TARTALOM ELŐSZÓ ........................................................................................ 9 1. BEVEZETÉS ........................................................................... 15 1.1. A módszerről ..................................................................... 16 1.2. A konfliktus szereplői ........................................................ 17 1.3. A konfliktus szintjei .......................................................... 19 1.4. A konfliktus kontextusa .................................................... 21 1.5. A konfliktus értelmezése ................................................... 22 2. A KONFLIKTUS KERETE..................................................... 25 2.1. A társadalmi gondolkodás átalakulása .............................. 25 2.1.1. Biztonság és társadalom – a biztonság objektív és szubjektív dimenziói ............................................27 2.1.2. Az új technológiák megjelenése: az atomenergia problémája ................................................................30 2.1.3. A kontingenciák visszatérése................................... 34 2.2. A kockázatok kutatásának története ................................. 35 2.2.1. A kockázat-fogalom központi szerepe..................... 36 2.2.2. Az első kutatások – a formális-normatív megközelítés .............................................................37 2.2.3. A pszichológiai-kognitív irányzat ........................... 41 2.2.4. A társadalomtudományos reflexió ........................... 43 2.2.4.1. Douglas a veszély kulturális meghatározottságáról – a kulturális antropológia megközelítésmódja ......................................45 2.2.4.2. Ulrich Beck elmélete a „kockázattársadalom” konfliktusairól – a szociológia megközelítésmódja .............49 2.2.5. A magyar kutatások ................................................. 55 3. A KONFLIKTUS ELŐTÖRTÉNETE ..................................... 57 3.1. Az atomenergia és a társadalmi környezet ........................ 60
5
Tartalom
3.1.1. Az atomenergia problematikája a nyilvános diskurzusban .............................................................60 3.1.2. Az atomtemetők (nukleárishulladék-tárolók) problémája ................................................................63 3.2. Az atomtemető és a társadalmi környezet az államszocializmus Magyarországán............................................65 3.2.1. A szervezeti tér kialakulása ..................................... 68 3.2.2. A szereplők .............................................................. 72 3.3. A helyszínek: koncepciók az atomhulladékok elhelyezéséről .....................................................................74 3.3.1. Az első koncepció ................................................... 75 3.3.2. Izotóptemetők Magyarországon .............................. 76 3.4. Az első konfliktus: Magyaregregy példája ........................ 78 3.5. A Feked–Véménd–Ófalu terület kiválasztása ................... 81 3.6. Összefoglalás .................................................................... 84 4. A LAIKUSOK ÉS SZAKÉRTŐK VITÁJA............................. 85 4.1. Bevezetés .......................................................................... 85 4.2. A konfliktus első szakaszának jellemzői ........................... 85 4.3. Az események ................................................................... 89 4.3.1. A kezdet – a koordináták megrajzolása ................... 89 4.3.2. Az ismeretterjesztő előadások – a társadalmi szempont megjelenése ..............................................91 4.3.3. Az első újságcikk – a tömegkommunikáció szerepe ......................................................................94 4.3.3.1. A szituáció definiálása ................................ 96 4.3.3.2. A szereplők definiálása ............................... 97 4.3.4. A falugyűlés ........................................................... 100 4.4. Különböző perspektívák ................................................. 104 4.4.1. A PAV érvrendszere ............................................... 104 4.4.1.1. Az általános elvek szintje ......................... 105 4.4.1.2. Az atomerőmű technológiája .................... 107 4.4.1.3. A helyszínkiválasztás általános elvei ........ 109 4.4.1.4. Az érvek mögötti elképzelésrendszer ........110 4.4.2. Az „ófaluiak” érvrendszere ....................................115
6
Tartalom
4.4.2.1. A „szakmai” kérdések pszeudotudományos kritikája .................................118 4.4.2.2. Morális perspektívákból megfogalmazott ellenérvek ..................................................119 4.4.2.3. Bizalmatlanság az intézményekkel szemben .....................................................121 4.4.3. Az érvek mögötti elképzelésrendszer .................... 123 4.5. Összefoglalás .................................................................. 126 4.5.1 A konfliktus átalakulása: a „szakmai” szempont dominanciája ...........................................................129 5. A KONFLIKTUS SZAKMAI VETÜLETE: SZAKÉRTŐK PRO ÉS KONTRA................................................................. 131 5.1. Bevezetés ........................................................................ 131 5.1.1. A konfliktus szakmai szakaszának jellemzői......... 133 5.1.2. A konfliktus szakmai szakaszának előtörténete..... 136 5.1.3. A szabályozás kérdése ........................................... 139 5.2. A tudományos ellenvélemény megjelenése..................... 140 5.2.1. A MTESZ-fórum − a konfliktus mint szakmai vita141 5.2.1.1. A szimbolikus tér ...................................... 141 5.2.1.2. A szakmai tér − eltérő veszélyeshulladékpolitikák .....................................................146 5.2.1.3. A PAV reakciója ........................................ 150 5.3. A szakértők ...................................................................... 151 5.3.1. A Független Szakértői Bizottság − a szakértői munka keretei .........................................................154 5.4. A tudományos vita........................................................... 159 5.4.1. A szakértőcsoportok közötti kommunikációról ..... 160 5.4.1.1. A paksi vita – a szakmai kérdések megvitatásának fő színtere.........................162 5.4.2. A vita kognitív univerzuma ................................... 165 5.4.2.1. Tudományos-technikai problémák: a műszaki gát − természeti környezet kérdése .......................................................167
7
Tartalom
5.4.2.2. A törésvonalak problémája ....................... 170 5.4.2.3. A hidrogeológiai kérdések ........................ 171 5.5. Az MTA újra-bekapcsolódása a konfliktusba ................. 174 5.6. Összefoglalás .................................................................. 176 6. ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................. 179 6.1. A konfliktus általános környezete ................................... 179 6.2. Új módszerek a környezeti konfliktusok kutatásában .... 180 6.3. A kulturális minták jelentősége ....................................... 181 6.4. Az intézményi környezet................................................. 184 6.5. A politikai környezet ...................................................... 185 BIBLIOGRÁFIA........................................................................ 189 A KONFLIKTUS IDŐRENDJE I. ............................................ 199 A KONFLIKTUS IDŐRENDJE II. (1988) ............................... 200 A KONFLIKTUS IDŐRENDJE III. (1989) .............................. 202 A REGIO KÖNYVEK sorozat eddig megjelent kötetei ...................... 203
8
Előszó
E
könyv létrejötte, sőt egész története sajátos időszekvenciák mentén definiálható. Egy húsz évvel ezelőtti, ám aktualitásából azóta sem vesztett társadalmi-politikai konfliktus (az Ófalu környezetében megépíteni tervezett atomtemető elleni lakossági tiltakozás) történetét dolgozza fel. A vizsgált jelenség több volt, mint a korban megszokott, ún. „telepítési konfliktusok” egyike1, az Ófaluban zajló események már lezajlásuk pillanatában túlmutattak a szűkebben értelmezett lokális kontextuson: a történeti korszakváltás – a társadalmi-politikai átmenet – egyik jellegzetes szimbólumává nőtték ki magukat. A könyv egy közel fél évtizedes empirikus kutatómunka eredményeit rögzíti, amely – résztvevő megfigyeléssel, az események dokumentálásával – már a konfliktus történéseivel egy időben megkezdődött. A tiltakozások lezárulása, az ófalui helyszín végérvényes visszavonása után, 1990 és 1995 között lehetőség nyílott a több évtizedes előtörténet, a szövevényes háttér pontosabb megismerésére, a konfliktusban részt vevő szereplők, az intézmények kapcsolatainak, motivációinak felderítésére. A kutatás végeredményét tartalmazó beszámoló 10 évvel ezelőtt doktori disszertációként került benyújtásra és megvédésre a berlini Humboldt Egyetemen2. * Az utóbbi időszakban számos társadalomtudományos munka, konferencia, workshop, dokumentumfilm foglalkozott a társadalmi-politikai átmenet témaköreivel, létrejött a rendszerváltás történetírása. Mint minden tudományos programnak, a rendszerváltás kutatásának is vannak jól dokumentált, alaposan feltárt területei, s vannak háttérben maradt, sajátos vakfoltjai. Részletgazdagon, 1 2
Ehhez lásd Farkas János: Bevezetés a környezetszociológiába. Egyetemi jegyzet. Budapest., BME Kiadó, 1994. A német nyelvű könyv címe Risiko, Gesellschaft, Konflikt: Die politische Wende und lokale Gesellschaft in Ungarn. Eine Fallstudie. Néhány fejezet megjelent belőle ugyan magyar nyelven is, de az egész könyv mindeddig kiadatlan volt. A megjelent részek – Szijártó Zsolt: Kockázat, kultúra, konfliktus. Replika 31– 32, 1998/szeptember, 19–45., uő.: Egy konfliktus etnográfiája: „laikusok” és „szakértők” vitája az ófalui atomtemető kapcsán. Tabula 1999/1 (1–2), uő.: A hely hatalma: lokális szcénák – globális folyamatok. Budapest, Gondolat, 2008.
9
Előszó
sok szemszögből megismerhettük a központi jelentőségű, szimbolikus események történeti hátterét (gondoljunk itt Nagy Imre újratemetésére, vagy a páneurópai piknikre), számos visszaemlékezés, interjú segít abban, hogy pontosabban érthessük az egykori szereplők motivációit, döntéseik hátterét, a történések logikáját. A kutatás számára új források tárultak fel – elég csak megemlíteni az állambiztonsági iratokat, amelyek kutathatóvá válásával sokkal árnyaltabb kép alakult ki az államhatalmi gépezet szándékairól, tevékenységéről. Ugyanakkor ismereteink nem bővültek ugyanilyen mértékben a „vidéki társadalom” különböző színhelyein lezajlott rendszerváltás(ok)ról, arról, ahogyan a politikai centrumtól távolabb eső helyszíneken, meghatározott, számukra fontosnak tűnő ügyek, kérdések képviseletére különböző csoportok szerveződtek, amelyek eltérő területeken konfrontálódtak a hatalom képviselőivel. Számos tiltakozó akció, aláírásgyűjtés, képviselői visszahívás-kezdeményezés, tüntetés, civil szervezet létrehozása formálta a rendszerváltás korszakának e lokális eseménytörténetét. Ezek közül volt az egyik legkiterjedtebb, legjelentősebb az ófalui atomtemető körüli tiltakozássorozat, amelynek lokális, tudományos, mediális vonatkozásai éppúgy voltak, mint politikai-hatalmi dimenziói. Több szempontból is csábító lehetőségnek tűnt tehát, hogy a rendszerváltás húszéves évfordulójának apropóján újra elővegyük ezt a témát. Az ófalui konfliktus óta eltelt két évtized ugyanis lehetőséget kínál arra, hogy tágabb perspektívába helyezzük az egykori eseményeket, s mintegy visszatekintve reflektáljunk olyan jelenségekre, kutatási eredményekre, amelyek időközben váltak fontossá, érdekessé. Ebből az időben eltávolított, reflexív pozícióból kiindulva a könyv több aspektusból is dokumentumnak tekinthető: egyszerre dokumentálja a húsz évvel ezelőtt lezajlott társadalmi-politikai folyamatokat, illetőleg tükrözi a korszak jellegzetes tudományos megközelítéseit és kutatói attitűdjeit. Ráadásul nem „csak” az egykori állapot dokumentációja olvasható ki belőle, hanem mint valamifajta tükör, láthatóvá teszi a jelen társadalmi konfliktusainak eltérő sajátosságait, a társadalomkutatás megváltozott tendenciáit, a kortárs társadalomkutatói pozíciókat. S ezen túl még őrzi a „köztes idő” lenyomatát is: információkat arról, milyen tendenciák, mely irányokban formálták az elmúlt évtizedben a társadalmi valóság – s a róla való gondolkodás – ezen szeletét. E dokumentációs szándék legnyilvánvalóbban a központi tematika kapcsán érhető tetten: az Ófaluba tervezett „atomtemető” elleni lakossági tiltakozás elemzése egy rendhagyó történeti szituációban végbemenő, sokszintű, sokszereplős konfliktust mutat be és értelmez. A vizsgált jelenségről – néhány rövidebb összefoglalón, illetőleg részterületek bemutatásán túl – sem
10
Előszó
közvetlenül az események lezajlása után, sem azóta nem született részletesebb beszámoló, társadalomtudományos elemzés. Ezen a dokumentációs szinten jelen könyv – reményeink szerint – releváns ismereteket közvetíthet és fontos szempontokat nyújthat a rendszerváltás egyik jellegzetes eseményének értelmezéséhez. A könyv ugyanakkor – az előzőekkel összefüggésben – egy érdekes társadalomtörténeti korszakot is dokumentál; bemutat egy sajátos történeti szituációt, határhelyzetet, amelyet leginkább az „átmenetiség” fogalmával jellemezhetünk. Hiszen a konfliktus egyedisége leginkább a kontextusából, a rendszerváltás kivételes szituációjából fakad; az ófalui történéssorozat legadekvátabb módon a rendszerváltás, a társadalmi-politikai átmenet jellegzetes konfliktusaként – azaz egy kivételes történeti állapot termékeként – ragadható meg3. A rendszerváltás időszaka ugyanis oly mértékben determinálta az eseményeket, amire sem korábban, sem később nem volt példa a „telepítési konfliktusok” sorában, így a beruházás elleni társadalmi tiltakozás történetében megjelennek csak erre az átmeneti korszakra jellemző sajátos stratégiák, csak itt érvényes észlelés- és cselekvésmódok, csak itt működő értelmezési formák.4
3
4
Már közvetlenül a rendszerváltás után megjelent Szelényi Iván könyve, amely világosan jelezte, hogy a társadalmi konfliktusok egy sajátos fajtájáról van szó: Szelényi Iván: A poszt-kommunista átmenet társadalmi konfliktusai. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, 1992. Ugyanakkor felvetődik az a kérdés, hogy ez a társadalmi szituáció mennyiben volt valóban kivételes, egyedi, vagy ellenkezőleg: rendelkezik bizonyos általánosítható jellegzetességekkel. Hiszen az elmúlt évek arra szolgáltattak példát, hogy a politikai hatalom nagyfokú erodálódása, s az ebből következő intézményi, döntéshozatali, legitimációs vákuum, illetve a törvényszerűen fellépő bizonytalanság más történeti szituációkban is ugyanúgy megjelenhet. S ilyen körülmények között egészen biztos, hogy egy tiltakozó akció a könyvben dokumentált történéssorhoz nagyon hasonló pályákon fut be.
11
