A körmendi KÖLCSEY UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008

A körmendi KÖLCSEY UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008.

Jóváhagyta: Körmend Város Önkormányzati Képviselőtestületének Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága 61/2008. sz. határozatával 2008.12.15-én

1

TARTALOM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.......................................................... 4 1. Az SZMSZ célja, feladatai, hatálya ...........................................................................4 2.Az intézményi működésre vonatkozó törvények, rendeletek és helyi szabályzók ..4 3. Az intézmény adatai az Alapító Okirat szerint.........................................................5

II. AZ INTÉZMÉNY FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI EGYSÉGEI, VEZETÉSI SZERKEZETE, SZERVEZETI SZINTJE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS........ 10 1. Az intézmény felépítése.............................................................................................10 2. Az intézmény szervezeti egységei .............................................................................10 3. Az intézmény szervezeti szintjei és a vezetés szerkezete........................................11 - Az igazgató ..........................................................................................................12 - Az igazgató-helyettes(ek), intézményegység-vezetők.........................................15 - Intézményegység-vezető(k).................................................................................16 - Vezetői – szakmai testületek ...............................................................................17 - Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.............................................18 - Az intézményegységekkel és a telephellyel való kapcsolattartás rendje.............19 - Alkalmazotti értekezlet........................................................................................19 - Nevelőtestületi értekezlet.....................................................................................19 - A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje 21 - A vezetők és az Iskolaszék, valamint a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás rendje ...................................................................................................................22 - A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...............................................23 - A tanítási órák látogatásának, ellenőrzésének rendje ..........................................24 - Az oktató-nevelő munka középtávú terve ...........................................................25 - Az oktató-nevelő munka éves terve – munkaterv................................................25 - A pedagógusok nevelő – oktató munkával összefüggő teendőire vonatkozó kijelölési, megbízási elvek ...............................................................26 - Az iskolai közösségek kapcsolattartásának formái, rendje..................................27 - A tanulók közösségei ...........................................................................................28 - A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az intézményvezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek ......................................................................28 III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK................................................................... 30 1. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, áthelyezés .............................30 - Beiratkozás, felvétel az alapfokú művészetoktatási intézményegységbe .......30 - Iskolaváltoztatás átíratás, átvétel ....................................................................31 - A tanulói jogviszony megszűnése...................................................................31 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái és rendje ............................32 - Hitoktatás ........................................................................................................32 - Szakkör ...........................................................................................................32 - Osztály- és tanulmányi kirándulások, túrák, táborok......................................33 - Versenyek .......................................................................................................34 - Mindennapos testedzés ...................................................................................35 - Iskolai sportkör ...............................................................................................35

2

- Testnevelés alóli felmentés .............................................................................36 - Felzárkóztatás, tehetséggondozás ...................................................................36 - A napközi otthon, tanulószoba........................................................................36 3. A tanulók értékelése ............................................................................................37 - Osztályozóértekezletek ....................................................................................37 - Évfolyamismétlés ............................................................................................39 - A vizsgáztatás rendje az iskolában ..................................................................40 - Osztályozóvizsga .............................................................................................41 - A javítóvizsga ..................................................................................................41 - Vizsgák az alapfokú intézményegységben ......................................................42 4. Az iskola munkarendje......................................................................................43 - Nyitva tartás.....................................................................................................43 - A heti munka rendje.........................................................................................43 - A napi munka rendje........................................................................................44 - Az ügyeletes nevelők feladatai ........................................................................45 - A benntartózkodás rendje ................................................................................47 5. Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával nem jogviszonyban állók ( pld. szülők) számára .......................................................................................48 6. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, eszközeinek használati rendje...................................................................................................................49 - A könyvtár .....................................................................................................51 7. Fegyelmi és kártérítési felelősség........................................................................51 8. Tanulói és dolgozói baleset megelőzéséhez kapcsolódó védő- és óvó feladatok, szabályok.............................................................................................52 - Rendkívüli esemény, bomba- és tűzriadó esetén szükséges teendők..............55 9. Egészségügyi felügyelet, ellátás rendje................................................................56 10. Gyermek- és ifjúságvédelem .............................................................................57 11.Szociális támogatás megállapításának elvei ......................................................58 12.A tankönyvellátás rendje.....................................................................................58 13.Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.............................59 14.A szülők tájékoztatásának formái, rendje.........................................................62 15. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .............................................63 16. Tájékoztatás a pedagógiai programról, SZMSZ-ről, házirendről, a dokumentumok elhelyezése................................................................................64 17. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség...........................................................65 18. Adatkezelés, alapdokumentumok nyilvánossága.............................................66 19. Kiadványozási (aláírási) jogkörök ....................................................................66 20. Pecséthasználati jogkörök..................................................................................66 21. Nyilatkozatok ......................................................................................................67 22. Záró rendelkezések .............................................................................................68 23. Záradék................................................................................................................69

IV. MELLÉKLETEK

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ célja, feladatai, hatálya Az iskola jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a pedagógusok, a szülők és a tanulói jogok és kötelezettségek érvényesülése, az iskolahasználók közötti kapcsolat erősítése. A Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tantestülete törvényi felhatalmazás alapján elfogadta és a fenntartói jóváhagyás után alkalmazza a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot. Az SZMSZ megállapítja az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg utat mutat azokban a kérdésekben, amelyek nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden alkalmazottjának, tanulójának és azoknak is, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szabályzatban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést, b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, c) az iskolát használók – közvetlenül nem jogi kapcsolatban állók – esetén a polgári törvénykönyv alapján történik az intézkedés.

2. Az intézményi működésre vonatkozó törvények, rendeletek és szabályzók

helyi

Jogszabályok 1949.évi XX.törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről 1992. évi XXII. tv. a Munka törvénykönyvéről (Mt...) 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (Ámr.) az önkormányzati fenntartási intézményeknél 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről 2000.évi C. törvény a számvitelről 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a Kt. végrehajtásáról 24/1997. (VI.5.) MKM rendelet: Alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról (a 11/1994. (VI.8.) MKM r. 26.§. (3) - (4) bek. alapján 28/2000. (IX.21.) OM rendelet A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról

4

217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet - Államháztartás működési rendjéről szóló, 280/2001. (XII.26.) Korm.rendelet 16/1998. (VI.8.)MKM rendelet Kapcsolódó jogszabályok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 34/2001. (IX.14.) OM-ISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről (többcélú intézményeknél) Mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjéről, valamint a 26/1997. (XII.3.) NM rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról 23/2004. (VIII.27.) tankönyvellátásról szóló, 37/2004. (X.12.) OM rendelet Katasztrófa, tűz- és polgári védelemről szóló 1999.évi XLII. törvény - dohánytermékek fogyasztásáról, forgalmazásáról szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet - játszótéri eszközök biztonságáról szóló Az önkormányzat által kiadott jogszabályok, Az iskola Pedagógiai és Minőségbiztosítási programja A kollektív Szabályzat A Házirend.

3. Az intézmény adatai az Alapító Okirat szerint Alapító Okiratunk kelte: 2008. május 19. száma: 90/2008. Az intézmény alapításának éve: 1996. Az alapító neve: Körmend Város Önkormányzata Az intézmény neve: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rövidített neve: Kölcsey Utcai Ált. Isk. és AMI Az intézmény címe: 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Intézményegységei és címei: Kölcsey Utcai Általános Iskola 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Körmendi Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 9900 Körmend, Kölcsey u. 18. Telephelyei: 1. 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. (általános iskolai oktatás, alapfokú művészetoktatás - táncművészeti ág) 2. 9783 Egyházasrádóc, Kossuth L.u.36. (alapfokú művészetoktatás - táncművészeti ág) 3. 9900 Körmend, Kölcsey u. 18. (alapfokú művészetoktatás – zeneművészeti ág) Az intézmény fenntartója: Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Körmend Város Önkormányzata (gesztor) Az intézmény típusa: többcélú intézmény /közös igazgatású intézmény Az intézmény költségvetési jogállása: részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

5

Az intézmény tevékenységei: Szakfeladat száma 80121-4

80131-3

55232-3

55241-1

75195-2

80122-5

A tevékenység jogszabálya forrásai feladatmutatói i Általános iskolai nappali Ötv.1 normatív tanulók rendszerű, nevelés, oktatás Kt.2 26.§. hozzájárulás létszáma Integrációs felkészítés és 31.§. más képesség-kibontakoztató saját forrás felkészítés Az alapfokú Alapfokú művészetoktatás /táncművészeti ág, - néptánc művészetoktanszak , zeneművészeti ág/ tatásban résztvevők létszáma Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység Iskolai intézményi étkeztetés Gyvt.41.§. Térítési díj bevétel az intézményi Okt.törv. normatív állami étkeztetést támogatás igénybevevők létszáma Munkahelyi vendéglátás Ötv. Az üzemeltetéssel a szolgáltatást kapcsolatos igénybevevők bevételek létszáma Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Sajátos nevelési igényű Kt. normatív tanulók tanulók nappali rendszerű 121.§.(20) hozzájárulás létszáma általános iskolai nevelése, más oktatása saját forrás a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek fejlesztése Alaptevékenység

6

80511-3

Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

Gyvt.41.§. Ötv.

92403-6

Diáksport

Kt. sporttörvény

normatív hozzájárulás más saját forrás Normatív támogatás Egyéb bevételek

Foglalkozásokon résztvevők létszáma Diáksportköri tagság sportszakágak száma

A diákétkeztetést és a munkahelyi vendéglátást 2001. szeptember 1-től a fenntartónk a budapesti székhelyű Sodexho Kft. vállalkozásába adta át. Intézményünk /önkormányzat/ a helyiségek, eszközök használatáért, az üzemeltetés során felmerült egyéb rezsiköltségekért /víz-gáz-áramdíj/ bérleti díjat , illetve átalányt számít fel.

Az intézmény gazdálkodása, feladatellátása: a) A költségvetésünk végrehajtására szolgáló számlaszámunk: 11747020-15420837 A számlavezető pénzintézet neve, címe: Körmend Város Önkormányzata GAMESZ 9900 Körmend, Szabadság tér 4. Az általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti ÁFA alany/ b) Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv • A költségvetésünkkel kapcsolatos könyveléseket, analitikus nyilvántartásokat, összegzéseket a GAMESZ végzi. • A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek, intézmények feladat – munkakörét az intézményünk esetén a feladatkörökre bontott kollektív szerződés, míg az intézmény és a GAMESZ esetében egy külön MEGÁLLAPODÁS tartalmazza. Az általános iskolai, a napközis és az azokkal kapcsolatos üzemelési szakfeladaton 1 főállású, míg az alapfokú művészetoktatási intézményegységgel kapcsolatos költségvetési feladaton 1 fő részmunkaidős, /félállású/ gazdasági munkatársat foglalkoztatunk.

Az ügyviteli dolgozó - iskolatitkár munkaköri leírása Munkahelye a gazdasági – ügyviteli iroda. Munkaideje 7 órától 15 óráig tart. Munkahelyét az igazgató, az igazgatóhelyettes tudtával hagyhatja el. Feladata: - az intézmény irányítási körében és felelősi szintjein elvégzendő ügyviteli teendők ellátásáért, - végzi a tanulói, osztály- csoportszintű adatok nyilvántartását - kéziratok, alapdokumentumok gépelése, számítógépes szerkesztése - a dolgozók kinevezésével, átsorolásával kapcsolatos dokumentumok elkészítése - rendszerezi és iktatja az iratokat, hivatalos leveleket - a postázás napi teendőinek elvégzése

7

-

-

kapcsolatot tartani a GAMESZ-szel a normatív elszámolás /létszám, napközis és vidéki tanulók nyilvántartásának vezetése/ fénymásolások elvégzése /ügyiratok, dolgozatok…./ leltározás segítése levelezési és telefonos ügyintézést végez irodai ügyeletet teljesít /telefonközpont, elsősegélynyújtás … stb./ pályázatok gépelése, nyilvántartása, elszámolásuk lebonyolítása iskolai kiadványok gépelése, számítógépes munkái tanulók pályaválasztásával, iskolaválasztásával kapcsolatos adminisztráció napi kapcsolat az iskolai védőnővel, oltások, egészségügyi szűrések koordinálása tanulók térítési díjak hátralékainak nyilvántartása alapján az értesítések és felszólítások kiküldése segíti az alapfokú művészetoktatási intézményegység ügyvitelével kapcsolatos feladatokat a GAMESZ-ban lévő számítógépen elkészíti a TÁH részére a jelentéseket /kinevezések, átsorolások, táppénz jelentés, megbízási szerződések, változóbérek elszámolása és alapadatok karbantartása/ a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók elkészítése, a havi, negyedévi gazdálkodási kimutatások /Info/ elemzése az igazgató segítségével a GAMESZ-szal, a polgármesteri hivatal pénzügyi irodával történő napi teendők elvégzése, a közvetlen kapcsolat fenntartása – egyeztetés után a TÁKISZ, az APEH megfelelő osztályaival történő kapcsolattartás a számviteli, a pénzügyi, az adó- és társadalombiztosítási szabályok betartása, az év végi adóbevallások adatszolgáltatása nyilvántartja a kisértékű eszközöket, beszerzésüket segíti irányítja és lebonyolítja a napi működéshez szükséges eszközök anyagok beszerzését /tisztasági, irodai, munkavédelmi, egészségügyi…/ elvégzi a kinevezésekkel, bérátsorolásokkal kapcsolatos szakszerű, törvényes számításokat jelentési kötelezettséggel jelenti a havi személyi-dologi költségvetési tételek változásait lebonyolítja a diákigazolvány igénylésével, nyilvántartásával kapcsolatos teendőket a bejáró dolgozók útiköltség elszámolása statisztikák, nyilvántartások vezetése iskolai bevételek, bérlemények nyilvántartása, átkönyvelése

Munkaköréből adódóan kiemelt elvárás és feladat az adat- és titokvédelem betartása.

Az ügyviteli dolgozó - adminisztrátor munkaköri leírása Munkahelye a művészetoktatási intézményegységek irodái. Munkaideje 1130 órától 1530 óráig tart. Munkahelyét az igazgató, az igazgatóhelyettes tudtával hagyhatja el. Feladata: - az intézmény irányítási körében és felelősi szintjein elvégzendő ügyviteli teendők ellátásáért, - végzi a tanulói, egyéni - csoportszintű adatok nyilvántartását - kéziratok, alapdokumentumok gépelése, számítógépes szerkesztése - rendszerezi és iktatja az iratokat, hivatalos leveleket 8

-

-

a postázás napi teendőinek elvégzése kapcsolatot tartani a GAMESZ-szel a normatív elszámolás /létszám, és vidéki tanulók nyilvántartásának vezetése/ fénymásolások elvégzése /ügyiratok, dolgozatok…./ leltározás segítése levelezési és telefonos ügyintézést végez irodai ügyeletet teljesít /telefon, elsősegélynyújtás/ pályázatok gépelése, nyilvántartása, elszámolásuk lebonyolítása iskolai kiadványok gépelése, számítógépes munkái tanulók térítési díjak hátralékainak nyilvántartása alapján az értesítések és felszólítások kiküldése a GAMESZ-ban lévő számítógépen elkészíti a TÁH részére a jelentéseket /kinevezések, átsorolások, táppénz jelentés, megbízási szerződések, változóbérek elszámolása és alapadatok karbantartása/ a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók elkészítése, a havi, negyedévi gazdálkodási kimutatások /Info/ elemzése az igazgató segítségével a számviteli, a pénzügyi, az adó- és társadalombiztosítási szabályok betartása, az év végi adóbevallások adatszolgáltatása nyilvántartja a kisértékű eszközöket, beszerzésüket segíti irányítja és lebonyolítja a napi működéshez szükséges eszközök anyagok beszerzését /irodai, munkavédelmi, egészségügyi…/ jelentési kötelezettséggel jelenti a havi személyi-dologi költségvetési tételek változásait a bejáró dolgozók útiköltség elszámolása statisztikák, nyilvántartások vezetése iskolai bevételek, bérlemények nyilvántartása, átkönyvelése

Munkaköréből adódóan kiemelt elvárás és feladat az adat- és titokvédelem betartása.

9

II. AZ INTÉZMÉNY FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI EGYSÉGEI, VEZETÉSI SZERKEZETE, SZERVEZETI SZINTJEI, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

1. Az intézmény felépítése A közös igazgatású többcélú közoktatási intézménynek három intézményegysége van. a) általános iskola b) alapfokú művészetoktatás - zeneiskola c) alapfokú művészetoktatás - néptánciskola

2. Az intézmény szervezeti egységei a) általános iskola 5-8. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja - felső tagozat - az igazgató vezetésével b) általános iskola 1-4. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja az igazgató-helyettes vezetésével c) alapfokú művészetoktatásban tanító pedagógusok csoportja - néptánc intézményegység intézményegység vezető irányításával d) alapfokú művészetoktatásban tanító pedagógusok csoportja - zeneiskolai intézményegység - intézményegység vezető irányításával e) a napközis csoportok és vezetőik az igazgató-helyettes irányításával f) iskolai könyvtár, a könyvtárostanár, asszisztens az igazgató irányításával g) a gyermekvédelmi felelős, - szabadidőszervező - felettese az igazgató h) a szakmai munkaközösségek - közvetlenül a munkaközösség-vezetők, közvetetten az igazgató irányításával i) a minőségfejlesztő körök - közvetlenül a körvezetők és a minőségbiztosítás iskolai vezetője irányításával, közvetetten az igazgató irányításával j) iskola titkárság - gazdasági, adminisztratív dolgozók - az igazgatói tanács tagjainak irányításával k) műszaki, technikai csoport /takarítónők, fűtők - karbantartók/ - az igazgató irányításával

3. Az intézmény szervezeti szintjei és a vezetés szerkezete Az iskola vezetését az igazgató, az igazgatóhelyettes, az intézményegység vezetők, a minőségbiztosítás iskolai vezetője, a munkaközösség-vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezeti főbizalmi, a diákönkormányzatot segítő nevelő és esetenként a diákönkormányzat vezetője /tanuló/, valamint az Iskolaszék és a Szülői Szervezet vezetőjének összehangolt munkája alkotja.

10

Szervezeti szintek – Vezetési szerkezet I. szint Döntés

II. szint Döntéselőkészítés

III. szint Javaslat, véleményezés saját ügyekben döntés

Tagintézmények

Igazgató tanács Igazgató

Általános Iskola

Igazgatóhelyettes Tagintézet vezetők tagozatvezető

Zeneiskola Néptánciskola pedagógusai Technikai alkalmazottak

Minőségbiztosítási vezető Közalkalmazotti Tanács elnöke Iskolaszék elnöke

Munkaközösségvezetők Min. csop. vezetők Iskolai reprezentatív szakszerv vezetője Diákönkormányzat vezetője és pedagógus segítője Szülői szervezet elnöke

Alkalmazotti közösség, Nevelőtestület, Intézményegységi közösségek, Diákszervezeti Közgyűlés, Szülői Nagyválasztmány Vezetőség

11

Az igazgató Az iskola élén az igazgató áll. Az intézményvezető felel az intézmény rendeltetésszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és az összehangolásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, valamint a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogosítványokat. Gondoskodik a szervezeti egységek munkájának összehangolásáért. Biztosítja a működés tárgyi feltételeit. Az igazgató az intézményben folyó nevelő-oktató munkát az igazgató-helyettesre, az intézményegység-vezetőkre, a minőségi kör, a munkaközösség-vezetőkre, a közalkalmazotti tanácsra, a Kölcsey Diákszervezet vezetőségére, a Szülői Szervezet választmányára és a szakszervezeti bizalmi testületre támaszkodva irányítja. Felelős: - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért - a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanulóbalesetek megelőzéséért - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért - az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért - az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért - a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört Körmend Város Polgármestere, a felügyeleti jogkört pedig Körmend Város Polgármesteri Hivatalának Művelődési titkárságvezetője gyakorolja. Az igazgató folyamatosan tájékoztatja felettes szerveit az iskolai tapasztalatokról, eredményekről és problémákról. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Közvetlenül irányítja az igazgató-helyettest, az intézményegység-vezetőket, a gazdasági ügyintéző - iskolatitkárt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, a munkavédelmi vezető, a minőségbiztosítási vezető, a munkaközösség-vezetők munkáját.

12

Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör, valamint a - kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, - a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. A felső és az alsó tagozatban segíti és ellenőrzi a tantárgyak tanítását. Dönt a költségvetési, a szakmai előirányzatok felhasználásáról, a munka- és a személyügyi kérdésekről. Naponta megbeszéli az aktuális feladatokat a helyettessel, az intézményegység-vezetőkkel és az ügyviteli dolgozóval. Hetente igazgatótanács ülést szervez és vezet le. Szükség szerinti időközökbe összehívja a tanácsadó értekezletet az időszerű feladatok megbeszélése céljából. A tárgyévi költségvetés készítésekor meghatározza az intézményi működtetés legfontosabb pénzügyi tételeit, sarokszámait. A fenntartóval és az érdekképviseleti szervekkel véleményezteti a nagyobb bér- és dologi kifizetéseket. A bevételek növelésére tett intézkedések előtt is kikéri a kibővített iskolavezetés véleményét. További feladatai: A dolgozói álláshelyek számának meghatározása, a feladatokhoz sorolt beosztások kijelölése, a munkaköri leírások elkészítése. A Pedagógiai Programra épített tartalmi munka összeállítása, a munkaközösségek bevonásával. Az éves munkatervek elkészítése. A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Kollektív Szerződés, a Pedagógiai Program, az iskolai Minőségirányítási Program időszakos felülvizsgálata, a módosításokra tett indítványok kezdeményezése, illetve felkarolása. A nevelőtestület vezetése, nevelőtestületi értekezletek előkészítése, lebonyolítása, a meghozott döntések végrehajtása, ellenőrzése. Az alapító okiratot érintő szerkezeti-szervezeti változások koordinációja. Az intézményegységek vezetőivel konzultálva irányítja a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat. Az iskolát érintő rendezvényeken az intézmény képviselete. Az intézmény egész területén lévő munkakörök és közösségek összehangolása. Az ügyviteli munka szervezése. A dolgozói, a tanulói és a szülői jogok és kötelességek érvényesülésének biztosítása, illetve ellenőrzése. Az eredmények, a lemaradások nyomon követése. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése a nevelői javaslatok alapján. Az átruházott hatáskörök ellenőrzése, esetenkénti korrekciója. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolítása és rendje. Az Iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve a Szülői Szervezettel való együttműködés. A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. A tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Előterjeszti a kitüntetésre javasoltakat. Gondoskodik az átlagon felüli többletmunkát, eredményesebb munkát végző dolgozók jutalmazásáról (a jogszabályi előírások, illetve a költségvetési lehetőségek szerint) Gondoskodik az iskola éves nevelési-oktatási programjának összeállításáról.

13

A tanári munkaközösségek javaslata alapján a tanévnyitó értekezletig elkészíti a tantárgyfelosztást. Minden tanévben szeptember 30-ig munkavédelmi, tűzvédelmi és munkaegészségügyi szemlét tart a tűzvédelmi és munkavédelmi felelős, egy karbantartó, az iskolaorvos és a védőnő részvételével. A szemle alapján elkészítteti a munkavédelmi és tűzvédelmi, karbantartási intézkedési tervet. Minden tanév elején megszervezi a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást. Beszámolókat tart a nevelés, oktatás tapasztalatairól, a félévi és a tanévzáró értekezleteken, szükség esetén más megbeszéléseken is. Segíti a Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet és az Iskolaszék tevékenységét, biztosítja működésük feltételeit. Engedélyezi: - a fizetés nélküli szabadságokat, - valamennyi pénzzel, bérrel járó elfoglaltságot, - a belföldi kiküldetéseket, - a külföldi utazásokat. Szervezi, irányítja: ♦ a felső tagozat működését ♦ az első osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását, ♦ a pálya- és iskolaválasztással kapcsolatos feladatokat, ♦ a leltározást, eszközbeszerzést, az intézmény karbantartását, fejlesztő beruházásokat, (az intézményegységek vezetőivel konzultálva) ♦ a technikai dolgozók munkáját. /hivatalsegédek, fűtők-karbantartók/ ♦ a javító-, osztályozóvizsgákat, ♦ a mindennapos iskolábajárás alól felmentett tanulókkal kapcsolatos tennivalókat. ♦ a nevelési és oktatási eredményvizsgálatokat, ♦ Közvetlen kapcsolatban áll a diákönkormányzatot és a diáksportot irányító kollégával. ♦ Felügyeletet gyakorol a diákigazolványok megrendelésével, a nyilvántartások vezetésével, valamint a tanulói tankönyvmegrendeléssel megbízott alkalmazott ügyiratkezelési, statisztikai nyilvántartási és anyagi - elszámolási kötelezettsége felett.

Kapcsolatot tart: ♦ a fenntartó önkormányzatokkal, - gesztor önkormányzattal ♦ az iskola körzete szerinti óvodák vezetőivel, iskolák igazgatóival, intézmények vezetőivel Igazgatói hatáskörök átruházása: Az igazgató átruházza az igazgató-helyettesére: - az iskola és az iskolát támogatók közti kapcsolatrendszer kiépítését, ápolását, az iskolában lévő alapítványok segítését, pályázatok figyelését és ezekbe a munkatársak bevonását - kapcsolattartást a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás szakszolgálatokkal, - az alsó tagozat és a napközi szakmai munkájának működtetését - a pedagógusok tovább- és átképzésének közvetlen irányítását - a szakkörök, önképzőkörök közvetlen irányítását - a pedagógusok tanítási időkereteinek, helyettesítésének irányítását, - a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket.

14

Az igazgató helyettesítése Az igazgatót a 14 napot meghaladó akadályoztatása esetén az általános iskolában az igazgatóhelyettes, az intézményegységekben az intézményegység-vezetők teljes felelősséggel helyettesítik. A helyettesítés – az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű. Az igazgató és az igazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása idején az igazgató helyettesítését a munkavédelmi vezető, a gazdasági-ügyviteli kérdéseknél a gazdasági-ügyviteli munkatárs látja el. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. (önkormányzat, jegyző)

Az igazgató-helyettes(ek), intézményegység-vezetők Az igazgató-helyettes(ek), intézményegység-vezetők megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgató-helyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek és az intézményegységek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettes: Szervezi, irányítja: – az alsó tagozat /1-4. évfolyam/ és a napközi, tanulószoba pedagógiai munkáját. – a tanórán kívüli foglalkozások vitelét, a tehetséggondozással kapcsolatos munkát, a lemaradók felzárkóztatását. – félévenként felel az órarend elkészítéséért. – segíti a szabadidős programokat, azok lebonyolítását. – Feladata a helyettesítési rend kialakítása, az ebből fakadó napi teendők ellátása. – Gondoskodik a változó munkabérek havi elszámolásáról. – Segíti és ellenőrzi a nevelők adminisztrációs tevékenységét. – Nyilvántartja a tanulmányi kirándulásokat és táborozásokat. – Órákat látogat, illetékes szaktanácsadókkal együttműködik. – Szakmai tanulmányi versenyek, vetélkedők szervezését végzi. – Elkészíti a folyosó-felügyeleti beosztást, felügyeleti beosztásokat. – Segíti az ügyiratkezelés, adminisztráció munkáit. – Belső ellenőrzést végez (külön munkaterv szerint). – Összehangolja a dolgozók át- és továbbképzését. – Nyilvántartja a tantárgyi, sport és egyéb közösségi eredményeket, a tanulói jutalmazásokat és elmarasztalásokat. – Gyakorolja: igazgatótól átruházott feladatokat.

15

Intézményegység-vezető(k): • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • •

• • •

Az igazgatót akadályoztatása esetén – az alapfokú művészetoktatási intézményegység tekintetében – teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Szervezi és irányítja az alapfokú művészetoktatási intézményegység szakmai programját, a dolgozók munkáját. Feladata az intézményegység nyugodt légkörének, szakmai és ügyviteli munkájának biztosítása. Az igazgatótanács ülésein képviseli az intézményegységet. Ellenőrzi az igazgatói utasítások végrehajtását. Intézkedik az intézményegység életében előforduló ügyekben. Elkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét. Szervezi a programokat, a tanulók beíratását, tájékoztatását. Munkatársainak véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait. Engedélyezi a tanulók beosztását más tanárokhoz. Javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt. 75.§-a alapján. Közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban. Elkészíti az intézményegység dolgozóinak, növendékeinek tantárgy- és órafelosztását. Részt vesz az intézményegység költségvetésének készítésében. Rendszeresen látogatja a nevelők tanítási óráit, látogatási tapasztalatait közli a nevelőkkel, illetve arról beszámol az iskola vezetőjének is. Közreműködik a dolgozók minősítésének elkészítésében. Segíti a fiatal és pályakezdő nevelők beilleszkedését. A tanév során gondoskodik arról, hogy a tanulói ellenőrzőkönyvek, a tanári naplók, az összesítők, a tandíjak beszedése állandóan naprakész állapotban legyenek. Az előírásoknak megfelelően gondoskodik a túlórák arányos elosztásáról, a helyettesítésekről és ezek szakszerű nyilvántartásáról. Előkészíti a tagozat testületi értekezleteit és szakmai összejöveteleit. Gondoskodik arról, hogy a szükséges nyomtatványok rendelkezésre álljanak, ellenőrzi azok egységes vezetését. A munkatársak véleményét figyelembe véve rendszeresen felméri a szakmai fogyóeszköz és egyéb szükséges felszerelések /jelmez, stb./ helyzetét, szükségletét. Előkészíti a jelentéseket, az időszakonként adódó statisztikai kimutatásokat az igazgatóval történt egyeztetés alapján. Megszervezi, előkészíti az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat) a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó-és javítóvizsgákat, a bizonyítványok, anyakönyvek egyeztetését, kiosztását és begyűjtését. A tanulók esetleges kimaradásáról értesíti az illetékes szaktanárt. Ellenőrzi a kimaradó tanulók iskolával szembeni tartozását. Ellenőrzi a mulasztásokat. A gyakori hiányzókkal szemben a szaktanárral egyetértésben megteszi a megfelelő intézkedéseket. Felel a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért. 16

• • •

Felel az intézményegység rendezvényeiért, versenyek, bemutatók szervezéséért. Részt vesz az iskola pedagógiai programjának módosításában. Az SZMSZ-alapján felel a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartásáért.

Az igazgató-helyettes, intézményegység-vezetők 5 napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik.

Vezetői - szakmai testületek Igazgatótanács Az intézmény legfőbb irányító testülete. Tagjai: igazgató, igazgató-helyettes(ek), intézményegység-vezetők, akik az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. Az igazgatótanács döntést hozó grémium. Az Iskolatanács – Tanácsadó testülete Tagjai: igazgatótanács tagjai, az Iskolaszék Elnöke, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a minőségbiztosítási vezető. A tanév elején, majd negyedévi rendszerességgel összehívott testületi ülésre – egyes ügyekben – meghívást kap az igazgató által a diákönkormányzatot segítő nevelő, a DÖK tanulói vezetője, a reprezentatív szakszervezet vezetője, illetve a Szülői Szervezet elnöke. Az ülés összehívását bármely vezető vagy képviselő kérésére 14 napon belül össze kell hívni. A testület döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő jogkörökkel bír. Szakmai vezetőségek a) Szakmai munkaközösség Az igazgató szakmai-, pedagógiai megbízottjai a munkaközösség-vezetők, akik az adott oktatási, nevelési terület feladatainak fő gondozói. A munkaközösségek tagjainak jelölése – választása kapcsán azt elbírálva, a megbízásukat az igazgató adja, vonja el. Vezetői feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Egyeztető fórumuk az igazgató által havi rendszerességgel összehívott vezetői értekezlet. A munkaközösségek éves munkatervük szerint végzik tevékenységüket. A tankönyvkiválasztás kapcsán, döntési, más ügyekben javaslattételi és véleményezési jogkörrel rendelkeznek. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség - humán munkaközösség - matematika-informatika munkaközösség - idegen nyelvi munkaközösség

17

-

természettan munkaközösség készségek munkaközösség testnevelés munkaközösség

Az intézményi minőségbiztosítás irányító testülete Az intézményi minőségbiztosítás és fejlesztés a középtávú programra és az éves munkatervekre építve történik. Az igazgató közvetett irányítása mellett a tevékenységeket az ún. minőségfejlesztő körök végzik. A körvezetőket az iskolai minőségbiztosítási program felelőse irányítja. A vezetői kör javaslattételi és véleményezési jogkörrel bír. Az intézményben működő fejlesztő körök: -

Kapu-Ablak Szárnyak Pedagógiai Szociális Tanórán kívüli Gazdasági-marketing Érdekképviseleti-Humán erőforrásfejlesztő

Érdekképviseleti szervek: A Közalkalmazotti Tanács, a munkahelyi reprezentatív Szakszervezet, a Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet, az Iskolaszék, az Iskolai Sportkör kollektív vezetőtestületekre támaszkodva tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli e szervezeteknek az iskola életével összefüggő és összehangolt tevékenységét. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Alkalmanként az igazgató a pedagógusok, a technikai dolgozók, vagy az összes dolgozót érintő összdolgozói megbeszélést hív össze. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az egyes intézményegységekben működő pedagógusokat, tanulókat érintik, külön tartanak értekezletet. Az iskola pedagógiai, valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. A gazdasági iroda dolgozói, valamint az iskola technikai dolgozói közvetlen kapcsolatot tartanak az iskola közalkalmazottaival. A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza.

18

Az intézményegységekkel és a telephellyel való kapcsolattartás rendje Az intézményegységek vezetői részt vesznek a heti rendszerességgel tartott vezetői megbeszélésen, és tagjai az iskola szakmai tanácsának, ezáltal az iskola igazgatójával és igazgatóhelyettesével való kapcsolatuk közvetlen és rendszeres. Az iskola igazgatója minimum heti egy alkalommal látogatást tesz az intézményegységben (Zeneiskolában), az egyházasrádóci telephelyet minimum félévente felkeresi. Az intézményegységet érintő ügyekben tartott értekezletre meg kell hívni az iskola igazgatóját. Az intézmény testületi értekezletén részt vesznek az intézményegységek vezetői is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező szükség szerint az intézményegységekben is végez munkát. A telephelyen a napi ügyek intézését az ún. telephelyi munkaközösség-vezető, mint szervezeti egység vezetője végzi. A szakmai munka irányítását a vele közvetlen munkakapcsolatban álló művészetoktatási intézményegység-vezető – igazgatóhelyettes látja el. Havonta munkaértekezletet tartanak. A telephelyen dolgozók tartják a kapcsolatot a növendékek szüleivel és a „befogadó intézmény” dolgozói kollektívájával. Lehetőség szerint részt vesznek a telephelyi intézmény rendezvényein, szakmai fórumain.

Alkalmazotti értekezlet Az intézmény egész életére, minden munkaterületére és a dolgozók majd egészére kiterjedő döntések meghozatalának a színtere. Rendszerint – az aktuális ügyek kapcsán – az igazgató hívja össze, de az alkalmazottak 1/3nak kérésére össze kell hívni. Az intézmény pedagógiai, valamint funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közötti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. Az alkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni a jogszabályban meghatározott ügyekben. Az alkalmazotti közösség elfogadja az intézmény minőségirányítási programját, véleményezi az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezetét. Rendkívüli alkalmazotti értekezlet összehívását az igazgató bármikor elrendelheti. Az értekezlet szervezésével kapcsolatos feladatokat az esetenként megbízott igazgató-helyettes látja el, az értekezletet az igazgató vezeti.

Nevelőtestületi értekezlet Az intézmény oktató-nevelő munkájával kapcsolatos legfőbb tanácskozó és határozathozó testület. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56-57.§-ai, valamint a módosított 13/1986. (VIII.1.) MM. r. 44-46.§-ai tartalmazzák. Összehívását és napirendjét az éves munkaterv tartalmazza.

19

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, a félévi, a tanévzáró és a nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató szükség esetén a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgatótanács és a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. Ezen túl nevelőtestületi értekezletet kell tartani: - a pedagógiai és a minőségirányítási program és módosításának elfogadására, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására, - tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására, - a féléves munka értékelésére, - a tanév pedagógiai munkájának értékelésére, - a házirend elfogadására, - az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, - valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben. Az éves munkatervjavaslatot az igazgató, az Iskolatanács véleményét is figyelembe véve készíti el a nevelőtestület számára. A nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgató rendeli el, szervezéséért, levezetéséért, a jegyzőkönyv vezetéséért is az igazgató felel. A nevelőtestületi értekezlet határozatképessége: - a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az intézményvezetői megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok 2/3-ának, - véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében 50 %-ának jelenléte szükséges. Azokban az ügyekben azonban, amelyek kizárólag az 1-4. , az 5-8. évfolyamon, illetőleg az alapfokú művészetoktatás évfolyamain tanító pedagógusokat, tanulókat érintik, külön kell értekezletet tartani. Érvényes a nevelőtestület határozata akkor, ha azt a jelenlevők legalább 66 %-a elfogadja.

20

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségre ruházza: - a tantárgyfelosztás igazgatói elfogadása előtti és - a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a közoktatási törvény 57.§. (2) bekezdésében említett véleményezési jogkörét. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézmény igazgatója vagy helyettese, változó tagjai a művészeti igazgatóhelyettes, a tanuló osztályfőnöke és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanuló fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni. Egyes szakmai feladatok meghatározása kapcsán a nevelőtestület az alapfeladat ellátásban közreműködők egy-egy csoportjára /alsó tagozat, felső tagozat, zeneiskola, néptánciskola/ döntési jogköröket biztosít. /”szakbizottság”/ A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az Iskolaszékre vagy a Diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezést nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti szabályzat elfogadásánál. A nevelőtestület a) az Iskolaszékre ruházza: - az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység (vállalkozás) indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapításával /1993.évi LXXIX. tv. 57.§. (1) bek. i. pontja/ - a nevelési-oktatási intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével /1993.évi LXXIX. tv.57.§. (3) bek. b/pontja/ kapcsolatos döntési hatásköreit, Az Iskolaszék az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a döntést követő 3 munkanapon belül az iskolaigazgató útján tájékoztatja a nevelőtestületet. b) a szakmai munkaközösségre ruházza: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtti és - a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos, a közoktatási tv. 57.§. (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörét. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

21

A vezetők és az Iskolaszék, valamint a Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az igazgató gondoskodik az iskolaszék működési feltételeinek biztosításáról. Az intézmény igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv, illetve az Iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az Iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha az Iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. Az értekezletre meg kell hívni az Iskolaszék képviselőjét. A Szülői Szervezet (közösség) intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Szervezetnek (közösségnek) a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a Szülői Szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatóhoz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az igazgatónak vagy az illetékes igazgató-helyettesnek kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény Szülői Szervezete (közössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A közoktatási törvény 59.§. (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Szülői Szervezet (közösség) részére a következő jogokat biztosítja: A szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik - működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, - a képviseletében eljáró személyek megválasztása, - a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az intézményi szülői szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol: - a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az intézmény és a családok közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában, - a szülőket érintő anyagi ügyekben,

22

-

az iskola pedagógiai programja, minőségbiztosítási programja módosításában az iskola éves munkaterve, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában, a Házirend megállapításában, módosításában a fakultatív foglalkozások – a tanórán kívüli tevékenységek iskolai programjának kialakításában, az intézményben a tanulóknak biztosított szolgáltatások, tanfolyamok térítési díjának megállapításában a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben /pl. a tanórán kívüli foglalkozások, a szünidei foglalkozás formáinak, rendjének megállapításában/, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek idejének meghatározásában.

Egyetértési jog a) a tanórán kívüli tevékenység körei b) az iskola éves munkaterve c) az iskolában a tanulóknak biztosított szolgáltatások, tanfolyamok térítési díjának megállapítása

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek, az éves ellenőrzési terv és a minőségfejlesztő körök által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató által elkészített, az igazgatótanács által elfogadott dokumentum tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, az Iskolaszék és a Szülői Szervezet (közösség). A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgató-helyettes, intézményegység-vezetők, - a tanszakvezető a saját tanszakán, - a munkaközösség-vezető, fejlesztő kör vezetők - a munkaközösség és a fejlesztő kör tagok külön megbízás szerint. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgató-helyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nem tervezett beszámoltatásról legalább egy héttel előbb tájékoztatja a beszámolásra kötelezett igazgató-helyettest, érintett terület, közösség vezetőjét vagy egyes érintett közalkalmazottat. Az igazgató-helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.

23

A munkaközösség- és fejlesztő körök vezetői az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal, illetve a jelölt feladatukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, illetve az IMIP vezetőjét. Évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek a nevelőtestületi ülésre. Az Iskolatanács legalább évente egyszer tájékoztató jellegű beszámolót kér a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől, a szabadidő-szervezőtől, továbbá a könyvtárostanártól. Az ellenőrzés módszerei: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek és fejlesztő körök értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az igazgató szabálytalanság, pedagógiai hibák esetén intézkedik a korrekcióról, illetve a felelősség megállapításáról. Az ellenőrzés tapasztalatit írásban kell az érdekelt tudomására hozni a szóbeli megbeszélés után, határidők és felelősök feltüntetésével. Az ellenőrzött személy a megállapításokra írásban is megjegyzést tehet. A tanítási órák látogatásának, ellenőrzésének rendje: -

-

A tanítási órák látogatására jogosultak a felügyeleti szervek képviselői és mindazon iskolához nem tartozó személyek, akiknek az igazgató engedélyt adott a látogatásra. A látogatásokról az igazgatónak előzetesen tudnia kell. A látogatásokat az igazgató a helyettesével, a tanári munkaközösségek vezetőivel vagy a szaktanácsadókkal is végezheti. Az óralátogatások tapasztalatait lehetőleg még aznap meg kell beszélni az illető szaktanárral. Az értékelés munkaközösségi keretben is történhet, a munkaközösség vezetőjével és szaktanácsadóval együtt.

A tanórák kívül szervezett foglalkozások ellenőrzése, látogatása, értékelése a tanítási órákéhoz hasonló elvek és gyakorlatok alapján történik: -

-

Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy mennyien segítik a tananyag elmélyítését, kiegészítését, a feldolgozás alkotó jellegét. A tanórák és az azonos tantárgyú diákkörök működésének elemzésébe, értékelésébe a tanulóifjúság illetékes vezetői is bevonhatók, ha azt a diákkört a diákönkormányzat közvetlenül támogatja, irányítja. A belső ellenőrzés tartalmi és módszertani kérdéseit külön jogszabályok tartalmazzák.

24

Az oktató-nevelő munka középtávú terve A pedagógiai program 1. 2. 3. 4.

A nevelőtestület fogadja el és meghatározza annak időtartamát. A fenntartó jóváhagyásával lép életbe. A fenntartó jóváhagyásához – ha a jogszabály előírja - szakértők véleményét kell kikérni. Nyilvánosságra kell hozni.

Az oktató-nevelő munka éves terve Munkaterv Az iskola éves munkatervét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendeletre alapozva lehet meghatározni. A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat.: 1. Célt és főbb feladatokat. 2. Szervezési ügyeket – felelősöket, határidőket. 3. Oktató-nevelőmunka orientációit. 4. Tanítási szünetek. 5. Nevelőtestületi értekezletek ideje, témája. 6. Ünnepélyek rendje. 7. Szülői értekezletek, fogadóórák rendje. 8. Iskolanapok programja. 9. Egyéb rendezvények. 10. Mérési terv 11. Karbantartás, fejlesztési tervek

25

A pedagógusok nevelő – oktató munkával összefüggő teendőire vonatkozó kijelölési, megbízási elvek A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, a 138/1992. /X.8./ Korm. r. , az SZMSZ, valamint a kollektív szerződés tartalmazzák. A nevelő – oktató munkával összefüggő feladatok ellátásáért a 138/1992. /X.8./ Korm. r. szerint jár illetménypótlék. A Kollektív Szerződés és az ahhoz speciálisan tartozó munkaköri leírások állapítják meg, hogy a feladatok közül melyeket lehet a kötelező óraszámba beszámítani, valamint azt, hogy melyek azok, amelyeket a pedagógusnak munkakörbe tartozó feladatként kell ellátni külön díjazás nélkül. A nevelő – oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az igazgató adja és vonja vissza, amelyet – a nevelőtestülettől átruházott hatáskörükben – a munkaközösségek előzetesen véleményeznek. A munkaközösségek – szükség esetén egymással is konzultálva – a tanév utolsó előtti hónapjában javaslatot tesznek az adott tantárgy/ak/ következő évi tanítására. Erről a vázlatról az igazgató - a jövő tanévi első évfolyam esetében november 15-ig, az ötödik évfolyam esetében a szorgalmi időszak végén - tájékoztatja a tantestület tagjait. Az igazgató pályáztatást követően – legkésőbb minden év június 15-ig – dönt az osztályfőnöki, a csoportvezetői megbízatásról. Az érdekelteket a döntés után tájékoztatja. Tantárgyfelosztás – órarend: A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket lehet figyelembe venni: - kötelező óraszámok, órakedvezmények, - az osztály osztályfőnöke saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson, - felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot, - a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg megfeleljen egymásnak, - arányos terhelés, - egyéni kérések. A tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az iskola vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Alsó tagozatban az osztálytanítók készítik el, melynél az alábbiakat lehet figyelembe venni: - a tanulócsoportok heti optimális terhelése, - napi egyenletes terhelése, - tantárgyi speciális követelmények, - tömbösítés, - bontott csoportok szervezése Az alsó és a felső tagozatban az azonos tárgyakat tanító nevelők az átadott osztályok esetén egymást tájékoztatják – osztály, tanulói szinten egyaránt.

26

Az osztályfőnöki és csoportvezetői megbízatás A megbízás, kijelölés általános elvei: -

megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen, szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség, az önkéntesség elve és a feladatellátási kötelezettség összeegyeztetése, az arányos terhelés figyelembevétele, az előző időszakban végzett megbízatások színvonala.

Az osztályfőnöki, a csoportvezetői megbízatások általában 4 évre szólnak. A dolgozóknak a munkakör változtatási, illetve távozási szándékokat legkorábban december 15., legkésőbb május 15-ig írásban jelezniük kell az igazgatónak. A tantárgyfelosztás előkészítésében a munkaközösség-vezetők is részt vesznek. A tantárgyfelosztást az igazgató az évnyitó megbeszélésen ismerteti a nevelőkkel. A felelősi megbízatások középtávra szólnak. Az ötéves ciklust követően munkaközösség-vezetők választására vagy megerősítésére.

kerül sor a

Helyettesítésekre is kötelezhetők a nevelők. Előzetes megbeszélés alapján az oktató-nevelő munka folytonosságának biztosítása érdekében a feladattal megbízott igazgató-helyettes szervezi a helyettesítéseket. Az egy hétnél hosszabb időre távollévő osztályfőnök vagy csoportvezető helyett az igazgatónak ideiglenes helyettesítőt kell megbíznia. Az osztálykirándulásokra, versenyekre, szemlékre, az osztályfőnökök, a napközis csoportvezető, a felkészítő nevelők és segítő nevelőtársak kísérik a tanulókat. A szakleltár felelősöket az igazgató bízza meg határozatlan időre. November végén – december elején, illetve az átadáskor kerül sor a szakleltárak ellenőrzésére.

Az iskolai közösségek kapcsolattartásának formái és rendje Az iskola közösségei: -

Tanulói közösségek: az osztályok, a napközis csoportok, az évfolyamok, a diákönkormányzat, az iskolai sportkör, a tehetséggondozó csoportok. Felnőtt közösségek: a nevelőtestület, a technikai- és az adminisztrációs körben dolgozók, a munkaközösségek, a szakszervezet, a szakszervezeti bizalmi testület, a közalkalmazotti tanács, az iskolaszék, és a szülői szervezet.

Az együttműködés alapelvei: 1. A tanulói közösségeket az általuk kiválasztott képviselőkből álló diákönkormányzati tanács képviseli az iskolavezetés előtt. 2. Az egy évfolyamban dolgozó nevelők, tanulók együttműködnek az aktuális feladatok végrehajtásában /pl. megemlékezés, ballagás, közös programok stb./

27

3. Az alsó és a felső tagozatban működő azonos jellegű tehetséggondozó csoportok tagságukban, programjukban egymásra épülnek. 4. Minden felnőtt közösség minden tagja felelős az iskola valamennyi tanulójáért, a nevelés egész folyamatáért. 5. A nevelők együttműködnek az iskolán belüli és kívüli iskolai érdekű programok szervezésében. 6. A nevelőtestület feladatai a pedagógiai egység érdekében: - A nevelési célok tudatos fejlesztése. - A közösségi – demokratikus jelleg érvényesítése, erősítése. - A humanizmus, a pedagógiai optimizmus érvényesítése. - A gyermekközpontúság. - A tudás, az egymás és a gyermekek iránti tolerancia, udvariasság erősítése. - A közösségfejlesztés. - A szülőföldszeretet. - A környezetvédelem. - A nyitottság igénylése, kihasználása a nevelés érdekében. 7. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek a működési szabályzat egyéb fejezeteiben megfogalmazott, illetve a jogszabályokba előírt jogköröket gyakorolják. 8. A napközis csoportok vezetőivel ugyanolyan szervezett együttműködésre van szükség, mint az osztályokban tanító nevelőkkel. Az osztályfőnökök és a napközis csoportvezetők rendszeresen megbeszélik a felzárkóztatásra, a fokozottabb ellenőrzésre szoruló tanulók helyzetét, a napközis csoportok tanulási rendjét és a szabadidős programok főbb elemeit. 9.Az osztályok szülői munkaközösségeivel való együttműködés szervezői az osztályfőnökök, valamint a napközis csoportvezetők. A fogadóórán valamennyi nevelő részvétele kötelező. /Távollétet az igazgató engedélyezheti./ Az iskolában tartózkodó, szervezett elfoglaltságban az adott időpontban részt nem vevő nevelők, kötelesek az érdeklődő szülőknek tájékoztatást adni.

A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaköri leírás alapján végzik. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat a közoktatási törvény 63.§-a szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol vagy véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni.

28

Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákönkormányzati gyűlések részére az intézmény helyiséget biztosít. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. A diákönkormányzat az adminisztrátorok közreműködésével használhatja a gazdasági irodában levő telefont, faxot, fénymásolót. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelő a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. A nevelőtestület véleményezi a működésükhöz szükséges anyagi eszközök felhasználását. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken, és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein. A diákönkormányzat főbb tevékenységi köre: - diákönkormányzat, diákközgyűlés működtetése - haladó iskolai hagyományok ápolása - évenkénti diáknap előkészítése, lebonyolítása - kulturális és egyéb programok, szórakoztató rendezvények szervezése Diákközgyűlés Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, melyen az osztályok képviselőin kívül az iskola bármely tanulója részt vehet. Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Itt az igazgató megbeszéli a diákképviselőkkel a diákmozgalom aktuális feladatait, problémáit. A tanulók elmondhatják iskolai életüket érintő javaslataikat, gondjaikat, kérdéseket tehetnek fel, melyekre a lehetőséghez mérten helyben választ kapnak az iskolavezetéstől. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés a városi diákönkormányzatba 2 fő diákképviselőt választ. Az osztályok képviselői évente megválasztják a diákönkormányzat vezetőségét, amelynek tagjai: az elnök és az évfolyamok képviselői (4-8. évf. 1-1 tanuló), azaz 6 fő A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: -

az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen és a főépületi folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. 29

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

1. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, áthelyezés Tanulói jogviszony keletkezése - Ebben a kérdésben a szabályzat teljes mértékben a vonatkozó törvényi utasításokra hagyatkozik. Ezek szerint: A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló felvételi vagy átvételi kérelme a kötelező felvételi körzetből érkező tanulók esetében csak helyhiány miatt tagadható meg. Az elsősök beíratásakor az iskola igazgatójának fontos feladata, hogy figyelemmel legyen az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételi kötelezettség, illetőleg a tankötelezettség teljesítésére. Ha a rendelkezésre álló nyilvántartásban szereplő gyermeket nem viszik el beíratni, jeleznie kell a jegyzőnek. Az iskola igazgatójának abban az esetben is értesíteni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket vett fel, aki nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén lakik. Az iskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket a tanév rendje határozza meg. A felvételi kérelmekkel együtt be kell mutatni az iskolában azokat az okiratokat, amelyek alapján az igazgató dönteni tud. Az első évfolyamra beiratkozó tanulónál azt kell vizsgálni, hogy beállt-e a tankötelezettség. Beiratkozás, felvétel az alapfokú művészetoktatási intézménybe Az iskolába jelentkező tanulót a szülő (gyám), a művészetoktatási intézményegységbe a növendék(et) személyesen vagy a szülő (gyám) útján kell beíratni. A beírás idejét az iskola a felvételi értesítőben a hirdető tábláin, szülői összejöveteleken, illetve a fenntartó segítségével a városi médiákban közlik. A művészetoktatási intézményegységbe történő beiratkozás idejét, módját, helyszínét a beíratás napja előtt 60 nappal közzé kell tenni. A rendes beíratás időszakán – minden tanév utolsó szorgalmi hete – túl az új tanév első szorgalmi hetében pótbeíratást is szervezünk. A zenei és táncoktatásra jelentkezők körében zenehallás-meghallgatás, ritmikai adottság, képességvizsgálat van. A beiratkozáskor ismertetni kell a házirendet, a művészetoktatási intézményegység leendő növendéke esetén pedig a térítési vagy tandíj mértékét, illetve fel kell mérni körükben, hogy van-e, hol és milyen képzési ágon még alapfokú művészetoktatási növendéki tanulói jogviszonya.

30

Az iskolai kötelezettség magántanulóként is teljesíthető. A magántanuló az iskolának ugyan olyan egyenjogú polgára, mint a „rendes” tanuló. A magántanuló általában nem vesz részt a tanórai foglalkozáson, de jogában áll részt venni azokon. Az iskola konzultációs foglalkozást is szervezhet a részükre. Az iskola kötelezettsége az, hogy meghatározza milyen módon ad számot tudásáról. Iskolaváltoztatás, átíratás, átvétel Az iskolába átvételt, felvételt nyerhet más oktatási intézménytől átiratkozó tanuló is, amennyiben elhelyezésére a létszámhatárok mellett mód van és lakóhely-változtatás miatt átvételét a szülők kérik. Ilyen esetben a tanulói jogviszony keletkezésének feltétele lehet különbözeti vizsga letétele is az igazgató általa megjelölt tantárgyakból. Az átvételi kérelem benyújtására és ennek alapján a tanuló átvételére bármikor sor kerülhet. A tanuló másik iskolában is részt vehet a foglalkozásokon abból a célból, hogy az iskolájában nem oktatott ismereteket sajátítson el. A tanulói jogviszony megszűnése

A közoktatási törvény a tanulót a tanköteles kor végéig óvja. Megszűnik a tanulói jogviszony: - ha a tanulót másik iskola átvette, középiskola felvette - ha a tanuló túlkorossá vált és a tanuló vagy a szülő kéri és jelzi, hogy tankötelezettségét hogy és hol kívánja folytatni. - aki a művészetoktatásban a törvényben meghatározott tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy a növendéket, kiskorú esetén a szülőt két alkalommal írásban figyelmeztettük a mulasztás következményeire, - ha a tanulói jogviszonyát – művészetoktatásban – fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, - művészetoktatás esetén ha a szülő illetve nagykorú növendék ezt kéri. Ha megszűnik a tanulói jogviszony, az intézmény törli a gyermeket, a tanulót nyilvántartásából. Erről írásban értesíteni kell a szülőt, a fenntartót. Abban az esetben, amikor a megszűnés a tanulmányok befejezése miatt következik be, a bizonyítvány záradékkal történő ellátása megfelelő értesítést jelent. Minden egyéb esetben külön értesítést kell küldeni a szülőnek és a tanulónak. Az értesítésből egyértelműen ki kell derüljön, hogy milyen okból, jogszabályi rendelkezés alapján és mely napon szűnik meg a tanulói jogviszony. A szülőt, tanulót az írásbeli értesítés minden formája esetén megilleti a jogorvoslathoz való jog.

31

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái és rendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája: a napközi otthon, a tanulószoba, az énekkar, a képességek differenciált fejlesztését szolgáló foglalkozások /szakkörök, középiskolai felkészítők, fejlesztő- felzárkóztató foglalkozás/, a sportfoglalkozások és az önköltséges tanfolyamok, tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, hitoktatás, osztálykirándulások, erdei iskola, szakmai és osztály- évfolyam táborok, diáknapok. Az érdeklődési körök /önképző körök/ a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők.

Hitoktatás A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelöl hitoktató végzi. A vonatkozó törvényi rendeletek, az önkormányzati határozatok, valamint az iskola és a történelmi egyházak között létrejött megállapodás értelmében az intézmény helyiségeket és időkereteket biztosít a hitoktatások megtartásához. A teendőkről és a tapasztalatokról az intézmény vezetése a tanév elején és szükség szerint a szorgalmi időszakban is megbeszélést folytat az egyházak képviselőivel. Iskolánkban a hitoktatás a hét egy adott napján történik. Délelőtt az alsó, délután a felső évfolyam tanulóival foglalkoznak.

Szakkör A szakköröket munkatervben meghatározott tanítási napokon kell tartani. Az eltéréstől az igazgatót tájékoztatni kell. A szakkörvezetőnek haladási naplót kell vezetnie. A tanulók iskolai elfoglaltsága alkalmazkodjon az életkori, képességbeli és egyéb sajátos körülményekhez, amelyet az osztályfőnök kísérjen figyelemmel. Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybevehető, a szakmai munkaközösség és iskolaszék véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A tehetségfejlesztő foglalkozásokra való önkéntes – minimum 13 fő – jelentkezés az előző tanév május 20-ig történik a megbízott nevelők szervezésében.

32

Az önköltséges szakkörök szervezésénél és lebonyolításánál 5 fő a létszám minimumhatár. A programokat a tehetségfejlesztő csoport javaslatai, igényei figyelembevételével a nevelők állítják össze, amit az igazgató hagy jóvá. A foglalkozások időtartama maximum heti 2 óra. Időpontját, helyét az irányító igazgatóhelyettes az érdekelt nevelőkkel közösen határozza meg. Az énekkarba a tanítók, illetve az ének-zene szakos tanárok irányítják – az önkéntesség megtartásával - a tanulókat. Az iskolai énekkar hetente egyszer tart foglalkozást. Az énekkar esetenként a nemzeti ünnepek alkalmával, a diáknapokon, a diákönkormányzat által szervezett programokon közreműködik az ünnepi hangulat megteremtésében és rendszeresen részt vesz a városi, a megyei és országos rendezvényeken. Az énekkari munka rendjét a karvezető(k) rögzíti(k) éves munkatervükben. Az énekkar, a zeneiskolai és a néptánciskolai növendékek szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi a szaktanárok véleményének kikérésével.

Osztály- és tanulmányi kirándulások, túrák, táborok Az osztályfőnökök a tanulók képzése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára osztálykirándulást szervezhetnek. A kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok száma az 1-7. évfolyamon 1 nap, a 8. évfolyam esetén 2 nap amit a pihenőnappal meg lehet hosszabbítani. A kirándulás tervezett helyét, idejét, az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. Az iskola nevelői, szülői segítséggel, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

Tanulmányi- és osztálykirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A kirándulásokat a Szülői Szervezettel közösen a tanulók és a szülők kérésének, javaslatainak figyelembevételével kell megtervezni és szervezni. Külföldre történő utazás esetén a kísérők közül minimum egy főnek beszélnie kell a célország nyelvét. Az osztálykiránduláson való részvétel az osztály minden tanulójának ajánlott. Az itthon maradó tanulónak iskolába kell jönnie és az évfolyam másik osztályának tanóráin kell részt vennie. A kirándulás lebonyolításához az osztályközösség 75 %-ának részvétele szükséges. A helyszíntől függően a kirándulásra, gyalogos- kerékpáros túrákra, táborokba el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. Az üzem- és intézménylátogatások tantárgyi követelményekhez kapcsolódnak. Megvalósításuk a tanóra terhére történik, indokolt esetben óracserékkel, tömbösítéssel.

33

A tanóráról, a napköziben az iskola udvarán túlra történő csoportkirándulást, látogatást az intézményvezetőknek – titkárságon keresztül is lehetséges módon - jelezni kell. A sérüléssel járó baleset esetén a szülőt – az ellátás lebonyolítása után értesíteni kell – súlyos esetben halál, kórházi befektetés, több tanulót érintő esetben a szülő, hozzátartozó sürgős tájékoztatásával együtt az iskola vezetőségét is informálni kell. A táboroztatást vállaló nevelők a tábor időtartama alatt teljes körű felelősséggel tartoznak a rájuk bízott gyermekek iránt (kivétel a tanulók által hozott kisebb értékű eszközök, pénzösszegek, zsebpénz). Osztálykirándulások szervezésénél a kirándulást szervező nevelők feladata, hogy az iskolai étkezést igénybe vevő diákok térítési díjának csökkentése érdekében – az utazás előtt legalább 10 nappal – (az érintett tanulók névsorával) az élelmezésvezetőt értesítsék. Tanulói visszalépés esetén az előlegként már kifizetett pénzösszeget a szülők nem igényelhetik vissza. Az anyagi elszámolás ideje, módja: -

a táborozást követő tanév első szülői értekezletén a szülőknek tételes kimutatás ismertetés; döntés az esetleges maradvány felhasználásáról, a hivatalos szervek, szervezeteknek készpénzfizetési számlával, a pályázatokon nyert pénzösszegekről a pályázatban megadott határidőig kötelesek elszámolni a pályázók, az iskolának az igazgató által előírt módon.

Fontos az elszámolás, értékelés annak tartalmi oldaláról is. Erre mód nyílik az osztályfőnöki órákon, szülői értekezleten. Ajánlott a médiák felé (helyi és megyei szintű) történő információátadás tanulói élménybeszámolók formájában. Versenyek Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódnak a versenykiírásban foglaltak szerint a városi, megyei és az országos tanulmányi versenyekbe. A versenyek megszervezéséért a résztvevő munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek.

tanulók

felkészítéséért

a

szakmai

Az egyes tantárgyakkal kapcsolatos versenyek részletes kiírását, szervezési feladatait, határidejét, felelőseit stb. az adott munkaközösségek munkaterveikben rögzítik a tanév elején. A megyei és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a megyei, a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész intézményközösség megismerje. (Honlap, évkönyv, fogadás, tanévzáró ünnepély)

34

A magasabb szintű tanulmányi versenyeket megelőzően házi versenyek keretében kell kijelölni a továbbjutó tanulókat. Az iskolai szintű – válogató versenyen – minden jelentkező tanuló részt vehet. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása szülői engedélyhez is kötött. Ezt az úgynevezett „szülői ellenjegyzést” az osztályfőnökök, illetve a foglalkozást vezetők kérik be. Mindennapos testedzés A foglalkozások fajtáit a testnevelés munkaközösség javaslata alapján az igazgató határozza meg. Szervezésüket a foglalkozások vezetői végzik. Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működésének támogatásával biztosítja. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban – a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Az intézmény igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét. Az iskola a tanuló számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör vagy egyesület keretében kell megszervezni. Az iskolai sportkör és az osztályok testnevelő tanárainak szervezésében és irányításával különböző sportágakban házi bajnokságok lebonyolítására kerül sor. A jelentkező tanulók részére nyári és téli sporttábor szervezhető. Ezen kívül lehetőség van sítúra szervezésére. Jelentkezés alapján a választható tanórák keretében diákjaink mehetnek korcsolyázni, aerobikozni és úszni stb. testnevelő tanári felügyelet mellett.

Iskolai sportkör A tanulók részvétele önkéntes. A testnevelő tanári munkaközösség május 20-ig felméri, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásra van igény. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A szakágak munkájába minden tanuló bekapcsolódhat. Az iskolai sportkör az edzéstervnek megfelelően használhatja az iskola sportlétesítményeit, udvarait. A tanulók edzettségének biztosítása céljából házibajnokságokat szervezünk, amin minden tanuló részt vehet. Az iskolai sportkör az előző évben felmért igény szerint naponta biztosít mozgáslehetőséget a labdarúgás, a kézilabda, torna, asztalitenisz, turisztika, kosárlabda sportágban.

35

Testnevelés alóli felmentés A miniszteri rendelet részletesen meghatározza azokat a formákat és lehetőségeket, amely rendelkezésre áll abban az esetben, ha a tanuló egészségügyi állapota miatt nem tud a többi tanulóval azonos módon részt venni a testnevelési órákon folyó munkában. A könnyített, illetőleg a gyógytestnevelésre történő beosztás, vagy a testnevelési óra alól történő mentesítés előfeltétele az, hogy a tanuló rendelkezzen orvosi szakvéleménnyel. Ennek a szakvéleménynek kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a tanuló milyen, az egészségügyi állapotának megfelelő ellátásra tarthat igényt. A gyógytestnevelés-szakszolgálat feladata a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. /14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 1.§-ának (3) bekezdése/ Másfajta ellátásra tarthatnak igényt a testi, érzékszervi, értelmi, illetőleg más fogyatékos tanulók is.

Felzárkóztatás, tehetséggondozás A felzárkóztatások és a tehetséggondozások számát a költségvetés figyelembevételével az igazgató hagyja jóvá. A foglalkozások idejét és helyét a munkaközösség-vezetőkkel, az érdekelt nevelőkkel közösen megbeszélve az igazgató-helyettes állapítja meg. A felzárkóztatásokra az érdekelt nevelők jelölik ki a tanulókat vagy a tanulók jelentkeznek (például hosszabb hiányzás esetén). Szükség esetén az osztályfőnökök,illetve a szülők is kezdeményezhetik a felzárkóztatáson való részvételt. E foglalkozásokról való távolléttel összefüggő kétszeri igazolatlan hiányzás esetén a szaknevelő írásban értesíti a tanuló szüleit. Ezt követően ismételt igazolatlan távollét után a tanulót a szakkörből, önképző körből, a felzárkóztató foglalkozásról kizárjuk. A valamilyen tantárgyban, területen kiemelkedően tehetséges tanulókkal külön foglalkozás is szervezhető /pl. pályázatra, versenyekre való felkészítés stb./ A napközi otthon, tanulószoba A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetőleg a tanulószobába való felvétel. Napközi otthon szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok, osztályok szerinti működtetés. A tanulószoba szervezése elsősorban az 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 14 órától 16 óráig, az erre a célra kijelölt tantermekben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, a tananyag elsajátításában. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti a szülő. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje.

36

A napközi otthonba az első osztályosok a beiratkozáskor, a 2-8.osztályos tanulók – az osztályfőnökök és a napközis csoportvezetők szervezésével – június 1-ig írásban jelentkeznek. Év közben a szülők kérésére sor kerülhet a napköziből való kiiratkozásra. Igazgatói engedéllyel – osztályfőnöki véleményezés alapján – felmentést kaphat a délutáni foglalkozások alól az a tanuló, akinek a tanulmányi eredménye, az otthoni körülményei ezt lehetővé teszik és a szülő írásban kéri. Az osztályfőnök szorgalmazza a napközi-tanulószoba év közben igénybevételét a gyenge tanulmányi eredményű tanulók esetében, hosszabb hiányzást követően, valamint gyermekvédelmi szempontok alapján. A korábbi hazaengedés, az esetenkénti eltávozás engedélyezése – indokolt esetben – a csoport vezetőjének joga és kötelessége. A rendszeres hazaengedés - vagy rendszeres délutáni szervezett foglalkozáson való részvétel miatt - szülői ellenjegyzéssel történő felmérést követően a tanuló igazgatói engedéllyel távozhat. A napközi otthonban folyó munka rendjét, időbeosztását, szervezését a napközi otthoni pedagógus közösség határozza meg évente a munkatervében az igazgatóhelyettes irányításával és az igazgató jóváhagyásával. A napközis, tanulószobai csoportvezetők féléves, éves foglalkozási tervet készítenek, ami alapján hetente két alkalommal szervezett foglalkozást tartanak. Legalább havonta egyszer konzultálnak az osztályfőnökökkel a csoport magatartásáról, tanulmányi munkájáról. Fokozott feladat a napközis, tanulószobai tanórák sérthetetlenségének biztosítása, betartatása. Felelős: igazgatóhelyettes A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. Ha a szülők igénylik, a szünetek, illetve a tanítás nélküli munkanapon is megszervezhetők. Amennyiben a napközis igénybevevők létszáma csoportonként a hiányzásokból fakadóan a 10 főt eléri, illetve az alá csökken, ott a csoportvezetőnek ezt 1400 óráig az ügyeletes vezetőségi tagnak jeleznie kell.

3. A tanulók értékelése A diákok tanulmányi előmenetelét, félévi, év végi osztályzatát, a kulturális, sportversenyeken elért eredményeinek értékelését, annak kritériumait a Pedagógiai programunk, illetve a Házirendünk tartalmazza. Jelen alfejezet a tanulók értékelésével kapcsolatos teendőket taglalja. Osztályozó értekezletek Az osztályozó értekezleteket tagozatonként az érdekelt tanítók, tanárok, a leendő osztályfőnökök és az érdeklődő nevelők együttes részvételével kell megtartani. Az osztályozó értekezletet az igazgató vagy a helyettese vezeti. A nevelők részvétele a megfelelő tagozatban kötelező. Akadályoztatás esetén a szaknevelő feladata az osztályfőnök előzetes tájékoztatása.

37

Valamennyi nevelő feladata a jegyek lezárása az értekezlet előtt egy nappal, továbbá a kitűnő teljesítmények jelölése „K” betűvel az osztálynaplóban. Félévkor a 8. évfolyam esetén az ellenőrző könyvbe, év végén minden évfolyam esetén a bizonyítványba a „kitűnő” szó kerül az adott tantárgyhoz. Az osztályozó értekezleten az osztályfőnökök ismertetik az osztály neveltségi szintjét, valamint a magatartásra, a tanulmányi munkára vonatkozó – előzetes széles körű informálódáson alapuló – összegező értékeléseket. Javaslatot tesznek – előzetesen elsősorban a napközis csoportvezetővel egyeztetett – magatartás és szorgalom jegyekre. Ismertetik a dicséreteket, a bukásokat, a mulasztásokat, az osztállyal kapcsolatos fontos – vezetői intézkedést kívánó – felvetéseket. Az osztályfőnökök válaszolnak a nevelők által feltett kérdésekre, reagálnak az észrevételekre. Az osztály és az egyes tanulók helyzetének megvitatásában valamennyi nevelő részt vehet. Vitás esetben az osztályfőnök javaslatát az értekezlet vezetője szavazásra bocsátja. A szavazásban az osztályban tanító nevelők, az igazgató, a diákszervezet vezetője vesz részt. Szavazati egyenlőség esetében az osztályfőnök véleménye dönt. Az osztályozó értekezlet tapasztalatai alapján – szükség esetén – a nevelőtestület határozza meg az egyes osztályok feladatait. Ezeket az osztályfőnök beépíti a munkatervébe és az igazgató által meghatározott időben tájékoztatást ad a megvalósítás szintjéről.

A tanuló tudásának minősítése Az év közben nyújtott teljesítmény alapján történik a félévi és év végi osztályzatok megállapítása, a tanuló tudásának minősítése. A tanulónak és a szülőnek a tanítási év során mindvégig tudnia kell, hogy milyen félévi, illetve év végi osztályzatra számíthat. Az osztályozó nevelőtestületi értekezlet feladata, hogy megvizsgálja a „javasolt” osztályzatokat, összhangban állnak-e a tanítási év során adott érdemjegyek átlagával. A nevelőtestületnek lehetősége van arra, hogy amennyiben az érintett pedagógus a tanuló hátrányára lényegesen eltér - 2 osztályzat - a tanítás év közben adott érdemjegyek átlagától, indokolást, tájékoztatást kérjen ennek okáról, és felhívja az érintettet, hogy változtassa meg a döntését. Amennyiben a pedagógus nem változtatja meg döntését, és ennek indokolását a nevelőtestület nem fogadja az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a nevelőtestület módosíthatja a tanuló javára. A független vizsgabizottság szerepe A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottságnál adjon számot tudásáról. (Kt.11.§. (1) bek. o) pont) Ebben az esetben a nevelőtestület a független vizsgabizottság által megállapított javasolt osztályzat alapján dönt az iskola magasabb évfolyamába lépéséről. A független vizsgabizottság előtt teheti le a tanuló a javító vizsgáját is, ha év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. (11/1994. (VI.8.) MKM.r. 22.§. (2) bek.)

38

A tanuló év végi osztályozása Az első-harmadik tanítási év végén a tanuló teljesítményének év végi értékelése alapján az évfolyam megismétlésére csak akkor nyílik lehetőség, ha azt a szülő kéri. Nem vonatkozik ez arra az esetre, amennyiben a tanulót azért nem lehetett minősíteni, mivel a tanórai foglalkozásokról való távolmaradás miatt nem volt lehetősége a pedagógusnak arra, hogy felmérje a tanuló teljesítményét. Nem szükségszerű a negyedik évfolyam ismétlése, hiszen az olvasás és szövegértés kompetencia kialakítása egészen 6. évfolyam végéig elhúzódhat. Ugyancsak nem utasítható a tanuló évfolyamismétlésre az idegen nyelv elsajátítása tekintetében abban az évben, amelyben megkezdte az adott idegen nyelv követelményeinek az elsajátítását. A sajátos nevelési igényű tanulók felkészítésére a szakmai program, az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Az iskola igazgatójának engedélyével a tanuló az iskola két vagy esetleg több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket teljesítheti egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt. Az iskola igazgatója engedélyezheti a tanulónak a már sikeresen befejezett iskolai évfolyam megismétlését. Eltérő a tanuló és a szülő helyzete az általános iskola első-negyedik évfolyamán, mivel a szülő kérésére az említett évfolyamok megismétlését az igazgatónak engedélyeznie kell. A szülői és a tanulói jogokból, a pedagógus kötelezettségeiből levezethető az együttműködés kötelezettsége. E folyamat lényege a mellérendeltség és az egymásra utaltság, az információk kölcsönös cseréje. A sajátos nevelési igényű tanulók vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók beszámoltatásánál figyelembe kell vennie az iskolának a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményében foglaltakat. A szakértői vélemény alapján az igazgatónak mentesítenie kell egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól a tanulót, illetőleg szükség esetén biztosítani kell, hogy az írásbeli beszámoló helyett szóbeli beszámoló vagy szóbeli beszámoló helyett írásbeli beszámoló keretében adjon számot tudásáról. (KT.30.§.(9) bek. Évfolyamismétlés Ha az iskolában meghatározott követelményeket a tanuló nem tudta teljesíteni, és a nevelőtestület döntése alapján nem léphet az iskola magasabb évfolyamára, a tanulmányok folytatása az adott évfolyam megismétlésével történhet. Az évfolyam megismétlésére sor kerülhet akkor is, ha a tanuló egyébként sikeresen befejezte az adott évfolyamot, azonban engedélyezték részére, hogy a már befejezett évfolyamot újra kezdje. A tanulmányi követelmények teljesítése meghiúsulhat a tanulónak felróható okból. A tanulónak felróható okból hiúsul meg a tanulmányi követelmények teljesítése, ha év végén elégtelen osztályzatot kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel eltiltották a tanév folytatásától, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért megszűnt a tanuló jogviszonya. Nem róható fel a tanulónak, ha azért mulasztott az iskolából, mivel rajta kívül álló okból nem tudott részt venni a tanítási órákon. Ilyen ok lehet például a baleset, a betegség. (Kt. 71. §. (1) bek. 121. § (1) bek. 41 . pont.) 39

A vizsgáztatás rendje az iskolában Az iskolában megszervezett vizsgákat meg kell különböztetni azoktól a vizsgáktól, amelyek megszervezésére az iskolától független vizsgabizottságok működtetésével kerül sor. Iskolaváltoztatás esetén – iskolánkhoz érkező tanulóknál – indokolt esetben különbözeti vizsgát írunk elő. Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti alapvizsgát kell szervezni. A művészeti alapvizsga funkciója annak mérése, hogy a tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően a továbbképző évfolyamon folytathatja-e tanulmányait. (Kt.31.§. (3) bekezdés, 9.§. A tanulmányok alatti vizsgák Az iskolákban több olyan vizsga megszervezésére is sor kerül, amely a tanulmányok folytatásához a félévi vagy év végi osztályzat megállapításához kötődik. A tanulmányok alatti vizsgák közé tartozik az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a 8. félévkor – önkéntességi alapon szerveződő minősítő vizsga. A tanulmányok alatti vizsgák tartalmi követelményeit az iskola határozza meg a saját helyi tanterve alapján. A tanulói érdekek érvényesítése, a jogorvoslati jog érvényesítése igényli az egységes eljárási rend kialakítását és megtartását. Az eljárási szabályok a 41/2007. (XII.22.) OKM rendeletre alapoznak. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll, amennyiben az iskola szervezi a vizsgát. Ha erre módja és lehetősége van, a javítóvizsgán ne vegyen részt az a pedagógus, aki a szorgalmi idő alatt a tanuló felkészítését végezte. Az iskolának mindent el kell követnie, hogy a vizsgázni szándékozók megismerjék a velük szemben támasztott elvárásokat. A vizsgabizottság elnökeit és tagjait az iskola igazgatója bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgán való részvétel a pedagógus munkaköri kötelezettsége. A tanulmányok alatti vizsga munkájában való részvételt a kötelező tanórai foglalkozásokkal le nem kötött munkaidőrészhez tartozó munkaidő terhére kell teljesíteni. A vizsgabizottság elnökének legfontosabb feladata a vizsga szakszerű megszervezése, lebonyolítása és törvényes rendjének biztosítása. Fontos feladata az iskola igazgatójának, hogy a vizsgabizottság tagjai között lehetőség szerint ne legyen olyan pedagógus, akivel szemben a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a vizsgáztatást követően összeférhetetlenségi bejelentést tesz például azért, mert tanév közben a tanuló és a pedagógus között vitás helyzet alakult ki.

40

Abban az esetben, ha a vizsgázó neki fel nem róható ok miatt nem tudott megjelenni, akkor lehetőséget kell adni részére, hogy pótló vizsgát tegyen, illetve ha megkezdte vizsgáját, de nem tudta befejezni, a tanuló kérésére az addig elért teljesítményét értékelni kell. Ha vizsgázónak felróható okból hiúsul meg a vizsga, abban az esetben javítóvizsgát kell tennie az igazgató által meghatározott időben. A szabálytalanságot ki kell vizsgálni a vizsga befejezése után, akkor van csak lehetőség a meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására, a javítóvizsgára történő utasításra. Egy napon legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama nem haladhatja meg a tíz percet. Arra lehetőség van, hogy a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan kérdést tegyenek fel a vizsgázónak abban az esetben, ha az már befejezte a tétel kifejtését, vagy a tétel kifejtésében elakadt. Amennyiben a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt huzat, vagy pótfeladatot biztosít a részére. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek van igaza egy vitás ügyben, a vizsgázó javára kell eldönteni a kérdést. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló esetén a szakértői vélemény szerint kell gondoskodni a vizsga eltérő szabályok szerinti megszervezéséről. Osztályozó vizsga Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a szülőt értesíteni kell a mulasztásról és az újabb vizsgaidő kijelöléséről (általában a javítóvizsga napja). Ha ezen a megismételt vizsgán sem jelenik meg a tanuló, akkor a tanévet ismételni köteles. A magántanulókat mentesítjük a készségtantárgyak tanulása alól. A magántanuló osztályozó vizsgát tesz. A mindennapos iskolábajárás alól felmentett tanulókat időszakonként – negyedévente behívatjuk az iskolába. Ilyenkor /tantárgyanként/ ellenőrizzük előmenetelüket s meghatározzuk a következő időszakra a feladataikat. A javítóvizsga A kiadott 41/2007. (XII.22.) OKM rendeletnek a 2008. szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezései szerint ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. A szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy megkísérli-e a tanuló javítóvizsgára történő felkészülést. Időpontja a tanévnyitó értekezlet hete. A javító-, illetve az osztályozóvizsga időpontjáról a tanulóknak legalább egy héttel a vizsga előtt újabb értesítést kell küldeni írásban, valamint jelezni kell a kifüggesztett hirdetményben. A javítóvizsgára, illetve az osztályozóvizsgára utalt tanulóknak az érdekelt szaktanár a bizonyítványosztás napjáig iránymutatást ad a felkészüléshez, tájékoztatja a tanulót és a szülőket a korrepetálási lehetőségekről. Az osztályozó- és javítóvizsgát lebonyolító bizottságokat az igazgató az osztályozó- és javítóvizsgák adminisztrációját az igazgatóhelyettes szervezi.

41

Javítóvizsga mulasztás esetén

Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy tanítási évben meghaladta a kettőszázötven órát, az alapfokú művészetoktatásban a tanítási órák egyharmadát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, abban az esetben a tanítási év végén nem állapítható meg részére osztályzat. Ez a következmény akkor áll be, ha a hiányzások miatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ebben az esetben a tanuló a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga letétele csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. A nevelőtestület csak akkor élhet az osztályozó vizsgára bocsátás elutasításának jogával, ha a hiányzásról értesítették a szülőt, és mulasztás jogkövetkezményeire a figyelmét felhívták. Abban az esetben, ha a tanuló sikertelenül kísérelte meg az osztályozó vizsga letételét, és elégtelen osztályzatot kapott, az ismertetett feltételek szerint javítóvizsgára jelentkezhet. Javítóvizsga a független vizsgabizottság előtt A független vizsgabizottság előtti vizsgázás joga megilleti a tanuló saját, illetve a szülővel közösen hozott döntése alapján. A tanuló a félévi, illetve az év végi osztályzatának megállapítását is a független vizsgabizottság előtti vizsgához kötheti, vagyis azt kérheti, hogy ne az iskola állapítsa meg az osztályzatait, hanem a vizsgabizottság. Arra nincs lehetőség, hogy az osztályzat megállapítását követően kérje e lehetőséget a tanuló. A tanuló a bizonyítványának átvételét követő tizenöt napon belül azt is kérheti, hogy a javítóvizsgáját ne az iskola, hanem a független vizsgabizottság szervezze meg. Vizsgák az alapfokú művészetoktatási intézményben A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát meg kell szervezni, a művészeti záróvizsga pedig megszervezhető. (Kt.9.§. (7) bekezdés) A vizsgát ugyanis az iskola által kidolgozott követelmények alapján lehet letenni. Abban az esetben, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, nem folytathatja a tanulmányait az iskolában. Az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően tehet a tanuló művészeti záróvizsgát. Az alapfokú művészetoktatási intézmények a művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban szervezhetik meg. A művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól kell megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg a tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. Addig az időpontig, amíg a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsgát az iskola nem követelheti meg, legalább két alapfokú évfolyam sikeres elvégzése jogosítja fel a tanulót arra,

42

hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamára lépjen. (Kt. 51.§. (3) bekezdés) Szülői, növendéki kérés esetén a szakoktató véleményének kikérése után a növendék évfolyam ugrást eredményező különbözeti vizsgát tehet. Az alapfokú művészetoktatási intézmények a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga letételéhez vizsgabizottságot kötelesek létrehozni. A vizsgabizottság három tagú, melynek elnökét és tagjait az iskola igazgatója bízza meg. A vizsgabizottság által hozott döntés iskolai döntés. A vizsga alatt elkövetett szabálytalanság kérdéseiben is a vizsgabizottságnak kell döntést hoznia. E döntését határozatba kell foglalni és meg kell indokolni.

4. Az iskola munkarendje Nyitva tartás Az intézményhez fűződő oktató-nevelő munka helyei az iskolához tartozó épületek, azok udvarai, sportpályái, a telephely tantermei, a körmendi Művelődési és Ifjúsági Központ táncterme, a Színházterem színpada és esetenként egyéb közművelődési intézmények (Városi Könyvtár, Múzeum stb.) A nyári szünetben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 8-16 óra között ügyeletet tart az irodában. Ünnepnapra vagy munkaszüneti napra áthelyezett munkaidő után szabadnapot kell biztosítani. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a szülők többségének munkarendjét. A heti munka rendje A tanítás ideje általában a munkanapok délelőttje. A művészetoktatási intézményegységben a tanórákat délután tartjuk. A változás rendjét az igazgató szabja meg. Ezt indoklással bejelenti a fenntartónak, a tantestületnek és erről időben értesíti a tanulókat és a szülőket. Az iskola a szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00 órától 19.00 óráig tart nyitva és 7.30 – 16.30 között biztosít felügyeletet. Szombaton és vasárnap az iskola igazgatójával történő előzetes egyeztetés alapján tartható nyitva az iskola sportudvara, tornaterme, ebédlője /konyhája/, tantermei. A nyitva tartás az igazgató rendelkezése szerint meghosszabbodik. 20 óráig a bérleti szerződéséhez kötődő igénybevevők tartózkodnak a kijelölt helyeken. /tornaterem, tornaszoba, öltöző, sportudvar, számítástechnikai szaktanterem/ Az alapfokú művészetoktatásban a tanítási időszak 12 órakor kezdődik. Kivétel a szombat délelőtt. A tanítási óra ideje a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, illetve 45 perc, a csoportos foglalkozások 45 percesek. A telephelyen ellátott tanórák rendjét az ottani intézményhez kell igazítani.

43

A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. A napi munka rendje - A tanítás reggel 8.00 órakor kezdődik, ami - indokoltan – /0. óra/ változtatható. Ezt az igazgató dönti el. Indoklással bejelenti az irányító szervnek, a tantestületnek, a tanulóknak. - A munkaidő a tényleges tanóra előtt 10 perccel kezdődik. - A tanítási óra 45 perces. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket az iskolarádión a tanítás kezdete előtt és a szünetekben kell tudatni a tanulókkal. - Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra vonatkozó pedagógusi igényeket a tagozatot irányító igazgatónak, illetve helyettesének 3 nappal előre be kell jelenteni. A tanítási órák és szünetek rendje a következő: tanórák 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra

7.10 – 7.55 8.00 - 8.45 8.55 - 9.40 10.00 - 10.45 11.00 - 11.45 11.55 - 12.40 12.45 - 13.30

B épület

2. óra 9.00 – 9.55

Az óraközi szünetek rendje: 1. szünet 10 perc 2. szünet 15 perc 3. szünet 15 perc 4. szünet 10 perc 5. szünet 5 perc

1. szünet 15 perc /1-2. évfolyam reggeliző szünete/ / udvari szünet, a 3-8. évfolyam tízórai szünete/

A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, egyéb esetekben pedig időpont-egyeztetés után kereshetik föl az iskola tanárait. A fogadóórák időpontjait a tájékoztató füzet tartalmazza. A tanórák védelme -

A tanórák elkezdését /nevelők, tanulók érkezését/ az iskolavezetés ellenőrzi. A tanóra becsengetéstől a kicsengetésig tart. Tanóráról tanulót csak az intézmény vezetőjének, ill. helyetteseinek tudtával, az ő jelenlétükben lehet kihívni.

44

-

-

Pedagógusok kihívását csak a fent jelölt vezetők tehetik meg, de ők is csak nagyon indokolt esetben. A távozó óravezető helyébe azonnal a felügyeletre v. szakos helyettesítésre alkalmas kollégát kell „beállítani”. Tanórákon, a később kiosztandó szóró - információs anyagot bevitetni, kiosztatni csak az igazgató engedélyével lehet. Az iskolán kívülre szervezett tanórát csak az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének a tudtával lehet megtartani.

A napi időjárást figyelembe véve a felső tagozatosok a 2., az alsósok a 3. szünetben tartózkodnak az udvaron. Erről az ügyeletes nevelők döntenek. Az udvarról való bevonulást a szünet vége előtt időben meg kell kezdeni. Rossz idő esetén, illetve a többi szünetben a tanulók az épületben tartózkodnak. A délelőtti tanulói (hetes, portás) ügyelet ½ 8-tól ½ 2-ig tart. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ún. nulladik órát tartó pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul, amiről a tanulókat – dolgozókat a változást jelentő esemény előtt minimum 3 nappal tájékoztatja. Az ügyeletes nevelők feladatai: -

Az ügyeletes munkakezdése 7 óra 30 perc, befejezése 12 óra 45 perc, az ebédeltetőé a 6. óra utáni ebédeltetés időtartamáig. Az ügyeletvezető (férfi) az ügyelet megkezdésekor jelzi az ügyeletes vezetőségi tag számára, ha az aznapi ügyeletbeosztásra kijelölt kollégái közül valaki(k) hiányzik. Kötelesek az iskola épületét, az osztályokat körüljárni, az aktuális feladatokat elvégezni, elvégeztetni, bejelenteni /pl.az udvar tisztasága stb. / Javaslatot tehet az osztályfőnöknek – dicséret vagy elmarasztalás – az ügyeletes tanulókat illetően. Feladatuk – külön terv szerint – az 5.6. óra utáni ebédeltetési felügyeletet is. A tanítás megkezdése előtt, a szünetekben a folyosón, az udvaron tartózkodnak. Ellenőrzik az osztályok, valamint a mellékhelységek rendjét, betartatják a házirendet. Az ügyeletes nevelők az iskolába már beérkezett gyerekeket 7.50 után csak indokolt esetben engedik eltávozni. A művészetoktatási intézményegységben az órarend és helyiséghasználatra alapozva napi ügyeletbeosztást kell tartani. Szervezője, felelőse az intézményegység vezetője.

A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, az ebédelő tanulók megebédelnek. Az iskolai tanulók részére az étkezést 11.45 - 14.00 óra között kell lebonyolítani. Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülhetnek be az egyéb foglalkozások. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanórák végeztével a csoporthoz tartozó diákok órarendjéhez igazodva kezdődik és 1615-ig tart.

45

A tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka. Ennek első szakaszában az ebédelés és levegőzés, pihenés következik. A tanulási időt 1445-1600 között a napközis 00 15 csoportok egyedileg szervezik. 16 – 16 óra között uzsonnáznak a gyerekek. A napközis tanulók 1615-kor hagyhatják el az iskola épületét. 1600 – 1900 óra között klubfoglalkozások, illetve önköltséges tanfolyamok zajlanak, igény szerint. A bejáró tanulókra a várakozás ideje alatt a kijelölt nevelők ügyelnek és kísérik őket a buszmegállóba. A 16.30-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. A telephelyen a foglalkozást tartó megbízott tanár felel a telephely rendjéért. A tanulók csoportosan távoznak az iskolából, egyéni távozásra az osztályfőnök, rendkívüli esetben a foglalkozásvezető adhat engedélyt. - Az iskolai könyvtár nyitva tartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. - A tanítás nélküli munkanapok rendjét, az intézmény nyitva tartását az igazgató határozza meg. - A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza A tanítás nélküli munkanapok: -

A tanítás nélküli munkanapok számáról, rendjéről a központi és a helyi szabályzók alapján a nevelőtestület dönt. A tanítás nélküli munkanapok programját az igazgató, illetve az illetékes szervezetek, nevelők állítják össze és bonyolítják le a gyermekközösségek aktív közreműködésével.

A tanulók szünidei programja - A tanítási szünetekben az osztályok - az osztályfőnökök, a napközis csoportvezetők, a diákönkormányzat, az ISK, a szülők közreműködésével - különböző programokat szervezhetnek. Erre igénybe vehetik az iskola létesítményeit és eszközeit. A téli szünetben: sítúrák, sportfoglalkozások, tanfolyamok A tavaszi szünetben: kerékpáros és gyalogos túrák, társadalmi munkák A nyári szünetben: táboroztatás, társadalmi munkák A szülők kérésére, megfelelő létszám esetén nyári napközit szervezünk.

46

A benntartózkodás rendje a) A vezetők benntartózkodása Az intézmény nyitvatartási idején belül a székhelyen 7.30 óra és 16.30 óra között az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. a) A dolgozók benntartózkodási rendjét az órarendjük, felügyeleti rendjük, aznapi munkabeosztásuk és főként a munkaköri leírásuk tartalmazza. b) A helyettesítés rendje a dolgozó hiányzása esetén -

betegség esetén: Amennyiben az intézmény bármely közalkalmazottja olyan beteg lesz, ami akadályozza aznapi, illetve következő időszakban történő munkavégzését, az aznap, illetve a munkavégzés esedékes időpontja előtti napon szóban vagy telefonon személyesen közölje ezt az igazgatóval vagy az igazgató-helyettessel! A súlyosabb esetben (pld. kórházi ellátáskor..) a legközelebbi hozzátartozó jelzését is elfogadjuk. A táppénzes betegállományba vett dolgozó az orvosi igazolásokat – járóbetegség esetén – személyesen hozza be az iskola titkárságára. Ebben az esetben is keresse a munkáltatójával, vagy annak helyettesével a személyes találkozás lehetőségét. Akadályoztatásakor adjon telefonon tájékoztatást és közölje a munkakezdésének várható időpontját.

-

hivatalos távollét (kiküldetés, verseny ….) A dolgozó a távollétet jelentő hivatalos megkeresés, a munkatervben rögzített egész napos távollétet jelentő program (kirándulás, versenykiírás) esedékes időpontja előtt minimum 3 nappal korábban tájékoztatja az intézmény vezetőjét, az 1-2 órás hiányzása esetén igazgatót vagy helyettesét. A vezetőséget az aznapra eső ügyeleti beosztásáról is figyelmeztetnie kell. Amennyiben a távolléte egyben a tanuló(k) kíséretét is jelenti és a program kapcsán a menzás, napközis tanuló aznap nem az iskolában ebédel, a vezető(k) tájékoztatásával egyidejűleg ezt a tanulónként az élelmezésvezetőnek is köteles jeleznie.

- A helyettesítésének megszervezéséhez a tananyagokról, taneszközökről vagy a tanulóit érintő programokról adjon tájékoztatást! - Ha a külön engedélyhez kötött ún. „cserés” távolléte napján ügyeletes, akkor arról a kötelezettségéről, cseréjéről is gondoskodnia kell. -

A hiányzó munkatársának – képesítés, munkakör szerint elvárható módú – helyettesítésére az intézmény minden dolgozója köteles.

A tanulók benntartózkodásának rendjét a házirend szabályozza.

47

5. Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával nem jogviszonyban állók (pld. szülők) számára. Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 és 1630 között. Ebédszünet: 1230-1330. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat a tanárikhoz, illetve a megfelelő irodához kell kísérni.

A gyermekek, a közfeladatot ellátó személyek, valamint a vagyon és a munkarend védelme érdekében az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Erre az intézmény minden dolgozója köteles figyelemmel lenni és szükség esetén az iskolavezetés, illetve munkatársai segítségét kérni. Rosszindulatú telefonhívás, indulatos hozzátartozói jelenlét esetén az iskola dolgozóinak azonnal értesíteniük kell az ügyeletes vezetőségi tagot, aki haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. Az iskolába érkezők - ha lehetséges – a diákportások segítségével először az igazgatót kell hogy megkeressék. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. Az igazgató távolléte esetén az igazgató-helyettesek, illetve az iskolatitkár fogadja az intézménybe látogató(ka)t. Az intézményben mindvégig az iskolavezetés által megbízott iskolai dolgozó jelenléte mellett tartózkodhat. Illetéktelenek illegális benntartózkodása esetén, a felszólítás eredménytelensége után azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Az iskolába érkező ügynökök /áruvásárlást reklámozók – eladók/ a tevékenységüket csak az igazgató engedélyével végezhetik. A tanórák látogatására – kivétel nyílt nap, bemutató foglalkozás - külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. A nem intézményi jogviszonyban álló karbantartó tevékenységet egyes esetekben a technikai munkakörben dolgozók az oktatók-nevelőmunkát, előadást, sportvetélkedő irányítást stb. a területen jártas, szakképzett pedagógusunk felügyelete mellett végezhet. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 10 percen belül léphetnek be, a foglalkozást tisztálkodást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az igazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget. A tanulók kísérése az iskola kapujáig – tól történhet. A tanítás, foglalkozás végén a szülők, hozzátartozók a gyerekeket a kapu előtt, rendkívüli időjárás (eső, viharos szél) esetén a kapuszínben és az alsó szinten a folyosókon is várhatják. 48

A tanterembe csak a fogadóóra, szülői értekezlet alkalmával önként, illetve az osztályfőnök, a csoport –foglalkozásvezető kérésére léphetnek be. A főépületben (A épület) csak az irodák felkeresése engedélyezett, a szünetekben (indokolt esetben – hiányzó felszerelés pótlása), illetve a tanulói ügyeletes kíséretében a hozzátartozójuk, pedagógusuk felkeresése történhet meg. A délutáni foglalkozásokról, napköziből való kikérést a tanulók üzenő vagy ellenőrző füzetében kell írásban kérniük. Rendkívüli esetben felkereshetik a csoportvezetőt , vagy a csoportvezető engedélyével és felelősségével tartózkodhatnak a foglalkoztatás helyszínén illetve a folyosókon.

6. Az intézmény létesítményének, helyiségeinek, és eszközeinek a használati rendje Az iskola épületeit címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a karbantartók feladata. Az iskola minden dolgozójának és tanulójának felelőssége, esetenkénti külső használóra vonatkozó kötelezettség is: -

a közösségi tulajdon védelme, állományának megőrzése, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése az energiafelhasználással való takarékoskodás, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi és vagyonvédelmi szabályok betartása.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az osztály- és foglalkoztatási termek dekorálásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok gondoskodnak. A szaktantermekben, szertárakban csak szaktanári, sportpályákon, felnőtt öltözőkben csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak tanulók. A szaktantermek, szertárak, öltözők, egyes termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata. A szaktantermek, a technikai műhely használatát és rendjét a tanulók előtt kihirdetett és a teremben kifüggesztett külön szabályzatok állapítják meg. Az iskolai könyvtár használatát a könyvtár működési szabályzata rögzíti. A tornateremben a tanulók csak a pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak. a tanulók az öltözőbe a foglalkozások előtt 10 perccel érkezhetnek. A tornaterembe csak tiszta tornacipővel lehet belépni. Mindezek vonatkoznak az edzésekre és a sportfoglalkozásokra is. A tornaterem igénybevételét az igazgató által jóváhagyott beosztási rend állapítja meg. Az iskolai udvaron testnevelési órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani. Jó idő esetén a tanítás előtt a gyülekezés az udvaron történhet és a szüneteket felügyelet mellett az udvaron is lehet tölteni. 49

A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésének, a nevelőtestületi értekezletek színtere, az osztálydokumentumok tárolási helye. A tanári szobában tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. Az igazgatói, az igazgató-helyettesi, az intézményegység-vezetői – adminisztrátori és az iskolatitkári - gazdasági irodákat az ott dolgozók távollétében zárva kell tartani. Az ezekben a helyiségekben tárolt iratokat, személyügyi anyagokat, értékpapírokat, eszközöket, pénzt biztonsági zárral szerelt szekrényekben elzárva kell tárolni. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben.

létrejött

Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A tantermek és egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a takarító felelős. A napköziotthonos és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt. A konyhába kizárólagosan az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédlőt – más utasítás hiányában - csak az étkezés megkezdése előtt lehet kinyitni. Az étkezésre meghatározott idő lejárta után pedig be kell zárni. Az ebédeltetés ideje alatt a tanulók felügyeletét mindvégig biztosítani kell. Az előfizetéses ételvitelre a konyha elülső ajtaján keresztül van lehetőség. Eszközök Az oktató-nevelő munka során a tanulók képzéséhez szükséges eszközöket a szükségszerű balesetvédelmi oktatást követően a foglalkozásvezető biztosítja és rakja el, zárja el. A tanítási órára, foglalkozásra, szabadidős tevékenységre, karbantartásra, hazulról hozott eszközök használatát is csak a foglalkozásvezető engedélyezheti. Hálózati árammal működő eszközöket a tanulók csak a foglalkozást vezető engedélyével és jelenlétében használhatják (audiovizuális eszközök). A szabadidős udvari játékokat csak az iskola diákjai használhatják. Az iskola tanulói, amikor azt az időjárás megengedi, nevelői felügyelet mellett használhatják az iskola sportudvarát. A zeneiskola, illetve a tánciskola eszközeit (hangszerek, kotta, ruházat …) az intézmény növendékei térítésmentesen használhatják. Gazdasági – igazgatói vezetői irodákban elhelyezett eszközöket /telefon, audiovizuális eszközök, sokszorosítók/ csak a vezetők, az ott dolgozók, illetve felkérésre az informatikai rendszer üzemeltetése kapcsán a rendszergazda és a számítástechnikai tanárok használhatják. Az iskola kiépült informatikai hálózatának /telefon, számítógépes rendszer/ mellékágait, alállomásait az iskola dolgozói használhatják. A vezetékes telefonon a meghívásokat az iskolatitkárságon elhelyezett központi gépen keresztül a mellékeken kell lebonyolítani és a visszahívásokat is ide kell kérni. A beosztott munkatársakat a telefonon történő megkeresés – a központra érkező is – esetén az alállomásokra kapcsoljuk. Kivétel nagyon sürgős ügyintézés. Az intézmény dolgozóinak az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinniük csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény a helyiségeit, és eszközeit a megfelelő megállapodás alapján bérleményként, térítés ellenében kölcsönadja.

50

Könyvtár A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Helyiségei: -

olvasó, lapozgató, videoterem, tanári kézikönyvtár kiválasztó, polcos tárolóterem

Az iskolai könyvtárt a könyvtárostanár vezeti, aki közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - helyben olvasás, - tájékoztatás, - könyvtárhasználati órák tartása, - könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása, - dokumentumok kölcsönzése, - könyvtári rendezvények szervezése, - a zenetár segítségével zenehallgatás, - a videotár segítségével házi olvasmányok stb. megtekintése A könyvtárhasználók köre: Az iskolakönyvtár tagja lehet: az intézmény minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A könyvtárhasználat rendelkezéseket nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár működésének részletesebb szabályait a Gyűjtőköri Szabályzattal együtt az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

7. Fegyelmi és kártérítési felelősség Az iskola minden tanulójának és alkalmazottjának kötelessége óvni egymás és saját testi épségét, az intézmény állagát, berendezési tárgyait. Minden bekövetkezett károkozás – vizsgálatot von maga után. A kártérítési felelősség mértéke a vétlenség és a szándékosság bizonyításának a függvénye. Az eszközkészletben illetve a berendezési tárgyakban keletkező szándékos károkozás esetén a térítés a tárgyak valós, könyv szerinti értékét alapul véve 100 %-on történik. Fizetési kedvezményt /max. 50 %/ egyedi elbírálás alapján az igazgató adhat. A kedvezményezettség függ a kár nagyságától, a felelősség tisztázatlanságától, a károkozó családjának szociális helyzetétől. Szándékos károkozásnál a kedvezmény kizárt. Ebben az esetben az anyagi felelősségrevonáshoz egyéb büntetés is társul. Lsd. törvény.

51

A kölcsönbe adott tankönyvek hiánya esetén figyelembe vesszük a dokumentum használatának idejét. 1 év 60 – 100 % 2 év 30 – 60 % 3 év 10 – 30 % Leltárfelelősség, selejtezés rendje A részletes szabályokat az e tárgykörre készített szabályzatunk tartalmazza. A szakleltárakban nyilvántartott eszközök több munkatárs által történő használata esetén csoportos felelősség megállapítás van. Míg a névre szóló készlet esetén leltárnyilvántartásba vett egyedi eszközök leltározása és felelősség megállapítása is az adott egyénre szól. A leltározást az igazgató által összeállított bizottság végzi. A speciális eszközök esetében történő selejtezés szakember bevonásával történik.

8. Tanulói és dolgozói baleset megelőzéséhez kapcsolódó védő- és óvó feladatok, szabályok Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Minden eszközt használó veszélyes anyagot tantárgy esetében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórán kívüli foglalkozásokon is, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. •

• • • •

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, Rendkívüli események után, A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét

52

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A balesetvédelmi oktatást az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóknak a csoportos foglalkozást tartó szaktanár tartja meg. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóknak a tanulmányi kirándulás, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt az utazással és az egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatos oktatást a kísérő szaktanár tartja meg. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója és a munkavédelmi felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. Az intézményi védő, óvó előírások Az általános magatartási szabályok a) A munkahelyen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban szabad megjelenni. Betegen vagy olyan sérüléssel, amely az adott munkakörülmények között elfertőződhet vagy kellően nem gyógyulhat, továbbá alkoholtól befolyásoltan munkára senki sem jelentkezhet, illetve munkába állítani nem szabad. b) Fokozottan veszélyes vagy nagyfokú koncentrálást, jól működő reflexet igénylő munkakörökben dolgozók jól kipihent, alkoholos (másnapos) állapottól és gyógyszerek utóhatásától mentesen állhatnak munkába. c) A vezetői munkakörben alkalmazottak kötelessége, hogy az irányításuk alá tartozó dolgozók és tanulók biztonsága és egészségvédelme érdekében szükséges intézkedéseket megtegyék és a munkavédelmi jogszabályban előírt rendelkezések betartását ellenőrizzék. A biztonságos munkavégzésre képes állapotot, ezek közül is kiemelten az alkoholos befolyásoltságot, a személyi védőeszközök és védőfelszerelések meglétét, a sérülés és gyógyszermentes állapotot naponta köteles a munkát irányító vezető ellenőrizni. A tapasztalt vagy tudomására jutott rendellenesség felszámolására intézkedni köteles. A fokozott veszélyforrást jelentő munkahelyeken az illetékes vezetőnek gondoskodnia kell a megelőzés műszaki feltételeiről, a munkahely rendszeres ellenőrzéséről és arról, hogy a munkavégzésben az előírások szerint vehessenek részt a dolgozók. d) Ha az intézmény dolgozója balesetet előidéző vagy testi épség sérelmével járó veszélyt észlel, kötelessége megszüntetni, vagy a megszüntetése érdekében intézkedni. Amennyiben az elhárításban való részvétel képzettségét és intézkedési jogkörét meghaladja, úgy a veszélyt közvetlen felettesének, vagy az intézmény vezetőjének jelentenie kell intézkedés céljából. e) Közvetlen balesetveszély esetén a munkát irányító vezetőnek a munkavégzést le kell állítania az intézmény vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett. A veszélyhelyzet megszüntetése után a munka folytatására engedélyt a munkát leállító szerv, vagy az intézmény elsőszámú vezetője adhat.

53

A tanévnyitó hetet megelőzően összdolgozói szinten baleseti- és tűzvédelmi oktatást kell tartani. A túrákra, a természetben lezajló tanulmányi kirándulásra, táborokhoz mindig el kell vinni az elsősegélynyújtó felszerelést. A szervezett foglalkozásokon kívüli időben az épületben és az udvaron a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges mentőt kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, illetve az ügyeletes nevelőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül mentőt kell hívnia és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle ellátást igénylő balesetet, sérülést az iskola igazgatójának a munkavédelmi felelős közreműködésével ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a magasabb jogszabályok alapján kell elvégezni. - jelentés - kivizsgálás - nyilvántartás - teendők - nyilvánosság A veszélyt rejtő szaktantermekben, tornaterem-tornaszobában, valamint a tanári szobában, a zeneiskola irodájában elsősegélynyújtó készletet kell elhelyezni, annak feltöltését félévente ellenőrizni –felelős: munkavédelmi felelős. A mentőt telefonon elsősorban az iskola titkársága bevonásával, akadályoztatás esetén a foglalkozásvezető, kísérők, tanulók mobilkészülékén keresztül kell hívni. Az iskolában – a mozgatható sérültet a titkárságon kell elhelyezni. Itt az elsősegélyt és a szükséges menőhívást követően a tanuló szülőjét, a dolgozó hozzátartozóját is értesíteni kell.

54

Rendkívüli esemény, a bomba- és tűzriadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A telephelyen az azonnali intézkedéseket az oktatás vezetője teszi meg, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, illetve a telephelyen tartózkodó vezető azonnal dönt. A tanulók elhelyezése vagy a szomszédos iskolai épületben vagy a színházteremben vagy a gimnáziumban történik az intézményekkel kötött megállapodás alapján. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. A szervezési, felkészítési és esetleg mentési munkákat, azok gyakorlatát az intézmény igazgatója vezeti. A tényleges bomba-, vagy tűzriadó esetén az ügyeletes nevelők az intézményvezetőt, vagy a helyettesét azonnal tájékoztatják. A vezetők telefonon értesítik a rendőrséget és a polgármesteri hivatal jegyzőjét. A vezetők távolléte esetén, az azonnali mentéssel egyidőben, az értesítésekért az ügyeletes, az épületben tartózkodó foglalkozást vezető nevelő, illetve a technikai dolgozó a felelős. A riasztás az iskola csengőjének fél percen keresztül történő szaggatott jelzésével, áramhiány esetén a vezető, az intézkedő és az általa megbízott személy(ek) bevonásával szóban a foglalkoztatási helyek egyenkénti felkeresésével történik. Amennyiben a tanítás rendjét zavaró esemény miatt tanítási óra elmarad, azt 1 hónapon belül pótolni kell. A mentést két fő ágra osztottuk. a) Személyi mentés. A tanulók mindig a velük foglalkozó nevelők, illetve osztályfőnökök, csoportvezetők kísérik a mentési útvonalakon keresztül az óvóhelyekre. A riasztás idejében a gyermekekkel nem foglalkozó, de az épületben tartózkodó dolgozóink a kijelölt legrövidebb útvonalakon haladnak az udvar, utca felé. Kijelölt útvonal: „A” épület északi termeiből a főbejáraton, déli termekből és a tornateremből a déli bejáraton lehet távozni. A „B” épületből az északi teremben tartózkodók a főbejáraton, a déli termekben a déli oldalon lévő vészkijáraton, a konyhából és az ebédlőből a főbejáraton, illetve a konyha keleti bejáratán távozhatnak. a) A tárgyi eszközök közül a nagy értékű javakat, eszközöket, ha időben és fizikailag is lehetséges az amúgy is felelősséggel tartozó és ott dolgozó munkatársak mentik. Ügyviteli dolgozók: irodai dokumentumok, irattár Fűtők, karbantartók: áramtalanítás, gázégők elzárása Konyhai alkalmazottak: gázégők elzárása, áramtalanítás Takarítónők: áramtalanítás

55

A fent szereplő utasításokat a nevelőtestülettel, az oktató-nevelő munkát segítő egyéb területen dolgozó alkalmazottakkal, illetve az osztályfőnökökön keresztül a tanulókkal a tanév elején tartandó összdolgozói értekezleten, illetve az első tanórán (osztályfőnöki) ismertetjük.

9. Egészségügyi felügyelet, ellátás rendje Tanulókra vonatkozó szabályok A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója és fenntartója megállapodást köt a város egyik gyermekorvosával. Az iskolai szakorvos által előzetesen jelzett időpontban biztosítani kell a tanulók megjelenését a szűrővizsgálaton. Az iskola orvosával és a védőnővel az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak, egyedi esetekben konzultálnak. Az iskola nem láthat el olyan egészségügyi tevékenységet, amely szakértelmet igényel. Nem követelhető meg, hogy gyógyszert adjanak be rendszeresen a tanuló részére. Ha a gyermek olyan egészségügyi szolgáltatásra szorul, amelynek teljesítése nem várható el, abban az esetben lehetőség van orvosi igazolás alapján arra, hogy a súlyosan beteg tanuló iskolai tanulmányainak magántanulóként tegyen eleget. Az iskolának a rendelkezésre álló lehetőségek között mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyermek be tudjon kapcsolódni az iskolai közösség munkájába. A gyermek különleges étkeztetése, diétájának elkészítése megoldható, illetőleg gyógyszerezése vagy rendszeres egészségügyi felügyelete biztosítható, lehetővé kell tenni az iskolába járást. Ilyen megoldás például, hogy a szülő adja be a gyógyszert rendszeresen, napközben gyermeke részére. A kiskorú betegnek joga az egészségügyi törvény alapján,hogy szülője, illetőleg törvényes képviselője mellette tartózkodjon az egészségügyi ellátás során. Ha az iskola bármelyik pedagógusa, vagy vezetője, illetőleg más dolgozója olyan következtetésre jut, hogy a tanuló káros élvezeti cikk hatása alatt áll, a kötelessége az, hogy értesítse a szülőt, illetőleg a gyámot, eljárást kezdeményezzen. A hatósági intézkedés megtételére minden esetben az intézmény vezetője a jogosult. A felügyelet kiterjed azokra a kötelező foglalkozásokra is, amelyeket az iskolán kívül tartanak a pedagógiai program végrehajtása céljából. Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának kötelessége az egészségre károsító tényezők kiküszöbölése és lehetőség szerinti megszüntetése. Új „szokatlan” esetben azonnali intézkedési, jelentési kötelezettség van. Az iskola egészségügyi rendjét az iskolaorvos, a védőnő és az iskolavezetés éves munkaterv által is összehangolt együttműködése őrzi. A munkatervben rögzített és évfolyamokra tervezett szűrővizsgálatokhoz a fogászati szakrendelés szolgáltatási és a pályaalkalmassági vizsgálatok is sorolhatók. A tanév elején mindig, szükség szerint év közben is egészségügyi szemlét szervezünk, amiben az intézményvezetésen kívül az iskolaorvos és a védőnő is részt vesz. Az ÁNTSZ időszakos és alkalmi vizsgálatait is segítjük, s ha kell kezdeményezzük.

56

Az intézmény egész területén tilos minden, a szervezetre káros élvezeti cikk – szeszesital, dohány, kábítószer – árusítása. A tanulóknak tilos ezek fogyasztása. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre. Az iskola dolgozóira vonatkozó szabályok A központi szabályzókra alapozva a fenntartó bevonásával az intézményvezető megállapodást köt egy egészségügyi intézettel, rendelőintézettel a dolgozók kötelező munkaegészségügyialkalmassági vizsgálatára, szűrővizsgálatára, illetve egyes munkahelyi tanulói és dolgozói balesetek kivizsgálására. A dolgozók dohányzására csak az erre kijelölt, a tanulóktól elkülönített helyen van mód. Szeszesitalt az alkalmazottak indokolt esetben alkalomszerűen csak munkaidő után, a tanulóktól elkülönített helyiségekben fogyaszthatnak az intézményvezető tudtával.

10. Gyermek- és ifjúságvédelem Feladatok és a megvalósításuk módjai A közoktatási törvény 41.§-ának (6) bekezdése rögzíti a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Iskolánkban jelenleg ezeket a feladatokat egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. Az intézményben működő ifjúsággondozó tennivalója, hogy összehangolja a nevelési-oktatási intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket. Feladata e körben segítséget nyújtani az érintett szülőknek, indokolt esetben megkeresni az önkormányzati vagy állami szerveket. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssége az e feladatkörre megbízott munkatársunkon kívül kiterjed az elsősorban az osztályfőnökökre, napközis csoportvezetőkre, illetve minden pedagógusra és dolgozónkra. Ha tanulóinkat, kiskorú növendékeinket iskolán kívüli – a pedagógiai programunkhoz kapcsolódó – rendezvényre, vetélkedőre, versenyre tömegközlekedési eszközökön kívüli járművekkel utaztatjuk, ebben az esetben az utazás előtt be kell kérni a szülők hozzájárulását. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatkörének bővítése A rendeletben szereplő új előírás, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezni köteles, hogy az iskola igazgatója eljárást indítson az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalában rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Bővült a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatköre az egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítési kötelezettségével, végrehajtásának figyelemmel kísérésével. Az ifjúságvédelmi tennivalókat külön éves munkaterv tartalmazza.

57

11. Szociális támogatás megállapításának elvei Nem szabályozhatók azok a kedvezmények és juttatások amelynek igénybevételével kapcsolatos szabályokat a fenntartó határozza meg a közoktatási törvény 102.§-a (2) bekezdésének b/ pontja alapján. Nem lehetséges rendelkezni azokról a kedvezményekről sem, amelyek a tanulót a szociális törvény 115/A.§-a alapján illeti meg, az étkezés igénybevétele esetén. A közoktatási törvény 118.§-ának (5) bekezdése szerint a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. A döntésnél a tanulók szociális helyzete figyelembe vehető. Az intézmény által adható szociális támogatásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót, akinek családjában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevelnek, a családjában az 1 főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegének 1,5-szeresét, a családban tartósan munkanélküli van, és bármelyik feltétel mellett a tanuló félévi vagy év végi tanulmányi eredménye nem rosszabb 3,0-nél. A támogatások elosztásáról, mértékéről az osztályfőnökök véleményét is szem előtt tartva, segítségüket kérve az iskola igazgatója – a diákönkormányzat és az ifjúságvédelmi felelős javaslatát meghallgatva – dönt.

12. A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás megszervezésénél a közoktatási törvény 19.§-a(2) bekezdésének b) pontja a kiindulópont, amelynek alapján a pedagógust megilleti az a jog, hogy megválassza az alkalmazni kívánt tankönyveket és tanulmányi segédletet. E jogkörének gyakorlásánál azonban köteles beszerezni a szakmai munkaközösség véleményét. A tankönyvrendelés elkészítésének a szabálya a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendje alapján minden tanévben intézkedési terv készül. A tankönyvrendelés előkészítése, a szakmai munkaközösségek és az iskolaszék ajánlásának a beszerzésével kezdődik. Az Iskolaszék ülése foglal állást, melyik legyen az a legmagasabb beszerzési ár, amelynek figyelembevételét javasolja a pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek elkészítik véleményüket és megküldik az érintett pedagógusoknak. Nevelőtestületi értekezleten az iskola igazgatója ismerteti a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét. Az iskola igazgatójának megbízása alapján tankönyvfelelős látja el a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. A kölcsönzött tankönyvek visszaszolgáltatása során jelentkező hiány, rongálás esetén az iskola kártérítési igénnyel él.

58

13. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az iskolai hagyományok: -

az elsősök fogadása, Nyelvek Hete a Madarak és fák napjához kapcsolódó környezetvédelmi rendezvény, házi tanulmányi versenyek, téli sítábor, nyári táborok, gyalogos- és kerékpáros évszaki ISK túrák egészségnevelési vetélkedő, farsangi karnevál rendezése Szülők-Nevelők Bálja kistérségi matematika verseny szervezése diáknapok kulturális bemutatók /KI-MIT-TUD/ az alapfokú művészetoktatási intézményegységek növendékeinek, oktatóinak bemutató műsorai nyugdíjasaink napja nyílt napok nyilvános iskolai hangversenyek, bemutatók, iskolaújság megjelentetése, iskolarádió, Hon-lap működtetése, iskolai évkönyv évente történő kiadása hulladékgyűjtés játszóházak az ilz-i és a dobronaki testvériskoláinkkal történő pedagógiai, kulturális és sportprogramok a morvaországi Roznovban téli sítábor, s az ottani kulturális csoport nyári vendéglátása „Kardos Gábor” Számítástechnikai Alapítvány gálaműsora /időszakonként/ városi, térségi – nemzetközi sportkupák ballagási ünnepély tanévzáró ünnepség.

A nemzeti és állami ünnepek iskolai rendezvényeinek, műsorainak, valamint a városi ünnepélyeken való részvétel megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg. A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget szervezünk, melynek műsorait az iskola tanulói és pedagógusai készítik. Ha a városban városi ünnepséget szerveznek, azon az iskola pedagógusai és tanulói lehetőség szerint vegyenek részt. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak ünnepi viseletét a Házirend szabályozza. -

A tanévnyitó ünnepélyt az első tanítási napot megelőző napokon, a tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő 1 héten belül tartjuk az általános munkaidőn kívüli időpontban.

59

-

Az ünnepélyek, a megemlékezések formai és tartalmai kérdéseit az iskola és a diákszervezet határozza meg. Az ünnepélyeket, a megemlékezéseket a megbízott nevelők készítik elő, bonyolítják le. A szervezésben részt vesz minden nevelő. A különböző rendezvényeket az osztályfőnökök, illetve a megemlékezést tartó személyek bejegyzik az osztálynaplóba.

Az intézmény - a jogelődje 1898-as alapításának centenáriumán - a fenntartótól „ünnepi iskolai zászlót” kapott. Az intézmény zászlójának leírása: 100x120 cm. Fehér selyemanyag, szélén piros, fehér, zöld háromszögek, melyek aranyszínű kivarrással záródnak. A zászló egyik oldala közepén országcímer található és az 1898-1998 évszám, másik oldalán „AZ ALAPÍTÁS 100. ÉVFORDULÓJÁRA” felirat. A zászlót az iskolai nagyrendezvényeken használjuk. Az iskola minden évben évkönyvet jelentet meg „Értesítő” címmel, melyben a tanév jelentős eseményeit rögzítjük az iskolával jogviszonyban álló dolgozók és tanulók felsorolásával együtt.

60

Iskolai rendezvények, eredmények publikációja • • • • • • •

Rendezvénynaptár segítségével lehet figyelemmel kísérni az iskolai rendezvényeket. Rendezvényeket, tudósításokat jelentetünk meg elsősorban az iskola újságjában, valamint lehetőség szerint a helyi és megyei lapokban a „Modern világ – modern ember” szakkörösök bevonásával iskolaújság megjelentetése kéthavonta (egy tanévben négyszer) iskolai évkönyv megjelentetése évente iskolai képújság szerkesztése iskolarádió adása rendszeresen, meghatározott időpontban iskolai honlapon folyamatosan

Az iskolai rendezvényeken történő részvételi kötelezettség illetve ajánlat Kötelező az iskola minden dolgozójának: - összdolgozói értekezlet, szakmai kirándulás - munkavédelmi- és tűzvédelmi oktatás - tanévnyitó és záró ünnepély - vezetői pályázat véleményezése

Ajánlott:

Kötelező a tantestület tagjainak: - fogadóóra - tantestületi értekezletek, megbeszélések - iskolai ünnepélyek (okt.23., márc. 15.) - év végi osztályozó értekezlet - farsang - Ki mit tud? - diáknap - nyílt napok

Ajánlott: - óvodai játszóház - táborozás - diákközgyűlés - az alapfok bemutatója - versenyre való felkészítés - városi ünnepség - hulladékgyűjtés - túrák

Kötelező az alsó tagozat nevelőinek:

Ajánlott: - télapó rendezvények Ajánlott:

Kötelező a felső tagozat nevelőinek: - félévi osztályozó értekezlet - a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos, iskolaválasztásával kapcsolatos rendezvények, az iskola által szervezett látogatások (8.o. osztf.) Kötelező az érintett nevelőknek: - szülői értekezlet (osztf., napközis) - fogadás (osztf. – felkészítő pedagógus) - pótvizsga, osztályozó – minősítő - nívócsoportok összeállítása - iskolagyűlés (az éppen dolgozó nevelőknek) - munkaközösségi foglalkozás - iskolai játszóház - nyelvi hét - félévi oszt. ért. (alsótag. – osztf.) - munkaközösség-vezetői megbeszélés

61

Ajánlott: - családlátogatás - iskolai játszóház - osztálykirándulás - Madarak és Fák Napja - Diákönkormányzati gyűlés

Kötelező minden diák számára: - tanévnyitó - tanévzáró, ballagás - iskolagyűlés - iskolai ünnepélyek (okt.23., márc.15.) - diáknap - szakkörök

Ajánlott: - diákközgyűlés - farsang - Ki mit tud? - városi ünnepség - hulladékgyűjtés

Kötelező az érintett diákoknak: -

Ajánlott:

diákközgyűlés versenyek, egyes rendezvények fogadás

- játszóházak

A zeneiskolai intézményegység dolgozóira a részvételi kötelezettség csak egyes – igazgatói felhívásban, ajánlásban vagy utasításban közölt – esetekben érvényes.

14. A szülők tájékoztatásának formái, rendje A szülő minden, az őt és gyermekét érintő iskolai ügyben véleményt formálhat. Az iskola kötelessége a meghozandó döntések előtt, ill.után a szülőknek tájékoztatást adni. A tanuló iskolai életéről, szorgalmi – tanulmányi – neveltségi szintjéről időszakonként szülő-nevelő konzultációkat kell szervezni. Ezekre adnak lehetőséget az éves munkatervekben szereplő szülői értekezletek, fogadóórák, a nyílt napok, a közösen szervezett programok. Az egyedi vagy többeket érintő fontos kérdések megbeszéléséhez az iskolavezetés soron kívül időt és teret biztosít. A szülők irányába az osztály-csoport közösséget is érintő kérdésekben történő tájékoztatás leggyakoribb módja a szülői értekezlet, illetve az egyénre vonatkoztatva a fogadóóra a legbeváltabb forma. Szülői értekezletek, fogadóórák:

-

-

-

A szülői értekezletek formáját, időpontját a Szülői Munkaközösség választmányának és az egyéb iskolai szervezetek véleményének meghallgatásával a nevelőtestület, témáját az igazgató és az osztályfőnök határozza meg. Szülői értekezlet az első osztályban a tanítás második hetén, a többi osztályban a tanítás harmadik-negyedik hetében, valamint a félévi értesítő osztást követő héten kell tartani /szeptember, február/. 8. osztályban január végén pályaválasztási szülői értekezletet kell szervezni. A januári szülői értekezlet megtartása évfolyamkeretben történik. A szülők meghívásáról és tájékoztatásáról az osztályfőnökök gondoskodnak legalább 5 nappal az értekezlet időpontja előtt. Valamely nevelési, tanulmányi vagy egyéb iskolai érdekű ok esetén – az igazgató jóváhagyásával – az osztályfőnök az érintett szülőket rendkívüli szülői értekezletre is összehívhatja. 62

-

A rendkívüli szülői értekezletet az osztály vagy az iskolai szülői munkaközösség is kezdeményezheti. A táborozó, országjáró tanulók szülei részére az illetékes vezetők külön értekezletet szervezhetnek. A fogadóórák időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Megszervezésük általában a hét keddjén, alkalmanként 17-18 óráig tart.

A tanulók egyéni haladásával, magatartásával, egyéni problémáival kapcsolatos tájékozódásra – tájékoztatásra az alábbi lehetőségek is szolgálnak: - családlátogatások - nyílt napok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben - szülő-nevelő-tanuló hármas konzultációja A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgató-helyettesétől, az intézményegység-vezetőktől, osztályfőnököktől, csoportvezetőktől kérhetnek tájékoztatást.

15. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A fenntartó és a közoktatási intézmény kapcsolata alá-, fölérendeltségi viszonyokból származó kapcsolat. A kapcsolat tartalmát is lényegesen befolyásolja a közoktatási törvénynek a fenntartói irányításra vonatkozó előírásai. A közoktatási törvény 40.§-ának (5) bekezdése szerint a közoktatási intézmény csak jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. A közoktatási törvény 102-106.§-a, a fenntartó irányítási jogosítványait határozza meg. A nevelési-oktatási intézmény kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartó részére. A mellérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatok: -

Városi nevelési – oktatási intézmények. Partneriskola /Ausztria-Ilz, Szlovénia – Dobronak/ Nyugat-magyarországi Egyetem Pedagógiai Szolgáltató Központja Városi könyvtár - Művelődési és Ifjúsági Központ, Rába Helytörténeti Múzeum. Rendőrség, tűzoltóság, mentők. Az iskolát támogató vállalkozók és vállalatok. A városban működő szakmai egyesületek, művészeti csoportok, sportegyesületek és körök.

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgató-helyettesek és a gazdasági munkatárs a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

63

A kapcsolattartás módját és formáját mindenkor az iskola egészének érdekeihez kell igazítani. A kapcsolattartás egyik fő célja az intézmény szakmai, pedagógiai munkájának folyamatos erősítése, a társadalmi-gazdasági környezetben elfoglalt helyének és anyagi helyzetének stabilizálása. A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az iskolatitkár feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokon az igazgató képviseli az iskolát. A megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgató-helyettes, intézményegység-vezetők között is. Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az igazgató. Az iskola szabadidő-szervezője munkája során közvetlen kapcsolatban áll a város közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, amely területeken vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgató feladata. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik. Az eredményes oktató és nevelő munka és a tanulók anyagi támogatása, az intézmény eszközparkjának gazdagítása érdekében az iskola munkakapcsolatot tart fenn az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. Az alapítvány neve: „Polgári és Kölcsey Iskolai Alapítvány a Gyermekekért”, és „Kardos Gábor” Számítástechnikai Alapítvány

16. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, SZMSZ-ről, Házirendről, a dokumentumok elhelyezése Az iskola Pedagógiai Programját, Minőségbiztosítási Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a Házirendjét az iskolai könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor szabadon megtekinthessék. A dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll az igazgatói titkárságon és az intézményegység-vezetőinél. A tanulók szülei az igazgatótól, helyettestől és az intézményegységek vezetőjétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Szülői kérésre az időpont egyeztetésével az igazgató fogadhatja a szülőket, illetve az érdeklődőket. Az említett dokumentumokon kívül az iskola honlapja a következő dokumentumokat és tájékoztató anyagokat tartalmazza:

- szervezeti és működési szabályzata, - házirendje, - nevelési, illetve pedagógiai programja, - intézményi minőségirányítási programja, - gyakornoki szabályzat.

64

Reklámtevékenység Az intézmény területén csak az igazgató engedélyével és a tanulók tudását, ízlésvilágát, egészségvédelmét, környezetvédelmét fejlesztő, valamint a diákok társadalmi, közéleti, kulturális és sport tevékenységével összefüggő reklámhordozók helyezhetők el, illetve csak ilyen reklámtevékenység történhet. (Lásd. 1997. évi LVII. törvény)

17. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt a közalkalmazottat, aki - javaslattételi, - döntési, - vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik, munkaköri feladataival összefüggésben a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, illetőleg az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén, továbbá az önkormányzati, pénzügyi, támogatási pénzkeretek tekintetében, valamint az önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy felhasználással való elszámoltatás során.

Vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett. - intézmény vezetője - intézményvezető-helyettes - intézményegység-vezetők Nem bízható meg az adott feladat ellátásával az, aki nem tesz vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. A vezetői megbízás kiadásának feltételeként elő kell írni, az intézmények vezetőjének is, mielőtt kiadná az intézményvezető-helyettese megbízásokat. Az, aki megtagadja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését, nem foglalkoztatható tovább. Ez a tény megalapozza a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, illetőleg a vezetői megbízás visszavonását. További szankció, hogy az illetővel a jogviszony megszűnésétől számított három évig nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony, illetve részére nem adható ki vezetői megbízás. A vagyonnyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója őrzi, mint őrzésért felelős. A munkáltató köteles a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet az esedékesség időpontja előtt legalább harminc nappal tájékoztatni. Amennyiben a munkáltató, mint őrzésért felelős, arra a megállapításra jut, hogy a nyilatkozat tevő vagyongyarapodása nem áll összhangban a törvényes forrásból származó jövedelmével, az állami adóhatóságnál vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez.

65

18. Adatkezelés, alapdokumentumok nyilvánossága A mindenkori törvénynek és a meglévő belső szabályzatnak megfelelően. Lásd 1. sz. melléklet

19. Kiadványozási /aláírási/ jogkörök Az intézmény nevében aláírási joga az igazgatónak van. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok kivételével az igazgató egymagában ír alá. Akadályoztatása esetén az azonnal intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az igazgatóhelyettes illetve az intézményegység-vezetők írják alá. Tartós távolléte esetén az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint lehet gyakorolni. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok esetében az aláírási jogosultságot külön szabályzat állapítja meg. Saját területükön aláírási joguk van az igazgató-helyettesnek, az intézményegységvezetőknek, iskolatitkárnak /pl. személyi igazolványok, iskolalátogatási igazolások/.

20. Pecséthasználati jogkörök Pecsétet az igazgató, a helyettes, az intézményegység-vezető, az iskolatitkár, és esetenként megbízott személyek használhatnak. -

bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők osztályfőnökök, vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy.

hitelesítése

esetén

az

Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni!

66

21. Nyilatkozatok A Közalkalmazotti Tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk.

Körmend, 2008. október 7.

………………………………. KT elnök

Az Iskolaszék képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk amelyet az Iskolaszék üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít.

Körmend, 2008. október 7.

…………………………….. Iskolaszék elnöke

A Diákönkormányzat nevében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben véleményezési és egyetértési jogunkat gyakorolhattuk, amelyet a Diákönkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Körmend, 2008. október 7.

……………………………… Diákönkormányzat elnöke

67

22. Záró rendelkezések A nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és lép hatályba. Ezen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni - az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint - azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az igazgató az alkalmazottak esetében munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi eljárás indítható. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat meg kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is. Mellékletek: - Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata - Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok: • • • • • • • •

Leltárkészítési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata Pénzkezelési szabályzat Házirend Iratkezelési szabályzat Szoftvervédelmi szabályzat Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat

Körmend, 2008. október 7.

Mészáros Árpád igazgató

68

23. Záradék: A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a 2008. október 7–én megtartott, határozatképes értekezletén 100 %-os igenlő szavazatával elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

Körmend, 2008. október 7.

………………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

…………………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………………….. igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó önkormányzat ………….. számú, ……………………………..-án kelt intézkedésével jóváhagyta.

Körmend, 2008. ………………………

_____________________ iskolaigazgató

69