kormányzati szervek a kultúra és turizmus területéről;

-

Más érdeklődők.

46

A projekt alatt sikerült elérnünk a kulturális értékek, illetve a köz-, és magánszektor közötti együttműködések erősítését, az egyének és szakértők közötti kommunikáció fokozását, továbbá a turisztikai fejlesztések jelentőségének beismerését. A projekt segítségével befolyásolni tudtuk a helyi értékek védelmét és népszerűsítését, fejlesztési eszközként alkalmazását olyan estekben is, amikor a turizmus nem tömegturizmust jelent az adott területen. A turisztikai forgalom növelésével munkahelyteremtést érhetünk el elsősorban nők, és fiatal, szakképzett munkavállalók részére. a jövőben fontos feladatunk lesz a megfelelő tudással rendelkező munkaerőbázis felkutatása, akik a későbbiekben szakértelmük révén megfelelően tudják támogatni a turisztikai kezdeményezéseket.

Author: Lazar Lazic

Author: Lazar Lazić

Author: Tatjana Pivac

4 Összefoglalás – Az előttünk álló út Írta: David Bole A javasolt módszertan csak egy iránymutatás, egy lehetséges út, hogy hogyan segíthetnek a kulturális értékek a hátrányos helyzetű vidéki területek fejlesztésében, megerősítésében, revitalizációjában. A SY_CULTour módszertan 10 különböző kísérleti területen történt tesztelése alatt néhány pozitív változást rögzíthettünk. A legnagyobb eredmény a pozitív társadalmi fogadtatás, illetve az útmutató felkarolása volt: a helyi közösségek elkezdték fejleszteni kulturális termékeiket annak érdekében, hogy ne csak ők, de környezetük is profitálhasson belőle. Növelték a szabadidős tevékenységek minőségét, a humanitárius akciók számát, a közösséghez tartozás érzetét, illetve bővítették személyes ismereteiket. További pozitív eredmény volt a kulturális örökségek védelme és az egyéni azonosságtudat, hovatartozás erősítése csakúgy, mint a közösségek fontosságának népszerűsítése. A partnerek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gazdasági hatások csak hosszabb távon lesznek érzékelhetőek, így tehát fontos a turisztikai termékek további fejlesztése és hozzáadott érték, valamint a munkalehetőségek számának növelése. A partnerek felismerték továbbá, hogy a turisztikai értékek felhasználásának biztosítása hosszú távú folyamat, melybe a helyi köz-, és magánszereplők bevonása elengedhetetlen.

Az alábbi javaslatokat tudjuk tenni mindazoknak, akik ezzel a kényes, de kifizetődő feladattal foglalkoznak: - A kulturális értékek területi lehetőségeket jelentenek, illetve további termékek/szolgáltatások előállításának forrásai; - Pusztán maga a kulturális értékek megléte nem elég; ugyanolyan fontosak a meglévő tudás és a hatékony humántőke beruházások (kreativitás, tapasztalat, stb.) a turisztikai termékfejlesztésekbe; - A fenntartható turisztikai fejlesztések csak participatív módszerekkel érhetők el, ahol a helyi közösség nem csupán szemlélője az eseményeknek, hanem minden tervezési lépésben aktívan részt is vehetnek; ezeket mind szem előtt kell tartanunk a későbbi tevékenységeink során; - A helyi közösségeknek már a tevékenységek végrehajtásának korai fázisaiban is részt kell venniük és inkább a helyiekre támaszkodjunk, ami csökkenti az esetleg felmerülő problémák valószínűségét; továbbá lehetőséget biztosít a helyi közösségek megújítására; - A közintézményeknek, mint az önkormányzatoknak, csak ellenőrző és tanácsadó szerepet biztosítsunk; tilos felülkerekedniük a folyamatokon és a helyi lakosság akaratán.

aspektusai nem kormányzati szervek, vagy helyi közösségek szintjéről is érzékelhetőek. Éppen azért, a SY_CULTour partnerek azt a nézetet vallják, hogy szükség van egy európai fórumra, ahol a különböző szereplők, kezdve a magánemberektől, közösségeken és nem kormányzati szerveken át, a közintézményekig és tudományos közösségekig, kinyilváníthatják szükségleteiket, és együtt megoldást találhatnak problémáikra. További felmerülő probléma a kommunikáció és információcsere hiánya. A helyi közösségek rendszerint nem úgy szerveződnek, hogy követhessék a legújabb fejlesztéseket, forrásokat, vagy akár a jó gyakorlatokat, melyek segíthetnek nekik akcióik végrehajtásában, turisztikai termékeik/szolgáltatásaik fejlesztésében, vagy kulturális értékeik megőrzésében. A SY_CULTour projekt során végbement tudástranszfer kiemelkedően pozitív tapasztalatokat megszerzését biztosította számunkra. Csupán két alkalom elegendő volt a helyi közösségeknek ahhoz, hogy új tudásra tegyenek szert, új ötleteik szülessenek, és megtanulják menedzselni saját kulturális értékeiket. Úgy gondoljuk, hogy a vidéki területek turisztikai eszközökkel történő ágazati megközelítésen alapuló fejlesztését, illetve a kommunikációs problémákat, egy információs központ vagy portál sikeresen kezelni tudná. A portál úgy működne, mint egy információforrás, ahol ötletek és gyakorlatok cserélhetnének gazdát; továbbá egy olyan felület is lenne egyidejűleg, ami összegyűjti a szakértők, politikusok, nem kormányzati szervek, és más csoportok vagy magánszemélyek véleményét.

Author: Aljaž Hrvatin

Tapasztalataink alapján elkészítettük a nemzeti és nemzetközi igényeknek megfelelő iránymutatást, mely segíthet mindazoknak, akik elkötelezettek a turisztikai, kulturális, vagy vidékfejlesztés iránt. Ennek általános értelmezése gyakran nem elégséges köszönhetően a különféle ágazati szerveknek vagy európai intézményeknek. A vidéki területek gazdaságfejlesztési vagy túlnyomórészt örökségvédelmi

47

5 Partnerség Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Regionális Központja, Anton Melik Földrajzi Intézet (ZRC SAZU) Novi trg 2, 1000 Ljubljana, Szlovénia http://giam2.zrc-sazu.si/en/predstavitev#v Kapcsolattartó: David Bole, [email protected] A ZRC SAZU a vezető szlovén társadalomtudományi kutatóintézet, mely nagy ismeretanyaggal rendelkezik a hátrányos helyzetű területeket, marganizálódó régiókat, vidéki kulturális értékeket, és vidékfejlesztést illetően. Erős kutatói bázissal rendelkezik, akik főleg a területfejlesztés kérdéseivel foglalkoznak, továbbá ők a Szlovén Kulturális és Szellemi Örökségek koordinátorai, így tehát ők tesznek ajánlásokat az UNESCO világörökséggé nyilvánítandó értékekről. Széleskörű nemzeti és nemzetközi kapcsolatait felhasználva, a ZRC SAZU felismerte a kulturális értékek menedzsmenttevékenységeiben gyökerező problémákat, és kísérletet tesz ezek feloldására a SY_CULTour projekt keretében. Mivel része regionális törvényjavaslatokat kidolgozó kormányzati munkacsoportnak, lehetősége nyílik rá, hogy a kidolgozott módszertant érvényesíteni tudja, s hogy a menedzsment útmutató része legyen a vidéki területek vidékfejlesztési eszközeinek.

Trento-i autonóm tartomány, Mezőgazdasági osztály, (PAT) Via G. B. Trener 3, 38121 Trento, Olaszország http://www.provincia.tn.it/ Kapcsolattartó: Federico Bigaran, [email protected]

48

PAT egy olyan regionális közintézmény, melynek felhatalmazása van jogalkotásra és közigazgatási funkciókat lát el. A mezőgazdaságban stratégiai tervező feladatokat lát el, a mezőgazdasági termékek védelmét és népszerűsítését végzi, illetve ellenőrző feladatai vannak. Az Ökológiai Termelési Iroda támogatja, koordinálja, és végrehajtja a mezőgazdasági és biotechnológiai kezdeményezéseket az európai, nemzeti, és regionális szabályoknak megfelelően. A tartomány nemrég dolgozta ki a helyi termékek minőségét ellenőrző rendszerét, mely garantálja azok hitelességét és generációk közötti tudásátadást, mindezt elsősorban a létező jó gyakorlatok példáján. Az iroda továbbá támogatja az egyesületek és más közintézmények kezdeményezéseit az organikus termékek és biotechnológia terén, illetve részt vesz természetvédelmi akciókban. Támogatja azokat a helyi projekteket, melyek a gyógynövények és vadon élő növények fenntartható turisztikai hasznosításával foglalkoznak.

Regionális Fejlesztési Központ (RCR) Podvine 36, 1410 Zagorje ob Savi, Szlovénia http://www.rcr-zasavje.si/en/ Kapcsolattartó: Dejan Zupanc, [email protected] A Regionális Fejlesztési Központ egy olyan nonprofit, nem állami szervezet, melynek céljai az egész Zasavje régiót érintő átfogó fejlesztések biztosítása. Segíti a vállalkozói és gazdasági növekedést, a regionális fejlesztések kiegyenlítését és összekapcsolását, valamint a természet-, gazdaság-, és a társadalom fejlődését. Ennek érdekében hozott létre egy olyan fejlesztési környezetet, melynek kapcsolatrendszere belföldről és a határokon túlról is tartalmaz különféle szervezeteket. Célja továbbá egy nyitott és modern Zasavje régiót létrehozni, mely kedves mind az ott lakóknak, mind pedig az odalátogató turistáknak. Hegyi Közösség, Sirentina (CMS) S.P. n. 11 Sirentina 14, 67029 Secinaro, Olaszország Http://www.comunitamontanasirentina.it Kapcsolattartó: Angela Santilli, [email protected] A Sirentina Hegyi Közösség egy helyi kormányzati szerv, amely részt vesz önkormányzati feladatok végrehajtásában partnerségek létrehozásának segítségével. Ilyen feladatok a lakosok pénzügyi támogatása a helyi önkormányzatok révén, fenntarthatóság és hatékonyság biztosítása, a terület állapotának megóvása. A Hegyi Közösség igyekszik maximalizálni a rendelkezésre álló erőforrásokat a helyi vidéki és hegyvidéki társadalmak fejlesztésére. A helyi kis- és középvállalkozások magas száma, és viszonylagos elzártságuk miatt, a közösség olyan fejlesztési stratégiákat dolgozott ki, melyek ezen akadályok feloldásában hivatottak megoldást találni. Különös figyelmet fordít a helyi termékek, a turizmus, és a környezetbarát KKV-k fejlesztésére.

49 Thessaly régió (RoT) Plateia Koumoundourou & Papanastasiou, 41110 Larissa, Görögország http://www.thessaly.gov.gr Kapcsolattartó: Mata Papadimopoulou, [email protected] Thessaly régió az egyike a 13 görög adminisztratív régiónak, mely magában foglalja Larissa, Magnesia, Trikala, és Karditsa területeket. Maga a régió a kontinentális Görögország középső, északi területei foglalja el, s kiterjedése mintegy 14 036 km2. A domborzat változatos, az ország számos termékeny mezőgazdasági síkságai közül néhánnyal, magashegységekkel tarkítva, tőle keletre egy szigetcsoport található. A központja Larissa. A régiót irányító szerv fő feladata a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés elérése a helyi termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozásával, a foglakoztatás ösztönzése, kulturális együttműködések serkentése, a fenntartható és alternatív turizmus támogatása, illetve a regionális infrastruktúra fejlesztése. A különféle nemzeti és nemzetközi szervezetek, EU-s kezdeményezések, programok, és munkacsoportok révén a régió nagy tapasztalatokra és „know-how”-okra tett szert, melyeket felhasználnak a regionális fejlesztések során.

Jesenice (OJ) Cesta železarjev 6, 4270 Jesenice, Szlovénia http://www.jesenice.si Kapcsolattartó: Vera Djuric Drozdek, [email protected] Jesenice önkormányzata a helyi kezdeményezések megvalósításáért felel, különös tekintettel az északnyugat-szlovéniai terület gazdasági fejlesztésére. A város jól ismert fémiparáról, fehér nárciszairól melyek májusban, a környező völgyekben vadon bontják virágaikat. A város történelmét a vasipar határozza meg, mely ma is jellemző rá. A bányászat és vasipar mellett jellemző még a mezőgazdaság és állattenyésztés. Jugoszlávia szétesése után a vasgyártás vesztett szerepéből, így a gyárak manapság már csak kb. 1250 embernek nyújtanak megélhetést. A SY_CULTour projekt során egyaránt fókuszáltak a vasipari hagyományokra, és a természeti örökségekre. Az önkormányzat igyekezett olyan turisztikai termékeket és szolgáltatásokat ösztönözni, melyek befektetőket vonzhatnak a területre, így fejlesztve a térséget, mint turisztikai célpontot (mely funkciója az utóbbi időben háttérbe szorult).

Kereskedelmi és Iparkamara, Heraklion (HCC) Koronaiou 9, 71202 Heraklion, Görögország Www.ebeh.gr Kapcsolattartó: Michael Kataharakis, [email protected]

50

HCCI az egyik legnagyobb görög kereskedelmi és iparkamarák egyike a maga több mint 20 ezres taglétszámával, mely a gazdaság minden szektorát lefedi. Azonban a kamarát nem a nagysága, sokkal inkább aktivitása és tevékenységei határozzák meg, melynek céljai: tanácsokkal szolgálni az államnak, illetve egy olyan hálózatot létrehozni, mely közvetlenül képes segíteni a vállalkozóknak. A Heraklion-i Kamara olyan speciális irodáin keresztül segít az üzletemberek csoportjainak, mint a: Fiatal Vállalkozók Központja; A Női Vállalkozók Irodája; PR irodák, melyek bemutatják a kamara munkáját és új tagokat toboroznak a különféle tevékenységekhez, fejlesztésekhez; Európai Vállalkozói Hálózat, mely értesíti a vállalkozókat az Európai Uniós fejlesztésekről, a KKV-kat érintő ügyekről, európai törvényekről, vásárokról, programokról, termékek iránti keresletről, adatbázisokról, stb.; egy külön Fejlesztési osztály, mely az „ soft akciók” infrastrukturális ügyeivel, illetve más vállakozásfejlesztési kérdésekkel foglalkozik.

Pazardzhik Régió (PRA) Ekzarh Yosif Str 2, 4400 Pazardzhik, Bulgária Www.pz.government.bg Kapcsolattartó: Gergana Kaloyanova, [email protected] PRA egy NUTS3-as szintű hatósági szerv, mely a regionális adminisztratív és területi döntések megvalósításával foglalkozik. Ez jellemzően vidéki terület, ahol a SY_CULTour projekt, mint a gazdasági diverzifikáviót ösztönző hatékony és innovatív vidékfejlesztési politika eszköze vesz részt. A SY_CULTour projekt során kidolgozott közös, kulturális értékek menedzsment módszertana segít a helyi gazdaság fejlesztésében a helyi lehetőségek kiaknázásával. A kiválasztott akciók összhangban vannak a regionális fejlesztési prioritásokkal és a régió fejlesztési stratégiájával. Mivel egy közigazgatási szervről beszélünk, így aktívan részt vesz a regionális irányításban, így tehát megfelelő tapasztalatokkal és képességekkel rendelkezik a politikai javaslatok alakításában, s ezen irányelvek más területi és adminisztratív szintekre juttatásában.

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (KDRIÜ) Seregélyesi út 113, 8000 Székesfehérvár, Magyarország Www.kdriu.hu Kapcsolattartó: Ákos Szépvölgyi, [email protected] A Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2005. január 1-én alakult nyolc, régiós innovációs hídképző szervezet, illetve felsőoktatási intézmény konzorciumaként. A hálózat kialakításához az NKTH által kiírt pályázat forrásai járultak hozzá. Az Ügynökség kulcsszerepet vállalt a technológiai és innovációs támogatást nyújtó intézményrendszer termék és szolgáltatás kínálatának „piacképessé” formálásában. Emellett folyamatosan elvégezte a régióban működő vállalkozások innovativitásának, szükségleteinek és elvárásainak felmérését, amelyhez szolgáltatásait igazította. Az első három éves konzorciumi formában történő működés tapasztalatai alapján 2008. februárban, hat szervezet megalapította a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft-t. A KDRIÜ alapvető stratégiai célja, hogy a meglévő regionális innovátorok integrálásával, hálózatba kapcsolásával együttműködve komplex szolgáltatási palettát mondhasson magáénak, amely magába foglalja a még hiányzó tevékenységek, szolgáltatások létrehozását, illetve a meglévők kiterjesztését vagy szükségszerű módosítását. Ezzel segítve a régió érintett szervezetei piacképességének javulását.

Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar (UNSPMF) Trg Dositeja Obradovica 3, 21000 Újvidék, Szerbia www.pmf.uns.ac.rs Kapcsolattartó: Jasmina Đorđević, [email protected] Az UNSPMF egy oktatási és tudományos intézet, ahol a képzési és kutatási munkálatok 5 szakon zajlanak. Több mint 500 alkalmazottat számlál, melyek közül 300 tanár vagy kutató. A földrajz szak, turizmus szak, és hotel menedzsment szak nagy oktatási, tudományos, és kutatói múlttal rendelkezik. Az intézet számos helyi/regionális illetve nemzetközi projektben is részt vesz. Az intézet kutatóközpontjai: GIS központ, Éghajlattani Kutató Központ, Idegen Nyelvi Központ, Regionális Innovációs Központ, a Turisztikai és Vendéglátói Központ alapítása pedig folyamatban van. Az egyetem támogatja az intézet nemzetközi projektekben való részvételét, ahol más egyetemekkel illetve intézményekkel dolgozhat együtt különféle programokban és témákban (CAMPUS EUROPAE (hallgatói mobilitás), TEMPUS projektek, CEEPUS, DAAD, WUS Austria, COST, NATO SfP, FP 7, IPA határon átnyúló együttműködési program, SCOPES, SEERA NET, SEE, egyetemi megállapodások, bilaterális és multilaterális tudományos együttműködések a diákok támogatásáról és munkaerő mobilitásról, kutatói „know-how” csere).

51

Vajdasági Gazdasági Kamara (PKV) Hajduk Veljkova 11, 21000 Újvidék, Szerbia Http://www.pkv.rs Kapcsolattartó: Dragica Samardžic, [email protected] A Vajdasági Gazdasági Kamara megalapítása egészen 1919-ig nyúlik vissza. A kamara egy olyan, a vállalkozók, és az üzleti élet szereplőinek független, gazdasági- és szakértői érdekképviselete, akik a Vajdasági Autonóm Tartományban vannak regisztrálva. A kamara minden egyes tevékenységét egyesületeken keresztül hajtja végre. Ezek az egyesületek tagjaikat a hasonló gazdasági érdeklődésű vállalkozókból és vállalatokból gyűjtik. A fő tevékenységük, hogy kifejezzék a különböző gazdasági ágak szükségleteit illetve problémáit. A kamara szolgáltatásaival támogatja a vállalkozókat az információszerzés, gazdaságpolitika, a fenntartás, biztosítás, és külföldi kapcsolatépítés (vásárokon és kiállításokon való részvétel) terén, piackutatást és minőségmenedzsmentet végeznek, képzéseket szerveznek. A kamarának 50 alkalmazottja van jelenleg, s része a Szerb kamarai rendszernek és tagja az Eurochambers-nek, illetve az európai kamarák hálózatának. Számos projektben vett már részt a CARDS és IPA programok kapcsán.

Társult partnerek – Szlovén Mezőgazdasági Minisztérium, Szlovénia – Újonnan Gazdálkodók Egyesülete, Görögország – Szinergia a Turismusfejlesztésért, Görögország – Agrárgazdasági Hivatal, Bulgária – Turisztikai tanácsadók Szövetsége, Magyarország – Nemzeti AgrárgazdaságiHivatal, Olaszország

52

A kultúra és a turizmus együttműködése a vidéki területek fejlesztéséért