Doboz Nagyközség Önkormányzatának 5/2009. /III.20./ rendelete az önkormányzat vagyonáról
Doboz Nagyközség Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Tv. 79. §-ának (2) bekezdés b) pontja, valamint a 80.§ (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint – figyelembe véve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII, törvény (továbbiakban Áht.) 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. Törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről: I.
Fejezet
Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya 1. §. (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve: a) az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát, b) az önkormányzat társulásba bevihető vagyonát, valamint c) a vállalkozásba bevihető vagyonát. (2) Önkormányzati vagyon: a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona, b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, értékpapírok, részesedések, valamint c) az önkormányzat pénzeszközei, követelései. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatának rendjére. Az önkormányzati vagyon csoportosítása 2. §. (1) Az önkormányzati vagyon a következőkből áll: a) törzsvagyonból b) egyéb vagyonból. (2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján a) forgalomképtelen b) korlátozottan forgalomképes, c) forgalomképes. (3) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
2 (4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás ( bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. (5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet. (6) Az Önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Az önkormányzat törzsvagyona 3. §. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet. 4. §. Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. A törzsvagyont az önkormányzat többi vagyonától elkülönítetten kell nyilvántartani. 5. §. (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik: a) helyi közutak és műtárgyaik (csatornák, hidak, járdák, buszvárók, kerékpárutak, parkolók); b) közterek, (köz)parkok, játszóterek és műtárgyaik; c) természetes vizek és közcélú vízilétesítmények; d) temető; e) köztéri műalkotások; f) körtöltés; g) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga; h) azok a vagyontárgyak, amelyeket a törvény vagy az önkormányzat rendelete annak nyilvánít. (2) A forgalomképtelen vagyon részletes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
6. §. (1)
Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik: a) közművek – kiemelt jelentőséggel a víziközművek és közmű jellegű létesítmények; b) intézmények épületei (művelődési, közgyűjteményi, oktatási, egészségügyi, szociális és sportintézmények, sportlétesítmények), középületek, ravatalozó; c) műemlékek; d) védett természeti területek;
3 e) muzeális emlékek, muzeális gyűjtemények, kulturális javak; f) műalkotások; g) azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon részletes felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképes vagyonná minősíthetők át abban az esetben, ha a feladat csökkenése vagy végleges megszűnése miatt indokolt. (4) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon az 5. § és 6. § (1) bekezdésébe be nem sorolt vagyon kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testület forgalomképesség szempontjából minősíti, ezt követően a vagyontárgyat a besorolásnak megfelelően nyilvántartásba kell venni. 7. §. A korlátozott forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: a) Közművek: víziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A víziközműveket az Önkormányzat az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben tulajdonnal rendelkezik). Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni. Az Önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az Önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza üzemeltetési, illetve szindikátusi szerződés alapján. b) Intézmények, középületek: az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át. c) Műemlékek: az Önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges. d) Védett természeti területek: az Önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges. e) Muzeális emlékek, kulturális javak: a muzeális emlékek és kulturális javak elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges. 8. §. A korlátozott forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselőtestület döntésének megfelelően, rendeletmódosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.
4 Az önkormányzat egyéb vagyona 9. §. (1) Az Önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába. (2) Az egyéb vagyon részletes felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
II.
fejezet
A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök 10. §. (1) A helyi Önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A Képviselő-testület – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is – felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati bizottságnak a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire. Vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás 11. §. (1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (2) Feltételekkel lehet értékesíteni – a 7.§-ban meghatározottak szerint – az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. 12. §. (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel értékhatártól függetlenül a Képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések: a) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése; b) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba; c) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása; d) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása; e) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása; f) gazdasági és non-profit társaság alapítása; g) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás; h) vagyontárgy vásárlása; i) vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése;
5 j) ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépjárművek adásvétele. (2) A polgármester dönt átruházott hatáskörben az alábbi esetekben: a) ingóvagyon értékesítése, hasznosítása, melynek nyilvántartás szerinti bruttó értéke nem haladja meg a 100.000,- forintot, intézményi vagyon esetében az intézményvezető kezdeményezésére; b) ingatlanvagyon esetében a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek hasznosítása, értékesítése; c) rövid lejáratú értékpapírok beváltása, illetve vásárlása a Képviselő-testület által eldöntött pályázatok finanszírozására vonatkozóan, a pályázati cél megvalósításához szükséges mértékig; d) az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötése; e) likviditási hitelfelvétel a hitelkeret mértékéig. (3) A polgármester a (2) bekezdés alapján hozott döntéseiről évente egy alkalommal tájékoztatja a Képviselő-testületet. 13. §. (1) Az önkormányzati vagyont érintő valamennyi ügyben a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél nyilatkozattételi jogát a polgármester gyakorolja. (2) A vagyongazdálkodás körében kötött szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. Ingyenes, vagy kedvezményes vagyonátruházás 14. §. (1) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet. (2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni a 7. §-ban meghatározottak szerint lehet. (3) Önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet: a) meghatározott céllal más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással közérdekű célra, c) közösségi célra alapítványi hozzájárulással. Vagyon elidegenítése 15. §. (1) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése – ha törvény kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a 10 millió forintot meghaladja. (2) Nem vonatkozik ez a rendelkezés: a) az értékesítési célt szolgáló dolgokra, b) a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra,
6 c) bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik, d) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan, c) korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonnak az Ötv. 80/A § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására, d) ingóvagyon értékesítése, hasznosítása, melynek nyilvántartás szerinti értéke nem haladja meg a 100.000,- forintot, intézményi vagyon esetében az intézményvezető kezdeményezésére; e) ingatlanvagyon esetében az értékesítésre szánt építési telkek hasznosítása, továbbá f) ha az ajánlattevőt arra valamilyen jogosultság (elővásárlási jog, vételi jog, előbérleti, előhasználati jog stb.) illeti meg; g) ha ez az ingatlanvagyon korlátozott hasznosíthatóságú (önállóan nem beépíthető, géppel nem művelhető). (3) A versenytárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályzatot a 4. számú melléklet tartalmazza. (4) Az önkormányzat – indokolt esetben – zártkörű versenytárgyalást is meghatározhat. A zártkörű versenytárgyaláson az önkormányzat által meghívott ajánlattevők vesznek részt. Az eljárásra a nyilvános versenytárgyalás szabályai az irányadók. (5) Az 5.000.000,- forint értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B § (1) bekezdés szerinti tartalommal közzé kell tenni a szerződés létrejötté követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik. A vagyon megterhelése 16. §. (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg. (2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 7. §-ban rögzítettek alapján, valamint az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján terhelhető meg. (3) Az Önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület kizárólagos joga. A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 17. §. (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be. Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható, az Önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető. (2) Az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. (3) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzése, elidegenítése és hasznosítása – a pénzügyi bizottság véleménye alapján – a képviselő-testület hatásköre. (4) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat: a) gazdasági társaságot alapíthat, vagy ahhoz csatlakozhat,
7 b) tulajdonjogát másra átruházhatja, c) vagyonrészének birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti, d) vagyontárgyát biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti, e) üzletrészének, részvényének és egyéb értékpapírjainak a hasznosítására szerződést köthet. (5) A vállalkozásba vitt önkormányzati vagyon esetén az önkormányzat, mint résztulajdonos képviseletét – eltérő képviselő-testületi döntés kivételével – a polgármester látja el. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. 18. §. (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 7. §-ban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be a vállalkozásba, valamint az intézmények és középületek, a védett természeti értékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt. 20. § (1) Az Önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető Békés Megyei Vízművek Zrt. tagjává vált. (2) Az Önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában. 21. § (1) Az Önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet. (2) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a Képviselő-testület hozza meg. Vagyonkezelési jog átengedése 22. §. (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonára önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló épületre. (2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel ruházható át jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban vagyonkezelő). A vagyonkezelői szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés a Képviselő-testület hatásköre. (3) A vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni a 15.§-ban meghatározottak figyelembevételével. A pályázat kiírását megelőzően a Képviselő-
8
(4)
(5) (6)
(7)
testület vagyonértékelést végeztet. A vagyonkezelői jogot valós értéken a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. A vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő személyi és szakmai felkészültséggel kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, továbbá az Ötv 80/A 0 (7) bekezdésében foglalt feladatok esetén a sajátos védettség szempontjait, illetve az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét. A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a 7. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni a vagyonkezelői jog átruházásánál. A Képviselő-testület a pályázati kiírást közzé teszi Doboz Nagyközség honlapján, valamint egy országos napilapban, és kifüggeszti a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. Az ajánlati dokumentáció tartalmi kelléke: a) részletes szerződési feltételek, b) a közfeladat-ellátással összefüggő követelmények, és az c) ajánlattételhez szüksége határidők. 23. §.
(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezhetik meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló az Ötv 80/A. § (5) bekezdésében meghatározott szervek. (2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. 24. §. A vagyonkezelő az Ötv 105/A. §. (6) és (7) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének teljesítéséről évente egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 15-ig köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet, a további kötelezettségeiről a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint. Követelések 25. §. (1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga: a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 20.000,- forinttól a Képviselő-testület joga, b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 20.000,- forint alatt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár a követelések egyedi nyilvántartás szerinti értékét jelöli. (3) A polgármester az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet. 26. §. (1) Követelésről csak akkor lehet lemondani, ha: a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
9 b) ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és a későbbiekben sem hajtható be; c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna; d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásra vonatkozóan bírói egyezség jött létre; e) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek; f) a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel, és ez bizonyított. (2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon 27. §. Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt, az 1991. évi XX. törvény 139.§ (2) a) pontjában szabályozott kivételekkel. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 28. §. (1) Az Önkormányzat a kötelező és vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. (2) Az alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, amit az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója, az intézmény azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket. (3) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja. (4) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás, valamint az alapító okirat rendezi. 29. §.
(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni. (2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) a jogszabályban rögzített tartalommal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.
10
Záró rendelkezés 30. § E rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályozásról szóló 22/2007. (XII.14.), 3/2000. (II.1.) és 1/1998. (I.27.) rendelettel módosított 9/1992. (XII.22.) KT rendelet hatályát veszti. Doboz, 2009. március 19. Hrabovszkiné Dandé Szidónia jegyző
Simon István Tamás polgármester
Ezen rendelet kihirdetése 2009. március 20-án megtörtént.
Hrabovszkiné Dandé Szidónia jegyző
5/2009. (III.20.) rendelet 4. számú melléklete
Vagyonértékesítés, vagyonkezelési jog átadása, vagyon használatának, illetve használati jogának átengedésére irányuló versenytárgyalási (pályázati, bírálati) szabályzata
I. Szabályzat célja és hatálya A szabályzat célja, hogy Doboz Nagyközség Önkormányzata vagyonának értékesítését, a vagyon feletti rendelkezés jogának átadását, a vagyon használatának, illetve használati jogának átengedését, valamint az előkészítéshez, és lebonyolításhoz kapcsolódó feladatokat szabályozza az ajánlattévőkre azonos feltételekkel, a nyilvánosság és esélyegyenlőség elvével összhangban. A szabályzat hatálya kiterjed: - minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervekre, akit az önkormányzat megbíz a versenytárgyalásban történő közreműködéssel, - a versenytárgyalási eljárásra, - az ajánlattevőkre. II. Általános előírások 1) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése – ha törvény kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a 10 millió forintot meghaladja. 2) A nyilvános versenytárgyalás lebonyolítására a Képviselő-testület jóváhagyását követően kerülhet sor a III. részben szabályozottak szerint. 3) A vagyon feletti vagyonkezelés jogának átadására, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedésére irányuló eljárást kezdeményező javaslat tartalmi követelményei: - vagyonelem részletes bemutatása (műszaki leírás, tulajdoni lap másolata stb) - az elidegenítés, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának átadása, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedését megalapozó szakmai szempontok, indokai, célszerűségi, gazdaságossági, költségvetési vagy egyéb kedvező hatások, illetve esetleges hátrányok, egyéb körülmények, tények, melyek megalapozzák a döntéshozatalt, - minimális ajánlati ár, mely egy évnél nem régebbi független értékbecslésen alapul, tartós használatba adásnál a javasolt futamidő, - az elbírálásnál javasolt prioritást, vagy prioritásokat és további értékelési szempontokat, illetve azok súlyozását.
2 III. A pályázat formája és főbb előírásai 1) A versenyeztetés során alkalmazható eljárások a) nyílt pályázat b) zártkörű/meghívásos pályázat c) árverés 2) Nyílt pályázatot kell kiírni, ha az ajánlattevők köre előre nem határozható meg, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma előre nem ismert. A nyílt pályázaton bárki részt vehet, aki a pályázat feltételeit elfogadja. 3) Zártkörű/meghívásos pályázat akkor írható ki, ha - a pályázat tárgyául szolgáló feladatok megoldása, illetve a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint a leghatékonyabb hasznosítással kapcsolatos feladatok megoldására a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé; - önkormányzati érdek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása indokolttá teszi; - a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek; - beruházások, felújítások esetén. 4) Árverést ingó és ingatlan vagyon értékesítése, hasznosítása céljából lehet kiírni.
A pályázat kiírása, meghirdetése 1) Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának átadására, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedésére vonatkozó pályázatokat a Képviselő-testület (a továbbiakban kiíró) írja ki. 2) A pályázat benyújtásának feltétele a pályázati dokumentáció megvásárlása. 3) A pályázat elbírálásánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat. - A pályázat elbírálásában nem vehet részt az a természetes személy, szervezet, illetve képviselőjük, aki maga az ajánlatokat benyújtó pályázó, vagy annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b.), a munkaviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja, más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja. - Az előző pontot kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat elbírálásában résztvevőtől nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése. - A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az előző pontokban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. - Az összeférhetetlenségi és elfogultsági kérdésben a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.
3 A pályázati felhívás 1) Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérő legalább három kiválasztott ajánlattevőt írásban közvetlenül értesít. 2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: - a kiíró megnevezését, - az érintett vagyonelem megjelölését, - a minimális ajánlati árat, tartós használatba adás esetén a futamidőt, - a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat, - a vagyon értékesítésére, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának átadására, a vagyon használatának, illetve használati jogának átengedésére vonatkozó fontosabb feltételeket, - az ajánlati ár megfizetésének határidejét, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat, - az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, - az ajánlattevőnek a szerződés teljesítését biztosító mellék-kötelezettségei megjelölését, - az ajánlati kötöttség időtartamát, - a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, - a pályázati ajánlatok bontásának helyét, módját és időpontját, - a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató személy nevét, címét, telefonszámát, továbbá információt az érintett vagyon megtekintésének lehetőségéről, - az érintett vagyonra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit, - azt, hogy milyen nyelven kell a pályázatot benyújtani, - a pályázati ajánlatok elbírálásának időpontját és az ajánlattevők értesítésnek módját, - a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, - a kiíró azon jogát, hogy a pályázatok felbontását követően az ajánlattevőket hiánypótlásra hívja fel, - annak rögzítését, hogy az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlat kidolgozásért, a pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségeket az ajánlat érvényességétől, illetve a pályázat eredményességétől függetlenül az ajánlattevőt terhelik, - a pályázat érvénytelenségének feltételeit, - a minimális ajánlati árat, a futamidőt. 3) A pályázati kiírásban fel kell hívni a pályázók figyelmét arra, hogy az érintett vagyon értékesítésére, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának átadására, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedésére kötendő szerződés tartalmából közérdekű adatnak minősül a név, lakcím, a vagyon megnevezése, azonosító adatai, a vételár összege, valamint a futamidő. Ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás és a pályázati ajánlatok módosítása 1) A pályázati felhívást a kiíró hagyja jóvá.
4 2) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, valamint a Dobozi Hírmondóban legalább 30 nappal a pályázati ajánlat benyújtásának határideje előtt hirdetmény formájában közzé kell tenni. 3) A pályázat meghirdetésének kezdő időpontja az önkormányzat honlapján történő megjelentetés időpontja (napja). 4) A kiíró a pályázati felhívás közzétételétől számított 30 naptári naptól rövidebb időtartamot nem határozhat meg az ajánlatok benyújtására. 5) A kiíró az ajánlattételi határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 naptári nappal meghosszabbíthatja. Ezt a tényt az indok megjelölésével a pályázati felhívás közlésével megegyező módon az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt legalább 5 nappal köteles hirdetmény útján közzé tenni. 6) A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidőt megelőzően visszavonni, erről a határidő lejárta előtt 5 nappal a pályázati felhívással megegyező módon köteles közlést kiadni. 7) A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg – a kiíró köteles az ellenértéket a dokumentáció ellenében visszafizetni. Ajánlati kötöttség 1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. 2) Az ajánlattevő köteles legalább 60 napos ajánlati kötöttséget vállalni. 3) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségek ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Ajánlati biztosíték, az ajánlatok benyújtása 1) A pályázati felhívásban az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez lehet kötni. Az ajánlati biztosíték összegét a kiíró határozza meg, amely maximum az ajánlati ár 10 %-a lehet ezer forintra kerekítve. 2) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha a pályázati felhívásban meghatározott visszafizetési határidőt elmulasztja, mely esetben a kamat mértéke a Ptk-ban meghatározott mindenkori késedelmi kamat. 3) A kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása, illetve az ajánlatok elbírálása után a pályázaton eredménytelen ajánlatot benyújtók részére a döntés közzétételét követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni. 4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, ha a szerződés megkötése a nyertes ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték összege a kiírót illeti meg.
5
5) Az ajánlattevők ajánlataikat legalább 3 példányban zárt, feladó nélküli borítékban kötelesek a benyújtásra nyitva álló időpontig és helyen az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani. A benyújtott ajánlatokból legalább egy példányt minden oldalon eredeti aláírással kell ellátni. Meghatalmazott esetén az köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát. 6) A kiíró a pályázat benyújtásáról a pályázat megnevezését, az átvétel helyét, időpontját tartalmazó átvételi elismervényt állít ki. Az ajánlatok felbontása 1) A polgármester a pályázat benyújtási határidejének lejártát követő 5 munkanapon belül a pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékot a Pénzügyi Bizottság előtt felbontja, erről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét, valamint az ajánlatot, az általuk felkínált vételárat, a megfizetés módját, és időpontját. 2) A bizottság a felbontást követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, erről tájékoztatja az érintett ajánlattevőket. 3) Érvénytelen az ajánlat, amennyiben - az ajánlattételi határidőt követően nyújtották be, - az ajánlattevőnek a kiíróval szemben lejárt tartozása van, - az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. Az elbírálás 1) Az ajánlatokat a Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi, és a polgármester e vélemény alapján terjeszti döntéshozásra a Képviselő-testület elé az ajánlatokat. 2) A pályázati ajánlatokat legkésőbb a bontást követő 15 napon belül véleményezni kell. 3) A véleményeket ajánlatonként alakítja ki, a bizottság ülésén erről részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság álláspontját ajánlatonként, és javaslatait, valamint összefoglaló értékelést. 4) A bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület a soron következő testületi ülésén bírálja el az ajánlatokat, amennyiben ez az elbírálás sikertelen 30 napon belül újabb testületi ülés megtartásával hozzák meg a döntést, melyről tájékoztatják az érvényes pályázattal rendelkező ajánlattevőket. 5) A kiíró vizsgálhatja az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére vonatkozóan, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti. 6) A kiíró a pályázati kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat.
6
7) A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek mellett a legjobb ajánlatot tette. 8) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha: - nem érkezett pályázati ajánlat, - kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, - egyik ajánlat sem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak, - a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről döntött. 9) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázati eljárás jogszabályt, vagy a jelen pályázati szabályzat előírásait sérti. 10) Ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, a pályázati eljárás teljes vagy részleges érvénytelenségéről a kiíró dönt az adott körülmények figyelembevételével. 11) Az érvénytelenségről a pályázati felhívás közlésével megegyező módon hirdetményt tesz közzé. 12) A pályázatok értékeléséről külön jegyzőkönyvet (értékelési jegyzőkönyvet) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a beérkezett ajánlatok számát, - a beérkezett ajánlatok rövid értékelését, - a bizottság véleménye alapján a kiíró állásfoglalása ajánlatonként, - a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait, - a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait, - az előnyben részesített ajánlatok esetében a vélemény indokait, - a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését, - egyéb a kiíró, Képviselő-testület által lényegesnek tartott körülményt, tényeket. 13) Az értékelési jegyzőkönyvet a polgármesteren kívül a bizottság elnöke írja alá. Az eredmény kihirdetése, a szerződés megkötése
1) A kiíró a pályázat eredményéről a döntést követő 15 napon belül tájékoztatja az ajánlattevőket. 2) A nyertes ajánlattevőt a kiíró a tájékoztatót követő 10 napon belül szólítja fel a szerződés aláírására. 3) Amennyiben a szerződéskötésre a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül a nyertes ajánlattevőnek felróható okból nem kerül sor, úgy a kiíró elállhat a szerződés vele történő megkötésétől, és jogosulttá válik a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel szerződést kötni. 4) A kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles 5 évig, de legalább a szerződés időtartamáig megőrizni. Harmadik személy számára a
7 betekintés nem engedélyezhető, ide nem értve az ellenőrzésre jogosult szerv, személy részére történő rendelkezésre bocsátást. 5) Az ajánlattevő a pályázat eredményéről szóló értesítés időpontjáig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és a kiíró által részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésre bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat, amennyiben ezt a tilalmat megszegi, a kiíró kizárhatja, illetve a szerződéskötéstől elállhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal való kapcsolattartásra. 6) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázatban résztvevőknek nem adhat.
IV. Árverés lebonyolítása 1) Az árverései hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a kiíró megnevezését, b) az érintett vagyonelem megjelölését (az árverésre kerülő ingatlan címe, helyrajzi száma, jelenlegi üzletköre, alapterülete, ingó dolog esetében annak megnevezése, darabszáma, egyéb jellemzői) c) kikiáltási összeget és az árverési előleg összegét (ingó dolog árverése során nem kötelező az előleg kikötése) d) azt a tényt, hogy az árverést megelőzően hol lehet jelentkezni az árverési előleg befizetése mellett e) az árveréssel kapcsolatban további információt szolgáltató szervezeti egység, személy nevét, címét, telefonszámát, továbbá információt az érintett vagyon megtekintésének lehetőségéről. 2) Az árverésen résztvevők köre: - a kiíró képviselője, képviselői, - árverésre jelentkezők vagy képviselőjük, amennyiben az árverésen való részvételi szándékukat az előleg megfizetésével igazolják, a meghatalmazott megbízását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, - az elővásárlásra jogosultak. 3) Az árverés vezetőjének feladatai: - gondoskodik arról, hogy az árverésen csak a szabályzatban rögzítet személyek vegyenek részt, - tájékoztatást ad az elővásárlási joggal rendelkezőkről, - ismerteti az árverésre kerülő ingatlan, ingó dolog legfontosabb adatait, - ismerteti a kikiáltási összeget, a licitlépcsők mértékét és felhívja az ajánlattevőket, hogy kézfelemeléssel jelezzék, ha tartják az ajánlatot, - folyamatosan közli, hogy ki tartja, és ki száll ki a licitálásból, - az árverést bezárja és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről, - intézkedik a visszafizetendő bánatpénzekről, - egyező ajánlat esetén jogában áll írásban bekérni az ajánlattevők végső legmagasabb ajánlatát,
8 -
ha további ajánlat nincs, a legmagasabb ajánlat háromszori kikiáltása után kihirdeti az árverés nyertesét, aki jogot szerzett a szerződéskötésre.
4) Az árverési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell - az árverezett ingatlan, ingó dolog megjelölését, - a kikiáltási összeget, és valamennyi ajánlattevő utolsó ajánlatát, - az árverés nyertesének nevét, címét, - azt a kötelezettséget, hogy a nyertesnek az árverés napjától számított, a kiírásban rögzített időn belül szerződést kell kötnie, illetve, ha a szerződéstől nem köti meg, a szerződéskötésre vonatkozó igényét a bánatpénzzel együtt elveszti.
