A kolozsvári magyar felsőfokú földrajzoktatás áttekintése Bartos-Elekes Zsombor Tövissi-tiszteletnapok Kolozsvár, 2012. november 9.
Források
Általános: – Kolozsvári egyetemtörténet: Gaal György, Szögi László – Magyar földrajztörténet: Fodor Ferenc
Kolozsvári földrajztörténet: – Tövissi József (áttekintés), Cholnoky Jenő (dualizmus), Molnár Jenő (második világháború)
Tárgyi emlékek: – – –
Kolozsvári Egyetemi Könyvtár (tanrendek, szakdolgozatok) Cholnoky hagyaték, Kolozsvár (fényképek, térképek) Magyar Földrajzi Múzeum (oktatók hagyatékai)
1. Előzmények
Erdélyi Fejedelemség
Jezsuita akadémia – Báthori István – 1581–1605 (Farkas u.-i templomtól D-re) – latin nyelvű képzés – földtudományt még nem oktattak Református kollégium – Apáczai Csere János (1656– 1659) – először földtudományi ismeretek
Habsburg Birodalom Jezsuita akadémia – II. Lipót – 1698–1773 (Farkas u., főépület helyén) – latin nyelvű képzés – Hell Miksa: Selmecbánya, 1752– 1755: matézis (csillagászat, meteorológia), Bécs, Lappföld Piarista akadémia – 1774–1784 (uo.) – Mária Terézia – latin, majd német nyelvű képzés – Malinovits Ignác: alkalmazott matematika, Házsongárd térképe
2. Ferenc József Tudományegyetem (1874–1919) Osztrák–Magyar Monarchia
FJTE: történet, felépítés
Magyarország 2. tudományegyeteme (magyar nyelvű képzés) 1872-től ideiglenes működés 1881: alapítólevél (Ferenc József Tudományegyetem) Karok: Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi; Jog- és Államtudományi; Mennyiségtan–Természettudományi; Orvosi. Farkas u., menza, könyvtár, klinikák, Mikó-kert 1919. május 12.: román hatóságok kiutasítják az épületekből az oktatókat.
FJTE: tanszék, oktatók, személyzet
BTK 11 tanszék. Egyetemes és Összehasonlító Földrajzi Tanszék – (Pest 1870, Bukarest 1900)
Brassai Sámuel 1874–1904: Terner Adolf 1905–1919: Cholnoky Jenő – Veszprém, Budapest, Kína, Kolozsvár, Budapest.
Schilling Gábor adjunktus, több ideiglenes tanársegéd, gyakornok Fekete Mihály altiszt (laboráns), szolga
FJTE: helyszín
Farkas u. (volt kollégiumi épületek), majd 1895-től Földrajzi Intézet
Gyűjtemények, felszerelések
Könyvtár: 10–15 000 kötet volt, szinte teljesen eltűnt Folyóirattár: teljesen eltűnt Térképtár: „hatalmas” volt, megmaradt 6000 térkép Kolozsváron + Bukarest Fényképtár: mind az 5000 fénykép megmaradt Kolozsváron Műszerek: meteorológiai, földrengésjelző (nincs már meg?) Ásvány-, kőzet- és ősmaradványtár
Szakok, hallgatók
Bölcsészettudományi Kar (történelem–földrajz) Természettudományi Kar (természetrajz–földrajz) tudományos pályák – Vasile Meruţiu (Ferdinánd) – Györffy István (néprajz, Bp., MTA) – Gelei József (zoológia, Szeged, MTA) – Schilling Gábor (Szeged) – Xántus János és Paull Aranka (földrajzi szakírók) – Tulogdy János (Bolyai) – Kerekes J. Zoltán (Földrajzi Társaság)
Szakmai gyakorlatok
Mérőgyakorlat Háromszögelés az udvaron Vízmérő gyakorlat a KisSzamoson
Tanulmányi kirándulások
Erdély többször Adria (1914)
Nemzetközi kapcsolatok
1906: Románia (minisztériumi kiküldetés) 1907: Olaszország (Lóczy budapesti diákjaival út) 1908: Alpok (Földrajzi Kongresszus) 1910: Skandinávia (Geológiai Kongresszus) 1912: AEÁ (Amerikai Földrajzi Társaság meghívása) – összesen 12 meghívott a világból! 1914: Olaszország (Adria-út kolozsvári diákokkal) 1916: Szerbia (akadémiai kiküldetés)
3. Két világháború között (1919–1940) Románia
Ferdinánd Tudományegyetem Történet, felépítés, helyszín – 1919: a korábbi magyar egyetem épületeiben, annak felszerelésével indul el, román oktatók, 1927-től Ferdinánd – 4 kar: földrajz a Természettudományi Karon (Farkas u.) – 1940-ben elköltözik (Nagyszebenbe és TTK Temesvárra) Oktatók – George Vâlsan, V. Meruţiu – Fekete Mihály laboráns Hallgatók: magyar hallgatók is (Incze Andor, Grigercsik Jenő) Nemzetközi kapcsolatok: Em. de Martonne
4. Ferenc József Tudományegyetem (1940–1945) Magyarország
FJTE: történet, felépítés
1940 ősze – visszatér Szegedről a magyar egyetem – a román egyetem elköltözik Nagyszebenbe és Temesvárra
5. kar: Közgazdaságtudományi Kar 1944–1945: csonka tanév a háború miatt 1945: megszűntetik földrajz helyszín: Farkas u., Bástya u.
FJTE: Tanszékek, oktatók, hallgatók
TTK: Prinz Gyula (természetföldrajz) – Breslau, Belső-Ázsia, Pozsony, Pécs, Kolozsvár, Szeged BTK: Hantos Gyula (társadalomföldrajz) KTK: Teleki Géza (gazdaságföldrajz) – Simor Ferenc (meteorológia) – Dezső Loránd (csillagászat) – Tulogdy János, Incze Andor Szakok, hallgatók: – kétszakos tanári oklevél – Incze Andor, Molnár Jenő Felszerelés: Cholnoky kiépítése, azóta folyamatos bővülés
5. Bolyai Tudományegyetem (1945–1959) Románia
Bolyai TE: történet, felépítés, helyszín
1945 – Visszatér a román egyetem a FJTE épületeibe (későbbi Babeş TE) – Mihály király magyar nyelvű egyetemet alapít (Bolyai TE, ezáltal FJTE megszűnik) 1948: tanügyi reform (szovjet átszervezés) 1959: egyesítik a két egyetemet
Karok: eredetileg 4 kar, később több felosztás sok változással – Természettud. – Sétatér – Bölcsészettud. – Marianum – Orvosi – Marosvásárhely (1948-tól leválasztják) – Jog és Közgazdaság – Bástya u. (1951-től leválasztják)
Földrajz: Sétatér, majd 1948 után Marianum (a földszinten)
Oktatók
Tanszékvezetők: – Tulogdy János (Cholnoky, Ref. kollégium) – Molnár Jenő (Prinz, Bolyai, BBTE)
Tulogdy János (geomorfológia) Grigercsik Jenő (meteorológia, térképészet) Újvári József (hidrológia) Tövissi József, Incze Jolán (gyakorlatok)
Incze Andor (gazdaságföldrajz) Molnár Jenő (gazdaságföldrajz) Nagy Arisztid, Szőnyi Béla (gyakorlatok)
Török Zoltán (geológia), Csapó József (talajtan)
Szakok, hallgatók, gyűjtemények: Szakok:
– tanárképzés (változó, történelem–földrajz, geológia–földrajz) – évfolyamonként kiírt tantárgyak Hallgatók:
– Nagy Arisztid, Tövissi József, Újvári József Gyűjtemények:
– Régi gyűjtemény nemkívánatos
5. Babeş–Bolyai Tudományegyetem (1959–) Románia
BBTE
Törté rténet: – 1959: Babeş Babeş TE és Bolyai TE egyesü egyesülése – 1989: új lehető lehetőségek rendszervá rendszerváltozá ltozás miatt
Felé Felépítés, helyszí helyszín: – Bioló Biológia– gia–Földrajz– ldrajz–Geoló Geológia Kar (1994(1994-től FöK) – földrajz tanszé tanszékek: Mikó Mikó-kert (volt Vegytani Inté Intézet épülete 18821882-től) – 19971997-től kihelyzett tagozatok (pl. Gyergyó Gyergyószentmikló szentmiklós)
Szakok: – magyar tagozat leé leépül az 19601960-as évek kö közepé zepén, újraindul 19931993-ban, MFI 20112011-től – 1989 elő előtt taná tanárké rképzé pzés (pl. bioló biológia– gia–földrajz, majd földrajz, ké később fö földrajz– ldrajz–idegen nyelv) – 1989 utá után: turizmus és topográ topográfus fő főiskolai ké képzé pzés is, majd BScBSc-MSc
Oktató Oktatók: – Incze Andor, Molná Molnár Jenő Jenő – Újvá jvári József, Tövissi József, zsef, Nagy Arisztid – 19901990-től jelenlegi oktató oktatók felvé felvétele
Gyű Gyűjtemé jtemények – 2001: FJTE/CholnokyFJTE/Cholnoky-hagyaté hagyaték – szakkö szakkönyvtá nyvtár
1581–1605
Báthori István jezsuita akadémia
latin
(ref.: Apáczai Csere János)
1698–1773
II. Lipót jezsuita akadémia
latin
Hell Miksa
1774–1784
Mária Terézia piarista akadémia
latin, majd német
Malinovits Ignác
1872–1919
Ferenc József Tudományegyetem
magyar
Terner Adolf, Cholnoky Jenő
1919–1940
I. Ferdinánd Tudományegyetem
román
1940–1945
Ferenc József Tudományegyetem
magyar
Prinz Gyula, Hantos Gyula, Teleki Géza
1945–1959
Ferdinánd / Babeş Tudományegyetem, Bolyai Tudományegyetem
román
Tulogdy János, Incze Andor, Molnár Jenő
Babeş–Bolyai Tudományegyetem
román 1993-tól magyar 1995-től német
1959–
magyar
Tövissi József, Újvári József
