1
Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Vápár József okleveles villamosmérnök, mérnök-közgazdász, MBA
A külföldi működőtőke-befektetések regionális hatásai és befektetésösztönzés Magyarországon az 1989-2009 közötti időszakban Doktori értekezés tézisei
Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer János az MTA doktora
Győr - Düsseldorf 2011. február
2
Tartalom
I. A disszertáció célja és felépítése ............................................................................... 3 II. A kutatás hipotézisei ................................................................................................ 8 III. A kutatás módszerei ...............................................................................................20 IV. A kutatás eredményei, következtetések, javaslatok ...............................................21 V. További kutatási irányok .........................................................................................27 VI. A tézisfüzetben hivatkozott irodalom ....................................................................29 VII. A szerzőnek a témakörben megjelent publikációi ................................................34 VIII. A szerző témához kapcsolódó konferencia előadásai .........................................35 IX. A szerzőnek a témához kapcsolódó kutatási projektekben való részvétele ...........38
3 I. A disszertáció célja és felépítése
A disszertáció célja és felépítése során igyekeztem szem előtt tartani Tomcsányi útmutatását: „Aki nem tudja hova készül, az nem tudja merre menjen” (Tomcsányi 2000, 134.p.). Ennek megfelelően törekedtem a disszertáció célját pontosan kitűzni, illetve e disszertáció szerkezetét a célkitűzéssel összhangban logikusan felépíteni. Disszertációm egyik fő célja a nemzetközi és a magyarországi működőtőke áramlás-, illetve a működőtőke regionális hatásainak, illetve területi elhelyezkedésének bemutatása. Dolgozatom másik fő célja, hogy egy versenyképességi elemzés után Magyarország befektetésösztönzési cél- és eszközrendszerét is értékeljem, javaslatokat adjak a befektetésösztönzés vonatkozásában Magyarország meggyengült tőkevonzási pozíciójának javítására.
Elemzem még a Nyugat-dunántúli régió fejlődését a
működőtőke-áramlás szempontjából, és azt is megvizsgálom, hogy milyen eszközökkel terelhetők a külföldi befektetések Kelet-Magyarország irányába a befektetésösztönzés, valamint a regionális gazdaságfejlesztés segítségével. A külföldi működőtőke áramlás jelentően az 1970-es évek óta jelentősen befolyásolta a világgazdasági folyamatokat a külkereskedelmi akadályok lebontása és a privatizációs hullámok következtében. A külföldi működőtőke szerepe tehát az elmúlt 40 évben erősödött fel a világgazdaságban, jelentőségét, gazdasági hatásait több dimenzióban lehet mérni. A működőtőke áramlási (flow) és az állományi (stock) adatok nemzetközileg egységes módszertan alapján történő mérése és nyilvántartása fontos, szükséges elemezni a működőtőke gazdasági növekedésre, exportszerkezetre, illetve a térbeli szerkezetre változásaira kifejtett hatásait. Dolgozatomban a külföldi működőtőke-befektetések regionális hatásainak vizsgálatára fókuszálok. 1989. január 1-én lépett hatályba az 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről, amely a jogi-adminisztratív szabályozás kiemelkedő mértékű liberalizálásával és a külföldiekre vonatkozó tulajdonszerzési korlátok lebontásával új alapokra helyezte a külföldi működőtőke befektetések jogi kereteit Magyarországon (Vértes-Losoncz 2004).
Magyarországon a rendszerváltás utáni
időszakban a külföldi működő tőke meghatározó szerepet játszott a gazdasági modernizációjában és az 1989-2009 időszak már elegendő időtáv ahhoz, hogy megfelelően lehessen elemezni a külföldi működő tőke beáramlásának szakaszait és a
4 regionális hatásait. Barta szerint „a külföldi működőtőke beruházás a gazdasági növekedés egyik legfontosabb katalizátora Magyarországon” (Barta 2000, 279.p.). Azonban a külföldi működőtőke jelentős a kilencvenes években jelentős szerepet játszott Magyarországon a gazdaság területi átstruktúrálódásában, a gazdaság térbeli folyamatainak alakításában, illetve a duális gazdaság kialakulásában is (Barta 2000). „Az ezredfordulóra a külföldi működőtőke mélyen behatolt a magyar gazdaságba, meghatározó tényezővé vált a mikro- és a makrogazdaságban, a gazdaság tulajdoni, ágazati, foglalkoztatási és területi szerkezetében, a technológiai fejlődés motorjává vált….Az átmeneti időszak gazdasági fejlődésében, a piacgazdaság megteremtésében és a tartós gazdasági növekedés elindításában a külföldi működőtőke-beáramlás meghatározó tényező volt.” (Barta 2002, 138.p.).
Szándékaim szerint egy átfogó jellegű, elemző dolgozatot készítettem a rendszerváltás utáni Magyarország működőtőke-áramlási folyamatairól, az ezzel összefüggő térszerkezeti változásokról, illetve a magyarországi befektetésösztönzés cél- és eszközrendszeréről az elmúlt húsz éves időszakban. Célul tűztem ki az elméleti alapok és a működőtőke-áramlás bemutatásán túl Magyarország gyengülő tőkevonzási versenyképességi pozíciójának jellemzését, illetve javaslatok megfogalmazását a befektetésösztönzési politika javítására vonatkozóan a magyarországi tőkevonzási attraktivitás növelése érdekében.
A dolgozatban a következő kutatási kérdéseket válaszolom meg: 1.
A dolgozat fő és általános célkitűzése megvizsgálni azt a kérdést, hogy a külföldi működőtőke-befektetéseknek milyen hatásai vannak regionális dimenzióban? (K1)
Erre a kérdésre dolgozatom mindegyik fejezetében adok rész-válaszokat.
A következő kutatási kérdést a második fejezetben az elméleti szakirodalmat kutatva vizsgálom meg, elemezve a kérdés elméleti összefüggéseit regionális vonatkozásban, nevezetesen a gazdaság térbeliségét, a telephelyelméleteket, a regionális növekedési elméleteket, illetve a működőtőke befektetések motivációit. (K2)
5
2.
Milyen módon erősítette a globalizáció a lokalizációt, illetve a helyi telepítési tényezőrendszerek felértékelődését a külföldi működőtőkeáramlás szempontjából?
A következő kutatási kérdéseket a harmadik fejezetben vizsgálom meg, elemezve a működőtőke áramlás mellett a működőtőke magyarországi regionális megoszlását, illetve a külföldi működőtőke szerepét is vizsgálom a magyarországi térszerkezet alakításában. 3.
Melyek Magyarország meghatározó ágazatai, illetve a legnagyobb befektető országok a külföldi működőtőke befektetések szempontjából? (K3)
4.
Milyen szerepet játszott a külföldi működőtőke a Magyarország gazdasági fejlődésében, illetve térszerkezetének alakításában? (K4)
5.
Milyen szerepet játszott a befektetők vonzásában az autópálya-hálózat fejlesztése Magyarországon a vizsgált periódusban? (K5)
A negyedik fejezetben következő kutatási kérdéseket a válaszolom meg, megvizsgálva a regionális versenyképességet és a magyar régiók szerepét a tőkevonzás szempontjából, valamint elemezve a regionális gazdaságfejlesztés eszközeit, az innovációs potenciált, valamint a tudásalapú gazdaság tőkevonzási képességét. 6.
Milyen Magyarország versenyképességi pozíciója Közép-Kelet-Európai összehasonlításban? (K6)
7.
Megfelelően
vonzó–e
a
magyar
befektetésösztönzési
rendszer
a
tudásintenzív, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos projektek szempontjából ? (K7) 8.
Javíthatja –e Magyarországon a klaszterszervezés erősítése a magyar vállalakozások irányában? (K8)
beszállítói
pozícióját
a
multinacionális
vállalatok
6 Az ötödik fejezetben a következő kutatási kérdéseket válaszolom meg, megvizsgálva a magyarországi befektetésösztönzés regionális vonatkozásait, esettanulmányként elemezve a magyarországi Audi és Mercedes beruházás telepítési tényezőit, illetve a működőtőke terelhetőségét Nyugat-Magyarországról Kelet-Magyarország irányába. 9.
Megfelelő hatékonysággal működik –e a magyar befektetésösztönzési rendszer, ill. milyen módon lehetne azt hatékonyabban működtetni a kitűzött gazdaságfejlesztési célok elérése céljából? (K9)
10. Melyek a Magyarország által kínált legattraktívabb telepítési tényezők, különös tekintettel a regionális vonatkozásokra? (K10) 11. Megfelelően versenyképes –e a magyarországi befektetésösztönzési rendszer
a
visegrádi
országok,
ill.
Románia
és
Bulgária
befektetésösztönzési rendszereihez viszonyítva? (K11) A hatodik fejezetben a működőtőke szerepét vizsgálom a Nyugat-dunántúli régió gazdasági fejlődésében, illetve térszerkezetének alakításában, választ keresve a következő kérdésre. 12. Milyen szerepet játszott a külföldi működőtőke a Nyugat-dunántúli régió gazdasági fejlődésében és térszerkezetének alakításában? (K12)
A disszertáció felépítése a következő: A dolgozat bevezetését képező első fejezetben részletezem a kutatás célkitűzését, a kutatási kérdéseket, a hipotéziseket és a kutatás módszertanát. A második fejezetében – amely dolgozatom elméleti fejezete - bemutatom disszertációm elméleti alapjait, alapfogalmait, a releváns definíciókat. Ennek keretében bemutatom a globalizációs folyamatokat, a gazdaság térbeliségére vonatkozó elméleteket, a telephelyelméleteket, a regionális növekedési elméleteket, valamint a külföldi működőtőke-áramlás elméleteit. A harmadik fejezetben megvizsgálom a külföldi-működőtőke áramlást globálisan, Közép-Kelet-Európában, illetve Magyarországon, az utóbbi 20 év működőtőke-áramlását megfelelő szakaszokra felosztva. Megvizsgálom a külföldiműködőtőke magyarországi regionális eloszlását, illetve a külföldi működőtőke hatását Magyarország térszerkezetére. Ebben a fejezetben egy globális, közép-kelet-
7 európai, illetve magyarországi működőtőke-beáramlási helyzetképet mutatok be. A 4. fejezetben versenyképességi elemzést végzek, Magyarország paramétereit összevetve közép-kelet-európai
versenytársaival,
elemezve
a
magyarországi
régiók
versenyképességét is. A versenyképesség elméleti fogalmait is bemutatom. Megvizsgálom a regionális gazdaságfejlesztési tényezőket, ezen belül az ipari parkok és klaszterek szerepét, valamint az innovációs potenciált és a tudásalapú gazdaságot, mint
versenyképességi
tényezőket.
Bemutatom
Magyarország
gyengülő
versenyképességi pozícióját, azt elsősorban a globális versenyképességi rangsorok segítségével szemléltetve. Az ötödik fejezetben a bemutatom a magyarországi befektetésösztönzési rendszert, elemezve annak cél- és eszközrendszerét, közép-keleteurópai összehasonlításban is vizsgálva a magyar befektetésösztönzési rendszer hatékonyságát. A telepítési tényezőket is vizsgálom. Elemzem az autóipar és a beszállítói háttér helyzetét az autóiparban és a beruházásösztönzás hatékonyságát a járműipari ágazatban. Esettanulmányként elemzem az Audi 1993-as győri és a Mercedes – az Audi döntés után 15 évvel megszületett - 2008 évi Kecskemét mellett szóló beruházási döntését, a két nagy autóipai beruházás példáján bemutatva, hogy a magyarországi befektetések hatékonyan terelhetők Nyugat-Magyarországról KeletMagyarország irányába. A hatodik fejezetben bemutatom a Nyugat-dunántúli régióba történő működőtőke-áramlást, a működőtőke elhelyezkedést a régióban, a régió térszerkezetét, a tőkevonzás szempontjából domináns ipari ágazat súlyát és az osztrákmagyar határrégió szerepét a tőkevonzásban. Elemzem továbbá a régió gazdaságfejlesztését, illetve telepítési tényezőt, ezen belül az ipari parkok, klaszterek helyzetét, valamint a régió innovációs potenciálját és területfejlesztési stratégiáját. A hetedik, összefoglaló fejezetben kiértékelem a hipotéziseket, bemutatom a kutatás eredményeit és a további lehetséges kutatási irányokat. Mindegyik fejezetben részletesen foglalkozom a külföldi működőtőke-áramlás regionális hatásaival, a regionális funkciók makro funkciók rovására történő felértékelődésével, valamint a helyi- és regionális dimenziók fejlesztésével, feldolgozva a témakör nemzetközi és hazai szakirodalmát is.
8 II. A kutatás hipotézisei A kutatási kérdésekkel összhangban összesen hat hipotézist állítottam fel. Az első hipotézis (H1) általános jellegű, disszertációm mindegyik fejezetét átfogó hipotézis. A többi hipotézist (H2-H6) dolgozatom egy-egy fejezetében igyekszem bizonyítani. H1: Alap hipotézisem, hogy a makro elemek egy átmeneti gazdaság kezdeti szakaszában
erősek - mint Magyarországon is a rendszerváltozás után -, de ez
változik az idő előrehaladásával, a regionális funkciók lassan felértékelődnek a makro funkciók rovására: a munkaerő, logisztika, telephely, regionális politika, tudásalapú gazdaság, klaszterek jelentősége megnő. (Ez mindegyik fejezetet átfogó, általános hipotézis.)
Enyedi megállapítása szerint a városokba betelepülő transznacionális nagyvállalatok elsősorban beszállítói hálózatokat hoznak létre (Enyedi 2000). Ez a tendencia is alátámasztja azt a feltételezést, miszerint a globalizáció előrehaladásával a regionális funkciók is erősödnek. A globalizáció felerősíti a nemzetközi versenyt, ezért a vállalatok globális szempontok alapján optimalizálják költségeiket és helyi immobil tényezőkre, például a tömeges szakképzett munkaerőre gyártási kapacitásokat telepítenek (Lengyel-Rechnitzer 2004). Krugman megállapította, hogy számos fejlődő országra jellemző a gazdasági dualizmus, amelyben egy relatív magas bérű, magas jövedelmű gazdaság működik egy sokkal kevésbé fejlett gazdaságban, és ez a dualizmus egy nagyon erős földrajzi dimenzióval rendelkezik (Krugman 1999). A regionális funkciók felértékelődését a makrofunkciók rovására a telephely választási elemzés is alátámasztja. A telepítési döntések meghozatala során a vállalatok egy összetett szempontrendszer alapján mérlegelnek, amelyben a gazdasági tényezők mellett a gazdaságon kívüli szempontokat is figyelembe veszik (Lengyel-Rechnitzer 2004). A globalizáció korában sokféle telepítő tényezővel versenyeznek a külföldi befektetésekért a potenciális telephelyek. Megkülönböztethetők kemény telepítő tényezők, mint például a munkabér és a telekár és a puha telepítő tényezők, mint például a telephely imázsa, vagy az ott működő oktató és kutató intézetek. A kemény tényezők között olyan tényezők is szerepelnek, mint például a helyi adó mértéke, vagy a telephely közlekedési elérhetősége. Puha telepítő tényező a helyi önkormányzat magatartása vagy a felsőoktatási, illetve kutatási intézmények megléte (Cséfalvay
9 2004). Ezek a telepítő tényezők is azt erősítik, hogy a regionális funkciók idővel felértékelődnek a makro funkciók rovására. A telepítési tényezők súlyát illetően a kemény telepítési tényezőkkel szemben a befektetési döntésekben egyre nagyobb súlyt kapnak a puha telepítési tényezők. Ez a tendencia Nyugat-Európában már egyértelműen megfigyelhető, a kemény telepítési tényezők vonatkozásában a földrajzi hely kivételével szinte alig tapasztalhatók különbségek, a vállalatok mindinkább a puha tényezők alapján döntenek a telephelyről. Magyarországon ezzel ellentétben még jelentős területi különbségek figyelhetők meg. A nemzetközi vállalkozások a rendszerváltás után elsősorban azokon a helyeken telepedtek le, ahol a kemény telepítési tényezők megfelelőbbek voltak. A befektetett tőke hatására ezeken a területeken lezajlott fejlődés és a járulékos hatások következtében a puha tényezők is feljavultak, amely erősítette a települések vonzerejét. (VÁTI 2007). A puha telepítési tényezők relatív felerősödése is azt mutatja, hogy a regionális funkciók az idő előrehaladásával felértékelődnek a makro funkciók rovására. A telepítési tényezők jellege a gazdasági egységek igényeiknek megfelelően folyamatosan változik, de a térségek kínálata is folyamatosan bővül, mint például a munkaerő költségei, a közlekedési tényezők, a települések infrastrukturális ellátottsága, a helyi gazdaság aktivitása, illetve a lokális és regionális piac (Rechnitzer 2001). Fentiek alapján feltételezem, hogy a makroelemek egy átmeneti gazdaságban változnak az idő előrehaladásával és a regionális funkciók lassan felértékelődnek a makrofunkciók rovására, ebből következően a munkaerő, logisztika, telephely, regionális politika, tudásalapú gazdaság és klaszterek jelentősége nő.
H2: A globalizáció erősödésével a helyi telepítési tényezőrendszerek felértékelődnek a külföldi működőtőke-áramlás szempontjából. (Ezt a hipotézist a második fejezetben vizsgálom meg.)
A globalizáció nemcsak egy irányban ható folyamat, a világméretű és a helyi, a globális és a lokális elemek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A globalizációt a hazai piacot védő, protekcionista gazdaságpolitika, illetve a hazai piacot a külső konkurencia előtt megnyitó szabad külkereskedelemmel jellemezhető gazdaságpolitika közötti döntést is jelenti. A jóléti állam és a szociális biztonság lehetővé tette, hogy a fejlett országok a nyolcvanas évtizedtől kezdődően megnyissák
10 piacaikat a külső konkurencia számára (Cséfalvay 2004a). A működőtőke befektetéseket illetően a telephely választás fő célja a vállalat versenyképességi pozíciójának erősítése. A modern gazdaság elhelyezkedése főleg térhálózatokkal írható le. A világgazdaságot a globális városok hálózata irányítja, a transznacionális vállalatok elsősorban ezekbe a városokba települnek, ezek a nagyvállalatok döntéshozó központjai. A termelő vállalatok sem ipari körzeteket, hanem beszállítói hálózatokat hoznak létre (Enyedi 2000). A globalizáció hatására formálódó gazdaságban markánsan megfigyelhető jelenség a lokalizáció felerősödése. Amíg a nemzetgazdaságok és kormányzati intézmények befolyása leértékelődik, addig a régiók, nagyvárosok gazdasági szerepe megnő. A globalizáció-lokalizáció ugyanazon gazdasági-társadalmi folyamat két vetülete. A gazdasági folyamatok a globális-lokális paradoxonnal jellemezhetők, amely szerint a globalizációs folyamatokkal egyidejűleg a lokális tényezők is felerősödnek. A globális versenystratégiák alig vannak tekintettel nemzeti vagy regionális határokra (Lengyel-Rechnitzer 2004). Krugman szerint a gazdasági tevékenységek gazdaságföldrajzában a legjellemzőbb tulajdonság a koncentráció. Krugman a földrajzi koncentráció alapmodelljénél a növekvő megtérülések, a szállítási költségek és a kereslet egymásra hatását veszi figyelembe (Krugman 1991a). Fentiek alapján feltételezem, hogy a globalizáció erősödésével a helyi telepítési tényezők felerősödnek a külföldi működőtőke áramlás szempontjából.
H3:
A
külföldi
működőtőke-beáramlásnak
meghatározó
szerepe
volt
Magyarországon a térszerkezet alakításában, a működő tőke egyenlőtlen regionális elhelyezkedése felerősítette a regionális térbeli egyenlőtlenségeket. (Ezt a hipotézist a harmadik fejezetben vizsgálom meg.) „A folyamatok hajtóerőt keresve a nemzetközi szakirodalom egybehangzó megállapítása az is, hogy a hosszú távú térfolyamatok alakulásában-alakításában a tőkemozgás, a gazdasági hatékonyság hatása egyértelműen dominál a demográfiai, migrációs és foglalkoztatottsági tényezőkhöz képest” (Nemes Nagy 2009b, 43-44.p.). Míg a korábbi időszakban a gazdaság térszerkezetét belső gazdasági viszonyok alakították, 1990-től a külső befolyás felerősödött, a globalizáció, illetve a külföldi tőkebefektetések Magyarországon is térformáló tényezőkké váltak (Antalóczy-Sass 2005). A külföldi közvetlen befektetések magyarországi állománya 2009 végén már
11 meghaladta a 64 milliárd eurót (NGM 2010). Magyarországon a rendszerváltás utáni gazdasági növekedés és az újraiparosodás motorjai a külföldi működőtőke befektetések voltak, ezek a befektetések a gazdasági átalakulás következteében kialakult válság után gyors növekedést biztosítottak és modernizálták a gazdaságot. A külföldi működőtőke szerepe az újraiparosodás mellett a tercierizáció fejlődésében is meghatározó (Barta-Czirfusz-Kukely 2008). A külföldi működőtőke beáramlása jelentős hatást gyakorolt a területi gazdaságra és átalakította a gazdaság szerkezetét. A kilencvenes években Budapest, Pest megye, valamint Észak-Dunántúl vonzotta az összes külföldi befektetés több, mint kétharmadát (Árva-Diczházi 1998). Az 1990-es évek
második
felében
a
zöldmezős
külföldi
beruházások
tekintetében
Magyarországon három fő terület különböztethető meg: az észak-dunántúli ipari térség, amely elsősorban zöldmezős befektetéseket vonzott; a SzékesfehérvárVeszprém-Szombathely-Győr-Tatabánya által határolt térség, amelyben főként a nyugati exportra termelő üzemek koncentrálódnak; Budapest és térsége, mint pénzügyi, kereskedelmi, üzleti és logisztikai központ (Árva-Diczházi 2001). A külföldi működőtőke beruházások jelentős térségformáló tényezőnek számítottak, mivel ezek a beruházások területileg erőteljesen koncentrálódtak. A budapesti agglomerációba került a beruházások 60-65%-a, az észak-dunántúli térségbe a 16%-a, így az ország területének mintegy egynegyedén helyezkedett el a külföldi beruházások 80%-a. Barta hipotézise szerint a gazdasági, illetve ipari struktúrában kialakult dualizmus térbeli dualitásként is megjelenik Magyarországon (Barta 2000). A befektetések területi terjedése és az autópálya hálózat térbeli elhelyezkedése között szoros kapcsolat volt kimutatható a kilencvenes években (Rechnitzer 2001). A külföldi
működőtőkét
kiemelten
vonzó
régiók
Magyarországon:
Közép-
Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl (KSH 2005c). A magyarországi autóipari zöldmezős beruházásokat vizsgálva megállapítható, hogy ezek a beruházások a fő közlekedési útvonalak és az autópályák mentén helyezkednek el (Árva-Ivicz-Katona-Schlett 2003).A beruházások térszerkezetét illetően a kilencvenes évek közepén egyértelműen Észak-Dunántúl a domináns, amelyet a központi régió követ, de az ország többi része még nem került be a befektetők látókörébe (Nagy 1998). Az átmenet első éveiben a területi gazdaságra a megosztott térszerkezet volt a jellemző. A térszerkezet már átalakulóban volt, de már egyes fejlődési és leszakadási irányok is megfigyelhetőek voltak. 1995-re a fejlődési pályák már határozottan elkülönültek, az állami vagyon értékesítése közvetlenül befolyásolta a területi
12 gazdasági szerkezetet, azt vagy stabilizálta, vagy módosította (Rechnitzer 1998). A működőtőke befektetések mind az alapított vállalatok számát, mind a befektetett tőkét illetően erősen koncentrálódnak Közép-Magyarországon – ezen belül főleg Budapesten -, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A működőtőke befektetések területi elhelyezkedése 1994 és 2002 között csak kis mértékben módosult. Szoros statisztikai kapcsolat mutatható ki a a működőtőke állomány, valamint a GDP nagysága, illetve egy főre jutó értéke között. Az egy főre vetített GDP alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy 1994-2001 között nagy regionális különbségek voltak jellemzőek Magyarországon, amelyek tovább növekedtek. A gazdaságpolitikának ezért a jövőben elő kell segítenie, hogy a működőtőke befektetések a fejletlenebb régiókban is letelepedjenek. A területi különbségek kiegyenlítése céljából fontos az EU regionális támogatásainak sikeres igénybevétele is, a támogatások egy része a területi kiegyenlítődést célozza (Antalóczy-Sass 2005). A munkahelyek számát illetően a külföldi vállalatok tovább növelték a regionális különbségeket, mivel ezek a cégek nagy tömegben teremtettek új munkahelyeket és főként Magyarország fejlettebb régióiban fektettek be (Sass 2004). A későbbi időszakot vizsgálva Budapest túlreprezentáltsága a külföldi tulajdonból történő részesedést illetően megmaradt, a második legnagyobb befogadó Pest megye, majd Nyugat-Dunántúl és KözépDunántúl következik. A többi térség megközelítően azonos arányban vonzotta a külföldi működőtőkét. A legkevesebb működőtőke Dél-Dunántúlra érkezett. A külföldi működőtőke-beáramlás tovább erősítette az egyébként is meglévő területi különbségeket Budapest és a vidék között (Katona 2007). A területi különbségeket tovább növelte, hogy az autóipari beruházások a már meglévő autópályák közelébe települtek, de az elektronikai befektetések is a jó logisztikai lehetőségeket keresték (GKM
2005b).
A
rendszerváltás
az
átmeneti
országokban
a
regionális
egyenlőtlenségek trendjére történő visszatérést is jelentette. A versenyképes gazdasági szerkezet megteremtése fontos feladat, mivel megvan az esélye annak, hogy a polarizáló erők hosszabb távon tartják fent a regionális különbségeket (Nemes Nagy 2009a). Horváth szerint 1990 után a differenciáló erők felerősödtek Magyarországon. Az átalakulás térben is jelentős különbségeket alakított ki, a modern gazdasági struktúrák térben egyenetlenül terjedtek. A piacgazdaság kiépülése Magyarországon megerősítette a centrum-periféria viszonyokat, Magyarország túlzottan egypólusú országgá vált (Horváth 2003). A kilencvenes években Budapest és a vidék gazdasági fejlődése eltérő strukturális átalakulásokhoz kötődött, Budapesten a tercier ágazat,
13 vidéken a feldolgozóipar jelentette a fejlődés húzóerejét. Magyarországon a külföldi működőtőke-beruházás ágazati szerkezetében az ipar meghatározó súlyt képvisel. A külföldi tulajdonú cégek részesedése a feldolgozóipari termelésből mintegy 70%. A külföldi
működőtőke-beruházás
területileg
koncentrálódott,
a
budapesti
agglomerációba került 60-65%-a, az észak-dunántúli térségbe 16%-a, így a külföldi tőke több mint 80%-a koncentrálódott az ország területének egy negyedén. A budapesti és az észak-dunántúli agglomeráció egyre inkább egy összefüggő térséggé fejlődött. Így a dualitás a külföldi működőtőke-beruházásokhoz kötődően térben is megjelent, nemcsak mint Budapest és a vidék viszonylatában, hanem a Budapest és Észak-Dunántúl, valamint az ország többi része között (Barta 2000). Ez a dualitás tartósan fennmaradt a magyar gazdasági szerkezetben. A dualitás kialakulása a régiókon belül is megfigyelhető. A régiókon belül a régióközpont és megyéje jobban fejlődött, mint a régiók többi megyéi. Az előzőek alapján feltételezem, hogy Magyarországon a külföldi beáramlás meghatározó szerepet játszott a térszerkezet alakításában, a működőtőke egyenlőtlen regionális elhelyezkedése felerősítette a regionális térbeli egyenlőtlenségeket. H4: A működőtőke vonzás szempontjából a jövőben a tudástársadalom, az innováció és a kutatás-fejlesztés egyre nagyobb jelentőséggel bír, ezt a befektetői motivációk változása is alátámasztja. (Ezt a hipotézist a negyedik fejezetben vizsgálom meg.) „Az innovációnak meghatározó szerepe van a versenyképesség és a gazdaság növekedésében, valamint a foglalkoztatás bővülésében. A vállalati innováció a gazdasági fejlődés kulcskérdése” (Barta, 2006, 107.p.). Magyarországon a kutatásfejlesztés számára megfelelő befektetési környezet áll rendelkezésre a következő tényezők alapján: a tudományos kutatás Magyarországon világszínvonalon áll; a multinacionális cégek erőteljesen jelen vannak a K+F szektorban Magyarországon és a vállalati K+F folyamatosan növekszik; jelentős számú kutatóintézet működik Magyarországon (ITD 2010d). Magyarország térszerkezetének modernizálásában a regionális kutatás- és fejlesztéspolitika meghatározó jelentőségű. A regionális innovációs hálózatok nélkül nem lehetséges a termelési rendszerek fejlesztése, illetve a régiók jövedelemtermelő képességének javítása. Magyarországon a K+F szektor
14 regionális
szerkezetében
meghatározó
a
főváros
súlya,
Budapestre
és
agglomerációjára koncentrálódik a magyar K+F kiadások 70%-a, a foglalkoztatottak 60%-a (Horváth 2003). A globalizáció és a regionalizmus az érem két különböző oldalát jelenti. A fejlődő infrastruktúra egyrészt lehetővé teszi a gazdaság globalizálódását, másrészt a városok és a régiók a gazdasági specializáció egyre fontosabb színterei lesznek. Az innovatív termékekre és szolgáltatásokra épülő fejlődésben a helyi vállalkozások fontos szerepet játszanak (Dőry 2000). A tudásalapú gazdaság folyamatos innovációra épül, a tudásalapú gazdaság ténylegesen szolgáltató gazdaság, hiszen a modern piacgazdaságokban a szolgáltató ágazat súlya egyre inkább növekszik. A regionális innovációs rendszerek kialakulásának legfontosabb tényezője a regionális innovációs potenciál. Az innovációs rendszer nemcsak az egyetemeket, kutatóintézeteket és az innovatív vállalkozásokat foglalja magában, hanem az innovációs szolgáltatásokat és a tudástranszfer szervezeteket is (Dőry 2005). A regionális innovációs potenciál átfogja azokat a faktorokat és szereplőket, amelyek egy adott régió innovációs teljesítményét meghatározzák. Az innovációs szereplők közé tartoznak a vállalkozások, a regionális tudásbázis intézményei, de a szélesebb értelemben vett innovációs potenciál is, mint például a régiók infrastruktúrája (Rechnitzer 2006). A külföldi működőtőke jelenléte nem egyértelműen járul hozzá a kutatási szint növekedéséhez. Általában a csúcstechnológiai ágazatokban a vállalati központon kívülre csak a tömegtermelést helyezik, a stratégiai fontosságú kutatásfejlesztés továbbra is az anyaországban működik. Az elemzések azt mutatják, hogy Magyarországon
a külföldi működőtőke az innovációs modellváltásban jelentős
szerepet játszott. Az innovációbarát környezet további kiépítése elősegítené a külföldi befektetők fejlesztésének megvalósítását (Dőry 2005). A tudásintenzív tevékenységek az egyetemi városokban koncentrálódnak, egyrészt azért, mert a vállalatok igényeinek megfelelően
felkészített fiatalok tömegei állnak rendelkezésre potenciális
munkavállalóként, másrészt a kreatív vállalkozók is megjelennek tudásintenzív cégeikkel (Lengyel 2007). Az előzőek alapján feltételezhető, hogy a működőtőke vonzás szempontjából a jövőben a tudástársadalom, az innováció és a kutatásfejlesztés egyre nagyobb jelentőséggel bír és azt is feltételezhetjük, hogy ez a tendencia a befektetői motivációkban is megjelenik. Ez azt is jelenti, hogy kiemelten fontos a tudástársadalom feltételeinek megteremtése, mert ezzel a tényezővel lehet fogadókész környezetet teremteni a működőtőke-áramlás újabb szakaszának.
15
H5: Megfelelő befektetésösztönzési eszközrendszerrel és a telepítési tényezők fejlesztésével hatékonyan orientálhatók a külföldi befektetők Magyarországon belül Kelet- Magyarországra. (Ezt a hipotézist az ötödik fejezetben vizsgálom meg.)
Magyarországon 1997-ig a befektetések jelentős hányada a privatizációhoz kapcsolódott, majd 1998-99 körül a zöldmezős beruházások, majd a pótlólagos befektetések kerültek előtérbe (Antalóczy 2003). Az Audi és a Mercedes is zöldmezős beruházást valósított, illetve valósít meg Magyarországon. Az Audi megalapítása óta folyamatosan bővít, a bővítésekkel együtt a győri befektetés 2008-ban meghaladta a 3,6 milliárd eurót (ITDH 2010e). Beszállítói szempontból is jó lehetőségeket jelent a nagy autógyártók betelepülése. Azonban nem mindegyik nagy autóipari beruházás jelent új lehetőségeket a magyar beszállítók számára, a korábban betelepült három nagy autógyártó, a Suzuki, az Audi és az Opel közül a Suzuki több, a másik két gyártó viszont relatíve kevesebb magyar beszállítót foglalkoztat. Ennek egyik oka, hogy a Suzukit nem követték Magyarországra japán beszállítói. Magyarország jellemzően az első körös, ún. integrátor cégek számára vált vonzóvá, a nagy gyártó cégek befektetései az őket követő beszállítók miatt is fontosak (Antalóczy – Sass 2010). Közép-kelet-európai kitekintésben ehhez hozzá kell tenni, hogy a Szlovákiában letelepedett három nagy autógyár, a Volkswagen, a Hyundai-Kia, valamint a PeugeotCitroen autógyártókkal együtt a magyar autógyártók – 2012-től a Mercedes-szel is kiegészülve – rendkívül jó beszállítói lehetőségeket biztosítanak a Szlovákia és Magyarország régiójában (Grosz – Tilinger 2008). A Magyarországon befektető német cégek vonatkozásában fontos jegyezni, hogy a 2008 évi adatok szerint a származási országokat tekintve Németország 22,2%-os részesedéssel, 13,9 milliárd eurós állománnyal a legnagyobb befektető (NGM 2010). Másrészt a befektető német cégek vonatkozásában fontos mutató, hogy a DUIHK 2010 évi felmérése szerint a német cégek között 80%-os azon beruházók aránya, amelyek újból Magyarországon valósítanák meg befektetésüket, másrészt a német cégek befektetői hangulatát jól tükrözi a DUIHK által kifejlesztett DISI, Befektetői Hangulat Mutató (DUIHK 2010a).
16 Magyarország a külföldi tőkevonzásban rendkívül nagy jelentőségű eredményként mutathatja fel, hogy az Audi 1993-as győri letelepedése után 15 évvel 2008-ban egy hasonlóan világszínvonalú német autógyártó céget, a Mercedes-t tudta letelepíteni Kecskeméten. Kelet-Magyarországnak az 1990-es években az autópályák nélkül nem volt esélye nagyobb beruházásokat vonzani, a befektetések elsősorban Budapesten és agglomerációjában, valamint a nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiókban települtek meg. Úgy ítélem meg, hogy a kecskeméti Mercedes befektetés követhető példa lehet a nagybefektetések vonzását illetően
Magyarország más, elmaradott
térségei számára is, elsősorban Kelet-Magyarország, illetve
Dél-Magyarország
vonatkozásában. Kecskemétnek sikerült a Mercedes fogadásához olyan telepítési tényezőket biztosítania, mint a már meglévő autópálya – ehhez kapcsolódóan a jó logisztikai helyzet – és a szakképzett munkaerő, amely egyaránt vonatkozik a szakképző intézmények által képzett szakmunkásokra, illetve a kecskeméti műszaki főiskola által biztosított mérnök munkavállalókra. A tudásbázisnak a vállalat későbbi működése szempontjából is nagy jelentősége van, az Audi a győri egyetemmel, illetve a Bosch miskolci egyetemmel történő együttműködés példáját követve valószínűleg a Mercedes is hasonló együttműködést alakít ki a kecskeméti műszaki főiskolával. A helyi telepítő tényezőket tekintve fontos kiemelni, hogy a kecskeméti önkormányzat példaszerűen szolgálta ki a Mercedes projekt vezetőit, a város egyik alpolgármestere személyesen volt felelős a projekt segítéséért. Egy bonyolult nagyberuházást Magyarország más, elmaradottabb térségeiben is csak úgy lehet megtelepíteni, ha a helyi önkormányzat ezt megfelelően támogatja, egy az önkormányzati szervezeten belüli felelős befektetési szakemberrel. A multinacionális vállalatok döntéshozatali folyamata megköveteli, hogy a helyi szereplők rövid határidőn belül a megfelelő idegen nyelven biztosítsák a befektető által kért információkat. Ha a megfelelő önkormányzati fogadókészség nincs kialakítva, akkor hiába állnak rendelkezésre a fizikai infrastrukturális feltételek, vagy a szakképzett munkaerő, a nem megfelelő önkormányzati szolgáltatás meghiúsíthatja a nagyvállalkozás megtelepítését.
A
befektetők fogadására történő önkormányzati felkészítést illetően jó példa volt ITDH 2009-ben
indított
„Befektetőbarát
önkormányzatokért”
programja,
amelynek
keretében az önkormányzatok elkészítették többek között telephelyi marketing tervüket, valamint befektetésösztönzési stratégiájukat. Meghatározták feladataikat a befektetési döntés és helyszínkiválasztás folyamatában, illetve a megvalósítási- és az aftercare időszakban (ITDH 2008). A felkészülés során az integrált városfejlesztési
17 stratégiához kapcsolódó, a településfejlesztésre koncentráló befektetésösztönzési stratégia elkészítése során meghatározásra kerülnek a befektetésekre hatást gyakorló belső és külső tényezők, a versenyképességi elemzések pedig segítenek meghatározni az önkormányzat helyzetét a versenytársakhoz képest (ITDH 2009). Az
előzőek
alapján,
feltételezhető,
hogy
megfelelő
befektetésösztönzési
eszközrendszerrel és a telepítési tényezők fejlesztésével hatékonyan orientálhatók a külföldi befektetők Magyarországon belül Kelet-Magyarországra. H6: A külföldi működőtőke a rendszerváltás utáni időszakban meghatározó szerepet játszott a Nyugat-dunántúli régió ipari ágazati struktúra-, illetve a régió térszerkezetének átalakításában. (Ezt a hipotézist a hatodik fejezetben vizsgálom meg.)
A Nyugat-dunántúli régió, azon belül különösen az északi terület, vonzó célpontja a külföldi befektetőknek. A földrajzi elhelyezkedés, a jó infrastruktúra, valamint a munkaerő piaci adottságok jó vonzerőnek bizonyultak a külföldi működőtőke beáramláshoz (KSH 2005e). A Nyugat-Dunántúlon a privatizációs és vállalatalapítási folyamatban a működőtőke szerepe meghatározó volt. A nemzetközi cégek korszerű termelési
folyamatokat,
új
technológiákat
honosítottak
meg,
innovációs
magatartásukkal a fejlődés és a gazdasági szerkezetváltás meghatározó szereplőivé váltak. A Nyugat-dunántúli régión belül Győr-Moson-Sopron megye a legfejlettebb (Vápár 2007). A régió gazdaságába történt működőtőke regionális eloszlását jellemzi, hogy a külföldi működőtőke 94%-a az ipari vállalkozásokba történő befektetés volt, melynek 70%-a Győr-Moson-Sopron, 20%-a Vas, 10%-a pedig Zala megyébe irányult (Vápár 2006b). A Nyugat-dunántúli régión belüli külföldi működőtőke területi elhelyezkedését
vizsgálva
nagy
különbségeket
láthatunk,
de
egyértelműen
megállapítható az, hogy a külföldi működőtőke befektetések formájában érkező gépipari beruházások első számú célpontja a nagy ipari hagyományokkal, képzett munkaerővel és jó infrastruktúrával rendelkező Győr volt, továbbá Vas megyében Szombathely, Szentgotthárd és Sárvár volt a befektetők kiemelt célpontja (Vápár 2007). A gazdasági szerkezetváltásban az egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési eszköznek az ipari parkok bizonyultak. Az országban úttörő szerepet játszó Győri Ipari Parkot
18 követően megindult a régióban a sárvári, a szentgotthárdi, a soproni és a szombathelyi park fejlesztése, időközben már az egész régióban jól kiépített ipari infrastruktúra áll a befektetők
rendelkezésére
(Grosz
2009b).
A
Nyugat-dunántúli
régió
versenyképességének megőrzésében is fontos szerepet játszanak az ipari parkok. A régióban működő ipari parkokat jó közlekedési helyzetük, valamint a nyugati exportpiacokhoz való közelségük miatt részesítették előnyben a külföldi befektetők. A fejlődést az is mutatja, hogy az elmúlt években a nagyvállalatok mellé a kis- és középvállalkozások is betelepültek az ipari parkokba (KSH 2005d). A logisztikai parkok szintén fontos befektetésvonzó telepítési tényezőknek bizonyultak. A győri logisztikai központ vonatkozásában az elmúlt 10 évben jelentős fejlesztések valósultak meg. Ebben a vonatkozásban kiemelhető a péri repülőtér fejlesztése, amelynek költségeit az Audi Hungária Motor cca. 1/3 részben finanszírozta, illetve európai uniós támogatásban is részesült a projekt. Nagy fejlesztések valósultak meg a gönyűi kikötőben is, szintén jelentős európai uniós támogatással, a kikötőben a vasúti összeköttetés kiépítése is folyamatban van. A soproni logisztikai központ legfontosabb része a GYSEV által üzemeltetett vasúti-közúti átrakó kombi terminál. Ezeket a logisztikai parkokat egészíti ki a nyugat-dunántúli régió déli részében a Nagykanizsai Ipari Park fejlesztése, amelynek alapját szintén a kedvező földrajzi fekvés, illetve a jó közlekedési kapcsolatok képezik (Grosz 2007a). A Nyugat-dunántúli régióban a befektetések szempontjából a klaszterek megalapítása is fontos tényező volt. A klaszterek iparág-specifikus szolgáltatások nyújtásával igyekeznek támogatni a vállalkozások egymás közötti, illetve a vállalkozások és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat, növelve ezáltal az adott iparág versenyképességét. A Nyugat-dunántúli régióban már több mint 10 klaszterkezdeményeződés indult útjára, némelyikük már 6-7 éves múlttal rendelkezik. A legfontosabb klaszterterületek a gépipar, elektronika, informatika, megújuló energia, illetve a turizmus területeihez kapcsolódik (Grosz 2009b). A klaszterek kialakulása és fejlődése Magyarországon elősegíti a kis- és középvállalkozások beszállítói kapcsolatainak fejlődését, illetve a regionális versenyképesség javítását, így a kialakult duális szerkezet oldását is (Grosz 2005b). A külföldi működőtőke fogadása szempontjából fontos tényező tudásbázis, a felsőfokú intézmények működése is. A soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetemnek 2004-2005 tanévben 14 ezer, a győri Széchenyi István Egyetemnek mintegy 11 ezer hallgatója volt, amelyből 9 ezer fő főiskolai, 1.500 hallgató pedig egyetemi képzésben vett részt. A régió iparának szempontjából fontos, hogy a győri
19 egyetem műszaki képzése összhangban van a térség ipari szerkezetével, mivel elsősorban a járműgyártás, a logisztika, az informatika és a telekommunikáció területén képeznek szakembereket (Smahó 2007). A tőkevonzás tekintetében a Nyugat-dunántúli régióban ki kell emelni a határrégió ösztönző hatását, mivel elsősorban ezekben a térségekben telepednek meg a befektetők, majd innen építik tovább gazdasági kapcsolataikat más térségek irányába (Rechnitzer 1999a). A nyugati határrégióban meghatározó az osztrák vállalkozások aránya.
Ezen
belül
Győr-Moson-Sopron
megyében
jellemző
a
nagyobb
vállalkozásokban való külföldi részvétel, mint például az építőanyag iparban, míg Vas megyében a kis és közepes vállalkozásokban történő osztrák befektetés a jellemző (Rechnitzer 1999b). A térszerkezeti hatásokhoz kapcsolódóan ki kell emelni a BécsPozsony-Győr-Sopron városi együttműködési hálózat fejlődését, amelyhez a BécsBudapest innovációs tengely is kapcsolódik (Rechnitzer 1999a). A Nyugat-dunántúli régióban innovációs zónának volt tekinthető a Hegyeshalom-Győr közlekedési és gazdasági tengely, de Sopron térségében megtelepedtek az innovációt képviselő befektetések. Potenciális innovációs zónának volt tekinthető az osztrák-magyar határrégió, Soprontól Körmend-Szentgotthárd térségéig cca. 30-50 km-es sávban (Rechnitzer 2007). A Nyugat-dunántúli régióban fontos lenne, hogy a Hegyeshalom-Győr közlekedési és gazdasági tengely mellett a régió észak-déli közlekedési és gazdasági tengelye is kiépüljön.
A
közlekedési
tengely
kiépítése
egy
Sopron-Győr-Szombathely-
Nagykanizsa-Zalaegerszeg útvonalon megépített gyorsforgalmi út - esetleg egy autópálya – megépítésével lenne megvalósítható. A közlekedési tengely mellett egy gazdasági tengely is kialakulna, a tengely mentén a több vállalkozás tudna megtelepedni. A Hegyeshalom-Győr innovációs tengely mellett egy észak-déli innovációs tengely is kialakulhatna. Ezt a jelenlegi, irányonként nagyrészt egysávos közlekedési útvonal nem teszi lehetővé. Az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely fejlődéséhez régió klaszterei is hozzájárulnának a vállalatok közötti észak-déli kapcsolatok fejlesztésével (Vápár 2001). Az előzőek alapján feltételezem, hogy a külföldi működőtőke a rendszerváltás utáni időszakban meghatározó szerepet játszott a Nyugat-dunántúli régió ipari ágazati struktúrájának, illetve a régió térszerkezetének átalakításában.
20 III. A kutatás módszerei A külföldi működőtőke áramlás témakörének feldolgozása során primer és szekunder kutatásokat is végeztem. Primer kutatásom részeként empirikus megfigyeléseket végeztem, interjúkat készítettem a befektetési motivációk, illetve a telephelykínálat hatékonyságának kutatására vonatkozóan, erre jó lehetőséget kínáltak szakmai tapasztalataim. A befektetésösztönzés vonatkozásában 2005-2007 időszakban a Gazdasági Minisztériumi befektetési főosztályvezetőként, majd a 2007-2010 időszakban Németországban külgazdasági szakdiplomataként összességében mintegy 100 nagybefektetési projekt esetében személyes tárgyalásokat folytattam, interjúkat készítettem a Magyarországon befektető multinacionális vállalatok és tanácsadó cégeik felsővezetőivel befektetői motivációikról, a befektetési projektek fejlesztésének folyamatáról. A tárgyalások, interjúk eredményeit feldolgoztam, beépítettem a dolgozatba. 1991 és 2000 között a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara igazgatójaként szintén számos külföldi és velük üzleti kapcsolatban álló magyar cég vezetőjével volt módom tárgyalni és vállalataik fejlődését elemezni, ezen vállalati
elemzések,
cégvezetői
tárgyalások
és
interjúk
eredményei
is
visszatükröződnek a dolgozatomban. Beépítettem továbbá a dolgozatba a Győr-Moson-Sopron Megyei-, illetve a Nyugatdunántúli Területfejlesztési Tanács 1997-1998 évi alelnökeként a regionális stratégiai területfejlesztési
célok
tapasztalataimat,
valamint
megvalósításában a
szerzett
Nyugat-dunántúli
megfigyeléseimet
régió
észak-déli
és
gazdasági
tengelyterületének vizsgálatára, a tőkebeáramlásra és a klaszteresedésre vonatkozó 2001 évi kutatási eredményeimet. Az 1997-2000 időszakban a „Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ (Trade Center)” Phare-CBC projekt vezetőjeként szerzett európai uniós projekt tervezési-, és megvalósítási tapasztalataimat is igyekeztem a dolgozatban
megjeleníteni
a
regionális
gazdasági
infrastruktúra
fejlesztés
vonatkozásában. Az adatgyűjtést és feldolgozást illetően empirikus kutatásaim keretében meglévő adatbázisok újrafeldolgozását végeztem el, az UNCTAD, az OECD, a World Economic Forum (WEF), az Institute for Management Development (IMD), az AT Kearney és más nemzetközi szervezetek, illetve kutatóintézetek, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium, ITDH, MNB, KSH és más hazai intézmények adatbázisait dolgoztam fel. A feldolgozott adatokat rendszereztem, az adatbázisok vizsgálatával igyekeztem a lényeges folyamatokat, tendenciákat feltárni.
21 Szekunder kutatásként két évtizedes befektetési és területfejlesztési tapasztalataimnak, kutatásaimnak az elméleti alapjait is tanulmányoztam, igyekeztem széleskörűen feldolgozni a külföldi működőtőke-áramlás és az ezzel összefüggő területfejlesztés nemzetközi és hazai szakirodalmát. Igyekeztem folyamatosan továbbfejleszteni elméleti ismereteimet ezekben a témakörökben. Dolgozatom alapja tehát, hogy egyrészt részese, aktív közreműködője is voltam a befektetésösztönzési- és területfejlesztési folyamatoknak a rendszerváltás utáni időszakban Magyarországon, másrészt egyidejűleg igyekeztem kutatni is ezeket a folyamatokat.
IV. A kutatás eredményei, következtetések, javaslatok Kutatási eredményeimet két egységben foglalom össze. Egyrészt az egyes, igazolt hipotézisekhez kapcsolódóan megfogalmazom a levonható következtetéseket, amelyek véleményem szerint Magyarország számára követendő működőtőke-vonzási, illetve területfejlesztési irányvonalakat képeznek a jövőben. Másrészt összefoglalom a befektetésösztönzés cél- és eszközrendszerére vonatkozó vizsgálatom eredményét arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehetne a befektetésösztönzési rendszer hatékonyságát növelni, Magyarország meggyengült tőkevonzási versenyképességi pozíciójának javítása céljából.
Az egyes, igazolt hipotézisekből levonható következtetések:
A kutatás során összesen hat hipotézist állítottam fel, amelyeket disszertációmban igazoltam.
Kutatásom
eredményei,
főbb
következtetései
az
egyes,
igazolt
hipotézisekhez kapcsolódóan a következők szerint foglalhatók össze:
H1: Alap hipotézisem, hogy a makro elemek egy átmeneti gazdaság kezdeti szakaszában erősek - mint Magyarországon is a rendszerváltozás után -, de ez változik az idő előrehaladásával, a regionális funkciók lassan felértékelődnek a makro funkciók rovására: a munkaerő, logisztika, telephely, regionális politika,
22 tudásalapú gazdaság, klaszterek jelentősége megnő. (Ez mindegyik fejezetre vonatkozó, általános hipotézis.) Ezen hipotézis igazolásával bizonyítottam, hogy Magyarországon is felértékelődtek a regionális funkciók a makro funkciók rovására, az átmeneti időszak előrehaladásával. Megnőtt a munkaerő, a logisztika a telephely, a regionális politika, tudásalapú gazdaság és klaszterek jelentősége.
Ennek a hipotézisnek a legfontosabb
következtetése, hogy Magyarországnak is tovább kell fejlesztenie a regionális dimenzióit, fejlesztenie kell régióit, erősítenie kell a lokális telephelyi tényezőket, beleértve ebbe a kemény és a puha tényezőket is. H2: A globalizáció erősödésével a helyi telepítési tényezőrendszerek felértékelődnek a külföldi működőtőke-áramlás szempontjából. (A hipotézist a második fejezetben vizsgáltam.) A második hipotézis alapján megállapítottam, hogy a globalizáció erősödésével a helyi
telepítési
tényezők
felértékelődtek
a
külföldi
működőtőke
áramlás
szempontjából. Ennek teljes elméleti hátterét bemutattam, alapul véve a külföldi és a magyar szakirodalmat. A globalizáció és a lokalizáció jelenségét részletesen elemeztem,
eredményeim
alátámasztották
a
hipotézisben
foglaltakat.
Következtetésként levonható, hogy a jövőben tovább erősödik az a tendencia, miszerint a globalizáció előrehaladásával a helyi telepítési tényezőrendszerek felértékelődnek, tehát Magyarországnak is tovább kell erősítenie regionális telepítési tényezőit. H3:
A
külföldi
működőtőke-beáramlásnak
meghatározó
szerepe
volt
Magyarországon a térszerkezet alakításában, a működő tőke egyenlőtlen regionális elhelyezkedése felerősítette a regionális térbeli egyenlőtlenségeket. (A hipotézist a harmadik fejezetben vizsgáltam.) Megállapítottam, hogy a hipotézis bizonyítottnak tekinthető, azaz a külföldi működőtőke áramlásnak meghatározó szerepe volt Magyarországon a térszerkezet alakításában
és
a
működőtőke
egyenlőtlen
regionális
eloszlását
vizsgálva
bebizonyítottam, hogy az felerősítette a regionális térbeli egyenlőtlenségeket. Láthatóan Magyarország
legfejlettebb
részeivé váltak
a
budapesti,
közép-
23 magyarországi és nyugat-dunántúli régiók, amelyek leginkább vonzották a szolgáltató ipari-, illetve a feldolgozóipari beruházásokat. Az ország többi része térszerkezeti szempontból az ország többi része a fejlettebb régiókhoz képest egyre nagyobb lemaradást mutat. A hipotézisből következik, hogy a régiók közötti – a működőtőke egyenlőtlen beáramlása következtében is felerősödött - térszerkezeti különbségek kiegyenlítése a jövőben a regionális területfejlesztési politika fontos feladata Magyarországon. Fontos a működőtőke megtelepítése a viszonylag elmaradottabb régiókban is, ezáltal is csökkentve a regionális térbeli egyenlőtlenségeket. H4: A működőtőke vonzás szempontjából a jövőben a tudástársadalom, az innováció és a kutatás-fejlesztés egyre nagyobb jelentőséggel bír, ezt a befektetői motivációk változása is alátámasztja. (A hipotézist a negyedik fejezetben vizsgáltam.) A hipotézis bebizonyításával látható, hogy Magyarország egyik fejlődési útja a jövőben a tudástársadalom, az innováció és kutatásfejlesztés, mivel a befektetői motivációkban
is
egyre
nagyobb
jelentőséggel
bírnak
ezek
a
tényezők.
Megállapítható, hogy a magyarországi innovációs potenciál, a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás egyre jobb telephelyi tényezőket biztosít a magasabb hozzáadott értékű, tudásintenzív befektetések vonzásához. Ebből következik, hogy a magyarországi tudástársadalmat, innovációs potenciált a külföldi működőtőke vonzás szempontjából is tovább kell erősíteni, mivel egyre több tudásigényes befektetési projekt megvalósításához keresnek megvalósítási helyszínt a nemzetközi vállalatok. H5: Megfelelő befektetésösztönzési eszközrendszerrel és a telepítési tényezők fejlesztésével hatékonyan orientálhatók a külföldi befektetők Magyarországon belül Kelet-, illetve Dél Magyarországra. (A hipotézist az ötödik fejezetben vizsgáltam.) A hipotézis bebizonyításával megállapítható, hogy a hogy a helyi telepítési tényezők fejlesztésével hatékonyan orientálhatók a befektetők Kelet-Magyarország irányába. Ezt telephelyválasztási esettanulmányként az Audi 1993-as Győr melletti, illetve a Mercedes 2008. évi Kecskemét melletti befektetési döntésén keresztül mutattam be. Következtetésként levonható, hogy ha a kecskeméti régióban az elmúlt években történt telephelyi fejlesztés és a megfelelő önkormányzati befektető gondozás sikeres volt, akkor ez jó példa lehet a jövőben más kelet-magyarországi, illetve észak- és délmagyarországi régiók számára is a befektetővonzást illetően. A Mercedes befektetői
24 motivációinak megfelelő sikeres telepítési tényező fejlesztés pozitív tapasztalatait a magyarországi befektetésösztönzési politikába is be kell építeni, különös tekintettel az önkormányzati befektető gondozásra. H6: A külföldi működőtőke a rendszerváltás utáni időszakban meghatározó szerepet játszott a Nyugat-dunántúli régió ipari ágazati struktúra-, illetve a régió térszerkezetének átalakításában. (A hipotézist a hatodik fejezetben vizsgáltam.) A hipotézis bebizonyításával bemutattam, hogy a Nyugat-dunántúli régió ipari struktúrájának és térszerkezetének átalakításában a külföldi tőke meghatározó szerepet játszott. Kiemeltem az osztrák határrégió tőkevonzó szerepét. Megállapítottam, hogy a külföldi működőtőke egyenlőtlen területi elhelyezkedése – ezen belül a győri Audi és a hasonló nagyobb külföldi
beruházások - a Nyugat-dunántúli régión belül
térszerkezeti egyenlőtlenségeket alakított ki, valamint hogy a külföldi működőtőke a régió ipari, illetve gépipari dominanciájának kialakulásában is döntő szerepet játszott. A működőtőke egyenlőtlen elhelyezkedésének következményeképpen Győr és térsége, valamint Szombathely és térsége kiemelkedő fejlődést mutatott fel, viszont Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye bizonyos kistérségi részei és Zala megye a fejlődésben tartósan lemaradt. A működőtőke egyenlőtlen területi elhelyezkedése konzerválta is az egyenlőtlen térszerkezetet, az elmaradottabb térségek lemaradását, a fő
következtetés,
hogy
ezen
változtatni
szükséges.
A
Nyugat-Dunántúli
Területfejlesztési Tanács hosszú távú koncepciói tartalmazzák azt a célkitűzést, miszerint csökkenteni szükséges a legfejlettebb és a legfejletlenebb területek, illetve kistérségek közötti különbségeket, ennek egyik eszköze például a régió észak-déli közlekedési és gazdasági tengelyének fejlesztése. A magyarországi
befektetésösztönzés cél- és eszközrendszerének javítására
vonatkozó javaslatok Dolgozatom egyik fő részét képezte a magyarországi befektetésösztönzés cél- és eszközrendszerének
vizsgálata.
Magyarországon
2005-ben
közép-kelet-európai
összehasonlításban kedvező befektetési környezet volt jellemző, amelynek főbb elemei a következők voltak: dinamikus makrogazdasági növekedés; földrajzi szempontból hídszerep Kelet és Nyugat között; a legmagasabb egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány; a legmagasabb élőmunka termelékenység a közép-kelet-
25 európai régióban; pénzügyi stabilitás; kedvező befektetéssztönzési rendszer (Vápár 2005). A visegrádi országok rangsorában Magyarország az 1997-2005 időszakban az egy főre jutó GDP, valamint a 2004 évi egységnyi GDP munkaerőköltsége, illetve az 1995 évi volumenhez viszonyított 2004 évi ipari termelési növekedés tekintetében is megelőzte
régióbeli
versenytársait.
Ezek
az
eredmények
a
különböző
versenyképességi rangsorokban is visszatükröződtek, Magyarország a rangsorok többségében megelőzte visegrádi versenytársait. 2005-ben az egy főre jutó külföldi működőtőke állomány tekintetében a visegrádi országok között Magyarország mintegy 5.000 eurós értékkel az első helyen állt (Vápár 2006a). Ezek a versenyképességi előnyök az évtized végére jórészt elfogytak. A 2008 évben kitört gazdasági válság következtében a külföldi működőtőke befektetések 2009-ben jelentősen visszaestek globálisan és Közép-Kelet-Európában is. A működőtőke befektetésekért folytatott kiélezett versenyben a
befektetésösztönzés szerepe
felértékelődött. Magyarország tőkevonzási pozíciója a közép-kelet-európai régióban meggyengült,
ezért
szükséges
versenyképességi
pozíciójának,
illetve
a
befektetésösztönzés cél- és eszközrendszerének javítása.
A befektetésösztönzés célrendszerében fontos lenne a következő célkitűzések erősítése: A befektetésösztönzési politika általános célkitűzéseként szükséges lenne az általános befektetési környezet javítása, a befektetői bizalom erősítése, ennek érdekében stabil és kiszámítható makrogazdasági környezetet kell teremteni. Ezt a témakört dolgozatomban az ötödik fejezetben vizsgáltam, elemezve a magyarországi versenyképességi pozíció meggyengülését Közép-KeletEurópában. A befektetésösztönzési politika fontos része a befektetői bizalom
megszerzése
a
megfelelő
makrogazdasági
környezet
biztosításával, a kedvező befektetési klíma megteremtésével. Ösztönözni szükséges az elmaradottabb régiókba történő befektetéseket, elsősorban a feldolgozóipar területén. Ezzel a témakörrel dolgozatomban az ötödik fejezetben, ötödik hipotézisem vizsgálatakor - a győri Audi és a kecskeméti Mercedes esettanulmányok elemzésén keresztül - foglalkoztam, melynek során
26 megállapítottam, hogy megfelelő befektetésösztönzési eszközrendszerrel és a telepítési tényezők fejlesztésével hatékonyan orientálhatók a külföldi befektetők Magyarországon belül, Kelet-Magyarország irányába. A Mercedes beruházás esetében látható volt a megfelelő nagyságú telek rendelkezésre állásának, illetve az önkormányzati befektető-gondozásnak a fontossága. Erősíteni
szükséges
magyarországi
beszállítói
háttéripart
annak
érdekében, hogy a magyar kis- és középvállalkozások beszállítóként hatékonyabban tudjanak kapcsolódni betelepült külföldi nagyvállalatok termelési folyamataihoz. Ezt a témakört dolgozatomban a negyedik és az ötödik fejezetben vizsgáltam. Szükséges lenne a magyarországi beszállítói háttér erősítésére, mert ez is egyre erősödő tendenciájú tőkevonzó tényező. Növelni kellene az újrabefektetett tőke arányát, amely a Magyarország esetében egyre jelentősebb hányadát alkotja a külföldi működőtőke állománynak. Ezt a témakört a legnagyobb befektető német vállalatok esetében, az ötödik fejezetben vizsgáltam. Magyarország esetében az elmúlt tíz évben a német és az osztrák újrabefektetések tették ki a az újrabefektetett külföldi működőtőke állomány mintegy 50%-át. Fenti befektetésösztönzés célok megvalósítását a következő eszközökkel lehet segíteni: Az általános befektetési környezetet javítása céljából fontos eszközök: a bürokrácia csökkentése a cégalapítási folyamatokat és a letelepedési hatósági
engedélyezési
eljárásokat
illetően,
az
adózási
rendszer
egyszerűsítése, a vállalatokat terhelő bérterhek és járulékok csökkentése, az oktatási rendszer minél jobb igazítása a piaci szükségletekhez, a vállalatok igényeihez. A
regionális
területi
különbségek
csökkentése
érdekében
a
befektetésösztönzésben, a támogatások odaítélése során erősíteni kellene a regionális
súlypontot.
Erősíteni
kellene
az
önkormányzatok
befektetővonzási képességeit, különösen az elmaradottabb régiókban. Az önkormányzatokat további programokkal kellene felkészíteni a befektetők
27 fogadására,
illetve
az
önkormányzatoknál
erősíteni
kellene
a
befektetőgondozási tevékenységet. A magyarországi kis- és középvállalatok beszállítói lehetőségeinek javítása, a magyarországi beszállítói háttéripar erősítése céljából támogatni kellene klaszteresedés folyamatát, beszállítói programokat kellene megvalósítani. A kis- és középvállalkozások műszaki képességeit megfelelőbb és egyszerűsített pályázati lehetőségekkel kellene erősíteni. A magyarországi
nagybefektetések
egyedi
kormánydöntéses
(EKD)
támogatása során nagyobb magyar beszállítói arányt kellene elérni, olyan beszállítói megállapodásokat kell kötni a támogatott nagyvállalatokkal, amelyek nagyobb mértékben juttatják beszállítói üzleti lehetőségekhez a magyar kis- és középvállalatokat. Az újrabefektetett tőke állományának tovább növelése céljából erősíteni kellene Magyarországon az aftercare (utógondozási) tevékenységet a már megtelepedett külföldi befektetők esetében. A nyereség minél nagyobb arányú
visszaforgatását
például
a
visszaforgatást
ösztönző
adókedvezményekkel lehetne támogatni.
V. További kutatási irányok A jövőben célszerű lenne további kutatásokat folytatni abban az irányban, hogy a befektetésösztönzés cél- és eszközrendszerét Magyarországon milyen módon lehetne versenyképesebbé tenni, tovább fejleszteni a jövőben. Ebből a célból folyamatosan kellene vizsgálni a befektetésösztönzés cél- és eszközrendszerének hatékonyságát. Nemzetközi kitekintésben folyamatosan érdemes lenne elvégezni a versenytárs középkelet-európai országok – elsősorban a visegrádi országok, valamint Románia és Bulgária - befektetésösztönzési rendszereinek összehasonlító vizsgálatát az egyes ösztönző elemekre vonatkozóan. Érdemes lenne folyamatosan közép-kelet-európai versenyképességi
elemzéseket
készíteni,
a
versenytársak
befektetésösztönzési
rendszerét a magyar rendszerrel összehasonlítva vizsgálni. Ennek keretében a befektetők motivációinak változását is vizsgálni kellene, tekintettel arra, hogy az új befektetések esetében a befektetők motivációi változnak. A motivációk változásának befektetésösztönzési politikában is vissza kell tükröződnie. Másrészt figyelembe kell venni, hogy a befektetni szándékozó cégek struktúrája is változik, a multinacionális
28 cégek mellett nő a kis- és középvállalkozások aránya a befektető vállalkozások között. Ez a súlypont- átrendeződés más befektetésösztönzési politikát tesz szükségessé. A befektetői elégedettség mérési lehetőségeit is tovább lehetne kutatni, például a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Befektetői Hangulat Mutató, a „DISI” mintájára. Ezzel összefüggésben érdemes lenne kutatni azt a témát, hogy milyen módon lehetne tovább fejleszteni a befektetői hangulat mutatókat. A NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamara „DISI”mutatója a származási ország szerint legnagyobb
magyarországi
befektető
Németország
beruházó
vállalatainak
„hangulatát” méri. Ez a mutató azért is fontos, mert az utolsó tíz évben az újrabefektetések
50%-át
Magyarországon,
a
német
német
és
osztrák
bővítő
újrabefektetések
beruházások
meghatározóak
tették
ki
Magyarország
szempontjából, ezért irányadó a Magyarországon már megtelepedett német befektetők véleménye. Fontos az ilyen mutatószámok alkalmazása és évenkénti mérése, mivel általuk folyamatosan képet kaphatunk arról, hogy mely pontokon szükséges a magyar befektetésösztönzési rendszert, illetve az üzleti környezetet javítani. A mutatószámot, illetve a felmérést tovább lehetne fejleszteni oly módon, hogy a német befektetőkön kívül más magyarországi befektetők „hangulatát” is mérje, más országok beruházói is bekerüljenek a felmérésbe. A befektetői hangulat mutatószámokkal történő folyamatos mérése nagy jelentőséggel bír a befektetésösztönzési rendszer továbbfejlesztése szempontjából, mivel ez fontos visszacsatolás a befektetők részéről az államigazgatási döntéshozók irányába. Érdekes kutatási téma lehetne az önkormányzatok szerepének vizsgálata működótőkevonzásban az egyes régiókban, különös tekintettel arra, hogy az önkormányzatok mennyire
vannak
felkészülve
befektetők
vonzására.
Az
önkormányzatok
befektetővonzási képessége egyre fontosabb telepítési tényező. Érdemes lenne best practice esettanulmányokat elemezni, mint például a kecskeméti önkormányzat szerepe a Mercedes letelepítésében. Érdemes lenne tovább kutatni a külföldi működőtőke befektetések hatását a Nyugatdunántúli régió gazdasági fejlődésére, térszerkezetének alakulására. Ennek keretében fontos kutatási téma lehetne az észak-déli gazdasági- és közlekedési tengely további fejlődés, a külföldi vállalkozások szerepe. Tovább lehetne vizsgálni az osztrák-magyar
29 határrégióban az osztrák vállalkozások szerepét a régió gazdasági fejlődésérben, a Nyugat-dunántúli régió esetében ez különös jelentőségű gazdaságfejlesztési tényező. VI. A tézisfüzetben hivatkozott irodalom
1.
Antalóczy Katalin (2003): Működőtőke-befektetések és befektetés-ösztönzés Magyarországon. In: Botos K. (szerk.) Pénzügypolitika az ezredfordulón. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. 2003. JATEPress, Szeged, 34-46.pp.
2.
Antalóczy Katalin - Sass Magdolna (2005): A külföldi mûködõtõke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május. 494-520.pp.
3.
Antalóczy Katalin - Sass Magdolna (2010): Válságkezelés előremeneküléssel. A válság hatása a versenyekre a magyarországi autóipari beszállítói a piacon. In: Laki Mihály— Voszka Éva (szerk.): Kaleidoszkóp: versenyhelyzet Magyarországon, 2008-2009. Budapest. Pénzügykutató Rt. Palatinus, 2010. 145-176.pp.
4.
Árva László – Diczházi Bertalan (1998): Globalizáció és külföldi beruházások Magyarországon. Budapest, Kairosz Kiadó / Növekedéskutató.
5.
Árva László – Ivicz Mihály - Katona Klára –Schlett András (2003): Globalizáció és külföldi működőtőke-beruházások. Szent István Társulat, Budapest.
6.
Barta Györgyi (2000): A külföldi működő tőke szerepe a magyar ipar duális struktúrájának és regionális differenciálódásának kialakulásában. In: Horváth Gyula – Rechnitzer János (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Pécs, 265-281.pp.
7.
Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Pécs.
8.
Barta Györgyi (2006): Az ipar regionális versenyképessége. In: Horváth Gyula (szerk.): Régiók és települések versenyképessége. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Pécs, 106-153.pp.
9.
Barta – Czifrusz -
Kukely (2008): Újraiparosodás a nagyvilágban és
Magyarországon. Tér és Társadalom. 2008/4. 1-20.pp.
30
10. Cséfalvay
Zoltán (2004a): Globalizáció 1.0 - Érvek és ellenérvek. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest.
11. Dőry Tibor (2000): A regionális innovációs potenciál hatása a térségfejlődésre. In: Horváth Gyula – Rechnitzer János (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Pécs, 556-574.pp.
12. Dőry
Tibor (2005): Regionális innováció-politika, Kihívások az Európai
Unióban és Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs
13. Enyedi
György (2000): Globalizáció és magyar területi fejlődés. Tér és
társadalom, XIV. évf. 2000.1. 1-10.pp.
14. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) (2005): Történeti áttekintés a magyarországi működőtőke áramlásról az 1990-2005 évi adatok alapján.
15. Grosz
András (2005b): A vállalatközi regionális együttműködések. In: Grosz
András – Rechnitzer János (szerk): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA Regionális Kutatások Központja. Pécs – Győr, 112-122.pp.
16. Grosz
András (2007a): A régió gazdasága. In: Rechnitzer János (szerk.): A
Kárpát-medence régiói. 5. Nyugat-Dunántúl. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 171183pp., 186-202.pp.
17. Grosz
András (2009b): Külföldi működőtőke beruházások. In: Lados Mihály
(szerk.): Nyugat-dunántúli régió. Múlt jelen jövő. Nyugat-dunántúli Reionális Fejlesztési Tanács / Nyugat-dunántúli Reionális Fejlesztési Ügynökség. GyőrSopron. 81-96.pp.
18. Grosz András – Tilinger Attila (2008): A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége. Tér és Társadalom. 2008/3. 81-96.pp.
19. Horváth
Gyula (2003): Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó,
Budapest – Pécs.
20. Katona
Klára (2007): Vonzások és választások a tőkepiacon. A külföldi
működőtőke-befektetések
elmélete
és
átalakulásában. Gondolat Kiadó, Budapest.
szerepe
a
magyar
gazdasági
31
21. Központi
Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága (2005c): A gazdasági
versenyképesség területi különbségei Magyarországon. Győr, 2005. augusztus 25.
22. Központi
Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága (2005d): Nyugat-Dunántúl
ipara – ipari parkok. Győr, 2005. október.
23. Központi
Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága (2005e): Nyugat-Dunántúl
gazdasági szervezetei, TOP 50. Győr, 2005. november.
24. Krugman,
P. (1991a): Geography and Trade. MIT Press Cambridge
Massachusetts, London England.
25. Krugman,
P. (1999): The Role of Geography in Development. International
Regional Science Review. 2. 142-161.pp.
26. Lengyel
Imre - Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg
Campus Kiadó, Budapest, Pécs.
27. Lengyel
Imre (2007): Fejlesztési pólusok, mint a tudásalapú gazdaság
kapuvárosai. Magyar Tudomány 2007/06. 749.pp.
28. Magyar
Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH)
(2008): Befektetésösztönzési kalauz a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokhoz.
29. Magyar (2009):
Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) Elméleti
kézikönyv
befektetésösztönzési
stratégia
készítéséhez
önkormányzatok részére – gyakorlati útmutatóval. 2009. szeptember.
30. Magyar
Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH)
(2010d): R & D in Hungary. With Business In Mind.
31. Nagy Gábor (1998): A külföldi kivásárlások térszerkezete. In: Rechnitzer János (szerk.): A privatizácó regionális összefüggései. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., Kulturtrade Kiadó Kft, Budapest.
32. Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) (2010): Elemzés a 2009. évi működőtőke beáramlási folyamatokról. 2010. július.
33. Német-Magyar
Ipari
és
Kereskedelmi
Kamara
(DUIHK)
Konjunktúrajelentés Magyarország 2010. 16. évfolyam. 2010. április.
(2010a):
32
34. Nemes Nagy József (2009a): Terek, helyek, régiók. Akadémiai Kiadó Budapest. 35. Nemes Nagy József (2009b): Fordulatra várva – a regionális egyenlőtlenségek hullámai. In: Lengyel Imre - Rechnitzer János (szerk): A regionális tudomány két évtizede Magyarországon. Akadémiai Kiadó Budapest. 38-58.pp.
36. Rechnitzer
János (1998): A privatizácó regionális összefüggései. Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., Kulturtrade Kiadó Kft., Budapest.
37. Rechnitzer
János (1999a): Határ menti együttműködések Európában és
Magyarországon. In: Nárai Márta – Rechnitzer János (szerk.): Elválaszt és összeköt – a határ. MTA Regionális Kutatások Központja. Pécs – Győr. 9-72.pp.
38. Rechnitzer
János (1999b): Az osztrák magyar határ menti együttműködés a
kilencvenes években. In: Nárai Márta – Rechnitzer János (szerk.): Elválaszt és összeköt – a határ. MTA Regionális Kutatások Központja. Pécs – Győr, 73127.pp.
39. Rechnitzer János (2001): Szerkezeti változások a regionális gazdaságban. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara. Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola. Habilitációs előadások. 2. Pécs.
40. Rechnitzer János (2006): Regionális innovációs potenciál.
In: Horváth Gyula
(szerk.): Régiók és települések versenyképessége. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Pécs, 294-351.pp.
41. Rechnitzer János (2007): A Nyugat-Dunántúl térszerkezete. In: Rechnitzer János (szerk.): A Kárpát-medence régiói. 5. Nyugat-Dunántúl. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó, PécsBudapest, 56-79.pp.
42. Sass Magdolna
(2003): Versenyképesség és a közvetlen külföldi működőtőke-
befektetésekkel kapcsolatos gazdaságpolitikák. A Gazdasági versenyképességhelyzetkép és az állami beavatkozás lehetőségei c. kutatás résztanulmánya. PM Kutatás Füzetek 3. szám. 2003.szeptember.
43. Sass
Magdolna (2004): FDI in Hungary – the first mover s advantage and
disadvantage. EIB Papers. Volume 9. No.2 2004.
44. Smahó Melinda (2007): Oktatás, kutatás-fejlesztés. In: Rechnitzer János (szerk.): A Kárpát-medence régiói. 5. Nyugat-Dunántúl. Magyar Tudományos Akadémia
33 Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 171183.pp., 186-202.pp.
45. Tomcsányi
Pál (2000): Általános kutatásmódszertan. Szent István Egyetem,
Gödöllő. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. Budapest.
46. Vápár
József (2001): A Nyugat-dunántúli régió észak-déli gazdasági és
közlekedési tengelye vidékének gazdasági vizsgálata Győr-Moson-Sopron és Vas megyében (1. részanyag); A tengelyterület fejlődési, változási irányai. (2. részanyag); A tengely létrejöttéhez szükséges tennivalók (3. részanyag). Kézirat. In: Excellence Pénzügyi Tanácsadó és Szervezetfejlesztő Rt.: A Nyugatdunántúli
régió
észak-déli
gazdasági
és
közlekedési
tengelyének
területfejlesztési programja (2001). Budapest.
47. Vápár
József (2005): A külföldi működőtőke beáramlása Magyarországra, a
visegrádi országok versenyképességének összehasonlítása a külföldi befektetések szempontjából. In: Csordás Izabella (szerk.): A magyar gazdaság fenntartható növekedése. A 43. Közgazdász Vándorgyűlés előadásai. Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest, 75-88.pp.
48. Vápár József (2006a): A külföldi működőtőke-beáramlás, a befektetés-ösztönzés eszközrendszere,
illetve
a
visegrádi
országok
versenyképességének
összehasonlítása. In: Rechnitzer János (szerk.): Átalakulási folyamatok KözépEurópában. Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Évkönyv 2005. Győr, 405-416.pp.
49. Vápár József (2006b): Nyugat-Dunántúl tőkevonzó képessége. Kézirat. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Győr.
50. Vápár József
(2007): Külföldi működő tőke. In: Rechnitzer János (szerk.): A
Kárpát-medence régiói. 5. Nyugat-Dunántúl. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó. Pécs-Budapest. p.: 184186.
51. VÁTI
Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
(2007): A külföldi működőtőke beruházások magyarországi telephelyválasztása. 2007. április.
34
52. Vértes
András - Losoncz Miklós (2004): A befektetések ösztönzésével
kapcsolatos magyar érdekek, elképzelések. GKI Gazdaságkutató Rt. Integrációs és Fejlesztési Munkacsoport. Versenyképességi Munkacsoport. 2004. február.
VII. A szerzőnek a témakörben megjelent publikációi
1.
Vápár József (1996): A magyar és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és
Iparkamarák
története.
105
éves
a
Győr-Moson-Sopron
Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara 1890-1995. (szerk.) (62 oldal).
2.
Vápár József (2001): A Nyugat-dunántúli régió észak-déli gazdasági és közlekedési tengelye vidékének gazdasági vizsgálata Győr-Moson-Sopron és Vas megyében (1. részanyag); A tengelyterület fejlődési, változási irányai. (2. részanyag); A tengely létrejöttéhez szükséges tennivalók (3. részanyag). Kézirat. In: Excellence Pénzügyi Tanácsadó és Szervezetfejlesztő Rt.: A Nyugatdunántúli
régió
észak-déli
gazdasági
és
közlekedési
tengelyének
területfejlesztési programja (2001). Budapest.
3.
Vápár József (2002): A Trade Center - Kereskedelmi Központ-Győr projekt bemutatása. In: Területfejlesztés határok nélkül. Nemzetközi Phare CBC Konferencia. Gazdaságfejlesztés, turizmus szekció. VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság. Konferencia ismertető. Sopron. 31-33.pp.
4.
Vápár József (2005): A külföldi működőtőke beáramlása Magyarországra, a visegrádi országok versenyképességének összehasonlítása a külföldi befektetések szempontjából. In: Csordás Izabella (szerk.): A magyar gazdaság fenntartható növekedése. A 43. Közgazdász Vándorgyűlés előadásai. Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest, 75-88.pp.
5.
Vápár József (2005b): Hazánk és a világgazdaság, változó kapcsolatrendszer. In: Kihívások és jövőképek a XXI. században. Konferenciakötet. ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Budapest.
6.
Vápár József (2005c): Az EURégió West/Nyugat Pannónia és a Centrope eurórégiók megalakulása, illetve hatásuk a gazdasági fejlődésre. In: Határok és
35 Eurorégiók. Konferenciakötet. Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék.
7.
Vápár József (2006a): A külföldi működőtőke-beáramlás, a befektetés-ösztönzés eszközrendszere,
illetve
a
visegrádi
országok
versenyképességének
összehasonlítása. In: Rechnitzer János (szerk.): Átalakulási folyamatok KözépEurópában. Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Évkönyv 2005. Győr, 405-416.pp.
8.
Vápár József (2006b): Nyugat-dunántúl tőkevonzó képessége. MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete (MTA RKK NYUTI) Győr. Kézirat. (13 oldal)
9.
Vápár József (2007): Külföldi működő tőke. In: Rechnitzer János (szerk.): A Kárpát-medence régiói. 5. Nyugat-Dunántúl. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 184186.pp.
VIII. A szerző témához kapcsolódó konferencia előadásai Magyar nyelven tartott előadások (14 db):
1.
Vápár József: A Trade Center- Kereskedelmi Központ-Győr projekt bemutatása. A „Területfejlesztés határok nélkül” c. Nemzetközi Phare CBC Konferencia. Gazdaságfejlesztés, turizmus szekció. VÁTI. Sopron, 2002. szeptember 16.
2.
Vápár József: Beszállítóvá válni? – de hogyan? c. kiállítói szakmai konferencia. Industria Nemzetközi Ipari Szakkiállítás, Budapest, 2005. május 25.
3.
Vápár József: Az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok alakulása, illetve osztrák vállalkozások a Nyugat-Dunántúlon. A versenyképesség regionális, vállalati és intézményi dimenziói c. konferencia, Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola. Győr, 2004. november 13-14.
36
4.
Vápár József: Magyarország, mint a közép-európai régió logisztikai központja. I. Central European Business Centre (CEBC) Logisztika Konferencia c. szakmai konferencia. Budapest. 2005. május 26.
5.
Vápár József: A külföldi működőtőke beáramlása Magyarországra, a visegrádi országok
versenyképességének
összehasonlítása
a
külföldi
befektetések
szempontjából. A magyar gazdaság fenntartható növekedése c. konferencia. 43. Közgazdász Vándorgyűlés. Miskolc, 2005. július 3-5.
6.
Vápár József: A külföldi működőtőke beáramlás szerepe a gazdasági növekedésben. Gazdasági növekedés Magyarországon c. konferencia. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Üzletpolitikai Tanszék. Budapest, 2005. szeptember 2.
7.
Vápár József: A versenyképesség növelése és a beszállítóvá válás elősegítése. Logi-tech 2005, Logisztika a gyakorlatban c. kiállítói szakmai konferencia. Logi-tech 2005 Logisztikai Szakkiállítás. Budapest, 2005. szeptember 13.
8.
Vápár József: A beruházások ösztönzése és fogadása a térségben. Mátrai polgármesterek randevúja c. önkormányzati konferencia. Szféra kft. Mátrafüred, 2005. szeptember 22.
9.
Vápár József: A magyarországi befektetési környezet, kedvező alternatívák az autóipari befektetésekhez. Autóipari Versenyképességi Kerekasztal c. szakmai konferencia. Magyar Gépjárműipari Szövetség. Budapest, 2005. október 4.
10. Vápár József: A magyarországi befektetési környezet. Befektetői és Letelepedői Fórum. c. konferencia. Győri Nemzetközi Ipari Park Kft., Ausztria Magyarországi Nagykövetségének Kereskedelmi Osztálya. Győr, 2005. október 19.
11. Vápár József: Hazánk és a világgazdaság, változó kapcsolatrendszer. Kihívások és jövőképek a XXI. században c. konferencia. ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Budapest, 2005. október 28.
12. Vápár
József: Az EURégió West/Nyugat Pannónia és a Centrope eurórégiók
megalakulása, illetve hatásuk a gazdasági fejlődésre. Határok és Eurorégiók c. konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék. Szeged, 2005. november 17-18.
37
13. Vápár
József: A külföldi működőtőke-beáramlás, a befektetés-ösztönzés
eszközrendszere,
ill.
a
visegrádi
országok
versenyképességének
összehasonlítása. Átalakulási folyamatok Közép-Európában c. konferencia. Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar, Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola. Győr, 2005. december 2-3.
14. Vápár József: Az FDI szerepe a magyar gazdasági növekedésben. Növekedés Magyarországon: helyzetkép és kilátások c. konferencia. International Center for Economic Growth European Center (ICEG EC). Budapest, 2005. december 9. Német nyelven tartott előadások (12 db):
1.
Vápár József: Új esélyek a bővített Európában. Nemzetköziesítés a bővített régióban. c. konferencia. ECOPLUS Alsó-Ausztriai Gazdaságfejlesztési Ügynökség. Ausztria, Bécs, 2005. november 23.
2.
Vápár József: Magyarország gazdasági helyzete. Magyar Gazdasági Fórum c. gazdasági konferencia. Aacheni Ipari és Kereskedelmi Kamara, Düsseldorfi Főkonzulátus Külgazdasági Osztály. Németország, Aachen, 2007. augusztus 3.
3.
Vápár József: Gazdasági és támogatási lehetőségek Magyarországon. Autóipari beszállítói és befektetői lehetőségek Magyarországon c. konferencia. Siegeni Ipari és Kereskedelmi Kamara, Düsseldorfi Főkonzulátus Külgazdasági Osztálya. Németország, Siegen, 2008. február 21.
4.
Vápár József: Magyarország mint vonzó befektetési helyszín és mint gazdasági partner az észak-rajna-vesztfáliai vállalatok számára. Német-Magyar Társaság, Düsseldorfi Főkonzulátus Külgazdasági Osztálya. Németország, Bonn, 2008. április 11.
5.
Magyarország mint vonzó befektetési helyszín. Magyar Gazdasági Fórum c. konferencia. Frankfurt-Hahn-i Közép-Kelet Európai Központ.
Németország,
Frankfurt-Hahn, 2008. április 14.
6.
Vápár József: Magyarország mint vonzó befektetési helyszín és mint gazdasági partner az észak-rajna-vesztfáliai vállalatok számára. Magyar Gazdasági Fórum c. konferencia. Düsseldorfi Ipari és Kereskedelmi Kamara, Düsseldorfi
38 Főkonzulátus Külgazdasági Osztálya. Németország, Düsseldorfban, 2008. május 21.
7.
Vápár József: Magyarország logisztikai stratégiája.
Hessen találkozik
Európával. c. konferencia. Frankfurti Ipari és Kereskedelmi Kamara. Németország, Frankfurt, 2008. szeptember 24.
8.
Vápár József: Magyarország gazdasági helyzete, együttműködési lehetőségek a Magyarország - Észak-Rajna-Vesztfália Kormányközi Megállapodás keretein belül. Magyar Gazdasági Fórum c. konferencia. Dortmundi Ipari és Kereskedelmi Kamara, Düsseldorfi Főkonzulátus Külgazdasági Osztálya. Németországban, Dortmund, 2008. november 11.
9.
Vápár
József:
Befektetési
lehetőségek
Magyarországon,
Magyarország
leginnovatívabb iparágai. Magyar Gazdasági Fórum c. konferencia. Düsseldorfi Ipari Klub, Düsseldorfi Főkonzulátus Külgazdasági Osztálya. Németország, Düsseldorf, 2009. október 21.
10. Vápár
József:
Befektetési
lehetőségek
Magyarországon,
Magyarország
leginnovatívabb iparágai. Magyar Gazdasági Fórum c. konferencia. Offenbachi Ipari és Kereskedelmi Kamara, Düsseldorfi Főkonzulátus Külgazdasági Osztálya. Németország, Offenbach, 2009. október 22.
11. Vápár
József:
Befektetési
lehetőségek
Magyarországon,
Magyarország
legattraktívabb iparágai. Magyar Gazdasági Fórum c. konferencia. Kölni Ipari és Kereskedelmi Kamara, Berlini Nagykövetség Esseni Külgazdasági Osztálya. Németország, Köln, 2010. február 3.
12. Vápár
József: Magyarország legattraktívabb és leginnovatívabb iparágai.
Magyar Gazdasági Fórum c. konferencia. Esseni Ipari és Kereskedelmi Kamara, Berlini Nagykövetség Esseni Külgazdasági Osztálya. Németország, Essen, 2010. november 16. IX. A szerzőnek a témához kapcsolódó kutatási projektekben való részvétele
1.
Az Excellence Pénzügyi Tanácsadó és Szervezetfejlesztő Rt. megbízásából 2000-ben részt vettem a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. által adott megbízás keretében 2001-ben elkészített „A Nyugat-dunántúli régió észak-déli gazdasági és közlekedési tengelye területfejlesztési programja”
39 területfejlesztési tervezési munkájában. Az Excellence Rt. által készített anyag részét képezte a MTA Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi
Tudományos
Intézete
(MTA
RKK
NYUTI)
koordinálásában elkészített „Nyugat-dunántúli régió Észak-Déli gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja” c. anyagnak, amelyet a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (NYDRFT) 2001-ben fogadott el (Lados 2009). A „Nyugat-dunántúli régió észak-déli gazdasági és közlekedési tengelye területfejlesztési programja” c. anyag elkészítése során az Excellence Rt–től kapott megbízás keretén belül a tengelyvidék gazdaságvizsgálatával kapcsolatos részanyagok elkészítése volt a feladatom, „A Nyugat-dunántúli régió közlekedési és gazdasági tengelye vidékének gazdasági vizsgálata Győr-Moson-Sopron és Vas megyében” (1. részanyag, „A tengelyterület fejlődési, változási irányai” (2. részanyag), és „A tengely létrejöttéhez szükséges tennivalók” (3. részanyag) című részanyagokat készítettem el szakértőként az Excellence Rt. számára. „A Nyugat-dunántúli régió közlekedési és gazdasági tengelye vidékének gazdasági vizsgálata Győr-Moson-Sopron és Vas megyében” c. részanyag keretén belül a tengelyterület meghatározása, általános gazdaságvizsgálat Győr-Moson Sopron és Vas megyére vonatkozóan a tengelyközeli területeken, a gazdaságszerkezet és a vállalkozások vizsgálata, jövőképe, ipari beruházások és a turizmus jellemzői témakörökkel foglalkoztam. „A tengelyterület fejlődési, változási irányai”c. tengelyvidék
gazdaságfejlődése,
ipari
részanyag keretén belül a ágazati
homogenizálódás
lehetőségei, a termék klaszterek illetve a termál régió fejlesztése, valamint a tőkebeáramlás várható helyei, ezen belül az ipartelepítés, kereskedelmi hálózatok, bankrendszerek lehetőségei témaköröket elemeztem. Ezen részanyagon belül a termék klaszterek fejlesztési lehetőségei keretében kifejtettem az autóipari-, a faipari-, az elektronikai-, az élelmiszeripari termék klaszterek kialakításának szükségességét és lehetőségeit, valamint a turisztikai ágazati homogenizálódás, illetve a termál régió kialakításának lehetőségeit a Nyugat-dunántúli régióban. „A tengely létrejöttéhez szükséges tennivalók” c. részanyagban a homogenizálódási lehetőségek,
40 klaszteresedés, tőkebeáramlás helyei, lehetőségei, a Nyugat-dunántúli régió stratégiai gazdaságfejlesztése, az észak-déli gazdasági és közlekedési tengely területfejlesztési programjainak célpiramisa, iparfejlesztési helyek, a javasolt stratégiai és operatív programok, illetve a tengely menti terület állapotváltozásait figyelni képes mutatórendszer, illetve monitoring témaköröket kutattam.
2.
A kutatási témámhoz kapcsolódóan 2004-ben esetenként részt vettem az MTA
Regionális
Kutatások
Központja
Nyugat-magyarországi
Tudományos Intézete (MTA RKK NYUTI) által az osztrák-magyar határrégióban
végzett
vállalati
kérdőíves
felmérés
összeállításában, a témakörök, kérdések megfogalmazásában.
kérdőívének
