JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 7/2004. /IV.30./ RENDELETE Az állatok tartásáról. Jászszentandrás község Önkormányzati Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. Évi XX. Törvény 44/A § /2/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja: I.
Fejezet
A rendelet hatálya 1. § /1/ E rendelet hatálya Jászszentandrás község közigazgatási területén kiterjed: a./ gazdasági haszonállatokra b./ verseny- és sportcélra tartott állatokra c./ vakvezető és jelző ebekre d./ a veszélyes és veszélyesnek minősített állatokra e./ kedvtelésből tartott állatokra f./ háziasított állatok gazdátlan egyedeire /kóbor állat/ g./ őrző-védő állatokra /2/ A rendelet hatálya kiterjed a/ azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik az /1/ bekezdés szerinti állatokkal rendelkezni jogosultak /a továbbiakban: állattartók/. b/ Minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik /3/ A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, az állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, nagylétszámú állattenyésztő és állattartó telepre a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek feladatainak ellátását szolgáló állatokra. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a./ gazdasági haszonállatok aa./ a nagyállatok: ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, szamár, bivaly, öszvér, ab./ a kisállatok: baromfi /tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, húsgalamb/, házinyúl, prémesállat / nutria, csincsilla, angóra nyúl, sarki és ezüstróka és görény, nyérc stb./
- 2 b./ őrző-védő eb: amelyet egyéni vagy a társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat feladatinak ellátása során alkalmaznak, vagy amelyek ilyen jellegű alkalmazását az őrzött intézmény vezetője igazolja, c./ vakvezető eb: amelyet erre a célra képeztek ki és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával láttak el. d./ jelzőeb: a halláskárosultak segítését szolgálja és ezt szakorvosi igazolás támasztja alá e./ kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat, rágcsálók, Magyarországon nem honos állat, stb. Kislétszámú állattartásnak illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM. r. I. melléklet 1.sz. függelékének 4.pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. II.
fejezet
Az állattartás általános szabályai 3. § /1/ az állattartó köteles: a./ az állatvédelmi, az állattartási, a környezet- és természetvédelmi, az építésügyi, a közbiztonsági, a közegészségügyi, valamint az állat-egészségügyi előírásokat betartani b./ Az állatot úgy tartani, hogy az ne zavarja a környezet nyugalmát (zaj, bűz, stb.) c./ biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket és gondoskodni az állat megfelelő biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról d./ gondoskodni az állat egészségének megóvása érdekében az állat-egészségügyi rendelkezések betartásáról, az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről. /2/ Az élelmiszer előállító egységekben e rendelet hatálya alá tartozó állatot tartani nem szabad. Egészségügyi intézmények, művelődési és gyermekintézmények, kereskedelmi szálláshelyek területére állatot bevinni csak az intézményvezető engedélyével lehet. 4. § /1/ Tilos állatot tartani a községrendezési tervben megjelölt területeken az alábbiak szerint: a./ kemping, üdülőtelep területén 2. § b./, c./, d./, e./ pontok kivételével b./ Mártírok út mindkét oldalán a Széchenyi és Rákóczi út közötti szakaszon nagyállat nem tartható. /2/ Tilos mindennemű állat legeltetése: a./ az /1/ bekezdésben foglalt közterületeken, valamint parkban, játszótéren, sportpályán, vásártéren. b/ a Rákóczi út, Mártírok út, Kossuth út belterületén, illetve a község központban.
- 3 /3/ Engedélyezett az egyéb belterületi utakon felügyelet mellett, a KRESZ mindenkori megtartásával mindennemű állat legeltetése a saját ingatlanát övező közterületen. 5. § /1/ Állattartás céljára szolgáló épületek egészségügyi intézmények, nevelési - oktatási, és egészségügyi intézmények (gyógyszertár) valamint élelmiszert előállító és vendéglátóipari üzemek telkének határától 20 m távolságra építhetők. /2/ Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek lakóépülettől az alábbi távolságra építhetők: db 2-ig 5-ig 10-ig 25-ig 50-ig 100-ig 200-ig
kisállat nagyállat ------------------------------------------------------------------------baromfi egyéb sertés egyéb 6m 8m 10 m 12 m
6m 10 m -
5m 10 m 13 m 16 m -
5m 10 m -
/3/ A község belterületén az 5. paragrafus /1/ bekezdése kivételével 5 db egyéb nagyállat és szaporulata 3 hónapos koráig, 25 db sertés és szaporulata 3 hónapos koráig, 200 db baromfi 50 db egyéb kisállat tartható a /4/ bekezdésben meghatározott kivétellel maximálisan a /2/ bekezdésben foglalt feltételek mellett gazdaságonként. /4/ Hulladékhússal táplált prémes és egyéb állat belterületen nem tartható. /5/ Külterületen bármilyen és bármennyi állat tartható a védőtávolságok, e-rendelet és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával. /6/ Kérelemre a szomszédok írásos beleegyezésével –számokban meghatározott- a rendelet 5.§. 3. bekezdésében meghatározott mennyiségtől a polgármester engedélyével el lehet térni. 6. § /1/ Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és állattartás során a 3.§. /1/ bekezdés a/ pontjában felsorolt rendelkezéseket folyamatosan betartani. /2/ Az állattartó köteles gondoskodni az állata megfelelő tartásáról és gondozásáról.
- 4 /3/ Híg trágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellen álljon élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi híg trágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakban biztonságos tárolásuk. 49/2001. (IV. 3.)Korm. rendelet §./6.1/ /4/ Istálló trágyát szigetelt alapú a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a híg trágyával azonos módon használható fel vagy a trágyára visszaöntözhető. 49/2001. (IV. 3.)Korm.r. §./6.2/ 1.bek. /5/ Az állattartás során keletkezett trágya és trágyalé, rovarok és rágcsálók a szomszédos ingatlan lakóit nem zavarhatják. Biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére, közterületre ne folyhasson át és a saját építési telket se szennyezze, a talajt ne fertőzze. /6/ Trágyalétárolót, trágyarakást a szomszédos telekhatártól, közterülettől min.5 méterre szabad elhelyezni. /7/ Az állattartás során keletkezett trágya és trágyalétárolóban történő elhelyezéséről és elszállításáról, mezőgazdasági területre való kijuttatásáról az állattartónak kötelessége gondoskodni. a./ trágyalevet, híg trágyát vagy a műszaki védelemmel ellátott trágyadepóban tárolt trágya felszínére vagy a területileg illetékes Növény és Talajvédelmi Szolgálat megvalósítási engedélye birtokában földterületre lehet kijutatni. b./ Trágya, trágyalé, hígtrágya földterületre való kihelyezése során a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.. /8/ Már meglévő régi ólakban, istállókban a szomszédos lakóházaktól mért távolság függvényében lehet állatot tartani, az egyéb feltételek biztosítása mellett. /9/ Már meglévő épületek, kifutók állattartásra történő igénybevétele esetén /átalakítása/ is alkalmazni kell az e- rendeletben előirt védőtávolságokat. /.10/ Az állatlétszám bármilyen okból csökken, azután csak az e rendeletben meghatározott mennyiségű állat tarható. /11/ Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani , köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. 7. § /1/ A polgármester – amennyiben jogszabály más hatóságot nem jogosít fel- az állattartást megtiltja, ha: a./ az állattartó a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik
- 5 b./ az állattartás körülményei felszólítást követően sem felelnek meg a jogszabályi, hatósági előírásoknak /2/ Az 1.bekezdésben meghatározott esetben az állat eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére gyepmester végzi el. Az ebtartás szabályai 8.§ /1/ A Jászszentandrási Önkormányzat belterületén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb három eb –és egyszeri szaporulata három hónapos korig –tartható. /2/ Ebeket tenyészteni az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XVIII. törvényben, az Állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. /V.28./ FM rendeletben, és a 64/1998. /XII.31./ FVM rendeletben foglaltak szerint lehet. /3/ Vakvezető és jelző-ebek kivételével, társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az eb tartáshoz szükséges a társbérlő, albérletbe adó, bérlőtárs előzetes, írásbeli hozzájárulása. /4/ A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról, és a tartás engedélyezéseinek szabályairól az 1998. Évi XXVIII. Törvény, és a 8/1999. /VIII.13./ Köm-FVM-NKÖM-BM e. r. rendelkezik. /5/ Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni, szomszédos ingatlanra bejutni, kerítés résein kiharapni ne tudjon. /6/ A telep, ház, lakás bejártán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. /7/ A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem szabad. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, vagy az ingatlan határait ne hagyhassa el. /8/ Ebet – kivéve ahol ezt önkormányzati rendelet tiltja - közterületen pórázzal lehet sétáltatni. /9/ Veszélyes és veszélyesnek minősített eb közterületen történő vezetéséről, felügyeletéről a /4/ bekezdésben foglaltak szerint kell gondoskodni. /10/ A vakvezető, őrző-védő és jelző-eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni: a./ egészségügyi, szociális, kulturális, nevelési és oktatási intézmények területére, kivéve, ha azt az intézmény vezetője engedélyezi. b./ játszótérre, egyéb zöldterületekre c./ piac és vásártérre d./ kegyeleti helyre
- 6 e./ ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe f./ vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe Bejelentési kötelezettség 9.§ /1/ az ebek, továbbá a veszélyes és veszélyessé minősített ebek bejelentési kötelezettségével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat az ÁeüSz. és a 35/l997. /II.26./ Korm. rend. határozza meg. /2/ Az eb tartója az ÁeüSz. 212. paragrafusának /1/ bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének 48 órán belül köteles eleget tenni. Egyéb előírások 10.§ /1/ Az ebtartó köteles az ebét úgy tartani, hogy az a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen. /2/ Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. /3/ Az ebet közterületen csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. Harapós ebet a marás lehetőségét kizáró, zárt szájkosárral kell ellátni. /4/ Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást, a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni. /5/ Az ebtartó köteles jogszabályban meghatározottak szerint az ebet saját költségére veszettség ellen beoltani, valamint féregteleníteni. /6/ A védőoltásban nem részesült ebet, - mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet- a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha a települési önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó ebtartót - szabálysértési eljárás megindítása mellett- január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de e felszólításnak az eb tartója nem tett eleget. Ebek eltávolítása 11.§
- 7
-
Ha az ebtartó az e rendeletben foglaltakat megszegi és írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb tartásának megtiltása esetén az eb eltávolításáról az ebtartó köteles gondoskodni.
Állati hulladék kezelése 12.§ /1/ Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről, annak tulajdonosa, illetőleg ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye szerint illetékes települési önkormányzat köteles gondoskodni. /2/ Állati hullát közterületen elhelyezni, elhagyni tilos. Közterületen elhullott állat tetemét is a tulajdonos köteles haladéktalanul az állatorvos rendelkezése alapján hullaemésztő verembe elhelyezni, illetve elszállítani. Közúton történt állat elhullását –ha annak tulajdonosa ismeretlen- a Polgármesteri Hivatalnál azonnal be kell jelentenie annak a lakosnak, akinek a lakó ingatlana előtt található. /3/ Az önkormányzat által fenntartott és üzemeltetett – Csordajárás út 025/8 hrsz alatti hullaemésztő verem szolgál az állati hulladék ártalmatlanná tételére. /4/ Elföldelni -a 71/2003. (VI.27.) FVM. rendeletben meghatározott szabályok szerint- az elhullott 50kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopós bárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz vagy állategészségügyi kockázattal jár. III.
fejezet
Vegyes és záró rendelkezések 13.§ Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki erendelet a./ a 3. § /1/ bekezdésének b./ pontjában b./ a 4. § /1/ és /2/ bekezdésben 5.§ /1/-/4/ bekezdésében c./ a 6. § pontjaiban d./ a 8. § /1/, /5/, /7/,/8/,/10/ bekezdésében e./ a 9. § /2/ bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget f./ a 10. § /1/ - /5/ bekezdésében meghatározott g./ 12.§ /1/-/2/ bekezdésében meghatározott állati hulladék kezelésére meghatározott rendelkezéseket megszegi
- 8 Hatálybalépés 14.§ /1/Ez a rendelet 2004. június 1-én lép hatályba. /1/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jászszentandrás Község Önkormányzatának Az állatok tartásáról szóló 13/2001. (VI.29.) számú rendelete.
Kelt: Jászszentandrás község képviselőtestületének 2004. Április 29-én megtartott ülésén.
Banka Ferenc sk. polgármester
Márkus Erika sk. jegyző
A kivonat hiteléül:
Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetésre került 2004.
hó
napján.
Márkus Erika jegyző
