A Környezeti Operatív Program ( ) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére

TELEPÜLÉSPOLITIKA-TELEPÜLÉSTERVEZÉS-TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Darabos József Attila1 A Környezeti Operatív Program (2007-2013) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére 1. Bevezetı A területfejlesztés lényeges elemeként, a környezet minıségének javítása kimagasló fontossággal bír a lakossági tényezı általános jóléte és következésképpen az egészséges gazdasági fejlıdés szempontjából. (BENEDEK J. 2006) A környezeti infrastruktúra győjtıfogalomként a szennyvízkezelés/ivóvízminıség javítást, hulladékgazdálkodást, légszennyezés enyhítését/kiküszöbölését, védett természeti értékek és területek megırzését/helyreállítását/fejlesztését, természeti kockázatok és katasztrófák megelızését/kiküszöbölését, valamint a szakképzett humánerıforrást és intézményrendszert foglalja magába. A környezeti infrastruktúra fenntarthatóság szellemében történı fejlesztése elınyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez. A környezetvédelem erısítése, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén úgy rövid, mind hosszú távon elısegíti az életminıség javulását. A környezeti infrastruktúra hatékony és optimális kialakítása elısegíti a fenntartható fejlıdést, és javítja az ország nemzetközi versenyképességét. A környezeti infrastruktúra elemeinek térben megfelelı kialakítása elısegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzető térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetıséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlıdésben (Környezetvédelem és Fenntartható Fejlıdés Minisztériuma, 2007). 2. Az Északnyugati Fejlesztési Régió rövid bemutatása A régió Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szilágy megyét foglalja magába. 35 várost, 399 községet, 1823 falvat ölel fel, területe 34.159 km2 . A domborzat morfológiáját a domb-, hegyvidék dominálja, de helyenként a síkvidék és fennsík is jellemzı domborzati forma. A Szamos, Körösök, Kraszna a fontosabb vízgyőjtık a régió területén. A népesség tekintetében romániai viszonylatban, a negyedik helyen áll 2.744.919 lakossal. A demográfiai statisztikákat figyelembe véve, megállapítjuk, hogy 2000 és 2003 között csökkent a lakosságszám. Regionális szinten három nagyon fontos fejlesztési pólus található, mégpedig Kolozsvár, Nagybánya és Nagyvárad. A régióban lévı települések gazdasága szoros összeköttetésben van a helyi természeti erıforrásokkal és a földrajzi helyzetükkel (Környezetvédelem és Fenntartható Fejlıdés Minisztériuma, 2007).

1

Darabos József Attila Környezetvédelem és Fenntartható Fejlıdés Minisztériuma Környezeti Operatív Program - Közremőködı Szervezet Északnyugati Fejlesztési Régió, Kolozsvár, Románia E-mail: [email protected]

211


3. A vízgazdálkodás helyzete az Északnyugati Fejlesztési Régióban A 6476 km-es ivóvíz- és a 2208 km-es szennyvízhálózat modernizálása és bıvítése az elsı priororitási tengely a Környezeti Operatív Program keretén belül, amelyet a Kohéziós Alapból finanszíroznak. ISPA alapból gazdálkodó csıvégi projektek a dokumentáció elıkészítését, a vízszolgáltatás regionalizációját, vagyis megyei szintő megközelítését célozták meg. Távlatilag vízgyőjtıkben kell gondolkodni, éspedig a hidrológiai mérıállomások csoportosítása az eredményes vízgazdálkodás, adatgyőjtés érdekében (pl. Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság), valamint a vízszolgáltató vállalat a helybéli vízgyőjtık ésszerő kihasználása következtében elláthatja a környezı településeket. Fontos megjegyezni, hogy lényeges a megyei és helyi önkormányzatok együttmőködése. E prioritási tengely keretén belül az Északnyugati Fejlesztési Régióban hat nagyobb projekt van elıkészületben. 3.1. Kolozs és Szilágy megye A Kolozsvár székhelyő vízszolgáltató több szempontból is úttörımunkát végzett. Együttmőködés szempontjából példaértékő hozzáállást bizonyított a megyei és helyi önkormányzat. A távlati célokat a lakosság szolgálatában sikerült a mindennapi politikai perpatvarok fölé emelni. A két megye Szamos vízgyőjtıhöz tartozó területen (kb. 600.000 fogyasztó – országos szinten III. hely) a regionális szolgáltatás 2006 júliusától mőködik. A projektdokumentáció elıkészítésében is nagy felelısséget vállaltak a szolgáltató szakemberei. A négy projekt-végrehajtási egység alkalmazottai komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A közbeszerzési eljárásokat elkezdték a végsı brüsszeli jóváhagyás elıtt. 2007 szeptemberében a 200 millió eurós értékő projektet Brüsszelbe küldték és körülbelül négy héten belül jóváhagyja a Bizottság. Az intézményi szempontok ellenırzése elırehaladott fázisban van, valamint a helyi tanácsok végleges határozatai 2007 november 9-re elkészültek. 3.2. Torda-Aranyosgyéres Egy másik projekt Kolozs megye területén, a Maros-vízgyőjtı medencéjében, TordaAranyosgyéres kistérségi szolgáltató gondnoksága alatt fog megvalósulni. Meg kell említeni, hogy általános jelenség, a valamikori közigazgatási egységek szakadár magatartása. A legnagyobb gond, hogy a szolgáltató kevés jól képzett humánerıforrással és tapasztalattal rendelkezik. A körülbelül 80 millió eurós projektet elküldték Brüsszelbe és jóváhagyásra vár. 3.3. Bihar és Beszterce-Naszód megye Bihar és Beszterce-Naszód megye számára a minsztérium bankkölcsönbıl fedezi a projektelıkészítési költségeket. A konzultáns cég a megyei Master Plan kidolgozásán munkálkodik. A stratégia kidolgozásában zavart okoz az országos alapokból beindított kisprojektek tervezetlensége, minıségi hiányosságai, túlméretezések, magas mőködtetési költségek. Egyeztetések folytak a Beszterce-Naszód Megyei Tanács elnöke, a környezı települések polgármesterei, valamint a konzultáns cég képviselıi között, három település vezetékes ivóvízzel, szennyvízelvezetı csatornával és szennyvíztisztító állomással való ellátása végett.

212


A helyi önkormányzat jóvá is hagyta a terveket. A három település a Oláhszentgyörgy szennyvíztisztító állomásra lesz kötve. 3.4. Egyéb vízgazdálkodási projektek Szatmár megyében szintén ISPA alapból készül a projekt. Viszonylag zökkenımentes a regionalizáció. A magántıke részvétele kizárt, ezért gondokkal küszködnek azok az önkormányzatok, amelyek elsiették a magánosítást. Máramaros megyében léteznek kisebb területet érintı tervek, de még nem tisztázott ki fogja elkészíteni megyei szinten a beruházási stratégiát. 4. A hulladékgazdálkodás helyzete az Észak-nyugati Fejlesztési Régióban Az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, kármentesítés a történelmi szennyezıdés által sújtott területeken képezi a második prioritási tengelyt a KOP keretén belül, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszíroznak. Régió szinten 32, normáknak meg nem felelı, hulladéktározó létezik, ezenkívül 3 szolgáltatását leállították, majd szakszerően bezárják. 2005-ben a városi lakosság 92%-a és a vidéki lakosság 23%-a részesedett hulladékgyőjtési szolgáltatásban (Környezetvédelem és Fenntartható Fejlıdés Minisztériuma, 2007). Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv irányadó impulzusa hatására elkészültek a regionális hulladékgazdálkodási tervek is, sıt megyei- és településszinten is készen állnak a tervdokumentumok. Bihar megye élenjár, mivel a köz- és magánszféra együttmőködése által, egy, a környezeti elıírásoknak megfelelı hulladéktelep kialakítása útján indult el, melyet azonban még fejleszteni kell ahhoz, hogy a teljes megyét ellássa. Jelenleg, Várad városát és a környezı településeket látja el. A hulladéktározó 22,7 ha-os területe 800 ezer köbméteres kapacitással rendelkezik. Szatmár megye kormányzati pénzekbıl indított útjára a befektetését. Megoldották a közbeszerzési eljárást, az építkezés már folyamatban van. Máramaros megyében a hatástanulmányok még nincsenek készen, valamint a Kolozsvár székhelyő Regionális Környezetvédelmi Ügynökség még nem adta ki az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Beszterce-Naszód megyében 2007. október 16-17-én tartottak nyilvános megbeszélést a hulladékprojekt hatástanulmányát illetıen. Az állampolgárok részérıl nem volt semmi negatív visszajelzés. 2007. október 24-én a besztercei győlés alkalmával, hiányosságai miatt, visszautasították a környezeti hatástanulmányt és kérvényezték a 14 napon belüli kijavítását. Beszterce és Máramaros megye ISPA 2003, míg Kolozs és Szilágy megye ISPA 2005 projektek által igyekszik elıkészíteni a projektdokumentációt ahhoz, hogy a Strukturális Alapokból megvalósulhasson az integrált hulladékgazdálkodás. 2007. október 25-én a konzultáns cég képviselıi meglátogatták a zilahi hulladéktározásra ajánlott telephelyet. A különbözı tényezık vizsgálata alapján, arra a következtetésre jutottak, hogy a helyszín megfelel az elvárásoknak. Követekezésképpen, elkezdıdhetnek a terepen való technikai vizsgálatok.

5. A városi szennyezı főtıberendezések helyzete

213


A hıerımővek és városi távfőtési rendszerek felújítása a nagyobb légszennyezıdés által érintett területeken képezi a harmadik prioritási tengelyt a KOP keretén belül, amelyet a Kohéziós Alapból finanszíroznak. Országos szinten, a városi lakosság 52%-a részesül távfőtési szolgáltatásban (Környezetvédelem és Fenntartható Fejlıdés Minisztériuma, 2007). Kolozsváron kétféle központi berendezés létezik, mégpedig kisteljesítményő, amely 1 vagy 3 tömbháznak szolgáltat főtést, és nagy teljesítményő, amely több tucat tömbháznak is képes hıenergiát szolgáltatni. E központokat az utóbbi években korszerősítették. Léteznek monitorizáló irodák, ahonnan több egységet ellenıriznek, sajátos telefonos rendszer segítségével. Minden negyedre kirendeltek egy intervenciós egységet. Ennek következtében, kevesebb munkaerıre van szükség. Funkcionális hátránya, hogy üzemzavar esetén a rendszeren belül csak a rendszer automatikus kikapcsolása után tudják diagnosztizálni a problémát. Ezzel szemben, a korszerősítés elıtti idıszakban, minden hıközpontban volt egy felelıs megfigyelı munkás, aki a meghibásodást idıben, csaknem azonnal a helyszínen észlelte, ezzel elkerülve a főtés esetleges kikapcsolását, valamint komolyabb meghibásodás esetén azonnal megszakíthatta a szolgáltatást, elkerülve a károk súlyosbodását. Országos viszonylatban, Kolozsvár élenjár, hiszen a távfőtésben német, osztrák, olasz technológiát alkalmaztak. A régió legnagyobb főtıberendezései nem felelnek meg az EU direktívának (2001/80/CE), mivelhogy magas a fajlagos kibocsátás SO2 és NOx mennyiségének viszonylatában. Ennek érdekében, jelenleg több megye települése főtıberendezéssel kapcsolatos technikai információkkal kitöltött jelentéseket küldött a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlıdés Minisztériumához, annak érdekében, hogy elkészítsenek egy költségvetési tervet és megállapítsák, mely települések szorulnak leginkább finanszírozásra és melyek igénylik a legnagyobb pénzösszeget. Ezt követıen, rendszer megvalósítása érdekében, technikai tervek kíséretében, elkészül a szükséges technológia alapos kigondolása. 6. Természetvédelem A hatékony igazgatási rendszerek megvalósítása a Natura 2000 hálózatban és a nemzeti szinten védett területek szintjén képezi a negyedik prioritási tengelyt a KOP keretén belül, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszíroznak. Romániának eleget kell tennie az Európai Unió természetvédelmi követelményeinek, mégpedig növelnie kell a természetvédelmi területek nagyságát. A 2000-ben 4,63%-os arányt 2015-re 15%-osra kell növelni. Az élıhely- és madárvédelmi direktívák hatékony alkalmazása érdekében, az összes jellegzetes faj és terület listájának elkészítésére van szükség. Fontos megemlíteni, hogy létrejött a Nemkormányzati Szervezetek Natura 2000 Románia 36 tagú koalíciója. 7. Az infrastruktúrafejlesztés a természeti kockázatok, katasztrófák megelızése, kiküszöbölése érdekében A természeti katasztrófák megelızése és infrastruktúra kiépítése árvízveszély ellen képezi az ötödik prioritási tengelyt a KOP keretén belül, amelyet a Kohéziós Alapból finanszíroznak. Sajnos, jelenleg, régió szinten még nem történt kezdeményezés. 8. A technikai segítségnyújtás

214


A technikai segítségnyújtás képezi a hatodik prioritási tengelyt a KOP keretén belül, amelyet az Kohéziós Alapból finanszíroznak. A KOP intézményi háttere az Irányító Hatóságból, amely a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlıdés Minisztériuma keretén belül található igazgatóság, 8 Regionális Közremőködı Szervezetbıl, a fejlesztési régiók szintjén amelyeket közvetlenül a minisztériumnak rendelték alá, jogi személyiség nélkül és a Végsı Kedvezményezettekbıl áll, amelyekre az elıcsatlakozási idıszakhoz képest jóval fontosabb szerep hárul a projekt irányításában és végrehajtásában. A fenti intézményeken kívül fontos szerepet vállalnak a védett területek kezelıi, megyei és regionális környezetvédelmi ügynökségek, megyei és helyi önkormányzatok, civil szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek, múzeumok. 9. Általános következtetések A Környezeti Operatív Program hozzájárulása az Észak-nyugati Fejlesztési Régió környezeti infrastruktúrájának fejlıdéséhez nem valósulhat meg idıben és nem javíthat a régió helyzetén, hacsak meg nem oldjuk vagy legalább enyhítünk az alábbi problémákon. Nagyon fontos beismerni, feltárni azokat a gondokat, amelyek jelenleg fékezik a projektek elırehaladását. A határidık szempontjából megállapítandó az a tény, hogy a projektek túlnyomó része még kezdetleges állapotban van. Ennek okai a következık: • Egyes projekteknél, a rendelkezésre álló adatok nem megbízhatóak, nem szolgáltatnak valós képet az érdekelt helyzetrıl és/vagy a konzultáns cég szakszerőtlen, komolytalan hozzáállása késlelteti az elırehaladást. • Más esetben, a megfelelı telephely kiválasztásában rejlenek a problémák és/vagy az együttmőködés hiánya okoz fennakadást. Irodalom BENEDEK J. 2006: Területfejlesztés és regionális fejlıdés. 400015 Kolozsvár-Románia, Presa Universitară Clujeană, Kolozsvár, 299p. [1] A hatos régió regionális hulladékkezelési terve. Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlıdés Minisztérium, 2007, Bukarest-Románia, 127p. [2] Környezeti Operatív Program. Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlıdés Minisztérium, 2007, BukarestRománia, 138p.

215

A Környezeti Operatív Program ( ) várható hatása az Észak-Erdélyi Régió infrastruktúrájának fejlıdésére

Recommend Documents