A külföldi beruházások Ukrajnai jogi szabályozásáról

Külföldi beruházások Ukrajnában

A külföldi beruházások Ukrajnai jogi szabályozásáról

A külföldi beruházások általános jogi, gazdasági és szociális alapfeltételeiről Ukrajna 1560-XII. számú 1991. évi A beruházási tevékenységről szóló Törvénye rendelkezik. E Törvény szerint b eruházói (invesztíciós) tevékenységet külföldi természetes és jogi személyek valamint államok f olytathatnak. A külföldi beruházások működésének részletes jogi feltételeit, valamint tevékenys égük felügyeletét külön törvények szabályozzák. Egyik, legkorábbi ilyen külön jogszabály, az 1991-ben elfogadott 1540-XII-sz. A külföldi beruház ások védelméről Ukrajnában című törvény, mely meghatározza a külföldi beruházások jogvédel mének alapelveit. E törvény szerint a beruházások, a külföldi beruházók nyeresége valamint má s törvényes jogai és érdekei Ukrajna területén a törvény védelme alatt állnak. Számukra garant ált a megtermelt nyereség és egyéb törvényesen megszerzett pénzösszegek külföldi vagy ukrá n pénznemben külföldre való utalása, valamint nyereségük Ukrajnai befektetésének lehetősége. Az állam, a külföldi befektetéseket, kizárólag rendkívüli esetekben - természeti vagy ipari katas ztrófák, járványok esetében lehet rekvirálni. A rekvirálásról a Kormány hivatott dönteni. A befekt etők számára, az ilyen esetekben, az orozott kárnak megfelelő kárpótlás fizetendő. A Törvény e lőírja az Ukrán jogszabályok maradéktalan betartásának kötelezőségét. A befektetési tevékenység területén alapvető fontossága van a befektetési forma megválasztás ának, hiszen ennek függvénye az adott befektetés jogi helyzete - az adó, vám stb. besorolása. Nem elsősorban a tőke külföldi eredete, a külföldi befektetés fő jellemzője, ennek elbírálásánál i nkább a befektető hovatartozása a meghatározó, legalábbis ez derül ki az 1996-évi 93/96-BP s zámú, A külföldi befektetések jogállásáról szóló Törvényből (a továbbiakban KBJT), mely az ad ott terület legrészletesebb szabályozását tartalmazza, és a külföldi befektetéseket szabályzó tör vények rendszerében alapvető fontosságú. A KBJT 1. cikkelye szerint külföldi beruházás tárgy át képezik mind azon értékek, melyek külföldi befektetők által, az Ukrán törvényekkel összhang ban, nyereség szerzése illetve szociális hatás elérése céljából kerülnek befektetésre. A KBJT szerint, külföldi befektetőknek minősülnek mind azok az alanyok, melyek Ukrajna terüle tén beruházásokat (invesztíciókat), eszközölnek, valamint:• olyan jogi személyiséggel rendelkeznek, melyek nem az ukrán törvények szerint lettek létrehozv a; • olyan külföldi természetes személyek, melyek nem rendelkeznek állandó lakhellyel Ukrajna terü letén és nem korlátozottak cselekvőképességükben; • külföldi államok, nemzetközi kormányzati és nem kormányközi szervezetek; • a beruházási tevékenység egyéb alanyai, melyeket az ukrán törvények e ként ismernek el. A KBJT 2. cikkelye szerint külföldi befektetések a következő formákban eszközölhetők: • külföldi valutában, amennyiben e valutát az Ukrán Nemzeti Bank konvertibilisnek ismeri el; • ukrán valutában, reinvesztálás formájában, a befektetés elsődleges tárgyába vagy bármely egy éb beruházásba, de kizárólag adózás utáni nyereségből; • bár milyen ingó vagy ingatlan vagyontárgy és a velük kapcsolatos tulajdonjogok formájában; • konvertibilis valutában értékelt részvények, kötvények, egyéb értékpapírok, valamint korparativ j ogok (az ukrán, vagy más ország jogrendje szerint létrehozott jogi személy alaptőkéjében megl évő tulajdonrész) formájában; • konvertibilis valutában értékelt, a befektető országának jogrendje vagy a nemzetközi keresked elmi szokásjogban elfogadott, első osztályú besorolású bankok által garantált pénzbeli követelm

1/6


ények és ilyen követelmények végrehajtási jogában; • bármilyen szellemi tulajdonjog formájában, melynek a befektető országának jogrendje vagy a nemzetközi kereskedelmi szokásjogban elfogadott szabályok szerint, valamint ukrán szakértők által megállapított konvertibilis valutában kifejezett értéke van; • törvényben meghatározott, vagy szerződés által biztosított gazdasági tevékenységre feljogosít ó jog formájában, ideértve a természeti kincsek kiaknázásának és természeti erőforrások felhas ználásának jogát is, melyek értéke a nemzetközi kereskedelmi szokásjogban elfogadott szabály ok illetve a befektető országának jogrendje szerint konvertibilis valutában van megállapítva; • Ukrajna törvényei által meghatározott egyéb értékek formájában is. A külföldi tőkebefektetéssel létrejövő vállalkozásokat az idézett Törvény 3. cikkelye, mint a külfö ldi beruházások egyik lehetséges formáját említi, melyek a külföldi beruházásból alapíthatók, ille tve létesíthetők közösen ukrán természetes és jogi személyekkel, esetleg ukrán vállalat, vagy a nnak egy részének a megvásárlása útján.. A KBJT 16. cikkelye értelmében a külföldi befektetők vállalkozásaik számára, az Ukrajnában a törvények által engedélyezett bármelyik vállalti formát választhatják. E Törvény értelmében külföldi befektetéssel létrejövő vállalkozásnak minősül bár milyen vállalkozási formában létrejövő vállalat, melynek törzstőkéjében a külföldi tőkerészesedé s arány legalább 10%-ot tesz ki. Az 1991.évi 1576-XII sz. A gazdasági társaságokról szóló Törvény gazdasági társaságokként h atározza meg mindazon vállaltokat, intézményeket, szervezeteket, melyek természetes és jogi személyeknek a tulajdonukat képező vagyonuk és/vagy gazdasági tevékenységük megállapodá sa útján való egyesítése révén, nyereség szerzés céljából hoznak létre. Gazdasági társaságok f ormái: részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, közkereseti társaság, pótlólagos felelős ségű társaság, betéti társaság. A külföldi tőkebefektetéssel létrejövő vállalkozások alapító okiratainak tartalmazniuk kell mindaz okat a Törvény által előirt adatokat melyek az adott vállalkozási forma bejegyzéséhez szüksége sek, valamint fel kell tüntetni az alapítók állami hovatartozását.A külföldiek befektetéseit valamin t ukrán partnereik befektetéseit, beleértve a vállalkozás törzstőkéjéhez való hozzájárulásukat is, egyaránt külföldi konvertibilis valutában és ukrán valutában is értékelni kell. Az értékelés, a fele k megállapodásától függően, a nemzetközi vagy az ukrán piaci árak szerint történik meg. A befe ktetési összegek külföldi valutából ukrán valutában való átszámítása az Ukrán Nemzeti Bank árf olyamán történik. A külföldi tőkebefektetés eredményeként megtermelt és reinveszticióra (újbóli befektetésre) szá nt bevétel, nyereség, vagy egyéb pénzösszegek külföldi valutára való átszámolása, az Ukrán N emzeti Banknak, a reinvisztició megtörténte napján érvényes hivatalos árfolyamán történik. A külföldi befektetések jegyzése A KBJT 13. cikkelye előírja a külföldi befektetések állami bejegyzésének a kötelezettségét. A be jegyzés elmulasztása megfosztja a külföldi befektetőt és a külföldi tőkebefektetéssel létrejövő vá llalkozást a törvényekben számukra biztosított kedvezményekre és garanciákra való jogosultság tól. A törvény, az adott vállalatot, külföldi tőkebefektetéssel létrejövő vállalkozásnak, a külföldi tőkén ek, a vállalat mérlegére kerülése napjától tekinti. A állami bejegyzésének rendjét a Kormány 1996. évi 928. sz. határozatával jóváhagyott idevon atkozó szabályzat tartalmazza. A külföldi befektetések állami bejegyzését a Krimi Autonóm Közt ársaság Miniszter Tanácsa, a megyei valamint Kijev és Szevasztopol városok állami közigazgat ási hivatalai végzik el. A bejegyzést a befektetés (invesztíció) tényleges megtörténte után ejtik

2/6


meg. A külföldi beruházás bejegyzésének megtagadása kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a beruházás sérti a törvényes rendet, vagy a bejegyzésre benyújtott okmányok nem felelnek meg a fentebb nevezett Kormányhatározat követelményeinek. A bejegyzést, a beruházás nem célsz erű voltára való hivatkozással megtagadni nem lehet. A bejegyzés megtagadását, a megtagadá s okának magyarázatával írásban kell közölni a kérelmezővel. Az ilyen döntés bíróságon megfel lebbezhető. A bejegyzés a beruházás létének egész időtartamára, korlátlan ideig érvényes. A beruházott tők e részleges vagy teljes kivonásáról a beruházást bejegyző hivatalt értesíteni kell. A külföldi befektetések védelmének állami garanciái A külföldi befektetések védelmének állami garanciáit a KBJT II. fejezete tartalmazza. Ha az adot t beruházást esetében, törvény, vagy nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik a külföld i beruházásokra, a beruházásokra és egyéb gazdasági tevékenységekre érvényes nemzeti sza bályozás vonatkozik. Külön, a beruházásokat és a gazdasági tevékenységet érintő kedvezményekben részesülhetne k azok a befektetések, melyek egyes kiemelt állami ágazati vagy regionális, illetve szociális pro gramok keretében kerülnek megvalósításra Ukrajna területén. Azokat a területeket, melyeken, nemzetbiztonsági szempontok miatt, a külföldi beruházók tevék enysége korlátozott vagy tilos - törvényben kell meghatározni. E törvény szerint, abban az esetb en, ha a későbbiekben, a külföldi beruházások védelmét illetően, külön törvény másképp rendel kezne, a beruházó kérésére, az ilyen jogszabály érvénybelépésétől számított tíz éven keresztül az adott beruházásra védelmét illetően e Törvény előírásait kell alkalmazni. A külföldi beruházásokat Ukrajnában nem lehet államosítani. Az állami szerveknek kizárólag hal aszthatatlan mentési munkálatokhoz, természeti vagy ipari katasztrófa illetve járvány esetén va n joguk rekvirálni külföldi befektetést. A külföldi befektetés kisajátításáról (rekvirálásáról) és az e zzel kapcsolatos jóvátételről hozott döntés bírósági úton megfellebbezhető (a KBJT 9. cikkelye). Az állami szervek, illetve tisztségviselőik törvényellenes cselekedetei, avagy tétlensége követke ztében a külföldi befektetőt, illetve külföldi beruházást ért veszteséget, a hatályos jogszabályokn ak megfelelően az állam köteles megtéríteni. Ez esetekben kárpótlás tárgyát képezheti a befekt ető elmaradt haszna, valamint erkölcsi vesztesége is. A fentebb említett esetekben, a befektetőt ért kár, veszteség vagy költség megtérítése az érvén yes piaci árakon és/vagy megfelelően felbecsült értékben történik meg. A befektető kárpótlásán ak gyorsnak, az okozott kárral egyenértékűnek és hatékonynak kell lennie. Kisajátítás esetén a kárpótlásnak a tulajdon viszony megváltozásának idején aktuális értékben kell megtörténnie. Az állami szervek, illetve tisztségviselőik törvényellenes cselekedetei, avagy tétlensége következté ben a külföldi befektetőt, illetve külföldi beruházást ért veszteség megtérítésénél, a kár összege, a kártérítés foganatosításának időpontja szerint kell megállapítani. A kártérítés, az Ukrán törvé nyeknek megfelelően, a beruházás valutájában, vagy egyéb, a beruházó által elfogadott pénzne mben történik. A kárpótlásra jogosultság pillanatától, a kárpótlás eszközlése pillanatáig terjedő i dőszakra, a kárpótlás összege a LIBOR-nak megfelelő kamat összegével gyarapszik. A beruházás megszakításának vagy befejezésének esetében a beruházó, e tevékenység megs züntetése napjától számított fél év leforgása alatt jogosult a beruházás tárgyát természetben, va gy a beruházott valuta formájában, valamint a beruházásból származó bevételét pénz, vagy árú formájában, vám fizetésének kötelezettsége nélkül az országból kiszállítani. Az adó és egyéb befizetési kötelezettségek teljesítése után a külföldi beruházó számára garant

3/6


ált a beruházás eredményeként törvényes úton szerzett nyereség, jövedelem és egyéb pénzesz közök azonnali és bármilyen akadályoztatás nélküli külföldi valutában való külföldre utalásának a joga. Adózás A KBJT 20. cikkelye rendelkezése szerint a külföldi beruházással működő vállaltok adóztatása a z ukrán adószabályozás szerint történik. Az idegen állampolgároknak társulási jogosultságuk szerint ukrán (külföldi tőkebefektetéssel létr ejövő vállalkozás) gazdasági társaságnál számukra kifizetett osztalék után 15%-os adót kell fize tniük. Az adót, az osztalék kifizetésével egy időben, de mindenképp az összeg külföldre való jut ása előtt kell befizetni. Vámszabályozás Nem vámkötelesek azok értékek, melyek vállalkozások törzstőkéjéhez való hozzájárulásként (a pportként) érkeznek Ukrajnába (kivéve kereskedési céllal vagy saját felhasználás céljából beho zott árukat). A vámkezelés a KBJT 18. cikkelye rendelkezése értelmében a következő eljárás sz erint történik. A behozott értékek vámilletékéről az érdekelt vállalat válltót állit ki, melyet a vámár ú nyilatkozat kitöltésétől számított 30 napon belül, a területileg illetékes adóhivatal általi ellenjeg yzéssel kell kiegyenlíteni. Az adóhivatal ellenjegyzése bizonyítja, hogy a behozott érték, mint tör zstőke, az invesztált vállalat tulajdonába került és szerepel a vállalat mérlegén. Amennyiben, az apportként behozott érték, a behozataltól számított három éven belül elidegenít ésre kerülne, akár a vállalt felszámolása okán is (kivéve, ha a külföldi beruházó kiszállítja az ors zágból) a vállalat köteles kifizetni a vámilletéket. A vállalkozások törzstőkéjéhez való hozzájárulás (apport) nem képezi hozzáadott értékadó (a M agyarországi ÁFA-hoz hasonló adóforma) fizetésének tárgyát. A KBJT 20. cikkelye rendelkezése szerint a külföldi beruházással működő vállaltok önállóan dön tenek a termékeik (legyen az munka vagy szolgáltatás) értékesítése tárgyában, beleértve az ért ékesítés árának a meghatározását is (kivételt képezhetnek az államilag szabályozott áru termék ek). A vállalt azon termékei, melyek megkapják a Kereskedelmi és Ipar Kamara által kiállítandó származási tanúsítványt és "saját terméknek" minősülnek az ország területén szabadon forgalm azhatók. Vitás kérdések rendezése Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi beruházásokat érintő, valamint a külföldi befektetéssel működő vállalatokkal kapcsolatos állami szabályzás tárgyában, a külföldi befektetők és az állam között kialakult jogvitában az ukrán bíróságok az illetékesek. Minden egyéb viták eldöntése az ukrán bíróságok vagy/és a gazdasági bíróságok, vagy a felek előzetes megállapodása alapján döntőbíróságok, esetleg külföldi döntőbíróságok joghatóságáb a tartozik. A külföldi beruházók és az államhatalmi szervek, illetve az önkormányzatok között felmerülő vitá s kérdések békés rendezése céljából Ukrajna Államelnöke 1997 május 14-án kelt 432/97. sz. re ndeletével megalakította A Külföldi Beruházások Kérdéseivel Foglalkozó Független Szakértők K amaráját, valamint jóváhagyta e grémium működésének rendjét. E testület, saját hatáskörén belül, többek között:• az államhatalmi szervek, illetve az önkormányzatok, valamint a külföldi beruházók kérésére tan ulmányozza a közöttük felmerülő vitás kérdéseket, és javaslatokat tesz a konfliktus békés rende zésére; •

4/6


javaslatokat tesz Ukrajna Államelnökének, vagy az ő megbízásából az államhatalmi szerveknek a vitás kérdések kialakulásának megelőzését célzó intézkedések és jogszabály módosítások e szközlésére. Egyes, a beruházásokat é s a gazdasági tevékenységet érintő külön kedvezményekről Külön, a beruházásokat és a gazdasági tevékenységet érintő kedvezményekben részesülhetne k azok a befektetések, melyek egyes kiemelt állami ágazati vagy regionális, illetve szociális pro gramok keretében kerülnek megvalósításra Ukrajna területén. Az ilyen jellegű kedvezményekről , az adott kérdésről, a Parlament (Verhovna Rada) elfogadott külön törvények rendelkeznek. Az egy bizonyos területre érvényes kedvezményeket speciális (szabad) gazdasági övezetek létreh ozásával, vagy egy bizonyos közigazgatási egység területére kiterjedő különleges szabályozáss al biztosítják. Speciális (szabad) gazdasági övezetek A speciális (szabad) gazdasági övezetek létrehozásának általános szabályait A különleges gaz dasági övezetek létrehozásának és működésének általános alapelvei című 1992.évi 2673-XII sz . Törvény (KGÖLM) határozza meg. E Törvény, a speciális (szabad) gazdasági övezetek (SGÖ) létrehozásának célját, a külföldi beruházások bevonásában, az ilyen beruházások működéséne k elősegítésében és ez által az ország szociális-gazdasági fejlődésének felgyorsításában jelöli meg. Az egyes SGÖ-tek jogállását, területi elhelyezkedésüket, a működésük időtartamát külön t örvények szabályozzák. Az SGÖ-tek területén Ukrajna jogrendjét, e külön törvények figyelembe vételével kell alkalmazni. Ezekben az övezetekben, a külföldi befektetők és beruházások számá ra az érvényes ukrán törvények által biztosított garanciákon és kedvezményeken túl, pótlólagos, a vámszabályzást, az adózás, a deviza gazdálkodást, a banki és hiteltevékenységet érintő ked vezmények biztosíthatók. A számos SGÖ-röl elfogadott külön törvények közül példaként, röviden a Zakarpattya (Kárpátalj a) különleges gazdasági övezetről (KKGÖ) 2001. évi 2322-III sz. törvényről. A jogszabály szerin t a KKGÖ Kárpátalja megyében, 739, 9 hektár területen 30 évre kerül létrehozásra. A Törvény 2 .cikkelye leszögezi, hogy amennyiben, az övezetben eszközölt beruházás működése idején vált ozna az adózással kapcsolatos szabályozás, a beruházó kérésére, a beruházás bejegyzésének idején érvényes szabályozást kell alkalmazni. A KKGÖ területén, bármilyen, a törvények által nem tiltott gazdasági tevékenység folytatható, ki véve a szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenységet. Ilyen tevékenységet kizárólag a KKGÖben, a meghatározott rendnek megfelelően bejegyzett gazdasági egységek folytathatnak (a Tör vény 6. cikkelye). A KKGÖ területére, hely felhasználás céljából külföldről behozott árucikkek után vámot és hozz áadott értékadót nem kell fizetni. Áruknak KKGÖ területéről Ukrajna vámterületére való kivitele esetén, a vámot és az esedékes adókat Ukrajna érvényes jogrendje szerint kell fizetni. Amennyi ben KKGÖ területéről Ukrajna területén kívülre történik az áru szállítása, úgy kiviteli vám nem fi zetendő, a hozzáadott értékadót pedig nullakulcsos. A KKGÖ területén bejegyzett adófizetők nyereségét az adózás tárgyának 20 százalékának meg felelő adó terheli. A külföldi beruházók jövedelmét, melyre az övezet területén végzett tevékeny ségük eredményeként tettek szert, a Törvényben meghatározott adókulcs 2/3-a terheli. A KKGÖ e törvényben meghatározott határidő előtt való felszámolása esetén a beruházók szá mára az állam garantálja vagyon-és nem vagyoni jogainak teljes megőrzését. Közigazgatási eg ység területére kiterjedő különleges szabályozás Gazdaságilag lemaradozó régiók fejlődésének elősegítése, prioritásokat élvező befektetések m

5/6


egvalósítása céljából, gyakorlattá vált, törvényben meghatározott adózási és egyéb a gazdasági tevékenységet serkentő preferenciák megadása egy-egy közigazgatási egységnek. Az ilyen tör vények sorába tartozik az Ukrán Legfelsőbb Tanács (Parlament) álltal 1998 ban elfogadott, A b efektetési tevékenység különleges rendjéről Kárpátalján című 357-XIV számú Törvény is. Az ok mány 1. cikkelye szerint 15 évi időtartamra bevezetendő Kárpátalján a befektetési tevékenység különleges rendje a gazdasági tevékenység azon prioritásokat élvező területeire vonatkozó bef ektetési tervek megvalósítását illetően, melyek jegyzékét az Ukrán kormány állapítja meg. A Törvény értelmében, a vállalkozási tevékenység azon alanyai számára, akik a helyi közigazga tási hivatalokkal szerződést kötöttek a befektetési terv megvalósításáról a befektetés különleges rendje előirányozza:• 5 évnél nem hosszabb időtartamra behozatali vám-és hozzáadott értékadó mentességet a befe ktetési terv megvalósítását szolgáló felszerelések és berendezések Ukrajnába történő behozata lára; • a legalább 250 ezer USA dollárnak megfelelő összegű beruházással létrejövő vállalat 2 évi nyer eségadó mentességet élvez. • az ilyen vállalat működésének 3-ik évéttől az 5-ik évéig az érvényben lévő adókulcs 50%-ának megfelelő adót fizet nyeresége után. Kül földi beruházások Ukrajnában Az Ukrajnában a külföldi beruházások értéke 5800 millió USD, ami 1 főre jutóan 120 millió USDt jelent. Folyó év első negyedévében 252millió USD értékben eszközöltek külföldiek beruzázásokat. Ukrajnába a világ 114 országából érkeztek beruházások. A legtöbb az Egyesült Államokból - 92 8 ml. USD, Ciprusról - 541 ml. USD, Egyesült Királyságból - 533 ml. USD, Németországból - 41 4 ml. USD, Hollandiából - 401 ml. USD, Oroszországból - 335 ml. USD értékben. A beruházásoknál a legnépszerűbb ágazat az élelmiszer és a feldolgozóipar - itt koncentrálódik a behozott töke16 százaléka, a nagy és kiskereskedelemben 15%, gépgyártásban 8%.

6/6

A külföldi beruházások Ukrajnai jogi szabályozásáról

Recommend Documents