Honvédségi Szemle Mező András őrnagy:
A KÖNNYŰLÖVÉSZ FEGYVERNEM TÖRTÉNETÉRŐL ÉS PERSPEKTÍVÁIRÓL (2.)
„Az igazi művészet: kézen fogni a változást, mielőtt az torkon ragadna minket.” Sir Winston Churchill A NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (NATO ACT) parancsnoka, James Mattis vezérezredes megítélése szerint a jövőben a biztonsági környezet összetettebbé, dinamikusabbá és globálisabbá válik, és előre nem látható fejleményeknek lesz kitéve.1 A terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése valószínűleg jelentős fenyegetéseket képviselnek a NATO (a továbbiakban: Szövetség) számára a következő 10–15 évben. Az újabb technológiákkal való visszaélés, a bukott vagy a bukás szélén álló rezsimek okozta instabilitás, a regionális válságok és konfliktusok, valamint azok okai és okozatai, a korszerű hagyományos fegyverzetekhez való egyre könnyebb hozzáférés és a létfontosságú erőforrások ellátó vonalai elleni támadások lesznek valószínűleg a jövőben a fő kockázati tényezők és kihívások a Szövetség számára. Korunkban, amikor a háború stratégiai, műveleti és harcászati szintjei egységbe tömörülnek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy csapataink a műveleti területeken több problémát állítsanak elő, mint amennyit megoldanak. Napjaink biztonsági kihívásaira nem lehet kizárólag katonai eszközökkel megfelelni. Ugyanakkor katonaként kötelességünk, hogy foglalkozzunk a válságok, konfliktusok katonai aspektusaival, felkészüljünk gyorsan romló biztonsági helyzetekre, nem várt fordulatokra a világpolitikában. Ezért folyamatosan kell fejleszteni katonai hatékonyságunkat, mert ellenkező esetben támadásra bátorítanánk ellenségeinket. A felkelések elleni műveletekben (például Afganisztánban) a nem hagyományos katonai erőkkel vívott harcra kell felkészítenünk katonáinkat. Ugyanakkor azonban nem adhatjuk fel hagyományos műveleti fölényünket sem, ha célunk az életformánkat érintő fenyegetések elrettentése vagy felszámolása. Hatékonynak kell maradnunk a teljes spektrumban, különben azt kockáztatjuk, hogy olyan meghatározó, ám alkalmatlan erőkkel rendelkezünk majd, amelyek képtelenek arra, hogy legyőzzék a napjainkban az erőfölényünkhöz alkalmazkodó, azt megkerülő ellenséget. Célunk egy teljes mértékben haté-
kony szövetséges katonai erő létrehozása, amely alkalmas és kész arra, hogy sikeresen feleljen meg a politikai vezetésünk előtt álló kihívásoknak; olyan katonai erőé, amelyet műveleti parancsnokaink teljes mértékben képesek alkalmazni. Gondolkodásunkban nemcsak a jelen, hanem a távolabbi jövő fenyegetéseinek is szerepet kell kapniuk. A változások – legyenek azok bármilyenek – nem történhetnek teljes nemzeti elszigeteltségben. Ezért erőfeszítéseinket össze kell hangolni más nemzetek transzformációs törekvéseivel. Az átalakítás érdekében meg kell értenünk és meg kell határoznunk azokat a konkrét katonai problémákat, amelyek megoldását célul tűztük ki. Gondosan és tudatosan vizsgáljuk azokat a kihívásokat, amelyek a többinél valószínűbbek lehetnek. A felkészüléssel együtt jár az a kihívás, hogy a hosszú távú tervezésre összpontosítsunk, valamint az a követelmény is, hogy beruházzunk a jövőbeli lehetőségek közös megértésének kialakításába. A közös megértés biztosítja a keretet, amelyen belül hatékony döntéseket hozhatunk. Eszközeinkkel helyes egyensúlyt kell kialakítanunk a háború művészete (emberi vonatkozások) és a háború tudománya (technológiai megoldások) között – foglalta össze a feltételezéseiből levonható tanulságokat James Mattis vezérezredes. * Írásom célja nem az, hogy „megjósoljam” a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai jövőjét és meghatározzam a könnyűlövész-fegyvernem kialakításának kereteit. Célom mindössze az, hogy megkíséreljem megalapozni azt a párbeszédet, amelynek bázisán kialakul a közös megértés, és ez a megértés biztosítja majd a keretet, amelyen belül hatékony döntéseket hozhatunk.
bármilyenek is az erőviszonyok – csak hasonlóan felszerelt és felfegyverzett erők ellen célszerű alkalmazni. 2. Az alacsony páncélvédelem és a korlátozott saját tűzképességek miatt a könnyűgyalogság fokozottan igényli a külső támogatás minden formáját. Ezek közül harci körülmények között első helyen áll a tűztámogatás, amelynek feltételeit (összekötő csoportok, híradó berendezések stb.) már a szervezet kialakításakor biztosítani kell. 3. A könnyűlövész-alegységek történelmi tapasztalatai és a jelenkori tapasztalatok is azt igazolják, hogy csak egy erős egységbe (magasabb egységbe) szervezett zászlóalj képes helytállni magas intenzitású összhaderőnemi konfliktusokban. A zászlóaljaknak tehát olyan dandárszervezetbe kell illeszkedniük, amely elérhetővé teszi számukra mindazon képességeket, melyekkel nem rendelkeznek. 4. A dandárnak legalább három, azonos felépítésű és felszerelésű zászlóaljra van szüksége. Csak így biztosítható a „pihen, felkészül, bevetésen tartózkodik” típusú rotációs elv megvalósulása. 5. A könnyűlövész-zászlóalj expedíciós képessége azt jelenti, hogy a hadműveleti területen összesen 30 napra elegendő ellátmánnyal rendelkezik. A zászlóalj önállóan hét, közepes intenzitású harci napot képes megvívni. A készletek lépcsőzése az adott zászlóaljharccsoport (ZHCS) parancsnokának döntése, de általában két-három napi készletet visz a zászlóalj szállítószakasza, két-háromnapit a század törzsszakasza, míg egy-kétnapi készlettel a katonának kell rendelkeznie. 6. Költségvetési okokból célszerű, ha a könnyűlövész-zászlóalj szervezete és fegyverzete nem tér el alapvetően a Magyar Honvédség (MH) jelenlegi lövészzászlóaljaiétól. 7. Logisztikai, ellátási, beszerzési és érdekérvényesítési szempontból az is
A KÖNNYŰLÖVÉSZ-ZÁSZLÓALJAKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZOK MEGSZERVEZÉSÉNEK KÉRDÉSEI
A követelmények… Lássuk tehát, milyen következtetések vonhatóak le a fentiekből, milyen képességekkel és milyen feladatokra kell készen állnia a könnyűlövész- zászlóaljnak? 1. A könnyűlövész-zászlóaljat –
2010/3
1
Honvédségi Szemle
Vezetés-felkészítés
hasznos lenne, ha a beruházást közösen végezhetnénk el a környező országokkal. 8. A hazai ipar támogatása jó színben tünteti fel a hadseregfejlesztést, annak szereplőivel könnyű kommunikálni, és mindez élénkítheti Magyarország gazdaságát. Ezért célszerű, ha a rendszeresítendő új fegyverzet vagy felszerelés a lehető legnagyobb mértékben hazai beszerzésű. 9. A felszerelésnek, a konkrét harcfeladat függvényében módosíthatónak is kell maradnia. A hadműveleti tapasztalatok fényében a könnyűgyalogság járműveinek és védelmi felszereléseinek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a gerilla-hadviselés során legelterjedtebb harceljárások (rögtönzött robbanószerkezetek, lesállás stb.) ellen védelmet nyújtsanak, vagy azok hatását csökkentsék. Az MH nem engedhet meg magának olyan felszerelést, amely túlságosan speciális (ti. csak adott hadszíntér adott feladata során használható). Nekünk olyan általános rendeltetésű eszközök kellenek, amelyeket mindig igazítani lehet a konkrét harcfeladat körülményeihez. 10. Az egyéni felszerelésnek és a fegyverzetnek nemcsak a nagyon különböző hadszínterekből, terep- és klimatikus viszonyokból, harcfeladatokból fakadó körülményeknek, de az eltérő beosztásoknak is meg kell felelniük. A felszerelésnek elsősorban az összhaderőnemi, magas intenzitású fegyveres harc követelményeinek kell megfelelni, de gondoskodni kell annak átalakíthatóságáról, és alkalmassá kell tenni a béketámogató eljárásokra is. Ugyanazon felszerelés különféle változatát kell rendszeresíteni, például a parancsnokok, a fegyverkezelők, a sofőrök számára. Levehető tártáskák, tarsolyok, különböző célú táskák, tartók széles választéka teheti alkalmassá a málhaheveder t (mellényt) a különböző beosztású katonák számára. A testpáncéllal szemben is követelmény a módosíthatóság: a jármű tornyában álló katona védelmét is biztosítania kell (ehhez magas gallérral és kerámiabetéttel kell rendelkeznie, mert a súly nem számít) és a gyalogos járőrkatonáét is (amelynek könynyűnek és rugalmasnak kell lennie, mert a súly kritikus), vagy a
különlegesműveleti-katonáét (csak kerámiabetét-tartó heveder, mert „csak” az életét védi). Anélkül kell védeni mindenkit – az illető feladatának, beosztásának és igényének megfelelően –, hogy az akadályozna bárkit a feladat ellátásában. A katona által hordott felszerelésnek gyorsan módosíthatónak kell lennie adott harcászati helyzethez vagy feladathoz. - Például: máshogyan kell konfigurálni a felszerelést, ha városharcra készülnek a katonák, és máshogyan, amikor hegyek közt mozognak. - Amikor felveszi a harcérintkezést, és az élete múlik a harcszerű mozgáson, a gyorsaságon, a felszerelésnek (nem a testpáncélnak) ledobhatónak, módosíthatónak kell lennie. - Kell tehát egy olyan harcfelszerelést hordozó rendszer (battle order), ami egynapi járőrfelszerelés (patrol order) szállítását, és egy olyan, ami a katona több napi túlélését és kényelmét biztosítja (marching order). 11. A rendszeresítendő új jármű legyen egy járműcsalád része, amelynek van például parancsnoki, híradó, sebesültszállító, szállító stb. változata is. Csak így biztosítható a legteljesebb alkatrészellátás és karbantartási struktúra kialakítása. Ugyanakkor a menet során az egységes menetteljesítményű és terepjáró-képességű járművek lehetőségeit maximálisan ki lehet használni. 12. A létrehozandó zászlóalj törzse és harci elemei legyenek képesek más át-alárendelt fegyvernemi alegységekkel, összekötő tisztekkel történő együttműködésre, ideiglenes ZHCS szervezet kialakítására, egyben álljanak készen arra is, hogy más ZHCS-k alárendeltségébe kerülnek. Magyarán, a zászlóalj szervezete tökéletesen igazítható legyen a konkrét és tényleges harcászati feladathoz. 13. A létrehozandó zászlóalj a dandár kötelékében legyen képes magas intenzitású összfegyvernemi harc megvívására is. A dandárnak rendelkeznie kell mindazokkal a képességekkel (tüzérosztály, műszaki, vegyivédelmi, híradó stb. század), amelyeket a „könnyű” jelleg érdekében a zászlóalj nélkülöz. 14. Legyen képes békefenntartó eljárásmódokat végezni az ország határain kívül, önállóan (!) hat hónapon keresztül! 15. Legyen képes harctevékenységet végezni az ország határain belül és kívül, önállóan (!) a szükséges ideig, de legalább hat hónapig! 16. Legyen képes a fenti tevékenységek végzésére közép-európai, hegyvidéki, sarkköri, sivatagi és dzsungel-körülmények között! 17. Legyen képes gyorsan kijutni az alkalmazási körzetbe! Ez a stratégiai
légi szállítás kiépítését is feltételezi.2 18. Legyen alkalmas légi szállításra. A könnyűfegyverzetű gyalogoskatonák csak akkor tudnak döntő jelentőségű csapást mérni, ha képesek váratlan irányból – vagy mélységben – végrehajtani manővereket. …és a kérdések Milyen kérdések merülnek fel, amelyek megválaszolása széles fórumot igényel? 1. Mit/milyen technikai eszközt igényel a magyar könnyűlövész? Esetleg gyalogosan lesznek bevetve? Komoly légi szállítási képességek birtokában nagyon hatékony lehet egy gyalogosalakulat is. Gépjárműveken legyenek szállítva? Esetleg a jelenlegi hadszíntérhez alkalmazkodó terepjárókon? Mekkora legyen így egy raj szervezete? Legyenek páncélozott eszközben elhelyezve? A magyar hadiiparnak vannak hagyományai könnyű páncélozott járművek gyártásában. 2. A fenti lépcsőzés szállítási kapacitásának kielégítéséhez – a külföldi szakirodalom alapján – a századnak legalább négy, a zászlóaljnak tizenhárom négytonnás szállítójárműre van szüksége.3 Vajon elegendő szállítókapacitást jelent-e ez a magyar könnyűlövészzászlóalj és -század számára? Szükséges-e felszerelni a könnyűlövész-alegységeket a hadszíntérhez alkalmazkodó, illeszkedő köztes szállítóeszközökkel? Krízisek során a hadtápkonvojokat gyakran érik rajtaütések, robbanószeres és aknatámadások. (Sőt, a gerillaharc fő eleme az ilyen szállítmányok támadása.) Nem lenne-e szükséges, a harcérintkezés vonalához ilyen közel, az ellátó- és szállítójárművek esetében is páncélozásról és aknák elleni védelemről gondoskodni? Mekkora súlyt jelent a magyar kato-
2010/3
2
Honvédségi Szemle
Vezetés-felkészítés na számára az 1-2 napi lőszer, élelem és víz, továbbá saját védőfelszerelése, és egyéb, a harchoz szükséges felszerelése (rádió, irányzék, éjjellátó stb.)? Van-e ilyen mennyiségű és súlyú felszerelés hordozására alkalmas hátizsákja, málhamellénye? (A teljes zászlóaljban kell gondolkodni, és nem a hadműveleti területen ideiglenesen kiadott, korlátozott számú BWfelszerelésben!) Vajon ki/kik fogják hordozni a zászlóalj és a század tüzérségének lőszerét? Nem jelent-e ez túlterhelést a legnagyobb tűzerejű fegyverek kezelői számára? Egyáltalán, mekkora mennyiségű/súlyú lőszert kell vinni egy harci napra a zászlóalj tüzéralegységeinek? Tapasztalatok szerint 30 kilogrammnál nagyobb terhelést még a legjobban felkészített katonák sem képesek hordani hosszú időn keresztül. Képese a magyar kiképzési rendszer teljes zászlóaljakat felkészíteni ilyen fizikai megterhelésre? Nem fogja ezzel a gyalogság pontosan a gyorsaságát és mozgékonyságát elveszíteni? Ráadásul éppen olyan terepen lesz szükség rendkívüli fizikai erőre, ahol a terepviszonyok (erdős, hegyes terep vagy őserdő) lehetetlenné teszik a rajok utánpótlását járművekkel. Vagy képes-e a raj járműve valamennyi katona teljes felszerelését és málháját szállítani? 3. A beszerzések nagyon fontos kérdése a kompatibilitás. Ezt több dokumentum is határozottan előírja anélkül, hogy tartalmát és prioritásait kitűz-
né.
Mennyire és miben kell megfelelnünk a NATO-interoperabilitás követelményeinek? A tábori híradó- és informatikai rendszereket hálózat alapúvá kell tenni, és illeszteni kell a meglévő NATOrendszerekhez (ezt nemcsak a stratégia, de a józan ész is így diktálja). Vajon a rendszeresítendő új fegyverzetet nem lenne-e célszerű a NATOban rendszeresített lőszertípusokkal (7,62x51 milliméteres, 5,56x45 milliméteres) működő fegyverekre cserélni? 4. Az MH fegyverzete még mindig a szovjet könnyűfegyverzeten alapul, amelyet alapvetően egy tömeghadse-
reg igényeire fejlesztettek ki. Kielégíti-e egy korszerű könnyűlövész katona igényét a második világháború végén konstruált Kalasnyikovfegyvercsalád? (Én azt gondolom, hogy nem.) Támaszkodjunk arra a történelmi tényre, hogy a vadászalakulatok mindig jobb és nagyobb lőtávolságú fegyverrel rendelkeztek, mint az ellenük támadó sorgyalog zászlóaljak! Úgy kell kialakítani a zászlóalj fegyverzetét, hogy a hatásos lőtávolságok minden fegyverzeti kategóriában meghaladják a lehetséges ellenfél hatásos lőtávolságát! Figyelembe véve, hogy a lehetséges ellenfelek valószínűleg szovjet típusú fegyverzettel rendelkeznek, az új magyar könnyűlövész-fegyverek hatásos lőtávolsága legyen legalább: - Gépkarabély (rifle) 400 méter felett (AK–47). - Géppuska (GPMG) 600 méter felett (PKM). - Mesterlövész (sniper): 1200 méter felett (SVD). - (Automata) gránátvető: 1700 méter (AGS–17). - Páncéltörő rakéta: a szovjet harckocsik hatásos lőtávolságát meghaladó, azaz 2500 méter felett (T–72). - Nehézgéppuska: 1500 méter felett (NSVT). - Aknavető: 5700 méter felett (120 milliméter). Elegendő-e az AK–47-es fegyver pontossága arra, hogy az egyre kifinomultabb bevetési szabályoknak (Rules of Engagement – RoE) megfelelő pontos és hatásos tüzet lőjön háborúban? Milyen különleges követelményt támaszt egy könnyűlövésszel szemben a béketámogató eljárás? - Van-e igény arra, hogy valamenynyi katona képes legyen megállapítani (a fegyver optikai irányzéka segítségével természetesen), hogy a közeledő személy visel-e fegyvert vagy nem? - Ha igen: milyen távolságról? A fenti hatásos lőtávolsági követelmények figyelembevételével, a fegyverek optikai irányzékainak nagyítása az alábbiak szerinti legyen: Gépkarabély (rifle) 2–3-szoros. Géppuska (GPMG) 2–3-szoros. Mesterlövész (sniper): 8–10-szeres. (Automata) gránátvető: 4–10-szeres. Páncéltörő rakéta: 4-szeres. Nehézgéppuska: 4-szeres. Van-e igény ugyanilyen képességekre éjjel? Ha igen, akkor vajon kell-e, hogy valamennyi fegyver és katona éjjellátó képességgel rendelkezzen? Lehetséges, hogy valamennyi fegyvernek egy közös irányzéka legyen (különböző változatokban)? Szükséges-e a járművek tetejére támogatófegyver? Ha igen, milyen? Nehézgéppuska? Könnyűgéppuska?
Gránátvető? Mekkora lőtávolságot kell belőnie (doktrinálisan és elvileg) egy könnyűlövészrajnak, -szakasznak, századnak? (Nekem ésszerűnek tűnik az, hogy mindig az ellenség hatásos lőtávolságánál nagyobb legyen a mi lőtávolságunk.) Hol legyen a mesterlövész a harcrendben? - Legyen szovjet mintára közvetlenül a kisalegységben? (Történelmi tapasztalatok bizonyították ennek a harceljárásnak a hatékonyságát.) - Vagy a mesterlövészeket a zászlóalj, dandár hadrendjében alkalmazzunk, kiemelt fontosságú célokra? - Esetleg felderítő (sniper-elhárító) mesterlövészeket alkalmazzunk, akik az ellenséges vonalak mögött is többnapos portyákra képesek? - Milyen fegyver szükséges ilyen harcmodorhoz? Általános sniperpuska, avagy nehéz mesterlövészpuska (Gepárd)? Milyen tüzéralegység legyen és milyen képességgel a század és a zászlóalj harcrendjében? - Aknavető vagy páncéltörő részleg, netán szakasz vagy üteg legyen? - Milyenek legyenek a tüzéreszközök? Milyen legyen azok űrmérete és lőtávolsága? Kell-e, hogy légi úton szállíthatók legyenek? - A NATO-standard űrméretre történő áttérés evidensnek látszik, de vajon melyiket válasszuk? - Ha könnyűtüzér-eszközöket választunk, egyszerű lesz szállítani és gondoskodni a lőszerellátásról. (Az amerikai 60 milliméteres aknavetőnek például három perc gyors tűzre elegendő lőszermennyisége 362 kilogramm, az orosz 120 milliméteres aknavető esetében ez 1087 kilogramm!) - A könnyűtüzérségnek viszont a csökkent lőtávolság a hátránya. Nem lesz képes tüzet vezetni az ellenség mélységébe, illetve a zászlóalj szárnyaira. Mindenképpen szükséges a ZHCS támogatása, illetve megerősítése az elöljáró tüzérségével! - Vontatott vagy a jármű belsejében szállított tüzéreszközöket rendszeresítsünk? Esetleg a járműbe beépítettet, amely onnan tüzel? (Ha járműcsaládban gondolkodunk, akkor biztosan kivitelezhető ez utóbbi.) - Ha a könnyűlövészeket gyalogosan vetik be (légi szállítással szállítják), hogyan követi őket a tüzérség? 1. A KÖNNYŰLÖVÉSZ-ZÁSZLÓALJAK RENDELTETÉSE, FELÉPÍTÉSE, KÉPESSÉGEI
Abból az alapvetésből indulok el, hogy az MH elé kitűzött feladatok közül a magas intenzitású összhaderőnemi fegyveres harc jelenti a legnagyobb kihívást. Ha a könnyűlövész-zászlóalj képes megfelelni egy ilyen harc követelményeinek, akkor képes lesz a kevésbé
2010/3
3
Honvédségi Szemle
Vezetés-felkészítés
bonyolult feladatok ellátására is, ala- pességgel kell rendelkeznie. Elsősorban gőben járőröző robot által közvetített csony intenzitású konfliktusok kezelése olyan terepszakaszon alkalmas felada- képet. Saját számítógépük jelzi az elsorán. tok végrehajtására, amely a nehéz lenség és a baráti erők helyét a terepen, ezáltal fokozva hatékonyságukat. Robotokat irányítanak a legveszélyesebb feladatok végrehajtására, és fűthető páncélzatuk megvédi őket hidegtől, az ellenség lövéseitől. A KÖNNYŰLÖVÉSZ-KÖTELÉKEK NAPJAINKBAN ALKALMAZOTT HARCJÁRMŰVEI
A könnyűlövész-zászlóaljak bázisán, a harc megkezdése előtt ZHCS-kat hoznak létre. A ZHCS összetétele mindig igazodik az ellenség képességeihez, a terepviszonyokhoz, a harcfeladat követelményeihez, az időjáráshoz és a saját erők képességeihez. A könnyűlövész-zászlóalj (harccsoport) elsősorban manőverezéssel és tűzzel semmisítse meg az ellenséget, használja ki a légicsapások és a tüzérségi tűz eredményeit. Legyen képes lendületesen támadni, szívósan védekezni, hatékonyan késleltetni és harcbiztosítást végezni. A könnyűlövész-zászlóalj vagy zászlóaljharccsoport a fentiekben leírt harcfeladatokat csak úgy képes teljesíteni, ha helyesen értelmezi az eggyel magasabb szintű parancsnok elgondolását, és érti a kettővel magasabb szintű parancsnok szándékát is.4 A feladatorientált vezetés csak a mit és a miértet határozza meg, és az alárendelt parancsnok nagyfokú szabadságot kap a kivitelezésben. Fontos feltétel a személyi állomány magas fokú kiképzettsége, elszántsága, motiváltsága és természetesen fizikai felkészültsége is. El kell érni azt, hogy a parancsnoki állomány példát mutasson technikai tudásával, fegyelmezettségével és edzettségével, szívósságával. Személyes példájukkal vezessék, és ne hátulról dirigálják a harcot! Fontos, hogy az állomány mindig éber, erős és tettre kész legyen! Ügyelni kell tehát a mentálhigiénés tényezőkre is! Nélkülözhetetlen, hogy a könnyűlövész-zászlóalj minden, a harc megvívásához szükséges tárgyi és személyi eszközzel rendelkezzen, százszázalékosan fel legyen töltve, harci eszközei pedig teljesen hadra foghatók legyenek! A könnyűgyalogságnál az emberen múlik minden, ezért az emberi dimenzió, az ember kvalitásai és motiváltsága döntő a harc szempontjából. A könnyűlövész-zászlóaljnak nagy tűzerővel és nagyfokú manőverező ké-
technika számára járhatatlan. Alkalmas légi szállítású gyalogságként légideszant-manőverek végrehajtására. Legyen képes gyors ütemű gyalogmenetek végrehajtására bonyolult terepviszonyok és szélsőséges időjárási viszonyok között, bármilyen napszakban. Legyen képes a harcászati helyzetnek és feladatnak megfelelően megvívni a harcot gépjárműről, illetve gépjárműről leszállva, a szövetséges országok alegységeivel és légierejével együttműködve. A könnyűlövész ZHCS szervezetébe ideiglenesen kerülhet átalárendelésre harckocsi-század (zászlóalj), tarackos vagy páncéltörő tüzérüteg (osztály), és egyéb légvédelmi, műszaki, felderítő, vegyi- és sugárfigyelő alegység. Természetesen ezeket az erőket csak egy erős magasabbegység szervezete képes biztosítani a zászlóalj részére. A könnyűlövész ZHCS és a könynyűlövész katonák alkalmasak arra, hogy a feladatok függvényében akármilyen felszereléssel vagy fegyverzettel felszereljék őket a jövő haditechnikai fejlesztései során. Képesek speciális személyi és harctéri hálózaton keresztül
digitális információk küldésére, fogadására. Sisak-monitorjukon látják a fegyver irányzékát, ezért csak a fegyvert emelik ki a fedezék mögül. GPS segítségével tájékozódnak, és látják a leve-
A Dingó, német gyártmányú páncélozott terepjáró gépjármű – amelyet az UNIMOG alvázára építettek – ellenáll az aknarobbanásnak, a puskalövésnek, a tüzérségi gránát repeszeinek. A tetőn rendszeresített géppuskát a jármű belsejéből kezeli az irányzó, és egy periszkópon át figyel. Ausztria, Belgium, Németország és Csehország rendszeresítette. A G urkha jármű a STANAG 4569 szerinti 3-as védelmet nyújt a katonáknak, ami azt jelenti, hogy a 7,62 milliméteres géppuskalövedék nem üti át 5 méter távolságból leadott lövéssel, 90°os becsapódási szögben. Az RG–31 (Nyala) páncélozott személygépkocsi dél-afrikai tervezésű. Alvázát V alakúra tervezték, így két TM–57-es akna robbanásának tud ellenállni. Nem agresszív megjelenése kedveltté tette az ENSZ- és egyéb NGO-szervezetek körében is. Kanada, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Államok is rendszeresítette. A Cougar a páncélozott szállítóharcjármű kategóriába tartozik, ezért vitatható is, mennyire számítana „könynyűnek” a lövészzászlóalj ezzel a járművel. Kifejezetten az iraki tapasztalatok hatására tervezték meg: ellenáll a legkülönfélébb aknák, robbanószerkezetek hatásainak, és véd a kézifegyverek tüzétől is. Légkondicionált, kényelmes és biztonságos. 300 regisztrált IEDtámadás során egyetlen katona sem halt meg ebben a járműben. Két változatban gyártják: a 4x4-es és a 6x6-os változatban. Az Egyesült Államok mellett Kanada, az Egyesült Királyság, Irak, Olaszország rendszeresítette, Lengyelország bérel negyvenet. A Humvee általános célú kerekes járművet az 1980-as évek vége felé rendszeresítették az Egyesült Államok hadseregében. 1077 kilogramm szállítására alkalmas, és inkább egy könnyű teherautó benyomását kelti, semmint személyszállítóét. Széles és alacsony tervezése jó stabilitást kölcsönöz a járműnek. Változatainak száma szinte végtelen. Pótpáncélzattal szerelhető. Mellette szóló érv, hogy számos környező ország (Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Makedónia, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) rendelte már meg ezt a típust. A Mercedes-Benz G 270 CDI (becenevén Wolf) könnyű terepjáró személy-
2010/3
4
Honvédségi Szemle
Vezetés-felkészítés gépjármű 2003-tól a Magyar Honvédség egészségügyi és lövészalegységeinek személy- és sebesültszállítását látja el. A típusváltozatok a kor színvonalának megfelelő felépítménnyel, motorral és futóművel rendelkeznek. 2008 vége óta 186 MB G 270 CDI terepjáró személygépjármű és bázisjármű került a Magyar Honvédség katonai telephelyeire. * * * Szándékom az volt, hogy felhívjam a figyelmet: világos és egyértelmű stratégiai célok nélkül nem lehet hatékony katonai szervezetet kialakítani. Nem állhat készen a Magyar Honvédség egyszerre nagyütemű, intenzív páncéloscsaták megvívására és gerillaháborúra, nem vásárolhatunk egyszerre nagy kaliberű ágyút és térdvédőt, nem taníthatunk egyszerre síelést és dzsungelharcot… Ha helyesen értelmezzük az ország biztonságpolitikai helyzetét, és komolyan akarjuk venni a szövetségben ránk háruló részt, akkor nem csak elméleti lehetőségekre készítjük fel a haderőt, hanem a kor valós és fenyegető konfliktusaira is, amelyek gyorsan bevethető, mozgékony és pontos katonai alakulatokat igényelnek. A magyar katonatörténelemben nagy hagyományai vannak a könnyűlövész fegyvernemnek, és a Magyar Honvédség még a közelmúltban is rendelkezett ilyen szervezettel. A könnyű vegyes ezred (zászlóalj) bázisán és tapasztalatain gyorsan felállíthatók olyan könnyűlövész-alegységek, amelyek képesek szembenézni a jövő kihívásaival. (vége)
1
Beszélgetés James Mattis vezérezredessel, a NATO ACT Parancsnokság parancsnokával. HSZ 2009/3. 2 MK NKS 10. o. 3 Staff Officer’s Handbook. Army Code 71038, 1997, 1098. o. 4 Ez az alapja a Mission Command-vezetési elvnek.
2010/3
5
