A kislétai éremlelet. Ulrich Attila

A kislétai éremlelet Ulrich Attila 2003 elején kapott a Jósa András Múzeum bejelentést arról, hogy Kisléta határában szórványként pénzek kerültek elõ. Amikor a lelet kiásását kollégáimmal (Tóbiás János, majd Szikora István) megkezdtük, a lelõhelyen a napraforgó már térdig ért. Az elsõ alkalommal mintegy két órás keresés után sem találtunk semmit, és már a hazajövetelt fontolgattuk, amikor a találó által mutatott helytõl pár méternyire egy 3 krajcáros érmét találtunk. A kollégám és a találó ekkor két szántóföldet elválasztó mezsgyén, mintegy 15 méternyire lehetett. Elindultak oda, ahol az érme elõkerült, s már majdnem odaértek, amikor további, nagyobb mennyiségû pénzt találtak. Egy óra alatt 192 db érmet gyûjtöttünk össze. Többszöri kutatás után összesen 320 db érem került elõ. Van a leletben 3 db aranypénz is, amelybõl egy magyar, egy velencei, egy pedig nürnbergi dukát. A leletet vastag falú, vörös korsóban rejtették el, amelynek darabjait sikerült megtalálnunk. Az bizonyos, hogy az edény már régebben eltörött, a pénzek pedig egy 20 méter széles és közel 30 méter hosszú területen szétszóródtak. A helybéliek elmondása szerint a területet régebben nemcsak hosszában, hanem keresztben is szántották, ezért érthetõ, hogy miért találtunk még több mint 10 méterre a lelet centrumától is pénzeket. A lelet kezdõ évszámát – 1533 – egy porosz garas (Albert) jelzi, a záró évszám pedig 1692. Így a leletet legkorábban 1692-ben rejthették el. Ha feltételezésünk igaz, akkor oka a császári csapatok Szabolcs vármegyén történt keresztülvonulása lehetett. Ebben az idõben folyt ugyanis Erdély azon területeinek (pl. Várad és környéke) visszafoglalása a töröktõl, amelyek még 1666-ban kerültek az oszmánok kezére. A lelet összetétele azonban megengedi egy késõbbi elrejtés feltételezését is, nevezetesen a hegyaljai felkelés (1697) körüli idõben. Itt jegyzem meg, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a magyar pénzforgalom szintén hasonló összetételt mutatott, bár az 1700 utáni elrejtés teljességgel kizárható. A felszínre került 320 db pénz nagy részét a tallér-típusú veretek teszik ki, összesen 109 db (34,38%) tallér, 2/3 tallér (guldiner) és 1/3-ad tallér van a leletben. A tallérok nagy része – egy kivételével – külföldi veret, leginkább a Német-római Császárság tartományaiból és városaiból (Porosz Királyság, Szászország, Jülich-Berg, Monfort, Brandenburg, Oldenburg, Mecklenburg, Lübecki Püspökség, Öttingen, Sayn stb.) származnak, de találunk tipikusan a levantei kereskedelemben nagy szerepet játszó spanyol–németalföldi keresztes, és németalföldi oroszlános tallérokat is a leletben. A kislétai együttesben az eddigi szabolcsi leletekhez viszonyítva sok értékpénz található. A három aranypénz mellett 1 magyar, 5 külföldi egész tallér, 99 guldiner (2/3-ad tallér), 3 darab 1/6 és 1 darab 1/3 tallér van. A guldinerek magas aránya nem meglepõ, mivel a XVII. század utolsó két évtizede pénzforgalmában az egyik legnagyobb pénzváltási problémát az Európa szinte minden országában vert 2/3 tallérok vagy guldinerek okozták. Ezek a szintén nagy tömegben beáramló pénzek a pénzlábak sorozatos csökkenése miatt károkat okoztak a gazdasági életben abból eredõen, hogy a NyJAMÉ XLVIII. 2006. 443–460.

443

Ulrich Attila váltási arányuk nem egyezett meg a limitációk árfolyamával. 1695-ben Lipót császár rendelete a florenariosnak (forintnak) is nevezett guldinerek árfolyamát 52 és fél krajcárban határozta meg (105 dénár) és külön kiemelte, hogy ezt az árfolyamot a kereskedelemben is szigorúan be kell tartani.1 A Kassai Kamara szintén 1695 nyarán kiadott leiratában a guldinerek árát a kereskedelem számára 35 poltúrában szabta meg az 1693-ban történt szabályozásra hivatkozva.2 A következõ év elején ismét panasz merült fel a forintok forgalma ellen, sõt a helyzet súlyosbodott, mivel azokat „az országlakosok és a szegény emberek” csak 8–12 garas közt vették el (48–72 dénár!), de a hivatalos kurzusa 15 garas vagy 45 krajcár, vagyis 90 dénár volt.3 Sem Lipót rendeletei, sem pedig a Kamara által küldött más levelek nem tettek említést a guldinerek származási helyérõl. Ennek ellenére szóljunk néhány szót a lengyel 2/3-ad tallérokról, amelyek közül néhány darab a kislétai leletben is megtalálható. Egy 1663-ban kelt lengyel pénzrendelet bízta meg Andreas Timpfet azzal, hogy guldeneket készítsen 8 latos ezüstbõl egyenként 30 garas értékben. Timpf a brombergi pénzverdében három év alatt 6 millió guldent vert, elárasztva velük a környezõ területeket. A népies nevén timpfnek (timfa) is nevezett fizetõeszköz azonban nem ért 13 garasnál többet, viszont kényszerárfolyamon az eredeti értékben kellett elfogadni.4 Elsõ lépésként Poroszországból tiltották ki – így a Magyar Királyság és Erdély felé exportálták ezeket a magyar bor, szarvasmarha, az erdélyi ásványkincsek ellenértékeként –, majd az árfolyama megállapodott az ortok 18 garasos árfolyamánál. Mivel ténylegesen az ort ekkor már nem érte a tallér negyedét, mint verésének kezdetekor, hanem ötödét, majd hatodát, ez ahhoz vezetett, hogy a lengyel pénznevekben is változás következett be, így II. Ágost (1697–1733) idejében a gulden már csak az 1/6 tallért jelentette (GUMOWSKI 1960. 68.). Az éremlelet további részét kisebb értékû váltópénzek alkotják, amelynek zömét a Lengyel Királyság pénzei teszik ki (134 db – 41,87%). Ebbõl a 6 garasok száma a legmagasabb, összesen 92 db. Ezen felül találunk még a leletben 23 poltúrát, 8 ortot, 3 db 30 garasos forintot vagy zlotot, 2 dutkát és 1 garast is. Ez a lelet is bizonyítja, hogy a lengyel pénzek típus szerint nagy változáson mentek keresztül a XVII. század elejéhez képest. Mint látható, a 6 garasok forgalma a legjelentõsebb. Az 1500-as évek végén – 1600-as évek elején nagy tömegben forgó dutkák szinte teljesen eltûntek a pénzforgalomból, mint pénztípus is. A polturák viszonylag magas aránya jelzi, hogy bár forgalmuk jelentõsen csökkent, mégis túlvészelték a század változásait, és forgalmuk a lengyel pénzek között még közel a századfordulóhoz is jelentõsnek mondható. Az ortok és a zlotok ennek a kornak az elemei. A XVII. századi források gyakran foglalkoznak a lengyel pénzek nagy tömegû beáramlásával és káros hatásaival. Ezek közül is ki kell emelnünk a dutkának nevezett(!) kettõs lengyel garasokat – duplices Polonices vulgo Duthik –, melyek értékét 6 krajcárról (12 dénár) 5 krajcárra (10 dénárra) szállították le. A fenti esetben – és a XVII. század végén általában – a dutkán már nem a lengyel vagy az annak a mintájára készített háromgarasost, hanem a nagy értékcsökkenések miatt a 1 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 113. No. 104. 1695., Bécs november 5., „...Florenarios autem externos ad sinem...decurren-

tis...pro Cruciferis quinquaginta duobus cum dimidio ad huc in commercio seu cursu suo reliqui...”

2 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 113. No. 106. 1695., Kassa július 5. 3 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 114. No. 3., 1696., Bécs március 3. „...eiusmodi florenarios, a nonnulli Regnicolis et misera Ple-

be, duntaxat ad octo, novem, decem, aut undecim et duodecim grossos...Dominus monetarys pro quindecim grossis, sive Cruciferis quadraginta quinqe passim erogari...” Az idézett szövegbõl a következõ értékarány következik: 1 garas = 6 dénár, 1 krajcár = 2 dénár, 1 garas = 3 krajcár. 4 „...Timpfe hatten, obwohl ihr Wert 13 Groschen nicht überschritt, einen Zwangkurs von 30 Groschen...” (GUMOWSKI 1960. 58. ); „...Es ist bekannt, dass in Bromberg die Hauptmasse der polnischen Guldenstücke geprägt wurde, die in drei Jahren 6.000.000 Stück berechnet wurde. Diese Gulden waren eigentliche Kreditmünzen, die dem Reich über die Kriesenzeit hinweg helfen sollten...” (GUMOWSKI 1960. 60.)

444

A kislétai éremlelet hatgarasost értették (BUZA 1992. 140–141.5). A források által „simpla” garasnak nevezett egykori dutka, amely eddig 2 krajcárt (5 dénár), és a lengyel poltúra, amelyik 2 és 1/2 dénárt ért, tovább devalválódott, így csak 4 és 2 dénárt adtak értük.6 Egy évvel késõbb, 1674-ben a Szepesi Kamara újra leértékelte a lengyel pénzek árfolyamát, amelynek betartását minden lakosra kiterjesztette.7 Sõt a leiratban a megyék által kihirdetett és újból kihirdetendõ limitált árfolyamokról intézkedtek. Még ebben az évben egy Pozsonyból érkezett levél a Magyar Királyság területére nagy mennyiségben beáramló idegen pénzekrõl beszél.8 A magyar pénzek elõfordulása viszonylag ritka a leletben (összesen 36 db pénz – 11,25%), nagy részüket I. Lipót 15 krajcárosai alkotják. A váltópénzek országok közötti megoszlása is igen változatos, mert a már említett lengyel és magyar pénzek mellett osztrák, cseh, sziléziai és porosz pénzek kerültek elõ. A kislétai tipikus XVII. század végi lelet, és az 1600-as évek végének északkelet-magyarországi pénzforgalmát tárja elénk. A lelet tudományos értéke azért igen nagy, mert a pénzek igazolják a korabeli források alapján rekonstruálható Szabolcs megyei, de a Szepesi Kamara fennhatósága alá tartozó területek pénzforgalmát is. A kislétai éremlelet9 Magyar Királyság III. Ferdinánd (1637–1657) 1. tallér, 1658, K-B (Körmöcbánya), 28,46 g, H: 1244

5 Az itt felhasznált forrás megtalálható: SzSzBMÖL Fasc. 91. No. 2., 1673. A lengyel fizetõeszközök bizonyos átnevezõdése

6 7 8

9

megfigyelhetõ más esetekben is, pl. az ort (18 garas) valamint a guldinerek (1/3 tallér) esetében. Ezekre a példákat lásd késõbb. SzSzBMÖL Fasc. 92. No. 2., 1673. „...simplices vero tales grossu pro duobus cruciferis, quinque denarys es Poltura pro duobus denaris cum dimidio...simplex ad quatuor et poltura ad duos denarios valoret restrigi...” SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 92. No. 37., 1674., Kassa augusztus 7. „...devalvationem monetae polonicae...” SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 92. No. 36, 1674. Pozsony április 16., „...condiquam externarum defectuosam Monetarum, in hoc suo Hungaria Regno passim, et quidem copiosius diffusam ad justum valoris sui pretium, ex aquo vi ducendam devalvationem, seu diminutionem...” A felhasznált katalógusok: H. = HUSZÁR 1979., Gum.: = GUMOWSKI 1960. Dav.: DAVENPORT 1982. A lelet néhány darabjának meghatározásáért Dr. Tóth Csabának, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára numizmatájának tartozom köszönettel. Ha egyes daraboknál hiányoznak egyéb katalógusszámok, annak az az oka, hogy jelen körülmények között nem álltak rendelkezésemre. Ezeket a késõbbiekben pótolni fogom.

445

Ulrich Attila I. Lipót (1657–1703) 2. aranyforint,1682, K-B, 3,48 g, H.: 1321 3. XV krajcár, 1667, K-B, 9,96 g, H.: 1423 4. XV krajcár, 1675, K-B, 6,74 g, H.: 1423 5. XV krajcár, 1676, K-B, 6,15 g, H.: 1423 6. XV krajcár, 1676, Pozsony, 5,96 g, H.: 1441 7. XV krajcár, 1679, K-B, 6,46 g, H.: 1425 8. XV krajcár, 1680, K-B, 6,36 g, H.: 1425 9–10. XV krajcár, 1681, K-B, H.: 1425 5,95 g 6,80 g 11–14. XV krajcár, 1682, K-B, H.: 1425 5,78 g 6,21 g 6,27 g 6,75 g 15–19. XV krajcár, 1683 K-B, H.: 1425 6,09 g 6,35 g 6,39 g 6,43 g 6,82 g 20–21. XV krajcár, 1684 K-B, 6,37 és 6,02 g, H.: 1425 22. XV krajcár, 1685 K-B, 5,97 H.: 1425 23–25. XV krajcár, 1685 K-B, H.: 1427 évszám köriratban 6,26 g 6,47 g 6,99 g 26. XV krajcár, 1689 K-B, 6,40 g, H.: 1427 27–29. XV krajcár, 1690 K-B, H.: elõlapok mint 1427, hátlapok mint 1428 6,08 g 6,62 g 6,68 g 30–31. XV krajcár, 1691 K-B, 5,74 és 5,97 g, H.: 1428 32. VI krajcár, 1668 K-B, 3,01 g, H.: 1450 33. VI krajcár, 1671 K-B, 3,18 g, H.: 1450 34–35. VI krajcár, 1673 K-B, 3,06 g és 3,28 g, H.: 1450 36. VI krajcár, 1684 Pozsony, 3,26 g, H.: 1460 37. 3 krajcár (garas), 1691 K-B, 1,05 g, H.: 1466 Ausztria Alsó Ausztria III. Ferdinánd (1637–1657) 38. 3 krajcár, 1636, 1,43 g I. Lipót (1657–1705) 39. XV krajcár, 1660 Bécs, 5,79 g 40–41. XV krajcár, 1662 AC,

446

A kislétai éremlelet 5,44 g 5,96 g 42. XV krajcár, 1674 rozetta, 5,83 g 43. VI krajcár, 1680 MM, 3,00 g 44. VI krajcár, 1681 MM, 2,89 g 45. VI krajcár, 1685 MM, 3,37 g 46. VI krajcár, 1687 MM, 2,90 g Csehország I. Lipót (1657–1705) 47. 3 krajcár, 1663 Kuttenberg, 1,54 g 48. 3 krajcár, 1659 Prága, 1,81 g 49. 3 krajcár, 1676 Prága, 1,76 g Stájerország I. Lipót (1657–1705) 50. VI krajcár, 1674 IAN, 3,33 g 51. 3 krajcár, 1670, 1,49 g Szilézia (Boroszló) I. Lipót (1657–1705) 52. XV krajcár, 1663 G-H (Boroszló), 6,60 g 53. VI krajcár, 1674 SHS, 3,15 g 54. VI krajcár, 1691 SHS, 3,12 g 55. 3 krajcár, 1668 SHS, 1,71 g 56. 3 krajcár, 1669 SHS, 1,40 g 57–59. 3 krajcár, 1670 SHS 1,55 g 1,70 g 1,75 g Tirol (Hall) Ferdinánd Károly fhg. (1632–1662) 60. 3 krajcár, 1642, 1,48 g 61. 3 krajcár, 1662, 1,55 g Zsigmond Ferenc fhg. (1662–1665) 62. 3 krajcár, 1665, 1,46 g Lengyel Királyság III. Zsigmond (1587–1632) 63. VI garas, 1625, 3,62 g, Gum.: 1165 64. VI garas, 1625, 3,84 g, Gum.: 1166 65. dutka, 1622, 1,70 g, Gum.: 1138 66. dutka, 1624, 1,58 g, Gum.: 1138

447

Ulrich Attila 67–73. poltúra, 1622, Gum.: 972 0,78 g 0,85 g 0,87 g 0,94 g 0,94 g 1,09 g 1,12 g 74–83. poltúra, 1623, Gum.: 973 0,81 g 0,82 g 0,82 g 0,86 g 0,87 g 0,88 g 0,89 g 0,94 g 0,97 g 0,99 g 84–85. poltúra, 1625, 0,93 és 0,94 g, Gum.: 975 86. poltúra, 1626, 0,97 g, Gum.: 976 87. poltúra, 1627, 1,01 g, Gum.: 977 88–89. poltúra, kopott, 0,91 és 0,96 g, Gum.: – 90. garas, 1610, 1,41 g, Gum.: 949 János Kázmér (1648–1668) 91. 30 garas, 1664 AT, 6,61 g, Gum.: 1771 92–93. 30 garas, 1665 AT, Gum.: 1773 5,89 g 6,39 g 94. ort, 1656, 6,12 g, Gum.: 1748 95. ort, 1657 S-CH, 5,12 g, Gum.: 1750 96. ort, 1658 TLB, 5,39 g, Gum.: 1757 97. ort, 1659 AT, 5,98 g, Gum.: 1758 98–99. ort, 1668, Gum.: 1764 5,45 g 6,08 g 100. ort, 1668, 6,08 g, Gum.: 1765 101–108. 6 garas, 1660 TLB, Gum.: 1640 2,93 g 2,98 g 3,11 g 3,19 g 3,23 g 3,36 g 3,42 g 3,44 g 109–110. 6 garas, 1661 GBA, Gum.: 1695 2,49 g 2,98 g

448

A kislétai éremlelet 111–113. 6 garas, 1661 TLB, Gum.: 1693 3,13 g 3,47 g 3,52 g 114–116. 6 garas, 1661 TT, Gum.: 1700 2,97 g 3,03 g 3,20 g 117–123. 6 garas 1662 AT, Gum.: 1701 3,05 g 3,19 g 3,38 g 3,40 g 3,43 g 3,56 g 3,58 g 124–126. 6 garas, 1662 AT, Gum.: 1702 3,25 g 3,33 g 3,68 g 127. 6 garas, 1662 GBA, 3,47 g, Gum.: 1706 128–138. 6 garas, 1663 AT, Gum.: 1707 2,87 g 2,94 g 3,16 g 3,17 g 3,18 g 3,25 g 3,35 g 3,48 g 3,52 g 3,54 g 3,69 g 139–147. 6 garas, 1664 AT, Gum.: 1709 2,61 g 2,75 g 2,89 g 2,93 g 2,97 g 3,18 g 3,33 g 3,51 g 3,58 g 148–151. 6 garas, 1665 AT, Gum.: 1712 2,88 g 2,89 g 3,10 g 3,23 g 152–160. 6 garas, 1666 AT, Gum.: 1713

449

Ulrich Attila 2,93 g 2,95 g 2,98 g 3,05 g 3,10 g 3,16 g 3,36 g 3,42 g 3,52 g 161–173. 6 garas, 1667 TLB, Gum.: 1716 2,60 g 2,88 g 3,06 g 3,16 g 3,18 g 3,19 g 3,22 g 3,24 g 3,25 g 3,26 g 3,28 g 3,39 g 3,63 g 174–180. 6 garas, bizonytalan évszámok TLB, 3,09 g TLB, 3,30 g AT, 3,01 g AT, 3,21 g AT, 3,68 g TT, 2,71 g TT, 3,58 g 181. dutka (III garas), 1662, 1,58 g, Gum.: 1675 III. János (1674–1696) 182. 6 garas, 1681 TLB, 3,67 g, Gum.: 2002 183. 6 garas, 1682 TLB, 2,95 g, Gum.: 2003 184. 6 garas, 1683 TLB, 3,40 g, Gum.: 2008 185. 6 garas, 1683 TLB, 3,34 g, Gum.: 2010 186. 6 garas, 1683, 3,53 g, Gum.: 2009 187. 6 garas, 1684 SP, 3,47 g, Gum.: 2013 188. 6 garas, 1684 TLB, 3,26 g, Gum.: 2011 189. 6 garas, 1684, 3,06 g, Gum.: 2014 190. 6 garas, kopott évszám, 3,12 g Danzig János Kázmér (1648–1668) 191. ort, 1660 D - L, 6,32 g, Gum.: 1912

450

A kislétai éremlelet Liegnitz-Brieg (Wohlau) Lajos (1653–1663) 192. XV krajcár, 1662, 5,99 g György 193. XV krajcár, 1664, 6,04 g Krisztián (1639–1672) 194. VI krajcár, 1665, 2,80 g 195. 3 krajcár, 1668 C-B, 1,67 g Német-római Császárság Anhalt Dessaui II. János György (1660–1693) 196. 2/3 tallér, 1674 AP-X, 18,22 g, Dav.:222 197. 1676, FC/rozetta – V/rozetta, 18,20 g, Dav.: 222 198–199. 2/3 tallér, 1691, 16,53 és15,74 g, Dav.: 223 Zerbsti Károly Vilmos (1667–1718) 200. 2/3 tallér 1/C/6 - 6/P/7, 18,85 g, Dav.: 202 201–214. 2/3 tallér, 1678 C-P, Dav.: 202 13,89 g 15,82 g 16,08 g 16,09 g 16,28 g 16,48 g 16,87 g 17,23 g 17,26 g 17,26 g 17,39 g 17,70 g 17,86 g 18,25 g 215–216. 2/3 tallér, 1679 C-P, Dav.: 202 17,03 g 17,52 g 217. 2/3 tallér, 1678 C-P, 16,96 g, Dav.: 203 Bernburg-Harzgerotei Vilmos (1670–1702) 218. 2/3 tallér, 1679 B-A, 17,52 g, Dav.: 216 Brandenburg-Ansbach János Frigyes (1667–1686) 219. 2/3 tallér, 1675, 19,01 g, Dav.: 309 220. 2/3 tallér, 1676, 18,49 g, Dav.: 309

451

Ulrich Attila 221. 1/6 tallér, 1676, 5,17 g 222. 1/6 tallér, 1677, 6,37 g 223. 1/6 tallér, 1678, 5,97 g Brandenburg-Preussen III. Frigyes (1688–1714) 224. 2/3 tallér, 1689 I-E, 17,16 g, Dav.:? 225. 2/3 tallér, 1691 LC-S (Berlin), 17,56 g, Dav.: 270 226. 2/3 tallér, 1692 LC-S, 17,28 g, Dav.: 270 Frigyes Vilmos (1640–1688) 227. 1/3 tallér, 1687, 8,42 g Haldenstein Schauenstein-Ehrenfels-i György Fülöp (1691–1695) és I. Lipót (1659–1703) 228. 2/3 tallér, 17,00 g, 1691, Dav.: 1032

Holstein Gottorpi Krisztián Albrecht (1659–1675, 1679–1683, 1689–1694) 229. 2/3 tallér, 1683 - 3 rozetta, 16,66 g, Dav.: 574 230–231. 2/3 tallér, 1683 CR, 17,04 és 16,46 g, Dav.: 754 Plöni János Adolf (1671–1704) 232. 2/3 tallér, 1690, 16,41 g, Dav.: 569 233. 2/3 tallér, 1690 (évszám köriratban), 15,60 g, Dav.: 569. Jülich-Berg Fülöp Vilmos (1653–1679) 234. 60 krajcáros tallér, 1674, 19,01 g, mint Dav.: 582 Lübecki püspökség Ágost Frigyes (1666–1705) 235–238. 2/3 tallér, 1678, Dav.: 621? 16,31 g 16,45 g

452

A kislétai éremlelet 16,63 g 18,00 g 239. 2/3 tallér, 1684, 16,55 g, Dav.: 621 Magdeburgi püspökség Saxe-Weissenfelsi Ágost (1638–1680) 240. 2/3 tallér, 1675 HH-F, 18,97 g, Dav.: 634

241. 2/3 tallér, 1675 HH-F, de értékjelzés mellett alul, 19, 40 g, Dav.: 635. Mecklenburg Schwerini Krisztián Lajos (1658–1692) 242. 2/3 tallér, 1676 W-E, 17,49 g, Dav.: 667 243–245. 2/3 tallér, 1678, Dav.: 667 17,08 g 17,13 g 17,40 g 246. 2/3 tallér, 1688, 17,34 g, Dav.: 667 Monfort VIII. János (1662–1686) 247. 2/3 tallér, 1675, 20,22 g, Dav.: 682 Oldenburg Antal Günter (1603–1667) 248. gulden (III Ferdinánd nevére verve), évn., 19,52 g Öttingen Albrecht Ernõ (1659–1683) 249. 60 krajcáros tallér, 1674, 18,95 g, Dav.: 736 250–251. 60 krajcáros tallér, 1675, Dav.: 736 16,89 g 17,61 g

453

Ulrich Attila Reuss Schleizi I. Henrik (1640–1692) 252. 2/3 tallér, 1678 S-D, 17,35 g, Dav.: 793 Sayn Wittgensteini Gusztáv (1657–1701) 253. 2/3 tallér, 1676, 15,14 g, Dav.: 912.

254–260. 2/3 tallér, 1676 (belsõ körrel), Dav.: 916 15,37 g 17,15 g 17,25 g 17,30 g 17,61 g 17,84 g 17,88 g 261–264. 2/3 tallér, 1676 (évszám köriratban), Dav.: 917 17,93 g 18,09 g 18,60 g 19,35 g 265. 2/3 tallér, 1676 (évszám címer mellett), 16,05 g, Dav.: 918 266–268. 2/3 tallér, 1678, Dav.: 916 15,42 g 15,96 g 16,33 g Berleburgi György Vilmos (1643–1684) 269. 60 krajcáros tallér, 1675, 18,70 g, Dav.: 899 270. 60 krajcáros tallér, 1676 I-B, 18,50 g, Dav.:? 271. 2/3 tallér, 1676, 16,36 g, Dav.:? Szász-Gotha-Altenburg I. Frigyes (1675–1680) és testvérei 272–273. 2/3 tallér, 1678, 16,85 és 18,46 g, Dav.: 855

454

A kislétai éremlelet

274–275. 2/3 tallér, 1679, Dav.: 855 15,32 g 17,74 g (Szász)Launenburg Gyula Ferenc (1666–1689) 276. 2/3 tallér, 1678 3 rozetta, 14,79 g, Dav.: 604 Szász-Römhild III. Henrik (1680–1710) 277. 2/3 tallér, 1691, 16,61 g, Dav.: 880 Szász-Weimar János Ernõ (1662–1683) 278. 2/3 tallér, 1677 (belsõ körrel), 16,96 g, Dav.: 891 279–285. 2/3 tallér, 1677, Dav.: 892 14,49 g 14,99 g 15,59 g 15,62 g 16,75 g 16,68 g 17,19 g Schwarzburg Arnstadti Anton Günter (1669–1716) 286. 2/3 tallér, 1676 H-M, 16,07 g, Dav.: 960 287–288. 2/3 tallér, 1676 jel nélk., Dav.: 960 17,14 g 17,60 g Arnstadt-Sondershauseni Krisztián Vilmos (1666–1721) 289–290. 2/3 tallér, 1676 H-M, Dav.: 950 15,65 g 15,96 g

455

Ulrich Attila 291–293. 2/3 tallér, 1676, Dav.: 950? 16,82 g 17,31 g 17,76 g Tecklenburg János Adolf (1674–1704) 294. XXIIII Mariengroschen, 1675, 16,52 g, Dav.: 1019 Ismeretlen tartomány 295. August, 2/3 tallér, 1675 3 rozetta, 18,44 g 296. Gusztáv Adolf, 2/3 tallér, 1688, 17,06 g Németalföld Campen II. Mátyás (1612–1619) 297. gulden, év nélkül, 19.86 g Zwolle II. Mátyás (1612–1619) 298–299. gulden, év nélkül, 19,98 és 19,68 g Zwolle város 300. oroszlános tallér, 1649, 26,67 g

Nürnberg Nürnberg város 301. dukát, 1635, 3,44 g Olmütz Károly (1664–1695) 302. 3 krajcár, 1665, 1,60 g

456

A kislétai éremlelet Porosz Királyság Albert 303. garas 1533, 1,80 g Frigyes Vilmos 304–305. 6 garas, 1679 HS, 3,21 és 3,42 g 306. 6 garas, 1682 HS, 3,49 g 307. 6 garas, 1683 HS, 3,36 g 308. 6 garas, 1686 BA, 3,59 g 309–310. 6 garas, bizonytalan évszám, 3,25 g és 3,49 g Spanyol-Németalföld (Brabant) III. Fülöp (1598–1621) 311. keresztes tallér (patagon), 1624, 27,82 g IV. Fülöp (1621–1665) 312. keresztes tallér (patagon), 1627, 27,75 g

313. keresztes tallér (patagon), 1633, 27,66 g II. Károly (1665–1700) 314. keresztes tallér (patagon), 1680, 27,81 g

457

Ulrich Attila Svédország II. Gusztáv Adolf (1611–1632) 315. poltúra, 1622, 0,92 g 316. poltúra, 1632, 1,05 g 317. poltúra, 1633(!), 0,94 g 318. poltúra, év nélkül, 0,70 g Velence Alvise Contarini (1676–1684) 319. dukát (zecchino), év nélkül, 3,46 g Württemberg-Oels Sylvius Frigyes (1668–1697) 320. 3 krajcár, 1675 SP, 1,63 g

Irodalom BUZA 1992. Buza János: Lengyel és magyar váltópénz Alsó-Ausztriában. (A „polturás garasok” magyarországi forgalmához a XVII. század második felében.) [Polnische und ungarische Wechselgelder in Niederösterreich. (Zur Geschichte der Dreipölkergroschen im Geldumlauf Ungarns in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts.)] Numizmatikai Közlöny XC–XCI. 1991–92. 133–145. DAVENPORT 1982. John S. Davenport: World crowns and talers 1484–1968. Iola, Wisconsin 1982. GUMOWSKI 1960. Marian Gumowski: Handbuch der polnischen Numizmatik. Akademische Druck- und Verlagsanstalt, Graz 1960. HUSZÁR 1979. Lajos Huszár: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Corvina Kiadó, Budapest 1979.

ULRICH Attila Báthori István Múzeum H–4300 Nyírbátor Károlyi Mihály u. 15. e-mail: [email protected]

458

A kislétai éremlelet

A coin find from Kisléta In 2003 a hoard consisting of 320 pieces, was found near Kisléta. The starting date of the find is given by a Prussian Grosche (Albert) of 1533, the closing date is 1692. So, the hoard could be hidden in 1692 as the earliest. The circumstances of the hiding can be explained by the passing of the imperial troops through Szabolcs county. It was the time of reconquering several Transylvanian territories from the Turks. The majority of the 320 coins is made by thaler type mints, there are 109 (34.38%) thalers, 2/3 thalers (guldiners) and 1/3 thalers in the find. The rest of the mints consists of small coins of less value. They are mostly issued by the Polish Kingdom (134 pieces – 41.87%). Among Polish mints we find less frequent, and above mentioned, forints of 30 Groschen, orts of 18 Groschen and, in a great number, 6 Groschen and polturas. Hungarian coins are relatively rare in the find: a total of 36 pieces (11.25%). Their majority is made by Leopold I’s 15 Kreuzers. The percentage of small coins of different countries is very variable, because beside of the above mentioned Polish and Hungarian coins, also Austrian, Czech, Silesian and Prussian money was found in Kisléta. The Kisléta hoard is a typical late-17 th century find and represents, on the first hand, the money circulation of North-eastern Hungary at the end of the 1600s. The scientific value of the hoard is very significant, because these coins justify the money circulation of not only Szabolcs county, reconstructed on the basis of contemporary sources, but also that of the territories headed by the Szepes (Spiš) Chamber.

Attila ULRICH Báthori István Museum H–4300 Nyírbátor Károlyi Mihály u. 15. e-mail: [email protected]

459