A koncessziós szerződések és a vízügyi igazgatás I. A koncesszió Koncesszió: Koncesszió keretében az állam, illetőleg az önkormányzat/önkormányzati társulás a törvényben tételesen meghatározott tevékenység (ún. koncesszióköteles tevékenység) gyakorlásának jogát visszterhes szerződésben, időlegesen úgy engedi át, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít. A koncessziós törvény (1991. évi XVI. törvény) által tételesen felsorolt koncesszióköteles tevékenységek két csoportba sorolhatók: A.) az állam kizárólagos tulajdonába, illetve az önkormányzat törzsvagyonába tartozó egyes vagyontárgyak működtetése; B.) kizárólag állami tevékenység – tényleges – gyakorlása. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény jelentősen érintette a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységet. A koncessziós törvény rendelkezései beépültek az ágazati törvénybe, a Vgtv.-be (Vgtv. 9-10-11-12. §-a) Az állam a kizárólagos tulajdonában lévő regionális víziközművek és csatornák, vagy az önkormányzat, illetve önkormányzati társulás a törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére: • saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetve önkormányzati intézményt alapít, vagy, • a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedi át. Nem minősül koncessziós tevékenységnek: • az állam kizárólagos tulajdonában lévő csatornák közül azok működtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejüleg mezőgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, hajózási célra, • a víziközmű-társulatok által végzett közműlétesítés vagy fejlesztés, • az üzemi vízi létesítmények működtetése abban az esetben sem, ha külön hatósági engedély alapján közműves vízszolgáltatást is végeznek, • az állam kizárólagos tulajdonában vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmény közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján állam vagy helyi önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezetnek – illetőleg az e gazdálkodó szervezetek által a saját többségi részesedésükkel ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek – engedik át a tevékenység gyakorlását.
2
A koncessziós szerződésnek tartalmaznia kell: • a közművagyon működtetésének jogi és pénzügyi feltételeit, • a kötelezően ellátandó feladatokat, • a teljes jogi garanciát, Az állami tulajdon működtetésére a miniszter, a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület által kiírt koncessziós pályázatnak a koncesszióról szóló törvényben előírtakon kívül az alábbiakat is tartalmaznia kell: • a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket, • a szolgáltatási díjak megállapításának, illetve megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is, • a folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, • a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat, • a koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét, • a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket, • a koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit, a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott (tájékoztatás), • a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozó igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása), • a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét. Nem kell koncessziós társaságot alapítani a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy a helyi önkormányzat által – az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével – közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet. Már az eddigiekből kitűnik, hogy az állami, illetve önkormányzati szervek – tehát azok, akik a tulajdon működtetéséért felelnek, illetve azoknak, akiknek a tevékenység végzése, kötelezettsége – választási lehetőségük van. Ez abban áll, hogy létrehozzák-e saját többségi részesedésükkel működő gazdálkodó szervezetüket, vagy költségvetési szervet, intézményt alapítanak vagy koncessziós pályázatot írnak ki.
3
A Vgtv. a következő rendelkezéseket tartalmazza a koncesszióról. 9.§ (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről (a továbbiakban együttesen: működtetés) a következő módokon gondoskodhat: a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont, b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont, c) működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi. (2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek: a) a Vgtv. 3. számú melléklet szerinti csatornák közül azoknak a működtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejüleg mezőgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, továbbá hajózási célra, b) a víziközmű-társulatok által végzett közműlétesítés vagy fejlesztés, c) az üzemi vízilétesítmények működtetése abban az esetben sem, ha külön hatósági engedély alapján közműves vízszolgáltatást is végeznek, d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat(ok) által e célra alapított gazdálkodó szervezetnek – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását, e) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a kizárólagos tulajdonos állam és az önkormányzat(ok) által közösen alapított gazdálkodó szervezetnek – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását. 10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselőtestület adja szerződéssel használatba.
4
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell: a) a közművagyon működtetésének jogi és pénzügyi feltételeit, b) a kötelezően ellátandó feladatokat, c) a létesítés jogi garanciáit. (3) A használatba adható közművagyon körét, a szerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 11. § (1) A koncessziós pályázatot a) az állami tulajdon működtetésére a miniszter, b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület írja ki. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a vízi közüzemi tevékenységekre (13. § (1) bekezdés) együttesen vagy külön-külön vonatkozik. (3) A koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység összhangban van a jóváhagyott terület- és településfejlesztési, rendezési tervekkel, a környezet és a természet védelmével, valamint a vízbázisvédelmi előírásokkal. (4) A pályázati kiírásnak – a koncesszióról szóló törvényben foglaltakon kívül – tartalmaznia kell: a) A koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket, b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetve megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is, c) a folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket, d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat, e) e koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét, f) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatba, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket, g) a koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit, h) a pályázaton való részvétel feltételeit (így pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás), i) a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét.
5
(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy a helyi önkormányzat által – az állam vagy a helyi önkormányzat többségi részesedésével – közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet. 12. § A koncesszió időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati , üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdőés kereskedelmi szolgáltatások végzésére, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítására, illetve működtetésére, a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetésére.
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény sorolja fel az 1. §-ban a hatálya alá tartozó vagyontárgyakat és tevékenységeket. Ezek a következők: 1. § (1) Ez a törvény állapítja meg a) az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek, b) az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése, c) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek, d) a csővezetékes termékszállítás és tárolás, e) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása, f) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység, g) a menetrend alapján trolibusszal végzett közforgalmú – közúti személyszállítás, koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. Az egyes tevékenységek folyatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek. (2) Az ágazati törvény az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységi körök, mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása, illetőleg koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehetővé tehet (liberalizált tevékenységek). A törvény rendelkezik továbbá a koncessziós pályázatról, a koncessziós szerződésről, a koncessziós társaságról.
6
A tv. 8. §, - 9. §, - 9/A. §, 10. §-ára koncessziós pályázatot az alábbiak szerint szabályozzák. 8. § (1) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetőleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően. Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejüleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá a koncesszió-köteles tevékenység a) b) c) d) e) f)
és az azzal szervesesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását, átengedésének időtartamát, gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egységet, gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit, a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit, az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg, g) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a pályázat kiírásának időpontjában a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlását. (3) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell: a) a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetőleg attól eltérő szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem), b) a koncessziós díj legkisebb összegét, c) ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaigazolására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat, d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja, e) a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit, f) egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat. 9. § A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál. Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a beérkezett pályázatokat – ha az ágazati törvény ennél rövidebb határidőt nem állapít meg – a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül köteles elbírálni.
7
9/A. § (1) A pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetőt kell készítenie. Az emlékeztetőnek az alábbi – a pályázat elbírálása szempontjából lényeges – körülményeket kell tartalmaznia: a) b) c) d)
a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását, a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait, a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését, ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett – vagyoni és vagyoni értékű (elkerült kiadások, megszerzett jogok) pozíciójára vonatkozó adatokat és számításokat – és a jogosultnak a koncesszióval érintett piacon – a koncessziós szerződés révén – előálló pozíciójának adatait és jellemzését, e) a pályázat nyertesének, társaság esetén a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek a nyilatkozatát arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül az emlékeztetőnek tartalmaznia kell mindazt az adatot, amelyet az ágazati törvény elrendel, továbbá amelyet a koncessziós szerződésben érintett bármelyik fél szükségesnek tart. (3) Az emlékeztetőt a koncessziós szerződés megkötésétől számított 30 napon belül csatolni kell a pályázattal összefüggő iratokhoz. (4) A nyilvános pályázatok elbírálásáról készített emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról – a költségek megfizetése mellett – másolatot kérhet. 10. § Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg. A törvénynek a koncessziós szerződésre vonatkozó szakaszai közül az alábbiakat emelnénk ki: 11. § Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak az azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásának megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette. 12. § (1) A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. (2) Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – történő meghosszabbítását.
8
(3) A koncessziós szerződést a kikötött időpont előtt csak a 17. § (2) bekezdésben, a 20. § (1) bekezdésben és a 21. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani. 13. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedéséről a felek visszterhes szerződésben rendelkezhetnek. (2) Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, úgy annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. A koncessziós díj megfizetésének módjáról és mértékéről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni. (3) Az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díjat elkülönítetten kell nyilvántartani, felhasználásáról az Országgyűlés az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz. Ki kell emelni, hogy a koncessziós szerződés az állami tulajdonban vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy tulajdonjogában változást – főszabályként – nem eredményez. A koncessziós társaságot megilleti az átvett vagyontárgyak birtoklásának, használatának, hasznai szedésének a joga, de használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeli hozzájárulásként (apport) más gazdasági társaságba nem viheti be, a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát másra nem ruházhatja át. Ugyanez mutatkozik a koncesszió-köteles tevékenységekre is. A koncessziós szerződésekkel összefüggésben meg kell említeni a 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendeletet, amely a kizárólag állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adásáról szól. [Érdekesség: idegen szavak szótára (1973.) Koncesszió = engedmény, kedvezmény, engedélyezés, közig: köztulajdonban lévő terület vagy üzem meghatározott időre való bérbeadása, kiaknázásra külföldi vállalkozásnak] II. Vízügyi igazgatás Igazgatás: az emberek együttes munkája, kooperációja, együttélése során keletkező céltudatos emberi tevékenység; biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a munka összhangját. Az igazgatás három alapvető fajtája: az államigazgatás, a társadalmi önigazgatás és a magánigazgatás.
9
Államigazgatás: az állami közhatalom egyik fajtája, elkülönült államigazgatási szervek olyan szervező tevékenysége, amely az államhatalmi szervek irányítása és ellenőrzése alatt, az állami közhatalom eszközeivel és a sajátos jogi szabályozás útján, biztosítja az állami feladatok végrehajtásának megszervezését, az egész társadalomra kiterjedően elkülönült végrehajtó-rendelkező szervezet. Az igazgatás a társadalom életében mindig fontos szerepet játszott azáltal, hogy meghatározta a társadalom egyes csoportjai, azaz a különböző szervezetek létét, szabályozta azok tevékenységét, felépítését és a szervezeten belüli munkamegosztást. Az igazgatás az emberek együttes tevékenysége, mely az emberi együttélés során tudatosan biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges tevékenységek feltételeit és szervezeti kereteit. A társadalmi élet differenciáltságából következik, hogy az igazgatás – a társadalmi munkamegosztás rendjében is – elkülönült a társadalomban jelenlévő egyéb szervektől és tevékenységektől. A közigazgatás az állami szakigazgatás végrehajtó-rendelkező szervezete, léte az állam létéhez, feladatai az állam feladataihoz kapcsolódnak. A közigazgatás sajátos munkamódszere a jogalkalmazás, kisebb mértékben játszik szerepet a tevékenységben a jogalkotói, intézmény – és egyéb szervezetirányítás. Tevékenységét a Kormány közvetlen irányítása és a felügyelete alatt látja el. A közigazgatás rendkívül differenciált szervezetén belül is érvényesül a tagolt munkamegosztás elve, azaz az állam egyes közfeladatait a közigazgatás különböző szervezeteivel (szervezetrendszereivel) látja el. A szakirányú specializáció alapja; az azonos vagy legalább is hasonló feladatok folytán előálló egység. A közigazgatás területén nincs egységes hatáskörű szerv, hanem azok az egyes szakterületek szerint alakulnak. A közigazgatás egyes szakfeladatait az elkülönült szakigazgatások látják el. Ezek egyike a vízügyi igazgatás. A vízügyi igazgatás tehát közigazgatás, annak egy speciális területe. A vízügyi igazgatást a vízgazdálkodási célú feladatok azonossága foglalja egysége. A vízügyi igazgatás a vízkészletek átfogó, tervszerű és komplex hasznosításáig a vízzel kapcsolatos valamennyi gazdálkodási feladatot felöleli; a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágára kihat. Legközvetlenebb a kapcsolat az iparral, a mezőgazdasággal, a közlekedéssel és az energiagazdálkodással. A vízügyi igazgatás legfontosabb feladata a társadalom vízzel kapcsolatos igényei és a természetes vízrajzi adottságok közötti eltérések – műszaki, gazdasági és jogi eszközökkel történő – kiegyenlítése.
10
Mivel a vízigények növekedésével egyidejüleg a felhasználható vízkészletek mennyisége és minősége rohamosan csökken, a víz stratégiai elemei, a vízzel kapcsolatos tevékenység pedig alapvető közigazgatási tevékenységgé válik. A vízügyi igazgatás tartalmát objektív körülmények határozzák meg. Köztudott, hogy a felszíni vizek 95 %-a külföldről érkezik, eleve meghatározott mennyiségben és minőségben. A vizek térben és időben történő megoszlása rendkívül egyenetlen, a szélsőséges vízjárási viszonyok miatt az ország területének 52 %-a érvizekkel és belvizekkel különösen veszélyeztetett. A vízügyi igazgatás hazánkban a gazdasági létnek fokozottabb velejárója, mint az ún. felvízi államokban, vagy pedig az olyan országokban, ahol a vízgazdálkodás a földrajzi adottságok miatt kevésbé meghatározó. A természetföldrajzi körülmények fokozottan igénylik az állam vízgazdálkodásban történő szerepvállalását, az összehangolt, magas szakmai színvonalú vízgazdálkodási tevékenységet. A vízgazdálkodás áthatja az élet minden területét, ezért a vízügyi igazgatás keretében kell gondoskodni arról, hogy a vízkincs hasznosítása során egyetlen terület se jusson a másik rovására indokolatlan előnyökhöz, illetve egyetlen jogos igénylő se legyen kizárva a vízzel kapcsolatos szükségletkielégítés folyamatából. A területföldrajzi adottságok következménye, hogy a vizek döntő többségének állami tulajdonban kell maradni, a vízilétesítmények többsége forgalomképtelen, az állami szerepvállalás mértéke íly módon meghaladja a piacgazdaság viszonyai közötti szokásos mértéket. Világszerte elfogadott tétel, hogy a gazdaság fejlettsége nagymértékben függ a vízgazdálkodás fejlettségétől; a felhasználható vízkészletek kimerülésével a vízügyi igazgatás jelentősége fokozatosan felértékelődik. A vizekkel való bánás teljessége törekvő szemléletet igényel, feltételezi, hogy a vízgazdálkodás csak szabályozott és ellenőrzött módon valósul meg. A vízügyi igazgatást meghatározó objektív és társadalmi-gazdasági körülmények a vizek hasznosításával kapcsolatban az alábbiak: a) az ország földrajzi és vízrajzi helyzetéből adódó kiszolgáltatottság, b) a lakosság több, mint 90 %-a részesül a vezetékes vízellátásban, ugyanakkor a szennyvíztisztás és a csatornázás helyzete lényegesen rosszabb, alig haladja meg az 50 %-ot, c) az ipar vízszükségletét többnyire saját vízbázisról biztosítja, ezek többsége pedig felszíni víz felhasználásával jár. d) a mezőgazdaság – az ismétlődően előforduló aszályok ellenére – csak a művelt terület 5 %-át öntözi, e) az ár- és belvízvédelmi művek kiépítettsége kb. 60 %-os, a művek állapota folyamatosan romlik, f) a gazdasági növekedés súlyos ökológiai, vízgazdálkodási károkat okozott,
11
g) a fogyasztók a vízügyi szolgáltatásokhoz csaknem ingyen jutottak, ezért társadalmilag a víz díja még ma is vitatott kategória. Fogalma tágabb és szűkebb értelemben Szűkebb: 1) a vízgazdálkodásról való gondoskodás, kárelhárítás) 2) a vízügyi hatósági jogkörök gyakorlása, 3) vízimunkák, vízilétesítmények: műszaki tervezése, kivitelezése, üzemeltetése, Tágabb: - tervezés, - kivitelezés, építőanyag tevékenység, - fenntartás, - fejlesztés, - oktatás, képzés, dokumentálás, archiválás, - vízügyi kiadói tevékenység, szakkönyvtár, - fotó- és filmarchívum A XXI. század közigazgatásának kihívásai: -
globalizáció, képes legyen összehangolni a társadalmi és gazdasági fejlődés és a környezetvédelem követelményét. (ez a prioritás)
(legitim) állam védelme: fel kell hagyni a „kevesebb” állam hamis ideológiájával; a külpolitikákat és a deregulációt kell átértékelni Pozitívabb és dinamikusabb állam kell. Jogalkotás és gyakorlata: - társadalmi elégedetlenség egyre nő, - végsősoron politikai döntés Hiányosságok, tévedések: -
a jog hatékonyságára és annak mérésére nem fordítottak kellő figyelmet, a „joghézag” megítélése, a jog és az erkölcs lehető legmarkánsabb és határozott szétválasztása
