Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehet ségei a Tisza-mentén A tájhasználat váltás feltételei a vízgazdálkodásban és a támogatási rendszerben Szakmai konferencia és m helymunka 2013. március 27. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A konferencián elhangzottak alapján összeállított
Következtetések és javaslatok
„Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának helyi lehet ségei a Tisza-mentén – A tájhasználatváltás feltételei a vízgazdálkodásban és a támogatási rendszerben” címmel tartottunk szakmai konferenciát és m helymunkát 2013. március 27-én, Budapesten, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben. A rendezvényt a Szövetség az Él Tiszáért Egyesület és az MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központja szervezte a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával. A konferencia el adásai, a kapcsolódó Szelídvízország cím kiadvány a http://elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1403 lapról letölthet k. A konferencia egységes záródokumentumot nem fogalmazott meg, ezért az alábbiakban az el adók legfontosabb állításait, következtetéseit, javaslatait gy jtöttük össze a könnyebb áttekinthet ség és hasznosíthatóság céljából.
A vízgazdálkodás szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban1 • •
•
1
A Kárpát-medencét és a dél-európai térséget nagyobb mértékben sújtja a klímaváltozás, mint Európa többi részét. Várható klimatikus változások Magyarországon2: o N az átlagh mérséklet. o Er teljesebben jelennek meg a h hullámok. o A hideg h mérsékleti értékek el fordulása csökken. o Kis mértékben csökken az éves csapadékmennyiség. o Ritkul a csapadékos napok száma. o Nyáron csapadék csökkenés várható – sszel, télen és tavasszal inkább növekedés valószín . o A csapadékintenzitás jellemz en sszel n . o A száraz id szakok hosszabbak lesznek. o Várhatóan n nek az extrém szélsebesség-értékek. Magyarország vízmérlege er sen negatív3, ugyanis o hazánkba külföldr l érkezik 111,5 km3 víz; o csapadékként érkezik 53,96 km3; o elpárolog 52 km3;
Bencsik János el adása alapján. Szépszó Gabriella, Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter (OMSz): Az éghajlati széls ségek következ évtizedekben várható változásai a Kárpát-medencében. Rendkívüli id járási események – lehetséges társadalmi válaszok konferencia, 2013. március 24. 3 Simonffy Zoltán számításai. 2
–2–
•
•
o elvezetünk 6 km3-t; o külföldre távozik 117,5 km3; o az itt maradó víz összesen -4,04 km3. A vízveszteség megállításához és az id 5 járási széls5 ségekhez történ5 , lehet 5 ség szerinti alkalmazkodáshoz szükséges hosszú távú stratégiai megoldás kulcsai o a tájak adottságaihoz igazodó területhasználat és o az ezt kiszolgáló vízgazdálkodás. A Nemzeti Vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésr6 l és aszálykezelésr6 l4 cím7 konzultációs dokumentum is megállapítja: o o
•
•
•
•
4
Magyarországon, a nagy vízgazdálkodási rendszerek megépítésekor a területhasználati igények a gyors vízelvezetésen alapuló vízgazdálkodási módszereket helyeztek el8 térbe. A vízgazdálkodási szakemberek id8 ben jelezték, hogy a vizek visszatartása rendkívüli jelent8 ség9 feladat, de csak a közelmúltban vált világossá a politika és a területhasználat számára, hogy az elvezetésre koncentrált stratégia a klímaváltozás tükrében nem fenntartható!
Fontosabb akadályok a táji adottságokhoz igazodó területhasználat és gazdálkodás el: tt: o Elaprózott birtokszerkezet és óriásbirtokok egyidej; jelenléte. o A helyi közösségek kiszorulnak a helyi földek használatából. o A víz elvezetésére kialakított vízgazdálkodási infrastruktúra a víz visszatartására alig alkalmas. o A tájgazdálkodáshoz szükséges együttm; ködést ösztönz: támogatási rendszer és ennek hagyománya a gazdálkodásban hiányzik. A helyes vízgazdálkodási rendszer kialakítása azonban nem (csak) vízügyi kérdés! o A táji adottságokhoz igazodó területhasználat, az árterek újjáélesztése nemcsak a természetet, de a helyi közösségeket is gazdagítaná. o Mindehhez szükség lenne a földbirtokviszonyok rendezésére, a helyben él: k földhöz jutásának el: segítésére. o A földhasználati szabályozásnak, támogatáspolitikának, területés infrastruktúrafejlesztésnek, a természettel együttm; köd : gazdálkodást kellene ösztönözni. Az éghajlati sérülékenység területi különbségeiben o Magyarországon különböz: természet; , és eltér : okokra visszavezethet : területi egyenl: tlenségek figyelhet : k meg. o Az éghajlatváltozás során bekövetkez: hatásokra tovább mélyülhetnek a területi különbségek, ugyanis az egyes térségek más-más módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben. A 2012. december 18-án módosított, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyz: könyve végrehajtási keretrendszerér : l szóló 2007. évi LX. törvény új tartalmi és formai követelményeket határoz meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával (NÉS-sel) kapcsolatban: o „A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat el: készítésér : l az energiapolitikáért felel: s miniszter gondoskodik. Vidékfejlesztési Minisztérium, 2013. ! " # $ % & ' ( ! % ) *+ , ( - ./ 01 - 2 3 .24
–3– •
o „A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyl lés fogadja el.” Új tartalmi követelmények a NÉS-re: o az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmigazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése; o az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útiterv; o nemzeti alkalmazkodási stratégiai keretrendszer; o éghajlatváltozás megelm zését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek.
Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában5 •
•
5
A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseir m l alkotott állásfoglalásának néhány fontosabb tézise: o Minden „fenntarthatónak” szánt regionális beavatkozás során kikerülhetetlen a víz – élelmiszer – energia – társadalom kapcsolatrendszer folyamatos optimalizálása. o A mezm gazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában paradigmaváltás szükséges. o Az egységes víz-körforgalmat figyelembe vevm megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, amelyeknek a mezm gazdasági vízgazdálkodási beavatkozások szerves és nélkülözhetetlen részét kell, hogy képezzék, a Víz Keretirányelv javaslatainak megfelelm en. o Magyarországon a talaj az ország legnagyobb – potenciális – természetes víztározója. o A felszíni vizek „vízteste” mellett a felszín alatti vízkészlet és a talajnedvesség is víz. A talajban történm hasznos tározás túlnyomó részt a vízgyl jt m területen folytatott racionális és fenntartható talajhasználat függvénye. o A mezm gazdasági termelés jelenlegi és jövm beli fejlesztésének alapját a szakmai konszenzuson nyugvó közép (3-5 év) és hosszú távú (5-10 év) vízgazdálkodási tervek kidolgozása jelenti. Ez magába kell, hogy foglalja az agronómiai, ml szaki, technológiai, nemesítési, minm ségbiztosítási, környezetvédelmi, logisztikai, ökonómiai, marketing, vidékfejlesztési szempontokat, összefüggéseket egyaránt. o A vízkészlet minél nagyobb hányadát legyünk képesek raktározni a kedvezm tlen, vízhiányos idm szakokra. A vízvisszatartás valamennyi tényezm jét figyelembe véve kell kialakítani a térségi öntözési rendszereket. A Víz Keretirányelv végrehajtásához készített országos Vízgazdálkodási Tervbm l (VGTbm l) adódó feladatok: o 1042/2012. (II. 23.) Kormányhatározat: a 2009-ben készült VGT kihirdetése. o A) 2012. évi jelentés az Intézkedések végrehajtásáról az elsm VGT-ben vállaltak szerint
Kolossváry Gábor eln adása alapján. < = > ? @ A B @ C A ? D E F > G ? H I J G ? K L M E N F H O K PA ? K ? Q F I R M H S C H M R M A T K B E M C F U CK > F VL M Q A B Q W X @ J D M I A F Y CG B I Z M D H M K > A B K C [ CQ CK > A B @ C\ L ] ^ H G _ J @ @ ? K X @ J E @ F L D F A ? L J E F A ? K ? N F H N F H O K \ H L M E ` ab U c _ d ef gh d i j eik
–4– -
Jogszabályváltozások (a szerves és tápanyag terhelés csökkentése): 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet: „Helyes Mez gazdasági és Környezeti Állapot” vízvédelmi sávokra vonatkozó el írásait 2012. január 1-jét l kell alkalmazni. 2011. évi CCIX. törvény a víziközm¡ -szolgáltatásról. 1995. évi LVII. tv. (Vízgazdálkodási törvény): vízgazdálkodási bírság bevezetése (300.000 – 1.000.000 Ft). - Szerves és tápanyagterhelés csökkent projektek: mez gazdasági; ipari, kommunális. - Monitoringhálózat fejlesztése - Rekonstrukciós, rehabilitációs, revitalizációs projektek - Ivóvízbázis biztonságba helyezési projektek o B) A vízgy¡ jt -gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja folyamatban o C) 2013. Felülvizsgálat a vízgy¡ jt k jellemz ir l, környezeti hatásokról, gazdasági elemzésr l: folyamatban o D) A második VGT elkészítése - A KEOP 2014-2020 tervezési id szakra 1 MrdFt-ra pályázat • •
•
•
•
A víz-politikát integrálni kell a különböz szektor- és szakpolitikákba – a VKI-VGT intézkedéseket „le kell fordítani” a 2014. utáni támogatások „nyelvére”. Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2013-ban tette közzé a Nemzeti Vízstratégia konzultációs anyagát, melybe beépültek a korábban készült stratégiai anyagok is, o a Nemzeti Aszálystratégia, illetve o a Nemzeti Vízgazdálkodási, Öntözési és Aszálystratégia. A Vízstratégia célja o A vizek mennyiségi és min ségi védelmének, o a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, o a vizek többletéb l vagy hiányából ered káros hatások csökkentésének, megel zésének biztosítása. Id távja: o rövid távú teend k -2014 o középtávú teend k -2021 o hosszú távú teend k -2027 Magyarország vízpolitikai célkit¡ zései: o Felszíni- és felszín alatti vizeink min ségi és mennyiségi „jó állapotának” elérése és a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás a Vízgy¡ jt -gazdálkodási Terveknek és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltaknak megfelel en. o A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat, az aszály stratégia kidolgozása.
o p q r s t u s v t r w x y q z r { | } z r ~ x y { ~ t r ~ r y |
{ v {
t ~ u x v y v~ q y t u s } w | t y vz u | w { ~ q t u ~ v v v~ q t u s v { z } s s r ~ s } x s y w y t r } x y t r ~ r y { y { ~ { x
–5–
•
•
o Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezÒ gazdaság versenyképességének javítása. o A mezÒ gazdasági termelÒ k terheinek csökkentése, a termelésbiztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása. o A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elÒ segítése. o Az állam fokozott felelÒ ssége mellett és a vízbiztonság megteremtése érdekében az árvizek és belvizek kezelése során a megelÒ zés, a vizek lehet Ò ség szerinti visszatartása, a tározás növelése. o A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezÒ gazdasági gyakorlat végrehajtásának elÒ segítése. o Az állam szerepének er Ò sítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmÓ szolgáltatásban, a víziközmÓ vek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében (települési szennyvíz irányelv, ivóvízminÒ ség irányelv). o A vízügyi hatósági, felügyeleti tevékenység er Ò sítése, megfigyelÒ rendszerek, adatbázisok fejlesztése. o A közfoglalkoztatással ellátható vízgazdálkodási feladatok bÒ vítése, egységes ellátási rendszerének kidolgozásával a feladatellátás stabilitásának megteremtése. o A nemzetközi együttmÓ ködés er Ò sítése a vízgazdálkodás területén. o Az állami vízgazdálkodási feladatok mÓ ködési és fenntartási finanszírozása, egységes normatívák (munkanemenként és tevékenységenként fajlagos költségek) bevezetésével. A VM által gazdák körében végeztetett, nem reprezentatív felmérés szerint az okszerÓ tájhasználat legfontosabb akadályai: o Rossz támogatási rendszer o Információ hiánya o Érdektelenség a gazdálkodók részér Ò l o EgyüttmÓ ködés hiánya o Rövid távú gondolkodás o Rendezetlen birtokviszonyok o Történelem (gazdálkodói szokások) o Szakismeret hiánya o Érdekellentétek (földhasználói ellenérdekeltek) o Pénzhiány o Komplex szemléletmód hiánya A fentiekbÒ l adódó javaslatok az okszerÓ tájhasználat érdekében: o A vízkészlet-gazdálkodást stratégiai szintre kell emelni. o A vizek Magyarországon tartása. o Az elméletek helyett a gyakorlati megvalósíthatóság módját kell bemutatni. o ElÒ kell segíteni a szemléletváltozást. o A gazdálkodók képzése céljából fórumokat, szakmai egyeztetéseket kell szervezni,
¢ £ ¤ ¥ ¦ § ¨ ¦ © § ¥ ª « ¬ ¤ ¥ ® ¯ ° ¥ ± ² ³ « ´ ¬ ® µ ± ¶§ ¥ ± ¥ · ¬ ¯ ¸ ³ ® ¹ © ® ³ ¸ ³ § º ± ¨ « ³ © ¬ » ©± ¤ ¬ ¼² ³ · § ¨ · ½ ¾ ¦ ° ª ³ ¯ § ¬ ¿ © ¨ ¯ À ³ ª ® ³ ± ¤ § ¨ ± © Á ©· ©± ¤ § ¨ ¦ ©Â ² Ã Ä ® Å ° ¦ ¦ ¥ ± ¾ ¦ ° « ¦ ¬ ² ª ¬ § ¥ ² ° « ¬ § ¥ ± ¥ ´ ¬ ® ´ ¬ ® µ ±  ® ² ³ « Æ ÇÈ » É Å Ê ËÌ ÍÎ Ê Ï Ð ËÏÑ
–6– illetve ezekre nagyobb hangsúlyt fektetni.
A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as id szakának tervezési folyamata6
•
A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának iránya: o A Bizottság 2014-2020 id szakra vonatkozó KAP reform tervezete alapján, a KAP megújításának f céljai - a versenyképesség, - a fenntarthatóság és - a hatékonyság növelése. o Gyakorlati néz pontból: - Nem lesznek merev lehatárolások, tengelyek – a rugalmasság biztosítása érdekében. - A tagállamok húsz intézkedésb l álló csomagból válogathatnának majd, amelyeken belül tematikus alprogramokat lehet majd kialakítani. - A vidékfejlesztési támogatások „egy keret alá kerülnek” a strukturális alapokkal. - „Multi funding…” – lehet ség térségi komplex programok kidolgozására, - „Greening” lehet ség. A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program megtervezésének folyamata: o a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefügg aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat alapján az alábbi operatív programok tartoznak a VM-hez: - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) - Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közös tervezés. o Ezek alapján pontosítja a VM feladatait a vidékfejlesztési miniszter 5/B/2013. (III. 26.) utasítása. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) o szervezeti m ködését tekintve mind horizontálisan, mind vertikálisan építkezik, és o els sorban információs szolgáltatásokat nyújtva segíti a sokoldalú magyarországi vidékfejlesztést, illetve annak nemzetközi beágyazottságát. Az MNVH alulról építkez szervezetrendszerében 5 szintet lehet megkülönböztetni: o Alapszinten a falusi, kisvárosi települési csoportok aktív tagjai, o A második, a kistérségi, táji, járási szint o A harmadik szinten a megyék vannak o A negyedik szinten az MNVH szakosztályok o Az ötödik szinten az MNVH Elnöksége és Tanácsa
•
•
•
6
Mez szentgyörgyi Dávid el adása alapján. Ô Õ Ö × Ø Ù Ú Ø Û Ù × Ü Ý Þ Ö ß × à á â ß × ã ä å Ý æ Þ à ç ã èÙ × ã × é Þ á ê å à ë Û à å ê å Ù ì ã Ú Ý å Û Þ í Ûã Ö Þ îä å é Ù Ú é ï ð Ø â Ü å á Ù Þ ñ Ûß Ú á ò å Ü à å ã Ö Ù Ú ã Û ó Ûé Ûã Ö Ù Ú Ø Ûô ä õ ö à ß ÷ â Ø Ø × ã ð Ø â Ý Ø Þ ä Ü Þ Ù × ä â Ý Þ Ù × ã × æ Þ à æ Þ à ç ã ô à ä å Ý ø ùú í û ÷ ü ýþ ÿ ü ý
–7– •
Mind vertikális, mind horizontális felépítés tekintetében dönt fontosságú lesz a folyamatosan fejlesztend MAVIFIR, ami egy közös és egységes megjelenésre törekv Magyar Vidékfejlesztési Információs Rendszer. A tervezés eddigi feladatait a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjér l szóló 1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat rögzítette. A VM jöv beni feladatait jelölik ki: o 1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól; o 1143/2013. (III. 21.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól. Az Operatív Program 1. teljes verziója 2013. május 31-ére várható. Lényeges, hogy a Bizottság nemhivatalos közlése szerint 2014. átmeneti év lesz, azaz jöv év január 1-jét l nem fog tudni elindulni az OP végrehajtása. 8
8
•
8
8
•
• •
8
8
8
9
Vízvisszatartás az • •
s-Dráva Programban 7
A Kárpát-medence vízmérlege negatív, vízkészletünk évr l-évre fogy. A vízvesztés hátterében azonban nem csak o a csapadék mennyiségének változása; o a csapadék eloszlásának változása; o a globális éghajlatváltozás áll, hanem a o vízelvezetés is: ma évente 2-3 Balatonnyi vízmennyiséggel többet vezetünk le a medencéb l, mint amennyi ide érkezik. A vizek visszatartására a dombvidéki tározó nem megfelel megoldás, f képp azért, mert itt nagy vízfelület jön létre, tartani kell az üzemvízszintet, így a vizek hasznosítása alig lehetséges. Hasonló okok miatt nem jó megoldás a síkvidéki tározás (pl. Tisza-tó) sem. Az MTA Regionális Kutató Központ Kecskemét szerint a mai vízgazdálkodási helyzet a következ problémát veti fel: o „Ez a helyzet nem tesz lehet vé semmiféle olyan fejlesztést, aminek folyamatos vízigénye van. Nem lehet tehát felszíni vízkészletre alapozó vízigényes fejlesztést el irányozni, csak a felszín alatti készletek igénybevételére lehet számítani. Ez érvényes valamennyi Tisza-vidéki kistérségre, ugyanis óriási annak a kockázata, hogy a legnagyobb szükség (öntözési idény, vízisportok igényei, szennyezett vizek hígítása) idején marad igen csekély vízhozam a mederben, és kell elrendelni a vízkorlátozást.” A felszín alatti vízkészletek felhasználása odavezet, hogy sok helyütt a nyári id szakban rétegvizet vezetünk el. (További vízvesztés!) 8
8
• • •
8
8
8
8
8
• • 7
8
Hidrológiai eszközökkel a Kárpát-medencében a mez gazdaság és egyéb vízfelhasználás céljára vizet visszatartani nem lehet. 8
Molnár Géza el: adása alapján. ! " # $ % & ' ( ) * + $ ( , -. ! / + 0 1 2 3 4 0 5 6 157
–8– •
A vizek megtartása a kistáji vízkörforgásokban lenne lehetséges, melynek kulcseleme a szántók átalakítása mozaikos tájhasználattá minél több helyen, erd k telepítése. A Dráva mentén, a vízvisszatartás célterületén az elárasztás akadálya: o nem a település, o nem az infrastruktúra, o hanem: a tájhasználat. k
•
•
Az s-Dráva program keretében, a Korcsina mentén a kistáji vízkörforgás újraélesztése érdekében a következ feladatok elvégzése szükséges: o Ártér meghatározása. o Lehetséges medervonulatok felismerése. o Területi kompromisszum kialakítása. o A vízvisszatartására alkalmas tájszerkezet elemeinek: - mozaikos tagolt tájszerkezet; - erd k, rétek fasorok és szegélyek; - egészséges, önfenntartó vízrendszer; - kanyargó folyók, erek, tavak és laposok; kialakítása érdekében szükséges m szaki beavatkozások. l
k
k
m
Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze: a Zöld Pont rendszer8 •
Rövid agrárpolitikai kitekintés: az EU Közös Agrárpolitikája a piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé halad9: o 1960-1990: piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján o 1990-2013: a mennyiségek leválasztása („decoupling“) – támogatások a területek (hektár) alapján o 2014 - ?: a támogatások „célbajuttatása“ – az el állított közjavak alapján – közpénzeket csak közjavakért! Milyen közjavak lehetnek a mez gazdaságban? o Értékes beltartalmú, egészséges és biztonságos termékek el állítása, o a meg nem újítható nyersanyagok és energiaforrások takarékos hasznosítása, o a talajt, a vizeket és a leveg t érint környezeti terhelés csökkentése, o a talajpusztulás elleni védelem, vízkészletünk és a biodiverzitás meg rzése, o a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek a meg rizése. Hogyan m ködik a közjavak szolgáltatása? Az állam (mint a társadalom képvisel je) o 1. valamely környezeti érték el állítását „megrendeli” a gazdálkodótól (megrendelés) o 2. a gazdálkodó el állítja a környezeti értéket, azaz „ökológiai szolgáltatást” nyújt k
•
k
k
k
k
k
k
• •
m
k
k
k
8 9
Sipos Balázs eln adása alapján. Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013 ; < = > ? @ A ? B @ > C D E = F > G H I F > J K L D M E G N J O@ > J > P E H Q L G R B G L Q L @ S J A D L B E T BJ = E UK L P @ A P V W ? I C L H @ E X BF A H Y L C G L J = @ A J B Z BP BJ = @ A ? B[ K \ ] G F ^ I ? ? > J W ? I D ? E K C E @ > K I D E @ > J > M E G M E G N J [ G K L D _ `a T b ^ c d e f g c h i dhj
–9–
•
• •
(szállítás) o 3. Az állam a gazdálkodó számára ellentételezést nyújt (fizetés) A tájgazdálkodás o olyan gazdasági tevékenység, mely o a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célozza, o haszonvételekhez kapcsolt ökológiai szolgáltatások révén, o melyek anyagi ellentételezése a tevékenységek mérésén alapul. Ezen ökológiai szolgáltatások ellentételezésének hatékony módszere lehet a zöld-pontrendszer. Mi a „zöld-pont” rendszer lényege? o Mez gazdasági üzemeknél használható adatgy jt és kiértékel rendszer, o a környezetre gyakorolt hatás számszer sítésére; m velési áganként eltér indikátorlista + árasztásos tevékenységek. o Nincsenek el írások – nincsenek szankciók (szemben pl. az agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetések rendszerével). o Egyszer en betartható feltételrendszer segítségével; o jöv beni támogatási- és védjegy rendszerek megalapozója lehet. M köd jó példák: o Ausztria – Ökopunkt rendszer o Franciaország – Solagro Dialecte o Svájc – Suisse Credit Point rendszer Milyen szempontokat és indikátorokat vizsgálunk a hazai „zöld pont” rendszerben? o Tápanyag gazdálkodás nitrogén, foszfor, kálium mérleg; szervestrágya aránya o Talajvédelem nem szántott területek aránya; téli talajborítottság aránya o Vetésszerkezet növénytermesztés változatossága; pillangós növények aránya; kalászosok és kukorica aránya peszticidhasználat gyakorisága; az alkalmazott szerek o Növényvédelem veszélyessége o Természetes jellemz k és terek tájelemek területeinek aránya; átlagos táblanagyság o Energetika energiafogyasztás Az egyediség nem hátrány – a gazdálkodó tapasztalatai, a helyi adottságok alapján döntheti el, hogy milyen módszert alkalmaz a jobb környezeti teljesítmény érdekében. Közel azonos összes környezeti teljesítmény érhet el, eltér gazdálkodási gyakorlat mellett. Példa a kifizetésekre – az osztrák “Ökopunkt” rendszer: o Ökopontonként meghatározott a prémiumösszeg nagysága: o 10,70 EUR szántó- és zöldterületek esetén o 21,40 EUR tartós kultúrák esetén (mint pl. sz l , gyümölcsös) o A programba belép üzemnek ha-ként minimum 17 pontot kell elérni. o A vállalt kötelezettségeket 5 évig be kell tartani, az 5. év végén összeszámolják az
•
•
¡
¡
¡
¡
¡
¡
• • •
o p q r s t u s v t r w x y q z r { | } z r ~ x y { ~ t r ~ r y |
{ v {
t ~ u x v y v~ q y t u s } w | t y vz u | w { ~ q t u ~ v v v~ q t u s v { z } s s r ~ s } x s y w y t r } x y t r ~ r y { y { ~ { x
– 10 –
•
elért pontokat. o Amennyiben a belépési ponthatárhoz képest legalább 15 %-os visszaesést tapasztalnak, úgy az addig kifizetett támogatás 10-30 %-át vissza kell fizetni Feladatok a „zöld-pont” rendszer hazai elterjesztése érdekében: o Az eddigi hazai empirikus kísérletek folytatása. o Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába. o A rendszer kifizetési rendszerként való m ködésének tesztelése (VTT öblözetek, sDráva program). o A rendszer m ködéséhez szükséges képzési (szakképzési) és szaktanácsadási feltételek megteremtése. Ò
Ó
Ò
Az Integrált Tájfejlesztési (ILD) Program nagykör i gyakorlati tapasztalatai és a WATERISK projekt eredményei10 Ô
•
Ò
El zmények – a tájgazdálkodás nagykör i gyakorlati tapasztalatai: o 1998: els tanulmánytervek o 2000-t l rendszerszer tájgazdálkodási programok o Kubikgödör rehabilitáció o Hullámtéri fok-rehabilitáció (Anyita-tó) o Hullámtéri legeltet állattartás felújítása o Mentett oldali ártéri tájgazdálkodási tervezés o Integrált tájfejlesztési program (ILD)11 o WateRisk mintaterület12 Tanulságok a nagykör i gyakorlati tapasztalatok alapján: o Az ártéri tájgazdálkodás nem egy helyi hobbi, hanem a regionális megoldás. o Az ártéri tájgazdálkodás nem „természetvédelmi” program, hanem komplex gazdasági rendszer. o A vízgazdálkodás nem választható el a tájhasználattól. o A vízgazdálkodás problémái tájhasználat-váltással oldhatók meg. o A tájgazdálkodás lehet ségét a Természet kínálja, akadályait a Társadalom. Ártéri tájgazdálkodás: o Helyes vízgazdálkodás – Vizes helygazdálkodás Helyes vízgazdálkodás: o Természetes adottságokhoz igazodó. o Olyan vízgazdálkodás, ahol hely kell a víznek. o Olyan vízgazdálkodás, ami megoldja a problémákat. A Tisza vízgy jt jén a hegyvidékek csapadéktöbblete egyenlíti ki a medence Õ
Õ
Ò
Õ
Õ
•
Ò
Õ
• •
•
Ò
Õ
10
Balogh Péter elÖ adása alapján. www.ild.eoldal.hu 12 www.waterisk.hu 11
¢ £ ¤ ¥ ¦ § ¨ ¦ © § ¥ ª « ¬ ¤ ¥ ® ¯ ° ¥ ± ² ³ « ´ ¬ ® µ ± ¶§ ¥ ± ¥ · ¬ ¯ ¸ ³ ® ¹ © ® ³ ¸ ³ § º ± ¨ « ³ © ¬ » ©± ¤ ¬ ¼² ³ · § ¨ · ½ ¾ ¦ ° ª ³ ¯ § ¬ ¿ © ¨ ¯ À ³ ª ® ³ ± ¤ § ¨ ± © Á ©· ©± ¤ § ¨ ¦ ©Â ² Ã Ä ® Å ° ¦ ¦ ¥ ± ¾ ¦ ° « ¦ ¬ ² ª ¬ § ¥ ² ° « ¬ § ¥ ± ¥ ´ ¬ ® ´ ¬ ® µ ±  ® ² ³ « Æ ÇÈ » É Å Ê Ë Ì Í Î Ê Ï Ð ËÏÑ
– 11 – csapadékhiányát. • • • • • • •
Az Alföldön a rendszerszer csapadékhiány kimagasló napfénytartammal párosul: az árvíz arra való, hogy pótolja a hiányzó csapadékot. Az Alföld nem asztallap simaságú táj, és van eredend m ködési rendszere. Az árvízi víztöbbletnek VAN HELYE a tájban és VAN HELYE a vízháztartási mérlegben. Az erek és árterek hálózata arra való, hogy terítse és tározza az árvízi vízfelesleget. Téli / nedves félév víztöbblete arra való, hogy pótolja a nyári /száraz félév vízhiányát. A széls ségek növekedése miatt növelni kell a tájak vízpuffer kapacitását. Nem az a dolgunk, hogy levezessük, hanem hogy a gazdálkodásunkat igazítsuk az eredend m ködéséhez. Az árvízi víztöbbletnek VAN HELYE a tájban és VAN HELYE a vízháztartási mérlegben. A víznek NINCS helye a modernkori iparszer tájhasználatban: o Víztelen helygazdálkodás – Helytelen vízgazdálkodás Cél: a gazdálkodásunkat igazítsuk a táj eredend m ködéséhez! Vízmegtartó tájhasználat: o Nem a kisvizekb l, hanem a víztöbbletekb l. o Nem mesterséges víztestekben tározni, hanem táji vízvisszatartást kialakítani. o Nem a növényt öntözzük, hanem a tájat. A víz megtartása az alföldi táj m ködésében o a talajban o a növényzetben o alsó légkörben történik. A megoldás – ártéri tájgazdálkodás: o A meglév természetadta szinteknek vissza kell adni a természetadta funkcióját, o és azt használni / felhasználni; o az emberi infrastruktúrát a természeti infrastruktúrához kell igazítani. A tájhasználat váltás gátló tényez i13: o Értékrend – hamis tudás. o Érdekrend – idegen / küls / nem helyi érdekek vezérlik a tájhasználatot. o Szabályozási kényszerpályák - földhasználat (m velés, birtokviszonyok, parcellamintázat, támogatási rendszer, stb.) - vízgazdálkodási terén. Az ártéri tájgazdálkodástól várt eredmények: o Csökken a Természet terhelése – legalább helyi szinten védekezünk a fenyeget ökológiai katasztrófa ellen. Lehet vé válik életfeltételeink hosszú távú fenntartása. o A csökkentett terhelés mellett az új és korszer haszonvételeknek köszönhet en megn a táj jövedelemtermel képessége, a vidék megsz nik költségvetési teher lenni.
• • • •
•
•
•
•
13
http://www.ild.eoldal.hu/cikkek/fontosabb-eredmenyek.html × Ø Ù Ú Û Ü Ý Û Þ Ü Ú ß à á Ù â Ú ã ä å â Ú æ ç è à é á ã ê æ ëÜ Ú æ Ú ì á ä í è ã î Þ ã è í è Ü ï æ Ý à è Þ á ð Þæ Ù á ñç è ì Ü Ý ì ò ó Û å ß è ä Ü á ô Þâ Ý ä õ è ß ã è æ Ù Ü Ý æ Þ ö Þì Þæ Ù Ü Ý Û Þ÷ ç ø ù ã â ú å Û Û Ú æ ó Û å à Û á ç ß á Ü Ú ç å à á Ü Ú æ Ú é á ã é á ã ê æ ÷ ã ç è à û üý ð þ ú ÿ ÿ
– 12 – o Az EU csatlakozás szántó m velési ág változtatásának szükségéb l erényt kovácsolhatunk, ha a belvizes, alacsony érték területeket adjuk vissza a Természetnek. o A nem gazdaságos (EU korlátozott) gabona-hús termékszerkezetet min ségi (pl. bio) és munkaigényes hungarikumok el állításával váltanánk ki. o Növekedne a vidék önfenntartó/önellátó képessége. A nagyobb munkaer igény helyben biztosítaná a lakosság megélhetését. Az új lehet ségek jellegéb l adódóan a cigány lakosság is inkább találna kedvére valót. o A belvízveszély megsz nne, amennyiben a belvizes területeket vizes él helyekként hasznosítanánk. (Egyidej ökológiai és gazdasági hasznosság.) o A koncepció teljeskör alkalmazása esetén a hullámtér növekedésével az árvízveszély csökkenne, hiszen a szabályozottan szétterített ár csökkentené a vízmagasságot. o A vegetációs id szak óriási csapadékhiányát az ugyanakkor jelentkez nagyvizek visszatartásával ellensúlyoznánk – ahogy természetesen történne. o A mederben levonuló szennyezések ökológiai kártételeit jelent sen mérsékelné az elzárható ártér-hátország m ködtetése. o Újrateremt dnek az egykor legendás tiszai halgazdagság ökológiai feltételei. o Ez a tájhasználat a táj revitalizációját is jelenti. A természetközeli él helyek nagyarányú növekedése európai jelent ség példává emelné a Tisza-vidéket. 9
:
9
:
:
:
:
:
9
:
9
9
:
:
:
9
:
:
:
9
A fenntartható vízgazdálkodás érdekében alkalmazható közgazdasági szabályozóeszközök vizsgálata a Tisza-Marossszögben és a Hanyi-Tiszasülyi víztározó területén14 •
Szempontok a tájgazdálkodás célmeghatározásához: o A változékony küls feltételekkel szemben a stabilitás biztosítása. o A táj adottságainak, er forrásainak hatékony és meg rz használata; o amire sokszín értékteremtés épül. :
:
:
:
9
•
A tájgazdálkodás jöv képe stratégiailag helytálló, de a megnevezhet részletek a publikum számára nem vonzóak, vagy nem értelmezhet ek. Lehet-e rugalmas együttm ködések hálózatát el re tervezni? Ez csak folyamatos alkalmazkodás útján érhet el. A sikeres adaptációhoz kis, önmagukban is életképes, fenntartható változások kellenek. Közgazdasági konzekvencia: o Nem a leend tájváltozatok értékének összevetése a cél. o Van-e lehet ség alkuk megkötésére a víz- és mez gazdálkodás területén, amelyek el segítik az alkalmazkodást? Az adaptációhoz szükséges információkat az árak közvetítik – illetve közvetítenék, ha lennének. :
:
:
• • • •
9
:
:
:
:
:
:
• • 14
Amíg nincsen ára a kiegyensúlyozott termelési feltétek biztosításának, addig nincsen Ungvári Gábor el; adása alapján. ! " # $ % & ' ( ) * + , % ) ./ " 0 , 1 2 3 4 5 1 6 7 268
– 13 – • •
gazdálkodás: se víz, se agrár, csak tevékenység. A tájgazdálkodás: összehangolt víz- és mez gazdálkodás. Jelenleg a mez gazdasági termelést lehet vé tev szolgáltatások árait jellemz en eltusoljuk, hogy a nehéz helyzet mez gazdaságot versenyképesebbé tegyük. Ezzel pont a fejl dését akadályozzuk meg. A döntésekhez kell az árinformáció. Differenciálódásra van szükség, o eltér innováció kell a jó és a rosszabb adottságú területeken; o a sokszín ség visszahozása. Az EPI WATER projekt a Tisza-Marosszögben arra keresett választ, hogy az EU KAP 2014 utáni rendelkezései következtében várható 7%-os területpihentetés költségei o a gazdálkodók összessége számára együttm ködéssel csökkenthet -e; o hogyan lehet racionális az együttm ködés? o A kutatás eredményei szerint az együttm ködés haszna az alacsonyabb alkalmazkodási költségben jelentkezik. o A modellben a szántóm velésre kevésbé alkalmas területeken gazdálkodók nagyobb arányban pihentetik földjeiket, a jobb adottságú területeket m vel k pénzben váltják meg a 7%-os arányhoz szükséges területnagyságot. o A gazdálkodók elméletben tisztában vannak egy ilyen megoldás ésszer ségével. o A gyakorlati megvalósításhoz azonban az állam beavatkozása szükséges. o Az államnak olyan szabályozási megoldásokat kell alkalmaznia, amihez a tájról rendelkezésre álló lokális tudás hozzákapcsolható. Az EPI WATER Hanyi-Tiszasülyi tározó területén végzett kutatásának kiinduló feltételezései: o a tájgazdálkodásra a tározók lehetnek az alkalmas helyszínek; o a tározón belül rugalmasabban lehet a hozzáállás a m velési ág váltás lehet ségéhez. Eddigi f bb felismerések: o Az árapasztási szolgáltatás elismerése nélkül nem lehet hosszú távon csökkenteni a költségeket és környezeti hasznokat el állítani a tározók területhasználatának megváltoztatásán keresztül. o A jövedelem-pótlásra alapozott támogatás nem megoldás, mert a költségszint is számít: gazdaság fix költségei, munkalehet ség biztosítás, fejlesztés. o Az aktív nem-termelés megfinanszírozása nem racionális az állam számára. o Id t kell hagyni az alkalmazkodásra és sokkal több információt adni a gazdálkodást érint bizonytalanságok csökkentése érdekében. o Jelen helyzetben a területhasználat-váltás nem racionális alternatíva a gazdálkodók számára – a vízgazdálkodási költségek elismertetése azonban itt is jótékonyan hatna az okszer földhasználatra. o A kisajátítás nem megoldás, ellehetetleníti a gazdálkodókat, de pl. területcserével fenntartható a gazdasági tevékenység. A tározó használat jöv beni költségeit a területhasználat határozza meg. Ezt a költséget leghatékonyabban a tározó elhelyezésével és a tervezéskor megkötött területhasználati l
l
l
m
• • •
l
l
l
l
l
m
•
m
l
m
m
m
m
l
m
•
m
•
l
l
l
l
l
l
m
•
l
< = > ? @ A B @ C A ? D E F > G ? H I J G ? K L M E N F H O K PA ? K ? Q F I R M H S C H M R M A T K B E M C F U CK > F VL M Q A B Q W X @ J D M I A F Y CG B I Z M D H M K > A B K C [ CQ CK > A B @ C\ L ] ^ H G _ J @ @ ? K X @ J E @ F L D F A ? L J E F A ? K ? N F H N F H O K \ H L M E ` ab U c _ d e f g h d i j eik
– 14 – alkukkal lehet csökkenteni. •
A költségek csökkentése érdekében érdemes lehet a nyitási sorrendet és az egyes tározók területhasználatát összehangolni.
KEOP-támogatással zajló tájgazdálkodási projektek tapasztalatai15 • •
A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) cím KEOP projekt alapját az teremtette meg, hogy az árvízi tározók építése során a szabályozott meder egyegy pontján újra kapcsolat létesült a meder és ártere között. Tervezés alatt álló projektek: o Közép-Tisza: - Nagykunsági tározóval érintett tájgazdálkodási terület - Hanyi-Tiszasülyi tározóval érintett tájgazdálkodási terület - Tiszaroffi tározó o Fels -Tisza: - Beregi tározóval érintett tájgazdálkodási terület (belvízöblözet) - Cigándi tározóval érintett tájgazdálkodási terület (Bodrogközben) - Szamos-Krasznaközi tározóval érintett tájgazdálkodási terület - Törökéri tájgazdálkodási terület (Bodrogközben) A KEOP projekt támogatható tevékenységei (tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése): o Ártéri tájgazdálkodást szolgáló vízrendszer kiépítése. o A víz továbbvezetését biztosító, a tározó töltését keresztez m tárgyak, létesítend új csatornák, vízelvezet vápák kiépítése. o Meglév vízfolyások, erek rehabilitációja. o Vízkormányzó és keresztez m tárgyak létesítése vagy rekonstrukciója. o Halastavak vagy vizes él helyek kialakítása. o Állandó vízfelületek kialakítása kotrással, partrendezéssel. o Tájrendezés a kialakított m tárgyak, anyagnyer -helyek tájba illesztése. o A tájgazdálkodást szolgáló vízrendszer üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges eszközök beszerzése. o Monitoring rendszerek kiépítése. F bb pályázati feltételek, elvárások: o A tervezett projektet a gazdálkodók legalább 60 %-a támogassa. o Támogatási rendszer javaslat (gazdálkodók számára). o OVF (VIZIG) támogató nyilatkozata. o A kialakítandó vízrendszer biztosítsa a tározási id maximumát: - szántó: 2 hét - gyep: 1 hónap
•
•
15
Mozsgai Katalin el adása alapján. n o p q r s t r u s q v w x p y q z { | y q } ~ w x z } s q } q x { z
u z s } t w u x u} p x ~ s t r | v { s x uy t { v z } p s t } u u u} p s t r u ~ z y | r r q } r | w r x ~ v x s q ~ | w x s q } q x z x z } z ~ w
– 15 – -
vizes él hely: korlátlan Ñ
•
A területek intenzív mez gazdasági m velésbe vonásával megteremt dött az igény az ármentesítésre (folyószabályozásra), ami problémaspirált indított el: a területhasználat és vízgazdálkodás gondjait újabb problémákat generáló beavatkozásokkal igyekeztünk kiküszöbölni.
•
Mára látszik, hogy az alapvet en állami forrásból fenntartott bonyolult „hármas” (árvízvédelmi, belvíz-elvezet és öntözési rendszerek) m szaki infrastruktúra: o Drága: - üzemképesség érdekében fenntartási, üzemelési, rekonstrukciós források; - gazdálkodóknak további juttatások: belvízkár és aszálykár enyhítések közvetlen mez gazdasági támogatások szükségesek. o Sérülékeny: - üzemképessége a fenntartási, üzemelési, rekonstrukciós források rendelkezésre állásának függvénye. o Szociális jellege dominál - a mez gazdasági foglalkoztatottság fenntartása. Kérdés: Lehet a pénzügyi forrásokat társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból hatékonyabban optimalizálni? A nagykunsági, tiszaroffi, hanyi-tiszasülyi tározó vizsgálata alapján megállapítható: o Az árvizek visszatartása mellett a belvizek visszatartására is törekednünk kell! o A kevésbé belvizes évek jobb termésátlagot eredményeznek (gazdálkodói vélemény). o A nagym tárgyak gyakori használata kockázatos (VIZIG vélemény). o A f csatornákban folyamatosan rendelkezésre áll a gazdálkodáshoz szükséges vízkészlet. Környezeti „termékek” (szolgáltatások), melyeket a gazdálkodó állíthat el a tájgazdálkodás során: o talajpusztulás elleni védelem (globális környezeti probléma!) o stratégiai jelent ség vízkészletünk meg rzése (felesleges vizek tározása) o felszín alatti vizek pótlása (leszivárogtatás) o mikroklimatikus viszonyok javítása (éghajlatváltozás!) o tájkép javítása stb. Ezeket az ökológiai szolgáltatásokat az államnak ellentételeznie kell. Megoldandó f bb feladatok: o mélyfekvés területek (mélyárterek) több gazdálkodó tulajdonában lehetnek, ezért az együttm ködési hajlandóságot is el kell (pénzügyileg) ismerni, ösztönözni! o Tározható többletvizek nem minden évben állnak rendelkezésre, akár évenként változhat a helyzet (vs. jelenlegi AKG 5 éves periódus). o „Nemtermel ” évek elismerése (gazdálkodói elvárás, a gazdálkodással elérhet szint jövedelem biztosítása).
Ñ
Ò
Ñ
Ñ
Ñ
Ò
Ó
Ó
Ñ
Ñ
• •
Ò
Ñ
•
Ñ
Ñ
•
Ò
Ñ
Ñ
Ò
Ò
Ñ
Ñ
¡ ¢ £ ¤ ¥ ¦ § ¥ ¨ ¦ ¤ © ª « £ ¬ ¤ ® ¯ ¬ ¤ ° ± ² ª ³ « ´ ° µ¦ ¤ ° ¤ ¶ « ® · ² ¸ ¨ ² · ² ¦ ¹ ° § ª ² ¨ « º ¨° £ « »± ² ¶ ¦ § ¶ ¼ ½ ¥ ¯ © ² ® ¦ « ¾ ¨¬ § ® ¿ ² © ² ° £ ¦ § ° ¨ À ¨¶ ¨° £ ¦ § ¥ ¨Á ±  à ¬ Ä ¯ ¥ ¥ ¤ ° ½ ¥ ¯ ª ¥ « ± © « ¦ ¤ ± ¯ ª « ¦ ¤ ° ¤ ³ « ³ « ´ ° Á ± ² ª Å ÆÇ º È Ä É Ê Ë Ì Í É Î Ï ÊÎÐ
Ò
– 16 – o Vízvisszatartás id szakát ne sz kítse a gazdálkodási kényszer. o Táji elemek hasznosságának elismerése (fasorok, facsoportok, cserjések, zsombékosok stb.). Jelenleg ezeket ki kell mérni a mez gazdaságilag hasznos területb l, azaz a gazdálkodót a természetes él helyek irtására ösztönözzük.
Összeállította: Kajner Péter
[email protected]
Ô Õ Ö × Ø Ù Ú Ø Û Ù × Ü Ý Þ Ö ß × à á â ß × ã ä å Ý æ Þ à ç ã èÙ × ã × é Þ á ê å à ë Û à å ê å Ù ì ã Ú Ý å Û Þ í Ûã Ö Þ îä å é Ù Ú é ï ð Ø â Ü å á Ù Þ ñ Ûß Ú á ò å Ü à å ã Ö Ù Ú ã Û ó Ûé Ûã Ö Ù Ú Ø Ûô ä õ ö à ß ÷ â Ø Ø × ã ð Ø â Ý Ø Þ ä Ü Þ Ù × ä â Ý Þ Ù × ã × æ Þ à æ Þ à ç ã ô à ä å Ý ø ùú í û ÷ ü ý þ ÿ ü ý
