A Kormány ……………………………………….. rendelete az építésfelügyeleti tevékenységről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) E rendeletet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - alkalmazni kell az építőipari kivitelezési tevékenység a) megkezdésére irányuló bejelentés tudomásul vételére, b) végzésére, c) az ennek során felhasznált építési célú termékek, építési módszerek, eljárások használatának, valamint az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, a szabványokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesülése ellenőrzésére, d) résztvevőinek ellenőrzésére és e) végzésével kapcsolatban megindult hatósági eljárások lefolytatására. (2) E rendelet rendelkezéseit, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) a sajátos építményfajtákkal - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével -, és b) a felvonóval, a mozgólépcsővel és a mozgójárdával kapcsolatos – (1) bekezdés szerinti - építésfelügyeleti ellenőrzésekre és hatósági eljárásokra is alkalmazni kell. Illetékesség 2. § Az építésfelügyeleti ellenőrzésre és a hatósági eljárás lefolytatására az az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) az illetékes, amelynek az illetékességi területén az építőipari kivitelezési tevékenység folyik. Építésfelügyeleti ellenőrzés 3. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésfelügyeleti ellenőrzést, illetve hatósági eljárást hivatalból, vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, kezdeményezésére folytat. (2) Az építésügyért felelős miniszter - a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építményfajták esetében az illetékes miniszter - (a továbbiakban együtt: miniszter) március 15-ig ellenőrzési irányelvet ad ki, amelyben: a) meghatározza aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét, ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti ellenőrzést kell tartani, és b) az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során a szabálytalanságok száma növekedett, illetve azokat a kivitelezőket, akikkel szemben súlyos vétség miatt építésfelügyeleti eljárást kellett kezdeményezni. (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit – az építésügyi hatóság és az illetékes területi építész, illetve mérnöki kamara javaslatát is figyelembe véve – a (2) bekezdés szerinti ellenőrzési irányelv figyelembe vételével március 31-ig készített éves munkaterv szerint végzi. (4) Az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést január 31-ig meg kell küldeni a miniszternek.
4. § (1) Az ellenőrzést végző építésfelügyelő a helyszínen köteles erre jogosító szolgálati igazolványnyal igazolni ellenőrzési jogosultságát. Az igazolvány tartalmazza az építésfelügyelő nevét, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, az igazolvány sorszámát. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését két építésfelügyelő végzi. 5. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ellenőrzési eljárásban részt vesz az építésügyi hatóság (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatóság és más – ellenőrzésre jogosult – hatóság, vagy szervezet. (2) A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság építésügyi műszaki szakértő vagy minőségellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti, ha a tények, körülmények okokozati összefüggések megállapításához, a következmények levonásához különleges szakértelem, szakképzettség, vagy vizsgálat szükséges. (3) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz. 6. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság – az Étv. 46. § (5) bekezdésének keretei között – ellenőrzi a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek, kivitelezési dokumentációk és egyéb dokumentumok meglétét, b) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének a külön jogszabályban foglaltak szerinti bejelentését, és azt, hogy a kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg, c) az építési napló vezetésére vonatkozó előírások megtartását, d) a kivitelező(k)re, a kivitelezési tervek tervezőjére, a tervellenőrre, a felelős műszaki vezetőre, az építési műszaki ellenőrre vonatkozó jogosultsági előírások megtartását, e) a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezések, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelmények betartását, f) az építménybe beépített építési célú termékek (anyag, szerkezet, berendezés) megfelelőségigazolását, g) indokolt esetben a megfelelőség-igazolást kiadó szervezet jogosultságát.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés megállapításairól, továbbá az ellenőrzött észrevételeiről a helyszínen jegyzőkönyvet készít, melynek egy példányát az építési naplóhoz csatolja, a másik példány a hatósági ügyirat része. Kérésre – díj ellenében – további példány is készíthető, illetve kiadható. A jegyzőkönyv legalább a következőket tartalmazza: a) az építésfelügyeleti hatóság megnevezését, b) a jegyzőkönyv számát, felvételének időpontját, helyét, c) az eljáró építésfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét, d) az építtető nevét, lakcímét, székhelyét, e) az ellenőrzésben közreműködők megnevezését, f) az engedélyes tervek tervezőjének nevét, címét, tervezői engedély számát, g) a kiviteli tervek tervezőjének nevét, címét, tervezői engedély számát, h) a kivitelező nevét, címét, cégjegyzék számát,vállalkozási engedély számát, i) a felelős műszaki vezető nevét, címét, névjegyzéki számát, j) az építési műszaki ellenőr nevét, címét, névjegyzéki számát, k) az építmény rendeltetését, jellegét, l) az építési engedély számát, m) a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését, n) az ellenőrzés megállapításait, o) az építtető nyilatkozatát, p) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, aláírását, q) az építési műszaki ellenőr nyilatkozatát, aláírását, r) a jegyzőkönyv lezárását, építésfelügyelő aláírását.
2
Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tudomásul vétele 7. § (1) Az építtető az építésfelügyeleti hatóságnál az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentését (a továbbiakban: bejelentés) a melléklet szerinti tartalommal az építésfelügyeleti hatóság honlapjáról letölthető nyomtatványon elektronikus úton terjeszti elő. (2) A bejelentés elbírálása során az eljárás megindítására vonatkozó értesítés mellőzhető. (3) A jogszerű bejelentést az építésügyi hatóság hallgatással tudomásul veszi. (4) Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a) a bejelentés nem elégíti ki az e jogszabályban előírtakat, vagy b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek. Építésfelügyeleti intézkedések 8. § Ha az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértették, hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást. 9. § (1) Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a kivitelezés az Étv. 46. § (5) bekezdés megsértésével vagy más módon az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti a helyszínen meghozott végzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását. (2) Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a kivitelezéskor az Étv. 46. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeket megsértették, de ez az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül nem veszélyezteti, végzéssel megtilthatja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását. A döntés meghozatala során figyelembe kell venni a jogsértés súlyát, ismétlődését, lehetséges következményeit. (3) Ha az építésfelügyeleti hatóság az (1) vagy (2) bekezdés szerint megtiltotta az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, az ellenőrzés napjától számított 15 munkanapon belül, a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, azonnal végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. (4) Az építésfelügyeleti hatóság a feltárt szabálytalanságok miatt szükséges intézkedések megtétele érdekében – ha az nem tartozik a hatáskörébe – haladéktalanul értesíti az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. (5) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (5) bekezdés tárgyában a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig folytathat helyszíni ellenőrzést. (6) Ha az építésfelügyeleti hatóság eljárása során azt állapítja meg, hogy a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal akkor is elrendeli, ha az építésfelügyeleti bírság kiszabására az Étv. 46/A. § (2) bekezdésében meghatározott határidők leteltek. A határozat azonnal végrehajtható és az abban foglalt kötelezésnek azonnal érvényt kell szerezni. (7) Az (3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését, indokolt esetben az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi. (8) Az építésfelügyeleti hatósági eljárással kapcsolatban újrafelvételi kérelem nem nyújtható
be. 10. § Az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló külön jogszabály szerint meghatározott építésfelügyeleti bírságot szab ki a) a kivitelező terhére az Étv. 40. § (1) bekezdésben és az Étv. 43. § (2) bekezdésében meghatározott felelősségi illetve feladatkörébe tartozó hiányosság, szabálytalanság megállapítása esetén, b) a felelős műszaki vezető terhére az Étv. 40. § (2) bekezdésben meghatározott felelősségi illetve feladatkörébe tartozó hiányosság, szabálytalanság megállapítása esetén,
3
c) az építtető terhére az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében előírt felelősségi, illetve feladatkörébe tartozó hiányosság megállapítása esetén, d) az építési műszaki ellenőr terhére, ha szakmagyakorlási jogosultsággal nem rendelkezik, vagy az építési naplóba történő bejegyzési kötelezettségének nem tesz eleget, e) a kivitelezési dokumentációt készítő tervező vagy tervellenőr terhére, ha szakmagyakorlási jogosultsággal nem rendelkezik.
11. § (1) Az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárás keretében meghozott döntést az Étv. 53/A. § (2) bekezdése szerint meghatározott ügyfeleknek kell kézbesíteni. (2) A névjegyzéki bejegyzéshez kötött tevékenységet végző személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntését tájékoztatásul megküldi a névjegyzéket vezető szervnek. (3) Az építésfelügyeleti ellenőrzés lefolytatása során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv másolatának, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételére fel kell hívni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. (4) Az építésfelügyeleti hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint korlátozott körű tervezői jogosultság ellenőrzése esetén – ha az a tervezői nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen – belföldi jogsegély kérése keretében a névjegyzéket vezető illetékes területi építész, illetve mérnöki kamarát keresi meg. (5) Ha a kivitelezési dokumentáció tervezőjének vagy a tervellenőrnek a tervezői nyilatkozata hiányzik, nem felel meg az előírásoknak vagy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél. Záró rendelkezések 12. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult elsőfokú, valamint a megismételt építésfelügyeleti hatósági eljárásban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet és az annak módosításáról szóló 52/2004. (IX. 8.) BM rendelet 1. §-a.
4
Melléklet a ……………...Korm. rendelethez ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló jogszabály alapján az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint számított 30 millió forint értéket meghaladó, illetve a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén 1. Bejelentés jogcíme a kivitelezés értéke a 30 millió forint számított értéket meghaladja* a kivitelezés a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozik* adatváltozás *A bejelentés jogcímének megadása önkéntes jellegű. 2. Építési engedély adatai a)
engedélyező hatóság neve:
b)
engedélyező hatóság címe:
c)
építési engedély száma:
d) építési engedély jogerőre emelkedése: 3. Építtető adatai a)
neve (elnevezése):
b)
címe: (település, utca, házszám, emelet, ajtó, vagy Pf):
4. Építési helyszín adatai a)
címe (település, utca, házszám):
b)
helyrajzi száma
5. Kivitelezés kezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél) 200 év hó 6. Kivitelező (vállalkozó) adatai: tevékenysége kezdetekor F a) neve (elnevezése): b)
nap végén F
címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó, vagy Pf): c) vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: A cégkivonat vagy vállalkozói igazolvány egyszerű másolatát a bejelentéshez mellékelni kell! d) adóazonosító száma: 7. Felelős műszaki vezető adatai: tevékenysége kezdetekor F végén F a)
neve (elnevezése):
5
b)
címe (irányítószám, utca
település,
házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) névjegyzéki száma: FMV8. Építési műszaki ellenőr adatai: tevékenysége a)
kezdetekor F
végén F
neve (elnevezése):
címe (irányítószám, település, utca házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) névjegyzéki száma: MEA Közbeszerzésekről szóló többszörösen módosított 2003. évi CXXIX törvény hatálya alá tartozó építési munkák esetén kitöltése kötelező, egyéb esetben ha van építési műszaki ellenőr, az adatszolgáltatás megadása önkéntes, ha nincs, kérjük a rovatokat kihúzni. 9. Kivitelezési dokumentáció készítőjének adatai: tevékenysége kezdetekor F végén F b)
a)
neve (elnevezése):
címe (irányítószám, település, utca házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) névjegyzéki száma: ME10. Tervellenőr adatai: tevékenysége kezdetekor F b)
a) b) c)
végén F
neve (elnevezése): címe (irányítószám, település, utca házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): névjegyzéki száma: ME-
11. Nyilatkozatok 11.1
Az építtető (beruházó), mint adatszolgáltató nyilatkozata: Kijelentem, hogy az adatbejelentésben közöl adatok a valóságnak megfelelőek.
……………………….. adatszolgáltató aláírása Kelt:
200
év
6
hó
nap
2. melléklet a … előterjesztéshez A Kormány ………………………….. határozata az építésfelügyeleti ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében az építésfelügyelők létszámának megállapításáról 1. A Kormány az építésfelügyeleti ellenőrzés hatékonyságának javítása céljából (az építési szabálytalanságok visszaszorítása, a folyamatos ellenőrzések megteremtése, az építést szabályozó jogszabályi rendelkezések hatékonyabb érvényre juttatása, valamint a feketemunka kifehérítése érdekében) elrendeli, hogy 2008. január 1-től az építésfelügyelet regionális közigazgatási hivatalonként legalább 6 fővel működjön. Felelős: Határidő:
önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2008. január 1.
2. A Kormány évente felülvizsgálja, hogy az építésfelügyelet hatékonyan működik-e. Felelős: Határidő:
önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2009. január 1-től kezdve folyamatos, a költségvetési tervezéssel egyidejűleg
1. Az építésfelügyeleti tevékenység jogi kereteinek újraszabályozása A rendelet hatálya kiterjed az építőipari kivitelezési tevékenység végzésére, a felhasznált építési termékek és a kivitelezésben résztvevők ellenőrzésére, továbbá a kivitelezés megkezdésére irányuló bejelentésre és az ezekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatására. Az építésfelügyeleti hatóság éves munkaterv alapján hivatalból vagy más közigazgatási szerv megkeresésére jár el. Az építésfelügyeleti hatóság feladata: ellenőrzések és hatósági eljárások lefolytatása; eszközei: építésfelügyeleti intézkedések foganatosítása, építésfelügyeleti bírság kiszabása. Az építésfelügyeleti hatóság az eredményesség érdekében eljárásába bevonhat más ellenőrzésre jogosult hatóságot, illetve ezek eljárásában részt vehet. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentést az építtetőnek elektronikus úton az építésfelügyeleti hatóságnál kell előterjesztenie. A jogszerű bejelentést az építésügyi hatóság hallgatással veszi tudomásul. Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a bejelentés nem elégíti ki a rendeletben előírtakat, vagy a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek. Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a kivitelezés az Étv. 46. § (5) bekezdésében foglaltak megsértésével, vagy más módon az állékonyságot, az életet, az egészséget, és a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti a helyszínen meghozott végzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, majd azonnal végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (5) bekezdése tárgyában a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig folytathat helyszíni ellenőrzést.
7
Az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló külön jogszabály szerint meghatározott építésfelügyeleti bírságot szab ki. 2. Az építésfelügyeleti hatósági rendszer – létszámbővítéssel együttjáró – megerősítése Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 1998. január 1-től az építési tevékenységek ellenőrzése érdekében hozta létre az építésfelügyeleti intézményrendszert. Az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátását az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2007. január 1-től a regionális közigazgatási hivatal építésfelügyelőjére telepítette. Az építésfelügyeleti hatóság elkülönült szervezeti egység a regionális közigazgatási hivatal szervezetrendszerén belül. A felügyeleti rendszer megerősítésére és létszámbővítésre a mai napig nem került sor, 2006-ban Magyarországon teljes munkaidőben mindössze 10 építésfelügyelő dolgozott, további 10 főt csak részmunkaidőben foglalkoztattak e feladat ellátására. (Míg a szintén jelentős számú hatósági ellenőrzést lebonyolító Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget megerősítette az állam, addig az építésfelügyelet intézményének fejlesztése ismét elmaradt.) Az építésfelügyeleti ellenőrzések száma minimális: 2005-ben az országban építési engedély alapján megindult építkezések átlagosan 2,9 %-át ( 2349 épületet) ellenőrzött az építésfelügyeleti hatóság. A 2006. évi adatok feldolgozása folyamatban van, az azonban már most megállapítható, hogy az arány tovább romlott (az ellenőrzések száma az előző évi 1/3-ával csökkent, 2006-ban 1600 darab ellenőrzésre került sor!). Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések száma akkor lenne megfelelő, ha a kiadott építési engedélyek mintegy 50 %-a ellenőrizhetővé válna. 2005-ben 88 241 darab építési engedély kiadására került sor Magyarországon. Az építésfelügyeleti hatóság az építési engedély alapján megindult építkezések átlagosan mindössze 2,9 %-át, összesen 2349 épületet ellenőrzött. (A megyékben kiadott építési engedélyekhez viszonyítva a legkevesebb ellenőrzésre Veszprém- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben került sor, a legtöbb építésfelügyeleti ellenőrzést Nógrád megyében végezték.) Az ábra a 2005. évi építésfelügyeleti ellenőrzéseket mutatja be megyénkénti bontásban.
Az ellenőrzések száma a kiadott építési engedélyekhez viszonyítva (%) 7,5
6,9
8,0
6,5
7,0
4,0
1,6
1,1
2,2 2,2
1,6
2,0
1,8
1,3
2,0
1,2
1,0
8
Bp
Bács-
Békés
Baranya
Borsod
Csongrád
Győr
Fejér
Hajdú
Heves
Jász
Nógrád
Komárom
Pest
Somogy
Szabolcs
Tolna
0,0 Vas
Veszprém
5,0 3,0
0,0
Zala
6,0 4,0
2,9
2,3
1,8
4,7
4,6
4,4
Az ellenőrzések megoszlása a vizsgált épülettípusok között a következő volt: 1470 darab lakóépület, 40 darab üdülő, 61 darab intézmény és 154 darab egyéb épület. Összesen tehát 2349 épületet vizsgált meg a hatóság.
A vizsgált épületek fajtái 2005. egyéb 9%
intézmény 4% üdülő 2%
lakó 85%
Megállapítások, hiányosságok (összes épületnél) 52,5%
eng-nek megfelelő
69,4%
műsz.vezető van szerkezeti hiba
13,8%
egyéb hiba
14,2%
megfelelőség ig. nincs
9,4% 15,0%
kiviteli terv nincs 3,3%
kivitelezés leállítása saját intézkedés
9,0% 22,9%
I. fok megkeresése 0%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
A fenti táblázat a 2005. évi ellenőrzések tapasztalatait összegzi. A diagramból az derül ki, hogy az építőipari kivitelezések közel egyharmadát nem irányította felelős műszaki vezető. A kiviteli terv a vizsgált építési tevékenységek 15%-ában hiányzott. A felügyelet a vizsgálatok 13,8%-ában szerkezeti, 14,2%-ában egyéb hibát észlelt. Az építménybe beépített építési célú termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) megfelelőség-igazolása a vizsgált építkezések közel egyharmadában nem állt rendelkezésre.
9
Az építésfelügyeleti hatóság által foganatosított intézkedések 2005-ben: Az építésfelügyeleti hatóság az építkezések - 3,3%-át leállította, - 9%-ban saját hatáskörben egyéb módon intézkedett, - 22,9%-ban a további szükséges intézkedések megtétele érdekében megkereste az elsőfokú építésügyi hatóságot. Az ellenőrzések csekély száma ellenére a feltárt szabálytalanságok magas száma is azt támasztja alá, hogy meg kell erősíteni az építésfelügyeleti rendszert. Ez annál is inkább fontos, mert a növekvő számú építkezések szabályszerűségének hatékony állami ellenőrzése csak így biztosítható. A rendelkezésre álló nemzetgazdasági mutatók azt támasztják alá, hogy az építési szektor az egyik legdinamikusabban fejlődő ipari ágazat. Az építőipar egésze a 2006. évben 2.611,5 milliárd forint összegű termelést valósított meg. Az építőipar egésze a bruttó hazai termék átlagos 3,9%-os növekedését meghaladó mértékű, 4,8%-os növekedést ért el, ezzel az összes GDP növekedés 4,7%-át állította elő, amivel 7. helyen áll a GDP termelő szektorok között. Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési tevékenység megerősítése érdekében 2008. január 1-től regionális közigazgatási hivatalonként biztosítani kell azt, hogy 6 teljes munkaidőben foglalkoztatott – azaz a jelenlegi 10 teljes munkaidőben foglalkoztatott építésfelügyelő helyett összesen 42 – építésfelügyelő lássa el e tevékenységet. Az építésfelügyelet fent kifejtett megerősítése érdekében a regionális közigazgatási hivatalokban működő építésfelügyelők létszámát 32 fő építésfelügyeleti munkakörben foglalkoztatott köztisztviselővel kell kibővíteni. A regionális közigazgatási hivatalokon belül tehát megyénként 2-2 fő (a Közép-magyarországi régióban megyénként 3-3 fő) építésfelügyelőt kell foglalkoztatni. Az építésfelügyelet 32 fős bővítésének személyi és dologi kiadása megközelítőleg 210 millió forintba kerül az állami költségvetésnek, mert az egy fő építésfelügyelőre jutó összkiadás éves szinten 6, 5 millió forint. 1 fő építésfelügyelő személyi és dologi kiadásai Személyi kiadások Illetmény TB hozzájárulás Munkaadói járulék Ruha Bankszámlára utalás Egyéb Étkezés Gépkocsivezetési pótlék Egészségügyi hozzájárulás
5 078 972 Ft 3 645 200 Ft 1 057 108 Ft 109 256 Ft 73 600 Ft 2 000 Ft 60 000 Ft 54 000 Ft 57 808 Ft 20 000 Ft
Dologi kiadások Iroda, bérlet Papír Üzemanyag Gépkocsi fenntartás Posta Telefon
1 500 000 Ft 320 000 Ft 60 000 Ft 600 000 Ft 400 000 Ft 60 000 Ft 60 000 Ft
Összesen
6 578 972 Ft
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az építésfelügyeleti rendszer fejlesztésének forrásairól a 2008. évi költségvetés tervezésekor gondoskodik.
10
Az építési minőség védelme nemzeti érdek, hiszen az építmény a nemzeti kincs része és ezt sürgetik az uniós direktívák és elvárások is. Ennek érdekében meg kell valósítani az építésfelügyeleti hatósági tevékenység színvonalának emelését, hatékonyságának erősítését, és működőképességének javítását, az építésügy presztízsének növelését. Az építésfelügyeleti rendszer fejlesztésének szükségessége levezethető a Kormány programjából is. A Kormány programja értelmében „A szellemi örökség, az épített környezetünk, települési és tájarculatunk, a formatervezés és tárgykultúra szerves része a nemzeti kultúrának, és ennek megfelelő súlyt kell kapjon a kulturális igazgatásban.” A Kormány programjában foglaltakkal összhangban tehát az épített környezet megóvása és az építési minőség maradandó biztosítása érdekében tovább kell fejleszteni a hatósági ellenőrzések rendszerét, amely során nem csak az építésügyi hatóságok folytatnak le vizsgálatot, hanem más szervekkel összehangolt, a korrupció elleni küzdelemnek és a fekete munka kifehérítésének teret engedő, átfogó kontroll válik lehetővé. Ott, ahol az ellenőrzés megfelelő gyakoriságú, megfelelően következetes, és a végrehajtás minden esetben nyomon követhető és megvalósul, ott az állampolgárok építési jogbiztonsága, fegyelme, a szomszédjogok és közösségi érdekek biztosítása, érvényre juttatása is megfelelő. Az építési fegyelem megszilárdítása érdekében fokozni kell az építésfelügyeleti szankciók alkalmazását is, ezek között kiemelten az építésfelügyeleti bírság kiszabását, a bírságnak az építésfelügyeleti tevékenység színvonalának emelésére való „visszaforgatását”. Meg kell teremteni az építésfelügyelet eddiginél hatékonyabb, számban és eszközben megerősített rendszerét és a szervezetrendszernek a szükséges és elégséges számú ellenőrzések, vizsgálatok lefolytatásához megfelelő létszámmal való feltöltését. Kérem a Tisztelt Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2007. június „
” Dr. Lamperth Mónika
11
