A... rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A ….. …. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 4. sz. Melléklet Épületek energetikai minőségtanúsítása

TNM 4 Szakmai tájékoztatóra, 2006 január 15.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az Energia Tanúsítvány (a továbbiakban ET) kiállítható egy épület egészére avagy az épületnek egy, a tulajdonviszonyok és a rendeltetés alapján egyértelműen körülhatárolható részére (például lakás, üzlethelyiség, a továbbiakban épületrész). 1.2. Az épületrészre kiállított ET tartalmazza az épület közös használatú tereinek (például előtér, lépcsőház) a tulajdoni hányad alapján az épületrészhez rendelhető adatait is. 1.3. Az épület valamennyi részéről rendelkezésre álló ET alapján az épület egészére vonatkozó ET kiállítható. 1.4. Az épület egészére vonatkozó ET adatai felhasználhatók az egyes épületrészekre vonatkozó elkülönített ET –k kiállítására. 1.5. Minden szempontból azonos épületrészek (pl. lakások azonos mérettel, tájolással általános szinten) minősítésénél az egy épületrészre készített tanúsítvány alapján a további épületrészek tanúsítványa kiadható.

2. AZ ET KIÁLLÍTÁSÁNAK CÉLJA 2.1. Az ET kiállításának célja annak megállapítása, hogy a) az adott épület(rész) és épületgépészeti rendszerek tényleges jellemzőivel és a 3. mellékletben rögzített éghajlati feltételekkel a 2. mellékletben előírt módszerrel számítva a 3. mellékletben előírt tervezési adatoknak megfelelő vagy ilyenek hiányában a szakma szabályai szerint megállapított fogyasztói magatartás mellett mennyi a fajlagos primer energiaigény; b) az a) szerinti számítás eredménye alapján az épület(rész) milyen energetikai minőségi osztályba tartozik; c) a tanúsító által javasolt üzemviteli-korszerűsítési megoldások egyenkénti és együttes megvalósítása esetén a 3. mellékletben rögzített éghajlati feltételekkel a 2. mellékletben előírt módszerrel számítva a 3. mellékletben előírt tervezési adatoknak megfelelő vagy ilyenek hiányában a szakma szabályai szerint megállapított fogyasztói magatartás mellett mennyi a fajlagos primer energiaigény; d) a c) szerinti számítás eredménye alapján az épület(rész) milyen energetikai minőségi osztályba tartozik. 2.2. A tanúsítvány és az energetikai minőségi osztályba történő besorolás tájékoztatásra szolgál, a 2.1. c) szerint javasolt korszerűsítés foganatosítására a megrendelőt nem kötelezi. 2.3. Egy adott energetikai minőségi osztálynak való megfelelés a kivitelezési szerződés tárgyát és/vagy anyagi támogatás feltételét képezheti.

2


3. A VIZSGÁLT ÉPÜLET(RÉSZ)RE VONATKOZÓ ADATOK 3.1. Az épület(rész)re vonatkozó adatok 3.1.1. Az épület(rész) geometriai adatai Az energiamérleg számításában szerepet játszó határoló- és nyílászáró szerkezetek befoglaló méretei, területe, a csatlakozási élek hossza fajtánként, továbbá a választott méretezési módszernek megfelelően (2. melléklet) a Felek döntésétől függően a benapozást akadályozó saját épülettagozatok, környező beépítés, növényzet vagy terepalakulatok adatai ellenőrzött dokumentáció és/vagy helyszíni felmérés alapján állapítandók meg. Részletes módszer választása esetén a benapozást akadályozó objektumok azokkal a szögekkel jellemezhetők, amelyek alatt éleik a vizsgált épület(rész) jellemző üvegezett felületeinek középpontjából láthatók 3.1.2. A határolószerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői A határolószerkezeteket a rendelkezésre álló ellenőrzött dokumentáció és a helyszíni szemle alapján kell azonosítani. Az ellenőrzött dokumentáció fogalma alatt a kiviteli tervek, megvalósulási tervek, felmérési tervek, építési naplók és az építkezés helyszínére szállított anyagok, elemek bizonylatai értendők. A hőátbocsátási tényező számításakor a minősítési iratokban, régebbi szerkezetek esetén katalógusokban, segédletekben megadott anyagjellemzők használandók. A szerkezeten belüli hőhidak (átkötő vasak, bordák…) hatását a szakma szabályai szerint kell figyelembe venni. A rétegrendek azonosítása történhet feltárással is. A hőátbocsátási tényező (eredő) értéke megállapítható műszeres vizsgálat alapján is. A műszeres vizsgálatot vagy feltárást a Felek bármelyike kezdeményezheti. Műszeres vizsgálaton alapuló eljárás elfogadására a Megrendelő nem kötelezhető, ha az eljárás az ET kiállításában 15 napot meghaladó késedelemmel járna. Feltáráson alapuló vizsgálat elfogadására a Megrendelő nem kötelezhető, ha az eredeti állapot öt napon belüli helyreállítása nem garantálható. 3.1.3. A hőhidak vonalmenti veszteségei A csomópontok, csatlakozási élek miatti veszteségek a 2..melléklet szerint (korrekciós tényező vagy vonalmenti veszteségtényező) számítandók. 3.1.4. A nyílászárók hőátbocsátási tényezői A nyílászárókat a helyszíni szemle alapján kell azonosítani. A hőátbocsátási tényező megállapításakor a minősítési iratokban, régebbi szerkezetek esetén katalógusokban, segédletekben megadott szerkezetjellemzők (filtrációs tagot nem tartalmazó hőátbocsátási tényező) használandók. 3.1.5. A sugárzási nyereség A transzparens szerkezetek össz-sugárzás átbocsátási vagy naptényezői a minősítési iratokban, régebbi szerkezetek esetén katalógusokban, segédletekben közölt adatokkal veendők figyelembe. A sugárzási nyereség a 2. mellékletben leírt számítási módszerek egyikével számítandó (a benapozási feltételek ellenőrzése alapján vagy a benapozási feltételek ellenőrzése nélkül, a 3. mellékletben közölt tervezési intenzitás adatokkal). A 2.1. a) és c) szerinti számításokat azonos módszerrel kell elvégezni.

3


3.1.6. A fajlagos hőveszteségtényező A fajlagos hőveszteségtényező értékét a 2. mellékletében közölt módszerrel kell számítani. Ennek során a sugárzási nyereség figyelembevételére egyszerűsített vagy részletes eljárás egyaránt alkalmazható a tanúsító döntése szerint, de a 2.1. a) és c) alatti számításokat azonos módszerrel kell elvégezni. 3.1.7. Légcsereszám a vizsgált épületben 3.1.7.1. A természetes szellőztetésű épületekben kialakuló légcsereszám becslése A vizsgált épületben a fűtési idényben kialakuló légcsereszám értéke a következő eljárások egyikével becsülhető: 3.1. táblázat. Lakóépületek légcsereszámának becslése szemle alapján (fűtési idény) Nyílászáró légáteresztése Vetemedett, rosszul illesztett ablakok, forgó működési módú ablakok

Rossz légzárású ablakok, műanyag vagy ép fakeretes ablakok

Jó légzárású ablakok

Nyílások elhelyezkedése Egy homlokzaton

Szintek száma 1-2 3-6 7-15 Több homlokzaton vagy 1-2 szellőzőkürtő 3-6 7-15 Egy homlokzaton 1-2 3-6 7-15 1-2 Több homlokzaton vagy szellőzőkürtő 3-6 7-15 Egy homlokzaton 1-2 3-6 7-15 1-2 Több homlokzaton vagy szellőzőkürtő 3-6 7-15

Korrekciós szorzó szél1) 1,20 1,30 1,60 1,30 1,40 1,70 1,10 1,20 1,40 1,15 1,25 1,50

Légcsereszám

1,00

0,5

0,7

0,9

0,5

0,6

1)

A korrekciós szorzó szabadon álló vagy az épített környezetből kiemelkedő magasabb épületek esetében alkalmazható.

A légcsereszám becslése az 50 Pascal nyomáskülönbségnél mért légcsereszám alapján: A tömörtelen határolószerkezeteken bejutó légáram a következő összefüggéssel számítható: .

Vin =

V ⋅ n50 ⋅ e

(3.1.) 2 . ⎡. ⎤ f V sup − Vex ⎥ 1+ ⎢ e ⎢ V ⋅ n50 ⎥ ⎣ ⎦ V in a spontán (filtrációs) légáram V sup a gépi szellőztetéssel befúvott légáram Vexn a gépi szellőztetéssel elszívott légáram n50 a légcsereszám 50 Pa belső-külső nyomáskülönbség mellett a légbevezető szellőző nyílások hatását is beleértve e és f szélvédettségi tényezők. 4


3.2. táblázat. Az e és f szélvédettségi együttható a tömörtelen határolószerkezeteken bejutó légáram számításához Különböző szélvédettségi fokozatokra Egy szélhatásnak Egynél több szélhatásnak vonatkozó e szélvédettségi együttható kitett homlokzat kitett homlokzat Nincs védelem: szabadon álló épületek, városközponti magas házak. 0,03 0,10 Közepes védelem: szabadon álló épületek fákkal vagy más épületekkel körülvéve, 0,02 0,07 külváros. Erős védelem: városközpontokban átlagos magasságú épületek, vagy erdőben lévő 0,01 0,04 épületek. f együttható 20 15 3.3. táblázat. Légtömörségi fokozatok az MSZ - EN 832 szabvány melléklete szerint

n50 légcsereszám [h-1] 50 Pa nyomáskülönbség mellett

Többlakásos épület

Családi ház

kevesebb mint 2 2 és 5 között több mint 5

kevesebb mint 4 4 és 10 között több mint 10

Légtömörségi szint magas közepes alacsony

Megjegyzés 1.: Az egylakásos és többlakásos épületek közötti különbség az adott térfogathoz tartozó külső határolószerkezetek jellemző különbségére vonatkozik. Megjegyzés 2.: Ha n50 kisebb mint 3 h-1 (nyitott légbevezető nyílásokkal) akkor az épület a természetes szellőzés szempontjából túlságosan tömör lehet. Ilyen esetben a szükséges légcsere ablakszellőzéssel biztosítandó. 3.4. táblázat. Természetes szellőzésű többszintes cellás épületek n [h-1] légcsereszáma szélvédettségi fokozattól és légtömörségtől függően Szélvédettségi fokozat

Nincs védelem Közepes védelem Erős védelem

Egynél több szélhatásnak kitett homlokzat Az épület légtömörsége Alacsony Közepes Magas 1,2 0,7 0,5 0,9 0,6 0,5 0,6 0,5 0,5

Egy szélhatásnak kitett homlokzat Az épület légtömörsége Alacsony Közepes Magas 1,0 0,6 0,5 0,7 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

3.5. táblázat. Természetes szellőzésű családi házak n [h ] légcsereszáma a szélvédettségi fokozattól és a légtömörségtől függően -1

Szélvédettségi fokozat Nincs védelem Közepes védelem Erős védelem

Az épület légtömörsége Alacsony Közepes Magas 1,5 0,8 0,5 1,1 0,6 0,5 0,7 0,5 0,5 5


3.1.7.2. Légtechnikai rendszerrel ellátott, mesterséges szellőztetésű épületek Mesterséges szellőztetés esetén a légcsereszám a légtechnikai rendszer adatai alapján a szakma szabályai szerint számítandó. Szakaszosan üzemeltetett légtechnikai rendszer esetén a légtechnikai rendszer üzemszünetének tartamára a természetes szellőztetésre vonatkozó légcsereszámot kell figyelembe venni. 3.1.8. A nettó fűtési energiaigény A nettó fűtési energiaigény a 2. mellékletben közölt módszerrel számítandó. A belső hőmérséklet a rendeltetésnek megfelelő, szabályozási iratban előírt vagy a szakma szabályai szerint meghatározott érték. Az időjárási adatokat a 3. mellékletben előírt értékekkel kell figyelembe venni. A légcsereszámot a vizsgált épületre a jelen melléklet 3.1.7. pontja szerint megállapított értékkel kell figyelembe venni. Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemző követelményértéke elő van írva, akkor a belső hőterhelést a rendeltetés alapján a 3. melléklet adataival kell figyelembe venni. Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemző követelményértéke nincs előírva, akkor az átlagos belső hőterhelést a személyek száma, a világítás és az egyéb berendezések adatai alapján, a használat szakaszosságát is figyelembe véve a szakma szabályai szerint kell számítani. A fűtési üzemvitel az épület rendeltetésének megfelelően szakaszosnak tételezhető fel, amennyiben a szakaszos üzemeltetés technikai feltételei (teljesítmény leszabályozására alkalmas szabályozás vagy vezérlés, a felfűtés többlet teljesítmény-igénye) biztosítottak. 3.1.9. A nyári túlmelegedés kockázata A transzparens szerkezetek össz-sugárzás átbocsátási vagy naptényezői a minősítési iratokban, régebbi szerkezetek esetén katalógusokban, segédletekben közölt adatokkal vehetők figyelembe. A társított szerkezetek hatása figyelembe vehető, amennyiben azok működésképesek. A sugárzási hőterhelés a 2. mellékletben leírt számítási módszerek egyikével számítandó (a benapozási feltételek ellenőrzése alapján vagy a benapozási feltételek ellenőrzése nélkül, a 3. mellékletben közölt tervezési intenzitás adatokkal). Egyszerűsített vagy részletes eljárás egyaránt alkalmazható a tanúsító döntése szerint, de a 2.1. a) és c) alatti számításokat azonos módszerrel kell elvégezni. .A belső hőterhelést illetően amennyiben az épület rendeltetése alapján a 3. melléklete közöl tervezési adatot, akkor az a mértékadó. Ha a vizsgált épület(rész) rendeltetése alapján ilyen adat a 3. mellékletben nem szerepel, akkor a tényleges adatokból (személyek száma, tartózkodási idő, világítás, technológia) a szakma szabályai szerint kell megállapítani a belső hőterhelés fajlagos értékét. A nyári túlmelegedés kockázatára vonatkozó számítás a 2. melléklet szerint hajtandó végre. 3.2. A fűtési rendszer 3.2.1. A hőtermelő azonosítása A hőtermelő adatai ellenőrzött dokumentáció, a készülék adattáblája, vagy az előzőek hiánya esetén a méretek, a gyártás éve és gyártmánykatalógus alapján határozandók meg, különös figyelmet fordítva az értelmezésre (névleges, illetve kiadott teljesítmény, esetlegesen minimális teljesítmény).

6


Megállapítandó a hőtermelő vízhőmérséklet szerinti besorolása (szokványos, alacsonyhőmérsékletű, kondenzációs). Az éves hatásfok becslésénél az esetleges túlméretezés hatását figyelembe kell venni. 3.2.2. Fűtési hálózat azonosítása A hálózat ellenőrzött dokumentáció és/vagy helyszíni szemle alapján azonosítandó. Egyértelműen meg kell határozni, hogy a rendszer a létesítmény mely részeit szolgálja ki, mely része állandó, illetve változó tömegáramú szakasz. Az elosztó hálózat adatait (vezetékek hossza, átmérője, hőszigetelése) helyszíni szemle alapján vagy ellenőrzött dokumentáció alapján kell megállapítani. A hőhordozó közeg hőmérsékletét a tervdokumentáció vagy az üzemeltető nyilatkozata alapján kell figyelembe venni. Az elosztó hálózat nyomvonalában lévő fűtetlen terek hőmérsékletét a szakma szabályai szerint kell meghatározni. Az elosztás hővesztesége az elosztó vezeték hossza, felülete, szigetelése, valamint a hőhordozó és a környezet közötti átlagos hőmérsékletkülönbség alapján számítandó. A keringtetés energiaigényét a helyszíni szemlén azonosított szivattyú adatai alapján kell számítani. Közös fűtési rendszerről ellátott épületrész minősítése esetén a hőtermelés, a keringtetés, a tárolás, az elosztó vezeték energiaigényét és veszteségeit az egész épületre meghatározott értékeknek a tulajdoni hányad alapján megállapított részével kell figyelembe venni. A fűtési rendszer részét képező hőtároló vesztesége a tároló mérete, hőszigetelése, a tárolt közeg és a környezet közötti átlagos hőmérsékletkülönbség alapján számítandó. 3.2.3. Fűtési rendszer szabályozásának azonosítása A hőszükséglet és a hőleadás pontatlan illesztéséből származó veszteséget a 2. melléklet szerint kell figyelembe venni. A szabályozók érzékelőinek és beavatkozó szerveinek típusát és működőképességét helyszíni szemlén azonosítani, illetve ellenőrizni kell. 3.2.4. Hőleadók azonosítása A hőleadók helyszíni szemlén azonosítandók. 3.3. A melegvízellátás 3.3.1. Hőtermelő azonosítása A hőtermelő (kazán, direkt fűtésű tároló) ellenőrzött dokumentáció és/vagy helyszíni szemle alapján azonosítandó. Adatai ellenőrzött dokumentáció, a készülék adattáblája, vagy az előzőek hiánya esetén a méretek, a gyártás éve és gyártmánykatalógus alapján határozandók meg. Indirekt fűtésű tárolós rendszernél azonosítandó a hőcserélő és helyszíni szemle alapján a fűtési vezeték mérete és hőszigetelése. A hőtermelő teljesítménytényezője és önfogyasztása minősítési iratból, régebbi készülékek esetén katalógusból vagy segédletből határozható meg. 3.3.2. A tároló azonosítása A melegvíztároló vesztesége a tároló mérete, hőszigetelése, a tárolt közeg és a környezet közötti átlagos hőmérsékletkülönbség alapján számítandó. 3.3.3. Az elosztó hálózat azonosítása Az elosztó hálózat és az esetleges cirkulációs vezeték adatait (vezetékek hossza, átmérője, hőszigetelése) helyszíni szemle vagy ellenőrzött dokumentáció alapján kell megállapítani. Az elosztás hővesztesége az elosztó vezeték hossza, felülete, szigetelése, valamint a hőhordozó és a környezet közötti átlagos hőmérsékletkülönbség alapján számítandó. Az ET tárgyát képező

7


épület(rész) fűtött helyiségeiben lévő melegvíz- és cirkulációs vezetékek lehűlése fűtőteljesítményként figyelembe vehető. A keringtetés energiaigényét a helyszíni szemlén azonosított szivattyú adatai alapján kell számítani. 3.3.4. Az adatok értelmezése Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemző követelményértéke elő van írva, akkor a nettó használati melegvízigényt a rendeltetés alapján a 3. melléklet adataival kell figyelembe venni. Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemző követelményértéke nincs előírva, akkor a nettó használati melegvízfogyasztást lehetőség szerint a mérők adatai vagy közüzemi számlák alapján kell megállapítani. Amennyiben ilyen módon megbízható adatok nem állapíthatók meg, akkor a szakma szabályai szerinti számítás alapján lehet a melegvízfogyasztást becsülni. Közös rendszerről ellátott épületrész minősítése esetén a hőtermelés, a keringtetés, a tárolás, az elosztóvezeték energiaigényét és veszteségeit az egész épületre meghatározott értékeknek a tulajdoni hányad alapján megállapított részével kell figyelembe venni. 3.4. A légtechnikai rendszer 3.4.1. A ventilátorok azonosítása A ventilátorok adatait helyszíni szemle és/vagy ellenőrzött dokumentáció alapján kell meghatározni. Indokolt esetben a térfogatáram és a nyomásviszonyok méréssel ellenőrizhetők. 3.4.2. Légkezelők azonosítása A légkezelők azonosítása történhet ellenőrzött dokumentáció, a készülék adattáblája, vagy az előzőek hiánya esetén a méretek, a gyártás éve és gyártmánykatalógus alapján. 3.4.3. Levegő elosztás A légcsatorna hálózat geometriai méreteit helyszíni felmérés és/vagy ellenőrzött dokumentáció alapján kell meghatározni. Ellenőrizendő a hálózat hőszigetelése és indokolt esetben tömörsége. Ha a tömörtelenség miatt a ventilátor munkapontját meg kell emelni, akkor az ebből eredő többlet energiaigény veszteségként számítandó. A CAV (Constant Air Volume) egységen beállított térfogatáram értéket ellenőrizni kell. 3.4.4. Szabályozás A légkezelők azonosítása során ellenőrizni kell az azokhoz tartozó szabályozó elemek típusát, beállításait, a szabályozási görbe megadását, az épületfelügyeleti rendszer különböző beállítási paramétereit és a szabályozó rendszer működőképességét. 3.4.5. Az adatok értelmezése Közös rendszerről ellátott épületrész minősítése esetén a hőtermelés, a légszállítás, a közös elosztóvezeték energiaigényét és veszteségeit az egész épületre meghatározott értékeknek a tulajdoni hányad alapján megállapított részével kell figyelembe venni. Amennyiben a vizsgált rendszer teljesítménye (térfogatáram, hőteljesítmény) a 3. mellékletben egyes rendeltetésekre megadott avagy a szakma szabályai szerint számított igényt meghaladják, akkor a túlméretezésből származó többlet energia igényt veszteségként kell tekinteni.

8


3.5. A gépi hűtés A hűtési rendszer elemeinek adatai ellenőrzött dokumentáció, a készülék adattáblája, vagy az előzőek hiánya esetén a méretek, a gyártás éve és gyártmánykatalógus alapján határozandók meg: Az elosztó hálózat a fűtési, illetve a légtechnikai rendszerek elosztó hálózataival megegyező módon azonosítandó. 3.6. A világítás A beépített világítás adatait helyszíni szemle és/vagy ellenőrzött dokumentáció alapján kell megállapítani. Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemző követelményértéke elő van írva, akkor a világítás nettó energiaigényét a rendeltetés alapján a 2. melléklet adataival kell figyelembe venni. Ha az adott épületre (épületrészre) rendeltetése alapján az összesített energetikai jellemző követelményértéke nincs előírva, akkor a világítási energiafogyasztást lehetőség szerint a mérők adatai vagy közüzemi számlák alapján kell megállapítani. Amennyiben ilyen módon megbízható adatok nem állapíthatók meg, akkor a szakma szabályai szerinti számítás alapján lehet a fogyasztást becsülni. A mesterséges világítás energetikai értékelését helyiségenként kell elvégezni. Az azonos megoldású és üzemeltetési módú világítási berendezések összevontan is értékelhetők. A világítás energetikai értékeléséhez dokumentálni kell - a helyiség rendeltetésének megfelelő, szabványban ajánlott megvilágítás értéket és a berendezés által szolgáltatott megvilágítás értéket, - a helyiség rendeltetésének megfelelő, szabványban előírt káprázás korlátozás mértékét (UGRL érték) és azt a korlátozást, amit a berendezés megvalósít. és ennek alapján a berendezés e szempontokból történő megfelelőségét. A mesterséges világítási megfelelőségét tanúsíthatják - a létesített állapotnak megfelelő olyan tervek, amelyek tartalmazzák a berendezés által szolgáltatott átlagos megvilágítás és káprázás korlátozás értékeit. - a berendezésre vonatkozó helyszíni mérések. Amennyiben a helyiség világítása nem felel meg a szabványban előírt követelményeknek, akkor az energetikai értékelés egy a célnak nem megfelelő villamos berendezés energiafogyasztására vonatkozik! Az épület mesterséges világítási berendezéseinek éves energiafogyasztása a W = Σ Pi tüi összefüggés alapján számolható. ahol:

(3.2.)

i - az épületben működő világítási berendezések száma Pi , kW - az i-edik világítási berendezés névleges teljesítménye igénye, tüi, h/év - az i-edik világítási berendezés éves üzemideje.

A mesterséges világítási berendezések villamos teljesítményigényét a fényforrások és a működésükhöz szükséges segédberendezések teljesítményigénye adja. A teljesítményigény meghatározása szempontjából a fényforrások két csoportba sorolhatók - a kisfeszültségű izzólámpák, kisfeszültségű halogén izzólámpák és kompakt fénycsövek csoportja, ezek külön segédberendezések nélkül üzemelnek, 9


- a másik a törpefeszültségű izzólámpák és a fénycsövek, kompakt fénycsövek, higanylámpák, fémhalogén lámpák és nagynyomású nátriumlámpák csoportja, amelyek segédberendezésekkel kiegészítve működnek.. A fénycsövek teljesítményigénye hosszuk és átmérőjük segítségével, vagy gyártmány és típusjelük alapján katalógusból vehető. Az előtét teljesítményigénye gyártmány és típusjelölés alapján katalógusból állapítható meg. A fényforrás és segédberendezés névleges teljesítményigénye a gyártmány és típusjelük alapján katalógusból vehető. A világítási berendezések névleges teljesítményigény meghatározásához helyiségenként a következők helyszíni megállapítása szükséges: 1. A helyiségben üzemelő világítási berendezések száma 2. Világítási berendezésenként - a fényforrások száma, névleges teljesítménye vagy gyártmánya és típusa, - a beépített előtétek vagy segédberendezések gyártmánya és típusa. A világítási berendezések várható üzemideje alapvetően függ a helyiség használati idejétől. 3.6. táblázat. A világítás üzemidőhányadának becslése A mesterséges világítás A helyiség természetes világítása

ablakkal párhuzamos csoportok-ban

kézi működtetésű

külön működtethető

0,7 – 0,9

nem működtethető külön

0,9 - 1

külön működtethető

0,85 – 0,95

rossz

0,95 - 1

nincs

nem működtethető külön -

jó

1

a természetes világításhoz illesztetten vezérelt

jelenlét érzékelővel vezérelt

a természetes világításhoz illesztetten és jelenlét érzékelővel vezérelt

0,4 – 0,7

0,7- 0,9

0,3 - 06

0,7 – 0,9

0,7- 0,9

0,5 – 0,8

0,8 – 0,9

0,7- 0,9

0,6 – 0,8

0,9 – 0,95

0,7- 0,9

0,65 – 0,85

-

0,7- 0,9

-

3.7. Aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerek Az aktív szoláris rendszerekből és a fotovoltaikus rendszerekből származó, a szakma szabályai szerint számított nyereségáramnak az adott épület(rész) energiaigényének fedezésére felhasznált hányada a felhasználás céljának megfelelő rendszer energiamérlegében a megújuló energiára vonatkozó primer energiatartalommal számolandó el. 10


Az adott épület(rész) energiaigényének fedezésére fel nem használt, más épületnek vagy hálózatnak átadott energia az energiahordozónak megfelelő primer energiatartalommal az adott épület összesített energetikai mutatójának számításakor nyereségként számításba vehető. 3.8. Az összesített energetikai mutató A vizsgált épület(rész) összesített energetikai mutatóját a 2. mellékletben leírt módon kell kiszámítani. Amennyiben a 2. és 3. mellékletek az adott esetre alkalmazható tervezési adatokat - összefüggéseket nem tartalmaznak, akkor a szakma szabályai szerint kell eljárni.

4. AZ ENERGETIKAI MINŐSÉG MEGÍTÉLÉSÉNEK VISZONYÍTÁSI ALAPJA 4.1. Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület(rész) összesített energetikai mutatójának és egy viszonyítási alapként szolgáló épület összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett aránya függvényében kell megítélni . A viszonyítási alap meghatározásának eseteit a 4.2. – 4.9. pontok tartalmazzák 4.2. Ha a vizsgálat tárgya egy teljes épület és az épület rendeltetése olyan, hogy az összesített energetikai jellemzőre van előírt követelményérték akkor az összehasonlítás alapja az azonos felület/térfogatarányú és azonos rendeltetésű épületre előírt összesített energetikai jellemző. A vizsgált épület rendeltetésének megfelelő belső hőterhelés, használati melegvízigény, világítási energiaigény adatokat a 3. melléklet szerint, egyéb adatait a tényleges állapotnak megfelelően kell figyelembe venni. 4.3. Ha a vizsgálat tárgya egy épületrész és az épületrész rendeltetése megegyezik az épület rendeltetésével és az épület rendeltetése olyan, hogy az összesített energetikai jellemzőre van előírt követelményérték akkor az összehasonlítás alapja az azonos felület/térfogatarányú és azonos rendeltetésű épületre előírt összesített energetikai jellemző. A vizsgált épületrész rendeltetésének megfelelő belső hőterhelés, használati melegvízigény, világítási energiaigény adatokat a 3. melléklet szerint, egyéb adatait a tényleges állapotnak megfelelően kell figyelembe venni. Az épületrészhez hozzászámítandó a közös terek energiaigényének a tulajdoni hányad aránya szerinti része. 4.4. Ha a vizsgálat tárgya egy épületrész és az épületrész rendeltetése különbözik az épület rendeltetésétől és az épület rendeltetése olyan, hogy az összesített energetikai jellemzőre van előírt követelményérték és az épületrész rendeltetése is olyan, hogy az összesített energetikai jellemzőre van előírt követelményérték akkor az összehasonlítás alapja az egész épülettel azonos felület/térfogatarányú és az épületrésszel azonos rendeltetésű épületre előírt összesített energetikai jellemző A vizsgált épületrész összesített energetikai mutatójának számításakor a rendeltetésének megfelelő belső hőterhelés, használati melegvízigény, világítási energiaigény adatokat a 3. melléklet szerint, egyéb adatait a tényleges állapotnak megfelelően kell figyelembe venni. 11


4.5. Ha a feladat egy olyan épület minősítése, amelyre az 1. melléklet nem tartalmaz összesített energetikai mutató formájában számszerű követelményt akkor a viszonyítási alapot a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer együttese képezi: - a fajlagos hőveszteségtényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1 mellékletben megadott követelményérték, - az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg, - a légcsereszám az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia, stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték, - a belső hőterhelés az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia, stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított érték, - a világítási energiaigény az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia, stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték, - a használati melegvízellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, stb.) alapján a szakma szabályai szerint számított szükséges érték és ezen igények kielégítésére az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer szolgál: - a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül, vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő, - a feltételezett energiahordozó földgáz, - a feltételezett hőtermelő alacsony hőmérsékletű kazán, - a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval, - a fűtési rendszerben tároló nincs, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül, vagy kívül való vezetése), - a vezetékek hőveszteségének számításakor a 70/55 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni, - a szivattyú fordulatszám szabályozású, - a melegvízellátás hőtermelője földgáztüzelésű alacsony hőmérsékletű kazán, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező, - 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van, - a tároló helye adottság (fűtött téren belül, vagy kívül), - a tároló indirekt fűtésű, - a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiséghőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáz tüzelésű kazánról táplálják, - a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni ugyanazokkal a paraméterekkel, mint amilyenekkel a tényleges berendezés rendelkezik. Ugyanebben az esetben a vizsgált épület összesített energetikai jellemzőjét a tényleges határolószerkezeteivel és fajlagos hőveszteségtényezőjével, a szakma szabályai szerint megállapított fogyasztói igényekkel, a tényleges épületgépészeti rendszerekkel és a 3. mellékletben megadott éghajlati adatokkal kell meghatározni. 4.6. Ha a feladat egy épületrész minősítése, és sem az épületrészre, sem a befogadó épületre az 1. melléklet nem tartalmaz összesített energetikai mutató formájában számszerű követelményt akkor a viszonyítási alap a teljes épületre a 4.5. szerint meghatározott összesített energetikai jellemző.

12


A vizsgált épületrész összesített energetikai jellemzőjét a tényleges határolószerkezeteivel és fajlagos hőveszteségtényezőjével, a szakma szabályai szerint megállapított fogyasztói igényekkel, a tényleges épületgépészeti rendszerekkel és a 3. mellékletben megadott éghajlati adatokkal kell meghatározni 4.7. Ha egy olyan épületrészt kell minősíteni, amelyre - rendeltetése alapján - van összesített energetikai jellemző formájában előírt követelményérték de ez az épületrész olyan épületben van, amelyre az 1. melléklet nem tartalmaz összesített energetikai jellemző formájában követelményt akkor a viszonyítási alap az épületrész felület/térfogat aránya és rendeltetése alapján megállapított összesített energetikai jellemző 1. melléklet szerinti követelményértéke. A vizsgált épületrész összesített energetikai jellemzőjének számításakor a rendeltetésének megfelelő belső hőterhelés, használati melegvízigény, világítási energiaigény adatokat a 3. melléklet szerint, egyéb adatait a tényleges állapotnak megfelelően kell figyelembe venni. 4.8. Ha egy olyan épületrészt kell minősíteni, amelyre nincs összesített energetikai jellemző formájában előírt követelményérték és ez az egység olyan épületben van, amelyre van összesített energetikai jellemző formájában követelmény akkor a viszonyítási alap az épületrésszel megegyező felület/térfogat viszonyú és a 4.5. pont szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer együttese A vizsgált épületrész összesített energetikai jellemzőjét a tényleges határolószerkezeteivel és fajlagos hőveszteségtényezőjével, a szakma szabályai szerint megállapított fogyasztói igényekkel, a tényleges épületgépészeti rendszerekkel és a 3. mellékletben megadott éghajlati adatokkal kell meghatározni 4.9. A 4.7. és 4.8. alatti esetekben az épületrész felület/térfogatviszonyának meghatározásakor a vizsgált épületrész és az épület többi része közötti határolásokat is figyelembe kell venni.

5. A MINŐSÍTÉSI OSZTÁLYOK 5.1. A vizsgált épület(rész) összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az épületrész minőségi osztályának betűjele és szöveges jellemzése az 5.1. táblázat szerinti. 5.1. táblázat. Minősítési osztályok A B C D E F G H I

<60 61 – 90 91 – 100 101 – 120 121 – 150 151 – 190 191 – 251 251 – 340 341 <

Energiatakarékos Követelménynél jobb Követelménynek megfelelő Követelményt megközelítő Átlagosnál jobb Átlagos Átlagost megközelítő Gyenge Rossz

5.2. A tanúsítvány összefoglaló lapjának mintája 13


14


6. AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGOT CÉLZÓ FELÚJÍTÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 6.1. Az ET kötelezően tartalmazza a minősített épület(rész) energetikailag hatékony, ésszerű felújítására vonatkozó javaslat(oka)t. 6.2. A helyszíni szemle alapján a tanúsítónak meg kell állapítania, hogy az adott épület(rész) primer energiafogyasztásának csökkentésére milyen ésszerű lehetőség kínálkozik. A mérlegelendő lehetőségek körébe tartozik (a teljesség igénye nélkül) az utólagos hőszigetelés, a nyílászárók tömítése vagy cseréje, társított szerkezetek alkalmazása, a hőtermelő készülék vagy az ahhoz tartozó egyes elemek (égő, szabályozók) cseréje, elosztó hálózatok és szerelvények hőszigetelése, hőleadók, ventilátorok, szivattyúk, fényforrások cseréje, energiahordozók cseréje. A javasolt felújítás nem vezethet állagkárosodási és egészségkárosodási kockázathoz és az épület, valamint az épületgépészeti rendszerek várható élettartamának figyelembevételével kell ésszerűnek lennie. 6.3. Meghatározandó, hogy a javasolt felújítás(ok) foganatosítása esetén a 3. melléklet tervezési adataival megadott vagy (annak hiányában) a szakma szabályai szerint számított fogyasztói magatartás szerint mennyi lenne az épület primer energiaigénye és milyen lenne a besorolása. 6.4. A tanúsítványban foglalt felújítási, intézkedési javaslat tájékoztató jellegű tanács, amely a tanúsítvány megrendelőjét semmire sem kötelezi!

7. A TANÚSÍTVÁNY TARTALMA 7.1. Az ET nyomtatott és elektronikus formában készítendő. 7.2. A tanúsítvány elektronikus formájáról és az azzal kapcsolatos adatkezelési szabályokról külön rendelet intézkedik. 5.2. Nyomtatott formában az ET a következő táblázatok szerinti adatokat tartalmazza (a táblázatok értelemszerű részei alkalmazandók a vizsgált épület(rész)ben lévő rendszereknek megfelelően, a sorok/mezők sokszorozásával a határolószerkezetek, hőtermelők, stb. számának megfelelően).

15


A tanúsító adatai Az épület(rész) azonosító adatai, rendeltetése (é)pületrész minősítése esetén a tulajdoni hányad) A tanúsítvány kiállításának időpontja: Határolószerkezetek Megnevezés Méretek Rétegterv

Azonosítás módja

Hőátbocsátási tényező

Hőhidak, csatlakozási élek Megnevezés Méretek

Azonosítás

Azonosítás módja

Vonalmenti veszteség

Nyílászárók Megnevezés, típus

Tájolás, benapozás

Társított szerkezet

Hőátbocsátási tényező

Méretek

Épület(rész) veszteségtényezője: Belső hőforrások (előírt vagy számított adat – utóbbi esetben tételesen): Becsült légcsereszám, a becslés módja: Épület(rész) nettó fűtési hőigénye: Fűtési rendszer Hőtermelő típus, elhelyezése, terhelési tényező

Energiahordozó

Azonosítás módja

Teljesítménytényező

Villamos energiaigény

Elosztóvezeték

Adatfelvétel módja

Hossza fűtetlen térben

Hőszigetelése

Hővesztesége

Keringtetés


Szivattyú típusa


Tárolás

Tároló mérete

Tároló hőszigetelése

Tárolási veszteség

Szabályozás Illesztési módja, üzemvitel veszteség Bruttó fűtési energiaigény (épületrész minősítése esetén a közös rendszerekre a tulajdoni hányad alapján):

16


Használati melegvízellátás Hőtermelő típus, Energiahordozó elhelyezése, terhelési tényező Elosztóvezeték Adatfelvétel módja

Azonosítás módja



Hossza fűtetlen térben

Hőszigetelése

Hővesztesége

Keringtetés


Szivattyú típusa


Tárolás

Tároló mérete

Tároló hőszigetelése

Tárolási veszteség

Víztakarékos szerelvények Melegvízellátás bruttó energiaigénye (épületrész minősítése esetén a közös rendszerekre a tulajdoni hányad alapján): Légtechnikai rendszer Rendszer megnevezése, névleges légszállítás, üzemeltetési menetrend Ventilátor típus Légszállítás Nyomáskülönbség Azonosítás módja


Hőtermelő típus, elhelyezése,

Energiahordozó

Azonosítás módja



Hővisszanyerő típusa

Hőmérsékletadatok

Légáram adatok

Adatmeghatározás módja

Hatásfok

Fagyvédelmi fűtés

Energiahordozó

Beépített teljesítmény

Üzemórák száma

Energiaigény

Légcsatorna fűtetlen térben

Légcsatorna mérete

Légcsatorna hőszigetelése

Szállított levegő hőmérséklete

Légcsatorna hővesztesége

Anemosztátok típusa

Anemosztátok beszabályozása

Azonosítás módja

Szabályozás módja

Villamos energiaigénye

Illesztési veszteségek Illesztési veszteségek

Légtechnikai rendszer bruttó energiaigénye (épületrész minősítése esetén a közös rendszerekre a tulajdoni hányad alapján):

17


Mesterséges hűtés Rendszer megnevezése, névleges légszállítás, üzemeltetési menetrend Ventilátor típus Légszállítás Nyomáskülönbség Azonosítás módja


Hőtermelő típus, elhelyezése,

Energiahordozó

Azonosítás módja



Kompresszor típusa

Névleges teljesítmény

Azonosítás módja



Kondenzátor típusa


Mosókamra

Szivattyú típusa

Azonosítás módja


Hővisszanyerő típusa

Hőmérsékletadatok

Légáram adatok

Adatmeghatározás módja

Hatásfok

Fagyvédelmi fűtés

Energiahordozó

Beépített teljesítmény

Üzemórák száma

Energiaigény

Légcsatorna fűtetlen térben

Légcsatorna mérete

Légcsatorna hőszigetelése

Szállított levegő hőmérséklete

Légcsatorna hővesztesége

Anemosztátok típusa

Anemosztátok beszabályozása

Azonosítás módja

Szabályozás módja

Villamos energiaigénye

Illesztési veszteségek Illesztési veszteségek

Mesterséges hűtés bruttó energiaigénye (épületrész minősítése esetén a közös rendszerekre a tulajdoni hányad alapján): Világítás Rendszer, üzemórák száma, csatlakozási érték Fényforrás Megvilágítás Szabályozás típusa

Azonosítás módja


Világítás bruttó energiaigénye Aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerből származó, az előzőekben figyelembe nem vett energia (épületrész minősítése esetén a közös rendszerekre a tulajdoni hányad alapján): Kapcsolt energiatermelésből származó, az előzőekben figyelembe nem vett energia (épületrész minősítése esetén a közös rendszerekre a tulajdoni hányad alapján): Az összesített energiamérleg Az összesített energetikai mutató Az épület felület/térfogat viszony A fajlagos hőveszteségtényező A fajlagos hőveszteségtényező követelményértéke Az összesített energetikai jellemző követelményértéke vagy A viszonyítási alap Az épület(rész) minősítése

18


Javasolt korszerűsítési megoldás(ok) A javasolt megoldás rövid műszaki leírása A javasolt megoldás hatása a bruttó energiafogyasztásra A javasolt megoldás hatása az épület besorolására Valamennyi javaslat egyidejű alkalmazásának hatása az épület besorolására

Mellékletek jegyzéke (rajz, fénykép, infra felvétel, mérési jegyzőkönyv, iratmásolatok….)

19

A... rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

Recommend Documents