C T- D I A G N O S Z T I K A
Rövid közlemény
A kismedencei CT-vizsgálat jelentôsége a prostatacarcinomák preoperatív stádiumának meghatározásában Berczi Csaba, Tóth György, Varga Attila, Flaskó Tibor, Kollár József, Tóth Csaba
BEVEZETÉS – A vizsgálat célja a komputertomográfia szenzitivitásának és specificitásának vizsgálata volt a preoperatív stádium meghatározásának szempontjából, olyan betegeken, akiknél radikális perinealis prostatectomiára került sor. BETEGEK ÉS MÓDSZER – A vizsgálatba 160 prostatacarcinomás beteget vontunk be. A radikális perinealis prostatectomia elôtt valamennyi beteg rectalis digitális vizsgálaton esett át, mindegyiküknél meghatároztuk a prostataspecifikus antigént, továbbá prostatabiopsziát, kismedencei CT-, hasi ultrahang-, mellkas-röntgen- és csontizotóp-vizsgálatot végeztünk. EREDMÉNYEK – A prostataspecifikus antigén mûtét elôtti átlagos szintje 15,8 ng/ml volt. A prostatabiopsziák szövettani vizsgálata során az átlagos Gleason-pontérték 3,19-nak bizonyult. A preoperatív kismedencei CT-vizsgálat 14 beteg esetében mutatta a daganat prostatán túli terjedését (tokon túli terjedés n: 6, vesicula seminalis n: 3, húgyhólyag n: 5, kismedencei nyirokcsomók n: 2). A végleges szövettani vizsgálat 35 betegnél mutatta a daganatnak a prostatán kívülre terjedését (tokon túli terjedés n: 35, vesicula seminalis n: 25, húgyhólyag n: 5). A carcinoma 125 alkalommal a prostatára lokalizálódott. A CT-vizsgálat szenzitivitása és specificitása a tokon túli terjedés megítélése szempontjából 14% és 98%, a vesicula seminalis érintettségének kimutatására 12% és 100%, míg a hólyag beszûrtségének diagnosztizálására 20% és 97% volt. A prostataspecifikus antigén preoperatív értékei nem különböztek szignifikánsan (p=0,94) abban a két csoportban, amelyben a daganatot CT-vizsgálattal szervre lokalizáltnak, illetve a prostatán kívülre terjedtnek tartották, míg a prostatabiopsziák Gleason-pontértéke közötti eltérés szignifikáns volt (p=0,008). KÖVETKEZTETÉS – A prostatacarcinomák helyi kiterjedtségének megítélésében a CT-vizsgálat érzékenysége igen kicsi, ezért nem alkalmas a preoperatív stádium megállapítására.
prostatacarcinoma, stádiummeghatározás komputertomográfia
230
Pelvic computed tomography in staging of prostate cancer before surgery PURPOSE – The aim of the study was to measure the sensitivity and specificity of computed tomography for local staging in patients underwent radical perineal prostatectomy. PATIENTS AND METHODS – 160 patients were involved in the study. Rectal digital examination, measurement of prostate specific antigen, prostate biopsy, CT, ultrasound, chest X-ray examination and bone scintigraphy were performed in every case before radical prostatectomy. RESULTS – The average preoperative prostate specific antigen concentration was 15.8 ng/ml before surgery. The average Gleason score of biopsies was 3.19. CT showed extraprostatic infiltration in 14 patients (pericapsular invasion n: 6, seminal vesicula n: 3, bladder infiltration n: 5, lymph node metastasis n: 2). The histological examination proved extraprostatic invasion of the tumour in 35 cases (pericapsular invasion n: 35, seminal vesicula n: 25, bladder infiltration n: 5). The cancer was localized in the prostate in 125 patients. Sensitivity and specificity of CT for pericapsular invasion were 14% and 98%, for infiltration of seminal vesicula 12% and 100%, and for bladder infiltration 20% and 97%. There was not a significant difference between the prostate specific antigen values (p=0.94) in cases when the tumour was confined to the prostate and when the cancer showed extraprostatic infiltration. There was significant difference between the Gleason score values between the two groups (p=0.008). CONCLUSION – The sensitivity of CT for local spread of prostate cancer is very low, thus CT is not a suitable method for the local staging before surgery.
prostate carcinoma, staging, computed tomography
Érkezett: 2004. március 12. Elfogadva: 2004. május 19.
DR.
BERCZI CSABA (levelezô szerzô/correspondent), DR. TÓTH GYÖRGY, DR. VARGA ATTILA, DR. FLASKÓ TIBOR, DR. TÓTH CSABA: Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Urológiai Klinika/Debrecen University, Medical and Health Science Centre, Department of Urology; H-4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. E-mail:
[email protected] DR. KOLLÁR JÓZSEF: Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Radiológiai Klinika/Debrecen University, Medical and Health Science Centre, Department of Radiology; Debrecen
z utóbbi évtizedben nôtt a felismert prostatacarcinomák száma, így a férfiak körében ma már ez a második leggyakrabban elôforduló daganat. Ebben a változásban fontos lépés volt a prostataspecifikus antigén (PSA) meghatározásának elterjedése és a prostatabiopsziák számának növekedése. Mindezeknek köszönhetôen egyre gyakoribb, hogy a daganatot korai stádiumban felismerjük, és így egyre több esetben kerülhet sor radikális prostatectomia elvégzésére1, 2. A radikális prostatectomia elôtt fontos a preoperatív stádiummeghatározás, mert ez a mûtét csak akkor lehet kuratív, ha a tumor a szervre lokalizált. A daganat kiterjedtségének vizsgálatára a transrectalis ultrahangvizsgálat, a komputertomográfia (CT), a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) és az endorectalis fejjel végzett MR-vizsgálat terjedt el3–13. Jelen tanulmányunk kapcsán a preoperatív CTvizsgálat érzékenységét vizsgáltuk perinealis, radikális prostatectomián átesett betegeken. Perinealis radikális prostatectomia végzése elôtt igen fontos lenne a nagy érzékenységû módszer alkalmazása a preoperatív stádiummeghatározásra, mert ennél a mûtétnél – szemben a retropubicus radikális prostatectomiával – nincs lehetôség az operáció során a regionális lymphadenectomia elvégzésére. Vizsgálatunk során elemeztük a CT szenzitivitását és specificitását a daganat periprostaticus terjedésének kimutatására, meghatároztuk a pozitív és a negatív elôrejelzô értéket (PPV, NPV). Emellett analizáltuk, hogy van-e korreláció a CT-vizsgálat eredménye, illetve a prostataspecifikus antigén mûtét elôtti szintje, a daganat Gleason-pontértéke és patológiai tumorstádiuma között.
A
BETEGEK
ÉS
MÓDSZEREK
A Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján 2000. január 1. és 2003. szeptember 30. között 160 betegen végeztünk kismedencei CT-vizsgálatot a tumor stádiumának preoperatív meghatározása céljából, perinealis radikális prostatectomia elôtt. A betegek átlagéletkora 64 (45–77) év volt.
MAGYAR RADIOLÓGIA 2004;78(5):230–235.
A mûtét elôtti diagnosztika részeként minden esetben elvégeztük a rectalis digitális vizsgálatot, és meghatároztuk a teljes PSA-szintet (normálérték: <4 ng/ml), valamint a szabad és a teljes PSA arányát. Hét beteg esetében a prostatacarcinomát a transurethralis reszekcióval (TUR) eltávolított anyag szövettani vizsgálata mutatta ki, míg a többi esetben transrectalis ultrahang által vezérelt (Bruel és Kjel, Dánia), sextans prostatabiopszia igazolta. A radikális prostatectomia elôtt 40 beteg részesült teljes antiandrogénblokád- (TAB) kezelésben. Ennek idôtartama egy hónap és két év között változott. A tervezett prostatectomia elôtt a betegeken az esetleges periprostaticus terjedés kimutatására kismedencei CT-vizsgálatot (Toshiba X Vision, Japán) végeztünk. A távoli áttétek diagnosztizálása céljából a mûtét elôtt mellkas-röntgen- és hasi ultrahang-, valamint csontizotóp-vizsgálatot készítettünk. A vizsgált betegeken radikális perinealis prostatectomiát végeztünk. Azoknál a betegeknél, akiken a preoperatív CT-vizsgálat kismedencei nyirokcsomóáttétek gyanúját keltette (n: 2), a prostatectomia elôtt laparoszkópos kismedencei lymphadenectomiát hajtottunk végre. A laparoszkópos lymphadenectomiát 20–40 ng/ml PSA-szint között indikáltuk. Amikor az intraoperatív szövettani vizsgálat a nyirokcsomókban nem mutatott tumort, a mûtétet radikális perinealis prostatectomiával folytattuk. Azokban az esetekben, amikor a CT-vizsgálat a daganat hólyagra terjedésének gyanúját keltette (n: 5), a prostatectomia elôtt cisztoszkópiát végeztünk. Amikor a végleges szövettani vizsgálat tokon túli terjedést igazolt, TAB-kezelést indítottunk. A mûtétet követôen háromhavonta ellenôriztük a PSA-szintet. Ha emelkedettnek találtuk, mellkasröntgenvizsgálatot, hasi ultrahang- és csontizotópvizsgálatot végeztünk, és a betegnek TAB-kezelést adtunk. Kimutatott csontmetasztázisok esetén sugár- és kemoterápiás kezelést alkalmaztunk. A PSA-eredmények átlagértékei mellett a standard deviációt adtuk meg. A statisztikai vizsgálato-
231
kat kétmintás t-próbával és Mann–Whitney-féle Uteszttel értékeltük. A p<0,05 értékeket tekintettük szignifikánsnak. A korreláció vizsgálata során a Pearson-féle korrelációs koefficienst határoztuk meg.
EREDMÉNYEK A mûtét elôtt végzett PSA-vizsgálatok átlagértéke 15,8±14,3 ng/ml, a szabad és a teljes PSA aránya átlagosan 0,13 volt. A preoperatív kismedencei CT-vizsgálat 14 beteg esetében mutatta a daganat tokon túli terjedését. A CT leírása szerint a tumor hat betegnél propagált a periprostaticus zsírszövetbe, három esetben ráterjedt egyik vagy mindkét oldali vesicula seminalisra, öt alkalommal beszûrte a húgyhólyagot, és két beteg kismedencéjében megnagyobbodott nyirokcsomók ábrázolódtak. A radikális perinealis prostatectomia során 21 betegnél igazoltuk a daganat prostatán kívüli terjedését. Kilenc alkalommal észleltük a hólyagalap beszûrtségét, és 16 beteg esetében a mûtéti kép alapján a vesicula seminalisokat is érintette a tumor. A prostatectomiát megelôzô laparoszkópos lymphadenectomiák (n: 2) során eltávolított nyirokcsomókban egyik esetben sem mutattak ki malignitást. A mûtét elôtti cisztoszkópiák alkalmával nem észleltük a hólyag daganatos infiltrációját. A végleges szövettani vizsgálat 35 betegnél mutatta a daganatnak a prostatatokon kívülre terjedését, és 125 alkalommal a carcinoma a prostatára lokalizált volt. A szövettani eredmény öt betegnél mutatta a hólyag infiltrációját, és 25 alkalommal daganat átterjedését a vesicula seminalisokra is (1. táblázat). 1. táblázat. A radikális perinealis postatectomiák szövettani eredménye a daganat kiterjedtsége szempontjából (n=160) Patológiai tumorstádium
CT negatív
CT pozitív
Összesen
pT1 pT2 pT3 pT4
7 110 25 4
2 7 4 1
9 117 29 5
CT negatív: a CT-vizsgálat nem mutatta a daganat prostatán kívülre terjedését; CT pozitív: a CT-vizsgálat a daganat prostatán kívülre terjedését mutatta
232
A CT-vizsgálat eredményét akkor tartottuk pontosnak, ha azt a szövettani vizsgálat is megerôsítette. Valódi pozitívnak tekintettük azokat az eseteket, amikor a CT helyesen mutatta ki a daganat prostatán kívülre terjedését. Valódi negatívnak tartottuk azokat az eseteket amikor sem a CT, sem a szövettani vizsgálat nem mutatott extraprostaticus terjedést. Álpozitívnak értelmeztük az eredményt, amikor a CT alapján extraprostaticus infiltrációt írtak le, de ezt sem a mûtéti lelet, sem a szövettani vizsgálat nem erôsítette meg. Álnegativitásról akkor beszéltünk, ha a szövettani vizsgálattal ellentétben a CT-vel nem észlelték a tumor prostatát meghaladó terjedését. A CT szenzitivitása és specificitása a prostatatok infiltrációjának megítélése szempontjából 14% és 98%, a vesicula seminalisok érintettségének kimutatására 12% és 100%, míg a hólyag beszûrtségének diagnosztizálására 20% és 97% volt (2. táblázat). Abban a betegcsoportban, amelyben a CT-vizsgálat nem mutatott periprostaticus terjedést, a mûtét elôtti átlagos PSA-érték 15,8±4,5 ng/ml, míg a másik csoportban 16,0±12,0 ng/ml volt. A két csoport PSA-értékei között nem volt szignifikáns különbség (p=0,94) (3. táblázat). A prostatabiopsziák szövettani vizsgálata során az átlagos Gleason-pontérték 3,19 volt. A biopsziák Gleason-pontértékének átlaga a CT szerint prostatára lokalizált daganatos csoportban 3,4±1,8, míg a CT által elôrehaladottnak mutatott esetekben 2,6±0,7 volt. A két csoport Gleason-pontértékei közötti eltérés szignifikáns volt (p=0,008). Az eltávolított prostatacarcinomák szövettani vizsgálata során az átlagos Gleason-pontérték 4 volt. A szervre lokalizált carcinomák átlagos Gleason-pontértéke 4,0±2,0, a prostatatokot túlhaladott daganatoké pedig 4,2±2,3 volt. A két csoport értékei között nem volt szignifikáns különbség (p=0,8) (4. táblázat). A CT-vizsgálat eredménye és az alábbi paraméterek összefüggésében a következô korrelációs értékeket kaptuk: mûtét elôtti PSA értékkel r=0,005, a biopszia Gleason-pontértékével r=–0,091, a végleges szövettan Gleason-pontértékével r=0,058, a pT-stádiummal r=0,073. Azoknál a betegeknél, akiknél a szövettani vizsgálat tokon túli terjedést igazolt, TAB-kezelést indítottunk (n: 35). Öt beteg utánkövetése során a PSA-szint emelkedését észleltük, és náluk szintén TAB-kezelést alkalmaztunk. A kontrollvizsgálatok
B e r c z i C s a b a : P r o s t a t a r á k s t á d i u m m e g h a t á r o z á s a C T- v e l
2. táblázat. A komputertomográfia szenzitivitása és specificitása a prostatacarcinomák extraprostaticus terjedésének vizsgálatában A daganat terjedése
Szenzitivitás
Prostatatok Vesicula seminalis Hólyag
14 12 20
Specificitás
Pozitív prediktív érték
Negatív prediktív érték
98 100 97
71 100 20
80 86 97
során a szcintigráfia négy alkalommal mutatott ki csontáttéteket. Ezeken a betegeken az érintett csontok besugárzását végeztük.
3. táblázat. A prostataspecifikus antigén mûtét elôtti értékei PSA-szint
MEGBESZÉLÉS A prostatacarcinomás betegek kezelési stratégiájának meghatározásához fontos annak ismerete, hogy a daganat csak a prostatára lokalizált-e, vagy már infiltrálja a környezô szöveteket, illetve távoli áttétet ad. Jelenleg a különbözô képalkotó vizsgálatok még nem elég érzékenyek és specifikusak a prostatadaganat T-stádiumának pontos meghatározásához5, 8, 11, 12, 14 . Egyes szerzôk szerint a különbözô radiológiai módszerek kombinálása (például endorectalis ultrahang és MRI vagy CT) növeli a szenzitivitást10. Emellett a már ismert prognosztikai faktorok figyelembevétele további értékes segítséget nyújt a stádium meghatározásában7, 10. Jelen tanulmányunkban a preoperatív CT-vizsgálat szenzitivitását és specificitását vizsgáltuk a prostatacarcinoma extraprostaticus terjedésének megítélése céljából, radikális perinealis prostatectomia elôtt álló betegeken. Eredményeink alapján a CT-vizsgálat érzékenysége nagyon alacsony volt (nem haladta meg a 20%-ot), míg specificitása magas (97–100%) volt. Más szerzôk a CT-vizsgálat érzékenységét ennél magasabbnak (30–50%) találták6, 11.
10 ng/ml alatt 11–20 ng/ml között 21–40 ng/ml között 41 ng/ml felett
CT negatív
CT pozitív
Összesen
73
7
80
43
4
47
18
2
20
12
1
13
CT negatív: a CT-vizsgálat nem mutatta a daganat prostatán kívülre terjedését; CT pozitív: a CT-vizsgálat a daganat prostatán kívülre terjedését mutatta; PSA: prostataspecifikus antigén
Prostatacarcinoma esetén a transrectalis ultrahang szenzitivitása a prostatatok infiltrációja szempontjából 23–86% között, az MRI érzékenysége 43–67%, az endorectalis MRI-é 38–88% között változik. A transrectalis ultrahang szenzitivitása a vesicula seminalisok érintettségére 29–33%, endorectalis MRI érzékenysége 66–100% között van. Ezeknek a vizsgálatoknak a specificitása 70–100% volt3, 4, 6, 7, 9, 12, 13. Az általunk végzett CT-vizsgálat szenzitivitását összehasonlítva más képalkotó eljárásokéval, azt mondhatjuk, hogy a CT-vizsgálat érzékenysége lényegesen alacsonyabb. Eseteinkben a CT-vizsgálattal sok esetben alábecsültük a tumor stádiumát, s
4. táblázat. A prostatabiopsziák és a radikális mûtét során eltávolított prostata Gleason-pontértéke Gleasonpontérték
CT negatív
Biopszia CT pozitív
Összesen
CT negatív
G2–4 G5–7 G8–10 Gx
87 21 27 33
10 0 0 4
97 21 27 37
92 32 12 10
p
0,008
Prostatectomia CT pozitív 9 1 2 2
Összesen 101 33 14 12
0,8
CT negatív: a CT-vizsgálat nem mutatta a daganat prostatán kívülre terjedését, CT pozitív: a CT-vizsgálat a daganat prostatán kívülre terjedését mutatta, G: Gleason-pontérték, Gx: a Gleason-pontérték ismeretlen
MAGYAR RADIOLÓGIA 2004;78(5):230–235.
233
nem mutattuk ki a szerven kívülre terjedést; a prostatatok beszûrtségét 30, a vesicula seminalisok daganatos érintettségét 22 betegnél nem észleltük a CT-vel. Az irodalmi adatokat áttekintve azt tapasztaltuk, hogy a többi képalkotó eljárás esetén is hasonló a helyzet, a többi módszerrel (ultrahang, MRI) is igen gyakran alábecsülik a daganat stádiumát, s nem mutatják ki a prostatán kívüli, lokális terjedést7, 11, 15. A fenti eredmények alapján több szerzô azt az álláspontot képviseli, hogy a radiológiai képalkotó eljárások csak igen korlátozott mértékben alkalmasak a prostatadaganat helyi kiter-
jedtségének megítélésére, és célszerûbbnek tartják a PSA-érték és a Gleason-pontérték figyelembevételét7. Az eddigi vizsgálatok tapasztalatai alapján a daganat általában a prostatára lokalizált, amikor a PSA 10 ng/ml alatt van, és a prostatabiopszia Gleason-pontértéke kevesebb mint 716, 17. Összegzésül azt mondhatjuk, hogy prostatacarcinoma esetén a preoperatív CT-vizsgálat szenzitivitása az extraprostaticus terjedés megítélésére nagyon alacsony, bár specificitása magas. Az alacsony szenzitivitás miatt a CT nem alkalmas a daganat helyi kiterjedtségének meghatározására.
Irodalom 1. Brawer MK. Prostate-specific antigen: current status. CA Cancer J Clin 1999;49:264-81. 2. Ou YC, Chen JT, Yang CY, Cheng CL, Ho HC, Kao YL, et al. Preoperative prediction of extracapsular tumor extension at radical retropubic prostatectomy in Taiwanese patients with T1c prostate cancer. JPN J Clin Oncol 2002;32:172-6. 3. Bates TS, Gillatt DA, Cavanagh PM, Speakman M. A comparison of endorectal magnetic resonance imaging and transrectal ultrasonography in the local staging of prostate cancer with histopathological correlation. B J Urol 1997;79:927-32. 4. Cornud F, Oyen R. Role of imaging in the diagnosis and staging of prostatic adenocarcinomas. J Radiol 2002;83:863-80. 5. El Gabry EA, Halpern EJ, Strup SE, Gomella LG. Imaging prostate cancer: current and future applications. Oncology (Huntingt) 2001;15:325-36. 6. Hricak H, Dooms GC, Jeffrey RB, Avallone A, Jacobs D, Benton WK, et al. Prostatic carcinoma: staging by clinical assessment, CT and MR imaging. Radiology 1987;162:331-6. 7. Huch Boni RA, Boner JA, Debatin JF, Trinkler F, Knonagel H, Von Hochstetter A, et al. Optimalization of prostate carcinoma staging: comparison of imaging and clinical methods. Clin Radiol 1995;50:593-600. 8. May F, Treumann T, Dettmar P, Hartung R, Breul J. Significance of endorectal nuclear magnetic resonance tomography and transrectal ultrasound diagnosis in local staging of prostatic carcinoma. Urologe 2002;41:458-61. 9. Ohori M, Egawa S, Shinohara K, Wheeler TM, Scardino PT. Detection of microscopic extracapsular extension prior to radical prostatectomy for clinically localized prostate cancer. Br J Urol 1994;74:72-9.
10. Purohit RS, Shinohary K, Meng MV, Carroll PR. Imaging clinically localized prostate cancer. Urol Clin North Am 2003; 30:279-93. 11. Quintens H, Chevallier D, Padovani B, Michels JF, Amiel J, Toubol J. Cancer of the prostate. Computed tomography and magnetic resonance imaging in the assessment of extracapsular extension. J Urol (Paris) 1990;96:207-9. 12. Sheu MH, Wang JH, Chen KK, Chiang H, Teng MH. Prostate cancer: local staging with endorectal magnetic resonance imaging. Zhonghua Yi Xue Za Zhi 1998;61:243-52. 13. Tarcan T, Turkeri L, Biren T, Kullu S, Gurmen N, Akdas A. The effectiveness of imaging modalities in clinical staging of localized prostatic carcinoma. Int Urol Nephrol 1996;28:773-9. 14. Engeler CE, Wasserman NF, Zhang G. Preoperative assessment of prostatic carcinoma by computerized tomography. Weakness and new perspectives. Urology 1992;40: 346-50. 15. Flaningan RC, McKay TC, Olson M, Shankey TV, Pyle J, Waters WB. Limited efficacy of preoperative computed tomographic scanning for the evaluation of lymph node metastasis in patients before radical prostatectomy. Urology 1996; 48:428-32. 16. Bukhard FC, Bader P, Schneider E, Markwalder R, Studer UE. Reliability of preoperative values to determine the need for lymphadenectomy in patients with prostate cancer and meticulous lymph node dissection. Eur Urol 2002;42: 84-92. 17. Heidenreich A, Varga Z, Knobloch R. Extended pelvic lymphadenectomy in patients undergoing radical prostatectomy: high incidence of lymph node metastasis. J Urol 2002; 167:1681-6.
Szerkesztôségi kommentár tanulmányban leírtak az uroradiológiai gyakorlatban és szakirodalomban ismert tények: a klinikailag korai stádiumú prostatacarcinomák preoperatív stádiummeghatározására a CT kevésbé alkalmas a tumor és a prostataállomány közötti denzitáskülönbség hiánya, illetve az alacsony
A
234
lágyrész-kontraszt miatt. A prostatatumor stádiumának meghatározásában a diagnosztikus szerepet is betöltô transrectalis szonográfia mellett az MR-vizsgálatnak van jelentôs szerepe. A Magyarországon is széles körben elérhetô „hagyományos” MR-vizsgálati technikát az endorectalis vagy speciális kismedencei
B e r c z i C s a b a : P r o s t a t a r á k s t á d i u m m e g h a t á r o z á s a C T- v e l
tekercsben végzett T2- és T1-súlyozott szekvenciájú vizsgálatok képezik, amelyeknek az extracapsularis terjedésre, illetve ondóhólyag-infiltrációra utaló szenzitivitása 65–92%, pontossága 51–92% között mozog az irodalmi adatok alapján. Mindez természetesen függ az alkalmazott vizsgálati paraméterektôl, az értékelô szakorvos gyakorlati tapasztalatától, illetve befolyásolja az a tény, hogy e módszerrel csak a perifériás zónában lévô tumorok detektálhatók. A legújabb MR-vizsgálati módszerekkel, a kismedencei tekercsek kombinálásával, MR-spektroszkópiával olyan tumorokat is lehet ábrázolni és lokoregionális kiterjedésüket meghatározni, amelyek nem a perifériás zónában helyezkednek el, hanem a prostata egyéb területén, és a hagyomá-
nyos spinechó-szekvenciájú felvételeken nem jelennek meg. A hazai MR-laboratóriumok nagy része technikailag alkalmas a „hagyományos” MR-szekvenciákkal történô prostatastaging vizsgálatokra. A preoperatív CT-vizsgálat végzése tehát nagyon meggondolandó, különös tekintettel a nagy sugárterhelésre, így az elôzôekben leírt módszerek alkalmazása ajánlott a prostatadaganatok stádiummeghatározására. Az elmondottak alapján a komputertomográfia a klinikailag elôrehaladott tumorok – a húgyhólyagot, a rectumot infiltráló daganatok – esetében, a radioterápia tervezésénél, a terápiás követésnél javallott.
NEURORADIOLÓGIA ALAPTANFOLYAM REZIDENSEK SZÁMÁRA Szeged, 2004. november 2–5. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Radiológiai Klinikája szakvizsga elôtti alaptanfolyamot szervez szakorvosjelöltek számára Szegeden, az Új Klinika tantermében. A tanfolyam a radiológiai, neurológiai, illetve idegsebészeti szakvizsgára készülô kollégáknak díjmentes. A szakorvosi vizsgával rendelkezôk számára 20 000 Ft a részvételi díj. Program: Kedd: 10.00 Megnyitó – Palkó András 10.05–12.00 Vizsgálóeljárások, indikációk I. – Martos János 13.00–16.00 Vizsgálóeljárások, indikációk II. – Martos János Szerda: 9.00–12.00 A gerinc neuroradiológiai vizsgálata – Várallyay György 12.30–15.00 Neurointervenció – Szikora István Csütörtök: 9.00–12.00 Az agy neuroradiológiai vizsgálata I. – Kenéz József 13.00–16.00 Az agy neuroradiológiai vizsgálata II. – Barsi Péter Péntek: 9.00–10.00 10.00–12.00 12.00–12.30 12.30
Hibák, tévedési lehetôségek – Vörös Erika Interaktív esetmegbeszélések – Vörös Erika Teszt – Vörös Erika Tanfolyamzárás – Palkó András
A tanfolyam nem akkreditált tudományos rendezvényként 10 kreditponttal igazolható. A résztvevôk számára ingyenes ebédet biztosítunk a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar ebédlôjében. A szállást és az útiköltséget mindenki maga fizeti, kedvezményes árú szállás (kollégiumi) korlátozott számban rendelkezésre áll. Információ és jelentkezés Cserháti Kláránál, a felsorolt lehetôségek bármelyikén: Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Radiológiai Klinika, 6720 Szeged, Korányi fasor 8. E-mail:
[email protected]. Telefon: (62) 545-741; fax: (62) 545-742.
MAGYAR RADIOLÓGIA 2004;78(5):230–235.
235
