Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
A ….. … rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek
1
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
1. A határoló-és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1.1. táblázat: A hőátbocsátási tényező1) követelményértékei
Épülethatároló szerkezet
A hőátbocsátási tényező követelményértéke U [W/m2K] Nehéz Könnyű határolószerkezet2)
Külső fal
0,45
0,35
Lapostető
0,25
0,20
Padlásfödém
0,30
0,25
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek
0,25
0,20
Alsó zárófödém árkád felett
0,25
0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett
0,50
0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)
1,60
1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium keretszerkezettel) Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 )Tetőfelülvilágító l tt
2,00
2,00
2,50
2,50
2,50
2,50
Tetősík ablak
1,70
1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu
3,00
3,00
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó
1,80
1,80
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal
0,50
0,40
Szomszédos fűtött épületek közötti fal
1,50
1,50
Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között
0,45 0,50
0,45 0,50
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 1)
A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható. 2) A besorolás alapja a szerkezet egységnyi homlokfelületére vetített fajlagos tömeg (1. Melléklet)
2
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
2. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3 ahol
W/m3K qm = 0,2 qm = 0,086 + 0,38 (ΣA/V) W/m3K W/m3K qm = 0,58
(2.1.)
ΣA = a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete V = fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)
A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandók a külső levegővel, a talajjal, szomszédos fűtetlen terekkel és fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében a 2.1. ábra szemlélteti. Fajlagos hőveszteségtényező qm (W/m3K)
qm = 0,086 + 0,38 ΣA/V
0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4 Felület/térfogat arány A/V (m2/m3)
2.1. ábra: A fajlagos hőveszteségtényező követelményértéke
3
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett, a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének követelményértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: Um = 0,38 + 0,086 V/ΣA (W/m2K)
(2.2.)
Um értéke a 2.2. ábráról is leolvasható. Átlagos hőátbocsátási tényező 2 Um (W/m K)
qm = 0,38 + 0,086 V/A Um = 0,38 + 0,086 V/ΣA
0,70
0,65
0,60
0,55
0,50
0,45
0,40 0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1
1,1
1,2
1,3
1,4
Felület/térfogat arány 2 3 A/V (m /m )
2.2. ábra: Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteségtényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet – ez a sugárzási nyereség számításával kell igazolni.
4
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
3. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények 3.1. Az összesített energetikai jellemző számértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke az alábbiakban közölt összefüggésekkel számítható illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében a számítási összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket. 3.2. Ha az épületben többféle rendeltetésű tér található és ezek mindegyikére különkülön az összesített energetikai jellemző követelményértéke elő van írva, akkor a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt illetően • vagy az a rendeltetésű térrész a mérvadó, amelynél nagyobb térfogatú más rendeltetésű térrész az épületben nincsen (jellemző rendeltetés) • vagy a különböző rendeltetésű térrészeknek térfogatarányosan átlagolt alapadatai és követelményei, a tervező döntése szerint. 3.3. Ha az épületben többféle rendeltetésű tér található és ezek között van(nak) olyan(ok), amelyekre az összesített energetikai jellemző nincs előírva, akkor • az épület egészére a fajlagos hőveszteségtényezőre (és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre) vonatkozó követelményeket kell kielégíteni, • a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt az épületnek arra a részére kell alkalmazni, amelyre a rendeltetés függvényében ezek elő vannak írva; a felület/térfogat viszonyt is erre a részre kell megállapítani.
5
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
3.4. Lakó- és szállásjellegű épületek Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3
kWh/m2a kWh/m2a kWh/m2a
EP = 110 EP = 74 + 120*(A/V) EP = 230
(3.1.)
250
EP (kWh/m 2a)
Összesített energetikai jellemző
A fenti összefüggéssel megadott értékek a 3.1. ábrából is leolvashatók.
200
150
100
50
0 0
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9
1
1,1 1,2 1,3 1,4
Felület/térfogat arány A/V (m 2/m3)
3.1. ábra: Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (nem tartalmaz világítási energia igényt)
6
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
3.5. Irodaépületek Az irodaépületek (egyszerűbb középületek) összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3
kWh/m2a kWh/m2a kWh/m2a
EP = 132 EP = 94 + 128*(A/V) EP = 260
(3.2.)
A fenti összefüggéssel megadott értékek a 3.2. ábrából is leolvashatók.
300
Összesített energetikai jellemző EP (kWh/m 2a)
250
200
150
100
50
0 0
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9
1
1,1 1,2 1,3 1,4
Felület/térfogat arány A/V (m 2/m 3)
3.2. ábra: Irodaépületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (világítási energia igényt is beleértve)
7
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
3.6.Oktatási épületek Az oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3
kWh/m2a kWh/m2a kWh/m2a
EP = 90 EP = 40,8 + 164*(A/V) EP = 254
(3.3.)
A fenti összefüggéssel megadott értékek a 3.3. ábrából is leolvashatók.
Összesített energetikai jellemző EP (kWh/m 2a)
300
250
200
150
100
50
0 0
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9
1
1,1 1,2 1,3 1,4 1,5
Felület/térfogat arány S A/V (m 2/m 3)
3.3. ábra: Oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (világítási energia igényt is beleértve)
4. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata 4.1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg.
8
Szakmai egyeztetést követően módosított változat 2005-11-18
4.2. Ha a rendeltetésszerű használattal együttjáró belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a 10 W/m2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel: ∆tbnyár ≤ 3 K nehéz épületszerkezetek esetében ∆tbnyár ≤ 2 K könnyű épületszerkezetek esetében A besorolás alapja a fajlagos hőtároló tömeg (1. melléklet)
9
