A Kormány ..................................... rendelete az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés f), i) és o) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, b) az építőipari kivitelezési tevékenységgel megvalósuló építményre, c) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában résztvevő építtető, beruházás lebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, és építési műszaki ellenőr feladataira, d) az építési napló és a felmérési napló vezetésére, e) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, f) a tervellenőrzésre, g)az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és f) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra. (2) E rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra akkor kell alkalmazni, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. (3) E rendeletnek az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre nem kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye. Ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is, b) építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építésiszerelési munka, c) építési-szerelési munka: az építmények, építményrészek megépítésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, helyreállítására, karbantartására, javítására vagy lebontására irányuló teljes körű vagy szakági munka, d) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra
alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, e) nagyforgalmú építmény, építményrész: amelynek bejáratonkénti személyforgalma tíz perc alatt bármikor meghaladhatja a 300 főt, f) tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amely bármelyik építményszintjén tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmaz, g) tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: 300 vagy több személy befogadóképességű helyiség. II. fejezet ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG 3. § (1) Építőipari kivitelezési tevékenységnek minősül minden olyan építési-szerelési munka, vagy munkák összessége, amelynek során építési munkaterületen irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeképpen építmény (építményrész) létesül, vagy egyéb építési tevékenység valósul meg. (2) Az építtető (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező) a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére. (3) A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek megvalósítása esetén a (2) bekezdés szerint építési szerződést írásba kell foglalni. (4) A szerződés tartalmazza a) az építtető (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező) nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, b) a vállalkozó kivitelező (alvállalkozói szerződés esetén az alvállalkozó kivitelező) nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, c) a szerződés tárgyát, megjelölve benne az építési engedély szerinti építéssel érintett telek címét és helyrajzi számát, d) a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység, vagy építési szerelési munka megnevezését, e) a vállalt teljesítési határidőket (pl. kivitelezési tervszolgáltatás, tervezett kezdés, részteljesítés, igényelt befejezés) f) a vállalkozási díj összegét, az elszámolás formáját, módját és határidőit. (5) A szerződés tartalmazhatja a) a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozó kivitelezők felsorolását, b) a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségeket, c) a vállalkozó, vagy alvállalkozó kivitelező szakmai felelősségbiztosítására való utalást, d) a kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó utalást. (6) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 25. § (1) bekezdése is irányadó. 4. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, egyéb építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az Étv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és b) az építési naplót az építési területen megnyitották és szabályszerűen vezetik. (2) Az építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) nem kötött építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, b) az általános érvényű kötelező építésügyi, és c) más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírásokat megtartják. (3) Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg, vagy egymást követően több vállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát. A vállalkozó kivitelező az építési-szerelési munka folytatására alvállalkozó kivitelezőt bízhat meg.
(4) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet átadja a vállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a vállalkozó kivitelező adja át. (5) Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a (4) bekezdés szerinti átadás-átvételt rögzíteni kell. (6) Az e jogszabály szerint kezdési bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építés tárgyát, az építés kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, c) a vállalkozó kivitelező megnevezését. III. fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐI Résztvevők 5. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői az építtető, a beruházás lebonyolító, a kivitelezési dokumentáció tervezője, a tervellenőr, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében. Az építtető 6. § (1) Az építtető olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. (2) Az építtető feladata: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges építésügyi és más hatósági engedélyek megszerzése, bejelentések megtétele, b) az építésügyi hatósági engedélyezéshez előírt építészeti-műszaki tervek tervezőjének kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a terveztetés lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, c) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációban foglaltak betartatása, d) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, e) a vállalkozó kivitelező kiválasztása (megbízása), f) az Étv. 39.§-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben az építési szakmunkás kiválasztása (megbízása), g) az építőipari kivitelezési tevékenység figyelemmel kisérése, h) a külön jogszabályban foglaltak szerint az építési munkaterületről származó bontott építési termékek elszállíttatása, ha az nem használható fel az építőipari kivitelezési tevékenység során, i) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatoknak az építménnyel együtt történő megvalósítása, j) e jogszabályban meghatározott esetben az építményfajta és az építési-szerelési munka jellegének megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező (szakági) építési műszaki ellenőr kiválasztása (megbízása), k) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének – e jogszabály szerinti – bejelentése, l) az építési napló ellenőrzése, m) a műszaki átadás-átvételi eljárásban való részvétel, n) a használatbavételi engedély megkérése, az abban foglalt kikötések teljesítése, o) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolása.
A beruházás lebonyolító 7. § (1) Az építtető a 6. § (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítésére beruházás lebonyolítót bízhat meg. (2) A beruházás lebonyolító olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely az építtető általános megbízottjaként az építési beruházás lebonyolítását, szervezését és az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését végzi. 8. § A beruházás-lebonyolító feladata - a 6. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az építési beruházás lebonyolítása, így különösen: a) az építési beruházás előkészítése, b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése, c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam, stb.), e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése, f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása, g) a megrendelő által az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatok ellátása, h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése, i) szükség esetén vállalkozói ajánlatok kérése, szerződéskötés vállalkozókkal, vállalkozók koordinációja, j) a megrendelő által vállalt szolgáltatások biztosítása, k) árviták rendezése. A kivitelezési dokumentáció tervezője 9. § (1) A kivitelezési dokumentáció tervezőivel – ideértve a szakági tervezőket is – (a továbbiakban együtt: tervező) az építtető vagy megbízása alapján a kivitelező, illetve a beruházás lebonyolító tervezési szerződést köt. (2) A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén az (1) bekezdés szerint tervezési szerződést írásban kell kötni. (3) A szerződés tartalmazza a) az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, b) a tervező nevét, megnevezését, lakcímét, és székhelyét, c) a szerződés tárgyát, megjelölve benne az építési engedély szerinti építéssel érintett telek címét és helyrajzi számát, a tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, d) az építési engedély számát, keltét, érvényességi idejét, e) a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) megnevezése, f) a teljesítési határidőket, g) a vállalkozási díj összegét, az elszámolás formáját, módját és határidőit. (4) A szerződés tartalmazhatja a) a szerződés teljesítésébe bevont szakági tervezők felsorolását, b) a szerződést biztosító mellékkötelezettséget c) a tervező(k) szakmai felelősségbiztosítására való utalást. (5) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. (6) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza: a) a tervezett építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, d) annak kinyilvánítását, hogy da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, dd) a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot. (7) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervezői nyilatkozaton a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma feltüntetésével igazolja. (8) A tervező az építményfajta jellegétől, rendeltetésétől függően felelős a) az általa készített kivitelezési dokumentáció aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) technológiai megvalósíthatóságáért, ac) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. (9) A tervezőnek együtt kell működnie a tervellenőrrel, biztosítania kell a tervellenőr számára a tervek folyamatos rendelkezésre bocsátását. A tervellenőr 10. § (1) Az Étv. 33. § (2) bekezdésében meghatározottak érvényre juttatása érdekében a kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) az építmény típusától függően tervellenőr ellenőrzi az alábbi esetekben: a) nagyforgalmú építmény, építményrész, b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, helyiség vagy c) energetikai követelményt meghatározó jogszabály hatálya alá tartózó építmények esetében. „A” változat (2) A tervellenőrzést az építtető kérelmére – jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében – az építésfelügyeleti hatóság erre szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr bevonásával végzi. „B” változat (2) A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi. (3) A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza a) az építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) az építtető nevét, megnevezését, c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, f) annak kinyilvánítását, hogy
fa) az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-a (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, fb) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű. (4) A tervellenőr kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. (5) Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg. A kivitelező 11. § (1) Kivitelezőnek minősül az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező. (2) A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy a beruházás lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. (3) Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 4. § 2. pontja is irányadó. 12. § (1) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amely – az Étv. 39. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – fő tevékenységi körében szerepel, b) amelynek elvégzéséhez – az Étv. 39. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével – rendelkezik az Étv. 39. §-ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott felelős műszaki vezetővel, c) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre állnak az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek, és d) amelynek megkezdéséhez az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének az építtető határidőben eleget tett és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg. (2) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, b) az építési napló megnyitása és szakszerű vezetése az e jogszabályban meghatározottak szerint, c) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása és annak folyamatos ellenőrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak rendelkezésre állnak-e, d) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során a jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációban, valamint az ez alapján elkészített kivitelezési dokumentációban előírtak betartása és betartatása, e) az elkészült építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságának biztosítása, f) az építés során előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése, g) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában, h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari
kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek, i) a keletkezett (és felesleges) bontási hulladék elszállíttatása az építési munkaterületről. j) az építési terület őrzésének biztosítása k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása. (3) A kivitelező a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat teljesítésével kapcsolatos költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni. (4) A vállalkozó kivitelező feladata - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, amennyiben építtető nem jelöli ki az alvállalkozót b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, c) az építési napló vezetése, egyes esetekben, az erről szóló megállapodás alapján az alvállalkozói építési napló vezetése. (5) A kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőjét megbízhatja. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban rögzíteni kell. A felelős műszaki vezető 13. § (1) A felelős műszaki vezető irányítja – az Étv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát. (2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. (3) A felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési szakmunkák irányítása, b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése, c) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, d) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése, e) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, f) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, g) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, h) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, i) az építtetővel, a beruházás-lebonyolítóval, a szakági tervezőkkel, a szakági építési műszaki ellenőrrel, és az esetleges alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel való együttműködés, j) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, k) az átadás-átvételi eljárásban, és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele. (4) A felelős műszaki vezető – a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. (5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az alvállalkozó kivitelezők a) felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, b) a velük történő egyeztetések koordinálása, c) tevékenységük összehangolása, d) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján. (6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.
(7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő – külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat. A tervezői művezető 14. § (1) Az építtető vagy a beruházás lebonyolító az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció tervezőjét – ideértve a szakági tervezőket is - (a továbbiakban: tervezői művezető) megbízhatja az építőipari kivitelezési tevékenység vagy az építési szerelési munka tervezői művezetésével. (2) A tervezői művezető feladata, hogy elősegítse a) az építőipari kivitelezési tevékenység során az építészeti-műszaki, valamint a kivitelezési tervek maradéktalan és szakszerű megvalósítását, és b) az építőipari kivitelezési tevékenység, vagy építési-szerelési munka végzése során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. Az építési műszaki ellenőr 15. § (1) Az építtető építési műszaki ellenőrt bízhat meg a) az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak végrehajtása, b) az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése, és c) helyszíni képviselete ellátása érdekében. (2) Építési műszaki ellenőrt kell megbízni a) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, vagy b) a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén. (3) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, az építésügyi hatóság által jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció betartását. (4) Az építési műszaki ellenőr feladata különösen: a) a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészetiműszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzése, b) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, c) a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, d) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, f) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, g) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, h) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, i) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, j) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése, k) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban, l) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, a felelős műszaki vezetők tevékenységének összehangolása, m) műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, n) műszaki kérdésekben javaslattétel pl. szakértő bevonására, o) pénzügyi elszámolások, felmérések készítése, ellenőrzése, p) teljesítés igazolás.
(5) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok – az építési napló részeként – a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. (6) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles haladéktalanul az építtetőt értesíteni. IV. fejezet A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 16. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. (2) A kivitelezési dokumentáció azonos az építési engedélyezési dokumentációval az alábbi esetekben: a) pince+földszint+tetőtér beépítéses lakóépületek, amelyek 200 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű garázst nem tartalmaznak, b) az a) pont kivételével, ipari építménynek nem minősülő, egyéb rendeltetésű, pince+földszint+tetőtér beépítéses építmények legfeljebb 250 m2 hasznos alapterületig, és amelynél a figyelembe vett hasznos teher nem haladja meg a 2 kN/m2 hasznos terhet, és amelyek 200 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű garázst nem tartalmaznak, c) mezőgazdasági építmények 7 m-es építménymagasságig, amelyek hasznos alapterülete ca) kisebb 200 m2-nél, illetve cb) legfeljebb 1200 m2, ha a fal-, vagy oszlopközük nem haladja meg a 10 m-t, d) egyszintes épületek olyan huzamos (állandó) tartózkodásra szolgáló helyiségekkel, amelyek alapterülete nem haladja meg a 250 m2-t, e) huzamos (állandó) tartózkodásra szolgáló helyiségek nélküli építmények ea) 250 m2 hasznos alapterületig és egyszintes eb) 100 m2 hasznos alapterületig és legfeljebb kétszintes, f) az a)-e) pontok melléképítményei, g) ha az épületet bővítik és a bővítés mértéke nem lépi túl a korábban felsoroltakat, illetve, ha a változtatás nem érinti az épület tartószerkezeteit, h) a külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények építésekor, i) polgári lőtér építésekor, j) hírközlési építmény építésekor, k) park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése, l) támfalak esetében, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1 m-t. m) ha az épületet bővítik és a bővítés mértéke nem lépi túl az a)-l) pontokban felsoroltakat, illetve, ha a változtatás nem érinti a fő épületszerkezeteket. (3) Egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni a) az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése esetén, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni (nem tartozik ide a teherhordó szerkezet anyagának, az alkalmazott termékeknek a megváltoztatása), b) ha az építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának – teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó – megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés, stb.), c) az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen típusú kémény építése esetén, d) egyedileg védett műemléki építmény, vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés) esetén, a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt, vagy az épületben bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során,
e) a meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, (4) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben, a) tartószerkezeti egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha aa) a födémszerkezet monolit vasbeton, ab) a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal-, vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ac) az előregyártott födémszerkezet teherhordó irányban meghaladja a 6,6 m-es fal-, vagy oszlopközt, ad) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal-, vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ae) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t. b) épületgépészeti egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kWnál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre c) épületvillamossági egyszerűsített kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a 7 kW-nál nagyobb az építmény elelektromos áram teljesítményfelvétele Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. (5) Minden munkarészre kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését a) a (2)-(4) bekezdésben aa) nem említett építmények, ab) meghatározott jellemzőket meghaladó méretű építmények, szerkezetek, b) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenysége esetében. (6) A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a kivitelezési dokumentáció tervezője felel. 17. § (1) A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó az Étv. 38. §-ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. (2) Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kivitelezési dokumentációt a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni. (3) A kivitelezési dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani és a dokumentáció tartalmát tartalomjegyzékben kell rögzíteni. (4) Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a dokumentációban egyértelműen jelölni kell. (5) A dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó nemzeti szabványok vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell biztosítani. (6) Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. (7) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát, b) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, c) a tervező(k) nevét, eredeti aláírását, jogosultságának (névjegyzéki bejegyzésének) számát és d) a tervezés dátumát. (8) A dokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve megnevezését és a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.
V. fejezet ÉPÍTÉSI NAPLÓ Az építési napló 18. § (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési tevékenységről az építési munkaterületen a vállalkozó kivitelezőnek, valamint az alvállalkozó kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. (2) Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. (3) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban értesíthetik. (4) A vállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, az építési műszaki ellenőr és a beruházás-lebonyolító; az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi. (5) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve azt az építmény szervizkönyvéhez csatolja. (6) Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, ill. befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési napló vezetésének szabályai 19. § (1) Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni. A naplók vezetésének részletes szabályait a 2. melléklet tartalmazza. Az építési napló első példánya a vállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg. (2) Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó kivitelezőt illeti meg. A naplók átvételét a naplóban el kell ismerni. (3) Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. (4) Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni. (5) A vállalkozó kivitelező - ha a köztük lévő szerződésben erről állapodtak meg - az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalhatja. Az erről szóló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban kell rögzíteni. 20. § (1) Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet a) az építtető, a beruházás-lebonyolító, b) az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető, c) a vállalkozó-, illetve alvállalkozó kivitelező,
d) a felelős műszaki vezető, és e) a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más államigazgatási szerv. (2) Az építtető, a műszaki ellenőr, a tervezői művezető, és a vállalkozó kivitelező egymásnak az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat. (3) Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó kivitelező adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan. (4) A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja. (5) Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet a) a beruházás-lebonyolító, b) az építésügyi (létesítési) hatóság és c) az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv. (6) Az építési naplóba és mellékleteibe a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellenőrzést folytató munkaügyi felügyelőség, az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és ennek területi szervei számára. (7) Az építési napló mellékletei a) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció, b) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok, c) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat, d) a felmérési napló, e) a vállalkozó-, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók, f) a tervezői művezető által átadott tervrajzok, g) a megfelelőség igazolások nyilvántartása, h) a kivitelezéssel kapcsolatos egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok. (8) Az építési napló megnyitásakor és vezetése során folyamatosan az alábbi adatokat tartalmazza: a) az építés-szerelési munka megnevezését, címét és az építési szerződés főbb adatait, b) az építtető, valamint megbízottainak (építési műszaki ellenőr, beruházás-lebonyolító) nevét, lakcímét (székhelyét), építési műszaki ellenőr esetében a névjegyzéki bejegyzési számát is, c) a vállalkozó-, valamint alvállalkozó kivitelező nevét, lakcímét (székhelyét), a kivitelezési jogosultságát igazoló okirat számát (vállalkozói engedély száma, cégjegyzékszám), d) a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki bejegyzési számát, e) a kivitelezési dokumentáció tervezőjének, tervellenőrének nevét, lakcímét és névjegyzéki bejegyzési számát, f) a tervezői művezető nevét, lakcímét, névjegyzéki bejegyzési számát. 21. § (1) Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan számozott naplórészből áll. (2) Az építési napló minden oldalán fel kell tüntetni az építmény megnevezését és címét. (3) Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani. (4) Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a vállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelező nek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia. (5) Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni. (6) A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni. A naplórész „napi jelentés” rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. (7) A naplórész oldalait folytatólagos számozással kell ellátni.
(8) Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni. (9) A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni. (10) A naplórész a 2. melléklet szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll. Felmérési napló 22. § (1) Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából – az építési napló mellékleteként – a kivitelező felmérési naplót vezet, ha az építtetővel kötött szerződése a felmérést tekinti az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. (2) Nem kell felmérési naplót vezetni, ha a) a kivitelező az építtetővel (beruházóval) kötött megállapodás szerint lemondott a többletmunkák elszámolásának érvényesítéséről, b) az elvégzett munkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható, c) a felmérési napló a kivitelezési dokumentáció idom- és méretjegyzékével helyettesíthető, vagy d) a felmérési adatokat a szintezési jegyzőkönyv, a keresztszelvényrajzok és a tömegszámítások tartalmazzák. VI. fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE Előzetes bejelentés 23. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 30 millió forint számított építmény-értéket meghaladó, valamint a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építtető az építési tevékenységgel kapcsolatos (3) bekezdés szerinti adatokat az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 15 nappal bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg. (2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség az építtetőt a továbbépítés esetében is terheli, ha az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység értéke az (1) bekezdés szerinti értéket eléri. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez az építtetőnek mellékelnie kell az Étv. 39. § (5) bekezdésében foglaltakat, a tervezett munkakezdés időpontját, és az Étv. 58. § (7) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokat. (4) A (3) bekezdés szerinti adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes APEH-nek bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát. (5) Az építtető haladéktalanul bejelenti a) az építésfelügyeleti hatóságnak a (3) bekezdésben, b) az APEH-nak a (4) bekezdésben meghatározott adatokban történt változásokat. (6) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban történt változást az építtető soron kívül bejelenti az építésfelügyeleti hatóságnak.
Utólagos bejelentés 24. § Az építtetőnek a 23. § hatálya alá nem tartozó esetben a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját a kivitelezés megkezdését követő 5 munkanapon belül be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. VII. fejezet AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG BEFEJEZÉSE Átadás-átvétel 25. § (1) Az átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a kivitelezési dokumentációban meghatározott mennyiségben és minőségben maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki követelményeknek, jellemzőknek. (2) Az építtető köteles a vállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet, és az építési szerződésben foglaltak teljesülését. (3) Az átadás-átvételi eljárásról 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a vállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi. (4) a jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a bizonyító erejű tényeket, amelyekre jogvita esetén szükség lehet, így különösen a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, b) az építtető észrevételeit, c) A műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén – az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető), d) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, e) az egyéb jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, f) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, g) az építtető igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, és h) a résztvevők aláírását. (5) Az átadás-átvételi eljárás során a vállalkozó kivitelező az elkészült építmény, elvégzett építési tevékenység átadási dokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját köteles az építtetőnek átadni. Ezek összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő alvállalkozó kivitelezők és a beszállítók kötelesek együttműködni. (6) Ha az építtető a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét és a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék is készült, akkor azt a vállalkozó kivitelezőnek alá kell írnia. Birtokba adás, használatbavételi engedély megkérése 26. § (1) Az építmény műszaki átadás-átvételét, a hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását és a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően – a szerződés teljesítéseként - a vállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt. (2) A birtokbaadás során a vállalkozó kivitelező az építtetőnek átadja az őt megillető építési naplópéldányt, az építési napló összes mellékletét, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat, így különösen: a) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, b) a nyomáspróba jegyzőkönyveit, c) az érintésvédelmi jegyzőkönyveket, d) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét,
e) a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit. (3) Az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően a külön jogszabályban foglaltak szerint - az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér. Szervizkönyv 27. § (1) Az épület szervizkönyve igazolja a) az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, b) a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében végzett építési-szerelési munkákra, és c) az épület állapotára vonatkozó, tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket. (2) Szervizkönyvet kell vezetni a 10. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott építményekre vonatkozóan. Egyéb esetben a szervizkönyv vezetéséről az ingatlan tulajdonosa dönt. (3) Az épület tulajdonosa, vagy az általa megbízott személy az épület szervizkönyvét az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének, vagy a használatbavétel tudomásul vételének a napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. (4) Az építési napló harmadpéldánya a szervizkönyv mellékletét képezi. (5) A külön jogszabályban meghatározott esetekben elkészített energiatanúsítvány a szervizkönyv mellékletét képezi. (6) Az épület tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az épület a) jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni és b) rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. (7) A (6) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az épület tulajdonosa köteles az épület állapotát – arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel – felülvizsgáltatni. A felülvizsgálatot a mechanikai ellenállás és stabilitás (állékonyság) követelményeire vonatkozóan a 10.§ (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti építmények esetében legalább 20 évenként el kell végezni. Egyéb építmények esetében a felülvizsgálatot a) a tűzbiztonság, b) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, c) a használati biztonság, d) a zaj és rezgés elleni védelem, e) az energiatakarékosság és hővédelem, f) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (8) Az építmény felülvizsgálatát igazoló szakértői vélemények, javaslatok, megállapítások és az építmény fennállása alatt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát befolyásoló, vagy a tartószerkezetét érintő építési-szerelési munkák elvégzésének igazolása, leírása a szervizkönyv részét képezik, ennek hiányában ezeket az ingatlan tulajdonosa köteles megőrizni. VIII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet, továbbá az annak módosításáról szóló 87/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 167/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet, és a 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 9-15. §-ai; b) az építőipari adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 11. §-a, 246/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1-2. §-ai, 17.
§ (3) bekezdés a) pontja és a 17. § (5) bekezdés a) pontja, és a 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés b) pontja; c) az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, valamint az azt módosító 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 9-12. §-ai; és d) az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet, továbbá az annak módosításáról szóló 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet és a 3/2006. (IV. 3.) TNM-GKM-KvVM együttes rendelet.
1. melléklet a … Korm. rendelethez A kivitelezési dokumentáció tartalma I. A kivitelezési tervdokumentáció: az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva – bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés, stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítsa az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. II. A kivitelezési tervdokumentációban meg kell határozni: a) az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét b) minőségének meghatározását c) a mennyiségek és minőségek részletes, tételes költségvetési kiírását a technológiai folyamatok és minőség szerint csoportosítva III. Általános előírások A kivitelezési dokumentáció részei: a) helyszínrajz legalább 1:500 méretarányban b) egyesített közmű (genplan) terv legalább 1:200, vagy 1:500 méretarányban az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési terv c) alapozási terv m1:50 d) alaprajzok m1:50 e) metszetrajzok m1:50 f) tartószerkezeti terv m1:50 g) szintáthidalók alaprajzai és metszetei m1:50 h) csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetű tartószerkezetek esetében tartószerkezeti csomóponti részletterv 1:20 i) homlokzatok, nézetrajzok m1:50 j) épületgépészeti és épületvillamossági tervek m1:20, vagy m1:50 (ivóvíz-, ipari víz-, gáz-, szennyvíz-, csapadékvíz vezetékrendszerről, elektromos-, távközlési-, hír- és számítástechnikai hálózatokról k) tűz- és villámvédelmi terv m1:50 l) üzemeléstechnológiai terv m1:50 m) részlettervek m1:20 az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének nagyléptékű rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatóak n) tartószerkezeti, akusztikai, energetikai, tűzvédelmi kiürítési és szakáganként igazoló (méretezési) számítások o) szakáganként műszaki leírások p) méret- és mennyiség-kimutatások, konszignációk q) a beépítendő építési termékek műszaki specifikációja r) részletes, minden szakágra kiterjedő tételes (árazatlan) költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással Az itt felsorolt és a IV. pontban részletezett tartalmú tervek és dokumentumok közül azok képezik kötelezően a kivitelezési dokumentáció részét, amelyek az adott építményre vonatkozóan a I. pontban meghatározott követelmények kielégítéséhez szükségesek. IV. 1. A helyszínrajz tartalmazza:
a) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, valamint a kitűzésre vonatkozó pontok, irányok meghatározását, b) a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal. 2. Az építmények kivitelezési tervdokumentációjának tartalmaznia kell a szintkülönbség-áthidalók alaprajzait és metszeteit (1:50 méretarányban) az épület minden 1,5 m-nél nagyobb függőleges méretű eleméről, mely ábrázolja és méretezi: a) a szintkülönbség-áthidaló geometriáját, szerkezetét, b) a fellépők szélességét és magasságát, járóvonalát, c) a csatlakozó szerkezeteket, korlátokat. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintkülönbség-áthidalók az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. 3. Erőtani méretezés (számítás): a gazdaságosság szem előtt tartásával, tudományosan elismert módszerekkel az egyes szerkezeti elemekben és a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek kiválasztása (megtervezése), az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének meghatározása (megtervezése), annak érdekében, hogy a) a követelményeket előírt biztonsággal kielégítse, b) a tervezett élettartama során kellő megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen a megvalósítás és a használat során fellépő minden hatásnak (tehernek), c) legyen alkalmas az előírt használatra. 4. Tartószerkezet: olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei:, erőtani számítás, tartószerkezetek terve, tartószerkezeti műszaki leírás. Tartószerkezeti dokumentáció: a tartószerkezetek erőtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, anyagát és egyéb jellemzőit előírt léptékű (általában 1:50, vagy 1:20 léptékű) írásos és/vagy rajzi munkarészek a szerkezet alábbi elemeiről: a) alapozás, b) teherhordó falak és pillérek, c) monolit és előre gyártott födémeket és azok elemeit (lemezeket, gerendákat, koszorúkat, kiváltókat, stb.) d) szintek áthidalására szolgáló szerkezeteket (lépcső, rámpa, stb.) Minden dokumentumon (terven) közölni kell az anyagok minőségét, a számításba vett hatásokat (terheket), és a társtervezők adatszolgáltatását. A tartószerkezeti műszaki leírás a tervezett tartószerkezet jellemzőit tartalmazza. Készülhet a tartószerkezeti terv kiegészítéseként, és önállóan, ha egyedül ez adja meg a tervezett építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit. A statikai műszaki leírás tartalmaz minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani, így különösen: a) a szerkezet alapvető rendszerének leírása, b) az alkalmazott szabvány, vagy azzal egyenértékű módszer megnevezése, c) az építtető igényei, d) az építész tervező elvárásai, e) az alkalmazott számítási modell, f) a szerkezet típusa, méretei, g) a társtervezők által megadott adatszolgáltatás (talajmechanika, gépészet, stb.) A tartószerkezeti munkarészek tartalmazzák:
a) az építmény minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének, kapcsolatainak térbeli helyzetét és méreteit meghatározó kottákat, b) anyagminőségeit, mérettűréseit, c) a kivitelezésre vonatkozó utasításokat, technológiai tervek nélkül, d) monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit, e) az üzemben előregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit, gyártmánytervek nélkül, f) tartószerkezeti műszaki leírást: fa) a tartószerkezet rendszerének és elemeinek részletes leírását, beleértve az alapozást is fb) a tartószerkezet, illetve a szerkezeti elemek méreteit, anyagát, jellemzőit fc) részletes leírást a tervezett szerkezetekről, kapcsolatokról, az építési és szerelési módról, a szükséges korrózió elleni védelem módjáról, fd) geotechnikai fejezetet az 5,0 m-nél magasabb földet megtámasztó szerkezet, talajjavítás, talajerősítés, talajhorgonyzás, egyéb speciális szerkezetek, eljárások, valamint kedvezőtlen talajviszonyok, csúszás, omlás, barlangveszélyes, alábányászott, árvizes, belvizes, lösz-, feltöltéses talaj esetén fe) az építmény környezete és a környezetében lévő építmények védelmének leírását ff) az alternatív szerkezeti lehetőségeket g) a tartószerkezeti számítást: ga) a terheket és a hatásokat, a terhelési folyamatokat gb) a mértékadó tehercsoportosításokat gc) a mértékadó igénybevételek és alakváltozások meghatározását gd) a tartószerkezetek és elemek: teherbírási, szilárdsági, stabilitási, alakváltozási, illetve használati követelményeinek kielégítésének igazolását ge) rezgés elleni védelem módját, mértékét gf) az építmény egészének helyzeti állékonyságát gg) a választott anyagminőséget gh) az üzemben előregyártott elemeknél az elemek végleges állapotában az igénybevételeit, szükséges vasalását gi) a szomszédos épületekre való hatásokról, azok elhárításáról gj) a meglévő tartószerkezetek megfelelősségének igazolását. 5. Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenően meg kell tervezni a meglévő épületek esetleges alap-megerősítésének megoldását is. 6. Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyinak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is ábrázolni kell. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel, vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával (1:500 méretarányban) méretezett terepmetszeten kell bemutatni. 7. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. 8. Részletes talajmechanikai szakvélemény kell a) a négy beépített szintnél nagyobb, b) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb, c) az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű, d) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér. 9. Részletes geotechnikai dokumentáció kell: a) jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,
b) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz és földrengésveszélyes területen, c) ha egynél több szint kerül a terepszint alá, d) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal). 10. Részletes tűzvédelmi dokumentáció kell - a külön jogszabályban rögzített esetekben - mely tartalmazza a) az építmény megközelíthetőségére, b) oltóvíz ellátására, c) tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, d) a tűztávolság számítására, e) az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, f) a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, g) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint h) a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. 11. Az alaprajz tartalmazza Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajza - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatóak. A földszinti alaprajzon a csatlakozó rendezett terep, az építmény körüli járda, az előlépcső és egyéb épületszerkezet is ábrázolandó. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, b) a beépített berendezési tárgyakat, c) a nyílásokat és nyílásáthidalókat, d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét végének szintmagasságát, e) a szerkezeti dilatációk helyét, f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát. 12. A metszet tartalmazza a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni: aa) az elmetszet, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját, ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést. 13. A homlokzati terv tartalmazza a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, kéményeket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén - a környezetbe illesztés bemutatására ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit; 14. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi
csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig). 15. Építészeti munkarészek: a) helyszínrajz 1:500, kiegészítve a kitűzési adatokkal b) alaprajzok 1:50, valamennyi szintről, ábrázolva: ba) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, kéményeket, szellőzőket, stb. bb) a beépített bútorok, berendezések bc) a nyílásokat, nyílászárókat és nyílásáthidalókat, nyílászárók tengelyméretét, méreteit, konszignációs jelét, parapet magasságát, bd) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét végének szintmagasságát be) a szerkezeti dilatációk helyét, méretét bf) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, a +/-0,00 helyét és abszolút magasságát, bg) a gépészeti helyiségeket, aknákat, kéményeket bh) a helyiségek rendeltetését, méreteit, burkolatát c) metszetek m1:50 minden eltérő épületrészről ca) az elmetszett, a nézet irányába eső látható, vagy más szerkezetek által takart szerkezeteket, beleértve az alapokat, lépcsőket, áthidalókat, tetőszerkezetet is (a helyiségek belmagasságának, a szerkezetek magasságának, az anyagok minőségének ismertetésével) cb) zártsorú beépítésnél a szomszédos csatlakozó alapokat cc) a csatlakozó végleges rendezett terepszintet, járdát cd) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést d) homlokzatok m1:50 da) homlokzati elemek: rácsok, nyílások, korlátok, reklám- és hírdetőberendezések, cégtáblák, esővíz- és légcsatornák, kémények, díszítőelemek, lépcsők, terepszint alatti, vagy a terep által takart építményrészeket db) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény szintmagasságát, dc) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, nyílászárók konszignációs jelét e) építészeti műszaki leírás – az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges műszaki leírásban foglaltakon túlmenően – mindazon adatokról, számításokról, környezeti, védettségi tényezőkről, amely ismerete az építmény megvalósításához elengedhetetlenül szükséges f) részlettervek minden építészeti elemről, egyedi részletről, nyílászáróról, lépcsőről, stb. g) konszignációk az asztalos, lakatos szerkezetekről, beépített elemekről szükség szerint. 16. Épületgépészeti munkarészek: a) műszaki leírás az épületgépészeti berendezések írásos rendszerismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek ismertetése b) épületgépészeti számítás (épületenergetika) c) akusztikai számítás 17. Épületvillamossági tervek tartalmazzák: a) jelmagyarázat az egyes tervlapokon szereplő rajzjelek magyarázatával, a jellemző adatok feltüntetésével b) alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalai, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartószerkezetek, villamos készülékek és berendezések feltüntetése c) fővezeték-terv az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolásával, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített, illeve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével
d) villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzai a kapcsolási rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek (pl. névleges áram, zárlati szilárdság, védettség, stb.) feltüntetésével, elosztó berendezések homlokkép rajzai felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal, áramút-tervek szükség szerint e) villámvédelmi berendezés terveia villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal f) gyengeáramú rendszerek készülékeinek és berendezéseinek telepítési helyeinek megjelölése az alaprajzokon, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival. 18. Épületvillamossági műszaki leírás tartalmazza: a) a villamos teljesítmény-igény számítását a különböző fogyasztócsoportok szerinti bontásban b) a villamosberendezések létesítési, védettségi és egyéb előírásait a szerelési módok és lehetőségek leírásával c) a közcélú méretlen és mért, illetve saját villamos hálózatra történő csatlakozás módja, a villamosenergia-ellátás megoldása, elszámolási és üzemi mérések, tűzvédelmi és üzemi leválasztások ismertetése d) a teljesítménytényező javításával kapcsolatos megoldások ismertetése e) a villamos fő- és elosztó berendezése telepítési helyei és követelményei, a berendezések felépítésének, a beépítendő készülékek főbb műszaki jellemzőinek, védelmeinek ismertetése f) a villamosenergia ellátó vezetékhálózatok vezetéknyomvonalának, vezetékek fajtáinak, anyagainak, jellemzőinek ismertetése g) a mesterséges megvilágítás fajtái, megoldásai, minőségi jellemzői h) az erőátviteli hálózatok tervezett megoldása i) a gépek, készülékek és berendezések vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos megoldások j) az érintésvédelmi, túlfeszültségvédelmi és villámvédelmi, valamint egyéb zavarvédelmi rendszerek, megoldások k) az építmény gyengeáramú rendszereinek – beleértve a távbeszélő ellátást, adatátviteli és kommunikációs hálózatot és berendezést, elektronikus biztonságtechnikai, zártláncú- és műsorvételi televízió, behatolásvédelmi, tűzvédelmi, épületfelügyeleti és egyéb gyengeáramú rendszereket – felsorolása, a védőcsövezés, kábeltálcák leírása, ismertetése l) szerelési utasítások 19. Tereprendezés esetén a csapadékvízelvzetés részletes tervmegoldása is szükséges. Tereprendezés és csapadékvízelvezetés dokumentációja tartalmazza: a) tervekat: aa) helyszínrajzok az eredeti és a rendezett (végleges) terep szintmagasságait, a jellemző terepmagasságokat, a csapadékvízelvezetés módját, irányát ab) metszetek, melyekből a térbeli elrendezés, a jellemző méretek, szerkezetek, anyagok megállapíthatók, a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető b) műszaki leírást (mennyiségi kimutatást). V. Egyszerűsített kivitelezési dokumentáció: Az építésügyi hatósági engedélyezési dokumentáción túlmenően 1. építészeti-műszaki tervek: • szintkülönbség-áthidalók alaprajzai, metszetei az épület minden 1,5m-nél nagyobb függőleges méretű szintáthidalásáról, mely ábrázolja és méretezi: - a szintkülönbség-áthidalógeometriáját, szerkezetét - a fellépők szélességét és magasságát, járóvonalát - a csatlakozó szerkezeteket, korlátokat 2. tartószerkezeti tervek: • alapozás • monolit vasbeton szerkezetű: lépcsők, konzolok, a teherhordó falban lévő 3,0m-nél hosszabb kiváltó gerendák, valamint vasbeton pillérek, magasított mellvédek merevítése • egyedi acélszerkezetek • 9,0m fesztávot meghaladó tetőszerkezetek
3. számítások: • a terheket és hatásokat, mértékadó tehercsoportosítással • a mértékadó igénybevételek és alakváltozások meghatározását • a tartószerkezetek és elemek: teherbírási, szilárdsági, stabilitási és alakváltozási illetve használati követelmények kielégítésének igazolását • az építmény egészének helyzeti állékonyságát • a választott anyagminőséget • a szomszédos épületekre való hatásokról és azok káros következményeinek elhárításáról • tartószerkezetek megfelelősség igazolását 4. épületgépészeti számítás (energetikai számítás) VI. Építésszervezési kivitelezési dokumentáció tartalmazza az organizációs bejárás megállapodása szerint: a) az építés közben szükséges forgalmi helyzeteket és a különböző gépek pályáit, b) a raktárakat, raktárazási felületeket időtartamuk szerint c) az irányítás és a szociális helyiségeket d) a közterülettek szükséges igénybevételét, esetleges fokozott terhelések és azok idejét, e) a keletkező építési hulladék szelektálását és gyűjtésének módját f) a munkavédelmi módok és eszközök használatának a szükséges dokumentációja VII. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló külön jogszabályban meghatározott esetekben – az annak mellékletében meghatározottak szerint készített – energetikai számításokat kell készíteni.
2. melléklet a… Korm. rendelethez Az építési napló Címoldal minta ÉPÍTÉSI NAPLÓ Építmény megnevezése: __________________________________________________ Címe: ________________________________________________________________ A napló megkezdésének kelte: _______ év _______________ hó ______ nap Lezárásának kelte: _______ év _______________ hó ______ nap
Nyilvántartási rész: tartalomjegyzék minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Tartalom Tartalomjegyzék Oldal sorszáma:
Befűzés dátuma:
Saját példányát átvette: megbízó (építtető) vállalkozó dátum aláírás dátum aláírás
Nyilvántartási rész: szerződéses adatok minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Szerződés Nyilvántartási rész Az építés-szerelési munka: Megnevezése: Helye (település, utca, házszám, HRSZ): Jellege*:
új építés, bontás, átalakítás, fenntartás, felújítás, karbantartás, egyéb: * aláhúzandó
A szerződés főbb adatai: Kelte:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Munkaterület átadás:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Műszaki átadás-átvétel szerződés __________ év szerint: Részhatáridők: ….Megnevezése: ________________________ __________ év
__________________ hó
_______ nap
__________________ hó
_______ nap
________________________
__________ év
__________________ hó
_______ nap
________________________
__________ év
__________________ hó
_______ nap
________________________
__________ év
__________________ hó
_______ nap
________________________
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Kelte:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Kelte:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Kelte:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Szerződésmódosítások:
Nyilvántartási rész: megrendelői (építtetői) adatok minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Megrendelő Nyilvántartási rész A megrendelő (építtető): Neve (elnevezése): Címe (székhelye): Naplóbejegyzésre jogosult képviselője: Műszaki ellenőr: Az építmény rendeltetése szerinti: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: A beruházás-lebonyolító: Neve (elnevezése): Címe (székhelye): Naplóbejegyzésre jogosult képviselője:
Nyilvántartási rész: vállalkozó kivitelezői adatok minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Vállalkozó Nyilvántartási rész A vállalkozó kivitelező: Neve (elnevezése): Címe (székhelye): Vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: Naplóbejegyzésre jogosult képviselője: Felelős műszaki vezető: Az építmény rendeltetése szerinti: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma:
Nyilvántartási rész: alvállalkozó kivitelezői adatok minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Alvállalkozó Nyilvántartási rész Az alvállalkozó kivitelező: Neve (elnevezése): Címe (székhelye): Vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: Naplóbejegyzésre jogosult képviselője: Munkanem: Munkaterület átadás:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Szerződéses határidő:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Felelős műszaki vezető: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: Építési napló: A vállalkozó kivitelező az alvállalkozói építési napló vezetését a szerződésben átvállalja Az alvállalkozó önállóan vezeti Az alvállalkozó naplójába a vállalkozó kivitelező naplóbejegyzésre jogosult képviselője: Az alvállalkozó naplójába az alvállalkozó naplóbejegyzésre jogosult képviselője:
Nyilvántartási rész: tervezői adatok minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Tervező Nyilvántartási rész A kivitelezési dokumentáció tervezője: Neve (elnevezése): Címe (székhelye): Tervezők: Az építmény rendeltetése szerinti: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma:
Nyilvántartási rész: tervezői művezetői adatok minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Tervezői művezető Nyilvántartási rész A tervezői művezető: Neve (elnevezése): Címe (székhelye): Tervezők: Az építmény rendeltetése szerinti: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma:
Nyilvántartási rész: tervezői művezetői adatok minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Tervellenőr Nyilvántartási rész Tervellenőrök: Az építmény rendeltetése szerinti: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma: __________________________ szakági: Neve: Címe, telefonszáma: Névjegyzéki bejegyzés száma:
Nyilvántartási rész: naplómellékletek minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Oldalszám: _______/Naplómelléklet Nyilvántartási rész Naplómelléklet: Típusa:
________________________________________________
Azonosító száma:
_____________
Mellékelt oldalak száma:
_____________
Kelte:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Naplóhoz csatolás kelte:
__________ év
__________________ hó
_______ nap
Naplórész minta Építmény megnevezése, címe: ____________________________________ Kötetszám:_______ Oldalszám: _______ Naplórész __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ II. Naplórész 1. Napi jelentés a) kelet (nap nevét is fel kell tüntetni: pl. kedd); b) külső hőmérséklet (naponta háromszor: 7, 13 és 21 órakor, ha a munka jellege megkívánja, a legalacsonyabb hőmérsékletet is rögzíteni kell); c) időjárási adatok (esetleg vízállás vagy szélerősség, munkamenetet akadályozó időjárásnál az akadályozás időtartama is); d) létszámadatok: - műszakiak, - adminisztratívak, - kisegítők, - fizikai létszám (saját és alvállalkozói szakmunkás, segédmunkás) szakmánként részletezve, - összlétszám; e) napi teljesítmény adatai (címszószerű körülírásban). A napi teljesítmény adatait építményenként részletezve kell leírni: pl. északi pillér betonozása a 0,30 m szinten, I. emeleti födém vasbetonszerelés stb. Nagyobb vasbeton szerkezeteknél az idom, keret vagy pillér számát fel kell tüntetni. Egyes főbb munkarészek kivitelezésének megkezdését és befejezését fel kell tüntetni (pl. 013 j. oszlop betonozása befejezve vagy 40/60-as csőfektetés a +228262 m szelvényig stb.). 2. Eseti bejegyzések a) az építési munkahely átadás-átvétele;
b) az építmény helyének kitűzése; c) az egyes munkarészek külön ellenőrzése és annak eredménye (pl. betonozás előtt a zsaluzás és a vasszerelés ellenőrzése, gépészeti munkáknál vezetékek, berendezések kipróbálása); d) az eltakart munkarészekkel kapcsolatos adatok, megrendelői észrevételek, vállalkozói megjegyzések; e) a műszakilag és az elszámolás szempontjából fontos tények (felek közlései és kifogásai a tervekkel, a költségvetéssel, valamint ezek módosításával, továbbá a kivitelezéssel kapcsolatban); f) a munkavégzést gátló körülmények feltüntetése részletes indokolással (pl. munkaerőhiány, anyagbeszerzési nehézségek miatt fennakadás, alvállalkozók késedelméből határidő-túllépés, munkamegszakítások, balesetek, rendkívüli helyzetekből adódó veszélyek, ártalmak stb.), az azokból származó hátrányok, minőségcsökkenések, határidő-eltolódások várható időtartama; g) anyagok, kész szerkezetek, szerkezetrészek (próbatestek) vizsgálata és dokumentumainak megjelölése; h) tervek átvétele; i) naplómellékletek felfektetése; j) kivitelezés közben előállott károk felvétele a megrendelővel, illetve az alvállalkozókkal; k) speciális munkák adatai, ha azokról nincs külön napló (pl. cölöpözés); l) a beépítésre kerülő építési célú termékek megfelelőség-igazolásának átadása a megrendelő vagy a műszaki ellenőr részére; m) egyéb bejegyzések; n) a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésének napján az építési napló lezárása.
3. melléklet a … Korm. rendelethez A felmérési napló vezetésének szabályai A felmérési napló az elvégzett munkák mennyiségének idomonkénti, szükség esetén vázrajzzal szemléltetett rögzítésére szolgál, a költségvetési tételre, az idomtervre és a méretkimutatásra, illetve a naplóbejegyzésre történő hivatkozás feltüntetésével. A felmérési naplóban az egyes tételek mennyiségének pontos kiszámításához szükséges idomrajzokat, metszeteket, méreteket áttekinthetően kell berajzolni és az ábrákat követően kell a naplóban a részletes számításokat elvégezni és az elvégzett mennyiségeket kimutatni. A felmérési naplót a felmérésekkel párhuzamosan kell vezetni. Az egyes építmények felmérési adatait elkülönítve, főbb szerkezeti elemenként csoportosítva kell vezetni. Minden felmért adat bejegyzésénél külön sorban kell feltüntetni (esetleg az építményre, építményrészre hivatkozással) a munkanemet (pl. I. földmunka), majd a következő sorban a kelet és szint adatát, vonalas építkezésnél s szelvényszámot, a költségvetési (pótköltségvetési) tételszámot (naplóoldalszámot), amelyre a bejegyzendő adatok vonatkoznak. A hivatkozási szám után címszószerűen be kell írni a felmért tétel megnevezését (pl. földkiemelés III. o.).
INDOKLÁS Az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, amely a társadalom és a szűkebb közösségek igényeit valósítja meg. Az építés a jogi szabályozás adta keretek között formálja környezetünk arculatát, védi elődeink által létrehozott kulturális örökségünket. Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult építmények a nemzeti vagyon jelentős elemei, amelyek műszaki-gazdasági értékükön túl is alkalmasak jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti érték megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. Magyarország az európai uniós csatlakozás nyomán, a felzárkózás kényszere és lehetősége alapján óriási fejlesztési esélyre tett szert. Az építésügyi szakma, a politika és a társadalom megkerülhetetlen, közös felelőssége, hogy felszámolja az építésügy területén öröklött visszásságokat és biztosítsa az épített környezetünk fejlesztését és védelmét. Az Étv. 1998. január 1-i hatályba lépésével nem oldódott meg minden probléma: 1.) Az elmúlt másfél évtized jelentős technológiai fejlődése, a választék rohamos bővülése mellett mélyre süllyedt az építési fegyelem, jelentősen növekedett a szabálytalan építkezések száma, ezzel egyidejűleg folyamatosan romlott az építés minősége és a munkavédelem helyzete, elszaporodtak a kontárok, meggyengült a pénzügyi fegyelem. A hazai vállalkozói tőkeerő hiánya, a körbetartozás és a feketemunka az építőiparban jelentősen rontja és súlyosan veszélyezteti a tisztességes vállalkozások versenyképességét. 2.) Az építésfelügyeletek, jelenlegi szabályozási és működési kereteik között, valamint alacsony létszámuk miatt nem képesek ellátni az építésügy körében az építés és az épített környezet minősége érdekében meghatározott kiemelkedően fontos szerepüket. 3.) Az építőipar nagy értékű, egyedi javakat előállító ágazat, ahol a vállalkozónak jelentős anyagi eszközöket kell e javak előállítása érdekében előre invesztálnia, a vállalkozói díjat pedig utólag fizetik. A piacgazdaságra való átállás együtt járt a szakma szakosodásával. Megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, s helyettük a specializációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a munkák, a generál-vállalkozó felelőssége mellett. 4.) A vállalkozási szerződéseket - köztük az építési szerződést – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (PTK) szabályozza. A törvény nem a piacgazdaság körülménye között született, de a piacgazdaságot megelőző időszakban sem volt alkalmas a megrendelő - vállalkozó közötti bonyolult jogviszony megfelelő szabályozására. 5.) A piacgazdaságra való átállás együtt járt a kivitelező ágazat szakosodásával. Megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, s helyettük a specializációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a munkák, a „generál„ vállalkozó felelőssége mellett. 6.) A vállalkozási szerződéseket - köztük az építési szerződést – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályozza. A törvény nem a piacgazdaság körülménye között született, de a piacgazdaságot megelőző időszakban sem volt alkalmas a megrendelő - vállalkozó közötti változatos és bonyolult jogviszony megfelelő szabályozására. A piacgazdaság építőipari szegmensének jelenlegi működése nem tölti be kellőképpen a tőle elvárt önszabályozó funkciókat, ezért meg kell vizsgálni a jogi eszközökkel való beavatkozás lehetőségét az építőipari cégek legalább minimális szintű védelme érdekében. Célunk az építési minőség növelése, ezzel együtt az állampolgárok jogkövető magatartásának kikényszerítése, ösztönzése és az építőipar versenyképességének javítása, az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, az építési minőség folyamatos javítása.
A célok eléréséhez meg kell határozni az építés résztvevői (építtetők, tervezők, szakértők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők, kivitelezők, stb.) feladatait, felelősségét, elő kell írni és ellenőrizni kell szakmagyakorlási jogosultságukat. E résztvevők szakmai felkészültségétől, felelősségétől, munkájától függ, hogy a jogi normák hogyan érvényesülnek és az építményekkel szemben támasztott követelményeket milyen minőségben teljesítik az építészeti-műszaki és a kivitelezési tervek, valamint a megvalósult építmények. Ki kell alakítani a független tervellenőrzés hazai intézményrendszerét is az építési minőség javítása érdekében, Az EU egységes piaccal rendelkezik, amelynek egyre inkább jellemzője minden tagállamban az erős verseny. Felkészülünk erre azzal is, hogy tovább erősítjük az ágazati foglalkoztatás „kifehérítését”, az igazságos közteherviselés, egyúttal pedig erősítjük a patrióta gazdaságpolitika szabályozó elemeit is. Az építésügyi ágazaton belül is az építőipar a gazdaság és a foglalkoztatás egyik meghatározó ágazata. Konjunktúra élénkítő szerepe alapvető, teljesítménye nagymértékben meghatározza életminőségünket a fizikaitól az esztétikai környezetig bezárólag. Az ágazat egységes európai piacon és a hazai fejlesztések terén hatalmas lehetőségekkel és hatalmas versennyel néz szembe, tehát helyzete versenyképességünk fokmérője, egyúttal patrióta gazdaságpolitikánk kiugróan fontos része is. A „feketegazdaság” legmarkánsabban az építőiparban jelentkezik. az építőipari tevékenység minőségének javítása, az alkalmazott termékek megfelelőségének ellenőrzése, az építésben tevékenykedő felelős személyek szakmai jogosultságának vizsgálata, a szakmai- biztonsági stb. követelmények betartatása igényli egy hatékonyabban működő építés-felügyelet létrehozását és működtetését. Az építő- és építőanyagipar a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata. A bruttó hazai termék 6,5%-átállítja elő és a munkavállalók 9%-át foglalkoztatja. A gazdaság jelzőrendszere, húzóhatást vált ki mind a termelés, mind az innováció területeire. Fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban munkahelyek létrehozását teszi lehetővé. Ugyanakkor, mint kizárólag egyedi termékeket előállító ágazat, számos speciális szabályozást igényel. Az építőipar 2005. évben 1970 milliárd Ft érték feletti, 2006. évben 2160 milliárd Ft teljesítményével a teljesítményével a nemzetgazdaság negyedik legnagyobb ágazata, amely az elkövetkezendő 10-15 éves időszakban rendkívül dinamikusan, 10% körüli ütemben, növekszik éves szinten és egyben húzó hatást fejt ki a többi iparágra is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv. szerint - 2007-2013 közötti - időszakban 70000 milliárd Ft. Fejlesztési forrás áll rendelkezésre, melynek legalább 60%-a az építőipari termelésben jelenik meg, figyelemmel az elfogadott operatív programokra. A magyarországi építőipar előtt álló kihívások mértéke - az ország infrastrukturális elmaradottságának csökkentése, az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalt közlekedési és környezetvédelmi beruházások kivitelezése, a lakásállomány állapotának javítása - csak a kiegyezést követő, a XIX.- XX. század fordulóján, valamint a II. világháborút követő újjáépítés idején megvalósult építkezésekhez hasonlítható, de azok nagyságrendjét és léptékét jelentősen meghaladja. Az elkövetkező 10-15 évben végrehajtandó építési beruházások várhatóan az építőipar minden területén a teljesítmények közel megkétszereződését eredményezik. Az építés, mint iparűzés, annyiban igényel sajátos szabályozást, amennyiben a termék, az építmény nemzeti kincs, tehát nem lehet csak a közvetlenül érdekelt felek magánjogi megállapodásának függvénye. Közérdek tehát, hogy az építési tevékenység végzése a rendezési terveknek és az építésügyi szabályoknak megfelelően, jó minőségben történjék, s a nemzeti vagyon részét képező, ingatlanállomány megóvása megfelelő színvonalú legyen. A közösség és vagyontárgyai biztonsága (szerkezeti állékonyság, tűzvédelem, higiénia stb.) elengedhetetlen. Az építési tevékenységet (új létesítmény létrehozása, meglévő fenntartása, bővítése, átalakítása, bontása stb.) vállalkozási szerződés alapján (Ptk szabályai szerint) olyan kivitelező hajthat végre, aki e tevékenység végzéséhez jogosultsággal rendelkezik. Az építési tevékenység végrehajtásához az építtető szabadon választhatja
meg a kivitelezőket azok közül, akik megfelelő hazai jogosultsággal rendelkeznek. Ez a piaci gazdálkodás alapvető feltétele is. A magán pénzforrásokból építkező szabadon dönthet általában abban is, hogy a résztvevőket bizalmi alapon vagy versenyeztetés-pályáztatás útján választja ki. Partnerválasztás közpénzeken megvalósuló (amikor mindent vagy többségében mindent az állam, vagy az önkormányzat finanszíroz) építési tevékenység esetén a közbeszerzésekről szóló törvény előírásai alapján versenykötelezettséghez köthető. Az előterjesztés egyértelműsíti, hogy az építés felelősség és szakértelem kérdése is egyúttal, ezért e tevékenység felelős szakmai irányítását (felelős műszaki vezető) jogszabályban meghatározott szakmai feltételekhez köti. Mindez nem érinti a kivitelező (mint vállalkozó) egyéb jogszabályokban rögzített jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A piacgazdaságra való átállás együtt járt a szakma szakosodásával. Megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, s helyettük a specializációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a munkák, a vállalkozó kivitelező felelőssége mellett. Ha a vállalkozó kivitelező nem kapja meg a pénzét, az ő fizetésképtelenné válása lavina módjára terjed tovább az ágazatban, egyre újabb köröket elindítva. A nagy értékek miatt ez a hatás egyidejűleg sok céget - s ezáltal sok munkahelyet - sodor végveszélybe. A piacgazdaság jelenleg nem tudja betölteni a tőle elvárt önszabályozó funkciókat, ezért jogi eszközökkel kell beavatkozni az építőipari cégek legalább minimális szintű védelme érdekében. Az építőipari kivitelezéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása A 2005. évi magas-építőipari termelés 1866 milliárd forintos teljesítményére a 2007 – 13 év átlagában további mintegy 600 milliárd forintnyi többlet keresletet teremtünk (út és közműépítés nélkül). E hatalmas lehetőség egyúttal nagy kihívás is. Az EU egységes piaccal rendelkezik, amelynek egyre inkább jellemzője minden tagállamban az erős verseny. Felkészülünk erre azzal is, hogy tovább erősítjük az ágazati foglalkoztatás „kifehérítését”, az igazságos közteherviselést, egyúttal pedig erősítjük a patrióta gazdaságpolitika szabályozó elemeit is. A Kormány programja alapján: (FEJLŐDŐ, SIKERES KÖZTÁRSASÁG, ÚJ MAGYARORSZÁG PROGRAM – A FEJLESZTŐ ÁLLAM c. fejezet, A fejlődés húzóágazatai, Modern ipar c. alfejezet) „A modern ipar megteremtésében a fejlesztési forrásokat a magyar mérnöki tudásra és tehetségre épülő, magas hozzáadott értéket termelő 6–7 iparágra kell koncentrálnunk.” Az ipar megteremtéséhez és fejlesztéséhez szükséges mérnöki tudás szinten tartását - a műszaki fejlődést követő gyors ütemével, és a technológiai változásokkal összhangban - elősegítjük a minisztérium által irányított szakmai továbbképzési rendszer bevezetésével. (Gyorsan fejlődő építőipar c. alfejezet) „Az Új Magyarország program megvalósítása soha nem látott lehetőséget jelent építőiparunk és építőanyag-iparunk számára. A beruházások hatására az építőipar teljesítménye iránt évente mintegy 600 milliárd forint többletkereslet jelentkezik.” A cél elérésének elsősorban jogi eszközei vannak. Az építőipari kivitelezési tevékenység „átláthatóvá” tétele érdekében a) az építőipari kivitelezési tevékenység szereplői (építtető, tervező, kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr, tervellenőr, szakértők) feladatainak, felelősségének megállapítása, b) az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának szabályozása, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeinek megállapítása, a tervellenőrzés jogintézményének bevezetése c) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése bejelentésének szabályozása d) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségének, minőségének és jogszerűségének javítása, e) az építési fegyelem megszilárdítása,
f) javítjuk az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségét, minőségét és jogszerűségét, g) részt veszünk a fekete munka drasztikus visszaszorításában, h) ösztönözzük a jogkövető magatartást, javítjuk az ellenőrzések (hatósági, építésfelügyeleti) hatékonyságát, a szankciók eredményességét. 1-2. §-hoz A tervezett szabályozás a jelenleg hatályos 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletet váltja fel, így hatálya kiterjed a kulturális örökségi védelem alatt álló épületekre és az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak körén túl a GKM, és a KöViM szabályozási körébe tartozó sajátos építményfajták építőipari kivitelezési tevékenységére is, továbbá ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, az egyéb sajátos építményfajták tekintetében is alkalmazandó. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a legfontosabb fogalmakat kiemelten definiáltuk. 3-4. §-hoz Az építőipari kivitelezési tevékenység általános szabályai körében részletesen szabályozza a tervezet az építési szerződés formai és fontosabb tartalmi elemeit. Előírja a tervezet az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében – a szerződéses tartalomból adódó későbbi jogviták csökkentése érdekében - a szerződés írásbeliségét. A vállalkozó kivitelezők védelme érdekében a szerződés tartalmi elemei közül kiemelendő az alvállalkozó kivitelezők, a teljesítést biztosító mellékkötelezettségek felsorolására vonatkozó, valamint – ha rendelkezik ilyennel – a szakmai felelősségbiztosításra való utalást. Ugyanakkor e szerződéselemek az építtető részére is megfelelő tájékoztatást, illetve jogbiztonságot, valamint garanciát is nyújthatnak az építés minőségére és a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére nézve. E jogszabályhely írja elő az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési munkahely (az építési tevékenység végzésének, az építőanyagok tárolásának, az építőipari munkagépek, eszközök tárolásának helye) átadásának-átvételének részletszabályait. 5. §-hoz E jogszabályhely felsorolja az építőipari kivitelezési tevékenység főbb résztvevőinek, úgymint az építtetőnek, a beruházás lebonyolítónak, a kivitelezési dokumentáció tervezőjének, a tervellenőrnek, a kivitelezőnek, a felelős műszaki vezetőnek, a tervezői művezetőnek és az építési műszaki ellenőrnek a részletes feladatait, felelősségét és a feladataik elvégzésének módját. Ezek közül – mint új szereplők kiemelendő a beruházás lebonyolító, a tervellenőr és a tervezői művezető. A beruházás lebonyolító az építtető megbízásából, az építtetői érdekeket védve az építtető nevében jár el, szerződéseket köt, ütemezi és bonyolítja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, intézi az összes felmerült teendőt. A tervellenőr a kiemelt kockázatúnak minősíthető építmények körében ellenőrzi a kivitelezési dokumentációban az építményfajtára előírt követelmények teljesítését, annak módját és eredményét, úgymint a a) nagyforgalmú építmény, építményrész, vagy b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, vagy helyiség c) energetikai követelményt meghatározó jogszabály hatálya alá tartózó építmények esetében. Az EUROCODE kihirdetett honosított magyar szabvánnyá vált. Pontosan előírja, hogy milyen épülettípusok és kockázat esetén milyen szintű tervellenőrzésre van szükség. Épületek osztályozása a kárhányad alapján az EC0 szerint Kárhányad szerinti osztály
Leírás
Példák az épületek és az építőmérnöki szerkezetek köréből
CC3
Az emberélet elvesztésének Lelátók, közösségi épületek, ahol a valószínűsége nagy, vagy a gazdasági, tönkremenetellel járó kár nagy (pl. társadalmi, környezeti következmények koncertterem) rendkívül jelentősek
CC2
Az emberélet elvesztésének jelentősége Lakó- és irodaházak, közösségi közepes, a gazdasági, társadalmi, épületek, ahol a tönkremenetellel járó környezeti következmények kár közepes (pl. irodaház) számottevőek
CC1
Az emberélet elvesztésének jelentősége kicsi, a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények nem jelentősek, vagy elhanyagolhatók
Mezőgazdasági épületek, melyekben szokásos esetben emberek nem tartózkodnak (pl. raktárak), növényházak
Az 1-2-3 csoportokhoz tartozó tervellenőrzési szintek (DSL - design supervision levels)
Tervellenőrzési szintek
Jellemzők
Ajánlott minimális követelmények a számítások, a tervlapok és a műszaki leírások ellenőrzéséhez
DSL3
Független ellenőrzés:
Kibővített az RC3-mal ellenőrzés összhangban
A tervezőtől független szervezet által végzett ellenőrzés
DSL2 Szokásos az RC2-vel ellenőrzés összhangban DSL1 Szokásos az RC1-gyel ellenőrzés összhangban
A működési szabályzat szerinti felelős tervezőtől független személyek által végzett ellenőrzés
Önellenőrzés: A tervező által végzett ellenőrzés
Ezek alapján a jogszabály szerinti kötelező, független tervellenőrzés csupán a CC3-ban a tervezet szerinti módon szükséges. A kamarák gyakran hivatkoznak a német Prüfingenier mintájára. Németországban ez tartományi szintű szabályozás, de minden esetben tartományi hatósági feladat. A hatóság választja ki azokat a jól képzett mérnököket (kiemelt jelentőségű épületek tervezésében és jelentős kivitelezési gyakorlattal rendelkező), akik bizonyos kiemelt építményeknél elvégzik a statikai tervek ellenőrzését, valamint a kivitelezés helyszíni ellenőrzését. Ezek az épületek acél, vasbeton, vagy fa szerkezetűek és bizonyos nagyságot meghaladóak. A tervellenőrzés módjára nézve az előterjesztés két megoldást javasol: „A” változatként a tervellenőrzést – névjegyzékbe bejegyzett, jogszabályban előírt jogosultsággal rendelkező – szakértő bevonásával, jogszabályban rögzített igazgatási szolgáltatási díj ellenében az építésfelügyeleti hatóság láthatná el a feladatot. Előnye: a tervellenőrzés – hasonlóan az igazságügyi szakértői tevékenységhez – „hatósági áras” lehetne, mely az építtetői költségek tervezhetőségét is elősegítené
Hátránya: az építésfelügyeleti hatóság számára olyan pluszfeladat, melynek elvégzéséhez létszámmegerősítésre lenne szükség. „B” változatként a tervellenőrzést az építtető megbízásából névjegyzékbe bejegyzett, jogszabályban előírt jogosultsággal rendelkező szakértő végezhetné a szerződésben kialkudott áron. Előnye: az építésfelügyeleti hatóság tehermentesítése. Hátránya: az építtető „kiszolgáltatottabbá válása” az árak, a megfelelő szakértő kiválasztása, a szerződés (tervellenőrzés tartalma, határideje, stb.) teljesítése tekintetében. A tervezői művezető alkalmazása nem kötelező, csak lehetőség – az építési minőség biztosítása érdekében – az építtető számára. 16-17. §-okhoz A kivitelezési dokumentáció tartalmát – összesen négy bekezdésben – a jelenleg hatályos 45/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 13. §-a tartalmazza. A szakmailag eddig is sok bírálatot kapott jogszabályhely túlzottan épületcentrikus, az egyéb építményfajtákra tervtartalmi követelményt nem ír elő, tartalma pedig szakmailag soktekintetben elavult, ezért részletes újraszabályozása vált szükségessé. 18-21. §-okhoz Az építési napló vezetésének szabályai az egyik legfontosabb eleme a tervezetnek. Az egyik olyan hiteles dokumentum, mely az építőipari kivitelezés végzésével kapcsolatos polgári perekben a döntések alapját képezi. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének változatos vállalkozási formája (vállalkozó, több-vállalkozó, alvállalkozók), az építési folyamat szereplőinek sokszínűsége, az ellenőrzésben résztvevő szervek, szervezetek (építésügyi-, építésfelügyeleti hatóságok, APEH, munkaügyi felügyeletek, szakmai kamarák) sokfélesége, továbbá az építési minőséggel kapcsolatos polgári perek megnövekedett száma és tartalma mind a vállalkozó kivitelezők, mind pedig az építtetői oldal védelme érdekében azt igényeli, hogy részletesen szabályozzuk a napló szakmai tartalmát, vezetésének szabályait, a naplóba bejegyzők és betekintők személyét, a bejegyzés módját, illetve a napló felhasználásának, megőrzésének szabályait. Új, de nem kötelező elemként jelentkezik a felmérési napló szabályozása. 23-24. §-okhoz A „feketemunka kifehérítése érdekében” az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzésében résztvevő szervek, szervezetek felé adatszolgáltatást végez az építésfelügyeleti hatóság. Az adatoknak az építtető részéről bejelentés formájában történő szolgáltatása összeköthető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére és végzésére vonatkozó egyéb tények igazolását szolgáló kezdési bejelentési kötelezettséggel. Az építésfelügyeleti hatóság – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – e kezdés-bejelentés eredményeképpen már idejében ki tudja szúrni a jogosulatlan, kontár, szakszerűtlen kivitelezést, adattovábbítása eredményeként (APEH) a költségvetés többletbevételhet juthat. 25.-26. §-okhoz Az elkészült építmény, építési tevékenység műszaki átadás-átvétele (vállalkozótól veszi át az építtető) az építmény minőségének (a szolgáltatás teljesítésének) műszaki ellenőrzését szolgálja a szerződésben foglaltak szerint. Az itt felmerült hibák, hiányosságok a használatbavételi engedély megkéréséig, illetve a birtokbaadásig kijavítandók. A műszakilag megfelelővé, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá vált építményt – a szerződésben foglaltak szerinti ár megfizetését követően – a vállalkozó az építtető birtokába átadja.
Az építtető ezt követően kéri (kérheti) meg a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságtól. 27. §-hoz Az Étv. (és az azt megelőző törvényi szabályozás is) előírta az építtető számára a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, ennek keretében pedig a következőket: „54. §. (2) A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.” Annak ellenére, hogy az építményre, mint késztermékre is vonatkozik az Étv.-ában előírt követelmények „31. § (2) c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem, i) az életvédelem és katasztrófavédelem” teljesítésének kötelezettsége, végrehajtási jogszabály eddig nem szabályozta, hogy e kötelezettségének az építtető milyen időközönként és hogyan tegyen eleget, illetve hogyan ellenőrizhető a kötelezettség teljesítése. Abban az építménykörben, ahol az EUROCOD szerint is az emberélet elvesztésének valószínűsége nagy, vagy a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények rendkívül jelentősek (CC3), mindenféleképpen indokolt a kivitelezési tervek tervellenőrzésének előírása. A rendelettervezet mellékletei a kivitelezési dokumentáció, valamit az építési napló részletes tartalmát szabályozzák.
Budapest, 2007. június „
”. Bajnai Gordon
