Kollektív Alku és Társadalmi Párbeszéd a Közszolgáltatásokban
4. EPSU Kollektív Alku Konferencia 2005. december 12-13
A Kollektív Alku Koordinálása Az aktuális EPSU kollektív alku politika valamint a jövobeni fejlesztésre vonatkozó javaslatok áttekintése
4. EPSU Kollektív Alku Konferencia 2005. december 12-13 A Kollektív Alku Koordinálása
EPSU kollektív alku politika Koordinálás Az EPSU kollektív alku irányelveit olyan szemlélettel vázolták fel, mely szerint lehetséges és értékes a kulcsfontosságú területek politikájának koordinálása. A koordinálás célja néhány általános és/vagy minimum szabvány bevezetése a közszolgáltatásokba Európa-szerte. Egy koordinált stratégiának biztosítania kell, hogy a kollektív szerzodések ugyanazon fejlodési irányvonalat kövessék és hogy ne ássa alá egyik a másikat. Ez nem jelenti azt, hogy az EPSU politika helyettesíti a társult tagszervezetekét. Mint ahogy azt a 2000-es Közgyulésen a politikai nyilatkozat világosan kimondja: “Az EPSU társszakszervezetei autonómiát élveznek a kollektív alkut illetoen.” Az alábbiakban felsorolásra kerülnek a fo pontok, belefoglalva néhány sajátos célkituzést, amelyeket a 2000-es lisszaboni Közgyulésen és a 2004-es stockholmi Kongresszuson megtett határozati javaslatok, valamint a Végrehajtó Bizottság által jóváhagyott program nyilatkozatok alapján fogalmaztak meg. Ezek az EPSU kollektív alku irányelveknek azt a magját képezik, amelyek megvalós ításához és ellenorzéséhez a szakszervezetek beleegyezésüket adták. Fel vannak továbbá tüntetve az alábbiakban azok a politika-kulcsterületek, melyek jelenleg fejlesztés alatt állnak vagy ahol a politika átgondolása és megfogalmazása a jelen pillanat és a következo, 2009-es EPSU Kongresszus közötti idoszakban esedékes.
A kollektív alku politika fo területei: • • • • •
Bérek Egyenlo bérek és egyenlo bánásmód Munkaido Élethosszig tartó tanulás Nyugdíjak
Jelenleg fejlesztés alatt álló politika: • •
Alacsony bérek Eroforrás-kihelyezés
A következokben megvitatásra kerülo témák: • •
Fiatal munkások Migráns munkások
Jövoben lefedendo területek: • •
Idosebb munkások Fenntartható fejlodés és foglalkozások minosége
2
4. EPSU Kollektív Alku Konferencia 2005. december 12-13 A Kollektív Alku Koordinálása
A politika fo területei Bérek • • •
•
A béremelések célja az infláció kompenzálása kell legyen, valamint annak biztosítása, hogy a dolgozók megfelelo arányban részesüljenek a termelékenység növekményeibol. Mivel a termelékenység növekményei több közszolgálati szektorban kifejtett tevékenységben nehezen mérhetoek, a releváns mérték az átlagos (nemzeti) munkatermelékenység növekménye kell legyen. Az átlag munkatermelékenységhez való kapcsolás segít megelozni a közszektorbeli fizetések magánszektorbeliek alá való zuhanását, amely negatív következményekkel jár a képzett munkaero vonzására, valamint a társadalmi és a nemekre vonatkozó kihatásokra nézve. A köz- és magánszektorbeli fizetések általában párhuzamosan kell fejlodjenek.
Egyenlo bérek és bánásmód Az egyenlo bérek az EPSU kollektív alku politikájának szerves részét képezik, és a központi cél a fizetések közti szakadék 2-5%-al való csökkentése 2007-ig. Ennek megvalósítását segíto intézkedések között szerepel: • • • • • • •
a noi foglakozások értékének felbecsüléséért folytatott kampány, a munkavédelem javítása, egyenlo védelem és arányos jogok biztosítása a nem tipikus foglalkoztatottság esetében, a nemekre vonatkozó problémáknak a kollektív alku politika fo áramlatában való tárgyalása rendszeres ellenorzéssel, egyenloség biztosítása a nok közszolgáltatásokban való alkalmazását, karrierlehetoségeit, képzését és oktatását illetoen, kollektív elbocsátások esetében a nok elleni diszkrimináció elkerülésére hozott intézkedések, valamint olyan aktív munkaeropiac politika kifejlesztése, amely azonos mértékben biztosít elonyöket mind a nok, mind pedig a férfiak számára.
Az egyenlo bánásmód szélesebb köru problémákat is felvet, különösen a nok egészségét és biztonságát, valamint a szexuális zaklatást érinto kérdések megoldásának szükségességét. Fokozott figyelmet kell szentelni a nok munkakörnyezetét, a tipikusan noi munka által okozott sérüléseket és megbetegedéseket illeto problémákra. Az egyenloségi megállapodások és a jóváhagyó gyakorlati tervek minden munkahelyen konkrét célok és napirendi pontok formájában kell szerepeljenek.
Munkaido • • •
A munkaido sémák összes formáját a munkáltatók és szakszervezetek közötti megfelelo tárgyalások alapján kell meghatározni. A megfelelo szinteken folytatott tárgyalások révén bevezetendo 35 órás munkahét az EPSU társszakszervezetek elsobbségi követelése marad. Fel kell tárni a munkaido csökkentésének egyéb módozatait, úgymint a fizetett és fizetetlen szabadság, szüloi vagy családi szabadság.
3
4. EPSU Kollektív Alku Konferencia 2005. december 12-13 A Kollektív Alku Koordinálása
• • •
•
• •
A dolgozóknak több választási lehetosége kell legyen a teljes munkaido valamint a részmunkaido között való mozgásra nézve, megfelelo kompenzálással, különös módon tekintetbe véve az alacsonyabb béru munkások szükségleteit. A törvényes és/vagy kollektív megegyezés alapján meghatározott munkaido csökkentésének teljes ítését olyan nézopontból kell ellenorizni, amely a túlóra csökkentésének valamint új munkahelyek megteremtésének megvalósítására irányul. A munkaszervezés innovatív módszereit a megfelelo szinten lévo társadalmi partnerekkel kell megtárgyalni, hogy a polgárok minoségi közszolgáltatások iránti igényét összhangba hozzák a dolgozók munkára, szabadidore, oktatásra és családi életre vonatkozó idobeosztásával kapcsolatos preferenciáival. A csökkentett munkaórákat megfelelo személyzeti szintek alapján kell alkalmazni, hogy megkönnyítsék a képzési illetve szüloi kötelezettségekkel kapcsolatos eltávozások beosztásait, az egyenlo bánásmódot és egyenlo lehetoségeket, valamint a családi és munkahelyi kötelezettségek megosztásának támogatását. A részmunkaidos dolgozókkal való méltányos bánásmód magába kell foglalja azt a lehetoséget, hogy szándékuk szerint teljes munkaidoben is dolgozhassanak. Az ügyeletet is a teljes munkaidonek megfeleloen kell számolni.
Élethosszig tartó tanulás Az EPSU úgy véli, hogy az élethosszig tartó tanulás a kollektív alku napirendjének egyik lényeges része kell legyen. Az EPSU társszakszervezeteinek célkituzései között kell szerepeljen egy személyes fejlodésre szánt 10 napos évi szabadság. Az élethosszig tartó tanulás alábbi szabályait a reprezentatív munkáltatói valamint szakszervezeti szervezetek között létrejövo kollektív szerzodés révén kell megvalósítani helyi, regionális, nemzeti és európai szinten: • •
• •
•
az élethosszig tartó tanulás a kollektív szerzodések tárgyát kell képezze. a munkások jogosultak kell legyenek arra, hogy egyéni tanulásban részesüljenek, valamint hogy folyamatos oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó tanuláshoz férhessenek hozzá. Ez magába kell foglalja a feladatkörre jellemzo vagy munkával kapcsolatos képzést, az átadható szakmai ismeretekkel kapcsolatos képzést és az egyéni fejlodést megcélzó képzést. a munkáltatóknak megfelelo beruházásokat kell fordítaniuk a képzési idore valamint az eroforrásokra nézve. Ez magába kell foglalja az egészségügyi és munkabiztonsági képzéseket az összes dolgozóra nézve. az élethosszig tartó tanulásnak az alábbi elvekben kell gyökereznie: az összes dolgozó bevonása, egyenlo lehetoségek és mindenki számára adott részvétel. Az idosebb dolgozóknak ugyanúgy hozzáférhetové kell tenni az élethosszig tartó tanulás lehetoségeit. a meglévo tanulási programokat, legyenek azok egyéni vagy szervezeti szinten muködoek, rendszeres értékelésnek kell alávetni.
Nyugdíjak Az EPSU fo nyugdíj prioritások a következoket fedik: • a minoség védelme és fejlesztése, jól megalapozott és fenntartható nyugdíjrendszerek, • a nemek közötti nyugdíj-különbségek kezelésének megcélzása, 4
4. EPSU Kollektív Alku Konferencia 2005. december 12-13 A Kollektív Alku Koordinálása
• • • •
•
a nyugdíjaknak a bérekkel párhuzamosan történo növekedésének biztosítása, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a növekvo nemzeti jövedelembol, olyan juttatások kidolgozása, amelyek szám ításba veszik a rugalmas munkára való áttérés tendenciáját valamint a változó családi és munkasémákat, teljes mértékben áthelyezheto nyugdíj-jogok, amelyek lehetové teszik a dolgozók szabad mozgását egyik országból a másikba, kollektív alku tárgyát kell képezze annak elismerése, hogy a foglalkozási nyugdíjak késleltetett fizetések és tervezetek, annak biztosítása, hogy a tervezetek az összes dolgozó számára nyitottak legyenek.
Fejlesztési politika Alacsony bérek A közszolgátatások általában kedvezo fizetés-elszámolásokat tudhatnak magukévá. A béregyenlotlenség kevésbé hangsúlyozott, mint a magánszektorban, és a közös megállapodás alapján meghatározott minimum értékek gyakorta magasabbak, mint a hasonló jellegu foglalkozások esetében a magánszektorban. Jóllehet a közszolgáltatásokban még mindig nagyszámú alacsony béru dolgozó van jelen, és a privatizáció és menedzsment próbálkozásai a még több piac-alapú bérstruktúra bevezetésére azt jelzik, hogy változtatásra irányuló kényszer tapasztalható. A 2005. decemberében megrendezésre kerülo EPSU kollektív alku konferencián megvitatnak egy program okirat-tervezetet az alacsony bérekkel kapcsolatban. Ennek kapcsán megállapítják, hogyan koordinálhatja az EPSU a kollektív alkut Európa-szerte a tisztességes minimum bérszintek bevezetése érdekében. Továbbá vizsgálni fogja, miképpen járulhatna hozzá az EPSU a szélesebb köru kampányokhoz annak biztosítására, hogy a törvény által meghatározott minimálbérek szintén tisztességes szintet érjenek el, megcélozva minden ország viszonylagos átlagfizetésének és életszínvonalának szintjét.
Eroforrás-kihelyezés Az eroforrás-kihelyezés az összes közszolgáltatást érinti. A közszolgálati alkalmazottak magáncégekhez kerültek, ahol új kollektív szerzodések vannak érvényben, illetve ahol a szakszervezetbe való tömörülés valamint a kollektív alku gyengén muködik vagy egyáltalán nincs jelen. Kezdve a közmuvekkel, az EPSU azt kutatja, hogy milyen mértékig terjedhet ki ennek a folyamatnak a szabályozása a dolgozókkal kötött megállapodások valamint a szektor szinten elfogadott gyakorlati szabályzat révén. A haladás a 2005. decemberében megrendezésre kerülo kollektív alku konferencián kerül áttekintésre.
Következo lépések Fiatal dolgozók Mind a szakszervezetek, mind pedig a közszolgáltatások nagy kihívások elott állnak a demográfiai változások kezelését illetoen. A kollektív alku politika fontos lehet a fiatal dolgozók védelmét tekintve, biztosítva számukra a tisztességes bérezési szinteket valamint képzési lehetoségeket, amely révén a közszolgálatokat vonzó munkahellyé teszik.
5
4. EPSU Kollektív Alku Konferencia 2005. december 12-13 A Kollektív Alku Koordinálása
Migráns munkások A migráns munkások megnövekedett alkalmazása szintén nagy jelentoségu a közszolgálatok számára, és a szakszervezetek létfontosságú szerepet töltenek be a politikák megtárgyalásában, különösen a nyelvtanulást és a képzést illetoen, amely biztosítja, hogy ezek teljes mértékben integrálódjanak a közszolgálati alkalmazottak körébe.
Jövobeni fejlesztések Idosebb dolgozók Egyre növekvo a nyomás a korai nyugdíjazás csökkentésének illetve a közszolgálati nyugdíjkorhatár megemelésének irányában. A szakszervezeteknek reagálniuk kell ezekre, és biztosítaniuk kell, hogy az idosebb fizetett dolgozók fizetéssel, munkaidovel és újraképzésével kapcsolatos igényei a megfeleloképpen számításba legyenek véve.
Fenntartható fejlodés és a foglalkozások minosége A fenntartható fejlodés biztosítása egyre sürgetobb követeléssé válik a munkáltatókra és a szakszervezetekre nézve egyaránt. A kollektív alku itt a munkahelyre való szállítással kapcsolatos megállapodásokban játszik szerepet, például ez egy jelentos módozat a szakszervezetek számára a környezetvédelmi szempontból ésszeru irányelvek tárgyalásában. A munka nem csupán az alapbérekrol és feltételekrol szól. A munka természete, valamint az egyéni és a pályafutással kapcsolatos fejlodés fontos a minoségi munkahelyek megteremtése szempontjából, és ez több úton is foganatosítható a kollektív alku révén.
Referenciák: R.2.-es Határozati javaslat: Kollektív alku, 7. EPSU Kongresszus, Stockholm, 2004 R.3.-as határozati javaslat: Nyugdíjak, 7. EPSU Kongresszus, Stockholm, 2004 R.4.-es határozati javaslat: Nemek közötti egyenloség, 7. EPSU Kongresszus, Stockholm, 2004 Az EPSU program nyilatkozata: A közszolgálati szakszervezetek és kollektív alku egy európai környezetben, 6. Közgyulés, Lisszabon, 2000 Az EPSU program nyilatkozata: Egy aktív munkaido-politika: a foglalkoztatottságért, idofüggetlenségért és egyenlo lehetoségekért, 6. Közgyulés, Lisszabon, 2000 Az EPSU program nyilatkozata: Nemek közötti egyenloség, 6. Közgyulés, Lisszabon, 2000
DG/12 & 13 Dec CB Conf/EPSU CB policy Rev.doc
6
