KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. szeptember 24-ei ülésére
Tárgy: Beszámoló Komárom-Esztergom megye Egészségügyi Fejlesztési Szakmai Programjában meghatározottak végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Hidas János, a megyei közgyőlés alelnöke Elıadó: Dr. Solymos András egészségügyi referens
2 Tisztelt Közgyőlés! A megyei közgyőlés Komárom-Esztergom megye Egészségügyi Fejlesztési Szakmai Programját 2004. június 14-ei ülésén elfogadta. A programot elıkészítı szakmai grémiumok az elıkészítı munkák során vizsgálták és elemezték – az országos kitekintés mellett – a megye lakosságának egészségi állapotát, valamint az ellátórendszer helyzetét. Az elkészült koncepció közgyőlési elfogadása elıtt széles körő egyeztetésekre került sor a megye települési önkormányzataival és több társadalmi szervezettel is. A 2004 óta eltelt öt év változásainak vizsgálata elıtt nem érdektelen idézni az akkori egyeztetés során megalkotott véleményekbıl. „Nagyon rövid az öt éves terminus a megfogalmazott tennivalók ennél hosszabb távra mutatnak.” „Helyes az egészségcélok érdekében megfogalmazott prioritások felállítása, de ehhez a szakma – nem a politika! – egységes szemlélete is szükséges. Gondolunk itt arra, hogy a finanszírozás anomáliái a talpon maradásért vívott harc hátterébe szorítja a profilaxist és a színvonalas gyógyítás lehetıségét és ezért idınként a legkevésbé fontos a beteg illetve az érte tevékenykedı munkavállaló. Pedig az ı összehangolt tevékenységük vezethet csak sikerre, és ez csak úgy valósulhat meg, ha érvényesül az esélyegyenlıség elve is.” „A házi szakápolási forma véleményünk szerint jól bevált, nagyobb támogatás kellene. Egyre nagyobb az igény a gyógytornára, fizikoterápiára, ugyanakkor a szakemberek száma nagyon kevés.” „A sürgısségi alapellátás ügyeleti ellátás a leírtak szerint is hagy kívánnivalót maga után nemcsak a szakmai fejlesztés miatt, hanem fıképpen a munkavállalók szempontjából.” „A fogászati ügyelet azonnali megoldást igényel.” „Járóbeteg ellátás: általános bizalomvesztés jellemzı, mint ahogy az anyag is írja, szinte valamennyi szakrendelıben, ahol jellemzı a hosszú várakozási idı. Bizonyára az elıjegyzés is segítene ezen.” Az elıterjesztés végén láthatóvá válik majd, hogy mennyiben maradt meg az aktualitása a felvetéseknek. Az elıterjesztés célja bemutatni az eltelt idıszakra vonatkozó szakmai (szakmapolitikai) ajánlások megvalósulását, felhasználva a jellemzı szakmai indikátorokat, amelyek bemutatják a lakosság egészségi állapotát.
A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Népmozgalmi adatok A legfrissebb KSH adatok szerint Magyarországon 2009 elsı négy hónapjában 1,9 %-al kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. A halálozások számában 1,2 %-os emelkedés volt 2008 január – áprilisi idıszakhoz képest. A természetes fogyás 1136-al több az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlás figyelembe vételével becsült népességszám az idıszak végén 10 021 000 fı volt.
3 Demográfia, összehasonlító megyei adatok 2001-2007. Indikátor
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Népesség száma
317110
315515
315886
315544
314783
315036
314649
Élveszületés
2956
2987
2800
2979
2974
2957
3014
Halálozás
3867
4149
4125
4164
4112
4114
4016
22
23
22
21
19
19
24
-911
-1162
-1325
-1185
-1138
-1157
-1002
9,3
9,4
8,9
9,4
9,4
9,4
9,6
12,2
13,1
13,1
13,2
13,0
13,2
12,8
7,4
7,7
7,9
7,0
6,4
6,4
8,0
-2,9
-3,7
-4,2
-3,8
-3,6
-3,8
-3,2
37,90
37,99
34,52
38,5
38,82
38,8
39,8
1350
1418
1379
1307
1365
1317
1298
789
830
905
871
848
899
2,7
2,9
Csecsemıhalál ozás Természetes fogyás/szaporo dás Nyers élveszületési arány (‰) Nyers halálozási arány (‰) Csecsemıhalál ozási arány (‰) Természetes szaporodási arány (‰) Teljes fertilitási arány (‰) Házasságok száma
Válások száma 925
Elváltak 2,9 2,5 2,6 2,9 2,8 aránya (‰) Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyvek
A természetes szaporodás, illetve a megyét is jellemzı, és az utóbbi évtized legnagyobb népesedési problémájaként jelentkezı természetes fogyás, nem folyamatosan bár, de lassú csökkenést mutat. A megye demográfiai helyzetét összességében a népesség fogyása jellemzi. Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Komárom-Esztergom megyében, 2001-2007. Férfi
Nı
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2001
2002
2003
2004
2005
2006
67,9
66,9
67,4
67,5
67,9
68,5
68,8
76,2
75,8
75,8
76,3
76,1
76,4
2007 76,3
4 A születéskor várható élettartam alapján a megyében élı férfiak és nık valamivel rövidebb életkorra számíthatnak, mint az országban átlagosan. 2007-ben ez a különbség a nıknél 1 év, a férfiaknál 0,4 év. A vizsgált ciklusban Komárom Esztergom megyében a nık több mint 7 évvel hosszabb ideig élhetnek, mint a férfiak, a 2007. évi különbség 7,5 év. Az országos adat ebbıl a szempontból 8,1 év. Komárom-Esztergom megye lakosságának kormegoszlása 2008. január 1-jén Fé rfi
Nı 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4
20 000
15 000
10 000
5 000
0
5 000
10 000
15 000
Komárom-Esztergom megye népességének 2008. január 1-i adatok alapján származtatott kormegoszlása elöregedı társadalmakra jellemzı korfát mutat, de az öregedési index az országos adatoknál kedvezıbben alakul. Halálozás Haláloki struktúra Komárom - Esztergom megyében 2007-ben, 0-X évesek Halálok
BNO-10 kód
Férfi
Nı
Keringési rendszer betegségei
I00-I99
905
1036
Daganatok
C00-D48
562
451
Légzırendszer betegségei
J00-J99
92
57
Emésztırendszer betegségei
K00-K93
203
143
Endokrin, anyagcsere betegségek
E00-E99
42
64
Morbiditás és mortalitás külsı okai
V01-Y98
153
54
Egyéb, felsorolásra nem kerülı halálokok
-
120
134
2077
1939
Összesen
5 A haláloki struktúra az utóbbi évtizedekben stabilnak bizonyult. A rosszindulatú daganatok, a keringési rendszer, a légzı rendszer, az emésztırendszer betegségei és az erıszakos események (balesetek, öngyilkosság) okozták az összes halálozás 94 %-át (KomáromEsztergom megyében 2007-ban 4016 halálozás). A keringési betegségek miatt halálozás – melyek vezetik a mortalitási listát – megyei szinten meghaladják az országos adatokat, ugyanakkor 2007-re a halálozások száma csökkent. A daganatos betegségek követelik a legtöbb áldozatot a keringési rendszer betegségei után. A megyében 2007-ben a férfiak körében csökkent, míg a nık körében emelkedett. Riasztó tény, hogy a nık tüdırák miatti elhalálozási mutatói jelentıs mértékben emelkedtek – összefüggésben a dohányzás elterjedésének növekedésével, illetve a dohányzás elleni törvény végrehajtási elégtelensége miatt. A légzırendszer betegségei miatt halálozás a ’90-es évek második felében mindkét nem esetében csökkenı tendenciát mutatott. Az ezredforduló óta ismét emelkedı trend jellemzi ezt a betegségcsoportot. Külön vizsgálva a tatabányai adatokat látható, hogy jelenleg még nincs hatása a kétségtelenül javuló térségi légszennyezıdési mutatóknak a légzıszervi megbetegedésekre. Továbbra is jelentıs szerepe van a halálozásban az alkohol okozta májbetegségeknek az emésztırendszeri megbetegedésekben. A ’90-es évek közepétıl ugyan lassú csökkenés tapasztalható, de a halálozási arány még mindig magasabb a régiós és országos átlagnál. Megbetegedés A megbetegedési adatok alapján látható, hogy egyik betegségcsoportban sem fedezhetı fel olyan szignifikáns változás, melynek alapján összefüggéseket lehetne találni a megbetegedések alakulása és az ellátórendszerben történı változások között. Az egészségi állapotra jelentıs mértékben hat a foglalkoztatási helyzet, a munkanélküliség közvetve befolyásolja az egyén pszichoszomatikus állapotát. Elsısorban olyan lelki betegségek alakulnak ki, melyek nemcsak az egyéni sorsokat befolyásolják, hanem terhet jelentenek az amúgy is orvoshiánnyal küzdı pszichiátriai ellátási területeken. Mindezek tükrében vizsgálva a megye foglalkoztatási helyzetét, látható, hogy a munkanélküliségi mutatók sokkal rosszabbak az országosnál. Országos szinten fél év alatt a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességeken belüli aránya 6,5 %-os szintrıl egyre lassuló ütemben 10,5 %-os értékre nıtt. A megyei adatok növekvı tendenciát mutatnak, fél év alatt 70 %-ot meghaladó mértékben nıtt az álláskeresık száma Dorog, Esztergom, Kisbér és Komárom körzetében, Oroszlányban, Tatán és Tatabányán 50 % körüli volt a létszámbıvülés. A megye legkedvezıtlenebb helyzető kisbéri körzetében 91 %-os növekedés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresık között. A lakosság egészségi állapotát számos tényezı határozza meg, melyek közül volumenében csak mintegy 10-15 %-ban van ráhatása az egészségügyi ellátórendszernek. A megye egészségügyi ellátása nem lehet független az országos, regionális szervezettségtıl, kiváltképpen nem az állami finanszírozás mértékétıl. Nevezetesen alapvetı kérdés, hogy a társadalmi közmegegyezés eredményeképpen a GDP hányad részét fordítják az egészségügy finanszírozására, illetve milyen struktúrában kerül felhasználásra az ellátások biztosítására fordított összeg.
6 A szakmai fejlesztési program az egészségi állapot-mutatók kedvezı változását tőzte ki célul, melyek egyben fokmérıjük az anyagban javasolt ajánlásoknak. A lakosság egészségi állapotára vonatkozó indikátorokat tekintve megállapítható, hogy azokban olyan mértékő javulás nem állt be, mely alapján pozitív változásokról beszélhetnénk. A továbbiakban elemezni kívánom azt, hogy a makrokörnyezet és a programban vázolt megyei tényezık milyen módon hatottak az elmúlt évek egészségügyi folyamataira.
Forrás: Magyar Köztársaság Kormánya Magyarország aktualizált konvergencia programja 2007-2011 A monetáris unióhoz történı csatlakozás miatt elfogadott konvergencia programban a jövıben változik az ország egészségügyére fordítható állami támogatás. Hat év alatt a GDP 2 %-ával csökken. Ennek komoly következményei lehetnek az egészségügyi ellátás minıségére, egyes területeken az ellátás mőködtetését is veszélyeztetve, amennyiben nem történik meg a jelenlegi ellátórendszer érdemi átalakítása.
Az elmúlt években az állami költségvetésben biztosított összeg nem volt elegendı a lakossági szükségleteken alapuló ellátás biztosítására. A strukturális átalakítások átgondoltsága miatt nem vált hatékonyabbá az egészségügyi ellátórendszer mőködése, sıt a rossz szakmapolitikai döntések mentén végrehajtott átalakítások helyenként és bizonyos szakterületeken ellátási hiányossághoz vezettek, magával vonva az egyenlı hozzáférés, esélyegyenlıség elvének csorbulását is. A kapacitások és ágyszám-csökkentések a megye kórházaiban bevételcsökkenést eredményeztek, nıttek a várólisták. Ma már alapvetı – a betegek életesélyét is érintı – sürgıs diagnosztikai vizsgálatokra heteket, hónapokat kell várni. Komárom-Esztergom megye egyes kórházaiban – országos szinten is jellemzı – orvos és szakdolgozói hiány alakult ki, mely bizonyos szakterületeken a meglévı és finanszírozott kapacitások kihasználatlanságához vezetett. Az ellátórendszer anomáliáiból adódóan jelentıs ellátási nehézségek prognosztizálhatók a következı években is. A szakmapolitikai döntések nem vették figyelembe azt a tényt, hogy – miként világszerte – Magyarországon is növekedik az idısek aránya a teljes lakosság körében. Ez a jelenség azon túl, hogy foglalkoztatási, szociális kérdéseket vet fel, szükségessé teszi az egészségügyi és szociális ellátórendszer átalakítását. A szociális intézményrendszer fejlesztése mellett
7 szükségessé válik az idıskori betegségek ellátásának fejlesztése, különös tekintettel a rehabilitációs lehetıségek elérhetıségének biztosítására.
A FEJLESZTÉSI PROGRAMBAN MEGHATÁROZOTTAK MEGVALÓSULÁSA Idézet a szakmai fejlesztési programból: „A megyében élı lakosság egészségi állapotának, a fekvıbeteg intézetek teljesítményének és tevékenységének, az intézetek igénybevételi gyakoriságának, kihasználtságának, haszonszerzı képességének s hatékonyságának – a diagnosztikai és terápiás szolgáltatások minıségének – növelése, valamint az intézetek népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevı fejlesztése érdekében középtávon az alábbi feladatok megvalósítása javasolt.” A népegészségügyi programból adódó feladatok megvalósításában nem történt jelentıs elırelépés. - Az elsıdleges megelızés legfontosabb területe az oktatás, elsısorban az ország oktatási rendszere alkalmas az egészségre nevelés célkitőzéseinek megvalósítására. Sajnos továbbra sem szerepel alap tantárgyként, pedig az egészségre nevelés – mint prímér megelızés – ebben a formában a leghatékonyabb és ez igényel legkisebb ráfordítást. (Minden bizonnyal a szakmapolitikai döntéshozók azért nem preferálják ezt a megoldást, mert a megvalósulás több cikluson átívelı idıtartam.) Az iskolán kívüli egészségnevelési programok eredményességét korlátozza az ÁNTSZ strukturális átalakítása, valamint az erre a célra fordítható központi források pályázati mederbe terelése. -
A szívinfarktus és agyérbetegségek okozta halálozás csökkentése területén történtek elırelépések. A megyei kórház ideggyógyászati osztályán önálló strok-ellátó részleget alakítottak ki, azonban ennek többletfinanszírozása még nem történt meg. A kardiológiai sürgısségi ellátás csak bizonyos korlátok között történik. A megyében nincsenek meg a feltételei a korai definitív ellátásnak. A megyei kórházban elıkészítés alatt van az orvosszakmai feltételek megvalósítása. Az OMSZ regionális vezetıje arról tájékoztatta a közgyőlést, hogy a Szent Borbála Kórház ellátási területén anomáliák vannak az akut szívinfarktusos betegek ellátása terén. A közgyőlési határozatnak megfelelıen a kórház vezetése és az OMSZ szabályozta a betegutakat, növelve az érintett betegek gyógyulásának esélyeit. Ezek szerint az Országos Mentıszolgálat az akut ellátást igénylı betegeket a komáromi térségbıl a gyıri kórházba, Kisbér, Oroszlány, Tata és Tatabánya térségébıl a székesfehérvári kórházba, és változatlanul Esztergom területérıl a budapesti ügyeletes kórházba szállítja. Amennyiben az ellátást helikopter igénybe vételét teszi szükségessé, úgy a megye területérıl a balatonfüredi kórházba szállítják a beteget. A daganatos betegségek okozta halálozás csökkentése a betegek gyógyulási esélyének javítása érdekében a fejlesztési program a komplex szőrıvizsgálatokon alapuló korai felismerés és kezelés feltételeinek javítását tőzte ki célul. Érdemi változásról nem lehet beszélni, mert a szőrıvizsgálatok központi szervezésében, strukturális átalakításában nem történt elırelépés. A felfedezett betegségek mőtéti ellátására megfelelı kapacitás áll rendelkezésre. Ugyanez nem mondható ez el a postoperatív vagy mőtét nélküli kezelésekrıl. Ennek oka a diagnosztikai lehetıségek korlátja. A várólisták növekedése egyes esetekben oda vezet, hogy a daganatos betegek nem kaphatják meg idıben a terápiás program szerint ütemezett kezeléseket.
8
-
Nem történt elırelépés a mentális betegségek megelızésében, felmérésében és ellátásában. Nem jöttek létre önálló adigtológiai egységek, vagy pszichiátriai osztályon kialakított részlegek. A szakmai fejlesztési program kitért az ellátás-szervezés egyes kérdéseire, javaslatot tett a beutalási rend, a szakmai együttmőködés rendszerszerő biztosítására. Nem történt érdemi elırelépés, melynek oka elsısorban az egészségügyi ellátás központi szervezésének hiányában kereshetı. Továbbra sincs összhang a három pilléren nyugvó ellátási formák között. Különös tekintettel a háziorvosi ellátásra. Ezen a területen a szabályozás az utóbbi években kizárólag a finanszírozás állandó változásaira tért ki. Nem készült el a kompetencia-lista, mely alapja lenne az ellátórendszer hatékonyabb mőködtetésének.
-
A diagnosztikai és terápiás szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumfeltételek biztosítására az ajánlás az önkormányzati támogatások illetve intézeti ösztönzési rendszer továbbfejlesztését tőzte ki. A megye szakellátó intézményeiben ezek a fejlesztések és szervezések a helyi (fenntartói) lehetıségek és intézményvezetıi döntések mentén valósulnak meg. A fenntartók a rendelkezésre álló anyagi eszközök függvényében valósítják meg a kórházi felújításokat és beruházásokat, beleértve a kórházak kórtermeinek teljes komfortosítását, a higiénés és üzembiztonsági rendszerek felújítását és fejlesztését.
Nyergesújfalu önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 400 M Ft támogatást nyert a szakellátó intézménye fejlesztésére. Az egészségügyi fejlesztési szakmai program ajánlásainak megfelelıen növeli kapacitását, az ellátást sebészeti és ultrahang diagnosztikai tevékenységgel bıvíti. A fejlesztés eredményeképpen a kistérség teljes körő ellátását a nyergesújfalui szakrendeléssel biztosítja. 2010-ben megszünteti a lábatlani párhuzamos szakrendeléseket. A kisbéri önkormányzat Batthyány Kázmér Kórháza 2006-ban rehabilitációs szakkórházzá alakult át. A neurológiai és mozgásszervi fekvıbeteg szakellátás biztosítása lehetıvé teszi a megyei és a területen kívüli betegek ellátását. A kórházak fekvıbeteg intézeti kapacitása és struktúrája -
A fejlesztési program szerinti ajánlások - a megyei egészségügyi mutatók elemzése alapján – a belgyógyászati és társszakmák ágyainak jelentıs emelését szakmailag indokoltnak tartotta a megye kórházaiban. A sebészeti kapacitás növelését is szükségesnek tartotta a megyei kórházakban, csökkentését a komáromi kórházban. Az egész megyére vonatkozóan különbözı mértékő fejlesztés szükséges az intenzív-, a gyermekgyógyászat és a traumatológiai, valamint pszichiátriai rehabilitáció területén.
A megvalósulást alapvetıen befolyásolta a 2006. évi CXXXII. tv., amely regionális hatáskörbe helyezte a struktúra-átalakítást. A helyi döntés hiányában az egészségügyi miniszter – a törvény felhatalmazása alapján – határozatban változtatta meg a régió kórházi ágyszámait. A megye egészségügyi intézményei összességében ágyszámcsökkentésre kényszerültek. Emiatt ellátási nehézségek jelentkeztek a megyei Szent Borbála Kórházban a tüdı, szülészet, nıgyógyászat és neurológiai osztályon. A komáromi Selye János Kórházban az ápolási és belgyógyászati osztályon vannak ellátási nehézségek. A kisbéri Batthyányi Kázmér Kórház ellátási területén nem jelentkeztek súlyos ellátási gondok, azonban a járó- és
9 fekvıbeteg ellátásban mutatkozó anomáliák miatt a kórház vezetése az Egészségügyi Minisztériumhoz fordult módosítási igénnyel. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház rendelkezett sürgısségi betegellátási ÁNTSZ engedéllyel, de létszámhiány miatt nem tudja mőködtetni az osztályt (az engedélyt az ÁNTSZ visszavonta). A kórház pályázatot nyújt be az SO2 szintő sürgısségi betegellátó osztály létesítésére. Azokban az intézményekben, amelyekben ágyszám-leépítés történt a betegellátás nehézségei mellett finanszírozási bevétel-kieséssel is kell számolnia a menedzsmentnek. A kórházak teljesítménye és az osztályok tevékenysége vonatkozásában jelentkezı feladatok Nem alakult át a megye ágystruktúrája a krónikus ellátás és rehabilitáció irányába. Dorogon nem létesült geriátriai szakkórház. A kórházi osztályok területi ellátási kötelezettségének felülvizsgálata a beutalási rend szabályozása csak egyedi érdekérvényesítés szintjén módosult. A Szent Borbála Kórház kezdeményezte az ortopédiai fekvıbeteg szakellátás, valamint a hematológiai ellátás területi ellátási kötelezettségének a kórházhoz csatolását. Jelenleg az ÁNTSZ felülvizsgálja és szükség szerint átalakítja a járóbeteg szakellátás területi beosztását. A sürgısségi betegellátó osztály kialakítása a Szent Borbála Kórházban elıkészítés alatt álló TIOP pályázat keretein belül fog megtörténni. A komáromi Selye János Kórház osztályai továbbra is önálló struktúrában mőködnek, nem történt meg a mátrix rendszerő forma kialakítása. A megyei gyermekgyógyászati ellátásnak a feltételrendszere nem alakult ki teljes egészében. A tárgyi és elsısorban személyi feltételek hiányában a Szent Borbála Kórház gyermekpszichiátriai járóbeteg ellátása ideiglenesen az oroszlányi szakellátó intézménybe került át.
A kórházak diagnosztikai és terápiás tevékenysége vonatkozásában javasolt feladatok A megye szakellátó intézményeibe folyamatosan – elsısorban a rendelkezésre álló fenntartói és saját erıforrások függvényében – fejlesztik a diagnosztikai és terápiás kapacitásokat. Azonban a jelentısen megnövekedett vizsgálati igények kielégítésének határt szab az egészségbiztosítás finanszírozási gyakorlata. A megyei kórházban elıkészítés alatt áll az MR diagnosztika telepítése. A megvalósításhoz szükséges beruházási költségek a kórház struktúra-átalakítási pályázatához kapcsolódóan biztosíthatók. A mőködéshez szükséges kapacitás jelenleg még nem áll rendelkezésre. A komplex emlıszőrı vizsgálatok és terápiás beavatkozások feltételrendszerének megteremtéséhez a megyei kórház az elıkészítés alatt álló pályázatban biztosít erıforrásokat.
10 Az ultrahang diagnosztika fejlesztése folyamatos a megye intézményeiben azonban új profilok bevezetésére csak korlátozott mértékben van lehetıség. A primer hörgırákra történı szőrıvizsgálat kampányszerő szervezése és végzése nem történt meg. Valamennyi kórházban folyamatos a növekvı intenzív ellátási igény biztosításához szükséges gép-mőszerállomány fejlesztése. A megyei és az esztergomi kórházban a neurológiai vizsgálatok területén jelentıs fejlesztések nem történtek. Nem valósult meg a gasztroenterológiai operatív és diagnosztikus endoszkópos tevékenység feltételrendszerének fejlesztése. Az esztergomi kórház kapszulás endoszkópiás vizsgálatok bevezetésével javította a gasztroenterológiai diagnosztikus tevékenységének hatékonyságát. Ugyanakkor nem tudták megvalósítani a szervezett, finanszírozott emlıszőrı vizsgálatokat. A megyei és az esztergomi kórházban nem történt meg a szubintenzív kórterem kialakítása. Nem folyik a 45-64 éves korcsoportban végzendı oszteodenzitometriás vizsgálatok feltételrendszerének fejlesztése a megyei és az esztergomi kórházban. A belgyógyászati típusú osztályok tevékenysége vonatkozásában javasolt feladatok Nem létesült hipertónia és diabetológiai centrum a megyei és az esztergomi kórházban. A megyei kórház lépéseket tett a celebrovasculáris betegek szakszerő ellátási feltételeinek fejlesztésében. A neurológiai osztályon strok részleget alakított ki. Ugyanakkor az ellátás többletköltségeinek finanszírozása nincs biztosítva. Nem történt elırelépést a rosszindulatú daganatos betegek aktív és krónikus rehabilitációs ellátása területén. A megyei kórház fejlesztési tervei között nem szerepel a sugárkezelés helyben történı biztosítása. A hospitalizált pszichiátriai betegek (aktív, krónikus és rehabilitációs) ellátásának profilbıvítésére nem került sor. A rendkívül fontos regionális ellátásszervezést meghatározó intézményi szint a Regionális Egészségügyi Tanács. A testület elnökének beszámolójából a Tisztelt Közgyőlés részletesen megismerhette azokat a jogi anomáliákat, amelyek miatt a tanács nem tudja maradéktalanul betölteni azt a szerepet, melyet megalakulásakor tőzött ki célul.
Alapellátás A megyei alapellátás szervezetében, mőködtetésében néhány változás történt, amelyek az ellátás struktúráját érintették. Mindamellett, hogy a háziorvosi állásokat betöltötték, a szolgálat területén az orvosok életkora tovább nıtt. Jelenleg Tatabányán a 47 dolgozó orvos közül mindössze 1 fı 45 éven aluli, 7-8 pedig nyugdíjas vagy ahhoz közelítı korban van. Be nem látható következményekkel járhat ennek a tendenciának a folytatása, annál is inkább, mert a háziorvoslás területén nem rendezett a praxisjog átadásának-átvételének gyakorlata, alig van jelentkezı a megüresedett álláshelyekre. Az önkormányzatok a tartós helyettesítés finanszírozásával próbálják fenntartani a folyamatos ellátást.
11 Javultak az ellátás tárgyi feltételei, miután a fenntartó önkormányzatok folytatták a rendelık állagmegóvását. Tatabányán szinte teljesen befejezıdött a rendelık felújítása. Rendezıdött a megye háziorvosi ügyeletének kérdése. A szakmai program ajánlása a mentıszolgálathoz integrált sürgısségi alapellátást preferálja, azonban számos körülmény miatt a mőködtetés az alapellátó rendszer keretein belül maradt. Tatabányán a fogászati alapellátás 2008-ban a megyei kórháztól visszakerült a város fenntartásába. 4 felnıtt és 3 gyermekeket ellátó orvos látja el a betegeket. Elırelépés történt a fogászati ügyeleti ellátásban. Jelenleg a megyeszékhelyen feladatellátási formában egyéni vállalkozási szerzıdéssel történik az ellátás. Az ügyeletben résztvevı orvosok deklaráltan a tatabányai és az oroszlányi betegeket látják el, azonban - a gyakorlat szerint – a megye egész területérıl érkezı betegeknek is rendelkezésükre állnak ügyeleti idıben. A gyermek fogorvosok alapszerzıdésének módosításával lehetıvé vált a gyermekek szőrıvizsgálatának biztosítása. Ily módon ezt a tevékenységet az oktatási-nevelési intézményekben a korábbinál hatékonyabb módon lehet elvégezni.
ÖSSZEFOGLALÁS Áttekintve a megye legutóbbi 5 évének egészségügyi történéseit megállapítható, hogy a szakmai program javaslatai, ajánlásai csak részben valósultak meg, nem történt érdemi változás a megye lakosságának egészségi állapotában. Ennek számos oka van, mindenekelıtt figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egészségi állapotra ható számos különbözı súlyú tényezı egyik-másikának megváltoztatása csak évekre kiterjedı latencia után érvényesülhet. A megye egészségügyi ellátórendszerének mőködtetése számos egymástól független (részben hatáskörrel rendelkezı) szervezettıl függ. - A törvényhozás a mindenkori szakmapolitikai irányelvek alapján az ellátórendszer mőködési kereteit szabályozza. Meghatározza az egészségügyi ellátás strukturális és finanszírozási alapjait. - A tulajdonos a helyi társadalompolitikai viszonyok és közösségi érdekek alapján szakmai kompetencia hiányában korlátozott anyagi lehetıségek mellett gyakorolja fenntartói kötelezettségeit. Az önkormányzatok lehetıségei a biztonságos ellátás megvalósítására korlátozódnak. A betegségek felismerése és kezelése területén rohamos léptékő a fejlıdés, mely egyre nagyobb erıforrásokat igényel. - A mőködés finanszírozása az egészségbiztosítási alapból történik. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy sem a korábbi bázisfinanszírozás, sem a teljesítményalapú finanszírozás nem biztosította – jelenlegi struktúrájában – a szükségletek szerinti ellátást. A konvergencia program deklaráltan pénzkivonást eredményezett az egészségügyi ellátórendszerbıl. Az országban kialakult gazdasági válság következtében további elvonások történtek, melyek – a finanszírozás eddigi tapasztalatai alapján – az ellátást veszélyeztetı, de mindenképpen az egyenlı hozzáférés esélyének elvét sértı mőködési zavarokhoz vezetnek az egészségügyi ellátórendszer területén. - Nem történt változás az ellátórendszer különbözı szintjein. A rendszerszerőség, az összehangoltság hiánya miatt nem javult az ellátás-szervezés. A szinte ad hoc módon kialakult betegutak negatívan befolyásolják az egészségügyi ágazat mőködésének költséghatékonyságát.
12 -
-
-
-
Az egészségügyi igazgatás átszervezése miatt csökkent a népegészségügyi program végrehajtásának hatékonysága. Az ellátást alapvetıen befolyásoló orvos-, szakdolgozó-, ápolóhiány a megye kórházait különbözı mértékben érinti. A legnagyobb gondokkal a megyei kórház küszködik, 40 szakorvosi állást nem tudnak betölteni. A hiány elsısorban a járóbeteg szakellátást érinti, a vezetés a folyamatos ellátást a fekvıbeteg területen dolgozó szakorvosok átcsoportosításával biztosítja. Az orvoshiány nemcsak megyénket érinti, országos szinten ellátási zavarok vannak a röntgen, laboratórium, pathológia, izotopdiagnosztika, onkológia, és neunatológia szakterületeken. A szakorvosok külföldi munkavállalása, a szakorvosképzés anomáliái a jövıben beláthatatlan ellátási zavarokhoz vezethetnek. A szakellátó intézményekben növekvı számban jelennek meg az ellátást igénylı betegek. Ennek okai részben az elégtelen elsıdleges és másodlagos megelızésben keresendık. Továbbá nem változott a lakosság egészségtudata, társadalmunkban továbbra sem érték az egészség, az egyén önmagától nagyon keveset tesz egészsége érdekében. Az egészségvédı, betegségmegelızı programok, felvilágosítási tevékenységek ad hoc módon olykor a bulvársajtó szintjén történnek. Az alkohol-, drog-, szenvedélybetegségek kialakulását megelızı törvényi intézkedéseknek nincs megfelelı hatásuk a súlyos egészségügyi, társadalmi és szociális probléma megoldására. A dohányzás káros hatása továbbra is meghatározó tényezı abban, hogy hazánkban évtizedek óta – európai és világszintő összehasonlításban is – nincs változás a rendkívül magas szív-érrendszeri-, daganatos-, légzıszervi megbetegedésekben. A szakmai fejlesztési program az egyre növekvı ellátási igényeknek megfelelıen kiemelt feladatnak tekinti az intézmények gép-mőszerparkjának fejlesztését. A megye intézményei különbözı mértékben a központi pályázati lehetıségek, helyi fenntartói források, adományok és saját bevételek felhasználásával valósítják meg fejlesztéseiket. A fejlesztési szakmai program által kitőzött célok megvalósulásának feltételeként szerepelt további egészségfejlesztési, betegségmegelızési program tervezésének, szervezésének a helyi önkormányzatok, a társadalmi és civil szervezetek, az intézmények, a helyi közösségek, stb. részérıl. Az elmúlt idıszakban csak helyi, országosan nem koordinált kezdeményezések szintjén volt példa erre a tevékenységre. Az egészségügytıl független rendezvényeken terjesztett szórólapok vagy önkéntesen kiválasztott – az állami egészségügyi rendszeren kívüli – vállalkozások nyújtotta szőrıvizsgálatoknak rendkívül kevés relevanciája van az egyén egészségi állapotának befolyásolására.
Tatabánya, 2009. szeptember 8.
Dr. Hidas János
13
HATÁROZATI JAVASLAT
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés
1. Elfogadja Komárom-Esztergom megye Egészségügyi Fejlesztési Programjának idıarányos megvalósulásáról készült beszámolót.
Szakmai
Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Hidas János, a közgyőlés alelnöke 2. Felkéri az Egészségügyi és Szociális Bizottságot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel az Egészségügyi Fejlesztési Szakmai Programban foglaltak megvalósulását. Határidı: folyamatos Felelıs: Dr. Udvardi Erzsébet, a bizottság elnöke 3. Felkéri a közgyőlés alelnökét, hogy 2011. szeptember 30-áig adjon tájékoztatást a Programban meghatározottak megvalósulásáról. Határidı: 2011. szeptember 30. Felelıs: Dr. Hidas János, a közgyőlés alelnöke
